KPSZB/8/2008.
KPSZB/80/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. március 12-én, szerdán 15 óra 18 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Herényi Károly ügyrendi javaslata *
Vita az ügyrendi javaslatról *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Csáky András szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló törvény alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez tárgyú országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Seregélyes Kálmán szóbeli kiegészítése *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az ORTT 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kovács György szóbeli kiegészítése *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról *
Új tag delegálása az ORTT költségvetését előkészítő albizottságba *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Balla György (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Szabados József (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Végh Tibornak (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (független),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz).
Dr. Csáky András (MDF), előterjesztő
Dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára
Szikszainé dr. Bérces Anna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Seregélyes Kálmán, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 18 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit, jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm meghívott vendégeinket és mindazokat, akik bizottsági ülésünk iránt érdeklődnek.
A kiküldött napirendi javaslathoz három kiegészítést tennék. Egyrészt a 2. pontban szereplő, a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló, T/5190. számú törvényjavaslathoz sem, másrészt az 5. pontban jelzett, az új tulajdonosi programról szóló határozati javaslathoz sem érkezett módosító indítvány, ezért ezeket nem kell megtárgyalnunk. Így ezek levételét javaslom a napirendről. Viszont egy ponttal kiegészülne az ajánlás, a bizottság az ORTT tevékenységéről szóló beszámolót követően döntene az ORTT-albizottságba delegálásról.
Ha nincs észrevétel... (Herényi Károly jelentkezik.) Herényi Károly megragadta az alkalmat, parancsoljon, képviselő úr.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Elnök úr, napirend előtt egy javaslattal élhetek?
ELNÖK: A Házszabály szerint nem, de ha írásban eljuttatja képviselő úr hozzám...
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Akkor az egyebek napirendi pontnál fogom elmondani.
ELNÖK: Jó. Akkor döntünk a napirendi ajánlásunkról. Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Húsz. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság 20 igen szavazattal elfogadta napirendjét.
Most már elmondhatja Herényi Károly a javaslatát, hiszen van elfogadott napirendünk, a Házszabály szerint ilyenkor lehet ügyrendi jellegű kérdéseket felvetni. Megadom a szót.
Herényi Károly ügyrendi javaslata
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy javaslatot szeretnék tenni. Tegnap meglehetősen váratlanul ért mindnyájunkat a bejelentés az MVM átalakításával, vezetőjének eltávolításával kapcsolatban. Miután ismereteim szerint az MVM stratégiáját a meghatározott törvény alapján, kormányzati jóváhagyással folytatta, javaslom, hogy a bizottság hallgassa meg a miniszterelnök urat a döntés hátterének megvilágítása okán. A költségvetési és pénzügyi bizottság, talán a gazdasági bizottsággal együttes ülésen, hivatott arra, hogy a miniszterelnököt ebben a nagy horderejű lépésben meghallgassa, és hallgassa meg Kocsis Istvánt, az MVM vezérigazgatóját is hasonló módon, hiszen az ő véleményére is kíváncsiak lehetnénk.
Ezt azért terjesztem elő, mert a tegnapi döntés indokaként megjelent az árampiac liberalizációja, szerepelt az indokok között a liberalizáció inflatorikus hatása, a 30 százalékos energiaár-emelés, de tudtommal ez nem az MVM egyedüli döntése volt, hanem egy, a kormány által jóváhagyott stratégia része. Ezért érdekelne a dolog, ezt szeretném előterjeszteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi jellegű észrevétel hangzott el, így minden frakció részéről van lehetőség ehhez hozzászólni. Kérdezem, kíván-e ehhez bárki megjegyzést fűzni. Katona Béla jelentkezett, megadom a szót.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Azt gondolom, helytelen lenne azt a gyakorlatot bevezetni, hogy a bizottságunk személyi kérdésekkel foglalkozzon. Ezt a részét nem támogatom, hogy egy személyi döntés hátteréről bárkit is megkérdezzünk. Másrészt az energiapiacra vonatkozó ügyek a gazdasági bizottsághoz tartoznak, és a gazdasági bizottság a mai ülésén úgy is döntött, hogy megkérdezi a változtatásokról az illetékest. Ez nyilván nem a miniszterelnök lesz. Arról egyhangú döntés született, hogy tájékoztatót kérnek. Úgy gondolom, a gazdasági bizottság el fogja végezni a dolgát. A költségvetési bizottságnak ezzel külön nem kellene foglalkoznia.
ELNÖK: A Fidesz-frakció részéről én tennék hozzá néhány megjegyzést. Az egyik, hogy azért energiapolitikai kérdésekkel korábban is foglakoztunk, például az energiapolitikai koncepciót, vagy a földgázellátásról, a villamos energiáról szóló törvényt ez a bizottság is, ha nem is első helyen kijelöltként, de megtárgyalta.
De amit ennél nyomatékosabb érvnek tartok: ha jól olvastam a miniszterelnöki felmentés kommünikéjét, abban az szerepel, hogy a miniszterelnök úr a pénzügyminiszter urat bízta meg azzal, hogy az úgymond monopolhelyzet felszámolása, a szerkezeti, strukturális változások érdekében előterjesztést tegyen. Márpedig a pénzügyminiszter úr elsősorban ennek a bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ez indokolhatja azt, hogy ha már ilyen munkát kapott a pénzügyminiszter úr, akkor erről a bizottságnak is legyen valamilyen képe. Ez számomra inkább azt erősítené meg, hogy ha nem is a miniszterelnök urat, de legalább a pénzügyminisztert ebben az ügyben meghallgathatnánk, és az ő beszámolója kiegészülhetne egy olyan előterjesztéssel, egy olyan másik beszámolóval, ami az eddig elvégzett munka összegzése lenne. Hiszen számomra is az volt a furcsa a tegnapi bejelentéskor, hogy azzal az indoklással mentették fel Kocsis Istvánt, amivel megbízták. Tehát amikor a miniszterelnök kinevezte, akkor arra kapott felhatalmazást, hogy ezt a munkát végezze el, és most ez volt az indok arra, hogy felmentsék. De hát sok mindent produkál az élet.
Az MDF-frakció részéről Herényi Károlynak adom meg a szót.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm. Természetesen támogatjuk ezt a javaslatot, de korrigálni szeretném, amit Katona képviselő úr mondott. Engem nem a személyi döntés háttere érdekel, hanem itt egy stratégiaváltásról van szó. Indokoltnak tartom és elfogadom elnök úr javaslatát, hogy ne a miniszterelnököt, hanem a miniszterelnök által a bonyolítással megbízott pénzügyminisztert hallgassuk meg, hiszen ő "passzol" a bizottság profiljához. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A negyedik frakció nincs jelen, úgyhogy dönthetünk ebben a kérdésben. Herényi Károly szavaiból úgy vettem ki, hogy támogatja kvázi kompromisszumos javaslatként, hogy ezt tegyem fel szavazásra. Azt javasolnám a bizottságnak megfontolásra, hogy a pénzügyminiszter úrtól kérjünk egy beszámolót arról, hogy milyen munka zajlott eddig az MVM keretein belül, és milyen szerkezeti, vagy strukturális váltásokra számíthatunk a megbízása kapcsán, erről kezdeményeznénk egy meghallgatást.
Döntés az ügyrendi javaslatról
Kérdezem, ki az, aki a bizottság tagjai közül ezt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Nyolc. Nem támogatja? Tíz. Tartózkodott? Öt. Tehát a bizottság nem él ezzel a lehetőséggel. Csak megfontolásra javaslom, hogy a bizottság kétötöde kezdeményezhet bármilyen meghallgatást, ez a lehetőség a bizottság tagjainak rendelkezésére áll, ha ezt szükségesnek érzik.
Akkor most térnék rá napirendi pontjainkra. Összesen hat módosító javaslatunk van az 1. napirendi ponthoz, először ezeken menjünk végig.
Csáky András nyújtotta be a T/5191/2. számú módosítást. Kérdezem, hogy képviselő úr kívánja-e esetleg indokolni.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az ügydöntő népszavazás 2009. január 1-jétől teszi kötelezővé a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszüntetését. A parlament helyesen úgy fog dönteni, hogy április 1-től ezek szűnjenek meg, ezzel azonban azok az intézmények, amelyek erre a bevételre számítanak az idei évben, nehéz helyzetbe kerülnek. A parlament kötelezettsége, miután dönt arról, hogy a hátralévő időszakra a kieső pénzeket pótolja. Módosító javaslatunkban felkérjük a kormányt, hogy április 30-ig a kieső összegek pótlásáról gondoskodjon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány álláspontja, Kincses államtitkár úr?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): A kormánynak még nincs álláspontja, tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca nem támogatja az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés a bizottság tagjai részéről van-e? Igen. Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen. Elsősorban államtitkár úrtól valami indoklást kérnénk a rövid és elutasító nem okán. Másodjára azért szeretnék érvelni a javaslat fontossága és szükségessége mellett. Valóban, ahogy Csáky képviselő úr elmondta, a népszavazási kérdés úgy lett feltéve, én nem voltam a népszavazásnak híve, de a Fidesz ezt a törvényeknek megfelelően úgy rögzítette, hogy 2009. január 1-től lépjen hatályba a népszavazás eredményeként a vizitdíj és a másik két fizetendő díj eltörlése. Ez lehetőséget teremtett volna arra, hogy alkotmányos keretek között a következő esztendő költségvetésében pótoljuk a hiányzó pénzt, hogy a rendszer működőképes maradjon. A kormány azon döntésével, hogy a határidőt előrehozta, amire egyébként semmi nem kényszerítette, hiszen a népszavazás nem ezt eredményezte volna, gondoskodni kell, szerzett jog okán, a kieső bevételek pótlásáról, hiszen ez az egész rendszer működőképességét veszélyezteti. A tegnapi parlamenti vita során Tukacs képviselő úr azt találta mondani, hogy szembesüljenek az állampolgárok a döntéseik következményeivel. Nem erről döntöttek az állampolgárok, és ezzel a módosító javaslattal ki tudnánk küszöbölni azt a problémahalmazt, amit a kormány a hatálybaléptetési időpont előrehozatalával előidézett Ezt megfontolásra ajánlom a bizottságnak is, a kormány képviselőinek is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevételre most nem látok jelentkezőt, akkor Kincses úrnak adom meg a szót.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Kevesebb hangsúlyt fektetnék arra, hogy a kormány a népszavazás előtt is nyilvánvalóvá tette az álláspontját, az Orvosi Kamara is annak tudatában kampányolt a vizitdíj eltörlése mellett, hogy tudta, a kormánytól mit várhat. Lényegesebbnek tartom azt, hogy a kormány a /8. számon Vojnik Mária, Kökény Mihály, Schvarcz Tibor és mások által benyújtott változatot fogja támogatni, amelynek lényege az, hogy meg kell vizsgálni, hogy az ellátó rendszer mely szegmensében milyen problémákat okoz, milyen változásokat idéz elő, és az ezzel kapcsolatos kárenyhítési munkákat a kormánynak adott határidőig el kell végezni. Tehát nem arról van szó, hogy itt most valamilyen leckéztetésből, büntetésből azt mondjuk, hogy nem kárpótolunk, egye meg mindenki, amit főzött. Nem ez az az attitűd, ami miatt a javaslatot nem támogatjuk, hanem meg kívánjuk alaposan vizsgálni, hogy milyen forrásokból, milyen technikákkal, hogyan lehet ezt esetleg az ellátó rendszer minőségével összekötni, a prevenció támogatásával összekötni, hogyan lehet a praxisok, illetve az intézmények működőképességét úgy garantálni, hogy az egyúttal minőségjavulást is okozzon.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Igazán nem akarok kötekedni, de azért nagyjából mindenki tudta, hogy népszavazás lesz 9-én, és aki ebben az országban él, az nagyjából az eredményt is tudta. Ennek ismeretében mi gátolta meg, mi akadályozta meg a kormányt, hogy ezt a kutatómunkát a népszavazás előtt elvégezzék, hiszen készülhetett erre az eredményre?
ELNÖK: Úgy tűnik, nincs több kérdés. Kincses úr!
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A kormány meg kívánta várni a népszavazás eredményét.
ELNÖK: Bölcs kormány. (Derültség az ellenzéki oldalon.)
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen az elismerést.
ELNÖK: Sienában van egy allegorikus kép az ottani városházán, a jó kormányzás és a rossz kormányzás allegóriái szerepelnek, és a bölcsesség, mint tudjuk, a jó kormányzás ismérve. Ha nincs több kérdés, nincs több észrevétel (Nincs jelentkező.), akkor szavazhatunk. Az előterjesztő Csáky úr kíván-e még valamit hozzátenni? (Jelzésre.) Nem. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja a módosítást, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez látható kisebbség, az egyharmadot viszont megkapta.
A következő módosítások összefüggnek egymással, az 5191/3-4-5-6. szám alatt szerepelnek. Előterjesztőként én indokolnám ezeket. Lényegében arról van szó, hogy a népszavazás után a kormány is fontosnak és sürgősnek érezte, meghallva a referendum üzenetét, hogy már 2008. április 1-től tegyen javaslatot arra, hogy a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat eltörölje. Tehát nem 2009. január 1-től, hanem 2008. április 1-től. Ebben teljes mértékig egyetértünk a kormánnyal, bár erre nem kötelezi a népszavazás eredménye. De ha már ilyen döntés hoz a kormány, akkor szerintünk szükséges azoknak a bevételeknek, támogatásoknak a pótlása, amelyek kiesését részben az elmúlt évek rendszerbeli módosításai eredményezték, így például az amortizáció elvételét.
Csak hogy tudjuk, milyen összegről beszélünk: 15,8 milliárd forintról van szó, ami nem éri el a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak 1 ezrelékét sem. Tegnap példaként elmondtam, hogy amikor az új tulajdonosi program kommunikációjára 1,6 milliárd forintot költ a kormány, az majdnem annyi, mint amennyi bevételt a tandíjból várt. Így nyilván van még lehetősége arra, hogy ilyen átcsoportosítást év közben végrehajtson. Tegnap egyébként elmondtam azt is, hogy miért hamis az a logika, ami az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozik ebben a kérdésben. Nos, mivel a kormány előterjesztésében a T/5191. számú törvényjavaslatban nem szerepel ezeknek a pótlása, ezért a Fidesz benyújtott egy javaslatsort arra vonatkozóan, hogy ez a pótlás megtörténjen. A javaslat nem új, ezt tavaly ősszel a költségvetési vitában már benyújtottuk, hiszen ott is javasoltuk a vizitdíj, kórházi napidíj és a tandíj eltörlését. Egy belső átcsoportosítással van arra lehetőség, hogy már év közben ezeknek a fedezete megteremtődjön.
Tehát szándék és akarat kérdése csupán kormányoldalról, hogy akarják-e ezt, vagy sem. A tegnapi vita persze egy kicsit pesszimistává teszi az embert, de hát minden nap újabb lehetőséget hoz minden ember életében, így talán a parlamenti pártok életében is, mi ezt a lehetőséget szeretnénk most megadni a kormányoldalnak, hogy javaslataink támogatásával ez a pótlás történjen meg. Kérdezem államtitkár úrtól a tárca álláspontját.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): A tárca álláspontja, hogy nem támogatja, és nem tud olyan kormányzati szándékról, ami támogatná ezt.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor javaslom, hogy döntsünk. Hátha a szavazás után talán megérlelődik egy olyan kormányzati szándék, amelyik ennek támogatását is el tudja képzelni. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a 3-6. pontig terjedő módosító indítványokat támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) Köszönöm. Ez a kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 7. pont Schvarcz Tibor és társai indítványa. Képviseli-e ezt valaki? (Nincs jelentkező.) Nem. Államtitkár úr támogatja-e?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Nincs kialakult kormányálláspont a tekintetben, hogy ebben a formában kívánjuk-e támogatni. Tartalmilag a tárca teljes mértékben egyetért a módosítással, a tekintetben még nincs kialakult kormányálláspont, hogy ebben a jogtechnikai megoldásban, vagy másként kívánja-e ezt a kérdést rendezni, de tartalmilag így kívánja rendezni.
ELNÖK: Köszönöm. Itt két pont van. Úgy vettem ki államtitkár úr szavaiból, hogy a 7. számú indítványt nem támogatja.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Nincs kormányálláspont.
ELNÖK: Ezzel kezdtük a tárgyalást, ebben nincs újdonság a bizottság tagjai számára. Arra vagyok kíváncsi, hogy államtitkár úr igent, vagy nemet mond-e a tárca álláspontjaként.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Tartalmilag támogatjuk, de ebben a formában nem tudok igent mondani rá.
ELNÖK: Akkor megerősít abban, hogy nem támogatja.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm.
ELNÖK: Próbáltam a tárca álláspontját eltalálni. A tárca tehát nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosítást. (Szavazás) Egyharmad támogatja, a többség nem.
Az utolsó, 8. pont Vojnik Mária, Kökény Mihály és társai javaslata. Tárcaálláspont?
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Úgy látszik, vannak kérdések, amelyekre mégis csak van kormányzati megoldás, talán akarat is. Ha nem jelentkezik senki (Nincs jelentkező.), akkor szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki az 5191/8. számú módosító indítványt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
Ezzel a napirendi pontot lezárom. Államtitkár úrnak köszönöm a részvételt.
DR. KINCSES GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen én is.
ELNÖK: További jó munkát!
Áttérünk a 3. napirendi pontra, dr. Csáky András és Almássy Kornél képviselők önálló indítványára, T/5177. szám alatt. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat következik. Az előterjesztőt kérném, hogy rövid szóbeli indoklást fűzzön az indítványhoz.
Dr. Csáky András szóbeli kiegészítése
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnálom, hogy államtitkár úr elmegy, mert a tárcát is érinti a javaslat, és kíváncsi lettem volna, hogy mi a tárca álláspontja erről a módosító javaslatról. Az idei költségvetés 5. számú mellékletében szerepel a 26. pont, amely az idei évi bérpolitikai intézkedések támogatására 40 milliárd forintot biztosít, azonban ez a bérpolitikai intézkedés kizárólag a költségvetési szerveket érinti, holott közfeladatot nem csupán költségvetési intézmények látnak el. Sőt, a kormány kifejezetten ösztönzi például, hogy az egészségügyi intézmények "jöjjenek ki a költségvetési lét" alól, és nonprofit gazdasági társaság formájában végezzék további tevékenységüket. Úgy gondolom, ez indokolatlan megkülönböztetés, hiszen ugyanúgy közfeladatot látnak el, az ott dolgozókat méltánytalan hátrány éri, hiszen az átalakulások kapcsán mindenkor azt ígérték, és azt ígérik, hogy az előmenetelt illetően nem fog változni semmi azért, mert nem a Kjt., hanem a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak.
A módosító javaslatunk, amit Almássy képviselő úrral együtt nyújtottunk be, azt kezdeményezi, hogy miután a kormánynak egyébként is volt tennivalója a folyósítás és az elszámolás rendjét illetően február 28-ig, ennek határideje április 15-ig tolódjon ki, de a nem költségvetési szervként működő intézmények esetében is teremtse meg a lehetőséget, hogy a bérpolitikai intézkedések támogatására rendelkezésre álló keretösszeghez ők is hozzáférjenek. Ennyi az előterjesztés lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt köszöntöm a Pénzügyminisztériumból a bizottság ülésén. Meg is adom a szót.
A kormány álláspontjának ismertetése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány több okból nem támogatja a módosító indítványt. Egyrészt szeretném jelezni, hogy formai okokból is problémás, hiszen a költségvetési törvénynek olyan mellékletéhez nyúl hozzá, amely az önkormányzatoknak nyújt támogatást, tehát alapítványok, egyéb egyesületek, egyházak számára ez az előirányzat nem ad lehetőséget. Ez a 40 milliárd forint nem ilyen célokat szolgál. A másik probléma az, hogy kimondottan ez a bérfejlesztési támogatás a közszférában dolgozók bérének kompenzálásáról szól. Szeretném elmondani azt is, hogy az intézkedést, tehát a béremelést megelőző érdekegyeztető tárgyalásokon alakult ki az a megoldási mód, amit a költségvetési törvény tartalmaz. Tehát a közszféra dolgozóiról van szó, az ő esetükben nyújt kompenzációt a béremeléshez a törvény. Nincs szó semmiféle szektorsemlegességi problémáról, hiszen a költségvetésben biztosított források igazából attól függetlenül, hogy központi költségvetési szervről, vagy önkormányzati intézményről van szó, a közszféra dolgozói számára nyújtanak fedezetet.
Még egy dologra hívnám fel a figyelmet. Ugyanakkor nemcsak a közszféra, hanem a 100 százalékos állami tulajdonú, illetve a betéti gazdasági társaságok vonatkozásában is a költségvetés csakúgy, ahogy tavaly, a létszámváltozásokkal kapcsolatban ismét a céltartalékból biztosít fedezetet, és ennek a feltételei éppen most vannak kormányrendeleti szinten kialakítás alatt. Önmagában a bérfejlesztésre nem ad lehetőséget a törvényi szabályozás. Amennyiben nem ebben a formában, hanem megfelelő törvénymódosításokkal ezt a javaslatot elfogadnánk, az a költségvetés számára 9-10 milliárdos többletkiadást jelentene a szféra egészére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői észrevételekre nyílik lehetőség. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Parancsoljon! Barabásné Czövek Ágnes.
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Az alapján, amit Csáky úr és a tárca képviselője elmondott, túl sok hozzátennivalóm nincs. Nem látok abban ellentmondást, hogy némely intézmény átalakul, és más formában folytatja tevékenységét. Amikor erre sor kerül, az adott tulajdonos tisztában van azzal, hogy milyen forrásokhoz juthat, hiszen a közfeladat ellátására a normatíva rendelkezésre áll, de ahogy a tárca képviselője is jelezte, ezt a 40 milliárdot bizony az illetményalap feltöltésére tettük félre a költségvetésben, és most nincs igazából arra mód, hogy ezt a kört tágítsuk. Nem vitatva, hogy érdekes a felvetés, de csak a közszférában maradva, és nem kitágítva az alapítványokra, egyházi intézményekre, a közszférában is természetesen vannak olyan intézmények, amelyek már más formában működnek. Ott tudomásul veszik, hogy nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá esik a bérezés, ennek függvényében kell hogy megteremtsék rá a fedezetet. Ilyen módon azt tudom mondani, hogy a szocialista frakció nem támogatja a felvetést.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőnek adnám meg a szót, ha válaszolni kíván az elhangzottakra.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm szépen. Pontatlanul fogalmaztam, természetesen 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról van szó, és most hadd maradjak csak az egészségügyi területnél, hiszen ez olyan törvényjavaslat, amin lehet módosítani. Úgy gondolom, hogy a költségvetési törvény igenis diszkriminatív, mert az eddigiekben a normatív támogatás keretén belül például az egészségügyben ilyen probléma nem merült fel. Hiszen szektorsemlegesen a közfeladatot ellátók, függetlenül attól, hogy milyen intézményi formában, gazdasági formában látták el, mind részesültek ezekből az intézkedésekből. Eddig ezek az intézkedések az OEP-finanszírozott körre nem terjedtek ki. Ez egy közepes méretű városi kórház esetében 100 millió forintos nagyságrendű hátrányt jelent ugyanazért a tevékenységért, amit a költségvetési szervek esetében látnak el a kórházak. Ez igenis diszkriminatív, és ezt valamilyen módon kompenzálni kell. Ez a javaslat erre tesz kísérletet, és nagyon sajnálom, ha úgy gondolják, hogy ez így jó. Azok az intézmények, amelyek hallgattak a kormány üzenetére, és azt mondták, hogy kijönnek a költségvetési lét alól, és 100 százalékos önkormányzati nonprofit gazdasági társasággá alakulnak át, bizony most nagyon pórul jártak. Kérem, hogy nagyon gondolják meg. Nem azt mondom, hogy ez a megoldás, de akkor valamilyen megoldás legyen, tárgyaljunk róla. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Először a tárgysorozatba-vételről döntünk. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki az előterjesztés tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez hat fő. A többség nem támogatja, így sajnos nem kell döntenünk az általános vitára való alkalmasságról.
Ezzel a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartási szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez tárgyú 48/2007. (V. 31.) országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló határozati javaslat, H/5140. számmal. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk első helyen kiemelt bizottságként. Íme, a múlt árnya kísérti a bizottság ülését kormányzati negyed témában. Tisztelettel köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, akinek most megadnám a szót a szóbeli indokláshoz.
Seregélyes Kálmán szóbeli kiegészítése
SEREGÉLYES Kálmán (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Seregélyes Kálmán vagyok a Pénzügyminisztériumból. Tekintettel arra, hogy a kormány a kormányzati épületegyüttes megvalósítását felfüggesztette, ezért indokoltnak látja az ezzel kapcsolatos szerződés megkötésére és az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalás felső korlátjára vonatkozó korábbi országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését is. Erre vonatkozik a mostani javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr kiegészítését. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Egy picit csodálkozom, vagy meglepődöm azon, hogy a kormány előterjesztése viszonylag tömör, bár lényegében a javaslattal egyetértek. De amikor nemrégen az MDF képviselője, Katona Kálmán úr azonos tartalmú, bár nyilván részben eltérő indoklású határozati javaslatot nyújtott be, akkor szóba került, hogy a kormány rövidesen dönt az ezzel összefüggő feladatokról és ennek részeként ennek a határozati javaslatnak a visszavonásáról, és akkor - gondoltam - átfogóbb javaslat kerül elénk. Ezzel együtt, mivel nincs itt, arról nem tudok mit mondani, hogy milyen további lépések szükségesek, illetve milyen további lépéseket tervez a kormány. De a lépéseknek ezzel az elemével természetesen egyetértve, a szocialista képviselőcsoport támogatja ezt az indítványt is. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nekem kérdésem lenne. Kaphatunk-e arról valamikor egy beszámolót, vagy legalább egy írásos anyagot, hogy a kormányzati negyed eddigi elképzelései az adófizetőknek mennyibe kerültek? Egy rövid kis listát szeretnénk arról, hogy milyen kötelezettségvállalások, milyen rendkívüli és nem rendkívüli kiadások voltak, milyen szerződéskötések milyen következményekkel történtek eddig, mert ez megkönnyítené a bizottság munkáját, hogy a hasonló jellegű, egyébként célt tévesztett beruházásokról is kapjunk valamilyen számvetést, ha már a költségvetési bizottság ülésén vagyunk.
Közben Balla György jelentkezett, megadom a szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Némiképp csatlakozva mindkét hozzászólóhoz: az előző napirendeknél arról hallottunk, hogy akármit csinál a kormány, képtelen megtalálni 20 milliárd forintot ebben a költségvetésben, hogy át tudja csoportosítani. Ehhez képest "eltapsolta" annak többszörösét, vásárolt mindenféle dolgot egy olyan beruházásra, ami soha nem valósulhatott meg, és nem is valósul meg nyilvánvalóan. A minimum, hogy ha ezt a határozatot hatályon kívül helyezzük, egyrészt ezt a beszámolót, amit elnök úr kért, melléteszi, másrészt megmondja, hogy a töméntelen pénzből, amit elköltött, mit és hogyan akar hasznosítani. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének és költségvetési bizottságának ezt látnia kellene. Fontos dolgokra egyáltalán nincs pénz, hülyeségekre (Sic!) meg számolatlanul lehet szórni, és még azt sem tudjuk, hogy mit akar vele kezdeni a kormány? Én ezt nem értem.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor Seregélyes úré a szó.
SEREGÉLYES KÁLMÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Február 29-én jelent meg a kormánynak az a határozata, ami a felvetésekre nagyrészt választ ad. Ebben a kormányhatározatban, ha jól emlékszem, az 1010/2008. kormányhatározatban a kormány több feladatot is megfogalmazott. Ezek között szerepel többek között az is, hogy június 30-ig el kell számolni a kormányzati épületegyüttes kapcsán eddig megvalósított feladatokkal, az ezzel kapcsolatos költségekkel, azt részletesen dokumentálni kell. Erre a pénzügyminisztert, illetve az MNV Zrt.-t kérte fel a kormány. Azt gondolom, hogy ebből a beszámolóból az a tájékoztatás meg tud történni, amire most kérés érkezett. Ebből arra is választ kaphatunk, hogy a kormány a projekt kapcsán milyen további lépéseket tart fontosnak, illetve mi az, amit meg kíván tartani az eddigi elképzelésekből, és mi az, ami a mostani országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetett. Köszönöm.
ELNÖK: Végh képviselő úr.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Akkor járnánk el korrektül, ha megvárjuk ezt a beszámolót, és akkor vonjuk csak vissza az országgyűlési határozatot. Ez persze extrém, csak a saját véleményem ebben az ügyben, de akkor most már ne legyen fontos visszavonni. A beruházás amúgy is áll, ha amúgy is keressük a lehetőségeket, akkor tényleg tiszteljük meg azzal a parlamentet, a költségvetési bizottságot, hogy majd csak akkor kérjük, hogy indítsa el ennek az országgyűlési határozatnak a módosítását, vagy visszavonását, amikor teljesen tiszta képet lát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor döntenünk kell az általános vitára való alkalmasságról. Főosztályvezető-helyettes urat kérdezem, hogy kíván-e még szólni, mint előterjesztő.
SEREGÉLYES KÁLMÁN (Pénzügyminisztérium): Nem, köszönöm szépen.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Nem. Akkor szavazhatunk. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a H/5140. számú, hosszú című országgyűlési határozati javaslat általános vitáját támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhárom. Aki ezt nem támogatja? Hat. Tartózkodott? Egy. A bizottság ezt általános vitára alkalmasnak találta. Kérdezem, ki lesz a többségi álláspont előterjesztője. Kékesi Tibor? Írásban? Pedig olyan szép téma. (Derültség.) Kár. A kisebbségi vélemény előterjesztője? Balla György jelentkezett, úgyhogy ő lesz. (Szabó Lajos közbevetésére.) Kékesi Tibor nevét is leadjuk, vállalja a többségi vélemény előterjesztését. Köszönjük. Köszönöm szépen. Akkor ezt a napirendi pontot is lezártuk.
Az ORTT 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Akkor áttérünk az utolsó előtti napirendi pontunkra, ez pedig az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló. Megkérem az előterjesztőket, hogy fáradjanak ki. Köszöntöm Kovács György elnök urat és munkatársait. A bizottság tagjai J/4871. szám alatt kapták meg az előterjesztést. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Elnök úrnak adom meg a szót szóbeli kiegészítésre.
Kovács György szóbeli kiegészítése
KOVÁCS GYÖRGY, AZ Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. A jogalkotás tekintetében a tavalyi év rendhagyó év volt. Valami megmozdult az itthoni jogalkotásban is, és az Európai Unióban is új szabályozás lépett életbe. A politikai erők egy asztal köré tömörültek, és megpróbálták a digitális átállás néhány olyan keretszabályát megállapítani, amivel el lehet indulni. Létrejött a digitális átállásról szóló törvény, ami egyrészt üdvözlendő, másrészt, azt gondolom, a testület számos esetben fogalmazott meg ezzel kapcsolatban fenntartást és kifogást. Talán a mi kifogásaink nyomán is ma már vannak olyan garanciák benne, amelyek a kezdet kezdetén nem voltak. Ami még izgalmas, hogy az Alkotmánybíróság is kiemelt figyelmet szentelt a médiaügyek tárgyalásának, és összességében reményt keltő az, hogy ha az infrastruktúra és a tartalomszabályozás egymás mellett megszületik, akkor a tartalomszabályozás képes lesz arra, hogy ezt a viszonylagos hátrányát ledolgozza a térségben, és az Európai Unióban szabályozott határidőben képes lesz a digitális átállás megvalósítására. Tehát ma még minden remény adott erre.
Ami a beszámoló költségvetési vonzatait illeti, két olyan törvény született, ami érinti az ORTT-t. Egyrészt a 2006. évi költségvetési beszámolónkat a parlament változatlan formában jóváhagyta, másrészt megszületett a 2008. évről szóló költségvetési törvény, szintén alapvetően változatlan formában. Ami a piaci részt illeti, mert azt gondolom, hogy egy költségvetési bizottságban a tartalmi eseményeken és tapasztalatainkon túlmenően kell szólni néhány szót a médiapiacról, másrészt arról, hogy tavaly például az Országos Rádió és Televízió Testület 600 millió forint kötbért, bírságot vetett ki olyan műsorszolgáltatókkal szemben, akik valamilyen oknál fogva szembekerültek a médiatörvény előírásaival. Most a 2006-os piacról beszélek, mert 2008. március végéig jelennek meg a 2007-ről szóló adatok, ennél fogva a tartalmi beszámolóban mindig van egy év eltolódás, tehát 2006-ot tudjuk korrektül értékelni. A rendelkezésre álló 2007-es adatokat természetesen a beszámoló tartalmazza, de még nem összevethetők a folyamatok az előző évekkel.
Azt szeretném kiemelni, hogy a piac várakozása az volt, hogy a foci VB és a parlamenti választások miatt az első félévben a reklámpiac sokkal jobban fog teljesíteni, a második félévben pedig egy leszálló ág fog jelentkezni. Ezzel szemben a piaci jellemzők és a trendek azt mutatták, hogy egész évben kiegyensúlyozott reklámpiac működött Magyarországon, ráadásként a piacbővülés a 6-7 százalékot is elérte, folyamatosan és egyenletesen bővült a piac. A Magyar Reklámszövetség vizsgálata ezzel szemben 5,8 százalék körüli bővülésről ad számot. A reklámtortában a legnagyobb szelet változatlanul a televízióké, 72 milliárddal, 40,8 százalékkal uralják a hazai reklámpiacot. A reklámpiac legdinamikusabban fejlődő ágazata a közterület és az internet volt. Ezen belül az internet növekedése kimagaslóan jellemezte ezt az évet, 59 százalék volt az internetes reklámpiac növekedése, a közterületi reklámpiac 25 százalékkal részesült a növekedésből. A televíziók növekedése csökkenő tendenciát mutat, láthatóan a nézettségük is évről évre egy picit csökken, és a reklámpiaci részesedésük is 3,3 százalékos csökkenést mutat.
Kimagaslóan nőtt a televíziós piacon belül a tematikus televíziók reklámpiaci részesedése, a hirdetői piac egyre jobban kezdi a kis televíziókat is elismerni. A reklámpiac növekedése 2007-ben csökkenő tendenciát mutat, még nem lehet végső adatokról beszélni, mert ezek az első negyed-, vagy félévi adatok. A hirdetők legnagyobb része mégis a televíziós piacon költik el változatlanul a hirdetésre szánt pénzeiket. A 10 legnagyobb hirdető közül egyébként 6 döntött a reklámbüdzsé emelése mellett, 4 annak csökkentése mellett. A hétezres teljes hirdetői kör mintegy 65 százaléka növelte csak a reklámbüdzséjét. A rádiós piac kicsit vesztese a reklámpiacon folyó küzdelemnek, a rádiós piaci részesedés évről évre csökken, és természetesen a televíziós és a rádiós piacon belül a közszolgálat folyamatos csökkenése akár a reklámpiaci részesedés, akár a nézettség, hallgatottság tekintetében nyomon követhető. A hirdetési bevételek nagy részét változatlanul az országos nézettséggel, vagy hallgatottsággal rendelkező televíziók és rádiók nyerik el. A folyamat megállítására, egy egyensúlyban lévő piac létrehozására az analóg világban nem lesz lehetőség, nem lehet ezekkel az eszközökkel megállítani a nézettség és a reklámpiaci részesedés közötti jelentős torzulást. Azt várom, hogy egy digitális piac, amely többszereplős lesz, a reklámpiac működése, szabályai teljesen meg fognak változni, mód és lehetőség lesz egy korrekt, egyensúlyban lévő hirdetési piac megteremtésére.
Ezeket szerettem volna önökkel ismertetni. Egyébként törvényi határidőben, rendben, a szokásos minősében tártuk önök elé a média 2007. évi történetét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Szűcs Erika, parancsoljon!
SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Frakciónk véleménye, hogy a beszámoló valóban a szokásos színvonalon, a ciklus végének megfelelően nagyobb terjedelemben, nagyon részletesen tárja fel az ORTT tevékenységét. A pénzügyi és gazdasági helyzetről auditálás előtt kapott adatok a tevékenységhez szükséges feltételek biztosítását, illetve a megfelelő működést sugallják. Majd a zárszámadás keretében alaposabban és részletesebben meg tudjuk ezt vitatni, úgyhogy a magunk részéről általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk, hogy a bizottság támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyar Demokrata Fórum nevében azt tudom mondani, hogy az ORTT 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolót általános vitára alkalmasnak tartjuk és támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: További hozzászólások? (Nincs jelentkező.) Én néhány kérdést azért feltennék, hogy elnök úr úgy érezze, a bizottság részint megadja a tiszteletet az ORTT-nek, részint árgus szemekkel figyeli, hogy mi történik, illetve mi nem történik. Vannak visszatérő kérdéseink, amelyek a költségvetési bizottságban talán nem tűnnek fontosnak, hiszen nem annyira költségvetési kérdéseket érintenek. De: a médiában az erőszakos műsorok terjedése ügyében az ORTT mit tett eddig? Hogy áll a jogsértések ügye? Itt olyan jogsértések történnek, amelyek mindenféle szankció nélkül tűnnek el az éterben. Régi vitánk, hogy közszolgálati műsorként fogad el az ORTT olyan műsorokat, amelyek abszolúte nem tekinthetők annak. Itt főleg a kereskedelmi tévék néhány műsorára utalhatnék, például hogy Kiszel Tünde, vagy Fekete Pákó mennyiben számít közszolgálati műsorszámnak. Ez erősen vitatható. De ezeket hagyom, mert ezek régi kérdések, és ismerem elnök úr álláspontját.
Inkább a burkolt reklámok érdekelnének. Megnéztem az ORTT jelentését, elvétve találni benne olyat, amikor valamilyen burkolt reklám miatt igenis szankcióval élt. A testület többsége valamilyen oknál fogva elzárkózik a vizsgálatoktól, és nem tudom, ezt milyen okból teszik meg. Azt gondolom, ha az ORTT komolyan venné a szerepét, akkor ezek ellen igenis fel kellene lépnie. Tudom persze, aki belenéz az egyik reggeli televíziós műsorba, akkor azt látja, hogy a főváros és a minisztériumok a legnagyobb reklámozók ebben a műsorban, de mégis csak érdemes volna az ORTT-nek vizsgálni ezt a kérdést.
A másik, amit parlamenti képviselőként meg kell kérdeznem, a kormánypárti és az ellenzéki megszólalási lehetőségek aránya a műsorokban. Most már évek óta azt kell mondanom, hogy furcsa arányok alakultak ki. A Déli Krónikában 71 százalék volt a kormánypártok szóbeli megjelenésének aránya, a Napkeltében 83. És ebben nincs benne az MDF. Itt azért elég súlyos aránytalanság van. Jó lenne, ha az ORTT ezekben a kérdésekben tudna valamit lépni. Az Este című, a Magyar Televízión futó műsorban 71 százalék volt a kormánypártok szóbeli megjelenésének aránya. Ez a szereplési arány azt mutatja, hogy itt nincs minden teljesen rendben. Főleg olyan csatornákról van itt szó, Kossuth Rádió, Magyar Televízió, ami mégis csak az adófizetők pénzéből működik. Elnök úrtól szeretném, talán búcsúzásként megkérdezni, hogy ezekről mi a véleménye, mennyiben érzi azt, hogy az ORTT komoly munkát végzett ezekben a kérdésekben. 2005-től követem nyomon az ORTT jelentéseit, ugyanazt látom minden egyes jelentésben, és ugyanazt látom a média szereplőin keresztül is, a műsorokat hallgatva-nézve, hogy ezek az arányok mintha hosszú távra alakulnának ki.
Még egy utolsó kérdés. Az egyik kereskedelmi tévénél, ha jól emlékszem, már 2005-ben megállapították, hogy súlyosan törvénysértő tartalmakat sugároz. Ma 2008 van. Elnök úr nyilván sejti, hogy melyik adóra gondolok itt. Nem sejti? A Cool TV-re. Ez régi kedvenc témánk. Szóval, 2008 van, a csatorna változatlanul sugároz pornográf tartalmakat kora délután. Nem tudom, az ORTT nem akar-e ezzel foglalkozni? Mert talán ez is a hatásköre.
Van több kérdés? Inspiráltam-e valakit arra, hogy hozzászóljon? Igen, úgy látom, jó nyomon vagyok. Végh képviselő úr, parancsoljon!
VÉGH TIBOR (MSZP): Sikerült az inspiráció, köszönöm szépen, elnök úr. Jómagam elég régóta figyelem a különböző hangsúlyeltolódásokat a különböző csatornákon, bár mint költségvetési bizottsági tagnak nem ez a szakterületem. Nem biztos, hogy elnök úrnak igaza van, amikor ezeket a számokat említi, hiszen léteznek más számok is. Én magam kora délután nem tudok pornográf tévét nézni. (Balla György: Csak este.) Ennyit mondtam, tessék jól érteni. De van ennél jelentősebb tévé, ahol viszont a szamár párzási szokásait hasonlítgatják össze politikusokéval. Én is meg szeretném kérdezni az elnök urat, hogy akkor van-e valami teendője az ORTT-nek, amikor ilyen ízléstelenségek kerülnek napvilágra. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr nyilván nem számolja meg pontosan forintra az államháztartás bevételeit és kiadásait, mégis foglalkozik vele. Azt gondolom parlamenti képviselőként, hogy ha idekerül egy téma, akkor foglalkoznunk kell vele, és ezt több szempontból tehetjük meg. Gondolom, nem ezt a jogomat vitatta el, úgyhogy térjünk napirendre a dolog fölött.
Ha nincs több kérdés, akkor elnök úrnak adnám meg a szót válaszadásra. Parancsoljon!
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót. Szeretnék a korábbi ügyekre is reagálni. Erőszak. Az ORTT egy évben közel 13 ezer műsorórát elemez. A metodika az, hogy a műsorszolgáltató típusa, vételkörzete, véleménybefolyásoló képessége alapján más és más merítés van a helyi, körzeti és országos műsorsávokból és műsoridőkből. Ez a 13 ezer óra a Magyarországon előállított műsorórák alig 1 százalékát fedi csak le. Forrásaink ennyire vannak, a metodika nagyon korrekt, és az erőszak, a kiskorúak védelme folyamatosan ellenőrzés alatt van. Minden ilyen ügyet perre visznek a műsorszolgáltatók, tehát azt tudom jelezni, hogy a pernyertességünk 90 százalék fölött van. Ez olyan szám, amire, azt kell mondjam, az ember büszke. Az államigazgatás területén ilyen típusú adatot nem nagyon ismerek. Tehát nagyon jó az ORTT jogalkalmazása, következetes, bárki számára kiszámítható, mégis, a műsorszolgáltatók jelentős számban elkövetik ezt a fajta jogsértést. Az a helyzet, hogy ez a 90 százalék két évvel ezelőtti állapotot tükröz, mert körülbelül két év, amíg a perek lefutnak. Ebben a számban a másfél évvel ezelőtti megállapításaink nincsenek benne. Mindössze 4-5 év joggyakorlat alapján alakult ki az a fajta eljárás, amelynek 90 százalékban eredményesség van. Lehet, hogy az utolsó két évben még néhány százalékkal nőhet is. 2002-ben lépett hatályba ez a jogszabály, ezért mondom, hogy körülbelül 4-5 év joggyakorlatáról beszélünk.
De nem ez a baj, hanem az, hogy ennek komoly piaci értéke van. Ha a műsorszolgáltató abban a műsorsávban ad le erőszakos és indokolatlan szexualitást tartalmazó műsorszámokat, megugrik a nézettség, így a reklámbevétele rögtön többet ér, tehát megéri kockáztatni. A '96. évi I. törvényben szereplő joghátrányok, amiket kiszabhatunk, nincsenek arányban azzal, amit a műsorszolgáltató piaci bevételként elér. A kulturális bizottságnak is azt ajánlottam, hogy a mostani jogalkotók, akik ezzel foglalkoznak, próbálják meg azokat a joghátrányokat, amelyek a mostani törvényben benne vannak, úgy átalakítani, hogy preventív jelleget is öltsön, elriasztó legyen, ne érje meg a műsorszolgáltatóknak. A műsorszolgáltatók zöme, a közszolgálatiakat leszámítva, a piacról él, tehát profitorientált szervezet, bizony hatékony eszköz kell, hogy ezekkel szemben fel tudjon lépni bármilyen hatóság.
A jogsértések vonatkozásában is ugyanez a helyzet. Beépül az árba, egyszerűen része lesz a műsorszolgáltatók kiadásainak. Két-három év múlva jelenik meg az érte járó kötbér, vagy bírság, már nincs ott az a műsorvezető, már más vezeti azt a televíziót, lassan már nem is tudjuk, hogy miért lett kiszabva, egyszerűen eltűnik, légüres térbe kerül az a kötbérszankció, amit a bírósági jogerős ítélet megszületésekor az ember várna. De hatástalanná válik az említett okok miatt.
Burkolt reklám. Egy konkrét példát mondok a reggeli műsorsávban, közszolgálati műsorszolgáltató esetében. Talán néhány héttel ezelőtt az egyik műsorvezető egy Népszavát a kezében tartva állt meg a kamera előtt. Természetesen burkolt reklám miatt eljártunk, mint ahogy eljárunk számos esetben. Az egészen biztos, hogy a vizsgált műsorórákat figyelembe véve nyilvánvalóan van olyan eset, mint amikor valaki elmegy mellettünk 180-nal, és a traffipax nem tudja lefényképezni, mert nincs kirakva. Tehát minden jogsértést nyilvánvalóan nem tudunk utolérni, de a jellegzetességekre, a legnagyobb problémákra rá tudunk mutatni. Annak okát elmondtam, hogy mi hátráltatja a hatékonyságot, de összességében amennyivel nő az évek alatt a műsorszolgáltatók száma, és ezt összehasonlítjuk az általunk tetten ért jogsértésekkel, stagnálás, néhány esetben pici javulás tapasztalható.
Kormánypárt - ellenzék. El szeretném önöknek mesélni, hogy körülbelül két évvel ezelőtt a testületi ülésen próbáltam a testületi tagokat erre rávenni. Az rendben van, hogy megnézzük, hogy a Halls cukorka előtt volt-e reklámjelzés, ez "baromi" fontos, de sokkal fontosabb az, hogy a kiegyensúlyozottság tekintetében hogyan állunk. Nézzük meg a legnagyobb műsorszolgáltatókat, rádiókat, televíziókat, kiemelt műsorszámaikat, mindannyian tudjuk, melyek ezek, és tartsunk egy átfogó vizsgálatot, hogy a kiegyensúlyozottság szempontjából hol tartunk. Egyedül maradtam a javaslatommal. Majd hosszas huzavona után, 2-3 hónappal ezelőtt megszületett a döntés, és jó néhány országos műsorszolgáltató e tekintetben legizgalmasabb műsorainál mégis elkezdődött a vizsgálat. Nincs ebben egység a testületben. Ez egy nagyon színes testület, sokféle politikai és egyéb más jellemzőkkel rendelkező emberek ülnek ott. Mindenki félt olyan műsorszolgáltatót, amely a szívéhez egy kicsit közelebb áll, a nézetvilága, tartalma közelebb áll, ki ezt, ki azt, félt. Ezért nem szavazták meg két éven keresztül.
Nagyon fontos dologról beszélek, a kiegyensúlyozottságról, ami a médiarendszer megalapozó része. Napkelte. A szóbeli megszólaláshoz, azt gondolom, el kell menni a Napkeltébe. Akkor lehet mérni, ha az ellenzék képviselői odamennek és megszólalnak. Ott azok a százalékok azt jelentik, hogy bizony ott most van egy távolmaradás. Ez nem korrekten jelzi a kiegyensúlyozottságot, ha a szóbeli megszólalásokat vesszük alapul, mert van egy ilyen tényhelyzet.
ELNÖK: Bocsánat, elnök úr, csak egy mondat, ha megengedi. A Déli Krónikában ugyanilyen arányok vannak.
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Én most kifejezetten a reggeli műsorsávról beszéltem. Ezek a műsorok, a közszolgálat reggeli műsorsávja, a Krónika, az Esti Krónika, a Reggeli Krónika, a Hír TV, az ATV jó néhány koherens műsora a kiegyensúlyozottság szempontjából vizsgálat alatt van. Várható ennek az eredménye.
Cool TV. Látjuk mi is. Sőt, fel is léptünk velük szemben. A mai jogszabály rendkívül vontatott, hosszú, az Európai Unióval egyeztetett eljárást követel. Elindultunk ezen az úton. De ennek háromnegyed év a kimenetele. Az anyag elmegy az Európai Unióba, megkeresik a román hatóságot, hónapokig tart az egyeztetés. Hónapokkal ezelőtt elindultunk, hogy a Cool TV-n olyan szexuális tartalmú műsorok mennek a gyereksávban, ami egyszerűen elképesztő.
Végh képviselő úr felvetésére azt kell jelezzem, hogy minden testületi tag megszavazta az ezzel kapcsolatos vizsgálatot, szerintem egy-két héten belül ennek az eredménye előttünk van. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak egy mondat, ígérem, nem hozom fel többet a Cool TV-t. 2005-ben volt az ORTT első megállapítása a tartalommal kapcsolatban, azóta eltelt három év. Nem azt hiányoltam, hogy nem indult el semmilyen eljárás, hanem hogy nincs még eredménye az eljárásnak. Ha most elindult valami, akkor reménykedjünk. Parancsoljon!
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Egy mondat, hogy ne maradjon a levegőben. A jogszabály, az európai uniós szabályozás úgy szól, hogy annak a műsornak, ahol ezt a cselekményt észleltük, a megállapítás és a fellépés időpontjában még lennie kell. Ha egyszer leadott egy műsort, és azzal vége, tehát nem műsorszám-sorozatról van szó, akkor nincs jogalapja a fellépésnek. Ami elmúlt, az elmúlt. Ha folyamatosan jelen van a műsor, akkor lehet fellépni. Ez, ami ellen mi felléptünk, még most is megy. A 2005-ös ügy azon akadt el, hogy egyszer volt, jeleztük a román hatóságnak, megálltak vele, és nem volt szükség az uniós fellépésre.
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több kérdés, vagy észrevétel (Nincs jelentkező.), akkor a szavazás következik. Tehát az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Két tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a beszámolót. Írásban tájékoztatjuk a házelnök asszonyt a bizottság álláspontjáról.
Köszönöm elnök úrnak a részvételt. Igen?
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Egy utolsó mondatot engedjen meg elnök úr. Lejárt a testület mandátuma. A magam és mindazon testületi tagok nevében szeretnék elköszönni, akiket nem választanak újra. Önöknek jó munkát kívánok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük mi is. Aki marad, annak az ORTT-n belül, aki nem marad, annak az ORTT-n kívül kívánok további eredményes és sikeres munkát. Köszönöm szépen. Ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk.
Új tag delegálása az ORTT költségvetését előkészítő albizottságba
Az utolsó pontunk szavazás az ORTT albizottság új tagjáról. Kérdezem alelnök urat, hogy kit javasol.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Keller László megüresedett helyére Szűcs Erikát javasoljuk az albizottságba, egyben az albizottság elnökének.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát Szűcs Erikát javasolja az MSZP frakciója. Képviselő asszony, gondolom, vállalja. (Szűcs Erika: Igen, köszönöm szépen.) Igen. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki Szűcs Erika képviselő asszony delegálását az ORTT-albizottságba támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Egy. Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
A bizottság támogatta Szűcs Erika asszony tagságát. Gratulálok. Jó munkát kívánok az albizottságban.
Ezzel napirendi pontjaink végére értünk. Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt. Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy jövő héten várhatóan kedden fogunk bizottsági ülést tartani. Mindenkinek további jó munkát kívánok. Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 30 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit