KPSZB/22/2008.
KPSZB/94/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. szeptember 23-án, 16 óra 30 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása, a beszámoló elfogadásáról rendelkező országgyűlési határozati javaslat benyújtásának kezdeményezése, valamint az Állami Számvevőszék jelentésének megvitatása a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről *
Berényi Lajos szóbeli kiegészítése *
Bihary Zsigmond szóbeli kiegészítése *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról, valamint a beszámoló elfogadásáról rendelkező országgyűlési határozati javaslat önálló bizottsági indítványként való benyújtásáról *
A Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat önálló bizottsági indítványként való benyújtásának kezdeményezése *
Nagy Imre szóbeli kiegészítése *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat benyújtásáról *
Az egyes törvényeknek a 13. havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Őri János szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Horn Gábor (SZDSZ)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Molnár László (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Balla György (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke
Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója
Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója (Miniszterelnöki Hivatal)
Őri János, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 030 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, meghívott vendégeinket, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A napirendi ajánláshoz nem érkezett írásbeli kiegészítés, így arról szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja a napirendi javaslatot. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkilenc. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság határozatképes, munkánkat megkezdhetjük.
Rögtön rá is térünk az első napirendi pontra. Köszöntöm Berényi Lajos elnök urat és munkatársait. A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló, J/6000. számú beszámoló általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Ugyanennek a napirendi pontnak a keretében a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról rendelkező országgyűlési határozati javaslat bizottsági önálló indítványként való benyújtásának kezdeményezésére is sor kerül.
Kérdezem elnök urat, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést fűzni az írásos anyaghoz. (Jelzésre.) Parancsoljon! Megadom a szót.
Berényi Lajos szóbeli kiegészítése
BERÉNYI LAJOS (Közbeszerzések Tanácsa): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Közbeszerzések Tanácsának 2007. évi beszámolója van önök előtt. 2007-ben a közbeszerzések értéke csökkent az előző évhez viszonyítva. Ez a csökkenés az európai uniós és a nemzeti rezsimben mintegy 200 millió dollár volt, így 1521 milliárd dollár értékű közbeszerzés valósult meg. Megítélésünk szerint a csökkenés oka alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik az építési beruházások visszaesése. Ez önmagában jelentős mértékben csökkentette a közbeszerzések értékét is. A másik: Úgy látjuk, hogy az elmúlt években számos olyan jogszabály-módosítás történt, amelynek során bizonyos tevékenységeket kivettek a közbeszerzési törvény hatálya alól, ezen kívül az egyedi mentességek száma és értéke minden valószínűség szerint ugyancsak növekedett. Tehát ez a két tényező magyarázza a csökkenést.
Darabszámban még nagyobb mértékű volt a közbeszerzési eljárások csökkenése. Ez viszont azzal függ össze, hogy 2007-ben nagymértékben növekedett egy-egy pályázati felhívás értéke, az előző évi 341 millió forintról 441 millióra, ami önmagában, gazdaságossági szempontból egyes pályázati felhívásoknál pozitív tendencia is lehet, ugyanakkor rá kell mutatni, hogy ez a koncentráció azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások pozíciója 2007-ben nem javult az előző évhez viszonyítva. Igaz, a kis értékű pályázatoknak továbbra is körülbelül 70 százalékát nyerik el, azonban a számarányuk jelentősen csökkent, az összes közbeszerzés körülbelül 35 százalékát nyerték el.
A közbeszerzési struktúra másik lényeges változása, erre is felhívom szíves figyelmüket, hogy 2007-ben nagyon jelentős mértékben megnövekedett a tárgyalásos eljárások aránya, ezzel szemben csökkent a nyílt eljárásoké. A tárgyalásos eljárásoknak két fajtája van. Az egyik, amikor hirdetménnyel, tehát nyilvánosan indul az eljárás, a másik a hirdetmény nélküli, tehát nem nyilvános eljárás. Úgy látjuk, hogy gyakorlatilag az összes nagyberuházás esetében, különösen a közlekedési beruházásoknál tárgyalásos eljárást írtak ki a pályáztatók. Ennek természetesen lehet olyan előnye is, hogy az árak ezen keresztül bizonyos mértékig csökkenhettek, de látni kell azt is, hogy a tárgyalásos eljárásoknál csak a pályázati felhívás és a pályázat eredménye nyilvános, a pályázati fordulók során folytatott viták nem. Így elég nagy a gyanú, hogy ezeknél a tárgyalásos eljárásoknál a korrupció veszélye kicsit nagyobb, mint a nyílt eljárásoknál. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások továbbra is kivételesek a jelenlegi törvény szerint. Ennek ellenére nagyon nagy a pályáztatók ambíciója arra, hogy ilyen eljárásokat írjanak ki. Itt a törvény még 1999-ben betett egy féket, hogy ezeket a pályázati felhívásokat meg kell küldeni a Döntőbizottság elnökének, akinek joga van jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Az elmúlt évben több mint 100 alkalommal kellett ezt megtennie.
2007 krónikájához tartozik az is, hogy az elektronikus közbeszerzések gyakorlata érdemben nem változott, annak ellenére, hogy év közben a kormány megjelentette azt a rendeletét, amelyik az elektronikus árlejtésre vonatkozik, a gyakorlatban azonban nagyon kevés ilyen eljárás valósult meg. Az elektronikus cselekmények lényegében azt jelentik a mai magyar közbeszerzési gyakorlatban, hogy a Közbeszerzések Tanácsa az Európai Unió felé kiküldendő hirdetmények több mint 60 százalékát elektronikusan küldi meg, ami az európai országok, az uniós tagállamok tekintetében is jó arány. Másrészt rátértünk ez évtől a Közbeszerzési Értesítő elektronikus kiadására, amihez ingyenesen jutnak hozzá a felhasználók. Ez a hivatalos forma, de az értesítő megjelenik papírformában is, másolatként. Ennek jók a tapasztalatai. Emellett a Közbeszerzések Tanácsa honlapját jelentősen korszerűsítette, és az érdeklődők számára nagyon sok kérdésben teszi lehetővé keresőprogramok használatát.
A Közbeszerzési Döntőbizottságnak, amely a Közbeszerzések Tanácsa mellett működik, 2007-ben 750 jogorvoslati eljárást kellett megvizsgálnia. Ez körülbelül százzal kevesebb a 2006. évinél, persze, kevesebb eljárás is volt, azonban még így is viszonylag magasnak tekinthető ez a szám. A 750 eljárás 35 százalékában kellett jogsértést megállapítani, ebből 130 esetben meg kellett semmisíteni az eljárás eredményét. Ha már aláírták a szerződést, akkor bírság kiszabása volt a szankció. Az európai uniós irányelvek, amelyek átültetése most történik meg a törvény módosítása során, ezt az anomáliát részben kiküszöböli, hiszen azt írják elő, hogy amíg az elsőfokú jogorvoslati eljárás nem fejeződik be, addig a szerződést nem lehet aláírni. Tehát nem mérlegelési lehetőség kérdése az, hogy most ideiglenes intézkedést alkalmazunk, vagy sem.
A Döntőbizottság tevékenységével kapcsolatosan az érdekeltek a határozatok 20 százalékát támadták meg a fővárosi bíróságnál. A lezárt peres ügyek tekintetében a fővárosi bíróság, illetve ítélőtábla a Döntőbizottság határozatainak 90-95 százalékát jóváhagyja. Ahol változtatott, ott új eljárásra kötelezte a Döntőbizottságot, vagy a bírságok mértékét csökkentette. Ez már hosszú évek óta gyakorlat.
Tisztelt Bizottság! Most van napirenden a közbeszerzési törvény eléggé jelentős, átfogó módosítása. A Közbeszerzések Tanácsa egyetért azzal, hogy a jelenlegi törvényt módosítani kell, különösen bürokratikus vonásait kell csökkenteni, a különféle igazolások számát jelentősen lehet mérsékelni, különösebb veszélyeztetettség nélkül. Egyetértünk azzal is, hogy a három, jelenleg regnáló rezsimből csak kettőt, az európai uniós és a nemzeti rezsimet működtessük a jövőben. Ez is jelentősen egyszerűsítheti a törvényt és a törvényalkalmazók dolgát. Ugyanakkor ennek a törvénymódosításnak a szakmai előkészítése véleményünk szerint kívánnivalókat hagyott maga után. Jelentős szakmai viták után, némi késéssel júniusban került az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjére. A jövő héten a részletes vita következik, több mint 130 módosító indítvány van napirenden. Ebből a Közbeszerzések Tanácsa a gazdasági bizottság közbeszerzési albizottságán keresztül több mint 30 módosító indítványt kezdeményezett annak érdekében, hogy szakmailag jobb legyen ez a törvény.
Van a törvénymódosításnak néhány olyan vonatkozása, amivel a tanács nem tud egyetérteni. Ez mindenekelőtt az ellenőrzés szerepének csökkentésére vonatkozik. A javaslat szerint a hirdetményellenőrzés kötelező rendszere megszűnne jövő április 1-től. Ezzel szakmailag sem értünk egyet, ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy ez a Közbeszerzések Tanácsának költségvetési pozícióját is alapvetően érinti, hiszen, eltérően más központi költségvetési szervektől, például a Versenyhivataltól, kiadásainak csak 15 százalékára kap költségvetési támogatást, a többit saját bevételből kell fedeznie. A módosítások ezeket a bevételeket jelentős mértékben csökkentik, amit a költségvetés jelenlegi tervezési állása szerint egyáltalán nem korrigálnának, hiszen a Pénzügyminisztérium ugyanazokat a költségvetési támogatásokat tervezi, mint amit 2008-ra biztosított. Úgy gondolom, a módosító javaslatok megtárgyalása és elfogadása lehetővé teszi azt, hogy a jelenleginél jobb közbeszerzési törvény és hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok kerüljenek kialakításra. Mindenesetre a közbeszerzésben részt vevő szereplők, nagyon nagy számban tapasztaljuk a hozzánk fordulóknál, hiányolják a jogbiztonságot. Ha ezt a törvénymódosítást valóban elfogadja az Országgyűlés, akkor jó lenne, ha bizonyos ideig nagyobb stabilitást biztosítanánk a közbeszerzések szabályozásának területén.
Tisztelt Bizottság! Ennyiben kívántam kiegészíteni az írásos beszámolót.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr szóbeli kiegészítését. Megkérdezem Bihary Zsigmond főigazgató urat, hogy az Állami Számvevőszék részéről kívánnak-e kiegészítést fűzni az elhangzottakhoz, tekintettel arra, hogy a bizottság tagjai megkapták azt az állami számvevőszéki jelentést, amely a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről szól. Parancsoljon! Megadom a szót.
Bihary Zsigmond szóbeli kiegészítése
BIHARY ZSIGMOND (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mindössze annyit szeretnék megosztani önökkel, hogy sajátos helyzet teremtődött, mivel az ellenőrzésünk befejezése előtt a kormány benyújtotta a parlamentnek az új közbeszerzési törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot, így mód nyílhat arra, hogy ellenőrzési tapasztalataink már a törvényalkotás fázisában valamilyen keretek között hasznosulhassanak.
A gazdasági és informatikai bizottság közbeszerzési albizottságának elnöke ez év júniusában megkereste a Számvevőszék elnökét, hogy a bizottsági módosító indítványokat az ellenőrzési tapasztalatok alapján tekintsük át, vannak-e megjegyzéseink, észrevételeink hozzájuk. Mi 8 pontban foglaltuk össze azokat a megjegyzéseket, amelyekről úgy gondoljuk, hasznosítani lehetne. Ezek közül mindössze egyet szeretnék kiemelni. A törvényjavaslat szerint a jogvesztés hároméves határideje egy évre mérséklődne. Ez elsősorban az ellenőrzést végző szervezetek szempontjából lenne nagyon hátrányos. Tehát a tisztelt bizottság figyelmébe is szeretném ajánlani, hogy kellene esetleg egy olyan módosító indítvány, ami ezt a problémát orvosolja.
Ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, és végrehajtására sor kerül, erre vonatkozóan a jelentésünk tartalmaz bizonyos kockázatokra való utalásokat. Úgy gondolom, itt is megvan a lehetőség arra, hogy az érdekeltek, úgy a közbeszerzések központi szervezetei, mint a kormányzati szervek ezeknek a kockázatoknak a mérséklése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegyék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. A bizottság tagjait kérdezem, ki kíván hozzászólni. Végh képviselő úr jelentkezik. Parancsoljon!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kézhez vettük azt a nagyon komoly és nagyon részletes anyagot, ami a Közbeszerzések Tanácsának előző évi tevékenységéről, munkájáról szól. Természetesen, mint minden évben, ebben az évben is nagyon sok számot tartalmaz, és nagyon sok tendencia figyelhető meg benne. Nyilván a parlamentben majd ki-ki a saját következtetését levonja a gazdaság állapotára vonatkozóan ezekből a számokból, de ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezekből az általános állapotra, ahogy tavaly sem, az idén sem lehet következtetni. Mégis vannak olyan következtetések, amelyeket érdemes lenne itt külön is kiemelni.
Például azt, hogy tavaly is, tavalyelőtt is és nyilván az előző években is sokan fájlaltuk, hogy a magyar közbeszerzési törvény szerkezete nem biztosít külön előnyöket a hazai kis- és középvállalkozások számára, mert nem is teheti, bár minden évben volt erre vonatkozóan javaslat is, törekvés is. Az idén látszólag talán egy picikét megfordult a trend, mindenesetre a hazai kis- és középvállalkozások arányának csökkenése megállt, sok év után először a tavalyi szinttel azonos nagyságrendű, sőt, ami az eljárások számát illeti, növekedett is. Ami viszont jelentősebb, hogy a külföldiek aránya értékben a hazai közbeszerzések harmadára csökkent. Mondhatnánk azt, hogy ez rendkívül jó dolog, de tudjuk, ez azt is jelenti, hogy ebben az évben talán nem volt olyan tender, amit a külföldiek külön előnyben részesítettek volna. Mindenesetre megnyugtató, főleg ha azzal a számmal nézzük együtt, hogy például a kis- és középvállalkozások a közösségi értékhatárt elérő beszerzéseknél nagyon jól szerepeltek. Tehát az átlagos 460 millió forint/közbeszerzés azt mutatja, hogy igenis képesek megmérkőzni a külföldi székhelyű vállalkozásokkal. Továbbra sem megnyugtató viszont, és ezt az anyag nagyon sok helyen jelzi is, a tárgyalásos eljárások magas és évről évre növekvő száma. Minden kivétel, a központi beszerzéseknél, a központi költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, itt ez általában jellemző. A kivételes szabály tehát lassan általános szabállyá válik, még egy-két év, és teljesen megfordul a trend, és akkor erre vonatkozóan majd új törvényeket kell kitalálni, hogy melyik legyen a kivétel, a nyílt eljárás, vagy a tárgyalásos.
Azt látom, hogy nagyon korrekt a beszámoló, nem hiányzik belőle szám. Az embernek nincs hiányérzete a Közbeszerzések Tanácsának munkája kapcsán, hogy valamit elfelejtett, valamit kihagyott. Ezért tudjuk támogatni azt, hogy az Országgyűlés határozatban vegye tudomásul ezt a beszámolót. Ha majd a vitában lesz erre lehetőség, még külön néhány számot és tendenciát érdemes majd ebből kiemelni.
Kézhez vettük az Állami Számvevőszék jelentését is a közbeszerzési rendszer működéséről. Aki képviselőtársaim közül esetleg még nem olvasta volna el, vagy nem foglalkozott volna vele, tankönyvszerűen leírja a közbeszerzési rendszer hazai kialakulását, működését. Külön köszönjük az Állami Számvevőszéknek, hogy felvállalta ennek a munkának az elvégzését. Természetesen ajánlásokat is megfogalmazott a kormány, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, vagy az állami vagyon felett tulajdonosi jogot gyakorló szervezetek vezetői számára. Nem fogom mind a 14 ajánlást felolvasni, de engedjék meg nekem, hogy egyre-kettőre külön felhívjam a figyelmet.
Elnök úr is említette, hogy a közbeszerzési törvény várható módosításánál az adminisztrációs terhek csökkenése miatt a Közbeszerzések Tanácsának költségvetési támogatása csökken, holott nyilvánvalóan célszerű lenne legalább az inflációs értékkel növelni ennek az intézménynek a támogatását. Mert azt írja az Állami Számvevőszék, hogy a közbeszerzések központi intézményei szerepkörének adminisztratív tehercsökkentése irányába ható törvénymódosítási javaslat elfogadásával az esetlegesen elmaradó saját bevételi források pótlásáról a költségvetésben gondoskodni kellene. Ilyen a hirdetmények kötelező ellenőrzése, amiről magam is azt gondoltam, hogy talán nem a világok legjobbika, de biztonságot jelent mindenki számára. A mostani, a törvényt módosító előterjesztést módosító 158 módosításban nyilván szerepelnek majd olyanok is, amelyek ezt az állapotot megpróbálják egyenes irányban tartani.
Köszönöm szépen mind a Döntőbizottság munkáját, mind a Közbeszerzések Tanácsának munkáját, az Állami Számvevőszéknek pedig azt, hogy egy ilyen, nagyon pontos, nagyon precíz anyagot készített számunkra. Javasoljuk az Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Erősen haboztam, hogy ezt a kérdést feltegyem-e, egyáltalán van-e ennek itt helye, hiszen most egy beszámolót tárgyalunk, ami azt vizsgálja, hogy az a törvény, amelynek alapján a közbeszerzési eljárások zajlanak, betartatik-e, vagy sem. De van egy olyan adat, amit nagyon nehéz ebbe a képbe illeszteni. Ez pedig a Transparency International két-három hónappal ezelőtti, több bizottság, nagykövetek és mások előtt megtartott prezentációja, amelynek során azt állította, hogy a hazai korrupció fő forrása három pontban foglalható össze, ez pedig a pártfinanszírozás, a kampányfinanszírozás és a közbeszerzések világa. Sőt, azt állították, hogy a közbeszerzési eljárások kétharmada szabálytalanul történik.
Nem tudom, ha egy újságíró felteszi a kérdést, hogy mit tudunk ez ellen tenni, vagy mit tesz az ellen a Magyar Országgyűlés, hogy ezt az ellentmondást hogyan oldjuk fel, hogy a 3446 eljárásnak csak egy töredéke került az önök vizsgálatának tárgyai közé, mit válaszolhatnánk. Mi lehet az oka annak, hogy az egyik szervezet, amelyik a korrupciót vizsgálja, igen elmarasztaló módon beszél a közbeszerzések folyamatáról, és mi lehet annak az oka, hogy egyébként meg jó véleménnyel vagyunk róla, és azt mondjuk, hogy az európai átlagnak, az európai folyamatoknak megfelelő módon és formában történik? Ha nem akar, ne is válaszoljon rá, mert lehet, hogy nem idevaló ez a kérdés, de hol tegye fel az ember, ha plusztudáshoz akar jutni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) A Fidesz részéről magam is csak elismerésemet kívánom kifejezni az elvégzett munkáért. Beleolvastam itt az Állami Számvevőszék jelentésébe, mert az ember ellenzéki képviselőként mindig érdeklődéssel figyeli, hogy milyen javaslatai vannak az Állami Számvevőszéknek a különböző intézményeknek, testületeknek, kormánynak, minisztereknek. A Közbeszerzések Tanácsa elnökének azt javasolja az Állami Számvevőszék, hogy "Gondoskodjon a közbeszerzések központi intézményei számára elrendelt feladatok ellátására kiterjedően a működés erősségei, illetve gyenge pontjai helyzetértékelésre alapozott bemutatásáról annak érdekében, hogy ezzel aktívan hozzájáruljon a nemzeti közbeszerzések kormányzati racionalizálásához, a közbeszerzési rendszer fejlesztési irányának kijelöléséhez." Ha valaki ilyen javaslatot kap az Állami Számvevőszéktől, az szerintem intézményvezetőként pezsgőt bonthat. Úgyhogy lehet, hogy a jó munkakapcsolathoz kell gratulálnom a Számvevőszék és a Közbeszerzések Tanácsa között. De ez csak egy apró, zárójeles megjegyzés volt.
Kérdezem elnök urat, hogy kíván-e esetleg reagálni a felvetésekre. Igen, parancsoljon!
BERÉNYI LAJOS (Közbeszerzések Tanácsa): Köszönöm szépen. Elnök úr utolsó megjegyzéséhez kapcsolódva azt szeretném mondani, hogy a Közbeszerzések Tanácsa az Állami Számvevőszék jelentésének kidolgozásában nagyon aktívan részt vett, egyébként az együttműködés nagyon jó. Zárójelben azt is megjegyzem, hogy a 2007-es költségvetésünk teljesítését igen jónak minősítette az Állami Számvevőszék, és auditálta a Közbeszerzések Tanácsának költségvetési gazdálkodását.
Herényi úr nagyon lényeges kérdést vetett fel, a korrupció ügyét. A tavalyi vitában említettem, és ezt a munkát elkezdtük: annak érdekében, hogy itt pontosabban, világosan lehessen látni, hogy mik a tényleges arányok, mennyi a tiszta közbeszerzés és mennyi nem, két pályázatot írtunk ki. Az egyik egy tudományos elemzés, amely mélyinterjús módszert alkalmaz. Ezt pályázati úton elnyerte az egyik kutatóintézet. Ennek eredménye év végéig meglesz. A másik egy nagyon konkrét közvélemény-kutatás. Ennek eredményét is belefoglaljuk ebbe a tanulmányba, és a végső változatot az Országgyűlés rendelkezésére fogjuk bocsátani tájékoztatásként.
Korrupció és szabálysértés között véleményünk szerint különbséget kell tenni. A Döntőbizottság elé nem mindig kerülnek a jogsértések, mert különböző okokból nem mindig tesznek jogorvoslati eljárási javaslatot a vesztes felek, vagy a hivatalból érdekelt szervezetek képviselői, ha nem jut a tudomásukra egy jogsértés. Ha igen, azt hiszem, általában ezt megteszik, hiszen jelentősen nőtt a közérdekű bejelentések alapján a hivatalból kezdeményezett jogorvoslatok száma. A jogsértés azonban még nem egyenlő a korrupcióval, de az is elképzelhető, ha formálisan nincs jogsértés, akkor is van korrupciós lehetőség. Ezek a számok, amelyek röpködnek, kikérdezések alapján alakultak ki. Lehet, hogy az arány nagyjából igaz, bár a Transparency International is azt mondja, hogy a középmezőnyben vagyunk ebben a tekintetben az európai uniós tagországok között. Lehet, hogy vannak ebben túlzások pro és kontra. Mindenesetre a figyelemfelhívás mindenképpen jogos, ezért foglalkozunk ezzel a kérdéssel kiemelt módon.
Hogyan lehet a korrupciós veszélyeket csökkenteni? Először is korrupciót két fél tud egymással megvalósítani. Az egyik az ajánlatkérő, a másik az ajánlattevő. Az ajánlatkérők minisztériumok, központi költségvetési szervek, nagy állami, monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatok. Az ajánlattevők száma pedig állandóan növekszik, ma már egy közbeszerzési eljárásra átlagosan 11-en jelentkeznek. Tehát van egy nagyon éles verseny ezen a területen. Itt a legkülönbözőbb eszközökkel lehet próbálkozni. Nekem az a véleményem, hogy ezt soha nem csak a közbeszerzési törvény és annak végrehajtása összefüggésében kellene vizsgálni, hanem sokkal szélesebb értelemben. Mert, ha mondjuk egy önkormányzat egy nagyberuházásnál úgy indít el egy közbeszerzési eljárást, hogy a forrásai nem állnak rendelkezésre, márpedig ez nagyon gyakori, akkor a legkülönbözőbb lehetőségek vannak, ha nem is színtiszta korrupció, de jó kapcsolati rendszer alapján arra, hogy az ajánlattevők egyikével-másikával kialakítsanak közvetlen kapcsolatot.
Az eredeti közbeszerzési törvény szigorúbb volt. Azt mondta, hogy addig nem lehet elindítani egy közbeszerzési eljárást, amíg a forrás nem áll rendelkezésre. Ezen később lazított az államháztartási törvény és a közbeszerzési törvény módosítása során is a parlament. A tapasztalat az, hogy nagyon sok olyan nagyberuházás indul el, különösen ahol több önkormányzat vesz részt, hogy ezek a kérdések nincsenek igazából tisztázva. Az sincs tisztázva, hogy az európai uniós támogatásokat hogyan, milyen mértékben nyerjük el. Ezt csak példaként mondtam, hogy szerintem sok más törvénnyel, gazdaságpolitikai célkitűzéssel együtt vizsgálva lehet erre a kérdésre választ adni. Azt nem lehet elvitatni, minthogy itt közpénz felhasználásáról van szó, a kísértés sokkal nagyobb, mint egy privátszférás beruházás vagy áruvásárlás tekintetében. Tehát képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy remélem, év végéig elkészül nálunk a tanulmány, és az is segít valamit abban a tekintetben, hogy erre pontosabb választ adjunk. A magam részéről mindig óvom magam, hogy bármilyen számot kimondjak arról, hogy hány százalék szabálytalan és hány százalék korrupció. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több észrevétel (Nincs jelentkező.), akkor javaslom a bizottság tagjainak, hogy szavazzunk. Először a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a beszámoló általános vitára való alkalmasságát támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Most bizottsági önálló indítvány benyújtására teszek javaslatot a beszámoló elfogadásáról. Kérdezem, ki az, aki ennek benyújtását a bizottság tagjaként támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
A bizottság előadójának Végh Tibort javaslom. Vállalja, képviselő úr? Nem tehet mást, köszönjük a bizottság nevében.
Köszönöm a Közbeszerzések Tanácsa vezetőinek és az Állami Számvevőszék képviselőinek részvételét a bizottság ülésén. További jó munkát kívánok.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló J/5884. szám alatt. Ennek b) pontjában szintén egy önálló bizottsági indítvány benyújtásának kezdeményezése szerepel. Az előterjesztő képviselőjének megadom a szót. Parancsoljon!
Nagy Imre szóbeli kiegészítése
NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait. Nagy Imre vagyok, a Szülőföld Alap irodavezetője, és röviden beszámolnék a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről. Maga a Szülőföld Alap 2005-ben jött létre abból a célból, hogy minden évben stabil, kiszámítható forrást biztosítson a határon túli magyarság támogatására, amely nincs kiszolgáltatva a mindenkori politikai és szakmai vitáknak. Ennek összegét az Országgyűlés egymilliárd forintba állapította meg azzal a kitétellel, hogy a magyar állampolgárok is hozzájárulhatnak az adójuk 1 százalékának felajánlásával. Ez azonban nem tett ki túl nagy összeget, 2007-ben 72,3 millió forint volt. Tehát az alap költségvetésének nagy részét a költségvetési törvény biztosította.
2007. január 1-jével komoly változás következett be a Szülőföld Alap működésében két tekintetben is. Az egyik forrásnövekedés, a másik szervezeti átalakulás. A forrásnövekedés abból fakadt, hogy a kormány határozatában megszüntetett két, határokon túli magyarokat támogató közalapítványt, az Illyés és az Apáczai közalapítványt, és úgy döntött, hogy ezek forrásait a Szülőföld Alap fogja szétosztani. Ennek következtében tavaly már 2 milliárd forintnál több volt a kiosztható források mértéke. Ezzel összefüggésben változott az alap szervezetrendszere is. Hármas tagozódás jött létre, egy politikai, egy döntéshozói, illetve egy végrehajtói szint formájában.
Megalakult a regionális egyeztető fórum, amelyben a legfőbb határon túli politikai vezetők és a magyarországi szakminisztériumok vezető tisztségviselői vesznek részt. Ők határoznak arról, hogy a következő évben milyen elvi célokat, prioritásokat határoznak meg, milyen formában osztják meg a Szülőföld Alap forrásait a különböző szakterületek, a kollégiumok között, illetve hogy az egyes országok milyen mértékben részesülhetnek a Szülőföld Alap támogatásaiban. Itt ki kell emelni, hogy a különböző határon túli szervezetek hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna és Szerbia esetében az ott élő magyarság létszámarányánál nagyobb mértékben kaphasson támogatást.
A következő a döntéshozói szint, amely három kollégiumból, az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, valamint az önkormányzati együttműködési, informatikai és médiakollégiumból áll. Ezek hirdetik meg a pályázatokat, és döntenek a beérkező pályázatokról. A harmadik szint, amelynek képviseletében itt ülök, a Szülőföld Alap Iroda. Ez egy frissen, tavaly év elején alakult, részben önálló költségvetési szerv, amely a végrehajtásért felelős. Tehát mi készítjük elő a testületek döntéseit, illetve lebonyolítjuk a végrehajtást, szerződést kötünk, kiutaljuk a támogatást, és gondoskodunk az elszámoltatásról. A beérkezett pályázatok száma nagymértékben növekedett, nyilván a forrásnövekedésnek köszönhetően is. Tavaly 2600-nál is több pályázat érkezett be, amelyből a kollégiumok 1200-nál is több szervezetnek ítéltek meg támogatást. Ez olyan nagy szám, amely mutatja a Szülőföld Alap tavalyi működésének hatékonyságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy észrevétele, kérdése van-e valakinek. (Dr. Kékesi Tibor jelentkezik.) Nekem van egy, azután Kékesi Tibor következik. Az Állami Számvevőszék jelentésében találtam egy mondatot, ami arról szól, hogy a Szülőföld Alap könyvvizsgálatának minősítésekor "előfordult a törvénytől eltérő kedvezményezettek támogatása". Ez pontosan mit jelent? A törvényhez képest milyen kedvezményezetti kört támogattak, ami az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt?
Kékesi Tibornak megadom a szót. Parancsoljon!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Csak néhány gondolatot fűznék a beszámolóhoz. Egy rendkívül részletes, alapos beszámolót kaptunk. Lényeges azonban, hogy az összevont feladatokat ellátó Szülőföld Alap, legalábbis 2007-ben, jelentősebb forrásból gazdálkodhatott. A háromszintű döntéshozatal lehetővé tette, hogy részben az országok, részben a szakfeladatok szerinti korlátok felállításával bizonyos mértékig az objektivitás felé terelődött a támogatási rendszer kialakítása, és a kis összegű támogatások vonatkozásában az adott régióban kijelölt szervezet úgynevezett továbbpályáztatást végezhetett, bár ez nyilván nem az a nagyságrend, amivel darabonként feltétlenül szeretnénk megismerkedni.
A lebontott összegek odaítélésében az adott térséghez tartozó szervezetek képviselői részt vehettek, részben a döntéshozatalban, részben, ha nem voltak olyan mértékben reprezentatívak, akkor tanácsozási joggal. Így lévén, hogy különösebb panasz említésre nem is került, azt gondolom, hogy egyfajta közmegelégedésre került szétosztásra a rendelkezésre álló forrás. Egy érdemi felvetést hallottam, érzékeltem, hogy az alap saját működésére fordított pénz a korábbi időszak 5 százalékáról feljebb srófolódott. A jogszabály most 10 százalékot enged meg. A megnövekedett forrás viszonylatában a 170 milliós működési költség 7,2 százalékos arányt képvisel. Azt gondolom, ez még tolerálható, de természetesen azon még dolgozni kell, hogy itt az 5 százalékos mérték az, ami a képviselők számára elfogadhatónak tűnik.
Összességében azt tudom mondani, hogy általános vitára, elfogadásra alkalmasnak ítéljük a beszámolót, és támogatni fogjuk. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: További kérdés? Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Képviselőtársam elvette az első kérdésem lényegét, mert éppen azt szerettem volna megkérdezni, hogy a szervezet mennyit fordít saját működésére. Viszont ami talán fontosabb és lényegesebb számomra, és ez nem derül ki az anyagból: annak idején az Illyés Közalapítvány felhasználható pénzforrásait több csoportba osztották. Az egyik csoport az európai uniós pályázatokon való részvétel lehetőségét biztosította a határokon túl élő magyarok szervezetei részére. Ez a fajta támogatási rendszer létezik-e még, élnek-e vele, és ez hány százalékát teszi ki a teljes összegnek?
ELNÖK: Köszönöm. Nincs több hozzászólás, így megadom a szót válaszadásra, és az ülés vezetését átadom Szabó Lajosnak.
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
NAGY IMRE (Szülőföld Alap): Köszönöm szépen. Először reagálnék az Állami Számvevőszék felvetésére, a törvényben meghatározottól eltérő kedvezményezetti kör támogatására. Ebben volt egy vitánk az Állami Számvevőszékkel. Az Állami Számvevőszék arra tett észrevételt, hogy magyarországi szervezetek is részesültek támogatásban olyan programokra, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak. Végül akceptáltuk az Állami Számvevőszéknek ezt az észrevételét, és a mostani pályázati felhívásokban ezt már megváltoztattuk. Jelenleg nem pályázhat kizárólag magyarországi szervezet határon túli program támogatására, csak egy határon túli szervezettel együtt. Ezzel még annak a vádja is elhárítható, hogy esetleg egy magyarországi szervezet magyarországi programjára a Szülőföld Alaptól kap támogatást.
A másik, ami az alap működésével kapcsolatban felmerült: a Szülőföld Alap kezelő szervezete 2005-2006-ban a Határon Túli Magyarok Hivatala volt, amelyik 1 milliárdos működési költségvetéssel gazdálkodó költségvetési szerv volt. Ez 5 százalékból meg tudta oldani a Szülőföld Alap kezelői feladatait, illetve, mondjuk úgy, nem tűnt fel, ha ezt egy kicsit túllépte. Viszont mivel a Határon Túli Magyarok Hivatala 2006. december 31-ével megszűnt, ehelyett egy újat kellett létrehozni. A működési költségvetés megnövekedése még így sem éri el a törvényben meghatározott 10 százalékos keretet. Azon vagyunk, hogy ezt minél alacsonyabb mértékre leszorítsuk.
A harmadik kérdésre azt a választ tudom adni, hogy kifejezetten ilyen keret elkülönítve nincs, viszont ilyen pályázati felhívás rendszeresen meg szokott jelenni. 2007-ben is volt ilyen. Az önkormányzati együttműködési, informatikai és médiakollégium szokott rendszeresen európai uniós pályázatokhoz önrészre pályázati lehetőséget biztosítani. Ennek a pontos százalékát nem tudom megmondani. Ez a kollégium a Szülőföld Alap forrásainak 15 százalékával gazdálkodott tavaly, ennek körülbelül egyharmadát tették ki az önkormányzati források. Azt tudom mondani, hogy körülbelül 40-50 millió forintos összegről van szó, ami reálisan megjelenhet. Köszönöm szépen.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor a döntés következik. Aki egyetért a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló, J/5884. szám alatti beszámoló általános vitára való alkalmasságával, kérem, jelezze! (Szavazás) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs. A bizottság egyhangúlag támogatta az általános vitára való alkalmasságot.
A bizottsági önálló indítvány kezdeményezésére kerül sor. Aki támogatja, hogy a költségvetési bizottság benyújtsa a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs. A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy benyújtja a határozati javaslatot. Köszönöm a bizottsági munkában való részvételt.
A bizottság előadójának Kékesi Tibort javaslom. Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megköszönöm a munkát, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, az egyes törvényeknek a 13. havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló, T/6071. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítésük megtétele előtt a jegyzőkönyv számára nevüket és beosztásukat közölni szíveskedjenek. Önöké a szó.
Őri János szóbeli kiegészítése
ŐRI JÁNOS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelettel köszöntjük a bizottság tagjait. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről vagyunk jelen, kolléganőm dr. Magyar Éva tanácsos a jogi főosztályról, én pedig Őri János vagyok, a munkaügyi kapcsolatok és bérpolitikai főosztály főosztályvezető-helyetteseként dolgozom.
Az asztalon fekvő törvényjavaslat előzményét az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal 2007 februárjában kötött megállapodás képezi. E megállapodás elsősorban arról szólt, hogy a 2007. évi költségvetési konszolidációval összefüggésben 2007-ben a közszolgálatban dolgozók keresetének növekedését elsősorban az biztosította, hogy a 2007. év után járó 13. havi illetményt 2007 júniusától havi részletekben fizette a költségvetés. Erre megfelelő törvénykezés történt. Ez a szabályozás természetesen 2008-ban is tovább élt, tehát most is havi részletekben történik a 13. havi illetmény kifizetése, előlegszerűen. Tehát 2008-ban a 2008. évi 13. havi illetmények havi részletekben történő kifizetése történik. A megállapodás egyúttal azt is rögzítette, hogy 2009-től kezdődően térjünk vissza az évi egyszeri kifizetésre, de most már olyan módon, hogy az év végén történjen meg a 13. havi illetmények kifizetése. Ennek azért van jelentősége, mert az ezt megelőző években a tárgyévet követően, januárban történt meg a kifizetés. Ez a törvényjavaslat döntő mértékben ezt tartalmazza az összes jogviszony szabályozására vonatkozóan. (Varga Mihály távozik az ülésről.)
A mostani jogviszony-szabályozásokat áttekintettük, és néhány olyan egyéb, kisebb jelentőségű, de adott esetben fontos ügyet is rendezni kívánunk, amelyek elsősorban a közszolgálatban dolgozók javadalmazása szempontjából tekinthetők előnyösnek. Szeretném kiemelni ezek közül a részletszámítási szabályt. Tudjuk azt, hogy eddig a szabály három hónapról szólt, javaslatunk szerint ez 90 napra változna. Tehát 90 napos jogviszony szükséges ahhoz, hogy egyáltalán jogosult legyen a 13. havi illetményre. Azonban az évközi jogviszonyváltásokkal összefüggésben ennek a szabálynak az alkalmazása eddig ellentmondásos volt. Most egységessé kívánjuk tenni, ez a 90 nap mint feltétel létezni fog ezután is, azonban ebből a szempontból az adott ügyben az összes jogviszonyt egybe kell számítani, és a 90 nap egy évben csak egyszer kerül beszámításra, akárhány jogviszonyváltás történik az adott évben. Ez arra vonatkozik, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, közszolgálati és egyéb jogviszonyokat is összeszámítjuk.
Még egyetlenegy dologra szeretnék utalni, hogy ez a törvényjavaslat rendezni kívánja az átmeneti szabályokat, tehát azt, hogy 2009-től már évi egyszeri kifizetés történjék, 2008 után 2008-ra vonatkozóan pedig történjék meg 2009 januárjában a rendes elszámolás. Tehát az év közbeni havi részletek, valamint a különleges jogosultság közötti differencia, ha van ilyen, rendezésére a jelenlegi szabályok szerint még 2009 januárjában sor kerüljön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki a törvényjavaslathoz szólni. Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat 15 oldalas, de összességében nem túl bonyolult. Itt az előterjesztő gyakorlatilag a teljes tartalmát el is mondta, hiszen a különböző jogállások tekintetében ismétli meg a törvény ugyanazokat az elveket, elemeket, amelyek itt elhangzottak. A 13. havi illetmény kerül vissza oda, ahol valójában volt, néhány pozitív elemmel kiegészülve. Tehát a közszolgálati jogviszonyok összeszámításával valamennyi jogviszonyt képes összeszámítani, ha arra szükség lehet. Beszámítja a szabadságokat, a munkaszüneti napokat nem veszi figyelembe bizonyos tekintetben. Úgy érzem, hogy olyan szabályozásról van szó, ami az Országgyűlésben éppen a korábbi megállapodások ismeretében valamennyi képviselőcsoport támogatására számíthat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kíván-e az előterjesztő bármit hozzáfűzni?
ŐRI JÁNOS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, nem kívánok.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A döntéshozatal következik. Aki támogatja a T/6071. szám alatt előttünk lévő törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenöt. Aki nem? Tartózkodott? Öt. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság előadója Farkas Imre. Kisebbségi vélemény? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom
A mai bizottsági ülésünk napirendjének végére értünk. Elnök úrral történt egyeztetés alapján a jövő hétre a plenáris ülés végleges napirendjének eldöntése után, csütörtökön fogjuk a bizottsági ülés időpontját meghatározni. A számba jöhető időpont a kedd délután, illetve a szerda délelőtt. Köszönöm szépen mindenkinek. További szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 28 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit