KPSZB/36/2007.
KPSZB/65/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. november 7-én ,szerdán 13 óra 13 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása *
Az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló, önálló bizottsági indítványként benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Jauernik István szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Baraczka Mariann szóbeli kiegészítése *
Dr. Baraczka Mariann válasza *
Dr. Baraczka Mariann reflexiói *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló, továbbá a vízgazdálkodásról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtandó kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtandó kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása *
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Keller László (MSZP), Molnár Lászlónak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz).
Jauernik István (MSZP), előterjesztő
Deli Erika, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Baraczka Mariann, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára
Barabás Ákos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója
Varga Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Klocknicer Erzsébet, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Bartal Róbert, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 13 perc)
Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. Megkérem a bizottság tagjait, munkatársait és mindenkit, hogy foglaljanak helyet. A bizottsági ülést megnyitom.
Azzal kezdeném, hogy az írásban kiküldött meghívóhoz nem érkezett semmilyen kiegészítés, tehát az eredeti javaslat szerint fogunk haladni, bár némi módosításra szükség lesz, tekintettel arra, hogy az 1. és a 6. napirendi pontot nem kell tárgyalnunk. Javaslom, hogy a bizottság ezzel a két kiegészítéssel fogadja el a napirendi ajánlást, egyben létszámellenőrzést is tartunk. Aki a napirendi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Huszonegy. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság elfogadta a napirendjét, ennek alapján meg tudjuk kezdeni a munkánkat.
Akkor mindjárt a döntésünk szerinti 1. napirendi ponttal, az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kezdünk, T/422. szám alatt. Köszöntöm a bizottság egykori tagját, egyben az önkormányzati és területfejlesztési bizottság indítványának előterjesztőjét, illetve a kormány képviselőjét. Kérdezem, kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni. Jauernik István jelentkezett. Parancsoljon, megadom a szót.
Jauernik István szóbeli kiegészítése
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önkormányzati bizottság a múlt héten önálló indítványt nyújtott be. Sajnálatos módon elég vékony ez az önálló indítvány, mivel ismerjük az önkormányzati rendszer reformra érett helyzetét, jó lett volna, ha sokkal vaskosabb indítványt tudunk letenni. Most, az év vége felé közeledve, úgy látszik, ez a kör volt az, amiben konszenzus alakul ki, így a kétharmados törvény elfogadására megvan a remény.
Az önkormányzati bizottság indítványa az Ötv.-t két helyen javasolja módosítani. Az első a körjegyzőségekkel kapcsolatos kérdéskör. Ebben a kisebb technikai pontosítások mellett egy fontos változás szerepel. Eddig körjegyzőséget csak egymással határos települések hozhattak létre. Ezt követően, ha a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor egymáshoz közel fekvő, megyén belüli településeknek is meglesz az a joguk, hogy körjegyzőséget alakíthatnak. Ma legalább 10 területen merült fel az az igény, hogy létrehoznák a körjegyzőséget, ha a törvény megengedné. Úgy gondolom, mindenképpen támogatásra érdemes ez a javaslat.
Az Ötv. 80/A §-ában a vagyonkezelői jogintézményhez kapcsolódik a módosításunk. 2005 végén fogadta el a parlament a vagyonkezelői jog intézményének létrehozását. Időközben kiderült, hogy ez kicsit pontosításra szorul, hogy röviden mondjam, a holdingszerű működés lehetőségét is teremtsük meg az önkormányzatoknál. Ez tipikusan nem a kistelepülési önkormányzatokat érintő kérdéskör, hanem a megyei jogú városok esetében az önkormányzati közfeladat-ellátást, az önkormányzati vagyonműködést érinti, ésszerűbb, racionálisabb lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak. Természetesen ez is csak lehetőség, nincs kényszer a beterjesztett törvényjavaslatban.
A harmadik terület, amelyet érint az önálló indítvány, a fővárosi forrásmegosztás. Szeretném jelezni, hogy ehhez nem kell kétharmados támogatás. A fővárosi forrásmegosztásnak nem új, generális szabályozásáról van szó, hanem a gyakorlatban felmerült problémák megoldásáról szól ez a törvénymódosítás. Talán arra érdemes kitérni, hogy fogalompontosításról is szó van, ma már a költségvetés nem használja ugyanazokat a fogalmakat, tehát javasoljuk az Ötv.-t is hozzáigazítani a költségvetésben szereplő összegekre vonatkozóan. Különösképpen nem térnék ki a részletekre, amennyiben szükséges, beszélünk róla. Kérném a költségvetési bizottságot, hogy az önkormányzati bizottság által benyújtott önálló indítványt tartsa általános vitára alkalmasnak, és majd a parlamentben fogadjuk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném a kormány álláspontját megkérdezni, hogy támogatják-e, vagy sem.
A kormány álláspontjának ismertetése
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok. Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a kormány még nem tárgyalta az előterjesztést, így az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium véleményét tudom ismertetni. A minisztérium támogatja az előterjesztésben foglaltakat.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Keller László jelentkezett, őt követi majd több hozzászóló.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Csak egy kérdést szeretnék feltenni. Képviselő úr kihangsúlyozta, hogy csak megyén belüli települések kerülhetnek szóba. Nem érkezett még el az idő arra, hogy a megyehatárokat elfelejtsük? Most nemcsak ebben az esetben, de ez jó apropót ad arra, hogy ezt a kérdést feltegyem, hanem a kistérségek besorolásánál is. Tudom, hogy ez meglehetősen kötött pálya, de nem tudom, mi a kormány álláspontja ezzel kapcsolatban. Nagyon merevnek tartom azt a rendszert, hogy amikor települési együttműködésről van szó, a megyehatárokat figyelembe vesszük.
ELNÖK: Köszönöm. Schmidt Ferenc jelentkezett.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Az önkormányzati törvénnyel összefüggésben egyetértenék azzal, hogy az újonnan alakuló önkormányzatok a feladatvállalással kapcsolatos finanszírozásukat ne mindjárt önhikivel kezdjék, ezért van benne, hogy kiegészítő támogatást ne kapjanak. Azonban van egy sor olyan feladat, ahol kiegészítő támogatásokat is kell hogy kapjanak a normatívákon felül. Ezért ezt az összefoglaló szót így, hogy kiegészítő állami támogatás, vagy részletezni kell, vagy elfogadhatatlan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schwartz Béla következik.
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Én is csatlakoznék Keller László képviselőtársamhoz, valami hasonlót szeretnék kérdezni. Például iskolafenntartó társulások esetében már megdőlt a megyehatár koncepció, és működik a megyehatárt érintő társulásos forma, vagy például a Leader-szabályozást is említhetnénk, amely alapvetően figyelmen kívül hagyja a statisztikai kistérségeket. Kistérségekre koncentrál, de nem a statisztikai kistérségekre. Magáról a törvényjavaslatról szólva javasolnám, hogy tekintsük általános vitára alkalmasnak, annál is inkább, mert ez egy életszerű állapotot tételez fel minden pontjában. Az emlékezetes harmadik pont a főváros és a kerületek megállapodásán alapszik, ezt kellene támogatni. A körjegyzőségek alapításánál rugalmasabban kell eljárnunk, hiszen van ilyen igény, és van ilyen próbálkozás.
Ami pedig a vagyonkezelést illeti, itt szintén lezajlott az elmúlt években egy igen jelentős folyamat, ami szintén rugalmasabbá kell hogy tegye a vagyonkezelés intézményét. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy kijelölésről beszél, ami egyirányú folyamatot tételez fel, ugyanakkor nem szűkíti le a lehetőséget. Tehát az önkormányzatoknak az önkormányzati többségű gazdasági társaságok, vagy más gazdasági társaságok esetében is lehetőségük van a vagyonkezelői jog kiajánlására és működtetésére, azonban ott a versenyt is fel lehet tételezni, tehát a versenyt nem korlátozza ez a szempont, hanem lehetővé teszi, és tudjuk, hogy a verseny nem árfelhajtó, hanem inkább árcsökkentő tényező, legalábbis a közbeszerzések esetében. Úgyhogy javasolnám a tisztelt bizottságnak, hogy a törvényjavaslatot támogassuk, és tartsuk általános vitára alkalmasnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor az előterjesztőt illeti a szó. Parancsoljon!
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a képviselő urak kérdéseit és támogatását is. Keller úr felvetette a megyén belüliséget. Ezen elég sokat dolgoztunk, először olyan variációt vettünk figyelembe, hogy ne legyen megyén belüli kötöttség. De ennek mérlegelni kell az előnyeit és a hátrányait. Ma úgy látom, több lenne a hátránya, ha nem lenne megyén belüli kötöttség. Egyrészt a közigazgatási hivatal, amely a felügyeletet gyakorolja, és a kincstár szervezete is ezen a területi elven működik. Természetesen a régió is szóba kerülhetne, de a többcélú kistérségi társulás ma még megyén belüli határhoz van kötve. Azt is lehet mondani, hogy helytelenül, de akkor látom ennek realitását, amikor annak szabályozását is megváltoztatjuk. Főleg a kistelepülések esetében a többcélú kistérségi társulás működtetése meghatározó. Ha nem engedjük át a megyehatáron túl a kistérségeket, akkor helytelen lenne a polgármesteri hivataloknál engedni olyan konstrukciót, amely nem egyezik ezzel. Elfogadom, amit mond, és azt is támogatom, hogy ezt a kötöttséget mielőbb iktassuk ki, de akkor látom lehetőségét, amikor megszűnik a megyehatár előírása. Azt gondolom, ma több hátránya lenne annak, ha nem kötnénk megyehatárhoz, lenne néhány olyan körjegyzőség az országban, amely semmiféle határral nem egyezne.
Schmidt képviselő úr felvetésére: ez a jelenlegi szabályban is így szerepel. A (2) bekezdésben arról van szó, hogy ezer lakosnál kevesebb, de ötszáz lakosnál nagyobb településen kvázi nem kötelező a körjegyzőség akkor, ha... Itt a 3. pontban van megfogalmazva, hogy kiegészítő állami támogatás igénybevétele nélkül is működik. Azt gondolom, hogy az a kistelepülés, ahol csak úgy tudnának önálló hivatalt fenntartani, ha az állami, a központi költségvetés ehhez kiegészítést ad, akkor ne tartsanak fenn önálló hivatalt. Tehát a kiegészítő támogatás jogosan jár az önkormányzatnak akkor, ha csatlakozik egy körjegyzőségbe. Most már nagyrészt létre tudják hozni az ötszáz és ezer lakos közötti kistelepülések a körjegyzőséget, ha a szomszéd településsel nem is tudnak megegyezni, de az eggyel odébb lévő településsel biztosan meg tudnak egyezni. Még mindig elképzelhető olyan földrajzi fekvés, vagy bármilyen más ok, ami miatt ez a megengedő szabály benne marad. Nem akarjuk elvenni ezt a kiegészítő támogatást az önkormányzattól, ez jár, de ne tartson fenn önálló hivatalt, ha ez csak úgy lehetséges, hogy ehhez külön állami támogatást kér. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, kíván-e még valaki kérdezni, vagy hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor szavazhatunk. Tehát a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Kérdezem, ki az a bizottság tagjai közül, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás) Tizenhat. Nem támogatja? Kettő. Tartózkodott? Hat. A bizottság előadója Schwartz Béla, a kisebbségi vélemény előadója Schmidt Ferenc. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslatra, T/4221. szám alatt. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, hogy ki lesz az előterjesztő képviselője. Ha rám is hajlandó figyelni a hölgy, akkor azt megköszönöm.
DR. BARCZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Elnézést, Baraczka Mariann vagyok, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára.
ELNÖK: Meg is adnám a szót, ha szóbeli kiegészítést kíván tenni.
Dr. Baraczka Mariann szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt képviselő Urak! Az egészségügyi reform új szakaszába léptünk. Alig egy évvel ezelőtt hasonlóan súlyos kérdésekben hasonlóan kemény viták után ültünk itt, amikor az egészségbiztosítási felügyeletről szóló törvény, a kapacitástörvény, vagy a gyógyszer-gazdaságossági törvény parlamenti vitáját folytattuk. Az átalakításnak ez a szakasza lezárult, most egy második lépcsője következik, ami nem másra vállalkozik, mint arra a 10-15 éve halogatott feladatra, hogy az egészségbiztosítás finanszírozási kérdéseit is rendezze. Az egészségügyi reform e lépés nélkül nem válhat teljessé, nem fejeződhet be. Ez teszi a reformot igazán reformmá.
Számos állítás és tévhit terjed a biztosítási, illetve a pénztártörvénnyel kapcsolatban: amerikanizál, igazán üzleti biztosítássá teszi a jelenlegi társadalombiztosítást, szűkíti a biztosítottak jogait, oldja a nemzeti kockázatközösséget. Azt gondolom, a parlament valamennyi képviselője egyetért abban, hogy a reformokra szükség van, a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágának finanszírozása megújulásra, megújításra vár, nem csak alapelveiben, nem csak működésében, hanem működésének hatékonyságában is. '90 óta változó, fejlődő társadalmi-gazdasági helyzet van, megváltozott az orvosok, a betegek igényrendszere, infrastrukturális feltételrendszere. Ugyanakkor ennek finanszírozási oldalát a társadalombiztosítás csak lépéslemaradásban követhette.
A célok változatlanok: egészségesebb lakosság, elégedettebb beteg, javuló minőség a szolgáltatásban, hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátó rendszer. Azt gondolom, a most tárgyalásra kerülő törvény egy kompromisszum eredménye, de reméljük, hogy a kompromisszumnak azokat az erényeit testesíti meg, amelyek alapján a két álláspont közötti különbségek megoldásra kerültek, és valóban a legjobb és a leghatékonyabb megoldást sikerült kialakítani. A rendszer lényege, hogy értelmezhető méretű területi egységekből építkező, választható és versenyt garantáló pénztárak kerülnek kialakításra, 51-49 százalékban állami és magántulajdonú, alapvetően gazdasági társasági működési formában. A verseny, a választhatóság garantálása, a területi monopólium kizárása, a biztosítottak ellátáshoz való jogának garantálása alapvető szempont.
Az alapelvek tekintetében mi az, ami változatlan marad? Fennmarad a nemzeti kockázatközösség, hiszen a társadalombiztosítást szabályozó alapvető törvényben kerülnek továbbra is szabályozásra a kötelező járulékfizetés kérdései, az egységes járulékbeszedés és a fejkvóta alapú elosztás. Reményeink szerint erősödik a szolidaritás, javul az igazságosság, még ellenőrzöttebbé válik a járulékfizetés és a jogviszony-ellenőrzés, megteremtődik a fejkvóta után a területi kiegyenlítés eszközrendszere. A kialakítandó pénztárak működése egyértelműen társadalombiztosítás és nem üzleti biztosítás, hiszen kötelezettségük mindenkire kiterjed, változatlanul jövedelemarányos a járulékfizetés, az ellátás minősége nem függ a befizetés mértékétől, a jogosultság jogcímétől.
A konstrukció lényege a következő. Mint mondtam, fennmarad az egységes társadalombiztosítás változatlan nemzeti kockázatközösségi formában. A jelenlegi Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai azonban kettéosztódnak. Egyrészt létrejön a jellemzően központi hivatalként működő Országos Kockázatközösségi Alapot kezelő szervezet, illetve a területeken működő megyei pénztárak. Az állam 18+4 zrt.-t alapít, 20 milliós alaptőkével, amelyek valódi pénztári működésüket akkor kezdhetik meg, ha a kisebbségi tulajdont megtestesítő forgalomképes részvényeik egy nyilvános nemzetközi árlicit eredményeként elkelnek. A pénztár a működését természetesen akkor kezdi meg, ha a törvényben meghatározott tőkeminimumokat teljesíti, azaz az indulás évében 3 milliárd forintos törzstőkével rendelkezik, és pénztártagjainak száma az 500 ezret eléri, de a 2 milliót nem haladja meg.
A biztosítottak jogait és kötelezettségeit, illetve a biztosítási csomag tartalmát a jövőben is törvények, illetve jogszabályok, jellemzően kormányrendeletek fogják megállapítani. A részletszabályok kidolgozásában azonban a létrejövő pénztárak a javaslattétel és a véleményalkotás tekintetében jogosultságokat nyernek. Létrejön a díjtétel, illetve a fejkvóta bizottság, amely a miniszter javaslattevő szerveként tagjai között szerepelteti a pénztárak képviselőit is. A bizottságokban az egészségügyi tárca, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a pénztárak jelennek meg. A kezelő szerv feladatai a következők lesznek: a jogosultság-nyilvántartási rendszer működtetése, az E-alap kiadásainak folyamatos monitorozása, összesítése, a fejkvóta kiszámítása pénztáranként, a szolgáltatóknak a finanszírozási összeg utalása, természetesen az egységes társadalombiztosítási adatbázis kezelése, illetve a feladatfinanszírozású szolgáltatások finanszírozása.
A törvény adta lehetőségekkel élve a területi egyenlőtlenségek reményeink szerint fokozatosan kiegyenlítésre kerülnek. A források hatékonyabb felhasználását eredményező, magasabb színvonalú és hatékonyabb ellátást biztosítanak a szolgáltatók. A fenntartható finanszírozás előírása és megszilárdítása a cél. A biztosítottak jogai nem csorbulnak, illetve nőnek. Reményeink szerint a kialakuló pénztárak valóban a pénztártagok, a biztosítottak érdekeinek szem előtt tartásával fogják szerződő szolgáltatóikat kiválasztani, illetve a díjtételeket megállapítani. A biztosítottakat megilleti a pénztárválasztás joga azzal, hogy jogviszonyuk alapvetően lakhely szerint jön létre, illetve az újszülöttek, a természetes társadalmi elvárásnak megfelelően, az anya pénztárának tagjává válnak. A szabad orvosválasztás a háziorvosi ellátás tekintetében alapkövetelmény, míg más esetekben nem hoz további korlátozást, illetve változást a jelenleg működő rendszerhez képest.
Az 51 százalékos állami többség a pénztár életében meghatározó folyamatokban alapvető jogosultságokat biztosít. A közgyűlésben a tulajdonviszonyoknak megfelelő szavazat, az érdemi kérdésekben az egyéb döntési kötelezettség a magántulajdonnal rendelkező, illetve a kisebbségi tulajdonos mind kultúrájának, mind működésben szerzett tapasztalatainak kamatoztatására ad lehetőséget. A kétharmados döntési kérdésekben - úgymint a cégvezetők hatáskörének megosztása, az osztalékvezetés, az üzletpolitika, vagy a pénzügyi terv meghatározása - az együttdöntés folyamata az államnak elégséges garanciákat biztosít. Az igazgatóságban 3-3 fő szerepel, az elnököt a kisebbségi tulajdonos adja, a felügyelőbizottságban azonban egyértelmű az állami dominancia.
Új elem a rendszerben a fejkvóta. Ennek célja, hogy a pénztárak a biztosítottakkal vállalt kockázat arányában jussanak bevételhez. Ez kizárja a kockázatszelekció kialakulását. A 2014-ig tartó időszak átmenet a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére, reményeink szerint ebben az időszakban a most meglévő területi különbségek a különböző mutatók alkalmazásával feloldhatók. A fejkvótaszámítás évenkénti újraszabályozása a területi kiegyenlítés folyamatának egyik fontos eszköze. A minimális tőke, mint mondtam, induláskor 3 milliárd forint, ezt követően azonban üzemszerű működés esetén a mindenkori fejkvótabevétel 5 százaléka. A biztonsági tőke a minimális tőke 80 százaléka, és a biztonsági tőke 90 százalékának megfelelő összeget lekötött tőketartalékban kell tartani. Az eredményfelhasználási szabályok tekintetében, hosszas vita eredményeként, a működési költség a fejkvótabevételnek legfeljebb 3,5 százaléka lehet. Ugyanígy szintén nagy viták voltak a pénztárak által fizethető osztalék maximumának kialakítása tekintetében is, melyet most a tervezet 2 százalékban maximál.
Mit várunk a törvénytől? Először is szolidaritást, igazságosságot, valódi társadalombiztosítási működést, és egy hosszan tartó, fenntartható egészségügyi rendszert, javuló minőséget, hatékonyságot, a biztosítottak választási lehetősége miatt folyamatos fejlődést, ügyfélközpontúságot az ellátásban, a körülményekben, az ügyfélszolgálatokban, a biztosítottak elégedettségének növekedését, az egészségügy stabilitását és önállóságát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó az észrevételek, vélemények elmondására. Mádi László jelentkezett, megadom a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Alapvetően kérdéseim lennének, de elöljáróban hadd jegyezzem meg, nagyon sajnálatosnak tartom, hogy köztisztviselők arra kényszerülnek, hogy kommunikációs anyagokat olvassanak fel, és ilyen nagy átalakítás vitájában nem politikus képvisel politikai döntést. Hiszen az egész rendszer átalakítása alapvetően politikai döntés következménye. Ennek megfelelően rendkívül kényelmetlen lehet az a szék, és nehéz lehet válaszolni fontos kérdésekre úgy, hogy a politikai döntést érintő vitában nem vehet részt.
A kérdésem az lenne, hogy milyen érdekegyeztetés előzte meg a törvényjavaslatot, és az érintett szervezetek közül melyek támogatják tételesen, és melyek nem. Normális esetben sok éves munka előz meg egy ilyen átfogó átalakítást, és minden szereplővel több körben, rendkívül alaposan mérlegelnek minden részletkérdést. Hiszen ennél nagyobb átalakítást, ennél érzékenyebb kérdéskört nehezen lehetne mondani. Ehhez képest még a költségvetés is eltörpül bizonyos szempontból. Mondom ezt úgy, hogy közgazdász vagyok, és a költségvetés, a fiskális politika fontosságával tisztában vagyok. A második kérdésem az, hogy ezt a modellt a világon meglévő egészségbiztosítási rendszerek közül melyikkel tudja leginkább rokonítani. Tehát melyik volt az a minta, amely ennek a modellnek a megalkotását eredményezte? A harmadik: most nem akarom cinikusan megkérdezni, hogy elhiszi-e mindazt, amit elmondott. Mert az olyan szép volt, hogy a kommunikációs szakemberek valószínűleg hosszan dolgoztak azon, hogy minden szót megformáljanak.
Rendkívül nagy kockázatú ez a törvény, úgy gondolom. Ez egy olyan modellkísérlet, amelynek a társadalmi kárai hihetetlenül nagyok. Ahhoz, hogy egy reformot végigcsináljunk, általában jó néhány feltétellel kell rendelkezni. A célt világosan ki kell jelölni, tehát stratégiával kell rendelkezni. Szükség lenne az érintett szereplők döntő részének támogatására, a folyamatos visszacsatolásra, hogy amennyiben nagyot hibáznak - márpedig ennek emberéletek eshetnek áldozatul, nagyon komoly szociális problémákat eredményezhet - akkor azt korrigálni tudják. És szükség van "iszonyatosan" komoly, megalapozott hatástanulmányokra. Lehet, hogy ezek csak hozzám nem jutottak el, de ha vannak, kapjuk meg, mert ezek nélkül nem lehet elkezdeni a törvényjavaslat tárgyalását. Egy ilyen súlyú átalakítást komolyabb társadalmi, egészségügyi, nemzetközi összehasonlítások nélkül nem lehet elkezdeni.
Az ember nagyon sokszor ott hibázik, amikor egydimenziósan gondolkodik. Én általában piacpárti vagyok (Tukacs István: De mióta az Orbán nem, te sem vagy az, mi?), mikro- és makroökonómiát is tanítva vannak kétségeim a piac általános érvényességéről. A verseny, illetve a piac egyik alapvető feltétele általában, hogy a vevők a szolgáltatás, illetve az áru minőségét, jellegzetességeit pontosan meg tudják ítélni, mert csak így tudnak racionálisan dönteni az alternatívák között. Az egészségügynél ez a feltétel nem áll fenn. Hogyan gondolnak ennek ellenére egy szimulált versenyt, ami igazából nem is verseny, ha belegondolok abba, hogy a szabad orvosválasztástól kezdve a megyék közötti átjárhatóságon keresztül a hozzáférhetőségnek fizikai okoknál fogva is nagyon komoly korlátai vannak? Ez engem egy kicsit arra emlékeztet, amikor '68-ban elindult az új gazdasági mechanizmus vitája, és kitalálták, hogy a tervgazdaság körülményei közepette piacot szimulálunk, a piac, illetve a tervgazdaság előnyeit összegyúrjuk. Rendkívül felelőtlen volt az egész megközelítés, és kudarcot is vallott, mert igazából ezek nem összeegyeztethető dolgok. Különösen akkor, ha nincs világosan meghatározva, hogy minek mi a hatóköre.
Tehát elsősorban a kérdéseimre kérnék választ, utána talán belemegyünk a fontosabb, főként gazdasági, illetve társadalmi jellegű problémákba is. Köszönöm.
ELNÖK: Barabásné Czövek Ágnes jelentkezett.
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Három apróbb kérdésem lenne. Úgy gondolom, a bizottsági többség véleményét nem én fogom ebben az esetben ismertetni, de azt szeretném megkérdezni, hogy a 16. §-ban, amikor arról írnak, hogy az igazgatóság tagjai és a cégvezetők közül két személy együttesen jogosult, ezt hogyan kell érteni. Nem teljesen értem, hogy két igazgatósági tagról, vagy két cégvezetőről van szó? Ha már leírtuk, ezt egy kicsit pontosítani kellene. A 16. oldalon a számviteli rendért felelős vezető esetében szerepel a), b) és c) pont. Ezt együttesen kell érteni, vagy külön-külön? Ha együttesen, akkor nem teljesen értem, ha külön-külön, akkor megint nem értem, mert így nincs értelme a mérlegképes könyvelői képzettségnek. A 17. oldalon a belső ellenőrre vonatkozóan szerepel egy érdekes mondat, a 21. § (5) bekezdése szerint a belső ellenőr a jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni. Hát még milyen nyelven? Vagy hogy kell ezt érteni? És miért csak neki, ha jelentésről van szó?
Ezt a jogszabályt előszörre úgy olvastam, hogy értem, vagy nem értem, de kicsit befejezetlennek tartom, amikor folyamatosan arra hivatkozik, hogy e törvény szerint. Itt pontosan kellene tudni, hogy melyik paragrafusára, melyik pontjára hivatkoznak. Ez az egész törvényjavaslatra érvényes, mert szinte oldalanként lehet benne ilyet találni, és a jogalkalmazónak nem az a dolga, hogy keresztrejtvényt fejtsen, hanem hogy alkalmazza a törvényt, és ezt mindenképpen elő kell segíteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herényi Károly következik!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Két kérdést szeretnék feltenni. Az első kérdésem az, hogy azok a cégek, amelyek beszállnak az átalakítási folyamatba, és több mint húsz ilyen cég lehetséges, a cégalapításhoz szükséges alaptőkén kívül fognak-e ebbe a rendszerbe újabb forrásokat behozni. Ha fognak, akkor mik a megtérülés feltételei, vagy mik a remények, hogy milyen formában fog ez megtérülni? A második kérdésem pedig az, hogy készült-e olyan számítás, hogy ennek az új rendszernek a működési költségei hogyan viszonyulnak, tekintettel arra, hogy itt jóval több pénztár fog megjelenni. A jelenlegi rendszer és az újonnan bevezetendő rendszer működési költségei hogyan viszonyulnak egymáshoz? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bátrabban, Keller úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon bátran jelentkezem.
ELNÖK: Olyan félszeg volt az a jelentkezés, csak azért biztattam képviselő urat.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Csak kíváncsi voltam... (Kovács Tibor: Majd legközelebb megborítja az asztalt. - Derültség.) Köszönöm szépen a kérdés lehetőségét. Egy kérdés köré szeretném csoportosítani a mondanivalómat. A szolgáltató és a biztosító között egy lényegesen megváltozott viszony fog kialakulni. Ez kifejezetten a költségvetési bizottság feladatkörébe illő kérdés, hiszen itt valódi számlázások fognak megjelenni a szolgáltató és a biztosító között. Nem tudom, éppen ezért kérdezem, hogy a számlázással együtt járó áfafizetési kötelezettség hogyan jelenik meg. Magyarul a szolgáltatók egészen más aspektusba fognak kerülni. Ezt megoldották-e? Számolt-e azzal a törvényjavaslat, hogy ezt is szabályozni kell, vagy hogyan kell majd szabályozni? Annál is inkább indokolt ez, mert az ehhez szükséges adótörvényeket most tárgyaljuk. Ezzel összefüggésben szeretném kérdezni, mivel akut problémája az egészségügynek a szolgáltatók esetében az amortizáció kérdése, tehát ha egy valódi piaci kapcsolat indul el, akkor hányadán állunk az amortizációval. Hogyan tudják képezni a valós piaci folyamatban a szolgáltatók az amortizációjukat?
ELNÖK: Kérdezem, kíván-e még szólni valaki ebben a körben? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztőt illeti a szó. Parancsoljon!
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Mádi képviselő úrnak válaszolva. Azt gondolom, az egyeztetés kérdésében a jogalkotási törvény szerinti egyeztetések valóban megtörténtek. Részben már a koncepció előkészítése során a szabályozásban érintett - és itt nagyon nagy az érintettség -, tehát a társadalom valamennyi területén érdekképviselettel jelentkező és a tervezett törvényi szabályozás iránt érdeklődő társadalmi szervezettel tudtunk párbeszédet folytatni. A Magyar Gyógyszerész Kamarával, a Magyar Orvos Kamarával, az egészségügyi szakdolgozói kamarával, az egészségügyi gazdasági vezetők szövetségével, a Nagycsaládosok Országos Szövetségével, számos társadalmi szervezettel személyesen próbáltunk tárgyalni, javaslataikat, szövegszerű észrevételeiket is megismerni.
Ugyanakkor azt az álláspontot, azt a véleményt, amivel nem értünk egyet sem szövegszerűen, sem a rendszer tartalmával kapcsolatban, nem tudjuk a rendszerbe építeni. Természetesen volt ellenkező példa is, a Magyar Gyógyszerész Kamara alapvetően nem értett egyet a tervezett változtatással, ettől függetlenül szövegszerű javaslatot is megfogalmazott, amit a tervezetben át is vezettünk. A tervezettel kapcsolatos vélemények nagyon megosztottak. Egyrészt azért, mert rendkívül bonyolult szabályrendszerről beszélünk, amelynek megismerése az első olvasatban nem biztos, hogy azt az információt garantálja, amelynek révén a rendszer egész működése megvalósítható. Reményeink szerint a parlamenti vita során, illetve az azóta is zajló társadalmi párbeszéd alapján ezeket a kétségeket el tudjuk oszlatni.
Hogy milyen rendszerrel lehetne leginkább rokonítani ezt a modellt? Ehhez hasonló rendszerek működnek, de ilyen nem, ez tény és való. Azt nem szabad elfelejteni, hogy minden nemzet magában hordozza történelmi helyzetét, tradícióit, alkotmányos és önkormányzati berendezkedését, jogalkotási rendjét, jogrendszerét. Ez természetesen eltér a működő modellektől, azonban nagyon nagy hasonlóságot mutat a visegrádi országokban kialakított szabályozásokkal, részelemeiben pedig a holland, illetve az osztrák és a német pénztári modellekből vesz át egyet-egyet annyiban, hogy több pénztár működik, több szereplő finanszírozza az egészségügyi szolgáltatók körét, több pénztárat lehet választani a biztosítottaknak.
Ami a klasszikus Max Weber-i elvekre vonatkozott: azt gondolom, ez a vita nem most kezdődött. A vita 15 éve zajlik arról, hogyan lehet hatékonyabban megszervezni az egészségbiztosítás finanszírozását. Voltak különböző megoldások. Volt ez már önkormányzati igazgatás alatt, volt központi közigazgatás alatt, kormány alatt, pénzügyminiszter irányítása alatt. A közgazdaságtanban is van olyan modell, hogy ha már nem tudsz igazából újat hozni ebbe a rendszerbe, nem tudod megváltoztatni, akkor csinálj valami teljesen mást. Erre próbál választ adni ez a modell. Abban, hogy nincs valódi verseny a szolgáltatók között, illetve információs aszimmetria van az egészségügyi szolgáltatások piacán, maximálisan egyetértünk. De ez nemcsak az egészségügyre igaz, hanem a tudomány és a társadalom változásával talán életünk valamennyi területére. Erre próbálnak választ adni a pénztárak ellátásszervezői szerepükkel. Segítséget nyújthatnak a biztosítottnak, illetve a pénztártagnak abban, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatót helyette, illetve vele együtt kiválassza.
Hatástanulmány valóban készült, reményeink szerint ez a mai nap folyamán valamennyi képviselő számára hozzáférhetővé válik egy CD formájában. A tárca a mai napon eljuttatta valamennyi képviselőnek, szerintem legkésőbb a holnapi napon mindenki megismerheti, úgy, hogy az általános vitában az ebben foglaltakra már lehet hivatkozni. Megjegyzem, a hatástanulmány részletesen kitér a nemzetközi rendszerek, a különböző országokban működő biztosítási rendszerek összehasonlítására, illetve az adaptált modellek bemutatására.
Barabás képviselő asszony kérdésére: semmi mást nem vett át ez a szabályozási megoldás, mint a pénzintézetekre vonatkozó hasonló szabályozást. Valóban, a cégvezetők együttes aláírása szükséges. Ha szövegpontosítással egyértelműsíthető, hogy két vezető aláírása szükséges, azt természetesen átvesszük, illetve üdvözöljük az ilyen irányú pontosító javaslatokat. A 21. § magyar nyelvre vonatkozó kitétele valóban lapsus, ezt ki kell javítani. Értelemszerűen ez nemcsak erre vonatkozik, hanem minden, az ellenőrzés során született dokumentumot, már a felügyelet ellenőrzésének okán is, magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani. Ezt korrigálni fogjuk. Az e törvény szerinti hivatkozásokkal kapcsolatban a törvény számos esetben utal későbbi, illetve korábbi szabályokra, illetve komplex szabályozást próbál adni. Erre mondtam azt, hogy valóban nehezen értelmezhető, de az önök számára, akik a pénzügyi jog területén mozognak, azt gondolom, nem egyedülálló eset. Ha valóban értelemjavító, vagy pontosító szabályokra van szükség, akkor ezt meg fogjuk tenni. Ez orvosolható. A belső ellenőrzésre vonatkozóan vannak konjunktív és vannak diszjunktív feltételei a vezető állású személyekkel szemben támasztott követelményeknek. Természetesen konjunktív feltétel a felsőfokú végzettség és az ötéves szakmai gyakorlat. De hogy milyen területen folytatta azt a belső ellenőr, az már diszjunktív feltétel kell hogy legyen.
Herényi képviselő úrnak. A cégalapításhoz szükséges tőkén felül fog-e bejönni tőke? Reményeink szerint igen. Ez a minimum, ami a törzstőkeemeléshez szükséges tőkebevétel, ugyanakkor bízunk benne, hogy akár a szolgáltatói oldalon, akár a működés hatékonyságának növekedése, a működés feltételeinek javítása érdekében, vagy az informatika kialakítása érdekében a törzstőkén felüli tőkét is bevisz a kisebbségi tulajdonos, illetve a szolgáltatói oldal is fejlesztéspolitikába kezd. Természetesen ez nem feltétel, hiszen csak a pénztárak működésének feltételeit kívántuk rögzíteni, és abban a tőkekövetelményeket, tőkeminimumokat, illetve a biztonsági tőkére vonatkozó feltételeket. Hogyan viszonyulnak a működési költségek a jelenlegi működési költségekhez? Azt gondolom, nagyon fals az az összehasonlítás, ami a mostani egészségbiztosítási pénztár 1,8 százalékos működési költségét veti össze a többpénztáras rendszerrel. Hiszen azt tudjuk mondani, hogy ebből az 1,8 százalékból ilyen minőségű és ilyen hatékonyságú, ilyen ellenőrzési morállal rendelkező rendszert tudunk működtetni, ami nem jó, függetlenül attól, hogy tudjuk, az adóigazgatás szedi be a járulékbevételeket, illetve számos adminisztratív terhet átvesz tőle. Összességében értékelve a működési költségek olyan arányban fognak nőni, amennyiben a működés hatékonyabb formáját valósítják meg ezek a pénztárak, amit el is várunk.
Keller képviselő úrnak: a szolgáltató és a pénztár viszonylatában hosszú távon valóban azt a modellt fogjuk kialakítani, amikor a pénztár maga utalványoz és finanszíroz, ugyanakkor a működés meghatározott időszakában, az elején az Elszámolóház utal, és kincstári körben marad az elszámolás. Ez azt jelenti, hogy a pénztár csak autorizál, jóváhagyja azt a szolgáltatást, amit számára lejelent a szolgáltató, és az NKA fogja utalványozni azt az összeget, ami a fejkvótabevétel terhére a szolgáltatás ellenértékét jelenti. Ezzel a megoldással reményeink szerint az áfakérdés átmenetileg rendezhető. Természetesen, ha a végső cél az, hogy ezek valódi finanszírozóivá váljanak a rendszernek, akkor nem úszható meg, hogy az áfafizetési kötelezettséget majd külön törvényben szabályozzuk. Az amortizáció kérdése is egy jövőbeni folyamat. Ha őszinte akarok lenni, akkor ez most is benne van a finanszírozási összegben, de tudom, hogy ezzel kétségeket támasztunk. A valódi pénztár üzemszerű működése során fogja ennek végső megoldását hozni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Csak tájékoztatni szeretném a bizottság tagjait, hogy nem érkezett olyan anyag, amit itt ki kellett volna osztanunk a bizottság tagjai számára. Tehát, ha elvileg van ilyen hatástanulmány, szívesen tanulmányoznánk mi is. Nyilván a bizottsági ülés nem alkalmas arra, hogy egy több száz oldalas anyagot átböngésszünk, de ha van ilyen, szívesen kiosztjuk a bizottság tagjainak.
Kérdezem, hogy ki kíván még hozzászólni. Balla György, azután Herényi Károly.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hadd kezdjem én is azzal, amivel Mádi képviselő úr. Egy ilyen törvény kapcsán kifejezetten szerencsétlennek tartom, amikor a kormány véleményét egy köztisztviselő képviseli. Nem azért, mert azt gondolom, hogy a miniszter asszony a legkisebb mértékben is okosabb, vagy felkészültebb lenne, mint bármelyik köztisztviselője, aki a minisztériumban dolgozik, hanem egyszerűen azért, mert méltánytalan az amúgy is szétvert köztisztviselői kar jeles képviselőit olyan helyzetbe hozni, hogy egy ilyen javaslatot kelljen védeniük. És méltánytalan kommunikációs anyagot felolvastatni velük. Ez nem az ő dolguk lenne.
Néhány alapvető megállapítás a törvényről, mert részletekbe szerintem egyszerűen nem érdemes belemenni. Az egyeztetés kérdése. Nem volt egyeztetés. Aki az egyeztetésről azt gondolja, hogy elmondjuk a véleményünket, leülünk egy asztalhoz, és más is elmondhatja a véleményét, az nem tudja, hogy mit jelent az egyeztetés. Nincs olyan szakmai szervezet, amelyik ezt a modellt bármilyen módon támogatná. Nem találnak ilyet. Leginkább még a majdani, az üzlet reményében belépő biztosítóktól lehetett hallani pozitív véleményt, mindenki mástól csak negatív véleményt lehetett hallani, akárki nyilatkozott, beszélt az elmúlt időszakban erről a törvényről. Pontosabban egyeztetés volt - egy belső mutyi a szocialisták és a szabad demokraták között. Ezt nevezhetjük egyeztetésnek. Megpróbálták egyébként a tüzet meg a vizet összepárosítani. Sikerült. Hamu lett minden. Ez a törvény nagyjából ezt idézi elő.
Annyi történt, hogy jó sokáig nem tudtak megállapodni, azután a miniszterelnök hisztisnek nevezte a szocialista képviselőket, mire azok vigyázzba vágták magukat, és elfogadták ezt a megállapodást. Azt a megállapodást, ami nyilvánvalóan sehová sem vezet. Most is hallottuk a kormány képviselőjétől, az a cél, hogy jobb legyen, a betegek elégedettebbek legyenek. Egy évvel ezelőtt, amikor a kórházbezárási törvényről és egyéb törvényekről volt szó, természetesen a kommunikációs anyagokban ugyanezt olvashattuk, hogy jobb legyen, és a betegek elégedettebbek legyenek. Azt gondolom, tisztelt szocialista és szabad demokrata képviselőtársaim, hogy önök azért szoktak néha találkozni a választóikkal, de nem hiszem, hogy egyetlenegy olyan választóval találkoztak, aki azt mondta volna, hogy a mostani rendszer jobb, mint ami korábban volt, és jobban érzi magát benne.
Attól, ami most előttünk van, nyilvánvalóan minden csak rosszabb lesz, ezt pontosan tudja az is, aki beajánlotta ezt a törvényjavaslatot, és pontosan tudják önök is, akik velünk szemben ülnek. Ennek egyetlenegy célja van, hogy ezt a temérdek pénzt valahogy le lehessen nyúlni. Ennek a törvényjavaslatnak nyilvánvalóan semmi más célja nincs. Hangsúlyos volt a beajánlásban a területi kiegyenlítetlenségek csökkentése. De nagy tisztelettel: egy évvel ezelőtt önök döntöttek arról, hogy hol, milyen egészségügy legyen, milyen kórházak legyenek és hány ággyal, mit tehetnek ott. Akkor hogyhogy vannak területi kiegyenlítetlenségek? Mik azok a területi kiegyenlítetlenségek, amiket majd ez megold, és amit az önök törvényjavaslata egy évvel ezelőtt nem tudott megoldani? Amikor pontosan arról kellett volna dönteniük, hogy Magyarország minden területén mindenki megkaphassa a neki járó egészségügyi ellátást. Annak a törvénynek éppen ez lett volna a célja. Az más kérdés, hogy természetesen nem teljesítette a célját. De miből gondolják, hogy ez majd teljesíteni fogja?
A működés nyilvánvalóan drágább lesz, tehát az amúgy is szűkös egészségügyi forrásokból még kevesebb fog a betegekre jutni, és még több marad az üzleti befektetők hasznára. Ez ennek a törvényjavaslatnak a célja. Semmit nem fog javítani a betegek ellátásán, ez teljesen nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy akárhol a világon, ha ilyen modell működik, egy dolog biztosan elmondható: a gazdagok jobban jártak vele, a szegényebbek pedig rosszul. Magyarország helyzetében, amikor a szociális állapotot nyugodtan nevezhetjük szociális válságnak, egy ilyen törvényjavaslatot bevezetni mélyen felháborító. És egy zárómondat: kifejezetten rossz egy kormánytól olyat hallani, hogy nem lehet összevetni a mostani 1,8 százalékos költséget a későbbi 3,5 százalékos működési költséggel, hiszen látjuk, hogy az 1,8 százalékból milyen alacsony színvonalú, milyen rossz egészségügyet lehet fenntartani. Nagy tisztelettel: ezért ki a felelős? Az a kormány, amely egyébként a saját szervét nem volt képes olyan módon átalakítani, nem volt képes olyan módon regulázni, hogy egy normális szintű működést próbáljon megvalósítani. Ha azt tetszettek volna mondani, hogy ehhez nem elég az 1,8 százalék, de van egy világos javaslatunk, és mondjuk 2,5 százalékból jobb lesz, az világos válasz. De az, hogy nem tudjuk megcsinálni, mert tehetségtelenek és ügyetlenek vagyunk, képtelenek vagyunk magas színvonalú ellátást nyújtatni saját szervezetünkkel, ezért csinálja inkább más, azt gondolom, merénylet a társadalom ellen. Nyilvánvalóan nem elfogadható ez a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy ellenzéki, egy kormánypárti hozzászóló, maradjunk ennél a gyakorlatnál, így Tukacs István következik, azután Herényi Károly.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Herényi képviselő úr, nem méltánytalan a dolog? (Herényi Károly: Nem.)
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Akkor jó.
ELNÖK: Nem adtam át az elnöklést, ön következik. (Derültség.)
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is tisztázzuk közösen azt, hogy mi a törvényjavaslatban szereplő tárgy, amiről beszélünk, mert gyakorta csúszik egybe, most is néhány véleményben egybecsúszott a szolgáltatásszervezés és maga az egészségügyi szolgáltatás. Először is azt szeretném világossá tenni, hogy a törvényjavaslatban nem az egészségügy szolgáltatói részéről, a kórházakról, a járóbeteg-ellátásról, a háziorvosi szolgálatról, a prevencióról, vagy másról beszélünk. Balla képviselő úr, a működési költség nem erre vonatkozik, csak egy enyhe kitérővel, nem az egészségügy szolgáltatói működési költségeire, hanem a szolgáltatásszervezés működési költségeire.
Miért szükséges változtatni? Azért szükséges változtatni, mert jelen pillanatban a szolgáltató, kórház, járóbeteg-ellátás, háziorvos és sorolhatnám, valamint a nem biztosítóként működő szervezet közé kell egy valóságos szolgáltatásszervező. Alkalmas-e a törvény a szocialisták szempontjából arra, hogy tárgyalás kezdődjön róla? Az alapelveket tekintve azt kell mondjam, hogy igen. A részleteket tekintve azt kell mondjam, nem egészen, nagyon sok módosítás szükséges hozzá. Miért igen? Itt is némi fogalmi pontosítással kell kezdenem. Nem versengő kötelező magánbiztosítók rendszerének javaslata fekszik előttünk. Csakhogy körbeírjam, milyen lenne ez a rendszer, ha ez lenne, ez nagyjából úgy üzemelne, hogy magánbiztosítással, egészségbiztosítással foglalkozó társaságok szerződnének az ügyfeleikkel, az ügyfelek oda fizetnék be a biztosítás díját, ők pedig valamilyen egészségügyi szolgáltatókkal megállapodva szolgáltatást szerveznének nekik.
Miről szólna ez a rendszer, ha ez lenne előttünk? Ez bizony arról szólna, hogy különbséget tennének az egészséges és a nagyon beteges, a gazdag és a szegény, az öreg és a fiatal, a zalai és a budapesti ember között. Mert ezeknek a biztosítóknak eminens érdekük lenne, hogy egészséges, keveset betegeskedő, fiatal és sokat fizető ügyfeleket toborozzanak maguknak, és a keveset kereső, sokat betegeskedő Zala megyei ügyfelet, ahol talán még háziorvosi ellátást is elég nehéz felfedezni, ráhagyják arra, aki ezt akarja csinálni. Az előttünk lévő javaslat azonban két alapelvnek megpróbál megfelelni: nemzeti kockázatközösség és szolidaritás, ellentétben az általam előbb leírt rendszerrel. Ez fizetéstől, illetve jövedelemtől függő befizetéseket egy közös kasszában gyűjtve, fejkvóta alapon minden lehetséges beteget, minden embert, biztosítottat, vagy tagot egyöntetűen, egységesként kezelve oszt ezeknek a pénztáraknak.
Ezért tehát a különbségtétel ezekben a folyamatokban nem valósul meg semmilyen formában. A különbségre egyébként a későbbiekben szeretnék kitérni. Alapelveit tekintve tehát azt mondjuk, hogy rendben van. Ugyanakkor létrejön egy olyan rendszer, a 22 egészségbiztosítási pénztár rendszere, amely valóban példa nélküli Európa más tájain és a világon is. Önmagában ez még nem lenne probléma, mert mindenütt hoztak létre semmi mással nem hasonlító szervezeteket, a követelmény azonban az, hogy ezek működőképesek és célszerűek legyenek, magyarul megfeleljenek a céloknak. Mi a működőképesség két alapelve? Az egyik, hogy legyen hatékony, magyarul minél kevesebb ráfordítással minél jobb szolgáltatást szervezzen a tagnak, aki oda belép. A lehetséges felkínálás a magánbefektetőknél ezt jelenti. És nyilván egy nagy, remélt egyszeri bevételt. A működőképességnek azonban alapfeltétele az is, hogy erős állami kontroll és garancia legyen, hiszen nem lenne kívánatos, ha ezek a szervezetek csődbe jutnának, vagy csődközelbe kerülnének, nem lenne kívánatos, ha forrásaikat nem az egészségügyi szolgáltatások szervezésére, hanem másra használnák fel, nem lenne kívánatos, ha a beteg jogai csorbát szenvednének.
Ebben a működőképességben néhány alapvető javítanivaló van. Első számú vitakérdésünk természetesen a menedzsment kérdése. Ebben, az igazgatóság felállásában, személyi összetételében, valamint az odadelegált jogokban arra kell számítani majd a tisztelt parlamentnek, hogy néhány módosító indítványt be fogunk nyújtani, hiszen azt gondoljuk, hogy az állami kontroll és az állami befolyás folyamatos fenntartása alapkövetelmény ebben a rendszerben, éppen azért, hogy a betegek érdekében a szervezet működését kontrollálhassa. A másik kérdés, hogy vajon kellőképpen óvjuk-e ezt a szervezetet a működési költségek emelkedésétől, valamint attól, hogy ne másra használja a pénzét - elnézést az egyszerű fogalmazásért. Éppen ezért a működési költségek a javaslatban maximálva vannak, de vita tárgyát képezheti természetesen ez a maximum. Maximálva van a kivihető osztalék az első három évet követően, hiszen addig nem vihető ki, vita tárgyát képezheti, és azt hiszem, fogja is, hogy vajon ez a plafon mennyire logikus és indokolt. És vita tárgyát képezi a javaslatban szereplő garancia, amely a finanszírozhatatlanság, a csődközeli helyzet, a pénzügyi nehézségek ellen védi ezeket a pénztárakat. Ezek alapgondolataiban jók, bizonyára ezek is javíthatóak. (Szabó Lajos közvetlenül figyelmezteti Tukacs Istvánt.)
A következő kérdés természetesen az lesz, hogy vajon miből fognak gazdálkodni ezek a pénztárak. Fejkvótából, mondjuk ezt igen egyszerűen a törvényjavaslat alapján. A szocialista frakciónak van egy alaptétele. A fejkvótát úgy kell kialakítani, hogy nincs területi különbség az egyes pénztártagok között. Ez számunkra mozdíthatatlan alaptétel. Éppen ezért nem tudunk elképzelni semmiféle fajta fejkvótában megjelenő különbséget az ország egyes területei között. Ha szükséges, akkor ezt majd a későbbiekben pontosan kifejtem, hogy mire gondolok. Ez a "minden lehetséges beteg egyenlő" elvét jelenti számunkra, és azt gondolom, ez fontos. Végül, miután már alelnök úr megbökte a hátam, hogy próbáljam egy kicsit gyorsítani a mondandómat (Varga Mihály: Szó sincs róla. Csak nyugodtan.), úgy gondolom, van egyetlen dolog, amiről mindenképpen beszélnünk kell még, hogy a 49 százalékos kisebbségi tulajdon a pénztárakban mennyiért kel el. Magyarul, mennyi a bevétel. A javaslatban van egy összeg, 5 ezer forint/pénztártag, ha jól emlékszem. Mégis azt gondolom, ha ezt a forrást igen-igen alacsonyan sikerül majd beszednünk, magyarul kevés a reménybeli bevétel, akkor az számunkra nem indokolható, és nem fogadható el.
Úgy gondolom, olyan egyszeri bevételi forrásra van szükségünk, amelyből az állam nyilvánvalóan teljesítheti tőkeemelési lehetőségeit úgy, hogy mindig biztosítsa az 51 százalékát, ez is alaptétel, és természetesen olyan nagyságrendű bevételre, amelynek a sorsa minden eddig tárgyalásban szereplő szerint az, hogy az egészségügynek javítsuk a színvonalát. Ha ez nem kellően magas összeg, akkor ez számunkra nem lesz elfogadható. Összességében, és még nem soroltam végig ennek az előterjesztésnek a hibáit, általános vitára bocsátható, de nagyon-nagyon sok részletében javítandó előterjesztés fekszik most előttünk. Magam az általános vitára bocsátást támogatni fogom, gondolom, hogy az itt lévő frakció- és koalíciós társaim is, ugyanakkor elkezdtünk dolgozni azokon a módosító javaslatokon, amelyek működőképessé teszik ezt a rendszert. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi Károly következik.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót. Miután államtitkár asszony válaszából az első számú üzenet számomra a bizonytalanság volt, ez engem nem nyugtatott meg, és további kérdések feltételére ösztönöz. Azt előre kívánom bocsátani, hogy nem vagyok több-biztosítóellenes, mert a világ számos helyén működik jól, és a világ számos helyén működik szintén jól az egybiztosítós rendszer. Ebből következik a kérdésem: vajon megvizsgálták-e az előterjesztők, hogy nálunk az egybiztosítós rendszer átalakításának szükségessége mire vezethető vissza. A rendszer alapvető, kijavíthatatlan hibájára vezethető vissza? Mert akkor az az Országgyűlés hibája, hiszen ezt a törvényt, aminek alapján működik, az Országgyűlés fogadta el? Vagy olyan működésbeli hibák, hiányosságok mutatkoztak, amelyek a rendszert működésképtelenné tették? A másik kérdésem, hogy az előterjesztés kapcsán készült-e, és itt hivatkozom Kornai professzor úr nemrégiben megjelent tanulmányára, egy egyszerű spotanalízis, és ha ilyen készült, arra kérném államtitkár asszonyt, hogy az új rendszer hátrányait legyen olyan kedves ismertetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem, van-e még hozzászóló. Igen, Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Bár ez kötelező társadalombiztosítás, de akkor is biztosítás. Tehát a biztosításból fakadóan, a nagy számok törvénye alapján kockázatközösséget képez a populáció. Ha ezt 24 felé osztjuk, és a megyéket külön vesszük, akkor ebből nyilvánvalóan következik, hogy más és más a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei populáció egészségügyi sajátossága, helyzete, szolgáltatás-igénybevétele, egyéb jellemzői, mint mondjuk egy budai, vagy egy Győr-Sopron megyei populációé. Milyen módon veszik ezt figyelembe a pályáztatásnál? Mert itt nyilvánvalóan alacsonyabb jövedelmek, kisebb járulékok és nagyobb igénybevétel várható. Úgy látom, hogy egyébként a részletekbe tényleg nem érdemes belemenni, mert a koncepció alapügyeiben kellene közös nevezőre jussunk, ennek pedig kicsi esélyét látom. Nem azért, mert nem akarunk változtatást, hanem azért, mert a változtatások iránya, illetve előkészítettsége olyan, amit nem tudunk, személy szerint én sem tudok elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nem. Akkor az előterjesztőket illeti a szó.
Dr. Baraczka Mariann reflexiói
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Balla képviselő úrnak: azt gondolom, a jogalkotási törvény és az információs szabadságról szóló törvény kötelezettségének és szövegszerű rendelkezéseinek maximálisan eleget tettünk, amikor egyrészt az Egészségügyi Minisztérium honlapján hozzáférhető volt a tervezet, másrészt valamennyi szabályozásban érintett szervezetnek elküldtük véleményezésre. Bátran tudom mondani, hogy a közigazgatási gyakorlatban ennél tovább nem megy a közigazgatási egyeztetés folyamata. Véleményeket vártunk, a véleményezésre nyitva álló idő elegendő időt adott arra, hogy mindenki megfogalmazza az aggályát.
Ami a szolgáltatások minőségével, illetve az ellátásszervezéssel kapcsolatos kérdéseket illeti, azokat Tukacs képviselő úr megválaszolta. Igen, vannak különbségek, egyrészt kapacitásbeli, másrészt kulturális különbség. Mádi képviselő úr is erre tért ki a fejkvótával kapcsolatban, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobbak a kulturális igénybevételi szokások Budapesten és Borsod megyében, vagy a nyírségi megyékben. Körülbelül 20 százalékos eltérést tapasztalhatunk a tekintetben, hogy mennyit fizetünk ki egy észak-magyarországi biztosítottra, vagy egy budapestire, vagy egy dél-dunántúlira. A legpregnánsabb példák a gyógyszer-felhasználás tekintetében adódtak, bizony látható, hogy az észak-magyarországi megyékben a lényegesen olcsóbb, jellemzően a referenciaár alatti gyógyszereket rendelik az orvosok a fizetőképes kereslet okán. Ennek megfelelően kevesebbet fizetünk ki ma egy észak-magyarországi biztosítottra, mint egy dél-dunántúlira. Ennek leküzdése a cél, és erre gondolunk a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésénél.
Tukacs képviselő úrnak köszönöm azt, hogy részletesen ismertette a törvény szabályozási logikáját és rendszerét. Ami a 49 százalékos részvények értékesítésére vonatkozik, a melléklet, amire hivatkozott, a visszavásárlási ár. Nem az indulási árnál meghatározott kikiáltási ár, azt külön jogszabály alapján fogjuk megállapítani, arra külön kormányrendelet készül. Azt a kiírási dokumentáció fogja tartalmazni.
Hogy mire vezethető vissza, Herényi képviselő úr? Mint mondtam, az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján nagyon sokféle modellt próbáltunk ki, az önkormányzati igazgatású és felügyeletű biztosítókon keresztül a közvetlen kormányzati igazgatáson, a hatásköri törvényben megállapított szerződéskötési kötelezettségig, és ennek a rendszernek a továbbfejlesztésénél gyakorlatilag elértünk a határig. Kénytelen-kelletlen az önkormányzati feladatellátás tartalmát törvény szabályozza a területi ellátási kötelezettségben, mert ágyszámra és normatívára kell az Országgyűlésnek megállapítani ahhoz az önkormányzat feladatellátásának tartalmát, hogy alkotmányos keretek között kerüljön ez szabályozásra. Gyakorlatilag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nincs valódi vásárlói pozícióban. Nem tudunk a mostani alkotmányos környezet mellett valódi vásárlói pozíciót adni, hogy válogathasson a szolgáltatók között a tekintetben, hogy melyik a minőségi, kivel köt, kivel nem köt szerződést. A mostani rendszer elérte a szabályozási végpontot. Ezért mondtuk azt, hogy le kell váltani. Nézzük meg, hogy egy többségi állami tulajdonú, de jellemzően magántulajdonú részvétellel működő, többszereplős finanszírozási modellben a működés hatékonyságának kívánalmát hogyan tudjuk teljesíteni. Erre egyfajta válasz ez. Spotanalízis pedig nem készült, erre vonatkozóan nem tudok választ adni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, ki kíván még szólni. (Nincs jelentkező.) Nem látok most jelentkezőt. Egy rövid hozzászólással egészíteném csak ki az elhangzottakat mint a bizottság tagja. Nyilván nagyon sokféle szempontból lehetne erről a kérdésről beszélni, például, hogy érdemes-e egy 110 éves rendszert, amely létrehozott egy egységes nemzeti kockázatközösséget, megbontani. Arról sem hallottunk túl sok szót, hogy mi fog történni a költségekkel, amit a betegek, a járulékfizetők fognak megfizetni a következő esztendőkben is. Ez nyilván nagyságrendekkel lesz nagyobb, mint az egységes nemzeti kockázatközösségben.
Egy dolgot szeretnék csak megemlíteni a szavazás előtt, ez pedig az, hogy az ellenzéki elfogultsággal nem igazán vádolható Kornai János írt egy kis összegzést a készülő egészségügyi reformról. Abban egy nagyon találó példával kezdi az elemzését. Azt írja, hogy két ember jár egy kávéházba, az egyik a kávét szereti, a másik a teát. Sohasem tudnak megegyezni abban, hogy melyiket rendeljék meg. Úgyhogy megállapodnak abban, fele-fele lesz, ezentúl összeöntik a kettőt, és 50 százalékban teát, 50 százalékban kávét fognak fogyasztani. Nagyjából ez az egészségügyi reform. Nem én mondtam, Kornai János mondta, és nyilván Kornai János szavára talán még a kormányoldalon is odafigyelnek. Tehát a Fidesz frakciója nem fogja támogatni ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ha nincs több hozzászólás, akkor szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a napirenden szereplő, az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló, T/4221. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem támogatja? Kilenc. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság többsége támogatta az általános vitára való alkalmasságot. A többségi vélemény előadója Tukacs István, a kisebbségi véleményt Mádi László mondja el. Köszönöm szépen.
Mielőtt a következő napirendi pontunkra rátérnénk, 5 perc szünetet tartunk. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági hatáskörbe tartozó módosító javaslatainak megtárgyalásával. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
A kiegészítő ajánlás 1. pontja Font Sándor és Ángyán József indítványa. Az előterjesztő támogatja-e?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Barabás Ákos vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. Tárcaálláspontot tudok mondani, mivel a kormány mai döntését még nem ismerem. Az első módosító indítványt a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 2. pont Herbály Imre és Godó Lajos képviselők indítványa.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A bizottság többsége támogatja.
A 6. pont Font Sándor és Ángyán József képviselők indítványa. Tárcaálláspont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 7. pont Ángyán József képviselő indítványa. Tárca?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 9. pont Nagy Andor és társai javaslata. Tárca?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca ezt sem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 10. pont Ángyán képviselő úr indítványa. Tárca?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A környezetvédelmi bizottság T/3895/40. számmal nyújtott be javaslatot. A tárca ezt támogatja-e?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, a tárca támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatja.
Köszönöm. Ezzel a módosító javaslatok végére értünk.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalására.
Az 1. pontban Vidorné és képviselőtársai javaslata. Kormányálláspont?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatja.
A 2. pont, amely összefügg a 9. és a 22. ponttal, Simon Gábor és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatja.
A 3. pont Soltész Miklós és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
A 4. pont Iván László és társai javaslata. Kormányálláspont?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad.
Az 5. pont Lanczendorfer Erzsébet javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem ért egyet ezzel a javaslattal.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 6. pont Simon Gábor és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem ért egyet ezzel a javaslattal.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 7. pont Vidorné és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudja támogatni.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
Hadd kérdezzem meg, hogy van-e a módosító sorban olyan, amit támogatnak.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, akkor megyünk tovább.
A 8. pont Vas János javaslata.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 10. pont Simon Gábor és társai javaslata.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 12. pont összefügg a 17. ponttal, Simon Gábor és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
A 13. pont szintén Simon Gábor és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
A 14. pont Soltész Miklós és társai javaslata. Kormány?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Végére is értünk a módosító javaslatoknak. Köszönöm szépen.
Minthogy vagy az előterjesztők, vagy a módosító javaslatok még nem érkeztek ide, vegyük előre a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokat. Tisztelettel köszöntöm az előterjesztőket. Hadd kérdezzem meg, hogy van-e olyan módosító javaslat, amelyet támogatnak.
KLOCKNICER ERZSÉBET (Pénzügyminisztérium): Igen, van.
ELNÖK: Sok? Nézzük, hogy mennyire jók a képviselők! Sok van? Mert ha csak egy, akkor azt kiemeljük.
KLOCKNICER ERZSÉBET (Pénzügyminisztérium): A kiegészítő módosító javaslatok közül a I/5. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Ez az egy pont van? Igen. Tekintettel arra, hogy ehhez csak Hankó Faragó Miklós képviselő úr adott be módosító javaslatot, kérdeztem ezt. Akkor ezt a pontot kiemelném, mert ezt támogatja a kormányt, a többiről pedig együtt fogunk majd szavazni.
Kérdezem, ki kíván az 5. ponthoz hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás) A többség támogatta.
Kérdezem, kíván-e valaki külön szavaztatni bármelyik további pontról, amely a módosító indítványok között szerepel. (Nincs jelentkező.) Nem kíván senki. Akkor egyben szavazhatunk az összes többiről. Ezeket nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ezeket támogatja-e. (Szavazás) Egyharmad támogatja, a többség nem.
Szabó Lajos alelnök úr következik, bizottsági indítványok benyújtására fog javaslatot tenni.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Kérném a bizottságot, hogy támogassa bizottsági módosító indítványok benyújtását. Ötféle típusú módosító javaslat benyújtására tennék előterjesztést. Az egyik típusba sorolt javaslatok a csekély kockázatot viselő tevékenységet vennék ki a törvény hatálya alól, mivel az irányelv ezt lehetővé teszi. A másik típusba tartozó módosító indítványok az eljárási rend pontosítására vonatkoznak. A harmadik típusba a nyelvhelyességi módosító javaslatok tartoznak, a negyedik típusú csoportot a törvényjavaslat szóhasználatának egységesítését elvégző módosítások teszik ki, végül több módosítás a más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.
ELNÖK: Az előterjesztőt kérdezem, mi az álláspont.
KLOCKNICER ERZSÉBET (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elfogadjuk valamennyi javaslatot.
ELNÖK: Meg sem lepődünk. (Derültség.) Pedig kellene. Alelnök úr kíván-e külön-külön szavaztatni ezekről? (Szabó Lajos: Nem.) Nem kíván. Észrevétel, kérdés van-e a 10 benyújtandó javaslathoz? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezek benyújtását. (Szavazás) A többség támogatja. Akkor ezeket a javaslatokat bizottsági indítványként nyújtjuk majd be.
Ezen túl van-e még bármilyen javaslat? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor ezzel végeztünk is. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.
Folytatjuk a munkát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtani kívánt módosító javaslatokkal. Tisztelettel köszöntöm Kék Mónika és Bartal Róbert úrhölgyet és urat.
Van egy csomagunk. Kérdezem az előterjesztők álláspontját erről.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Összefoglaló jelleggel: lényegében ezek mind-mind pontosító javaslatok. Ezek benyújtását az tette legnagyobb részben indokolttá, hogy párhuzamosan számos olyan törvényjavaslat vitája folyik az Országgyűlésben, amelyekkel ennek a dinamikus összhangját meg kellett teremteni. Ahogy a házbizottsági ülésen kialakult a végső menetrend, hogy hogyan fognak célba érni az egyes jogszabályok, sajnos néhány olyan módosítást kellett végrehajtanunk, amivel visszaveszünk korábban perspektivikusnak ítélt változásokat. Illetve van néhány olyan javaslat, amelyekről már a korábbi üléseken jeleztük, hogy némi pontosítás után a kormány támogatása is megszerezhető. Úgy látom, jellemzően ezek szerepelnek a csomagban. De ha a részletekhez kérdés van, természetesen minden kérdésre válaszolunk.
ELNÖK: Tehát ezek mindegyikét támogatják.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Igen, ezeket támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. A szavazás következik. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki külön kíván szavaztatni valamelyik javaslatról. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor egyben szavazunk. Ki az, aki támogatja a módosító indítványok benyújtását? (Szavazás) A bizottság többsége támogatja.
Van-e még ilyen módosító indítványcsomag a PSZÁF-törvényhez? (Jelzésre.) Nincs. Akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslatra, T/3806. szám alatt. Ehhez is érkezett egy módosító javaslatsor. Ismerik? Igen? Akkor az előterjesztők véleményét kérdezem.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Erre is rövid összefoglalásképpen érvényes az, amit a PSZÁF-törvény kapcsán elmondtam. Viszont az egyszerűség kedvéért ebből kiemelnék néhány olyan érdemi módosító javaslatot is, amelyek nem nevezhetők pusztán technikaiaknak.
Az első, amire felhívom a figyelmet, a törvényjavaslat 186. §-ához érkezett. Ez lényegében az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások esetében könnyítést tartalmaz az összeférhetetlenségi szabályokban, amely indokolatlanul korlátozónak bizonyult az idők folyamán. Ezt a Bankszövetség kérésére fogadta be a szakmai oldal.
A törvényjavaslat 186. §-ának új (5) bekezdéssel való kiegészítése a következő javaslat. Ez a felszámolási szabályokat pontosítja, hogy ne állhasson elő pár száz, pár ezer forintos tartozások esetében olyan helyzet, hogy a felügyelettől eltérő személy kezdeményez felszámolási eljárást, mondjuk egy nagy méretű kereskedelmi bank ellen. Ez a bírósági gyakorlatot megerősítő szabálynak tekinthető.
A következő egy hatálybalépés-tolást tartalmaz a kereskedési könyv vezetése tekintetében. Ez a július 1-je óta hatályban lévő tőkemegfelelési szabályokhoz kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy nem nagy terjedelmű, de új szabály a takarékszövetkezetek számára, ezért indokoltnak találtatott némi plusz felkészülési időt biztosítani a számukra, hogy minden problémamentesen alakuljon a kereskedési könyv vezetése kapcsán.
Van továbbá a törvényjavaslat 55. §-ához tartozó módosító javaslat, ami az úgynevezett függő ügynöki tevékenység igénybevételének szabályait pontosítja, illetve az igazságügyi miniszter kérésére kiegészíti az azonosító adatok körét. A korábban elfogadott módosításhoz képest ez csak egy pici extrát tartalmaz, kifejti pontosan, hogy mi számít azonosító adatnak természetes személy, illetve nem természetes személy esetében. Ezzel függ össze a 115. §-hoz tartozó módosítás, ami egy kivételes szabályt hoz vissza, amelyre az irányelv lehetőséget adott ugyan, de eddig értelmezési problémák miatt ez nem volt egyértelmű a törvényjavaslat szövegében. Ez annyit jelent, hogy azok a függő ügynökök, akik befektetési jegy forgalmazásával foglalkoznak, nem kell hogy kizárólag egyetlen befektetési vállalkozással álljanak kapcsolatban, rájuk nem vonatkozik ez a korlátozó szabály sehol Európában, ezért indokolatlan, hogy a hazai székhelyűekre ilyen korlátozás vonatkozzon, ennek feloldására tesz javaslatot ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Látom, itt komplett részek újra vannak írva.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ezek elfogadásra kerültek, csak a kiegészítés miatt kénytelenek voltunk megismételni az eredetileg már elfogadott módosítást.
ELNÖK: A parlamentben kialakult gyakorlat szerint az az új szövegrész, amit egy sima vonallal aláhúzunk. A foglalkoztatói nyugdíj például ilyen.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A foglalkoztatói nyugdíj terminológiai összhangteremtő, mivel számos helyen fordul elő olyan tevékenységmegnevezés, ami eddig más elnevezésnek örvendett. Ezt nem tudtuk ennél frappánsabban megjeleníteni, mert a ragozott alakok miatt a "...szövegrész helyébe... szövegrész lép" megoldás is hosszadalmas lett volna. Ez volt a transzparensebb megjelenítés, de érdemi módosulás nincs benne.
ELNÖK: Örülök, hogy a Pénzügyminisztérium jogi osztálya ennyire megerősödött, hogy most már komplett szövegezést is el tud végezni. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e észrevétel, hozzászólás. Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy melyik módosítás volt az, amelyik a takarékszövetkezetre vonatkozott volna, és hogy keletkezett az a javaslat.
ELNÖK: Parancsoljon!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ez a 182. §-hoz tesz kiegészítést, ahol már egyéb módosuló jogszabályok találhatók. Szívesen megmutatom, ha gondolja.
ELNÖK: További kérdések vannak-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ezeket kivétel nélkül támogatja az előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kíván-e valaki külön szavaztatni bármelyik módosító javaslatról? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor egyben szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) A többség támogatta, tehát ezeket a módosító javaslatokat benyújtja a bizottság.
Áttérünk a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatra, ehhez is érkezett benyújtandó javaslatsor. Az előterjesztő ismeri ezeket?
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor, amíg a munkatársaink kiosztják a javaslatokat, az indoklást hallgassuk meg hozzá.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Az első módosítás a központi szerződő féllel kapcsolatos tevékenységre vonatkozik. A következő a definíciókra vonatkozó pontosításokat tartalmaz, illetve megszünteti az előbbi napirendi pontban tárgyalt törvényjavaslat esetén a merev hivatkozásokat az IRM kérésére. Az ezt követő módosító javaslat elméletileg pontosítja a vezető állású személyek által köthető ügyleteket, illetve összhangba hozza a terminológiát a féléves, negyedéves jelentés esetén az ezen törvényjavaslatban található rendes és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnél leírtakkal. A következő szintén a rendes és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alól mentesíti az EKB-t és a tagállamok nemzeti bankjait a kibocsátások esetén.
A 17. § módosítása egyértelművé teszi a rendes és rendkívüli tájékoztatás esetén, hogy a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelőjét kell tekinteni. A 79. § módosítása azt teszi lehetővé, hogy felügyeletidíj-fizetés esetén a Központi Értéktárra, illetve központi szerződő félre vonatkozó díjfizetés esetén ne kelljen dupla díjat fizetni azon esetekben, ha ezen tevékenységeket, mondjuk az Elszámolóház együttesen látja el. A következő egy technikai módosítás az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény tekintetében, illetve a 95. § (3) bekezdése egy deregulációs pontosítás. Ebben is található egy, a foglalkoztatói nyugdíjról szóló törvénymódosítás, ami megteremti ugyanazt a lehetőséget, ami a törvényjavaslatban biztosító esetén lehetővé van téve. Ez egy európai uniós direktívával való összhangot biztosítja, és a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot segíti elő. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki kérdést feltenni, észrevételt elmondani? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor a szavazás következik. Kérem, hogy aki támogatja a benyújtandó módosító indítványokat, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A többség támogatja. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a részvételt a bizottság ülésén. További jó munkát.
Mi pedig áttérünk a költségvetést érintő napirendi pontjainkra. Köszöntöm a bizottság ülésén Várfalvi és Bathó urakat. Megkezdjük a 2008-as költségvetéshez beérkezett módosító javaslatok megtárgyalását. Szokásainknak megfelelően kaptunk ehhez egy segédanyagot. Megadom Várfalvi úrnak a szót, hogy néhány szót fűzzön ezekhez az indítványokhoz.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium). Köszönöm szépen, elnök úr. Az elkészített segédanyag a korábbi évekhez hasonlóan csoportosítja a módosító indítványokat. Először a költségvetéshez beérkezett javaslatokról szólnék, majd a költségvetést megalapozó, úgynevezett salátatörvényhez benyújtott indítványokról.
A költségvetéshez beérkezett javaslatok közül a I. pont alatt szereplő három módosító indítvány támogatását javasoljuk, amelyek részben pontosításokat, részben helyesbítéseket tartalmaznak. Tudom, hogy a kérdések főleg az elutasított javaslatokra vonatkoznak. A számszaki módosításoknál nem az az alapvető gond, hogy milyen célokra kívánnak átcsoportosítani a tisztelt képviselők, hanem hogy ahonnan el akarják venni a forrást, már amelyik megjelölt forrást, ott milyen gondokat okoznak. Úgy látjuk, hogy ezek az átcsoportosítások forrásoldalon nem megalapozottak. Van közöttük jó néhány, amelyeket kapcsolódó módosító javaslatokkal a későbbiek során, tovább finomítva támogatni tudunk.
Ami a salátatörvényhez érkezett módosításokat illeti, jóval több a támogatottak száma, ezek elsősorban a különböző szaktörvények pontosítására vonatkoznak. Ezek között kormánypárti és ellenzéki módosító javaslatok is vannak. Ha konkrét kérdés lesz, akkor természetesen konkrét választ fogunk adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak javaslom, hogy a tavaly alkalmazott gyakorlat szerint haladjunk végig az indítványsoron, azaz ezekben a csoportosításokban tárgyaljuk végig a bizottság elé került indítványokat. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valakinek véleménye, ellenvéleménye. Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Szeretnék most egy fordított szavazást kezdeményezni. Javasolnám a bizottságnak, hogy a 20., a 953., 949., 957. pontokat a bizottság minősítse házszabályellenesnek, hiszen általános tartalékra adtak be képviselők javaslatot. Ez mind kormánypárti képviselői javaslat, amiről beszélek. Egyben szeretném bejelenteni, hogy a 32. és a vele összefüggő 37. és 932. pontokat, az 51. és a vele összefüggő 52. és 952. pontokat, a 4., a 933. és a 994. pontokban szereplő indítványokat visszavontam a nap folyamán. Ezen kívül javaslom a bizottságnak, hogy a 451. és a hozzá kapcsolódó 452. pont alatt lévő indítványt egyharmaddal se támogassa. A többi, kormánypárti képviselő által benyújtott indítványra egyharmados támogatást javaslok a bizottságnak.
ELNÖK: Szokatlan javaslat. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. A jegyzőkönyv rögzítette, melyek azok a pontok, amelyeket alelnök úr kiemelt. Először szavazunk a házszabályszerűségről, mert az egyszerűbb. Tehát van négy, a 20., a 949., a 953. és a 957. számú indítvány, amelyek házszabályszerűségéről alelnök úr javaslata alapján dönt a bizottság. Együtt szavazhatunk róluk? Igen. Kérdezem, ki az, aki ezeket az indítványokat házszabályszerűnek tartja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Öt. Ez kevés, tehát a többség nem találta házszabályszerűnek az említett indítványokat.
A visszavont indítványokról értelemszerűen nem kell döntenünk. A többiről viszont együtt szavazhatunk. A 451. és 452. számú indítványokra egyharmadot sem javasolt alelnök úr. Most ezekről szavazunk. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. (Szavazás) Hat. Ezek egyharmadot kaptak. (Derültség.) Az ellenzék fenntartja ezeket a javaslatokat.
Most a maradékról fogunk szavazni. Ezek közül valamelyikről kér-e valaki külön szavazást? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor szavazhatunk egyben. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad támogatja. A I. és II. szakasszal végeztünk.
Következnek a III. szakaszba tartozó indítványok. Ezeket nem támogatja az előterjesztő. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. (Szavazás) Egyharmad.
Vannak-e benyújtásra javasolt módosító indítványok? Igen, van két kulturális bizottsági módosító javaslat. Az előterjesztők ismerik ezeket? Nem.
Addig szavazunk egy indítványról, ez a T/3860/44. számú indítvány, Járvás István javaslata. Az ajánlásban tévesen tüntették fel, hogy ezt visszavonta a képviselő úr. Nem ezt, hanem a 46. számú indítványt vonta vissza. Erről szavaznunk kell, miután az előbb nem szavaztunk. Ezt az előterjesztő nem támogatja, ez a jászladányi 32132. számú bekötőút felújítását javasolja. Nagy jelentőségű indítvány. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki ezt támogatja. (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Ezt követi most a két kulturális bizottsági indítvány. Ezeket támogatják-e az előterjesztők?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja a Pető Iván képviselő úr által jegyzett javaslatokat. (Szavazás) Egyharmad sem, ezeket tehát elvetette a bizottság.
Áttérhetünk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalására. Itt négy csoportra bontott indítványsor van. Várfalvi Istvánnak adom meg a szót, ha kiegészítést kíván hozzá fűzni.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ezek a szaktörvények módosítására vonatkozó javaslatok. Egy részük az adótörvényekkel hozza összhangba a szaktörvényeket. Az egyszámlára való fizetés kivétele a rendszerből az ellenzéki támogatott módosító javaslatok között szerepel, a többi pedig különböző szakmai törvényekben pontosításokat, szövegezési és szakmai pontosításokat hajt végre. Ha konkrét kérdés lesz, arra természetesen konkrétan válaszolunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdések? (Nincs jelentkező.) Nekem van két kérdésem az ajánlás 15. és 16. pontjaihoz. Ezeket az előterjesztő támogatja. Indoklást kérnék hozzá, hogy miért.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Erre gondoltam az előbb, elnök úr, hogy az adótörvények megszavazásánál mégsem az egyszámlára való fizetésről született döntés, és ennek a pénzügyi elszámolását rendezi, ezt hajtja végre ez a módosító indítvány.
ELNÖK: Tehát ez volt az. További hozzászólás, kérdés van-e? Itt abban a metodikában haladnánk, hogy a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott javaslatsorról fogunk első körben dönteni. Ebben 19 indítvány van. Szabó Lajos kért szót.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kérem a bizottságot, függetlenül attól, hogy melyik blokkban találhatók a kormánypárti módosító indítványok, a bizottság egyharmaddal támogassa ezeket.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott javaslatsorról szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezeket? Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Következik az ellenzéki képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott két indítvány. Ki az, aki ezeket támogatja? A kormány támogatja. (Szavazás) A bizottság támogatja.
Következnek a kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványok, ajánlási pontszám alapján a 7., a 21., 22., 27., 28., 29., 30. és 35. Észrevétel, kérdés van-e ezekre vonatkozóan? (Nincs jelentkező.) Nincs. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezeket. (Szavazás) Egyharmad.
Végül következnek az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatok az 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 14., 17., 20., 25., 26., 31., 32., 34., 36., 38., 39., 45. és 49. ajánlási pontokban. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. (Szavazás) Egyharmad. Köszönöm.
Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság T/4009/46. szám alatt bizottsági indítványt nyújtott be. Az előterjesztők ismerik? Nem. A 47. pont pedig a gazdasági és informatikai bizottság módosító indítványa. A két javaslatról kérdezem az előterjesztők álláspontját.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Mindkét bizottság módosító indítványát támogatjuk. A gazdasági bizottság a vagyontörvényből adódó problémákat vezeti át az Áht.-n, a másik pedig az önkormányzati elszámolásról szól. Köszönöm.
ELNÖK: Bocsánat, ki vizsgálódik itt? Nem láttam a szöveg elejét. Az ÁSZ, vagy a kincstár?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): A kincstár.
ELNÖK: Érdekes javaslat. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Először az önkormányzati bizottság indítványáról döntünk, az előterjesztő támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A gazdasági bizottság indítványát ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Ezekkel az indítványokkal is végeztünk.
Áttérünk a 2007. évi költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/4093. számmal. szintén a módosító javaslatok megtárgyalása következne, ehhez nem érkezett módosító javaslat. Kérdezem az előterjesztőket, tudnak-e bármilyen módosító javaslatról.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem tudunk, elnök úr.
ELNÖK: Ha nincs ilyen, ezt a napirendi pontot is lezárom. Az előterjesztőknek köszönöm a bizottsági ülésen való részvételt.
Ha jól emlékszem, egyetlen napirendi pontunk maradt, ez az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, aminek a vitáját viszont nem zárták le, ezért nem is fogunk ezekkel foglalkozni. Úgyhogy mindenkinek további jó munkát, vagy jó pihenést kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 32 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit