KPSZB/40/2007.
KPSZB/69/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. november 27-én, kedden 13 óra 07 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Hargitai János (KDNP) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (független) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Tóth András (független) Babák Mihálynak (Fidesz).
Dr. Veres János pénzügyminiszter
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 07 perc)
Az ülés megnyitása
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. A bizottsági ülést megnyitom. Köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, köszöntöm a gyorsító kisasszonyt, köszöntöm a munkánk iránt érdeklődőket, és köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit, pénzügyminiszter urat és szakállamtitkár urat.
A bizottsági ülés összehívását a Házszabály 121. §-ának (4) és (6) bekezdései alapján kezdeményeztem. A kiküldött meghívóhoz észrevétel, írásbeli javaslat nem érkezett, tehát feltehetem szavazásra az eredeti javaslatot, amely szerint egyetlen napirendi pont van, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló, T/3860. szám alatti törvényjavaslathoz a bizottsági módosító javaslat, valamint a bizottsági tájékoztató elkészítése. Aki ezzel a napirendi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Ellene szavazott? Nem volt ilyen. Ha jól számoltam, a bizottság 28 igen szavazattal elfogadta napirendjét.
Kezdjük meg a munkánkat. A bizottság tagjai megkapták az írásos módosítójavaslat-tervezetet, illetve tájékoztatót. Kérdezem, hogy a kormány véleményét ki kívánja tolmácsolni. Pénzügyminiszter úr, parancsoljon! Megadom a szót.
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Tisztelt Bizottság! A mai napon a parlamentben lezajlott szavazások eredményeképpen módosító javaslatot állítottunk össze a bizottság számára. A módosító javaslat lényege az, hogy a központi költségvetés 2008. évi tervezett bevételi főösszegét 7 millió 899.542,1 millió forintban, kiadási főösszegét 9 millió 17.138,9 millió forintban, hiányát 1 millió 117.596,8 millió forintban javasoljuk megállapítani.
A lezajlott szavazások eredményeképpen a nyugdíjalap számai minimális mértékben módosultak, ugyanakkor az egyenlege továbbra is nullszaldós, az egészségügyi alap egyenlege minimálisan változott, 1955 millió forintban javasoljuk a többletét meghatározni. A lezajlott szavazások eredményeképpen az elkülönített állami pénzalapok egyenlege nem változott. Egy változásról számolnék még be. Javaslatot teszünk arra, hogy a költségvetés általános tartalékának előirányzatát immáron aktuális értéken 46.733,1 millió forintban javasoljuk megállapítani, ami csak a költségvetési bizottság által módosítható.
Kérem a bizottságot, hogy az általam elmondott számok alapján javaslatát fogalmazza meg a parlament számára. A mellékelt tájékoztató részletesen tartalmazza azokat az indítványokat, amelyek alapján a különböző költségvetési sorok módosultak, így ennek a részletezésére most nem térnék ki. A sarokszámok azok, amiket itt elmondtam, és amelyek eredményeképpen a költségvetés elfogadását javasoljuk az Országgyűlésnek. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! A tegnapi előzetes prognózisok alapján fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mennyire tekinti megalapozottnak, valódinak a jövő évi fő számokat, hiszen a Nemzeti Bank az inflációs adatokat magasabban, a növekedési adatokat alacsonyabban határozza meg mind erre az évre, mind pedig a jövő évre vonatkozóan. Ezért joggal vetődhet fel az a kérdés, hogy mintha a valóság és a költségvetés számaiból adódó makropálya nem lenne összhangban. Ha most rögzíti a parlament a költségvetés fő számait, az kihat a további számokra is. Ennek összhangját tekintve nem egyetlenegy számra, elsősorban a hiányra kell koncentrálni. És ekkor joggal vethető fel, hogy más pálya kezd körvonalazódni, mint ahogy szeptemberben a kormány ezt elfogadta, és benyújtotta a parlament elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Nekem is egy megjegyzésem, illetve egy kérdésem lenne. A megjegyzésem kapcsolódik az alelnök úr által elmondottakhoz. Azt hiszem, 6,2 százalékosra terveztük ebben az évben az inflációt, és az MNB szerint 7,9 százaléknál tartunk, ami könnyen lehet, hogy 8 százalék körül is lesz, a jövő évben pedig az eltérés minimum 0,5, de akár 1 százalékos is lehet ahhoz képest, amit a költségvetés alapszámaiként megismertünk. Ez már tényleg egy másfajta pálya. Volt itt menet közben egy korrekció egy bizottsági indítvány megszavazásával, amelyben a nyugdíjkiadásokat 0,1 ponttal magasabb összegben határoztuk meg. Augusztus végén a szükséges nyugdíjkiadásokat a törvényi szabályozás alapján mindenképpen kompenzálni kellett volna, és valószínűleg kell is kompenzálni a magasabb inflációt és magasabb béremelkedést a svájci indexálás szabályai szerint. De látszik, hogy az infláció, bár egyes vélemények szerint semlegesen hat a költségvetési egyenlegre, összességében nagyon durván érinti az egyes területeket, bevételeket és kiadásokat, egyértelműen az áfát, de a béreket és járulékokat is, hiszen a magasabb infláció általában magasabb béremelkedést hoz magával.
A másik kérdésem: azt láthatjuk, hogy összességében 22 milliárdos hiánycsökkentés történik az államháztartás egészében. Ennek 3-4 legfontosabb tételét nevezze meg, hogy milyen tényezők hatására változik a hiány összege. Itt azt látjuk, hogy a költségvetés általános tartaléka 14 milliárddal csökken. Ezt a két számot együtt kell nézni, ha az elmozdulásokat tisztán akarjuk látni. Tehát a két szám magyarázatát kérném. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz). Köszönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódva Mádi László képviselő úr felvetéséhez, a költségvetés általános tartalékánál szeretném felhívni a pontatlanságra a figyelmet, mert itt mennyiségi egység nem lett meghatározva. Itt most csak számok halmaza található, és vélhetőleg nem millió forintban kell ezeket érteni, de ezt valószínűleg korrigálni kell, mert ez így nem maradhat. Mi az oka annak, hogy az általános tartalék ilyen módon csökken? Ezek szerint mégis csak egy új korrekciós pályára áll a költségvetés ezáltal, hogy hirtelenjében jelentős összeggel változtatják a költségvetés általános tartalékát? Ez összefüggésben van-e az Érdekegyeztető Tanácsban a jövőben megkötendő béralkuval? Hogyan hat majd ki adott esetben ez a béralku az ebben a szférában dolgozók jövő évi keresetére? Hiszen azt látjuk, hogy a megnövekedett infláció alapján a reálbérek növekedéséről most már nem lehet beszélni. Sőt, azt kell tapasztalnunk, hogy ez a legjobb esetben is nulla, ha nem negatív, tehát reálbércsökkenés fog bekövetkezni a közszféra dolgozóinál. Hogyan látja ezt pénzügyminiszter úr, mi várható a reálkereset tekintetében 2008-ban, adott esetben változhat-e a Pénzügyminisztérium prognózisa a makroadatokat illetően? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Jómagam csak annyit tennék hozzá, hogy az MNB tegnapi döntése, a nyilvánosságra került MNB-kalkulációk eléggé felülírják ezt a költségvetést. Ugye, nemcsak arról van szó, hogy magasabb infláció és kisebb gazdasági növekedés lesz, hanem az MNB legújabb anyaga alapján az kezd kiderülni, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési lehetősége is jóval szerényebb lesz, mint amit korábban feltételeztek. A bruttó hazai termék növekedése nem a feltételezett 4 százalékhoz, hanem, az MNB számítása alapján, inkább a 3 százalékhoz közelít. Ez azután nemcsak a jövő évi, hanem az azt követő reményeinket is igen jelentősen felülírja.
A kérdésem. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlegének fedezete, ha jól emlékszem, az áfa emelése volt, vagy valamilyen más adómódosítással volt összekötve, amiről a parlament szavazott. Erre szeretnék rákérdezni, hogy mi is volt pontosan ennek a háttere.
Kíván-e még valaki most hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a kérdéseket. A rövid válaszom úgy szól, hogy a makropályát teljesíthetőnek látjuk. A makropályának azokat a számításait elvégeztük, ami egy változó növekedésből és egy változó inflációból következhet. Nem találtunk olyan számokat, amelyek alapján a jelenleg ismert és reálisnak ítélt makropálya-változatoknak a költségvetés egyenlegére vonatkozóan tarthatósági problémája lenne. Magyarul: ha a reálisnak ítélt inflációs számok alapján számolunk, illetve a reálisnak ítélt növekedési számok alapján számolunk, a makroegyensúly szempontjából szinte semleges a dolog. Mádi képviselő úr pontosan fogalmazott, nemcsak a szakértői vélemények alapján tudom ezt megerősíteni, hanem a Pénzügyminisztériumban meglévő modelleken végigfuttatott számítások alapján is.
Lényegében tehát, ha egy magasabb infláció következik be, akkor az ebből következő többletbevétel nagyjából a nyugdíjkiadások többletére kifizetendő a költségvetésből. Ez kerek számokban tekintve ebben az évben is így zajlik jelen pillanatban. Ebből következően tehát nincs olyan kétség bennünk, hogy az esetlegesen más számokból következően ne lenne az egyenleg a költségvetés szempontjából tartható. Ugyanakkor szeretném azt mondani, hogy a nyugdíjemelésre vonatkozó javaslat korrekciója, ami a mostani szavazáskor megtörtént, részben azért történt meg, mert úgy gondoltuk, hogy az a helyes, ha 5 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel indítjuk el a következő évet. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasokat nem kívántuk abban a nyugdíjemelési kockázatban részesíteni, ha szabad így fogalmazni, hogy az év elején egy alacsonyabb mértékű emelés következzen be. Ezért értett egyet a kormány azzal, amit a felvezető szövegemben elmondtam, csak nagyon kevesen hallották a duruzsolás miatt, hogy a kormány egyet fog érteni ezzel a módosító indítvánnyal, amit végül is az utolsó fél órában szavaztunk meg.
A 22 milliárdos hiánycsökkentés tételei nyilvánosak, lévén, hogy a költségvetési bizottság adta be ezt a módosítási javaslatsort, amely ezt biztosítja. Eszerint 10 milliárd forint a vagyontartalékból került visszafogásra, 3 milliárd forint a teljesítményértékelési rendszer tartalékára előirányzott összegből került csökkentésre, 6 milliárd forint a tárcák igazgatási költségeinek a csökkentéséből került elő, ezt az elmúlt szerdán a kormány tárcákra lebontva is meghatározta és elfogadta, 2 milliárd forint a GKM igazgatási költségeiből és 1 milliárd forint a KSZF működési költségeinek csökkentéséből került visszafogásra. Így jött ki a 22 milliárd forintos hiánycsökkenés, ami lényegében a 4 százalékos GDP-arányos hiányt biztosítja a most elfogadott számok alapján. Tehát a beterjesztett 4,1 százalékos GDP-arányos hiány helyett 4 százalékos a hiány a most elfogadott számok alapján.
Dancsó képviselő úr felvetésére azt tudom mondani, hogy nem hiányzik belőle a mennyiségi egység, ugyanis az 1. számú melléklet X. fejezet 20. számú alcímének módosítását jelenti, ahol ki van téve a mennyiségi egység. Tehát itt külön nem szükséges beírni a mennyiségi egységet, mert a melléklet tetején ott van a millió forintos mennyiségi egység meghatározása. Ugyanakkor ez után a korrekció után ez az érték, ami most szerepel, 0,52 százalékos arányt jelent, tehát az államháztartási törvény szabályainak megfelelő mértékű tartalék van a jövő évi költségvetésbe beépítve, a -tól -ig-os határon belül vagyunk ezzel az értékkel is.
A béralku folyamatáról a következőt tudom mondani. Az OKÉT-ben folyik a költségvetési intézményekkel kapcsolatos bérmegállapodás előkészítése. Miután a kormány álláspontja az, hogy 2008-ban a közszférában megkötendő megállapodás bérszükségletét közvetlen módon fogja biztosítani, ezért a mi álláspontunk szerint a megállapodás megköthető. Az a bizonyos tartalék, amelyből most 40 milliárd forint került felhasználásra és szétosztásra a különböző foglalkoztatók szerint az egyes fejezetekhez, biztosítékot és fedezetet nyújt arra, hogy ez a bizonyos bértöbblet, ha úgy tetszik, a következő évben személy szerint, tehát fej/fej alapján odaadható legyen a foglalkoztatóknak. Úgy gondolom, az előrehaladott tárgyalások alapján akár napokon belül megköthető megállapodásban realizálható.
Van két olyan szám, amelyben a megjelent MNB-prognózissal egyetértünk, és van olyan szám, amivel nem értünk egyet. Azt tudom mondani, hogy a magasabb inflációt reálisnak látjuk, a 2007. évi alacsonyabb növekedést reálisnak látjuk, ugyanakkor a 2008. évi növekedési számot nem látjuk megalapozottnak, ami a tegnapi nap során a sajtóban megjelent. Ebben nézeteltérés van közöttünk. Mi kitartunk amellett a 2008. évi növekedési szám mellett, már csak statisztikai hatások okán is, hogy most részletesebb indoklásba ne menjek, hiszen a 2007. évi alacsonyabb növekedés a 2008. évre a magasabb növekedés lehetőségét, nem mondom, hogy biztonságát, de a lehetőségét megalapozza. Ezért ebben a kérdésben más álláspontot képvisel a kormányzat.
Természetesen a mai parlamenti döntést követően a holnapi napon a kormány elé fogok vinni azzal kapcsolatban egy előterjesztést, hogy a kormányálláspont milyen makromutatók mellett alakuljon ki. Jelenleg nincs új kormánydöntés a korábbiakhoz képest, ezért én nem is kívánok ettől eltérő számokat mondani. Azt szerettem volna megerősíteni, hogy a mi számításunk szerint megalapozott a jövő évi költségvetés alapját jelentő 2,8 százalékos GDP-növekedési adat, amely szerepel a költségvetési tervezetben is, és amely a számítások alapját képviselte az elmúlt időszakban.
Azt a vitát pedig egy későbbi alkalommal javaslom kinyitni és lebonyolítani, mert nagyon sok részletszámítást kell végigvinni, ami potenciális növekedésre vonatkozik. Ezt a vitát ismerjük, nem látom igazán alkalmasnak a mai napot arra, hogy a potenciális növekedés vitáját itt most lebonyolítsuk. Szívesen adok majd sokféle számítást a bizottság tagjainak, hogy hogyan is ítélhető meg ez a bizonyos potenciális növekedés, de most egyrészt nincsenek itt, másrészt nincsenek befejezve ezek a számítások, amelyek elkezdődtek az elmúlt hetekben a különböző kutatóműhelyekben. Azt gondolom, érdemes lenne megvárni ezeknek a számításoknak a befejezését.
Az utolsó kérdésre azt szeretném mondani, való igaz, hogy a nyugdíjtöbblet, az 5 százalékra való emelés ellenlába egy áfa-többletbevétel volt a megszavazott indítványok között. Ennek megalapozottságát, ez összességében 2,7 milliárd forint, a 0,5 százalékos áfatöbblet jelenti, amely a nagy valószínűséggel az azóta bekövetkezett és ismertté vált események alapján realizálható és valószínűsíthető. Egyetlenegy tételt szeretnék csak mondani, minden jel arra mutat, hogy az üzemanyagok ára tartósan több lesz Magyarországon, mint ahogyan azt eredetileg a költségvetés tervezésénél kalkuláltuk, a nemzetközi hatások okán elsősorban, tehát amiatt, hogy 90 dollár fölötti olajárak alakultak ki a világban. Ebből jövedéki adóbevétel-többlet nem fog származni Magyarországon, ugyanakkor feltehetően, a kereslet-, vagy fogyasztáscsökkenést is figyelembe véve, egy szolid mértékű áfabevétel-növekedés reálisan számítható. Emiatt emeltük meg az áfa értékét, és egyetértettünk az áfabevétel növekedésével is.
Igyekeztem valamennyi kérdésre válaszolni, és azt gondolom, a mostani szavazás megalapozott bevételi, megalapozott kiadási és ebből következően megalapozott hiányértéket is jelent, amit ma a parlament elfogad. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Mádi László jelentkezett.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Két utólagos kérdésem lenne. Próbáltam már korábbi bizottsági ülésen is erre vonatkozóan információhoz jutni, de akkor ezt megtagadták, de most csak kiderült, hogy van valamilyen üzemanyagár, amivel terveznek. Akkor mennyi az az üzemanyagár, amivel terveznek a jövő évre. A másik kérdésem az, hogy a tartalék 14 milliárdos csökkenésének mi a szerkezete. Most ennyi pénzt osztottak szét az évközi szétosztás helyett. Ennyivel kisebb a kormány mozgástere az esetleges költségvetési, gazdasági típusú elmozdulások kezelésére. Ez bizonyos szempontból, szakmailag kifogásolható, de nem ismerjük ennek szerkezetét. Azt gondolom, mindannyiunk számára két-két tőmondatban meg lehet említeni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt nyilván tág tér lenne a vitára, de mindenkit bizonyos önkorlátozásra kérek. Nyilván, ha pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy másfajta üzemanyagárral számolnak, akkor az másfajta inflációs pályát is jelent, vagy éppen egy másfajta árfolyamot is jelenthet, tehát ebből a szempontból jogos lehet képviselő úr felvetése, hogy erre kérdezzünk rá. Azonban tekintettel arra, hogy lassan kezdődik a parlament plenáris ülése, mindenkit egy kis visszafogottságra szeretnék kérni. Nem akarok senkit sem korlátozni, erre nincs is jogom, csak azt kérném, hogy próbáljunk az idővel is gazdálkodni.
Kérdezem, hogy van-e még esetleg észrevétel, vagy hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor megadom a szót pénzügyminiszter úrnak.
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Az első reagálásom úgy szólna, hogy a tervezett áfabevételekhez képesti eltérés a nyugdíjfedezet megteremtésénél nem számottevő. A költségvetés tervezetében benne van, hogy konkrétan mekkora összegű olajárral számoltunk, milyen árfolyammal. Én most bizonytalan számot nem akarok mondani. Az látszik az elmúlt két hónap alapján, hogy feltehetően magasabb lesz a világban kialakult hordónkénti olajár annál, mint ami adott esetben nyáron, vagy ősz elején tervezhető volt. Ez nem egy Magyarország által befolyásolható folyamat. Mindig el szoktam azt mondani, hogy két olyan körülmény van, ami a magyarországi infláció alakulását ennek az évnek a második felében érdemben befolyásolta, egyrészt a számottevően magasabb agrár- és élelmiszerárak, másrészt pedig a számottevően magasabb olajár a világpiacon. Ezt részben kompenzálta a dollárárfolyam alakulása az elmúlt hetekben, de úgy tűnik, hogy ezt mint kompenzáló körülményt tartósan nem lehet figyelembe venni a jövőt illetően. Még akkor sem, ha vannak egészen extrém becslések arra nézve, hogy az euró és a dollár árfolyama hogyan alakulhat az elkövetkező hónapokban.
A második kérdésre: a tartaléknál három nagyobb tételt mondanék. Az önkormányzatok lényegében 10 milliárd forinttal magasabb kasszával gazdálkodhatnak, az egészségügyben 1,3 milliárd forintos többlet van biztosítva, a büntetés-végrehajtásnál 0,6 milliárd forintos többlet, a rádiózenekarnál 200 millió forintos többlet és roma ügyeknél több célra szintén 200 millió forintos többlet van biztosítva. A költségvetési bizottság által beadott egyik indítvány tartalmazta ezeket a tételeket. Ez az, amire képviselő úr utalt. Miután bizottsági indítványról van szó, és miután mindenkinek volt ideje ezt megismerni, nem tekintem ezt olyannak, ami a parlament háta mögött, vagy a parlament megkerülésével történt volna. Kifejezetten úgy gondolom, hogy a parlament színe előtt, a parlamenti képviselők egyetértésével, többségi szavazatával történt. Ráadásul ezek között van olyan tétel, amelyben, úgy emlékszem, a parlamentben nagy egyetértés is volt, tehát ellenzéki szavazatokat is kapott a tételek jelentős része. Azt gondolom, egyetértésben vagyunk a tekintetben, hogy ezekre a célokra célszerű felhasználni ezeket az összegeket. (Egy fotóriporter mellett a terem faburkolatának egy darabja leszakad. - Domokos László: Ezt már nem bírja a plafon.)
Domokos alelnök úr megjegyzésére, hogy nem bírja a plafon, azt mondanám, egyrészt nem a plafon, hanem a fotós kolléga feje billentette meg azt a fa berendezési részt a falon, amely leesett. De ha mást gondol, akkor alelnök úr, parancsoljon. Én köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Szerintem ne hagyjuk magunkat ilyen külső, intervenciós dolgoktól befolyásolni (Derültség.), mert akkor soha nem lesz költségvetése az országnak. Hadd kérdezzem meg, hogy van-e még valakinek észrevétele, hozzászólása. Igen, Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Nem a plafon ürügyén, de az infláció változásából adódóan a költségvetés benyújtásakor pénzügyminiszter úr úgy fogalmazott, hogy 0, +0,5 százalékos reálbér-növekedéssel számoltak. Ha jól értem, ez 0 és -0,5 százalékra korrigálódhat ez által? Szerintem fontos kérdés a reálbérek alakulása, hiszen az ez évi reálbérek is lényegesen rosszabbul alakultak, mint ahogy egy évvel ezelőtt egy hasonló bizottsági ülésen vártuk. Majdnem kétszer olyan rosszul alakultak. Azt gondolom, ezért nagyon fontos a makropálya mellett, hogy konkrétan a reálbérek alakulására hogy hatnak ezek a változások, amelyek az elmúlt 1-2 hónapban körvonalazódtak. Köszönöm.
ELNÖK: Más kíván-e még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor pénzügyminiszter úré a szó.
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Azt mondtam a beterjesztéskor itt, a bizottságban is és a plenáris ülésen is, hogy makroszinten a reálbér 0,6 százalékos növekedésével számolunk. Erre mondtam azt, hogy a közszférában ez a 0-ához közelít, az üzleti szférában pedig 1 százalék körüli számításaink szerint. Ma még nem tudjuk megítélni, hogy az üzleti szférában mennyi lesz, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nagyon nagy eltérést mutatnak az oldalak a jövő évi bértöbblet kapcsán képviselt álláspontjukban, ezért erre én most nem térnék ki. A közszférával kapcsolatban fenntartom, hogy a kormány tudni fogja biztosítani azt, hogy a közszférával kötött megállapodásnak megfelelő bért a közszféra alkalmazottainál alkalmazottanként lehet biztosítani.
Ezrét nem látok olyanfajta konfliktust, vagy veszélyt, amire az imént alelnök úr utalt, ami a reálbércsökkenés veszélyét hozná előre. Azt tudom mondani, elképzelhető, hogy a 0,6-hoz képest van plusz-mínusz 0,2 eltérés. De ez belefér abba körbe, amit az éves költségvetés előrebecslésénél szoktunk alkalmazni. Nem akarok politikai vitát nyitni, de volt ennek az évtizednek az elején olyan év, amikor ettől erőteljesebb eltérés volt. De ebbe nem akarok belemászni, hogy ne kezdjünk el érvelni a másikra mutogatással. Azt tudom tehát mondani, hogy bizonyosan fenntartható a ma ismert reális számok alapján az, hogy reálplusz lesz 2008-ban a makrogazdaság egészében, ha a bérnövekedés számait nézzük. A 0,6-hoz nagyon közeli szám lesz szerintem a reális a következő évre.
Amit pedig erre az évre terveztünk, úgy látom, hogy néhány tized eltéréssel fog megvalósulni az év végéig. A mostani, általam ismert számok alapján 1 százalékon belül van a különbség, és szerintem még a következő két hónapban, ami ismert szám lesz, az alapján ez pontosodni fog, és belül leszünk. 2007-re vonatozóan néhány tizedes eltérésnél többet nem látok. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor szavazhatunk a beterjesztendő módosító javaslatról. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) Tizenhat. Ki az, aki nem támogatja? Tizenhárom. A bizottság tehát 16 igen szavazattal, 13 nem ellenében elfogadta a módosító javaslatot.
Kérek a bizottság tagjaitól felhatalmazást arra, hogy a mellékelt tájékoztatót, amit fel szoktunk tenni az Országgyűlés honlapjára, közzétehessük. Kérdezem, ki az, aki ezt támogatja. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság többsége támogatta.
Ezzel a bizottsági ülésünk végére értünk. A bizottsági ülést berekesztem. Mindenkinek további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 43 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit