KPSZB/31/2007.
KPSZB/60/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. október 2-án, kedden 9 óra 08 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes adótörvények módosításáról, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságának együttes tárgyalása *
Karácsony Imréné szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Karácsony Imréné válasza *
Észrevételek, vélemények *
Karácsony Imréné válasza *
Döntés a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Keller László (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Balla György (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (független) Balla Györgynek (Fidesz).
Kőnig Éva, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Wagner Péter, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 08 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a jegyzőkönyvvezető kisasszonyt, köszöntöm a sajtó munkatársait, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik, és köszöntöm meghívott vendégeinket is.
A kiküldött írásbeli meghívóhoz nem érkezett kiegészítés, ezért ezt tehetem fel szavazásra. Ebben öt napirendi pont szerepel, de egyelőre a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslathoz nem érkezett módosítás, tehát lehet, hogy ezt nem kell majd megtárgyalnunk. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást elfogadja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen, tehát a bizottság egyhangúlag elfogadta napirendjét, és határozatképes is.
Rátérünk az 1. napirendi pontunkra, ez az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/3449. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Majd nevet kérnénk a jegyzőkönyv számára.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kőnig Éva vagyok, a pénzbeli ellátási főosztály vezetője.
KISGYÖRGYNÉ CZIRÁKI ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kisgyörgyné Cziráki Andrea vagyok, a szociális szolgáltatási főosztály vezetőhelyettese.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkezdjük a módosító indítványok megtárgyalását. Csak azokról döntünk értelemszerűen, amely a bizottság feladatkörébe tartozik.
Az ülés vezetését átadom Domokos Lászlónak.
(Az ülés vezetését Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Elkezdjük a szavazást.
Az 1. módosító javaslat Korózs Lajos és társai módosító javaslata. A kormány álláspontja?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki egyetért vele, kérem, jelezze4 (Szavazás) A többség.
A 2. pont Czomba Sándor és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Az egyik kormánypárti képviselő kérdést tesz fel az előterjesztőnek.)
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem teljesen, mert technikailag hibás, az ingatlan-jármű kifejezés szerepel. Tartalmilag megfelelő, de az ingatlan után vessző kellene, nem kötőjel. Végül is a javaslat bekerül a törvénybe.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ezzel kapcsolatban? ((Nincs jelentkező. - Babák Mihály: A vesszőt nem vízszintesen, hanem függőlegesen kell kitenni.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 3. pont Jauernik István és társai módosító javaslata. A kormány álláspontja?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, szavazzunk! Aki egyetért vele? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 4. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, de jeleznünk szükséges, hogy leírási hiba van benne, mert a benyújtott javaslat az (5) bekezdést megismétli.
ELNÖK: De ez nem akadálya annak, hogy támogassa a kormány. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 8. pont Czomba Sándor képviselő kapcsolódó módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 9. pont dr. Vas János módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 10. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 14. pont Soltész Miklós és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 15. pont Jauernik István és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 16. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 17. pont dr. Lanczendorfer Erzsébet és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Babák Mihály: Indoklást kérünk, miért nem.) Indoklást kér a képviselő úr.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Úgy gondoljuk, hogy a vagyon fogalmából nem vehető ki a jármű.
ELNÖK: Továbbra is a járművekkel van probléma. A kormány nem támogatja. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 18. pont dr. Heintz Tamás és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 19. pont Hajdu László és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 20. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 21. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata, amely összefügg a 22. ponttal. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, aki támogatja, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 24. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 25. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 26. pont Korózs Lajos és társai módosító javaslata. Kormány,
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk róla! (Szavazás) A többség támogatta.
A 27. pont Borsos József és társai módosító javaslata. Kormány?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Megkérdezem, van-e más módosító javaslat, amelyet a bizottság nem tárgyalt. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a napirendi pontot lezárom. (Varga Mihály távozik az ülésről.) Köszönöm a kormány részéről a közreműködést, további jó munkát kívánok.
A 2. napirendi pontunkhoz megérkezett a kormány képviselője? Igen. Ez a pont az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/3685. szám alatt, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az előterjesztő részéről jelen van valaki? (Nincs jelentkező.) Nincs jelen.
Az 1. és a 2. pont összefügg, Kökény Mihály és Schvarcz Tibor módosító indítványa. A kormány álláspontja?
WAGNER PÉTER (Egészségügyi Minisztérium): Wagner Péter vagyok az Egészségügyi Minisztérium egészségbiztosítási főosztályáról. A tárca álláspontját tudom elmondani, mert kormányálláspont még nem alakult ki. Ezt támogatja az Egészségügyi Minisztérium. Lényegében pontosító jellegű, jogtechnikai javaslatról van szó.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő nincs jelen, tehát az ő álláspontjuk ismeretének hiányában kell majd döntenünk. A bizottság állásfoglalását kérem. Aki egyetért a módosító javaslattal, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
További módosító javaslatról nincs tudomásom. A kormány részéről, vagy képviselőtársaim tudnak-e ilyenről? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor lezárom ezt a napirendi pontot is, köszönöm a közreműködését. További jó munkát kívánok.
Az az ügyrendi javaslat hangzott el, hogy a 3. és a 4. pontot együttesen tárgyaljuk. Megkérdezem, egyetértünk-e ebben. Kérem a bizottságot, foglaljon állást! (Szavazás) Úgy látom, a bizottság többsége ezt elfogadta. Tehát az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáját kezdjük meg. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről a kolléganőt. Átadom a szót szóbeli kiegészítésre
Karácsony Imréné szóbeli kiegészítése
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat és az új áfatörvény valójában öt fő csomópont körül fogalmazódott meg. Az első szempont a legális foglalkoztatás ösztönzése, amely a személyi jövedelemadó-törvényben az adójóváírás módosításával kerül megfogalmazásra abban a tartományban, ahol a marginális adókulcs miatt igen jelentős az adóveszteség a többletjövedelmeknél. A második szempont az egyszerűsítés volt. A tájékoztatóban külön jeleztük, hogy mely adónemeknél szolgálják az egyszerűsítési célokat a módosítások. Ezek nem általános egyszerűsítések, hanem egyediek, adózóra szabottak. Nagyon apró dolognak tűnik, hogy az egyéni vállalkozónak nem kell bevallást benyújtania, ha év közben megszűnik, vagy átalakul, de az érintett számára komoly adminisztrációs tehercsökkenést jelent, vagy az, hogy a társasági adóban nem kell külön bejelenteni a részesedést, de az érintettek számára ugyancsak komoly adminisztrációs tehercsökkenést jelenthet. Ezek a javaslatok megalapozzák azt is, hogy egyszerűsíteni lehet az adóbevallások, a társasági adóbevallás rendszerét, vagy akár a személyi jövedelemadóét.
Az átláthatóság érdekében javaslatot tesz az előterjesztés néhány kisadó megszüntetésére, illetve egyes kisadók összevonására. Így megszűnik például a tenyésztési hozzájárulás, az erdőfenntartási járulék és még további kettő, három kisadót pedig összevonna, ezek a szakképzési, a rehabilitációs és az innovációs hozzájárulás, amelyeket egy közös alapba lehetne együttesen befizetni. Nagyon fontos azonban, hogy ez az összevonás nem érintené a jelenlegi rendszerben rejlő olyan lehetőségeket, amelyek a rendelkezési jog gyakorlását jelentik. Vagyis, ha valaki szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett ugyan, de más módon teljesíti a fizetési kötelezettségét, természetben, adományban, vagy szakképző iskolai hallgatókat oktat, vagy kevesebbet fizet, vagy beszámítja, vagy visszaigénylő pozícióba kerül. Az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségnél szintén lehetőség van arra, ha a cég egy kutatás-fejlesztési projektet indít, akkor azzal csökkentheti a fizetési kötelezettségét. Nagyon fontos azonban, hogy ezt igazolás alapján teheti meg, illetve ha megállapodást köt kutatóintézettel, akkor azt beszámíthatja a fizetési kötelezettségébe.
Előremutató intézkedéseket is tartalmaz az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amennyiben megszüntet bizonyos olyan kedvezményeket, amelyeket egyetlen egy adózó sem vett igénybe. Például ilyen a társasági adóalap kedvezménye. A kis- és középvállalkozások beruházási hajlandóságát növelheti a fejlesztési tartalékképzés lehetőségének bővítése. Nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaznak az adózás rendjéről szóló törvényhez, a jövedéki törvényhez és a vámtörvényhez kapcsolódó módosító javaslatok a feketegazdaság visszaszorítására. A feketegazdaság visszaszorításáról szóló intézkedéseknek szintén három vonulatuk van. Az egyik a szigorúbb szankciók köre, a másik a közpénzek védelme, a harmadik irány pedig a feketefoglalkoztatás visszaszorítása. Ezek nyomán több jogosítványt kapna az adóhatóság arra, hogy a feltárt jogsértések esetén becsléssel állapíthassa meg az elmaradt közterheket.
Az új áfatörvény aktualitását az adja, hogy immár 15 éves a régi áfatörvény, amelyet uniós csatlakozásunkat követően többé-kevésbé igyekeztünk az irányelvvel összhangba hozni. Azóta megszületett az új európai uniós irányelv, 2006 decemberében hatályba lépett, és ehhez igazodóan került újrakodifikálásra az áfatörvény, azonban számos olyan elemet tartalmaz, amelyek részben a kiskapuk bezárását szolgálják, részben pedig egyszerűsítő, könnyítő szabályokat tartalmaznak. Csak utalnék a csoportos áfaalanyiság kiterjesztésére. Egyrészt ez összhangban van az irányelvvel, másrészt azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyek egyszerűsíteni szeretnék az adminisztrációjukat, lehetőséget biztosít a csoportos áfaalanyiság választására. A feketegazdaság, illetve az áfacsalások visszaszorítására, az irányelv adta lehetőségeken belül maradva, tovább folytatódik a fordított adózás kiterjesztése. Vannak még terveink, hogy milyen területen szeretnénk a fordított adózást bevezetni, azonban ehhez mindenképpen az Európai Unió engedélye szükséges. Már elvégeztük a számításokat, és folyamatban van az engedély megkérése az Európai Uniótól.
A törvénycsomag tartalmazza a számviteli törvény módosítását is, amelyhez az Állami Számvevőszék elnökének véleményét kell megkérnünk minden egyes esetben. Október 1-jei dátummal megkaptuk elnök úr hivatalos értesítését, amely szerint egyetért a számviteli törvény módosítására tett javaslatainkkal. Köszönöm szépen a türelmüket, bevezetésképpen ennyit gondoltam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javasolnám, hogy először a kérdéseinket tegyük fel. Ha megengedi, az első kérdést én tenném fel. Mennyi a költségvetési hatásuk ezeknek a módosításoknak? Mert szerintem az, amit elmondott, a részletes vitára tartozik, hogy jogtechnikailag mit hogyan változtatnak meg. De makrogazdasági szempontból milyen hatásuk van ezeknek az adóváltozásoknak? A költségvetési törvényből úgy tűnik ki, hogy az abszolút bevétel 16,8 százalékkal fog nőni az idei bázishoz képest. Miből adódik ez a jelentős adónövekedés? Egy 4,5 százalékos infláció esetében ez majdnem annak négyszerese. Amellett a sok részletkérdés mellett, amit ön felvetett, ezzel szembesülni kellene. Mely adózó csoportokat fogja terhelni? Esetlegesen az intézményi szférára is kiterjednek-e ezek az új adónemek, például az összevont adó? Ismereteink szerint megváltoznak az adózás alapjai, erre ugyancsak nem tért ki, hogy hol, milyen módon változik.
Azt gondolom, nagy összefüggéseiben nem kaptunk eligazítást az általános elveken kívül, amelyeket nyilván a szakapparátus adott a kormányzat irányába. Joggal vetődik fel az, hogy kiskapukat akarnak bezárni, de akkor mennyit nyitnak ki? Egyszer kinyitja a Pénzügyminisztérium, illetve a parlament, de utána mennyit nyitnak ki? Vagy mikor nyitódtak ki ezek a kiskapuk, mondjuk, az áfaelkerülés kapcsán? Arról nem is szólva, hogy az áfatörvényt nem tudom, hányszor módosítottuk az elmúlt időszakban ennél kisebb ügyek miatt. Akkor a kiskapukat miért csak most zárjuk be? Most ismertük fel? Nekem ezek az alapkérdéseim, mert az adótörvények általános indoklásából sem kapunk választ a feltett kérdéseim jó részére. És persze az Érdekegyeztető Tanács véleménye is fontos lenne, hogy ott mit mondtak erről. Jó lenne, ha kapnánk erről egy írásos tájékoztatást, az is segítené az adótörvények megítélését.
Végh Tibor képviselő úr.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elnök úrhoz kapcsolódóan azt szeretném megkérdezni, hogy készültek-e olyan vizsgálatok, amelyek az egyes adózói csoportok terhelésváltozását mutatják be. Megmondom, konkrétan mire gondolok. Az illetékekről szóló törvény módosításánál, a 146. §-ban, nekem úgy tűnik, de tessék segíteni, ha nem így van, megszüntetjük a telkek illetékmentességét a négy éven belüli beépítéssel kapcsolatosan, azért, mert olyan mérték került bele, hogy meddig és mikor illetékmentes, ami számításaink szerint mindenkit érintene, minden építkezőt sújtana. Ez volt-e a cél? Ha igen, akkor erről jó lenne hallani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van még kérdés? Igen, Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Jelezte azt, hogy a feketegazdaság ellen kell küzdeni, ezzel igyekeznek az adótörvényeket összhangba és szinkronba hozni. Ennek megfelelően ön beszélt az áfacsalások visszaszorításáról, a fordított áfafizetés kiterjesztéséről. Ezzel kapcsolatban kérdezném - mivel biztosan végeznek valamilyen becslést arra vonatkozólag, hogy mekkora lehet a feketegazdaság súlya, szerepe a magyar gazdaságban, hiszen sokféle szám kering a köztudatban -, az önök megítélése szerint mekkora ez valójában, és ha ezek az adótörvények elfogadásra kerülnek, milyen mértékben csökkenthetik a feketegazdaság súlyát. Egyáltalán, mit tekintenek önök feketegazdaságnak? Azt hiszem, ez lényeges definíciós kérdés.
Az áfacsalások tekintetében pedig arra lennék kíváncsi, hogy ha ez ellen küzdeni kell, akkor önöknek nyilván vannak információik a tekintetben, hogy mekkora értékű bűncselekmények elkövetése következett be az elmúlt néhány évben, amiről bírósági szakaszban is ítéletet mondtak. Mekkora áfacsalások történtek Magyarországon? Ezekkel az intézkedésekkel az önök számításai szerint mennyiben lehet ezt visszaszorítani? Miért lehet a fordított áfafizetést ebben fontos eszköznek tekinteni, és mit várnak ennek az intézménynek a kiterjesztésétől? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Babák Mihály képviselő úr kért szót.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Kérdést szeretnék feltenni, megerősítve azt, hogy mely adócsoportokat, milyen adóalanyokat érint a módosítás. Szeretnék kimutatást kérni arról, hogy számokban pontosan hogyan kalkulálták ki ezeket az adóterheket. Elnök úr is mondta, hogy ez 16 százalékkal nő. A célokkal egyetértek, de ha elnök úr megenged még egy kérdést, amikor összevont járulékról beszélnek, mi lesz azokkal, akik eddig bizonyos járulékokat, adókat nem fizettek, mert nem kellett nekik. Azokra is vonatkozik az adóösszevonás? (Molnár László: Igen.) Igen. Csak szerettem volna, hogy megerősítsék. Akkor ez is egy adóteher-növekmény pontosan a kisvállalkozókkal szemben? (A kormánypárti képviselők közül többen integetve jelzik, hogy nem.) Dehogyisnem. Ne tessék integetni, mert egyelőre csak kérdeztem. Mondja meg a Pénzügyminisztérium.
Engedjen meg elnök úr még néhány megjegyzést. 2006-ban önök, kormánypárti képviselők megszavaztak egy adócsökkentési jogszabályt a parlamentben. Aztán azt mondta a miniszterelnök úr, kiderült az őszödi beszédből a sok butaság, hogy nem fog fájni. Aztán ősszel azt mondta, hogy túl vagyunk a nehezén. Most pedig beterjesztenek újabb törvényjavaslatokat 16 százalék adóemeléssel. Hölgyek! Urak! Tisztelt Pénzügyminisztérium! Tessék már elmondani, hogyan gondolják ezt! Mást mond a kormány, és mást mond a Pénzügyminisztérium? Összevissza beszélnek az adókérdésekben? A nagypolitika, a parlament púderol, ámítja az országot, önök pedig beterjesztenek egy ilyen törvényjavaslatot. Úgy gondolom, erre is választ kellene adni. Mit mondjunk otthon az önök választóinak? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha javasolhatom, maradjunk a kérdéseknél, válasszuk szét a véleményeket. Keller László jelentkezett. Megadom a szót, képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Mielőtt a kérdésemet felteszem, egy rövid felvezető a feketegazdasággal összefüggésben. Hétvégén elbeszélgettem egy fűtésszerelővel, aki elmondta, hogy ma egy radiátort a megrendelő 18 ezer forintért tud felszereltetni. Ő ötödik alvállalkozóként kénytelen 3500 forintért elvégezni azt a munkát, amiért a megrendelő 18 ezer forintot fizet ki. Azt mondja, hogy ő minden további nélkül fizetne adót és járulékot, de a 3500 forintból már nem futja, és arra van rákényszerítve, hogy ezt elvégezze. Azt szeretném kérdezni, hogy ez a csomag képes-e kezelni ezt az alvállalkozói rendszert, ami egyébként, Babák képviselő úrnak mondom, 1998 és 2002 között terjedt el, szervezetetten alakította ki az akkori kormány, hogy hogyan kell ezt a autópálya-építéseknél és máshol gyakorolni. De ez ma már abszolút gyakorlattá vált, hogy harmadik, negyedik, ötödik alvállalkozó végzi el a valódi munkát. (Babák Mihály: Hatodik éve kormányoztok, miről beszélsz?) Sajnos, képviselő úr, amikor egy rossz gyakorlat beivódik a társadalomba, azt nagyon nehéz megváltoztatni. Ezért fogalmazódik meg a kérdésem, hogy az ilyen, borzasztóan rossz alvállalkozói szisztéma ellen tudunk-e tenni most, ebben a törvénycsomagban. (Babák Mihály ismét közbeszól.) Azt javaslom Babák képviselő úrnak azért, hogy a költségvetési bizottság ülését normális keretek között tudjuk tartani, hogy vegyen be nyugtatót, és akkor nem fog kiabálni.
ELNÖK: Kérem, egymással szemben legyünk tisztelettel szóban is, tettben is. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs akkor államtitkár asszonynak megadom a szót, hátha előrébb jutunk, utána következhetnek a vélemények.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A költségvetési hatások levezetését tartalmazó táblát át fogjuk adni a tisztelt bizottságnak, még a mai napon átküldöm. A személyi jövedelemadó-törvényben 30 milliárd forinttal csökken a magánszemélyek terhe az adójóváírás változtatásával. Tízmilliárdos nagyságrendű a társasági adóban a vállalkozásoknál maradó összeg. Az áfa esetében bizonyos adómentességek megszűnnek, ugyanakkor vannak könnyítések, plusz egymilliárd. Azt mondhatnánk, hogy változatlan feltételek mellett számítva semleges az adóváltozások hatása. Az adócentralizáció 2007-ben 38,6 százalék volt, 2008-ra 37,8 százalékra mérséklődik.
A kisadókról. Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás, amely a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás és az innovációs járulék összevonásából jön létre, sávos adómértékeket tartalmaz. A húsz fő alatti vállalkozóknak csak a képzési részt kell megfizetni. Ezek azok, amelyeknek csak szakképzési hozzájárulást kellett fizetniük a bérköltség után. Még egy fontos dolgot nem mondtam el, ennek az új, összevont hozzájárulásnak az alapja a korrigált nettó árbevétel. Ez az innovációs járulék, illetve az iparűzési adó alapjával egyezik meg. A 20 és 50 fős gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak a rehabilitációs részt kell megfizetni, az 50 fő feletti gazdálkodói körben kell mindhárom részt, az innovációs, a rehabilitációs és a szakképzési részt megfizetni. Pontosan azért lett meghatározva három csoportra három adómérték, hogy akiknek nem kellett korábban innovációs járulékot fizetni, azt most se kelljen megfizetniük. Természetesen, ha valamely vállalkozásnak, amely eddig egy minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottal 700 ezer forint bérköltség után fizetett 11 ezer forintnyi szakképzési hozzájárulást, most nagy nettó árbevétele van, lehet, hogy a terhe nő. A lényeg az, hogy nemzetgazdasági szinten egy fillérrel több hozzájárulás nem kerül a különböző alapokba, mint korábban. Az, hogy a vállalkozások között hogyan szóródik az egységes adómérték, függ attól, hogy hány legális alkalmazottal mekkora nettó árbevételt állított elő. Tehát nemzetgazdasági szinten azonos a pozíció, a vállalkozás szintjén függ attól, hogy hány alkalmazottja van, és mekkora nettó árbevételt produkált.
Mikor nyitódtak ki a kiskapuk? Azt hiszem, amióta adó van. És a világon mindenütt. Az áfacsalások sajnos az Európai Unióban is működnek. Mi is felfedeztük azokat a praktikákat, például csak a körbeszámlázásra gondolva, amelyek különböző, határon át nem nyúló ügyletekben lehetőséget biztosítanak az áfa meg nem fizetésére. 2004. május 1-jétől igyekeztünk átvenni az irányelv akkori szabályait, de nagyon nehezen volt összeegyeztethető a régi áfatörvény az irányelvvel, lényegében nagyon nehezen lehetett egy-egy módosítással követni ezeket a trükköket. Éppen ezért erre csak ez a megoldás, hogy újrakodifikáljuk a törvényt - teljes egészében az irányelv mentén. Nemcsak a megfelelés okán, hanem mert a nemzetközi szereplők ugyanazok a szabályokat alkalmazzák, amelyek követhetők mindenki számára. Világosan látjuk, hogy az elején értelmezési gondokat okoz az új jogszabály. Például ha eddig ebbe az SZJ-be sorolt be valakit a KSH, akkor biztos, hogy ide tartozott. De ez abszolút irányelvellenes volt. Emellett olyan kérdések is felvetődtek, hogy egy SZJ-be sem lehetett beszuszakolni, ugyanakkor az irányelv szerint azt kellett mondani, hogy pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Kiskapuk ügyében az adózók fantáziája végtelen, azt hiszem, egyetlen egy olyan adórendszer sincs, amelyben egyáltalán nincs kiskapu. Ezt nem a jogszabály-előkészítő nyitja ki.
Az OÉT egyszer már előzetesen tárgyalta az adótörvényeket, most hétvégén ismét napirendre fogják tűzni a költségvetéssel összefüggésben. Akkor készítünk egy jelentést a tisztelt bizottság számára az OÉT előzetes álláspontjáról.
Az illetékekkel kapcsolatban pontosítani szeretném az itt leírtakat. Arról van szó, hogy jelenleg a négyéves feltételes mentesség akkor adható, ha megveszek egy telket, és négy éven belül lakóházat építek rajta. Akkor nem kell megfizetnem az illetéket. Ha megveszek egy tízezer négyzetméteres telket, és ráépítek egy 30 négyzetméteres garzont, akkor sem kell megfizetnem az illetéket. A módosított szabály csak arról szól, hogy ha ezen a tízezer négyzetméteres telken a beépítettségi elvárás 1000 négyzetméter, akkor legyen szíves legalább 500 négyzetméteres lakást építeni ahhoz, hogy mentességet élvezhessen. Úgy gondoljuk, hogy a normál ügymenetben, amikor veszek egy telket, igyekszem lehetőség szerint beépíteni annyira, amire az önkormányzat engedélyt ad. Mi nem azt mondjuk, hogy az engedélyt szerinti méretben építse be, hanem csak a felét. A jelenlegi szabályozás a lehetőségek tárházát nyitotta meg azzal, hogy valaki egy hatalmas telken felhúzott egy kis kunyhót, négy évben belül, aztán majd valamikor épít egy iparcsarnokot, vagy valami mást, és utólag elrendezte az ügyet. Ha a szabály nem jól van megfogalmazva, akkor köszönöm képviselő úr észrevételét, de itt nem szerettük volna senkinek a terhét növelni.
Feketegazdaság. Ha tudnánk, hogy mekkora a feketegazdaság súlya, akkor tudnánk ellene küzdeni. Folyamatosan konzultálunk kutatókkal, jelenleg a GDP 10-15-18 százalékát mérik. Ez azt jelenti, hogy lényegesen csökkent a feketegazdaság súlya, mert a '90-es évek közepén még 30 százalékot is mondtak egyes kutatók. 2006 közepétől igen jelentős előrelépések történtek a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Voltak jogszabályi intézkedések, amelyek azt mondták, hogy a vállalkozás a minimálbér kétszerese után fizesse meg a járulékot, ha van rá lehetősége. Vagy egy minimális adóalap után befizeti a társasági adót, mert nem elfogadható, hogy hosszú éveken keresztül veszteséget mutat ki. Tehát voltak konkrét anyagi jogi intézkedések. Már tavaly kaptak jogosítványt a hatóságok, a vám- és pénzügyőrség megkapta a nyomozati jogkört, az APEH a vagyonosodási vizsgálatoknál a becslés kiszélesítésére kapott jogot, lehetővé vált, hogy a román határ közelében, magyar területen jövedéki ellenőrzés keretében fogadja a bejelentéseket, hogy mennyi cigarettát hoztak be. Nagyon szép eredményeket tudunk felmutatni.
Az elmúlt 3-4 hónapban legalább 10-12 ügyben több milliárdos áfacsalásra derült fény, amelyet a vám- és pénzügyőrség nyomozói az APEH-hal együttműködve, az APEH jelzésére, vagy közös felderítésben nyilvánosságra hoztak. Körülbelül 8-10 százalékos a lefoglalási érték, mert időben tudtak utánamenni a pénznek. Az adóhatóságnál a kiutalás előtti ellenőrzéseknél százmillió forintokat sikerült véglegesen megfogni. Feltártak számítástechnikai körbeszámlázásokat. Az is nagy lépés volt, hogy megalakult az APEH-nél a kiemelt adózók igazgatóságán belül egy 200 fős központi ellenőrzési szervezet, amely képes nemzetközi összefüggésekben vizsgálni az igazán kiemelt ügyeket. Létrejöttek a vám- és pénzügyőrség, illetve az APEH munkatársaival együttműködő rapid csapatok, három revizor, egy pénzügyőr alkotja ezeket. Tíz ilyen egység van, amely az ország bármely területén, amikor kapcsolt, vagy fiktív vállalkozások próbálkoznak, ezeket az ügyeket egyszerre tudja vizsgálni.
A minimális járulékalapot tekintve szeptember 1-jén lépett hatályba, hogy meg kell fizetni a minimálbér kétszerese után a járulékot annak, akinek erre van tehetsége. Szeptemberre 110 ezer fő keresett többet, mint a minimálbér kétszerese. Ezt az adatot 70 ezer vállalkozás, akiket látunk, adatai alapján gyűjtöttük. Látszik a járulékbevételeken, de különösen a jövedéki bevételeken, hogy igen szépek az eredményeink. Ennek mentén kell még eszközöket, lehetőséget adni az adóhatóságnak, de az adózók számára is. Például azzal, hogy az üzleti élet tisztasága érdekében teszünk közzé adatokat. Korábban csak az adóhiányt mertük közzétenni. Most már közzé merjük tenni azoknak a listáját is, akiknek 180 napon túli adótartozásuk van. Az APEH honlapján közzétesszük azokat a számlasorszám-tartományokat, amelyeket az APEH ad ki. Jövőre a javaslat szerint közzétesszük azoknak a listáját is, akik ellen az APEH végrehajtási eljárást indított. Ez mind-mind annak érdekében történik, hogy a jogkövető adózót segítsük, mielőtt egy üzleti partnert választ magának. Mert nem biztos, hogy azzal fogja megkötni az üzletet, akinek 180 napon túli adótartozása van. Van egy ilyen vonulat, amikor tényleg a gazdálkodókat segítjük abban, hogy a partnerek kiválasztásánál legyen kapaszkodójuk: ha az APEH-nak tartozik, akkor lehet, hogy neki is tartozni fog.
Áfacsalás. 2006. január 1-jétől vezettük be a hulladékértékesítésben a fordított adózást, nagyon jó, számszerűsíthető eredményeink vannak. Az irányelv arra ad lehetőséget, hogy közvetlenül az ingatlanszektorban is bevezessük, illetve a felszámolás, végelszámolás alatt lévő cégek esetében. Egyebekben csak engedély alapján lehet. A fordított áfa bevezetésének tapasztalatairól készült egy tanulmány, azt is átadjuk képviselő úr számára. Ettől azt várjuk, hogy fiktív számlák, legalábbis ebben a körben nem lesznek, mert nincs értelme, nem tudják leszívni az áfát.
Alvállalkozói szisztéma. A javaslat szerint a közbeszerzési láncban részt vevő alvállalkozókra vonatkozóan mondanánk egy olyan szabályt, hogy a fővállalkozó csak akkor fizethet az alvállalkozójának, ha annak nincs adótartozása. Havi 100 ezer forintnál nagyobb összeg kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha nincs adótartozása. Ha van adótartozása, akkor a fővállalkozó, aki lehet egyben valaki másnak alvállalkozója, az adótartozással csökkentett összeget fizetné ki az alvállalkozónak. Elvárható magatartás a közbeszerzések során, ha erre gondolt képviselő úr. Ahhoz, hogy ez flottul mehessen, elektronikus úton lehet adóigazolást kérni az APEH-től 2008. január 1-jétől. Ez a szabály 2008. március 1-jétől lépne hatályba. Hogy ne legyen félreértés, azt is előírnánk a javaslat szerint, hogy a fővállalkozó köteles tájékoztatni az alvállalkozóját arról, hogy a munka közbeszerzés keretében történik, és csak akkor fizeti ki a teljes összeget, ha nincs adótartozás. Tehát egy tájékoztatási kötelezettséget is tartalmaz a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Végh Tibor képviselő úrnak adom meg a szót.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Igazán nem szeretném húzni az időt, de valószínűleg nem a szándékokkal, hanem egy-két helyen a leírt szöveggel lehet probléma. Az illetékekről szóló törvény 146. §-ára utaltam az előbb. Az indoklásban valóban az szerepel, hogy a mértéktelen meggazdagodásról, a nagy telkekről van szó, de a törvényben nem ez van. A törvényben az van, hogy akkor, ha a beépíthetőség 50 százalékát nem éri el, az illetékmentesség elvész. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az átlag teleknagyság 720 négyzetméter, ennek a fele 216, ennek 50 százaléka 108. Nem tudom, államtitkár asszony tudja-e, hogy Magyarországon mekkora lakások épülnek? Átlagosan 86 négyzetméteresek. Ha ebből levesszük Budapestet a maga hatvanvalahány négyzetméterével, akkor is összesen, átlagosan 94 négyzetméteresek a lakások, a községeket és a vidéki városokat beleszámolva. A hasznos alapterület évről évre csökken, tavalyról erre az évre 6 négyzetméterrel. Ez azt jelenti, hogy a többségnek biztos, de valószínűleg mindenkinek elvész az illetékmentessége. Tehát a célt nem éri el. Magyarán: módosító javaslatot szeretnék ehhez beadni, hogy a megadott mérték ne ennyi legyen. Az anyósomnak építek egy házat, 912 négyzetméteres a telek, 56 négyzetméteres a kis ház, de 138 négyzetmétereset kellene ahhoz nekünk építeni négy éven belül, hogy illetékmentes legyen. Tehát valószínűleg itt a beépíthetőséghez igazodó mértékkel lehet probléma. Ha ez csak 20 százalék, még akkor is 72 négyzetméterre jön ki egy átlagos magyarországi teleknél. Valahogy azt a célt is teljesíteni kell, hogy ne legyenek ilyen problémás esetek, de ami ide le van írva, az azt jelenti a magyar nyelv szabályai szerint, amit elmondtam.
Még egy gondolatot szeretnék megfogalmazni a feketegazdasággal összefüggésben. Amit utoljára tetszett említeni, az is alkalmatlan eszköz lesz, azt vélem. A fővállalkozó átveszi az adóhatóság szerepét, és amikor megérkezik az adóigazolás, és azon valamilyen tartozás van, akkor azt mondja, hogy az APEH-nek fog utalni. Igaz, hogy van egy szerződés, igaz, hogy az áfát az alvállalkozónak kell kifizetnie a számla alapján, ellenben a nettó részt az APEH felé kell teljesíteni. Mi teremti meg a jogalapot a nettó rész átutalására? Az, hogy az APEH a fővállalkozónál fog foglalni. Majd eltelik 2-3 év, és akkor megkérdezik egy közbeszerzési eljárásnál, hogy volt-e foglalás, akkor magyarázkodhat, hogy ez nem olyan foglalás volt, hanem az alvállalkozónál foglalták le a pénzét. Ugye, államtitkár asszony, nem gondolja teljesen komolyan, hogy működni fog ez a megoldás? Már csak azért sem, mert van egy Ptk. Van kettőjük között egy szerződés, amibe a fővállalkozó bizonyosan nem fog tudni jogi eszközökkel belenyúlni. Az alvállalkozó be fogja perelni, hogy nem a teljes összeget kapta meg. Ez ilyen egyszerű. A célt értem, de ami ide le van írva, az egy amatőr módszer. Az Adóiskola I.-ben biztosan nem tanítanák ezt a módszert. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Babák Mihály képviselő urat illeti a szó.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Az utóbbihoz megjegyzéshez kapcsolódnék. Ez életszerűtlen megoldás, semmiféle szabálynak nem felel meg. Magyarországon adóalanyok vannak, meg kell fizetniük az adójukat. Arra van az adóhivatal, hogy szedje be az adókat. Nem is értettem Keller képviselőtársam okfejtését az alvállalkozókat illetően, ám üvegzsebű vagy üvegszemű államtitkár volt, lehet, hogy elrontotta már a fülét is, nemcsak a szemét e tekintetben, de úgy gondolom, ez nem életszerű. Ha már itt tartunk, a megjegyzését illetően: én 1998-2002 között ebben a teremben ültem. Hölgyeim és Uraim! A Csárdáskirálynő, és sorolhatnék még jó néhány komikus darabot, kutyafüle volt ahhoz képest, amit itt művelt a bizottság ülésén Szekeres úr és Keller úr, magából kikelve, a médiumok tömkelegével körülvéve hiszteroid magatartást tanúsított.
Ha már a komolyságnál tartunk, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, az államtitkár asszony mondandójával sok tekintetben egyetértettem. De nem biztos, hogy az eszközök jók. Visszatérve az alvállalkozók esetére, amit képviselőtársam mondott, ez a megoldás életszerűtlen, nem felel meg a Ptk.-nak sem. Valakitől megrendeltem valamit, és nem fizetem ki, mert adótartozása van? Ilyen nincs. Rajtam fogja leverni mint fővállalkozón. Jogában áll, tudniillik vele kötöttem szerződést. Az adóhatóság tegye a dolgát. Azért sem értek egyet azzal, hogy az adóhatósági eljárásokat szigorítják sok egyéb más mellett, mert egy normális képviselő, nemhogy egy normális kormány, de egy normális képviselő nem kívánhat mást, mint amit itt önök is szóba hoztak, hogy akinek adókötelezettsége van, az fizesse meg. De ezek a túlszabályozások, azok megoldásai arra játszanak, hogy ténylegesen befolyjanak az adók. El kellene gondolkodni azon is, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni, nem pedig bonyolítani ezt.
Az ingatlanilletéknél eleve az idézett szabályokkal sem egyezik, hogy valaki a telke 50 százalékát beépítse. (Domokos László, dr. Kékesi Tibor: A beépíthető terület felét.) Akkor félreértettem. Ezek 20-30 százalék körül szoktak lenni. Nem lenne egyszerűbb, ha azt mondanák, hogy illetéket kell fizetni, és kész? (Derültség. - Domokos László: Ezt jól megmondtad.) Próbálják meg! Hadd szidják őket. De hadd folytassam, visszaadva a költségvetési bizottság komolyságát, mert úgy gondolom, a komolyságát a kormány vesztette el, már régen. Most szeretném kifejteni azon vélekedésem, hogy nem igazán látom azt, hogy 16 százalékkal nő az adóbevétel, ugyanakkor nem növekszik az adóteher. Akkor honnan lesz 16 százalékkal több? Nem értem ezeket a magyarázatokat. "Valami bűzlik Dániában." Nincs a helyén minden.
Képviselőtársaim! Tavaly év elején elfogadtak egy adócsökkentési szabályt, önök szavazták meg a parlamentben, majd végig kampányoltak vele, utána pedig adókat emeltek, és most is emelnek. Nem tudnak önmagukkal konzekvensek lenni? Vagy nem tudják elérni a kormányuknál, hogy normálisan viselkedjenek már, nem pedig idióta módjára, állandóan összevissza beszélve? Úgy gondolom, kormánypárti képviselőtársaim, talán hatniuk kéne arra, hogy a kormány tartsa már be néha az ígéreteit, mert most már tényleg unjuk. Ami itt folyik, az adójogszabályok folyamatos módosítása év közben, az kabaré. Ez nem kiszámítható. Nem is csodálkozom azon, hogy az adóalanyok nem tudják követni a szabályokat, mindig valamilyen kijátszási lehetőséggel adnak okot, alkalmat arra, hogy a túlszabályozott, nem kiszámítható, nem kalibrálható adójogszabályokat egész évben módosítgassák. Ez egy katasztrófa, skandalum. Nem lehet elviselni, amit önök művelnek.
Azzal, hogy az áfatörvényt újrakodifikálják, egyet tudok érteni, mert tényleg túl sok rossz szabályt tartalmazott, ez célszerű. Helyes, hogy átláthatóbb, egyszerűbb és uniós fogalmakat használjanak. De a kiskapuk tekintetében szeretném megosztani önökkel a véleményemet. Úgy gondolom, nagyon fontos helyeken találják meg a kiskapukat. Aztán kodifikáltatják, aztán oktatják, aztán adótanácsot adnak. (Derültség.) Így szokták ezt csinálni az életben. Emlékezzenek azokra az ügyekre, amelyek folytak ebben az országban, fiktív befektetések, piramisjátékok - ez mind az adójogszabályok következménye volt. Amíg az államigazgatás legfelső csúcsain a kiskapura játszanak, addig a nagykapu is nyitva marad. Talán rendet kéne tenni itt, ebben bizonyosan számíthatnak ránk, mert értelmes képviselőnek az a dolga, hogy a megalkotott jogszabályt betartassa.
Visszatérve, nem értem ezt a trükköt, hogy hogyan nő az adóbevétel, miközben csökken az adóteher. Ezeket nem tudom felfogni. Nem járható számomra az, hogy nem növekszik az adóteher, mégis a bevételt a költségvetésben nagyobbra kalibrálják. Hölgyek! Urak! Ez komolytalan. Önök is, a kormányuk is. Köszönöm, hogy szólhattam.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy megjegyzéssel kezdeném. Babák úrnak felhívom a figyelmét, hogy félrebeszéléssel egy törvény elolvasását nem lehet helyettesíteni, nemcsak az elolvasását, hanem az értelmezését sem. Egy szakbizottságban elvárható lenne, hogy valamiféle lényegi, a tartalmat értő vitát folytassunk az adókról. Ennyi volt a kiszólás.
Rátérnék a szakmára. Az egyes adótörvények módosítása itt van előttünk, 186 oldal, plusz mellékletek, plusz részletek. Ha valaki ránéz, akkor félelmetes vastagságúnak tűnik. Az áfatörvény közel 100 oldal. Amikor ezeket végignéztem, arra jöttem rá, hogy ahhoz is sok hely kell, hogy egyszerűsítsünk. Amikor valamit egyszerűsítünk, akkor is több oldalon kell tudnunk leírni, mert ha az ember egy ilyen anyagot meglát, azt gondolja, hogy már megint bonyolítják a dolgokat, holott éppen nem erről van szó.
Képviselő urak, egy személyes benyomást hadd mondjak el, államtitkár asszony rá a tanú. Olyan naiv voltam az elején, hogy azt mondtam, össze kellene hozni ezt az adótörvényt 8-10 oldalban, utána nekiálltunk ezen komolyan dolgozni. Mindenki arról beszélt, hogy kellene egy egyszerű, átlátható adótörvény, mert amikor valaki kitölti a személyi jövedelemadó-bevallását, akkor 62 oldalt kell elolvasnia. Ez volt a kiindulási alap. Amikor eljutottunk valameddig az egyszerűsítésben, akkor arra jöttünk rá, hogy most éppen ez vagy az a társadalmi csoport járt rosszabbul, mert a kivételek mindig valamilyen társadalmi csoport, vagy szakma hátrányait próbálják meg kompenzálni. Azt gondolom, egyszer majd eljön az az idő Magyarországon, amikor jelentős egyszerűsítéseket lehet véghezvinni, ez akkor lesz, amikor sokkal magasabb életszínvonal lesz, és nem kell néhány százalékkal, vagy kivételekkel a különböző társadalmi csoportok között valamiféle állami kompenzációt alkalmazni.
Visszatérve az adótörvények módosítására. Az alapelv az egyszerűsítés, a feketegazdaság elleni küzdelem, illetve az európai uniós direktíva változása volt, meg amit közben az élet hozott magával. Ha a kiskapukról beszélünk, a Kaya Ibrahim-ügy például több tízezer ügyet generált azóta, magam is kárvallottja vagyok hasonlóan eltűnő cégeknek. Nagy felelősségünk van abban, hogy a törvénykezés mit tart legálisnak, és mit nem. Kaya Ibrahimot úgy minősítették, hogy teljesen legális. Még egyszer mondom, bírósági szakaszokban körülbelül 20-30 ezer ügy történt azóta Magyarországon, tehát a felelősségünk hihetetlenül nagy. Az általános forgalmi adónál részben uniós direktívaváltozás volt, a 2006/112. uniós irányelvnek kellett megfelelnünk. Tizenöt éve született az áfatörvény, ami gyermekeknél is jelentős kor, nemhogy egy törvénynél, úgyhogy mindezeket a módosításokat tartalmazza. Le kell szögezni, hogy sem az áfakulcsok, sem az egyes tevékenységeket terhelő adómértékek nem változtak.
Tehát, ha valaki azt mondja, hogy többletadó van betervezve, az azt jelenti, hogy a feketegazdaságból több adó folyik be azonos adómértékeknél, ha valaki nem tudná, bár Babák úr éppen kiment. Vagyis nem többletadókulcsokról van szó, hanem arról, hogy több adó folyik be. Ez látható már 2007-ben is. Államtitkár asszony elmondta, hogy a társadalombiztosítási járulékot 110 ezerrel több ember fizeti. Azt gondolom, abban valamennyien egyetértünk, hogy szélesíteni kell az adózói kört, utána lehet majd esetleg adócsökkentéssel foglalkozni. A magyarázat tehát az, hogy a feketegazdaságból szürkült, fehéredett valami, és ez egy jó út, ezen tovább kell menni. Jelentős változásnak tartom, hogy a különleges jogállású mezőgazdasági termelőkre vonatkozó szabályok változtak az áfatörvénynél. Az alanyi adómentesség határa 4 millióról 5 millióra nő.
Itt szó volt a hulladékkereskedelem inverz áfájáról. Ez egy nagyon érdekes terület. Információim szerint az ezzel foglalkozó szürke-, vagy feketegazdaság Szlovákiába vette az irányt. Tehát, amit csináltunk, azt tovább kellene fejleszteni, nekem még lenne ötletem, hogy milyen területeken: elektronikaicikk-kereskedelem, építőanyag-ipar, hogy csak néhányat említsek. Szerintem az autókereskedelem és -javítás vonatkozásában is lenne értelme az inverz áfának. A normál kereskedelemben van egy eladó, és van egy vevő. Az eladó eladja a terméket, a vevő kifizeti, utána az eladónak kellene befizetni az ellenérték áfáját. Az inverz áfa esetében a vevő már közvetlenül fizeti be, nem az eladónak fizeti ki, ezzel szűkítjük azt a kört, ahol eltűnhet az áfa. Mert véleményem szerint az áfa eltűnése éppen abból adódik, hogy minden egyes gazdasági eseményt az áfa felszámítása követ. Ha csökkentjük a felszámítható áfa számát, csökkentjük annak esélyét is, hogy azt ellopják. Erre nagyon jó szigorítás a csoportos áfaalanyiság, ami azt célozza, hogy az azonos tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozók közötti számla-körbejártatás egy adóalanynak minősül. Tehát itt azt nem lehet megcsinálni, hogy van három bukócégem, négy legális, és összevissza számlázgatok, és az egyik bukónál, vagy akár többnél is eltűnik az áfa, mert egy áfát akár többször is visszaigényelhetek. Tehát azt gondolom, ez egy jó út.
Esetleg az APEH munkáját is lehetne csökkenteni, ha az áfa egyfázisú lenne. Az áfa ma többfázisú adó. Az egyfázisú áfa az, államtitkár asszony ismeri az álláspontomat, ha csak az értékesítési fázisban számolnánk fel, akkor töredékére csökkentenénk az áfafelszámítás gyakoriságát. Ezzel kvázi az APEH-nek sokkal több ideje lehetne arra, hogy ezeket a fázisokat ellenőrizzék. Ezen az úton haladunk egyébként, és ebben a törvényben mindezek az elemek megjelennek, amelyekről itt beszélek.
Egy pici kifogást emelnék az ingatlanértékesítésnél. Amiről itt szó volt az illetékek esetében, jónak tartom. Egy 1000 négyzetméteres teleknél a 30 százalékos beépítettség 300 négyzetméter, és arra előírunk 50, vagy 20 százalékot, ezzel meg lehet akadályozni azt, hogy visszaéljenek az illetékmentességgel. Inkább pontosítanám az ingatlanértékesítéssel összefüggésben, hogy mit nevezünk üzletszerűségnek. Ugyanis, aki ma jogkövető tevékenységet akar folytatni, annak strikt szabályokat kell adnunk. Ha valaki a leírtak alapján meg fog felelni annak, amit a törvény tartalmaz, de utána még oda van írva egy mondat, hogy vizsgáljuk más szempontból az üzletszerűséget, ezt nem tartom korrekt szabályozásnak. Most, a vita során jussunk el oda, hogy strikt szabályokat ne utólag alkossunk. Ezt inkorrektnek és rossz szabályozásnak tartom.
Ami szerepel a javaslatban, nem akarom hosszúra nyújtani a mondandómat, majd inkább a parlamentben, éppen ezeknek a feltételeknek felel meg, hogy egyszerűsít, a feketegazdaság ellen hat, illetve az élet közben hozott ügyeit kívánja megoldani. A magam részéről támogatom ezt a módosítást, kérem, képviselőtársaim is tegyék ezt, a részletekről pedig vitatkozzunk, hogy hogyan lehet hatékonyabban adót beszedni. Ha a 37,6 százalékot mindenki meghallotta, akkor ehhez csak egy számot mondanék: 2000-ben 39,2 százalék volt az adóterhelés. Utána csökkent 36,5-re, és valóban, most vagyunk 37,6 százalékon. Csak a tisztánlátás kedvéért mondom. Még egyszer hangsúlyozom, adóemelés nem történik, a költségvetés számára az általános forgalmi adóval kapcsolatos változások nullszaldósak. Az adórendszer változásának pedig inkább negatív hatása van a költségvetésre, a személyi jövedelemadónál, ha jól emlékszem, 30 milliárdot nyernek azok, akiknél szélesebb sávba vezetjük ki. A többlet-adóbevétel abból következik, hogy több ember fizet ugyanakkora adókulcsú adót. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak egy pontosítás: államtitkár asszony azt mondta, hogy 110 ezer ember dupla annyi adót fizet, nem 110 ezer új adózóról van szó. Tehát dupla terhet vállaltak magukra. Most Dancsó Józsefnek adom meg a szót, utána tisztázzuk ezt a kérdést.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy zárójeles megjegyzés. Államtitkár asszony elkezdte sorolni, hogy ebből is, abból is, szja-ból is, tánya-ból is, áfából is összességében kevesebbet terveznek, mégis a nagy összesen 16 százalékkal több lesz. Erre mondta kedves képviselőtársam, Molnár Albert, hogy ez a fehérítés eredménye. Csak azt nem értem, ha van egy összeg, ami 10 komponensből áll, és mindegyik eleme csökken, akkor hogyan lehet mégis abszolút értékben több? Mert itt erről van szó. Akkor valami sántít.
De nem ezért kértem szót, hanem az alvállalkozók miatt, ez nem hagy nyugodni. A technikájára lennék kíváncsi, ami nem olvasható ki az adótörvényekből. Ez egy rendkívül nagy horderejű kérdés, hiszen látjuk azt, hogy hihetetlen mértékben szűnnek meg Magyarországon vállalkozások, a környező országokhoz mérten sokkal nagyobb százalékban. Lehet erre azt mondani, hogy a fiktív vállalkozások szűnnek meg, de úgy gondolom, csínján kell bánni ezzel a véleménnyel. E szerint az fog történni, hogy van egy fővállalkozó, akinek van egy polgári jogi szerződése az alvállalkozójával, amibe ezek után beleszól az állam. Mert azt mondja, nem engedem, hogy kifizesd az alvállalkozónak a pénzt, előbb az APEH tartja a markát, oda kell utalni, amennyiben az alvállalkozónak tartozása van.
Ez valami olyasmi lesz, hogy 30 napnál nem régebbi APEH-igazolásokat kell vinni a fővállalkozónak, akár nap mint nap, ha új munkába kezd, mert féléves, vagy egyéves munkára szerződtek? Ebben az esetben gyakorlatilag egy-két embert állandóan az APEH-nál kell ültetnie ennek a szerencsétlen alvállalkozónak, hogy eleget tegyen a kötelezettségének, és folyamatosan bizonyítani tudja a fővállalkozójának, hogy nincs adótartozása. Ráadásul, ha valaki még vitába is keveredik az APEH-hel, és tudjuk, hogy mindig az APEH-nek van igaza, és az APEH azt mondja, hogy van tartozása, ő pedig vitatja, gyakorlatilag teljesen ellehetetlenül az alvállalkozó, mert nem tud vinni nullás igazolást. Mire kiderül, hogy mégis nullás, addigra arról a munkáról régen lemaradt, és nem kap semmilyen ellenértéket.
Tehát a kérdésem az, hogy technikailag hogyan fog ez az önök javaslata szerint működni, mert az az elv, amit államtitkár asszony mondott, hogy az adminisztrációs terheket csökkentsék, egy ilyen megoldással sérül. Megértem az állam, a költségvetés indokait, de egy ilyen lépéssel az adminisztrációs teher sokszorosára fog növekedni, időben is, a költségekről nem is beszélve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzem, hogy nálam eddig Schmidt Ferenc és Mádi László jelezte hozzászólási szándékát. Herényi Károly, Végh Tibor, Babák Mihály jelentkezett még. Akkor ebben a sorrendben haladva Schmidt Ferenc következik.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden, tömören csak számszaki szempontból szeretném levezetni ezt a vitát. Frappáns és intelligens javaslatnak tartom azt, hogy a kormány részéről azzal indokolják az adónövekményt, a 16 százalékot, hogy az adóalanyok száma fog növekedni akkor, amikor sorozatosan, folyamatosan mennek csődbe a cégek. Tehát nem lesz adóalap-növekedés, ha így fejezhetem ki magam. Másik oldalról pedig a munkavállalók létszáma sem emelkedik, hiszen még mi teszünk rá egy lapáttal azzal, hogy külföldieket engedünk be egy olyan vállalkozásba, amelynek állami támogatást adunk foglalkoztatáshoz. Nem akarom pontosan megnevezni, Fejér megyei cégről lévén szó, ott sem fog növekedni az szja-alap.
Viszont ne legyenek illúzióink azt illetően, hogy ezt a 16 százalékos adónövekményt igenis mi magunk, személyek a személyi jövedelemadóban és a vállalkozások fogják nagyobb részt megfizetni. Miért mondom ezt? Itt említésre került az innovációs és a szakképzési alap módosítása. Jó, hogy megmarad a régi rendszer, csak egyet felejtenek el, hogy közben megváltozik az adószámítás alapja. Ennek a kisvállalkozói rétegnek a kifizetett munkabér alapján kellett kiszámítani a szakképzési alapot, és az innovációs járuléknál is más volt a vetítési alap, most viszont a nettó árbevétel alapján kell majd számítani, tehát a két vetítési alap igencsak eltér egymástól. Ha az adóalap-növelést veszem alapul, számomra semmi más nem lesz, mint ezeknek a vetítési alapoknak a jelentős megváltozása, és ez fogja jelenteni az adóalap-bevétel növekedését. Egyszerű számtani nyelven mondva, amit egyszerűsítés címszóval, szépen becsomagolva eladtak ebben a törvényjavaslatban, itt keressük a pluszadóbevétel indokát. Egyszerűsítenek, mert a vetítési alap ezután mindig a korrigált nettó árbevétel lesz, de az eddigi adóalapoknak mindig más-más vetítési alapjuk volt, és jóval alacsonyabb. Ezt egyszerű számtani nyelven így tudom megfogalmazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Herényi Károly, utána Mádi László. Herényi Károly képviselő úré a szó.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután arról kell most döntenünk, hogy alkalmas-e általános vitára ez a két törvényjavaslat, azt kell mondanom, hogy a Magyar Demokrata Fórum szerint nem alkalmas. Ennek oka a következő. A magyar adórendszer legnagyobb hibája a rendszer bonyolultsága, összetettsége. Aki nem tudná, ma 52-féle adónemet fizetünk, és körülbelül 24-féle olyan adókedvezmény van, amit le lehet írni valamilyen formában az adóból, járulékból, vagy egyéb befizetésekből. És ez a rendszer most sem lesz sokkal egyszerűbb. Ez nem egy átfogó, koncepcionális változtatás az egyszerűség irányába, hanem néhány olyan apró módosítás, meglehetősen nagy terjedelmet igénybe véve, ami a rendszer egészét, lényegét nem fogja érinteni.
A kormány most már ötödik esztendeje ígérgeti, hogy az adórendszert egyszerűsíteni fogja, hogy Európában ne mi szedjük be viszonylag a legkevesebb adót a legdrágábban, de ez egyszerűen elmarad. Itt nem pénzről van szó, itt politikai akaratról van szó, hogy komoly-e a szándék, vagy nem komoly, és pótcselekvéssel igyekszünk a lázas tevékenység látszatát kelteni. Ha meglenne a politikai akarat, akkor a következő a kérdés, hogy mégis, szakmai hiányosság, intellektuális deficit okán, vagy miért nem történik ez meg. Tehát általános vitára egyiket sem tartjuk alkalmasnak, mert így nincs értelme hosszan vitázni ezekről a törvénymódosításokról, amikor alig-alig lesz érezhető változás.
Az pedig, hogy a fővállalkozó az alvállalkozóval szemben ne teljesítse kifizetési kötelezettségét, ha annak adótartozása van, egyszerűen abszurd ötlet. Nem lehet olyan hatósági feladatokat kiterjeszteni, odadelegálni vállalkozó és vállalkozó közé, ami az egész rendszert megzavarja. Ez végképp elfogadhatatlan, nagyon nehezen értelmezhető. Ebből számos olyan konfliktus fog generálódni, amit utána majd nem győzünk kezelni. Azt gondolom, ezt a részt az előterjesztőnek vagy vissza kellene vonnia, vagy átgondolni, és olyan előterjesztői módosítással ésszerűsíteni, kiszűrni a negatívumokat, amelyek már most látszanak. Még egyszer, mi nem tartjuk alkalmasnak ezeket a törvényjavaslatokat általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László képviselő úr következik.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek? A mondás ma is jellemző. Itt voltak látványos deklarációk. Emlékszünk a nagy adócsökkentési elkötelezettségre, ami a szocialisták talán legbotrányosabb törvénykezési metódusa volt, amikor olyan törvényekkel kampányoltak, amelyeket azután visszavontak. Most is deklarálva volt, hogy egyszerűsítések és világosabb szabályok lesznek, de nem sok minden valósul meg ebből. Az egyszerűsítéseket úgy tervezték, hogy erre az összes érdekképviselet azt mondta, ezt nem. Márpedig az ő érdekük alapvetően a bürokratikus költségek csökkentése, a gyorsabb ügyintézés, a minél kevesebb adminisztráció. Úgy voltak ezek megajánlva, hogy egyértelmű tehernövekedés történik, máskülönben, mivel a szakma a saját érdekei ellen nem cselekszik, nem tiltakoztak volna. Mivel tiltakoztak, ez nyilvánvalóan azt jelentette, hogy az érdekeiket tömegesen és alapvetően sértette az az elképzelés, amit önök előterjesztettek. Ennek következtében most itt nem egyszerűsítések, hanem bonyolítások történnek, mert önök alapvetően szankciókban és adminisztratív szabályokban gondolkodnak.
Van egy szép logó, a feketegazdaság elleni harc. Ezt egyébként már hússzor elmondtam, de úgy tűnik, még sokszor el kell mondanom: a feketegazdaság alapvetően törvényellenes működést jelent, drog, fegyver, prostitúció, csempészet - tehát minden, a jogszabályok tilalmába ütköző tevékenység. A szürkegazdaság az, amikor legális a tevékenység, csak nem fizetik a közterheket. Ezt a fogalmat rendszeresen rosszul, pongyolán, megtévesztő módon használják. Itt alapvetően a szürkegazdaság elleni harcról van szó, mert a feketegazdaság ellen nem nagyon látom, hogy igazán harcolnának. Hogy miért, az egy más kérdés, ezt mindenki válaszolja meg maga. Nekem van tippem, de inkább nem mondanám el. Tehát az egyszerűsítés helyett igazából a szankciók, a különböző adminisztratív szabályok miatt bonyolódik a helyzet sok esetben.
Oda jutunk, és ez a második állításom, hogy a magyar középvállalkozások rendkívül komoly gondba kerülnek. Mindenkinek van egy olyan szubjektív világlátása, hogy azt látja, amit szeretne látni. Kovács Tibor ebben élen halad, mert szerinte az összes cégfelszámolási eljárás csak fiktív cégeket érinthet. Ő ezt akarja látni, ezért nem is lát mást. Közben az élet nem ilyen egyszerű. Rengeteg cég megy csődbe, kerül felszámolás alá, amely nem fog adózni a továbbiakban azért, mert önök különböző megszorításokkal, ellenőrzésekkel, szankciókkal tönkreteszik a működésüket. A nagy cégek tudnak tömegesen adókedvezménnyel élni, nagy támogatásokhoz jutni, a kis cégek sokszor a szürkegazdaságban léteznek, de a közepes cégek olyan volumenű tevékenységet folytatnak, hogy nekik muszáj legálisan működik. Ők járnak pórul, ahogy a társadalomban is azok, akik adót fizetnek. A középrétegek, a polgárok a legnagyobb kárvallottjai az önök intézkedéseinek, mert önök csak egyfajta módon tudnak gondolkodni, szigorításokban, szankciókban.
Azt, hogy hogyan lehetne nagyobb tortát sütni, hogyan lehetne a pozitív energiákat segíteni felszínre hozni, önök sajnos ebben abszolút nem tudnak gondolkodni, mert ez kívül esik a látókörükön. A legegyszerűbb, legbrutálisabb és szellemileg is a legigénytelenebb megoldásokat választják. Nagyon jól emlékszem, amikor Békesi László '92-ben beterjesztett egy olyan módosítást, hogy minden kiadási tételt 5 százalékkal levágott. Nem is vette észre igazából, hogy nem lineárisan kötődik minden, akkor a tb-járulékok például a bérkiadások alatt voltak, más szerkezetű volt a költségvetés. Aztán elment nyaralni, Ibizára, vagy nem tudom, hová, mi meg ittuk ennek a levét, egyesével szavaztunk az összes módosító indítványról, a kormány külön-külön foglalt állást mindegyikről, mert akkor még nem volt csoportos szavazás, és számszerűleg sem passzoltak a dolgok. De az a lényeg, hogy ez a szellemileg lebutult gondolkodás, ami csak a lineáris fűnyíró elvben gondolkodik, jellemezte már akkor is a Szocialista Pártot, és ez azóta sem nagyon változott, azon kívül, hogy most a szankciók és ellenőrzések fontosságáról beszélnek.
Azt kell mondjam, tömegével teszik tönkre a középvállalkozásokat. A középvállalkozások sorra küldik el az embereiket, ők pedig a szürkegazdaságba mennek. Ezzel önök nemcsak csökkentik a szürkegazdaságot, hanem növelik is, mert arra kényszerítik rá az embereket, hogy a megnövekedett anyagi, adminisztrációs terheket és a szankciókat valamilyen módon kikerüljék. (Babák Mihály: Nem értenek semmihez.) Az butaság, vagy vakság, ha ezt nem valljuk be magunknak. Hát valljuk már be magunknak, mert különben nem élünk a mindennapokban. Beszéljünk már cégvezetőkkel, akik tömegével karcsúsítják a cégüket! Azt mondják, hogy eddig fizettem állományban az embereket, de most már nem tudom, leépítek tömegével, és majd egyedi szerződéseket kötök velük, valamilyen módon machinálok, mert életben akarok maradni. Ez nem jellemző? Azt gondolom, hogy jellemző. És nem is csak kis, elszigetelt, marginális jelenségről, hanem igenis tömeges jelenségről van szó. Legyünk őszinték, legalább magunkhoz! Lássuk az árát, a következményét annak, amit csinálnak.
A harmadik dolog. Kétfajta reakciója van annak, ami itt most történik. Az adóemelések, a szankciók és a szigorítások következtében a csőd- és felszámolási eljárások növekednek, illetve tömegesen külföldre mennek cégek. Tömegesen külföldre mennek cégek bizonyos ágazatokból, bizonyos tevékenységekből, ami a magyar adóbevételek csökkenéséhez vezet, és megint csak növeli azt a típusú feszültséget, hogy vannak, akik mindennek isszák a levét, és vannak, akik kikerülik a terheket. És elméletileg ezeknek kellene versenyezni egymással. A nagy igyekezet nem a versenyegyenlőség irányába vezet sok esetben, hanem éppen a versenyhátrányok növekedéséhez azoknál, akik legálisan tevékenykednek. Lássuk már ezt a hatást! Hány cég ment ki Szlovákiába, hány ment ki Romániába annak következtében, ami itt folyik? (Kovács Tibor közbeszólására.) Kedves Kovács Tibor! Ha rossz a lelkiismerete, legalább legyen csendben, és kicsit gondolkozzon el. (Kovács Tibor: Egy számot mondjál. Egyet.)
ELNÖK: Képviselő úr, adok szót. Most Mádi Lászlóé a szó.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Azt javaslom, hogy nyugodtan, higgadtan várja végig a mondandómat, utána mondja el a véleményét, mondja el azt, hogy miért nem igaz, amit én mondok. Lehet, hogy nincs igazam, nincs kizárva, de hagyják meg azt a lehetőséget, hogy esetleg nekem van igazam, és nem önöknek. Ez is előfordulhat, Kovács Tibor. Nem? (Kovács Tibor: Véletlenül.) Nem tudom, mennyi az IQ-ja, de előfordulhat, hogy nem ön lát a legtisztábban. (Dr. Kékesi Tibor: Elnök úr, avatkozzon be ezekbe a dolgokba!) Próbáljunk meg türelemmel lenni egymás iránt, odafigyelni arra, amit a másik mond, és ne beszéljünk bele.
Folytatom. Itt statikus táblák vannak, viszont tartunk már ott a matematikai felkészültség tekintetében, hogy tudjuk, statikusan keveset lehet látni. Dinamikusan kellene nézni a dolgokat, különösen egy progresszív adónál. Ha úgy akarom összehasonlítani 2007-et és 2008-at, hogy nullának veszem a bruttó bérnövekedést, és ehhez viszonyítom az adóterheléseket, akkor nem járok el szakmailag a lehető legfelkészültebb és lehető legszakszerűbb módon. Ha manipulálni akarok, akkor természetesen igen. Ha azt akarom bizonyítani, hogy nem is nő az adóterhelés, csak éppen mindenkit feljebb kényszerítünk, a magasabb adósávba, vagy a jövedelmének nagyobb arányában fog magasabb adósávban adózni. Ha nem valorizáljuk a sávhatárt, akkor mit teszünk közgazdasági értelemben? Nekem volt olyan közgazdász professzorom az egyetemen, aki azt mondta nekem a '80-as években: uraim, hogyan lehet a legjobban megfejni az embereket úgy, hogy ne vegyék észre? Hát úgy, hogy nem valorizálom az adósávokat és az adókulcsokat. Magyarul, az inflációs jövedelmet én kaszálom be azzal, hogy növelem az adóterhelést. Mert egy progresszív adónál a valorizálás elmaradása az adóterhelés növelését jelenti. Meg kellene nézni 4,5 százaléknál, 6 százaléknál, különböző százalékos átlagos béremelkedésnél az adóterheléseket, meg kellene nézni egy gyereknél, két gyereknél, három gyereknél, hogy lássuk a hatásokat. Korábban voltak ilyen adatok. Emlékszem, azt hiszem, államtitkár asszony is emlékszik, a beterjesztett költségvetés mellékleteként volt dinamikus és statikus tábla is, és meg lehetett nézni, hogy különböző társadalmi csoportoknál hogyan hat az szja-beli változás. Enélkül önöket is becsapják, mert önök sincsenek világos adatok birtokában, hogy pontosan mi történik a különböző társadalmi csoportoknál. Ezt tudni kéne! Ilyen módon ezt nem is lenne szabad elkezdeni tárgyalni, mert nem látjuk a társadalmi hatásait. Hogyan tudunk valamit felelősen tárgyalni, aminek a következményeivel nem vagyunk tisztában? Azt gondolom, sehogy, annak ellenére, hogy ez már jó néhányszor megtörtént a múltban, és úgy látszik, megtörténik a jelenben is.
Még egy okot mondok, ami miatt szerintem az egész tárgyalhatatlan. A szankciókon túlmenően semmilyen érdemleges elmozdulás nincs az adóterhek kapcsán, még a nullszaldón belül sem. Tehát ne mondjuk azt, hogy az élőmunkaterheket csökkenteni kellene más rovására, mert ez nincs benne. Sőt, inkább azt látom, hogy az élőmunkaterhek növekszenek, de pontos adatokat szívesen hallanék erre vonatkozóan. Ellenösztönözzük a foglalkoztatást, miközben Magyarországon olyan adórendszerre lenne szükség, amely a foglalkoztatás növelésének irányába hat, a gyerekvállalás növelésének irányába hat, a családi modellt erősíti. Ha ez nincs meg, ezt fel lehet vállalni. Fel lehet vállalni, ha valaki ilyen értékalapon gondolkodik. Csak akkor be kell vallani, és azt kell mondani, hogy igen, mi ezt szeretnénk, mert nem tartjuk fontosnak, hogy az élőmunkaterhek csökkenjenek, nem tartjuk fontosnak, hogy Magyarországon több gyerek szülessen, hogy ösztönözve legyen az adórendszeren keresztül is a többgyermekes családmodell. Ezt be kellene vallani, és akkor legalább tiszta, világos viszonyok között látná mindenki, hogy különböző értékalapon, különböző társadalmi szemlélettel rendelkező pártok vagyunk. Lehet, hogy konzisztens az önök gondolkodása, csak be kell vallani, hogy önök mit gondolnak, milyen értékek alapján szeretnék alakítani a terheket. Lehet, hogy ez nem tudatos. Az is lehet, hogy nem így akarják. De akkor szembesülni kell azzal, hogy önök máshogy akarják, és más az, ami be van terjesztve. Akkor nyilvánvalóan korrigálni kell, mert nem egyezik a szándék és a beterjesztett törvényjavaslat. Ilyenkor generáljavítást kell végezni, át kell alakítani úgy, hogy tükrözze az adótörvény az önök gondolkodását.
Mindezen okok miatt nem tudjuk támogatni ezt az adótörvényt. Nyilvánvalóan bele lehet menni részletekbe, de most az általános vitánál tartunk, tehát alapvetően egyfajta tükörbe nézünk, mert nemcsak a költségvetés, illetve az államháztartás a tükre a politikai értékválasztásnak és a társadalmi szemléletmódnak, hanem az adótörvény is. Ebbe a tükörbe viszont bele kell nézni, és ennek most van itt ideje. Sajnálom, hogy ez a csúnya gyerek látszik benne, amit önök szültek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előbb jeleztem, hogy senki ne egymással foglalkozzon. Ez már a Keller-Babák vitában is előfordult, akkor is kértem, hogy ne tegyék, és továbbra is kérem mindkét oldalon ülőktől. Másrészt, ha valaki kér, adok szót. Megadom a szót Szabó Lajos alelnök úrnak.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm. Mielőtt szót kértem, még nem tudtam, hogy elnök úr ezt fogja mondani. Én is azt mondom. Teljesen természetes számomra, hogy jelenségeket, folyamatokat lehet másképp értékelni, ezekkel lehet egyetérteni, vagy lehet ezeket bírálni. Teljesen természetes, hogy vannak vélemények, és vannak ellenvélemények. Ezeknek itt a helyük, a bizottsági ülésen. De nem gondolom, hogy egymás IQ-jának minősítése elengedhetetlen feltétele lenne az adótörvények általános vitájának. Ezért kérem én is, hogy az ilyen típusú megjegyzéseket a vita során mellőzzük.
ELNÖK: Végh Tibor jelentkezett, neki adnám meg a szót.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlen egy gondolatot szeretnék még végezetül közkinccsé tenni. Ez a 189. §-hoz kapcsolódik. Ez arról szól, hogy ha valaki 10 millió forintnál nagyobb összeggel 180 napon túl tartozik, akkor az állami adóhatóság közzéteszi a nevét, adószámát, székhelyét. A következőt szeretném kérdezni. Az állampolgárok vajon jogosultak-e a saját honlapjukon, újságban közzétenni annak az adóigazgatási szervnek a székhelyét, adószámát, amely a túlfizetési összeget 180 napon belül nem utalja vissza, nem vezeti át a kérés ellenére? Mert igazából ez az általános elv, hogy a partnerséget megtaláljuk. Mindig volt egy adókódex. Néhány évvel ezelőtt, ha az adózó bement a hivatalba, látott egy ilyen adókódexet. Emlékeznek rá képviselőtársaim, pesszimizmus volt a szemben lévő oldalon, hogy vajon most ezt elérjük-e. Volt egy javaslat, hogy az adóhivatalokba telepítsünk már automatákat, amelyek össze vannak kötve. Az az ellenzéki fiatalember, aki öt éve próbálkozott ezzel, azt mondta, hogy mindig lepattant a kormánypárti többségről. Most elfogadtuk, mert úgy találtuk, hogy ez jó dolog. Azt gondolom, ez is jó dolog, és közösen biztosan megtaláljuk a megoldást, hogy az adószabályokban ezek is benne legyenek. Teljesen mindegy, hogy ki az, akinek 400 ezer forinttal tartoznak, tudom, hogy van ilyen, látom, tapasztalom, legyünk egyenrangúak.
Persze, menjen ez a törvény általános vitára, és mindenki, akinek van szakmai hozzáfűznivalója, tegye meg a módosító javaslatát. Azt gondolom, a kormánytöbbség el fogja fogadni azokat a módosító javaslatokat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim e tárgyban tesznek. Nézzenek ránk, nézzenek a szemünkbe: el fogjuk fogadni akkor, ha egybeesik a filozófiával, és egybeesik a saját tapasztalatunkkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzem, eddig Babák Mihály jelezte szólási szándékát. Babák Mihály képviselő úré a szó.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Azoknak a képviselőtársaimnak mondom, akik félreértik a bizottság mai ülését, ahol általános vitára való alkalmasságról tárgyalunk. Úgy látszik, gondjaik vannak, és számon kérnek rajtunk olyan dolgokat, ami, úgy gondolom, inkorrekt. Amikor szakmapolitikai kérdésről beszélünk, általában a bevételpolitika, az adópolitika, a kormány módszerei, amelyek kritika tárgyát képezik, és amelyek alapján döntünk, alkalmas-e egy törvényjavaslat általános vitára vagy sem. Önök az egész tárgyalásba részletkérdéseket kívántak belevinni. Ez néha kikerülhetetlen, hiszen egy jogintézménynél előfordulhat, hogy a részletből adódóan alkalmatlanná válik arra, hogy napirendre kerüljön. Ilyen részletkérdés, hogy az alvállalkozót nem lehet kifizetni.
De azt már végképp nem értem, amikor valaki földhözragadt módon az alvállalkozói rendszert igyekszik kritizálni. Hölgyek! Urak! Ahhoz, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntsön a kormányzati többség és a kisebbség, az ellenzék is, korrekt módon kellene előterjeszteni egy törvényjavaslatot. A szakmaiságát, a komolyságát megadná a kormány, ha megadná azokat a számításokat, azokat a táblázatokat, amelyeket kértünk. Államtitkár asszony nagyon kedvesen megígérte, hálás vagyok érte, de eleve be kéne terjeszteni, ide kéne adni a szakmai bizottságnak, hogy ne szarva közt keressük a tőgyét, hanem tisztességgel lássuk a szándékaikat. Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Ha önök nem akarják, az önök kormánya nem akarja, hogy tisztességesen lássuk a szándékaikat, mert palást alatt akarják tartani, akkor, kérem, ne számítsanak egyébre, mint arra, hogy nemet mondunk. Azt mondjuk, hogy ez így nem jó.
Amikor arról vitatkozunk, hogy hogyan lesz többletbevétel, amikor csökkennek az adók, önök beszélnek összevissza, hogy adót csökkentenek, aztán nem csökkentenek. Megint csak azt látom, hogy sarcolják a magyar vállalkozókat, és mindegyiket csibésznek, trógernek tartják, ha nem is szó szerint, de a részletszabályokból ez derül ki, mindegyiket igyekeznek megsarcolni. Jó, ha tudják, hogy az állam bevétele ezektől a vállalkozásoktól, a termelő szférától származik, abból tartják el a Pénzügyminisztérium alkalmazottját is, minket is. Szóval, lehet a gazdaságot úgy támogatni, hogy megfojtják, és akkor holnap nem lesz aranytojást tojó tyúk, hogy egy nagyon régi bölcs emberre visszautaljak. Nincs ez így jól. Tegyék a szívükre a kezüket! Lehetetlen helyzetbe kényszerít minket az önök kormánya, amikor nem adnak lehetőséget arra, hogy tényleg szakmai vitát folytassunk. Nekünk az a dolgunk, hogy számon kérjük önökön az ígéreteiket. Számon kell kérnünk azt, amiről beszélnek. Csak sajnos, amit mondanak, sosem igaz. Saját magukkal számoljanak el! Megbocsát elnök úr, ha Molnár Albert nevét említem, de hogy merészeli számon kérni például azt, hogy mit olvastam el, és mit nem? Különben megnéztem, odamentem mögé, a papír nincs összetörve, tehát ő sem olvasta. Úgyhogy bagoly mondja verébnek, hogy nagy feje van. De mi szakértőkkel megnéztük, hogy ez a törvényjavaslat alkalmas-e az adótörvények változtatására - hölgyek, urak, nem!
Tehát tisztességes előterjesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy döntési helyzetbe kerüljünk, a szükséges információkat meg kellene kapnunk. Önök maguk sem kapják meg, önök is az orruknál fogva vannak vezetve, jó, ha tudják. De nem kívánom önöket sértegetni, pedig minket egyszerűen lenéznek. Arra hivatkozni, hogy nem olvastuk el?! Mert ez szokott lenni a plenáris üléseken is. Általános vitánál feláll az államtitkár: maga, képviselő úr, el sem olvasta. Maga nem ért hozzá. Interpellációról, bármilyen kérdésről van szó, állandóan lehülyéznek. Hagyjanak fel ezzel a magatartásukkal, mert mi sem tudunk akkor mást tenni, hiszen amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Ebben a kérdésben önök sem felkészültek, és az az igazság, hogy komolyan így látom.
Az adójogszabályok terjedelme. Hölgyek! Urak! Még nem mélyedtem el teljes egészében az áfatörvényben, még nincs itt az ideje, de úgy gondolom, már csak azért is, mert uniós szabályokat vett át, hogy valószínűleg nem rossz. Az a kérdés vetődik fel, hogy egy jogszabály legyen hosszú, vagy rövid. Tudják, lehet a polgári jogban is szerződést kötni kézzel, szóban, írásban, és lehet részletesen szabályozottan. (Molnár László: Kézzel hogy lehet szerződést kötni?) Kezet fogunk. Paktum. Jó, ha tudja. Látszik, hogy nem tanult jogot.
ELNÖK: Egymással ne foglalkozzanak!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Nem tudom, miért szól bele. Szóval, azzal sosincs gond, ha egy jogszabály, amelyet hosszabb távra szánnak, átgondolt, részletező, és minden esetleges fogalmi problémára választ ad. Tudniillik, akkor nem lesz kiskapu. Én például nem sokallom az áfatörvénynél a terjedelmet, mert alapos, átgondolt jogszabály, azt jelzi számomra, hogy nem hagy nyitva kérdéseket, és minden pontosan érthető. Nem kell mellé állásfoglalás, nem kell értelmezés, nem marad kiskapu sem. Hölgyek! Urak! Javaslom, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is kövesse az alapos jogalkotást, mert úgy gondolom, ezzel a törvényességet és a gazdaság fehérítését is szolgálni fogja.
Azt kérem önöktől, hogy csak annyit követeljenek meg tőlünk, mint maguktól. A másik törvényjavaslat összekapkodott, nem áttekinthető, továbbra is különböző terheket rak a vállalkozásokra, nem szolgálja a gazdaság érdekeit, ugyanakkor az államkassza érdekeit sem, és nem szolgálja a gazdaság fehérítését sem. Csak azt tudom javasolni tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ne fogadják el az adótörvények beterjesztett módosítását. Azt is szeretném tanácsolni, hogy ritkábban nyúljanak az adótörvények módosításához, mert ha mindig a túlmozgó miniszterelnökük metódusait követik a törvényhozásban is, akkor ebben az országban nem lesz jogbiztonság. Márpedig ezt önök el is érték már hatéves kormányzásuk ideje alatt. Ilyenkor a szerencselovagok meglovagolják az önök hibáit, és rendszeresen kijátsszák a jogszabályokat. Úgyhogy módjával! A törvényt mindig meg kell fontolni, meg kell indokolni, látni kell az eredeti céljait, szándékait, szakmapolitikai elképzeléseit. Ezek hiányában, elnök úr, nem javaslom elfogadásra a beterjesztett törvényjavaslatot. Alkalmatlan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Katona Béla képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Azt gondolom, amikor arról döntünk, hogy egy törvényjavaslat alkalmas-e az általános vitára, akkor először azt kell megnézni, hogy mi volt a célja ennek a javaslatnak. Ennek bevallottan viszonylag szűk célrendszere volt. Az, amit például Mádi képviselő úr számon kért az adórendszerről, az nem ennek a törvénynek a része. Ez most konstrukciójában nem változtat az adórendszeren. Azt hiszem, elég közismert, hogy 2009-re akarja a kormány kialakítani az új adórendszert, amelyhez az adófilozófiát végig kell gondolni. Ez most nem az. Ez ugyanazt a rendszert tartja fenn kisebb módosításokkal, ezt vállalta fel. Ha azt nézzük, hogy általános vitára alkalmas-e, akkor azt kell nézni, hogy a felvállalt céloknak nagyjából megfelel-e ez a javaslat.
Hiszen itt arról volt szó, hogy nézzük meg, hogyan tudjuk egy kicsit egyszerűsíteni az adórendszert. Nézzük meg, hogyan tudjuk a feketemunka lehetőségét egy kicsit szűkíteni. Nézzük meg, hogy az adóelkerülés lehetőségét hogyan tudjuk szűkíteni. Nézzük meg, hogy például a kisadókat össze tudjuk-e úgy vonni, hogy az a vállalkozók számára a terhek növekedése nélkül egyszerűbb adózási rendszert alkosson. Azt gondolom, ha most az általános vitára való alkalmasságról döntünk, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ezeknek a céloknak ez a törvényjavaslat alapvetően megfelel, tehát általános vitára alkalmas. Rengeteg vita lesz még a részletekben, ebben biztos vagyok. A mai vitából is kiderült, hogy a kormánypárti képviselők részéről is vannak a javasolt módszerekkel szemben kifogások. Soha nem volt még olyan, hogy ne került volna sor módosító javaslatok elfogadására a parlamenti vitat végén. Tényleg jó lenne, ha legalább itt, a költségvetési bizottság ülésén, ha nem is most, mert most az IQ-szintekről beszélgetünk, meg sok más felesleges dologról, de mondjuk a legközelebbi alkalommal próbáljunk szakmai vitát folytatni arról, hogy azok az elemek, amelyek szerepelnek ebben a törvényben, valóban alkalmasak-e arra, hogy elérjék a célt.
Én például részt vettem a kisadók új rendszerének kialakítása érdekében egy sor előkészítő tárgyaláson. Olyan jó ötletnek tűnt, hogy összevonjuk a kisadókat, egyszerűbb lesz az adózás. De amikor eljutottunk a részletekig, akkor kiderült, hogy mire minden fontos szempont nagyjából figyelembe vételre került, majdnem olyan bonyolult lett az új rendszer, mint amilyen a régi volt. Őszintén bevallottuk, hogy körülbelül idáig tudtunk eljutni, vigye el a kormány az Érdekegyeztető Tanácsba, és ha a vállalkozók azt mondják, hogy nekik ez a rendszer egyszerűbb, akkor fogadjuk el, ha azt mondják, hogy semmivel sem egyszerűbb, a régi majdnem hogy jobb volt, akkor hagyjuk ki. Rengeteg olyan elem van, amin érdemes gondolkodni, kell is gondolkodni, de ha egymás sértegetésével, vagy politikai nyilatkozatokkal próbáljuk ezt helyettesíteni, akkor nem sokat fogunk előre menni. Tehát úgy gondolom, általános vitára mindenképpen alkalmas a javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői hozzászólások? Igen, Mádi László képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Azt hiszem, nincs semmilyen tartalmi vitám a Katona képviselőtársam által elmondottakkal. Szerte a világban a közgazdaságtudomány is próbálja ezt valamilyen módon kvantifikálni. De ha nincs bizalom, és olyan depressziós környezet van, ahol nem látják a jövőt, akkor óhatatlanul felerősödnek az indulatok. Ez természetesen nem tesz jót a szakszerűségnek, az érdemi vitának, de látni kell, hogy ennek okai vannak. Ha ezeket az okokat nem szüntetik meg, akkor nagyon nehéz puszta óhajjal elérni azt, hogy érdemi szakmai vita legyen. Nyilvánvalóan itt a hatalom oldaláról lehetne megtenni azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek, ha nem is helyreállítják ezt a bizalmat, de a bizalomhiányt csökkenteni tudják. Enélkül, azt gondolom, mindvégig rendkívül moderáltan szólalunk fel ahhoz képest, ha kimegy az utcára, a baráti körébe, a kocsmába, vagy bárhová, és emberekkel beszélget, amilyen indulat az emberekben van. Ez az indulat, higgye el nekem, ahhoz képest, amilyen ígéretek voltak itt, és nem akarom visszaidézni, hogy 2005-ben, 2006-ban a költségvetésnél, az adótörvényeknél milyen expozékat mondtak, és milyen ígéreteket fogalmaztak meg, még nagyon-nagyon visszafogott.
Mindezen szempontok figyelembe vétele nélkül ilyen óhajokat megfogalmazni elég meddő. Bizalomépítésre lenne szükség, ahhoz viszont nem így kellett volna az elmúlt másfél évben politizálni. Úgyhogy szerintem a jelenlegi helyzet még nem a legrosszabb ahhoz képest, amilyen indulatok az emberekben okkal és joggal munkálnak az önök tevékenysége miatt.
ELNÖK: Balla György képviselő úr kért még szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék én is ehhez csatlakozni, mert természetesen sok mindenben egyet lehetne érteni azzal, amit Katona képviselő úr mondott. Csak az a helyzet, hogy van némi tapasztalatunk erről a kormányról. Jó azt most hallani, hogy ennek az adótörvény-módosításnak nem átfogó rendezés a célja, majd 2009-ben jön az átfogó adórendezés. Aztán folytathatjuk tovább, hogy 2010-ben a kormány tervei szerint jelentős adócsökkentés lesz, 2011-ben meg az egész visszavonása következik. Egy sikeres kormányra lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán normálisan lehessen ezekről a kérdésekről beszélni. De amikor azt tapasztaljuk, hogy ugyanaz folyik a kommunikációban, mint néhány éve folyamatosan, akkor, képviselő úr, tisztelettel hadd jelezzem, hogy a hitelességi képesség meglehetős mélyponton van. Nehéz elhinni erről a kormányról, hogy bármit komolyan gondol.
ELNÖK: Nem zárom le a vitát, csak én is szeretnék hozzászólni, mert eddig csak kérdést tettem fel. Ha jól értettem, nem cáfolta az államtitkár asszony, hogy az adó-, járulék- és egyéb bevételek összege nő 16,8 százalékkal. Ha nem így van abszolút számban, akkor jó lenne, ha cáfolná. Értem, amit logikailag mondanak, hogy az adó most benyújtott módosításai nem okoznak lényeges változást. De 2006-ban súlyos adóemelés volt, ami végigsöpört a rendszeren, illetve most, miután az adózás alapját lényegesen kiszélesítik, amit Schmidt képviselő úr mondott, ezért más abszolút összeg jön be. Ha lenne részletes hatástanulmány, akkor nyilván nem kellene ilyen árnyékbokszolást végezni. A költségvetést pár napja megkaptuk, én ma kaptam meg, abból próbáltuk összeszedni, sokféle tételből ezt az adatot. Ezek alapján abszolút adóbevétel-növekedés van, ami lehet, hogy nem a mostani módosításból adódik. De ennyi idő alatt nem lehet átvizsgálni, és az adatbázisok sincsenek meg, az ÁSZ véleményét pedig még nem ismerjük, ezért engedje meg, hogy egyelőre tényszerűnek vegyem.
A másik az Érdekegyeztető Tanács. Az újsághírekből tudjuk, bár még lesz második forduló is, hogy a kisadók bevezetését nem támogatta egyik oldal sem. Ennek ellenére itt van előttünk. Ha úgy tetszik, az a vita itt folytatódik tovább, vagy folytatódhatna, ha meglennének a hivatalos vélemények, mert most csak a sajtóban megjelentek alapján tudunk vitatkozni. Nem látjuk a mögötte lévő érveket, ellenérveket, amelyekben mások nyilván részletesebben elmélyedtek. De azt látni kell, hogy ami egyszerűnek tűnik az adóhivatal szempontjából, az nem biztos, hogy egyszerű az adózók oldaláról. Láttuk, a gyógyszer-gazdaságossági törvény kinek volt gazdaságos? A költségvetésnek, mint utólag kiderült, de az emberek számára nem feltétlenül. Ha lózungokkal kommunikálunk, akkor természetesen az "attól függ" kérdése vetődik fel, hogy melyik oldalról nézzük. Az államháztartás szempontjából, vagy az adófizetők oldaláról? Ez két, teljesen más szemléletmódot jelent. Valóban, ha több büntetés, több fenyegetés van a rendszerben, nagyon ellenőrzési tortúra, az összességében többlet adóigazgatási költséget jelent a vállalatok, az emberek számára. Több szakértőt kell alkalmazni, több időt kell vele foglalkozni, többször kell egy vizsgálatra felkészülni, esetlegesen pereskedni. Összhatásában az adózók szempontjából jelentős tortúra jelentkezik az állam oldaláról azzal, hogy nagyobb vegzálás, nagyobb ellenőrzési procedúra alá van véve a rendszer. Itt megint nem árt, ha valóban pontosan definiáljuk, hogy mit akarunk. Márpedig, amilyen eljárásokat általában elenged, vagy megszüntet a javaslat, az egyszerűsítés, de amit hozzátesz, az újabb és újabb eljárási terheket, összességében költséget jelent.
Van a versenyképességnek egy fontos számítása, ennek alapján lenne egzakt, amit mondanak. Magyarország az Európai Unió alsó harmadában van aszerint, hogy egy vállalkozónak egy évben mennyit kell adóigazgatási, közigazgatási, államigazgatási eljárásokkal foglalkoznia, és ez mennyibe kerül neki. Ehhez képest, benyomásaink szerint, ez a javaslat nem javít ezen a helyzeten, önök ezt nem tudták cáfolni, hogy ezen versenyképességi mutatóban ez javulást jelentene. Katona képviselő úrnak is jelzem, azzal, hogy a kormány kijelenti, hogy így van, és az indoklásba is beleírja, attól még a hatásmechanizmusa nem ez lesz. Ezért gondoljuk azt, hogy általános vitára alkalmatlan, mert megint olyanokat állít a kormány, hogy egyszerűsítés lesz, de ez legfeljebb az eljárás szempontjából a bíróságon segíti az adóhatóságot a jobb érdekérvényesítésben, a vállalkozóknál segíti azt, hogy már nem is kell bíróságra menni, hanem direktben inkasszálni tudják az alvállalkozókat a fővállalkozók. Ez nem jelent egyszerűsítést, nem jelent kiszámíthatóságot, és nem is jelent biztonságot ebből a szempontból.
Ha már az alvállalkozókról volt szó. Ne haragudjanak, de a teljes államigazgatási reform, amit Draskovics úr mint miniszter meghirdetett, és az önök kormánya oda állt mellé, az alvállalkozói rendszerről szól. Egy autópálya-építkezésnél egy vállalat belső ügye, hogyan szervezi a munkáját, hiszen ciklikussága van a munkavégzésnek. De a normál államigazgatási eljárásokat is kiszervezik. Erre kényszerítik az önkormányzatokat is, hogy "privatizálják" ki azokat az eljárási tevékenységeket is, amelyeket eddig közalkalmazottak, vagy köztisztviselők végeztek. Ha ezt teszik, ebből az következik, hogy egy alvállalkozói lánc jön létre. Ez egyáltalán nem arról szól, amit Keller László mondott, hogy megpróbálták volna ezt fékezni, hanem a reform minden erővel arról szólt, hogy alvállalkozói rendszereket hozzanak létre, egészen elvont területeken is, messze nem a piaci szféra környezetében. Javaslom, Bajnai úrnál a pályázati kiírások esetében vizsgálják meg, mennyit adtak ki alvállalkozásba, nézzék meg, az európai uniós eljárásokban a kiírási rendszerekben hány köztisztviselő vesz részt, hány ügyvédi iroda, hány szakértő. Ha már az összeférhetetlenségnél tartunk, vizsgálják meg, hányan írnak közülük majd pályázatot, és fognak a bíráló bizottságokban részt venni. Ezt most építik ki. Eddig ez nem így volt. Eddig még az önök előző négy évében is bent volt a kormányzati körökben. Most ezeket kiszervezik.
Két adónemre önök azt mondták, hogy megszüntetik: iparűzési adó, fix egészségügyi járulék. Arra még választ sem kaptunk, hogy mi fog ezzel történni. Sőt, az én olvasatomban, ha az iparűzési adó alapjára vetítik az 5,5 százalék pluszadót, akkor az iparűzési adót emelik. Ez a vállalkozói körben így fog megjelenni. Tehát nemhogy megszüntetik, hanem újabb emelés következik be. Az iparűzési adót az Európai Unió meg állítólag az adóbiztos úr kifogásolja, önök viszont ezt most megfejelik, az állam is iparűzési jellegű adót fog beszedni. Nagymértékben. Ez mennyiben felel meg a megszüntetés irányának - kérdezném. Mert úgy tűnik, hogy még egy lapáttal rátesznek. Nem tudom, hogy mennyi az iparűzési adóhoz viszonyított szám, de az biztos, hogy az állam is beszáll a forgalmi típusú adók növelésébe. Eddig az volt az érv, különböző európai uniós állásfoglalásokra hivatkozva, hogy ilyet nem lehet. Akkor ezzel most mi a helyzet? Ha ez jó így, hogy önök a kisadók összevonása címén új adóalapot választottak, akkor az iparűzési adóról a jövőben sem kívánnak lemondani, hiszen ez ezek szerint jogilag rendben van. Csak pontosítást kérek, mert éveken át arról beszéltek, hogy meg fogják szüntetni az iparűzési adót.
A kiskapuk esetében igazából nem azt kérdeztem, hogy általában mikor képződtek a kiskapuk, hanem azt, hogy azok, amelyeket most önök be akarnak csukni, melyik jogszabályi tényállásokból következnek. Ezt fejelte meg Dancsó képviselő úr, aki azt kérdezte, hogy hány ilyen bírósági eljárás volt, vagy hány van legalább bírói szakban, és mennyi ennek az abszolút összege. Bírósági döntés hány van? És az ön javaslatuk szerint, ha szakszerűek, mennyivel fog csökkenni? Nem virtuális kérdés volt ez, hanem nagyon konkrét, hogy a konkrét eljárásra ez mennyiben ad választ. Mert ha már utószabályoz a kormányzat, legalább arra szabályozzon, amiben már, ha úgy tetszik, a rövidebbet húzta a kormány, vagy kiderült, hogy jogszabályi bizonytalanságból adódóan nem lehetett bizonyítani az ügyeket, vagy éppen fordítva, elkapták. Egyébként jelzem, az már nem kiskapu, az adóelkerülés, vagy adócsalás. Az egy másik kategória, ha a bíróságon helyt állt az ügy. Igazából nem az a kérdés, hogy mi az, amit megnyert a kormányzat, hanem, hogy mi az, amit elveszített, hiszen ott volt valamilyen rossz szabályozás, ami a kiskaput tudta működtetni. A kiskapu nem törvénytelen, ha törvényi kiskapuról beszélünk, és nem más, reálgazdasági kiskapuról. Akkor pedig az elveszített perértéket kellene megnézni, és ahhoz viszonyítani, hogy mennyivel fog csökkenni a számuk. Ez egyébként az államreform nagyon fontos eleme, hogy indikátorai legyenek minden változásnak. Hol az indikátor? Mi az indikátora ennek a változásnak? Szerintem ezt is érdemes lenne megvitatnunk, ha már szakmai vitákban a részletekbe mennénk, de talán ez ezen túlmutat, a részletes vitához tartozik, amit most feszegetek, nem biztos, hogy ezt ma kell megvitatnunk.
A kommunikációjukban azt mondták, hogy többen fizetnek tb-járulékot. Amennyire én emlékszem, de ezt pontosítsuk, az előbb már kérdeztem, ha a minimálbér kétszeresét befizetők száma 110 ezer, az nem új adófizetőt jelent, hanem arról van szó, hogy aki eddig kevesebb jövedelmet vallott be és kevesebb adót fizetett, az most önök vagy az adóhivatal által kikényszerítve kétszeres járulékot fizet. Ezek száma 110 ezer. Ez így értelmezhető. Vagy önök arra gondolnak, hogy 110 ezerrel nőtt az adófizetők száma, akik eddig nem fizettek? Azt meg azért nem tudom elképzelni, mert a foglalkoztatás tízezer körüli számmal nőtt, de nem 110 ezerrel, az biztos. Itt ellentmondást látok. Ha pontosan fogalmazunk, akkor talán a vitákat is meg tudjuk előzni.
Összességében a költségvetés adóemelési trendje, úgy látjuk, tovább nő. Továbbra is az eddig is adót fizetőkre próbálja terhelni a nagyobb adót. Ebből kíván többlet-adóbevételt hozni. Most nem a kulcsokhoz nyúlnak, hanem a vetítési alapokat megváltoztatva és egyéb más módon próbálják az adótöbbletet hozni, illetve, ha jól emlékszem, vannak olyan adóváltozások, amelyekről korábban született döntés, de 2008. január 1-jétől lépnek életbe. Azok hatásairól ön nyilván nem beszélt, mert az hatályba fog lépni, akárhogy szavazunk most. Minket nemcsak konkrétan az érdekel, hogy ez az adójogszabály-változás mit von maga után, hanem ennek milyen a 2008-as reálgazdasági folyamatokra való hatása. Több képviselőtársunk is azt jelezte, én is szeretném a Fidesz nevében jelezni, úgy látjuk, hogy a vállalkozói aktivitás ellen hat. Ez vagy a szürkegazdaságot fogja tovább erősíteni, vagy az elmenekülést az országból az Európai Unión belül, a szabad tőkeáramlás, a szabad munkaerő-áramlás és más európai uniós elvek keretében. Ezzel szemben érdekünk lenne, hogy több adófizető és nagyobb vállalkozási aktivitás legyen az országban. Ez a gazdasági növekedés kilátásait gyengíti, azt mutatja, hogy a 2 százalékos gazdasági növekedés, amit önök kimutatnak jövő évi várhatóként, kérdőjeles ilyen körülmények között.
Nemcsak adótechnikai, adóeljárási kérdések szempontjából vitatható ez a törvény, hanem ennek a reálgazdasági hatásait, ebből kifolyólag a makrogazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra ható negatív hatásait együttesen tekintve mondjuk azt, hogy ez pénzbehajtás, nem pedig egyfajta gazdaságpolitikát képvisel, vagy pedig restrikciós gazdaságpolitikát fejez ki, de akkor nevezzük annak. Azt viszont nem fogalmazta meg a kormányzat mint célt, hogy restrikciós gazdaságpolitikát szeretne meghirdetni. Ezért az általános vitára való alkalmassága megkérdőjelezhető, nem elfogadható. Ennyi lett volna részemről az összefoglaló.
Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, államtitkár asszonynak megadom a szót. Nyilván a politikai, gazdaságpolitikai szegmensben felvetett kérdések közül eldönti, hogy mire kíván válaszolni. De jó lenne, ha a tényeket tudnánk tisztázni alátámasztott adatokkal, mert az segítené a további vitát. Köszönöm szépen.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy pontosíthatok. A 110 ezer főt példaként említettem. 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba az a jogszabály, amely azt mondta, hogy az a vállalkozás, amelynek lehetősége van az alkalmazottjai után a minimálbér kétszeres után járulékot fizetni, tegye meg. Úgy szólt a jogszabály, hogy mindenki számára kötelező, azonban aki jövedelmi, vagyoni viszonya, egyéb körülményei alapján ezt nem tudja fizetni, bejelentéssel él az adóhatóságnál. Abban a körben, akik 2006-ban már havi járulékbevallásra kötelezettek voltak, mintegy 2,5 millió alkalmazottat érintően tudta az adóhatóság ezt megnézni. Augusztus és szeptember között 110 ezer alkalmazottnál emelkedett a fizetés a minimálbér kétszeresére. Ugyanis úgy kellett bevallani, hogy adóalap, adóelőleg, és így tovább. Tehát azoknál, akiknek nem volt lehetőségük, hogy a minimálbér kétszeresét adják az alkalmazottaiknak, az adóhatóság megvizsgálhatja, meg is vizsgálta, hogy valóban reális-e, hogy csak a minimálbér környékén történik a bérezés. Ezt szerettem volna pontosítani, hogy 110 ezer ember kapott több fizetést szeptemberben, mint augusztusban.
Tisztelt Elnök Úr! A 16,7 százalékos adónövekedés kérdésére: A költségvetési törvény 222. oldalára, az általános indoklásba tettük be az egyes adókkal kapcsolatos költségvetési hatásokat. Úgy gondoltuk, hogy nem terheljük a saját tájékoztatónkat, hiszen itt már úgyis le van írva, hogy a különböző adónemekből milyen bevételnövekedésre, stagnálásra, vagy visszaesésre számítunk. Ezt pótlólagosan hozzá fogjuk tenni a tájékoztatónkhoz, mert ezek itt részletezve vannak a különböző adónemeknél. A társas vállalkozások által fizetendő különadóból 2008-ra tervezett pénzforgalmi bevétel 18 százalékkal nőtt az előirányzathoz képest. A 16,7 százalékot én nem találtam meg a számításokban, ezért elnézést kérek, mert az összes bevétel 6,8 százalékkal növekedik, a közteher 10,3-mal, a jövedelemadó 9,5-tel, a tb 10,8-cal a 2007. évi előirányzathoz képest.
Közben a várhatóba már beépült közel 50 milliárd forint jövedékiadó-bevétel. A várhatóba a társadalombiztosítási járuléknál már beépült több tízmilliárd forint, vagy a társas vállalkozások különadójába, mert ott már 2006-ban is több jött be, mint amennyi az előirányzatban szerepel. Tehát ma délután át fogjuk küldeni, hiszen akár a feketegazdaság visszaszorításából adódó többletterhek már bázist képeznek. Tehát 16,7 százalékot nem látok a költségvetési törvényben, de át fogjuk küldeni a tisztelt bizottságnak, hogy az egyes adónemekből, amit a költségvetési törvény általános indokolása tartalmaz, milyen bevételre számítunk.
Még egy szakmai megjegyzés ahhoz, ha megengedik, hogy a vállalkozások megszűnnek, csődbe mennek. Négy hónappal ezelőtt végeztünk egy vizsgálatot, az APEH adatai alapján 40 ezer egyéni vállalkozó szűnt meg az év folyamán. Ennek a 40 ezer egyéni vállalkozónak az adóazonosító jelét megnéztük, hogy nem került-e be az alkalmazotti körbe, és kiderült, a megszűnt egyéni vállalkozók közül 15-16 ezer lett alkalmazott. Nagyon sok egyéni vállalkozó számlázott úgynevezett színlelt szerződéssel. A megszűnés azt jelenti, hogy a legális gazdaságba ment. Egyébként minden héten kapjuk a jelentést, a megszűnő és újonnan alakult vállalkozások között semmiféle eltérés nincs a korábbi időszakhoz képest, akár a társas vállalkozások esetében. Partnerség az adóhatóság és az adózók között: mindannyiunknak az a célja, hogy egyenrangúként kezelje az adóhatóság, ne legyenek visszaélések, magyarul az adóhatóság se tartozzon az adózónak. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy maradt-e olyan kérdés, amire a kormány részéről választ vártak. (Nincs jelentkező.) Nem. Az lenne a kérésünk, hogy e-mailben küldjék el a megígért anyagokat, és akkor minden képviselőnek tudjuk továbbítani.
Kérdezem, hogy szavazhatunk-e. (Jelzésre.) Úgy látom, igen. Akkor kérem, hogy aki általános vitára alkalmasnak találja az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, jelezze! (Szavazás) A többség. Tartózkodott? Ellene? A többi.
Aki az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja, kérem, jelezze! (Szavazás) Szintén a többség. Tartózkodott? Egy. Ellene? A többi. A többségi előadó Molnár Albert, a kisebbség részéről magamra vállalom a feladatot. A bizottság egyetért ezzel. Köszönöm szépen államtitkár asszony és kollégái közreműködését.
A foglalkoztatási nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat, így ez a napirendi pont okafogyottá vált, nem kell tárgyalnunk. Várhatóan jövő héten kedden lesz bizottsági ülésünk. Külön kérem, hogy az ORTT albizottság előtte ülésezzen. A albizottság elnökét kérem, hogy a keddi bizottsági ülésre készítse elő az előterjesztést. A bizottság ülését bezárom, mindenkinek további jó munkát kívánok. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 28 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit