KPSZB/13/2008.
KPSZB/85/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. április 22-én, kedden 14 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A felelős és tisztességes állami magatartásról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Varga Mihály szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, vélemények *
Keller László reflexiója *
Varga Mihály válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2008. évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Hegedüs Márta szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Számadó Tamás válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Balla György (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Szabó Lajos (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Szűcs Erika (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz).
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Dr. Hegedüs Márta, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Számadó Tamás, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 10 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Jó napot kívánok. Bizottsági ülésünket megkezdjük. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm meghívott vendégeinket és a bizottsági ülésünk iránt érdeklődőket is.
A kiküldött meghívóban négy napirendi pont szerepel, ehhez nem érkezett írásbeli kiegészítés, tehát ezt tehetem fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást elfogadja. Kézfelemeléssel jelezzék! Egyben létszám-ellenőrzést is tartunk. (Szavazás.) Huszonkettő. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság elfogadta napirendjét, és határozatképes is.
Rá is térünk az 1. napirendi pontra, ez döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről, és általános vitára való alkalmasságukról. A felelős és tisztességes állami magatartásról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következik, T/5488. szám alatt. Tisztelettel köszöntöm Keller László államtitkár urat a bizottság ülésén. Varga Mihály és Latorcai János képviselők önálló indítványáról van szó, így engedjék meg képviselőtársaim, a bizottság tagjai, hogy szóbeli kiegészítést fűzzek ehhez a javaslathoz.
Varga Mihály szóbeli kiegészítése
Amikor annak okát keressük, hogy miért is nevezi a Wall Street Journal Magyarországot "Európa beteg emberének", vagy éppen a múlt héten miért minősítette le a magyar részvénypiacokat a Morgan Stanley, akkor sajnos nemcsak egy okot lehet találni. Nemcsak a világgazdasági válságra lehet hivatkozni meg a közép-európai piacok átértékelésére, bár megjegyzem, a többi piacot inkább felfelé értékelik, bennünket lefelé, hanem arra is, ami az elmúlt években történt a magyar államháztartásban. Káosz és anarchia - nem tudom másként jellemezni azt, ami itt történt. Ennek emlékezetes epizódja volt 2005 szeptemberében, amikor az Európai Unió pénzügyi biztosa figyelmeztette Magyarországot, hogy legyen szíves már elszámolni az autópálya-építéseket az államháztartásban, de nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon. Ugyanis az az érdekes dolog történt, hogy a magyar államháztartás könyvelése iránt felelősséget érzők úgy gondolták, hogy ekkor járnak el helyesen. Erre mondta az egyik jegybanki alelnök, hogy így a németek is el tudnák könyvelni az államháztartási mérlegükben a Brandenburgi kaput, mert biztos annak is van valamilyen értéke, és el is adhatnák - de minek? És ez csak egy epizód, hiszen volt itt kozmetikázás, volt itt hamisítás, volt itt áfa-visszatartás - hosszú a lista.
A Fidesz ezért fogalmazta meg a felelős és tisztességes állami magatartásról szóló törvényjavaslatát, amely az Erős Magyarország programjában is szerepel. Most lehetőséget látunk arra, hogy az újjászabott parlamenti erőtérben, kisebbségi kormányzásra készülődvén talán nagyobb lesz a fogadókészség erre a javaslatra, mint a korábbi indítványainkra. A javaslat azt tartalmazza, hogy az államháztartási adatokat nem szabad kozmetikázni, hogy milyen rendben kell nyilvánosságra hozni az államháztartásról készült adatokat, hogy nem lehet letiltani a prognóziskészítést, mint ahogy ez 2006 tavaszán történt. És tartalmazza azt is, hogy az adók, például az áfa visszafizetése milyen kötelezettséggel jár. Emlékezzünk rá, hogy Draskovics Tibor volt ennek az úttörője, aki bevezette azt, hogy végül is nem kell visszaadni a vállalkozóknak a pénzt, jó helyen van az az államkasszában. Igaz, hogy aztán a késői kifizetés miatt plusz 6 milliárdos költségük keletkezett a magyar adófizetőknek, nem az államnak, az adófizetőknek, ennyivel többet kellett a jegybanki alapkamattal büntetve visszafizetni a vállalkozók számára. Érdekelne egyébként, hogy Draskovics Tibornak keletkezett-e bármilyen fizetési kötelezettsége emiatt a 6 milliárdos kár miatt. Ugyanis ez a kár nevesíthető, megvan a felelőse, aki ezt az intézkedést elrendelte. Szerencsére van egy Állami számvevőszéki és egy alkotmánybírósági határozat is, ami elég világosan kimondja, hogy ez törvénysértő, alkotmányellenes döntése volt a kormánynak.
No tehát, ha azt akarjuk, hogy a magyar államháztartásra megbízhatóan lehessen építeni, azaz onnan korrekt adatokat lehessen kapni és azokat használni, akkor egy felelősebb, tisztességesebb magatartásra van szükség. Természetesen jól tudom, hogy a felelősség belülről fakad, jogszabályokkal nehéz ezt előírni. De próbáljuk meg, hátha ezek a keretszabályok a kormányzat részére is adnak valamilyen eligazítást, iránymutatást, mert mégis csak az lenne a cél, hogy ami megtörtént, ne ismétlődhessen meg a jövőben. Egyébként azt látom, hogy a kormányzati magatartás is megváltozott, hiszen most egy közpénzügyi csomagot is tárgyalunk. Igaz, hogy még nem tudtunk megállapodni ennek különböző pontjairól, de mintha a kormányzati szándék egy irányba mutatna, egyező lenne a Fideszével.
Ezért reménykedem abban, hogy Keller László államtitkár úr mindjárt még további érveket hoz fel amellett, hogy miért is kell ezt a javaslatot támogatni. Abból bátorkodom kiindulni, hogy ha elutasító döntést hozott volna, akkor nem is jött volna el személyesen, mert a rossz hírt átadta volna valamelyik kollégája. De biztosan jó hírt hozott, és azt mondja, hogy tisztelt bizottság, legyenek szívesek támogatni ezt a nagyon jó javaslatot, mert ezzel segítjük az államháztartás kiegyensúlyozottabb, konszolidáltabb működését. Ennek reményében adom meg államtitkár úrnak a szót, hogy a kormány részéről az álláspontját fejtse ki.
A kormány álláspontjának ismertetése
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Többen meglepődtek azon, hogy ennek az önálló képviselői indítványnak a tárgyalásán miért államtitkári szinten képviselteti magát a Pénzügyminisztérium. Valóban, a megváltozott körülmények közepette, miközben tárgyalásban vagyunk a legnagyobb ellenzéki párttal és másokkal is a költségvetési felelősség dolgában, úgy ítéltük meg, hogy miután egy volt pénzügyminiszter és a költségvetési bizottság elnökének javaslatáról van szó, függetlenül attól, hogy számára rossz, vagy jó hírt közvetít a Pénzügyminisztérium, mégis csak érdemes és méltó magas szintű képviseletre ez a törvényjavaslat.
Azzal szeretném kezdeni, elnök úr, hogy az, amit ön elmondott a bevezetőjében, nem egészen abba az irányba viszi a párbeszédet, ami kívánatos lenne. Szeretném rögzíteni, hogy a magyar államháztartásban nincs káosz, nincs anarchia, és mióta ön pénzügyminiszter volt, sokat fejlődött. Ez, gondolom, örömteli. Azt sajnálom, hogy ezt a fejlődést elnök úr meglehetősen nehezen követi le. A benyújtott javaslatból arra lehet következtetni, hogy a konkrét lépések, amelyeket 2002-től a különböző kormányzatok az államháztartás formálásában megtettek, sajnos nem jutottak el elnök úrhoz, és nagyon fájlalom, hogy a költségvetési bizottság elnökéről kell így beszélnem. Mert ha ezek eljutottak volna, hiszen azt mindenki elvárja, hogy felelős és tisztességes állami magatartás érvényesüljön ebben az országban, akkor ezt nem ezekkel az egyébként jó szándékú javaslatokkal tudta volna elérni.
Csak azért, hogy mindenkit emlékeztessek rá, itt öt törvény módosítását kezdeményezte két képviselő, közöttük a volt pénzügyminiszter úr: az államháztartásról szóló törvény, a Btk., a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint az adózás rendjéről és az áfáról szóló törvények módosítását. Összefoglalóan azt kell elmondjam, elnök úr, hogy a törvényjavaslat olyan szabályokat akar bevezetni, amelyeket a jelenlegi törvények, jogszabályok már tartalmaznak. Erre mondtam azt, hogy sajnos az elmúlt években valószínűleg nem volt lehetősége elnök úrnak lekövetni ezeket a változásokat. A második általános indok, ami miatt nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, hogy a magánvállalkozásokénál szigorúbb feltételek közé szorítaná a költségvetési szervek gazdálkodását, valamint az európai uniós irányelvekkel ellentétes szabályozást valósítana meg. Ez három markáns rossz hír elnök úrnak, ha lehet ezt mondani, ami miatt a kormány nem tudja támogatni ezt a javaslatot, vagy ennek tárgysorozatba-vételét.
Elnök úr, miután önök is alaposan kidolgozták ezt a javaslatot, bár nem olyan tartalommal, ahogy az elvárható lenne, úgy gondolom, nekünk is indokolt alaposan megmagyarázni, hogy miért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Először is az államháztartási törvény módosítását több ponton kezdeményezi elnök úr, és rögtön az elején átemel bizonyos szakaszokat a jelenlegi törvényből. Szeretném jelezni, hogy ez az átemelés sajnos pontatlanra sikerült. Az államháztartási törvény 8. §-ának egy új (4) bekezdéssel történő kiegészítése megítélésünk szerint felesleges, hiszen a 116. § ugyanazt tartalmazza. A 98. §-ban egy 30 napos fizetési kötelezettség teljesítését írja elő, ez ellentétes a jelenleg hatályos Ptk.-val, ezen túlmenően az ellenőrzést is gyengíti. A 98. § (4) bekezdésében a fizetési fegyelem fellazítását eredményező korrekcióra tesz javaslatot, gondolom, nem ez volt az előterjesztő szándéka. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályozás felesleges, hiszen az államháztartási törvényben egy másik helyen, már egyértelműen, egyébként hasonló módon van szabályozva.
Ami a prognózisokat illeti: A Pénzügyminisztérium ma is készít prognózist, negyedévente. Ha elnök úr esetleg nem jutott hozzá, április 17-én készítettük el az éves prognózisunkat, ezt fel tudom mutatni, csak azért, hogy fizikai valóságában is lássa elnök úr. Ennek csak negyedévente van értelme, nevezetesen azért, mert ez a szokás Európában, és a KSH ennek megfelelően bizonyos adatokat - GDP, export-import - negyedévente szolgáltat, ebből következően nem lehet előre jelezni a havi adatokat. Azt hiszem, egy negyedéves prognózis megfelelően szolgálja a kitekintést mindenki számára. Arra is szeretném elnök úr figyelmét felhívni, hogy a Magyar Nemzeti Bank megszüntette a fizetési mérleg és a külső finanszírozási igény havi publikálását, ami szükséges lenne egy ilyen prognózis elkészítéséhez. Azt szeretném tehát világossá tenni, hogy általános az a gyakorlat, hogy a prognózisokat negyedévente, de van, ahol félévente, évente vizsgálják felül. Egyébként a Pénzügyminisztérium a költségvetés havi helyzetéről minden hónapban jelentést készít, ezt most is megkapták a képviselők, elnök úr is. A Pénzügyminisztérium honlapján erről is lehet tájékozódni, csakúgy, mint az államkincstár honlapján.
A 118. § módosításával elnök úr arra tesz javaslatot, hogy szintén sűrűbb adatszolgáltatás legyen az Eurostat felé. A KSH negyedévente tesz jelentést az Eurostat felé. Javaslom elnök úrnak, hogy a ksh.hu-n szintén érdeklődjön, és akkor ezt az adatszolgáltatást látja. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, és elhoztam azt a jelentést is, ha itt bárki kíváncsi rá, hogy a túlzott hiány eljárás keretében évente két alkalommal teszünk jelentést, és éppen áprilisban tettük ezt meg. A KSH elnöke, én magam mint államtitkár és a Nemzeti Bank egyik alelnöke írta alá. Ez most még nem olvasható, mert először az Eurostat publikálja ezt a beszámolót, azt követően lesz a KSH honlapján látható. Ezen túlmenően a konvergenciaprogramról évente egyszer történik beszámolás, illetve konvergenciajelentést évente kétszer készítünk. A 118/C §-sal kapcsolatos kezdeményezés ma is megtalálható az államkincstár honlapján, tehát gyakorlatilag teljesen felesleges.
Ami a Btk. módosítását illeti, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kormánynak nincs büntetőjogi felelőssége. Ezt még annak idején, '98 és 2002 között nagyon fájlaltuk, mert számos olyan döntés született, amely bizony meglehetősen Btk.-ba ütközőnek tűnt. De tudomásul kellett venni később, hogy a kormány ilyen büntetőjogi felelősséggel nem bír. A bevezetni tervezett minősített eset, szeretném jelezni, elnök úr, a jelenleg hatályos Btk. szerint is büntetendő. Tehát most az új törvénybe való beírása szintén felesleges. És arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 2. § szövege és indokolása értékelésünk szerint ellentmondásos. Mintha nem ugyanaz írta volna a törvényjavaslatot, illetve az indokolást.
A 3. §-ban arra tesz javaslatot, hogy a makrogazdasági mutatószámokkal egészüljön ki a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény. Szeretném jelezni, hogy sehol nincs definiálva a makrogazdasági mutatószámok rendszere. Éppen ezért ilyen definiálatlan intézménnyel kiegészíteni egy törvényt nem lehetséges. Az áfatörvény módosításában, elnök úr, alapvető elvi különbség van közöttünk két ponton. Az egyik, hogy önök azt javasolják, az adófizetés a pénzforgalmi teljesítéshez kötődjön, a 2. pont pedig gyakorlatilag sérti a szektorsemlegesség elvét, az európai uniós irányelvet, amikor a megrendelő státusától teszi függővé a teljesítés időpontját. Gyakorlatilag az áfatörvénnyel kapcsolatos javaslatot sem tudjuk támogatni.
Ami pedig az adózás rendjéről szóló törvény módosítását illeti, nem tartjuk szerencsésnek azt az elgondolást, hogy a visszaigényelt áfát az ellenőrzési határidő tekintetében megkülönböztetné a többi költségvetési támogatás kezelésétől. Tehát a visszaigényelt áfára külön szabályrendszert dolgozna ki. Azért sem tartjuk ezt megfelelőnek, hiszen a kormány az elmúlt évben nagyon határozott lépéseket tett a fekete-szürkegazdaság felgöngyölítése érdekében, és éppen a láncügyletek esetében az a 30 napos határidő, amit ön előírt, szükséges, hogy kiterjesztésre kerüljön. Vannak olyan esetek, amikor az egész ország területén, vagy adott esetben határon kívül is kell keresni a láncok tagjait. Ilyen szempontból megítélésünk szerint az a korlátozás, amit önök terveztek a törvénybe beépíteni, nem kezelhető. Felhívom a figyelmét arra, amit Draskovics miniszter úrral kapcsolatban szóba hozott. A mai szabály garanciát ad arra az adózó részére, hogy ha az ellenőrzés eredménytelen, és a kiutalni kért összeg több mint 50 százaléka az ellenőrzés végén jogos, akkor ott a jegybanki alapkamat kétszeresét kell megfizetnie az államnak. Innentől kezdve az az aggály, amit megfogalmazott, hogy esetleg túl sokáig tart az ellenőrzés, nem megalapozott.
Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindezekkel az észrevételekkel azt javaslom, hogy a tisztelt bizottság se általános vitára, se tárgysorozatba-vételre ne tartsa alkalmasnak a benyújtott törvényjavaslatot. Azt remélem, hogy elnök úr a szakmai érveket megfontolva végiggondolja, hogy milyen új szabályrendszert kellene megalkotni a felelős és tisztességes állami magatartással összefüggésben, és ha egy új előterjesztéssel előáll, amely szakmailag nem vérzik ennyi sebből, akkor talán közös nevezőre tudunk jutni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm Keller úrnak. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván szólni. Úgy látom, Kékesi Tibor már maga elé vette a mikrofont, úgyhogy meg is adom a szót.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem először találkozunk ezzel a törvényjavaslattal, tehát a tartalmát viszonylag jól ismeri a bizottság minden tagja. Pozitívumként el kell mondjam, hogy mind a címe, mind a preambuluma, mind az indokolása sokat szelídült azon változatok óta, amelyek támogatását a szocialista képviselőcsoport nem tudta akkor biztosítani, éppen azok hangvétele, tartalma miatt.
Olyan részletekbe menően nem szeretnék végigmenni a javaslaton, ahogy azt államtitkár úr tette, már csak azért sem, mert azt gondolom, hogy a pontatlanságokat, a rekurzív szabályozásokat egy részletes vitában lehetne kezelni. Itt azonban két dolgot szeretnék kiemelni, ami miatt mi is inkább a tárgysorozatba-vétel elkerülését tartanánk praktikusnak. A korábbi, ezzel azonos tartalmú törvényjavaslatok tekintetében kifejtettük, hogy nem szerencsés, és magát a költségvetési bizottságot is kellemetlen helyzetbe hozza, hogy első helyen kiemelt bizottságként kell olyan törvényjavaslatokról tárgyalnia, amelyekhez nem igazán itt van allokálva a szakértelem, mert nem gondolom, hogy a büntető törvénykönyv, illetve az adatvédelemről szóló törvény módosítását, ami egyébként kifejezetten speciális szakismereteket kíván meg, a költségvetési bizottságnak kellene elbírálni, tárgyalásra alkalmasnak találni. Sajnos, ez a törvény saláta jellegéből adódik. De ezt nem tudjuk megkerülni, tehát ide praktikusan olyan javaslatoknak kellene kerülniük, amelyek kicsit szűkebben ugyan, de mégis csak a gazdaság, a költségvetés, a pénzügyek területén mozognak.
A másik ilyen általános indok, amivel ellenpontoznám ezt a javaslatot, bár elnök úr szóbeli kiegészítésének első felében egy picit megijesztett, de a második felével már maximálisan egyetértek, úgy látom, hogy a kormány által benyújtott, a közpénzügyi felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat kellő idő óta fekszik az Országgyűlés asztalán. Számtalan egyeztetés, és az egyeztetés során számtalan észrevétel átvezetésével, megfontolásával ott mozgunk valahol annak a gyepűnek a határán, amikor mind a két nagy politikai párt és a többi, a parlamentben kisebb arányban jelen lévő politikai párt is eldöntheti végérvényesen, hogy ez-e az a szabályozás, amivel az ország hitelességét kifelé és befelé is szeretné deklarálni. Ezek egyéni választások, tehát ez nem attól függ, hogy a szocialisták szeretnék, a Fidesz meg nem szeretné, itt éppen az a közös felelősség, ha szabad ilyet mondanom, hogy találunk-e olyan azonos, közös eszközöket, szempontokat, szabályokat, amelyekkel meg tudjuk mutatni, hogy Magyarország legalább azokban a kérdésekben egységes, amelyek a hitelesség külhoni és belhoni megteremtését, tartós fennállását megtarthatja.
Azt gondolom, hogy ezek a javaslatok jelentős részben visszaköszönnek, illetve technikailag vissza tudnak köszönni abban a törvényjavaslatban, éppen ezért most egy picit feleslegesnek ítélem, hogy ez a törvényjavaslat ismét benyújtásra került, bár nyilván a szakma mellett a politika is jelen van, tehát politikai üzenetet hordoz az, hogy önálló javaslatként elénk került. A benne lévő dolgok mindenképpen megfontolásra alkalmasak, az ötpárti egyeztetés különösen jó terepe annak, hogy akár be is épüljenek majd abba a közpénzügyi törvénybe, ami a kormány előterjesztésében előttünk fekszik, és várakozásunk szerint hosszú távon tudja szolgálni, egy nagy többséggel történő elfogadást követően, az ország közös pénzügyeit. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Én is köszönöm. Kérdezem, ki kíván még hozzászólni. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, hogy a kormánynak nem tetszik az, hogy szabályok között kell gazdálkodnia, megértem. Hogy a parlament korlátozni kívánja a jogkörét, illetve személyes felelősséget vet fel, megértem. Azt nem értem, amit Kékesi Tibor elmondott. A parlamenti képviselőknek miért nem érdeke, hogy a kormányzat hatéves sikertelen gazdaságpolitikája után végre egy világos szabályrendszer alakuljon ki? Úgy is lehet értelmezni, amit mondanak, hogy kár törvényt alkotni, mert a kormány azt csinál, amit akar. 2002 száznapos programja, a pótköltségvetés szabályrendszerének megváltoztatása óta a kormánypárti képviselők személyes felelőssége, hogy ez a helyzet kialakult. Garanciák hiányában minden törvényi keret gyakorlatilag írott malaszt marad. Ebben egyetértünk.
Ez a törvényjavaslat arra próbál választ adni, hogy legyenek garanciális elemek is. Ez a lényege az egésznek. Hogy pontosan milyen szabályt alkot a parlament, erről valóban lehet többpárti egyeztetés, de minimum a tárgysorozatba-vételig el kellene jutni. Akkor egyáltalán miről akarnak beszélni, és hol, ha nem a parlament keretei között? Hiszen ennek az a módja, hogy az ellenzéktől befogadott törvényjavaslat révén lehessen ezt megtenni. Önök nem ezen az úton járnak, továbbra sem kívánják kormányukat korlátozni, még a kisebbségi kormányukat sem.
Azért kellett most megszólalnom, mert visszautasítom a költségvetéssel kapcsolatos közös felelősségünket. Egyértelmű alkotmányos helyzet, hogy a mindenkori kormánytöbbség felel a költségvetés végrehajtásáért, illetve annak betartatásáért. Gyakorlatilag hiányoznak azok az alkotmányos elemek, amelyek kétharmados módon korlátozhatnák a kormányzat túlköltését. Mi volt 2002 előtt? Egyrészt az eljárási szabály egészen más volt, másrészt nem volt ilyen drámai helyzet a költségvetésben. Sok ezermilliárd forinttal megnőtt az adósságállomány, olyan helyzet jött létre, amelyben a hiány ma is hatalmas méretű, és a költségvetés problémái most már elérték a reálgazdaság szintjét is, másfél éve ott is totális lassulás, illetve rendkívül nehéz helyzet alakult ki. Ennek a felelőssége az önöké. Számomra ezért, a szép szavakon túl, a közös felelősség hangoztatása, a kormányzat előszeretettel beszél erről, elfogadhatatlan, mert ezeket a lehetőségeket folyamatosan kinyitják.
Ha csak a zárszámadási törvényt nézzük, a 2006-ról szóló, alig fél évvel ezelőtt tárgyalt tragikus zárszámadási törvényt, hogyan viszonyultak önök ehhez? Az Állami Számvevőszék ajánlásait sem fogadták el, sem azt, hogy legalább országgyűlési határozat szintjén erősítsük meg azokat, amely a kormányra nézve kötelező érvényű parlamenti határozat lett volna. Önök láthatóan nem kívánnak ebben együttműködni. Egyébként elfogadom ezt az érvelést is. Egy olyan kormánynak, amely hat éve hiteltelen gazdaságpolitikát folytat, teljesen mindegy, milyen szabályt alkotunk, nem fogja tudni, és nem is kívánja ezután sem betartani azokat. Ha ebből indulunk ki, igaza van Keller Lászlónak, el kell utasítani ezt a törvényjavaslatot, mert teljesen felesleges. Ugyanis akármilyen torvényt alkotnánk, a kormány úgyis lerázná magáról az előírásait mindaddig, amíg nincsenek garanciális elemek, amíg nincs rendezve a személyes felelősség kérdése. Ebben viszont láthatólag nem akarnak együttműködni továbbra sem. Ezt sajnálattal látjuk. Ezért azt tudom mondani, hogy a felelősség az önöké. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Keller úr?
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, csak nagyon röviden, két mondatban reagálnék. A kormány tudomásul veszi azokat a korlátokat, amelyeket az Országgyűlés a kormány számára megfogalmaz. Ez a benyújtott javaslat nem korlátokat fogalmazna meg, és nem is a kormányzat túlköltését hivatott megakadályozni. Az a törvény lenne hivatott mindazon célok megvalósítására, amelyről hosszú hónapok óta folyik az egyeztetés az öt párt között. A költségvetési felelősségről és a hivatalról szóló törvény az, amely a korlátokat képes felállítani. Ezt mi nagyon szeretnénk, azért folytatunk tárgyalásokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha több hozzászóló nincs (Nincs jelentkező.), akkor mint előterjesztőnek engedjenek meg még néhány gondolatot. Először is nyugodtan mondhatom, hogy a helyzetet tekintve ég és föld a különbség a 2002 előtti időszakhoz képest, tisztelt államtitkár úr. Ezt talán ön sem vonja kétségbe. Akkor a makrogazdasági mutatók általában kedvező irányba mozogtak, 2002 nyara óta pedig egyenesen ellentétes irányt vettek. És ez már hat éve így van. Nőtt az államadósság, nőtt a hiány mértéke, hogy olyan számokat, mint a gazdasági növekedés, vagy az infláció, ne is említsek. Az eltelt időszakban kétszer dobták vissza a konvergenciaprogramot, nos, meggyőződésem szerint ez sem használt az országnak. A harmadik konvergenciaprogram visszadobására csak azért nem kerül sor, mert most már évente módosítjuk a konvergenciaprogramunkat. Egyébként a 2006 decemberében beadott konvergenciaprogramtól már jelentősen eltértünk, rosszabb a növekedési adat, magasabb az inflációs adat, magasabb az államadósság adata is.
Hogy egy ilyen javaslatra szükség van, azt azzal is alá szeretném támasztani, hogy a 2006-os tavaszi parlamenti választások után két olyan adat derült ki, amely korábban sem az ellenzék, sem a nyilvánosság számára nem állt rendelkezésre. Az egyik, hogy ezermilliárd forinttal magasabb a magyar államadósság, mint ahogy azt önök korábban állították. Nem két forinttal, nem kétmilliárddal, ezermilliárd forinttal. A másik, amit a konvergenciaprogramba is belevéstek, hogy 2007-ben 4 százalékos gazdasági növekedés lesz. Nemhogy 4, még 3 százalékos sem lett a gazdasági növekedés. Tehát ez is azt mutatja, hogy nyilvánosságra lehet hozni adatokat, de ha azok valóságtartalmáért valaki nem felel, akkor ez következmények nélkül történik meg. Talán nem kell államtitkár úrnak felidéznem, hogy 2006-ban 700 milliárd forinttal nagyobb lett az államháztartás hiánya. Történt bármi a Pénzügyminisztériumban? Történt bármi a pénzügyminiszterrel, vagy államtitkárával? Felelősségre vontak ezért bárkit a kormányban? Ha egy kis- és középvállalkozó egy forinttal téveszti el az adóbevallását, az mindenre számíthat, csak köszönetre nem az APEH részéről, és akkor még a vagyonvizsgálat csak az egyik eszköz. Vajon a kormányzati magatartást befolyásolta-e ez a 700 milliárdos tévesztés?
Sajnálom, államtitkár úr, hogy ennek a javaslatnak még az irányával sem ért egyet. Ez eléggé elszomorító. Ön elég sokat foglalkozott a közpénzekkel mint közpénzügyi államtitkár, mint volt polgármester, így rálátása van arra, hogy ilyenek is történhetnek. Úgy emlékszem, talán a törökbálinti önkormányzat gazdasági bizottságának még tagja volt, most már valószínűleg lemondott erről, ön aztán igazán érzékelheti, hogy szükség van egy ilyen javaslatra, mert ez nemcsak állami, hanem önkormányzati szinten is javítaná a gazdálkodási fegyelmet. Hogy a büntető törvénykönyv módosítását javasoljuk? Már engedtessék meg, de arra mi sem gondoltunk, ami az elmúlt években történt, mint a paraszt bácsi a viccben, amikor felmegy a repülővel. (Derültség.) Szerintem erre senki nem gondolt. Ez aztán indokolttá teheti azt, amit Brazíliában már alkalmaznak, hogy bizony költségvetési ügyekben is akár letöltendő szabadságvesztés is lehet egy-egy ítélet vége.
Csodálkozom önön, államtitkár úr, aki annak idején a szervezett bűnözés elleni igazgatósággal karöltve próbálta meg az Orbán-kormány minisztereit, államtitkárait, politikusait elvezettetni, hogy most úgy ítéli meg, erre nincs szükség. Ez mindenképpen érdekes tanulsága az elmúlt időszaknak.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
Mint előterjesztő ennyivel szerettem volna zárni ezt a vitát. Ezek után nem tehetünk mást, a szavazás következik. A tárgysorozatba-vételről kell először döntenünk. Kérdezem, ki az, aki a tárgysorozatba-vételt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Aki ezt nem támogatja? Tizenhat. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát 8 igen szavazattal, 16 nem ellenében, tartózkodás nélkül úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba a törvényjavaslatot, így nem is kell döntenünk az általános vitára való alkalmasságról. Köszönöm államtitkár úrnak, hogy részt vett a bizottság ülésén, megtisztelte ezzel a bizottságot. További jó és eredményes munkát kívánok önnek.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2008. évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/5516. számmal. Kérdezem, hogy az emberi jogi bizottságot képviseli-e valaki. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor ennek hiányában fogunk dönteni. A kormányzati álláspontot tudja-e valaki képviselni? (Nincs jelentkező.) Nem.
A bizottság tagjait illeti a szó. Az emberi jogi bizottság ebben az előterjesztésében összesen 110 millió forint elosztására tesz javaslatot. Általában ezeket nem szoktuk vitatni, mert a bizottság nyilván alapos előkészítő munka után tette meg javaslatát. Ha nincs hozzászólás (Nincs jelentkező.), azt javaslom, hogy döntsünk.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ki az, aki támogatja az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Igen. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát egyhangúlag támogatta a javaslatot. Ezzel végeztünk is.
Áttérünk a következő pontra, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/5448. számmal. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Tisztelettel köszöntöm az előterjesztőket, és megadom a szót egy rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Hegedüs Márta szóbeli kiegészítése
DR. HEGEDÜS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Hegedüs Márta vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője, mellettem pedig dr. Számadó Tamás, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Nagyon rövid kiegészítést szeretnék csak tenni, amiben tényleg a legfőbb pontokra hívnám fel a figyelmet. Az előterjesztés alapvetően a 2001/29., a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv átvételét szolgálja, amelynek célja, hogy az Unió belső piacán egységesen szabályozza a tisztességes versennyel kapcsolatos követelményeket. Az irányelv egyik sajátossága volt a maximum harmonizációs jelleg, és ez a jogalkotói munkát nagyban befolyásolta. Ez azt jelenti, hogy az átvétel szövegszerűen rendkívül kötött volt. Maga az irányelv szabályozása érinti a kereskedelmi, a versenyjogi, illetve a fogyasztóvédelmi szabályozást is. Ezért ez az előterjesztés más törvényekkel együtt, egy csomagban került a parlament elé.
Az irányelv anyagi jogi szabályai három szinten épülnek fel. Egyrészt általánosan kimondja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát, másrészt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokon belül külön tilalmazza, megnevezi a megtévesztő, illetve az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat, továbbá egy 31 pontból álló feketelistát is tartalmaz, amely olyan tevékenységeket jelöl meg konkrétan, amelyek minden tekintetben mindig tisztességtelennek minősülnek a hatósági gyakorlatban. Az eljárás tekintetében a nemzeti jognak már szabadabb lehetőségei voltak, tulajdonképpen a jogalkotói hatásköröket kellett végiggondolni, hogy melyek lesznek azok a hatóságok, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tilalmakat kezelik. Alapvetően a fogyasztóvédelmi hatóság lett kijelölve mint ellenőrző hatóság, a pénzügyi területen a PSZÁF, a verseny érdemi érintettsége esetén a Gazdasági Versenyhivatal. Ez a három hatóság, amely eljárásaiban követni tudja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a jogalkalmazásban.
Fontos még kiemelni, hogy a szabályozás az önszabályozás, a magatartási kódexek elterjedését szolgálja, külön kiemelve a magatartási kódex fogalmát, a kódexekkel kapcsolatos felelősséget is. Ez mindenképpen olyan plusz, amire érdemes a figyelmet felhívni. Összefoglalva azt tudom elmondani, hogy a bizottság előtt lévő törvényjavaslat egy teljes harmonizációt megvalósító irányelvi átvételt szolgál mind anyagi jogi, mind pedig eljárásjogi értelemben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván az előterjesztéshez hozzászólni. Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Minél fejlettebb egy piacgazdaság, annál inkább foglalkozni kell részben a fogyasztók védelmével, részben pedig a gazdasági szereplőkkel, hogy ne tudjanak visszaélni a fogyasztók megtévesztésével, amivel gazdasági előnyökre tehetnek szert. Ez a törvényjavaslat most teljesen kettéválasztja a gazdasági szereplők egymás közötti viszonylatában a versenyt, illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Valóban nem volt könnyű dolguk a törvény kodifikátorainak, hiszen le kellett írniuk azt, amit az Európai Unió előírt a tagországok számára. Nagyon sok országban a saját versenytörvényükkel hoztak olyan helyzetbe ágazatokat, vállalkozásokat, amelyekkel gyakorlatilag korlátozták az áruk szabad áramlását, a versenyt. Azt gondolom, ilyen szempontból feltétlenül szükséges volt, hogy az Unió megalkossa ezt a szabályozást.
Itt van előttünk az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény, a fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló törvény, amit az előterjesztő is említett, hogy ezeket egy csomagban tárgyaljuk. A magyar szabályozás eddig nem választotta külön, például a reklámtörvény a gazdasági szereplők közötti versenyt, illetve a fogyasztókat megtévesztő reklámot. Ez most teljesen különválik. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény csak a gazdaság szereplőivel foglalkozik, és átfogóan rendezi a fogyasztókkal szembeni érdekvédelmet. Azt javaslom a bizottságnak, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Hadd kérdezzem meg, hogy a törvényjavaslat a mostani állapotokhoz képest hoz-e valami pozitívumot a fogyasztók számára is, vagy csak egy újabb kodifikálásról van szó.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A hatályos jog is tartalmazza a megtévesztés tilalmát, ugyanakkor nagyon általános, generálklauzulákat tartalmaz a reklámtörvény, illetve a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény is. Ez a törvény, ami elfogadása esetén a fogyasztók megtévesztésében alapvető, az egész jogrendszerre kiterjedő általános szabályokat fogalmaz meg, sokkal részletesebben fejti ki, mit kell a megtévesztés tilalma alatt érteni. Nóvum mindenképpen az úgynevezett feketelista. Tehát a leggyakrabban előforduló megtévesztő, vagy agresszív gyakorlatokat olyan módon is szabályozza, hogy itt nincs helye különösebb mérlegelésnek, hogy az üzleti döntést befolyásolhatta-e a gyakorlat, vagy sem. Ezekben az esetekben egyszerűsödik a jogalkalmazás, másrészt mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára világosabbak lesznek a határok azzal együtt, hogy aki eddig jogszerűen járt el, az a jövőben is jogszerűnek fog minősülni.
Amit még hoz ez a törvényjavaslat az ágazati törvények módosításával összefüggésben: egyrészt a fogalmi rendszert tisztázza mind a reklámok, mind általában a fogyasztók tájékoztatásával összefüggésben. Így a fogyasztó, a vállalkozás, a kereskedelmi kommunikáció fogalma is tisztázódik, emellett a törvényjavaslat az eljáró hatóságok hatásköreit is, együtt a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal, igyekszik tisztába tenni, világossá tenni, hogy mely esetekben melyik hatóság jár el. Ez is pozitív hozadéka lehet a szabályozásnak.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Akkor dönthetünk. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottsági álláspont képviselője Molnár Albert lesz. Köszönöm. Ezzel a napirendi pontot lezártam. További jó munkát!
Áttérünk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/5395. számmal. A módosító indítványok megvitatására kerül sor. Köszöntöm Harsányi László elnök urat és dr. Schneider Mártát, az OKM szakállamtitkárát. A módosító javaslatok közül csak azokat tárgyaljuk, amelyek a bizottság hatáskörébe tartoznak.
Ezért kezdjük a 3. ponttal, Schiffer János módosító indítványával. Kérdezem, hogy ezt támogatják-e.
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Mi is ennek a lényege? Miért támogatja ezt az előterjesztő? Csak egy mondatot kérnék.
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kulturális járulékot a módosító indítvány kiterjesztené a ruházati termékekre, bútorra, textilre és egyéb termékekre, azokra, amelyekben a design hozzáadott értéke megtestesül. Ez a módosító indítvány alapja. Jelzem, a jelenlegi járulékoltatott körben több ilyen szolgáltatás és termék van, amelynek elvi alapja az, hogy ezekben kulturális hozzáadott érték van.
ELNÖK: Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mennyivel több bevételt jelent a 2,7 milliárd forinthoz képest.
ELNÖK: Tessék!
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Nemzeti Kulturális Alap): Köszönöm szépen. A becsléseink szerint, hiszen ez erősen forgalomfüggő, a 2006-os adatok alapján körülbelül 7-800 millió forintot jelentene.
ELNÖK: Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): A kulturális hozzáadott érték fogalma hol van definiálva? Ez hogyan fog egy öltönyben, vagy egy nyakkendőben megjelenni? Magyarul, hogyan dől el, hogy egy termék járulékkötelessé válik? Eddig úgy tudtam, hogy vannak designerek, akik magánszemélyek, vagy cégek, amelyek ezeket megtervezik. De lehet, hogy csak a fogalom teljesen újszerű. Ezek szerint minden öltönyre vonatkozik ez?
ELNÖK: Elnök úr igennel válaszolt. Így van.
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Nemzeti Kulturális Alap): Természetesen pontosan nem számszerűsíthető. A világon az iparművészet, a formatervezés ágai között a ruházattal kapcsolatos tevékenységek a legerősebbek, a legnagyobbak. Nem véletlen, hogy az új marginális kulcsot 1 százalék alatt próbáljuk meghatározni a korábbihoz képest, éppen azért, mert ez bizonyos értelemben nem kiszámítható módon, de jelent hozzáadott értéket.
ELNÖK: Molnár Albert, azután Végh képviselő úr.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Egy kérdésem lenne. Számoltak azzal, hogy egy-egy iparágnak milyen a jövedelmezősége? Például a textilszakmának milyen a jövedelmezősége? Ugyanis ez a díj forgalomarányos, de a nyereséget és a forgalmat nem szabad összekeverni, mert egy-egy vállalat nyeresége általában a forgalmának 1-3 százaléka között van. Ha ebből 0,8-at elvonunk, akkor áremelés lesz. Melyiket tetszenek választani a kettő közül?
ELNÖK: Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván ehhez a részhez kapcsolódik, hogy hiányolom, ha már lúd, legyen kövér alapon, a lábbelik ilyen módon való támogatását. (Derültség.) Amikor Ferrari meg Bugatti feliratú lábbeliket árulnak, jelentős ipari formatervezési elemeket átvéve? De a viccet félretéve! Elnök úr is említette, hogy valamilyen kulturális forma, valamilyen hozzáadott érték megjelenik. A magyar ülőbútoroknál szerintem jelentősebb formatervezési tevékenység valósul meg a gépjárműveknél. Tehát, ha azt szeretnénk, hogy legyen a költségvetésnek egy picivel több bevétele, tudnám javasolni a gépjárművek formatervezésére kivetendő kulturális adót. Meg kell mondjam, hogy egymilliószor nagyobb formatervezési energia fekszik bennük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Úgy látom, indokolt volt, hogy megkérdeztem, mi van e mögött a módosító javaslat mögött, hiszen további ötleteket vetettek fel a kollégák. Elnök úr kíván-e erre reagálni?
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Nemzeti Kulturális Alap): Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mi a különbség az árbevétel és a nyereség között, valamikor én is közgazdász voltam. Nem számoltunk ágazati jövedelmezőséget, mint ahogy nem számolunk ágazati jövedelmezőséget az eddigi járulékbefizető körben, a könyv- és filmiparban, illetve más területeken. Ilyen alapon egészen más struktúrák jönnének létre. A felvetés érdekes, meggondolandó.
A lábbelik egyszerűen kimaradtak. A gépkocsiknál tudok indokot mondani. Magyarországon nincs gépkocsigyártás, összeszerelés van, azoknak a designelemei nem magyar formatervezés termékei. Igyekeztünk megmaradni a magyar iparművészet, a formatervezési szakma ajánlásai között. Valóban, teljesen igaza van képviselő úrnak, a gépkocsi a legerősebb ilyen típusú elemet hordozza, hiszen ma már nem a lóerő, nem a motorteljesítmény, hanem sokszor a design az árkülönbség oka. Azért tekintettünk el ettől, mert ebben nem magyar teljesítmény jelenik meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem a vitatkozás szándékával, de itt, a módosító javaslatban az szerepel, hogy a kötelezett a gyártó, importáló. Tehát ebből a szempontból mellékes az, hogy mondjuk gépjárműgyártás zajlik-e Magyarországon, vagy sem, mert az importálót ugyanúgy kötelezhetik a járulék megfizetésére. Tehát itt a kolléga felvetése azért volt jogos, mert ilyen alapon a kör tetszőlegesen bővíthető, vagy szűkíthető.
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Nemzeti Kulturális Alap): Elnök úr, igaza van, de ha azt a megoldást választottuk volna... Nézzünk két okot. Ha az importőröket kizárjuk, az nagyon rossz versenyfeltétel a hazai gyártókkal szemben. Most hirtelen nem tudnék olyat mondani, ahol gyártás már nemigen van, csak import. A gépkocsinál nem akartunk alkalmazni számszerű járulékmeghatározást. Az alapvető oka tényleg az, hogy úgy éreztük, ennek designelemeit olaszok, németek, franciák hozzák létre, nem pedig magyar tervezők.
ELNÖK: Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Természetesen van olyan Magyarországon forgalomba hozott autó, amelynek designját magyar designer készítette, akkor legalább arra az egy típusra vezessük be. Köszönöm. (Derültség.)
ELNÖK: Igen?
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Nemzeti Kulturális Alap): Tudok róla. A BMW-től kezdve nagyon sok magyar designer dolgozik, de a maga a műhely már nem magyar.
ELNÖK: Bérmunkáról van szó. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki támogatja Schiffer János indítványát. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyharmad sem.
A következő pont Nyitrai Zsolt és Márfai Péter képviselők indítványa. Az előterjesztő támogatja-e?
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Ha jól látom, a mobil-adatátvitelből származó tevékenységből a WAP- és az MMS-szolgáltatás járulékfizetési kötelezettségének elhagyását javasolják. Hozzászólás, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A következő pont Nyitrai Zsolt, Márfai Péter, valamint Pettkó András és társai javaslata. Az előterjesztő támogatja-e?
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Ez az elhíresült internet-hozzáférés, -ellátás szolgáltatásának járulékoltatása, pontosabban annak elhagyása. Észrevétel, kérdés van-e? Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Mi az az ok, ami miatt a kormány ezt nem támogatja? Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azért nem támogatjuk, mert az NKA járulékbővítésének elvi alapja a következő volt. Az NKA-törvény, amely a kulturális támogatásokról, a kulturális szféra támogatásáról szól, 1993-ban született meg. Az akkori elvi megközelítés az volt, hogy különféle szolgáltatások, termékek díjából minimális százalékban visszaforgatunk a kultúra területére, és direkt módon a kormánytól és a politikától, amennyire lehet, elhatárolódva a kultúrát támogatjuk. Az elmúlt 15 évben bizonyos technológiai változások történtek, amelyek termékeket és szolgáltatásokat megszüntettek, amelyeket érdemes kivenni a járulékoltatotti körből, mondjuk a mágnesszalagos hanghordozót, illetve olyan termékek és szolgáltatások jöttek be a piacra, amelyek '93-ban még nem voltak. Az egyik ilyen és rendkívül jelentős kultúrahordozó többek között az internet szolgáltatás. Ez az elvi alapja annak, hogy a járulékoltatást erre a szolgáltatásra kiterjesztettük.
ELNÖK: További észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki a módosító indítványt, amely azt javasolja, hogy ne legyen járulékkötelezett az internet-hozzáférés, támogatja. (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? Kilenc. Tartózkodott? Egyharmad, a többség nem támogatja.
A 6. pont Lukács Tamás és Halász János képviselők indítványa. Kormányálláspont?
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem tudjuk támogatni ezt a módosító indítványt, mert tulajdonképpen ellentétes a képviselő urak szándékával, hiszen éppen kedvezményezett helyzetbe hoznánk a pornográfiát, ha ezt így elfogadnánk.
ELNÖK: Igen. Látom én is, hogy elírási hiba van. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 7. pont Kóka János és Pető Iván képviselők indítványa. Kormányálláspont?
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmad sem.
A 8. pont Nyitrai Zsolt javaslata. Kormányálláspont?
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Ezek a kábelszolgáltatók lennének? Csak hogy jól értsük a javaslatot, a helyi települési távközlő és elektromos hálózatokról van szó. Mik ezek? Telefon? Kábel? Nem?
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Nemzeti Kulturális Alap): Van egy építménykör, ami korábbi alku keretében került be a járulékoltatott körbe, 120 millió forint feletti építményekről van szó, tehát kisebb településeket ez nem érint. Ezeket nem kívánjuk megbontani, ebből származik a magyar építőművészet támogatása.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
Köszönöm szépen. Ezzel a módosító javaslatok végére értünk, ami ennek a napirendi pontnak a lezárását teszi lehetővé. Köszönöm szépen a részvételt. További jó munkát kívánok.
Ezzel nemcsak a napirendi pont, hanem az ülés is véget ért. Mindenkinek további jó munkát kívánok. A bizottság következő heti ülésének időpontjáról még egyeztetünk. Elképzelhető, hogy hétfőn, vagy kedden tartunk ülést, majd tájékoztatjuk a kollégákat. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 15 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit