KPSZB/43/2007.
KPSZB/72/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. december 17-én, hétfőn 11 óra 32 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az illetékekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, koherencia zavart kiküszöbölő módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Tukacs István (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Mádi László (fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Herényi Károly (MDF) Lengyel Zoltánnak (független).
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 32 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. A bizottsági ülést megkezdjük. Köszöntök mindenkit, a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a bizottság munkája iránt érdeklődőket.
Mivel a kiküldött írásbeli meghívóhoz nem érkezett kiegészítés, ezért ezt fogom feltenni szavazásra. Az első napirendi pontunk az illetékről szóló 1990. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Varga Mihály, Domokos László és Tállai András képviselők indítványa, ezt pedig második napirendi pontként a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat követi.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a napirendi ajánlással egyetért, elfogadja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság 18 igen szavazattal elfogadta napirendjét.
Az 1. napirendi pontra térünk rá, az illetéktörvény módosításáról van tehát szó. Miután én vagyok az egyik előterjesztő, annyit tennék csak hozzá, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban elég sokat lehetett hallani a nyilvánosság különböző csatornáin, televíziókban, rádióban arról, hogy egy-egy ajándékozásnak, még ha az szülő és gyermek között történik is meg, és az értéke eléri a 150 ezer forintot, illeték és egyéb vonzata van. A javaslat arra tesz kísérletet, hogy lehetőség szerint minél kevesebbszer kerüljön sor családi összetűzésre amiatt, hogy a gyerekkel mondjuk ajándékozási szerződést kell kötni, és egy vagyonvizsgálat idején az APEH előtt magyarázkodni kelljen, hogy pontosan mit ajándékoztak a gyereknek. Aki belegondol abba, hogy egy áltagos tartós fogyasztási cikknek, egy televíziónak, hűtőszekrénynek milyen értéke van, az érzékeli, hogy ma már ez nem az az összeghatár, amelyet gond nélkül lehetne a mostani szabályokban változatlanul hagyni. Ezért javasoljuk azt, hogy itt történjen módosítás, a szabályokat valamilyen életszerűbb helyzethez alakítsuk.
Kérdezem a kormány képviselőjét, mi a véleményük a jogszabály-módosításról.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kónya László vagyok, a Pénzügyminisztérium illetékek főosztályának vezetője. A kormány nem támogatja ezt a felvetést. Ez a javaslat arra irányul, hogy több ajándékozási esetet kivegyen az ajándékozási illeték hatóköréből. Márpedig, ha ezt megtesszük, akkor erről sem bevallást nem lehet adni, sem adatot nem lehet szolgáltatni, és nem is lehet ilyet kérni. Így tehát azzal, ha például 5 millió forint lakásépítésre, vagy lakásvásárlásra adott támogatás, vagy évente háromszor 500 ezer forintot meg nem haladó ajándék elfogadása nem tartozna az illetéktörvény hatálya alá, a negyedik ilyen aktusról sem fog tudni az adóhatóság, hiszen a korábbiakról sem tudott.
Hadd mondjak néhány gondolatot arról, hogy nagyon sok, a sajtóban sajnos néha félrevezető megfogalmazás is napvilágra került, és a témát úgy vetették fel, mint egy nagyon élő problémát, holott az esetek többségében nem is áll fenn az ajándékozási illeték kötelezettsége. Hiszen amikor házastársak egymást megajándékozzák, akkor nem beszélhetünk ajándékozásról, mivel csak akkor lehet szó erről, ha a külön vagyon terhére történik, különben a házastársi közös vagyonba tartozik. Ugyanígy, ha például a gyermek oktatásához, fejlődéséhez szükséges támogatást ad a szülő, legyen az egy számítógép, akkor az a tartási kötelezettség körébe tartozik.
Hadd mondjak arról néhány gondolatot, hogy szerintem a gyermeknek lakásra adott pénz is illetékmentes lehet a ma hatályos szabályok szerint, mert ha bankszámláról bankszámlára történik ennek a pénznek az ajándékozása, akkor az illetékmentes ma is és a jövőben, a 2008-ban hatályos törvények szerint is. Tehát úgy gondolom, hogy a szabályozni kívánt cél egy része biztosított, igaz, nem abban a formában, hogy nem tartozik az illetékfizetési kötelezettség hatálya alá, hanem, ha takarékbetétkönyv formájában történik az ajándékozás, és az illetéktörvény takarékbetét alatt a folyószámlát is érti, az átutalt összeg is mentes az ajándékozási illeték alól. Ezekre tekintettel nem támogatjuk ezt a törvénymódosítást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés van-e a bizottság tagjai részéről? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Három pontban szeretném összefoglalni a gondolataimat. Egyrészt, a főosztályvezető úr által elmondottak jó részével megegyezően, az illetéktörvény az ingyenes szerzést, köztük az ajándékozást jelentős körben illetékmentessé teszi. Nyilván ez nem teljes körű szabadságot biztosít az ajándékozásban részt vevő feleknek, ami például a nyomon követhetőséget nehezítené, de megvan annak az útja-módja, hogy az így juttatott pénzösszeg, értékpapír, üzletrész is illetékmentesen juthat el a megajándékozotthoz, vagy az örököshöz, bár most alapvetően az ajándékozásról beszélünk.
A másik megjegyzésem: annyiban nem értek egyet a főosztályvezető úrral, hogy lévén az ajándékozás ingyenes, a Ptk. szabályai szerint külön vagyonba tartozik. Ebben az értelemben fennáll az a diszkrepancia, az az ellentmondás, hogy még házastársak között is külön vagyonként szerepel, és az idő múlásával sem válik közös vagyonná, mint például a bútor, ami 15 év után közös vagyonná válhat.
A harmadik, amit meg kell említsek, hogy az illetéktörvény keretszámai fölött is valamelyes eljárt az idő. Abban egyetértek az előterjesztőkkel, hogy ha nem is ezzel a technikával, de valamiképpen valorizálni kellene a törvényben meglévő számokat. Mondjuk, öröklés esetén van egy 300 ezer forintos ingyenes ingóöröklési összeghatár, de akár a 150 ezer forintos ajándékozási illetékhatárra is vonatkozhat ez. Itt azonban az az álláspontom, hogy ha minősítünk, akkor mindenképpen a közeli, vagy nagyon közeli hozzátartozókra kell ezt érteni, illetve azt a megkülönböztetést mindenképpen megtenném, hogy amennyiben a juttatott pénzösszeg, vagy valamilyen érték olyan vagyontárgy megszerzésére irányul, amit egyébként visszterhes vagyonátruházási illeték terhel, például lakásvásárlásra fordítódik, akkor fel sem merül az ajándékozási illeték megfizetésének kötelezettsége.
Ezzel együtt úgy gondolom, átgondolásra, továbbgondolásra érdemes az előterjesztés, de a jelenlegi megoldással mint technikával nem nagyon tudtam megbarátkozni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztők egyikeként csak annyit szeretnék hozzátenni: az örvendetes dolog, hogy a Pénzügyminisztérium mindenkit szeretne "bekényszeríteni" a banki világba, és szeretne bankszámlát nyittatni mindenkivel és mindenki gyermekével is. Nyilván, amikor banki különadókról beszélünk, nem mindegy a PM-nek sem, hogy a bankrendszeren keresztül, a banki forgalom után mennyi bevételre tud szert tenni, de én ezt nem tartom túlságosan bölcs dolognak. Jó lenne ezt rábízni az életre. Előbb-utóbb szerintem a nyugdíjak kifizetése is a bankrendszeren keresztül történik majd, de ennek van egy normális átütemezése, ehhez hozzá kell szokni, ezt meg kell tanulni, ezt nem kellene feltétlenül erőltetni.
Amit nem egészen értek. Tételezzük fel, hogy van egy egyetemista gyerek, aki egyetemi tanulmányai mellett dolgozik is, hogy eltartsa magát, és ebből a jövedelméből adóznia is kell. Ha ennek a gyereknek a szülei vesznek egy 170 ezer forintos laptopot, és a gyereket beidézik vagyonvizsgálatra, mert hiszen miért ne tehetné meg az APEH, hogy beidézi mint jövedelemszerző egyént, akkor pontosan mi fog történni? Mutatni kell egy ajándékozási szerződést? Amikor az APEH megkérdezi tőle, hogy miből vette a 170 ezer forintos laptopot, akkor elég, ha azt mondja, hogy ajándékba kapta, vagy fel kell mutatni egy ajándékozási szerződést?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Természetesen elég, ha azt mondja, hogy ajándékba kapta, és ezt a szülei megerősítik.
ELNÖK: Akkor vigye magával a szüleit is, mert jobban jár, ha eleve így megy el a vagyonvizsgálatra. Jó. Mondom, én egy kicsit életszerűtlennek érzem a jelenlegi szabályozást, nyilván a média is ezt vette észre. Bízom abban, hogy a kormánynak igaza lesz, és az APEH lesz ennyire rugalmas, bár megjegyzem, hogy képviselőként éppen most találkozom olyan esetekkel, amikor az APEH amiatt vetett ki egy vállalkozásra adót és büntetőkamatokat, mert annak idején a vállalkozásban a közösen bent lévő családtagok közül a szülő fizette be a gyermek után a törzstőkeemelést. Tehát ez nem olyan egyszerű az APEH-nél, de nyilván más szegmensét látjuk az APEH működésének a Pénzügyminisztériumból és mást az életből.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
Ha nincs több hozzászóló, szerintem szavazhatunk. Kérdezem ki az, aki az előterjesztés tárgysorozatba-vételét támogatja. (Szavazás.) Kettő. Úgy látom, ez a kisebbség, de ha valaki számolást kér, megtehetjük. (Derültség.) Tehát a bizottság nem támogatta a tárgysorozatba-vételt, így nem kell szavaznunk az általános vitára való alkalmasságról sem.
A 2. napirendi pont következik, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Köszöntöm Bathó Ferenc urat és munkatársait. Meg is kezdjük a módosító javaslatok tárgyalását. Bathó urat arra kérem meg, hogy tájékoztasson bennünket ezek az indítványok mire vonatkoznak. Kaptunk egy listát a 31 indítványról. Ha nem is mindegyikről, de legalább a lényegükről tájékoztassa a bizottságot.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A 31 pontban benyújtott módosító indítvány nagyon sok területen összefügg. Abból indul ki, hogy a szavazásnál a művészeti, zenei oktatás normatívája a 810. számú módosító indítvánnyal bekerült a törvénybe, és gyakorlatilag ennek az indítványnak a következményeit vezeti át az önkormányzatokra vonatkozóan a 3., 4. és 5. mellékletek között.
Tartalmaz még néhány elírást, ezért elnézést kérek a bizottság tagjaitól. Az alkotmányügyi bizottságban és a hálózaton már kijavítottuk ezeket. A 3. pont alatt szerepelnek az elírások, ezt szeretném a jegyzőkönyv hitelessége miatt ismertetni. Az Országgyűlés fejezeténél, az utolsó sorban a megnevezés pontosan úgy szól, hogy "Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása". Ugyanígy a következő oldalon a "Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása". Ez egy sajnálatos elírás, amit már kijavítottunk. Ezen kívül a 7. pontban szereplő indítvány a 3. és a 6. számú mellékletek között fellépett koherencia zavar kiküszöbölésére hivatott. Ott egy "i" betű lemaradt a szövegből. A szöveg pontosan úgy hangzik, hogy "az elsőfokú építésügyi hatóságok kijelöléséről szóló jogszabály szerinti...". Ugyanez a szöveg megismétlődik a 27. pont alatt. Itt is az "i" betűt pótoltuk. Még egyszer elnézést kérek a hibákért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó. Nekem rögtön lenne egy kérdésem, megragadom az alkalmat, mivel Varga Sándor is itt van. A 25. pontban belterületi belvízrendezési célok támogatása szerepel. Tudom, hogy itt már csak koherencia zavart kiküszöbölő módosítások vannak, bár itt egy kormányrendelet is kikerül a szövegből. Itt az szerepel, hogy "a tengerszint feletti átlagmagasság... 85 méternél nem több". Azt hadd kérdezzem meg, hogy a három megyében hány ilyen település van. Nem érzek semmiféle diszkriminációt, de Karcag 89 méterre van, és mintha éppen ott húzták volna meg a határt, hogy Karcag ne tudjon ilyen alapon belvizes támogatást igénybe venni. Varga Sándor biztosan megcáfol engem, hogy szó sincs semmiféle diszkriminációról.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Ezt a szakmai vitát egy évvel ezelőtt lefolytatta az Országgyűlés. Hiszen ez az előirányzat már 2007-re is szerepelt a 2007. évi költségvetési törvényben. Tíz körül van az érintett önkormányzatok száma, amelyek 85 méter tengerszint alatti belvízproblémákkal küzdenek. Rajtuk segít ez az előirányzat.
ELNÖK: Nem lehetett volna ezt például 90 méternél meghúzni, ha már itt szakmai kérdésről beszélgetünk? Nyilván nagyon komoly szakmai megalapozottsága volt annak a döntésnek, hogy 85 méternél kell ezt a határt meghúzni. Nekem a szlovák megoldás jut eszembe, ahol 277 méter feletti településeknek nem jár kiegészítő önkormányzati normatíva. Mintha itt is azt érezném. Szép ez a dolog, de miért pont 85 méter?
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Ha jól emlékszem, az akkori szakmai vita után azért döntöttek 85 méternél, mert ezek a legproblémásabbak a belvízelvezetés szempontjából az Alföldön.
ELNÖK: A kolléga itt mondja, hogy Makó 85 méteren van, lehet, hogy Makó a megoldás.
Van-e még kérdés a bizottság tagjai részéről? (Keller László jelentkezik.) Törökbálint is 85 méter alatti?
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Keller László vagyok. A 7. ponttal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ez valóban koherenciát kiküszöbölő módosítás, vagy pedig a sokat vitatott építési hatósági ügyek sajátos rendezéséről van szó? Az egész kormányrendelet, az 1. számú melléklet nincs előttem, tehát nem tudom ezt most értelmezni. Erre szeretnék választ kapni. Január óta zajlik a vita, hogy hogyan alakulnak az építésügyi hatóságok, és én eddig úgy tudtam, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt önkormányzatok építéshatósági ügyeket ellátó hivatalai jogosultak a támogatásra, de valószínű, hogy a rendelet itt nem léte miatt nem tudom értelmezni, úgyhogy kérem, segítsenek ebben.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Formai természetű lesz a kérdésem, a 18. és a 21. pontra vonatkozik. Ahol a kedvezményezett térségek besorolásáról van szó, még véletlenül sem tudja a kormány azonosan megfogalmazni, mert a 18. pontban eddig úgy szólt a szöveg, hogy nem volt benne, hogy a 311/2007. számú kormányrendeletről van szó. Ide most már beletették. A 21. pontban benne volt ez, onnan pedig kivették. Azt nem értem, hogy miért nem sikerül végleg eldönteni, hogy vagy legyen benne következetesen mindenütt, vagy ne legyen benne. Egyáltalán, azt nem értem, hogy mit keres ez most itt, mert ha eddig nem sikerült a kormány-előterjesztésben a sok-sok, kormány által is kezdeményezett módosításban megoldani, akkor mi a csudáért kellett most ezt a viszonylag egységes megfogalmazást kettébontani?
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Látom, hogy a kisebbségi önkormányzatokhoz hozzányúltak. A megyei kisebbségi önkormányzatoknak nagyon mélyen van a pénzügyi ellátásuk, messze a feladataik mennyisége alatt. Ez nem merült fel? Mert nem látom ebben a bonyolult táblázatban, hogy erre szántak-e végül is pénzt. Annyira ez is van koherencia, mint bármelyik országos önkormányzat kérdése, hiszen feladat van, de pénz nincs hozzárendelve.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs több hozzászóló, akkor megadom a szót válaszadásra.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Amit alelnök úr kérdezett, itt az országos kisebbségi önkormányzatok neve volt pontatlanul feltüntetve, úgy vannak bejegyezve, ahogy most, a javított változatban szerepelnek. Tehát nem arról van szó, hogy bármilyen pénzt osztogatnánk. Köszönöm. Ha megengedi elnök úr, Varga úr az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekre megadná a választ.
ELNÖK: Tessék!
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A 220/1997. számú kormányrendelet módosítás alatt áll, sőt, az az elgondolás, hogy új kormányrendelet jelenik meg. Ezért az volt a jogi megoldás, hogy a régire már, az újra még ne hivatkozzunk, hiszen ez még a kormány előtt fekszik. Ezért a jogi megoldás az volt, hogy a meglévőt idéztük, de a számát nem. A lényeget közvetíti, hogy azok, akik az elsőfokú hatósági jogkört körzeti jelleggel valósítják meg, jutnak majd ehhez az 50 forintos általános támogatáshoz. Akik pedig nem körzeti jelleggel működnek, az okmány utáni hozzájárulásban részesülnek. Ilyen módon technikai módosításról van szó.
A 18. és a 21. ponthoz azt kell elmondanom, hogy a 21. pont alatti belterületi szilárd burkolatnál már valóban helyesen szerepel, módosító indítvány révén, a kormányrendelet száma. A beterjesztéskor még nem tudtuk a kormányrendelet számát, hiszen XI. 17-ei. Oda bekerült, viszont a jogi megoldás az, hogy ahol első helyen fordul elő a kormányrendelet, és ez a 18. pont, ott idézzük be a számot, és a továbbiakban erre hivatkozunk. Ezért kell hozzányúlni a 21. ponthoz, hogy ott már csak hivatkozás legyen.
ELNÖK: Köszönöm. Több hozzászólót nem látok. Akkor szavazhatunk. Nyilván mind a 31 módosítást támogatja az előterjesztő. (Jelzésre.) Igen. Akkor javaslom, hogy egyben szavazzunk, nem látom értelmét, hogy most külön-külön menjünk végig minden egyes ponton. Van-e ezzel szemben kifogás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk.
Kérdezem tehát, ki az, aki a T/3860/922. szám alatt szereplő indítványsort támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem támogatja? Tíz. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság 16 igen szavazattal, 10 nem ellenében támogatta ezeknek a zárószavazás előtti módosító javaslatoknak a benyújtását.
Mivel délig lehet beadni indítványt, van-e még valakinek tudomása további módosításról? Igen, van még egy indítványsor T/3860/923. számmal. Az előterjesztő ismeri? (Jelzésre.) Igen. Alelnök úr indítványozza, hogy döntsünk az indítvány házszabályszerűségéről. Akkor tegyük ezt.
Kérdezem, ki az, aki szerint az indítvány házszabályszerű. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Nem házszabályszerű? Tizenöt. Tartózkodott? Egy. A bizottság többsége szerint az indítványsor nem házszabályszerű, ezért nem kell tárgyalnunk róla. Egy rövid szünetet tartunk, amíg kiderül, hogy érkezett-e be további indítvány. (Rövid technikai szünet.)
Felszállt a füst, folytatjuk a bizottság ülését. További módosító indítvány nem érkezett, így a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Nagyon szépen megköszönöm mindenkinek az egész éves bizottsági munkáját, értve ez alatt a bizottság munkatársait és a gyorsíró kisasszonyt is. Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok. Találkozunk jövőre, 2008-ban. A bizottsági ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 06 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit