KPSZB/20/2007.
KPSZB/49/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. május 21-én, hétfőn 16 óra 09 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Keller László (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz).
Dr. Pásztor Tamás, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Kanyokné dr. Strohmayer Mária, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 09 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a jegyzőkönyvvezető gyorsíró kisasszonyt, köszöntök minden, a bizottsági ülés iránt érdeklődő újságírót, vagy csak egyszerű állampolgárt.
Egy napirendi pontunk van, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/3095. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, és a módosító javaslatokat megtárgyalnunk.
Kérdezem, hogy a minisztérium részéről jelen vannak-e. Igen. Parancsoljanak, foglaljanak helyet! Először egy rövid indoklást hallgassunk meg, hogy mit is tartalmaz ez az előterjesztés, utána rátérnénk a módosító javaslatok megtárgyalására. (Babák Mihály: Nem olvastuk el.)
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm elnök urat, és köszöntöm a tisztelt bizottságot. Pásztor Tamás vagyok, az FVM jog főosztályának vezetője.
ELNÖK: Bocsánat, hogy közbeszólok. Egy dologról elfeledkeztem, meg kell szavazni a napirendet. Úgyhogy mielőtt Keller László az ügyrendi bizottsághoz fordulna, hadd essünk ezen túl. Kérdezem, hogy ki az, aki a napirendi javaslatot támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Nem támogatja? Tartózkodott? Egy. Tehát a bizottság többsége elfogadta a napirendet.
Akkor most térnénk rá a napirendi pont tárgyalására. Elnézést! Kérem, folytassa!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mint önök által is ismert, április végén, illetve májusban elég komoly károk keletkeztek, az ország gyümölcsárualapjának közel fele elpusztult, mégpedig olyan fagykár, amire igazából nem számított senki, legalábbis arra, hogy ez ilyen nagymértékű legyen. Van egy hatályos kárenyhítési törvény, amelyet tavaly év végén fogadott el az Országgyűlés, most ennek a módosításáról lenne szó.
A módosítás lényege a következő. A most hatályos törvény szerint lényegében egy alapként funkcionáló rendszerről van szó, ami azt jelenti, hogy minden egyes befizetett termelői forinthoz ugyanannyi összeget ad a kormány. Év végén, amikor felmérik az év közben bekövetkezett károkat, az arányos visszaosztás rendszerében a termelők - akik a kárt bejelentették, és szerződésben állnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal - jogosultak bizonyos kárenyhítési összeg igénylésére. A rendkívüli helyzetre való tekintettel azonban a kormányzat az Európai Unióval egyeztetve arra tesz javaslatot, hogy ezt az 1:1 arányt növelni tudja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy forintot befizet egy termelő, a költségvetés teherbírásától függően további kiegészítésre is legyen lehetőség. Azaz, ha 600 millió forintos befizetés volt, akkor ne csak 600 millió forint költségvetési forrást adjunk hozzá, hanem lehetőség szerint sokkal többet.
Sajnos úgy tapasztaltuk, hogy nem kellő mértékben népszerű a szerződéskötés, hiszen ahhoz, hogy valaki ehhez az alaphoz csatlakozzon, szerződést kellett kötnie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal január 31-ig. Mivel elég kevesen léptek be, sokan nem részesülhetnek a kárenyhítési alapból az év végén, ezért meg kívánjuk hosszabbítani a belépési határidőt. Ez a második intézkedésünk. A harmadik az, hogy előleg kifizetésére adnánk lehetőséget. A jelenlegi rendszer szerint az Európai Unió megköveteli tőlünk, hogy amikor év végén összesítettük a kárt, kifizetési tervet készítsünk. Ezt a részükre meg kell küldeni, és valamikor a tárgyévet követő év tavaszán kapjuk meg a jóváhagyást, és ennek alapján történik meg a kifizetés. A módosítással lehetőség lenne arra, hogy a termelő előleget kérjen, amihez még a tárgyévben hozzájuthat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó, ha van kérdés, észrevétel, azt most nyugodtan fel lehet tenni. Mádi László jelentkezett.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Érdeklődnék, hogy csak azon termelők kaphatnak támogatást az előterjesztés alapján, akik befizettek ebbe a rendszerbe, vagy azok is, akik ezt rövid határidőn belül még megteszik. A módosítás szerint teljes kártérítés is kifizethető ebből az alapból? Milyen alapon fizetik ki az egyik gazdának, a másiknak pedig nem? Vagy arányosított rendszer lesz? A fagy tartósságától és nagyságától függően különböző károk keletkeztek, van, ahol 100 százalék, van, ahol 30 százalék. Ez egy falu határában is változhat, attól függ, hogy mennyire fagyzugos területről van szó. Van, ahol minden lefagyott, tehát nem nagyon van különbség. Kérdezném, hogy hogyan fogja kielégíteni, milyen sorrendben, milyen időpontban, milyen mértékben a károsultakat a kormány ebből az alapból.
ELNÖK: Köszönöm. Szabados József!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Szólt az előterjesztő arról, hogy az 1 forinthoz nem 1 forintot, hanem annál többet szándékozik hozzátenni a kormány kárenyhítésre. Lehet-e tudni esetleg, hogy mekkora ez az arányszám? Olvastam az előterjesztést is, hogy a szerződéskötés határidejét július 15-ig szándékoznak kitolni. Van-e arra elképzelés, hogy a szerződéseket nemcsak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban, hanem a falugazdászoknál is meg lehessen kötni, hiszen többek között ez volt a szerződéskötések egyik akadálya. A kárenyhítés mértékéről tudhatunk-e valamit? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Most csak rövid kérdéseim lennének. Mennyi volt a befizetés, és mennyi volt a várakozásuk? Tehát a költségvetési törvényben mekkora összeg volt erre beállítva? Nem olyan régen foglalkoztunk ezzel a törvénnyel, már akkor is voltak aggályaink, hogy ez nem lesz vonzó rendszer, ez most az előterjesztő részéről igazolást nyert. De most azt kérdezném, hogy mennyire nem jöttek be a várakozásaik?
ELNÖK: Köszönöm. Több jelentkező nincs, akkor visszaadnám a szót. Parancsoljon!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr, a szót. Végigmennék a kérdéseken. Mádi képviselő úr kérdezte, hogy csak azok kaphatnak-e kárenyhítési támogatást, akik befizettek. Természetesen, hiszen a rendszernek éppen az a lényege, hogy mindenképpen szerződést kell kötni, és a szerződéskötéssel egyidejűleg be kell fizetni a meghatározott összeget.
KANYOKNÉ DR. STROHMAYER MÁRIA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az idén szeptember 20-ig kell befizetni, a módosítás szerint pedig a jövő évben és a továbbiakban május 31-ig.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez az első, induló év volt. A szántóföldnél ezer forintot, a gyümölcsösnél háromezer forintot kell befizetni, tehát olyan összeget próbáltunk korábban megállapíttatni, ami bárki által befizethető, finanszírozható. Arányos kifizetés történik, ezt tudni kell. Elvi lehetőség van rá, hogy teljesen kártalanítsuk a termelőket. Mivel figyelembe kellett vennünk a 1857/EK rendeletet, a kár kiszámításának az az alapja, hogy el kell érni a 30 százalékos hozamkiesést. Ezt három év átlagából kell kiszámolni. Csak ebben az esetben lehet egyáltalán élni a kifizetés lehetőségével. Év végén összesítik a felmerült károkat, ennek alapján a befizetés számától, összegétől függően visszaosztásra van lehetőség. Ilyen értelemben nincs sorrendiség, tehát mindenki, aki kárt szenvedett és bejelentette, vagyis megfelelően járt el, a törvényben, illetve rendeletben előírtak szerint, az megkapja az összeget. Ha van száz hektár szántója, és aszálykára volt, akkor hektáronként ezer forintot, tehát százezer forintot kap. Kérdés volt még, hogy mennyi volt a hozzájárulás.
KANYOKNÉ DR. STROHMAYER MÁRIA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kanyokné dr. Strohmayer Mária vagyok, az agrárszabályozási főosztály osztályvezetője. Az előzményekhez hozzátartozik, amit Pásztor Tamás kollégám itt elmondott, hogy elég kevés idő volt, a törvény és a végrehajtási rendelet megjelenését követően 30 nap állt rendelkezésre a csatlakozásra. Egy kicsit talán ennek tudható be, miután január 31-ig kellett a szerződéseket megkötni, hogy hiába folytatott a minisztérium emellett elég nagy kampányt, a miniszter úr is sajtótájékoztatót tartott, a falugazdászok hálózata és a mezőgazdasági bizottság is propagálta ennek a kárenyhítési konstrukciónak a fontosságát, és a kockázatközösségbe való belépést is megpróbáltuk minél jobban aktivizálni. De emiatt, hogy kevés idő volt, hogy új a rendszer, nincs akkora összeg a kasszában.
Még nem fizettek be a termelők, hiszen szeptember 20-ig lehet befizetni az ez évi részletet, de 300 millió forintos összeg gyűlt össze eddig a termelői befizetésekből, és az ország területének 5-6 százalékára kötöttek kárenyhítési szerződést a gazdák. Ez megyénként szóródik, de éppen az érintett megyékben, Szabolcsban, Hajdúban, Borsodban és az ország középső részén fekvő megyékben sincs olyan nagy aktivitás, mint amilyen most, a helyzet előálltakor kellene. Ugyanennyit ad hozzá a kormány, tehát 600 millió van a kasszában 2007-re, és az előzetes becslések szerint 28 ezer kárbejelentés érkezett a mai napig az országból az MgSZH kihelyezett szervezeteihez. Ez azt jelenti, hogy 40 milliárdos kárt becsülnek előzetesen. De természetesen végleges számok csak akkor lesznek, ha a gyümölcs-, illetve szőlőbetakarítás megtörtént.
Éppen ezért van szükség arra, hogy a törvény úgy módosítsuk, tekintettel arra, hogy kezdő évről van szó, hogy ez rendszer hosszú távra szóljon. Az lenne a lényege, hogy a kármentes évek alatt gyűljön a pénz. Minél többen lépnek be, annál több pénz gyűlik össze, annál többet ad hozzá az állam, mert az garantált, hogy ugyanannyit be kell fizetnie. Az is garantált, hogy a jövő évre a költségvetésben a tárcának minimum ezt az összeget, amit a termelők befizettek, be kell terveznie erre a sorra. Tehát jövőre, ha ez az összeg marad, 300 millióval kell indítanunk. Az idei évre 500 milliót terveztünk egyébként. Köszönöm szépen.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Problémaként jelezte képviselő úr, hogy miért nem a falugazdászoknál történik a szerződéskötés. Megvizsgáljuk ennek lehetőségét, ez a végrehajtási jogszabályban van. A célunk az, hogy a módosított határidőre lehetőség szerint mindenki kössön szerződést. A kárenyhítés mértékét nem tudjuk előre megmondani. Arányos visszaosztás van, attól függ, hogy mennyi volt a terméskiesés, és ennek megfelelően lesz meghatározva később az összeg. Amire most lehetőséget adnánk, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, hogy az arányos visszaosztáshoz, illetve a befizetéshez képest a kormány dönthessen úgy, hogy ezt az összeget megfejeli, és akkor ennek megfelelően, természetesen százalékos arányban, több támogatást vehet igénybe a károsult. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Mádi László, azután Szabados József.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, csak kérdést tennék fel. A kihirdetés mikor történhet meg? Mi az a határidő, amikor a termelők kézhez kaphatják a kárenyhítést? Hiszen nekik egész évben művelni kell a területet ahhoz, hogy jövőre legyen termés. Ma már nem adnak hitelbe növényvédőszert sem. Tehát mikori határidővel fizetnek?
ELNÖK: Szabados József következik.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Még egy kérdésem lenne. A 30 százalékos hároméves átlagszámítást hogyan kell ebben az esetben értelmezni? Konkrét leszek. Szabolcs megyében 100 százalékosnak mondható a fagykár. Ha hároméves termésátlagot veszünk, ugye, tavaly és tavalyelőtt nem volt fagykár, de az idén ez 100 százalékos, akkor nagyon nagy baj van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Most parancsoljanak!
KANYOKNÉ DR. STROHMAYER MÁRIA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Először Mádi úrnak válaszolnék. Az eredeti törvényben az szerepel, hogy nekünk december végéig, a miniszter úr által elfogadott, arányosítással lecsökkentett forrástól függően, a kifizetési tervet el kell készíteni. Ezt pedig az Unió bizottságának el kell küldeni, és annak jóváhagyását követően kerülhet sor kifizetésre. Ez azt jelentené, hogy leghamarabb 2008 februárjában, márciusában lenne rá lehetőség. Jelenleg viszont, ha előlegfizetési lehetőséget biztosítunk erre az évre, mert ezt az államháztartás helyzetétől tesszük természetesen függővé, ezt a Pénzügyminisztériummal külön leegyeztette a tárca, akkor ez 90 százalékos mértéke lehet az előzetesen becsült kárnak. Tehát gyakorlatilag majdnem a teljes összeg az idén, december 31-ig kifizetésre kerülhet.
ELNÖK: Mádi László! (Szabados József: Elnök úr, nem kaptam választ a kérdésemre.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jómagam szinte minden egyeztetésen részt vettem ebben a témakörben a megyében. Felfogják, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt családok tízezreinek iszonyatos tragédiájáról van szó, emberáldozatokat fog követelni? Teljes az elkeseredés. Azt várnánk, hogy érdemi segítség érkezik, és időben. Az, hogy itt az év végéig valamikor kifizetnek valamennyit, meggyőződésem szerint katasztrófát fog előidézni. Most magunk között vagyunk, nem a nyilvánosságnak mondom. Csak emlékeztetőül: szintén a megyénket érte az a súlyos környezeti katasztrófa, amelyben a beregi árvízzel összefüggésben körülbelül ilyen mértékű kárt fizetett ki a polgári kormány teljes egészében.
Ami itt történik, komolyan mondom, olyan fokú tragédiákhoz fog vezetni, amiért önöknek kell vállalniuk a felelősséget, mert az, hogy év végéig majd valamit kifizetünk...? És még fizessenek is be, még vegyék meg a növényvédőszereket, és végezzék el a gépi munkákat úgy, hogy nulla árbevételük lesz ebben az évben... Egy kicsit gondoljanak bele ebbe! Azon túlmenően, hogy itt nemcsak a termelőkről van szó, hanem a növényvédősökről, a konzerviparosokról, a pálinkafőzdékről, a hűtőházasokról és mindenkiről, aki valamilyen módon, közvetve érintett az ügyben. A folyamatban lévő pályázatok önrészét nem fogják tudni kifizetni. Rendkívül összetett, bonyolult kérdésről van szó. Ha még a termelőket sem fizetik ki rendesen, akkor nem tudom, mi lesz a közvetett kárt elszenvedőkkel, akik nulla árbevétel mellett nem fogják tudni túlélni ezt az évet.
ELNÖK: Köszönöm. Szabados úr jelezte, hogy ő még nem kapott választ a kérdésére.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy van, ahogy képviselő úr mondja, a három év átlagát kell tekinteni. Abban az esetben, ha az idén nem volt termés, a tavalyi évet és az azt megelőző évet mindenképpen figyelembe kell venni, és az ennek 30 százalékát elért hozamveszteségnél lehet támogatást adni. Ez nem a mi kútfőnkből pattant ki, hanem a 1857/2006/EK rendelet írja elő, hogy 30 százaléknál nem lehet nagyobb az az arány, amely után ilyen támogatást lehet fizetni. Ettől sajnos nem tudunk eltekinteni.
A másik dolog, amit Mádi képviselő úr mondott: mi is tudjuk, hogy milyen óriási a probléma. A gondunk az, hogy a rendszer szempontjából nem tudunk eltérni azoktól a lehetőségektől, amiket az Európai Unió biztosít számunkra. Jelen pillanatban az Európai Unió, bár voltak olyan kísérleteink, hogy mit szólnának hozzá, nem ad arra lehetőséget, hogy egyszeri, meghatározott rendkívüli kifizetést odaítéljünk. Úgy tudja a teljes kárenyhítési rendszert elfogadni, amit önök is látnak, ha az befizetésen alapuló rendszeren keresztül történik. Ennél pedig sajnos az a helyzet, hogy év végére gyűlnek össze azok a károk, amelyek alapján ki lehet számolni, hogy hogyan lehet arányosítani. Abban az esetben, ha a bejelentett kár alapján történik az előlegfizetés, akkor az is előfordulhat, hiszen abból a pénzből gazdálkodik az alap, amit befizettek, hogy augusztusban bejelentkeznek a kukoricatermelő aszálykárt szenvedett gazdálkodók, és nekik már nem jut pénzforrás. Illetőleg szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, amikor az év végén arányosítás van, hogy vissza kell fizetni, ezt pedig senki nem tudja felvállalni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szabados József.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Elmondom a véleményem, mert nagyon sokáig kérdezhetnénk, de nem fogunk előrébb jutni. Csak annyit szeretnék az előterjesztéshez hozzátenni, hogy ez csak egy picike gyógyír lehet a termelőknek, de semmiképpen nem igazi segítség. Azt gondolom, az itt ülők tisztában vannak azzal, hogy ez költségvetési forráselvonással kell hogy járjon, a termelőknek a haszon kompenzálására nincs lehetőség. A törvénymódosítás mindössze arra ad lehetőséget, hogy a termelőalapok megmaradhassanak jövőre és az azt követő évekre is. Viszont a résztvevők hibájául is fel kell rónunk azt, hogy egy hónap állt rendelkezésükre a szerződéskötésre, és hallottuk, minden száz termelőből 6-an kötöttek szerződést a kockázati alapra. A tragédia ebben az, hogy már az első évben bekövetkezett a kár, tehát nem gyűlhetett össze pénz a közös kockázatviselési alapba.
Itt most rendesen kerülgettük a forró kását, mert azt nem tudjuk, hogy a kormány mennyire kap szabad kezet, mennyit tesz hozzá majd a befizetésekhez. Ezért nemigen tudjuk, hogy mire számíthatnak pénzügyileg a gazdák. De ha legalább arra irányul a szándék, hogy a termelőalapok megmaradjanak, akkor, mivel jobb megoldás perpillanat nincs, ez a törvényjavaslat támogatandó. Hozzá kell tenni azonban, hogy bizonyos kockázatok kimaradtak az előterjesztésből. Például az árvízkockázatot kiveszi a módosítás, tehát ha Szabolcs; vagy Szolnok, vagy bármelyik megyét még egy árvíz is sújtaná az idén, akkor nem kerülhet majd sor kártérítésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Domokos László jelentkezett korábban.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is inkább véleményt mondanék, elnök úr. Úgy látom, hogy ez az egész törvény, ez az egész konstrukció az évente felmerülő káreseményekhez képest életképtelen. Nem véletlenül nem működik piaci alapon sem. Hiszen a biztosítók nem véletlenül nem biztosítanak, vagy nem olyan mértékben biztosítanak, mint amekkora káresemény van. Az "1 forinthoz 1 forint" elv egyszerűen működésképtelennek tűnik, amikor 40 milliárdos egyszeri fagykár következik be. Gondoljuk végig! Minden évben volt belvíz, árvíz, viharkár, és sorolhatnánk a természeti katasztrófákat. Ez így megoldhatatlan. Ezért szerintem egyetlen egy kérdés van, hogy a 3095/10. számú javaslat szerint egyszeri 5 milliárd forintot bele kíván tenni a kormányzat. Ha ez így van, akkor ez egy kezelhető mértékhez kezd közelíteni. Egyébként szerintem pénzügyileg nem vethető össze egy 600 milliós pénzalap egy 40 milliárdos káreseménnyel. Nem tudok elképzelni olyan rendszert, amelyik ezt kezelni tudja.
Alapvetően meg kell fontolni, hogy minden évben egy egyszeri juttatás mérlegelésére adódik lehetőség, és akkor kiegészíti a kormányzat ezt a pénzalapot. Vagy megnézzük, hogy az elmúlt években mennyi káresemény volt, erről mindig készült felmérés, az FVM-nek erről szerintem legalább 20 évre visszamenő statisztikája van, és ehhez képest mennyi befizetés várható. Az egy matematikai átlag, hogy mennyi külön igény fog beérkezni. Akkor is látszik, hogy ez az elv működésképtelen. Már az első évben is csak úgy tud működni, ha kiegészítést tesznek hozzá. Azt gondolom, a sürgősséget az indokolta, hogy önök azzal kecsegtették a parlamentet, hogy mód van 25 milliárd behelyezésére. Ha ez nincs, akkor semmi értelme ilyen kapkodva tárgyalni. Akkor szerintem az alapelvet kell újra tárgyalni. Úgy tűnik, hogy ezt megoldani csak egy eseti, nagy összegű behelyezéssel lehet.
Szerintem az alapkérdés az, és akkor a vita is leegyszerűsödik, hogy van 25 milliárd forint plusz, vagy nincs a kormányzat részéről. Utána térjünk vissza egy nagyobb alaposságú biztosítási elvű rendszerre, mert láthatóan ez a rendszer nem működik. És ne gondoljunk, hogy ebben évben már nem lesz természeti katasztrófa. Lesz. Garantálom. Már volt aszály, és még nem is tudjuk, hogy mekkora kár lesz, mert valóban, ahogy mondták, majd később fog kiderülni, hogy mekkora kárt okozott a tél nélküli eső, az eső nélküli tél március-áprilisban. Egy sor helyen már most is probléma van, ahol ki sem kelt a termés. Köszönöm.
ELNÖK: Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Az a baj, Domokos képviselő úr, hogy a kormánynak esze ágában sincs ezt a 25 milliárdot betenni. Ez nem a kormány módosító indítványa. Ha akarná, akkor valószínűleg az előterjesztésben szerepelne. Egyébként a miniszterelnök úr járt lent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hét végén, ott 5 milliárdról beszélt, ha bizonyos feltételek teljesülnek. De hogy ezek pontosan mik, azt egyelőre nem is tudjuk.
Ennek a törvénynek, amit jó fél éve fogadtunk, azért máskor is működnie kellene, nemcsak ilyen esetben. Azt nagyon szépen kiveséztük, hogy egyáltalán miért, mitől és kinek lesz vonzó ez a rendszer. A félelmeink, amiket akkor kifejtettünk, beigazolódtak, hiszen nagyon alacsony százalékban csatlakoztak hozzá a gazdák. Akkor alapfilozófia volt, hogy miben különbözik ez egy klasszikus biztosítástól. A klasszikus biztosításnál befizetek egy bizonyos összeget, és tudom, mire számíthatok, ha bizonyos mértékű kár van. Itt pedig nem tudom, hogy mire számíthatok. Itt azt tudom, hogy az összegyűlt pénzből, amit gazdálkodóként befizetek, plusz az állam hozzátesz ugyanannyit, most már ugyan lehetőséget adunk arra, hogy annál akár valamivel többet is adjon, annyit kapok, amennyi jut. Ez egy akkora bizonytalanság, ami miatt nem lesz vonzó ez a konstrukció - ezt már akkor is kifejtettük, amikor a törvény vitája volt. Ez be is igazolódott.
Azt dicséretesnek tartom egyébként, hogy a kormány talált egy kapaszkodót, ami valamilyen szinten az uniós joggal harmonizálható, talált egy olyan területet, ami lehetőséget ad arra, hogy valamilyen szinten, az agrártámogatásokon keresztül enyhítsük a gazdák kárát. Számomra az is kérdés, hogy egyáltalán az agrártámogatási rendszeren keresztül kell-e ezt megoldani. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlési elnöke kezdeményezte a kormánynál, és a miniszter asszony lenne a kompetens ebben, hogy katasztrófa sújtotta területté kellene nyilvánítani a megyét, és akkor más alapot is meg lehetne erre nyitni. Tehát egy kicsit nyitottabbnak kellene lennie a kormánynak, hogy más forrásokat is be tudjunk ebbe vonni.
Ha viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt a konstrukciót használjuk erre, akkor tényleg jó lenne befogadni ezeket a módosító indítványokat. Hiszen szerintem az sem ellenkezne az uniós joggal, ha támogatná a parlament azt a módosító indítványt, amely szerint egy egyszeri összeget, azt a bizonyos 25 milliárd forintot tegye bele a kormányzat, amit nem fizetett ki más jogcímen az elmúlt időszakban a gazdáknak. Még egyszer mondom, úgy látom, hogy ennek a törvénynek nemcsak most kellene működnie. Tényleg jó, hogy van egy ilyen törvény, ebbe tudunk kapaszkodni, de teljesen fellazítjuk a szövegét úgy, hogy az eredeti kormányzati szándéknak sem felel meg. Mert az, hogy most lehetőséget adunk utólag belépni a rendszerbe, az utólagos befizetésre és arra, hogy a kormány többet is fizessen, egyszeri alkalomra szól. Ettől még a törvény nem lesz jó. Ettől a törvény még valamilyen szinten kezeli a helyzetet, de kétségeim vannak amiatt, hogy milyen szinten kezeli. A gazdák egyáltalán nem látják, hogy milyen szinten történik a kárenyhítés.
Itt karakán módon el kellene mondania a kormányfőnek, hogy barátaim, ennyi pénzt szánunk ide, ennyi pénzünk lesz, és akkor a gazdák is fogják látni, hogy mire számíthatnak. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egységnyi befizetésükre legalább ugyanannyi lesz az állami pénz. Ne legyenek illúziók, ehhez a rendszerhez igazán azok fognak majd csatlakozni az idei esztendőben, akik már kárt szenvedtek. Arra ne számítsunk, hogy majd a nagy kalapba összegyűlik sok befizető pénze, ehhez hozzákerül az állami támogatás, és majd néhány termelő fogja ezt megkapni. Ha nem fogja kimondani a kormányzat, hogy azt a több tízmilliárd forintot bepakolja ebbe a rendszerbe, akkor szinte semmit nem érünk ezzel a konstrukcióval. A magam részéről, bár mondom, úgy érzem, hogy a kormányzat megtalálta azt a lehetőséget, hogy hol kell belenyúlni, de éppen azért, mert nem látom a törvényjavaslatban azokat az intézkedéseket, nem fogom támogatni. Tartózkodó álláspontra fogok helyezkedni.
ELNÖK: Köszönöm. Balla Gyögy!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Minthogy a költségvetési bizottság megszólíttatott, hogy mire kell vigyáznunk az ilyen ügyek kapcsán, hihetetlenül nagy hibájának tartanám a bizottságnak, ha az összes ilyen jellegű problémát leszűkítené erre. Ugyanis az a lépés, amit ma nem teszünk meg, nem jelenti azt, hogy az államháztartás egyensúlyát javítja. Mádi képviselő úr elmondta, mivel fog járni az, ha nincs kárenyhítés. Sok-sok ezer család, az alkalmazottaik csődbe mennek. Ezek az emberek elvesztik a munkájukat, ezáltal az állam elveszti az adóbefizetéseket, sőt, ezek az emberek értelemszerűen segélyre szorulnak a következő, nem tudjuk, hogy hány esztendőben. Nem az lenne a célszerűbb, hogy most segítsünk abban, hogy megtartsák a munkájukat, hogy képesek legyenek saját magukat eltartani, minthogy segélyezetteket csinálunk belőlük? Melyik lenne az olcsóbb megoldás? Nemcsak emberségesebb, hanem olcsóbb megoldás, tisztelt képviselőtársaim?
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadnám még a szót az előterjesztőknek, ha kívánnak válaszolni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Nagyon egyszerűen közelíteném meg azt, hogy itt van egy lehetőség. Évek hosszú sora alatt, én tíz éve figyelem ezt a területet, és van szerencsés részt venni a jogalkotásában, sokszor elhangzott olyan kérés az érdekképviseletek, a gazdák részéről, hogy legyen egy olyan működőképes alap, amelynek segítségével a károkat legalább enyhíteni lehet. Azzal, gondolom, mindenki tisztában van, hogy azt nem vállalhatja fel a mindenkori kormányzat, hogy 100 százalékosan kifizesse ezeket a károkat. Hiszen nem ez a célja. Az a célja, hogy valamilyen szinten, de segítséget nyújtson, hogy át tudja hidalni azokat a problémákat, amiket olyan természeti okok miatt szenvedtek el a gazdák, amiket egyszerűen nem lehetett kivédeni.
Most itt van egy lehetőség. Van egy törvényünk, amit természetesen lehet kritizálni, látszik a befizetésekből, hogy van is alapja, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem így van, de van egy lehetőség, amivel lehet élni. Elkészült ez a törvény, befutotta a maga útját. Mi próbáltuk propagálni. Emberek vagyunk, és emberek a termelők is, tehát amíg nincs probléma, addig a legkevésbé sem gondolnak arra, hogy az bekövetkezhet. A kormányzat egyszeri lehetőséget akar nekik adni, hogy július 15-ig belépjenek a rendszerbe. Hangsúlyoznám, ez egy olyan rendszer, ahol figyelemmel kellett lenni az európai uniós előírásokra. Sikerült azt végigharcolnunk, szó szerint, hogy egy ilyen rendszer működhessen, és lehetőséget kaptunk arra, hogy támogatás formájában segítséget tudjunk nyújtani a termelőknek.
Felmerült, hogy az árvíz miért került ki a rendszerből. Bevallom őszintén, próbáltuk bent tartani, de az általam korábban is említett 1857/2006/EK rendelet kizárja azt, hogy erre támogatást nyújtsunk. Ezért ki kellett venni, másképp az Európai Unió nem adná ahhoz a hozzájárulását, hogy ezek a módosítások átmenjenek. Nem a kormánynak volt az ötlete, hogy tovább szűkítsük a lehetőségeinket, hanem az európai uniós jogszabály a törvény elkészülte óta változott. Erre figyelemmel kellett lenni. Viszont azzal, hogy ez a módosítás lehetőséget ad arra, hogy belépjenek a rendszerbe a későbbiek során is a termelők, tény és való, hogy valószínűleg azok fognak belépni, akik most kárt szenvedtek, de bízzunk abban, hogy mások is felébrednek, és végiggondolják, hogy még jöhet az aszály, amiről még semmit nem tudunk, az fekete ló. Legalább lesz egy segítség, amivel tud lépni.
Azt, hogy mennyi lesz ez a hozzájárulás, itt és most mi nem tudjuk megmondani. Ez függ a mindenkori költségvetési helyzettől. Arra ad lehetőséget a törvény, hogy a kormány hozzon erre egyedi döntést, és az ezzel a döntéssel meghatározott pénzösszeget "hozzácsapja" a már betervezett költségvetési összeghez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz). Elnök úr, bocsánat, hogy...
KANYOKNÉ DR. STROHMAYER MÁRIA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, esetleg megengedné, hogy kiegészítsem a kollégát? (Babák Mihály: Igen.)
ELNÖK: Igen, parancsoljon!
KANYOKNÉ DR. STROHMAYER MÁRIA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez az 1857/2006/EK rendelet, úgynevezett csoportmentességi rendelet az oka, hogy ezt a módszert választottuk, mert egyedi notifikációval lett ez a törvény jóváhagyva. Ennek az átfutási ideje több mint egy év volt, mire ebből elfogadott törvény lett. Ha ezt most mi, mindent belevéve, egyedi notifikációra benyújtottuk volna, hónapok teltek volna el, mire az Unió jóváhagyja a módosítást. Itt az idő kényszere működött, hogy gyorsan segítsünk, pontosan azért, hogy kibővíthessük a belépés határidejét a kockázatközösségbe. Kérem, kockázatközösségről van szó.
Ma Magyarországon nem nagyon jellemző az agráriumban, hogy kockázatközösség létezik. Ez az Unióban is új rendszer. Ez a rendszer 10 napon belül működőképes, nem kell rá hónapokat várni. A kormány-előterjesztésünk tartalmazott még egy dolgot. Nemcsak ezen gondolkodtunk, nemcsak ezen dolgoztunk, hanem egy kedvezményes hitelkonstrukciót is ki fogunk alakítani a gazdák részére, pontosan azért, hogy 50 százalékos kamattámogatással, kezességvállalással hitelt vehessenek fel, és el tudják végezni a még hátralévő munkákat, és a bevételkiesésük egy részét ezzel az áthidaló hitellel tudják megoldani. Ez is heteken belül elkészül, de muszáj hangsúlyoznunk, hogy az Unió tagállama vagyunk, bármilyen támogatást adunk, az azt Európai Uniónak be kell jelentenünk. Nem lehet azt tenni, hogy a támogatásintenzitásban túllépjük azt a lehetőséget, ami mint uniós tagállamot minket megilletne. Sajnos, nem illet meg semmi. Mindenért meg kell küzdeni.
Itt volt a tavalyi nagy árvíz. Megpróbáltunk a Szolidaritási Alapból pénzhez jutni a Belügyminisztériummal, Pénzügyminisztériummal, a környezetvédelemmel közösen, mert szinte egész Magyarországot elönthette volna az az árvíz, amikor az Unió a Szolidaritási Alapból a GNO meghatározott százalékát elérő kárért fizetett volna. Tehát a Szolidaritási Alapból ezzel a fagykárral biztos, hogy nem tudnánk pénzhez jutni. Ez viszont egy gyors lépés, olyan lépés, ami biztos, hogy azoknak, akik ebbe a rendszerbe már beléptek, valamit fog segíteni, de ki akarjuk nyitni a lehetőséget, hogy lépjenek be azok is, akik eddig nem tették, vagy azért, mert nem tudtak róla, vagy azért, mert eddig úgy gondolták, hogy őket nem érheti kár. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Jelentkezett még valaki? Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Az az igazság, hogy nem az előterjesztőt szeretném megbántani, ez távol áll tőlem, de arra a kérdésre, amit megfogalmaznak a kormánypárti képviselők irányába is, irányunkba is az agráriumban dolgozók, miután padlóra kerültek a természeti katasztrófa okán, mit tudunk válaszolni? Hölgyek, urak, semmit. Az az összeg, amiről itt szó van, a bizottság kompetenciája lenne. De nem tudjuk, hogy mit kíván a kormány tenni, nem az agrártárca, a kormány. Úgy gondolom, hogy az Unióval kapcsolatos félelmek, amiket itt elmondtak önök, valósak, de hogy hogyan igyekszik egy kormány a saját gazdasága kárenyhítésére, az nem uniós kérdés. Itt az a baj, hogy nem tudjuk, a kormány mit szándékozik mellé tenni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Komoly kárt szenvedtek a földek, padlón vannak a gazdák sokhelyütt, és ebben a szolidaritásnak kellene működnie, mégpedig az állami szolidaritásnak, a magyar költségvetésnek. Ez a bizottság arról tudna szavazni, hogy a kormány előterjesztése x. milliárddal helyes-e, vagy sem, megalapozott-e, vagy sem. Ma nem ez van napirenden, hanem a takuvaku, mint minden kérdésben. Úgy gondolom, az önök felelőssége, tisztelt kormánypártiak, hogy tudnak-e segítőkezet adni a kárt szenvedett gazdáknak, vagy sem. Önök most nem tudnak segítséget adni, mert amiről itt szó van összegszerűségében is, az a hideg vízre is kevés. Ez skandalum, a bizottság tekintélyét is tépázza az, hogy ilyen előterjesztés szerepel a napirenden. Nagyon sajnálom, hogy a kormány e tekintetben is csak kapkod és impotens.
Ezen túl kéne lépni, mert tényleg felháborító az, hogy emberek megélhetése, komoly magángazdaságok megmaradása van veszélyben. Tudni kell, hogy további hitelekkel az agrárium nem nagyon terhelhető általános tapasztalataim szerint. Jó a javaslat, az elképzelés, csak éppen nem piackonform a magyar agráriumot illetően. Itt most az államnak mint szolidáris segítőkéznek be kéne lépnie, viszont olyan körülmények közé juttatták az állami költségvetést, hogy ígérni sem mernek már semmit sem. Komolytalan az egész törvényjavaslat tárgyalása. De mondom, nem önöket akarom megbántani ezzel. Skandalum, elnök úr.
ELNÖK: További észrevételek? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): A problémát abban látom, hogy most egyedi üggyel akarunk egy törvényt felülírni. A kárenyhítési rendszerről beszéltünk tavaly, itt ellenzéki és kormánypárti oldalról is felhoztuk a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alap példáját. Most is ezt hoznám példaként. Az én választókörzetem ebben nem érintett, ezért tudok higgadt lenni, szemben Mádi képviselőtársammal. Akkor is elmondtam, és többen egyetértettünk akkor abban a konkrét probléma nélkül, hogy mindenképpen kellenek ezek a kártalanítási rendszerek, de az emberek számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ennek a határai végesek. Ha mindig azt tesszük, hogy létrehozunk ilyen alapot, de amikor konkrét probléma van, az állam kiáll teljes egészében, az azt jelenti, hogy értelmüket vesztik az alapok. Mert, akkor is elmondtam, hülye, aki ebbe beszáll, hiszen úgyis egyedi esetre kártalanítják.
Most is azt gondolom, hogy a helyzet hasonló. Most már úgy kell eljárni, ahogy a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alappal is eljárunk, amikor árvíz van, hiszen a kormány ott is kártalanít mellette. Kedves képviselőtársaim, itt többen elmondták, de tényleg ismerjük el, hogy ez a törvény, amiről most beszélünk, nem képes mindenre. Egy konkrét esetre vonatkozik. Amikor ennél nagyobb katasztrófa következik be, akkor annak enyhítésére ez egy eszköz lehet. Azt majd a kormány eldönti, és remélem, jól dönti el, uniós és más szabályok alapján, hogy emellett milyen összegben és milyen módon kártalaníthatja még a termelőket. Ezért azt javaslom, hogy mivel ennek a törvénynek a módosításáról van szó, a másik részét most vegyük ki.
Nézzük ennek a törvények a módosítását, és arra kérek mindenkit, aki érintett is, hogy most csak olyan mértékben rontsuk el ezt a törvényt a konkrét problémára tekintettel, amennyi egyáltalán felvállalható. Mert ez az agrárkár-enyhítési törvény egészen más, és más problémákra is szól. Ne mindent ebbe tegyünk bele, amit most nem is lehet. Azt viszont fontosnak tartom, hogy amikor a kormány esetleg mérlegelni fogja, hogy milyen más lehetőség van a kárenyhítésre, akkor a Wesselényi Miklós programhoz hasonlóan annak adjon nagyobb kedvezményt, aki már belépett ebbe az agrárkár-enyhítési rendszerbe. Mert ezzel jelzést ad arra, hogy mindenképpen lépni kell. Nem tudom, képviselőtársaim mennyire tudják, én az árvíz kapcsán ebben eléggé járatos vagyok, ott is arról volt szó, hogy katasztrófa esetében az állam kormányrendelet alapján fizetett az embereknek, de nagyobb összegű kárenyhítésre számíthattak azok, akik beléptek a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alapba.
Csak így lehet a rendszert fenntartani, hogy értelme legyen az emberek biztosítani, nem pedig pánikolni ilyen egyedi esetben annak alapján, amennyire a saját körzetben súlyos ez a probléma. Ezért azt javaslom, hogy ezeket a módosító javaslatokat nézzük meg, mert most egyedül erre van lehetőségünk. (Babák Mihály: Maszatoljuk a politikai felelősséget.)
ELNÖK: Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Akarunk segíteni, vagy nem akarunk segíteni? Mert lehet itt szép dolgokat, általános elveket mondani, de ezek az emberek nem utaztak erre a kárra. Ha 100 százalékig kárpótoljuk őket, akkor sem járnak jól. Kiesnek a piacukról, ez évben nulla termésért, nulla árbevételért nagyon komoly költségeket kell bevállalniuk. Itt, ha 100 százalékos kárpótlás történik, akkor sem lehet teljes kárpótlásról beszélni, mert rengeteg egyéb káruk van. Nyomorult emberek, szerencsétlen emberek. Ennek a vertikumnak a felszámolását jelenti, ha nem lesz érdemi segítség. Amit itt a folyósón lehet hallani, hogy esetleg 5 milliárdot adnának, az 10 százaléka a kárnak. "Éhen fognak dögleni" ettől, és el fogják adni az ültetvényeiket bagóért. (Babák Mihály: Erre utaznak.) Ezen gondolkodjunk már! Egyébként tényleg, menjenek le oda a térségbe. Ott lehet okoskodni.
Komolyan mondom, nagyobb empátiát várnék. Amikor mi a tiszai árvíznél teljes kárpótlást nyújtottunk, önök támogatták ezt, azt mondták, hogy ez így helyes. Most nem ezt mondják? Egyébként az Európai Unió kapcsán tényleg maximálisan elkötelezett voltam, de az Európai Unióban az összes komoly ország előbb megoldja a problémát, aztán letárgyalja, hogy abba mi fér bele, és mi nem fér bele. Az összes komoly ország először patrióta, utána európai uniós tagország. Ne takarózzunk már állandóan ezzel. Elnézést, hogy indulatosabb vagyok, de azt gondolom, érthető, mivel közel vagyok a problémához.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Én még közelebb vagyok a problémához, benne a közepében. Csak Farkas Imre megjegyzéséhez szólnék hozzá. Ugyanezt a vitát lefolytattuk tavaly ősszel is. Lehet abba az irányba is elmenni, hogy csak az számítson térítésre, aki csatlakozik egy ilyen alaphoz, de akkor is elmondtam, hogy akkor mondjuk meg azt is, hogy mire számíthat. Mert jelen pillanatban nem tudja szerencsétlen, hogy mire számítson. Azt tudja, hogy lehet csatlakozni, be kell fizetni háromezer forintot a gyümölcsös után, aztán majd kapja, ami jut. Ennél azért többre vágyik. Amikor kiszámolták, ahhoz, hogy jövőre esélye legyen arra, hogy az intenzív ültetvényen gyümölcse legyen, az idén 870 ezer forintot kell ráköltenie összesen, úgy, hogy nulla bevétele lesz az idén. Neki 2008 őszén lesz valamennyi bevétele, addig csak invesztálni kell bele. Látja azt, hogy mibe pakolja? És akkor még megjelenik egy ilyen költség, hogy járuljon hozzá az alaphoz, és nem látja, hogy mi lesz a vége. Igazán ez a kockázatközösség akkor működik jól, ha tudom azt, hogy mire számítsak. Ez hiányzik. Ki lehet azt mondani, hogy csak az számítson megtérítésre, aki csatlakozik egy ilyen alaphoz, de akkor mondjuk meg a feltételeket is, ne hagyjuk bizonytalanságban. Csatlakozz, számíthatsz megtérítésre - de mennyire?
Jó lenne, ha tudnánk azt, hogy mi a kormány igazi szándéka. Már most mondom, amikor a módosító indítványokat fogjuk tárgyalni, mindegyiknél meg fogom kérdezni, hogy ellentétes-e az európai uniós joggal, ami abban foglaltatik. És ha nem, akkor kérem szépen támogatni, mert mindegyik arra vonatkozik, hogy próbáljunk segíteni. Mi határozzuk meg a kormány kereteit, és ne csak lehetőséget adjunk, hanem fogalmazzunk meg elvárásokat is a kormánnyal szemben, hogy mi mit szeretnénk! A parlament elfogadja azt, hogy katasztrófahelyzet van ebben a néhány megyében? Néhány tízezer gazdálkodónál? Elfogadja a parlament? Akkor ne csak lehetőséget adjunk, hanem bizonyos elvárásokat is fogalmazzunk meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szabados József!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Én is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttem, és most úgy tűnik, mintha mi nem éreznénk azt a problémát, amit Mádi meg Tóth képviselő urak érzékelnek. Dehogynem! Ott voltunk a miniszteri szemlén. Ott voltunk az egyeztetéseken, hála istennek, a megyében olyan, pártoktól független összefogás van ebben, ami szerintem példaértékű lehet. Azt kell megmondani majd az előterjesztőnek, amit Tóth képviselő úr kérdezett a végén. Mondják meg, hogy az EU-jogszabályokkal kompatibilis-e az a módosító javaslat, vagy nem. Ha igen, akkor hadd menjen, de ha nem, akkor nem lehet, bármennyire szeretnénk is ezt.
Hogy skandalum-e, Babák képviselő úr? Mindenről tehet ez a kormány valószínűleg, de arról nem, hogy ilyen nagy fagy volt az országban. Még a kockázatközösséghez annyit, Tóth András képviselő úrnak is mondom, hogy mondjuk meg, hogy mire számíthat a termelő. Biztosítós voltam 16 évig, tudom, hogy miért nem kötöttek biztosítást a kereskedelmi biztosítókkal annak idején. Volt ilyen kockázat, csak olyan drága volt a biztosítóknál, hogy megszüntették ezt a közösséget, mert szálltak be az emberek. Ilyen olcsón valamennyibe be kell szállni. Még egyszer mondom, a szerencsétlen helyzet az, hogy az első évben jött a tragédia, mert ha az ötödik évben van, akkor lehet, hogy nem kell most erről beszélnünk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kívánnak erre válaszolni? (Jelzésre.) Nem. Akkor szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem, ki az a bizottság tagjai közül, aki általános vitára alkalmasnak találja a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslatot. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Aki nem találja alkalmasnak? Hat. Tartózkodott? Négy. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak találta. A többségi vélemény előadója Szabados József, a kisebbségi vélemény előadója Mádi László lesz. Köszönöm szépen.
Áttérünk a módosító indítványok megtárgyalására. Rendkívüli idők, rendkívüli helyzet. (Babák Mihály: Nagy a baj.)
A T/3095/3. számú módosító javaslat Jakab István képviselő úr indítványa. Kérdezem, hogy az előterjesztő támogatja-e?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, ugyanis arra hivatkozik az előterjesztő, hogy téves a 8 § (1)-(4) bekezdésének és a 9. § (1) bekezdésének. Ez tudatosan van így a törvényben, ezt egyébként nem is módosítottuk. A "legalább" szó bekerülése miatt módosítottuk a 8. §-t. Itt van az a rendelkezés, hogy többlettámogatást is lehet adni. Tehát nem téves technikai hivatkozás van, amire Jakab képviselő úr utal, nem, az tudatos, így szerepel a mostani hatályos szövegben is. Értelemszerűen az EU-jogszabályokkal nincs ellentétben.
ELNÖK: Nyilván erről a képviselő úrnak más az álláspontja. Észrevétel, kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Tizenegy igen. A bizottság többsége nem támogatta.
A 4. pont a törvényjavaslat több paragrafusát is módosítja, javaslom, hogy ezeket egyben tárgyaljuk. Kérdezem, hogy az előterjesztő támogatja-e a módosítást.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Ennek az az oka, hogy az európai uniós előírások, tehát a 1857/2006/EK rendelet nem ad erre lehetőséget, hogy az árvizet támogassuk a csoportmentességi rendelet alapján, illetőleg a természeti katasztrófa fogalmát is meghatározza, ami eltér a módosító javaslatban előírtaktól. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés van-e? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Már a törvény tárgyalásakor is felvetettem a viharkár figyelembe vételét. A parlamentben a részletes vitában is ellentmondó vélemények hangzottak el ezzel kapcsolatban. Most akkor én is megkérdezem, hogy a viharkárt lehet-e értelmezni, mert most ezzel a problémával ülünk itt, de lehet, hogy néhány hónap múlva meg azért, mert aszály van, és egyszer jön egy olyan vihar, hogy az Alföldön elviszi akárhány településen, vagy térségben az összes termést, és akkor ugyanezzel a problémával fogunk itt ülni. Azt javaslom, hogy támogassuk a viharkár figyelembe vételét. Ez itt most nem megy, de azt javaslom, hogy bizottsági módosító javaslatot nyújtsunk be a viharkár beépítésére.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. De! Szabados József.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Csak annyi szeretnék képviselőtársamnak mondani, hogy a vihar biztosítható kockázat. Köszönöm.
ELNÖK: További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztő nem támogatja. Kívánnak ehhez a viharkárkérdéshez hozzátenni valamit? (Kanyokné dr. Strohmayer Mária: Nem teszi lehetővé a jogszabály.) Nem teszi lehetővé a jogszabály.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Felolvashatom. A bizottságnak az az álláspontja, hogy fagy, jégeső, jég, szárazság esetén adható. A vihar nem. Az volt a törvénynek is az alapkoncepciója, hogy olyan káreseményeket támogatunk, ahogy az előbb a képviselő urak is jól megfogalmazták, amire nincs jelenleg biztosítás. A legeklatánsabb példa erre az aszály. A biztosítók ilyenre nem kötöttek biztosítást erre, a belvíz is ilyen. Több körös egyeztetés volt erről, közölték, hogy nem. Valóban olyan magas kockázati tényező, és olyan magas lenne ennek a biztosítási díja, hogy nem is foglalkoztak ezzel. Ezt az Európai Unió is elfogadta, és erre adott lehetőséget. A viharra nem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a T/3095/4. számú indítványt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem. Köszönöm szépen.
Az 5. számú indítvány Jakab István, Ángyán József, Bagi Béla javaslata. Előterjesztő?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Az Európai Unió csak a szántóföldek és a gyümölcsösök, illetve a szőlő esetében ad még ilyenre lehetőséget, a gyepre sajnos nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 6. számú indítvány Medgyasszay László és képviselőtársai javaslata. Az előterjesztő álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A probléma ugyanaz, mint az előbb. A kormány nem támogatja, itt is a gyep művelési ágat akarja beemelni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 7. számú indítvány, szintén Medgyasszay László és társai javaslata. Előterjesztő?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. Ez is arról szól, hogy a most hatályos törvény szövegében éppen azt rögzítjük, hogy a gyepterülettel kell csökkenteni a káreseményre bejelenthető területet, illetve, hogy a termőföld fogalmába nem tartozhat bele. Az oka az, amit az előbb is mondtam. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük az indoklást. Megjegyzem, hogy nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, tehát rövidebb indoklást is el tudunk fogadni. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm. Akkor szavazunk. Ki az, aki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 8. számú indítvány Jakab István és Örvendi László József javaslata. Előterjesztő?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 9. számú indítvány Bagi Béla javaslata. Előterjesztő?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez nincs ellentétben az EU-szabályozással, de nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Megdőlt egy súlyos érv, eddig azt hallottuk mindig, hogy az EU-szabályozással ellentétes. Most valami rejtett indoka lehet az elutasításnak. Észrevétel, kérdés van-e? EU-kompatibilis módosító javaslat. (Nincs jelentkező.) Nincs észrevétel. Kérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tizenkettő. Még ez is kevés, tehát egyharmad támogatta, a többség nem.
A következő a 10. számú indítvány, Jakab István és társai javaslata. Előterjesztő?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 11. számú indítvány. Kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ellenzéki módosítás, ami a kormánynak kívánna többletjogosítványokat adni, a kormány mégsem támogatja! Valóban feje tetejére állt a világ. (Derültség.) De hát ez a kormány szerény, korlátokat tud a maga számára is felállítani. (Babák Mihály: Kivételesen.) Úgyhogy szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 12. számú indítvány Medgyasszay László és társai javaslata. Kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
Ezzel az eddig ismert módosítások végére értünk. Kérdezem, hogy van-e még valakinek tudomása olyan módosításról, amelyet tárgyalni kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor köszönöm szépen mindenkinek a részvételt. További jó munkát kívánok. Csak emlékeztetőül: szerdán 10 órakor lesz bizottsági ülés.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 16 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit