KPSZB/1/2008.
KPSZB/73/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. február 11-én, hétfőn 10 óra 38 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló, valamint a kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságának együttes tárgyalása *
Dr. Kovács Álmos szóbeli kiegészítése *
Varga Ágnes szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Kovács Álmos válasza *
Varga Ágnes válasza *
Döntés a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény záróvitájának és zárószavazásának előkészítése *
A köztársasági elnök átiratának tárgyalása *
A benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ), illetve Schwartz Bélának (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Lengyel Zoltán (független) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Tóth András (független) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Dr. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Varga Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Bartal Róbert, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 38 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. A bizottsági ülést megnyitom. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a munkánk iránt érdeklődőket és meghívott vendégeinket. Megkezdjük munkánkat. Ilyen hosszú szünet után ebben az évben először ül össze a bizottság, mert valami furcsa ok folytán senki nem kezdeményezett rendkívüli bizottsági ülést januárban. Számomra is megmagyarázhatatlan a dolog, de meg kell szoknunk, hogy egyszer minden trend megtörik. (Mádi László: A Kellert visszakaptuk.) Kérem, hogy a közbekiáltásoktól tartózkodjunk.
A kiküldött meghívó szerint négy napirendi pontot kell megtárgyalnunk, ehhez írásbeli kiegészítés nem érkezett. Szavazásra tenném fel a kérdést, így egyben a határozatképességet is tudjuk ellenőrizni. Kérdezem, ki az, aki a napirendi javaslattal egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Huszonhét. Ez szokatlan. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Akkor a bizottság 27 igen szavazattal elfogadta napirendjét, és határozatképes is.
Rá is térünk az 1. napirendi pontra. Tisztelettel köszöntöm Kovács Álmos államtitkár(?) urat. Szakállamtitkár? Ezzel mindig bajban vagyok, mert most vissza akarják állítani az államtitkári posztokat, mivel nem sikerült a karcsúsítási mutatvány, és mégis lesz majd külön politikai államtitkár. Mindegy, az államtitkári cím mindenképpen megilleti Kovács Álmos urat, hiszen ezzel a címmel már rendelkezett korábban is, és a magyar közjogi hagyományok szerint élete végéig megilleti ez a cím. Úgyhogy köszöntöm államtitkár urat és kolléganőjét.
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvényjavaslat az első téma, javaslom, hogy ezzel vonjuk össze a 2. napirendi pontot is, hiszen ezek összetartoznak. A 2. pont az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló, hosszú című törvényjavaslat. Tehát ezek vitáját együtt tartsuk meg. Nehéz a kettőt egymástól szétválasztani. Tudom, hogy nem minden témában a Pénzügyminisztérium illetékes, de a legtöbben azért nyilván szava van. Parancsoljon, megadom a szót rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Kovács Álmos szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁLMOS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Nemzeti Bank monetáris tanácsa döntött az 1 és 2 forintosok forgalomból való kivonásáról. A Nemzeti Bank ebben a kérdésben teljesen függetlenül dönt, ezzel együtt a monetáris tanács ülésén a kormány tudomásul vette a tájékoztatást az 1 és 2 forintosok kivonásáról. A legfőbb érv a lényeges költségmegtakarítás és általában a gazdasági élet egyszerűsítése. Ennek keretében tehát a Nemzeti Bank függetlenül döntött, de a kormány tudomással bírt a döntésről, és nem emelt kifogást ezzel szemben.
A szabályt azért kellett meghozni, mert az a vélemény alakult ki, hogy bár a kerekítés szabályai általában eléggé kézenfekvőek, mégis célszerűnek látszott törvényt alkotni a kerekítési szabályokról. Csak példaképp mondom, megnéztük a nemzetközi gyakorlatot, Finnországban hasonló kérdésben törvényt hoztak, Hollandiában azt mondták, hogy erre nem kell törvényt hozni, mindenki tud kerekíteni, ahol hasonló jellegű aprópénz-kivonás történt. A legfontosabb elvnek azt tekintettük, hogy egyrészt a kerekítés szabályai világosak legyenek mindenki számára, ne lehessen ebben az ügyben vitát folytatni, ugyanakkor ugyanilyen fontos szempont volt, hogy elkerüljük a túlzott bürokratikus szabályozást, olyan kérdésekben felesleges szabályok megalkotását, amelyeket az élet maga megold.
Ezzel összhangban tartalmazza a törvény azokat az elemeket, amelyek arról szólnak, hogy a kerekítést mindig a számla végösszege esetén kell végrehajtani, és az elszámolás tekintetében az elszámolás rendezettnek tekinthető a kerekített összeggel való kifizetés esetén. A kerekítési különbözet, amit a nap folyamán általában igyekeznek kiegyenlíteni a statisztika és a matematika szabályai szerint, nem alanya az áfának. Természetesen valamekkora összeg maradhat, de ennek az értéke nem lényeges. Ennek kezelésére sem írtunk elő külön szabályt, a kereskedelmi cégek dönthetnek arról, hogy ebben akarnak-e saját szabályozást alkalmazni, de kötelező előírás nem lesz. Tehát a kötelező előírások számát igyekeztünk minimalizálni a törvénymódosításban.
A törvény másik részéért a fő felelős a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, úgyhogy átadnám a szót kolléganőmnek, Varga Ágnesnek, aki a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot képviseli, hogy a másik törvény elemeiről mondjon néhány szót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon! Akkor megadom a szót.
Varga Ágnes szóbeli kiegészítése
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A jóléti transzferek esetében azt a javaslatot teszi a kormány, hogy minden esetben felfelé kerekítés történjen. Ennek két indoka van. Az ellátások zöme megélhetést biztosító alapvető jövedelemnek számít, ilyenek a nyugdíjak, a járadékok. Ezen kívül azért is javasoltuk a felfelé kerekítést, mert egy-egy jogosult esetében gyakran több elemből tevődnek össze ezek a jóléti transzferek, és előfordulhat az, hogy valakinek minden transzferét felfelé kerekítették, ezután jön egy ellátásemelés, például az 5 százalékos nyugdíjemelés, és ha minden transzferelemének lefelé kerekítése történik meg, lehet, hogy egy kicsit rosszabbul jár, mint eredetileg, és ezt a hibát el akartuk kerülni. Ezért tettük azt a javaslatot, hogy a jóléti transzferek esetében felfelé kerekítés történjék.
Ezen túl ebben a törvényben lenne végrehajtva az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal december 14-én kötött megállapodás, amely szerint a közúti közlekedésben menetrendszerű személyszállítással foglalkozók pótkedvezményre jogosultsága bővülne, mégpedig azzal, hogy a jármű típusától ezentúl független lenne a korkedvezményre jogosultság. Ez a két javaslata a jóléti területnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megnyitjuk a vitát a két jogszabályról. Mindjárt meg is nyitom a kérések sorát. Államtitkár úr nem tartja-e furcsának, hogy március 1-jén fog ez a szabályozás életbe lépni, de csak február 14-én kezdi el tárgyalni a parlament a törvényjavaslatot? Ennél azért egy kicsit nagyobb rátartással szokott a parlament tárgyalni, még kisebb horderejű ügyekben is. Én ezt furcsának tartom, bár nem tudom, hogy az előkészítés hol sikkadt el, kormányzati berkekben, vagy az MNB-ben akadt-e el, de így lehetetlen, vagy kényelmetlen helyzetbe hozzák a parlamenti képviselőket, mert gyorsított eljárással együttesen kell tárgyalnunk két ilyen törvényt. Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjéhez szól. Megértem, hogy egy ilyen kérdést nyilván törvényben kell szabályozni, de ha mondana nekünk egy számot arra, hogy ez hány főt érint ebben az évben, vagy összesen, azt megköszönném, mert erről némileg ellentmondásos hírek vannak. Lassan most már személy szerint fel lehet sorolni egy törvényben, hogy kit érint és kit nem. Úgyhogy ha egy számot megosztana velünk, megköszönném, mert a bizottság tagjai talán felelősebben tudnak majd dönteni ennek a törvénynek az ügyében is.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki kíván még szólni. Hargitai János, azután Mádi László.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Amit Varga elnök úr már elmondott, nekem is az az egyetlen megjegyzésem. Az MNB tavaly októberben hozta meg a rendelkezését. Önök nemzetközi példákat tanulmányoztak, amelyek szerint volt ilyen megoldás is, olyan is, a hollandok szerint működik ez törvény nélkül is, mások azt mondták, erre törvényt kell alkotni. Tehát, ha a kormány arra az álláspontra jutott, hogy törvényt kell alkotni, akkor októbertől ketyeg az idő. Ezért érthetetlen, hogy a Házszabályt megerőszakolva kell ezzel a jogszabállyal foglalkoznunk. Mi ennek a tényleges oka?
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, én is csatlakoznék az előttem szólókhoz. Elindult egy tájékoztató kampány. Én legalábbis már találkoztam egy Magyar Nemzeti Bankos hirdetéssel. Kérdezem, hogy törvény hiányában ez a tájékoztatás mit tartalmaz. Ugyanis, ha a törvényben másként szabályozunk, akkor az emberek hihetetlen módon össze fognak zavarodni. Hiszen kapnak egy reklámban egy hivatalos tájékoztatást a Magyar Nemzeti Banktól, amely végül is az állam egyik kompetens, felelős szerve, és ha a törvényalkotás során úgy döntünk, hogy ezt a kérdést másképp szabályozzuk, akkor egy olyan abnormális helyzet fog kialakulni, ami, gondolom, senkinek nem érdeke.
Azt a lehetőséget pedig, hogy a parlament ne változtasson a törvényjavaslaton, a magam nevében kikérem magamnak, illetve az alkotmányosság szempontjából, gondolom, mindannyian kikérjük magunknak, még akkor is, ha nem nagy súlyú dologról van szó. De a törvényalkotás komolysága azt jelenti, hogy nem automatikusan érvényesül a gyakorlat, hanem a parlament a kollektív bölcsesség jegyében dönt valamilyen módon a vita figyelembe vételével. És a vita érdemi részétől fosztjuk meg magunkat azzal, ha eleve kinyilatkoztatjuk, hogy mi lesz a végeredmény. Jogalkotóként mondom, hogy ez egy abszolút elfogadhatatlan és abnormális megoldás.
A másik kérdésem: hallottuk, hogy van egy általános, generatív szabályozás, amelyben a kerekítés szabályai meghatározott logikával működnek, és van a szociális terület, ahol ezek másként működnek, ha jól értettem. Ez tényleg komoly probléma szerintem, mert egy ilyen esetben nyilvánvalóan megint csak tisztázatlanságot és zavarodottságot jelent, hogy akkor most pontosan mi is az irányadó szabály. Van-e más kivételezett terület? Ezek a szociális típusú kérdések mennyiben választhatók le minden más tranzakcióról, minden más, kerekítéssel érintett területtől? Mert itt minden határos területnél felmerülhet jogosan a kérdés, hogy arra most az általános szabályok vonatkoznak, vagy a kivételek közé tartozik. Én ezt is problémának érzékelem, kérem, erre adjanak megnyugtató választ. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Most nem látok több jelentkezőt, így visszaadnám a szót az előterjesztőknek. Parancsoljanak!
Köszönöm szépen. Valóban jogos a felvetés, hogy nagyon rövid idő van a törvény tárgyalására. Ennek részben valóban az az oka, hogy a kormány széles körűen egyeztetett a törvényjavaslat előkészítése során, az MNB bevonásával. Tehát igyekeztünk olyan törvényjavaslatot összeállítani, amely valóban széles körű támogatással bír. Ebből a szempontból a parlamenti szünet rosszkor volt, mert hiába készült el a javaslat decemberre, akkor már nem lehetett napirendre venni. De ezt jogos felvetésnek érzem.
A dolog lényegét tekintve viszont azt szeretném mondani Mádi képviselő úrnak, hogy nincs kétféle kerekítési szabály. Kerekítési szabály csak egyféle van. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által tett javaslatok nem módosítják a kerekítési szabályokat, ott a megállapítás változik. Ott nem kell már kerekíteni, mert másként fogják megállapítani a járandóságokat, a nyugdíj-megállapítás szabályai változnak. Ott nem kerekítésről van szó. Ahol kerekíteni kell, ott mindenütt ezt a szabályt kell alkalmazni.
Arra a felvetésre, hogy végül is miért előlegezi meg az MNB ennek a kerekítési szabálynak, mondjuk így, a népszerűsítését, azt gondolom, az a válasz, hogy a matematika szabályai szerint a kerekítés eléggé egyforma. Ezért van az, hogy Hollandiában azt mondták, nem kell rá törvényt hozni, hiszen mindenki tudja, hogyan kell kerekíteni. Mi inkább a porosz hagyományoknak megfelelő finn példát követtük, hogy leírjuk, hogyan kell kerekíteni. Ilyen értelemben a szabály olyan dolgot mond ki, amiről úgy érezzük, hogy az ettől eltérő szabályozás nem volna elképzelhető. Maga az a tény, hogy vita volt arról, hogy kell-e ebben az ügyben törvényt hozni, utal arra, hogy egy magától értetődő dolog szabályozását tekintettük feladatnak. Ilyen szempontból amit a Nemzeti Bank elkezdett, segíti, hogy a lakosság széles körben és minél hamarabb megértse ezeket a szabályokat, felkészüljön rá. Semmiképpen sem gondolom, hogy a Nemzeti Bank, amelynek képviselői jelen vannak, és szükség esetén ők is hozzá tudnak szólni, nem akarják a parlamenti döntést befolyásolni. Mert megítélésünk szerint itt nemigen lehet másfajta kerekítési szabályról döntés hozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről azt tudom mondani az ellátottak létszámával kapcsolatban, hogy körülbelül 5 millió transzferről van szó, de ennél kevesebb ellátottról. Egyszeri intézkedés szükséges a fix összegű ellátások esetében, ott egyszerűen úgy kell megállapítani az ellátás nagyságát, hogy az kerek összeg legyen. Viszont az indexált, emelt ellátások esetében minden egyes emelés alkalmával kerekíteni kell, illetve a folyósításkor is kerekíteni kell abban az esetben, ha valamilyen levonás érinti az ellátást, gyerektartást kell fizetni a rokkantnyugdíjból, most mondtam egy példát, vagy köztartozást kell megfizetni, vagy késedelmi pótlékot, vagy jogosulatlanul vett fel ellátást a nyugdíjas. Ilyen esetekben tehát alkalmanként kell kerekíteni. A jóléti transzfer esetében mindig felfelé kerekítés történne.
Az idén 150 millió forint lesz a kerekítés kihatása, és a jogosultak 60 százalékát érinti valamilyen formában.
ELNÖK: Köszönöm, de én itt a tömegközlekedési korkedvezményre gondoltam. Az hány főt érint körülbelül?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tömegközlekedésben tengelyen dolgozó buszsofőrökről beszélünk. Ők 17 ezren vannak. Körülbelül 20 százalékuk az, aki a típusfüggőség miatt nem jogosult ma korkedvezményes nyugdíjra, mert modern, korszerű járművön dolgozik, és ebben az esetben a pillanatnyi szabályok szerint nem illeti meg őket a korkedvezmény. Három évig érvényes a korkedvezmény bővítése típustól függetlenül, mert 2011-től új jogszabályt kell készítenünk a korkedvezmény-biztosításra vonatkozóan. Ez a kormány törvényi kötelezettsége. Ebben a három évben évente olyan 30-40 személy egy évvel korábban tud nyugdíjba menni ebből az iparágból. Összesen körülbelül 90-95 embert érint három év alatt, és további 1700 fő meg fog szerezni egy évvel több korkedvezményt, amit majd szerzett jogként valamikor, amikor nyugdíjba vonul, érvényesíteni fog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elgondolkodtató, hogy a "kemény" szakszervezeti mozgalom 90 ember érdekében tudott megállapodást kötni. Van-e még kérdés? Nincs. (Barabásné Czövek Ágnes jelentkezik.) Hozzá kíván szólni, Ágnes? (Barabásné Czövek Ágnes: Véleményt szeretnék mondani.) Akkor parancsoljon!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Az előttünk lévő két törvényjavaslattal kapcsolatban azt érzékelem, a kérdésekből is és az elhangzott válaszokból is, hogy támogathatók. Azzal, hogy az MNB kampány indított, hogy hogyan kell érteni a kerekítést, nem rontott a mi döntési jogosultságunkon. Mindenképpen szükséges is lesz az elkövetkezendő egy-két hónapban, amíg a rendszer beáll, hogy egyfajta felvilágosító munka induljon ezen a területen. Ez két rövid, természetesen annál nagyobb horderejű törvényjavaslat, amit remélhetőleg el is fogunk fogadni.
Elnök úrral csak annyiban vitatkoznék, hogy ha 17 ezer fő van, annak a 20 százaléka nem 90-100 fő lesz, legfeljebb nem az elkövetkezendő három évben kerül sorra számukra a kedvezmény megállapítása, mint ahogy el is hangzott. A szocialista frakció mindkét törvényjavaslatot elfogadásra javasolja. Azt gondolom, hogy a kérdések minden paragrafust érintettek, és a válaszok is korrektek voltak. Köszönöm.
ELNÖK: Hallottuk, hogy három év múlva új szabályozás lesz, addig pedig 90 embert érint. Nem mondunk egymásnak ellent. Nyilván mindenki szereti fényesebbre csiszolni a megállapodást, pláne, ha érintett benne. Nem képviselő asszonyra gondolok elsősorban, hanem az érdekképviseletekre.
Döntés a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságról
Ha nincs több kérdés (Nincs jelentkező.), márpedig úgy látom, hogy nincs, akkor szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Külön kell döntenünk. T/4856. számmal a kerekítés szabályairól szóló nagy horderejű, nagy jelentőségű törvényjavaslat szerepel. Kérdezem, ki az, aki ezt általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Egy. Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Akkor a bizottság egy tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Következik a második szavazás, a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapításával kiegészített, kis salátaszerű törvény az 1 és 2 forintosokról. Aki ezt általános vitára alkalmasnak találja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság ezt egyhangúlag általános vitára ajánlotta.
Előadót kell állítanunk. Barabásné Czövek Ágnes. Melyikhez? (Barabásné Czövek Ágnes: Mind a kettőhöz.) Mind a kettőhöz? Jó. Köszönöm szépen. További eredményes és jó munkát kívánunk a kormányzati szervek képviselőinek.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/4065. szám alatt, Szabó Lajos és Lakos Imre képviselők önálló indítványa. Itt a módosító javaslatokról kell tárgyalnunk. Köszöntöm a Bartal Róberttel kiegészült előterjesztői csapatot.
Egy módosító javaslat van, Márton Attila képviselő úr indítványát kell megtárgyalnunk, aki azt javasolja, hogy 2009. január 1-jén veszítse hatályát a törvény. Az előterjesztő támogatja-e ezt?
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bocsánat, először az előterjesztő álláspontját kérdeztem. A Pénzügyminisztérium ebben az esetben nem előterjesztő.
SZABÓ LAJOS (MSZP), előterjesztő: Nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A kormány?
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A kormány sem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e a javaslathoz? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk róla. Kérdezem, ki az, aki Márton Attila képviselő úr indítványát támogatja. (Szavazás.) Tizenkettő. Tehát a bizottság többsége nem támogatja a javaslatot.
Úgy tudom, több indítvány nincs, akkor ezzel végeztünk. Köszönöm szépen a részvételt.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény. Köszöntöm az előterjesztőket, Kincses Gyula urat és kolléganőjét.
A köztársasági elnök átiratának tárgyalása
Együttes tárgyalást javasolnék. Van értelme annak is, hogy külön-külön beszéljünk erről. Ugyanis a bizottság egyrészt lefolytathat egy vitát arról, hogy a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslattal mi a helyzet, és akkor tarthatunk egy kvázi kis plenáris vitát, másrészt tárgyalhat a konkrét módosító indítványokról, hiszen ehhez a jogszabályhoz 55 módosító indítvány érkezett.
Én összevont vitára tennék javaslatot, tekintettel arra, hogy a módosító indítványok kapcsán van lehetőség arra, hogy a bizottság az általános érvényű megállapításait is kifejtse. De ha valakinek van ettől eltérő javaslata, kérem, jelezze, mert semmi jónak nem vagyok az elrontója, nehogy valaki félreértsen. (Nincs jelentkező.) Egy dolgot javasolnék megfontolásra, Domokos alelnök úr javaslataként is, hogy ha esetleg koncepcionális megállapítás van, ami érinti mind az 55 módosító indítványt, azt is el lehet mondani. Hiszen itt vannak olyan módosító indítványok, amelyek elég szorosan összefüggnek, össze is kapcsolódnak egymással. Az előterjesztőket tekintve szintén némi azonosságot látok több módosító indítvány esetében. Tehát a bizottsági ülés kvázi általános vitáját és a módosításokról szóló vitát úgy is össze lehet vonni, ha ezeknek a pontoknak a koncepcionális ismertetése együttesen történik meg az előterjesztők részéről. (Nincs jelentkező.)
Több variációt nem tudok javasolni, már mindet elmondtam. Lényegében véve mindenki úgy érvel, úgy beszél, ahogy akar. Az előterjesztőknek adnám meg a szót, hogy néhány általános megjegyzést fűzzenek a módosításokhoz, mielőtt neki kezdünk a vitának.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Annyiban pontosítanám, hogy csupán kormányvéleményt tudunk mondani, nem vagyunk előterjesztők, mert parlamenti bizottsági, illetve képviselői javaslatokról szavazunk, a tárca nem előterjesztő ebben az értelemben.
ELNÖK: Akkor azt javaslom, államtitkár úr, hogy a kormány álláspontját összességében ismertesse a módosító javaslatokról, azután, ha majd konkrétan tárgyaljuk ezeket, elég lesz "igent", vagy "nemet" mondani, vagy az egyéb elutasító álláspontot kifejteni. Ha a köztársasági elnök által visszaküldött és megjegyzésekkel kiegészített javaslatról a kormány koncepcionális álláspontját elmondja nekünk, akkor mi ebből tudunk dolgozni.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A kormány azt gondolja, hogy a köztársasági elnök úr egy lehetőséget adott arra, hogy ez a törvény a megfelelő garanciákban tovább erősödjön, és ilyen értelemben a törvény tartalmaz pontosításokat, tartalmaz olyan elemeket, amelyek egyértelműbbé teszik a nemzeti kockázatközösséget, konkrétabbá teszik annak tartalmát, a fejkvóta megállapításánál szintén. Egyáltalán, azokat a kérdéseket, amelyeket az elnök úr szakmai kérdésként és nem eljárásjogi, illetve politikai kérdésként vetett fel, a mi felfogásunk szerint a bizottság által benyújtott módosítások, hiszen nem a tárca kapta vissza a törvényt, hanem a parlament, tartalmazzák. Ezért a tárca ezekkel egyetért.
A minisztérium kompetenciájába tartozott a végrehajtási szabályok koncepciójának elkészítése. Ezeket részint a szakmai szervezetekkel végigvitattuk, részint a képviselők megismerték, és a hatálybalépéskor ezek a jogszabályok is meg fognak jelenni. Mindezek alapján azt gondolom, hogy érdemben, alapkonstrukciójában nem változik a törvény, hiszen az elnök úr nem kérdőjelezte meg a törvény alapkoncepcióját, konstrukcióját, ugyanakkor pontosabb, illetve több garanciát adó törvényt szavazhat meg ma a parlament.
A benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e ehhez valaki kiegészítést, megjegyzést, véleményt fűzni. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor térjünk át a módosító javaslatok tárgyalására.
Az 1. pont Csáky András képviselő úr indítványa. A preambulum szövegét javasolja módosítani. Kormányálláspont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Senki. Egyharmadot sem kapott.
A 8. pont következik, az egészségügyi bizottság indítványa. Kormányálláspont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 9. pont az egészségügyi bizottság indítványa. Kormányálláspont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 28. pont az egészségügyi bizottság módosítása. A kormányálláspontot kérdezem.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 29. pont következik. Kormány?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 31. pont az egészségügyi bizottság javaslata.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): A kormány egyetért, támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 32. pont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 38. pont az egészségügyi bizottság javaslata. Kormányálláspont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 39. pont az egészségügyi bizottság javaslata.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 48. pont szintén az egészségügyi bizottság indítványa. A kormányálláspontot kérdezem.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezik senki. Szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 49. pont az egészségügyi bizottság javaslata.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
Az 50. pont az egészségügyi bizottság indítványa. Kormány?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
Az 51. pont következik. Kormányálláspont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
Az 52. pont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
Az 54. pont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
Kérdezem, hogy kíván-e még valaki valamelyik indítványról szavazást kérni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Van-e tudomása valakinek olyan módosításról, amelyről az ajánlás nem rendelkezett? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen sem. Köszönöm szépen.
Ha nincs több észrevétel, akkor ezt a napirendi pontot is, a bizottsági ülést is lezárom. Holnap 13 óra 30-kor találkozunk, akkor lesz bizottsági ülés. Köszönöm mindenkinek a részvételt. További jó munkát. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 13 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit