KPSZB/37/2007.
KPSZB/66/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. november 14-én, szerdán 10 óra 03 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Előterjesztői vélemény kialakítása az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokról *
A 2003/96/EK irányelvnek az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatása, illetve adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról szóló javaslatról a bizottság írásos véleményének kialakítása *
Görözdi Zsuzsanna szóbeli kiegészítése *
Kovács Tibor javaslata a bizottság álláspontjára *
Döntés a javasolt bizottsági álláspont támogatásáról *
A személygépkocsikra vonatkozó adókról szóló tanácsi irányelvvel kapcsolatos írásos bizottsági vélemény kialakítása *
Gyönyeiné dr. Dobák Katalin szóbeli kiegészítése *
Dr. Kékesi Tibor javaslata a bizottság állásfoglalására *
A kormány képviselőjének válasza *
Döntés a javasolt bizottsági álláspont támogatásáról *
Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítése *
A kormány képviselőjének reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
Bizottsági módosító javaslatok tárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Balla György (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Dr. Hargitai János (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Herényi Károly (MDF) Lengyel Zoltánnak (független).
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
Görözdi Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Gyönyeiné dr. Dobák Katalin, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Kovács Attila, a Pénzügyminisztérium tanácsadója
Dr. Burik Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Bérces Kamilla, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója
Göndör István (MSZP), előterjesztő
Varga Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság ülésén megjelenteket.
A kézhez kapott meghívóhoz képest három módosítást javasolnék. A 6., a 7. és a 10. pontokban szereplő témákban a vita még nem zárult le, így ezeket javasolnám a mai bizottsági ülés napirendjéről levenni. Szükség szerint a bizottság hétfőn 11 óra 30 perckor tartana ülést, amennyiben érkezik olyan módosító javaslat, amely a bizottság hatáskörébe tartozik. Más írásbeli javaslat a napirendhez nem érkezett.
Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e ezekkel a módosításokkal az előzetesen megküldött javaslatot. Aki igen, kérem, jelezze! Egyben a határozatképességet is ellenőrzöm. (Szavazás) Tizenhét. Köszönöm. A bizottság tehát határozatképes és elfogadta napirendjét.
Megkezdjük a napirendi pontok tárgyalását. Köszöntöm az 1. napirendi ponthoz az ORTT részéről megjelent tisztségviselőket. Az ORTT 2008. költségvetéséről szóló, T/4216. számon benyújtott javaslathoz beérkezett módosító javaslatokról kell előterjesztői véleményt kialakítanunk beterjesztő bizottságként.
Az ajánlás 1. pontja összefügg a 3. és 6. pontokkal, dr. Cser-Palkovics András képviselő úr terjesztette be a módosító indítványt. Az ORTT álláspontja?
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Az Országos Rádió és Televízió Testület két változatban terjesztette be az albizottság számára szakmai javaslatát. Látható volt, hogy az albizottságban sem látszik esély annak a változatnak az elfogadására, hogy a központi költségvetés további forrásokkal egészítse ki az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését, így ez a javaslat ennél a szintnél tovább már nem is ment. A testületben évek óta fennállt ennek a gondolatnak az esélye és lehetősége, most mintegy "B" változatban került önök elé. Látható, hogy a központi költségvetés ezeket a forrásokat nem fogja tudni pótolni.
ELNÖK: A bizottságnak mint előterjesztőnek kell állásfoglalást kialakítani a módosító indítványról. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A hétfő esti vitában Cser-Palkovics András jelezte, hogy az úgynevezett "B" változatot nyújtja be módosításként, ami a bizottság előtt sem volt, mert az albizottság úgy ítélte meg, hogy ne is kerüljön ide, hiszen a költségvetési oldala egyáltalán nem biztosított. Azt javaslom, hogy ezt ne támogassa a bizottság egyharmada sem.
Viszont szeretném megkérdezni az elnök urat, ha már itt van, hogy a Fidesz által delegált testületi tag támogatta-e az "A" változatot a testületi ülésen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e az említett ajánlási pontokhoz? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor öné a szó.
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: A szakmai javaslatot tárgyaló testületi ülésen minden jelenlévő, a Fidesz által delegált tag is támogatta az "A" változatot.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Annyi megjegyzést tennék, hogy itt a bizottságnak a "támogatja", vagy "nem támogatja" álláspontot kell kialakítani, mivel előterjesztői véleményről van szó. Tehát aki támogatja a módosító indítványt, kérem, jelezze! (Szavazás) Egy szavazat, a bizottság többsége nem támogatja, tehát az előterjesztő nem ért egyet a módosító indítvánnyal.
A 2. pontban dr. Jánosi György képviselő úr nyújtott be módosító indítványt. Az ORTT véleménye?
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Először a T/4216/7. pontról szólnék. A testületi véleményt még nem sikerült kialakítani, mert ma van a testületi ülés, és hétfőn, az általános vita lezárása előtti pillanatban jelent meg az Országgyűlés honlapján ez a javaslat. Nem ismerem a javaslattevő szándékát, de az Országos Rádió és Televízió Testület működési költségvetésében az egytizenkettedenként való felhasználás azzal a következménnyel járna, hogy januárban például a 13. havi illetmények kifizetésére nem lenne lehetőség. Egy nagyobb számítógép-beszerzést is lehetetlenné tenne, hiszen az eltérítené az időarányos finanszírozást. Szerintem az előterjesztő nem erre gondolhatott, hanem az alapban meglévő források szabad felhasználása, a tematikus pályázatok kiírása kapcsán próbált volna megkötést alkalmazni. Jelzem önöknek, hogy a testület a mandátum lejártát megelőző időszakban soha nem ír ki ilyen típusú pályázatokat. Az a gyakorlat, hogy tiszteletben tartjuk azt, hogy majd a következő testület fog erről elgondolkodni, és írja ki ezeket a tematikus pályázatokat. Tehát véleményem szerint nem indokolt ennek a módosításnak az életben tartása. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottságból kíván-e valaki véleményt mondani? Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy valószínűséggel nem a Műsorszolgáltatási Alap időarányos felhasználására gondolt a képviselő úr, hanem a váltásra, és azokat a finomságokat nem valószínű, hogy érzékelte, hogy a váltásig is szükséges adott esetben az időarányos finanszírozástól való eltérés. Azt javaslom, hogy ezt a módosító javaslatot se támogassa a bizottság.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Az ORTT képviselője!
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Egy mondat a Keller úr által elmondottakhoz. Nem az alap költségvetéséről szól Jánosi úr javaslata, hanem az ORTT irodájának működési költségvetésébe hozna korlátokat.
ELNÖK: Gondolom, ez a tény sem változtatja meg Keller képviselő úr javaslatát a támogatással kapcsolatban. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a döntés következik.
Aki támogatja a 2. pontban szereplő javaslatot, jelezze! (Szavazás) Ilyet nem látok, tehát az előterjesztő nem támogatja a 2. pontban szereplő módosító indítványt.
A 4. pontban dr. Jánosi György képviselő úr javaslata szerepel. ORTT?
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Azt kell mondjam, az alapgondolattal egyetértek, sőt, az elmúlt időszak gyakorlata is az, hogy bizonyos pályázati forrásokat, amelyeket az elosztás technikai fejlesztésekre rendel, már az idén is a digitális átállás segítésére próbálta a testület fordítani. A cél egyértelmű. Azzal is egyet kell hogy értsek, hogy bizonyos, a központi költségvetésben, vagy bárhol máshol meglévő források legyenek egységes célok érdekében felhasználva. Az a javaslat viszont, hogy az Országgyűlés határozatban dönt egy adott költségvetési szerv költségvetésében szereplő pénzösszeg felosztásáról, nem vagyok benne egészen biztos, hogy kiállná az alkotmányosság próbáját. Meg kell találni azt a megoldást, ami korrekt módon rendezi és eléri azt a célt, amit a módosító javaslat szerzője kíván.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság részéről? Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Itt egy 811 millió forintos előirányzat került be a digitális átállásról szóló törvény értelmében a Műsorszolgáltatási Alapba, ezen kívül van egy másik, nem az alapban nevesített költség, 660 millió forint, ami a digitális átállás céljára szolgál. A kulturális bizottsági ülésen is felmerült az a kérdés, hogy praktikus lenne egységesen kezelni az előirányzatok felhasználását. Ez a javaslat, amit Jánosi képviselő úr benyújtott, ezt a problémát nem oldja meg, hiszen a Műsorszolgáltatási Alap felhasználását kétharmados törvény biztosítja. Ha törvényben rendelkezünk az előirányzatról, akkor határozatban dönteni a folyósítás feltételeiről erősen aggályos. Nem az a gond, értve Jánosi képviselő úr problémáját, hogy itt nem rendelkezik a jelenlegi költségvetés a céltámogatás elosztásáról, hanem az az alapvető gond, amire eddig nem lett megtalálva a válasz, hogy melyik szervezet rendelkezzen egységesen a digitális átállás lebonyolításáról. Azt javaslom, hogy ebben a formában ezt a módosító javaslatot ne támogassa a költségvetési bizottság.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az ORTT képviselőjének van-e? Nincs. Köszönöm. Akkor szavazunk.
Ki az, aki az előterjesztő nevében a 4. pontot támogatja? (Szavazás) Jelzést nem látok. A költségvetési bizottság nem támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat és az ORTT képviselőjét, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalta a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a bizottság munkájában való részvételt. A napirend pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 2. napirendi pontra: javaslat a Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, írásos bizottsági vélemény kialakítása szükséges a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján történt kijelölés szerint. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
Görözdi Zsuzsanna szóbeli kiegészítése
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Görözdi Zsuzsa vagyok a Pénzügyminisztériumból. Először röviden ismertetném, hogy körülbelül miről is szól a javaslat. Az üzemanyag adóztatását szabályozó irányelv, az úgynevezett energiaadó-irányelv módosítására irányul ez a bizottsági javaslat. Az energiaadó-irányelv jelenleg az üzemanyagok adózására vonatkozóan egyrészt minimumokat határoz meg, tehát meghatározza a legkisebb fizetendő adó összegét a benzinre és a gázolajra. Jelen pillanatban ez a két üzemanyag esetében eltérő mértékű, a benzinre magasabb, a gázolajra alacsonyabb az adó. A gázolaj esetében az irányelv már jelenleg is tartalmaz egy következő adóminimum-emelési ütemet 2010-re vonatkozóan.
Az adóminimumok esetében az egyes tagállamok derogációt kaptak, tehát számukra átmeneti időszak után kell majd csak az adóminimumokat elérni. Az energiaadó-irányelv szól a kereskedelmi gázolaj adóztatásáról. A kereskedelmi gázolaj alatt a 7,5 tonnánál nagyobb közúti árufuvarozást végző járműveket kell érteni. Az irányelv jelen pillanatban lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi gázolaj-felhasználásra eltérő, alacsonyabb adómértéket alkalmazhassanak a tagállamok, de ezt ahhoz köti, hogy ez az alacsonyabb adómérték nem lehet kisebb, mint a 2003. január 1-jén a tagállamban hatályos adómérték. Ettől a szabálytól csak ebben az esetben lehet eltérni, ha a tagállam úthasználati díjat is alkalmaz, illetve a tényleges adó mértéke az EU-minimum kétszeresének felel meg. Ez a feltétel a gyakorlatban csak Anglia számára teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi gázolajra alacsonyabb adómértéket alkalmazzon.
Ez a jelenlegi helyzet. Ehhez képest az irányelv egyrészt a minimumok tekintetében tesz módosításra javaslatot, másrészt a kereskedelmi gázolajra vonatkozó szabályozás kiigazítását javasolja. Az adóminimumok tekintetében a javaslat egyik eleme, hogy legyen egységes 2012-től a gázolaj és a benzin adóminimuma. Ez azt jelentené, hogy a gázolaj esetében a 2010-re már elfogadott 330 euró/ezer literről 359 euró/ezer literre emelkedne a gázolaj adója. Ez egy 9 százalékos adóminimum-emelést jelentene 2012-ben a gázolajra. A következő ütem az adóminimumok emelésére 2014-ben lenne. Ekkor egy 6 százalékos adóminimum-emelést javasol a tervezet, 359 euróról 380 euróra javasolja megemelni az üzemanyagok adóminimumát.
Érdemleges eleme a javaslatnak, hogy az új adóminimumok tekintetében automatikusan fenntartaná a derogációkat a jelenleg derogációt élvező tagállamok tekintetében, és ugyanolyan időintervallumokra, mint jelenleg. A kereskedelmi gázolaj esetében a változtatás azt szeretné elérni, hogy az eltérő adóztatás alkalmazására szélesebb körben, ne csak Anglia esetében nyíljon lehetőség, ezért azt a kis korrekciót javasolja, hogy amennyiben úthasználati díjat vezet be egy tagállam, abban az esetben az alacsonyabb adómérték alkalmazásához nem kell annak a feltételnek megfelelni, hogy az adott tagállam jövedéki adója az uniós adóminimum kétszeresének feleljen meg. A bizottsági javaslat célja a benzin és a gázolaj egységes adóminimumának kialakításával kapcsolatban alapvetően környezetvédelmi megfontolás. Tehát mindkét üzemanyag egyformán környezetszennyező, ezért javasolja az egységesítést, illetve ezt fejezi ki a 2014-re előirányzott újabb 6 százalékos adóminimum-emelés is.
A kereskedelmi gázolajra vonatkozó szabályozás kiigazításával a tagállamok nagyon nagymértékben eltérő adómértékei miatt a nemzetközi fuvarozásban kialakult kedvezőtlen hatásokat szeretné csökkenteni, így a versenytorzító hatást, ami abból adódik, hogy a nemzetközi szállítmányozásban részt vevő fuvarozók megpróbálják optimalizálni a tankolásaikat, és a legkisebb adójú tagállamokban vásárolnak üzemanyagot, de ezzel a lehetőséggel nem minden fuvarozó tud megfelelően élni. A környezetkárosító hatás is jelentkezik az eltérő adómértékek következtében, mert a tankolások miatt az utak optimalizálására törekedve olyan utakat is lebonyolítanak, amire egyébként nem lenne szükség. Ez lenne lényegében a javaslat és a javaslat indokolása.
Magyar szempontból úgy látjuk, hogy a javaslatot támogatni lehet. Az EKTB tárgyalta ezt a témát, és a tárcák véleménye egyöntetű volt ebben.. Az adóminimumok emelése gyakorlatilag nem nagyon érinti Magyarországot, egyedül a gázolaj 2012-2014-es adóminimuma miatt kellene literenként 5-5 forintot emelni a gázolaj adóján, de ezzel kapcsolatban nem látunk különösebb problémát. Szintén támogatható, hogy a kereskedelmi gázolaj adóztatására nagyobb lehetőségük nyíljon a tagállamoknak. Ez egy opció minden tagállam részére, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Egy elemmel szemben van kifogásunk, hogy a derogációkat automatikusan javasolná fenntartani az irányelv. Ezt nem tartjuk megalapozottnak, hiszen ma is több, jelenleg derogációval jelentkező tagállam már nem él a derogáció lehetőségével, mert már elérte az adószintben a kívánatos mértéket.
Az uniós tárgyalásról annyit mondanék tájékoztatásul, hogy egyelőre a Tanács adózási munkacsoportja tárgyalta az előterjesztést két ízben. Rendkívül eltérőek a tagállami vélemények, nemigen látszik konszenzus kialakulni. A holnapi nap folyamán fogja a portugál elnökség alatt a tanácsi munkacsoport újból tárgyalni a javaslatot. Köszönöm szépen.
Kovács Tibor javaslata a bizottság álláspontjára
ELNÖK: Köszönöm. A bizottságnak írásos vélemény kialakítására van kötelezettsége. Kérdezem a bizottsági tagokat, kívánnak-e a vitában részt venni. Kovács Tibor képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy minden tekintetben egyet lehet érteni a kormány kialakult álláspontjával, mert valóban úgy tűnik, hogy Magyarország érdeke az egységes minimumadó bevezetése ezen üzemanyagok tekintetében. Ez különösen néhány évvel ezelőtt lett volna igaz, amikor jelentős különbségek voltak még a szomszédos európai uniós tagországok és Magyarország üzemanyagárai és adómértékei között. Ma már ez kiegyenlítődött, ennek következtében, amit sokszor kritizáltunk itt, a bizottságon belül is, az üzemanyag-turizmus egy viszonylatban maradhatott fenn, a nem tagállam Ukrajna viszonylatában, az összes többi szomszédos tagállam esetén már eltűnt ez a különbség. Ukrajna irányában pedig nyilvánvalóan a vámrendszer szigorú alkalmazásával, illetve a vámjogszabályok szigorú betartatásával vethető gát a nemkívánatos üzemanyag-kereskedelemnek.
Ugyanakkor azt is indokoltnak tartjuk, hogy a különböző derogációk fenntartása sem indokolt. Ez nyilvánvalón erőteljesen megjelenhet. Miután a kormány képviselőjének beszámolója szerint is jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok között a tekintetben, hogy ez a szabályozás megszülethet-e, vagy sem, illetve jövő tavasszal esedékes ennek a folyamatnak valamilyen szintű továbbvitele, úgy gondolom, azon túl, hogy a bizottság a kormány kialakított tárgyalási álláspontjával egyetért, külön vélemény megfogalmazására nincs szükség. Amennyiben a bizottság ezt támogatni tudja, akkor azt javaslom, hogy egy támogató vélemény megfogalmazásával tájékoztassuk a kormányt, hogy a tárgyalási álláspontot a bizottság elfogadhatónak tartja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdés, észrevétel? Mádi képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy az idei, illetve a jövő évi költségvetésben a kormány egyébként milyen üzemanyagárakkal számolt. Ez a bevételekre nagyon jelentős hatást gyakorol. Most, hogy itt van az illetékes pénzügyminisztériumi vezető, hadd kérdezzem meg, hiszen ez mindannyiunk szempontjából fontos kérdés lehet, még akkor is, ha nem az előterjesztéshez tartozik. Ez két szám. Szerintem, mivel most 300 forint körül van a benzin ára, ez fontos információ lehet.
ELNÖK: A kormány képviselőjét illeti a szó.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A költségvetésben konkrétan a jövedékiadó-bevételeket kell termékszintre vonatkozóan megtervezni. A jövedékiadó-bevételeknél a jelenlegi adószinttel számoltunk. Az üzemanyagár legfeljebb az áfatervezés kapcsán merülhet fel, az áfabevétel tervezése viszont nem termékszinten, hanem makroszinten kerül kialakításra.
Döntés a javasolt bizottsági álláspont támogatásáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A Kovács Tibor által megfogalmazottakat teszem fel szavazásra. Tehát, aki egyetért, hogy a bizottság támogató álláspontot fogalmazzon meg a Házszabályban meghatározott formában, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodott? Hat. Ennek alapján a bizottság támogató álláspontját írásban meg fogja küldeni.
Ugyanez a feladat a 3. napirendi pont esetében is, ahol a személygépkocsikra vonatkozó adókról szóló előterjesztésről kell véleményt kialakítani. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit, és szóbeli kiegészítésre megadom a szót.
Gyönyeiné dr. Dobák Katalin szóbeli kiegészítése
GYÖNYEINÉ DR. DOBÁK KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. A nevem Gyönyeiné Dobák Katalin, és a Pénzügyminisztérium forgalmi adók, jövedéki és vámfőosztályán dolgozom. A szóban forgó irányelvet 2005 júliusában terjesztette a Bizottság a Tanács elé. Ennek a lényege az volt, hogy körülbelül 10 éves átmeneti időszak alatt valamennyi ilyen adót alkalmazó tagállamban szűnjön meg a regisztrációs adó, ez legyen átstrukturálva éves gépjárműadóvá, ha a magyar terminológiát használjuk, vagy éves forgalomban tartási adóvá, az irányelv szóhasználata szerint.
A második elem az volt, hogy ezen adón belül a differenciálás nagymértékben a CO2 kibocsátásra épüljön. Az eredeti cél az volt, hogy 2008 végéig a gépjármű-adóztatásból származó adóbevétel 25 százaléka függjön a CO2 kibocsátási elemtől, 2010 végéig pedig 50 százaléka. A harmadik elem az volt, hogy mindazon tagállamokban, ahol még alkalmazzák a regisztrációs adót, egyértelműen vezessék be a használt autókra a gépjárműadó-avultatás rendszerét, tehát vegyék figyelembe a gépjárművek értékcsökkenését. A következő elem a visszatérítési rendszer általános bevezetésének megcélzása volt mindkét adónemben, a regisztrációs adóban és a gépjármű-adóztatásban is, függetlenül attól, hogy az érdekelt másik tagállamban van-e ilyen típusú adó, vagy nincs. Tehát egy általános visszatérítési rendszert írt volna elő.
Ezt a javaslatot több fórum megtárgyalta, ide értve az Európai Parlamentet, a szociális és gazdasági bizottságot, a Tanács munkacsoportját, és 2007. október végére rendelkezésre állt egy kompromisszumos javaslat. Ennek lényeges eltérése az eredeti javaslathoz képest az, hogy a regisztrációs adók megszüntetésének célja kikerült a javaslatból. Ennek megfelelően a visszatérítési rendszer szabályozása részletesebb, kimunkáltabb irányt mutat. Abba az irányba látszik eltolódni, hogy a visszatérítés nem feltétel nélküli, csak azokban az esetekben kelljen alkalmazni, amikor ténylegesen kettős adóztatást kerül el. További változtatás, hogy kimarad a 25 százalékos, illetve 50 százalékos kibocsátási elem figyelembevételének követelménye az adóbevételeknél.
A CO2 kibocsátási mutató mérése tekintetében egy kicsit rugalmasabb irányba megy el a javaslat, méghozzá azért, mert a CO2-kibocsátás mint műszaki adat 2001 óta áll rendelkezésre a gyártók által kiadott dokumentációban. A régebben gyártott gépjárművekre ilyen adat nincs. Ezért a portugál elnökség elment abba az irányba, és úgy tűnik, hogy a tagállamok ezt üdvözlik, hogy olyan műszaki adatot is figyelembe lehessen venni, mint például az üzemanyag-fogyasztás, vagy a gépjármű teljesítménye, ami ugyan nem pontosan adja vissza a CO2-kibocsátást, de azzal mégis valamilyen korrelációban van, ezáltal, ha attól függ az adódifferenciálás, akkor mégis csak a CO2-kibocsátás csökkenése irányában hathat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági hozzászólásokra kerülhet sor. Kékesi képviselő úr!
Dr. Kékesi Tibor javaslata a bizottság állásfoglalására
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Csak jelezném: ezeknél a napirendi pontoknál azt még értem, hogy a kormány álláspontját egy bizalmas, kötött, védett módon kezeljük, de igazából nem sikerült a javaslattervezetet és magát a jelentéstervezetet megkapni, már ami az előzményeket illeti, csak most, a legutóbbi fejlemények tekintetében. Arra emlékszem, hogy egy évvel, vagy másfél évvel ezelőtt ez rendelkezésre állt, de ezen rövid idő alatt nem sikerült felkutatnom a papírhegyeim között, ha egyáltalán még ott van, úgyhogy ebben egy picit jobb iratkezelést kérnék az előkészítés során, a jövőre nézvést. Úgy sejtem, hogy ebben a tekintetben, míg korábban nagyon-nagyon lassan, halasztva a döntést működtünk, most hirtelen úgy felgyorsultak az események, hogy többé-kevésbé már csak utánlövés az, amit itt, a bizottságban tehetünk. Ennek ellenére feleslegesnek nem minősíteném.
Egy általános megjegyzéssel kezdeném, ami arra vonatkozik, hogy nem pontosan világos az a törekvés, mivel az általában meglévő adójogszabály-alkotási, adószabályozási szabadság a tagállamoknál megvan, hogy mi végre az a törekvés, ami egyre több vonatkozásban mutatkozik meg, hogy ezt az adószabályozási szabadságot az Unióban koncentrálják. Kvázi politikai döntés nélkül történik egy-egy részterületen ilyen elmozdulás. Nem ártana, ha előbb születne az Unió részéről egy kvázi politikai döntés a tekintetben, hogy van ilyen törekvés, és akkor végig lehet nézni a társasági adót, a regisztrációs adót, az áfánál van irányelv, de a személyi jövedelemadónál nincs ilyen szabályozás, és akkor el lehetne kezdeni működni egy-egy ilyen kisebb, szűkebb részterületen.
Ez azért lenne fontos, mert ahogy ebben a szabályozásban is látható, az országok meglévő státusa szétszedi az egyébként logikus szabályozási alapot. Mert ahol a regisztrációs adó ennek a szabályozásnak a nagyját tenné ki, nálunk még az is felmerült, hogy az átírási illeték beolvasztásra kerülne ebbe az egységes adószabályozásba, másképp viselkedik, másként van szabályozva a különböző országokban. Van, ahol ez egy jelképes díj az adminisztrációs költségek fedezésére, nálunk viszont például markáns eleme az adórendszernek. Ezért igen kellemetlen lenne, ha akár egy erősebb közösségi szándék esetén ettől meg kellene szabadulni, mert bizony akkor ezt máshol kellene pótolni.
A részletes megjegyzéseimet egy olyan mondattal fedném le, ami gyakorlatilag a kormányzati álláspontot támogató vélemény volna, a kiadott vélemény 2. pontjában felsorolt szempontok mentén. Hiszen itt részben a szóbeli kiegészítésben is elhangzott módon, csak talán részletesebben le van írva, hogy mely elemeket - a regisztrációs adószabályozás kerüljön ki, a kettős adóztatást úgy vegyük figyelembe, ha nem áll fenn ennek a veszélye, ne kelljen visszatéríteni, a visszatérítés ellen egyébként is vannak túlzott adminisztratív költséget jelentő felvetések - támogatunk. Úgy gondolom, ez kellő alapossággal van áttekintve Magyarország szempontjából. De látom a különféle, így Magyarország és az uniós törekvés között az ütközést logikailag is, szakmailag is. Természetesen most az erősebb szempont az, hogy óvjuk meg, illetve tartsuk meg azokat az elemeket, azokat a szabályokat, amiket nem kellene beágyazni, és nem kellene ennél sokkal kellemetlenebb jogalkotási procedúrákba belemenni azért, hogy egy ilyen törekvésnek megfeleljünk, holott ez nem kikényszeríthető, nem feltétlenül szükséges.
Még egyszer, az utolsó mondat az, hogy javaslom, a bizottság támogassa a kormányzati álláspontjavaslat 2. pontjában felsorolt elemeit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, vélemény, észrevétel? Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekem inkább csak kérdéseim lennének. Az egyik, hogy a kormány kompromisszumos javaslatával kapcsolatban meg fogjuk nézni, mielőtt a végleges javaslatot megtesszük, a műszaki összefüggéseket a széndioxid-kibocsátás, a teljesítmény és a fogyasztás között, mert ezek eltérő mutatószámok. Olvasom azt, hogy 2007-től megszűntek a környezetvédelmi típusú adókedvezmények ezen a területen. Ez azt jelenti majd a következőkben, hogy a hibrid-, gáz-, bio-, vagy elektromos üzemű autók forgalomba kerülését nem fogjuk preferálni? Mert ez egy rossz irányvonal lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a kormány képviselőjének adom meg a szót válaszadásra.
A kormány képviselőjének válasza
KOVÁCS ATTILA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Kovács Attila vagyok, a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adók főosztályáról. Megpróbálok a képviselő urak kérdéseire válaszolni. Az első felvetés arra vonatkozott, hogy mi a célja az irányelvtervezetnek. Az irányelvtervezet valójában kettős célt határoz meg, egyrészt a széndioxid-kibocsátáson keresztül a környezetszennyezés csökkentését, másrészt pedig az M1 kategóriába tartozó gépjárművek kapcsán az azonos versenyfeltételek megteremtését. Kékesi képviselő úr felvetette, hogy a vagyonszerzési illeték beletartozhatna-e az irányelvtervezetbe. Kétségtelen, hogy ez a Bizottság részéről kérdésként vetődött fel, hogy a vagyonszerzési illeték részét képezheti-e az irányelvnek. Az az álláspont alakult ki, hogy nem, tekintve, hogy a vagyonszerzési illeték egy forgalmi típusú adónem, és nem a jármű üzemben tartásához kapcsolódik, szemben például a gépjárműadóval.
A gépjárműadó-kedvezmények 2007. január 1-től kerültek részben megszüntetésre, nevezetesen a személygépjárművek esetében, de a gépjárműadó-törvény továbbra is tartalmaz kedvezményeket az autóbuszokra, illetve a tehergépjárművekre, illetve azon gépjárművekre, amelyek hibrid meghajtású motorral ellátottak. Mindezt a gépjárműadó-törvény 8. §-a részletesen tartalmazza. Lehet, hogy minden kérdésre nem válaszoltam, de ezeket tartottam fontosnak. Köszönöm szépen.
Döntés a javasolt bizottsági álláspont támogatásáról
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor felteszem a határozati javaslatot, hogy a bizottság támogassa a kormány álláspontját, és erről a támogatásról a Házszabálynak megfelelő értesítéseket küldje el. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodott? Négy. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm a munkában való részvételt.
Áttérünk a 4. napirendi pontban az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/4304. számú javaslat általános vitájára. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítésüket tegyék meg.
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítése
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Jómagam dr. Burik Mária vagyok, az SzMM jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese, kolléganőm pedig dr. Bérces Kamilla szakmai főtanácsadó. A tisztelt képviselő urak és hölgyek előtt fekvő előterjesztéshez kiegészítést nem kívánok tenni. A bizottság kompetenciájába tartozóan azt kívánnám megemlíteni, hogy a módosításnak a prémiumévek program kiterjesztését érintő része összességében a költségvetés szempontjából 1 milliárd 950 millió forint költségvetési forrásigényt idéz elő. Ennek tervezése a jövő évi költségvetési törvényben megtörténik. A Magyar Köztársaság költségvetésének céltartaléka fog erre a célra szolgálni, az erre vonatkozó rendelkezés a T/3860. számú törvényjavaslat 4.§-ában található. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek, vélemények következnek. Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőktől, hogy milyen szakmai és érdekképviseleti körben lett egyeztetve ez a törvényhely. Szeretném megkérdezni, hogy mit jelent a 21. §-ban az, hogy nyugdíjasnak minősül valaki, amikor nem nyugdíjas, tehát milyen feltételeknek kell majd megfelelni. Ennek nyilván van költségvetési kihatása, és nyilván összefügg a prémiumévekkel is, de ezt nem látom. Lehet, hogy nem függ össze, lehet, hogy úgy gondolják, hogy nincs költségvetési kihatása. Mi tette szükségessé a jelenleg törvényben biztosított feltételek meglétének módosítását és miniszteri hatáskörbe történő átadását? A 4. és az 5. §-ban miniszter határoz meg feltételeket, munkáltatói jogosítványokat. Egyszerűen nem értem. A 26. §-ban foglaltaknál, ha a munkaviszony megszűnik, és a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, és 35 éve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor a 40 éves jubileumi jutalmat kell kifizetni, ez milyen költségvetési kihatással jár? Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Farkas képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azt akartam mondani, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot annak alapján, ahogy az előterjesztőben elhangzott, de nem hangzott el ilyen támogatás. Ezért mégis csak azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslatot a szocialista képviselők támogatni tudják. Én is szerettem volna azt megkérdezni, amit Molnár képviselőtársam, hogy milyen egyeztetés történt itt, hiszen a törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy általában pozitív gondolatok, amik itt szabályozásként megjelennek a közalkalmazottak esetében.
Három témakört emelnék ki, ami kevésbé tűnik számomra pozitívnak. Lehet, hogy a költségvetés és egy minisztérium számára pozitív, de a 9. §-ban például a határozott idejű munkaviszony megszüntetésénél látok elég komoly szankciót, a 18. §-ban a munkáltató részéről való jogellenes munkaviszony megszüntetésénél komoly szankciók érik a vétlen dolgozót, és a 20.§-ban a végkielégítés felére csökkentésénél szintén látok gondokat. Koncepciózusan is megfontolandó, bár az előterjesztés alapján nem kell vitatnunk, a prémiumévek kiterjesztése az állami tulajdonú cégekre. Azt tessék nekem megmondani, ha ezt már ki is számolták, hogy ez 1,9 milliárd forint, hogy tudták ezt kiszámolni, amikor a miniszter részére adott felhatalmazás korlátlannak látszik ebben a tekintetben, hogy ő mondja meg, hogy melyik cégekre értelmezi, és melyekre nem. Ezek szerint már megkérdezték a minisztériumokat erről?
A múlt alkalommal korlátozás nélkül támogattam a prémiumévek program kiterjesztését, de ma már úgy látom, hogy komoly gondok vannak itt, egyre több olyan jelzést kapunk, amelyek alapján az látszik, hogy az ezt igénybe vevők a bér megállapításakor túllépik a törvényben foglalt kereteket. Nem tudom, fogja-e ezt valaki ellenőrizni. Gyakorlatilag lényegesen nagyobb béreket állapítanak meg, és az állam itt komoly pénzeket fizet. Nem tudom, hogy ezzel egyáltalán foglalkoznak-e. Ha ezt a programot most tovább kiterjesztjük, és ez nem párosul megfelelő ellenőrzéssel, akkor sokkal nagyobb pénzkiáramlásra kell számítani, mint ahogy azt talán tervezték.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor az előterjesztő képviselőit illeti a szó válaszadásra.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az első kérdés a törvényjavaslat 21. §-át érintette a nyugdíjasnak minősülés szempontjait illetően. El kell mondjam, hogy a Kjt., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása tartalmaz erre vonatkozóan pontosító jellegű rendelkezést. Ezt részben az Országgyűlés által nyáron elfogadott 2007. évi C. törvény indukálta, másrészt, mint adott esetben a nyugdíjazásra vonatkozó rendelkezés szabályait a nyugdíjszabályok időközben bekövetkezett változása idézte elő. Ez a 21. §-ban foglalt szabály is pontosító rendelkezés, ami egyben csupán számozásváltozást jelent.
Visszakérdeznék, képviselő úr, említette az 1. § változását abból a szempontból, hogy miniszter állapít meg bizonyos kérdéseket. A törvényjavaslat 1. §-ában a Kjt. hatályát érintő változás szerepel valóban, ami azt mondja ki, hogy a törvény hatálya bizonyos rendelkezések vonatkozásában kiterjed a munkáltató fenntartójára is. Ez a rendelkezés néhány paragrafusra történő hivatkozással egészül ki csupán. Jelenleg a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések hatályára vonatkozóan történik a hatály kiterjesztése a munkáltató fenntartójára is. A kérdés érintette a 26. §-t, a jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó szabályt is. El kell mondjam, hogy az alapszabály, ami a Kjt. 78. §-ának (3) bekezdése, változatlan szabály, annyit mond ki, hogy amennyiben bizonyos jogcímeken szűnik meg a közalkalmazott jogviszonya, a jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló jubileumi jutalmat mikor kell kifizetni. Ezt a szabályt csupán kiegészítjük a fegyelmi elbocsátásra vonatkozó büntetés kapcsán egy olyan rendelkezéssel, hogy ebben az esetben hogyan és mikor kell kifizetni a jubileumi jutalmat. A szabály ebben az esetben kizárja az előrehozott kifizetést.
A 9. §-t érintő kérdés csupán egy jogszabály-szerkesztési rendelkezés, ez a szabály átszerkeszti a korábbi bekezdésekben a Kjt. 25. §-ára vonatkozóan a törvényjavaslat 7. §-ában szereplő szabályt. Itt kétfelé bontja a megszüntetési jogcímet aszerint, hogy azonnali hatállyal történő megszüntetésre mikor kerülhet sor, ez a próbaidő és a 27. §-ban foglalt rendelkezés. Ehhez kapcsolódóan változik a 9.§-sal beiktatni kívánt Kjt.-rendelkezés, mégpedig azzal a szabállyal, hogy a munkáltató a jogviszonyt milyen jogcímen szüntetheti meg azonnali hatállyal. A határozott idejű jogviszonyok esetében ilyen esetben azonban köteles a határozott időre járó hátralévő átlagkeresetnek megfelelő összeget kifizetni.
Képviselő úr kérdése emlékezetem szerint még érintette a prémiumévek programnak azt a részét, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő munkáltatókra is kiterjed a hatálya a jövőben, hogy tudtuk ezt kalkulálni, ha ezt a jövőben a miniszterek együttes rendeletben fogják konkrétan meghatározni, hogy milyen ágazatban milyen munkáltatóra terjedhet ki. El kell mondjam, hogy a prémiumévek a módosítást követően öt éves időtartamra szól. Nem lehet azt általában elmondani, hogy egy adott munkáltatónál egy esetleg a jövőre nézve tervezett létszámcsökkentés konkrétan hány munkavállalót fog érinteni. Jelenleg 46, 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság létezik, ezek körében sem lehet előre pontosan tudni, hogy ezek között hány százalékban, hogyan terveznek létszámcsökkentést, hiszen ez az adott gazdasági társaság gazdálkodását befolyásoló tényező. Ez egy becsült érték. Elmondom pontosan azt is, hogy milyen becsült létszámra vonatkozik ez az adat. A program ötéves időtartamával, átlagosan 140 fővel és fejenként a korábbi munkabér 70 százalékának megfelelő összeggel és 110 ezer forintos bruttó bérigénnyel számolva egyik oldalon 870,5 millió forint költségvetési forrásigényt becsültek a kollégáink, a program 2009. december 31-ig történő kiterjesztésének költségvetési kihatása, körülbelül 400 fővel kalkulálva, akik beáramlására lehet számítani, 1 milliárd 80 millió forint becsült érték. Ez az utóbbi az a kör, akiket a költségvetési szférában jelenleg a programban bentlévőkként tudhatunk, ez összesen 2029 fő. A becslések ilyen számadatokra épültek.
Az érdekegyeztetés. A tervezetet a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában megvitattuk, ott olyan állásfoglalás született, hogy a közalkalmazottak jogállását érintő törvényben jelenleg nem jelennek meg a 2007. évi C. törvénnyel elfogadott vezetői munkakörbe kinevezett közalkalmazottak illetményének változásával kapcsolatos szabályok, ezek további érdekegyeztetés igényelnek. Ezért kerül sor jelenleg a C. törvénnyel elfogadott egyes rendelkezések hatályának 2008. július 1-ig történő kitolására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár László képviselő úr.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Én nem az 1., hanem a 21. §-t kérdeztem. Nevezetesen miért válik szükségessé, hogy a miniszter állapítson meg jogviszonyra vonatkozó feltételeket? Egyáltalában, miért szükséges a közalkalmazotti törvény ilyetén való átírása, hogy minden lényeges pontot a miniszter határozhat meg, ami idáig törvényben volt szabályozva? Hogyan tetszenek gondolni, a közalkalmazotti foglalkoztatás biztonságát megtartja-e, javítja-e, rontja-e? Ugyanis ma nagyon sok önkormányzati közalkalmazotti elbocsátás, egészségügyi elbocsátás, a pedagógia területén történő közalkalmazotti elbocsátás van. Ezek a feltételek mind-mind ezeket az elbocsátásokat segítik. És nem látok garanciát. Az nem garancia, azt tetszik mondani, hogy a határozott idejű foglalkoztatottnak ki kell fizetni a díjat. Igen, egy évre ki kell fizetni, de ha ötéves, határozott idejű foglalkoztatott, akkor nekem nem garancia, hogy egy év után elküldenek, és csak egy évet fizetnek ki. Eddig nem ilyen szabály volt, ha jól emlékszem. Azt pedig, hogy állami cégekre kiterjesszük a közszférában a prémiuméveket, egyszerűen nem lehet elfogadni, ez sérti a versenytörvényt véleményem szerint, sérti a cégtörvényt. Nem gondolnám, hogy az ország egyik felének meg kellene adni, a másik felének nem kellene ezt megadni. Tehát vagy a prémiumévek szolgálnak egyfajta biztonsággal a közszférának, és itt ez a 46 állami cég egészen más jövedelmi viszonyokkal rendelkezik, mint egy szabályozott bértábla szerinti közszféra. Tehát nekem minden vonatkozásban buktatósnak tűnik ez a törvény, nagyon szeretném, ha ezt a minisztérium visszavonná és átdolgozná, és egyeztetne a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók szakszervezeteivel is, hiszen ez az a szféra, amelyet leginkább érint. Én most csak az első, és csak a közalkalmazotti törvény módosításáról beszélek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő képviselőjéé a szó.
A kormány képviselőjének reflexiója
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első felvetésére, ami a 21. §-t érintette, szerintem a 4. és 5. §-hoz tette fel a kérdést, hogy miért a miniszter kap felhatalmazást bizonyos rendelkezések meghatározására. (Molnár László: Nem ez a lényeg, hanem hogy miért. - Babák Mihály: Mi az oka?) Ezekben a paragrafusokban csak pontosításra kerül sor, a 4. §-ban nem is ezzel függ ez össze, hanem azzal, hogy a gyakornoki idő esetében, ha már valaki részben letöltötte, akkor a következő elhelyezkedésnél rövidebb idejű gyakornoki időről lehet szó. Az, hogy ez hogyan befolyásolja a közalkalmazotti foglalkoztatás stabilitását, éppen azzal befolyásolja, hogy már a 2007. évi C. törvénnyel bevezettünk egy olyan rendelkezést, ami az úgynevezett állásfelajánlási rendszert már nemcsak az adott közszférában működő munkáltatóra terjeszti ki, hanem az azonos fenntartói körbe tartozó valamennyi munkáltatóra. Tehát egy önkormányzat fenntartásában lévő intézményekre, azaz szélesebb körben kell azt vizsgálni, hogy az esetleges leépítésekkel érintett közalkalmazottak elhelyezhetők-e valahol máshol. Ebből a szempontból mindenképpen növeli a foglalkoztatás stabilitását. Ebben a törvényben ehhez kapcsolódóan egy további lépés az, hogy ezt arra az esetre is kiterjesztenénk, amikor nem az adott munkáltatónál van létszámleépítés, hanem jogutód nélkül megszűnik az adott munkáltató. Akkor is meg kell vizsgálni, hogy az ott dolgozó közalkalmazottak elhelyezésére más hasonló intézményben van-e lehetőség.
A prémiumévek program kiterjesztésének a 100 százalékos állami tulajdonú vállalatok dolgozóira pedig az az elvi alapja, hogy itt a közszférában alkalmazandó szabályokról van szó, és ezek a törvényben felsorolt 46 darab 100 százalékos állami tulajdonú társaság lényegében azért tartozik ebbe a körbe, hiszen ezek valamilyen olyan közfeladat ellátásában működnek közre, ami őket a tágan értelmezett közszférába sorolja. Itt szerepel akár a vasúti tevékenység, vagy a postai tevékenység, ami általában hagyományosan Magyarországon is a szélesen értelmezett közszférába tartozott. Ez az elvi indoka annak, hogy kiterjesszük rájuk a prémiumévek programot, és ilyen értelemben úgy ítéltük meg, hogy ez egy kedvezmény kiterjesztése, nem pedig alkotmányossági megkülönböztetés. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor a határozathozatal következik. Aki a T/4304. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Nyolc. Aki tartózkodott? Kettő. Előadók kijelölésére kerül sor. A többségi vélemény előadója Farkas Imre, akit megkérünk arra, hogy a bizottság véleményét legyen kedves képviselni a vitában. Megköszönöm a munkába való közreműködést. Jó munkát. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságáról szóló, T/4118. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, Göndör Istvánt.
Az 1. pontban Molnár Gyula és Rózsa Endre kormánypárti képviselő urak javaslata. Előterjesztő?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 8. pontban Kovács Tibor és dr. Szabó Zoltán képviselő urak javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Elnök úr, támogatom. Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy korábban egy másik bizottságban nem támogattam, de mert közben a tárgyalások zátonyra futottak, fontos, hogy ez benne maradjon ebben a törvényjavaslatban, tehát támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 14. pontban dr. Géczi József Alajos képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
A 16. pont dr. Géczi József Alajos képviselő úr indítványa.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
A 17. pontban Keller képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr, vagy ennél egy jobb javaslat a 18. és 19. pontban.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
A 18. pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Igen, támogatom.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 19. pontban Kovács Tibor és Varju László képviselő urak javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 20. pontban Gúr Nándor képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 21. pontban dr. Géczi József Alajos képviselő úr javaslata, amely összefügg a 23. ponttal.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 22. pontban Kovács Tibor és dr. Szabó Zoltán képviselő urak javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 27. pontban dr. Kolber István képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom. Jobb a 26. pont.
ELNÖK: Akkor szavazunk a 26. pontról, Kovács Tibor és Varju László képviselők javaslatáról.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 27. pontot az előterjesztő nem támogatja. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
A 28. pontban Keller László képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 29. pont?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 30. pontban Rózsa Endre képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 31. pontban dr. Hankó Faragó Miklós és Gulyás József képviselő urak javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, mert ellentétes, ez egy másik törvényjavaslatban fog megjelenni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
A 32. pontban Molnár Gyula képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom, elnök úr, ezt már az első javaslattal összefüggésben is támogattam.
ELNÖK: Tehát erről már szavaztunk, köszönöm a pontosítást.
A 34. pontban dr. Wiener György képviselő úr javaslata.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még az ajánlás valamely pontjáról szavazást kezdeményezni.
A 15. pontról kér szavazást Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom. Ez jövedelemnövekedést jelentene a képviselőknek.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): A 12. pontról kérek szépen szavazást.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Elnök úr, ebben a formában is támogatom, de tisztelettel kérem, hogy készítsünk ehhez egy kapcsolódó módosító javaslatot egyénileg, amelyben nevesítsük, hogy az adóbevallás bruttó összege, az adó összege és a kedvezmények mértéke szerepeljenek, tehát pontosítsuk, hogy melyek az adatok, és kössük határidőhöz, mert az adóbevallás és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség időben nagyon távol esik egymástól. Meg kellene határozni, hogy a bevallást követő 30 napon belül melyik 3-4 adattal kell kiegészíteni. Ehhez egy kapcsolódó módosító indítványt szeretnék javasolni Keller úrnak, de támogatom a javaslatát.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom. (Rövid szünet.)
Folytatjuk a bizottsági ülést a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, T/4094. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatásával.
Az 1. pontban dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi, Korózs Lajos, Török Zsolt, Winkfein Csaba képviselők módosító indítványa. Előterjesztő?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Varga Ágnes vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pénzbeli ellátási és nyugdíjbiztosítási főosztályának főosztályvezető-helyettese. A módosító javaslattal a tárca egyetért. Egyelőre nem tudok kormányálláspontot képviselni, mert a kormány még nem alakította ki az álláspontját.
ELNÖK: Az egyetértés a javaslattal összefüggő 3. és 5. pontokra is kiterjed?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ez így igaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 2. pontban dr. Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony és társai módosító indítványa.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szakmai álláspontunk alapján nem értünk vele egyet.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
A 4. pontban László Tamás képviselő úr és társai javaslata.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az SzMM nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Van még bizottság által benyújtott módosító indítvány, amelyet tárgyalnunk kell, az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága a törvényjavaslat 3. §-ához nyújtott be módosítást. Előterjesztő?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja ezt a technikai természetű módosítást.
ELNÖK: Ez négy pontból álló módosítás, ha jól értem, mind a négy pontot támogatja az előterjesztő?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság, (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat és az előterjesztő képviselőjét, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzés nem érkezett. Megköszönöm a bizottság munkájában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az előterjesztők kérték, hogy a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat tárgyalását a bizottság halassza hétfőre. A Házszabály értelmében a napirendi pontról történő levételről a képviselők egyszerű többségével lehet dönteni. Kérdezem képviselőtársaimat, ki támogatja az előterjesztők kérését, hogy hétfőn tárgyaljuk ezt a pontot. (Szavazás) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Akkor áttérünk mai utolsó napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, T/4009. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviseletében megjelent Várfalvi István és Bathó Ferenc urakat.
Az 1. pontban Simon Gábor, Gúr Nándor, Vojnik Mária, Rózsa Endre és mások javaslata szerepel, amely összefügg a 45/2., 46/1., 51/1., 53/2. pontokkal. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
A 02. pont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
A 16/1. pont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 22/1. pont, amely összefügg az 52/1. ponttal?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
A 33/1. pontban Donáth László képviselő úr módosító indítványa, amely összefügg az 50/1. ponttal
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 34/1. pontban Pettkó András képviselő úr javaslata.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
A 42/1. pontban Pokorni Zoltán képviselő úr és társai javaslata, amely összefügg a 42/2. ponttal.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 45/1. pontban Szabó Lajos javaslata.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az 53/1. pontban Domokos László képviselő úr javaslata.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Bizottsági módosító indítványok következnek.
Bizottsági módosító javaslatok tárgyalása
Az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottsága a törvényjavaslat 22. §-ának módosítását javasolja.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a törvényjavaslat 13. §-át új (3) bekezdéssel kívánja kiegészíteni.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada támogatja.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, illetve képviselőtársaimat, hogy tudnak-e olyan, az ajánlásban szereplő, illetve más bizottság által beadott módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása
Kezdeményezés érkezett a bizottság által benyújtandó módosító javaslatokra. Kérdezem, hogy mindenki rendelkezik-e ezekkel a módosító indítványokkal. Amennyiben, igen, kér-e valaki olvasási szünetet? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megkérem az előterjesztő képviselőit, hogy először a nagyobb csomagról legyenek szívesek összefoglaló indoklást adni. Ezután először az előterjesztő által támogatott javaslatokról szavaznánk, és külön csoportban az előterjesztők által nem támogatottakról.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Csokorba kell foglalnom, mert eltérő törvényeket érint. A Ktv.-t érintően érkezett kezdeményezés, hogy az összkormányzati projektben ne csak minisztériumi dolgozók vehessenek részt, hanem központi hivatali dolgozók is. A kihelyezéssel kapcsolatos pontosítás, hogy ne csak uniós fejlesztésekhez, azok ellenőrzéséhez, hanem hazai fejlesztésekhez is történhessen kihelyezés. Tehát ha egy beruházás két forrásból valósul meg, akkor ne csak az uniós részét ellenőrizhesse a kihelyezett dolgozó. Ez főleg a közreműködő szervezetekhez történő kincstári emberek kihelyezését jelenti. Itt még egy pontosítás van, hogy a PSZÁF-ra is a 80 százalékos illetménykiegészítés vonatkozzon. Ez nem jelent bérnövekedést a hivatalnál, hanem az eddigi, viszonylag nagy összegű jutalmazás alapbéresítését jelenti, hogy a piacon megfelelő embereket tudjanak találni.
A Kjt.-nél csak egy technikai módosítás van, hogy ezentúl a Kjt.-bértáblát ne a Kjt. határozza meg, hanem a költségvetési törvény, úgy, mint a Ktv., illetve minden más törvény esetében. Ez különösen amiatt fontos, mert a salátatörvényt a parlament előbb fogadja el, mint a költségvetési törvényt, és a bértárgyalásoknál ez időbeli zavart okoz, míg a többi bértörvénynél mindenhol a költségvetési törvény véglegesíti a következő évi béremelést.
Érkezett még egy kezdeményezés a gyógyszertörvényre, az éven belüli fixesítések pontosítására vonatkozóan.
ELNÖK: Kérdezem a kormány képviselőit, hogy mely módosító indítványokat nem támogatja.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az elsőt, az egészségügyi törvény módosítását. Még nincs ezekben kormányálláspont, azért nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Egyszerűbb lesz, ha végigmegyünk mindegyiken.
A törvényjavaslat 29. §-ának módosítását az előterjesztő nem támogatja. A bizottság benyújtja-e a módosító indítványt? (Szavazás) Igen.
Az 1. § (2) bekezdésének módosítását az előterjesztő támogatja-e?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A 26. § (1) bekezdésének módosítása?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A törvényjavaslat 1. §-ának új (1) és (3) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja az indítvány.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja. (Farkas Imre jelentkezik.) Kérdés? Igen, Farkas képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Megmondom őszintén, tartalmilag sem értek egyet, nemcsak ezzel a javaslattal, hanem ezzel a felsorolással, amit korábban már támogattunk. Hiszen látszik, hogy melyek azok a komoly szervezetek, akiknél a kiskapukat már korábban beletettük a törvénybe, most ezt akarjuk bővíteni. De összességében helyesírási szempontból is teljesen rossz, mert nem hiszem, hogy kétféleképpen le lehet írni azt, hogy az Országgyűlés Hivatal, meg a Köztársasági Elnöki Hivatal. Úgy gondolom, nem egy kóbor képviselő nyújtotta be ezt a javaslatot, valakiknek azért oda kellene figyelni ara, hogy hogyan néznek ki ezek a módosító javaslatok.
ELNÖK: A formai kérdésekben mindenképpen igaza van képviselő úrnak, ezt utána lehet javítani koherenciával. Tartalmi kérdésben választ kér? (Farkas Imre: Nem.) Nem. Tehát a formai dolgok rendezhetők.
Kérdezem a bizottságot, hogy benyújtja-e ezt a javaslatot. (Farkas Imre jelentkezik.) Igen, képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Azt javaslom, vegyük már magunkat annyira komolyan, hogy ne koherenciaként nyújtsuk be, hanem vegyük úgy, hogy ezeket a hibákat ki fogják javítani, és úgy nyújtsuk be. Ezt azért megtehetjük ilyen felhatalmazás mellett.
ELNÖK: Ennek figyelembevételével kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a benyújtást. Kérem, szavazzon a bizottság! (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat új alcímmel és 2. §-sal való kiegészítését javasolja.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat 24. §-ára vonatkozik, a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat új alcímmel és új 24. §-sal való kiegészítését javasolja.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A nálam lévő utolsó módosító indítvány a törvényjavaslat 32. § a következő (6)-(11) bekezdésekkel egészíti ki.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki kezdeményezni módosító javaslat benyújtását. (Nincs jelentkező.) Nem. Megköszönöm a bizottság munkájában való részvételt.
A bizottság mai ülését bezárom. A máról elmaradt napirendi pontokat hétfőn, egy később meghatározandó időpontban tartandó bizottsági ülésen tárgyalnánk meg, a mostani állapot szerint 11.30-kor. Köszönöm a munkát. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 51 perc.)
|
Szabó Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit