KPSZB/4/2007.
KPSZB/76/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. február 25-én, hétfőn 16 óra 22 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Schmidt Ferenc (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Babák Mihálynak (Fidesz),
Tóth András (független) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Pettkó András (MDF), előterjesztő
Tóth Károly (MSZP), előterjesztő
Rézmovits Ádám, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 22 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság tagjait. Engedjék meg, hogy külön is köszöntsem Szűcs Erika képviselő asszonyt, aki bekapcsolódik munkánkba. Keller úr helyett egy hölgyet kaptunk, gondolom, ez segíteni fog javítani munkánk stílusán, tartalmán. Jó munkát kívánunk.
Mai ülésünkre két napirendi pontra készült javaslat. Az írásos meghívóhoz nem érkezett észrevétel, ezért javaslom, hogy szavazzunk róla. Egyúttal jelenlét-ellenőrzést is tartunk. Aki támogatja a napirendi javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez huszonöt. Köszönöm szépen. A bizottság tehát egyhangúlag elfogadta napirendjét, egyben határozatképes.
Az 1. napirendi pontunk a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/4899. szám alatt, Pettkó András és Hock Zoltán MDF-es képviselők önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról kell majd állást foglalnunk. Külön köszöntöm Pettkó Andrást az előterjesztők nevében, illetve a kormány képviselőjét. Először az előterjesztőnek adok szót rövid ismertetésre.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF, előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja tavaly márciusban egy hatpontos törvénymódosítási csomagot állított össze az úgynevezett egyszázalékos törvény kapcsán. Azt követően másfél hónappal javaslatunkat a Magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megtárgyalta és támogatta tárgysorozatba-vételét. Ezzel párhuzamosan a kormány maga is elkészítette a maga 1 százalékos csomagját, amelyet a tisztelt Ház a tavasz folyamán megvitatott. A kormány a mi javaslatunkból 4 pontot átvett, 2 pontot nem. Ezt a két pontot nyújtottuk be ismételten Hock Zoltán képviselőtársammal. Ezt a két pontunkat ismét támogatta tárgysorozatba-vételre az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság az előző heti ülésén.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önökkel ismertetni ezt a két pontot. A két pont arra a problémára keres megoldást, hogy az 1 százalékos felajánlások tekintetében, amikor az adózó állampolgár erről rendelkezik, és azt szeretnénk mindannyian, hogy minél többen rendelkezzenek ilyen felajánlásról, arra nem érkezik válasz, hogy igen, megérkezett a felajánlása. A mi konkrét javaslatunkat azért olvasom fel szó szerint, mert több képviselőtársam félreértette. A mi javaslatunk az, hogy ha a kérelem teljesített, az adóhatóság a rendelkező évben kiküldött adóbevallási csomagban, elektronikus adóbevallásnál elektronikusan értesítse az adózót.
Mindannyian, akik adózó állampolgárok vagyunk, én magam is és képviselő társaim is január első heteiben az adóhatóságtól kapunk egy szép fehér borítékot. Abban most már nincs sem adóbevallási ív, mert azt elektronikusan töltjük le az APEH honlapjáról, sem részletesen, 30-40 oldalas magyarázat, hogy hogyan kell az adóbevallásunkat kitölteni. Van benne egy csekk, hogy ha van valakinek különbözete, azt be tudja fizetni. Ez mind névre szóló levél, amit minden adózó állampolgár megkap. Mi azt szeretnénk, ha ebbe a névre szóló levélbe egy egyszerű behúzó technika segítségével - egyébként az APEH-et felhívtam, és ismertettem velük ezt a javaslatunkat, és azt mondták, hogy technikailag ez megoldható - kerülne be az, hogy tisztelt adózó állampolgár, az ön felajánlása megérkezett. Ez az egy plusz papírköltség terhelné a költségvetést, mert többen azt mondják, hogy ez mennyi pénzbe fog kerülni. Minimális pénzbe valóban fog kerülni, viszont ne felejtsük el, hogy ez olyan előnnyel járna, hogy az adózó állampolgár meg tudna arról győződni, hogy megérkezett a felajánlása, az adózó állampolgár éppen abban az időszakban kapna visszajelzést, amikor az újabb adóbevallását tölti ki. Hiszen ezt a csomagot használjuk adóbevallásunk elkészítésekor. Aki viszont elektronikusan adja be a bevallását, Magyarországon több mint 500 ezer ilyen adózó van már hál' istennek, és remélem, hogy minél több ilyen lesz, ők elektronikus úton kapnának egy visszajelzést, hogy a felajánlásuk megérkezett.
Ez egy első szakaszban lévő módosító javaslatunk. Abban különbözik a KDNP javaslatától, mert a KDNP is hasonló módosítást javasolt, de azt a bizottságunk nem tartotta még tárgysorozatba-vételre sem alkalmasnak, mert valójában pluszköltségeket jelentett volna, hiszen azt irányozta volna elő, hogy az adóbevallás beérkezésétől számított 5 hónapon belül visszajelzést kell adni. Ezt az MDF sem tudta volna támogatni, hiszen ez valójában pluszköltségeket jelentett volna a költségvetés számára. Az általunk kidolgozott javaslat viszont nem jelent hatalmas többletköltséget. Az adózási felajánlási kedvet tudná növelni.
A másik javaslatunk, amiről úgy szintén tavaly májusban már volt egy ötpárti egyeztetés, ahol mind az öt parlamenti párt részt vett, a civil szervezetek egy másik csoportját szeretné támogatni egy új módszerrel. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon körülbelül 75 ezer civil szervezet és alapítvány van bejegyezve. Ezek egyharmada jól működik, másik egyharmada vegetál, a harmadik egyharmad szinte nem is működik. Ennek az első egyharmadnak, amely körülbelül 20 ezer civil egyesületet, alapítványt jelent, hál' istennek van egy jelentős része, amely különböző, akár európai uniós, akár hazai pályázatokon nyernek 500 ezer, 1 millió, 1,5 millió, vagy akár 2 millió forintot is. De ezek a pályázatok többségükben utó-, vagy keresztfinanszírozású pályázatok. Sajnos, a civil egyesületek és alapítványok nem rendelkeznek hitellel. Hiába mennek el egy bankhoz, hogy nekik van egy megnyert programjuk, és szükségük volna valamilyen áthidaló hitelre, miután semmijük nincs, amit a bankoknak fel tudnának ajánlani ellentételezésképpen, amennyiben nem fizetik vissza a pénzüket, ezért a civil szervezetek, alapítványok a bankok számára nem hitelképesek.
Több európai uniós országban, például Lengyelországban is egy úgynevezett civilbankot üzemeltet az állam, ez a kvázi civilbank ad az egyesületek számára rövid távú, 3-6-9 hónapos hitelt. Azt gondoljuk, hogy Magyarországon van egy jó intézmény, a nemzeti civil alapprogram. Az erről szóló törvényben benne van, hogy a program létrehozhat, adhat ilyen hitelt. Ezért a javaslatunk az, hogy az úgynevezett felajánlott és bent ragadt 1 százalékokat, ami éves szinten 350-400 millió forint, például az előző évben 374 millió forint volt, három év alatt töltsük fel, és a nemzeti civil alapprogramon belül alakuljon egy olyan rész, amely ezzel a civil szervezetek számára rövid távú hitelt tud biztosítani. Egyébként vannak erre számításaink is. Egy 4 százalékos hitel esetén és egy 1 milliárd 200 millió forintos alap esetén, 6 hónap után az alap saját magát el fogja tudni tartani.
Az ötpárti egyeztetésen annak idején megállapodtunk abban, hogy lépni fogunk ebben az ügyben, ezért is nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot. Felmerül a kérdés, hogy miért pont a nemzeti civil alapprogramhoz javasoltuk ezt tenni. Azért, mert a többi politikai párt ezt találta a legjobb megoldásnak. Ezért nyújtottam be ezt, mert egy megállapodásra törekvő ember vagyok, a másik 4 párt azt mondta, hogy a NCA keretein belül tegyük ezt meg. Számomra az is jó megoldás lett volna, ha a kormány 3 köztisztviselővel létrehozta volna ezt az alapot, de a politikai pártok az ötpárti egyeztetésen egybehangzóan azt mondták, hogy az NCA-hoz kerüljön. Ezrét nyújtottuk Hock Zoltán képviselőtársammal a második szakaszban ezt a módosítás, amit az emberi jogi bizottság támogatott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja?
RÉZMOVITS ÁDÁM (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Rézmovits Ádám vagyok, a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadások főosztályának főosztályvezető-helyettese.
A kormány nem támogatja a javaslatot, alapvetően a következők miatt. Egyfelől jelenleg az 1 százalékos felajánlásokkal kapcsolatban az az alapelv, mondhatni jól működő gyakorlat, hogy a sikeres rendelkezésekről, ami az elsöprő többséget teszi ki, az adózók nem kapnak értesítést. Csak akkor kapnak ilyet, ha az általános gyakorlattal ellentétben akár az adózó, akár a kedvezményezett hibájából megtörik a folyamat. Ebben az esetben a felajánló értesítést kap arról, hogy nem teljesül a felajánlása a meghatározott okok miatt. Ez a gyakorlat megfelelő, hiszen abban az esetben, ha a felajánló nem kap értesítést, úgy tekintheti, hogy a felajánlása sikeres volt. Sőt, ellenőrzési lehetősége is van, az APEH honlapján az év végén, a rendelkezési év végén feltüntetik azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyek kaptak támogatást.
Ahogy az előterjesztő is utalt rá, arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy ilyen feladat végrehajtásának, amely szerint minden adózó értesítést kap a sikeres rendelkezéséről, bizony nem elhanyagolható a többletköltsége, figyelembe véve azt, hogy az egyszázalékos törvény ősszel elfogadott módosítása jelentős többletfeladatot hárít az APEH-re. Ez gyakorlatilag újabb többletfeladat lenne, ami a mostani forrásokba már nem férne bele. A javasolt megoldással kapcsolatban azt el kell mondani, hogy az adócsomagot nem az adózók teljes körének küldik ki, mert két markáns csoport van, amelyik nem önadózó, és nem is az ügyfélkapun keresztül küldik be adóbevallásukat, hanem munkáltatói és adóhatósági bevallás révén teljesítik bevallási kötelezettségüket, tehát adócsomagot nem kapnak. Tehát ez a megoldás nem lenne teljes körű. Ebbe a két csoportba mintegy 1 millió személy tartozik, és rájuk alapvetően elmondható, hogy rendelkeznek az 1 százalékról. Ezen okok miatt nem támogatja a kormány azt a javaslatot, hogy mindenki kapjon értesítést.
Röviden megpróbálnék a másik javaslatról is szólni. Két ok van, ami miatt nem tudja támogatni a kormány ezt. Az egyik az, hogy az 1 százalékos felajánlás meghatározott közcélra történik. Amikor az adózók megteszik felajánlásuk, mindig egy meghatározott közcélt preferálnak. Ezzel szemben a nemzeti civil alapprogram alapvetően szervezetek működésére, fenntartására szolgál, tehát ezzel ellentétes célokra fordítaná a forrást. Ez a két célrendszer ilyen szempontból nincs összhangban. A másik fontos tényező, hogy a javaslat a nemzeti civil alapprogramnak egy olyan területére kíván többletforrást átcsoportosítani, amelyre nem lenne szükség, ugyanis a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény alapján az NCA-nak most is lehetősége van arra, hogy a benyújtott javaslatban megnevezett célra, a rövid távú likviditási problémák megoldására nyújtandó visszatérítendő támogatására egy adott forrást elkülönítsen. Ezért nem tartja indokoltnak a kormány ezt a többletforrást átcsoportosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői kérdés, észrevétel? Először Tukacs István.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nemrégiben tárgyaltunk az úgynevezett egyszázalékos törvényről, és üdvösen egyszerűsítettük a rendszerét abból a szempontból, hogy az adózó minél egyszerűbben találhassa meg azt a módot, hogy felajánlhassa az adója 1+1 százalékát, ha ezt akarja. Azt gondolom, ez nagyjából konszenzusos döntés volt, hiszen mindenki úgy gondolta, hogy ez a változtatás fontos. Nyilván elvégeztünk másfajta változtatásokat is.
Előttünk fekszik most két javaslat, és mindkettővel kapcsolatban hadd fejtsem ki az aggályaimat. Az első kezdeményezés úgy szól, hogy ne csak azok kapjanak értesítést a felajánlók közül, akiknek nem ért célba a felajánlása, hanem azok is, akiké célba ért, tehát megtörténik az átutalás. Ha az elmúlt időszakban az egyszerűsítés volt a célunk, ezt a kezdeményezést bonyolultnak érzem az elérendő célhoz képest. Pluszmunkát, pluszköltséget jelent egy hivatalnak, és persze a rejtett bizalmatlanságot is jelzi. Ugyanakkor nem érünk el vele olyan eredményt, mint amit az előterjesztők gondolnak, hiszen azt, hogy Magyarországon felajánlhatják az 1+1 százalékukat az adózók, elég közkeletű információ. Úgy gondolom, aki adózik, ezzel a ténnyel általában tisztában van. Ezért ez nem serkentené nagyobb felajánlásra azokat, akik megtehetik ezt a felajánlást.
Különösen ódzkodnék minden olyan megoldástól, ami a jelenlegi rendszert még inkább bonyolítja, bürokratizálja. Hadd mondjam el személyes kalandomat. A személyi jövedelemadó-bevallásomban természetesen felajánlottam az egyik 1 százalékomat civil közösségnek. Időközben az adóm összege változott, ahogy ezt az APEH rövid revízióval megállapította. Jelzem, többet vallottam be, mint amennyit kellett volna. Értesítettek arról, hogy megteszik a korrekciót az 1 százalék esetében. Ez a következőképpen történt. Ezt ajánlottan megkaptam, a drága jó posta természetesen akkor jön, amikor nem vagyok otthon, tehát a küldeményért a postára kellett mennem, és örömmel értesülhettem róla, hogy a hivatal elvégezte a dolgát. Mindezt ilyen bonyolultan. Úgy gondolom, őrizkednünk kellene ezektől a megoldásoktól, mert sejtettem, hogy a törvény alapján jár el az APEH, és teszi a dolgát. Tudom, hogy nem lehet személyes élményekből ítélni, csak a példa kedvéért mondtam el.
A dolog másik részével kapcsolatban inkább súlyos elvi kifogásaimat hangoztatnám. Tisztában vagyok vele, hogy a civil közösségeknek leginkább az a bajuk, hogy néha nem rendelkeznek azzal az áthidaló pénzforrással, ami esélyt adna nekik a túlélésre, hiszen a pályázati pénzeik nem folyamatosan, hanem ciklikusan érkeznek, és addig is működni kell. Ez egy nagyon súlyos és komoly gond. Ugyanakkor az, hogy olyan adózók felajánlásai, amelyek valamilyen oknál fogva nem érnek célba, kerüljenek be a civil alapba, elvileg ellenzem. Azért ellenzem, mert az adózó nem az NCA-nak, hanem egy meghatározott közösségnek szánta a pénzét, ergo a szándékait nem torzíthatja el a parlament sem semmilyen döntéssel. Az adózó szándékait tiszteletben kell tartani, hiszen szándéka volt a törvény alapgondolata, amely nagyon helyes, és úgy gondolom, ezt tiszteletben kell tartani.
Ezért tehát ezt a kvázi civilbankot, amely az NCA berkein belül működne, a magam részéről elfogadom. Az NCA bizonyára meg tudná oldani ezt a feladatot, bár picinyke kételyeim ebben is lennének. Ugyanakkor azt gondolom, nem ezen a csatornán kellene forrást teremteni az átmeneti likviditási zavarok kezelésére a civil szervezeteknél, mert ez súlyosan sérti a törvény alapgondolatát, az önkéntes felajánlás elvét egy meghatározott közösségnek, egyháznak, vagy szervezetnek. Ennyit szerettem volna mondani, tisztelt bizottság, tisztelt elnök úr. Mélységesen tiszteletben fogom tartani az ötpárti egyeztetésen elfogadott szándékokat, ugyanakkor ezeket az érveket a tisztelt bizottságnak figyelembe kellene venni. A magam részéről nem támogatnám ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Röviden, indoklás nélkül bejelentem, hogy a Fidesz részéről támogatjuk a javaslatot. Megadom a szót az előterjesztőnek.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Három dologra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Azt gondolom, ha kapnának az adózó állampolgárok visszajelzést, hogy megérkezett a felajánlásuk, akkor ez a felajánlási kedvet biztosan növelné. A másik, az általunk beterjesztett rendszer nem bürokratikus. Azt nem mondom, hogy kerül pénzbe, de tényleg nem nagyságrend, és technikailag simán meg lehet oldani.
A harmadik, amit szeretnék mondani, Magyarországon azáltal, hogy 2-3 évvel ezelőtt - pontosan nem emlékszem rá, de akik csak pénzzel foglalkoznak, és nem a civil szervezetek szemüvegén keresztül nézik a világot, a költségvetési bizottságban ülünk, önök pontosan emlékeznek arra, hogy nemrégiben a kormány egy módosítás kapcsán kivette a törvényből, hogy a munkaadóknak kötelező elkészíteni a munkavállalók adóbevallását. Ennek következtében Magyarországon drasztikusan csökkent a munkáltatók által elkészített adóbevallás, mondhatom, hogy a felére csökkent. A másik tényszám, hogy az elektronikus adóbevallás hál' istennek egyre népszerűbb lesz Magyarországon. Nem tudom, tudják-e, hogy az APEH honlapján több mint 1 millió ember tölti ki az APEH szoftvere segítségével saját adóbevallását. Tehát itt most már olyan számokról beszélünk, hogy előbb-utóbb egyre több ember fogja elektronikusan beküldeni az adóbevallását. Ez több szempontból is jó, hiszen nem papírlapon kell az ellenőrzéseket elvégezni, hanem elektronikusan ezt meg lehet tenni. Azt gondolom, ez a visszajelzés nem kerülne hatalmas összegbe.
A másik pedig, ami a civil szervezetek tekintetében fontos, hiszen ez a harmadik láb lenne az, ami a politikától való eltávolodását tudná elősegíteni. Ha körbenézek, minden parlamenti párt, akár az MSZP, akár a Fidesz, akár a KDNP, vagy az SZDSZ mindig azt mondja, hogy a civileket függetleníteni kell a politikától. Ez az úgynevezett kvázi civilbank újabb támaszt jelentene, az 1989-es alapítási törvény, az egyszázalékos törvény és az NCA-törvény után újabb láb lehetne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor mindenki eldöntötte, hogyan kíván szavazni, ez meg is történik. Aki általános vitára támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Ellene? Tizennégy. Tartózkodott? Kettő. Így nem kapta meg a többségi támogatást. Köszönöm szépen az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének a közreműködést. Előadót nem állítunk, a bizottság írásban juttatja el véleményét a Háznak.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, a H/5002. szám alatt benyújtott határozati javaslatra, amely a nemzetbiztonsági bizottság önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tóth Károly képviselő úr képviseli az előterjesztőt. Rövid szóbeli ismertetésre átadom a szót.
TÓTH KÁROLY (MSZP), előterjesztő: Köszönöm, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Váratlan esemény történt. Volt egy parlamenti vizsgálóbizottság, amely hosszú évek alatt elvégezte munkáját, és majdnem egyhangú többséggel, egy tartózkodás mellett el tudott fogadni egy jelentést. A nemzetbiztonsági bizottság által beterjesztett határozati javaslat pedig nem szól másról, mint a jelentésben meghatározottak országgyűlési határozattá emeléséről abból a szempontból, hogy ki melyik minisztériumtól, melyik főhatóságtól a parlament mely bizottsága előtt adjon számot az utóellenőrzésről. Kérem, hogy tartsák általános vitára alkalmasnak. A bizottságot annyiban érinti, hogy azok a területek, amelyek a VPOP-t közvetlenül érintik, a költségvetési bizottság előtt adjanak számot az utóellenőrzés tapasztalatairól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Majd április 30-ig feladat lesz a bizottság számára, ha ez a javaslat országgyűlési határozattá válik. Ehhez hozzászólás, kérdés, észrevétel? Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Áttekintve az ügyet, azt gondolom, ez jó, hogy előttünk van, mert azt jelenti, hogy ez kiderült, és annak mindig örülök, ha ilyen visszaélések kiderülnek. Különösen azért, mert látjuk azt, hogy nem elég jó törvényeket hozni, a kivételek mindig hordoznak magukban olyan kockázatokat, amelyekkel vissza lehet élni. Ennek legfőbb ellenszere az, ha a munkafolyamatba be van építve az ellenőrzés. Itt is ez történt, hogy a VPOP ellenőrzési főigazgatósága rendelte el az ellenőrzést, és így derültek ki azok a visszaélések, amelyeket egy közhasznú szervezet követett el, visszaélve azzal a jogrendünkbe beállított lehetőséggel, hogy vámmentesen tudnak importálni. Utána kereskedelmi forgalomba hozták a termékeket. Én támogatom a nemzetbiztonsági bizottság határozatát, és javaslom, hogy a bizottság is támogassa. Azt hiszem, hogy a jogszabályokban olyan sokat nem tudunk tenni, hiszen itt uniós kötöttségek is vannak, és azokat be kell tartani. Talán egy pici pontosítás belefér, ha ezzel akarunk foglalkozni, de meggyőződésem, hogy inkább egy munkafolyamatba beépített ellenőrzés a megfelelő.
Amivel viszont foglalkozni kell, az a kormány feladata, hogy az egyes szervei hogyan tudnak, vagy nem tudnak együttműködni. Talán nem a pénzügyminiszter, hanem inkább a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, vagy a kormányfő az, aki ezt a fajta együttműködést ki tudná alakítani. Összefoglalva, javasolnám a bizottságnak, hogy fogadja el a határozatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) A Fidesz szintén támogatja a javaslatot. Szavazás következik. Aki egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. A bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot. A bizottság véleményét írásban fogjuk ismertetni.
Köszönöm szépen. Mára elvégeztünk a munkánkat. Ezen a héten további bizottsági ülés nem indokolt. Jövő héten várható, de hogy melyik napon, erről később döntünk. Köszönöm szépen. További jó munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 56 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit