KPSZB/17/2008.
KPSZB/89/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. május 28-án, szerdán 09 óra 11 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Távirati Iroda Zrt. éves jelentése 2007-ről, továbbá az Állami Számvevőszék jelentése az MTI éves gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint az MTI 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Vas Éva szóbeli kiegészítése *
Dr. Podonyi László szóbeli kiegészítése *
Döntés az előterjesztések általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az államháztartás ökoszociális reformja *
Lukács András szóbeli kiegészítése *
b) Az Állami Számvevőszék jelentése az MTI Zrt. 2007. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről (J/5544. szám)
c) A Magyar Távirati Iroda Zrt. 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5796. szám) - (Általános vita)
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Horn Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldai László (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Molnár László (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Szabó Lajos (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Balla György (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz), a bizottság elnökének,
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Vas Éva, a Magyar Távirati Iroda gazdasági alelnöke
Dr. Podonyi László, az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese
Dr. Schlammadinger József, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője
Rézmovits Ádám, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Dr. Kiss Károly, a Corvinus Egyetem docense
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 11 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok tisztelt hölgyeim és uraim! A bizottsági ülést megnyitom. Köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, a munkánk iránt érdeklődőket, a sajtó munkatársait. Most van alkalmam mint a bizottság elnöke köszönteni bizottságunk új tagját, Horn Gábor képviselő urat is. Kívánok neki a bizottság tagjaként is eredményes és hasznos munkát.
A mai napirendi javaslatot írásban mindenki megkapta, ehhez nem érkezett semmilyen kiegészítés. Először ennek elfogadásáról döntünk, egyben létszámellenőrzést tartunk. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást azzal a módosítással fogadja el, hogy a jelzett hét napirendi pont közül a 3., a 4. és 5. ponthoz nem érkezett semmilyen kapcsolódó módosító javaslat, tehát ezeket nem kell tárgyalnunk. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkilenc. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát határozatképes és elfogadta az ülés napirendjét is.
Rátérünk az 1. napirendi pontra. Az a) pont a Magyar Távirati Iroda éves jelentése 2007-ről, J/5356. számmal, a b) pont az Állami Számvevőszék jelentése az MTI Zrt. 2007. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, J/5544. számmal, a c) pont a Magyar Távirati Iroda Zrt. 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/5796. számmal. Mindhárom pontban az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Kérdezem, ki van jelen az MTI és az ÁSZ képviseletében. Parancsoljanak, foglaljanak helyet. Kérnénk egy rövid bemutatkozást és egy rövid szóbeli kiegészítést az anyagokhoz. Parancsoljanak!
VAS ÉVA (Magyar Távirati Iroda): Köszönöm szépen, elnök úr. Vas Éva vagyok, a Magyar Távirati Iroda gazdasági alelnöke. Az elnök úr távollétében én képviselem az MTI Zrt.-t. Egy rövid szóbeli tájékoztatót szeretnék az önök számára adni az éves beszámolónkról.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az MTI Zrt. 2007-ben a harmadik nyereségévet zárta. Az éves mérlegbeszámolóját 3 milliárd 493 millió forintos főösszeggel és 3 milliárd 42 millió forintos saját tőkével, valamint 4 millió 935 ezer forintos mérleg szerinti eredménnyel zárta. Ez az eredmény 2007-ben a tervezetthez képest 1,5 százalékkal magasabb költség- és ráfordítás szinten valósult meg, gyakorlatilag a költségek területén a tervezett értékhez képest megtakarításokkal számoltunk. Az MTI 2007-re tervezett értékesítési bevétele 1 milliárd 973 millió forint volt, ami 65 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. Ami a belföldi értékesítést illeti, a valós idejű hírszolgáltatás és a nagy médiavevők fogyasztása csökkent, éppen ezen a területen volt jelentős eltérés az eredeti tervtől. Ezen túl azonban a fotószolgáltatás bevétele meghaladta a tervezett értéket, mind az archív, mind a valós idejű fotószolgáltatásé. Az irodabérletből és a műszaki szolgáltatásokból származó bevételünk mintegy 20 millió forinttal haladta meg a tervezett szintet. Ez biztosította a cég számára, hogy a növekvő költségek mellett viszonylagos eredménynövelést tudtunk elérni.
A közszolgálati feladatok ellátását szolgáló céltámogatás összességében terv szerint alakult, megkapta az MTI az eredetileg kért állami támogatást, sőt, az eredeti tervhez képest pótlólagos 133 millió forintos támogatás is a cég rendelkezésére állt az év végén. 2007-ben a költségek és ráfordítások a 2006. évhez képest csak 1,5 százalékkal növekedtek, ez gyakorlatilag mintegy 63 millió forintos többletköltséget mutatott a mérlegben. A költségek területén mindenütt megtakarítást értünk el, kivéve a személyi jellegű ráfordításoknál, ahol a szakszervezettel kötött megállapodás alapján 2007 második félévében 6 százalékos béremelésre került sor. Emiatt növekedett ezen a területen a költség.
Összességében elmondható, hogy a 2007. év eredményesnek mondható, hiszen a mérleg szerinti eredmény 54 százalékkal magasabb, azaz 1 millió 735 forinttal több lett, mint a tervezett eredmény, ami 3 millió 200 ezer forint volt. Ez nem jelentős eredmény egy akkora forgalmú cégnél, azonban a közszolgálati feladatok ellátása nem nyújt lehetőséget nagyobb arányú üzleti eredmény elérésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Kérdezem a Számvevőszék képviselőjét, kíván-e hozzátenni valamit.
Dr. Podonyi László szóbeli kiegészítése
DR. PODONYI LÁSZLÓ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon rövid szóbeli kiegészítést tennék. Podonyi László vagyok, az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese. Tizedik alkalommal elkészített vizsgálatunk megállapításai a jelentésben benne vannak, ezeket nem kívánom részletezni. Jelentésünket egy hónappal korábban nyújtottuk be a parlamentnek, hogy a tisztelt Országgyűlésnek, mint a közgyűlési jogok gyakorlójának lehetősége legyen május 30-a előtt elfogadni a mérleget, a beszámolót, és benyújtani a cégbíróságnak. Egy dologra szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét. A szabályozási környezet 10 év óta nem változott, de az Európai Unióba való belépés miatt a legnagyobb kockázatot a közfeladatok jelenlegi állami finanszírozása jelenti, mert ez nincs összhangban az uniós szabályokkal. Az Állami Számvevőszék a közgyűlésnek elfogadásra javasolja az MTI éves beszámolóját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Észrevétel, kérdés van-e? Varga Zoltán képviselő úr!
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Először azt szeretném mondani, hogy a frakció általános vitára alkalmasnak tartja az előttünk fekvő anyagot. Ennek ellenére két rövid kérdést szeretnék feltenni a gazdasági alelnök asszonynak. Lát-e lehetőséget arra, hogy a saját bevétel kicsit dinamikusabban nőjön? Hiszen az anyagból teljesen világosan kiderül, hogy a támogatás és a saját bevétel aránya picit változott. Ez lenne az egyik kérdésem, hogy milyen környezetet lát erre, milyen lehetősége van a zrt.-nek. A másik kérdés az ingatlanhasznosítással kapcsolatos. Önök leírták, hogy az ingatlan-bérbeadásból pluszbevétel jelentkezett, ami segített az eredményességben, de lát-e további lehetőséget a meglévő ingatlanállományban, hiszen az ÁSZ-jelentésből is látszik, hogy itt azért vannak még lehetőségek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok több jelentkezőt. Visszaadom a szót az előterjesztőnek. Parancsoljon!
VAS ÉVA (Magyar Távirati Iroda): Köszönöm szépen, elnök úr. Az első kérdésre, ami a saját bevételek dinamikusabb növekedését illeti, el kell mondjam, hogy a nemzeti hírügynökségek helyzete ma Európában, sőt, azt hiszem, a világban is nagyon romlik. Ez azt jelenti, hogy az internet megjelenésével azok a bevételi források, amelyek az elsődleges tevékenységből fakadtak, bizony jelentősen csökkennek. Ezen a területen mennyiségi növekedés nem nagyon várható, örülünk, ha meg tudjuk őrizni pozícióinkat. Inkább sok kis vevő felé tolódik el a hírügynökség szolgáltatása. Ez egy világjelenség, nemcsak a mi specialitásunk, úgyhogy mindig nagyon erős stratégiai akciótervet dolgoztunk ki az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a bevételeket megtartani. Tehát elsősorban a megtartásra tudunk koncentrálni, növekedés nem várható ezen a területen.
Ezért is fontos a bevételeink növelése más területeken. Itt kapcsolódnék az ingatlanhasznosításra vonatkozó kérdéséhez. Sajnos, az elmúlt években az MTI jelentősebb létszámcsökkentést hajtott már végre, és a jövőben is szüksége lesz erre, ezáltal a felszabaduló ingatlanok bérbeadásával pótolja azokat a bevételeket, amelyeket az alaptevékenységből nem tud elérni. Erre vonatkozóan most készül öt évre egy középtávú ingatlangazdálkodási stratégia, amely meghatározza, hogy milyen mozgástere lehet a jövőben az MTI Zrt.-nek az ingatlanbevételek területén. Köszönöm szépen.
Döntés az előterjesztések általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A Számvevőszék nem kíván hozzátenni semmit? (Jelzésre.) Nem. Köszönöm, akkor szavazhatunk az előterjesztésekről.
Kezdem a J/5356. számú jelentéssel. Kérdezem, ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
A J/5544. számú jelentés általános vitára való alkalmasságát ki az, aki támogatja? (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
Végül a H/5796. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát ki támogatja? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
Tehát a bizottság mindhárom előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta. Kérdezem, kívánunk-e előadót állítani, vagy elegendő, ha levélben tájékoztatom az elnök asszonyt a bizottság döntéséről. (Jelzésre.) Varga Zoltán ambicionálja ezt a kérdést. Jó, akkor ő lesz a bizottság előterjesztője. Köszönöm szépen a részvételt, további jó munkát kívánok.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/5728. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyaljuk meg. Köszöntjük a bizottság ülésén az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pont dr. Csáky András képviselő úr indítványa, amely összefügg a 2. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Az 1. és a 2. pontot is támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő mindkettőt támogatja, Csáky úrnak jó napja van. Észrevétel, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás) Köszönöm. A bizottság többsége mindkettőt támogatta.
Ennyi volt. Köszönöm szépen az ülésen való részvételt. Ezt a napirendi pontot is lezárjuk.
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/4899. számmal. Pettkó András és Hock Zoltán képviselők önálló indítványáról van szó, szintén a kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyaljuk meg. Pettkó András üdvözöl bennünket, én köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőjét.
Az 1. pont az emberi jogi bizottság javaslata. Az előterjesztő támogatja. A kormány képviselője?
RÉZMOVITS ÁDÁM (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Az egyértelműség kedvéért hozzátenném, hogy abban a kiegészítő ajánlástervezetben, amit kaptam, nem szerepel a T/4899/7. számú bizottsági módosító javaslat.
ELNÖK: Erről van szó, igen. Ezt nem támogatják. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Szép hosszú indítvány, kétségkívül sokat dolgoztak vele a képviselő urak. Ha nincs jelentkező, akkor kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad támogatta, a többség nem.
Kicsit kaotikus az ajánlás, mert van olyan pont, amit már megtárgyalt a bizottság. A 4/1. pontot már tárgyaltuk, ami nem azonos a 6/1. ponttal. Ezt tehát tárgyalnunk kell. Az előterjesztő képviselője egyetért Herényi Károly indítványával a 6. pontban. Kormányálláspont?
RÉZMOVITS ÁDÁM (Pénzügyminisztérium): Nem értünk egyet vele.
ELNÖK: Nem értenek egyet vele. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Én sem pontosan értem, hogy miért kellene itt három különböző időpontban utalni. Na mindegy, szokatlan javaslat, maradjunk ennyiben. Ha nincs hozzászólás, kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 9. pont Herényi Károly indítványa. Az előterjesztő egyetért vele. Kormány?
RÉZMOVITS ÁDÁM (Pénzügyminisztérium): Nem értünk egyet a javaslattal.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
Még két indítványunk van, Fogarasiné Deák Valéria képviselő asszony javaslatai. Az előterjesztő képviselőjét nem tudtuk most személyesen megidézni, de információnk szerint támogatja. Kormány?
RÉZMOVITS ÁDÁM (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Minő összhang! Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az előterjesztést. (Szavazás) Igen.
A második javaslatnál ugyanez a helyzet, az előterjesztő támogatja. Kormány?
RÉZMOVITS ÁDÁM (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Ezt is támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség mindkét javaslatot támogatta. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi ponttal is végeztünk. További jó munkát.
Az államháztartás ökoszociális reformja
Áttérünk az utolsó napirendi pontra, "Az államháztartás ökoszociális reformja" című napirendi pontunkra, amely a Levegő Munkacsoport anyagának megvitatását jelenti. Köszöntöm Lukács András elnök urat és munkatársait. Azt kérem, hogy az anyag lényegét röviden foglalják össze.
Lukács András szóbeli kiegészítése
LUKÁCS ANDRÁS, a Levegő Munkacsoport elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy ismertethetem a tanulmányunkat, amelyet minden bizottsági tag megkapott. Nyolc percet kaptam ennek a tanulmánynak az ismertetésére.
ELNÖK: Lehet tíz perc. (Derültség.)
LUKÁCS ANDRÁS, a Levegő Munkacsoport elnöke: Köszönöm szépen.
ELNÖK: Huszonöt százalékkal emeltük a kvótát, de nyilván lesznek majd kérdések, észrevételek.
LUKÁCS ANDRÁS, a Levegő Munkacsoport elnöke: Köszönöm szépen. Az ökoszociális államháztartási reform fő céljait felsoroltuk, ebből csak hármat emelnék ki. Az egyik természetesen a környezet és a lakosság egészségi állapotának javítása, a másik, amit rendkívül fontosnak tartunk, a foglalkoztatottság növelése, valamint a versenyképesség javítása. A javaslataink költségvetés-semlegesek, ez azt jelenti, hogy összességében nem növekszik az adó- és járulékteher, hanem csak az adószerkezet, illetve a támogatási rendszer változik. Néhány példát mondanék arra, hogy mit tartalmaznak a javaslataink, de nem fogom részletesen ismertetni mindegyiket.
Az egyik, a kivetítőn pirossal jelzett oszlopban találhatók azok a tételek, ahol az államháztartási bevételnövekedést, illetve a kiadások csökkentését javasoljuk. Látható, hogy itt a nagy nyersanyag- és energiaigényes tevékenységek, a környezetszennyezés fokozott megadóztatását, illetve támogatásának csökkentését javasoljuk. A másik oldalon, a zölddel jelzett oszlopban pedig az látható, hogy hol javasoljuk az adócsökkentést, illetve a támogatások növelését. Itt a legnagyobb tételt a munkabér terhei, tehát a személyi jövedelemadó és a tb-járulék mérséklése, a kis- és középvállalkozások terheinek csökkentése és az egyes, környezetvédelmet elősegítő tevékenységek, például a tömegközlekedés, az épületfelújítások támogatása jelenti. Tudjuk, hogy rendkívül rossz a magyar épületek energiahatékonysága, és így tovább. Az összesen átcsoportosításra javasolt összeg mintegy 2000-2700 milliárd forint lenne 2009-ben.
Nincs idő arra, hogy az összes tételt részletesen ismertessük, ezért úgy gondoltam, hogy egy konkrét példával ismertetném, hogyan gondoljuk ezt, és ennek milyen előnyei lennének. Ez pedig a nehéz-tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának bevezetése, ami már régóta napirenden van. Ez évente mintegy 100 milliárd forintos bevételt jelentene. Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy ez a tevékenység igen komoly nyílt és rejtett közvetlen támogatást élvez. Három évvel ezelőtt készítettünk, illetve a budapesti Corvinus Egyetem szervezésében készült egy tanulmány ezekről a nyílt és rejtett támogatásokról, beleértve a környezeti externáliákat. Ennek egy eleme volt a tehergépkocsikkal kapcsolatos állami támogatás. Megvizsgáltuk a kiadásokat is, beleértve a meg nem fizetett környezeti és egészségi károkat. Itt látható, hogy erre mintegy 2500 milliárd forintos összeg jött ki. Ugyanakkor megnéztük a bevételeket is. Ezek 81 milliárd forintot tettek ki, tehát az összes támogatás 2004-ben 2400 milliárd forintra jött ki. De nemcsak mi végzünk ilyen kutatásokat, hanem az Európai Unióban sok helyütt. Legutóbb az Európai Bizottság megbízásából az euromatrica irányelv előírásai szerint készült szintén egy kutatás az Európai Unió országaira vonatkozóan, és az ehhez hasonló eredményekre jutott, mint az említett hazai tanulmány.
Még röviden felsorolnám az előnyöket, amelyek ebből származnának. A legfontosabb talán az, ha bevezetik a tárgyévben a megfelelő mértékű útdíjat, akkor a költségeket azok fogják megfizetni, akik azt okozzák, és nem az egész társadalom. Ez felel meg a piacgazdaság elveinek, a társadalmi igazságosságnak. Az árak a helyükre kerülnek, hiszen a valódi költségeket fogják tükrözni. A másik fontos tényező, amit már említettem, hogy csökkenthetők a bérterhek, csökken a környezetszennyezés, az egészségkárosodás, erre is vannak konkrét számítások, kevésbé rongálódnak az utak. Tudjuk, hogy egy kamion például százezerszer jobban rongálja az utakat, mint egy személyautó. Ez is több százmilliárd forintos tételt jelent évente. Csökkenne a többi jármű, a személygépkocsik károsodása a rossz utak miatt, amelyek helyreállítására most nincs pénz. Kevesebb lesz a forgalmi torlódás, csökken az ország energiaszámlája, energiafüggősége. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy ez létkérdés Magyarország számára.
A kérdés, hogy mindez hogyan hat a gazdaságra. Erre is készültek különböző vizsgálatok egy OECD-tanulmányból. A részletekbe nincs idő belemenni, a lényeg az, hogy növekszik a gazdaság versenyképessége, a társadalmi jólét egy megfelelő mértékű útdíj bevezetésével. Ez részben annak köszönhető, hogy visszaszorulnak a nemzetgazdasági szempontból értelmetlen fuvarok. Egy példát mondanék erre. Nyilvánvaló, hogy nagyon nagy baj van az árakkal, ha megéri vizet szállítani az Alpokon keresztül kamionokkal Olaszországból, Franciaországból Magyarországra.
Hatékonyabbá válik a közúti fuvarozás. Erre egy németországi példát mutatnék, ahol egyrészt az inflációval emelték az üzemanyagadókat, másrészt bevezették a tehergépkocsik útdíját. Látható, hogy mindössze 5 év alatt 25 százalékról 19 százalékra csökkent az üres fuvarok aránya. Magyarországon a becslések szerint ez 30 százalék körül van, tehát igen nagy a lehetőség itt a hatékonyság javítására. Szintén nemzetközi tapasztalat az, hogy ebben az esetben javul a vasút versenyképessége, amely tizedannyi energia felhasználásával tud ugyanannyi árut ugyanolyan távolságra elszállítani, mint a közút. Szintén német példán látható, hogy amikor ezeket az intézkedéseket, tehát az üzemanyagadót emelték, illetve az útdíjat bevezették, akkor a vasút részaránya, nemcsak az abszolút teljesítménye, hanem a részaránya is elkezdett növekedni sokéves csökkenés után. Azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan történt, készült egy részletes tanulmány példákkal. Magyarra is lefordítottuk, ha valakit érdekelne a képviselő urak, hölgyek közül, szívesen átadjuk, de a honlapunkon is megtalálható. Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy ennek a díjnak jelentős részét a külföldiek fizetik. Egyébként általában, ha az energiaigényes tevékenységeket adóztatjuk, mivel az energia túlnyomó része importból kerül be, tehát az is elsősorban a külföldieket terheli, szemben azzal, ha a munkabéreken lévő terheket csökkentjük, mert akkor a hazai munkaerőt segítjük.
Erősödik az innováció, és növekszik a hozzáadott érték, erről is számos tanulmány készült Javul a lakosság közérzete. A Szonda-Ipsos közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság túlnyomó része támogatná, hogy egy jelentős, kilométer-arányos útdíjat vessenek ki a nehéz-tehergépkocsikra.
Amint említettem, sok más tétel is szerepel a tanulmányunkban, ezekre nincs idő kitérni, de nagyon szívesen válaszolok a kérdésekre. Még annyit, hogy az Európai Unióban is sokat foglalkoznak a kérdéssel, és egyre több ország kezdi meg államháztartásának ilyen irányú átalakítását. Nemrég készült el egy tanulmány, amely ezeknek a gyakorlati tapasztalatoknak az eredményét vizsgálta hat uniós ország példáján keresztül, és arra a következtetésre jutottak, hogy a környezetvédelmi adóreform javítja a versenyképességet, tehát a környezetvédelmi előnyök mellett a nemzetgazdaság szempontjából is előnyös. Itt a németországi adórefomról csak két szót szólnék. A nem kívánatos dolgok, például az üzemanyag-fogyasztás, csökkennek az adóreform eredményeként, olyan tevékenységek, amelyeket pedig támogatni kell, például a munkahelyteremtés, bővültek. Így például csak ennek az adóreformnak az eredményeként 250 ezer új, korábban nem létező munkahely keletkezett. Nagyon köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úrnak a kiegészítést. A bizottság tagjait kérdezem, ki kíván hozzászólni, kérdést feltenni. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Akik a bizottság tagjaként figyelemmel kísérik a Levegő Munkacsoport munkáját, folyamatosan nyomon követhetik, hogy az államháztartással kapcsolatban javaslatokat fogalmaznak meg, akár átfogó módon is. Most is ez történt, ez beleillik abba a folyamatba, amit megszokhattunk a Levegő Munkacsoporttól.
Az első kérdésem az, hogy azokat a számokat, amelyek a költségvetés szerkezetének átalakításból adódnak, a Számvevőszék, vagy a kormány megfelelő körei valamilyen módon auditálták-e. Ezekről a számokról, amelyek a magyar államháztartást érintenék, a hivatalos költségvetést felelősen véleményező szervezeteknek kialakult-e bármilyen módon álláspontjuk, akár ezzel, akár korábbi anyagokkal kapcsolatban? Milyen párbeszéd formálódott? Ez elsősorban a számok valódisága miatt fontos, mert lássuk be, nem egyszerű dolog különösen kívülről ezt megfogni, az adórendszert átalakítani. Tudjuk nagyon jól, hogy nem egyszerű matematikai alapműveletről van szó, kivonok és összeadok, hanem nagyon komoly hatásvizsgálatok kellhetnek hozzá.
A másik kérdésem arra irányul, hogy az egész világ egy válság küszöbén áll az áremelések folyamatában. Hogy ez mennyire válság, vagy mennyire spekuláció, ebbe nem mélyednék bele. De ennek mindenféleképpen az az eredménye, hogy egy jelentős árfelhajtó hatása van, a költségek növekednek, az infláció láthatóan az importárakon keresztül erőteljesen megjelenik Magyarországon. Ez mind kívülről jövő áremelő és költségnövelő tényező, és a magyar gazdaság költségrugalmassága itt nagyon jól mérhető, hogy hogyan reagálja ezt le. Ha jól érzékelem, mert ez a jövő évre vonatkozó javaslat, a prognózisok azt mutatják, hogy nem fog lényegesen csökkenni az energiahordozók ára. Az erre terhelődő további többletadóknak akkor van értelme közgazdaságilag, ha erre költségrugalmas reagálás, ésszerű reagálás következik. Ennek két feltétele kell hogy legyen. Egyrészt megvan-e a szerkezeti fogadókészség, másrészt van-e szabad tőke, amelyik ezt a szerkezetváltást megfinanszírozza. Erre vonatkozóan a prognózisuk mennyire megalapozott, mennyire van a magyar gazdaság szereplőinek 2009-ben erre reagálóképességük? Mennyire reális 2009-ben az emelkedő árak közepette egy ilyen irányú koncepcióváltás az államháztartás megreformálására? Mennyire jó külső körülménynek tekinthető ez az önök megítélése szerint? És ha kedvező, akkor önök szerint mi az oka, vagy miért jó az, hogy még tágítsuk az energiafelhasználást, hogy még költségesebb legyen a környezet használata? Mert végül is erre irányul a koncepció. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e több kérdés, hogy ezeket összegyűjtsük? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor elnök úré a szó.
LUKÁCS ANDRÁS, a Levegő Munkacsoport elnöke: Köszönöm szépen. Hogy mennyire hitelesek a számok? Folyamatosan konzultálunk a Pénzügyminisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Központi Statisztikai Hivatallal és az Állami Számvevőszéknek is eljuttattuk az anyagainkat. A Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részletesen válaszolt. A kiinduló számainkat hitelesnek tartották úgy, hogy valóban szükség van további elemzésekre. Az iránnyal mind a két tárca egyetértett, a kiinduló számainkat nem vitatták. Vannak olyan számok, amelyekről az Európai Unióban is igen komoly vita folyik, ilyen például a környezeti és egészségi károk költsége, de ebben is már elég nagy konszenzus van, hogy milyen határok között lehetnek ezek a számok. Úgy vélem, hogy valóban tovább kell ezeket pontosítani, de folyik a párbeszéd.
A másik kérdésre engedjék meg, hogy dr. Kiss Károly, a tanulmány egyik szerzője, egyetemi docens válaszoljon.
ELNÖK: Tessék!
DR. KISS KÁROLY, a Corvinus Egyetem docense: Köszönöm a szót. Képviselő úrnak arra a kérdésére, ami mindenképpen jogosnak látszik, hogy egy energiaválság, egyre emelkedő energiaárak közepette hogyan képzeljük el azt, hogy az energiaintenzív ágazatokra pótlólagos terheket rakunk, általában azt tudjuk mondani, hogy nem az egyes ágazatokban gondolkodunk, hanem a magyar gazdaságban. Nekünk nem az a célunk, hogy hogyan lehet megvédeni egyes ágazatokat bizonyos külső hatások ellen, különösen energiaigényes ágazatokat, mert inkább abban kell gondolkodnunk, hogy a magyar gazdaságot hogyan lehet ezzel szemben megvédeni és az importköltségeket csökkenteni. Azt hiszem, ez fontosabb, elsődleges szempont. Amennyiben érvényesülnek, vagy megtörténnek ezek az átrendeződések, és az itt elmondott javaslatokból valami megvalósul, akkor az szerkezeti átalakuláshoz vezet a gazdaságban, tehát az energiaigényes ágazatok súlya vissza fog szorulni, és ez nyilvánvaló nemzetgazdasági érdek.
Hadd mondjak egy példát. Írország éves szoftverexportja 14-15 milliárd euró. Értjük azokat a félelmeket és aggodalmakat, amelyek ágazati szinten, jelen esetben fuvarozók részéről, vagy a szállítási ágazat részéről jelentkeznek, de az egész gazdaság érdeke nem lehet más, mintsem hogy az energiaigényt lényegesen leszorítsuk, különösen ilyen helyzetben. Nyilvánvaló, hogy hosszú távon az energiaárak, a fosszilis tüzelőanyagok árai emelkedni fognak. Ilyen intézkedésekkel el lehet érni, hogy nemzetgazdasági szinten az energiaigényesség alacsonyabb legyen. Talán még arra a kérdésére válaszolnék, hogy ki fogja a szerkezetváltást megfinanszírozni. Javaslatainknak éppen az a lényege, hogy többletbevételt produkáljunk valamilyen úton-módon, és ez átcsoportosítható legyen a kívánt szerkezeti változásokra. Köszönöm szépen. (Lukács András újra jelentkezik.)
ELNÖK: Tessék!
LUKÁCS ANDRÁS, a Levegő Munkacsoport elnöke: Ha egy rövid kiegészítést megengednek, a cél éppen az, hogy csökkenjen az energiafüggőségünk, csökkenjen az energiafelhasználás. Ha az adókat csökkentjük, mondjuk az energián lévő adókat, akkor éppen az ellenkezőjét érjük el. Tehát a kiút csak az lehet, hogy előreszaladunk, és megpróbáljuk ezeket az ágazatokat visszaszorítani. Egyébként, hogy mennyire megalapozott, vagy nem megalapozott például a fuvarozók követelése: az általános fogyasztói árindex sokkal gyorsabban emelkedett, mint az üzemanyagok ára. Ez a legutóbbi, 2008. áprilisi adat, de ha a májusi adatot nézzük, még akkor is alatta van a fogyasztói árindex. Tehát nem igaz az az állítás, hogy az üzemanyagok ára rendkívüli mértékben emelkedett. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jövedéki adó 2002 óta nem emelkedik, ami folyamatos és növekvő támogatást jelent ennek az ágazatnak. És részben elfedi azokat a folyamatokat, amelyek a világban végbe mennek. Ez nagyon rossz jelzést ad ezeknek az ágazatoknak.
Hadd mutassak meg még egy ábrát. Az alsó görbe a bruttó hazai termék alakulását mutatja 2001 óta, a középső a gázolajfogyasztást, lehet látni, hogy sokkal gyorsabban növekedett, mint a bruttó hazai termék, a közúti fuvarozás pedig körülbelül ötször olyan gyorsan növekedett árutonna-kilométer teljesítményben mérve, mint a bruttó hazai termék. Tehát itt igen nagy lehetőségek vannak, hogy ez a hatalmas szétválás ne folytatódjon tovább. És még egy ábra: a jövedéki adó nem emelkedett, nem történt meg a valorizációja 2002 óta, így ilyen folyó áron ennyi támogatást kaptak évente azon járművek üzemeltetői, akik gázolajat használnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e még valaki kérdezni, észrevételt tenni. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót és a lehetőséget. Én nagyra becsülöm a Levegő Munkacsoport törekvéseit, számításait és előkészítő munkáját. Ugyanis az számunkra csak szimpatikus lehet, ha a közúton közlekedve egyre kevesebb tehergépjármű rontja a levegőt, teszi tönkre a közlekedésünkre szolgáló utakat. A trend valóban nagyon megváltozott, és a közutakra terelődött át a teherforgalom jelentős része. Megálljt kell ennek vezényelni, mert ez nem jó. Ez összecseng azzal is, hogy a vasúti közlekedést, a teherszállítást revitalizálni kellene, ami most nem tapasztalható a tárcánál, csak nagyon enyhe nyomokban. Viszont úgy látjuk helyesnek, hogy a vasúti közlekedést, a teherfuvarozást újra erősíteni kellene az önök tanácsai és véleménye szerint is.
A másik pedig, ami nagyon szimpatikus, hogy az fizesse a kárt, aki azt előidézi, aki kárt okoz, tehát arra az ágazatra, arra a termékre kell terhelni a költségeket. Pusztán csak annyi a kérésem, vagy javaslatom az önök megtisztelő munkájával kapcsolatban, hogy ezt a szakmával kellene elfogadtatni, mert a költségvetéssel kapcsolatos hatásai egyértelműek és szerintem támogatandók. De a szakmával lesz nehezebb elfogadtatni ezt az áttörést. A gazdasági tárcánál, a közlekedésben résztvevőknél kellene elérni, hogy a fejlesztési koncepciókban megjelenjék ismételten a vasút, a teherszállítás revitalizációja. Az anyagi haszna, a költségvetésre gyakorolt hatása szerintem nyilvánvaló, tényszerű és átlátható. Az áttörést tehát, még egyszer mondom, a szakmában kellene elérni. Köszönöm szépen, hogy szólhattam.
ELNÖK: Köszönöm. Nem tudom, kívánnak-e még erre reagálni?
LUKÁCS ANDRÁS, a Levegő Munkacsoport elnöke: Köszönöm szépen. Ez a törekvésünk. Folyamatosan folytatjuk a párbeszédet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a közúti fuvarozókkal is.
ELNÖK: Örülünk mi is, hogy ebben a folyamatban részt vehetünk, hiszen a bizottság már nem először tárgyalja a meg a Levegő Munkacsoport anyagát. Egy kicsit sajnálom, hogy a kormány képviseletében nem jött el valaki, és nem kívánt ezekre reagálni. De nyilván ez annak tudható be, hogy részben elfoglaltak, részben pedig a téma a költségvetés és a környezetvédelem területét is érinti. Ha nincs több észrevétel (Nincs jelentkező.), köszönöm szépen mindannyiuknak a részvételt, ezzel a napirendi pontot lezárom.
A bizottság tagjait tájékoztatom arról, hogy a következő ülésünkre június 3-án, kedden 13 órakor kerülne sor azért, mert a jegybank elnökének és alelnökeinek egy hosszas egyeztetés után ez volt az elfogadható időpont. Simor András, az MNB elnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök meghallgatására is sor kerül ezen az ülésen. Még egyszer: június 3-án 13 órakor lesz a következő bizottsági ülés. A bizottsági ülést berekesztem. Mindenki további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 02 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit