KPSZB/22/2007.
KPSZB/51/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. május 30-án, szerdán 10 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Molnár Albert szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
Az államháztartásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Jauernik István szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Tátrai Miklós szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Tátrai Miklós válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó bizottsági módosító javaslat megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Zarándy Tamás válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Szűcs Lajos szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Szűcs Lajos válasza *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egészségügyi tevékenység végzésének kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A szak- és felnőttképzést segítő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Keller László (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Katona Bélának (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Farkas Imrének (SZDSZ),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz).
Jauernik István (MSZP), előterjesztő
Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Dr. Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Magony Krisztina, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Pankucsi Zoltán, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Dr. Bozzay Erika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Pósta László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Szűcs Lajos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Csák Andrea, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Bánsági Györgyi, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogalmazója
Dr. Forgácsné dr. Maurer Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tanácsadója
Dr. Bekényi József, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Mészáros Árpád, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság ülésén megjelenteket. Elnök úr megbízásából a bizottsági ülést megnyitom.
Kérdezem, hogy a benyújtott napirendi javaslathoz van-e valakinek észrevétele, mert írásban módosítási szándék nem érkezett. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Javaslom, hogy az 5. pontban szereplő, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről szóló törvényjavaslatot 2. napirendi pontként tárgyaljuk meg. Amennyiben ezzel ellentétes jelzés nem érkezik (Nincs jelentkező.), kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e a napirendi javaslattal. Egyben határozatképesség-ellenőrzést is tartunk. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez tizenhat. Tehát a bizottság határozatképes, és elfogadta napirendjét.
Az 1. napirendi pont a) pontja az általános forgalmi adóról szóló, T/3111. számú törvénymódosítási javaslat, dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Molnár Albert képviselők önálló indítványa. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Kérem, hogy hozzászólásának megtétele előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára közölni szíveskedjék. Kérdezem, hogy az előterjesztőket képviseli-e valaki. Igen, Molnár képviselő úr, öné a szó.
(Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke megérkezik az ülésre, és átveszi az elnöklést.)
Molnár Albert szóbeli kiegészítése
MOLNÁR ALBERT (MSZP), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek. A módosítást azért nyújtottuk be, mert az Európai Unió 2006-ban lehetővé tette az úgynevezett kiviteli kísérő okmány rendszerbe állítását a tagországokban, amely gyakorlatilag az eddigi, úgynevezett egységes vámokmányt helyettesítheti. Mivel az áfatörvény ezt a nyomtatványt nem tartalmazza, igazából a változtatás technikai jellegű, és azt célozza, hogy az egységes vámokmány mellett a kiviteli kísérő okmány is bevezetésre kerülhessen a Magyar Köztársaságban. A kiviteli ellenőrzési rendszert a tagállamoknak 2007. június 30-ig létre kell hozniuk, és üzemszerűen 2007. július 1. az a határidő, amikor ezt a magyar kormány bevezeti. Ez egyébként márciustól kísérleti jelleggel már működik. Tehát, mivel technikai változtatásról van szó, kérem a bizottságot, hogy vegye tárgysorozatba a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja?
A kormány álláspontjának ismertetése
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A kormány a módosító javaslatot támogatja.
ELNÖK: Képviselők? Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A szocialista képviselőcsoport támogatja az indítványt, annál is inkább, mert a technikai pontosításokon túl, és azon túl, hogy kötelező jellegű, az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget is elősegíti. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? A Fidesz részéről csak annyit szeretnék jelezni, hogy semmilyen évközi adóváltoztatáshoz nem járulunk hozzá, hiszen ez a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot és az adófizetők jogkövető magatartását tovább rombolja. Azt gondoljuk, hogy egy évben egyszer éppen elég az adótörvényekhez hozzányúlni. Ezért tartózkodni fogunk a szavazáskor.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
Miután már kérdés, észrevétel nem volt, a válaszadás sem indokolt, ezért javaslom, hogy szavazzunk. Aki támogatja a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Tartózkodott? Kettő. Ellene? Nem volt.
Ki az, aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért? (Szavazás.) Tizenhat. Tartózkodott? Kettő. Köszönöm szépen a kormány részéről a közreműködést.
Következik a b) pont, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása, T/3154. szám alatt, ezt új változatként tárgyaljuk a T/2070. szám helyett, Sós Tamás és Jauernik István MSZP-képviselők önálló indítványa. Köszöntöm a képviselő urat. Mint előterjesztőt megkérem, hogy röviden indokolja a javaslatot.
Jauernik István szóbeli kiegészítése
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Sós Tamás képviselőtársammal önálló indítványt nyújtottunk be az államháztartásról szóló törvény módosítására. Az indokunk az, hogy ez a törvénymódosítás az életben felmerült problémák orvoslását szolgálja. Két helyen szeretnénk módosítani az államháztartásról szóló törvényt.
Az egyik a nyilvánosság szerepét kívánja erősíteni. Nem olyan nagyon régen fogadta el a parlament azt a módosítást, amely beépült az államháztartási törvénybe, hogy az önkormányzatoknak nyilvánosságra kell hozni minden átadott pénzt, akár fejlesztésre, akár működésre adja át. Természetesen nemcsak az önkormányzatoknak, hanem az államháztartás valamennyi alrendszerének. A nyilvánosság nagyon sok mindent megold. Ez a beépítés jól működött, csak az önkormányzatok jelentős része ezt nem hajtja végre, és ennek nincs szankciója. Tehát, ha valamelyik önkormányzat nem tesz eleget az Áht. 15/A és 15/B §-ában szereplő előírásnak, akkor nem történik semmi. Ezt a szankciót szeretnénk beépíteni a törvénybe. Konkrétan arra teszünk javaslatot, hogy a nyilvánosságra hozatalt a kincstár ellenőrizhesse, nem kötelező jelleggel, hanem megengedő formában, tehát amikor kincstári ellenőrzés van, akkor ezt is ellenőrzik, és amennyiben nem tettek eleget a nyilvánosságra hozatalnak, akkor a szankció életbe lép, konkrétan, ha költségvetési pénz van a rendszerben, akkor azt vissza kell fizetni.
A másik téma, amit törvényjavaslatunk tartalmaz, egy nagyon speciális helyzet, és szintén az önkormányzatokkal kapcsolatos. Ez év tavaszán alakult ki a Heves Megyei Önkormányzat esetében az a helyzet, hogy nagyon sokáig nem tudott működni a megyei közgyűlés, mert nem tudott elnököt választani. Az államháztartási törvény nagyon pontosan szabályozza azt a helyzetet, hogy ha egy önkormányzatnál nem szolgáltatnak adatot, így költségvetési és zárszámadási adatot, akkor nem kapják meg a normatív finanszírozást. Ez jó a gyakorlatban, mert kényszeríti az önkormányzatokat arra, hogy megegyezzenek, és szabályosan működjenek. Heves megyében viszont az a helyzet állt elő, hogy nem tudott létrejönni a többség, nem tudott elnököt választani, és a közgyűlés feloszlatására hat hónapig nincs lehetőség. Ez a javaslat a hat hónapos időszak kiváltására szolgál, hogy abban az esetben se kerüljön felfüggesztésre a normatív támogatás, amíg nem történik intézkedés, a feloszlatást nem kezdeményezi a minisztérium, vagy maga a testület. Ennek az eljárási rendje kicsit hosszan van leírva, de azért, hogy szabályosan és jogszerűen működhessenek ilyen esetben is az önkormányzatok, lehessen fizetni béreket, és az élet ne álljon meg. Ezért szükséges a javaslatunk 2. §-ának elfogadása.
Ennyi a tartalmai része. Egyetlen egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Egy apró elírás történt, és ezt már jeleztük a Ház felé, a 2. § (3) bekezdésében 60 napon belül kell érteni a határidőt, tehát 60 napon belüli teljesítésről van szó. Kérem, hogy ennyi pontosítással kezeljék a beterjesztett javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormány?
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. A kormány részéről értjük és támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Képviselői kérdések, észrevételek következnek. Először Tukacs István képviselő úr.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném javasolni a tisztelt bizottságnak, hogy támogassuk ezt a két javaslatot, hiszen az utóbbit az élet írta. Kiderült egy olyan helyzet, amikor az önkormányzatok, közalkalmazottak, intézmények hátrányt szenvednek, ha egy politikai típusú problémát a testület nem tud megoldani. Ezért mindenképpen fontosnak tartom, hogy ezt a helyzetet orvosoljuk, mert ez máskor is előfordulhat.
Az első javaslatról pedig azt gondolom, hogy racionális az előterjesztők szándéka, hiszen azt mondják, ha van kötelezettség, és azt valaki nem teljesíti, akkor legyen ennek büntetése is. Az alapszándékot erősíteném ebben, azt, hogy az önkormányzatoknak a nyilvánosságra hozatal kötelező az átadott pénzeszközök esetében. Én a támogatást javaslom, tisztelt bizottság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A kormány képviselőjétől azt szeretném megkérdezni, mivel a miniszter úr többször jelezte, hogy az államháztartási törvény átfogó rendezése az idén megtörténik-e. Illetve, miután ezen a javaslaton kívül még két indítvány fut az államháztartási törvény módosítására, mit gondol a kormányzat, év közben hányszor lehet ezt módosítani? Helyes-e, hogy állandóan az élethez igazítjuk a törvényt? Ha megnézzük, csak az elmúlt öt évben évente kétszer-háromszor-négyszer módosították gyökeresen a legfőbb számviteli, elszámolási szabályokat, aminek a vége az lett, hogy kiszámíthatatlan kincstári, költségvetési helyzet alakult ki. Nem állíthatjuk, hogy attól javul a helyzet, hogy utólag reagálnak bizonyos helyzetekre, vagy egyéb részérdekek szerint módosítanak.
Van-e további képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A kormány, illetve a Pénzügyminisztérium valóban dolgozik az Áht. többirányú módosításán. Azt gondoljuk, hogy az ilyen ésszerű javaslatokkal nem kell bevárni az átfogó módosítást, ezért javasoljuk ennek támogatását.
ELNÖK: Úgy értsük ezt a választ, hogy az átfogó módosítás ebben az évben be lesz nyújtva?
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A Pénzügyminisztérium dolgozik rajta, nyilván a kormány döntése lesz a benyújtás.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Akkor szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ez tizenhat. Aki ellene? Nincs. Tartózkodott? Négy. Köszönöm szépen.
Aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) Tizenhat. Aki ellene? Ilyen nem volt. Tartózkodott? Négy. Köszönöm szépen az előterjesztő és a kormány képviselőjének közreműködését. A Házat írásban fogjuk tájékoztatni a bizottság álláspontjáról.
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Most pedig az állami vagyonról szóló törvényjavaslat következik T/3087. számmal. Első helyen kijelölt bizottságként az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm államtitkár urat. Megadom a szót szóbeli kiegészítésre.
Tátrai Miklós szóbeli kiegészítése
TÁTRAI MIKLÓS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány úgy látja, hogy 15 évvel az államháztartási törvény és 12 évvel a privatizációs törvény elfogadása után indokolt átfogó módosítás az állami vagyonkezelés és -hasznosítás jogszabályi környezetében és szervezetrendszerében. Azok a jogszabályok, amelyek jelenleg hatályosak és azok a szervezetek, amelyek jelenleg működnek, ma már nem tudják megfelelő módon, megfelelő hatékonysággal ellátni feladatukat az állami vagyon megőrzése, értékének növelése és megfelelő hasznosítása tekintetében.
Jelenleg három vagyonkezelő szervezet működik, az ÁPV Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Ezek a kormány, a pénzügyminiszter, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működnek. A törvények ezeknek a szervezeteknek, illetve a szakminisztereknek és a kormánynak adnak döntési jogosítványokat az állami vagyon tekintetében. Amíg az ÁPV Zrt. feladatai a privatizáció előrehaladtával jórészt megszűntek, a jelenlegi kincstári vagyon tekintetében egyre inkább olyan, piaci szemléletű vagyonkezelési tevékenységre volna szükség, amely megfelelő értéken kezelve, megfelelő módon tudja hasznosítani a Magyar Köztársaság polgárainak érdekében az állami vagyont. Erre a szervezetrendszer és a jogszabályi környezet kevéssé látszik alkalmasnak.
A három szervezet jelenlegi különállása és a jogszabályok közötti nem kellő összhang eredményezi azt, hogy sok esetben, vagy több esetben nem lehet a legracionálisabb döntést meghozni, nem lehet együttesen pályáztatni olyan ingatlanokat, amelyek különböző vagyonelemekként a három szervezet közül többhöz is tartoznak - termőföld és a rajta lévő épület, védett terület és a szomszédságában lévő nem védett terület, cég, illetve a cég által használt kincstári ingatlan. Sok esetben a különböző vagyonkezelők, illetve a tárcák mint kijelölt vagyonkezelők a saját szervezeti érdekeik mentén működnek, és összességében a külön mozgó szereplők érdekei nem szolgálják igazából a köz érdekét. A törvényjavaslat ezért azt tartalmazza, és azt célozza, hogy teremtsük meg az egységes állami vagyonkezelés, vagyonhasznosítás jogszabályi és intézményi feltételrendszerét, a három vagyonkezelő szervezet egy féléves átmeneti időszak során, ez év december 31-ig szűnjön meg, és jöjjön létre egy új vagyonkezelő szervezet, amely lényegében az állam teljes vagyonát kezeli, az ingó-, ingatlan- és társasági tulajdonrészeket mint vagyonelemeket egyaránt.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a parlamenti ellenzék, illetve a Számvevőszék ellenőrzési lehetőségei, jogosítványai tovább bővülnek. Hiszen amíg jelenleg a privatizációs törvény biztosít érdemi és tényleges ellenőrzési lehetőséget kizárólag a vállalkozói vagyon tekintetében, a törvényjavaslat elfogadása esetén ez a termőföldvagyonra, az ingatlanvagyonra, illetve a teljes mai KVI-s vagyoni körre is kiterjedne. Természetesen úgy, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény által létrehozott és jelenleg is működő földalap-ellenőrző bizottság mindezek mellett továbbra is megmaradna, és, kivéve az új vagyonkezelő szervezetnek, illetve a tanácsnak a termőföldről szóló döntéseit, továbbra is a szakmai szervezetek, a társadalmi szervezetek ellenőrzése, kontrollja mellett tudja végezni tevékenységét.
Az új szervezet felállítása esetén lényegesen megváltoznak a felelősségi viszonyok is. A ma három szervezetben háromféle módon gyakorolt egyszemélyes, vagy testületi döntéshozatal egyaránt egy testületi döntéshozatallá változik, a társaság igazgatósága döntene minden, az állam vagyonával kapcsolatos érdemi kérdésben. Természetesen megváltozik, egyértelműbbé és konkrétabbá válik az ezzel kapcsolatos felelősség is, hiszen a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti felelősségi és kötelezettségi viszony vonatkozik a tanács tagjaira mint igazgatósági tagokra. A törvényjavaslat két fontos szakmai elemet tartalmaz, ami szemléletváltozást tükröz az eddigiekhez képest. Ezek közül az egyik az, hogy megszűnik az ingyenes vagyonkezelés egy átmeneti idő után. Tehát főszabályként vagyonkezelési, illetve bérleti szerződést csak ellenérték fejében lehet kötni. Ettől az állami vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodást várjuk. A másik fontos elem pedig az, hogy a vagyon hasznosításából és értékesítéséből befolyó bevételt a vagyon értékének megőrzésére, illetve gyarapítására kell fordítani, más célra nem lehet felhasználni.
A törvényjavaslat alapján a hatálybalépéssel együtt létrejönne a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, amely a vagyon hasznosításáról és értékesítéséről döntő testület, ez egyben az új vagyonkezelő szervezet igazgatósága. Az átmeneti időszak alatt, amíg a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet is működik, az ezen szervezetek által előkészített javaslatokról a döntéseket már az új testület, a Vagyongazdálkodási Tanács hozná meg, december 31-ig pedig, ahogy az imént említettem, a jelenlegi három szervezet megszűnik, és mindössze az újonnan létrehozott szervezet működik majd zrt.-ként, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti felelősségi és kötelezettségi rendben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimé a szó. Kérdés, észrevétel van-e ehhez kapcsolódóan. Kékesi Tibor képviselő úr, ha úgy gondolja, de nem muszáj. (Molnár László: Rábeszéltük.) Rábeszélték.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, mindenesetre köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy két fontos elvi kérdés köré lehet csoportosítani az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegét. Az egyik az, hogy jöjjön létre végre valóban egységes állami vagyon, szedjük egy kupacba ezeket a vagyonelemeket. Természetesen ez is olyan, mint az áfakulcs és a társaságiadó-kulcs, hogy mindig vannak kivételek, de ezeket jól körül tudjuk írni, jól meg tudjuk határozni. De nagyon lényeges, hogy az állami vagyon végre együtt láthatóvá és együtt kezelhetővé váljon. A másik ilyen nagy elvi fontossággal bíró kérdéskör, hogy jöjjön létre egy egységes állami vagyonkezelés is. Sajnos eddig, bár ahogy hallottuk voltak indokok, hogy miért, eleve három vagyonkezelő szervezet létezik az állami vagyon különféle szegmenseit felölelve, másrészt számos állami szervnek, így a központi államigazgatási szerveknek, a minisztériumoknak, országos hatáskörű szerveknek is vannak olyan vagyonelemei, cégei, gazdálkodó szervezetei, amelyek elkülönülten, a köz számára nem látható módon gazdálkodnak az állami vagyonnal. Így nem is mérhető fel, nem is ítélhető meg jól, hogy ez az állami vagyonkezelés a lehetségeshez képest mennyire hatékony, mennyire eredményes.
Ezt segíti tehát az összefogás, és nyilván az összefogás eredményezi azt, hogy minden állami vagyonkezelési elemből az ebből a szempontból legfontosabbhoz kell igazodni. Ilyen értelemben jó irány, hogy a gazdasági társasági szabályok útján kívánjuk megoldani ezt a tevékenységet. Jó szabályozás, hogy a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok hozzáférése is megítélhetővé teszi a tevékenységet. Itt egy picit zavarónak találom azt, amit éppen a közelmúltban érzékeltem, hogy van egy próbálkozás, hogy az üzleti titok tekintetében próbáljuk már meg objektívvé tenni, hogy milyen információk, adatok tartozhatnak ebbe a körben, ne pedig egy belső állásfoglalás határozza meg az üzleti titkot. Az állami és a szolgálati titok esetében tudjuk, maga a titkosítás módja és a titokgazda felel azért, hogy ez szabályszerűen történjen. Ezzel együtt biztosíthatjuk a vagyonkezelés átláthatóságát is.
Az állami vagyonban természetesen vannak olyan vagyonelemek, amelyeket maga az állam használ, vagy birtokol, és vannak olyanok, amelyeket hasznosít. A hasznosítás eredményességét részben meg tudjuk ítélni összehasonlítható adatokkal, azonban éppen a saját használat nem feltétlenül követhető ily módon. Ilyen szempontból is lényeges momentum, ami a bevezetőben is kiemelésre került, hogy az állami konkrét vagyonelemek saját maguk által történő használata tekintetében is megszűnik az általános ingyenes használat lehetősége. Tehát maga az állami szerv is el kell hogy gondolkozzon azon, hogy akkora méretű ingatlant akar-e használni, annyi eszközt akar-e használni, és oly módon kívánja-e használni, ahogy azt eddig tette.
Ezekkel az érvekkel teljes mértékben egyetértve azt gondolom, hogy számos helyen vannak még olyan kérdések a törvényjavaslatban, amelyek megoldásra várnak. Vagy további jogalkotást kívánnak rendeleti úton, vagy maga a törvény kell hogy pontosabban, esetleg részletesebben szabályozzon egy-egy kérdéskört. Itt van a három vagyonkezelő szervezet egyesülésének kérdésköre, az állami vagyon felmérése és annak lehető legteljesebb összefogásának biztosítása, az átalakuláskor a mérlegben, vagy éppen a mérlegen kívül létező tételek kérdése, a melléklet terjedelme, amit a privatizációs törvény tartalmaz - tehát számos olyan vitakérdést látok magam is, amit majd a törvényalkotás során meg fogunk beszélni, módosító indítványokkal fogunk bizonyos irányokba befolyásolni. De összességében az a törekvési irány mindenki számára fontos, és különösen a most deklaráltan is lezáruló tömeges privatizáció után szükséges változást eredményez az állami vagyonkezelésben. Ezért a képviselőcsoport nevében is a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatjuk. Köszönöm, elnök úr, a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? Igen, Barabásné Czövek Ágnes.
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a törvényjavaslat ad-e arra módot, megoldja-e-azt az állapotot, hogy így-úgy kezelik az állami tulajdont, de igazából a kezelő nem költ rá, és ez bizony a környék fejlődésének is gátja lehet. Számtalan példát tudnánk erre hozni saját megyénkből, városunkból, területünkről. Nagyon szeretnék választ kapni, hogy milyen eszközökkel válhat lehetővé, hogy mindez megoldódjék. Mert nem mindent lehet odaadni úgy kezelésre, hogy fizessenek érte. Most például csak egy tó jutott az eszembe. Erre szeretnék valamilyen választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim közül többen nem jelentkeztek, ezért, ha megengedik, én is szólnék a Fidesz nevében. (Molnár László jelentkezik.) Akkor majd utána, először Molnár László képviselő úr.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem az időt szeretném húzni, de véleményem van az előterjesztéssel kapcsolatban, és nem biztos, hogy ez azonos a frakció egészének véleményével. A helyzet az, hogy azt én is támogatom, hogy egy egységes vagyoni törvényben legyen szabályozva mindhárom terület. Ugyanakkor vannak hiányosságai az előterjesztésnek, amit, úgy gondolom, az általános vita folyamán ki lehet és ki is kell küszöbölni. Most arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy melyek azok a területek, amelyekre oda kell figyelni az előterjesztőnek is és nekünk is.
A teljes körű szabályozásra törekvés mellett az úgynevezett üvegzsebtörvény ide vonatkozó részeit mindenféleképpen hasznos beemelni. Azokat a bizonyos külön törvényben nevesített vagyonkezelői jogokat meg kell szüntetni. Átláthatatlan, amikor a fejezetekre vonatkozóan csak úgy jelennek meg ezek, hogy a költségvetési szervek esetében, ha külön törvény nem szabályozza, ez a törvény az irányadó. Sajnos, majdnem minden ide tartozó területen, a felsőoktatásban, az MNB-nél, a Fejlesztési Banknál, és nem akarom tovább ragozni, így működik. A gazdálkodásra vonatkozóan fontos, hogy az üzleti szemlélet legyen jellemző és - most elnézést az állami alkalmazottaktól - ne a költségvetési tesze-toszaság a vagyon működtetésében. Ez kézzelfogható volt, többségében nem a szakszerűség dominált. Azt gondolom, hogy az üzleti jelleggel, a személyes érdekeltséggel és a büntető törvénykönyvben a fenyegetettség szintjének esetleges emelésével ez a gazdálkodás mindenképpen erősíthető.
Azt szintén nem tartom jónak, hogy az állam biztosítsa ennek a szervezetnek a működési forrásait. Egy vagyonkezelő szervezetnek, amely piaci módon működik, ma 10 százalék jövedelmezőséget el kell érnie. Az egy más kérdés, hogy a statikus vagyon meghatározása, felértékelése mindenképpen fontos, gondolok itt a régi KVI-s, azaz a nem forgalomképes, vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni kategóriákra. Ugyanakkor az üzleti vagyonra vonatkozóan ezt az eredményességet el kell érnie, ahogy ma az üzleti életben ezt elérjük. A gazdálkodásra vonatkozik még a zárómérleg pontatlanságából eredő esetleges tárgyi eszközleltár, -lista és ennek értéken tartása kapcsán az, hogy ha abba valamit nem teszünk be, mi történik azzal a vagyonelemmel. Ha esetlegesen, véletlenül hiányos a KVI nyilvántartása, a Földalapé, vagy az ÁPV-é, akkor mi történik azzal a vagyonelemmel, ha a zárómérleggel egyszer lezárjuk?
Az értékesítési szabályoknál a tervszerű, szakszerű, hatékony jelzőket tudom mondani, de ezt tartalommal is meg kell tölteni. Az átmeneti rendelkezéseknél pedig teljesen egyértelművé kell tenni az úgynevezett tanács szerepét, azaz a hatálybalépéstől nincs kiút, nincs felmentés, a tanács veszi át az irányító szerepet december 31-ig mind a három területen, természetesen rendelkezve azokkal az irányító jogosítványokkal, amelyek e szervezetek vonatkozásában szükségesek. Fontosnak tartom, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvényben a vagyonkezelői jog nevesítve jelenjen meg, és mindenhol, ahol átkerül ehhez a szervezethez a vagyonkezelői jog, feljegyzésre kerüljön az átláthatóság miatt és a bizalom erősítése miatt.
Nem értem, hogy az új törvény a továbbfoglalkoztatás vonatkozásában miért a közalkalmazotti törvényt veszi elő, hiszen ez egy üzleti rendeltetésű társaság kell hogy legyen. Az is megfontolandó, hogy itt a közalkalmazotti, köztisztviselői besorolásokkal dolgozzunk-e tovább, vagy esetleg más módon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, még mielőtt a válaszadásra megadnám a szót, én is szeretnék néhány gondolatot ehhez hozzátenni, talán nemcsak a magam, hanem a Fidesz nevében is. A kormány célja, hogy láthatóan piaci alapra helyezze az állami vagyonkezelést, ami önmagában is kritikus kérdés lehet, főleg, ha ehhez nyereségérdekeltséget is hozzá kíván rendelni. Ezt már valamelyik képviselőtársam is feszegette, hogy így lesz-e, vagy sem. Valóban, ez egy nagy kérdés, hiszen az a kiindulási pont, hogy minden állami vagyon esetében úgymond a piaci szempontoknak kell érvényesülniük, sok tekintetben megkérdőjeleződik. Hiszen nemcsak a megtérülési igény, hanem más közérdekek is megjelenhetnek, akár az értékek megőrzése, akár más kötelezettségek. Hiszen, ha az állami vagyonkezelés évtizedes múltját végignézzük, hogy mennyit költött a kormányzat, az állam a saját vagyontárgyaira, akkor ez, finoman fogalmazva, kritikus.
Ha összeterelünk minden vagyont, és azt nyereségérdekeltté teszi a kormányzat, ez azt jelenti, hogy ami nyereséget tud hozni, arra költ, ami nem hoz, arra nem fog költeni. Így tovább fog romlani a helyzet, és valójában mégsem lesz egységes vagyonkezelés, hanem kimazsolázódik belőle az, aminek van gazdasági és üzleti értéke az adott pillanatban. A Fidesz úgy látja, hogy emögött leginkább az új kormányzati negyed létrejötte mozog. Ez egy alapvető, nagy ingatlanfejlesztési projektje a kormányzatnak. Az összes többinél más részérdekek is megjelennek, igazából azonban a kormányzati negyed akadályainak elhárítását helyezi előtérbe. Ezért nagyon nagy fenntartással fogadjuk ezt a törvényi megoldást. Megítélésünk szerint a kiinduló pont helyes, hogy kritikus a mai magyar állami vagyonkezelés. Ha az elmúlt évek, az elmúlt kormányzati időszak döntéseit nézzük, azok rendkívüli módon megkérdőjelezhetőek, mind az átláthatóság, mind a gazdálkodás, mind az ésszerűség szempontjából. De hogy erre ez a válasz, finoman szólva is kérdés.
A Pénzügyminisztériumnak most is fel kell tennünk a klasszikus kérdést, hogy hol a hatástanulmány. Mi az érdek, ami bemutatja, ha már ennyit készült a kormányzat rá, akkor milyen gazdálkodási körülmények között, milyen bevételi követelményekkel, milyen ráfordításokkal és milyen célrendszerben kívánja az egy kalap alá sepert vagyontárgyakat működtetni? Nincs garancia arra, hogy ezen nagy egységben az egységes kezelés tényleges célja megvalósulhatna, éppen a vagyon megosztottságának ésszerű helyre való sorolásával, a nem forgalomképes és egyéb vagyontárgyakkal, hiszen ott nem lehet elvárni, hogy nyereségalapon működjön. Ezt csak költséggazdálkodási alapon lehet működtetni, de semmiképpen nem piaci, vagy nyereségorientált alapon. Ezt összevezetni nyereségalapon működtetendő vagyontárgyakkal nagyon komoly értékvesztéshez, a végén pazarláshoz és visszafordíthatatlan károkozáshoz is vezethet.
Az igazgatóságnak, amennyiben a társasági törvény szabályai fognak érvényre jutni, kiszorító hatása lesz, amelynek eredménye a magyar államhoz és az állampolgárokhoz kötődő érdekek teljes elvesztése lesz. Nagyon egyszerűen úgy is mondhatnám, hogy a Magyar Köztársaság nem egyenlő a vállalatszerűséggel, a vállalatszerű működéssel, nem egyenlő a részvénytársasággal, bár tudom, hogy van, aki ezt képviseli. Mi ezt határozottan elutasítjuk. Nyilván, ami üzleti alapon forgalomképes vagyontárggyá van nyilvánítva, az célszerű, de akkor ezt vigye végig következetesen, ne adjon egyéb okok miatt állandóan további támogatásokat. Ahol viszont nincs ez megfogalmazva, ott egyértelműen költsön a saját vagyontárgyaira, a saját portái előtt sepregessen a kormányzat.
Szerintem óriási tévhit, amiből kiindul ez a törvényjavaslat, hogy az üzlet egyenlő a szakszerűséggel ezen vagyontárgyak tekintetében, hogy az üzleti alapúság megegyezik a szakszerűséggel. Az üzletszerűség a nyereségorientáltságnak fog megfelelni, és mindent, ami veszteséges, vissza fogja hárítani a kormányzat, az önkormányzatok, vagy a köz költségeibe, ki fogja szorítani ezeket az általános nemzeti, általános környezetvédelmi, általános vízvédelmi és sorolhatnám, milyen szempontból a közérdeknek megfelelő vagyongazdálkodást. Úgy látom, a közérdek elvész ebben a törvényben, és kikerül a garanciális rendszerből azzal a látszatkezeléssel, hogy egységes társasági keretben kívánja piaci alapúvá tenni. Így az a cél, hogy olcsó legyen, nem valósulhat meg, bár ez csak feltételezhető cél, ez hiányzik. Inkább úgy mondom, az áttekinthetőséget nem fogja javítani megítélésünk szerint, a gazdálkodás ettől nem lesz szakszerű, sőt, negatív folyamatokat indít el, vagy erősít meg, hiszen abban egyetérthetünk, hogy a folyamatok rossz irányba mennek. Ez tehát csak tovább erősíti ezt, megteremti a jogi hátterét egy még szabadabb pazarlásnak, egy még szabadabb, rosszul működő gazdálkodásnak.
Tehát az egységes kezelésnek nincs semmiféle garanciája, és szerintem ilyen értelemben van elvárás, a törvények által körülírt funkciók következetes megvalósításának divízióit, vagy működési kereteit kellene körülírnia a kormányzatnak. Nem mondjuk, hogy ami ma van, az így jó, mert amire javaslatot tesz a kormányzat, egy nyers üzleti szempont megjelenése olyan területeken is, ahol ennek nincs indokoltsága.
További kérdés, észrevétel van-e a képviselők részéről? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor válaszadásra államtitkár úrnak megadom a szót.
TÁTRAI MIKLÓS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha megengedi, az ön észrevételeivel, megjegyzéseivel kezdeném. Két dolog mindenképpen van a leírt törvényjavaslatban, még akkor is, ha az ember a legkritikusabban olvassa, ami egyértelműen a transzparencia, az átláthatóság és a hatékonyabb vagyonkezelés, vagyonhasznosítás irányába jelent elmozdulást. Az egyik, hogy ha az integráció megvalósul, akkor el tud készülni az az egységes, a teljes állami vagyonra kiterjedő ingatlankataszter, ami ma hiányzik, és aminek a hiánya megakadályozza azt, hogy a különböző vagyonkezelő szervezeteknél lévő vagyonelemek közös hasznosítása a legcélszerűbb módon történjen meg, és ami megakadályozza azt, hogy pontosan tudjuk, mije is van az államnak. A három szervezetnek egyenként van vagyon katasztere, de ezek nem vezethetők össze, ezek között nem látszanak az összefüggések.
A másik pedig az ingyenes vagyonkezelői szerződések megszűnése, amelyek nem tartalmaznak érdemi kötelezettségeket a vagyonkezelők számára. Ez válasz talán Czövek képviselő asszonynak is. Ezek a szerződések a törvény erejénél fogva vagy megszűnnek, vagy átalakulnak olyan új bérleti szerződéssé, amely konkrét jogokat és konkrét kötelezettségeket fog tartalmazni, beleértve azt, hogy a vagyon értékének megóvása a vagyonkezelő, a bérlő kötelezettsége, és rá kell fordítson bizonyos összeget, vagy bérleti díjat fizessen. Ennél talán sokkal fontosabb az, hogy amennyiben piaci árat szabunk az állami vagyon hasznosításának, akkor ezt követően, és ez nyilván néhány éves folyamat, egyértelműen megítélhető lesz, hogy az államnak a működéséhez ténylegesen mekkora vagyonra van szüksége. Egyetlen társaságnak, egyetlen hivatalnak sem lesz az az érdeke, hogy fölöslegesen üljön irodákban, feleslegesen használjon olyan ingatlanokat, amelyekre már nincs szüksége.
A kormányzati negyednek az égadta világon semmi köze nincs ehhez az előterjesztéshez. A kormányzati negyed - ezt elnök úr nyilván pontosan tudja, hiszen az Országgyűlés tárgyalta azt a határozati javaslatot, amely a PPP-konstrukció miatt került elé - olyan konstrukcióban valósul meg, hogy a költségei nem az állami vagyonkezelő szervezetnél jelentkeznek, legyen szó akár a régi, akár az új vagyonkezelőről, hanem a költségvetési előirányzatban, amennyiben lesz ilyen beruházás. Ez nem része az állami vagyonnal kapcsolatos törvényjavaslatnak, abban nincs semmi, ami a kormányzati negyeddel szoros összefüggésben lenne.
Ami az olcsó és szakszerű működést illeti, nyilván erre nem az a válasz, nem az a garancia, hogy bármilyen szervezeti formában új vagyonkezelő szervezet fog működni. De egyrészt érdemes külön választani a zrt.-nek a saját működéséhez szükséges vagyont, ami néhány milliárd forint, autók, íróasztalok és semmi több, és azt az állami vagyont, amelyet ez a szervezet kezel. Ez nyilvánvalóan több tízezer milliárd forint, és ennek hasznosítása természetesen - ezért szól úgy a törvényjavaslat, ahogy szól - nem nyereségérdekelten történik. A szervezet dolgozói nem akkor fognak fizetést kapni, ha profitot termel az állami vagyon. Nem is tudja ma azt egyébként senki megmondani, éppen ez az egyik legnagyobb problémája a jelenlegi helyzetnek, hogy az állam mennyit költ, és mennyi bevételre tesz szert az állami vagyon hasznosításából. Természetesen van a vagyonkezelő szervezeteknek befizetési kötelezettségük a költségvetésbe, és természetesen minden költségvetési szerv a saját működési támogatásának egy részét az általa használt vagyontömeg kezelésére, értékőrzésére fordítja. Ennek nincs transzparens, átlátható egyenlege, mint ahogy nincs annak sem, hogy költségvetési sorokról milyen beruházások valósulnak meg, és ezek révén az állami vagyon pontosan milyen összeggel, milyen értékben növekedne.
A törvényjavaslat elfogadása esetén körülbelül egy év múlva tudunk eljutni oda, miután az első munkaszakasz végére érünk, hogy érdemi összehasonlításokat lehet tenni, és remélhetőleg mihamarabb egy tényleges egyenleget is lehet készíteni. Az szintén a jelen problémája, éppen az ingyenes vagyonkezelési szerződések kapcsán, hogy a vagyonon keresztül bújtatott működési finanszírozás történik költségvetési szerveknél, hiszen semmi nem tiltja azt, hogy az ingyenes kezelésbe kapott ingatlanokat piaci alapon hasznosítsa a vagyonkezelő, az ebből származó bevételt pedig a saját működésére fordítsa. A törvény elfogadása esetén ebben is rendet tudunk tenni. De mindazon vagyonelemek, amelyek hasznosításából bevételre lehet szert tenni, vagyonkezelési szerződéssel kerülhetnek bármilyen szervezet használatába, és természetesen a vagyonkezelési szerződésbeli jogok és kötelezettségek a piacról elérhető bevételt is figyelembe fogják venni. Ami pedig nem piacon hasznosítható, hanem, mondjuk egy hivatal elhelyezését szolgálja, bérleti szerződés formájában kerül költségvetési szervek használatába. Természetesen az új szervezet, alapozva a jelenlegi három szervezet szakmai állományára, összességében lényegesen kisebb létszámmal fog működni, informatikai fejlesztéssel és a feladatok racionálisabb ellátásával érdemi megtakarítást lehet elérni a szervezet működtetésében is.
Áttérve Molnár képviselő úr felvetéseire, a továbbfoglalkoztatás tekintetében nem úgy szól a törvényjavaslat, mint ahogy képviselő úr azt idézte. A törvényjavaslat meghivatkozza a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek arról szólnak, hogy amennyiben a köztisztviselő és a közalkalmazott a jogviszony megszűnését követő fél éven belül állami többségi tulajdonú céghez megy dolgozni, akkor nem jár neki végkielégítés, bocsánat a leegyszerűsítésért. Magyarul, miután nem jogutódlással kerülnek át a szakemberek az új szervezethez, ezért szükséges ezt rendezni, hogy azoknak, akik átkerülnek az új szervezetbe, fölöslegesen ne fizessünk az adófizetők pénzéből végkielégítést. Nyilván azoknak, akik nem kerülnek az új szervezethez, és nem maradnak a közszférában, a törvény szerint járó juttatásukat ki kell fizetni.
Annyiban hadd pontosítsam még képviselő urat, hogy a tanács a törvény hatályba lépésétől csak a vagyonnal kapcsolatos döntéseket veszi át, a három, december 31-ig még létező szervezet feletti irányítási jogokat nem. Gazdasági társaság igazgatósága költségvetési intézmények felett nem tud ilyen jogokat gyakorolni. Tehát a KVI vezérigazgatója, a Földalap elnöke és az ÁPV Zrt. vezérigazgatója a továbbiakban is a szervezet irányítói lesznek addig, amíg a szervezetek működnek, viszont semmilyen vagyonnal kapcsolatos döntést egyik szervezet sem hoz, azokat a törvény hatálybalépésétől már a tanács hozza meg a törvényben foglalt egységes elvek és szempontok szerint. A jelenlegi vagyonkezelői jogok: a törvény erejénél fogva egy éven belül vagy megszűnnek, vagy átalakulnak olyan jogviszonnyá, amelyet a törvény lehetővé tesz az ár és a hasznosítás tényleges költségeinek figyelembe vételével. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Aki egyetért ezzel, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Nyolc. Tartózkodott? Ilyen nincs. Köszönöm szépen. A többségi vélemény előadója Kékesi Tibor, a kisebbségi véleményt Domokos László képviseli. Köszönöm szépen. További jó munkát. Államtitkár úrnak köszönöm a közreműködését. (Varga Mihály megérkezik a bizottság ülésére.)
Kérdezem, hogy közben megérkeztek-e a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatával kapcsolatos előterjesztéshez a kormány képviselői. Igen. Akkor megvitatjuk ezt a néhány módosító javaslatot, és utána következik a villamos energiáról szóló törvényjavaslat.
Az 1. pont a gazdasági bizottság módosító javaslata. A kormány álláspontja?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. A tárca álláspontját tudom ismertetni, a tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez? Igen, Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Elnök úr, nem ehhez az egyetlen módosító javaslathoz, hanem az egészhez lenne kérdésem. Mégpedig, ha jól tudom, meglehetősen komoly vita folyt azon, hogy ezen törvény kapcsán megfelelő határidők is kerüljenek végre a törvénybe. Úgy látom, mintha a módosító csomagból a határidők hiányoznának. Ez továbbra is így marad, hogy valójában lesz egy nagyon szép mellékletünk, de egyébként gőzünk nincs róla, hogy mindez mikor fog megvalósulni? Ez a kormány szándéka továbbra is? Vagy benne van valahol elrejtve? Netán ez teljesen más?
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a kormány reagálását kérem.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. A mellékletre vonatkozik a határidőkkel kapcsolatos kérdés. Korábban is jeleztük, az általános vita során, hogy valóban nem tartalmaz a melléklet határidőket, és ennek alapvető indoka az, hogy a törvény alapján továbbra is a kormányzat felelőssége az utak megépítéséhez szükséges költségvetési és egyéb forrásokat biztosítani. Úgy gondoljuk, ha határidőket írnánk elő az egyes projektek megvalósítására, akkor ezzel túlságosan beszűkítenénk egyrészt az Országgyűlésnek azt a jogát és lehetőségét, hogy évről évre a költségvetési törvényről szavazzon, másrészt viszont, ha nem szavazza meg a megfelelő forrásokat, akkor a törvényben előírt határidők nehezen tarthatók. Ennek ellenére természetesen van ezeknek a projekteknek egy előre meghatározott ütemterve, a közölt projektlista is tartalmazza ezt az ütemezést, hiszen enélkül elég nehéz lenne előre tervezni, viszont a törvénybe nem kerülnek be ezek a határidők.
ELNÖK: Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Így sokat nem ér, gondolom, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. Nagyon örülök annak, hogy a kormány mérhetetlenül aggódik az országgyűlési képviselőkért, és a világért sem szeretné a jogukat korlátozni, de pontosan az országgyűlési képviselők szeretnék azt, hogy határidők kerüljenek ebbe a törvénybe. Ehhez képest nem értem a kormány ellenállását. Azt gondolom, a közlekedési kormányzat számára is előny lenne, és minden egyes költségvetési vitában világosan tudna érvelni is, ha konkrétan elfogadott határidők és ütemtervek lennének. Az önök dolga is egyszerűbb lenne, a mi dolgunk is. De mindez nem számít. Az sem hogy az emberek dolga lenne egyszerűbb, akik normális utakon tudnának járni.
ELNÖK: Kíván reagálni? (Jelzésre.) Úgy látom, nem. Kérdés? (Nincs jelentkező.) A továbbiakban nincs, akkor szavazunk. Aki egyetért a gazdasági bizottság javaslatával, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 2. pont a gazdasági bizottság javaslata. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ez összefügg az 1. pontban szereplő módosító javaslattal, és a tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez kapcsolódóan? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás) A többség szintén elfogadta.
A 3. pont szintén a gazdasági bizottság módosító javaslata. A kormány álláspontja?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel ehhez kapcsolódóan? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, szavazzunk! Ki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 4. pont. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk! (Szavazás) A többség támogatja.
Az 5. pont. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 6. pont. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Hoppá! Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 7. pont. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megtudni, hogy a gazdasági bizottság miért nem szereti Szolnokot. Ez a módosító javaslat arról szól, hogy a törvényben eredetileg benne lévő Kecskemét - Szolnok közötti szakasz helyett Kecskemét - Cegléd legyen. A másik pedig, hogy a kormány miért nem támogatja mindezt? Azért, mert Szolnokot kivenné a gazdasági bizottság, vagy azért, mert az egész módosító javaslatot sem támogatja, ami arról szól, hogy az egész maradjon el, és ehelyett a 4-es út legyen tisztességes, normális kétszer kétsávos autóúttá minősítve a törvényben? Jó lenne tudnunk, hogy a kormány mégis hogyan gondolkodik ebben az ügyben.
ELNÖK: A tárcának van-e ezzel kapcsolatban érdemi válasza?
PÓSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Engedjék meg, hogy két mondatot mondjak ezzel kapcsolatban. A kormány szereti Szolnokot. Ezt a felvetést azért nem támogatjuk, mert semmiféle tervi előzménye nincs az említett szakasz lerövidítésének. Ez arról szól ugyanis, hogy az M8-ast Kecskemét - Cegléd irányába kellene építeni. Itt nagyon komoly előkészítési munka folyt már a Kecskemét - Szolnok közötti szakasz tervezésére, illetve itt már nagyon közel állunk ahhoz, hogy a kijelölt nyomvonal-tervezet is elkészüljön. Ezzel szemben a Kecskemét - Cegléd szakasznak semmiféle tervi előzménye nincs, és nem szeretnénk elveszíteni azt a néhány évi munkát, amit a tervező kollégák befektettek.
ELNÖK: A válasz elhangzott. Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Egyértelműen szeretném jelezni, hogy bár a tárcának ez az álláspontja, az MSZP-frakció másként fog szavazni. Mi nem fogjuk támogatni a kormánynak azt az indítványát, hogy a Kecskemét - Szolnok szakasz előnyben részesüljön a 4-es út felújításával szemben. Tehát az MSZP-frakció bizonyosan így fog szavazni, attól függetlenül, hogy a tárcának mi az álláspontja.
ELNÖK: A többség megvan hozzá. Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Tényleg nem értem a dolgot. A múltkor már majdnem szavaztunk erről a törvényről. Ott kikerült egy kormány által támogatott sor. Abban a sorban világosan benne volt, hogy a korábban a törvényjavaslatban szereplő Kecskemét - Szolnok közötti, kétszer egysávos, autóútnak nevezett valami helyett a Pilis - Püspökladány közötti 4-es szakasz szerepeljen. Ezt egyszer a kormány már támogatta, nem? Akkor most mi a helyzet? Most már nem támogatja?
PÓSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ez két különböző javaslat. Az előző javaslat arról szólt, hogy egyáltalán hagyjuk el a Kecskemét - Szolnok közötti szakaszt, egyelőre soroljuk hátrébb, ezt támogattuk, mert forrást kerestünk az M4-es út kétszer kétsávosra történő kiépítésére. Ezzel szemben ez a javaslat most arról szól, hogy meghagyjuk ezt a szakaszt, csak lerövidül tizenegynéhány kilométerrel, tehát nem teremtjük meg a forrást arra, hogy az M4-es kétszer kétsávosra bővítését finanszírozzuk.
ELNÖK: Nem lesz egyszerű, hiszen ha az előző átmegy, az sem kis forrásigényű lesz, és akkor minden borulhat. De nyilván mi nem tudjuk megelőlegezni, hogy a parlament majd hogyan fog erről dönteni. Megint csak látszik, hogy a kormány és a parlament nem fog egységes álláspontot elérni. Szerintem most nehéz kibogoznunk, hogy mi lesz. Képviselőtársaimat kérdezem. Balla Györgyé a szó!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Bocsánat, én már értem, azt gondolom.
ELNÖK: Más? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, szavazzunk! Aki támogatja a gazdasági bizottság javaslatát, jelezze! (Szavazás) Nincs támogatója, egyharmadot sem kapott.
Úgy látom, hogy a megtárgyalandó módosító javaslatok végére jutottunk. De van még egy, a bizottság által benyújtandó indítvány, ez Molnár Lászlóé. A 18. § (6) bekezdése új c) ponttal egészül ki. Kérem a tárca álláspontját!
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előbb kaptuk kézhez ezt a módosító javaslatot, ezért még tárcaálláspontot sem tudok mondani. Szeretném azonban jelezni, hogy ez a javaslat új felhatalmazást iktat be az autópálya-törvénybe, amelyben alapvetően a kisajátítási eljárás szabályaival kapcsolatban állapítana meg kötelezettséget a kormány számára. A kisajátítás újraszabályozása éppen most van folyamatban. Talán ismert a képviselő urak előtt is, hogy az Alkotmánybíróság több határozatot is hozott, amelyekben a jelenleg hatályos kisajátítási tvr. szabályait alkotmányellenesnek minősítette, és ezek alapján előírta az új jogszabály előkészítését, amelyet az igazságügyi tárca koordinál. A tervezet elkészült, a napokban fogja ismereteim szerint az államtitkári értekezlet, illetőleg a kormány megtárgyalni, és nagyon rövid időn belül a parlament elé kerül. A parlament üléseinek menetrendje szerint erre már valószínűleg csak az őszi ülésszak folyamán kerül sor.
Ugyanakkor azokat a kérdéseket, amelyeket ez a módosító javaslat felvet, a törvény tervezete már tartalmazza. Az egyik nagyon fontos eleme ennek a javaslatnak az, hogy olyan szabályozás kerüljön kialakításra, amely lehetővé teszi az állam részére a terhermentes területszerzést. Ezzel kapcsolatban részletes szabályok találhatók a törvényben, ennek részleteibe most nem mennék bele. Ugyanígy nagyon fontos része az új törvénynek a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás szabályozása. Ezzel kapcsolatban nagyon részletes szabályok találhatók a törvényben, éppen arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági határozatok is éppen a kártalanítás nem megfelelő szabályozását ítélték az egyik legnagyobb problémának. Tehát az itt felvetett kérdést is szabályozná az új törvény, ugyanígy a bírósági eljárással kapcsolatban is számos szabályt tartalmaz. Azt javasolnám, hogy ennek a kisajátítási törvénynek a vitája során kellene ezeket a kérdéseket megvizsgálni, hogy valóban olyan módon tartalmazzák-e ezeket a rendelkezéseket, ahogyan ez a módosító javaslatban szerepel.
Amit még fontos tudni, hogy ennek az új kisajátítási törvénynek az lenne a célja, hogy éppen arra tekintettel, hogy ez a tulajdonjog nagy fokú korlátozását jelenti, lehetőleg egy törvényben szabályozásra kerüljön az összes részletszabály. Tehát egyfelől nem látom igazán indokát annak, hogy egy ilyen felhatalmazás bekerüljön az autópálya-törvénybe, ettől függetlenül is benyújtásra kerül ez a tervezet az Országgyűléshez, másrészt szerintem ez nem valódi felhatalmazás, inkább egy országgyűlési határozat tárgyát kellene hogy képezze egy ilyen feladatmeghatározó intézkedés a kormány számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár László képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én meg úgy gondolom, hogy már a benyújtott törvény szövegében benne kellett volna lennie, miután 2003 óta beszélünk a közérdekűségről. Ez egy nagyon szép, cirádás mondatban bele is van fogalmazva, de semmi nem történik közérdekből. Magyarul a területszerzés, ami a szakmának 1976 óta problémája, nincs megjelenítve a törvényben. Amikor erről konzultáltunk, a gazdasági munkacsoport sem tudott arról, hogy ebben előkészületek vannak, gondolom, nekik legalább fontos lett volna tudni, hiszen ezt egyeztettem velük olyan értelemben, hogy ezt mi benyújtjuk, és ők támogatni fogják. Arról nem beszélve, hogy a múltkori bizottsági ülésen önökkel is váltottunk erről néhány szót, és egy szóval nem mondták, hogy van valamiféle IRM-előterjesztés, és ne nyugtalankodjunk, mert ez rövid időn belül meg lesz oldva.
Én annak hiszek, amit látok, és erről még semmit nem láttam. Ezért indokoltnak tartom, hogy 90 napos határidővel egy valós kormányzati felhatalmazás benne legyen, és igenis oldjuk meg ezt a kérdést, függetlenül az Alkotmánybíróságtól és az IRM-től, meg attól, hogy milyen stádiumban van ez a törvény. Akkor majd megerősítjük azt, amiben az igazságügyi kormányzat és önök gondolkodnak. Én kérem ennek támogatását. Ugyanis évekig elhúzódhatnak kisajátítási perek kapcsán az útépítések. Az M44-es út másfél év múlva kerülhet abba a stádiumba, hogy kivitelezési engedéllyel építhetjük, nem szeretném, ha ott még 2-3 évet azzal kellene eltölteni, hogy várjuk a kisajátítást. Köszönöm.
ELNÖK: Valószínűleg más utak esetében is így van. Azt javaslom, hogy a vitát ne itt folytassuk le, hanem a kormány magánberkein belül, illetve a frakció magánberkein belül. A bizottság adja meg a lehetőséget, hogy erről érdemi vita legyen, ez pedig akkor lehetséges, ha a bizottság támogatja. Szerintem döntsünk róla itt és most, amennyiben képviselőtársaim nem kérnek szót. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor szavazunk. Aki egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Úgy látom, ez abszolút többség.
Tud-e valaki olyan módosító javaslatról, amelyet tárgyalnunk kellett volna, de nem tárgyaltuk? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor lezárom ezt a napirendi pontunkat. A kormány részéről megköszönöm a közreműködést. További jó munkát kívánok.
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Következik a 4. napirendi pontunk, a villamos energiáról szóló törvényjavaslat, T/3088. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviselőit. Meg is adom a szót rövid ismertetésre. Kaptunk egy prezentációs anyagot is, azt kérem, ha egy mód van rá, ezt ne ismételjék meg. Köszönöm szépen.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Kolléganőm dr. Békési Zsófia főtanácsos, én Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból. Elnök úr, milyen terjedelemben ismertessem az anyagot, 5 percben, 10 percben?
ELNÖK: Öt percben.
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Kezdeném azzal, hogy ez a harmadik villamosenergiatörvény-javaslat, amit az Országgyűlés megtárgyal a rendszerváltás óta. Ezeknek a törvényeknek, illetve javaslatoknak a modell-leírása a slide-okon látható. Látszik, hogy a '94-es törvényben egy egycsatornás ellátási rendszer volt, ezt egy kettős piaci modell váltotta fel, és ha továbbmegyünk, a teljes versenypiac reményeink szerint 2008. január 1-től fog kibontakozni. A törvény legfontosabb célja - itt most az 5. slide-ra lapoznék, ahol az van felírva, hogy a piacnyitás legfontosabb elemei -, hogy a verseny kiszélesedjen, és ezáltal az ebből származó előnyöket eljuttassuk a felhasználókhoz.
Továbbra is fontosnak tartjuk a kisfogyasztók védelmét. Szeretném megjegyezni, hogy a törvényjavaslat az elmúlt év tapasztalatai alapján bizonyos helyeken megerősíti a fogyasztóvédelmet. Szeretnénk garantált színvonalú ellátást biztosítani a kis felhasználók részére, itt a lakossági fogyasztókat és egy meghatározott nem lakossági kört érintünk. És továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a megújuló energiaforrások olyan mértékű támogatását, hogy egyrészt a fenntarthatóság biztosított legyen, másrészt ne jöjjenek létre túlfinanszírozások ebben a rendszerben. Garantálni akarjuk, hogy ha a piacon valaki túlnövi magát, és meghatározott súlya lesz, azzal ne lehessen visszaélni.
A lakossági fogyasztókra koncentrálnék most, hiszen ez mindenkit érdekel. A lakossági fogyasztó a jövőben választhat, hogy ő is kimenjen a szabad piacra, és teljesen szabadon kössön szerződést, vagy választhatja az úgynevezett egyetemes szolgáltatás jogintézményét is. Szeretnénk jelezni, hogy 2008. január 1-től terveink szerint a lakossági fogyasztónak tulajdonképpen semmit sem kell tennie, egyszerűen a jelenlegi közüzemi szolgáltató jogutódja lesz az egyetemes szolgáltató. Tehát, ha nem jelzi a fogyasztó, hogy próbálkozik a szabad piacon, akkor továbbra is egy meglévő, garantált ellátásban fog részesülni, így a jogbiztonság elve maradéktalanul teljesül.
A fogyasztóvédelemről néhány szót, ez talán még fontos. A fogyasztóvédelemben nagyobb szerepet fog kapni a fogyasztóvédelmi hatóság. Ez a fogyasztói panaszok kivizsgálásában fog megjelenni. Bizonyos jogosítványai lesznek az üzletszabályzatok elfogadása során is. Az elmúlt időszakban plenáris ülésen is, interpellációként és kérdésként is elhangzott, hogy az ügyfélszolgálati irodák működése hogyan rendeződik. Itt egy olyan megoldást javasolunk, hogy a tömegközlekedéssel való elérhetőségtől, illetve a település lélekszámától függően írnánk elő, hogy milyen sűrűn kell az ügyfélszolgálati irodákat fenntartani. Természetesen a jogszabályi hierarchiának megfelelően a törvény felhatalmazást ad erre vonatkozóan a kormánynak, és kormányrendeletben fog ez a részletszabályozás megjelenni. Azt hiszem, az öt percem letelt, szívesen válaszolok bármilyen kérdésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimé a szó. Először Balla György, majd Kovács Tibor.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem én is nagyjából 5 percen belül maradni. Ha megengedi a tisztelt bizottság, külön tisztelettel köszöntöm Zarándy urat, mert ha jól számolom, az elmúlt néhány hónap alatt a jubileumi tizedik alkalommal vesz részt a bizottság ülésén. Az első kérdésem mindjárt ebből a tényből adódik, hogy várhatóan a közeljövőben módosítunk-e valamilyen energiatörvényt, számíthatunk-e erre.
Az általános megjegyzésem a törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy világosan látszik, hogy átgondolt, az alaposság látszatát keltő törvényjavaslat. Ugyanakkor van egy sor olyan negatív része, ami mellett szerintem nem mehetünk el szó nélkül. Jellemzi a törvényjavaslatot az, hogy mindazok a kérdések, amelyekre a kormány nem mer, nem tud világos választ adni, szerepelnek benne, de úgy, hogy majd később megoldjuk. Gyakorlatilag ezekre semmiféle megoldási javaslat nincs.
Ami lényeges és azt gondolom, egyben vitatható eleme a törvényjavaslatnak, az a hatósági ár kérdése. Ha jól értem a törvényt, világosan azt jelenti ez, hogy a hatósági ár megszűnik. Ennek indoka, hogy engedjünk teret a versenynek, mert az jó lesz. Nem akarom azt cáfolni, vagy nem akarok amellett érvelni, hogy a verseny hátrányos lenne ezen a területen. Szerintem van helye a versenynek az energia területén is, de azt gondolom, a hatósági ár mint maximált ár, illetve a verseny nem egymást kizáró fogalmak. Csak egyetlen egy példát hadd mondjak, az Európai Unió éppen most vezette be kvázi hatósági árként a mobilszolgáltatókkal kapcsolatban a nemzetközi hatósági árat éppen azért, hogy lehetőség szerint a versenyt erősítse. Egy ilyen természetű gondolat nem feltétlenül lenne baj ebben az esetben sem.
A hosszú távú megállapodások esetében szintén elegáns megoldást választott a kormány, úgy döntött, hogy nem beszél ezekről. A slide-on szerepel, hogy az a cél, hogy ezeket lebontsuk, de hogy hogyan, milyen módon, és mibe fog mindez kerülni, arról nincs szó. Hogy képviselőtársaim pontosan értsék, hogy ez milyen volumenű ügy, az általam ismert és ténylegesen szakértők által megbecsült költségek a 350 milliárd és a 0 forint között mozognak. Ezek a becslés hibahatárán egy kicsit túlmutatnak. Mindenképpen szeretném megtudni, hogy a kormány véleménye szerint kinek és mibe fog kerülni mindaz, ha ezek a hosszú távú áramvásárlási megállapodások megszűnnek.
Az ügyfélszolgálatok kérdése, egyáltalán az ügyfelek tájékoztatása. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy gyakorlatilag visszalépnénk az első nagy privatizációs időszakhoz képest is, az áramszolgáltatók ilyetén tevékenysége folyamatosan romlik. Magyarországon nem arról van szó, hogy '94 óta javult az energiaellátás minősége, hanem arról, hogy folyamatosan romlik, annak ellenére, hogy minden sokkal többe kerül. Az helyes gondolat, hogy a törvény utalást tesz arra, hogy majd egy kormányrendelet meghatározza, hogy hol milyen ügyfélszolgálatoknak kell működniük, de azért szeretném felhívni a kormány figyelmét arra is, hogy a jelenleg meglévő internetes, vagy telefonos ügyfélszolgálatokon az a felvilágosítás, amit a fogyasztók kapnak, ha nem bizottsági ülésen lennénk, nagyon velősen tudnám megmondani, mennyit ér. Telefonos kisasszonyok ülnek a vonal végén, gőzük nincs a cég működéséről, ha bármit kérdez az ember, az odavágó törvényszöveget ismertetik. Ha valaki ki tudja bogarászni egy áramkimaradás esetén, hogy mikorra fogják a hibát elhárítani, és erre telefonon keresztül választ kap bármelyik cégtől, annak csak gratulálni tudok. Ugyanis semmilyen választ nem kap. Mert az nem válasz, hogy a törvény értelmében hat órán belül majd elhárítjuk, satöbbi. Mindenkinek javaslom, ha ilyen helyzetbe kerül, próbálja ki. Tehát ezt is kezelni kellene mindenképpen.
Szociális ügyek. A slide-on is kiemelten szerepel, de ha jól értem, egy támogatás most meg fog szűnni. Eddig van egyfajta, nem jelentős mértékű, de a tömbtarifához igazodó támogatás, ez benne van a hatályos törvényben. Ez teljes egészében meg fog szűnni, miközben annak idején azt hallottuk, hogy ez nőni fog, sőt, át lesz alakítva, és valódi szociális támogatási rendszer alakul ki. A törvény pusztán annyival intézi el ezt az egész ügyet, hogy majd lesz egy rendelet, vagy szociális törvény, és az majd szabályozza ezt. Szerintem ennél azért egy kicsit több kellene. Ha adhatok ötletet a kormánynak, akkor azt javaslom, hogy végre egyszer komolyan kellene ezzel az üggyel foglalkozni. Az ad hoc előhúzott szociális támogatási rendszerek helyett át kellene gondolni egy világos, egyértelmű lakhatási támogatási rendszert, amely magában hordozza mind a gáz, mind a villamos energia, mind a távhő, mind a víz árát, mind a hiteleket, mind a bérleti díjat, tehát mindama költséget, amely felmerül egy család lakhatásával kapcsolatban.
Nem tudom, a kormány mit tud arról, hogy mi lesz az MVM-mel. Ez egyáltalán nem mindegy, különösen azért, mert azt is jó, ha pontosan tudjuk, hogy az MVM tulajdonában van jelenleg Paks és a Mavir is. A szabad piac mennyire fogja mindezt érinteni, mennyire fogja a tulajdoni viszonyokat érinteni? Mi lesz az erőművekkel? Az öt nagy erőmű közül, most Paksot nem számítva, ha az információim nem csalnak, négy nem biztos, hogy a szabad piacon versenyképes tud lenni. Értelemszerűen ezek mai megélhetését a hosszú távú szerződések biztosítják. A kérdés, ha ezek megszűnnek, mert ennek lebontásán gondolkodik a kormány, akkor mi fog történni az erőművekkel.
Előnye a törvényjavaslatnak a kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatos passzusok beemelése. Javaslom, hogy ezt mindenképpen tartsuk meg, sőt, ha lehet, fokozzuk is, nemcsak azért, mert a távhőszolgáltatást ténylegesen képes olcsóbbá tenni, hanem azért is, mert Magyarország energiabiztonságát képes növelni. Hiszen nem arról van szó, hogy ha egy nagy erőmű kiesik, akkor baj lehet, mert a sok kisebb, kapcsolt erőművi termelés esetén egyáltalán nem tekinthető valószínűnek, hogy néhány száz egyszerre ugorjon ki a rendszerből.
Egyetlen egy kérdésre szeretnék még, ha lehet, világos és egyértelmű választ kapni. Olcsóbb lesz-e az áram? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács Tibor! Utána Babák Mihály képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban az a helyzet, hogy egy nagyon bonyolult szakmai törvényjavaslat van előttünk, aminek egyes elemeiről hosszan, akár órákon keresztül is lehetne beszélni, vitatkozni. Mégis, az országgyűlési képviselők szempontjából egyszerűen megfogalmazható kérdések merülnek fel, amelyeket részben már képviselőtársam is megfogalmazott. És aszerint kell értékelni a törvényjavaslatot, hogy ezekre a felmerült kérdésekre megkapjuk-e a választ, és a fogyasztók számára is megnyugtatóbb helyzet jön-e létre a törvényjavaslat elfogadásával.
Ezek az egyszerű kérdések a következők. Az első az, hogy biztonságosabbá válik-e az ország villamosenergia-ellátása, ha ezt a törvényt elfogadjuk, és a jelenlegihez képest javul-e a helyzet. Az mindenképpen elmondható, hogy a jelenleginél átláthatóbb szabályozás születik a törvény elfogadásával, és ez alapvetően nem fogja befolyásolni a biztonságos energiaellátást, pontosabban sem pozitív, sem negatív irányba alapvetően nem változtatja meg a jelenlegi helyzetet.
A másik, ugyanilyen egyszerűen megfogalmazható kérdés, hogyan alakul a villamos energia ára, mert a fogyasztók szempontjából ez a meghatározó. Ha versenyről beszélünk, a verseny mit fog eredményezni? Az árak korlátlan ingadozását pozitív, illetve negatív irányba? Vagy valamiféle stabilitást is biztosít? Hiszen ez az a piac, ami nem viseli el azt, hogy hetenként, hónaponként, vagy akár félévenként is jelentősen változzon a villamos energia ára, és nem is nagyon kivitelezhető. No, ebből a szempontból ez a törvényjavaslat már nem nyújt kellő garanciát, hiszen nem egyértelmű az árszabályozás kérdésköre, ami itt megjelenik, és nem nyújt megfelelő garanciát arra, hogy az ár gyakorlatilag a verseny eredményeként nem fölfelé, hanem lefelé indul el. Ilyen tekintetben mindenképpen szükséges a törvényjavaslatot alaposan megvizsgálni, és szükség esetén módosító indítványokkal is korrigálni, mert ebből a szempontból biztosan nem megnyugtató a helyzet.
A harmadik a fogyasztóvédelem kérdésköre. A jelenlegi helyzethez képest a törvényjavaslat nyújt-e többletlehetőséget a fogyasztók számára, és milyen védelemben részesíti a jogszabály a fogyasztókat azokkal az anomáliákkal szemben, amelyek jelenleg is megvannak, és amelyekkel naponta találkozunk. Ilyeneket a képviselő úr is említett. Ugye, ügyfélszolgálati irodáknak és call-centereknek most is kell működni, csak az a probléma, hogy háromnegyed órai hívás után sem veszik fel a telefont, vagy nem kap a fogyasztó megfelelő választ a feltett kérdéseire, jelzéseire. Megjegyzem, a jelenlegi törvény is lehetőséget ad arra, hogy a mostaninál szigorúbb előírások legyenek ezen a területen, mégsem születtek meg ezek a szabályok. Tehát sok tekintetben az átalakulás nem a fogyasztók érdekeit szolgálja.
Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy a jogszabály is szigorúbban rendelkezzen, és ne csak felhatalmazást adjon a kormánynak ezen szabályozással, hiszen felhatalmazás most is van, mégsem született ilyen szigorú előírás. Tehát jogszabályban is rögzíteni kellene, hogy milyen körzethatáron belül köteles például ügyfélszolgálati irodát fenntartani, vagy ha call-centert működtet, annak milyen technikai feltételekkel kell bírnia ahhoz, hogy megfelelő minőségi szolgáltatást nyújtson, illetve hogy az Energia Hivatalnak e tekintetben konkrétan milyen lehetőségei lesznek, hogy megfelelő súlyú szankcióval sújthassa a nem megfelelően szolgáltatókat.
A következő kérdéskör, amit szintén a törvényjavaslatban át kell tekinteni, a hosszú távú beruházásokat is garantáló jogszabályi környezet megteremtése. Az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy ez az a piac, ahol befektetésre, beruházásra csak garanciák birtokában vállalkoznak a befektetők. Itt olyan nincs, hogy befektetek több százmilliárd forintot egy erőművi beruházás kapcsán annak reményében, hogy majd csak el fogom tudni adni az áramot. Ilyen feltételekkel egyetlen egy bank sem ad hitelt a befektetni szándékozónak. Nyilvánvalóan ezért megfontolandó, hogyan kezelhető a hosszú távú áramvásárlási szerződések problematikája, és egyáltalán, hogyan kezelhető az a probléma, hogy ki fog itt majd befektetni a következő időszakban és milyen feltételekkel. Az köztudott szakmai körökben, hogy a következő évtizedekben hány száz, vagy ezer megawatt fejlesztésre, vagy felújításra van szükség ahhoz, hogy ez a rendszer stabilan működőképes legyen.
Összességében azt tudom mondani, hogy az általános vita megkezdése mindenképpen indokolt a törvényjavaslat kapcsán, tehát az általános vitára való alkalmasságot nem vonom kétségbe, de hogy ezeket a kérdéseket a törvényjavaslat elfogadása előtt valamilyen megnyugtató módon tisztázni kell, abban teljesen biztos vagyok. Ilyen feltételekkel tudjuk csak támogatni a törvényjavaslat általános vitáját, ha mindezen problémakörökre megnyugtató választ tudunk adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály, majd Tukacs István következik.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Az a kivételes állapot állott elő, amikor is a kormánypárti képviselő, Kovács Tibor úr vélekedésével egyet kell értenem. Mivel azt, amit magam is elmondanék, ő már elmondta, keveset szólnék. Két kérdéskört említenék. Az egyik az ár. Úgy gondolom, felelőtlenség a mai viszonyok, a mai jövedelmi viszonyok között is a gyeplőt a szolgáltatók közé, a piacra dobni. Tartok tőle, hogy drasztikus áremelkedések is előfordulhatnak, tehát a hatósági árra valamilyen formában szükség van, de ez a szakma dolga, hogyan oldja meg. Hatósági ár eddig is volt, igaz, a kormány nem nagyon élt ezzel, éppen ezért már a csillagos egekben vannak a villamosenergia-árak. Szóval, ne dobjuk a lovak közé a gyeplőt.
A második számú megjegyzésem, hogy a kiszolgáltatottságot kell csökkenteni a fogyasztóvédelemmel, a fogyasztókat védeni kell. Törvényi szabályozásra van szükség, ebben a törvényben van helye a hatósági árnak és a fogyasztóvédelemnek is. Hölgyek, urak, az év elején rengeteg panasz érkezett hozzám, mint mindegyik képviselőhöz. Az áldatlan állapot, hogy az energiaszolgáltatók a működési költségeiket csökkentve magasabb profitrátát visznek ki, ugyanakkor nem foglalkoznak a fogyasztókkal, akik napokig áram nélkül maradnak. Az emberek nem szívesen járkálnak bíróságra, inkább eltűrik ezt, tehát kiszolgáltatottak.
Kovács Tibor úr és az előtte szóló Balla György is helyesen vélekedett, a fogyasztóvédelmet a törvényben kell szabályozni, éppen azért, mert az Energia Hivataltól is, a fogyasztóvédelemtől is csak olyan válaszokat kapunk, hogy próbáljunk tárgyalni a szolgáltatóval az ügyfélszolgálat dolgában. Minősíthetetlen állapot, hogy egy 52 ezer fős kistérségben be kellett állítani egy elektromos panaszokkal foglakozó közhasznú embert, aki megpróbálta az idős nénik helyett a szolgáltatót felhívni, rendezni a számláikat. Ez katasztrófa. Nem erre való az önkormányzat. Addig nem fogom támogatni a törvényjavaslatot, amíg ez a két kérdés nincs megoldva. Ha a kormány beapplikálta ezt a két feltételt, akkor általános vitára alkalmas, amennyiben nem, akkor nem alkalmas. Hölgyek, urak, két fontos kérdésről van szó, a hatósági árról és a fogyasztóvédelemről. E törvényben a helye, nem várhatunk e kérdésben tovább. Nem tudom, miért nem csinálták meg? Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tukacs István, utána Lengyel Zoltán.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Bizonyára az előterjesztők is egyet fognak abban érteni velem, hogy nem a törvénytől lesz verseny a magyar árampiacon, a törvény ennek csak a feltételeit teremti meg. A valóságos kérdés az, hogy van-e eladandó termék, magyarul áram. Számomra ez nagyon kardinális kérdés, mert ha nincs mivel versenyezni, akkor nagy valószínűséggel a liberalizáció nem fogja elérni azt a célt, amely a megteremtendő verseny alapján az árakat csökkenti bármely fogyasztó számára. Ez a kérdés számomra lezáratlan. Sok csatornától igyekezvén informálódni, azt tapasztalom, hogy meglehetősen ellentmondásos információkkal találkozik az ember akkor, amikor termelőkkel, szakemberekkel, a piaccal foglalkozó kollégákkal beszélget. Miután ez a kérdés számomra megválaszolatlan, tisztelettel kérném az előterjesztőket, hogy erre a kérdésre valamilyen időtávban adjunk már választ, hogy mi a helyzet, nemcsak a magyar, hanem a rendszereinkkel érintkező piacokon. Van-e eladandó termék?
A másik kérdésem arról szól, hogy vajon ha itt, a törvényben nem találkozunk vele, akkor hol, hogyan fogunk találkozni mindazokkal az árakat befolyásoló beavatkozásokkal, amelyekre a törvény vagy utal, vagy nem. Egészen konkrétan a kap-támogatási formára lennék kíváncsi, amiről szintén meglehetősen ellentmondásosak az információk.
A harmadik kérdést többen érintették már, ez az ügyfélszolgálatok helyzete, ami nem az áramszolgáltatók specialitása, hiszen mindenfajta szolgáltató hasonló módon jár el. Ezt a továbbiakban nem kívánnám ragozni, de számomra egyik alapfeltétele lesz a törvény támogatásának, hogy tudunk-e javítani a jelenlegi szövegen. Végül szintén kérdésem lenne, hogy a kapcsolt energiatermelés esetében a kötelező átvételnél az átvétel szabályozása hogyan történik majd. Mik lesznek a szabályok, mi írja ezt majd körbe, hogyan történik? És így tovább. Természetesen nem mellékesek az árak sem, ha erről hallhatnánk valamit, hálásan megköszönnénk.
Folytatva az általános megállapítások sorát, azt szeretném mondani, hogy a tervezet szándékában jó, hiszen olyanfajta igényt akar beteljesíteni, amelyet elvben mindannyian vallunk. Mindenfajta piacon jó a verseny, speciális piacokon is jó lehet a verseny, ha ennek az eredménye mind a fogyasztók, mind a termelők, vagy szolgáltatók számára megfelelő. Meg kell hogy mondjam, erről a leírtak alapján nem vagyok teljesen meggyőződve. A kérdéseim is arra irányulnak inkább, hogy vajon mi lehet majd a végkimenetele ennek a törvénynek. Érdeklődve várnám majd a kérdésekre adott választ. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Lengyel Zoltán, majd Kékesi Tibor következik.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, a fogyasztóvédelmi oldalról nem érdemes többet beszélni, mert az ügyfélszolgálatok helyzete katasztrofális, és az előttem szólók ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket, amivel az enyém is egyezik. Egy valaminek a szabályozását nem nagyon látom az előttünk fekvő anyagban, ami nagyon sok problémát okoz a jelenlegi időszakban. A zöld áram ára meghatározásra került korábban, nagyon sok pénzt költöttek már különböző erőművek terveztetésére, ahol a zöld áramot elő lehet állítani. Rendre azok buktak meg ezek a projektek, hogy a szolgáltató által meghatározott rácsatlakozási díjat nem tudták kifizetni, illetve azokat a rácsatlakozáshoz szükséges többletberuházásokat nem tudták finanszírozni, amelyek gyakorlatilag nincsenek is arányban egy-egy kisebb zöld áramot előállító erőmű létesítésével.
Megjelent viszont egy újabb probléma, szintén a zöld áram piacán, ahol, azt mondanám, nemcsak a fogyasztót szükséges a törvényben védeni, ahogy az előttem szólók ezt elmondták, hanem az energia-előállítót is. Ugyanis megjelentek a szolgáltatók befektetőként a zöld áramot előállító erőművek környékén, illetve az azt tervező beruházások környékén. Valószínűsíthető, ha beveszik üzlettársnak az áramszolgáltatót, akkor könnyebb lesz a rácsatlakozás. De ki fogja megvédeni azokat a beruházókat és befektetőket, akiknek a vagyona töredéke egy áramszolgáltató vagyonának, akiket az áramszolgáltató bármikor kivásárolhat, így bármikor többségi tulajdonossá válhat, és kisemmizheti azokat, akik ezeket az erőműveket létrehozták.
Ezt azért tartom rettentően fontos dolognak, mert évek óta másról sem beszélünk, csak arról, hogy munkahelyeket, megélhetést biztosít Magyarország, a magyar vidék számára több helyen a zöld áram előállítása, legyen az akár biogázüzem, akár szélenergia, akár bármi más, és megoldhatja azt a problémát, amit Tukacs képviselő úr is feszegetett, hogy van-e elegendő áram, amit a szolgáltatók le tudnak osztani a fogyasztók számára. Mint tudjuk, egyre nagyobb az igény az áram irányában, és most már egyértelműen látszik, hogy az energiahordozók ára egy szintre fog kerülni. Jelenlegi tudásunk szerint az egyik legtisztább energiaforrás, tehát mindenképpen szükségünk van arra, hogy zöld áramot elő tudjunk állítani, a környezeti károkozást, a levegőszennyezést tudjuk csökkenteni, és ennek viszonyait ebben a törvényben mindenféleképpen szabályozni kellene. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kékesi Tibor következik.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Már nagyon színes a paletta, úgyhogy én csak két közepes méretű kérdéssel szeretném az eddig feszegetett kérdéseket árnyalni. Lemennék még egyszer az alapokhoz. Mi a jogalapja annak, hogy a htm-ek lebontási kötelezettségét ex chatedra el kell hogy fogadjuk? Bár ez a kérdés nyilván abban a konstellációban érdekes, hogy az árak majd hogyan alakulnak, a htm-ek által garantált ár, vagy a versenypiaci ár kedvezőbb a fogyasztók és a magyar gazdaság egésze számára. De alapvetően nem értem azt a fajta "kötelezettséget" sem, ami miatt ezt a témát körbejárjuk. Ennek egy kisegítő ága, hogy ha bármilyen kár előáll abból, hogy ezek a szerződések megszűnnek, akkor a jogalap és a kár tekintetében mi a viszony? Remélem, érthető volt, ahogy próbáltam feltenni a kérdést.
A másik természetesen az ár. Visszatérve az előbb fejtegetettekre, hogyan alakulna most és esetleg a belátható jövőben a liberalizáció következtében az ár tendenciájában. Ebben különösen az érdekelne - mivel az utóbbi idők vitájában számos hivatkozást hallottam, van, aki a varsói áramtőzsde alapján bizonyította az állítását, van, aki ezzel ellentétes álláspontját a frankfurti áramtőzsde alapján -, hogy egyáltalán mi jöhet szóba, mi a merítése, mi az árbázisa? Azzal a kapcsolati körrel, amit Tukacs képviselőtársam már említett, hogy egyáltalán honnan jöhet ez az áru, aminek az áráról most próbálnánk beszélgetni. Közepes terjedelemben ezt a két kérdést szerettem volna feltenni.
ELNÖK: Több képviselő előzetesen nem jelezte, hogy szólni kíván. (Nincs jelentkező.) Ez így van, akkor megadom a szót a kormány képviselőjének a válaszadásra.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Balla képviselő úr szavait köszönöm, amikor kifejtette, hogy átgondolt törvényjavaslatról van szó. Az első kérdés az árszabályozásra vonatkozott, de erre hadd térjek majd vissza, hiszen az árakra vonatkozó kérdésekre szeretnék egyben válaszolni. A htm-ek kérdése. A jelenlegi törvény valóban egy szót nem szól a htm-ekről. Ennek megvan az oka, mégpedig az, hogy más jogtechnikai módon célszerű a htm-eket kezelni. Mi most alkottunk egy törvényjavaslatot, és a célunk az, hogy ez a versenypiacon hosszú távúan működjön. Ugyanakkor a htm-ek kérdése, ha nem is rövid időn belül, de mégis egy konkrét csomag, egy egyszeri jogi aktus, vagy egymás után következő jogi aktusok az erőművek vonatkozásában, ahol nem feltétlenül a törvényi szabályozásé a főszerep. Hiszen itt egy folyamatos egyeztetésről, esetleg szerződések újrakötéséről, átszervezéséről van szó, bár nem zárom ki, hogy esetleg törvényi szabályozás is megvalósul, de mindenesetre másfajta kezelést igényel. Mindenképpen szeretném jelezni, hogy ez a törvényjavaslat úgy lett kidolgozva, hogy a htm-ek utáni időszakban, hiszen hosszú távra gondolkoztunk, alkalmas annak a helyzetnek a kezelésére is, ha a htm-ek nem bomlanak fel, illetve részlegesen bomlanak fel. Szeretnék itt utalni a jelentős piaci erőfölénnyel összefüggő szabályozásra.
Ügyfelek. Azt hiszem, a bevezetőmben én is elég hangsúlyosan említettem, hogy próbáltuk levonni azokat a tanulságokat, amelyek az elmúlt néhány évben felmerültek. Itt a kormányzati szándék teljesen azonos a képviselői szándékokkal, meg kell erősíteni az ügyfelek védelmét. Kicsit vitatkoznék is ezzel, mert a törvény itt számos kérdésben beerősített, hiszen deklarálta azt, hogy milyen alapon kell meghatározni az ügyfélszolgálatok elhelyezkedését, leírja, hogy az irodákon kívül milyen módon kell az ügyfélszolgálatot biztosítani, tehát az internetes ügyfélszolgálat biztosítását, illetve a telefonos, call-centeres ügyfélszolgálat biztosítását. Gondolkoztunk mi is azon, hogy részletesebb szabályokat írjunk a törvénybe, de a helyzet az, és az elmúlt évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy itt jó, ha van bizonyos mozgástere a kormánynak abban, hogy pontosan hogyan legyenek ezek kijelölve. Természetesen bármilyen pontosító, jobbító módosító javaslatot nagy örömmel várunk, és azt vitassuk meg, hogy hol lehetne még itt tovább javítani.
Az energiahordozók és a szociálpolitika kapcsolata. Azt hiszem, és hadd utaljak itt az ikertermékre, a földgázra, elindult a kormányzat olyan irányba, amit talán Balla képviselő úr is helyesnek tartott. Magyarán elvált a gázár támogatása a gázártól, és elindult olyan irányba, ahol a szociálpolitikát nagymértékben figyelembe vesszük. Egy nagyon cizellált, kifinomult rendszert alakított ki a Szociális Minisztérium. Nem foglalkozom különösebben szociálpolitikával, de azt hiszem, ez a rendszer mindenképpen figyelemre méltó és érdekes, ahol öt kategóriába sorolják a jövedelem alapján az embereket, ezen kívül további szempontokat is figyelembe vesz az a támogatási rendszer, a gyereklétszámtól kezdve addig, hogy a családban hány nyugdíjas van, illetve hány kereső.
Az MVM és az erőművek sorsa. Az MVM sorsával kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a villamosenergia-törvény a villamos energia piaci viszonyaival kell hogy foglalkozzon. Ilyen szempontból alkotmányos kötelezettségünk, hogy tulajdonsemleges törvényt kell alkotnunk. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az MVM sorsa nem követendő, nem érdekes, de azt hiszem, megint arról van szó, hogy nem ebben a törvényben kell az MVM sorsáról beszélnünk. Mit fognak tenni az erőművek a versenypiac után? Itt egy kicsit visszakanyarodnék a htm-ek problémájára. Azért azt olyan kategorikusan nem állítanám, hogy a hat nagy erőműből négy veszteségesen működne akkor, ha szabad piac lenne. Nem tudom, szerintem ez nem így van. Ugyanakkor ez jó hír lenne akkor, ha így lenne, mert a htm-ek felbontásával csak nyerne az ország, ha ezek az erőművek csak azért működőképesek, azért vannak életben, mert mesterségesen a piaci árnál magasabb árat fizet ki érte a magyar fogyasztó.. (Varga Mihály távozik az ülésről.)
Az ellátás biztonsága. Magyarországon a magyar állam utoljára 1986-ban épített erőművet, ezt követően az erőműépítések magánvállalkozások révén folytatódtak. Azt hiszem, nem kell attól tartani, hogy ha itt az állam nem száll be ebbe az üzletbe, akkor áram nélkül maradunk. Azt is látjuk, ha hosszú távokat nézünk, hogy a magyar villamosenergia-ellátás jónak mondható az ellátás biztonsága szempontjából. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a villamosenergia-törvény, amellett, hogy a piacra helyezi a fő hangsúlyt, tehát azt mondja, hogy magánvállalkozások alapján kell az erőműveket építeni, egy pótkötelet, mentőövet tartalmaz arra az esetre, ha ezek nem valósulnának meg, hiszen a Magyar Energia Hivatalnak adott esetben lehetősége van arra, hogy pályázatot írjon ki, és ezekben a pályázatokban írja elő, hogy erőművek épüljenek.
A következő kérdés, hogy lesz-e verseny, vagy nem. Említettem, hogy ez lesz a harmadik villamosenergia-törvény, amennyiben az Országgyűlés elfogadja. A 2001-ben elfogadott villamosenergia-törvény, amelyik az úgynevezett kettős piacot honosította meg, nagy siker volt. Abból a szempontból mindenképpen sikeres volt az a törvény, hogy a versenynek teret adott, a villamosenergia-piacon 40 százaléknyi villamosenergia-fogyasztó volt kint 2006-ban. Úgy tűnik, hogy a fogyasztók jelentős része a versenyt választotta a közüzemi ellátás mellett, ami teljesen érthető, hiszen ahogy itt mindenki említette, a fogyasztót elsősorban az ellátásbiztonság és az ár érdekli. Úgy tűnik, hogy az ellátásbiztonság zavartalan volt, azért mentek ki a versenypiacra, mert komoly árelőnyt tudtak elérni. Hozzáteszem, hogy ez a magyar gazdaság versenyképessége számára is nagyon jelentős tétel volt, több tízmilliárd forint előnyt jelentett azoknak a vállalkozóknak, akik a versenypiacon tevékenykedtek.
Többek között éppen ez a kettős piaci jogszabály hívta fel a figyelmet arra, hogy igenis helye van a versenynek, tehát a fogyasztó jól jár akkor, ha a versenypiacon próbálkozik. A célunk ezzel a törvényjavaslattal többek között az volt, hogy még tágasabbra nyissuk a verseny kapuját, és aki eddig ebből nem részesült, annak is lehetősége legyen rá. Eddig is megvolt a megfelelő kínálat a versenypiacon. Abban az esetben, ha a htm-ek felbomlanak, azok is nyilvánvalóan a versenypiacon fognak megjelenni, addig pedig a Magyar Energia Hivatalnak megvannak az eszközei a jelentős piaci erőfölénnyel összefüggő szabályozáson keresztül, hogy a kínálatot növelje, és az MVM által vásárolt villamos energia is a szabad piacon kerüljön értékesítésre, mondjuk kötelező villamosenergia-aukciók előírásával.
Kap-szabályozás: a törvényjavaslat átalakítja a megújuló kapcsolt, illetve hulladékból átalakított villamos energia kötelező átvételének szabályozását. A rendszer a már meglévő, illetve szerződésben álló erőművek esetében 2010-ig fennmarad, ezt a jogbiztonság megköveteli, hiszen a hatályos rendelkezések ezt írták elő, a vállalkozások ennek megfelelően ruháztak be ebbe az iparágba. Ugyanakkor az új beruházások esetére már a törvényjavaslat első szakaszai olyan szabályozást írnak elő, hogy a kormány felhatalmazást kap, hogy határozza meg, milyen időtávra milyen mértékű támogatást kaphatnak különböző szempontok alapján az erőművek. Itt eléggé összetett a szempontrendszer, figyelembe veszi az erőművek hatásfokát, a tüzelőanyag-felhasználását, azt, hogy milyen technológiájú az erőmű, mikor épült. Tehát meglehetősen bonyolult rendszer, ami végül is kifinomult szabályozásra ad lehetőséget. Itt össze lehet hangolni az energiapolitikai, környezetvédelmi és egyéb állami célokat, akár mezőgazdasági, akár egyéb szempontokat is.
Lengyel képviselő úr kérdezte, hogy a zöld áram csatlakozásával mi a helyzet. Valóban érzékeltük mi is azt, hogy ma nem kívánatos jelenségek vannak az áramelosztók és a zöldáramtermelők között. Éppen ezért ebben a törvényjavaslatban szerettük volna megerősíteni, bele is írtuk, hogy a hatóság meghatározhatja azokat a csatlakozási feltételeket, illetve csatlakozási díjakat, amelyek alapján rá lehet csatlakozni a közcélú hálózatra. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy diszkriminációt nem lehet alkalmazni. Tehát nem lehet azt csinálni, hogy ha valaki annak az elosztónak az érdekkörébe tartozik, akkor előnyben részesül. A panaszfelügyeletet, az Energia Hivatalhoz való fordulás lehetőségét is természetesen lehetővé teszi a törvény. Tehát jogszabályi szinten ezek a törvényi garanciák megvannak. Természetesen a Magyar Energia Hivatalnak szükséges lesz élnie ezzel a garanciával, és bármilyenolyan esetben, amikor felmerül a diszkrimináció lehetősége, ezt ki kell vizsgálni.
Maradt a legfontosabb, az árkérdés. Felmerült az árral kapcsolatban, hogy hogyan alakul a verseny és a hatósági ár viszonya. Hadd menjek itt vissza az időben megint 1994-ig, amikor úgy fogalmazott a törvény, hogy az egycsatornás piacon az indokolt költségeket el kell ismerni a hatósági árban. Ez kezdetektől fogva, illetve a mai napig is bizonyos elemeknél úgy történik, hogy az Energia Hivatal négyévenként felülvizsgálja a villamosenergia-termelők, -elosztók, -szolgáltatók költségeit, megnézi, hogy abból mennyi a jogos, megállapít egy induló árat, és a következő négy évben ezt bizonyos módszerekkel változtatja. A helyzet az, hogy a nagykereskedelmi piacon felmerült az a kérdés, hogy érdemes-e a nem biztosan gazdaságos erőművek költségeit figyelembe venni. Sok esetben a nemzetközi tendencia és szakirodalom egyik nagy kérdése, hogy tételes költség-felülvizsgálatot kell végezni, vagy összehasonlító árelemzést célszerű vizsgálni. Nagyon sok érv szól amellett, hogy összehasonlító árelemzés alapján célszerű megállapítani ezeket az árakat, tehát vagy egy tőzsdei árhoz kötni a nagykereskedelmi beszerzéseket, vagy valamilyen, már jól megfogható tételhez kötni.
Már a mai árszabályozás is vegyesen tartalmazza ezeket az elemeket. Mondok egy példát. A hálózati veszteségek esetében a Magyar Energia Hivatal figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat, és bizonyos szigorításokat ír elő, más esetekben pedig a tételes költség-felülvizsgálatot alkalmazza. Tehát tulajdonképpen azt szeretném mondani, hogy az idők során már megtörtént ennek egyfajta piacosítása. A jövőben az elképzelésünk az, hogy az indokolt költségek tényleges felülvizsgálata megmaradna, vagy dominálna a hálózati elemek használata esetében, míg a fogyasztóvédelem szempontjából fontos egyetemes szolgáltatás árszabályozása során továbbra is egy összehasonlító, angol kifejezéssel bangmarket árat alkalmazna a Magyar Energia Hivatal.
Visszajön megint a kérdés, hogy mi van akkor, ha a htm-ek megmaradnak, illetve a htm-ek felbomlanak. Ameddig a htm-ek fennmaradnak, akár kosárként a htm-es árakat lehet az egyik oldalon aktívaként figyelembe venni. Amikor ezek felbomlanak, egy másik jól kézzel fogható alternatíva valamelyik nemzetközi tőzsdéhez kötni ezeket az árakat. Ebben az esetben az egyetemes szolgáltatás során csak ezeket az ellenőrzött árakat ismerné el a Magyar Energia Hivatal, amit bizonyos tételekkel, elosztási költséggel, illetve az indokolt árréssel lehetne kiegészíteni. Úgy fogalmaznék, hogy a piac nagyobb teret kap, de a piac szerepe az egész villamosenergia-törvényben nem korlátlan. Tehát a törvény folyamatosan biztosítja azokat a fékeket, intézkedéseket, amelyekkel meg lehet fogni azt, hogy itt bárki visszaéljen a piaci erőfölényével. Nem tértem ki arra, hogy a htm-ek lebontását mi indokolja. A htm-ek lebontásával az a problémánk, hogy az Európai Unió Bizottsága kifogásolja a magyar htm-szabályozást, versenytorzítónak, illetve kiszorítónak minősítik. Ebben nyilvánvalóan van igazság, hiszen ma a piacon megkerülhetetlen szereplő az MVM Rt., tehát a szabad piac szempontjából ma már úgy látszik, hogy valóban gát a htm-ek megvalósítása. Való igaz, hogy ez egy bonyolult kérdés, a Miniszterelnöki Hivatal vezetésével folyik ennek vizsgálata.
Talán legutoljára hagytam: olcsóbb lesz-e az áram ára, vagy sem. A villamos energia árát három fontos tényező határozza meg. Ebből az első a tüzelőanyagok ára, tehát az, hogy hogyan változik a kőolaj, földgáz, szén ára, ebből is alapvető fontosságú a kőolaj ára, hiszen a kőolaj határozza meg a kőolajtermékek és a földgáz árát, ami végiggyűrűzik az egész rendszeren, és megjelenik a villamos energia árában. A másik nagyon jelentős tényező, hogy hogyan alakulnak a kereslet-kínálati viszonyok térségünkben, nemcsak Magyarországon, hanem a tágabb térségben, ami Lengyelországtól Görögországig meghatározó piacnak számít. Itt azt jelzik előre, hogy több erőmű bezárásra kerül, tehát a kínálat valószínűleg csökkenni fog. A harmadik tényező a piaci szabályozás. A piaci szabályozásról azt tudom elmondani, hogy a 2001-es törvény sikert hozott. Ott a fogyasztóknak sikerült a költségeket lenyomni. Úgy vélem, és ezt támasztják alá a Magyar Energia Hivatal vizsgálatai is, hogy a piacnak ez a szabályozása kedvezően hatna a fogyasztói árakra. Persze hangsúlyozom, az előző két tétel befolyásolhatatlan. Az, hogy a tüzelőanyagárak, illetve a szomszédban az erőműépítések hogyan változnak, teljesen független attól, hogy mi itt Magyarországon teljesen kinyitjuk a piacot, vagy sem, ezek a hatások mindenképpen begyűrűznek hozzánk. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim kívánnak-e még reagálni az elhangzottakra, vagy pedig majd a parlamentben fogják a vitát tovább folytatni? Valóban, egyenként is, de különösen a végén elhangzott gondolatok messze vezető további gondolatokat szülnének arról, hogy mi a helyes kormányzati magatartás egy ilyen alapvetően bizonytalan, az árakat felfelé hajtó piaci tendenciában. Ha képviselőtársaim is egyetértenek vele, akkor szavaznánk. Tehát a vitát lezárom.
Aki a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. Aki nem? Kilenc. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A többségi vélemény előadója Kovács Tibor, a kisebbségié Balla György. Megköszönöm a kormány képviselőinek közreműködését, további jó munkát kívánok. Most pedig az a kérés érkezett, hogy legyen néhány perc szünet. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat. Következő napirendünk az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, H/3032. szám alatt. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány részéről megjelenteket. Kérem, rövid szóbeli kiegészítésüket tegyék meg.
Szűcs Lajos szóbeli kiegészítése
SZŰCS LAJOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Szűcs Lajos vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Kollégám, Kovács László miniszteri megbízott, a téma szakértője kísért el a mai bizottsági megbeszélésre. Nagyon röviden összefoglalnám az elektronikus útdíjfizetéssel kapcsolatos előterjesztésünk előzményeit, hátterét. Magyarországon van már útdíjfizetési rendszer, ez az úgynevezett átalánydíjas, vagy időarányos útdíjfizetési rendszer, ami funkciójában éppen ez év áprilisában bővült a tekintetben, hogy a gyorsforgalmi utak teljes körére és a tehergépkocsik egy kategóriájára meghatározva bizonyos főútszakaszokra is kiterjesztettük a díjszedést. Ennek elsődleges oka a forgalomszabályozás, az útfenntartási bevételi oldal javítása. Ezek az intézkedések azonban korlátosak, hiszen európai uniós keretek között az ilyen típusú díjaknak maximum értékük van. Ez a 12 tonna feletti járművekre egy nap esetében 11 euró, körülbelül 3 ezer forint. Ezért a 3 ezer forintért akár oda-vissza 400 kilométert megtehet egy 12 tonna feletti jármű Magyarországon, ami messze nem fedezi az útfenntartással arányos költségeket.
Ezért a másik lépést is meg kellett tennünk. Elindítottuk az úthasználattal arányos díjfizetési rendszer felépítését és bevezetését. Ez azt jelenti, hogy járműkategóriánként, különböző más feltételektől függően, útkategóriánként a megtett kilométerek arányában kell fizetni ezeket az úthasználati díjakat, ami az európai uniós szabályozás szerint már lényegesen magasabb lehet. Azt a célt lehet ezen ellenőrző feltételekkel számított díjak mentén biztosítani, hogy a felhasználó fizet, a valós társadalmi költségekhez közelebb kerüljön a közúti közlekedés, szállítás költsége. Ehhez több lehetőség áll rendelkezésre. Alapos, másfél-kétéves előkészítő munka után úgy döntött a tárca, hogy a tanulmányok sorozatából PPP-konstrukcióban valósítja meg ennek a rendszernek a bevezetését. Ez annyit jelent, hogy nem igényel állami befektetési eszközöket. Szolgáltatást akarunk vásárolni, és a szolgáltatás lényege az útdíjfizetés biztosítása. Minden beszedett útdíj a magyar államot illeti, ezért a rendszer felépítőjének egyfajta szolgáltatási díjat fizetünk.
Az elgondolkodás alapján úgy tűnik, hogy optimum esetben ez ötéves időtartamban határozható meg. Ennek költsége várhatóan, hiszen közbeszerzési pályázat előtt állunk, meghaladja azt az 50 milliárd forintot, ami az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint az Országgyűlés felhatalmazását igényli, hogy ilyen hosszú távú és mértékű kötelezettségvállalásra a kormány megkapja a jogot. Emellett a szolgáltatási díj mellett mintegy 23,5 milliárd forint ellenőrzési díjjal kell számolni kiadásként. Ez a 23,5 milliárd az ÁAK és a VPOP együttműködésével valósul meg a tervek szerint. Mindennek a pozitív oldalon nettó jelenértékben számolva mintegy 235 milliárd forint tiszta bevétele keletkezik az államháztartásnak. Ezt maradéktalanul az útfenntartásra kívánjuk fordítani, hiszen ismert állapotban vannak autóútjaink. Az autópályáink, gyorsforgalmi útjaink most épültek, viszonylag tartják a színvonalat, azonban az országos közúthálózat 30 ezer kilométere rendkívül romló tendenciával tartható csak fenn a jelenlegi keretekből. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a felhasználók direkt befizetéseikkel nagyobb mértékben, nagyobb arányban vállaljanak részt ezekben a társadalmi költségekben. Várom kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimé a szó. Először Kovács Tiboré.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Az elvi gondolattal természetesen egyet lehet érteni, azt nem lehet vitatni. De ugyanúgy, ahogy minden más esetben, az ördög a részletekben bújik meg, itt is erről szól a történet. Az első észrevételem egyértelműen az lenne, hogy ha kimondjuk, hogy várhatóan 50 milliárd forintnál többe fog kerülni a beruházás, akkor az ezer százalékig biztos, hogy többe is fog kerülni. Tehát alapvetően elhibázottnak tartom azt, hogy az országgyűlési határozati javaslatban egy beruházási összeg megjelenik, mert akkor majdhogynem kimondható az, hogy teljesen felesleges a versenykiírás, mert nagy valószínűséggel, függetlenül a valós költségektől, e körül az ár körül fog ingadozni az ajánlati ár. Rögtön megkérdezném, hogy milyen vizsgálatok, vagy milyen költségbecslés alapján fogalmazódott meg az, hogy márpedig ez a beruházás ennyibe fog kerülni. És ezt miért volt szükséges így meghatározni egy országgyűlési határozati javaslatban?
(Domokos László távozik az ülésről.
Az elnöklést Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
A másik kérdéskör a tarifa. Az rendben van, hogy az útdíjarányos fizetés indokolt lehet, csak az a kérdés, hogy lehet-e dönteni egy ilyen rendszer bevezetéséről anélkül, hogy tudnánk, hogy milyen lesz a tarifa. Ugyanis ez nem gazdasági kérdés alapvetően, hanem meggyőződésem szerint politikai kérdés is. Tehát az, hogy azok az igénybevevők, akik az ország túlsó végéről és az ottani gazdasági feltételek között élnek, dolgoznak, termelnek, állítanak elő nyereséget, képesek lesznek-e megfizetni ezt a használati díjat, amit hangsúlyozni szeretném, nem ismerünk. Enélkül kellene döntenünk, és megadni egy felhatalmazást. A végső eredmény az lesz, hogy megvalósul a rendszer, bevezetésre kerül, utána gyakorlatilag senkinek nem lesz beleszólása abba, hogy milyen tarifával fog működni. Azt elképzelhetetlennek tartom, hogy anélkül döntsünk az országgyűlési határozati javaslatról, hogy ne ismernénk a tarifaelképzeléseket, és ne ismerhetnék meg a képviselők, hogy ennek milyen egyéb következményei lesznek.
Még egyszer, szeretném, ha kifejtenék azt, hogy milyen műszaki tartalom indokolja azt, hogy ilyen nagyságrendű költségeket becsülnek, holott laikusként a jelenlegi GPS-es rendszerekkel ugyanez a probléma akár megoldható is lehet, és nem tűnik úgy, hogy ez ilyen nagyságrendű beruházást igényelne a következő időszakban. Az általános vitát nem vonjuk kétségbe, de mindaddig, amíg ezek a részletek nem tisztázódnak, addig nemigen lehet szó arról, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat elfogadásra kerüljön. Köszönöm szépen.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Lengyel képviselő úr!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hasonlóak az aggályaim, mint az előbb megfogalmazottak. Nem igazán látszik, hogy hogyan fog teljesülni az a cél, amit elvárnak az útdíjfizetők és a polgárok. Valójában a magyar közúthálózat nemhogy katasztrofális állapotban van, hanem napról napra katasztrofálisabb állapotba kerül. Nem igazán látszik, hogy az itt beszedett díj miként fogja ezt a rohamosan romló úthálózatot javítani, a befolyt összeg mennyire lesz erre elegendő, mi módon lehet kiszűrni azokat a járműveket ezzel a rendszerrel, amelyek több káros anyagot bocsátanak ki. Bizonyára emlékszik rá mindenki, hogy évekkel ezelőtt már sikerült hátrányos helyzetbe hoznunk a magyar fuvarozókat, szállítókat. Megköveteltünk mindent tőlük, amit tőlünk Nyugatra nem is követeltek meg, a másik oldalon pedig beengedtünk nagyon rossz műszaki állapotban lévő járműveket, és csodálkoztunk rajta, hogy a nemzetközi piacon nagyon sokan elvesztették versenypozíciójukat.
Nagyon kéne arra ügyelni, hogy amikor egy ilyen országgyűlési határozati javaslatot előkészítünk, akkor kellőképpen védjük meg egyrészt a hazai fuvarozókat, másrészt feleslegesen ne varrjunk költségeket a nyakukba, mert amúgy is nehéz helyzetben vannak a nemzetközi piacon. Végül az intézkedés váltson ki olyan pozitív hatást, ami tényleg tehermentesíti a lakott területeket a tehergépjármű-forgalomtól, illetve a károsanyag-kibocsátás mennyisége jelentősen csökkenhessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Katona képviselő úr!
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Ott folytatnám, ahol Kovács képviselő úr abbahagyta. Egyáltalában nem vagyok meggyőződve arról ennek a rövid előterjesztésnek az alapján, hogy erre az ügyre a következő öt évben 90 milliárdot kell költeni a magyar állam pénzéből. Azt gondolom, ha valaki azt mondja, hogy 69 milliárdból lehet kiépíteni ezt a rendszert, akkor illene mögé legalább valamilyen vázlatos számítást tenni, hogy mi az isten kerül itt 69 milliárd forintba azon kívül, hogy 22 milliárdot kifizetünk annak, aki a következő időszakban ezt üzemeltetni fogja. Az meg nem látszik, legalábbis ebben az anyagban biztosan nem, hogy ez jó bolt lesz az államnak, vagy rossz. Tehát a 90 milliárddal szemben öt év alatt beveszünk, mondjuk 30, vagy 350 milliárdot. Mert ez nem mindegy. Tehát én egy kicsit erősebben fogalmazok, mint Kovács képviselő úr: ha csak most itt szóban igen komoly alátámasztást nem tudnak ennek adni, akkor én biztosan nem fogom megszavazni az általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Schwartz képviselő úr!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hasonló a véleményem nekem is, mert lényegében itt az államháztartási törvény módosításáról van szó. Ez a határozati javaslat arra irányul. Nyilván elvégezték a számításokat a Gazdasági Minisztériumban, csak elénk nem tárták még ennek a részleteit, de azt gondolom, ez nem fog gondot okozni, hiszen valahogy kijött ez az összeg. Attól nem vagyok nagyon lelkes, hogy PPP-konstrukcióban valósul meg, mert a PPP-konstrukciókról ma már közismert, hogy igen kevés közöttük a jó és hatékony megoldás. Egy sima, egyszerű hitel is olcsóbb annál, minthogy PPP-konstrukcióban gondolkodjunk. Ráadásul itt öt év üzemeltetési időszak kiegyenlítéséről is szó van, ami nyilván megfelelő haszon-, illetve hozamelvárással működik. Jó lenne ezeket ismerni, azután visszatérni a kérdésre.
Említi a javaslat, hogy néhány főközlekedési útszakaszon is történhet ilyen díjfizetés. Nem tudom, már abban a helyzetben vagyunk-e, hogy erről lehet kérdezni, vagy beszélni. Összességében én is kiérleletlennek és kezdetlegesnek látom ezt a javaslatot, vagy mi tudunk róla keveset. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor elnök úr kérése alapján most, a képviselői hozzászólások után rövid hozzászólásra megadnám a szót a Levegő Munkacsoport elnökének, Lukács Andrásnak.
LUKÁCS ANDRÁS (Levegő Munkacsoport): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! A Levegő Munkacsoport már 18 éve javasolja a tehergépkocsik útdíjának bevezetését. Támogatjuk a kormánynak ezt az elképzelését. Ami érdekes, hogy nemcsak mi támogatjuk, hanem a közvélemény széles köre is. A kiosztott anyagban a 41. oldalon találhatnak egy közvélemény-kutatási eredményt, amit a Szonda Ipsos végzett, és ez azt mutatja, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége támogatja ilyen díj bevezetését. Ami még érdekesebb, hogy a fuvarozók jelentős része is egyetért ezzel. Nem gyakran fordul elő az, hogy egy környezetvédő civil szervezet és a közúti teherfuvarozók szervezete közös nyilatkozatot ad ki. De ebben az esetben ez történt, ezt is kiosztottuk önöknek, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Levegő Munkacsoport egyetért az útdíjjal és annak számos vonatkozásával.
Ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy valóban, ahogy itt a képviselő urak is elmondták, a részletekben számos buktató van. Ezek közül kiemelném, hogy az útdíj a jelenlegi országgyűlési határozati javaslat szerint csak bizonyos utakra, gyorsforgalmi utakra, főközlekedési utakra vonatkozik, 3100 kilométerre. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy amennyiben bevezetik az útdíjat, a tehergépkocsik jelentős része el fogja kerülni ezeket az utakat, és a településeken keresztül fog áthaladni, jelentős környezetszennyezést és bevételkiesést is okozva az államnak. Ezek a tapasztalatok Csehországban, ahol már bevezették a gyorsforgalmi utakra az útdíjat. Most úgy néz ki, hogy jelentős költséggel, egy másik rendszerrel a teljes úthálózatra kiterjesztik.
Véleményünk szerint, amit itt részletesen leírtunk az anyagban, az útdíj nemzetgazdasági, környezetvédelmi, közlekedési előnyökkel jár, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan vezetik be. Ennek megfelelően módosító javaslatokat juttatunk el önöknek elektronikus úton, kérem, hogy ezeket vegyék figyelembe az országgyűlési határozat végső változatának kialakításakor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki még ezek után kérdést feltenni, véleményt mondani. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így az előterjesztő képviselőjét illeti a szó válaszadásra.
SZŰCS LAJOS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szépen a lehetőséget. Az első kérdéskörre, hogy 50 milliárdnál többe kerül-e, lesz-e verseny, mik a valós költségek, miért nem került ide, annyit tudnék válaszolni, hogy a bevezetőmben említettem, ez az elgondolás egy másfél-kétéves előkészítő munka eredményeként állt össze. Természetesen ez igen alaposan kiterjedt a gazdasági költségvetési kérdésekre is. A tanácsadó munka eredményeként tudjuk, hogy a mai európai gyakorlat szerint egy ilyen rendszer, amit meg akarunk építtetni valakivel, szolgáltatásként meg akarjuk venni a termékét, és be akarjuk szedni az úthasználati díjakat, az hozzávetőlegesen 50 milliárd forint körüli összegbe kerül. Nem biztos, hogy ezt meghaladja, de az a számítások szerint mondható, hogy öt év alatt nem fog többe kerülni a magyar államnak maximum 69,3 milliárd forintnál. Ezen belül reálisan várhatók az árajánlatok. Tehát nem függetlenül a valós költségektől, hanem a most kivitelezett európai rendszerek tapasztalatai alapján ezen a maximális áron, egy versenyben leszorított szinten várjuk a ráfordítások kötelezettségének szintjét.
A másik érintett kérdés, hogy tudjuk-e, milyen a tarifa. Természetesen ezek a részletek tervezett bevételi számokkal kerültek kimunkálásra. Ha jól emlékszem, 27-féle változatot vizsgált az elemzés, és ennek az elemzésnek a háttere a magyar közúthálózat forgalmi eloszlásának adatbázisa, amelyre ezeket a modelleket rá lehetett építeni, figyelembe véve azokat az elterelődési hatásokat is, amelyeket az egyes díjak pozitív vagy negatív irányban valahol előidéznek. Azt a célt tűztük ki, az szerepel a kormány-előterjesztésben, hogy a járműkategóriák tekintetében a 3,5 tonna fölötti járműkategóriára 26,5 forintos kilométerdíjjal kalkuláltunk, a 7,5 tonna fölöttire 33 forintos díjszinttel, a legnagyobb, 12 tonna felettire - persze az új rendszerben tengelyszám szerint 2-3-4 tengelyes járművekről fogunk majd beszélni - 39,7 forinttal számoltuk a kilométerdíjakat.
Az említett 27 változatból azért ezt a szintet vettük ki, mert a közvélemény-kutatásokat, amelyeket Lukács úr említett, természetesen mi is elvégeztük. A megbízottunk 6 ezer állampolgárt és körülbelül 700 magyar fuvarozót kérdezett meg a díjszintek realitásáról, elfogadhatóságáról. Ebből az jött ki, hogy az előbb elmondott díjszint a reális, amit még a magyar állampolgárok, a magyar fuvarozók meg tudnak fizetni anélkül, hogy jelentős elkerülési szándékuk mutatkozna a díjmentesen használható utak irányába, illetve a gazdasági társaságokra ez továbbháríthatatlanul nagy költségeket jelentene. Ezeket a sarokszámokat az előterjesztés végszámokként tartalmazza. Ennek alapján lehet azt mondani, hogy elég körültekintő, széles körű vizsgálatok alapján kerültek ezek a tarifatételek meghatározásra.
Van még egy kérdés, amiről eddig nem beszéltem, hogy ezek induló tarifák lesznek, hiszen 10 év távlatában közlekedéspolitikailag nekünk meg kell célozni az európai átlag-útdíjszint elérését. Ez hozzávetőlegesen a mai osztrák autópályahasználati-díjszint környékén van, tehát a legnagyobb járműkategóriára a számításainkban figyelembe vett 40 forint alapösszeggel szemben az osztrák díj 68 forint kilométerenként. Ez a szint vélhetően 10 év múlva az európai átlagot fogja megtestesíteni az esetleges inflációkövető várakozásokkal. Ez azért nagyon fontos, mert mindenki ismeri a 86-os út problémáját, hogy a Magyarországon díjmentesen járható 86-os úton milyen forgalmat generált az osztrák útdíj bevezetése. Ezt megfelelő fokozatossággal szeretnénk elérni, és 5-10 év közötti tarifakitűzéssel az európai átlagot szeretnénk biztosítani.
Milyen műszaki tartalom indokolja a költségeket? Ahogy említettem, a háttértanulmányok sok mindenre kiterjedtek, többek között analitikájából összerakták azokat a berendezéseket, eszközöket, amelyekkel a forgalomkövetés és a díjak elszámolása, valamint a díjak behajthatósága optimális módon megvalósítható. Ma úgy néz ki, hogy az utóbbi években Európában mindenki vegyes rendszerben gondolkodik, ha a technológiára gondolunk. Az egyik közismert változat a mikrohullámú-kapus technológia, a másik a német példából ismert műholdas járműkövetésen alapuló elszámolások technológiája. Az ellenőrzés költsége, a hatékonyság azt mutatja, hogy mindent ott kell alkalmazni, ahol az a legmegfelelőbb. Ennek megfelelően, ha már kimondtuk, hogy nemcsak a gyorsforgalmi utak zárt körén belül, hanem 3-4 ezer kilométeres hálózaton kívánjuk első lépésként alkalmazni a rendszert, akkor ezzel azt mondtuk ki, hogy az ajánlattevők technológiai szabadságán belül nekünk egy olyan rendszerre van szükségünk, ami a kiterjeszthetőséget fokozatosan biztosítja. Ezek determinálják azokat a költségeket, amelyekből a számítások kimutatták, hogy hogyan lehet felépíteni a rendszert.
Azt is kiszámítottuk, hogy ha költségvetési forrásból akarnánk megteremteni ezeket a díjbeszedési feltételeket, akkor ez mibe kerülne. Úgy találtuk, hogy ha már 6 százalékkal hatékonyabb a PPP-konstrukció, ami nem mindig szokott beválni, de jelenleg csak 6,5 százalékkal számoltuk, akkor már a nettó jelenértékre számítva előnyösebb. Azt mutatták ezek a vizsgálatok, hogy 6-10 százalék közötti hatékonyságtartalék van a PPP-konstrukció javára ezen a területen. Természetesen még egyszer aláhúzom, hogy a PPP nagyon széles műszaki területet érinthet, de itt az informatika, hírközlés határán ezeket a számokat lehet megállapítani.
Lengyel képviselő úr mondta, hogy hasonlóak az aggályai, és kérdezte, hogyan fog teljesülni a cél, miként kerül a díj vissza. Ezeknek a díjaknak a visszaforgatását az útpénztári szabályozáson keresztül az utak fenntartására kívánjuk fordítani. Ez a döntés része annak a policynek is, ami Európa-szerte érvényes, így a mi közlekedéspolitikánkban is benne van, hogy az általános adófizetők pénzéből fenntartott infrastruktúra helyett egyre inkább a használók befizetéséből fenntartott infrastruktúra irányába mozduljunk el. Az egész hozzáállás ehhez a kérdéshez európai keretekben, nemzeti keretekben egybehangzóan abba az irányba mutat, hogy a felhasználók vállaljanak nagyobb részt, és ne az általános adófizetők viseljék az útfenntartás terheit. A jelenlegi helyzetben is ez tükröződik, hogy a jelenlegi általános forrásképzési költségvetési metódus alapján az utakra ennyit tudunk fordítani, a műszaki állapotuk romlását mindannyian érzékeljük, tehát mindenképpen időszerű ezen változtatni. Ezzel a szemlélettel nincs is semmiféle konkurens és más irányba mutató elgondolás.
A károsanyag-kibocsátók regisztrálásáról csak annyit, hogy azért gondolkodunk az Állami Autópálya-kezelő infrastruktúrájában az ellenőrzés megvalósításán - itt most egy kicsit előbbre lépnék, a 69 milliárd forint a szolgáltatónak nyújtott szolgáltatási díj, e felett van még az Állami Autópálya-kezelőnek a 23 milliárdos kifizetés, és ezen kifizetések után még mindig 235 milliárd forint pozitív egyenlege van az államháztartás bevételeinek. Tehát még ennyivel nagyobbak a remélhető, számítható bevételek. Ennek az állami autópálya-kezelő rendszernek van egy sajátossága, ami jó magyar sajátosság. Rendszámhoz kötődik a mai matricás díjfizetés, és a rendszámhoz kötődés azt az ellenőrzési technológiát, metódust, informatikai hátteret készítette elő, ami az úthasználattal arányos, szintén rendszámhoz kötött felhasználáshoz szükséges lesz. Ezek az ellenőrzési módok ily módon egyszerűen adatbázisból ellenőrizhetők, hiszen ha valakit egyszer beregisztrál a rendszerbe, akkor beírják a forgalmi engedélyébe, hogy milyen környezetvédelmi kategóriába tartozik a jármű, és innentől kezdve benne van a rendszerben mindaddig, amíg a forgalmi engedélyét nem módosítja, nem változtatja. Tehát nagyon egyszerűen kezelhető és követhető ez a rendszer.
A hazai fuvarozók védelme érdekében van egy lehetőség, maga az Európai Unió behatárolta, hogyan lehet felárakat és kedvezményeket adni a kilométer-arányos rendszerből. Felárakat a forgalmi torlódások csökkentése érdekében bárhol lehet alkalmazni, és a felár lehet akár 100 százalék is. De a kedvezményt nagyon beszűkítette a versenyegyenlőség és a tiltott támogatások miatt. Tizenhárom százalékos, úgymond nagyfogyasztói kedvezményt tudunk adni, ami annyit jelent, hogy az a magyar autópálya-, illetve közúthasználó, aki állandóan a mi útjainkat használja, a teljesítményénél fogva nagyfogyasztónak minősül könnyedén azzal szemben, aki két, vagy tíz tranzitutat bonyolít le az országon keresztül egész évben. Ilyen módon az ő számára 13 százalék kedvezményt lehet adni. Azért hozzá kell tennem, hogy minden pénzügyi és hatásmechanizmusbeli önszabályozáson kívül a táblás tiltásokra is szükség lesz, mint ahogy van is. Táblás tiltással akarjuk azokról a helyekről elterelni a megnövekedő átmentő forgalmat, ahová az nem való, ilyen módon zárul a rendszer a felhasználók számára.
Katona képviselő úr kérdésére lényegében már elmondtam a választ, ez volt, amire utaltam az elején, hogy előbbre fogok ugrani, tehát nettó 235 milliárdos költségvetési bevétel áll a szaldó pozitív oldalán, amiért ezt ilyen nagy költségráfordítások mellett is érdemesnek tartjuk megcsinálni. A további részletekre vonatkozó kérdés, hogy milyen hozamelvárások vannak, és ez hogyan fog összeállni. Az előzőekben a lehetőségekhez mérten próbáltam körvonalazni, hogy milyen bevételi számokkal állunk szemben. Ezt esetleg még annyival ki tudnám egészíteni, hogy idősorban tekintve a 2009. évben mintegy 81,5 milliárdos bevételt jelentene szemben a mai matricás 30 milliárdos bevétellel. Tehát nagyon jelentős növekedés. Ennek az egyik legnagyobb differenciaokozója a 12 tonnánál nagyobb járművekre bekorlátozott 11 eurós napidíj. Ebből a csapdából ki tudunk szabadulni, és a Magyarországot rendkívül terhelő tranzitforgalom és az egyéb más hatások eredményezik azt, hogy rögtön, ha csak számértékét nézem, akkor az első évben 50 milliárd forinttal több bevétel származik ebből.
A teljes kiépítést, hiszen itt arról van szó, hogy ütemezett kiépítéssel éri el a hálózati kiterjedtséget, nyilván szeretnénk a díjakkal is követni az előbb elmondott koncepcionális elvek alapján. Ezek a díjak 92, 97, 108 és mintegy 130 milliárd forint bevételi szintre emelkednek ebben az öt évben, amit vizsgáltunk. Ennek természetesen az előbb elmondott egyenleg után lehet csak az értékét meghatározni. Még egy ilyen fontos kérdés, hogy milyen útvonalak lesznek fizetősek. Az előterjesztés, amit a kormány megtárgyalt, elfogadott és idekerült az Országgyűlés elé, azt tartalmazza, hogy a gyorsforgalmi utak, a velük párhuzamos utak, az elkerülésre alkalmas utak és az úgynevezett E-jelű főutak kerülnének be ebbe a kategóriába. Ennek az összes hossza ma Magyarországon hozzávetőlegesen 3800- 4000 kilométer.
Ez a célkitűzés bővíthető abban az esetben, ha semmilyen tiltással és ésszerű befolyásolással nem lehet elérni, hogy az úthálózat megfelelő forgalmi terheléseket kapjon, a lakosságot megfelelő védelemben tudjuk részesíteni. Egy alapvető kérdés van. Csak mikrohullámú technológiával építünk, akkor kapukat kell lerakni mindenhová, ahol bővül a hálózat - ez a nehezen járható út. A másik pedig az, ha ezt a kérdést nyitva hagyjuk, és vegyes megoldás születik, és mindenhol a legalkalmasabb technológiával kerül a díj regisztrálásra, a későbbiekben beszedésre. Ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy az előbb felsorolt párhuzamos, E-jelű és összekötő utak köre rugalmasan kezelhető a jövőben.
A Levegő Munkacsoport véleményéhez nem fűznék észrevételeket, azok jelentős részével elviekben is egyet tudunk érteni. Köszönöm szépen.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzés nem érkezett, akkor a szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előttünk fekvő, az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló, H/3032. számú határozati javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Öt, ez kisebbség. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? Tizenkettő. Tartózkodott? Négy. Tehát a bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Kíván-e a bizottság előadókat állítani, vagy írásban tájékoztassuk a Házat? (Nincs jelzés.) Személyekre javaslatot nem kaptam, ezért javaslom, hogy a bizottság írásban tájékoztassa döntéséről a Házat. Köszönöm. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt.
Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására, amely az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/2936. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm az előterjesztő képviseletében megjelenteket. A bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványok a 14. számúval kezdődnek.
A 14. pont dr. Heintz Tamás képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Dr. Horváth István vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 18. pont Béki Gabriella képviselő asszony javaslata. Előterjesztő?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 19. pont dr. Mikola István képviselő úr és társai javaslata. Előterjesztő?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 20. pont Filló képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 21. pont Jauernik István képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 22. pont Göndör István képviselő úr és társai javaslat. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 23. pont dr. Mikola István képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A 23. pont összefügg a 28. és a 30. pontokkal. A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 24. pont dr. Mikola István képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 25. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 26. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 29. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 31. pont dr. Vojnik Mária képviselő asszony és társai javaslata. Ez összefügg a 46. ponttal. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 32. pont dr. Mikola István képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 33. pont összefügg az ajánlás 10. pontjával, de a 10. pontról még nem szavaztunk. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 34. pont dr. Csáky András képviselő úr javaslata. Kormány,
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 38. pont dr. Molnár Lajos képviselő úr és Béki Gabriella képviselő asszony javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 41. pont dr. Molnár Lajos képviselő úr és Béki Gabriella képviselő asszony javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 42. pont dr. Molnár Lajos képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 43. pont Béki Gabriella képviselő asszony javaslata. Előterjesztő?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
További, a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványról nem tudok. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, ezért a napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt.
Áttérünk a 7. napirendi pont alatt az egészségügyi tevékenység végzésének kérdéseiről szóló, T/2937. számú törvényjavaslat bizottsági hatáskörbe tartozó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
A 10. pont Béki Gabriella képviselő asszony módosító indítványa, összefügg a 12. ponttal. Előterjesztő?
MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium) Jó napot kívánok. Mészáros Árpád vagyok, az Egészségügyi Minisztérium nemzetközi főosztályának vezetőhelyettese. A kormány a 10. és a 12. pontot nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 13. pont dr. Mikola István képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 14. pont dr. Schvarcz Tibor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Ezzel a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványok tárgyalásának végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkát. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 8. napirendi pontra, az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló, T/2938. szám alatti törvényjavaslat bizottsági hatáskörbe tartozó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
A 6. pont Bernáth Ildikó képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadó vagyok a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályáról. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 8. pontban Bernáth Ildikó képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 11. pont Bernáth Ildikó képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 16. pont Bernáth Ildikó és társai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkát. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Elnézést kérek, van még egy, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága által benyújtott javaslat, amelyet időközben úgy ítéltünk meg, hogy a költségvetési bizottság hatáskörébe tartozik. Ez a törvényjavaslat 12. §-át (6) és (7) bekezdéssel egészíti ki.
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nincs a kormánynak hivatalos álláspontja erről, hiszen csak ebben a pillanatban szereztünk erről tudomást.
ELNÖK: Tehát az előterjesztőnek nincs állásfoglalása. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem a bizottságot, szavazzunk! A bizottság támogatja-e? (Szavazás) Egyharmad támogatja. Még egyszer elnézést kérek a figyelmetlenségünkért.
Áttérünk a 9. pontra, a szak- és felnőttképzést segítő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló, T/2939. szám alatti törvényjavaslat bizottsági hatáskörbe tartozó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
A 16. ponttal kezdünk, amely Tóth Ferenc képviselő úr módosító indítványa. Előterjesztő,
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok, Maurer Erika vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakképzési és felnőttképzési főosztályának szakmai tanácsadója. A 16. pontban Tóth Ferenc képviselő úr javaslatát nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 17. pont Simon Gábor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 18. pont dr. Pósán László képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 26. pont Tatai-Tóth András képviselő úr és társai javaslata. Előterjesztő?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 28. pont Zsigó Róbert képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 31. pont Zsigó Róbert képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 33. pont Révész Máriusz képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 34. pont Zsigó Róbert képviselő úr és társai.
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 35. pont Simon Gábor képviselő úr és t ársai javaslata. Előterjesztő?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 36. pont Kuzma László képviselő úr és társai. Előterjesztő?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 38. pont Kuzma László képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 41. pont Kuzma László képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 42. pont dr. Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai javaslata. Előterjesztő?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 43. pont Zsigó Róbert képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 44. pont Simon Gábor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 45. pont Czomba Sándor képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 46. pont Tóth Ferenc képviselő úr és társai javaslata. Kormány,
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 47. pont Kuzma László képviselő úr és társai javaslata.
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 48. pont Simon Gábor képviselő úr és társai javaslata.
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az 50. pont Simon Gábor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. FORGÁCSNÉ DR. MAURER ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amit kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt.
Áttérünk a 10. napirendi pont alatt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló, T/2911. számú törvényjavaslat bizottsági hatáskörbe tartozó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
Az 1. pont dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm a tisztelt bizottságot, dr. Bekényi József vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati főosztályának vezetője. Kollégám Deák László. Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 2. pont Nagy László képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 3. pont dr. Ódor Ferenc és Tállai András képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 4. pont dr. Gógl Árpád és dr. Kovács Zoltán képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Az 5. pont dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 6. pont dr. Kovács Zoltán és Ivanics Ferenc képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 7. pont dr. Hajdu Attila képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 8. pont Tasó László képviselő úr javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 9. pont Bencsik János és dr. Kovács Zoltán képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 10. pont dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 11. pont Keller László képviselő úr javaslata.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nem kérdezem meg, hogy miért, inkább arra szeretném kérni a bizottságot, hogy támogassa a módosító javaslatot. A jelenleg is működő budaörsi székhelyű kistérségi együttműködés fenntartásáért írtam a módosító javaslatot. Ez egy jól működő kistérség. Abban az esetben, ha Érd központtal kiválik egy másik kistérség, akkor a három kisebb település gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatottja lesz Érdnek, miután a lakosságszám 98 ezer fő lesz, ez 62 százalékát teszi ki a kistérségnek. Ha valamiben Érd nem vesz részt, akkor a többiek nem tudják produkálni azt az összlakosságszámot, amiben kistérségi normatív támogatáshoz fognak jutni. Kérem a bizottságot, hogy támogassa a módosító indítványt, mert kialakultak az együttműködések, két mikrotérség alakult ki, a budaörsi és az Érd-százhalombattai, szerintem teljes mértékben rendben van a jelenleg működő kistérség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, csak nagyon röviden reagálnék rá. Való igaz, hogy a jelenlegi együttműködés is viszonylag erős, de tekintettel az agglomeráció sajátos helyzetére, Érd megyei jogú város jellegére, itt négy olyan település működik együtt, és adott be kezdeményezést új kistérség kialakítására, amely a kistérség-alapítás feltételeivel rendelkezik. A többcélú kistérségi társulás működésének kettős feltétele van, akkor tud megalakulni a társulás, ha a kistérségben lévő települések legalább fele eléri a lakosság 60 százalékát, vagy ha a települések 60 százaléka, ha a lakosságszám eléri az 50 százalékot. Tehát Érd egymagában nem tudja eldönteni a többcélú kistérség megalakítását, és alapvetően az a kezdeményezés, amelyet közösen nyújtottak be az érintett települések, feltételezi, hogy ebben az új kistérségben is meg kívánják alakítani a többcélú kistérségi társulást. Ezért helyezkedett a kormány arra az álláspontra, hogy támogatja az eredeti előterjesztést, és nem támogatja ezt a módosító indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A szavazás következik. Ki az, akit támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás) A többség támogatja.
A 12. pont Ékes József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 13. pont dr. Navracsics Tibor képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 14. pont Göndör István képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 15. pont Vígh László képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
Áttérünk a 11. pontban a rehabilitációs járadékról szóló, T/2913. számú törvényjavaslat bizottsági hatáskörbe tartozó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
Az 1. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony, Farkas Imre és Simon Gábor képviselő urak módosító indítványa. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csák Andrea vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jog főosztályának főosztályvezető-helyettese. Kollégám Juhász Ferenc, az Országos Orvos-szakértői Intézet főigazgatója. Az 1. számú javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja. Ez az ajánlási pont összefügg a 45. ponttal.
A 6. pont Ékes József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 8. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 9. pont Béki Gabirella képviselő asszony és társa javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 10. pont Nagy László képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 13. pont összefügg az 50. ponttal, dr. Iván László képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 14. pont összefügg az ajánlás 27. pontjával, Czomba Sándor képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 15. pont Ékes József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 16. pont dr. Iván László képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 17. pont Farkas Imre képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja, kapcsolódó módosító javaslattal fogja támogatni.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 18. pont Borsos József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 19. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Tekintettel arra, hogy a 9. pontnál a kormány láthatóan egy másik megoldást támogatott, csak a hiányra, a szabályozatlanságra hívtam fel a figyelmet ezzel a módosító indítvánnyal. Mivel ott elvetésre került ez a megoldás, aminek nem volt másik lába, ezért visszavonom ezt a módosító javaslatot. Köszönöm. (Babák Mihály: Miért mondtad ilyen bonyolultan?)
ELNÖK: A képviselő úr visszavonta a 19. pontban szereplő módosító indítványát.
A 21. pont Ékes József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 23. pont dr. Vidorné dr. Szabó György képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 28. pont Farkas Imre és Jauernik István képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 29. pont Ékes József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 30. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja. Ez az indítvány összefüggött a 37. pont alatt lévő indítvánnyal.
A 32. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 33. pont Farkas Imre és Jauernik István képviselő urak módosító indítványa, amely egyébként összefügg a 28. pontban szereplő javaslattal. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 34. pont dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony és Simon Gábor képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja annak tudatában, hogy ez összefügg a 40. pontban szereplő javaslattal.
A 35. pont dr. Iván László képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja. Az ajánlás összefügg a 41. pontban lévő javaslattal.
A 36. pont Béki Gabriella képviselő asszony és társai javaslata, összefügg a 42. ponttal. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 37. pont, amely egyébként a 30. ponttal, dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 38. pont Béki Gabriella és dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszonyok javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 39. pont Simon Gábor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 43. pont dr. Kékesi Tibor javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. A foglalkoztatási bizottság benyújtott egy apró pontosítással egy hasonló tárgyú javaslatot, azt támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 44. pont Ékes József képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 46. pont Czomba Sándor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 47. pont Simon Gábor képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen formában nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Kérdezem a bizottságot és az előterjesztő képviselőjét, rendelkeznek-e a foglalkoztatási bizottság indítványával. Amennyiben igen, a kormány álláspontja?
DR. CSÁK ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 12. napirendi pont alatt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló, T/2839. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm önöket, Pankucsi Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályán dolgozom. Egy dolgot hadd bocsássak előre. A kormány a mai ülésén tudott volna tárgyalni ezekről a javaslatokról, de egyelőre nincs birtokomban a kormánydöntés. Tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca álláspontja az 1. számú javaslattal kapcsolatban, hogy támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 2. pont Göndör István képviselő úr javaslata, amely összefügg a 6. és a 13. pontokkal. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 4. pont dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata, amely összefügg az 5 ponttal.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 7. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, az a sajátos helyzet alakult ki, hogy bár tartalmilag összefügg a 4. és az 5. pont, a 4. ponttal egyet tudunk érteni, de az 5. ponttal nem.
ELNÖK: Az 5. pontról az előterjesztő kérésére külön szavazunk. Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 7. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ezzel kapcsolatban nem tudok álláspontot képviselni, ezt nem ismertük eddig, nem ment a kormány elé sem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 8. pont Göndör István képviselő úr javaslata; amely összefügg a 11. ponttal.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ezzel kapcsolatban sincs álláspontunk, nem ismertük ezt a javaslatot.
ELNÖK: A 11. pontról sem nyilatkozik, vagy ugyanazt tudja mondani?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ott sincs álláspontunk.
ELNÖK: Az előterjesztőnek nincs álláspontja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 9. pont dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 10. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 12. pont dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 14. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 15. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 16. pont összefügg a 17. ponttal, dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 18. pont dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan indítványról, amelyről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nincs.
Egy bizottsági módosító indítvány benyújtásának kezdeményezésére kerülne sor. A módosító indítvány a törvényjavaslat 11. §-ának (2) bekezdését kívánja módosítani. Az előterjesztő álláspontja?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja a benyújtását.
Kérdezem, hogy van-e még kezdeményezés bizottsági módosító indítvány benyújtására. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a bizottság munkájában való részvételt az előterjesztő képviselőjének, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
A napirendi pontjaink végére értünk. A jövő heti bizottsági ülés a parlament menetrendjétől függően, vagy szerdán késő délután, vagy csütörtökön délelőtt lesz, az elnök úrral folytatott egyeztetés alapján. Mindenkinek köszönöm a munkát. Az ülést bezárom. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 51 perc.)
|
Domokos László |
Szabó Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit