KPSZB/35/2007.
KPSZB/64/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007.október 30-án, kedden 10 óra 08 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Tassy Sándor szóbeli kiegészítése *
Döntés a jelentés általános vitára való alkalmasságáról *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásának kezdeményezése *
Döntés a törvényjavaslat önálló bizottsági indítványként való benyújtásáról *
Az egykulcsos személyi jövedelemadó előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Herényi Károly szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Göndör István szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Varju László szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Sepsi Tibor szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Sepsi Tibor szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
Ügyrendi javaslat a javaslatok tárgyalási módjára *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása *
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Tukacs Istvánnak, illetve Molnár Albertnek (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Szijjártó Péter (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Tóth András (független) Lengyel Zoltánnak (független).
Dr. Tassy Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Wéber János, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja
Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Göndör István (MSZP), előterjesztő
Dr. Papp Imre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára
Varju László (MSZP), előterjesztő
Sepsi Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója
Dr. Bozzay Erika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Nagy Gabriella, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácsosa
Pintér Imre, a Pénzügyminisztérium tanácsosa
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a költségvetési bizottság ülésén megjelent vendégeinket, a szakértőket és természetesen a képviselőket is. Külön köszöntöm a jegyzőkönyvvezetőt.
A mai ülésre 14 napirendi pontra érkezett javaslat az elnök úrtól. A napirendi pontok nem változnak, de a tárgyalás sorrendjének módosítására javaslatot tennék. Elsőként tárgyalnánk meg az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentést, utána az ORTT 2008. évi költségvetéséről szóló javaslatot, és amennyiben a szakállamtitkár úr megérkezik, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását is hamarabb tárgyaljuk meg. A továbbiakban a meghívóban szereplő sorrendben haladunk. Kérdezem, szavazhatunk-e. Úgy látom, igen. Aki a napirendi javaslatot a szóban elhangzott módosítással elfogadja, kérem, jelezze! (Szavazás) Huszonegy. Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendjét.
Akkor megkezdhetjük a munkánkat. Először az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés általános vitára való alkalmasságát fogjuk megvitatni J/4135. szám alatt. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit, dr. Tassy Sándor főosztályvezető-helyettes urat és kollégáit. Rövid szóbeli kiegészítésre megadom a szót.
Dr. Tassy Sándor szóbeli kiegészítése
DR. TASSY SÁNDOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az idén már 9. alkalommal találkozunk ebben a körben, hogy számot adjunk az agrárgazdaság előző évi helyzetéről. Az idő rövidségére való tekintettel eltérnék a korábbi évek gyakorlatától, attól, hogy sorra vegyem az egyes fejezetek értékelését. Így csak két témakört érintenék, egyrészt magát a jelentést, másrészt kiemelnék néhány főbb megállapítást a 2006. év eredményeiről.
Mint ismeretes, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény írja elő, hogy be kell nyújtani a parlamentnek a jelentést, amely a KSH társfelelősségével és az Agrárgazdasági Kutató Intézet közreműködésével készült. A jelentést határidőre elkészítettük, 15-e előtt már a minisztérium honlapjára is felkerült. A törvényi előírás szerint a jelentést meg kell vitatnunk az Agrárgazdasági Tanáccsal, ez is megtörtént, a tanács írásos állásfoglalása a jelentés mellett szerepel, értelemszerűen a plenáris ülésen ez is megvitatásra kerül. Bár a törvény nem írja elő, a jelentést FŐVÉT-tel is megvitattuk, ők is elfogadták. Ehhez a ponthoz egyetlenegy kiegészítést tennék még, hogy nagy álmunk teljesül idén, ugyanis döntés született arról, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan az agrárgazdasági jelentések rövidített, mintegy 60 oldalas, kicsit látványosabb változata mind írásos, mind CD-formában megjelenik három nyelven, németül, franciául és angolul. Ez is felkerül majd a minisztérium honlapjára, és így lehetőségünk van arra, hogy akár az EU Bizottság munkatársainak, akár pedig a társult országok minisztériumainak, szakmai érdekvédelmi szervezeteinek ezeket az anyagokat eljuttassuk.
Ezután szólnék néhány szót a 2006. év eredményeiről. Elöljáróban meg kell említenünk, hogy 2006 az agrárgazdaság számára rendkívül kedvező év volt, a sikerekben, eredményekben meghatározó és döntő szerepe a kedvező időjárásnak volt, szemben az idei évvel, amikor mind az aszály, mind a fagy együtt jelentkezett, de ez majd a 2007. évről szóló jelentés tárgyát fogja képezni. A főbb eredmények közé tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása elérte az 1600 milliárd forintot, ami 6 százalékkal magasabb az előző évinél. A korábbi évekkel szemben nem csökkent a GDP nemzetgazdasági részaránya, 3,7 százalékot ért el. Itt azonban mindig el szoktuk mondani - és szeretném kérni a képviselő urak támogatását is, hogy ha az agrárgazdaság helyzetéről beszélünk, akkor inkább az agrobizniszt próbáljuk emlegetni, annak jelentőségét hangsúlyozni -, ez azt jelenti, hogy az agrárgazdasághoz kapcsolódó elő- és utótevékenységgel együtt mintegy 12-13 százalékot ér el, ami sokkal nagyobb társadalmi súlyt reprezentál, mint a 3,7 százalékos GDP. Kedvezően alakult az agrár-külkereskedelem is 2006-ban. Az export meghaladta a 3,6 milliárdot, az egyenleg pedig 995 millió euró aktívummal zárt, ami a teljes nemzetgazdasági exportegyenlegben igen meghatározó.
Hosszú idő után tavaly másodszor adtunk számot az agrárolló javulásáról. Itt a nyílás és a zárás fogalmát szeretném törölni, mert, a metodikai változások miatt, ha nyílik az agrárolló, az a pozitív, tehát nő a szám, mert a mezőgazdasági termelői árszintet osztjuk a ráfordítással, tehát ez a 104,6 százalékos agrárollónyílás kedvező szám. Ezen túlmenően a jelentésben is az agrárolló javulásáról vagy romlásáról beszélünk. Jelentősen növekedtek a támogatások, és meg kell mondani, hogy ez az oka többek között a jövedelem kedvező változásának. Az APEH gyorsjelentése alapján a kettős könyvelést végző vállalkozások 71,2 milliárd forintos jövedelmet értek el, és a tesztüzemi rendszer reprezentatív adatai alapján nagyjából hasonló nagyságrendű a nem kettős könyvelést végző vállalatoké, tehát mintegy 140 milliárdos jövedelemről beszélhetünk 2006-ban. Ez egy óriási szám az előző évekhez viszonyítva, azonban ahhoz képest, hogy mennyire van reálisan szükség, még mindig alacsonynak mondható. Az európai uniós tagországokban a jövedelem mintegy 60-80 százaléka származik a támogatásokból, ez egy elismert helyzet, amíg a KAP-reform alapvetően meg nem változik, Magyarországon is ez lesz a mutató. Az élelmiszeripar is viszonylag kedvező helyzetbe került, 46 milliárd forintos adózás előtti eredménye 6,8 milliárddal meghaladta az előző évit. Mérsékelten, de növekedésnek indult a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, és eredménynek tartjuk azt is, hogy az Európai Unió agrárpolitikai reformjának munkáiba Magyarország sikerrel kapcsolódott be.
Ugyanakkor negatívumok is kimutathatók. 2006-ban eléggé visszaesett a mezőgazdasági beruházás. Ezt egy átmeneti időszaknak tartjuk, a korábbi években elég jelentős gépbeszerzési színvonal után, a SAPARD és az AVOP kifutásával egy átmeneti évben vagyunk, de azzal számolunk, hogy 2007-től újra jelentős beruházás indul meg. Végezetül: szintén nem sikerült jelentős javulást elérni a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete tekintetében. Ez minimálisan meghaladta ugyan 2006-ban a mezőgazdasági átlagot egy-két tizeddel, de a 65 százalékos szint rendkívül kevés.
Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával, az ott leírt helyzetértékeléssel, megállapításokkal és javaslatokkal egyetértünk, azokat a minisztérium elfogadja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői vélemények, hozzászólások következnek. Először Szabados Józsefé a szó.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az agrárgazdaság teljesítményéről szóló jelentésből szeretném kiemelni mint vidéken élő képviselő és politikus, hogy az agrárgazdaság a vidék meghatározó része és a magyar gazdaság fontos ágazata. Alátámasztják ezt azok a számok is, amelyeket az előterjesztő elmondott. Mivel nagyon készültem a mai bizottsági ülésre, kénytelen vagyok elmondani, hogy az agrárgazdaság múlt évi kibocsátása 1600 milliárdot tett ki, ami számszakilag is kiemelkedő teljesítmény. A társas vállalkozók és a magángazdálkodók nyeresége külön-külön is elérte a 70 milliárd forintot. Erről azért érdemes szólni, mert amikor arról beszélünk, hogy az agrárgazdaságban nem képződik nyereség, csak a költségvetést emészti, akkor nagyon fontos megemlíteni, hogy igenis képződik nyereség az agrárgazdaságban, ebből adódóan adót is fizet a magyar költségvetésbe.
A mezőgazdaság részesedése, a GDP 3,7 százaléka helyett jó, ha az agrárbizniszről beszélünk, hiszen az az agrárgazdaságot kiszolgáló, azzal kapcsolatban lévő szektorokkal együtt 12-13 százalékot tesz ki, és ez fontos szám már e tekintetben a magyar gazdaságban. A külkereskedelmi egyenleg pozitívumáról is szó esett, az is közel 1 milliárd euró, ami nem kis teljesítmény ilyen körülmények között. Szeretném megemlíteni még a társadalomban betöltött fontos szerepét, hiszen 14 ezer társas vállalkozó van az agrárgazdaságban, és a magángazdálkodók száma eléri a 700 ezer főt. Ezen túlmenően közel másfél millió ember van az országban, akik kapcsolatban vannak a mezőgazdasággal mint őstermelők, vagy mások. Nyilvánvalóan az ő sorsuk a vidék sorsa és az ország kenyere is.
Még szólnom kell a beruházásokról: 113 milliárd forintnyi beruházás valósult meg 2006-ban, ennek nagy része az AVOP keretében, amely már kifutott mint támogatási forma. Az összes agrártámogatás 2006-ban 429 milliárd forint volt, ebből közvetlenül európai uniós, tehát területalapú és piacalapú támogatás 153 milliárd, a költségvetés támogatása pedig 141 milliárd. Szólnunk kell még a hitelállományról, ezzel együtt az állam felelősségéről, a kamattámogatású hitelekről, amelyek 305 milliárdot tettek ki. Úgy ítélem meg, hogy az agrárgazdasági beszámoló részletes, áttekinthető, mindenre kiterjedő, így javaslom általános vitára bocsátását és elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Schmidt Ferenc képviselő úrnak adom meg a szót.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Számomra ez a jelentés egy kicsit kettős jellegű. Nem kívánok ironizálni, de nekem egy régi téesz-közgyűlés jut eszembe, amikor a téesz-elnök elmondja, hogy kedves tagtársak, ilyen eredményt értünk el, de érhettünk volna el jobbat is. Amikor erről az évről beszélünk, látni kell, hogy 744 vállalkozás ment tönkre, ennyi vállalkozóval kevesebb volt, akik biztosan nem jódolgukban hagyták abba. Ugyanakkor igaz, hogy a mezőgazdasági nettó árbevétel, ha szabad ezt a szót használnom, emelkedett, és ezt részben indokolja, hogy a termelő árszínvonal növekedéséből ered, de az anyag is említi, hogy mögötte bizony az állattenyésztés és a növénytermesztés jelentős lemaradása húzódik meg. Bizonyos mértékig a termelői árszínvonal növekedése ezt kompenzálta, azonban ez és a 744 tönkrement vállalkozás jelzi, hogy nincs minden rendben. Úgy érzem, ezt is jobban kutatni kellene, hogy mi ennek az oka, mert a nagy számok, a százalékok szépen mutatnak, de a 744 vállalkozó sorsát is vizsgálni kellett volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is szeretnék még néhány gondolatot hozzáfűzni mint képviselő. Úgy látjuk, hogy a mezőgazdaságban is a duális gazdaságra jellemző irány indult el, a nagyobb cégek nyereségesek, a kicsik viszont vegetálnak, illetve egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A beruházások visszaestek, de úgy, hogy a nagyobb cégeknél továbbra is fennmarad a beruházási trend, a kicsik viszont egyáltalán nem képesek beruházni, vagy rendkívül alacsony a beruházási hányaduk. A támogatási rendszer is ugyanezt a tendenciát erősíti, hogy a nagy, tőkeerős cégek még inkább támogatáshoz tudnak jutni, a kicsik pedig az egyre nagyobb adminisztrációs terhet nem képesek elviselni, az egyre több korlátot nem tudják kiküszöbölni, ezért vagy nem, vagy csak korlátozottan tudnak hozzáférni a támogatásokhoz. Ezeket a fő trendeket kell a jövedelmezőség oldaláról látni.
Másrészt, ha szétnézünk a mai magyar termelői oldalon, a teljes magyar húsipar és az ehhez kapcsolódó élelmiszeripar totális válságban van, akár a baromfit nézzük, akár a sertést, akár most már a tejipart. Igaz, ezek részben 2007-es események, de látni kell az élelmiszeripar teljes leépülését. A gabonafölöslegre adott válasz az, hogy az energetika irányába kívánják az ország mezőgazdasági szereplői átállítani a termelés irányát, ami hozhat egy új kihívást, hiszen újabb felhasználói oldalon kiegyensúlyozottabbá válhat a felhasználás, ami azonban a termelői árakat feljebb húzhatja, hiszen az önköltség alá eső termelői árak okozzák ma is a legnagyobb gondot. Azt viszont látni kell, hogy ha néhány nagy, energetikai cég bekapcsolódik, az oligopolikus rendszert fog létrehozni, hiszen a szállítási korlátok miatt nem lehet szabadpiacinak tekinteni, a sok résztvevőnél fogva a szállítási oldalnak kötöttségei vannak, hogy hol lehet értékesíteni. A tendenciákat tehát együttesen kell értékelni.
A magyar mezőgazdaság nem tudta megoldani azt, hogy Európa éléstára legyen, kiszorult ebből a pozícióból. Ma legfeljebb egy önfenntartó rendszer látszik kibontakozni. Szerencsés esetben ez a magyarországi egészséges élelmiszert jelenti, de inkább fordítva látszik alakulni a helyzet: a jó minőségű áru kimegy, be pedig azok a kétes minőségtartalmú áruk jönnek, amelyeket a magyar fogyasztók megvásárolnak. Ennek végeredménye az a fejlesztési irány, hogy a bioenergiára fordul át a rendszer. Lehet, hogy ez pazarló, nem biztos, hogy ez célszerű, hiszen Európa egyik igen jó minőségű élelmiszeripari termelésre képes területe fordul át nem élelmiszer-előállítási irányba. Ez egyébként majd felveti a GMO problémáját, hiszen ott a mennyiségi követelmények fognak fokozódni. Ezen veszélyekkel együtt kell értékelnünk a 2006. évi folyamatait, így teljes a kép.
A kérdésem tehát arra irányulna, hogy a nyereségképződés hány százalékában jelenik meg azoknál a cégeknél, ahol ez ténylegesen keletkezett. Köszönöm szépen.
Mádi Lászlónak is kérdése van.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Nagyon köszönöm. Annyiban csatlakoznék Domokos képviselő úrhoz, amennyiben általában a magyar gazdaságban, és az agráriumban is a középvállalkozások erősítése rendkívül fontos cél kellene hogy legyen. Ezt nem nagyon lehet tapasztalni. Korábban volt családi gazdasági rendszer, ami tipikusan ezt képviselte: exportra is képes termelni, a fogyasztásban is jelentős szereppel bír, és stratégiailag van jövője, gépesítettségben és más tekintetben is képes helytállni. Azt látom, hogy ez a réteg nincs megfelelően középpontba állítva az agrárpolitikában.
A másik, hogy Európában természeti adottságai folytán komparatív előnye van Magyarországnak. Ennek konzekvenciáit sem látom igazán kormányzati szinten. Azt látom, a kormányzat örül annak, hogy alapvetően uniós forrásokat lehet bevonni, a központi költségvetés pedig próbál a minimumra szorítkozni. Az agrárium vonatkozásában pedig látszik az, hogy az élelmiszerárak növekedésének legalább három tényezője van, a klímaváltozáson túlmenően az ázsiai térség, Kína és India népességgyarapodása, valamint a bioenergia hasznosítása. Tehát nemcsak a növekvő árak miatt, hanem a termékek sajátosságai miatt is stratégiai ez az ágazat, de ezt nem látom érvényesülni a magyar agrárpolitikán keresztül, és ez a 2006-os helyzet kapcsán is elmondható.
A bioenergia kapcsán óvatosabban fogalmaznék. Most vannak divatok, mint mindenütt, a közgazdaságtanban is vannak divatos irányzatok, amelyeket felkapunk, és azt gondoljuk, hogy az a jövő. A tárca részéről is ez egy erősen premizált tevékenység, ugyanakkor az Agrárgazdasági Tanács is azt mondja, hogy felesleges kapacitások jönnek létre állami beruházások révén, hiszen nem képes a kettős hasznosításnak megfelelő termékmennyiséget előállítani az agrárium, mármint hogy a bioenergiára is és az élelmezésre is megfelelő mennyiség jusson. Én is a fokozatosságra és az óvatosságra hívnám fel a figyelmet, mert nem szabad átesni a ló túloldalára, azon túl, hogy nincs bizonyítva az energia hatékonysága sem. Ehhez próbálunk voluntarista módon hozzáállni.
Még egy dolog. Az erdősítés, ami a rossz mezőgazdasági területek hasznosítására vonatkozóan az igazi stratégiai megoldás, és ennek rendkívül sok oka van, ebbe most nem akarok belemenni, erőteljesen visszaesett. Míg az ezredforduló tájékán 15 ezer hektár körüli erdőtelepítés volt, mára visszaesett 10 ezer alá, közben az Európai Unió ezt 80 százalékban támogatja. Ezt nonszensznek tartom, rosszul felfogott dolognak, miközben rengeteg előnye lenne azon túlmenően, hogy a rossz területeket kivonná a mezőgazdasági termelésből. Nem akarok a vízügyekkel foglalkozni, mert az is ide kapcsolódik, de annak sincs meg a megfelelő kezelése az agrárpolitikában. Itt nemcsak a víztározókat, hanem a vízhasznosítás rendkívül kiterjedt eszközrendszerét kellene stratégai módon végiggondolni, mert már el vagyunk késve.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Rövid választ kérek az elhangzottakra.
DR. TASSY SÁNDOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány pontban szeretnék reflektálni az elhangzottakra. A jelentés a 2006. évről szólt, és ugyanúgy, mint az előző években is, ódzkodtunk attól, hogy bármiféle értékelést, vagy közvetkeztetést vonjunk le, mert a törvény szerint ez az Agrárgazdasági Tanács, illetve a képviselők, szakmai és érdekvédelmi képviseletek feladata. Tehát ilyen értékelés a jelentésben nincs, és a következő években sem fog benne szerepelni.
Amit elnök úr felvetett, azzal számtalan témában messzemenően egyetértek. Bár a 2007. évvel nem szeretnék most foglalkozni, de talán az egyéb célú felhasználásra vonatkozóan annyit elmondanék, hogy rendkívül nagy politikai vitát gerjesztett az OECD-nél is. Éppen most jelent meg egy tanulmány, és azok az éhező országok, amelyek élelmiszerhiánnyal küzdenek, igen keményen támadják mind az Egyesült Államokat, mind az Európai Uniót, hogy élelmiszert, jó minőségű élelmiszert von ki a piacról, helyette pedig ipari terméket állít elő. Hogy ennek hol van a határa, milyen költség- és jövedelmi viszonyok vannak, társadalmilag ez hogyan kezelhető - kétségtelenül hosszabb vitát és elemzést igényel.
A jövedelmezőségre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy a jövedelmeket a kis- és középvállalkozások vonatkozásában részletesen vizsgálja a tesztüzemi rendszer, amelynek 2006-os eredményei most már rendelkezésre állnak. Ezeket feldolgozzuk és publikáljuk külön kötetben, ezeket az AKI ki is adja. Ezek részletes választ adnak a belső költségtartalomra, ezeket érdemes elemezni. Az idén első ízben rendelkezünk egy olyan hosszabb adatsorral, amelynek összevetésében vizsgáljuk például a nagy- és kisgazdaságok belső tőkeellátottságát - óriási különbség van a két gazdaságtípus között -, a hiteltípusait, de az eredményre még várni kell. Viszont a jelentés is tartalmazza, és ez fontos adat, hogy 2006-ban az egyéni gazdaságok esetében a jövedelem 45 százalékkal, a társas gazdálkodók esetében pedig a szokásos vállalkozói eredmény 33 százalékkal emelkedett. Ez azt jelentette, hogy 2006-ban a kisgazdaságok is viszonylag kedvezőbb pozíciót mondhattak magukénak. Köszönöm szépen.
Döntés a jelentés általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, mindenki kialakította az álláspontját, lesz is időnk még ezt értékelni és következtetéseket levonni majd a parlamenti vita során. Akkor szavazzunk az általános vitára való alkalmasságról. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez tizenhat. Aki nem ért vele egyet? Tartózkodott? Hét. A többségi vélemény előadója Szabados József, a kisebbségié Schmidt Ferenc. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének közreműködését. További jó munkát kívánunk.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, pontosabban bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezése. Köszöntöm az ORTT képviseletében megjelenteket. Rövid szóbeli kiegészítést tehetnek, amennyiben ezt igénylik. Úgy tudom, az albizottság elvégezte a munkáját, utána kérem majd az albizottság véleményének ismertetését is. Önöké a szó.
DR. WÉBER JÁNOS (ORTT): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A törvényes határidőben, a rendelkezésünkre álló keretek között nyújtottuk be ez évben is a következő évi költségvetésünkre vonatkozó javaslatunkat a bizottsághoz. Az erre alakult albizottság tegnap ezt megtárgyalta. Amennyiben kérdésük lesz a bizottság tagjainak, arra szívesen válaszolunk. Annyit engedjenek még meg, hogy kimentsem Kovács György elnök urat, aki külföldi tartózkodása, lekötött programja miatt nem tudott eljönni a mai ülésre. Ezért elnézésüket kérjük. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az albizottság részéről Keller Lászlónak adom meg a szót.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP), az albizottság elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az albizottság tegnap tárgyalta az ORTT által benyújtott javaslatot, amely két változatban is elkészült. Ebből azt a változatot támogattuk, amely a központi költségvetéssel is szinkronban van. A másik változat olyan központi költségvetési támogatással számolt, amelynek a költségvetésben nem volt meg a másik lába. Az albizottsági ülésen, csakúgy, mint eddig minden évben, beszéltünk arról, hogy a médiatörvény továbbra is rendezetlen a tekintetben, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból az ORTT működéséhez szükséges többletforrásokat hogyan lehet biztosítani. Az albizottság az eddig követett gyakorlatot tartotta megfelelőnek.
Részletesen beszéltünk az albizottsági ülésen a digitális átállásról szóló törvény következményeiről, hogyan valósítható meg, legalábbis ami a 2008. évet illeti. Megállapítottuk, hogy az ORTT javaslata tartalmazza a digitális műsorterjesztés fejlesztésére és a digitális átállás költségeire vonatkozóan azt az összeget, amelyet törvény is meghatároz, ezen kívül még egy 660 millió forintos összeg a központi költségvetésben került elkülönítésre. Az albizottsági ülésen az az álláspont fogalmazódott meg, hogy a digitális átállással kapcsolatban, bár lehetnek más szándékok, az albizottság jónak tartja azt, ha, hasonlóan a kábeles kiépítéshez, amit az ORTT tevékenysége elősegített, a digitális átállásra vonatkozóan is hasznosításra kerül az ORTT-ben meglévő pályázati rendszerre, illetve az infrastruktúrára vonatkozó szakmai tapasztalat.
Mindezekkel együtt az albizottság azt javasolja egyhangúlag a költségvetési bizottságnak, hogy az Országgyűléshez a benyújtott változatot terjessze elő és javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra azzal, hogy az országgyűlési vitában adott esetben módosító javaslatokkal a benyújtott javaslat korrigálható. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy képviselői kérdés, észrevétel van-e ehhez kapcsolódóan. (Nincs jelentkező.) Nincs. Úgy látom, az albizottság elvégezte a munkáját. Az albizottság véleményéhez van-e esetleg viszontválasz?
DR. WÉBER JÁNOS (ORTT): El kell fogadni, amit az albizottság mond, egyet is értünk vele.
Döntés a törvényjavaslat önálló bizottsági indítványként való benyújtásáról
ELNÖK: Akkor szavazunk. Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztést a költségvetési bizottság benyújtsa önálló indítványként, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Ilyen nincs. Tartózkodott? Öt. Keller László urat megkérjük, hogy kellően, alaposan ismertesse a plénumon a bizottság véleményét. Köszönjük a közreműködésüket, további jó munkát kívánunk.
Döntés következik képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitára való alkalmasságáról. Egy ilyen indítványunk van, az egykulcsos személyi jövedelemadó előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, H/4135. szám alatt, Herényi Károly MDF-képviselő önálló indítványa. Megkérdezem először az előterjesztőt, Herényi Károlyt, kíván-e szóbeli kiegészítést fűzni a javaslathoz. Igen, megadom a szót képviselő úrnak.
Herényi Károly szóbeli kiegészítése
HERÉNYI KÁROLY (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Előrelátó módon igyekszünk gondolkodni. Ez az országgyűlési határozati javaslat a következő esztendőre szól, és nagyon rövid. Azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, a 2008. esztendőben benyújtandó, 2009. évről szóló adótörvények vitája során terjessze elő lehetséges alternatívaként az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerének bevezetését előkészítő munkáját. A személyi jövedelemadó mértéke a javaslatunk szerint 18 százalékot tenne ki.
Engedje meg, elnök úr, hogy néhány mondatban indokoljam, miért látjuk ennek szükségességét. Ha megnézzük a környező országok gyakorlatát, akkor azt látjuk, hogy azokban az országokban, ahol a mi 1,25 százalékos negyedéves GDP-növekedésünkkel szemben 6-7-8 százalékot megközelítő, vagy azt meghaladó GDP-növekedést tudtak elérni, a növekedés okai fellelhetők az adórendszer egyszerűségében is. Hogy a szomszédos országokból hozzak fel példát: Szlovákia bevezette az egykulcsos adórendszert, a GDP-je rendkívüli mértékben növekedett. Románia szintén ugyanezt tette. Az új, megalakulandó lengyel kormány éppen most jelentette be, hogy készül az egykulcsos adó átvételére, illetve bevezetésére, és ugyanerre készül Bulgária is. De nemcsak az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagországok esetében figyelhető meg ez a trend, hanem régebbi tagországok esetében is. Németországban erősen hajlanak arra, hogy az egykulcsos adórendszert bevezetik, és ugyanilyen módon hajlanak Görögországban is erre a lépésre.
A legtöbb ellenérv az egykulcsos adóval szemben két pontban foglalható össze. Az egyik érv közgazdasági. Nincs olyan közgazdasági iskola, amely előtanulmányai során olyan következtetésre jutott volna, hogy az egykulcsos adó bevezetendő, jó dolog, de az igaz, hogy olyan gyakorlat sincs, amilyen helyzetben most Kelet-Közép-Európa, az újonnan csatlakozott országok vannak. Úgy tűnik, hogy a gyakorlat rácáfol az elméletre, hiszen azok az országok, ahol ez megtörtént, jelentős gazdasági növekedést, GDP-növekedést, gazdaságélénkülést értek el.
A másik gyakran hangoztatott indok, és gondolom, szocialista képviselőtársaim is ezt fogják mondani, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetésénél nem érvényesül a társadalmi igazságosság elve. Ez két szempont alapján cáfolható. Az egyik szempont az, hogy az egykulcsos adórendszer is lehet 0 kulccsal kiegészítve, ha szociális motivációk ezt indokolják, amely a legrászorultabbakat mentesíti az egy kulcs megfizetése alól. Jómagam ennek nem lennék híve, mert az egykulcsos adórendszer azt jelenti, hogy sokkal átláthatóbb, sokkal egyszerűbb a rendszer, és egyéb módon vissza lehet juttatni azt a pénzt, amit adó formájában a költségvetés beszed. Ezzel elérnénk azt, hogy az adóbevételek és a szociális juttatások végre kezdenének szétválni, és kezdene ebből a kuszaságból valami átlátható rendszer kialakulni. A második elem az, hogy miután a magyar költségvetés, az államháztartás helyzetét az eladósodás - és ebben az esztendőben is csak az eladósodás mértékének lassulása - jellemzi, ha ezt a folyamatot meg akarjuk állítani, sőt, meg akarjuk fordítani, akkor az elsődleges cél a költségvetési bevételek növelése, az egyensúly ezen keresztüli megteremtése.
Az egykulcsos adórendszer gazdaságélénkítő hatását figyelembe véve, az egyszerűségét, az átláthatóságát, az adóbevételek beszedésének sokkal alacsonyabb összegét tekintve minden olyan szempont érvényesül, ami kifogásként megfogalmazódik, illetve annak ellenkezője érvényesül. Még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt egy olyan döntésre készülünk, amely egy év múlva érvényesülne, és csak egy lehetőséget jelent. Én nagyon óvnám attól a költségvetési bizottság igen tisztelt tagjait, hogy még ennek az indítványnak a támogatásától is tartózkodjanak, és mereven elzárkózzanak egy olyan lépés megtételének lehetőségétől, amely lépést Európa nálunk sokkal sikeresebb országai megtettek. Ennyit szerettem volna kiegészítésként elmondani. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről kérem a reagálást.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Lucz Zoltánné vagyok, a jövedelemadók főosztályának vezetője. A kormány nem támogatja ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy a jövő év elején kerül sor az adórendszer átfogó átalakítására, és ennek keretében lehetne megvizsgálni az egykulcsos adórendszer bevezetésével kapcsolatos előnyöket és hátrányokat. Ha a részleteket illetően kérdés lesz, akkor kívánok reagálni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Először Kékesi Tibor képviselő úré a szó.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azt tudom mondani, hogy Herényi képviselő úr egészen korrektül vezette fel a határozati javaslatra vonatkozó indítványt. A korrektséget abban is tetten tudjuk érni, hogy ő maga is vállalkozott arra, hogy kifejtse, melyek esetlegesen a határozati javaslat, vagy az általa generált törvénymódosítás ellen ható érvek, nemcsak az alátámasztására szolgáló érveket próbálta meg elmondani.
Az elhangzottakat éppen ezért csak kiegészíteném, mert a megfogalmazott ellenérvek jó részével többé-kevésbé egyetértek. Az első, amit még ezeken felül megjegyeznék, az az, hogy nem magát az adóreformot, a jövő évi, az adórendszer egy részét érintő változtatásokról szóló elgondolást tartom kvázi akadályának, hogy most hozzunk egy ilyen határozatot, hanem az eljárást magát. Tehát nem praktikus egy ilyen megbeszélésen egy olyan folyamatba beszorítani magunkat egy határozati javaslattal a tekintetben, hogy mi felé tereljük a dolgot. Csak egy érdekes felvetés a részemről és nem a labda átdobása a túlsó térfélre. Bár nem tudok egyetérteni a KDNP utóbbi időben számos vonatkozásban előhozott törvényjavaslatával, és a mögé elkészített háttértanulmányok sokszor nem is voltak véleményem szerint köszönőviszonyban a törvényjavaslat tartalmával, de ha már ilyen nagy súlyt fektet erre az MDF, talán illedelmesen, szerényen utalhatnék arra, hogy maga az MDF az alapítványán keresztül miért nem készít egy egyszerűbb, durvább hatástanulmányt, felmérést, ami az előterjesztők és a mi meggyőzésünket is jobban segítené.
Ehhez kapcsolódik a tartalmi észrevételem, ami inkább az én fejemben van. Az adórendszer egészében ez a kvázi egykulcsosság az áfa területén, a társasági adózás területén jó, valóban tisztító, átlátható, egyszerűsítő hatásokkal bír, de a személyi jövedelemadó területén ezt nem érzem. Tehát itt inkább a progresszív adózás eredményeit látom, és nem a visszatartó hatását, bár kétségkívül tudunk markáns példákat mondani, hogy Svédországból kik települtek át különféle, akkor adóparadicsomnak tekinthető országokba, hogy azt az igen magas marginális adókulcsot ne kelljen megfizetni, de ezek inkább csak jelenségek voltak, és nem általánosságok. Tehát azt gondolom, hogy ebben elméleti vita is van közöttünk, még a gyakorlati példák ellenére is.
Mások azok az országok, és más Magyarország, itt mások az adózási szokások, más a mentalitás, a hagyomány, satöbbi. Tehát nagyon nehéz olyan következtetésre jutni, hogy ez vagy az a folyamat bekövetkezik. A GDP-növekedést nagyon másodlagosan hoznám összefüggésbe a személyi jövedelemadó egyszerűsítésének hatásával. Azok nem jó példák, amiket képviselő úr említett. Szlovákiában a GDP nem azért növekedett, és nem azért növekszik ilyen mértékben, mert a személyi jövedelemadó egykulcsos. Az utolsó ilyen megjegyzésem, azzal együtt, hogy természetesen egyáltalán nem biztos, hogy én gondolom jól, hogy Magyarországon, a meglévő helyzetből kiindulva, elég rendesen össze van keveredve számos szempont a személyi jövedelemadó-törvényben, illetve az azt körülvevő jogszabályi környezetben, ami nem teszi olyan könnyűvé, még ha van ilyen szándék, akkor sem, hogy kilépjünk egy egykulcsos adórendszerbe. Ha pedig rátelepítjük az egykulcsos adórendszerre azokat a mentességeket, kedvezményeket, speciális, egyedi eljárásokat, amelyeket nem is fogunk elhagyni, mert látom, hogy itt-ott-amott keletkeznek újabb és újabb ilyen típusú javaslatok és szempontok, tehát míg az egyik oldalon folyamatosan azzal hitegetjük magunkat, hogy tisztázzuk a helyzetet, addig a másik oldalon bonyolítjuk és komplikáljuk a személyi jövedelemadó-rendszert is.
Nem gondolom, hogy átütő érveket mondtam. Problémákat vetettem fel, és azért nem gondolom, hogy ezeket a problémákat egy ilyen határozati javaslattal tudjuk megoldani, mert ez a javaslat teljesen egyértelmű, világos törekvési irányt jelöl meg, hiszen a legfontosabb cölöpöket leveri. Ez jelentős mértékben korlátozná a gondolkodásmódot, és nem segítené olyan értelemben, hogy akár ilyen irányba kitörjön a magyar adórendszer. Ezért inkább nem tartom aktuálisnak, hogy ilyen határozati javaslatot hozzunk általában. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László képviselő kért szót. Megadom.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Bizottság! Kékesi Tibor felszólalásával sok szempontból rímelnek az én gondolataim is. Nagyon komoly előkészítő munkára lenne ahhoz szükség, hogy egy ilyen átfogó átalakítás mellett tudjunk dönteni. Szerintem ez stratégiai kérdés. Én nem látom azokat a nemzetközi tapasztalatokat sem olyan szintűen feldolgozva, ami számomra meggyőző lehetne. A több kulcsnak van előnye és hátránya nyilvánvalóan, tehát egy progresszív személyi jövedelemadó-rendszer egyfajta közteherviselés szempontjából társadalmi preferenciát mutat. A kedvezmények is mutatnak egyfajta társadalmi preferenciát. Az adórendszer egyszerűsítése nemcsak az egykulcsos rendszeren keresztül valósítható meg, sokfajta lehetősége van. A többkulcsos rendszeren belül is lehet egyszerűbb és transzparensebb adórendszert létrehozni.
Mi a Fidesz oldaláról fontosnak tartjuk a személyi jövedelemadó-rendszer családi vonatkozásait, ha nem is annyira radikálisan, mint a KDNP, de szimpatizálunk azzal, hogy a gyerekek mint a társadalmi folyamatok szempontjából legfontosabb szereplők, a demográfiai kérdések legfontosabb szereplői hatványozottabban, vagy fokozottabban figyelembevételre kerüljenek a személyi jövedelemadó-rendszernél, nemcsak a szociálpolitikában, hanem az adózásnál is. Az áfánál is azt tudom mondani, hogy látni kell például azt, hogy ennek a kétkulcsos rendszernek az a nagy előnye van, hogy általában azok a kis- és középvállalkozások, amelyek például az élelmiszer-gazdaságban dolgoznak, vagy olyan tevékenységet folytatnak, amely inkább az alsó kulcsba tartozik, kedvezőbb helyzetben vannak a versenyben. Ezt pozitívnak tartom, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a hazai szereplők az áfarendszeren belül előnyben részesülnek, mert a magasabb áfakulcsban arányaiban sokkal inkább a multinacionális vállalatok vannak jelen, külföldi és nagyvállalatok. Ilyen értelemben ez egyfajta gazdaságpolitika i eszköz is.
Én azt látom, hogy nagyon erős a nyomás, amit az MDF és az SZDSZ felkarolt. A gazdaság szereplői részéről nyilvánul meg ez a nyomás. Itt nem annyira társadalompolitikai szempontok szerint gondolkodnak, hanem alapvetően profitban és versenyben. Ezt nem tudom a társadalompolitikában kizárólagos szempontnak venni. Azt gondolom, a verseny rendkívül fontos lenne, rendkívül fontos lenne javítani a versenyt, de nem feltétlenül kizárólagos szabályozó erőként kellene megjelennie a gazdaság működésében. Remélem, hogy a versenyt sokfajta módon, fogyasztóvédelemmel, a Gazdasági Versenyhivatal szerepének fokozásával, egyszerűbb, átláthatóbb adórendszerrel, a bürokrácia csökkentésével is ösztönözni lehet és kellene, de ez nem győz meg engem arról, hogy az egykulcsos rendszer irányába elkötelezzük magunkat. A nemzetközi tapasztalatok értékelése nem történt meg igazából, friss modellek vannak a környező országokban, és más földrészekről is van esetleg példa, de az nem akceptálható a közép-európai viszonyokra. Számomra, mondom, a társadalmi szempontok legalább olyan fontosak, mint a gazdaságiak.
Ezért mi tartózkodni fogunk, de nem tartjuk ezt ördögtől valónak, tehát megfontolásra és vitára mindenképpen érettnek tartjuk a kezdeményezést. Ezzel kapcsolatban szerintem a kormányzatnak is kellene kutatásokat végeztetnie, és alternatívát látni. Tehát ezzel komolyan kellene foglalkozni, de hogy mi itt előírjunk egy országgyűlési határozati javaslat szintjén kötelezően valamit, arra nem látom érettnek a helyzetet, ezért nem tudok ezzel egyetérteni. Ezért, még egyszer mondom, várhatóan tartózkodni fogunk a döntésnél.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről van-e esetleg a felmerült kérdésekre válasz?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Talán csak egy-két szóban reagálnék. Abszolút egyetértve a Kékesi képviselő úr által elmondottakkal, talán azt kellene még egyszer megerősíteni, hogy egy lineáris típusú adózás sohasem tud az igazságosság irányába hatni. Ezzel tisztában kell lenni. Mi is azt mondjuk, hogy nem kell ezt a kérdést levenni napirendről, meg lehet vizsgálni, de az igazságosság irányába egy abszolút egykulcsos rendszer nem tud hatni. Másrészről a konvergenciaprogram adottságai miatt nem valószínű, hogy ez a 18 százalékos mérték kezelhető lenne. Mi végeztünk erre vonatkozóan számításokat, és nagyon nagy a költségvetési kihatása, ami a bevételeket illeti. Itt kérdéses az adójóváírás sorsa is.
Ami még nagyon fontos, hogy valójában a személyi jövedelemadóztatás bonyolultságát az alkalmazott kedvezmények és mentességek jelentik. Tehát önmagában véve az egykulcsos rendszer nem oldja meg a személyi jövedelemadóztatás egyszerűsítését. Éppen ezért kell együtt kezelni a kedvezményekkel és a mentességekkel, ez alapján lehet megvizsgálni, hogy mit lehet ebben a kérdéskörben tenni. A PM honlapján is van fönt egy, az egykulcsos rendszerre vonatkozó tanulmány a környező országok tapasztalatai alapján, és igazából ebben sem bizonyítottak a személyi jövedelemadózást illetően az egykulcsos rendszer pozitív hatásai. Például Szlovákiát említve, ott inkább a társasági adózás hozott eredményt, illetve, hogy megszüntette az átjárhatóságot abban, hogy ki milyen adózási módot választ. Végül is a dolognak az a lényege, hogy jövő év elején átfogó vizsgálat keretében lehetne erre visszatérni. A kormányzat álláspontja is az, hogy most nem aktuális ilyen határozathozatal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztőnek, Herényi Károly képviselő úrnak adom meg a szót.
HERÉNYI KÁROLY (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Először a kormány hozzáállásáról. A kormánynak eddig éppen hat esztendeje volt, hiszen ennyi ideje szocialista-liberális kormány vezeti az országot, hogy az adóreform előkészületeit megtegye. Hat esztendeje nem történt semmi, a mostani adótörvények módosítása, ha nem is visszalépés, de talán stagnálás, tehát ahhoz nagy reményt nem fűzök, hogy minket a kormány egy olyan előterjesztéssel fog tavasszal meglepni, ami alapvetően megváltoztatná a dolgokat. Az európai versenyben támogatási és elvonási rendszerek versenyeznek egymással. Ha nem tesszük meg, amit a környező országok, illetve versenytársaink megtesznek támogatások és elvonások vonatkozásában, az adórendszer reformálása vonatkozásában, akkor egyértelműen le fogunk maradni.
Csak hogy egy példát mondjak, amikor Oroszországban bevezették az egykulcsos adót, ott ez 13 százalék, az első esztendőben 26 százalékkal növekedtek az adóbevételek. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a gazdaságélénkülés az eredménye ennek a lépésnek, hanem a gazdaság kifehéredése is. Tehát itt egyszerre két legyet tudunk egy csapással agyonütni, hiszen arról van szó, hogy az átláthatóbb, egyszerűbb adórendszer azt jelenti, hogy nem az adórendszer befizetőit, szereplőit fogjuk tovább sanyargatni, hanem ki fogjuk terjeszteni az adózók körét, hiszen egy 18 százalékos adókulcs befizetése joggal elvárható mindenkitől.
Az mennyire igazságos, ha már az igazságosságról beszélünk, hogy a mai adórendszer eredményeképpen a munkavállalóknak mintegy egyharmada fizet adót, és ebből támogatjuk a másik kétharmadot, amely a költségvetés kedvezményezettje? Ha igazságosságról beszélünk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogyan tudjuk az adózók körét kiszélesíteni, hogy egyre többen legyenek azok, akik hozzájárulnak a közös költségek forrásaihoz és fedezéséhez. Egyébként tegyük fel azt a kérdést, hogy a mi adórendszerünk, az egykulcsos adórendszerrel szemben, a progresszív adó igazságosságát figyelembe véve, ösztönző-e. Az egykulcsos adó sokkal inkább teljesítményösztönző, mint a progresszív adóztatás. Hány olyan esetről tudunk, amikor valaki pluszmunka vállalása esetén többletjövedelemhez jut, vagy magasabb sávba átlépvén pontosan azt a pénzt veszíti el, azt vonják el tőle, amiért négy órát dolgozott egy nap? Tehát a rendszer igazságossága erőteljesen megkérdőjelezhető.
De azt hiszem, mi most éppen a költségvetési bizottság tagjai vagyunk, és elsődleges feladatunk az, hogy a költségvetés helyzetét rendbe tegyük. Az a fajta gondolkodás, amit Kékesi képviselő úr, vagy Mádi képviselő úr megismertetett velünk, pontosan ugyanaz a gondolkodás, ami ide juttatta az országot, ahol van. Lehet ezen még gondolkodni, lehet azon még törni a fejünket, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni ezt a rendkívül bonyolult rendszert, hiszen 52-féle adót fizetünk, és körülbelül 30 a kedvezmények száma. A környező országokban ilyen nincs, ezt csak nálunk sikerült elérni. Ezt még lehet egy kicsit komplikáltabbá tenni egyszerűsítés címén, mert az igazságosság figyelembe vételének ez lesz az eredménye.
Én csak azt szeretném elérni, hogy legyen egy előterjesztés a kormány részéről is. Képviselő úr azt mondta, hogy kéne hatástanulmány. Mi készítünk. De egy párt, különösen ellenzékből nem képes olyan hatástanulmányt készíteni, hiszen nincs olyan apparátusa, nincs olyan felkészültsége, nincsenek olyan szakemberei, mint a kormánynak. Amit a kormány hat esztendőn keresztül tett, az nem azt jelzi, hogy agyon voltak terhelve munkával, és ennek eredményeképpen szárnyal a gazdaság, és a költségvetés rendben van. Tehát még egyszer kérem képviselőtársaimat, bírálják felül eddigi álláspontjukat, és támogassák ezt a javaslatot. Ez a javaslat arról szól, hogy a következő esztendei adótörvények vitája során lesz előttünk egy olyan javaslat, amely ennek a rendszernek az előnyeit és hátrányait a legalaposabban megmutatja nekünk, és akkor vagyunk döntési helyzetben, mert akkor látjuk pontosan, hogy miről is van szó. Köszönöm szépen.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel a vitát lezárva kérem, hogy foglaljunk állást a képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Nincs meg a többség, hat szavazatot kapott. Így az általános vitára való alkalmasságról már nem kell szavaznunk, mivel a bizottság nem vette tárgysorozatba. Köszönöm a kormány képviselőjének a közreműködését.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló, T/4118. szám alatti törvényjavaslatra, Göndör István és dr. Balogh László MSZP-s képviselők önálló indítványára. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm az előterjesztők nevében Göndör Istvánt, illetve a kormány képviselőjét. Először az előterjesztőnek adnám meg a szót rövid ismertetésre. Képviselő úré a szó.
Göndör István szóbeli kiegészítése
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Próbálok rövid lenni, de mivel nagyon lényeges törvényjavaslatról van szó, engedjék meg, hogy elmondjak néhány dolgot. Hadd kezdjem azzal, hogy mit tartok a jelenlegi rendszer legnagyobb hibájának. Azt, hogy van egy rendkívül alacsony alapdíj, bruttó 220 ezer forint, ezzel szemben nagyon magas a költségtérítés aránya, átlagosan 50-70 százalék között szóródik a nettó jövedelemben. Ezek után nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy az általános szabályoktól való eltérés - az adó- és elszámolásmentesség - mekkora problémát, feszültséget okoz a Ház falain kívül. Még egy mondatot hadd tegyek hozzá: az Állami Számvevőszék is készített egy anyagot, sajnos abból sem tudunk különösebb előnyöket meríteni.
Amit a javaslatunkban alapkövetelménynek tartottunk, hogy nem csökkenhet, de nem is növekedhet a képviselők nettó jövedelme, ugyanakkor az általános szabályok vonatkozzanak minden képviselőre, a rendszer legyen egyszerű és átlátható. Nagyon fontosnak tartom, hogy kitérjünk az új jövedelmi rendszerben arra, hogy legyen egy alapdíj, legyen egy pótdíj, ami a jelenlegi struktúrát és hierarchiát figyelembe veszi, csak a mainál lényegesen kisebb kulcsstruktúrával. Az alapdíjhoz tartozik egy kiegészítés, amelyben figyelembe vesszük a Budapesttől való távolságot, és figyelembe vesszük egészen új elemként a választókerület nagyságát. Amennyiben az 30 települést meghalad, és harmincasával haladva felfelé, pluszkiegészítésre nyílna lehetőség.
Ami a rendszer lényege: tudom, hogy meghökkentő, amikor azt mondjuk, hogy a köztisztviselői alap 18-szorosa, tehát 662 ezer forint legyen az alaptiszteletdíj. Ez bruttó összegben nagyon számottevő. De szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy egy átlagos budapesti képviselő, aki egy bizottságnak tagja, eddig alig több mint 2 millió forint adót és járulékot fizetett mindössze. Az új rendszerben ez közelíti a 7 millió forintot. Tehát, ahol a változás bekövetkezik, az az, hogy részt vesznek a képviselők is a közteherviselésből, tehát a teljes jövedelmük után befizetik az szja-t, sőt, a 4 százalékos különadót is, továbbá fizetik a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot is. Szeretném még számokkal érzékeltetni, hogy egy fővárosi képviselő esetében ez bruttóban 428 ezer forintot jelent, a fővárostól 250 kilométernél is távolabb lakó képviselő esetében pedig 1 millió 159 ezer forintot. Ez a meghökkentő.
A befejező mondatom a következő: ugyanez a képviselő, aki ezt az 1 millió 159 ezer forint bruttó fizetést tudhatja majd magáénak, ha önök ezt támogatják, és a Ház kétharmados többséggel elfogadja, annak a képviselőnek ma 561 ezer forint a nettó jövedelme, az új rendszerben 563 ezer forint lesz. Ilyen a minimális eltérés van, mert nagyon komolyan vettük azt, hogy senkinek a jövedelme nem csökkenhet, és a kulcsokat 5, illetve 10 százalékra kerekítettük, ebből adódnak kisebb eltérések. Kérem önöket, hogy támogassák az általános vitára való alkalmasságot, és kérem önöket, hogy majd a parlamenti patkóban szavazataikkal is erősítsék meg és támogassák ezt a javaslatot.
Amiről még beszélnem kellene, de nem tartalmazza a javaslat: bízom abban, hogy azt a kezdeményezésünket, ami a Házszabály-módosításra vonatkozik, hogy ilyen jövedelem mellett azok, akik a bizottsági ülésekről igazolatlanul távol maradnak, alkalmanként a pótlékuk 20 százalékát veszítsék el, továbbvihetjük. Miután eléggé döcögősen halad az ötpárti egyeztetés, lehet, hogy ezt is kérem, hogy képviselői módosító indítványként nyújtsák majd be.
Szeretnék beszélni arról is, ami más bizottságokban szóba került, ez pedig a nyugdíj kérdése. Lényegesnek tartom, hogy jelenleg a nyugdíjat ebből a 220 ezer forintos alapdíjból és a bizottsági pótlékból állapítják meg, ami hihetetlenül alacsony, de miután nem fizetnek a képviselők járulékot, ez így természetes. Azt gondolom, ezt mindenképpen rendbe kellene tenni, és kell egy olyan lehetőséget biztosítani, hogy annak a képviselőnek, aki 1-2-3-4-5 cikluson keresztül itt dolgozott a házban, a tisztes visszavonulás lehetőségét teremtsük meg. Ez a javaslat ezt is szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Papp Imre vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közjogi szakállamtitkára. A kormány az Országgyűlés belügyének tekinti ezeknek a törvényeknek a módosítását és a törvényjavaslat elfogadását. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan szakmai segítséget nyújtsunk, ami az esetleges módosító indítványok jogrendszerű koherenciáját megteremti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselői hozzászólások következnek. Mádi László képviselő úré a szó.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Egy kérdést szeretnék feltenni, mivel a költségvetési bizottságban vagyunk. A munkaterheket most figyelembe veszi a parlament, két bizottságot is kiemelten kezel, az alkotmányügyi és a költségvetési bizottságot. Ez az új koncepcióban szerepel-e, és ha igen, arányaiban hasonló-e a helyzet, mint eddig volt? Tehát volt egy pluszpótlék abból fakadóan, hogy sokszor kétszer, háromszor annyi bizottsági ülés volt, mint más bizottságokban általában, mind a számot, mind az időt tekintve.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel? Tukacs István képviselő úr kért szót, utána Schwartz képviselő úr.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, ha Schwartz képviselő úr kérdezni szeretne, szívesen átadnám neki a lehetőséget.
ELNÖK: De udvariasak vagyunk! Schwartz képviselő úré a lehetőség.
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm képviselőtársamnak. A javaslat szerint a költségtérítésen kívül egy elem maradna meg, a szállásköltségre vonatkozó. Kérdezem az előterjesztőket, nem kellene-e megfontolnunk, hogy ez teljesen tiszta legyen, hogy a nettó jövedelméből oldja meg a képviselő a szállásköltséget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tukacs István képviselő úr.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Az első, amivel szeretném kezdeni, nem általános megállapítás, hanem Mádi képviselő úr kérdése, állítása. Azt gondolom, hogy azoknál a bizottságoknál, ahol a munkateher nagyobb, mint az átlagos bizottságokban, meg kell tartani a különbségtételt. Általában a tervezetről: beleszámítva azt, hogy a tervezet nagyon sok olyan tartalmat hordoz, amiben politikai megállapodás szükséges a parlament pártjai között, ezekre nem térnék ki, szakmai értelemben kezelhetőnek tartom. Részben kezelhetőnek tartom annak a jogos igénynek a szempontjából, amely a képviselői jövedelmeket, térítéseket, bevételeket minden szempontból támadhatatlanná teszi, részben kezelhetőnek tartom abból a szempontból, hogy egy fontos alapelvnek eleget tesz, ez pedig az, hogy a parlament és a parlamenti képviselők ne kerüljenek többe, mint eddig. Mivel ebben az alapelvben a költségvetési bizottság egyetért, gondolom, pillanatnyilag egyetértés van ebben, hiszen az ez évi költségvetés el van fogadva, a jövő évi be van nyújtva, és ott nincs ezzel kapcsolatos módosítás, ez kezelhető.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy méltányos megoldásnak tartjuk a több cikluson át képviselő, illetve polgármester jogállású személyek nyugdíjazásának, illetve köztisztviselői járadékának behozását a törvénybe. Nem térnék ki külön az összeférhetetlenségek szabályozására, azt gondolom, költségvetési értelemben nem képezi szakmai vita tárgyát. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés? Hankó Faragó Miklós képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat a képviselői jogállást több szempontból is érinti, és kétségtelen, hogy a javaslat gerince, alapvetően nagy része a javadalmazásra vonatkozó szabályozás megváltoztatása. Egyrészt úgy gondolom, jogos társadalmi igény az, hogy amennyiben a szállásköltség elszámolásáról beszélünk, akkor a szállásköltség számla ellenében történjen, és valódi elszámolást jelentsen. Az erre vonatkozó szabályozás megváltoztatását elfogadhatónak tartjuk, ami egyébként többféle módon is történhet.
A javaslat azonban a bevezető rendelkezéseiben más jellegű szabályozást is tartalmaz, nevezetesen az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Mi úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlést érintő szabályozás kapcsán elkerülhetetlenül vizsgálni kell ezt is. A javaslat irányát ebből a szempontból helyesnek tartjuk, bár kétségtelen tény, hogy alkotmányossági kifogások kevésbé merülnek fel a jelenlegi állapottal kapcsolatban. Az elmúlt tizenegynéhány év tapasztalata is azt mondatja velem, miután az ilyen típusú jogállást érintő törvények megváltoztatása, kimunkálása kapcsán mindig abban a helyzetben lehettem, hogy képviseltem a liberális pártot, bizony indokolt áttekinteni, hogy az összeférhetetlenség szabályai így rendben vannak-e. Ezt már csak azért is megtehetjük, mert amikor az országgyűlési képviselők jogállását korábban érintő szabályozást megalkottuk, akkor a törvény az Alkotmánybíróságon végezte, hat pontban is kifogásolták képviselők a rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság döntéséből világosan kiderült, hogy az Országgyűlés igen széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik abban a tekintetben, hogy milyen típusú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
Én helyesnek tartom azt az irányt, amelyet ez a javaslat megpróbál felvenni. Elmarad az önkormányzati képviselőket érintő összeférhetetlenség kimondása, de a helyi politika és az országos politika a javaslatnak köszönhetően elválna egymástól. Mi azt szeretnék, hogy ez a kör teljes legyen, a helyi politika és az országos politika ebben a tekintetben is különüljön el egymástól, és váljanak összeférhetetlenné ezek a pozíciók. A parlamenti munkatapasztalatunk is azt igazolja, hogy ebben a tekintetben az 1994-et megelőző időszakban a képviselői munkával kapcsolatban olyan problémák, mint amelyeket az elmúlt időben inkább tapasztalhatunk, nem merültek fel.
A javaslat egészét megfelelőnek tartjuk, részletkérdésekben el tudunk képzelni módosításokat, azt gondolom, ez az előterjesztő szándékaival sem ellentétes, egyébként pedig szükségesnek tartjuk ezt a törvényjavaslatot, és támogatni fogjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a kérdés eléggé nagy közérdeklődésre tart számot, de általában egyoldalú és pejoratív megközelítéssel szerepel a médiában. Néhány fontos dolgot azért le kell szögezni ennek ellenére. Ugye, az a cél, hogy valamilyen szempontból az üzleti szféra és a közszféra összevethető legyen, vagy a javadalmazási rendszer, vagy a jogállási helyzet megfeleltethető legyen.
Azt azonban nagyon kevesen tudják, vagy jószerével senki, hogy az országgyűlési képviselőknél nincs 13. havi fizetés, nincs jutalom, nincs állami üdülés és nincs semmilyen cafeteria rendszer, ami a jövedelmet kiegészítené. Ez szinte mindenütt van, a közszolgálatban is van, az üzleti szektorban is van. Nagyon kiterjedt, bonyolult rendszer van a mobiltelefon-, az autóhasználat, az üdülési csekk és nem tudom, még mi minden között. Tehát egy olyan bonus rendszer van, ami rendkívül kiterjedt, és ha azt forintosítanánk, rendkívül jelentős lenne. Nem is tudom, van-e még olyan, a közszférában dolgozó ember, akinek nincs állami üdülési lehetősége. Én megnéztem, és Európában nem találtam olyan parlamentet, ahol ne lenne kedvezményes üdülési lehetőségük a képviselőknek. Magyarországon nincs. A román képviselőknek hivatalból állami autó jár a képviselői státus mellé. Magyarországon ilyen nincs. És semmilyen olyan dolog nincs, ami a cafeteria rendszerhez hasonlítható lenne, minden bele van szuszakolva ebbe a tényleg szerencsétlen módon adómentes költségátalányba, csak ezekről soha senki nem beszél - szemérmes módon. Azt gondolom, a dolgokat komplexen kell nézni, és nem egy dolgot kiragadva lehet igazán értékítéletet alkotni.
Ezt egyszer valakinek már el kellett mondania, most a szakbizottságban elmondtam, ez nem népszerű dolog, de összességében meg kéne feleltetni valamilyen jövedelmi szintnek, akár a közszférában, akár a magánszférában, és azt kellene mondani, hogy ér annyit egy képviselői státus, mint egy vállalati középvezetői státus. Lehet azt mondani, hogy nem ér, és alsó beosztott vezetői szinten feleltessük meg, mondjuk egy multicég negyedik, vagy ötödik vezetői szintjének feleltessük meg a képviselői javadalmazási rendszert, de akkor ezt kell mondani. Nekünk nyilvánvalóan nemcsak az országon belül, hanem Európában is bizonyos szempontból összehasonlítható helyzetben kellene lenni. Mondom, egy picit bonyolult, mert ha megnézzük ezeket a bonus, vagy cafeteria rendszereket, rendkívül bonyolultak az európai minták is. De az sem normális, hogy mindenki többet keressen a régióban, mint egy magyar képviselő, ha csak a jövedelmeket nézzük, és eltekintünk a státussal járó kedvezményektől. Ezt az európai régióban is harmonizálták, mert egyforma munkáért körülbelül egyforma javadalmazást illik adni. Az más dolog, hogy a mai magyar gazdaság, a mai magyar politika teljesítménye, sajnos, hagy maga után kívánnivalót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Folytatva ott, ahol képviselőtársam abbahagyta, ez egyfajta értékmérő is. Magyarországon hierarchikus tudattal rendelkezünk több-kevésbé mindnyájan. Azt gondoljuk, hogy a hierarchiákhoz megfelelő illesztéssel szükséges hozzátenni a megfelelő, külsőleg is megjelenő szimbólumokat. Magyarországon - sajnos, vagy hál' istennek - így gondolkodunk. Na már most, amikor a hierarchikus tudatunkban az országgyűlési képviselő valahol a vállalati középvezető alatt helyezkedik el, akkor nyilván van ellentmondás, akkor nyilván annyit is ér a munkája, hiszen, ha többet érne a munkája, akkor biztosan megfizetné. Az emberek többsége így gondolkodik. Amikor az ember képviselői fórumokon elmondja, hogy nézzük csak meg pontosan, hányan keresnek a teremben többet nálunk, akkor általában meglepetés a dolog vége, egy mondatot ér meg, és máris levették napirendről. Mindenki látja, hogy ez egy mesterségesen felfújt dolog, de tegyük rendbe.
A törvényjavaslat előkészítése során beszéltünk arról az előterjesztővel, hogy Pest megyében is sajátos helyzetben vagyunk. Még a régi törvény szerint volt egy megkülönböztetés a budapesti és a budapesti agglomerációban 50 kilométeren belül elhelyezkedő választókerületek tekintetében. Mintha ezt az előkészítés során meg is beszéltük volna, most pedig van Budapest, illetve a Budapesttől 50 és 100 kilométer közötti terület, tehát Budapest és a hozzá tartozó 50 kilométer most egy kategóriába esik. Azt gondolom, ez így rendben is lenne, ha a metró kijárna Ráckevére. Nagyon szívesen járnék Ráckevére, vagy Dömsödre metróval, vagy a 2-es villamossal, de az istennek sem akar oda kimenni. Szerintem ez kimaradhatott a javaslatból. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmidt Ferenc képviselő úr!
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. A választókörzetben a választópolgárok véleménye alapján én is úgy látom, hogy előbb-utóbb hozzá kell nyúlni ehhez a térítési rendszerhez. Ha azonban abból indulok ki, hogy vállalkozóként az üzleti életben hasonló szinten sokkal többet lehet keresni, ahogy Mádi képviselő úr is mondta, és több javadalmazást lehet elérni, akkor az általunk felvett költségtérítés bruttósítása az állam szempontjából egyenlegében semmit nem jelent, hiszen a költségvetés kifizeti, én visszaadom. Viszont szimpatikus volt az a megjegyzése Göndör képviselőtársamnak, hogy figyelembe vennék a választókörzetben a 30 településnél nagyobb választókerülettel rendelkező képviselők "jutalmazását", premizálását olyan szempontból, hogy több településre kell elmenni. De kérdezem: van olyan választókörzet, amely földrajzilag lehet, hogy sokkal nagyobb területet képvisel, mintha ide jövünk Budapestre. Magát a földrajzi nagyságot figyelembe vették-e? Mert nem mindegy, hogy az országgyűlési képviselő a lakóhelyéhez, vagy a legtávolabbi településhez számított költségtérítést kapja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném elmondani a Fidesz álláspontját. Eszerint ma nem tekintjük aktuálisnak ezt a kérdéskört, ezért nem is veszünk részt a szavazásban. Köszönöm szépen.
További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, először a kormánynak adok lehetőséget reagálásra, hogy a kérdések megválaszolásában segítsen, utána az előterjesztők reagálhatnak. Köszönöm szépen.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs különösebb kiegészítenivalóm, az elhangzottak valósak voltak. Mádi képviselő úr kérdésére a válasz benne van a javaslat 11. §-ában, tehát megmarad az alkotmányügyi, vagy költségvetési bizottság kiemelt szerepe a továbbiakban is. A felvetett kérdések pedig kezelhetőek módosító indítványok formájában. Ehhez a szükséges szakmai segítséget természetesen megadjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a felvetéseket, előrebocsátom, hogy lesz, amire nem fogok tudni igenlő választ adni. De nyitott vagyok, úgy, ahogy Hankó Faragó képviselő úr elmondta, módosító indítványokra. Megerősítem azt, amit Mádi képviselő úr kérdezett, a bevezetőmben is azt mondtam, hogy a jelenlegi hierarchiát nem kívánjuk megváltoztatni, a 11. § (5) bekezdésében megtalálja a választ arra, hogy a kiemelt bizottságok elnökei, alelnökei, tagjai többletjavadalmazásban részesülnek.
Amit Schwartz képviselő úr felvetett a szállásköltséggel kapcsolatban, a lehetősége megvan, hogy akár további bruttósítást tegyünk. De az én véleményem az, hogy ezt nem kellene, maradjunk meg annál, amit javasoltunk, hogy a szállásadóval való szerződés és számla alapján a Ház egyenlítse ezt ki. Ez ne legyen része sem a bruttó, sem a nettó jövedelemnek. De nyitott vagyok, amennyiben a parlament azt mondja, hogy ez legyen része a nettó jövedelemnek, akkor ezt meg lehet tenni, beilleszthető.
Tukacs képviselő úrnak mondanám, a visszavonulás lehetőségét rettentően fontosnak tartom. És számos kérdésben úgy ítélem meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadására nincs jó időpont, így tisztelettel kérem önöket, ezt egyszer fel kell tudnunk vállalni, ebben rendet kell tenni. Ezért köszönöm azt, amikor Mádi képviselő úr a második hozzászólásában elmondta az üzleti és a közszféra összeillesztését. Szeretném a következőt az önök figyelmébe ajánlani. Az új struktúrában az Országgyűlés alelnöke, ami jól mérhető, gondolom, bármely vállalkozási vezetőhöz, mindössze 519 ezer forint nettó jövedelmet kap, az 1 millió 100 ezer forint bruttóban. A képviselői javadalmazás 400 és 600 ezer forint között szóródik, mert egyes pótlékokat többszörösen lehet igénybe venni annak, aki esetleg több tisztséget lát el. Csak úgy gondolom - és ebben egyetértek azokkal a képviselőkkel, akik azt mondják, hogy ez most nem időszerű, ezt mi is elfogadtuk Balogh képviselőtársammal -, ez most nem a nettó jövedelem növelésének pillanata. Itt csak egy olyan új struktúrát kínálunk, amit aztán később, ahogy a gazdaság is erősödik, a vállalkozói szféra is erősödik, tovább lehet fejleszteni.
Visszatérve az összeférhetetlenségre, tudom, hogy már nyújtottak be képviselők olyan javaslatot, amely szerint az első két paragrafust hagyjuk el. Ebben nyitott vagyok, viszont ilyen jövedelemnél, és kérem önöket, hogy támogassanak benne, sokkal keményebb feltételeket kell szabnunk az együttes jövedelmek kifizetésének, tehát önkormányzati, vagy kormányzati körökben is forgó és munkát vállaló képviselőtársainkkal szemben.
A szállásköltséghez még egy dolgot hadd tegyek hozzá, és kérem önöket, ha valakinek van erre ingerenciája, hogy egészítse ki módosító javaslattal, hogy azok a képviselők, akik nem albérletbe mennek, hanem alkalmanként szállodába, mert kevés időt töltenek a fővárosban, ugyanezen költségkeret összegéig a szállodai számlákkal is elszámolhassanak.
Mádi képviselő úr azt mondja, hogy nincs jövedelemkiegészítés. Ezt a Ház falain kívül nem tudják, erről hiába is beszélünk. Most kínálkozik egy lehetőség, hogy a törvény kapcsán elmondjuk, hogy mi minden nincs. De azt gondolom, azért kellene elfogadni, hogy minden jövedelmünk járulék és adó alá essen, hogy ne kelljen holnapután arról vitatkozni, hogy a virágot családi ünnepre vittük, vagy valamilyen megemlékezésre. Vagy ha valaki beül az autójába, és útközben megáll valahol, egy vásárcsarnoknál, vagy bárhol, vagy netán jön a fővárosba, és magával hozta a családját, ne kezdjünk arról vitatkozni, hogy ez most beleillik a költségbe, vagy nem. Ugyanúgy, mint bárki más az utcán, akinek jövedelme van, és a jövedelmét utána arra költi, adományokra, vagy bármi másra, amire akarja.
Elfogadom, amit Végh Tibor képviselő úr mond. A társadalmi presztízst a jövedelem is kifejezi. A kettő együtt jár. A Pest megyei kérdést vettem, foglalkozunk vele, kell találnunk valamilyen jó megoldást. Schmidt képviselő úrnak annyit hadd mondjak, a bruttósításon túl azért merjük kimondani, hogy átrendezi a jövedelmi struktúrát, mert helyére állítja, ugyanúgy, mint egy vállalkozásban, hogy az alapjövedelem a jövedelem, az összes többi arányaiban csak töredéke lehet ennek. Ez a 7. §-ban kifejezésre is jut. Ugyanúgy erősítem, a (6) bekezdésben találja meg a településnagyságot. Köszönöm ezt a felvetést, mert nem tudtunk jó megoldást kitalálni képviselőtársammal arra, hogy egy nem túl nagy létszámú, de nagy földrajzi kiterjedésű választókerületnél mit vegyünk figyelembe. Erre nyitott vagyok, ha valamilyen jó megoldást tudunk találni. Vagy azt mondjuk, hogy a választókerület legtávolabbi pontját vesszük figyelembe. Az a lényeg, hogy ne kelljen választásról választásra átstrukturálni, hanem azt mondhassuk, hogy amit most elfogadtunk, az 2010 után is igaz, akkor is alkalmazható. Még egyszer köszönöm a felvetéseket. Kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy szavazásra érettnek látják-e a helyzetet. (Jelzésre.) Igen. Akkor kérem, hogy aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, jelezze! (Szavazás) A többség. Aki ellene van? Aki tartózkodott? Ilyen nincs, mert az ellenzék nem vett részt a szavazásban. Az előadó? Tukacs István. Köszönjük szépen az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének, további jó munkát kívánok. Most szünet következik. Utána folytatjuk az ülést. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat következik, T/4120. szám alatt, Varju László és társai önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról folyik a vita. Köszöntöm Varju László képviselő urat az előterjesztők nevében, illetve a kormány képviselőjét. Képviselő úré a szó.
Varju László szóbeli kiegészítése
VARJU LÁSZLÓ (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget. Ebben a törvényjavaslatban azt fogalmaztuk meg, azt a helyzetet gondoltuk újra, hogy az európai uniós csatlakozásunkat követően és különösen a jelen időszakban az Európai Unióból származó források lehívhatóságának és tiszta körülményeinek, átláthatóságának megteremtése érdekében szükséges megfogalmazni olyan összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek esetleg korábban nem léteztek. Ezzel párhuzamosan az államháztartás egyéb területeire is vonatkozik maga a törvényjavaslat. A cél az, hogy mindezeknek a forrásoknak a lehívása különböző érdekektől mentesen valósuljon meg, külső befolyásoktól mentesen lehessen ezt megvalósítani. Ennek érdekében a törvényjavaslat széles körű kizárási szabályokat fogalmaz meg, azaz egyértelműen kizárja például a regionális fejlesztési tanácsok elnökeinek, a döntéshozatalban, vagy döntés-előkészítésben részt vevő szervezetek vezetőinek pályázati lehetőségét.
Egyidejűleg megfogalmaz más területen is, például a civil szervezetek oldalán is olyan összeférhetetlenséget, amit a törvényjavaslatban pontosan leírtunk. A törvényjavaslat azzal is foglalkozik, hogy ennek a megvalósulása nyomon követhető és szankcionálható legyen, azaz amennyiben felmerül annak lehetősége, vagy annak ténye, hogy a törvény által megfogalmazottak ellenére támogatásban részesül tiltott terület, akkor teljes körű visszafizetésre kerüljön sor. Úgy gondoljuk, hogy a fair és tisztességes viszonyok megteremtése érdekében ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása célszerű, ezért kérem a tisztelt bizottságot, támogassa az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja?
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sepsi Tibor vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs titkárságának kormány-főtanácsadója, és annyit szeretnék jelezni, hogy a kormány támogatja a javaslatot.
Kérdések, észrevételek, megjegyzések
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések, észrevételek következnek. Rögtön én tennék fel egy kérdést. Ha a regionális fejlesztési tanács elnöke a polgármester, akkor ő mint magánszemély, vagy ő mint önkormányzati vezető, jogi képviselő sem vehet részt a pályázatokban? Hiszen a regionális tanácsoknál felmerülhetnek ilyen kérdések. A szakértőknél egyértelmű a dolog, hiszen összeférhetetlen, hogy részt vegyen a pályázatok írásában, elbírálásában, vagy akár mint kedvezményezett, részese legyen ennek. Ez lenne a másik kérdésem, hogy jól értem-e, hogy a pályázat írásában sem vehet részt, illetve a végrehajtás bármely területén. Erre is vonatkozik-e az összeférhetetlenség, ha a bíráló bizottságban, vagy a pályázat előkészítésében részt vesz? Hiszen a kormány jelenleg elég sok pályázat kiírásának előkészítését külső cégekkel végezteti, amelyek ismereteink szerint egyúttal pályázatot is írnak. Erre az összeférhetetlenség kiterjed-e?
A Fidesz egyébként alapvetően támogatja az általános vitára való alkalmasságát, ezt már most be tudom jelenteni. Csak néhány technikai kérdést szeretnék tisztázni.
További kérdések? Tukacs István képviselő úr!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Amennyiben a kérdésekre választ fognak adni az előterjesztők, én hadd ne kérdést fogalmazzak meg, hiszen elnök úr egy mondattal elmondta frakciójának viszonyát az előterjesztéshez. A mi viszonyunk is az, hogy szükséges és fontos ez a törvényjavaslat, lehántva róla az össze politikai körülményt alkalmas arra, hogy egy nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályozást alkalmazzon akár a döntéshozók, akár a pályázók, az igénybe vevők részére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy tűnik, a két nagy párt részéről megvan a támogatás. A kérdéseket kérném tisztázni, az előterjesztőnek adok szót.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen. Alapvetően a politikai szándék az, hogy legyen tiszta és világos, hogy az asztal két oldalán ülők, a döntés-előkészítők és a döntésben részt vevők nem támogathatók, és nem vehetnek részt a pályázók körében. Természetesen ezzel egyidejűleg - akár a konkrét példára vonatkozóan, de azt gondolom, még számos más példa van, amit érdemes modellezni és finomítani - az iránymutató az, hogy amennyiben a döntés-előkészítésben részt vett, akkor kizárt, hogy a támogatható kategóriában is ott legyen. Tudom, azt nehéz ellenőrizni, hogy a pályázatírásban akármilyen módon, akár közvetett módon részt vesz-e, de a törvényjavaslat szándéka szerint nyilatkoznia kell a pályázónak az összeférhetetlenségről, és ezen nyilatkozata dönti el, hogy támogatható lehet-e.
A másik része pedig, ami a polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozik: elképzelésünk szerint alapvetően a projekt helye dönti el a megvalósíthatóságot. Tehát magánszemélyként akár kizárt is lehet a pályázatból, magában a konkrét döntéshozatalban a polgármester érintettként nem vehet részt, de ez nem zárja ki, hogy a települése a támogatható kategóriában legyen.
ELNÖK: Tehát ha van, mondjuk egy dél-dunántúli polgármester-elnök, akkor ő mindenben részt vehet, csak a sajátjában nem. A másik kérdésem arra vonatkozott, hogy ügyvédként, közbeszerzési tanácsadóként, tervezőként, eljárásjogi tanácsadóként és nem tudom, milyen módon, tehát nem a pályázat kedvezményezettjeként, hanem közreműködőjeként részt vevő esetében - mert ma úgy tűnik, hogy sok esetben összemosódnak ezek - van-e valamilyen választóvonal. Az előterjesztő erre nyitott-e? A válaszát értettem, de az nem erre vonatkozott, vagy nem teljes körűen erre vonatkozott, hogy őket hogyan érinti ez a törvény. Nekik engedve lesz? Mert nem tudjuk ellenőrizni őket, hiszen csak egy általános nyilatkozatot kell tenniük. Ha jogilag nincs egzakt módon leírva, hogy összeférhetetlen, vagy sem, ha jogi tanácsot ad a pályázat lebonyolításához is, a pályázat kiírásához is, akkor ezt egy nyilatkozattal nem lehet pótolni.
Közben Hargitai János képviselő úr is szót kért. Megadom.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm. Itt a regionális fejlesztési tanácsokhoz szolgálnék némi adalékkal, éppen a Dél-Dunántúlról. Én helyeslem, hogy ezek a szigorítások megvalósulnak, mert kellő példát szolgáltattak már erre a Dél-Dunántúlon is. A jogszabály nem szabályozott semmit, de ott vita alakult ki annak idején közöttünk Wekler Ferenc SZDSZ-es elnök úrral. Ezt persze az SZDSZ és a szocialisták marakodása táplálta, így láttunk bele abba, hogy milyen döntési rendszer működött. A vita lényege az volt, hogy ő azt az álláspontot képviselte, hogy ha ő a saját összeférhetetlenségét, az érintettségét felfedi, és a tanács ennek tudatában dönt, akkor minden rendben van. Az én álláspontom az, ami itt meg van fogalmazva, hogy abszolút nincs rendben. Ha valaki közpénzekről dönt, olyan csekély mértékben is, ahogy azt a regionális fejlesztési tanácsok teszik, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy ezek csak sóhivatalok, együttműködő szervezetek, hiszen fent dől el minden, de a döntés-előkészítésben tevékenyen részt vesznek, akkor nem pályázik sem ő, sem a családja, sem a retyerutyája, még alvállalkozóként sem kerül oda.
Elfogadhatatlan, hogy az egyik énemmel előkészítek és döntök, a másik énemmel meglovagolom ezeket a forrásokat. Ő erre tipikus példát szolgáltat. Kíváncsi leszek, hogy lesz-e következménye, mert ez igaz volt az ügyvezető igazgatóra is valamilyen mértékben, hogy előkészített is a cég kapcsolatain keresztül, ugyanakkor a döntéseknek haszonélvezője volt. Ez igaz a dombóvári polgármesterre is, aki azóta lemondott erről. Tehát azt sajnálom, hogy a tiszta viszonyok megteremtésének szükségességét csak most veszi észre a kormány, vagy a szocialista képviselők. Nem elég egy olyan szabály, hogy felfedem az érintettségemet, és akkor mások döntenek helyettem, mert legközelebb, ha már ők hozzásegítettek engem forrásokhoz, visszasegítem a másik pályázót. Olyan tiszta viszonyokat kell teremteni, hogy vagy közpénzekről döntök, és nem pályázok, vagy pályázni akarok, de akkor nem megyek a közpénzek közelébe.
Az egy másik kérdés, és nyilvánvalóan itt kellene ezt is szabályozni, hogy ki lehet miniszteri megbízott. Mert önök jól tudják, az egy abnormális helyzet, hogy ezek a miniszteri megbízottak helyi politikusok. Annak idején, amikor mi voltunk ebben a rendszerben, akkor is így működött a dolog, de ha már régiót játszunk, régiót hazudunk, akkor végre tiszta vizet kellene önteni a pohárba, és azt is át kellene gondolni, hogy egy ilyen szituációban kormánymegbízottként ott üljenek-e a helyi politikusok. Ha már belenyúlunk ebbe a rendszerbe, akkor ezt is szabályoznám, hogy lehet-e miniszteri megbízott helyi politikus, mert önök jól tudják, hogy csak ilyenek ülnek benne, mert ez most már egy európai uniós pénzelosztási rendszer.
Tehát alapvetően helyeslem ezeket a szigorítási szabályokat, amelyeket képviselő úr javaslatában megfogalmazott. Kíváncsi leszek, ha most ez a szellem működik, ennek holnap lesz-e következménye a Dél-Dunántúlon a személyeket illetően, mint amilyen mozgások ott elindultak, mert ennek csak így van értelme. Így lesz hiteles az, amit a kormány előterjeszt a szigorítások kapcsán. Ha a szereplők érintetlenek maradnak, akik tegnap másként játszottak - tudom, hogy nincs a törvénynek visszaható hatálya - a kormány nem lesz hiteles. Hiteles csak akkor lehetne, ha a szereplőket úgy mozgatná, hogy akik éltek a szabályozatlan helyzettel, azokat egy lépéssel hátrább tenné. A folyamat elindult a Dél-Dunántúlon, kíváncsi leszek, hogy a Szocialista Párton kívül a kisebbik kormányzó párt is felismeri-e ezt, vagy náluk marad az az állapot, hogy aki dönt, az a döntéseinek haszonélvezője is. Persze, a továbbiakban ez nem járható, ha a törvény szigorodik, de azt szeretném, ha az SZDSZ is, visszamenőleg is felismerné azt, hogy ez a rendszer így nem működtethető, és ennek személyi konzekvenciái kell hogy legyenek, ha hitelesen gondolják előterjeszteni ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. A kormány részére megadom a szót.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Két konkrét felvetésre reagálnék röviden. Az egyik: valóban nehezen megfogható a pályázat előkészítésébe a pályázó oldalán bevont személyek köre, bár támogatási eljárások tekintetében elég nehezen átlátható, hogy mikor előkészítő a pályázó, és mikor a pályázat elbírálója. Annyi bizonyos, hogy állami oldalon, az elbírálói oldalon teljes a kizártság, a pályázó oldalán pedig abban a tekintetben mindenképpen megfogható, hogy ezek az emberek a támogatási összegből nyerik a honoráriumukat, és ők sem kaphatnak támogatást. Ami ezen túl még olyan elem lehet, ami ezeknek a pontosabb lehatárolására és feltárására irányul, az a javaslatot tovább pontosíthatja, vagy kiegészítheti, de elvi szinten a lehatárolás két szintje itt megvan. A polgármester esetében pedig megerősíteném az itt elhangzottakat, tehát az eljárás tekintetében a kizárt tisztségviselő kategóriájába tartozik, ha az intézményrendszerben részt vesz, de ez nyilvánvalóan semmilyen módon nem fog kihatni az önkormányzat pályázhatóságára.
ELNÖK: Még egy kérdés van. Amikor az önkormányzat saját jogán működik, mondjuk egy megyei jogú város polgármestere van a tanácsban, de nem ő vesz részt, hanem egy hivatalnokot küld be, akkor ugyanaz a sorsa, mint magának a polgármesternek? Igen, köszönöm. A másik megjegyzésem: én is azzal értek egyet, nem túlhajtva a dolgot, hogy az eljárási támogatási összegből elszámolt költséggel az előkészítő ne részesüljön. Mert ez a megfogható. A többi szerintem rendkívül bizonytalan környezetbe viszi, és nem tisztítja, hanem zavarosabbá teszi a helyzetet. Elvileg lehet összefüggés, de rendkívül virtuális helyzetet teremt. Tehát én csak addig mennék el, ami tetten érhető. A tetten érhetőség az, hogy az európai uniós pénzeknek, a megnyert forrásoknak bármilyen módon való elszámolt költségeként már nem jelenhet meg. Ez elég megnyugtató helyzetet teremthet. A többit én sem tudnám most szabályozással szigorítani. Szerintem ebből a szempontból a nyilatkozat nem segít az ügyön, mert utána mit kér rajta számon? Általában a sejtetést, vagy a konkrét tényállást? Szerintem világossá kell tenni a tényállást, hogy mit tekintünk összeférhetetlennek, és mit nem. Erre pedig a költségek elszámolásában való közreműködés egy nagyon egzakt módszer. Részemről nincs kezdeményezés az egyebekre, mert szerintem is nagyon ingoványos terület felé visz a nem elszámolt támogatási költségekben való részvétele a jogi személyhez kapcsolódóan. Itt nem látom, hogy hogyan lehetne tetten érni. Ki bizonyítja és hogyan?
Úgy gondolom, körüljártuk a pontosítandó kérdéseket. Van-e még képviselői észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor az előterjesztőnek adnám meg a szót. Varju képviselő úr!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen. Csak egyetlen egy mondatban szeretném megerősíteni azt, hogy tiszta, átlátható viszonyokat szeretnénk, derüljön ki, hogy az asztal két oldalán ülő felek hogyan, milyen módon működnek. Tisztelettel köszönöm a javaslatokat és azt a pontosítást, ami itt elhangzott. A szándék szerint ez érvényesül a törvényjavaslatban. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, Göndör képviselő úrnál több sikere lesz Varju képviselő úrnak és a törvényjavaslatának, hiszen annak szavazásában nem vettünk részt. Itt az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Kettő. Ellene? Nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság többsége támogatta. A bizottsági vélemény előadója Tukacs István, megbízzuk őt, hogy a felmerült kérdéseket, aggodalmakat és támogató megjegyzéseket képviselje. Köszönjük szépen a közreműködést, további jó munkát kívánunk.
Következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/4191. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról foglalunk állást. A kormány képviselőjét köszöntöm, és egy rövid ismertetést kérek.
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bozzay Erika vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra-szabályozási főosztályának vezetője. Nagyon röviden fűznék szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz. A közlekedési törvénycsomag több törvény módosítását foglalja magába, a közúti, a vízi, a légi, a vasúti közlekedésről, valamint a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvények, illetőleg az autópálya-törvény módosítását. Mindegyik módosítás alapvetően kis terjedelmű, bár fontos kérdéseket érintenek. De éppen a kis terjedelemre tekintettel gondoltuk úgy, hogy ezt egy csomagban terjeszti a kormány az Országgyűlés elé. Néhány elemet kiemelnék mindegyik törvényből, és természetesen a felmerülő kérdésekre válaszolnék.
A közúti közlekedési törvényből talán külön kiemelendő, hogy a módosítás egyik célja az elektronikus útdíjfizetési rendszer, tehát a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer bevezetéséhez szükséges törvényi szabályozási háttér megteremtése, összhangban azzal az országgyűlési határozattal is, amit júniusban fogadott el a parlament. Abban a körben teremti meg a lehetőséget a törvényi módosítás ennek a rendszernek a bevezetésére, amely a 69/2007. országgyűlési határozatban is szerepel. Fontos eleme a módosításnak a közútkezelés egyes szabályainak újragondolása, és nagyon fontos a közlekedésbiztonság témakörében néhány módosítás. Itt talán külön kiemelném a segédmotoros kerékpárok rendszámviselési kötelezettségének előírását. A védett természeti környezetet károsító járműhasználattal összefüggésben is jelentőséggel bír ez a szabályozás.
Az autópálya-törvény módosítása csak egy nagyon kis terjedelmű módosítás, itt igazából a közúti közlekedésről szóló törvénnyel való összhang megteremtése volt a cél, ugyanis bizonyos szabályok átkerültek a közúti közlekedési törvénybe, ezek miatt kellett bizonyos rendelkezéseket hatályon kívül helyezni.
A légi közlekedésről szóló törvényben is alapvetően a jogalkalmazást segítő, a jogértelmezést pontosító szabályok módosítására került sor, ugyanígy a vízi közlekedésről szóló törvényben is. Itt talán két terület emelendő ki, a hajók lajstromozásának feltételeiben történt bizonyos módosítás, másrészt pedig egyes fogalmak alapvetően a nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban kerültek kiigazításra.
A különböző közlekedési balesetek és más események kivizsgálásáról szóló törvény kapcsán pedig azt szeretném kiemelni, hogy a törvény 2006. január 1-jén történt hatálybalépése óta ez jelenti a törvény első jelentősebb módosítását. Itt alapvetően az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait próbáltuk összegyűjteni és ezek alapján kiigazítani a törvényt. Ezektől a módosításoktól a különböző szakmai vizsgálatok hatékonyságának növekedését várjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Először Végh Tibor képviselő úré a szó.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Előre szeretném bocsátani, hogy általános vitára és támogatásra alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, de most utoljára. Ez azt jelenti, hogy félévente menetrendszerűen előkerülnek a közlekedésre vonatkozó jogszabályok, és mögöttük rendre mindig 2002-es, 2004-es közösségi előírásokat találunk. Azt a fiókot, amelyben benne vannak ezek az irányelvek, egyszer teljesen ki kellene húzni, akkor egyszer és mindenkorra el lehetne ezeket a kérdéseket rendezni. Nem hiszem, hogy a vízi közlekedési szabályai között azt, hogy a zászlót hová kell helyezni, ne tudtuk volna fél, vagy egy évvel ezelőtt is, amikor a hasonló tárgyú törvényeket tárgyaltuk. Nem hiszem, hogy az EK most, 2007-ben találta ki, hogy hová kell tenni a zászlórudat. De komolyra fordítva a szót!
Valóban, mintegy 60 paragrafusban több törvényt érint ez a módosítás, bár kevésbé látok koherenciát a törvény indoklásában és a megjelenő részletes szabályokban. A törvény indoklása nagyon szigorúan elmondja azt, hogy mi a cél. A cél az, hogy nem tűrhetjük, hogy évente több mint 1200 ember haljon meg, a közúti ámokfutókkal, gyorshajtókkal, ittasan vezetőkkel, a zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Ez persze nyilván az Országgyűlés közlekedésbiztonsági nulla tolerancia programjában volt benne. De nem látom, hogy ez a törvény ennek megfelelne. Azt látom, hogy itt rendkívül bonyolult szabályozással megpróbálja megoldani a dolgot. Megpróbálja azt mondani, hogy mi a felelőssége, mondjuk a közúti közlekedésnél a gépjármű üzemben tartójának és a cselekmény tényleges elkövetőjének, bevezet új fogalmakat, a bírság intézményét, de nem látom pontosan azt a célt, amit a parlament elhatározott, ebben a törvényben visszaköszönni.
Olyan kérdéseket szabályozunk, amelyeknek, érzésem szerint, nem itt lenne a helye, hanem kormányrendeletben. Az, hogy a balesetek kivizsgálásánál megfelelő munkaruhában lehet csak megjelenni, nem tartozik a törvényi szabályozás körébe. Az igen, hogy fel kell hatalmazni a hatóságot, hogy járjon el megfelelő szakszerűséggel, de ezt szerintem már megtettük. Rendkívül bonyolultnak látom a közútkezelő, a vagyonkezelő és a közlekedési hatóság közötti kapcsolatot. Mondhatnám azt, hogy zavaros az előterjesztésben, de biztosan helyre lehet tenni, lehet, hogy csak én nem értem, vagy nem olvastam el eléggé pontosan. Azt vélelmezem itt is, hogy a kormányrendeletben, vagy miniszteri rendeletben olyan szabályokat kellene megállapítani, ami ezt az aprólékosságot, ami itt megjelenik, talán át tudná lépni.
Mindezekkel együtt azt látom, hogy nagyon fontos, hogy ezen a területen végre rend legyen. Én többet és kevesebbet tettem volna bele ebbe a törvénybe. Többet abban a tekintetben, amit az Országgyűlés elhatározott, és kevesebbet abban a tekintetben, hogy a zászlórúd és a megfelelő védőruha nem a mi dolgunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklósnak adom meg a szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt hiszem, kevés olyan ügy van, amiben a közvélemény olyan mértékben érintett és fejti ki rögtön a véleményét, amint megismeri a módosításra irányuló szándékot, mint a közúti közlekedés szabályai. Hiszen rengetegen ülünk autóban, vezetünk autót, és rengeteg mindenkit érint akár a hivatásánál, akár csak elfoglaltságánál fogva a gépjárművezetés, vagy önmagában a közlekedés. Én a törvényjavaslat többi részével nem is szeretnék foglalkozni, mert nem értek hozzá. A közúti közlekedés szabályaival kapcsolatban azonban, ismervén azt a szándékot is, hogy a kormány a KRESZ-t is módosítani kívánja, illetve egyéb, alacsonyabb szintű jogszabályokon keresztül is szeretné átvezetni azt a bizonyos zéró toleranciát, amiről az elmúlt időben hallhattunk, azt kell mondanom, nagyon veszélyes és alapjaiban elhibázott lépésnek tartom.
Azt is elmondom szívesen, hogy miért. Ma a KRESZ úgy néz ki Magyarországon, hogy alapvetően jó néhány szabálya részben betarthatatlan, részben pedig nagyon rossz a közlekedési morál. A közlekedési morálon nem könnyű változtatni. A gépjárművezetővé válás stádiumában, már a legelső pillanattól kezdve vizsgálni kellene, hogy például a gépjárművezető-oktatás megfelelő szinten áll-e Magyarországon, hogy a vizsga szabályai megfelelőek-e Magyarországon, hogy nem lenne-e célszerűbb bevezetni azt, ami egyébként skandináv államokban kötelező, hogy olyan pályákon tanuljanak vezetni a fiatalok, amelyek közül talán eggyel rendelkezik Magyarország. Ilyet minden bizonnyal építeni kellene, de addig is sokkal, de sokkal több gyakorlati ismeretet kellene megpróbálni átadni a leendő gépjárművezetőknek. Én például 25 éve vezettem autót, amikor életemben először erre a pályára elmentem. Akkor döbbentem rá, hogy mi minden veszélynek van kitéve az, aki gépkocsiban ül, és nem ismer olyan szituációkat, amiket az életben kell kipróbálni, mondjuk két kamion között. Ha ezt időben megtanulja valaki, sokkal, de sokkal nagyobb biztonsággal képes elkerülni olyan közlekedési helyzeteket, amilyenbe ma nagyon sokan kerülnek Magyarországon.
Azzal nagyon szívesen egyetértek, és minden további nélkül támogatom, hogy a közlekedési morálon változtassunk, és bizonyos szabályokon szigorítsunk, de csak abban az esetben, ha a szigorítás ésszerű, és ha egy helyzetfelmérés megelőzi. Azzal talán nem is biztos, hogy szívesen foglalkoznék, amire az előttem szóló képviselő úr is kitért, hogy vajon törvényi szabályozásnak van-e helye abban a tekintetben, hogy a gépjármű üzemben tartója felel-e azért, hogy az autópálya leálló sávját valaki szabályszerűen használja-e, vagy sem. Ha jól emlékszem, a javaslatban mintha ilyen is szerepelne. Ez abszolút nem törvényhozási tárgykör. Most éppen nincs előttem a javaslat, emlékezetből kell visszaidéznem, hogy mi mindenért felel a gépjármű üzemben tartója. De ha végignézzük a felsorolást, és ebből hatályos törvény lesz, akkor ebből világosan következik, hogy az összes kómás, magatehetetlen dédnagymama és beteg ember egy gépjármű üzemben tartója lesz valamilyen módon, mert megpróbálják kijátszani a szabályokat, mert az ő oldalukon nem probléma, hogy kockázati tényezőket, büntetéseket, pontokat gyűjtenek. Ilyen mértékben törvényes védelemmel áthárítani a felelősséget anélkül, hogy kiindulópontként nem vizsgáljuk, hogy ki a valódi felelős, véleményem szerint nem méltányos, de azt sem tartom kizártnak, hogy a megfelelő szabályozás nem lehet ilyen.
Én például nagyon indokoltnak tartanám, hogy átvizsgáljuk, vajon a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok és a táblák Magyarországon hogyan néznek ki. Mondok erre gyakorlatias, élő példát. Kint voltam Ausztriában, Szombathelytől néhány kilométerre, és ott útépítés folyt. Pénteken 4 órakor a munkások elhagyták a területet, nem voltak restek feltenni, mert egyébként kötelező elhelyezni, a fekete nejlonzsákot a sebességkorlátozó táblára, mert ha valaki éppen nem kapirgálja az utat, nem indokolt a sebességkorlátozás. Hazajöttem, majd másnap, 24 órán belül Körmendre mentem. Ott a kétszer kétsávos bevezető út elején általában sem olyan nagy a forgalom a hétvégén, és ez szombat délelőtt volt, és ott is útépítés folyt. Kitették a sebességkorlátozó táblát, az úton senki nem volt, semmilyen munkálatra vonatkozó nyomot találni nem lehetett. De hol mért a rendőrség? Ott. Ha valaki 40-nel megy, és a törvény hatálybalépését követően meg fogják büntetni 100 ezer forintra, akkor nagyon erőteljesen megkérdőjeleződik, hogy ez méltányos szabály-e. Egyetértek azzal, hogy nem kell Lamborghinivel 300-zal menni, és versenypályát csinálni az autópályák bevezető szakaszából, de azt is indokoltnak tartanám, hogy vizsgáljuk felül a közlekedés szabályait, és az alkalmazás gyakorlati végrehajtásának szabályait.
Ahhoz, hogy a közlekedési morál Magyarországon javuljon, elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormányzat, a végrehajtó hatalom megszerezze a közlekedési partnerek együttműködési szándékát. Hozzám kevés ügyben jöttek annyian felháborodva, mint a KRESZ tervezett módosításának hallatán, mert az a véleménye mindenkinek, hogy a szabályokat nem alkalmazzák méltányosan és következetesen. Ha durván szigorítunk egyik napról a másikra, akkor az önkény, a méltánytalanság még nagyobb mértékű lesz. Mondok egy másik példát. Vasúti átjáró. Akármilyen jelzőberendezéssel védett vasúti átjárónál lakott területen kívül 40, lakott területen belül 30 kilométer a sebességhatár. Tessék szíves lenni nekem mondani olyan közúti balesetet, amely azért következett be, mert ezen az átjárón nagyobb sebességgel haladt át valaki a gépkocsijával. Nincs ilyen. Azért következnek be a fantasztikusan durva és borzasztó balesetek ezeken a helyeken, mert a piros fényjelzés ellenére, vagy akár még a lehajtott félkarú sorompó megkerülésével néhányan megszegik a szabályt. De nem azért, mert 40-nel lehet menni, és 50-nel ment át rajta valaki. Az esetek nagy részében abszolút belátható az átjáró, ahol meg nem, ott, ha 40-re lassít valaki, akkor sem látja be a kereszteződést. Azaz nincs értelme a 40-es szabálynak. Mire jó a 40-es szabály? Arra, hogy ha valahol mérni szeretne a rendőrség, akkor ott mér. És ha valaki 60-nal megy rajta keresztül, fényes nappal, nyáron, akkor azt ezek szerint majd jól meg lehet büntetni, akár 300 ezer forintra is, ha jól emlékszem a számokra.
Tehát a közlekedési szabályok módosítását csak akkor fogja tudni elfogadni a társadalom, és azt gondolom, a képviselők nagyjából ezen az állásponton kell hogy legyenek, ha ezeket a szabályokat felülvizsgáljuk, az indokolatlanokon változtatunk, és megpróbálunk komplex programot végrehajtani Magyarországon, hogy a balesetek száma csökkenjen. Még egy számadat a végére. A KSH adatai szerint az M1-es autópályán 2007-ben 30 százalékkal nőtt a halálos közúti balesetek száma, az M7-esen pedig 40 százalékkal csökkent ugyanezen időszak alatt. Csak az M1-esen vannak elhelyezett kamerák. Magyarul: a sebességmérés önmagában az égvilágon semmit nem old meg, semmire nem ad magyarázatot. Aki közlekedik, az tudja ezt. Az a kérdés, hogy a kormányzat hajlandó-e tudomásul venni, hogy a hétköznapok más szituációkat teremtenek, mint önmagában a tiszta jogszabályi helyzet. Ezeket kellene felmérni, és amikor ezeket felmértük, és méltányosan átalakítjuk a szabályozást, és elindítunk egy olyan folyamatot, hogy javuljon a közlekedési morál, jobban képzettek legyenek a gépkocsivezetők, akik a forgalomban részt vesznek, akkor lehet bevezetni durva szigorításokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bennem felmerül a kérdés, hogy ez a csomag általános vitára érett-e, miután a kormánypártok is elég negatív képet adtak. Az ellenzék biztosan nem akarja támogatni, de meg kell kérdeznem, hogy ezek után mennyi időt adjunk ennek a kérdésnek a vitájára. Én egy kérdést akartam feltenni, ha megengedik, mert az én problémáim is súlyosak, bár nem ebben az irányban. A kerékpárút kizárólagos helyi önkormányzati tulajdonba helyezését próbálja - a gyakorlati jogalkalmazási tevékenység során felmerült tapasztalatok, problémák tisztázása címén - a tárca felvetni. Nincs elég pénz a felújításokra sem, a karbantartásra sem, ezért táblákkal próbálják meg védeni az utak minőségét, ha úgy tetszik, a kátyúzás helyett kilométer-korlátozó táblákat tesznek fel, most már legalább az utak felénél ilyen táblákkal "javítják" az utakat, és most még a kerékpárutakat is magukhoz akarják kérni?
Minden önkormányzat szívesen át fogja adni, vagy nagy többségük szívesen át fogja adni, hiszen nagy költséget jelent mind az üzemeltetésben, mind a felújításban. Nem méltányossági kérdés, hogy a kerékpárút állami tulajdon, vagy nem, itt az a kérdés, hogy képes-e rá. Mennyivel fog tudni több pénzt adni a kormányzat a kerékpárutak karbantartására, vagy ez is az útfelújítás terhére fog menni? Tehát az a kérdés, hogy lesz-e erre több pénz. Csak kérni kell, és százszámra fogok tudni ilyet felajánlani, vigyék, de vállalják, hogy felújítják, a havat takarítsák le róla, vágják a füvet a szélén, és mindazt tegyék meg, ami ehhez tartozik, illetve az új 220 centiméteres szabályt önök hajtsák végre a saját költségvetésükből, hiszem most még ráadásul szélesíttetési szabályokat is bevezettek.
Magyarul az a kérdésem, hogy van-e mögötte pénz, és van-e pénzügyi hatástanulmányuk ezeknek a módosító javaslatoknak, hiszen ha a bizottságnak valamit, akkor a költségvetési összefüggését legalább ennyire mérlegelnie kell.
Molnár László képviselő úr, utána Lengyel képviselő úr.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Ha itt a zéró tolerancia meghirdetését vesszük alapul, és ez késztette a tárcát, illetve a kormányt, hogy előterjessze ezt a törvénycsomagot, ami a közlekedés biztonságáról kellene hogy szóljon elsődlegesen, akkor felvetem azokat a kérdéseket, amelyek nem igazán a közlekedés biztonságához tartoznak. Megjegyzem, túlzottnak, a valóságtól elrugaszkodottnak tartom ezt a nagyarányú szabálysértési bírságfizetési határkitolást. A bírságok vonatkozásában önök a 7. § (2) bekezdésében azt írják, hogy a hatóságot illeti meg a bírság összege. Ez merőben ellentétes a ma elfoglalt álláspontunktól, a költségvetési törvényben is több helyen javítjuk és kérjük a változtatást a tekintetben, hogy a központi költségvetést illesse meg a beszedett bírság.
Megint csak nem a biztonsághoz tartozik az, amit elnök úr az imént mondott, hogy az állami támogatással épült kerékpárutak tulajdonjogát szeretné megszerezni az állam. Nem tartom méltányosnak, akkor lehet, hogy az állami szektoron túl a magánszektornál is, ahol adnak nagyobb támogatást, államosítani akar a GKM? Ez egy nagyon rossz logika, szerintem ezt törölni kellene az előterjesztésből. Ami a zárórendelkezések változtatását illeti, nem tudom, mennyire tetszik ismerni a "gyorsforgalmi" törvény 3.-4. §-át, mert bizony itt az előkészítés, a hatástanulmány, az elemzés kérdésköre van szabályozva. Nem tudom, miért maradt ki a költség-haszon elemzés, mennyi idő áll rendelkezésre a felkészítésnél? Ezek nagyon komolyan az autópálya-törvény előkészítési oldalát jelentik.
Hogy fokozzam a dolgot, arról írnak az általános indoklásban, hogy az UKIG utóda, a KKK szervezete szerzi meg bizonyos területen a jogot. Én pedig azt gondolom, hogy a vagyontörvényben elég egyértelműen állást foglalt a kormány és a parlament, ugye, jelenleg vitaszakaszban lévő anyagról beszélünk, illetve ezt már elfogadtuk, csak módosítások során ismét előkerült a költségvetést megalapozó törvényeknél, hogy ezt a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fogja majd tulajdonba venni, nyilvántartani és elszámolni is. Természetesen itt az államkincstárnak már nincs szerepe, hiszen megszüntettük ezt a szervezetet. Kérem szépen majd előterjesztőként ezeket korrigálni.
A zárórendelkezésekben használnak autópálya-törvény és gyorsforgalmi törvény elnevezést. Aki nem ismeri annyira ezt a törvényt, a 2003. évi CXXVIII. törvényről beszélünk, az csodálkozhatna. Én pedig azt kérdezem, hogy ön most konkrétan tudna-e válaszolni arra, ami a vegyes, illetve zárórendelkezések k), f) pontjaiban szerepel, ugyanis ezek arra vonatkoznak, hogy egyidejűleg hatályukat vesztik... De ezek között olyan is van, ami jószerivel még hatályba sem lépett, vagy önök már azt képviselik, hogy hatályukat is veszítsék. Ezek nyilván képviselői módosításokkal kerültek be részben, és a nyilvánosságot, az átláthatóságot, az elszámolhatóságot és azt a fajta megalapozottságot érintik, ami a műszaki szintre vonatkozik. Tehát a válaszát kérném az autópálya-törvény 3. § (4) bekezdéséről, mit törlünk a 4. § (1) bekezdésével, a 7. § (5) bekezdésével, a 18. § (6) bekezdése b) pontjával, a 18. § (7) bekezdés c) pontjával. A következő, f) pontja, itt már gyorsforgalmi törvénynek hívja az autópálya-törvényt, és a 2007. évi törvény 3. § (2) bekezdésétől végigsorolja. Arra kérnék választ pontosan, hogy mit kívántak itt módosítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lengyel Zoltán képviselő úré a szó.
LENGYEL ZOLTÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor erről a témakörről beszélgetünk, akaratlanul is eszébe jut az embernek, hogy itt szabályozásról van szó, vagy pedig tüneti kezelésről. Valójában a közlekedésnek van egy átfogó célja, hogy lehetőség szerint a személygépkocsi-forgalmat valamilyen módon csökkentsük, normalizáljuk, a tömegközlekedés, illetve az energiatakarékosabb közlekedés irányába tereljük a felhasználókat. Megjelennek újabb és újabb technikai eszközök, az emberek nagyon sok pénzt áldoznak arra, hogy ezeket megvegyék, és amikor ezek elszaporodnak a közúton, akkor elkezdjük üldözni őket mint boszorkányokat. Jelen esetben úgy tűnik, most a segédmotor-kerékpárosokkal történik mindez, holott a világ számos nagyvárosában alternatív közlekedési lehetőséget biztosít, és jelentősen csökkenti a személygépkocsi-forgalmat és a parkolási gondokat.
Óhatatlanul is eszébe jut az embernek, hogy számtalan kölcsönző életét könnyítené meg, ha végre jogszabályi szinten közlekedési eszközként elfogadnánk a két kerékpár egyesítéséből létrehozott úgynevezett limbóhintót, amelyek közúton közlekednek. Erről évek óta nem vesz tudomást a jogszabály. Tudomásom szerint ebben a csomagban sincs ezekről szó. A kerékpárutakkal kapcsolatban pedig eléggé furcsa dolgokat tapasztalunk. Itt is alapvető kormányzati és környezetvédelmi szándék az, hogy a lehető legtöbben vegyék igénybe ezt a fajta közlekedési módot, és úgy néz ki, hogy megpróbáljuk ezt ellehetetleníteni. Egyetlen egy példát szeretnék említeni. Ha valaki megpróbálja kerékpárral körbejárni a Fertő-tavat, akkor az osztrák szakaszon ezt minden akadály nélkül megteheti, Magyarországon pedig már teljes egészében járhatatlan, és most tologatjuk a történetet, hogy önkormányzati, állami szerepvállalással, vagy mi módon lehet ezt kiszélesíteni, üzemben tartani, karbantartani, hogy mindenki számára használható legyen. Ez egy jelenség, érdemes lenne rá odafigyelni, érdemes lenne hatástanulmányokat végezni, és utána környezetvédelmi és közlekedési szempontból egységesen, természetesen a zéró toleranciát figyelembe véve, olyan szabályozást letenni az asztalra, amely végül, de nem utolsósorban az Európai Unió ajánlásait is figyelembe veszi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A továbbiakban Keller László, majd Végh Tibor jelentkezett. Keller László képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy kérdésem lenne. A minisztériumot az elmúlt hetekben megkerestem amiatt, hogy óriási probléma az agglomerációban a quadozás, nyilván máshol is. Ez a bizonyos négykerekű jármű, amivel nagy manővereket lehet csinálni, hosszú távú közlekedésre nem alkalmas, de a belterületet rendkívüli módon zavarja. Beazonosítása lehetetlen, mert rendszámot nem kell rátenni. Egyrészt egyre több panasz érkezik arra, hogy a belterületen a lakosság életét megkeseríti, más tekintetben pedig a természetvédelmi területeken az erdőket borzasztó módon igénybe veszi. Úgy látom, hogy ezt a problémát a törvényjavaslat, bár lehetőség kínálkozott volna rá, nem kezeli, szeretném kérdezni, hogy erre mi az elgondolása az előterjesztőnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, több képviselő nem jelentkezik, akkor Végh Tibornak még egyszer megadom a szót. Képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Igazából csak azt szerettem volna jelezni, hogy alapvetően kétféleképpen tudjuk megoldani a problémáinkat, ha belegondolunk abba, hogy családon belül hogyan oldjuk meg. Az egyik, amikor kiabálunk egy jót a feleségünkkel, utána folytatódik a mindennapi élet, a másik, hogy megharagszunk egymásra, és nem szólunk semmit. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy inkább most kiabáljunk egy picit, és holnap legyünk békében és barátságban, ezért támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot, menjen a parlament elé, de el fogjuk mondani a kritikai észrevételeinket is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bennem is felmerült még egy kérdés. Több úton látom, hogy az történik a források hiánya miatt, amióta összevonták a magyar közutakat, hogy egyes mellérendelt utak esetében eltűnik maga az út. Gyakorlatilag fizikailag felszámolódik, mert eltűnik kilométereken át a kő, a bitumen, és szántóföldszerűvé válik. Békés megyében többet is tudok ilyet mutatni, százkilométerszámra. Hol van ebben megfogalmazva, szigorítva a tulajdonosi felelősség? Ha valakinek van parlagfüve, azért felel. Ha valami a tulajdonában van, és arról nem a jó gazda gondosságával gondoskodik, márpedig az út nem szántóföldnek van ott, hanem azért, mert út, és nem lehet rajta közlekedni, pedig a térképen rajta van, arra a felelősségi viszony szigorítása miért nem terjed ki? Most már negyedik éve harmadával, felével csökkent a felújítási, karbantartási költség a központosítással, Budapesten nem látszanak ezek a problémák, amelyek a 4-5 számjegyű utaknál merülnek fel, és nincs hová fordulni. Mondhatnám, magukra vannak hagyva ezek az utak. Nem gondoltak-e arra, hogy ennek a felelősségi viszonyait szigorítani kellene?
A kormány részére megadjuk a lehetőséget válaszadásra, bár megjegyzem, most is szívesebben láttunk volna egy politikust, mint egy köztisztviselőt, de ez adatik. Ezért kérem, hogy ön próbáljon meg válaszolni. Köszönjük szépen.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálok válaszolni a felvetett kérdésekre. Több kérdés is érintette a közlekedésbiztonság témakörét, illetőleg a miniszterelnök úr és az Országgyűlés által is megfogalmazott zéró toleranciát. Amit elöljáróban szeretnék elmondani, hogy abban a nem túl kellemes helyzetben vagyunk, hogy egy kiragadott elemet tárgyal most értelemszerűen az Országgyűlés, miközben a kormánynak, ezen belül is a gazdasági és közlekedési tárcának egy komplexebb közlekedésbiztonsági akcióprogramja van. Ebben természetesen a különböző jogszabály-módosításokon túlmenően egyéb intézkedések is szerepelnek. Mi sem gondoljuk azt, hogy kizárólag az üzemben tartói felelősség bevezetésével, az ehhez kapcsolódó bírságok emelésével lehetne, vagy kellene elérni azt a célt, amit kitűztünk, nevezetesen a közlekedési balesetek számának és ezen belül is különösen a halálos balesetek számának a csökkentését.
Itt több dolog is elhangzott ezzel kapcsolatban. Mi is azt gondoljuk, hogy valóban mind a közlekedési kultúrát, morált nagyon fontos lenne megfelelő irányban formálni. Nagyon fontos a közúti infrastruktúra állapotára kellő figyelmet, pénzt fordítani annak érdekében, hogy a rossz minőségű utakra se legyen visszavezethető a balesetek egy része. Tehát ennek a közlekedésbiztonsági akcióprogramnak, amelyet a gazdasági és közlekedési tárca az IRM-mel, illetőleg az ORFK-val, OBB-vel közösen kidolgozott, számos eleme van. Ez alapvetően úgy épül fel, hogy mind az infrastruktúra vonatkozásában megcéloz bizonyos intézkedéseket, mind az emberi tényezők vonatkozásában, ide értve akár a járművezető-képzéssel kapcsolatos feladatokat, akár pedig már a kisiskolások, óvodás korú gyermekek közlekedésre nevelését, a közlekedési kultúra mielőbbi oktatását, megfelelő irányba terelését.
Ugyanakkor vannak természetesen jogszabály-módosítási javaslataink is. Ezek között sem csak ez az üzembentartói felelősségre vonatkozó javaslat az, ami szerepel. Több futó javaslat is van, például a járművezető-képzéssel kapcsolatban is van egy GKM-rendelet, amely már módosítás alatt áll. Valóban azt próbáljuk ott is körbejárni, hogy hogyan lehetne a járművezető-képzés szabályait olyan módon újragondolni, hogy egyrészt megfelelő gyakorlati vezetési idő álljon rendelkezésre a tanulóknak ahhoz, hogy egyáltalán vizsgára bocsáthatóak legyenek. Mindennap szembesülünk azzal, hogy az előírt vezetési órát ilyen vagy olyan módon nem is vezetik le a tanulók. Ezt is próbáljuk valahogy kezelni. Nem mennék bele a részletekbe, mert ezek meghaladják a törvényjavaslat tárgykörét, de azt mindenképpen szeretném jelezni: nem gondoljuk, hogy ez az egy elem az, amivel bármilyen rövid, vagy hosszú távon eredményt lehetne elérni, hanem sok intézkedés együtt adhat valamilyen eredményt. Mint ahogy az üzembentartói felelősség sem önmagában áll meg, hanem ehhez kapcsolódóan más törvények, kormányrendeletek módosítását is napirendre vette a kormány, és az Országgyűlés is nemsokára tárgyalhatja akár a büntető pontrendszerre vonatkozó törvény módosítását, akár a szabálysértési törvény módosítását.
A kormány által benyújtott javaslat több elemből tevődik össze. Itt elhangzott az, hogy vajon törvényhozási szinten kell-e azokat a tényállásokat meghatározni, amelyek egyáltalán ebbe az üzembentartói felelősségi körbe bevonhatóak, vagy sem. Itt a szabályozás teljességéhez azt kell elmondani, hogy ez nem törvényi szint, ez igazából csak meghatároz néhány tényállást, ami szóba jöhet, de ezeknek a tényállásoknak a részletes kibontása kormányrendeleti szinten történik. Viszont azt gondoljuk, hogy törvényi szinten ennek a fajta felelősségnek legalább az alapját meg kell teremteni. Természetesen hosszú vita előzte meg ezt a kérdést, azt gondolom, hogy ezzel a képviselő urak is többször találkoztak már. Magának a rendelkezésnek a kialakításába természetesen bevonásra került többek között az ORFK-is, tehát a rendőrség szakmai tapasztalatát is figyelembe vettük, emellett figyelemmel voltunk más államok tapasztalataira, jogi szabályozására is.
Hankó Faragó Miklós képviselő úr jelezte, és azt gondolom, ebben teljes az egyetértés, valóban újra kell gondolni azt, hogy megfelelőek-e a forgalomszabályozásra vonatkozó rendelkezések, valóban minden esetben megtörténik-e az, amit Ausztriában olyan jól megoldanak a közútkezelők, illetőleg az arra kötelezettek, nevezetesen, hogy amint nem indokolt már valahol a sebességkorlátozó tábla kint hagyása, illetőleg a sebességkorlátozás elrendelése, akkor azt azonnal vegye le. Amit tudni kell, hogy a közúti közlekedési törvény már most is előírja kötelezettségként azt, hogy haladéktalanul le kell szedni azokat a közúti jelzéseket, amelyekkel a sebességet vagy a forgalmat bármilyen módon korlátozták, amennyiben megszűnik az ok, ami miatt kitették. Tehát törvényi szinten ez a kötelezettség megvan, amikor a kormány az előterjesztést elfogadta, egyben azt is feladatként írta elő, hogy vizsgálja meg azt a gazdasági és közlekedési tárca, hogy ennek a törvényi kötelezettségnek mennyiben tesznek eleget a jogalkalmazók, illetve hogyan lehetne ezen segíteni.
A közlekedési tárca az állami kezelésben lévő utak esetében, a közútkezelő révén többnyire ezt a kötelezettséget be tudja tartatni. Nem akarnám természetesen az önkormányzatra hárítani annak felelősségét, hogy túl gyakran vannak kint felejtett közúti jelzések az utakon, de azt is látni kell, hogy nagyon sok önkormányzati kezelésű út van, és itt érezzük azt, hogy maga a kormányzat kevésbé tud ráhatni, vagy megfelelő módon orientálni az önkormányzatok magatartását, hogy ezeket a szabályokat betartsák. Szintén ezzel a szabályozással összhangban rendelte el azt is a kormány, hogy sor kerüljön egy rendkívüli forgalmirend-felülvizsgálatra és ennek alapján a tapasztalatok összegyűjtésére, pontosan ennek a kérdésnek a kezelésére, amit Hankó Faragó Miklós úr említett.
A kerékpárutakkal kapcsolatban is több kérdés elhangzott. Lehet, hogy az indokolásom, vagy a szabályozás félreérthető volt, itt a hatályos szabályozás szerint a kerékpárutak csak önkormányzati tulajdonba kerülhetnek, és a javaslat csak annyit szeretett volna módosítani a hatályos szabályozáson, hogy megteremtődjön a lehetősége annak, hogy állami tulajdonba is kerülhessenek a kerékpárutak. Lehet ezen vitatkozni, hogy ez megfelelő cél-e, de ez állt a háttérben.
Molnár képviselő úr szintén említette a közlekedésbiztonság témakörét. Az előbb, amikor általánosságban válaszoltam a közlekedésbiztonsággal kapcsolatban feltett kérdésekre, nem reagáltam arra, hogy a 7. § szerint az eljáró hatóságot illeti meg a bírság. Szeretném hangsúlyozni, hogy az üzembentartói felelősséggel kapcsolatban azt a szabályozást alakítottuk ki, hogy nem az eljáró hatóságot illeti meg, hanem a központi költségvetés bevétele, amelyet kifejezetten közlekedésbiztonsági célokra kell felhasználni. Az idézett rendelkezés egy másik felelősségi szabályhoz kapcsolódó bírság beszedésére vonatkozik. Természetesen az elvet nem vitatom, hogy nem megfelelő, csak ennyiben szeretném pontosítani, hogy az objektív felelősségnél kifejezetten a központi költségvetés bevételét képezi majd a bírságbevétel.
Molnár képviselő úr az autópálya-törvény módosításával kapcsolatban is tett fel kérdéseket. Én itt szeretném egyrészt jelezni, hogy amennyiben megoldható, vagy írásos úton, vagy más módon ezt pontosan jelezzük, még egyszer áttekintjük ezeknek a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezését. Mindenesetre semmiképpen sem az volt a szándék, hogy a tavasszal megtörtént módosításnak azokat a rendelkezéseit, amelyek esetleg valamiért nekünk nem tetszenek, most ilyen módon hatályon kívül helyezzük. Már csak azért sem, mert olyan rendelkezésekről van szó, amelyek alapvetően a kormány által benyújtott javaslatban is szerepeltek. Ami talán nem volt teljesen egyértelmű, vagy érhető az indokolásból, az az, hogy annyi változás történt, hogy a Kkt.-ba bekerült számos olyan szabály, ami jelenleg az autópálya-törvényben van szabályozva, és amelyek eddig kivételt képeztek. Most viszont, ha például a 11. §-t fellapozza a képviselő úr, láthatja, hogy ide bekerült számos olyan szabály az országos közutak építésével kapcsolatban, amely majd vonatkozik értelemszerűen a gyorsforgalmi utakra is, viszont általánosságban a Kkt.-ban az országos közutakra vonatkozó szabályként helyeztük el.
Szintén lehet, hogy az indokolásban van esetleg valamilyen félreértés, vagy elírás, de a 11. §, ami a Kkt. 29. §-ának (1) bekezdését módosítja, teljes egészében az új vagyontörvénnyel összhangban készült. Itt egyébként a vagyontörvényt előterjesztő Pénzügyminisztériummal közösen dolgoztuk ki a rendelkezést, ez kifejezetten a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t nevesíti, mint olyan szervezetet, amelyhez a már elkészült utak kerülnek. Ugyanakkor a többi felvetett rendelkezés tekintetében természetesen ellenőrizni fogjuk, hogy semmilyen olyan rendelkezés ne kerüljön hatályon kívül helyezésre, ami nem indokolt. Ebben egy visszajelzést tudok ígérni, de általánosságban ez a magyarázat. Még egyszer, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerülnek természetesen ezek az utak. (Domokos László távozik az ülésről.)
Még egy kérdés volt a segédmotoros kerékpárok felrendszámozásával kapcsolatban. Itt arra szeretnék utalni, hogy ez egy hosszú idő óta zajló vita, hogy kell-e hatósági jelzéssel ellátni ezeket, vagy sem. Pro és kontra bizonyára lehet érveket felhozni. Természetesen nem az volt az elsődleges célunk, hogy ezzel az alternatív eszközöket kiszorítsuk a közlekedésből, itt alapvetően szintén közlekedésbiztonsági szempontok indokolták azt, hogy hatósági jelzéssel ellássuk ezeket a járműveket, egyrészt mielőtt nyilvántartásba vételre kerülnek, hatósági jelzéssel ellátásra kerülnek ezek a segédmotoros kerékpárok. A közlekedési hatóság egyfajta közlekedésbiztonsági, közlekedési műszaki ellenőrzést is végez ezek felett a járművek felett, ilyen módon megakadályozható az, hogy nem megfelelő műszaki állapotú járművek forgalomba kerüljenek. Ugyanakkor, ezt írtuk az indokolásban is, a hatósági jelzéssel történő ellátás lehetőséget biztosít arra is, hogy könnyebben beazonosíthatóak legyenek ezek a járművek, és azt is látni kell, hogy különösen a határ menti ingázók esetében ez felmerült problémaként. Vannak olyan szomszédos államok, ahová csak hatósági jelzéssel ellátott segédmotoros kerékpárokkal lehet átjutni. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy ezzel fognak nagyon hosszú távú túrákat megtenni, de a napi ingázásban ez mindenképpen segítségül szolgálhat.
Keller képviselő úr kérdése is részben ehhez kapcsolódik. Valóban hozzánk is nagyon sok kérdés, panasz érkezik, a kormányzat is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Talán ismert az, hogy született ebben a kérdésben már egy kormányhatározat is, amely egyben a tárcaközi bizottság felállítását is elrendelte, amelybe többek között a környezetvédelmi tárca, az igazságügyi és rendészeti tárca, a közlekedési tárca mellett az érintett társadalmi szervezetek is bevonásra kerültek. A quadokkal kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy nem jogi kategória, a quadok egy részét lefedi a segédmotoros kerékpárok fogalma, hiszen a segédmotoros kerékpárok alatt nemcsak ezeket a kétkerekű, hanem a három- és négykerekű segédmotoros kerékpárokat is érteni kell. Ilyen módon a hatósági jelzéssel történő ellátási kötelezettség, nyilvántartásba vételi kötelezettség, amit a segédmotoros kerékpárokra előír a törvény, egyben a quadokra is vonatkozik, az ő esetükben is kötelező lesz a hatósági jelzés. Ezzel valamennyire beazonosíthatóak lesznek.
Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy önmagában a felrendszámozás még nem old meg minden problémát, hiszen ezzel maximum annyit tudunk elérni, hogy a quadok egy része valóban beazonosítható lesz, amennyiben ellátják őket rendszámmal. Ugyanakkor valószínűleg fontos lenne más megoldási módokban is gondolkodni, akár abban, hogy kijelölünk bizonyos területeket, ahol legális lehet ezzel a technikai sporteszköznek minősülő járművel motorozni, de mindenképpen talán egy lépés ebbe az irányba, hogy legalább felrendszámozásra kerülnek, és ezzel beazonosításra kerülnek. Ez némi megoldást talán nyújthat a problémára. Nem tudom, hogy minden kérdésre válaszoltam-e. Amennyiben nem, akkor pótolnám.
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az általános vita lezárta előtt a zárórendelkezésekben történt változtatásokat írásban szeretném megkapni. Ha úgy is át tetszenek tekinteni, nem hiszem, hogy ez problémát jelent. Ami pedig a 11. §-t illeti, ön válaszolt, de itt az van megfogalmazva, hogy a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szerv. Én azt kérdeztem, hogy az UKIG-utód KKK szervezet kapja-e vagyonkezelésbe, mert hiszen ezt a vagyontörvénynél is tárgyaltuk, és ott is felvetődött, hogy az országos közutak vonatkozásában a KKK legyen a vagyonkezelő, és ott számoljon el, míg az autópályák, illetve gyorsforgalmi utak vonatkozásában a NIF Rt. Itt nem írták ki a szervezetet, máshol pedig nevesítik a NIF Rt.-t, viszont az általános indoklásban az szerepel, hogy "a számviteli és könyvviteli problémák megoldása érdekében kerül kimondásra, hogy az ideiglenesen, vagy véglegesen forgalomba helyezett út befejezett beruházásnak minősül, amelyet az építtető, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyidejű értesítése mellett átad a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak, amely a vagyonkezelője lesz az elkészült útnak."
Ellentmondás van a kettő között. Egyrészt, ahogy már említettem, nincs Kincstári Vagyoni Igazgatóság, másrészt a KKK mint finanszírozó jelenhet meg. Itt bele lehet érteni azt a kodifikált szövegbe, hogy forrásokat rendelkezésre bocsátó szervezet lehet ez, de utána a következő mondat azt mondja, hogy "az építtető az elszámolás során a létrehozott eszközöket közvetlenül átadja (nyilvántartásba és elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére, a továbbiakban MNV Zrt...". satöbbi, satöbbi. Ezt valahogy helyre kell tenni, mert ebből ilyen is lehet, meg olyan is lehet. Azt szeretném, ha a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelné a teljes útvagyont, és ő adja vissza adott esetben, ez számviteli kérdés egyébként, vagyonkezelésre, működtetésre, vagy az UKIG-nak, vagy a KKK-nak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A kormány tisztelt képviselőjétől hallhattuk, hogy ez egy nagyon komplex dolog, hogy hogyan szabályozzuk, hogyan próbálunk változtatni a közlekedési morálon, a szabályokon, és ez egy lépcsőzetesen felépülő szabályrendszer, hiszen ennek a csúcsa a törvényjavaslat, és alacsonyabb szintű jogszabály, a KRESZ-től a kormányrendeleten át több minden része a szabályozásnak. A megelőlegezett bizalom jegyében tudom támogatni az általános vitára való alkalmasságot, de ebből a megelőlegezett bizalomból támogatás akkor lehet a részemről, ha megismerhetem azokat az elképzeléseket, akár a KRESZ-módosítását, akár a közlekedési morál javítása érdekében, akár egyéb, az ön által részben csak utalásszerűen említett módosítások tervezetét, hiszen erről nyilván itt most nem kellene számot adnia. De azt gondolom, arra igenis szükség van, hogy az országgyűlési képviselők láthassák, milyen szabályrendszer-módosítást, milyen felülvizsgálatokat, milyen szemléletbeli változtatásokat szeretne elérni a kormány. Ebben nagyon fontos szerepet játszhatunk, mert amennyiben tudjuk támogatni a kormányzati elképzeléseket, akkor ennek nagyon sokféle módját választhatjuk, és nyilvánvalóan kiállhatunk amellett, hogy igenis szükség lehet bizonyos területeken zéró toleranciára, például az alkoholfogyasztás ügyében, és még sok minden mást is lehetne említeni.
Tehát akkor tudunk partneri szerepet betölteni, ha látjuk a komplex csomagot, ha látjuk azokat az elképzeléseket, amiket szeretne a kormányzat. Tehát szívesen venném, ha az alacsonyabb szintű jogszabály-tervezeteket és az egyéb lépéseket valamilyen módon be tudnák mutatni a képviselőknek. Ez a vita nyilvánvalóan folytatódik a parlament plenáris ülésén, hiszen tegnap szavaztunk a sürgősségről, ebben a vitában sok érv és ellenérv el fog hangozni, de ha kaphatunk részletesebb tájékoztatást, akkor könnyebben tudjuk a megelőlegezett bizalmat támogatássá változtatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egyetlenegy megjegyzést szeretnék tenni. Figyelve a vitát, érzékelem, hogy a törvény vagyonkezelési viszonyokat, jogviszonyokat akar létrehozni, vagy legalábbis deklarálja ezt. Az elfogadott vagyontörvény kimondja, hogy vagyonkezelési jogviszonyt csak és kizárólag a vagyontörvényben lehet létrehozni, minden egyéb vagyonkezelésre vonatkozó szerződéses viszonyt majd a vagyonkezelő szerv fog létrehozni a minisztériummal, más országos hatáskörű szervvel, vagy bárki mással. Tehát szeretném jelezni, hogy olyan törvényt szeretnék csak támogatni, ami teljes mértékben összhangban van az elfogadott vagyontörvénnyel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztő képviselőjét illeti a szó.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Először Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak mondom, természetesen nagyon szívesen állunk rendelkezésre, gondolom, ennek a módját majd megtaláljuk. A vagyonkezeléssel kapcsolatban hangzott el kérdés. Valóban van némi ellentmondás az indokolásban, de ez csak az általános indokolást illeti, a részletes indokolásban már ezt az ellentmondást kiküszöböltük. Ennek annyi volt az oka, hogy korábban készült ez a módosítás, korábban megtörtént az előkészítése, és természetesen folyamatosan figyelemmel kísértük a vagyontörvény sorsát, de úgy látszik, az általános indokolásban ilyen szempontból nem hangoltuk össze. Most leellenőriztem, a 11. §-hoz készült részletes indokolásban ez a probléma már kiküszöbölésre került.
A törvény valóban csak annyit mond, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek adja át, amely majd ezt az állami vagyont a közlekedési miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére adja át vagyonkezelésbe, és vele vagyonkezelési szerződést köt. Itt azért nincs nevesítve a KKK, mivel törvényi szinten nem indokolt ezt a szervezetet nevesíteni, de feltehetően a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot jelenti az utak tekintetében. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy nézem, tekinthetjük zárszónak az elhangzottakat. Határozathozatal következik. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Kérem, jelezze! (Szavazás) Ez tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodott? Három. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja. A többségi vélemény előadója Végh Tibor, a kisebbségié Lengyel Zoltán. Köszönöm. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt.
Áttérünk a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló, T/4190. számú törvényjavaslatra, Puch László és Tóbiás József MSZP-s képviselők önálló indítványára. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, hogy az előterjesztőket képviseli-e valaki. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok. Akkor köszöntöm a kormány képviselőjét. Kérem, hogy a kormány álláspontját legyen szíves közölni.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselői kérdések, észrevételek következnek. Tukacs István!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kicsit nehéz a helyzet, mert az előterjesztők pontosan nem fejtették ki a tervezetben foglaltak összes sarkalatos elemét. Magam sem akarom ezt megtenni, mert nem akarom átvenni az előterjesztő feladatkörét. Azt szeretném megerősíteni, hogy a pártfinanszírozás áttekintése halaszthatatlan számunkra. Az ezzel kapcsolatban behozott tervezet világos helyzetet akar teremteni. Világos helyzetet, akár olyan áron is, hogy a pártfinanszírozásra majdan ez alapján a tervezet alapján fordítható költségvetési összegek lényegesen megnövekszenek. Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy a tervezet azért tarthat számot támogatásra, nyilván módosítva néhány helyen, ahol ez szükséges, mert világossá, egyértelművé, láthatóvá, transzparenssé teszi a pártfinanszírozásra fordított összegeket, egyben szabályozza is azokat a különleges helyzeteket, amelyek a kampány- és a nem kampányidőszakban a pártok működésére jellemzőek. Hiszen mindannyiunk számára világos, hogy a választási időszakokban a pártoknak nemcsak a politikai, hanem a gazdasági működése is megváltozik. Nem szaporítva a szót, tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság, azt szeretném javasolni, hogy a politikai véleményeket félretéve most a költségvetési bizottságban támogassuk ezt az előterjesztést, és támogassuk a szándékot is, amely, tisztába téve a pártok finanszírozását, a következő időszakokban lényegesen többet szán a pártok költségvetési támogatására. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, észrevétel? Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha lehet ezt mondani, teljes mellszélességgel támogatnám magam is ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy ami leginkább a közvéleményt irritálja, az a pártok működése körüli hercehurca. Ez volt az elmúlt időszak legálságosabb története, amit talán sikerül megoldanunk, és ennek nagyon örülök. Mindenki tudta, hogy igen nehéz kijönni választási időszakban abból a keretből, amit a törvény szabályoz. Aki megpróbálta betartani, hátrányt szenvedett azokkal szemben, akik ezt nem tartották be. De ez csak az egyik fele a dolognak. A másik fele az, hogy ez egy viszonylag hosszú ideig fennálló törvény volt a pártok működéséről és gazdálkodásáról, viszonylag sokáig életszerűen is lehetett alkalmazni, tehát azt kell mondjam, időtálló alkotás volt. Nem azért mondom, mert annak idején részt vettem a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a megalkotásában, de ma már sajnos valóban nem jó ez a törvény arra, hogy ezeket az életviszonyokat szabályozza.
Még egyszer azt szeretném mondani, hogy rendkívül fontosnak tartom, és rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy ha most hozzányúlunk a törvényhez, akkor 10-15 évet bírjon ki ez a törvény is. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormány képviselőjének van-e hozzáfűznivalója? Nincs. Akkor szavazunk. Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Tartózkodott? Négy. A többségi vélemény előadója Tukacs István, kisebbségi véleményt nem kívánnak megfogalmazni. (Rövid szünet.)
Folytatjuk a bizottság ülését. Következik a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat, T/4117. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságot kell megállapítanunk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Önöké a szó rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácsosa. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat alapvetően az ugyanilyen című, 2005/56/EK irányelv átültetését hajtja végre. Az irányelv átültetési határideje december 15-én lejár. Szeretném hangsúlyozni, hogy maga az irányelv hatalmas lépés a tőke szabad áramlása területén, illetve a gazdasági társaságok mobilitása felé. Jelenleg ugyanis egyik tagállam joga sem engedi meg, hogy olyan társaságok egyesüljenek, amelyek székhelye nem az adott tagállam területén van. A törvényjavaslat rendelkezései alapvetően az irányelv rendelkezéseit követik, az irányelv ugyanis csak egy lényegi kérdésben engedett mérlegelési jogkört a tagállamoknak, amely szerint kizárhattuk volna a szövetkezeteket az egyesülés lehetőségéből. Ezzel azonban nem éltünk, így a kft.-k és az rt.-k mellett a szövetkezetek és az európai szövetkezetek is egyesülhetnek határokon átnyúlóan. Még csak annyit szeretnék elmondani, hogy álláspontunk szerint sem jogilag, sem a gyakorlatban nem jelent problémát az irányelv átvétele, ugyanis a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a cégtörvény szabályait megfelelően lehet alkalmazni, és tényleg csak azokat a pluszszabályokat kellett rendezni, amelyek a határokon átnyúló természetéből ered. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Képviselői kérdések, vélemények, észrevételek következnek. Szabados képviselő úr!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A parlament nemrég tárgyalta az európai szövetkezetekről szóló törvényt, és hasonlóképpen az előttünk álló törvényjavaslat is nagyon fontos uniós irányelveket illeszt be, és ahogy az előterjesztő említette, 2007. december 15-ig megvalósítandóan a határokon átnyúló tőkeegyesítő társaságok létrehozását teszi lehetővé. Azt gondolom, frakciónk támogathatja ezt a nagyon fontos törvényt, hiszen olyan új lehetőségeket ad a magyar kis- és középvállalkozásoknak, amelyeket a kilábalás útjának is felfoghatunk. Javaslom, hogy támogassuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A törvényjavaslatot szívesen támogatjuk. Ahhoz, hogy az európai versenyképesség világviszonylatban a többi nagy gazdasági potenciállal képes legyen felvenni a versenyt, rendkívül fontos az, hogy a határokon átnyúló gazdasági tevékenység intézményesített formáit is minél több módon megteremtsük. Ez ennek jegyében fontos lépés. És ha netán tán még valamilyen adminisztratív egyszerűsítés is járulna hozzá, akkor még inkább tudnánk támogatni a javaslatot, de önmagában is fontosnak és jónak tartjuk, szívesen támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. Az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra? Igen, öné a szó.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak szeretném megköszönni a támogatást. Az adminisztratív terhek csökkentése egyébként folyamatban van uniós szinten is, tehát ezzel is foglalkozunk. Még annyit szerettem volna hozzáfűzni, hogy már hozzánk is futott be érdeklődés konkrétan vállalkozásoktól, hogy mikor lesz erre lehetőségük. Tudomásom szerint igény is van rá a piacon. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Megköszönöm a munkájukat. Szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodott? Kettő. Kívánja-e valaki a vitában a bizottság véleményét képviselni? (Nincs jelentkező.) Akkor a bizottság írásban fogja benyújtani. Megköszönöm az együttműködést, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Rátérünk a viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/4151. számmal. Az általános vita következik első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
PINTÉR IMRE (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Pintér Imre vagyok, a Pénzügyminisztérium tanácsosa. A törvényjavaslat célja a viszontbiztosítókról szóló irányelv átvétele, ennek megfelelően a törvényjavaslat lehetővé teszi a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységre jogosult szervezetek alapítását, illetve szabályozza működésüket, és tartalmazza tartalékolási szabályaikat, továbbá megteremti a szükséges szavatolótőke-követelményeket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat nem, vagy csak marginálisan érinti a létező, úgynevezett életbiztosítók működését Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel? Szabados képviselő úr!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az a fogalom, hogy viszontbiztosítás, nagyon fontos fogalom a piacon, hiszen azt a célt szolgálja, hogy az a biztosítottak bekövetkező kára biztosan megtérülhessen. A biztosító is biztosítja önmagát, hogy egy kár bekövetkezése esetén a biztosító díjáért kockázatmegosztás történik a biztosítók között. Azért szerettem volna ezt tisztázni, mert ez a magyar jogban nagyon fontos törvény lesz, legalább olyan fontos, mint a biztosítókról szóló törvény, ha elfogadja a parlament. Ez a törvény egyébként jogharmonizációs célokat szolgál, ha jól megnéztük az előterjesztést, 34 uniós irányelvet vezet be, amelyeknek nyilvánvalóan lejárt a határideje. Fontos, hogy a törvény szabályozza a viszontbiztosítás alapításának feltételeit, a harmadik ország részvételi lehetőségét, a biztosítók fióktelepeit, a szavatoló tőkét, a biztosítástechnikai tartalékot, meghatározza, hogy milyen formában működhetnek a viszontbiztosítók. Azt javaslom, hogy a bizottság támogassa, és ha a bizottság megbíz, akkor a parlamentben is képviselném a bizottság álláspontját. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kíván-e az előterjesztő válaszolni?
PINTÉR IMRE (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Tudom, hogy nincs nagy jelentősége, de a 34 irányelv a biztosítási törvény által átvett irányelveket módosítja. Tehát ez a törvény valójában egy, illetve másfél irányelv átvételét szolgálja. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Ezt felfoghatjuk zárszónak is. A határozathozatal következik. Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennyolc. Aki nem? Aki tartózkodott? Kettő. A többségi véleményt Szabados József ismerteti. Kisebbségi vélemény kíván-e valaki képviselni? (Nincs jelentkező.) Nincs jelzés. Akkor Szabados József a bizottság véleményét fogja tolmácsolni. Köszönöm a munkáját, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Mivel két napirendi pontunkhoz nem érkezett meg az előterjesztő, 14 óráig szünetet rendelek el. Akkor folytatjuk a bizottság ülését.
(Szünet: 13 óra 48 perctől 14 óra 07 percig.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. Következik az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája, T/4116. számmal. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Megadom a szót rövid szóbeli kiegészítésre.
Sepsi Tibor szóbeli kiegészítése
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Maga a javaslat is nagyon rövid, ezért én is röviden szeretném ennek főbb elemeit megjelölni. Három kérdés tekintetében módosítja az Országgyűlés által tavaly kora nyáron elfogadott, a kormánytagok és az államtitkárok jogállását is szabályozó törvényt ez a javaslat. Mindhárom elem célja az lenne, hogy az állami vezetők működése, tevékenysége, ide értve a minisztereket, az államtitkárokat és a szakállamtitkárokat is, még inkább átlátható legyen, és garanciával rendelkezzen az esetleges jogszerűtlen vagyongyarapodás tekintetében. Ez a három elem egyfelől a kötelező vagyongyarapodási vizsgálat előírása, másfelől a személyi jövedelemadó-bevallás tekintetében a nyilvánosság előírása, harmadrészt pedig az állami vezetők által kapott juttatások tekintetében teljes körű, a Miniszterelnöki Hivatal honlapján történő nyilvánosságra hozatal. Köszönöm szépen.
Kérdések, észrevételek, megjegyzések
ELNÖK: Köszönöm. A képviselői kérdések, észrevételek, vélemények következnek. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy ebben a mechanizmusban az Állami Számvevőszék és az adóhatóság miképpen kapcsolódik egymáshoz, tehát konkrétan az Állami Számvevőszéknek milyen szerep jut. A másik, hogy a személyi jövedelemadó-bevallás tartalmaz olyan adatokat, amelyek kifejezetten személyhez kötöttek. Nem tudom, hogy az adatvédelmi biztos hivatalát megjárta-e ez a javaslat, mert az rendben van, hogy most kiterítünk mindent, de vannak olyan, erősen személyhez kötött adatok, amelyek megítélésem szerint nem kerülhetnek nyilvánosságra. Ezzel mi a helyzet?
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő képviselője?
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Először az elvi jellegű kérdésre válaszolnék. Itt olyan körben járunk az állami vezetők tekintetében, ahol az ő közfeladat-ellátásukkal kapcsolatban elég széles tere van az alkotmányos korlátozásnak. Való igaz, hogy a személyes adatokhoz való jog tekintetében elég széles körű korlátozás van, ami adótitkot is érint, de ha ezt a kérdést jogi, alkotmányossági, adatvédelmi szempontból nézzük, az az érdek, ami az átlátható működéshez fűződik, alátámasztja ezt. Nem véletlen, hogy ebben a körben egyébként az illetmény adatai, vagy a feladatkörrel összefüggő más adatok eleve nem a személyes adatok szerint kapnak védelmet, hanem közérdekből nyilvános adatok. Ennek továbbvitele ez a javaslat. E tekintetben a kormány vizsgálta ezt a kérdést, nagyon karakán és radikális javaslat, de az volt az egyértelmű álláspont, hogy a két szempont mérlegelése alapján ez a megoldás megfelelőnek látszik. Azt teljesen egyértelműen elismeri az előterjesztő, hogy ez egy rendkívül széles körű és szigorú intézkedés.
A másik kérdésére, az ÁSZ és az adóhatóság ellenőrzési jogköre tekintetében annyit jeleznék, hogy a mostani javaslat nyilván az ÁSZ ellenőrzési jogkörét annyiban érinti, hogy az ÁSZ-törvény alapján eleve minden közpénz költését ellenőrzi. Itt az előkészítés során nagyjából az a két variáció merült fel, hogy az ÁSZ-hoz telepítsük, vagy az állami adóhatósághoz a hatáskört. A benyújtott törvényjavaslat ennek a mérlegelésnek az eredményét hozta. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy mind a két hivatalnak megmarad a jogköre arra, hogy az állami vezetők tekintetében közpénzköltést vizsgáljon.
ELNÖK: Köszönöm. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Az az igazság, hogy nem kaptam megnyugtató választ. Természetesen a szocialista frakció az általános vitára való alkalmasságot támogatni fogja, de visszatérve az első kérdésre: megítélésem szerint az adózással összefüggő adatok, a jövedelmi és minden egyéb adat transzparens tud lenni. De az előlapon van az adóbevallásban az adószám, a lakhely és a számlaszám. Nem tudom felfogni, hogy ez miért szükséges a transzparenciához. Egyszerűen átesünk a ló túlsó oldalára. A vagyonelszámoltatás, a jövedelmi adatok - mind teljesen rendjén való. De az, hogy ilyen mértékben nyissunk abban az időszakban, amikor látható módon kormánytagok, akikre ez a törvény vonatkozik, személyükben is elég erőteljesen ki vannak téve a támadásnak, ezt a magam részéről indokolatlannak tartom.
Az Állami Számvevőszékre nem véletlenül kérdeztem rá. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló javaslat, majd ott is fel szeretném vetni, részletesen szabályozza a vagyonelszámoltatást. Ott nem láttam megjelenni az Állami Számvevőszéket. Mi a funkciója? Amit ön elmondott, az számomra nem tisztázza, hogy mi az Állami Számvevőszék szerepe, mi a hatásköre, és aztán csak nagyjából sejtem, hogy mi lehet az adóhatóság szerepe. Ebben a folyamatban az Állami Számvevőszék postásszerepet tölt be az adóhatóság és az állami vezetők között, vagy pedig van érdemi szerepe is? Nyilvánvalóan ez azért is érdekes, mert az Állami Számvevőszék az ilyen feladatok elvégzéséért szokta kérni a költségvetési támogatást az Országgyűléstől. Most nem tudom megítélni, hogy ez milyen többletfeladatot fog az Állami Számvevőszékre róni.
ELNÖK: Köszönöm. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy az állami vezetők vagyonosodásához kapcsolódó garanciákat teremtse meg, ebbe pedig szerintem nem fér bele az, hogy a személyi jövedelemadó-bevallás nyilvánosságát megteremtjük. Azt gondolom, nyilvánosnak kell lenniük a számoknak, a vonatkozó adatoknak, de nem kell nyilvánosnak lennie, hogy hová kéri visszautalni a túlfizetést. Semmilyen olyan számot nem lehet közzétenni, ami az azonosításban nem segít, viszont másokat hozzásegít az esetleges zsaroláshoz, vagy bármihez. Ez ellentétes a politikai megrendeléssel, mert nem ez a politikai megrendelés célja, hanem az, hogy igenis mi lássuk át, meg az arra hivatott és illetékes hatóság lássa át, ne pedig Béla bácsi, Maris néni, és főleg ne a bűnözői körök. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőnek adom meg a szót.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, képviselő urak. Az ÁSZ tekintetében annyit jeleznék, hogy annyival bonyolultabb a tisztasági csomagként emlegetett törvények tekintetében, hogy az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyongyarapodási vizsgálat tekintetében ugyanez a megoldás futna be. Tehát három törvényjavaslat tartalmaz vagyongyarapodási vizsgálatot. A tényleges vizsgálatok lefolytatása tekintetében kérdés, hogy ez az ÁSZ-nak mennyiben jelenthet többletfeladatot. Az állami vezetők esetében a személyi kör pontosan lehatárolható. A vagyonnyilatkozat-tételi törvény tekintetében maradt egyértelműen az adóhatóság minden esetben a vizsgálatot lefolytató szerv, mert csak az APEH szakembereinek van tapasztalata. Ahol tömegesen, vagy nagyobb számban jelentkezhetnek ilyen vizsgálatok, ott nem nagyon van alternatívája annak, hogy közigazgatási szervek köztisztviselői, vagy más foglalkoztatottak tekintetében más legyen az eljáró szerv, mint az állami adóhatóság.
A másik kérdésre pedig azt tudom jelezni, hogy a javaslat céljának érintetlenül hagyása mellett minden olyan felvetést, ami a megfogalmazás pontosítását, cizellálását szolgálja, a kormány szívesen vesz, és szívesen vár.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Határozathozatal következik. Aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Ellene? Tartózkodás? Nincs. (Az ellenzéki képviselők nem tartózkodnak a teremben.) Köszönöm. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló, T/4117. szám alatti törvényjavaslat általános vitájára. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítését tegye meg.
Sepsi Tibor szóbeli kiegészítése
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon szépen köszönöm. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekre vonatkozó törvényjavaslat célja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek rendszerében az áttekinthetőség megteremtése. A második cél pedig az ezzel kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Jelenleg összesen több mint két tucat törvény tartalmaz vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozóan különböző tartalmú szabályokat. Ezeknek két archetípusa van: az egyik a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek, ahol az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat hivatkozza meg részben, vagy egészében külön törvény, ez a közjogi tisztségviselőkre vonatkozik, a másik kör a kötelezett személyek tekintetében jóval nagyobb kört ölel fel, a köztisztviselői vagyonnyilatkozat mintájára készült kötelezettségeket összegyűjtő kör. Itt szokás szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt hivatkozták meg a vonatkozó törvények.
Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a nem nyilvános vagyonnyilatkozati kör tekintetében teremtsen meg egy, a jelenleginél áttekinthetőbb, egységesebb, ésszerűbb szabályozást. Ez tartalmilag egyfelől azt jelenti, hogy a jogkövetkezmények tekintetében jóval szigorúbb, érdemi ellenőrzést biztosító vagyonnyilatkozati rendszer jönne létre. Tehát megszűnne a munkáltató általi összevetés és a központi gyűjtőhelyen történő vagyonnyilatkozati eljárás, amelynek tényleges gyakorlata az elmúlt években nem alakult ki. Ehelyett egy olyan szerv járna el ezekben az ügyekben, az állami adóhatóság, amelynek megvannak az eszközei arra, hogy ténylegesen összevesse a vagyonnyilatkozattal a valódi vagyoni helyzetet. Ezen szigor másik oldala, hogy mind a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos állami feladatok, mind - és ez sokkal fontosabb - az érintettek kötelezettségei jelentősen ésszerűsödnek. Egyfelől ritkább lenne a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, másfelől kiküszöbölődnének azok a párhuzamosságok, amik abból következnek a jelenlegi rendszerben, hogy számos személy több jogcím alapján is kötelezett vagyonnyilatkozat-tételre. Ezt a személyi kört, amely az egyszerű többségű törvényekben érintett, és nem nyilvános, vagy nem nyilatkozattételre kötelezett, azonos szabályok szerint köteleznénk vagyonnyilatkozat-tételre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői észrevétel, hozzászólás, kérdés? Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Azt hiszem, azt elmondhatjuk, hogy ez az újraszabályozás szükségszerű, mert az eddigi rendszer nem működött. Hogy ez fog-e majd működni, azt az élet eldönti. Az egyik kérdésem e tekintetben az, hogy aki az őrzésért felelős, és gyűjti a beosztottjai vagyonnyilatkozatát, és felmerül benne a gyanú, akkor ez hogyan fog működni? Fogja magát, és azt mondja, gyere be, tölts ki egy vagyonnyilatkozatot, azután a nála lévőt és az újonnan kitöltöttet elküldi az APEH-hez, és kezdeményez egy vizsgálatot? Vagy előzetesen van valami mérlegelési lehetősége? Elég furcsa helyzetbe fognak így kerülni egyébként a főnökök.
De a még kardinálisabb kérdés a zárórendelkezések között az átmenet kezelése. Ha jól értem, most az eddig kitöltött vagyonnyilatkozatok visszakerülnek azokhoz, akik ezt kitöltötték, és úgy tűnik, hogy bár eddig kötelező volt a vagyonnyilatkozat, most ha bárkinél felmerül a vagyonosodás, vagy bármilyen más probléma, már vissza sem lehet keresni, hogy vajon a korábbi esztendőben milyen nyilatkozatot adott. Tehát mintegy zéró starthelyzet áll elő, borítsunk fátylat arra, hogy mi volt eddig, és innentől kezdve másképp lesz. Ez érvényesül-e? Mert ha igen, megmondom őszintén, ezt nem tartom célszerű megoldásnak. Azért, mert rosszul volt kitalálva a vagyonnyilatkozatok kezelése, még nem jelenti azt, hogy most az összes vagyonnyilatkozatot annullálni kell, és ne foglalkozzunk a múlttal, csak a jövővel. Ezt a helyzetet egy moratóriumnak érzékelem. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni az előterjesztőt.
ELNÖK: Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót. Egyetlenegy kérdésem lenne, hogy az adatvédelmi biztossal egyeztetve lett-e a törvényjavaslat. Megnéztem hátul a mellékleteket, és itt számlaszámot, betétkönyvszámot kellene beírni. Nekem komoly aggályaim vannak abban a vonatkozásban, hogy az őrzésért felelős személy megfelel-e az adatvédelmi kritériumoknak. Nem lehet-e, hogy megkönnyítjük a gengszterek helyzetét azzal, hogy honnan kéne pénzt lenyúlni? De ez most már csak egy profán megjegyzés. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztőt illeti a szó.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon szépen köszönöm. Keller képviselő úr kérdéseire: a gyakorlatban ez úgy működne, hogy a kötelezettséget megalapozó jogviszony létrejöttekor, annak megszűnésekor és a kettő között ötévente történne csak vagyonnyilatkozat-tétel. Köztes kutakodásra magának a munkáltatónak érdemben nincs lehetősége ebben a pillanatban, és a jövőben sem lenne. Az input ennek alapján az lenne, most egy profán példával élve, amikor a nettó 120 ezret kereső földhivatali ügyintéző megáll az épület előtt a Ferrarival. Ez az a helyzet, amikor a munkáltatónak vagy saját ismeretéből, vagy más forrásból olyan megalapozott feltevése van, ami egyértelművé teszi, hogy a vagyonnyilatkozatba foglaltak fals adatok, nem tükrözik az érintett tényleges vagyoni helyzetét.
Azt gondolom, esetről esetre mérlegelhető, hogy mikor jutunk el erre a szintre, és mikor lépünk túl a dolgok normális menetéből eredő eltérések szintjén. Ez a rendszer tudja azt, hogy ténylegesen induljanak ilyen összevetésre irányuló eljárások, minden esetben meg lehessen indítani és le lehessen folytatni ezeket az eljárásokat, ugyanakkor nem hozza a munkáltatót, az őrzésért felelős személyt abba a helyzetbe, hogy piszlicsáré ügyekben el kelljen rendelni az eljárás megindítását. Szerintünk ennél sokkal jobban nehéz volna ezt a helyzetet leképezni.
A másik kérdés a korábbi vagyonnyilatkozatok helyzete. Itt azért furcsa a helyzet, mert egészen átrendezzük a kötelezetti kört, a jogkövetkezményeket, és ami a legfontosabb, a szankciókat. Egy sokkal következetesebb és bizonyos szintű eltérés után a jogviszony megszüntetéséhez mindenképpen elvezető, másrészt akár adóhatósági eljárás lefolytatására is alkalmas rendszerbe futtatjuk bele. A mostani átmenet ebből a szempontból valóban biztonsági játékot játszik, és azt mondja, hogy a korábbi vagyonnyilatkozatokat nem lehet az új rendszerben felhasználni. A cél változására tekintettel ebben a formában biztos, hogy alkotmányos. Ha radikálisak akarunk lenni, és tovább akarjuk használni ezeket a készletre gyűjtött adatokat, az okozhat problémákat.
Molnár képviselő úr felvetésére, ebben a helyzetben igen könnyű volt az előkészítés, mert az adatvédelmi biztos álláspontja a jelenlegi rendszer működéséről és annak összes problémájáról teljes egészében ismert volt. A mostani központi gyűjtés felesleges, ennek tekintetében állt fenn adatvédelmi aggály, ezekre a szempontokra tekintettel történt meg a mostani javaslat kidolgozása. Az őrzésért felelős személy megfejtése a legtöbb esetben a munkáltatói jogok gyakorlója. A törvény zártan határozza meg, hogy kik ezek a személyek. Mindig az a személy, aki az adott köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, vagy alapítványi kurátornak a tevékenysége tekintetében az irányítást gyakorolja. Ha abba a helyzetbe akarjuk hozni, hogy valóban képes legyen megbizonyosodni arról, hogy tisztességesen tevékenykedik ez a személy, ezekről az adatokról tudnia kell.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): A kérdésemre nem érkezett válasz, de az kardinális kérdés, hogy az őrzéssel megbízottnak milyen jogosítványa van. Szerintem nincs igazán kitalálva ez a történet. Csak egy példát mondok. Rögzíti a vagyonnyilatkozat őrzőjének személyét a 7. §, helyi önkormányzat esetén a jegyzőt. Az őrzésért felelős nem rendelkezik információval, ő őriz. Amikor a vagyongyarapodási vizsgálatot leírja, akkor az őrzésért felelős megindítja az állami hatóság felé az eljárást azzal, hogy megküldi a nála őrzött vagyonnyilatkozatot. Most, ő meglát egy nagy értékű gépkocsit a parkolóban, de nem ismeri, hogy az illető mit vallott be. Adott esetben a polgármester vagyonnyilatkozatát a jegyző őrzi. A jegyzőt a polgármester foglalkoztatja, és ő az őrzéssel megbízott, bármikor élhet azzal a gondolattal, anélkül, hogy ismerné, mi van a nyilatkozatban, fogja magát, és kezdeményezi a vagyonnyilatkozati eljárást. Szerintem ez a mechanizmus nincs végiggondolva, mert adott esetben egy feszült polgármester-jegyzői viszonynál a jegyzőnek mint potenciális ellenfélnek olyan lehetőséget ad a kezébe, amivel bármikor élhet, mert az őrzésért felelős indítja az eljárást.
Lehet, hogy a mondanivalóm azért nem teljesen kerek, mert az egész mechanizmust meg kell ismerni, de éppen az volt eddig is a probléma a vagyonnyilatkozatokkal, hogy igazából azok, akik felelősei voltak egy-egy munkavállalónak, nem nagyon tudták azt, hogy mikor indokolt, mikor nem, nem igazán tudták ezt kezelni, ezért maradt a raktárban lerakva a sok vagyonnyilatkozat. Én is voltam hasonló helyzetben, éreztem, hogy valami nem gömbölyű, de nem volt meghatározva, hogy mi az eljárás. De a moratóriumra nem kaptam választ.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Mind a három kérdésre reagálnék. A moratóriummal kezdeném. A visszaadás kötelezettségének oldása tekintetében, mondom, az jelenthet problémát, hogy más lesz a cél, más lesz a szankciórendszer. Ami most benne van a javaslatban, az biztos, hogy alkotmányos, mert nem használja a korábbi rendszer szerint megtett, még eltérő vagyonnyilatkozatokat. Az más szempontból is eltérő, mert ott volt külön hozzátartozói vagyonnyilatkozat, azt most megszüntetjük, beépítjük ebbe. Nem kompatibilis a két rendszer. Önmagában az eltérő adattartalom még csak hagyján, nem aggályoskodnánk a továbbhasználat tekintetében, de a jogkövetkezmények tekintetében is újragomboltuk a dolgot. Az új jogkövetkezményeket a régi vagyonnyilatkozat-tételre nem akarnánk alkalmazni, annak meg viszonylag kevés értelme lenne, hogy azért fenntartsuk a központi vagyonnyilatkozat-tárat, hogy a múltban megtett vagyonnyilatkozatok tekintetében hátha még amellett a nyolc eljárás mellett, ami eddig indult, néhányat még megindítanak majd a vagyonnyilatkozatot ismerő, megismerő munkáltatók. Értem a felvetést, és arra ígéretet is tudok tenni képviselő úrnak, hogy még egyszer megvizsgáljuk az átmenet kérdését. Annyiban vagyunk biztosak, hogy az átmenet támadhatatlan, de vesszük azt a felvetést, hogy jó lenne, ha hatékonyabb lenne.
Az őrzésért felelős tekintetében azt mondanám, hogy ez egy pici félreértésen alapul, lehet, hogy én nem voltam egyértelmű. A polgármester-jegyző probléma azért nem állhat fenn, mert a polgármesternek nyilvános vagyonnyilatkozata van, és ezt nem érintjük ezzel a törvénnyel. Az általános rendelkezés, amely szerint az önkormányzat esetében a jegyző az őrzéséért felelős, csak annyit jelent, hogy ha az önkormányzat valamelyik köztisztviselője bekerül ennek a törvénynek a hatálya alá, mert szociális segélyt oszt, akkor a vagyonnyilatkozatát a jegyző őrzi, egyébként pedig a fő szabály az lenne, hogy a munkáltató, vagy ahol nincs ilyen nincs, a kvázi munkáltató legyen az, aki ebben az eljárásban mozog. Ő pedig annak alapján, hogy mondjuk a Ktv. szerint tud arról, hogy milyen egyéb jövedelmei vannak, mivel bejelentési kötelezettség alá esik ez a kör, eleve képes lehet arra, hogy hogyan vethet fel egy ilyen vagyonnövekedést, és ahhoz, hogy megindítsa az eljárást, hol lehet ezen információk alapján elindulni. Az ellenőrzésre egyébként a munkáltató nem képes, csak az APEH képes, mert neki vannak meg a megfelelő eljárási eszközei és szakértelme.
ELNÖK: Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Ha jól értem, akkor ebben a törvényjavaslatban is benne van, hogy a személyi jövedelemadó-bevallás része ennek a csomagnak, de, ellentétben az állami vezetőkkel, ez nem nyilvános. Azt gondolom, hogy a helyi műszaki osztály vezetője, vagy a jegyző, vagy más hatósági munkát végző köztisztviselőnek ugyanolyan közérdeklődésre számot tartó lehet a vagyoni helyzete, a teljes átláthatósága, mint egy szakállamtitkárnak. Sőt, megkockáztatom, helyben a polgármesternek, a jegyzőnek, vagy a többinek sokkal nagyobb az érintettsége bármely kényes ügyben. Tehát vagy mindenkinek közzé tesszük a személyi jövedelemadó-bevallását a számlaszámmal együtt, vagy senkinek. Én természetesen az utóbbi mellett érvelnék, mert igen nagy terhet vennénk a nyakunkba, ha az összes bankszámlaszerződést Magyarországon újra kellene írni. Mindenki el tudja olvasni. Nem lehet a számlaszámot kiadni. Aki fellép egy nyitott internetes vagy bármilyen oldalra, az első figyelmeztetés az, hogy soha ne adja meg a számlaszámát senkinek. A bank erre külön felhívja a figyelmet. Magyarul az összes szerződést újra kellene kötni, és az összes bankbiztonsági szabályt újra kellene gondolni. Azt gondolom, ez így butaság, ahogy van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni? Igen.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Két csoport szerintünk elkülöníthető, egyfelől a közjogi tisztségviselők, másfelől az egyéb közszolgák. Működhet egy olyan vágás, ami az egyik esetében megteremti az szja-bevallás nyilvánosságát az alapadatok tekintetében, a másik esetben nem. Visszautalnék arra, amit az előző napirendi pont kapcsán elmondtam, hogy a közélet tisztaságával kapcsolatos követelmények vizsgálatához nem szükséges egyéb adatok szerepeltetése, de pontosító felvetésekre nyitottak vagyunk, és mi is megvizsgáljuk, hogy mit lehet tenni.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A határozathozatal következik. Aki a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodott? Kettő. A bizottság előadója Keller László. Köszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló, T/4093. számon benyújtott törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett előterjesztőt, Bathó Ferenc urat.
A napirendi pont tárgyalása előtt el kell mondanom, hogy a parlamentben ma délután fog lezárulni az általános vita, ezért most azokat a módosító javaslatokat tudjuk megtárgyalni, amelyek eddig beérkeztek. Amennyiben az általános vita végéig még érkezik be módosító indítvány, akkor a hétfői napra szükség szerint összehívandó bizottsági ülésen tudjuk befejezni ennek a napirendi pontnak a tárgyalását.
A 4093/7. pontban Gegesy Ferenc képviselő nyújtott be módosító indítványt. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Senki nem támogatja.
A 4093/8. pontban Szabó Lajos javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 4093/9. pontban Szabó Lajos javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Kérdezem képviselőtársaimat és az előterjesztő képviselőjét, hogy tudnak-e olyan javaslatról, amit most tárgyalhattunk volna. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelzést. Akkor azzal zárom le a napirendi pont tárgyalását, hogy szükség szerint hétfőn folytatjuk a bizottsági ülést, az alelnök úrral történt megegyezés alapján 12 órakor, amennyiben érkezik még módosító javaslat. Köszönöm a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/3892. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására első helyen kijelölt bizottságként.
Ügyrendi javaslat a javaslatok tárgyalási módjára
Alelnök úrral folytatott egyeztetés alapján ügyrendi javaslatot teszek a tárgyalási módra. A költségvetési és adótörvényeknél megszokott módon, blokkosított tárgyalásban állapodtunk meg. Javaslatot teszek arra, hogy mind az egyes adótörvények, mind az áfatörvény módosítására benyújtott indítványok ilyen módon kerüljenek megtárgyalásra. Minden frakciónak módja van az ügyrendi vitában részt venni 2 perces időkeretben. Kérdezem, kíván-e ezzel valaki élni. Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. A múltkori alkalommal szembesültem azzal, hogy csomagban szavazunk a módosító javaslatokról. Bevallom őszintén, én eddig még nem vettem részt olyan bizottsági ülésen, ahol egyszerre szavaztunk százvalahány javaslatról. Ezt egy kicsit problematikusnak gondolom. Ha a bizottságnak ez a gyakorlata, azt nem szeretném felborítani, így azonban meglehetősen nehéz alaposan elmélyedni egy-egy módosító javaslatban. Ügyrendi felvetésként most nem kívánom indítványozni, hogy másképpen járjunk el, csak jelezni szeretném, hogy én eddig az alkotmányügyi bizottság munkájában vettem részt az elmúlt 17 évben, és ha ott egyszer előfordulna ilyesmi, abból elég nagy ügyrendi vita kerekedne, és nem hiszem, hogy átmenne a javaslat. De mondom, nem akarok most ügyrendi felvetést tenni, csak jelezni szerettem volna, hogy elég szokatlan megoldásnak gondolom.
ELNÖK: Más frakciónak van-e ehhez hozzászólása? (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok. Előterjesztőként csak azt szeretném mondani, hogy természetszerűleg minden egyes módosító javaslatról bármely képviselő vitát kezdeményezhet, ezt a csomagban történő szavazás nem zárja ki, a különbség csupán annyi, hogy tételesen nem megyünk végig minden egyes módosító indítványon, de minden képviselőnek van módja bármelyik módosító indítványról kérdést feltenni, véleményt mondani, vitát kezdeményezni és külön szavazást kérni. Ez az egész folyamatra érvényes.
Döntés az ügyrendi javaslatról
Szavazás következik. Ki az, aki támogatja az ügyrendi javaslatot? (Szavazás) A többség támogatta.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához megjelent előterjesztőket. Most is kiosztottunk egy táblázatot, amelyben a támogatott kormánypárti, a támogatott ellenzéki, a nem támogatott kormánypárti, illetve a nem támogatott ellenzéki javaslatok szerepelnek.
Először a támogatott kormánypárti javaslatokról döntünk. Kérdezem, hogy kíván-e valaki a támogatott javaslatokról vitát nyitni, illetve külön szavazást kérni. Hankó képviselő úr?
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök úr, kicsit bizonytalan vagyok, mert a legnagyobb csomag tartalma, amit kaptunk, tartalmazza bizottsági módosító javaslatok benyújtását is.
ELNÖK: A bizottsági módosító indítványokról a napirendi pont tárgyalásának végén döntünk, miután már minden benyújtott javaslatot megvitattunk. Most az ajánlásban szereplő, illetve a mai napig más bizottságok által benyújtott módosító indítványokat fogjuk sorban tárgyalni, majd a végén kerül sor a bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalására.
Megismétlem a kérdést, a támogatott kormánypárti indítványok közül kíván-e valaki külön indoklást, vagy külön szavazást kérni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor együttesen teszem fel szavazásra az 1., a 8. és a hozzá kapcsolódó 9., 25., 27., 35., valamint a 38. pontokban szereplő indítványokat. Aki ezeket támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyhangú. (Ellenzéki képviselő nincs jelen.)
Áttérünk a támogatott ellenzéki indítványra, ez a 7. pontban található. Ehhez kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyhangú.
Áttérünk a nem támogatott kormánypárti indítványokra. Az MSZP frakciója nevében a 22. ajánlási pontról kérek külön szavazást, amely a kisadókkal foglalkozó csomag részeként vonul végig. Ezzel azonos tartalmú módosítás már van bent, csak a következetesség kedvéért szeretném az MSZP frakciója nevében kezdeményezni, hogy ezt támogassa a bizottság. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor, aki a 22. és az ahhoz kapcsolódó 23., 24., 26., 33., 34., 37., 39. pontokat támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség. Tartózkodott? Egy.
A nem támogatott kormánypárti indítványokkal kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezeket? (Szavazás) Ilyen nincs.
A nem támogatott ellenzéki indítványok közül kér-e valaki külön szavazást? (Nincs jelentkező.) Nem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Kettő. Egyharmadot sem kapott.
Az ajánlással végeztünk.
Érkeztek bizottsági módosító indítványok, a gazdasági bizottság javaslatai a 146. ponttól a 151. pontig terjednek.
A 146. pontot támogatja-e az előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 147. pontot?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmadot sem kapott.
A 148. pontot?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 149. pontot?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 150. pontot?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 151. pontot?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem.
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása
Most áttérünk a bizottsági módosító indítványok benyújtására. Ehhez képviselőtársaim kaptak egy segédletet. Ez 27 módosító indítvány leírását tartalmazza. A kérdésem az, hogy képviselőtársaim közül bárki kér-e olvasási szünetet, hogy megismerkedhessen a módosító indítványok tartalmával. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
Kérdezem, hogy van-e valakinek bármely javaslathoz kérdése, észrevétele, véleménye. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
Kérdezem, hogy kér-e valaki külön szavazást bármely módosító indítványról? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelentkezik.) Igen?
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Ha ezek már a bizottsági módosító indítványok, akkor lenne kérdésem. Nem a táblázatról szavazunk, hanem a módosító csomagról?
ELNÖK: A táblázat csak egy segédlet. Ezért kérdeztem az elején, hogy kér-e valaki olvasási szünetet.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nem olvasási szünetet kérek, mert ennyi idő alatt nem lehet elolvasni, ezt nyilván nem gondoljuk komolyan, hiszen közel száz oldalról van szó. Viszont lenne a módosító csomag legelső elemével kapcsolatban kérdésem. Itt az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló megjelölés található, a napirendi pont szerint pedig az egyes adótörvények módosításáról beszélünk. Ennek a módosító javaslatnak a tartalma az, amennyiben ezt elfogadjuk, hogy a vám- és pénzügyőrség nemcsak vámhatósági eljárás körében, hanem minden közigazgatási hatósági eljárása során felhasználhat mindent, a korábban foganatosított intézkedések során az érintett személyről, környezetéről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, személyes adatot kezelhet, és sok minden mást megtehet. Ebben a bizonyos (2), illetve (3) bekezdésben, amit módosítani szeretne, ez szerepel.
Ez a javaslat a 21. pontban szerepel, amely szerint a vámhatósági intézkedés során készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat felhasználható a vámhatóság hatáskörébe tartozó valamennyi közigazgatási hatósági eljárás során, vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából, egyúttal tartalmazza annak kimondását, hogy a rendőrségi és adatvédelmi törvénnyel összhangban 30 napon belül kell törölni a felvételeket és az adatokat, ha büntető-, vagy szabálysértési eljárás nem indult. Ma már nem először tárgyalunk olyan törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban az embernek olyan érzése van, hogy ez egyenes út a totális államhoz. Azt kell mondjam, hogy ez a javaslat egyértelműen ezt akarja. Ha a bizottság tisztelt tagjai visszaemlékeznek rá, a pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nekem éppen ilyen aggályaim voltak, hogy ezek az adatok majd felhasználhatók lesznek, illetve fel fogják használni azokat.
Tavaly szeptember 15-ei hatállyal a vám- és pénzügyőrséghez telepített az Országgyűlés egy törvénymódosítással igen nagy számú bűncselekményre vonatkozó nyomozati hatáskört, most pedig minden adatkezelésre vonatkozó hatáskört a pénzmosás és a terrorizmus megelőzésével kapcsolatban is odatelepít. Ez a módosító javaslat arra ad felhatalmazást, hogy minden, a birtokába került adatot a vám- és pénzügyőrség gyakorlatilag szabadon felhasználhat. Ebből az következik, hogy először közigazgatási hatósági eljárást kell indítani, majd azt követően egyetlenegy lényeges dolog van, hogy 30 napon belül meg kell indítani a büntetőeljárást, és ha ez megtörténik, onnantól kezdve törvényesen bármilyen birtokukba került adatot felhasználhatnak.
Az az irányelv, amely ezt a hazai jogalkotási kötelezettséget tartalmazza, ezt mondja. De úgy gondolom, és az adatvédelmi szabályok is azt mondatják velem, hogy azok az adatok, amelyek egy egészen más típusú eljárásban kerülnek a hatóság birtokába, ne legyenek felhasználhatók. A Pénzügyminisztérium igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy cáfolja, hogy ezek az adatok egy kézben, egy számítógépen, egyszerre összpontosulnak. Engem nem győztek meg, meg kell mondjam őszintén. És hogy mennyire nem győztek meg, azt most ez a módosító javaslat maximálisan alátámasztja. Nincs szüksége a vám- és pénzügyőrségnek erre, egyébként nekem nem a vám- és pénzügyőrséggel van bajom, hanem azzal van bajom, hogy ez egy hatóság kezében összpontosulhat, és minden korlátozás nélkül felhasználhatja. Ha ez a rendőrség lenne, ugyanúgy ellenezném, mert ők sem használhatják fel.
Tehát az a problémám, hogy ezzel igazából megteremtjük annak a törvényes alapjait, hogy mindenféle adatot, ha egy eljárás megindul, bármilyen forrásból szerzik, fel lehessen használni. Azt gondolom, ez nem lehet cél, mert ha ebből az elvből indulunk ki, nem tudok mást mondani, akkor igazából az lenne a legjobb, ha mindenkit becsuknánk a börtönbe, mert biztos, hogy köztük lennének a bűnösök, és elnyernék méltó büntetésüket. Ezt a javaslatot nem tudom elfogadni, alapvetően aggályosnak tartom, és bizony, azt kell mondjam, hogy a korábbi aggályaimat még inkább alátámasztja. Úgyhogy sajnálom, de nem tudom támogatni.
ELNÖK: Ehhez az indítványhoz kérdés, észrevétel, megjegyzés a bizottsági tagok részéről van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőt illeti a szó.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Először is szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy ezt a szövegmódosítást azért kezdeményeztük, mert a rendőrségről szóló törvény szövege módosult. Az indoklásunkban is arra utalunk, hogy a módosításnál figyelembe vettük a rendőrségről szóló törvény módosításának a képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése fejezet rendelkezéseit a hasonló szabályozás érdekében. El szeretném még itt mondani, hogy a pénzmosásról szóló törvény saját maga rendelkezik arról, hogy a begyűjtött adatokat mire lehet felhasználni. Szó sincs arról, hogy ha a pénzmosásban adatot kap, akkor azt a közigazgatási hatósági eljárásában felhasználhatja, hiszen azt megtiltja a pénzmosásról szóló törvény. Tehát változatlanul azt mondjuk, hogy két ügyről van szó, az egyik a pénzmosás adatszolgáltatása és a nyomozás, mert a pénzmosási ügyek 90 százaléka adócsaláshoz, pénzügyi bűncselekményhez kapcsolódik, ezek nyomozását a vám- és pénzügyőrséghez rendeli, ez pedig arról szól, hogy amit egyébként felhasználhat, mert más törvény nem tiltja meg, úgy használhassa fel, mint a rendőrség. Tehát két különböző dologról van szó.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Annyit fűznék hozzá még kiegészítésként, hogy ezek a kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas berendezések, ahogy a törvény szövegéből is kiderül, vámhatósági intézkedésekhez kapcsolódnak. Ebből az következik, hogy ezek a berendezések elsősorban határátkelőhelyeken, illetve vámhivataloknál vannak, és szeretném azt is jelezni, hogy ilyen esetekben, például, ha határrongálás esete forog fenn egy határátkelőhelynél, akkor természetesen a vám- és pénzügyőrség által készített kép- és hangfelvételt a rendőrségnek adja át, hiszen ilyen esetekben a rendőrség végez nyomozást, és ahogy államtitkár asszony is említette, ez ilyen szempontból garanciális szabályokat is rögzítő javaslat. Jelezni szeretném azt is, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ezzel egyetértett.
ELNÖK: Végh képviselő úr, utána Hankó képviselő úr.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem igazából egy kérdésem és egy aggályom lenne. Miután megtettem a szükséges intézkedéseket a konkrét ügyben, ezért lehet itt róla beszélni. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha jól értem, akkor most minden pénzmosás elleni bűncselekmény gyanúja ügyében a vámhatóság az illetékes. Igen. Az elmúlt napokban akadt a kezembe egy állampolgári panaszos levél. A rendőrség megtagadta a nyomozást pénzmosás elleni bűncselekmény ügyében. Ez egy bankfiók, ahol 10 banki dolgozó állítja, hogy náluk nem tartják be ezeket a szabályokat. A rendőrség elegánsan vállat vont efölött, még az ügyészség is visszaküldte. Megtettem a szükséges lépéseket ebben az ügyben, csak azt szeretném mondani, hogy teljesen életszerű az, amit képviselőtársam mond. Ezen a területen valami olthatatlanul nagy káosz van. Tehát, a banki dolgozók azt mondják, hogy kérem szépen, pénzmosás gyanúját szeretnénk bejelenteni, és írásban vállalják, hogy a nyomozó hatóság tudomására hozzák, a nyomozó hatóság pedig az adott ügyben köszönte szépen, de megtagadta a nyomozást, mert nem érdeklik az apró kis pénzmosási ügyek. Azt gondolom, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ugyanakkor van egy másik szervezet, amelyik nagyon erős jogosítványokat kap, és van egy szervezet, amelyik erre hivatott, de nem végzi el rendesen a munkáját. Itt valamilyen rendet kellene tennünk. Úgyhogy minden olyan javaslatot támogatok, ami a rendőrök érdekében születik. Köszönöm.
ELNÖK: Hankó képviselő úr.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Másfél hónappal vagyunk Schengen előtt, ha igaz, akkor karácsonyi ajándékként december tizenvalahanyadikán megkapják a belépni szándékozók, hogy schengeni tagállammá válhatnak, azaz nem kell a karácsonyi ünnepekkor már határellenőrzésen részt venniük. Ezeken a helyeken megszűnik a határellenőrzés. Hát a környékére nem fog menni vámos ezeknek a határállomásoknak! És bocsánatot kérek, de egyszerűen komikus azt mondani, hogy az összes rongálásos bűncselekmény elkövetésekor ez milyen jó biztosítékul fog szolgálni, hiszen évtizedek óta nem indulnak ilyen eljárások Magyarországon évi egy kézen megszámolható esetnél többen, mert ilyen típusú bűncselekményeket nem szoktak elkövetni. Minimális a veszélyessége ahhoz képest, hogy ennek érdekében mit áldozunk fel. Ez elképesztő.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a javaslat nem ezt tartalmazza, hanem azt, hogy " a vám- és pénzügyőrség intézkedése során...." A vám- és pénzügyőrök kamerával a kezükben járják az országot, minden létező helyzetben megtalálhatók, a jövedéki ellenőrzéstől kezdve. Ott lesz náluk a kamera. Arról készítenek felvételt, amiről úgy gondolják, hogy indokolt. Itt szó nincs határellenőrzéskor történő vámellenőrzésről. Tehát ez egészen biztosan nem állja meg a helyét.
És ami a dologban a legveszélyesebb. Igaz, hogy a törvény azt mondja, hogy nem használható fel, de én éppen azt mondom, hogy semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ezt a törvényt ennek megfelelően be fogják tartani. Ne felejtsük el, akár az APEH, akár a vám- és pénzügyőrség oldalán nem bizonyítékra van szükség, hanem a tény ismeretére. Pontosan elég, ha azt mondjuk, hogy Lengyel Zoltán - bocsásson mg képviselő úr, csak szembe néztem, de magamat is mondhatnám - 4 millió forintért nem tudom, milyen jogügyletet bonyolított és vásárolt egy külföldi utazást, és ezt be kellett volna jelenteni, hiszen 3,6 millió forint fölötti összegről van szó. Nem az a fontos, hogy a vám- és pénzügyőrség, aki ennek ura, bizonyítani tudja, hanem az, hogy tudja, mert abban a pillanatban azt fogja mondani, hogy kedves Lengyel Zoltán úr, volt ön külföldön, mondjuk a hawaii szigeteken 4 millió forintért. Erre nem tudom, milyen választ fog adni, de abban a pillanatban önnek kell bizonyítani, hogy nem volt, mert akkor azt fogják mondani, hogy ezt a rovatot kitöltöttük, a képviselő úrnak 4 millió forint nem igazolható jövedelme volt, és ha mégis volt 4 millió forint igazolható jövedelemből származó bevétele, azt önnek kell bebizonyítani. Magyarul: ön lesz érdekelt abban, hogy ennek az utazásnak az adatait, költségeit letegye az asztalra, és nem azt mondja, mert nyugodtan mondhatja azt is, hogy ez 8 millió forintos út volt. Ön abban lesz érdekelt, hogy bebizonyítsa, ez csak egy 4 millió forintos út volt, mert akkor nem a 8 millió forintot fogják az ön rovatában elszámolni. És semmilyen bizonyíték nem kell, a tény ismerete, a tudás kell, hogy onnantól kezdve a bizonyítási teher megfordításával önt hozzák helyzetbe. Erről szól ez a történet.
Mivel ezeket a törvényjavaslatokat együtt tárgyaljuk, gyönyörűen összeáll a kép, hogy ki az, aki ilyen ügyekben minden információval rendelkezni fog, és azt fel tudja használni.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőt illeti a szó.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Végh képviselő úr említette, hogy nem elég hatékony pénzmosás ügyben a nyomozás. A másik javaslat szól arról, hogy kerüljön át a nyomozás a vám- és pénzügyőrséghez, pontosan ennek a nem hatékony tevékenységnek a megszüntetése érdekében. A szeptember 15-től hatáskörükbe került nyomozati jogkör eredményei bizonyítják, hogy pénzmosási ügyben való nyomozást is hatékonnyá lehet tenni, ha az megfelelő szervezeti keretek közé kerül. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor a 21. számú módosító indítvány benyújtásáról szavazunk. Kérdezem, ki támogatja, hogy ezt az indítványt a bizottság benyújtsa. (Szavazás) Tizennégy. Ki nem támogatja? Négy. Tehát a bizottság a módosító indítványt benyújtja.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a listában szereplő, a bizottság által benyújtásra javasolt módosító indítványok közül kinek van bármelyikkel kapcsolatban kérdése, észrevétele. Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): A 146. §-sal kapcsolatban benyújtandó bizottsági módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretnék először rövid tartalmi ismertetőt kérni.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez a módosító indítvány arra irányul, hogy bizonyos esetekben, akkor, amikor üzletágak átruházása, vagy apportálása történik, és egy meghatározott szint, 75 százalék alatt van az ingatlanok értéke, illeték szempontjából is kedvezményesen lehessen átruházni, hasonlóan a társasági adóban a kedvezményezett eszközátruházáshoz. Lényegében ez annak a mintájára fogalmazódott meg.
ELNÖK: Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Értem, hogy a banki, a biztosítási és még tudj' isten, milyen szektorokban, amikor portfólió-, vagy profiltisztítás van, a lakossági üzletágat értékesíti egyik pénzintézet a másiknak. Csak azt nem értem, hogy az üzletág-értékesítésbe hogyan kerül bele ingatlan. Ha üzletágat értékesít, az az ügyfélkör, a számlavezető és a szerződéses állomány értékesítését jelenti az én terminus technicusomban, nem pedig az eszközök, a számítógépek, az alkalmazottak értékesítését, és különösen nem az épület tulajdonosváltását jelenti. Már csak azért sem, mert az általános banki, biztosítási gyakorlat, ahol a tevékenység döntően olyan tevékenység, amire áfát nem számítanak, vagyis tárgyi adómentes körben van a tevékenység. Ki is szervezik az ingatlanokat egy ingatlankezelő, vagy vagyonkezelő kft.-be, hogy azon a rendszeren belül az áfamentességek működhessenek. Tehát itt nemcsak fogalmilag, hanem tartalmilag sem értem, hogyan kerül bele ingatlan. A következő lépésben meg nem értem a mentesítést, és főleg a mentesítésnek ezt az arányát, mert ha egy üzletágat értékesítek, akkor megint csak az ügyfélkör az érték, a piac az érték. Nem az az érték, hogy egy pasaréti villában végzik a tevékenységet, és ezt a pasaréti villát illetékmentesen lehet átadni. Úgyhogy, ha valamit erre még lehet mondani, azt kérném szépen. Köszönöm.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Valóban, a banki szférában lehet, hogy ez a jelenség, hogy csak az ügyfélkört értékesítik, de lehet egy olyan cég, amelynek van egy bolti kereskedelmi üzletága, és ezt készletestől, pénztárgépestől, bolti helytől apportálja. Az energiaszektorban is volt ilyen, ott külön kellett kimondani, hogy illetékmentes, amikor a szolgáltatók átalakultak. Nagyon sok esetben előfordulhat, hogy tartalmaz ingatlant az a bizonyos üzletág, ami átruházásra kerül. (Molnár László: Az a baj, hogy nincs bezárva a kiskapu.)
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Szeretném megkérdezni az előterjesztő képviselőjét, jól látom-e, hogy ez a 26. számú javaslat. Igen. Ha nincs több kérdés, észrevétel, és az előterjesztő képviselője sem kíván többet mondani, akkor szavazunk. Ki az, aki támogatja, hogy a bizottság ezt a módosító javaslatot benyújtsa? (Szavazás) Nyolc. Ki nem támogatja? Tartózkodott? Hat. Így a bizottság nem határozatképes.
Akkor először határozatképességi szavazást kérek. Mindenki tartsa fel a jelenléti ív szerinti helyettesítéseknek megfelelő számú kezét! (Szavazás) Tizenöt. Megállapítom, hogy a bizottság a jelenléti ív szerint határozatképes. Megismételjük a szavazást. Aki az indítvány benyújtását támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Nyolc. Akkor ez a 15-höz képest többség, a bizottság benyújtja a módosító indítványt.
További kérdés, észrevétel van-e a többi benyújtandó módosító indítvánnyal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kér-e még valaki bármely módosító indítványról külön szavazást. (Nincs jelentkező.) Nem.
Akkor a többi benyújtandó módosító indítványról szavazunk. Aki támogatja ezek benyújtását, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Ki az, aki tartózkodott? Kettő. Aki nem támogatja? Nem volt ilyen. A bizottság tehát a módosító indítványokat benyújtja.
Kérdezem képviselőtársaimat és az előterjesztő képviselőit, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Van-e még módosító javaslat benyújtására kezdeményezés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Következik az utolsó napirendi pontunk, az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása, első helyen kijelölt bizottságként. Ezeket a módosító javaslatokat is az előbbinek megfelelő rendben fogjuk tárgyalni.
A támogatott kormánypárti módosító indítványokhoz van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Ki az, aki támogatja a benyújtást? (Szavazás) Tizennégy. Ki az, aki nem? Ki az, aki tartózkodott? Kettő.
A nem támogatott kormánypárti indítványokhoz van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Nincs ilyen.
A nem támogatott ellenzéki indítványokhoz van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Kettő. Egyharmadot sem kapott.
Más bizottságokban készült-e módosító javaslat? Nem érkezett ilyen.
Akkor áttérünk a benyújtandó bizottsági módosító indítványok tárgyalására. Összesen 21 módosító indítványról van szó. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e olvasási szünetet. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e kérdést feltenni, vagy észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e külön szavazást bármely javaslatról. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
Akkor az elfogadott ügyrendünknek megfelelően felteszem a kérdést, ki az, aki a 21 módosító indítvány benyújtását támogatja. (Szavazás) Tizenhat. Ellene? Tartózkodás? Nem volt ilyen. A bizottság a módosító indítványokat benyújtja.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amit tárgyalnunk kellett volna. (Nincs jelentkező.) Nem. Van-e még szándék módosító indítvány benyújtására? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor megköszönöm a kormány képviselőinek közreműködését, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Tehát amennyiben szükséges, hétfőn tartunk bizottsági ülést, a jelenlegi állapot szerint a következő rendes bizottsági ülésünk szerdán 13 órakor lesz, de ezt majd még az elnök úrral egyeztetjük. Szerdán délelőtt tárgyalnak még olyan törvényjavaslatokat a Házban, amelyek módosító javaslatait nekünk is meg kell tárgyalni.
Köszönöm a munkában való részvételt, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 38 perc.)
|
Szabó Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit