KPSZB/26/2007.
KPSZB/55/2006-2010.
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. július 23-án, hétfőn 11 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott rendkívüli üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Dr. Nagy János meghallgatása az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökévé történő kinevezése előtt *
Dr. Nagy János szóbeli kiegészítése *
Észrevételek kérdések *
Dr. Dancsó József kérdései *
Kovács Tibor megjegyzése *
Dr. Nagy János válasza *
Tállai András kérdései *
Dr. Nagy János válasza *
Herényi Károly kérdései *
Dr. Nagy János válasza *
Tóth András kérdései *
Dr. Nagy János válasza *
Varga Mihály kérdései *
Dr. Nagy János válasza *
Döntés a jelölt alkalmasságáról *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) dr. Katona Bélának (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Szabó Lajos (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) dr. Gegesy Ferencnek (SZDSZ),
Balla György (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Tóth Andrásnak (Fidesz).
Dr. Nagy János, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 06 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok tisztelt hölgyeim és uraim. Bizottsági ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a sajtó képviselőit, az ülésünk iránt érdeklődőket. Köszöntöm dr. Nagy János egyetemi tanár urat, mai bizottsági ülésünkön meghallgatandó az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökévé történő kinevezése előtt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném önöket tájékoztatni a mai bizottsági ülés előzményéről. Szili Katalin házelnök asszony levelet küldött július 17-ei keltezéssel, amelyben tájékoztat arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr a pénzügyminiszter javaslata alapján dr. Nagy János urat, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága elnökévé kívánja kinevezni. Elnök asszony levelében kérte bizottságunkat, hogy a hivatkozott törvény 12. § (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök úr kérésének megfelelően, a jelöltet hallgassuk meg, és ennek eredményéről majd tájékoztassuk. Ez tehát a mai bizottsági ülés előzménye.
Azt is hozzá kell tennem továbbá, hogy a Házszabály vonatkozó 67. § (3) bekezdése alapján Szabó Lajos alelnök úr kezdeményezte hat képviselőtársával egyetemben, hogy a bizottság tartson ülést. Ezért kellett a nyári szünetben ezt a bizottsági ülést összehívni.
A kiküldött írásbeli meghívó, azaz a napirendi javaslat egy napirendi pontot tartalmaz, dr. Nagy János úr bizottsági meghallgatását, akit még egyszer tisztelettel köszöntök. Ehhez a javaslathoz írásbeli kiegészítés nem érkezett, tehát szavazhatunk róla. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a napirendi pontot elfogadja, az ajánlással egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Huszonöt. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság elfogadta a napirendi ajánlást, így a munkáját megkezdheti. Egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Dr. Nagy János meghallgatása az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökévé történő kinevezése előtt
A bizottsági tagjai megkapták dr. Nagy János úr rövid életrajzát, ez mindenki előtt ott fekszik az asztalon. Arra szeretném kérni rektor urat, hogy ehhez rövid szóbeli kiegészítést fűzzön, és ismertesse a bizottság előtt az elképzeléseit az ÁPV Zrt.-ben betöltendő pozíciójával kapcsolatban is. Parancsoljon!
Dr. Nagy János szóbeli kiegészítése
DR. NAGY JÁNOS, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy megtiszteltetés számomra a jelölés. Előre szeretném bocsátani, hogy meglepett, még akkor is, ha tudom, hogy ezt a tisztet a közgazdaságtudomány rektora hosszú időn át töltötte be, és az egyetemeknek nagyon komoly kihívás a mai időkben, hogy olyan oktatási-tudományos munkát végezzenek, amely eredménnyel is jár.
A saját életutamról bővebben nem kívánnék szólni, nemcsak azért, mert van itt egy rövid önéletrajz, hanem azért sem, mert ez az életút nagyon egyszerű. '75-ben végeztem, és 23 évig oktató-kutató voltam. Látszik rajtam, hogy oktatói és tudományos követelményeknek igyekeztem megfelelni. 1998-ban kaptam az első felkérést vezetői tisztségre, hogy a Debreceni Tudományegyetem rektorhelyettesi tisztségét töltsem be. A nyolc-kilenc éves vezetői múltból négy évig az integrált debreceni egyetem rektoraként tevékenykedtem, másik felében pedig rektorhelyettesként és centrumelnökként.
Inkább a debreceni egyetemen végzett munkáról mondanék néhány mondatot. Ez azért nagyon fontos számomra, mert úgy gondolom, hogy azok az európai elismerések, amelyek a debreceni egyetemet illették az elmúlt években, példaértékűek. Szívesen teszem hozzá, hogy a debreceni egyetem szervezettsége, gazdálkodása, tőlem remélem, nem félreérthető, példaértékűen egyedülálló. Éppen most néztem, készülve erre a területre, amelyet korábban nem ismertem, hogy 864 ingatlana van a debreceni egyetemnek, könyv szerinti értékben 40 milliárdos vagyon. Ez egyébként a vagyoni igazgatósághoz tartozik. Mindenesetre évente 70 milliárdot meghaladó költségvetéssel működünk, és olyan szervezetten, eredményesen, hogy a debreceni egyetemnek soha nem volt hiánya, kifizetetlen számlája. Azt gondolom, olyan korszerű menedzsmenttel és szervezetben, informatikai rendszerrel működik, olyan gazdálkodást folytat, amely példaértékű. Egy kihívásnak nem tudunk még eleget tenni, hogy a régióban betöltött szerepe olyan legyen, amilyen európai értelemben szükségeltetik.
Nem részletezném tovább a debreceni egyetem működését, de azt gondolom, hogy hihetetlenül nagy regionális konszenzust, regionális együttműködést valósít meg, 15 karával nagyon sikeres. Nem is igazán motivált engem más, amikor rektornak választottak, minthogy olyan működést, olyan gazdálkodást valósítsunk meg, olyan korszerű ismereteket tanítsunk, amelyek szükségesek. Itt jegyezném meg, hogy '98-ban indítottuk Debrecenben, egyedülállóan, az agrár- és vidékfejlesztési kart. Ezen kívül a nevemhez fűződik az ingatlangazdálkodási szak és a területfejlesztési regionális tudományokkal foglalkozó szakmérnöki szak indítása. Azt gondolom, növelni kellene a szakemberek képzettségét, egyáltalán a tudás hasznosulását a gazdaságban. Ennyiben egy egyetemnek nagy a felelőssége, a jövőben is ezért kell tenni.
A rám váró munkát még nem lehet minden részletében ismerni. Azt tudom, hogy egy törvénytisztelő embernek, aki igazából az alapelveket tanítja - egyébként földműveléstant tanítok 31 éve az egyetemen, amely történetileg az alapvető szakmákhoz, a működtetéshez és a korszerűséghez is viszonyul - a gazdaságosság, a gondosság, a felelősség és mindenekelőtt a szakszerűség rendkívül fontos. Mivel agrármérnök vagyok, hadd mondjam, hogy jó és gondos, egyébként egyszerűen fogalmazó, nyíltan, világosan, becsülettel és nagy felelősségtudattal bíró tevékenységet folytattam és szeretnék folytatni. Bennem is van egy várakozás, maximálisan szeretnék ennek megfelelni, de csak az értékrendjeim alapján.
Őszintén megmondom, átnézegettem a jelentéseket, a könyveket, azt látom, hogy 17 év alatt 2 ezer tranzakciót bonyolítottak le körülbelül 2800 milliárd forint értékben. Az én feladatom, bár egy testület elnökségét vállaltam, semmiképpen sem szeretnék vezérigazgató lenni, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás. Ez rendkívül fontos. A vagyon működtetését, igaz, hogy egy 40 milliárdos könyvértékű egyetemi vagyont, illetve az évi 70 milliárdos költségvetési gazdálkodást nagyon nagy odaadással és szeretettel, néha élvezettel, de természetesen rengeteg munkával végeztem. Ezért kihívásnak tekintem az ellátandó feladatot. Bizakodó is vagyok, azonban kellően pragmatikus és földszerető ember lévén helyükön kezelem a dolgokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a lehetőség észrevételek, kérdések megfogalmazására. Dancsó József képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Figyelemmel hallgattam a bevezető gondolatait, az önéletrajzát is jó volt olvasni, látni belőle, hogy ön egy kiváló és derék ember, mert aki a földdel foglalkozik, ahogy ön is elmondta, az valószínűleg szívvel, lélekkel és böcsülettel látja el feladatát. A rektori tevékenysége biztos, hogy nagy eredményeket hozott Debrecenben. De sajnálattal vettem tudomásul, hogy sem az önéletrajzban nem láttam, sem a mostani kiegészítésben nem hallottam semmilyen felvetést, gondolatot, elképzelést, amiből azt látnánk, hogyan is akar dolgozni, ön mit tekint feladatának, mit tekint küldetésének az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökeként. Nagyon kiváló dolgokat hallgattunk meg az egyetem működésével, gazdálkodásával kapcsolatban, ez az oktatási és kulturális bizottság ülésén biztosan nagyon izgalmas lenne. Viszont mi a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság ülésén vagyunk, tehát tisztelettel kérném, hogy avasson be a részletekbe, hogyan is látja az ÁPV Zrt. helyzetét, milyen elképzelései vannak, hogyan fog átalakulni, miként fog változni a szerepe.
Mivel ön földhöz, mezőgazdasághoz értő ember, hiszen agrármérnök, azt veszi ki az ember a gondolataiból, hogy a földdel kapcsolatban, a meglévő mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatban, amelyek még állami tulajdonban vannak, komoly változások várhatók. Nyilván ezért is jelölték önt elnöknek, hogy ezeket kézben tartsa, és valamilyen változásokat hajtson végre ezeken a területeken. Szóval, jelölt úr, szeretnénk sokkal több konkrétumot és elképzelést hallani öntől, mert ez eddig kevés volt, elégtelen volt, ha oktatási nyelven fejezhetem ki magam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizottsági hagyományaink szerint egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselőnek adnék szót, mert láttam, hogy Kovács Tibor jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, megadom a szót.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Szeretném előrebocsátani, hogy az MSZP képviselőcsoportja támogatja rektor úr kinevezését. Az egyetemi, illetve szakmai életútja alapján alkalmasnak tartjuk ezen poszt betöltésére. Van egy kis hasonlóság egy korábbi elnökhöz, Mészáros Tamás úrhoz, ha megengedi ezt a hasonlatot, aki a Corvinus Egyetem rektora jelenleg is, és korábban is betöltötte már ezt a pozíciót, gondolom, hogy a többség megelégedésére. Az elmondottak alapján úgy gondolom, hogy a megfontolt, körültekintő gazdálkodás, ahogy ezt tette az egyetemen, az ÁPV Zrt.-nél is folytatható. Nyilvánvalóan nem várható el egy jelölttől, legalábbis az én véleményem szerint, hogy egy ilyen nagy társaság, mint az ÁPV Zrt. valamennyi ügyét ilyen rövid alatt, amennyi a felkéréstől a mostani meghallgatásig eltelt, teljes részletességgel áttekintse. Meggyőződésem szerint ez a vezérigazgató feladata, nem elsősorban az elnöké. Az elnöknek egy testületet kell vezetnie, ahol nyilvánvalóan a testület döntéseit kell irányítania. Tehát mindezek alapján nyugodt szívvel javasolhatjuk a kinevezését, mi ezt is fogjuk tenni, és kívánunk sok sikert az elkövetkezendő időszakban a társaság vezetésében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Rögtön szót is adnék - kard ki kard! Lesz még alkalom további kérdések feltételére, de hátha megelőzünk néhányat most a válaszadással. Parancsoljon!
DR. NAGY JÁNOS, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje: Az egyszerűbbel kezdeném, mert rövid ideig voltam a Magyar Rektori Konferencia elnöke is, éppen a rektori ciklus végéig, és nagyban motivált az, hogy Mészáros Tamás igen hosszú ideig végezte az elnöki teendőket, azt hiszem, hat évig, és úgy tapasztaltam, hogy ő igazán elnöke volt ennek a testületnek. Szeretném is előrebocsátani, hogy nem volt sok időm, de azért éjszaka is tudok olvasni és dolgozni, és látom, hogy negyedévente a felügyelőbizottságnak, félévente az ÁSZ-nak, és évente minden más országos szervezetnek, a parlamentnek ad az igazgatóság jelentést. Maximálisan törvénytisztelő ember vagyok, tehát a törvényeket, jogszabályokat be szoktam tartani, és ígérem, hogy be fogom tartani, ha megbíznak. Természetesen a közvetlenül a tanács hatáskörébe tartozó döntéseknél, tájékozódtam efelől, nyílt szavazással és becsülettel, történészek számára visszakereshető módon kell állást foglalni és dönteni, hiszen digitális jegyzőkönyv készül. Ennek tudatában a helyén gondolom a teendőmet.
Azzal egy kicsit vitatkoznék, hogy egy egyetem működése más, hiszen arról beszéltem, hogy alig van olyan egyetem a 25-ből, és itt a főiskolákat nem említeném, amely évi 70 milliárddal hatékonyan gazdálkodik. Lehet, hogy ezt majd meg kell szoknom, hogy ez nem feltétlenül egy oktatási bizottságra tartozik. Mert bármennyire sikeres a debreceni egyetem, bármennyire büszke lehet rá az egész ország, hiszen európai díjakat kapott az elmúlt évben, arra, hogy túllépjen a felsőoktatási kereten, azaz a régióban hasznosuljon ez a tudás, elégtelent nem adnék. Ugyanis 31 éve oktatok, vizsgáztatok, nagyon kevés elégtelent adtam, ez habitus kérdése, de nem értékelném közepesnél jobbra a debreceni egyetem abbéli tevékenységét, hogy az ott keletkező európai szintű, egy-két elemében világszínvonalú tudás a gyakorlatban gazdasági hasznot hozzon.
A közvetlen elképzelésem, nyilván mindent elkövettem azért, hogy ilyen rövid idő alatt tájékozódjak, kifejezetten arra vonatkozik, hogy megpróbálom, meglátjuk, hogy sikeresen-e, a vagyon működtetését, a hatékony gazdálkodást. Ez nagyon komoly feladat, nem beszélve arról, hogy csak nagyon korszerű eszközökkel lehet működtetni. Nem akarok most belemenni olyan, saját magam általi utcába, hogy az egyetemek, a felsőoktatás a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ügye. Nyolc-kilenc éves tapasztalatom van a működtetés minden eleméről. De hogy állami vagyont nagyon jól lehet működtetni, azért ezt az én irányításommal működő menedzsment, beleértve a gazdálkodást, ami kiemelten fontos számomra, bizonyította. Itt nyilván más szerkezetű vagyonról, más nagyságrendekről van szó. Azt is megmondom őszintén, hogy pragmatikus, törvénytisztelő, a szabályokat betartó ember vagyok, a saját felelősségtudatom eléggé magas, legalábbis én így vélem, de nem szeretnék mások helyett dolgozni, olyan feladatokat felvállalni, amiért emberek főállásban fizetést kapnak, viszont szeretném megkövetelni, hogy hogyan lehet ezt ösztönözni, számon kérni és felelősségre vonni. Amennyiben úgy látom, hogy valaminek valami módon híján vagyok, azt én magam fogom jelezni először. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tállai András jelentkezett.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni a rektor úrtól, hogy amikor a miniszterelnök úr felkérte erre a feladatra, akkor tisztázták-e, hogy mennyi időre fog szólni ez a kinevezés. Nyilván tudja, hogy az Országgyűlés többsége elfogadott az állami vagyon kezeléséről egy új törvényt, amely nem lépett hatályba, mert a köztársasági elnök úr visszaadta az Országgyűlésnek, hogy tárgyalja újra. Az a törvény teljesen újraszabályozza az állami vagyon kezelésének rendjét. Tehát amikor önt felkérték, tisztázták-e azt, hogy ha ezt a törvényt a parlament valamikor újratárgyalja és elfogadja, és miután hatályba lép, az ön személyes szerepe, feladata mi lesz majd? Eléggé furcsának tartanám, hogy önt egy ilyen exlex állapotban egy ilyen felelősségteljes feladatra felkérik, mert nem azt a benyomást keltette, és az életpályája sem azt sugallja, hogy ön az ilyen játékokba csak úgy belemegy. Tehát nyilván valamit kell önnek erről tudnia.
A másik kérdésem inkább politikai. Mennyiben tud azonosulni a jelenlegi kormánypártok állami vagyonkezeléssel kapcsolatos koncepciójával, amely szerint minél kevesebb vagyont az államnak, mert az állam rossz tulajdonos, és a jelenlegi kormánypártok, a kormány állami vagyonnal kapcsolatos elképzelése körülbelül abban merül ki, hogy adjunk el mindent, értékesítsük, de ha lehet, minél gyorsabban? Az ön elképzelése megegyezik-e ezzel, vagy ön, most néhány mondatával azt sugallta felénk, ezzel teljesen nem ért egyet? Ha esetleg lenne konkrétabb elképzelése arra vonatkozóan, hogy az állami vagyon kezelése, működtetése kapcsán vallja-e ezt az elvet, hogy az állam minél hamarabb szabaduljon meg a vagyonától, mert egyszerűen nem képes hatékonyan működtetni. Nagyon érdekes helyzetnek tartom azt, hogy ma Magyarországon, amikor az állam szabadulni kíván bizonyos vagyonelemeitől, a pályázók, az érdeklődők között olyan más európai nemzetek gazdasági társasága, illetve azok mögött is egy másik állam, egy másik kormány áll, jelentkezik a magyar állami vagyon működtetésére. Ön ezt az ellentmondást hogyan látja, hogyan gondolkodik erről a kérdésről?
ELNÖK: Parancsoljon! Megadom a szót válaszadásra.
DR. NAGY JÁNOS, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék kiemelni. A végéről kezdeném, és lehet, hogy az első kérdésre elégtelent kapok, de igyekszem érdemben válaszolni. Az energiakérdést stratégiai kérdésnek tartom. Nem tudom, lehetett-e találkozni a kötettel, ami Európában egyedülállóan megjelent kukoricáról és bioetanolról napi információk szintjén. Valamennyi energiaforrást, lehetőséget valahogy koordináltan kellene számba vennünk és működtetnünk, mert különben, különösen a bioenergiánál olyan nagy melléktermékenergia-veszteségek jelentkeznek, amelyek megengedhetetlenek. Ellenben van olyan új kutatás a cellulóz, a szerves anyagok lebontására, amely valószínűleg hamarosan napvilágot lát mint új technológia. Ha ezeket együtt tudjuk kezelni, és a különböző energiaforrásokat együtt tudjuk működtetni szervezetten, hatékonyan, akkor jelentős változást lehetne az energiaellátásban, a hatékonyságban elérni. Tehát ez stratégiai kérdés. A föld nemzeti kincs. Azért nem beszélnék erről többet, mert földműveléstant tanítok 31 éve, vannak munkáim, publikációim, a föld a legnagyobb nemzeti értékünk, ahhoz, az azzal való gazdálkodáshoz való viszonyomat nem lehet vitatni.
A kérdés első felére azt tudom mondani, hogy valójában érdemben nem esett szó erről, legalábbis a velem való beszélgetésben. Egyébként is, ezt muszáj elmondanom, három évi rektorság után megérdemelt szabadságom utolsó előtti napját töltöttem külföldön a családdal, elárulhatom, de örülök, hogy a bizottsággal megoszthatom. Az eddigi véleményem, munkám, állásfoglalásom elég egyértelmű. Azért nem tudom, hogy elégséges lesz-e a válasz, természetesen vállalkoztam valamire, ez egy hosszabb távú feladat, és tudatában vagyok annak, amennyire lehetek, hogy ez mit jelenthet. Nem vagyok járatos sem az Országgyűlés működésében, sem az eljárási rendben, bár érdeklődő, tájékozódó ember vagyok, de azt gondolom, ha ez napirendre kerül, akkor újra el kell jönnöm ide. Nem tudom, hogy jogilag egy elégségest elértem-e. Köszönöm. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm. Herényi Károly jelentkezett.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelölt Úr! Sokan hajlamosak azt mondani és egy kézlegyintéssel elintézni, hogy az állami vagyonból már alig van valami, és az ÁPV Zrt. funkciói lassan megszűnnek e vonatkozásban. Azt gondolom, hogy még szép számmal van olyan állami vagyon, amelynek a sorsa kérdéses, és lehet, hogy privatizálják, lehet, hogy nem, ez a kormányzat szándékaitól függ. Két konkrét kérdésem van. Az első az, hogy ha ön vezeti ezt az intézményt, akkor a privatizációs szempontok közül melyek lesznek az erősebbek, a pénzügyi, vagy a szakmai befektetőket kívánja-e preferálni általánosságban. Tudom, hogy ez nehezen értelmezhető, de talán tud rá választ adni. Ezt azért kérdezem, mert az eddig esztendők gyakorlatát érdemes figyelembe venni és az abból levonható következtetéseket számba venni és a későbbiekben alkalmazni. A másik pedig egy egészen konkrét ügy. Napirenden van az autópálya-privatizáció. Kérdésem az, hogy ön egyetért-e ezzel a törekvéssel, szándékkal, és adott esetben támogatna-e ilyet. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon! Válaszadásra meg is adom a lehetőséget.
DR. NAGY JÁNOS, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Én is úgy látom, ahogy áttekintettem, hogy lényeges vagyont kezel az ÁPV, és azt gondolom, hogy amire vállalkoztam első nekifutásra, az egy hatékony vagyonműködtetés, ami szakmai képzést indít el, és annak részleteiben a folyamatba épített ellenőrzés, kontrolling, informatikai rendszer korszerűsítése, ez mindenképpen motivált. Ezt látom, és úgy gondolom, meg tudom oldani. A többi feladatot valószínűleg nem látom teljesen világosan, így például az autópálya-ügyről sem tudok semmit mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tóth András következik.
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Az eddigi válaszaiból kitűnt, hogy ön nagyon szereti a szakmáját, hiszen többször hivatkozott szakmai tevékenységére. Engedje meg, hogy kettős minőségében kérdezzem, hátha ezeken a területeken tud nekem választ adni, nem úgy, mint az előző kérdésekre. Kérdezném úgy is, mint rektor, mint agrárszakember és úgy is, mint a privatizációs szervezet leendő elnöke. A parlamenti többség tavaly év végén úgy döntött, hogy több agrárkutatással foglalkozó cég 100 százalékos állami tulajdonát megszünteti, így ezeket kijelölte privatizációra. Nekem konkrét ismeretem Újfehértó polgármestereként az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht.-ről van. Tudom, hogy nagyon intenzíven folyik a privatizáció előkészítése. Azt is mondta jelölt úr, hogy törvénytisztelő és pragmatikus ember, ezért szeretném, ha állást foglalna, egyetért-e ezzel a döntéssel, ami született ebben a kérdésben. Tudom azt, hogy például az újfehértói kutató szervezet az egyetem kutatópartnere, tehát nyilván ismeri. Tehát hogyan látja ezt? Abból is kiindulva, ahogy mondta, hogy talán lehet hatékonyan, nagyon jól gazdálkodni a vagyonnal, nem feltétlenül szükséges a privatizáció. Törvénytisztelő emberként nyilván végre fogja hajtani azt a szervezete, amit előír a parlament, de kíván-e esetleg szakmai érdeket megfogalmazni annak érdekében, akár mint rektor, akár mint a privatizációs szervezet vezetője, hogy át kellene ezt a dolgot gondolni, mert lehet, hogy nem volt bölcs a parlament döntése, amikor ezeket a cégeket kijelölte privatizációra? Ebben szeretném az álláspontját hallani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. NAGY JÁNOS, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje: Nagyon köszönöm képviselő úrnak a kérdést. Nagyon komoly dologról van szó. Azt gondolom, hogy ebben a bizonyos csomagban több olyan elem van, ami problematikus, de mivel csak az újfehértói kutatóintézetről volt szó, erre szeretnék kitérni. Nem lenne szerencsés, ha privatizálnánk, ha magánkézbe kerülne az újfehértói kutatóintézet. Nem azért, mert teljesen biztos az, hogy egy magánbefektető nem tudná korszerűen úgy működtetni, hogy azt a bizonyos gyümölcsfajtát, azt a bizonyos génbankot megőrizné. Azonban a jelenlegi helyzetében a kutatóintézet, amennyiben kikerülne a kutatás-fejlesztés, a génmegőrzés és a felsőoktatás kertészeti ágazatban való működéséből, márpedig, valljuk be, ha ezt tennénk, akkor nem látom a forrást, hogy ingyen meg tudja tenni egy magánbefektető, hogy ezt szolgáltassa. Nem hiszem, hogy ezt el lehet várni, bár van erre példa. Tehát mindent meg kell tenni azért, hogy nevezetesen az újfehértói kutatóintézet állami tulajdonban maradjon, és kutatás-fejlesztést, szaktanácsadást, felsőoktatási kertészképzést szolgáljon.
Megnéztem ezt a kérdést, mivel kétoldalú szerződésünk van a kutatóintézettel, vannak nehéz, megoldandó feladatok, tudniillik jelentős hitellel van megterhelve a kutatóintézet. Amennyiben megtalálnánk a módját, hogy a hitel visszafizethető, kitermelhető legyen, tehát a kutatóintézet legalább nullán álljon a lábán, akkor komoly, nagy fejlődés előtt áll, nem beszélve arról, hogy olyan régióban van, ahol hosszú távon az egész kertészeti ágazatnak jelentős fejlesztője, motorja lehet. Nagyon remélem, hogy ezt a kérdést meg tudjuk oldani. Jelenleg nem is látok más problémát, mint a hitelnek valamiféle rendezését, erre olyan programot találni, amelyből a hitel finanszírozható. A magam részéről mindent el fogok követni, hogy az újfehértói kutatóintézet maradjon állami tulajdonban, és lehetőleg a régió kertészetét, felsőoktatását, tudományos kutatását szolgálja, és főleg az államnak kell fedeznie a génértékek fenntartását, hiszen ez nemzeti érték, és máshol nincs a világon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elfogytak az észrevételek, de nekem még lenne két kérdésem a jelölt úrhoz. Az egyik Herendre vonatkozik. A legutóbbi szavazáskor az a helyzet állt elő, a kormánypárti többség azt a megoldást választotta, hogy egy regionális intézményhez szervezte ki Herendet, azzal az ígérettel, hogy ebből a regionális szervezetből nem fog a magánosítás rögös útjára kerülni. Jelölt úrnak mi a véleménye erről? Járható út-e az, hogy egy regionális intézményhez helyezünk ki állami tulajdont az ÁPV Zrt. helyett, és ott a sorsára bízzuk, így kiszervezve az Országgyűlés ellenőrzése alól is?
A másik kérdésem inkább elméleti. Napjainkban elég komoly vita folyik arról, hogy az egyik szomszéd ország olajvállalata erőteljes kivásárlást folytatna az egyik Magyarországon bejegyzett, tőzsdén jegyzett céggel szemben. Ebben a helyzetben az ÁPV Rt. bizalmi szerepét mindenképpen rontja, hogy annak idején 6-8 ezer forintért adta el azokat a részvényeket, amelyeket ma 29-30 ezer forintért adnak-vesznek a tőzsdén. Ez 20-25 százalék közötti tulajdonrész volt, amelyet két menetben értékesítettek. Ezzel kapcsolatban mi a jelölt úr véleménye? A még megmaradt, stratégiainak minősíthető állami vagyon esetében járható út-e az, hogy az állam áron alul eladja ezeket a részvényeket, részben a menedzsment bíztatására? Hiszen a menedzsmentnek érdeke az állam valamilyen tulajdonosi szerepét elhárítani. Amikor baj van, azt vesszük észre, hogy a magyar energiaellátás jelentős szerepe kerül esetleg veszélybe azáltal, hogy a szomszéd országban hoznak döntéseket magyar energiapolitikai kérdésekben. Egyetértek Herényi Károllyal, hogy van még egy-két stratégiai cég a portfólióban, ezekkel mi a teendő? Mi várható, ha ilyen ügyek előkerülnek? Mit várhatunk öntől, a jövendőbeli elnöktől ezekben a kérdésekben? Egy állami, vagy inkább "államellenes" szándékot fog-e majd képviselni?
Ezek lettek volna a kérdéseim, és válaszadásra meg is adnám a szót.
DR. NAGY JÁNOS, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Herend ügyét az újságokból ismerem, csak felületesen, nem vagyok benne szakmailag tájékozott. A másik kérdésre szeretnék inkább rátérni, mert úgy gondolom, az én elhivatottságom alapján a szándékom mindenképpen az, hogy ezekben a kérdésekben a vagyon hatékony működtetését tartsam szem előtt. Úgy szeretném a gazdasági társaságot működtetni a menedzsmenten keresztül, hogy az igen szakszerű legyen, gondos, felelős, jó gazda módjára folyjék ez a munka. Ezért vállalom, ez talán tisztázza az elnöki jelölést.
A konkrét privatizációs ügyekkel kapcsolatosan, átolvasva az anyagokat, jelentéseket, két észrevételem van. Az egyik, hogy nyilván itt szembesülni fogunk a 2007. évi tervvel. Azt vagy megvalósítjuk, és akkor eredményesen fog a gazdasági társaság beszámolni, vagy nem realizálódik ebben az évben, és akkor nyilván ebből bevételkiesés lesz. Azt gondolom, ezeknek a tranzakcióknak, vagy a milliárdos technológiák hatékonyságának elemzése ránk vár a nyári szünetet követően, ez elsősorban a vagyongazdálkodás hatékonyságát szolgálja. Semmiképpen nem gondolok olyan tranzakcióra, amely akár csak bevételi szándékkal felvetődhet. Remélem, nincs is ilyen szándék.
Döntés a jelölt alkalmasságáról
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor a szavazás következhet. Kérdezem, ki az, aki dr. Nagy Jánosnak az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökévé történő kinevezését támogatja, a jelöltet alkalmasnak tartja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Ki az, aki nem támogatja? Egy. Ki az, aki tartózkodott? Tíz. Megállapítom, hogy dr. Nagy János jelölését 16 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság támogatta.
Gratulálok jelölt úrnak a kinevezéséhez, és mindannyiunk érdekében eredményes munkát kívánok az elkövetkező időszakra.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a mai ülésünket befejeztük. Mindenkinek további jó munkát, vagy kellemes pihenést kívánok. Találkozunk szeptemberben. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 46 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit