KPSZB/15/2008.
KPSZB/87/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. május 14-én, szerdán 15 óra 05 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Előterjesztői vélemény kialakítása az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatról *
A napirendi pont lezárása *
A turizmusról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Kovács Miklós válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Gál Krisztina szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, vélemények *
Dr. Gál Krisztina válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Gál Krisztina szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Dabóczi Kálmán válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Bérces Kamilla szóbeli kiegészítése *
Észrevétel, vélemények *
Dr. Bérces Kamilla válasza *
Őri János válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Schlammadinger József szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Schlammadinger József válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Mádi László (Fidesz)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Molnár Albert (MSZP) Dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Molnár László (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP)
Balla György (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (független)
Domokos László (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz)
Varga Mihály (Fidesz) a bizottság elnöke Szijjártó Péternek (Fidesz).
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Gál Krisztina, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője
Dr. Bozzay Erika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Dabóczi Kálmán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Bérces Kamilla, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója
Őri János, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Schlammadinger József, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 05 perc)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Kérem a bizottság tagjait és a meghívottakat, hogy foglalják el helyüket. Varga Mihály elnök úr távollétében nekem adott felhatalmazást arra, hogy a bizottsági ülést vezessem, ennek megfelelően a bizottsági ülést megkezdjük. A parlamenti döntések értelmében két tagcserére került sor a bizottságban. Ezúton szeretném köszönteni a körünkben első alkalommal megjelent dr. Varga Zoltánt. Szavaztunk tegnap egy másik bizottsági tagcseréről is, Horn Gábor lett az új tag. Őt távollétében köszöntjük, és kívánunk mindkét bizottsági tagnak jó munkát az elkövetkezendő időszakban.
A napirendi ajánlást mindenki megkapta, írásbeli módosítás nem érkezett hozzá. Itt, a bizottság ülésén sem látok módosító javaslatra kezdeményezést. Ezért kérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirendi ajánlást elfogadják-e. Egyben a határozatképességet is ellenőrizzük. (Szavazás) Tizennyolc. A bizottság tehát határozatképes és elfogadta napirendjét.
Az 1. napirendi pont: az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat - előterjesztői vélemény kialakítása a módosító javaslatról. Köszöntöm az Állami Számvevőszék elnökét és munkatársait. Egy módosító indítvány érkezett két ajánlási pontban. Már a múltkori bizottsági ülésünkön, amikor benyújtottuk a határozati javaslatot, jeleztük a módosítás szükségességét. Az ÁSZ a kormánnyal egyetértésben elkészített egy javaslatot, amit elnök úrral ketten jegyeztünk és nyújtottunk be. Erről kell a bizottságnak véleményt kialakítania.
Elsőként Kovács Árpádot, az ÁSZ elnökét kérdezném, hogy mi az álláspontja.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: A magunk részéről tisztelettel köszönjük, egyetértünk vele.
ELNÖK: A bizottsági tagok részéről kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyhangú.
Köszönöm az Állami Számvevőszék elnökének, képviselőinek a részvételt. További jó munkát kívánok a mai napra. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
A 2. napirendi pontunk a turizmusról szóló, T/5655. szám alatt benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Önöké a szó rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kovács Miklós vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, munkatársam dr. Gyenizse Dorottya. Nagyon köszönjük a lehetőséget, hogy a bizottság előtt a turizmustörvényről szólhatunk néhány mondatot.
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy ez a törvény egy komoly egyeztetést követő szakmai konszenzuson alapul, vagyis ilyen normaszöveg-tervezet készült el. Ez egy presztízstörvény. A fő célkitűzéseit abban lehet meghatározni, hogy rögzíti a turizmus ágazati működési kereteit, az állami feladatokat, a szervezeti struktúrákat, alapfogalmakat, definíciókat tisztáz, hangsúlyozza a turizmusnak a regionalitásban betöltött szerepét, erősíti a regionális turisztikai bizottságok feladatkörét, rögzíti - nem konkrét többletforrások biztosítása révén, hanem keretek meghatározásával - a pénzügyi finanszírozási rendszert és a regionális szintű turizmusfinanszírozást is, és tartalmaz szabályozást a helyi források felhasználásának alakítására vonatkozóan is.
Tisztelt Bizottság! A törvény alapvetően kerettörvény, a turizmus fenntartható fejlődését, fejlesztését kívánja elősegíteni, egyben elismeri a turizmus gazdasági jelentőségét is. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslatot nyilvánítsa általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kaptunk mellékelve egy levelet is egy érdekképviseleti szervezettől, amely néhány pontban kritikai észrevételeket fogalmaz meg a törvény kapcsán, elsősorban a konkrétságára vonatkozóan, illetve arra vonatkozóan, hogy nem lépi túl azokat a kereteket, amelyek eddig a turizmus alapvetően állami irányítását illetően voltak meghatározva. Ennél gazdagabb tartalmat várnának a törvénytől. Jómagam is úgy ítélem meg, hogy a turizmusnak azokat a komparatív előnyeit, amelyek más ágazatokkal szemben fennállnak hazánk vonatkozásában, a törvény nem domborítja ki elég hangsúlyosan, és nem ad igazából nagyobb lehetőségeket, érdemibb viszonyulást a turizmushoz, mintsem az az elmúlt időszakban tapasztalható volt. Igazából egyfajta kodifikációs ujjgyakorlat, ami nem emeli ki olyan szinten az ágazatot, amilyen szinten szerintem ki kellene emelni.
Ezért kérdezném a minisztérium képviselőit, hogy azokról az észrevételekről, amelyeket itt megfogalmaztak, mi a véleményük, illetve a turizmus stratégiai jelentősége, szerepe kapcsán mi a kormányzat álláspontja. Ez egy ágazat a sok közül, vagy pedig Magyarország kedvező adottságai okán a turizmusnak a jelenleginél sokkal fontosabb szerepet kellene betöltenie a magyar gazdaságban és a magyar társadalomban?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Gegesy Ferenc!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Én is úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat kerettörvény, azaz egy konkrét dolgot tartalmaz, a 15. §-t, amivel viszont abszolút nem értek egyet. Azt gondolom, hogy ezt a törvényt nem kellene tárgyalni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Varga Zoltán képviselő úr!
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy ez a javaslat mint kerettörvény megfelel azoknak a követelményeknek, amit ezzel szemben támasztunk. Amit Mádi képviselő úr mondott, fontos, de nem ennek a kerettörvénynek a tartalmában kellene ezt elmondani. Ilyen tekintetben tehát ezt egy jó kerettörvénynek tartjuk. Szeretném megjegyezni, ez az én egyéni véleményem, jó dolognak tartom, hogy a természetjárás például vissza lett emelve az új kerettörvénybe. Nyilvánvalóan módosító javaslatokkal lehet majd ezt jobbá tenni, de általános vitára alkalmasnak tartjuk, fontosnak tartjuk, hogy elkezdődjön erről a vita. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További jelentkezést nem láttam, ezért válaszadásra az előterjesztőt illeti a szó.
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Település- és Területfejlesztési Szövetség észrevételeit nem volt módunk korábban megismerni, most kaptuk kézhez. Lehetséges, hogy a korábbi egyeztetések során már megfogalmaztak ilyen jellegű észrevételt, ezt most nem tudnám sajnos ellenőrizni. Úgy gondolom, a törvény egyik alapvető célja éppen az, hogy a turizmus gazdasági, társadalmi jelentőségét hangsúlyozza, elismertségét fokozza. Ezért fogalmaztam úgy a bevezetőmben, hogy tulajdonképpen egy presztízstörvényről és valóban csak egy kerettörvényről van szó. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Mádi képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Bármennyire is kerettörvényről van szó, számomra nem volt kielégítő a válasz. Azt gondolom, hogy ennek a törvénynek, legalábbis jelentőségét tekintve többet kellett volna nyújtania, mint amit eddig a jelenlegi működés nyújtott. Nem vagyok ezzel megelégedve. Továbblépési lehetőséget igazából nem mutat, nem terjeszkedik túl az eddigi gyakorlaton, ezért nem tudja frakciónk sem támogatni jelenlegi formájában. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Gondolom, az előterjesztő sem kíván reagálni (Dr. Kovács Miklós jelzi, hogy nem.), akkor szavazhatunk. Aki a törvényt általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhárom. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? Öt. Aki tartózkodott? Egy. A többségi vélemény előadója dr. Varga Zoltán, a kisebbségi véleményt Mádi László fogja ismertetni.
Megköszönjük az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 3. napirendi pontra, a közbeszerzésekről szóló, T/5656. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitájára első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit, rövid szóbeli kiegészítésre megadom a szót.
Dr. Gál Krisztina szóbeli kiegészítése
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Üdvözlöm a tisztelt képviselőket. Gál Krisztina vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közbeszerzési és versenyjogi osztályának vezetője, kolléganőm Susán Judit fogalmazó.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslathoz mindössze annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy három fő cél figyelembevételével készült. Egyrészt a közbeszerzési eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására, átláthatóbbá tételére törekedtünk, másrészt arra, hogy bizonyos, a jogalkalmazás, joggyakorlat során felmerülő fogalmi problémákat kiigazítsunk, a törvénymódosítás harmadik fontos eleme pedig a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslati rendszerre vonatkozó szabályok módosítása.
Ez utóbbi módosítási javaslatokkal kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy tavaly decemberben az Európai Közösség elfogadta a közbeszerzési jogorvoslati irányelvek módosítását, így a jogorvoslati rendszert illető javaslatok döntő többsége az irányelv átültetését valósítja meg. Mindössze néhány példát mondanék, ha megengedik. Az egyszerűsítés kapcsán például a törvényjavaslat a három eljárásrend helyett két eljárásrendet javasol, tehát megszüntetni javasolja az úgynevezett nemzeti eljárásrendet, egy új, egyszerű eljárást vezetne be. Erről összefoglalóan azt tudnám mondani, hogy gyorsabb és rugalmasabb eljárást tesz lehetővé. A mostani nemzeti eljárásrend nyílt eljárásához képest mintegy egy hónappal hamarabb lefolytatható ez az eljárás, amelyben az eljárást kérő maga döntheti el, hogy kíván-e tárgyalni, vagy nem.
Az adminisztratív terhek csökkentése is fontos szempont volt. Az ajánlattevőknek nem kellene minden egyes esetben benyújtani az ajánlatokkal együtt a kizáró okok igazolására szolgáló dokumentumokat, hanem mindössze a nyertes ajánlattevőnek kellene ezt megtennie, és neki is csak azokat a dokumentumokat, amelyeket az ajánlatkérő maga az elektronikus közhiteles nyilvántartásból nem tud ellenőrizni. Az átláthatóság kapcsán kiemelném azt, hogy a törvényjavaslat előírná az ajánlatkérők számára, hogy a honlapon közbeszerzési eljárásonként csoportosítva tegyék közzé azokat az adatokat, amelyek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosak, így az eljárást megindító hirdetményt, ha esetleg szerződésmódosítás volt, az erről szóló tájékoztatót, az esetleges jogorvoslati eljárás kapcsán a jogorvoslati döntéseket.
Az értelmezési alkalmazási nehézségek kapcsán az alvállalkozók fogalmának a Ptk.-beli alvállalkozó fogalmához közelítését, az erőforrást nyújtó szervezetet emelném ki. A jogorvoslati eljárás kapcsán pedig a szerződéskötési moratórium szabályának változását, amelyeket az említett irányelvvel összhangban javasol módosítani a törvényjavaslat, s a módosítás lényege az lenne, hogy amennyiben az adott közbeszerzési eljárás kapcsán jogorvoslati eljárás indul, akkor a jogorvoslati eljárás végéig, pontosan az elsőfokú eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának meghozataláig nem lehetne megkötni a szerződést annak érdekében, hogy jogellenes közbeszerzési eljárásra ne lehessen szerződéseket kötni. Köszönöm szépen.
Kérdések, észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel, vélemény? Mádi képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az utóbbi időben sajnálatos módon egyre több olyan joghézag, egyre több olyan probléma merül fel a közbeszerzések kapcsán, amelyek korrupciós jelenségekre utalnak, vagy ilyeneket találnak az ezen eljárások keretében érintett szervezeteknél is. Ez a törvényjavaslat mennyire próbál ebben preventív, vagy megfelelő jogi szabályozással ezen kiskapukat bezáró intézkedéseket hozni?
ELNÖK: Köszönöm. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon örülünk annak, hogy megint hozzá tudunk, hozzá merünk nyúlni a közbeszerzési törvényhez. Annak pedig kiváltképp örülhetünk, hogy egy hosszabb társadalmi vita előzte meg a törvény benyújtását. Annak már kevésbé örülünk, hogy ennek a hosszas társadalmi vitának nem minden eleme, mondhatnám úgy, hogy viszonylag kevés eleme került be a mostani anyagba.
Ha már a minisztérium képviselője volt olyan kedves, hogy felsorolt egy-két dolgot, ami az új törvényben változik, maradjunk ezeknél a kérdéseknél. Nagyon praktikus az, hogy nem kell mindenkinek előzetesen az összes igazolást benyújtani, csak a nyerteseknek, a többiek meg sportból elindulhatnak. Mire gondolok? Ha megvan az eredményhirdetés, és a nyertes másnap el szeretne menni igazolásért a VPOP-hoz, éppen kifut a 8 napos rendelkezésre álló határidőből, mert a 9. napon fogja benyújtani az igazolást, ha a VPOP betartja a számára nyitva álló határidőt, és akkor máris csak a 2., 3., vagy a 20. lehet, mert veszített. Ezen nyilván módosító javaslattal lehet segíteni. Nem mondom el a módosító javaslat lényegét, de valószínűleg olyasmi lesz, hogy a moratórium ideje alatt a szerződéskötést megelőző munkanapon 12 óráig benyújtja ezeket az igazolásokat a nyertes. Ugyanis mindenkinek be kell szerezni az igazolást, mert senki nem tudhatja, hogy ki lesz a nyertes, ha be szeretné tartani a 8 napos határidőt. Most csak egy példát mondtam.
A másik ilyen példa: kötelező hiánypótlásra tesz javaslatot az előterjesztés, ami egyrészt üdvözlendő, másrészt éppen az a legrosszabb benne, hogy egyedül a nyertes, akit kihirdetnek és kifut a 8 napos határidőből, nem fog tudni hiánypótlást benyújtani, mert erre már nem ad lehetőséget a törvényjavaslat. Azt mondja, hogy akkor a 2. helyen lévővel kell, vagy lehet a szerződést megkötni. Ez azért aggályos, mert ilyenkor nem biztos, hogy a 2. helyen lévő az, aki a legjobb ajánlatot adja. Ugyanis, ha az első legjobb ajánlatot tevő kiesik, akkor újra kell számolni az egész rendszert, és közel sem biztos, hogy a második legjobb ajánlattevő az lesz, aki az első körben a második legjobb ajánlatot tette.
Nyilván célszerű lenne alkalmazni más fogalmakat. Mire gondolok? Van az általános egyszerű eljárás, amit a törvény most bevezet, és van a különös egyszerű eljárás. Ez egy logikai ellentmondásnak tűnik. Értjük, mindnyájan értjük, csak magyartalan. Azt gondolom, hogy talán ki lehetne ezt is igazítani.
Summa summarum, jobb lett volna, ha több javaslatot fogadunk be menet közben a módosításokból, a szakmai észrevételekből. Akkor nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy ha valaki szeretne egy személygépkocsit közbeszereztetni, akkor előfordulhat, hogy a gumigyár, vagy a motorgyártó alvállalkozói minősítését is el kellene végeznie, hiszen kimaradt az a fogalom a mostani javaslatból, hogy alvállalkozó az, akivel a fővállalkozó a szerződés teljesítése érdekében szerződést köt, vagy szerződést kíván kötni. Most az szerepel a javaslatban, hogy akit igénybe vesz. Nyilván ahhoz, hogy egy gépkocsiimportőr tudjon gépkocsit szállítani, igénybe kell vennie a gépkocsi gyártóját. Furcsán nézne ki, ha mondjuk Magyarországon valaki az Audik, a Mercedesek, vagy a Lexusok gyártóját meginterjúvolná mint alvállalkozót. Tehát nem teszi jól helyre a Ptk. szerinti fogalom az alvállalkozót, de mondhatnám, hogy a más erőforrást rendelkezésre bocsátónak fogalmát sem. Ezen biztos, hogy javítanunk kell még. Mindezekkel együtt úgy vélem, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmas, frakciónk is ezt fogja támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Gegesy képviselőúr!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm. Egyszerűsítés, pontosítás, jogharmonizáció - ezek azok a témák, amire rögtön azt mondják, hogy nosza, akkor tárgyaljuk. Igazság szerint én ezt végigolvastam, és nagyjából ezek köszönnek vissza, de ahhoz, hogy ezt a vaskos anyagot pontról pontra végignézzem, kell egy kis idő. Nálam egy pontban merült fel kérdés, éppen amit Végh képviselő úr jelzett, a 8 napos határidő az igazolás beszerzésére. Erre nyilván fog válaszolni. Ön is mondott egy olyan témát, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának lezárásáig nem lehet szerződést kötni. Ez elvben nagyon jó, csak van-e garancia arra, hogy ez az eljárás belátható időn belül befejeződik? A törvényjavaslat tárgyalását természetesen támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A közbeszerzési törvénynek az elhangzott egyszerűsítések, gyorsítások mellett szerintem az is fontos eleme, hogy tisztázza, átláthatóvá tegye, hogy a pályázók, leginkább a pályázatot elnyerő ajánlattevő és ismert segítői, tehát az elvállalkozók önmagukban, üzemi méretükben képesek-e a feladat ellátására. Nem egyszer tapasztaltuk, láttuk, olvastuk a hírekben, hogy az autópálya-építések kapcsán is rendezetlen munkaviszonyú alvállalkozók kerültek horogra, most más példát nem is akarván mondani. Nyilván szükséges azt az ajánlatkérőnek valahogy mérnie, megállapítania, hogy a hozzá pályázók nem csupán a tevékenység egy töredékét tudják elvégezni, aztán majd 9,9 százalékos alvállalkozókkal végeztetik el a munka dandárját, akik, nem tudom, milyen mélységben, majd további alvállalkozókat foglalkoztatnak. Próbáljuk meg, akár méretileg is olyan irányba terelni ezeket az ajánlattevőket, alvállalkozókat, akik a munka nagy részét, egészét tudják önmagukban is elvégezni, csak azokat az eseti kapcsolatokat kell lényegében alvállalkozókkal lefedni, amelyekre felesleges kapacitásokat nem akarnak egészében fenntartani.
Ezért abban a kérdésben szeretném esetleg majd méregetni, egy módosítással javítani a közbeszerzési törvény mostani javaslatát, ami ebbe az irányba mutat, hogy komolyabban, kvázi kötelezően írjuk-e elő az alvállalkozói munkák megjelölését, ne eshetőleges választás legyen, hogy a pályázó legalább a munka felét önmaga és a 10 százalék feletti bejelentett alvállalkozókkal legyen köteles elvégezni. Ezen túlmenően én is jelezném, hogy ahogy változott az alvállalkozó meghatározása, úgy bekerült egy új fogalom, az erőforrást biztosító szervezet a javaslatba, de az az érzésem, mintha egy üres halmazt kapnánk ezáltal, vagy zavaró fogalomként jelenik meg, mert igencsak furcsállanám, ha bizonyos erőforrásokat ilyen módon is igénybe lehetne venni, miközben más erőforrásokat csak más módon. Például az emberi erőforrás is értelmezhető adott esetben így, de elég sok más is. Ha valaki nem kíván alvállalkozóként formálisan beszállni az ajánlattevő pályázati anyagába résztvevőként, akkor vagy olyan méretre kell csökkenteni, vagy a pályázóknak maguknak olyan mértékben kell felfejleszteniük a saját teljesítményüket, azt a létszámot, azt a gépállományt nem úgy kell biztosítani, hogy hozunk egy bérleti szerződést, vagy egy ígérvényt, hogy majd kölcsönadják nekünk, hanem arra az időszakra már előre biztosítva van, hogy valamilyen módon rászerveznek erre a kapacitásigényre.
Tehát még egyszer: egészen pontosan az ajánlattevők és az őket segítő alvállalkozók a konkrét munka elvégzésének képességének bizonyítására alkalmas rendszer kialakítását, további erősítését segítő javaslatokkal gondolnám ezt a törvényt még jobbá tenni, de én is támogatom az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor az előterjesztő képviselőit illeti válaszadásra a szó.
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a törvényjavaslat milyen eszközökkel kíván fellépni a korrupció ellen. Három elemet emelnék ki. Az egyik már el is hangzott, az átláthatóság biztosítása, hogy az ajánlatkérő ne titkosan folytassa eljárásait, hanem mindenki által hozzáférhetően a honlapján jelenjenek meg azok az adatok, hogy mikor tett közzé hirdetményt, hogyan és kivel kötött szerződést, volt-e jogorvoslati eljárás, és milyen döntés volt ennek kapcsán.
A másik, amit kiemelnék, hogy már eddig is volt az ajánlatkérőknek a Gazdasági Versenyhivatal felé jelzési kötelezettsége, ha gyanúsnak találták például, hogy az általuk lefolytatott eljárásban kartellezés, vagy bármilyen más versenykorlátozó magatartás történik. Jellemzően nem éltek ezzel, nem volt olyan nagymértékű ezeknek a bejelentéseknek a száma, ezért a törvényjavaslat előírná az ajánlatkérő számára, hogy amennyiben az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban versenykorlátozó magatartást, kartellezést észlel, akkor köteles legyen a Gazdasági Versenyhivatalhoz bejelentéssel élni. Erre külön szabályokat a törvényjavaslat nem határoz meg, ennek az az oka, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, közismertebb nevén a versenytörvény ennek az eljárásnak a részletes szabályait már meghatározza. Megvan az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal honlapjáról lekérhető szabványívek alkalmazásával lehet ezt a bejelentést, panaszt megtenni, de a közbeszerzési törvény kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy ha ilyen dolgot észlel, akkor igenis forduljon a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amely ki fogja vizsgálni az ügyet, és eljár az ilyen magatartások kapcsán.
Harmadikként az úgynevezett átláthatósági megállapodást emelném ki. Ez eddig a magyar jogban nem ismert és nem alkalmazott olyan jogintézmény, amelyet a Transparency International javasolt a minisztériumnak, hogy érdemes lenne a közbeszerzési törvényben nevesíteni. A TI külföldi példákat vett alapul és az OECD jelentését, amely azt mondja, hogy ennek az átláthatósági megállapodásnak az alkalmazása kifejezetten csökkentheti a korrupciót, illetve a korrupciógyanús helyzeteket. Ez a megállapodás arról szólna, hogy az ajánlatkérő és ajánlattevő, vagy akár egy keresztmegállapodás jelleggel az ajánlatkérő és az adott ágazatban érintett gazdasági szereplő kötnek egy olyan megállapodást egymással, hogy a közbeszerzési eljárást egy független szakértő monitoringozni fogja, és ha jogszabálysértést, vagy korrupcióra utaló jelet észlel, akkor ezt jelzi egyrészt a közbeszerzési eljárás résztvevői felé, másrészt a nyilvánosság felé figyelemfelhívási jelleggel. Ennek lehet olyan eredménye, hogy a jelzés folytán azt mondja az ajánlatkérő, hogy kartellezés gyanúját észleli, és ugyanúgy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul. Ebben segítséget kap arra, hogy egy független személy, szervezet átlássa azt, hogy mi történik abban a közbeszerzési eljárásban, és egyrészt tényleg az ajánlatban résztvevők, részben pedig a nyilvánosság felé fordulhat.
Elhangzott az, hogy problémát jelenthet az igazolások beszerzése. A törvény megfordítaná a logikát, nem minden ajánlattevőnek kellene az igazolásokat beszerezni. A törvényjavaslat előírja azt, hogy a közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára kért igazolásokat 4 napon belül ki kell adni. Így tehát a 8 napos határidő nem jelenthet problémát a nyertes ajánlattevő, illetve a második rangsorolt nyertes ajánlattevő számára, hiszen a hatóság 4 napon belül köteles lesz kiadni azokat az igazolásokat, amelyeket az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül kell benyújtani. Tehát a törvényjavaslat ezt a helyzetet kezelni próbálja. Ugyanakkor ennek kapcsán szeretném elmondani azt is, hogy jelentősen csökkenne azoknak az igazolásoknak a száma, amelyeket ki kell kérnie magának az ajánlattevőnek, mert a törvényjavaslat azt mondja, hogy csak azokat az igazolásokat kell benyújtani papíralapon, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásban nem tud ellenőrizni. Tehát a főszabály az lenne, hogy az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül a nyertes ajánlattevőnek be kell nyújtani az igazolást, amit számára 4 napon belül ki kell adni, és csak azokat az igazolásokat nyújtja be, amelyeket az ajánlatkérő nem tud elérni elektronikus közhiteles nyilvántartásból. Annak érdekében, hogy ez ne jelentsen az ajánlatkérő számára sem problémát, a törvényjavaslat előírja, hogy a közhiteles elektronikus nyilvántartásokban az ajánlatkérő számára, amennyiben a betekintésre közbeszerzési eljárás kapcsán van szüksége, ingyenesen nyíljon lehetősége.
Felvetődött az is, hogy a másodikként rangsorolt nyertes ajánlattevő nem fogja tudni beszerezni időben az igazolásokat. Ez a 4, illetve 8 napos határidő rá is vonatkozik. Felvetődött az is, hogy az újraértékelés során esetleg egy másfajta rangsor állhat elő. A törvényjavaslat nem ad lehetőséget újraértékelésre, hanem az ajánlatok beérkezése során megtörtént értékelés alapján a másodikként rangsorolt nyertes ajánlattevő lenne a nyertes, de nem kötelezően. Ez nem azt jelenti, hogy az első körben rangsorolt és nyertes ajánlattevő nem adta be az igazolásokat határidőre, vagy például hamis igazolást adott be, akkor automatikusan a másodikkal lehet szerződést kötni. El kell döntenie magának az ajánlatkérőnek, hogy szeretne élni ezzel a lehetőséggel, vagy nem. Ha úgy dönt, hogy szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az első nyertes visszalépése, hamis nyilatkozata, vagy be nem adott igazolása esetén a másodikkal nem szeretne szerződést kötni, azt neki előre el kell döntenie, és az eljárást elindító felhívásban ezt a szándékát jeleznie kell.
Ami még felvetődött, ha jól értettem, hogy a szerződéskötési moratórium elhúzhatja a közbeszerzési eljárásokat. Itt két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat előkészítése során ebben a kérdésben igazából nem volt mozgásterünk, ugyanis a szerződéskötési moratórium az átültetni kívánt közbeszerzési jogorvoslati irányelvből következik, amely kimondja, hogy az elsőfokú jogorvoslati eljárás végéig a szerződést nem szabad megkötni. A másik dolog, amit hangsúlyozni szeretnék, hogy az elsőfokú jogorvoslati eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyik. Hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság rendkívüli gyorsan bírálja el ezeket az ügyeket, a főszabály szerint tárgyalás tartása nélkül 15 napon belül, ha tárgyalást tart, akkor 30 napon belül kell döntenie. Tehát egyrészt van egy közösségi kötelezettség, másrészt pedig az elsőfokú eljárásban kifejezetten gyorsan lezajló jogorvoslati eljárás.
Az erőforrást biztosító szervezet kapcsán szeretném elmondani, hogy a hatályos közbeszerzési törvény is ismeri az erőforrást nyújtó szervezetek fogalmát, ezt alkalmazzák is a gyakorlatban. Ez egy olyan jogintézmény, ami a legutóbbi nagy törvénymódosítás során, tehát a két új közbeszerzési irányelvet, a 2007/17/EK és a 2007/18/EK irányelvet átültető törvénymódosítás kapcsán került be a közbeszerzési törvénybe, és 2006. január 15-től hatályos. Az erőforrást biztosító szervezet fogalma az irányelvből jön, és azért nyúl hozzá a törvényjavaslat, mert a gyakorlati alkalmazás során rengeteg visszajelzés érkezett, hogy visszaélésszerűen próbálják ezt a jogintézményt alkalmazni. Ugyanis arra törekedett több ajánlattevő, hogy az alkalmasság igazolása alól kibújjon az erőforrást biztosító szervezet bevonásával. Itt a törvényjavaslat előkészítése során a közösségi jogkövetelmények miatt szűk mezsgyén lehetett mozogni, ugyanakkor mindent, amit a közösségi jog megenged annak érdekében, hogy ezt kikerüljük, a törvényjavaslat be kíván vezetni. Így az összeférhetetlenségi szabályok az erőforrást nyújtó szervezetre is alkalmazandóak lesznek, nemcsak a kötelező, hanem a lehetséges kizáró okoknál, például a kartellezés elkövetése velük szemben is alkalmazható lesz, tehát ki lesznek zárhatóak az eljárásból, ha ilyen jogellenes magatartást követtek el, hasonlóan az alvállalkozóhoz, szerepeltetni kell az ajánlatban, meg kell nevezni.
Az igazolás formáját is két oldalról próbálja a törvényjavaslat megfogni. Egyrészt differenciálni próbál a közösségi jognak megfelelően az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti kapcsolatok között. Amikor van az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között egy többségi meghatározó befolyást, vagy minősített többséget biztosító befolyást nyújtó kapcsolat, ebben az esetben azt mondja, hogy a kötelezettségvállalási nyilatkozat, mivel közöttük fennáll egy jogi kapcsolat, elegendő lesz az igazolásra. Míg abban az esetben, amikor nincs ilyen kapcsolat, például nem anya- és leányvállalatról van szó, hanem egy teljesen idegen, egymástól független vállalatról, vagy gazdasági szereplőről van szó, sokkal szigorúbb lenne az igazolás. Egyrészt fel kellene mutatni a megállapodást kettejük között, másrészt pedig egy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot. Ennek a módosításnak az a lényege, hogy a közösségi jog azt mondja, hogy az erőforrást nyújtó szervezet és az ajánlattevő között valamilyen jogi kapcsolat fellelhető. Itt a törvénymódosítás nem is engedné meg azt, hogy jogi kapcsolat nélkül valaki erőforrást biztosítson, és így bújjon ki az alkalmasság igazolása alól az ajánlattevő. És azt is egyértelművé tenné a törvényjavaslat, hogy az alkalmasságot az ajánlattevőnek az erőforrást nyújtó szervezettől függetlenül igazolnia kell. Tehát ezek azok az elemek, amelyek a közösségi jog keretein belül mozognak, és amelyeket be tudtunk építeni az erőforrást nyújtó szervezettel kapcsolatban kialakult jogalkalmazási bizonytalanságok, problémák kiküszöbölése érdekében.
Az alvállalkozó fogalmával kapcsolatban pedig azt szeretném elmondani, hogy a törvénymódosítás előkészítése során kifejezetten olyan kérések és jelzések érkeztek hozzánk, hogy szeretnék azt, ha nemcsak azok a gazdasági szereplők minősülnének alvállalkozónak, akikkel a közbeszerzési szerződés elnyerése után kötnek szerződést, hanem azok is, akikkel például hosszú távú beszállítói kapcsolat van, és ennek keretében ők a szerződés teljesítéséhez is hozzá fognak járulni. Nem utolsósorban az európai uniós források felhasználása kapcsán jelezték ezt a problémát. Igazából ez volt az a pont, amiért az alvállalkozók fogalma egy másik oldalról került megközelítésre. De több más olyan eleme is van a törvényjavaslatnak, amit az európai uniós források felhasználása kapcsán jeleztek, hogy ez egyfajta könnyítés lehet, ugyanakkor az ellenőrzést pontosabbá, biztosabbá teszi, és mintegy garanciája lehet annak, hogy ezeket a pénzeket a szabálytalan közbeszerzési eljárás lefolytatása okán ne kelljen visszafizetni. Például ilyen a szerződéskötési moratórium is, jelezték, hogy ez különösen az európai uniós források felhasználásánál jelenthet problémát, ha egy jogellenes közbeszerzési eljárás eredményeként kötik meg a szerződést, hiszen ez alapvetően egyéb szabálytalansági eljáráshoz vezethet. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ezek után maradt-e valakiben még kérdés. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, szavazásra tenném fel a kérdést. Aki a közbeszerzésekről szóló T/5656. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Aki tartózkodott? Négy. A többségi előadó Végh Tibor, a kisebbségi vélemény előadója Domokos László lesz. Megköszönöm az előterjesztőknek a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, T/5657. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatására. Kérem, rövid szóbeli kiegészítést fűzzön az előterjesztéshez.
Dr. Gál Krisztina szóbeli kiegészítése
DR. GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy a versenytörvény módosítása a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezésére és a Gazdasági Versenyhivatallal szoros együttműködésben készült. Ezért szeretném jelezni, hogy ha lesznek olyan kérdések, amelyek a Gazdasági Versenyhivatalt érintik, a Gazdasági Versenyhivatal képviselői is felszólalnak. Azt szeretném elmondani a törvényjavaslatunkkal kapcsolatban, hogy ez három fő célt szeretne elérni.
Az első a már előbb is említett kartellekkel szembeni hatékonyabb fellépés. Itt két gondolat is van a törvényjavaslatban. Az egyik a Gazdasági Versenyhivatal kartellek elleni fellépését erősítő eszközök megadása, másrészt a kartellek kapcsán a károsultaknak lehetővé teszi azt, hogy magánjogi jogérvényesítéssel kártérítési perben a kartell által elszenvedett kárt érvényesíteni tudják. Erre eddig is volt lehetőség, de nem igazán éltek vele. A törvényjavaslat előkészítése során a Gazdasági Versenyhivatal jelezte, hogy ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy rendkívül nehéz ezekben a kártérítési perekben annak bizonyítása, hogy a kartellek árra gyakorolt hatása mekkora lenne. Ezért, megvizsgálva azt, hogy általában közgazdasági szempontból mennyi az árra gyakorolt hatás, más országokban hogyan alakul ez, egy törvényi vélelmet állít fel a törvényjavaslat, méghozzá azt mondaná ki, hogy ellenkező bizonyítás hiányában a kartell árra gyakorolt hatása 10 százalék körüli. Ez nagyban megkönnyítheti ezeknek a kártérítési pereknek a lefolytatását.
Amit másik oldalról, a Gazdasági Versenyhivatal oldaláról kiemelnék, az úgynevezett engedékenységi politika. Az engedékenységi politika alkalmazására eddig is lehetőség volt. Ennek lényege, hogy a kartellekben résztvevők bűnbánóan a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhatnak, és bizonyítékokat, információkat szolgáltathatnak, ezért cserébe bírságelengedésben, akár a bírság egészének elengedésében részesülhetnek. Itt a különbség az, hogy eddig a Gazdasági Versenyhivatal és a versenytanács elnöke által együttesen kiadott közleményben volt meghatározva, ezt a törvényjavaslat felemeli törvényi szintre. Ez egyrészt garanciát ad a gazdasági szereplők számára, ezzel megnyithatja az engedékenységi politika alkalmazását, másrészt a jogbiztonság szempontjából is fontos, hogy nem közlemény, hanem törvényi szabály legyen.
A másik csoport, amit kiemelnék, a jogkövetkezmények, szankciók módosítása. Itt egy példát mondanék. Eddig a fúziók esetében bejelentési kötelezettség van egy bizonyos küszöbszám felett. Eddig a fúzió bejelentésének elmaradása esetén a napi bírság összege 50 ezer forint volt, most 200 ezer forintra nőne. A harmadik nagy csoport, amit kiemelnék, a Gazdasági Versenyhivatal belső szervezetére vonatkozó bizonyos szabályok módosítása. Itt is olyan példát tudok hozni, ami a gyakorlatban korábban már működött. A törvényjavaslat főtitkári posztot szeretne létrehozni a GVH-n belül, mert bár kinevezés nem volt, de olyan ember volt a hivatalon belül, aki ezeket a feladatokat ellátta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek következnek. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon jól össze tetszett foglalni azokat a pontokat, amelyek miatt támogatható általános vitára ez a törvényjavaslat. Ezeket biztosan nem fogom megismételni, nem szeretnék visszaélni a kollégáim türelmével, csak egy-két dolgot emelnék ki belőle.
Nagyon jó, hogy az engedékenységi politika törvényi alapvetései bekerülnek a törvénybe, ez kifejezetten támogatható. Ugyanígy támogatható, hogy kiemelten foglalkozik a kartellezés elleni fellépés eszközbővítésével. Egy gondolatot még hadd mondjak el. Azt, hogy a befolyó bírság immár másképpen számolva mintegy duplája lesz a versenykultúra fejlesztésére szolgáló jelenlegi keretnek, szintén támogathatónak gondoljuk. Ezért a törvényjavaslat egészét általános vitára alkalmasnak találjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Mádi képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Én sem akarom rabolni az időt, meggyőző volt az előterjesztés, a Fidesz támogatja.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor szavazásra kerül a sor. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Úgy látom, egyhangú. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nem volt. A bizottsági vélemény képviseletére Végh Tibor képviselő urat javasolnám. Ellentétes vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megköszönve az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az 5. napirendi pontra, a vasúti közlekedésről szóló, T/5723. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatására. Köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy tegyék meg rövid szóbeli kiegészítésüket.
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Bozzay Erika vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra-szabályozási főosztályának vezetője. Bal oldalamon Dabóczi Kálmán, a közszolgáltatások szervezési főosztályának főosztályvezetője, jobb oldalamon pedig Szabó András Viktor, az infrastruktúra-szabályozási főosztály vasút-szabályozási osztályának vezetője.
Nagyon röviden néhány mondatos kiegészítést fűznék az előterjesztéshez, és majd a felmerülő kérdésekre válaszolnék. Amit fontosnak tartok kiemelni, az az, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a 2005. végén elfogadott és 2006. január 1-jén életbe lépett vasúti közlekedésről szóló törvény első átfogó és ilyen módon közepes terjedelmű módosítását jelenti. Tehát a 2006. január 1-jén történt hatálybalépés óta most kerül sor először a törvény alaposabb módosítására, részben a két év alatt bekövetkezett piaci változásokra reagál, részben az időközben bekövetkezett közösségi szabályozási változásokat szeretné lekövetni, harmadrészt a végrehajtási rendeletek kidolgozása során felmerült törvényi szintű hiányosságokat szeretnénk pótolni.
Ahogy említettem, az egyik fontos elem a közösségi jog változásának lekövetése. Van egy fontos jogharmonizációs kötelezettségünk, amelyet 2008. július végéig kell teljesíteni, ez a 2005/47. irányelv átvétele, ez a munkavállaló munkavégzésére, ezen belül is a munkaidejére, pihenőidejére vonatkozó szabályok átültetését jelenti. Ezen kívül nagyon fontosnak tartjuk a törvénymódosításnak azt az elemét, amely a vasúti munkavállalókat több szempontból is érinti. Ez egyrészt a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából fontos munkaköröket betöltő munkavállalók képzésére, vizsgáztatására vonatkozó szabályok törvényi szintű beemelése. Itt külön szeretném hangsúlyozni, hogy a képzésre, vizsgáztatásra vonatkozó szabályok törvényi szinten csupán általános kereteket jelentenek, és egy végrehajtási rendelet tartalmazza a részletes szabályokat. Ez a végrehajtási rendelet is elkészült, ennek szakmai egyeztetése folyamatban van. Itt kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a vasúttársaságok mellett az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel is részletes egyeztetést folytassunk. Ugyanígy fontos a munkavállalók szempontjából a jogharmonizációs kötelezettség miatt a már említett vezetési idő, pihenő idő szabályozása, illetőleg ehhez kapcsolódóan ezek betartásának ellenőrzése.
Amit talán még külön fontosnak tartanék kiemelni a törvény szabályai közül, az a vasúti közszolgáltatási szerződésre vonatkozó szabályok pontosítása. Itt alapvetően arra törekedtünk, hogy az évek óta már jól működő, autóbusszal végzett közszolgáltatásra vonatkozó szabályokhoz hasonló szabályokat vegyünk át törvényi szinten a vasúti törvénybe, illetőleg ezekkel a szabályokkal már szeretnénk felkészülni a 2009 végén hatályba lépő, az Európai Unió által tavaly elfogadott közszolgáltatási rendelet alkalmazására is. És ahogy korábban említettem, a törvénymódosítás során próbáltunk pontosítani olyan rendelkezéseket, amelyek korábban nem kerültek be a törvénybe, vagy nem teljes részletességgel, viszont a végrehajtási rendelet megalkotása során azzal szembesültünk, hogy törvényi szinten szükséges bizonyos rendelkezéseket nevesíteni, nem elég alacsonyabb szinten. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel, vélemény? Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Amikor legutoljára a minisztérium képviselőivel találkoztunk egy másik közlekedési tárgyú törvény kapcsán, akkor nem nagyon tudtuk támogatni azt a javaslatot, ezt viszont igen. Ez lett volna a rövid hozzászólásom, illetőleg annyival kiegészíteném, hogy felhívnám a képviselőtársaim figyelmét a korrekt általános indoklásra, amely precízen vezeti le az eddigi törvényi szabályozásokat. Szeretném az előterjesztő figyelmét is felhívni arra, hogy mire a parlamenti menetrendben ideérünk, a vasúti közlekedés intézményrendszere valószínűleg megváltozik, tehát a GKM elnevezése is változni fog. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy kimondja a törvényjavaslat, hogy a közszolgáltatási kötelezettség nem azonos a veszteséges szolgáltatások együttesével, és nem jelenti azok automatikus finanszírozását. Ezt én bővebb, nagyobb léptékben is merném hirdetni. Általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Lengyel képviselő úr!
LENGYEL ZOLTÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előterjesztéssel kapcsolatban van néminemű hiányérzetem. Az indokolásnál az 5. §-ban nagyon kurtának, furcsának találom, hogy az önkormányzatok kötelezettségvállalásának, közreműködésének lehetséges formái miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra. Úgy gondolom, rettentően fontos ez, amiről évek óta csak beszélünk, hogy vasúti szárnyvonalak ne megszűnjenek, hanem más struktúrában működhessenek. Ha ezt pontosan, precízen akarjuk meghatározni, és minekutána az önkormányzati szektor bevétele is jelentős mértékben a központi költségvetésből származik, célszerűbb lenne ennek szabályozását más módon elvégezni.
A másik hiányérzetem pedig az, amivel nap mint nap szembesülök a 63-as úton, amikor egy megszüntetésre ítélt vasúti szárnyvonalon kullog néhány lepusztult állapotban lévő vasúti kocsi üresen, egyébként pedig nem lehet közlekedni, mert Székesfehérvárra autóbuszokkal viszik be az embereket, és egymásba érnek a buszok a műszakváltásokkor. Úgy gondolom, a jelenlegi energiahelyzetben, a jelenlegi közlekedési finanszírozási gondok közepette ezeket mélyebben át kellene gondolni, és akkor, amikor ilyen mértékben hozzányúlunk a vasúti közlekedéshez, ha másként nem, célként meg kellene jeleníteni. Ezért valószínűleg tartózkodni fogok a szavazás során.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőket illeti meg a szó válaszadásra.
DR. DABÓCZI KÁLMÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Dabóczi Kálmán vagyok. Az önkormányzatok kötelezettségvállalásával kapcsolatban annyit szeretnék kiemelni, hogy valószínűleg mindenki tudta a sajtón keresztül követni azt a folyamatot, amelyben a térségi vasúti projekt keretében szeretnénk minél több alternatív megoldást is lehetővé tenni a vasúti üzemeltetés területén. Értelemszerűen, amit a vasúti törvény jelenleg lehetővé tesz, illetve nevesít, hogy az önkormányzatnak ilyenkor önként vállalat kötelezettségként nem a szárnyvonal üzemeltetését kell vállalnia, hanem abban kell nyilatkoznia, hogy milyen jellegű fejlesztési, vagy egyéb hozzájárulásokkal biztosítja azt, hogy ott az a térségi vasúti projekt tényleg életképesen működhessen. Ennek számtalan formája lehet, az eddigi térségi egyeztetések kapcsán elő is jöttek ezek, ennek egy elég széles tárháza körvonalazódik, akár a helyi közlekedés biztosítása, hogy az adott vasútállomásra el lehessen jutni, akár közterület rendbetétele, rendben tartása, az állomásépületek hasznosítása, vagy akár a közterületi közbiztonság megoldása. Ezek mind most formalizálódnak.
Azért javasoljuk, hogy a vasúti törvénybe ne betonozzunk be megoldásokat, mert biztos, hogy az élet ezeknek sokkal színesebb, gazdagabb tárházát fogja adni. Tehát inkább teremtsünk életszerű körülményeket ahhoz, hogy ezek a hozzájárulások tényleg a valós élet példáiból fakadóan, aminek az idén nyáron az első köre nagy valószínűség szerint elindulhat térségi vasúti pályázat keretében, itt kiforrhassák magukat. Ennyi az indoka, hogy miért nem láttuk ebben a pillanatban a törvényi szintű szabályozást reálisnak. Amennyiben a vasúti törvényhez a jövőben hozzá kell nyúlni, és minden bizonnyal idővel újabb módosítási javaslatok felmerülhetnek, és kiforrta magát a térségi vasúti projektnek ez a fajta megoldási módja, megvalósítási útja, akkor van lehetőség arra, hogy ezt adott esetben magasabb szintű jogszabály kodifikálja. Jelen esetben nem tartjuk célszerűnek.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, van-e további kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazásra kerül sor. Kérem, hogy aki támogatja a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, jelezze! (Szavazás) Tizenöt. Aki nem? Egy. Tartózkodás? Egy. A többségi vélemény előadója Végh Tibor, a kisebbségié Lengyel Zoltán. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 6. napirendi pont alatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló, T/5726. számú törvényjavaslat általános vitájára. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit, megadom a szót egy rövid szóbeli kiegészítés megtételére.
Dr. Bérces Kamilla szóbeli kiegészítése
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönjük szépen. Jó napot kívánok. Kollégáim: dr. Sipos-Szabó Zsanett szakmai főtanácsadó, Őri János főosztályvezető-helyettes úr, én pedig dr. Bérces Kamilla szakmai főtanácsadó vagyok.
Rövid kiegészítésként három elemét szeretném kiemelni a közalkalmazotti törvény módosításának, ami itt fekszik önök előtt. Korábban megkezdődött már a közalkalmazotti vezetői pozíciók differenciáltabb szabályozása. Hatályba is lépett már a menedzservezetőkre, vagyis a munka törvénykönyve szerint alkalmazott vezetőkre vonatkozó szabályozás, és most lépne hatályba, január 1-jétől az úgynevezett munkakörös, vagy kinevezett vezetőkre vonatkozó szabályozás. Ez abban különbözik az eddigi megbízott vezetőktől, hogy nem egy közalkalmazotti beosztotti szakmai munkakör mellett vállal valaki vezetői feladatokat, hanem teljes munkakörét közalkalmazottként a vezetői feladatok töltik ki. Ehhez kapcsolódóan a mostani törvénymódosítás egyik lényegi eleme az önálló vezetői illetményrendszer meghatározása azokra a vezetőkre, akik ebbe a kategóriába tartoznak. Esetükben szakítanánk azzal a megoldással, hogy egy közalkalmazotti illetményre rakódik rá egy vezetői pótlék, ehelyett egy egységes vezetői illetmény kerülne bevezetésre egységes vezetői illetménytáblával és olyan vezetői illetményalappal, amit a mindenkori éves költségvetési törvény határozna meg. Tehát első ízben a 2009. évi költségvetési törvény.
A második lényeges elem a minősítés szabályainak törvényi szintre emelése és egységes meghatározása, és a garanciális szabályok meghatározása mellett a Kjt. alsóhatáros illetményrendszerében a garantált illetménytől felfelé való elmozdulásnak a legalább megfelelt, vagy alkalmas minősítéshez kötése. A harmadik elem pedig, ami elég hosszú és bonyolult szabályokat tartalmaz, a közalkalmazotti törvényben található felhatalmazó rendelkezések áttekintése és újraszabályozása. Ennek a szükségességét egy alkotmányossági jog indokolta, az alkotmányban olyan módon került megadásra a felhatalmazás a végrehajtási jogszabályok megalkotására a kormánynak, illetve a minisztereknek, hogy egy törvényben kiadott felhatalmazás most már nemcsak lehetőséget, de jogalkotási kötelezettséget is jelent. Ezért pontosan volt szükséges meghatározni azt, hogy melyik ágazatban milyen kérdésre melyik jogalkotónak ad felhatalmazást a törvény. Ez található a törvény végén, a Kjt. újraalkotott 85. §-ában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek? Farkas képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm. Mivel itt nem mondták el a törvény összes elemét, én sem kívánok belemenni. Kétségtelen, hogy bár három csoportot említettek, rengeteg kérdést szabályoz ez a törvényjavaslat, rendkívül jelentős változásokat tartalmaz az előterjesztés. Úgy gondolom, az Országgyűlésben ez meglehetősen vegyes fogadtatásra számíthat, és valószínűleg a közalkalmazottak körében is. Ebből adódóan szeretném megkérdezni, hogy az érdekképviseletekkel milyen egyeztetés történt, és annak mi volt a végeredménye. Milyen pénzügyi kihatásokat látnak a törvényből adódóan, elsősorban a vezetői feladatokat, de más kérdéseket illetően is? Ezzel összefüggésben kérdezném meg, hogy a félévkori bevezetés feltételeit biztosítottnak látják-e, akár a felkészülés tekintetében, akár az anyagi források tekintetében. Kétségtelen, hogy a törvény néhány eleme pozitív talán a közalkalmazottak tekintetében is. Úgy gondolom, hogy a vezetői feladat szétválasztása, önálló meghatározása feltétlenül pozitív. Szeretném megkérdezni, hogy például az önkormányzatnál számítanak-e arra, hogy ilyen változásokat fog hozni a törvénymódosítás, egyáltalán felkészülnek-e erre ezek a szervezetek.
Néhány egyszerű észrevételem is van, bizonyítandó, hogy elolvastam ezt az előterjesztést. Nem tudom, egyáltalán van-e értelme annak, hogy határozott időre szóló megbízás legfeljebb 10 éves időtartamra szólhat. Ennek például mi a tartalma? Szintén ellentmondásos lesz a határozott idejű kinevezettek megbízásának azonnali megszüntetése. Lehet, hogy a foglalkoztatók számára ez pozitív, de nyilván az érintettek ezt rosszallani fogják. Ugyanez a véleményem a közalkalmazotti végkielégítéssel kapcsolatban, és talán a szabadság négy részletben való kiadását illetően is. Azt pedig már egy kicsit humorba illő kategóriának tartom, ami a 34. §-ban van, hogy a készenléti idő napi 24 óránál nem lehet több. Ezt elég logikusnak látom anélkül is, hogy a törvényben szabályoznánk. Ezzel együtt, mivel már nem kívánok hozzászólni a folytatásban, a frakciónk részéről általános vitára feltétlenül támogathatónak tartjuk a tervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Lengyel képviselő úr!
LENGYEL ZOLTÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hasonló aggályok fogalmazódtak meg bennem, mint Farkas képviselő úrban. Tény és való, azt tapasztaljuk vidéken, a kistelepüléseken, hogy egyre nagyobb a szakemberhiány, és ez akár közalkalmazott, akár köztisztviselő, akár helyi orvos tekintetében megfogalmazható. Ami számomra hiányérzetet okoz az elmondottakon kívül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény oly gyakori változtatása, módosítása. Valahol egyszer tudomásul kéne venni, hogy jól működő közszférát szeretnénk, márpedig mindannyiunknak ez a célja, akkor tényleg kiszámítható közalkalmazotti életpályának kéne lenni, kiszámítható köztisztviselői életpályának kéne lenni. Ez egy nagyon megbecsült kategória volt régebben, és úgy gondolom, mindenki jobban járna vele, ha ez a későbbiekben is így lenne. Nem látom a törvényjavaslatból azt, hogy ez a kiszámíthatóság tovább nőne, tovább bővülne, ezért nem fogom tudni támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, az előterjesztőket illeti a szó válaszadásra.
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Farkas képviselő úr első kérdésére, hogy történt-e az érdekképviseletekkel egyeztetés, azt tudom mondani, hogy több fórumon is történt, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában volt többfordulós egyeztetés, a munka törvénykönyvére vonatkozó részeket az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyeztettük. A végső eredménye az volt, hogy támogatták, nem váltott ki olyan ellenérzést, amit ne tudtunk volna a részletkérdésekben tisztázni, vagy megmagyarázni az indokainkat, vagy pedig valamilyen kompromisszumra jutni.
A részletkérdések közül, hogy a 10 éves határozott idejű vezetői megbízásnak mi az értelme? Bizonyos ágazatokban a határozott idejű vezetői megbízás most már évtizedekre kiterjedő gyakorlat. Az ágazati tárcákkal történő egyeztetés során ezeket mindenképpen fenn kívánták tartani. A 10 évet olyan maximumként kívántuk beírni a törvénybe, amelynél tovább ne lehessen valakit bizonytalan helyzetben tartani. Ezért tartottuk szükségesnek egy felső határ megfogalmazását. A vezetői megbízás azonnali megszüntetésével kapcsolatban: a vezetői megbízást visszavonni eddig is azonnali hatállyal lehetett, ebben most nincs elmozdulás a törvényben. A végkielégítéssel kapcsolatos felvetését nem igazán értettem képviselő úrnak. A szabadság kiadása négy részletben azokra vonatkozik, akik egy meghatározott pótszabadságban részesülnek az oktató-nevelői munkáért. Ennek a szabályozásnak a gyakorlati tapasztalatokra visszavezethetően olyan indoka volt, hogy akik a közoktatásban dolgoznak, ahol négy iskolai szünet van egy évben, a munkáltató a szabadságot egyoldalúan kiadhassa ezekre az iskolai szünetekre eső módon. Ezt egyébként az oktatási bizottság a mai egyeztetésen üdvözölte.
Ami pedig a készenlét 24 órás meghatározásával kapcsolatos, ez a munka törvénykönyvével kapcsolatos felvetés, itt az úgynevezett készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakról van szó, tehát az olyan emberekről, akiknek munkaköri feladataik olyanok, hogy lehetővé teszik a munkavégzés ideje alatt a kikapcsolódást. Gondolok itt például egy portás, vagy egy biztonsági őr munkakörére, ahol a munkakört nem fedi le mindvégig egy állandó, aktív munkavégzés. Ez 24 óránál valóban nem lehet több, de mert a maximumot meg kell határozni, és meghatározzuk a nem készenléti jellegűekre vonatkozóan is, a szabályozás úgy kerek, hogy egyértelművé tesszük a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra is.
A finanszírozással kapcsolatos kérdésre Őri János fog választ adni. Ami Lengyel képviselő úr felvetését illeti, kétségtelen, hogy tavaly kétszer volt Kjt.-módosítás. Itt olyan folyamatok továbbviteléről, illetve befejezéséről van szó, amelyeket a korábbi törvénymódosításokkal megkezdtünk, és a szabályozás kerekké tétele volt a célunk. Köszönöm.
ŐRi JÁNOS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm én is a bizottság tagjait. A költségvetési kihatásokkal kapcsolatban a következőt szeretném elmondani. Költségvetési kihatásra valóban az önálló vezetői munkakör kialakításával, illetve az önálló illetményrendszerük megalkotásával összefüggésben lehet számítani. Maga a törvény szorzókat tartalmaz, a szorzók vetítési alapját, ahogy ezt a kolléganőm említette, a költségvetési törvény fogja szabályozni. Erről először a 2009. évi költségvetés előkészítése során tudunk valóságos méretezéseket elvégezni. Ezzel együtt bizonyos előzetes számításaink vannak. Azt szeretném elmondani, nagyon fontos az, hogy egyáltalán milyen körben várható, hogy önálló vezetői munkakört fognak kialakítani a közalkalmazottak legkülönbözőbb szektoraiban. Az ágazatok jelzései alapján az ágazati szabályozás fogja végül is megmondani azt, hogy hol lesznek önálló vezetői munkakörök, és hol maradnak meg megbízás jellegű vezetői feladatellátások. Ez elsősorban az egészségügy területén várható, annak is a felső vezetői garnitúrájában, és a szociális szektorban jelezték, hogy ezzel kívánnak élni, az előadó-művészet területén, a honvédségnél, vámőrségnél, ahol vannak közalkalmazotti munkakörök, ott várható jogkörbe való kinevezés.
Ennek alapján úgy látjuk, hogy miután körülbelül 40 ezernyi közalkalmazotti vezető van jelenleg, akik mind megbízással dolgoznak, ezeknek nagyjából 5-10 százaléka esetében fog sor kerülni önálló vezetői munkakör kialakítására. Ennek alapján vannak bizonyos számításaink arra vonatkozóan, hogy milyen kihatással járna ez. A Pénzügyminisztériummal szoros együttműködésben kívánjuk az összeget meghatározni. Meglátásunk szerint, ha azt vesszük, hogy 500 ezer közalkalmazott közül 2-3 ezer esetében kerül sor az önálló munkakör kialakítására, nem borítunk fel nagy dolgokat, ezzel együtt azt szeretnénk, hogy ebben a körben, hiszen ahol nagyobb felelősség van, ott kívánják elsősorban ezt működtetni, legalábbis az érintettek jelentős körében valamilyen mértékű illetményemelésre sor kell kerüljön, mert különben az egészet nem megfelelően indítjuk. Úgy látjuk, hogy a kihatása nem lesz olyan nagy, de engedelmükkel pontos számításokkal még nem állnék elő, de számításaink szerint nem lesz olyan nagy probléma.
Az idén félévkor ezek a szabályok nem lépnének életbe, ezt 2009. január 1-től javasolja a törvénymódosítás. A minősítés szabályai lépnének be idén július 1-től, ennek közvetlen anyagi vonzata nincs. Itt arról van szó, hogy ha valakinek az illetményét akarják emelni, azt megfelelő minősítéssel meg kell alapozni, ha csak nem a törvény kényszeríti ki az illetményemelést. Az önkormányzatok összefüggésében lesz ehhez kapcsolódás, hiszen említettem, hogy az egészségügyi és a szociális szektorban kívánnak ilyenfajta munkaköröket kialakítani. Elsősorban a szociális szférában lehet önkormányzati összefüggéssel találkozni majd, hiszen finanszírozási szempontból az egészségügy finanszírozása nem az önkormányzati büdzséből megy, hanem az Egészségbiztosítási Alapból. A lebonyolított egyeztetések során az önkormányzati érdekképviseletekkel is megtörtént az egyeztetés. Úgy érzékeltük, hogy az anyagi vonzattal nyilván számolni kell, amit a költségvetésben meg kell tervezni, másrészt érezhető, hogy ezen a ponton az önkormányzatnak mint intézményfenntartónak a lehetőségei is ki fognak bővülni. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor a döntés következik. Aki a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez tizenöt. Aki nem? Kettő. Tartózkodás? Nincs. A többségi vélemény előadója Farkas Imre, a kisebbségi véleményt Lengyel Zoltán ismerteti. Megköszönöm az előterjesztők részvételét a munkában, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 7. napirendi pont alatt az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/5728. számú törvényjavaslatra. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítésüket tegyék meg.
Dr. Schlammadinger József szóbeli kiegészítése
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Schlammadinger József vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője. Tulajdonképpen azt kell mondjam, hogy egy hányatott sorsú törvényjavaslat fekszik önök előtt, hiszen ez az a törvényjavaslat, amelyet a kormány - azonos címmel - visszavont, és helyette ezt nyújtotta be új javaslatként. A visszavonásnak igazából egyetlen oka volt, a törvényjavaslatban foglaltak racionalizálása, mindazon kérdések kiemelése és priorálása, amelyek az egészségügyi ágazatban alapvetően két okból markáns, priorált jogalkotási feladatként jelentkeztek, és azon szabályozási kérdéseket, amelyek további szakmai, társadalompolitikai egyeztetést igényelnek, a kormány időben hátrébb sorolta.
Alapvetően és jellemzően tehát a törvényjavaslat maga az ágazatot érintő, feltétlen szabályozást igénylő jogharmonizációs kérdések körében mozog. A jogharmonizációs kérdések közül kiemelném elsődlegesen a kémiai biztonságot érintő szabályozási csomagot, amely a Reach néven elhíresült, az Európai Unió Bizottsága, illetve Tanácsa által tavaly elfogadott rendelet okán vált szükségessé. Hiszen a rendelet mint közvetlenül hatályos joganyag feltétlenül szükségessé tette a 2000 óta hatályos kémiai biztonságról szóló törvény felülvizsgálatát és mindazon szabályozási kérdések elhagyását a törvényből, amelyek a Reach-rendeletben jelennek meg. Ezen a területen a Bizottság megerősítette a közvetlen szabályozást, a bizottsági szervezetrendszer kompetenciáját, és a nemzetállamoknak, tagállamoknak kisebb hatósági mozgásteret biztosított. Ez persze nem azt jelenti, hogy e területen nemzeti érdekeink, kémiai biztonsági egyedi érdekeink ne lennének érvényesíthetőek, azonban lényegesen szűkebb jogi és szakmai keretek között, mint ahogy ez volt eddig.
A másik ilyen kérdés, ami közvetlen harmonizációs feladat volt, a 2001. évi C. törvénynek, amely az egyes oklevelek, diplomák elismeréséről szóló törvénynek az egészségügyi törvény keretei között történő kiegészítése. Ugyanis az előbb említett törvény hatálya alá nem tartoznak a harmadik országban szerzett szakirányú szakképesítések elismerésére vonatkozó szabályok. Ezek kerülnek beépítésre az egészségügyi törvénybe, ugyanazon eljárási szabályok és logika mentén, amelyeket egyébként a 2001. évi C. törvény az egyéb uniós oklevelek tekintetében már meghatározott. Ez inkább e tárgykörnek törvényi alapjainak megteremtése, és természetesen kiegészül majd a megfelelő ágazati szabályozással.
A harmadik nagyon lényeges elem, ami nem annyira jogharmonizációs feladat, ugyanakkor tagságunkkal nyilvánvalóan összefügg, az egységes humán erőforrás monitoring rendszer törvényi alapjainak, törvényi bázisának a megteremtése. Nyilván önök előtt is ismert, hogy ez a TÁMOP keretében kiemelt pályázati célként szerepelt, és határozta meg ezt a kormány tavaly ősszel, illetőleg tavaly kora télen, és fogadta el támogatási célként. Azonban annak érdekében, hogy az erre rendelkezésre álló 500 millió forrás lehívásra kerüljön, és a megfelelő támogatási szerződés megkötésre kerülhessen, mellőzhetetlen a törvényi láb megteremtése ehhez a monitoring projekthez. A projekt lényege egyebekben az, hogy mind a döntéshozók számára, mind az ágazatban elhelyezkedők számára, nyilván az ágazatpolitikai prioritások figyelembe vételével, egyfajta döntés-előkészítési adatbázist, adattárházat hozzon létre. Ennek érdekében az egészségügyi ágazatban meglévő működési nyilvántartás adatai részben személyazonosításra alkalmatlan módon kerülnének a törvényi szabályozással átvételre, és természetesen megfelelő bontásban, megfelelő értékeléseket lehetővé tévő csoportosításban a humán erőforrás monitoring keretében elhelyezésre.
Ez kiegészülne, kiegészülhetne, és ez ügyben tovább gondolkodunk, olyan adatszolgáltatók megjelenítésével a rendszerben, túl a működési nyilvántartást jelenleg vezető egészségügyi engedélyezési és közigazgatási hivatalon, amely ennek az adatbázisnak a validitását, a célnak való megfelelőségét tovább erősíti. Így például azt gondoljuk, hogy ebbe a rendszerbe mindenképpen szükséges bevonni a megfelelő döntés-előkészítésre való adatbázis alkalmassá tételének érdekében az egyes egészségügyi szolgáltatókat, akik mint munkáltatók naprakész adatokat tudnának szolgáltatni ehhez. Be kell vonni a felsőoktatási intézményeket, a szakképző helyeket és a továbbképzést végző intézményeket, amelyek folyamatos adatszolgáltatást biztosítanának a monitoring a számára az induló képzésekről, a képzésekre jelentkezők szakmai összetételéről, majd a képzéseket követően a képzésben résztvevők végzettségéről és egyéb összetétele szerinti szempontokról. Ez valóban egy aktuális, mindenkor up to date helyzetképet biztosít a tekintetben, hogy az egészségügyi humán erőforrás aktuális helyzete, ebből adódóan a kielégítendő szükségletek hogyan, milyen módon térképezhetőek fel, és ehhez adott esetben milyen kormányzati aktivitásra van szükség.
A javaslatban szerepel még néhány olyan szabályozási kérdés is, amely közvetlen jogharmonizációs összefüggéssel nem bír, azonban az ágazat számára fontos szabályozási terület. Ezek közül az indikáción túli gyógyszerrendelés lehetőségének törvényi szintű szabályozását jelezném. Régi szakmai igény, hogy olyan gyógyszerek, illetőleg gyógyszerek olyan indikációban történő rendelésére is sor kerülhessen, amelyek a forgalmazási engedélyek kapcsán az alkalmazható indikációk között nem szerepelnek. Ez nyilván összekapcsolódna a törvényjavaslat logikájában egy hatósági engedélyezési rendszerrel. Ennek letéteményese az Országos Gyógyszerészeti Intézet, amely azt a quality kontrollt van hivatva biztosítani az indikáción túli gyógyszerrendelés esetében, amely a betegellátás érdekében és a megfelelő szakmaiság érdekében mindenképpen szükséges. Régi igénye a szakmának és a betegellátásnak, ezt természetesen nem közösségi jogi aspektusból és indíttatásból, hanem szakmai igényként szeretnénk törvényi alapokra helyezni. Párhuzamosan előkészítés alatt áll a részletes technikai normákat meghatározó miniszteri rendelet is, ennek kiadása nyilván a törvény elfogadásától függ. Ha kérdéseik vannak, akkor megpróbálunk azokra válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? Lengyel képviselő úr!
LENGYEL ZOLTÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Valójában egy kicsikét gyorsnak látom ezt az előterjesztést ahhoz képest, hogy le kellett cserélni egy korábbi variációt, és ha jól számoltam, hirtelenjében hat törvényt módosít az előttünk fekvő csomag. Régi igény, hogy a salátákat kerüljük, és egy olyan fontos témakörben, mint az egészségügy, ami elég rendesen felborzolta a kedélyeket az elmúlt hónapokban, megért volna nagyobb körültekintést. A gyógyszerrendeléssel kapcsolatos szabályozás valóban régi igénye volt a szakmának, jómagam is tapasztaltam, és mindig kénytelen vagyok ezeket a kérdéseket egy kistelepülésre lefordítani, azért ezek a szabályozások a gyakorlatban sajnos mindig olyanok, hogy a megvalósítás nagyon nagy nehézséget okoz mind a gyógyszer igénybevevőjének, mind pedig a primer orvosi ellátó rendszernek, a háziorvosi rendszernek. Arra szeretném kérni az előterjesztőt, hogy ezt a részt mindenféleképpen gondolják át, és amikor a miniszteri rendeletet megalkotják, vegyék figyelembe azt, hogy ilyen gyógyszerekre általában azoknak van szükségük, akik nem tudnak kimozdulni a lakóhelyükről, és olyan orvos látja el őket, aki a sűrű munkabeosztása miatt szintén nem tud olyan intenzitással a beteg ellátásában részt venni, mint amit esetleg elfogadnak. Ezért úgy gondolom, hogy célszerű lenne egy harmadik előterjesztést készíteni, ami nem ennyire salátajellegű, és ami figyelembe veszi az elmúlt hónapok eseményeit az egészségüggyel kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tukacs képviselő úr!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Kétségtelen, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat több elemű, ezt szoktuk salátának nevezni a magunk sajátos zsargonjában. A kérdés az, hogy meg lehet-e ezt a helyzetet kerülni valamilyen úton-módon, hogy ne ez történjen ebben az előterjesztésben. Nekem meggyőződésem, hogy nem, vagy nagyon nehezen. Minden javaslatelem olyan, hogy a szabályozás szükségességéhez nem fér kétség, ennek szakmai érvei ma az egészségügyi bizottság ülésén szintén elhangzottak. Tisztelettel azt szeretném javasolni, nem húzva az időt és értékelve a szóbeli kiegészítést, hogy a bizottság találja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést, kezdődhessen meg ennek a szakmai vitája a parlamentben, és ehhez adjuk támogató javaslatunkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztőké a szó válaszadásra.
Dr. Schlammadinger József válasza
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, Tukacs képviselő úr elmondta mindazt, amit, ha ő nem teszi, én mondtam volna el. Megjegyzem, hogy az indikáción túli gyógyszerrendelés régen látható módon hosszú szakmai előkészítésre tekint vissza, amelyben a szakmai kollégiumok szinte kivétel nélkül részt vettek, és a kérdéshez támogatólag álltak hozzá. Egyebekben a szabályozás célja pontosan nem az, hogy a gyógyszerrendelést és a hozzáférhető gyógyszerek körét messzebb vigye a polgároktól, hanem pontosan az ellenkezője, hogy olyan gyógyszerkészítményekhez, amelyekhez egy adott indikációban eddig nem juthattak hozzá, most az orvos és az OGYI szükség szerinti szakmai felelőssége mellett hozzá tudjanak jutni. Azt gondolom, Lengyel képviselő urat e tekintetben megnyugtathatom, éppenséggel a rendelő orvos és a hozzá forduló biztosított számára, bár ez nem közfinanszírozott ellátás, egy hozzáférhetőségi esélyt adunk. Tehát ez kívül esik a közfinanszírozás körén, ebből adódóan a dolognak költségvetési kihatása érdemben nincs. Egy olyanfajta orvos-beteg kapcsolatot teremthet meg, illetve mélyíthet el szakmaiságában, amire eddig nem volt mód, hiszen a jogszabályok nem tették azt lehetővé, hogy az adott előirat szerint az adott indikációban a gyógyszer rendelhető legyen, hiszen ezt a forgalmazási engedély kapcsán a jóváhagyott alkalmazási előirat kizárta. Azt gondolom, hogy ez a kérdés helyre kerül. Nem az a cél, hogy ez bármilyen kerékkötője legyen ez az orvos-beteg találkozónak, éppen ellenkezőleg. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További jelentkezést nem látok, a határozathozatal következik. Aki az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Kettő. A többségi vélemény előadója Tukacs István, a kisebbségié Lengyel Zoltán. Köszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Mivel napirendi pontjaink végére értünk, a bizottsági ülést is berekesztem. Tájékoztatásul közlöm, hogy a jövő heti bizottsági ülésre a jelenleg a házbizottság előtt lévő határozat szerint vagy szerdán, vagy csütörtökön tud sor kerülni. Elnök úrral későbbi egyeztetés alapján a bizottság tagjait a szokásos módon tájékoztatni fogjuk. Köszönöm a munkát. Mindenkinek további jó napot.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 37 perc.)
|
Szabó Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit