KPSZB/24/2008.
KPSZB/96/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. október 9-én 9 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és a Központi Statisztikai Hivatal képviselőinek meghallgatása a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban *
Dr. Bathó Ferenc tájékoztatója *
Dr. Pukli Péter tájékoztatója *
Bihary Zsigmond tájékoztatója *
A Pénzügyminisztérium képviselőinek válasza *
A Központi Statisztikai Hivatal képviselőinek válasza *
A takarékos állami gazdálkodásról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Kóka János szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Gulyás Mihály szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Horn Gábor (SZDSZ)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Varga Zoltán (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Balla György (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Balla Györgynek (Fidesz),
Herényi Károly (MDF) Varga Mihálynak (Fidesz).
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Csonka Gizella, Pénzügyminisztérium
Dr. Pukli Péter, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese
Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója
Gulyás Mihály, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakértője
Árvai Csaba, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Mikó Zoltán, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Szörényi Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntök mindenkit, megkezdjük a bizottság ülését. Köszöntöm a bizottság tagjai, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, meghívott vendégeinket és mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A bizottsági ülés elején hadd köszöntsem Borsos Józsefet, a bizottság új tagját, akinek eredményes és sikeres munkát kívánok ebben a bizottságban.
Rá is térnék a napirendi pontok ismertetésére. Ha megengedik, nem olvasnám fel mindegyik napirendi pontot, annyit tennék csak hozzá, hogy a 8. pontként szereplő, a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz készülő módosító indítványokkal késnek. A gazdasági bizottsággal egyeztettünk, ezek valószínűleg a jövő hét elejére készülnek el. Tehát azt javaslom a bizottságnak, hogy ezt a pontot ne tárgyalja most, hanem majd egy héttel később, várhatóan jövő hét szerdai ülésünkön foglalkozzunk ezzel.
Ha nincs további észrevétel (Nincs jelentkező.), akkor ennek megfelelően tenném fel szavazásra a napirendi ajánlást. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze!(Szavazás) Huszonöt. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát elfogadta napirendjét.
Az 1. napirendi pontban a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és a Központi Statisztikai Hivatal képviselőinek meghallgatása szerepel a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan. Tisztelettel köszöntöm a meghívott vendégeket.
Annyit tennék hozzá ehhez a napirendi ponthoz, hogy a meghallgatás előzménye a múlt heti parlamenti ülés, ahol a zárszámadás tárgyalásával egy időben került nyilvánosságra a Statisztikai Hivatal 2007-et érintő államháztartási elszámolása. Tekintettel arra, hogy a kettő között elég nagy különbség van, olyan nagy különbség, hogy még a sajtó munkatársai is észrevették, mindenképpen indokoltnak tartjuk, hogy a bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Ennek apropóján a házbizottság múlt heti ülésén a vitát felfüggesztette. (Szabó Lajos, dr. Kékesi Tibor: Lezárult az általános vita.) Volt ezen a héten zárszámadási vita? Nem volt. Mindenkinek szót fogok adni, látom, a kollégák startra készen állnak, hogy hozzászóljanak ehhez a kérdéshez, lesz alkalmuk rá, ígérem. Amit mondani szeretnék, ezen a héten nem tárgyalta a parlament a zárszámadási törvényjavaslatot, ebben, gondolom, egyetértünk Kékesi Tiborral is, így alkalom nyílt arra, hogy a bizottság ezzel a kérdéssel foglalkozzon.
Azt kérném meghívott vendégeinktől, hogy néhány mondatban ismertessék, amit ehhez az ügyhöz hozzá szeretnének fűzni. A parlamenti képviselők a múlt heti bizottsági ülésünkön is azt a kérdést vetették fel, hogy egyrészt mi az eltérés oka, kettő, hogy az eltérés mögött van-e olyan más ok, ami indokolja, hogy a parlament külön is foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Hiszen itt az is megfogalmazódott, hogy az eltérés a parlament által elfogadott és a végül megvalósult hiányszámokban akár azt is jelentheti, hogy a kormány annyi pénzt költött el felhatalmazás nélkül. Ez már mindenképpen érinti bizottságunk munkáját is. Azt kérem tehát meghívott vendégeinktől, hogy mondják el az ügy kapcsán azt, amit fontosnak gondolnak. Elsőként a Pénzügyminisztérium képviselőjének, Bathó Ferenc úrnak adnám meg a szót. Parancsoljon!
Dr. Bathó Ferenc tájékoztatója
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Alapvetően két kérdésre szeretnénk részletesen válaszolni. Az első kérdés és arra a válasz arról fog szólni, hogy a 2007. évi 6,8 százalékos hiányból hogyan lett 5 százalék. A második kérdés, amit, úgy gondolom, meg kell válaszolni, hogy a zárszámadási törvény általános indokolásában benyújtott 5,5 százalékos eredményszemléletű hiányból hogyan lett 5 százalék.
Az első kérdésre a választ úgy szeretném kezdeni, hogy a mindenkori zárszámadások és mindenkori költségvetések pénzforgalmi szemléletben készülnek. Pénzforgalmi szemléletben került a 2007. évi zárszámadás normaszövege a mellékletekkel együtt a parlament elé. Ezt ellenőrizte az Állami Számvevőszék, erről a jelentéseket önök birtokolják. Pontosan követhető ebből, hogy a pénzforgalmi hiány a tervezett hiányhoz képest mintegy 400 milliárd forinttal lett jobb, tehát a 6,9 százalékos pénzforgalmi hiány a zárszámadásban 5,4 százalékot mutat. Ennek okait a zárszámadási törvény mellékletei tartalmazzák. Ha meg tetszenek engedni, egy levezetést szétosztattam a tisztelt képviselők részére, ez az 1. számú melléklet. Ebben látható, hogy a költségvetési törvény tervezete, amit benyújtott a kormány az államháztartás egészére vonatkozóan, 1752,1 milliárd forintos hiányt tartalmazott. Ez felelt meg a 6,8 százalékos EDP-egyenlegnek. Ez szerepel az első sorban. Az utolsó sor pedig azt tartalmazza, hogy a zárszámadási törvényben benyújtott hiány 1361,4 milliárd forintot tesz ki pénzforgalomban.
Hogy hogyan jutottunk el idáig, azt a közbenső táblázatok tartalmazzák. Látható ebből, hogy folyamatosan és fokozatosan korrigáltuk a hiányt. Az első korrekció már januárban megtörtént. Ennek az volt az oka, hogy 2006-ban átvállalásra kerültek a 2007. évi költségvetésben tervezett autópálya-építéssel kapcsolatos költségek. Ebből a táblázatból látható az is, hogy minden egyes hónapban tájékoztattuk a képviselő urakat és hölgyeket a gyorsjelentésünkben arról, hogy hogyan változott a hiány. Mégis, fel kell tenni, vagy fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mi okozza ezt a nagymértékű javulást. Alapvetően ennek 2007-ben két oka van. Egyrészt a kiadási oldalon magyarázható azzal, hogy a kamatkiadások a tervezettnél 0,4 százalékkal lettek jobbak, míg a bevételi oldalon sokkal jelentősebb javulás következett be, hiszen a bevételi többletek a GDP 1,4 százalékát tették ki.
Mi is feltettük magunknak a kérdést, hogy vajon mi okozza ezt a nagymértékű bevételjavulást. Erre a válasz két ponton található meg. Az egyik pont az, hogy bekövetkezett a gazdaságban egy bizonyos mértékű fehéredés, amiből több bevétel származott, a másik ok pedig az, hogy megváltozott az adózás bizonyos területeinek struktúrája. Új adók léptek be 2007-ben, és nem rendelkeztünk olyan típusú bázisadatokkal, néhány adónemnél pedig csak háromhónapos bázisadatokkal rendelkeztünk, amelynek alapján pontosan meg lehetett volna becsülni azokat az adóbevételeket, amelyeket a költségvetés pénzforgalmi szemléletben bekönyvel.
Amikor benyújtottuk a zárszámadást, akkor eredményszemléletben 5,5 százalékos adatállomány állt rendelkezésünkre. Önök előtt is ismert, hogy egy évben kétszer a magyar kormánynak adatszolgáltatási kötelezettsége van az Európai Unió Statisztikai Hivatala felé. Ezeket az adatszolgáltatásokat a magyar Statisztikai Hivatal minden évben pontosan, időben teljesíti. Az első adatszolgáltatás minden év márciusában történik, illetve április elsején. Miután ez az adatszolgáltatás megtörtént, a zárszámadást át kellett nyújtanunk júniusban az Állami Számvevőszéknek, az államháztartási törvény írja elő, hogy a Számvevőszéknek ezt a két hónapot vizsgálnia kell, és így került benyújtásra augusztus 31-én. Ez az időpont tehát kötelezően előírta, hogy az általános indokolásban, nem a törvény szövegében, nem a törvény mellékleteiben, ne térjünk el a márciusi notifikációban beadott értéktől. Minden évben megtesszük, hogy pontosítjuk a zárszámadás adatait, erre szeretném a tisztelt bizottság figyelmét felhívni. A 2. számú mellékletben levezettük, hogy 1999 óta milyen eltérések következtek be a márciusi jelentés és a szeptemberi jelentés között. Eltérések következtek be az eredményszemléletű számbavételnél, és mint ahogy önök ezt nagyon jól tudják, ekkor a GDP is változik. Ezen elmozdulásokat a 2. számú táblázatunk tartalmazza 1999-től 2008-ig.
Amikor benyújtottuk a zárszámadást, és ezt hangsúlyozni szeretném, a KSH által elkészített márciusi notifikációt kellett figyelembe vennünk. Én magam elgondolkodtam azon, és ezt engedjék meg, hogy elmondjam, hiszen nagyon hosszú ideje jól ismernek, hogy helyes-e az, hogy a márciusban benyújtott notifikációt nem korrigáljuk szeptember végén. A kollégáimmal arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az Európai Unióban a zárszámadási törvények és a költségvetési törvények pénzforgalmi szemléletűek, így az eredményszemléletű számbavétel jóval utána válik a statisztikai rendszereken keresztül ténnyé, hogy a következő zárszámadások során az eredményszemléletű számbavételről utólag egy tájékoztató füzetet adunk közre, amikor benyújtjuk a következő évi költségvetést.
Ez a jelentés a következőképpen tevődik össze, készül el. A jövőre vonatozó adatokat ezekben a notifikációkban mindig a Pénzügyminisztérium készíti el. Tehát a 2007. márciusi notifikációban és a szeptemberi notifikációban is a prognózisokat a Pénzügyminisztérium adja meg. Tehát mi adtuk meg a 3,8 százalékra vonatkozó adatot, ami a mai ismereteink szerint a 2008-ra vonatkozó adat. A 2007-es adatokat a KSH számítja. És nem azért változtatja meg az adatokat, mert a kénye-kedve így kívánja, hanem mert a GDP-adatok időközben véglegessé, vagy majdnem véglegessé válnak. Az eredményszemléletű számbavételnél nemcsak a négy alrendszert vesszük figyelembe, hanem az állam egésze szempontjából jelentős, állami feladatokat ellátó vállalatokat is figyelembe vesszük. Ezen vállalatok gyorsjelentései helyett auditált beszámolók állnak már rendelkezésre a nyár folyamán. A negyedéves statisztikai adatgyűjtéseket a KSH kicseréli az éves adatgyűjtések alapján számított értékekre, tehát a beruházások és a nonprofit szervezetek változnak.
Az idén belépett egy speciális tényező, ami eddig nem volt. Ez a speciális tényező az EU-val kapcsolatos tranzakciók elszámolása. Az Eurostat képviselői júliusban jártak Magyarországon, és iránymutatásuk szerint a hazai forrásból indított, egyedi, uniós jóváhagyást igénylő nagyberuházások, nagy projektek elszámolása megváltozott. Ez a változás került többek között az elmondottak alapján átvezetésre. Ezek a változások okozták azt az eltérést, amelyeket önök, ha szabad ezt mondanom, helyesen megállapítottak a zárszámadási törvény tárgyalása során. Én itt szeretném befejezni, és ha elnök úr megengedi, gondolom, a KSH képviselői kiegészítenek engem, hogy jelen pillanatban mi a hivatalos álláspontjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A sorrend alapján az Állami Számvevőszék következne, mert az Országgyűlés ellenőrzési szerve az Állami Számvevőszék, de ha főigazgató úr megengedi, akkor a KSH képviselőinek adnék szót, köszöntöm Pukli Péter elnök urat és munkatársait, mert én is azt hiszen, hogy így logikusan, jobban kezelhető a bizottság számára is, hogy mi történt. Elnök urat illeti a szó, parancsoljon!
DR. PUKLI PÉTER, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az elhangzottak után igazából arra a kérdésre szeretnék választ adni, amit elnök úr bevezetőjében feltett, hogy a törvényjavaslat 1. §-ában szereplő hiányszám és a Központi Statisztikai Hivatal által október 1-jén közzétett hiányszám között mi okozza az eltérést. Általánosan az mondható, hogy nagyobb részben módszertani, elszámolástechnikai okokra vezethető vissza az eltérés, másképpen történik az elszámolás az Európai Unió túlzott deficit eljárásában megkövetelt számoknál, és más elszámolástechnika szerepel a költségvetés zárszámadásában. Az előbb ezt úgy különböztettük meg, hogy pénzforgalmi szemlélet, illetve eredményszemlélet, aminek a lényege az, ha magyarra fordítjuk a szakzsargont, hogy időben eltérő könyvelés történik. Pénzforgalomról akkor beszélünk, amikor a kifizetés történik, az eredményről pedig akkor, amikor az esemény megtörténik.
Az időeltérés nagyon különböző lehet, kritikus az év végi, klasszikusan a decemberi kifizetések elszámolása például, de gondoljunk a pénzügyi lízingre, ahol évekig húzódhat el a két számbavétel. Ezek az általunk kiosztott táblázat második sorában szereplő tételek láthatóan az eltérés legnagyobb részét teszik ki, az adók, támogatások, beruházások pénzforgalmi, illetve eredményszemléletű számba vétele között ekkora eltérés volt 2007-ben. A tartalmi eltérések közül kettőt emelnék ki, az úgynevezett pénzügyi tranzakciókat. Itt laikusan nem sokat lehet érteni belőle. Arról van szó, hogy a költségvetés kiadásai között szerepel olyan típusú kiadás, mondjuk befektetésijegy-vásárlás, részvényvásárlás, ami valójában eredményszemléletben nem tranzakció, hiszen nem történik más, mint hogy valaki a pénzügyi vagyonát egyik pénzügyi eszközből átforgatja egy másik pénzügyi eszközbe. A vagyonban nem történik változás. Ezért ezek a pénzügyi tranzakciók eredményszemléletűek, az Európai Uniónak megküldött jelentésben nem szerepelnek, kivételre kerülnek a költségvetés által megadott számokból.
Végül említést tennék a központi kormányzathoz sorolt egységekről, amelyek vállalatok vagy éppenséggel bankok, de az Európai Unió által rögzített módszertani szabályozás szerint az államháztartási szektorba tartoznak, tehát ezért ezeknek a kiadásai-bevételei közötti különbséget tartalmaznia kell az elszámolásnak. Ezek a tételek okozták azt az eltérést, ami az 1398,1 milliárd és az 1260,8 milliárd között fennáll a zárszámadás, illetve a Statisztikai Hivatal által közzé tett adatokban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Most Bihary Zsigmond urat kérem meg, hogy tegye hozzá azt, amit gondol az Állami Számvevőszék részéről. Parancsoljon!
BIHARY ZSIGMOND, az Állami Számvevőszék főigazgatója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, nekem arra kell valamilyen választ adnom, hogy miután az ellenőrzési jelentésünkben a központi költségvetés hiányát valós számnak minősítettük, a legújabb nyilvánosságra került adatok ezt a véleményünket bármilyen szempontból befolyásolják-e. Erre a válaszom nagyon tömören az, hogy nem befolyásolják. Ahogy Bathó úr részletesen kifejtette, a költségvetés és ebből következően a zárszámadás pénzforgalmi szemléletű, az 1398,1 milliárd forint pénzforgalmi egyenleg, amiről pedig most szó van, eredményszemléletű. Miután az eredményszemléletű adatok sem a normaszövegben, sem a törvényjavaslat mellékleteiben nem jelennek meg, ezért az ellenőrzésünk arra nem irányul, hogy az eredményszemléletű adatok mennyiben helyesek vagy nem helyesek.
Elnök úr utalt arra, hogy az eltérés oka részben módszertani kérdés is. Szeretném mondani, hogy az Állami Számvevőszék a módszertan alakításában nem vesz részt, az a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a KSH közös munkája. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó észrevételek elmondására, kérdések feltevésére. Főigazgató úr utalt arra, hogy a módszertan kialakításában az MNB is részt vesz. Szabó Lajos alelnök úr kezdeményezte, hogy az MNB-t is hívjuk meg. Ezt meg is tettem, az MNB elnökével szóban konzultáltunk, és ő azt mondta, hogy ebben a vitában nem kívánnak részt venni, ezért nincsenek itt. (Jelzik, hogy itt vannak.) Itt van az MNB képviselője? Bocsánat, elnézést. (Az MNB képviselője: Egyetértünk az elnök úrral, nem kívánunk részt venni a vitában, csak megfigyelőként vagyunk jelen. - Derültség.) Melyik elnökkel? (Az MNB képviselője: Mindkettővel.) Akkor csak mint megfigyelők vesznek részt az ülésen. Elnézést, amikor Simor elnök úrral beszéltem, még más információm volt, de örülök, hogy végül is az MNB képviselői is itt vannak.
Kérdezem a kollégákat, ki kíván szólni, vagy kérdést feltenni. Tállai András, parancsoljon!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Örömmel kaptuk kézhez a kiegészítő anyagokat, amelyek próbálják megindokolni a most már a nyilvánosság előtt is ismert óriási eltérést, ami a zárszámadási törvényben, illetve a Központi Statisztikai Hivatal közleményében van. A Pénzügyminisztérium indoklása számomra nem új. Ezt a módszert ismerjük, hogy ideírunk sok-sok számot, lehet összehasonlítgatni, a végén úgysem értünk belőle semmit. Ez teljesen nyilvánvaló. Bathó úr megpróbált a lényegre is rátérni, és erre szeretnék inkább rákérdezni. Pontosítsuk már, hogy ez a bizonyos eltérés, ami a kamatkiadások esetében 0,4 százalékot jelentett, miből adódik - összegszerűen, esetleg tendenciákat felvezetve. A bevételi többlet hatalmas, a GDP 1,4 százalékára rúg. Hozzáteszem, sokkal jobban örülnék neki, ha a helyén most Keller úr ülne, hiszen ő a nagy védelmezője a parlamentben és másutt ennek a hatalmas eltérésnek, de ha most nem mert eljönni, akkor Bathó úrtól kell megkérdeznem, hogy mit is jelent a fehéredés, ebből mennyi többletbevételt számoltak ki. Mert ahány szervezet, annyiféle számot hallunk.
Ön azt is elismerte, hogy az új adók többletbevétele okozta a költségvetési tervben lényegében nem szereplő többletet. Zárójelben kérdezem meg, hogy melyek ezek a többletbevételek, mennyi pluszforrás származott ebből, ki döntött arról, hogy ebből a költségvetés hiányát kell csökkenteni, miért nem más célokat szolgált ez a többletbevétel. Óhatatlanul megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy ha ez ilyen többletbevételt jelent, akkor szükséges volt-e ennek a beszedése a magyar lakosoktól, a családoktól, a vállalkozásoktól az egyébként is túladóztatott Magyarországon. Elhangzott a módszertani váltás, azért erről is halljunk már egy kicsit részletesebben, hogy melyik beruházásoknál, milyen összeget jelent ez, miért pont csak ettől az évtől kell ezt alkalmazni, mekkora csökkentő tétel volt ez, melyik évre kell ezt majd elszámolni, melyik zárszámadást fogja ez terhelni. A Pénzügyminisztérium táblázatához ezeket a kérdéseket szeretném megfogalmazni.
A Központi Statisztikai Hivatalnak köszönjük szépen. Megmondom őszintén, talán egy kicsit részletesebb tájékoztatóra számítottunk. Arra, hogy az eredményszemléletesítés tekintetében 182,7 milliárdot számol el a túlzott deficit eljárás keretében, vagy a pénzügyi tranzakciókra ugyan kitért a Statisztikai Hivatal elnöke, de a központi költségvetés esetében ez a tétel 145 milliárd forint. Érdemeljenek már ezek a tételek annyit, hogy ezekről egy részletes kimutatást kapjunk. Mégis csak elgondolkodtató az, hogy a 2007-es zárszámadás kapcsán, ami, hozzáteszem, Magyarország fekete éve volt, mert ismert, hogy az egyik legmagasabb infláció volt, az egyik legalacsonyabb volt a gazdasági növekedés, növekedett az adóterhelés, az újraelosztás, az államadósság mértéke, hogy miközben elszámolunk a pénzzel, itt óriási költségvetésihiány-csökkenés van. (Kovács Tibor: Baj?) Tudjuk, hogy 2007-ben az egészségügyből, az oktatásból vontak ki forrásokat, miközben az Európai Unió felé győzelmi jelentéseket teszünk. Csak éppen az a probléma, hogy közben a magyar lakosság belerokkan ezekbe a győzelmi jelentésekbe.
Tehát egy kicsit más összefüggéseiben is érdemes ezt a kérdést megvizsgálni. Nem beszélve arról, hogy ez az elszámolás, amire önök azt mondják, hogy nagyrészt módszertani váltás történt, ami, láthatjuk, hogy igen komoly eltérést hoz, 140 milliárd forint is lehet adott esetben. Ez valójában milyen tételekből tevődik össze, hol vannak a költségvetésben, vagy a túlzott deficit eljárás keretében ezt mikor lehet majd elszámolni? Egyáltalán el lehet-e számolni, és ha nem lehet elszámolni, annak van-e esetleg valamilyen következménye az Európai Unió irányába? Úgy gondolom, a tájékozatót követően is sok-sok nyitott kérdés maradt, egyrészt szakmai szempontból, nem beszélve a politikai válaszokról, de azt természetesen nem önöktől várom el. (Molnár László: Megadjuk. - Balla György: Azzal nem megyünk semmire.)
ELNÖK: Köszönöm. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Azt hiszem, hogy itt most az ellenzéki kollégák a zárszámadás általános vitáját szeretnék újra felnyitni. (Babák Mihály: Kényszerképzetei vannak.) Azt gondolom, talán elégedetlenek voltak annak eredményével. Miről is van szó? Szerintem most már a kapott tájékoztatás alapján, bár nekem eddig sem volt kétségem, mindenki előtt világos, hogy bár elég sok minden történt 2007-ben, amit Tállai András is próbált kidomborítani, két dolog nagyon határozottan a javulás irányába mutat. A költségvetési hiány a maastrichti kritériumok teljesítésének irányába ható úton, a konvergenciaprogramnak megfelelően csökkent, és ugyanez vonatkozik lényegében az államadósságra is, ahol pusztán egy minimális emelkedéssel lényegében megállította a parlamenti többség az államadósság növekedését.
Őszintén szólva nem hiszem, hogy az a fölötti örömöt nagyon el lehet rontani, attól függ, hogy valaki pénzforgalomban vagy eredményszemléletben beszél, hogy a 6,9 százalékos GDP-arányos értéket lényegesen jobban sikerült teljesíteni. Az teljesen jogos felvetés, hogy ennek részleteivel, tartalmával ismerkedjünk meg, hogy ez miből adódott. Szerintem a zárszámadásban az 5,5 százalékig történő eltérés bemutatására sor került. Tehát egy kicsit furcsállanám, ha ezt kutatgatnánk, kérdezgetnénk itt. Az viszont indokolt, hogy az ESA-híd változása, tehát az 5,5-ről 5 százalékra történő statisztikai adatlevitelre magyarázatot kapjunk, hiszen ez előttünk is ismeretlen tétel. Még egyszer megismételve a számvevőszéki elnök nevében szóló Bihary úr állítását, ez semmilyen módon nem befolyásolja a zárszámadást, hiszen ez egy, az indokolásban szereplő tájékoztató adat, levezetés. A magyar költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben ez semmilyen változást nem eredményez, hiszen az pénzforgalmi szemléletű beszámoló.
Az adateltérés vonatkozásában is azt tudom mondani, hogy az megint csak örömre ad okot, ha fel is merült statisztikai eltérés a közölt eredményszámtól, hogy a kormány azt a szemléletet, azt a megoldást választotta, hogy inkább rosszabb adatot számol ki. Óvatosabban számol be mindarról, amiről kell, minthogy esetleg egy jobb adatot közöljön, és utólag azon kelljen fanyalogni, hogy lám, az 5 százalék helyett 5,5 százalék lett. Azt gondolom, ez mindenképpen a megfelelő hozzáállás abban a helyzetben, amiben Magyarország van, magyarul a túlzott deficit eljárásban. Az csak egy mellékszál, hogy ha így történt volna, akkor is messze túlteljesítettük volna a konvergenciaprogramban vállalt, 2007-re vonatkozó adatokat.
Egy kis eseményfelidézésre is kénytelen vagyok, mert Varga elnök urat pontosítanom kell. A múlt héten lezajlott a zárszámadás általános vitája. A vita vége felé elnök úr betért hozzánk, és ismertette ezt a statisztikai közlést, és feltette a kérdést, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Javasolta, hogy függesszük fel a tárgyalást, amit egyébként az ülésvezető elnök, Lezsák úr elutasított, így aztán a Fidesz és Varga elnök úr, saját kezdeményezésükre, már nem kívántak részt venni a vita hátra lévő részében. Ennek ellenére Lezsák elnök úr az általános vitát lezárta, és minden valószínűség szerint majd a részletes vitáról való szavazással fog folytatódni ez az esemény. Azt pedig, hogy a héten nem beszéltünk a zárszámadásról, az a normális körülmény alapozza meg, hogy a hétre nem is tervezte a házbizottság, hogy a zárszámadásról részletes vita legyen, hiszen mindenki tudja, hétfőn nem is szavaztunk a részletes vitára bocsátásról.
Azt gondolom tehát, hogy azok a gazdasági, statisztikai események, amelyek megtörténtek, részben világosak, részben ott van egy elem, aminek a kérdésfeltevését indokoltnak tartom. Ez a vita egyáltalán nem tudja elfedni azt a tényt, azt a mindannyiunk és az egész ország számára elismerést jelentő adatot, hogy Magyarország a konvergenciapálya teljesítésében, a konvergenciaprogram teljesítésében hozta 2007-ben is azt, amit vállalt. Nem kell túl nagy jóstehetség ahhoz, hogy természetesen ez 2008-ra is már most kijelenthető, hogy így lesz. Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horn Gábor következik.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt gondolom, nem biztos, hogy a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik a bizottság most, hiszen van előttünk jó néhány olyan probléma, ami az előretekintést tenné szükségessé. Példának okáért a tegnapi adóvita elkezdése után és a majdani költségvetési vita előtt, a nemzetközi helyzetet látva lenne miről beszélnie a költségvetési bizottságnak. Számunkra világos, hogy arról, ami a Fidesz kezdeményezésében benne van, hogy itt valamiféle számmisztika, vagy visszaélés lenne, nincs szó. Akár a mostani megerősítésekből, akár abból, amit láttunk, ez kiderülhetett.
Az azonban teljesen jogos kérdés, és ha tetszik, ez lehet akár a költségvetési bizottság fontos, megvitatandó kérdése is, hogy hogyan lehet az, hogy most már a Pénzügyminisztérium tartósan és jelentősen téved. Lehet-e így arra számítani, hogy egy kiszámítható, érvényes gazdaságpolitika legyen Magyarországon, és hogyan, miképpen lehet a továbbiakban követni? Tudniillik ez tényleg azt a helyzetet hozza létre, mint 2006-ban, amikor - még egyszer mondom, függetlenül a dolog pénzügytechnikai részétől, ami számomra megnyugtató - jómagam az akkori kormány tagja voltam, jómagam és az SZDSZ vezetése, de tudomásom szerint a nagyobbik kormányzó párt vezetésének tudta nélkül haladta meg a hiány a tervezettet jó néhány százalékponttal. Vagy akkor, amikor a 2007-es hiányszámok úgy alakultak, ahogy, amire akár büszkék is lehetnénk, ahogy Kékesi kolléga mondja, de más szempontból azt kell mondanom, lehet, hogy szomorú tény, de tény, még akkor is a magyar kormány tagja voltam, kormánytagként nem tudtam arról, hogy 357 milliárddal jobban fog végezni a magyar költségvetés. Mert ha ezt tudjuk, akkor értelmes és ésszerű vitákat tudtunk volna folytatni arról, hogy ennek a felhasználása hogyan történjen.
Az idén is kényszerpályán vagyunk, elénk kerülnek számok, amiket vagy elfogadunk vagy nem, azután kiderül, hogy ezeket jobban vagy rosszabbul teljesítjük. És ezek a különbségek túl vannak a hibahatáron. Szerintem ez egy valódi probléma, és számomra is kérdés, hogy itt arról van-e szó, hogy nincs egy biztonságos, kiszámítható háttér a Pénzügyminisztériumban. Mert ha arra gondolunk, amit a Pénzügyminisztérium képviselője jelzett, az új adókra, ilyenek nem voltak. A különadó, ami jelentős többletbevételt hozott, olyan adónem, amit egy nem különösebben bonyolult szorzással ki lehet számítani. Nem hiszem, hogy nagyobb adóbevételt jelentett volna az adótömeg növelése. A többi adónem sem olyan, amit ne lehetett volna kalkulálni meggyőződésem szerint, hogy mekkora bevételt jelentenek.
Vagy erről van szó, vagy pedig egy nagyon tudatos politikáról, és ez tényleg probléma, ha a kormánypárt tudta nélkül folyik itt egy olyan fajta megtakarítás vagy túlköltekezés, amire nekünk csak utólag van rálátásunk. Ez szerintem fontos és érvényes vita kell legyen. Utólag, visszamenőlegesen viszont nem látom értelmét ennek a vitának, hiszen túl vagyunk rajta. Én is azt gondolom, hogy a jobb hiányteljesítés finoman szólva nem ártott a magyar gazdaságnak, de értelmes dolog lett volna ezt a vitát korábban lefolytatni, hogy ha az a helyzet, hogy nem 6,8, hanem 5,5 a hiányszám, akkor ezt az 1,8 százaléknyi mozgásteret ténylegesen mire akarja fordítani az érintett politika, adott esetben a parlament többsége. Mert igazi döntési kompetenciánk erről legfeljebb utólagosan van.
Csak egy jellemző momentumként: Kóka János barátommal 2007 novemberében nyújtottunk be egy 78 milliárdos, nem jelentős, de fontos, szimbolikus jelentőségű adócsökkentési javaslatot, amivel azonnal el lettünk zavarva, elsősorban a pénzügyi tárca részéről, hogy semmiféle forrás nincs semmilyen adócsökkentésre, majd rá két hétre kiderült, engem is meglepett a kormánybeszámolónál, hogy a hiány 357 milliárddal jobb, mint amennyit tervezett a kormány. Hogy itt valamiféle probléma van, az szerintem reális felvetés. Hogy visszamenőleg ezt a vitát nem érdemes lefolytatni, a jelenlegi helyzetben majdnem bizonyos vagyok, de hogy előre menőleg, ha szabad ezt az idétlen szót mondanom, azt a vitát lefolytatni, hogy hogyan lehet egy kiszámíthatóbb, a politika valódi beleszólását és ellenőrzését jelentő megoldást találni, érvényes és fontos felvetés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is szeretnék néhány kérdést feltenni az elhangzottakkal kapcsolatban. Megjegyzem, én ezt a vitát mindenképpen hasznosnak tartom, mert mégis csak benne vagyunk a 2009-es költségvetés vitájában, és nem haszontalan azokat a tanulságokat levonni, amelyek a 2007-es, vagy akár a 2008-as államháztartási adatokból látszanak.
Az első kérdésem Bathó úrnak szól. Utalt arra, hogy itt az adókülönbözet jelentősen eltér a tervezettől. Gondolom, az szja, a társasági adó, plusz a különadó, az áfa, a jövedéki adó, a járulék bevételeinek számai ön előtt vannak. Ha nominálisan meg tudná mondani, hogy mennyi volt a parlament által elfogadott bevételi összeg, és ehhez képest végül mennyi lett a bevétel, azt megköszönném, mert ebből azért már látnánk valamit. Itt szeretnék arra kitérni, hogy az egyik problémánk éppen az, és ez a kérdés felmerült a nyilvánosságban is, hogy itt valóban van-e valamilyen tervezési hiba, vagy pedig esetleg indokolatlan kormányzati elvárások fogalmazódtak meg az apparátussal szemben, amelyik ezt a tervezési hibát előállította. Ez szerintem nem elhanyagolható kérdés.
A másik kérdésem szintén Bathó úrnak szól. A PM minden esztendőben készít egy tervet arra, hogy az államadósság finanszírozása hogyan fog történni. De az egyáltalán nem mindegy, hogy 6,9 százalékos hiányt kell-e finanszíroznia az Államadósság Kezelő Központnak, vagy csak 5 százalékot. Bocsánat, ez egyáltalán nem mindegy. A tervek elkészülnek az év elején, a közbeszerzési eljárások elindulnak, a finanszírozás megtörténik. Mi van akkor, ha az ÁKK nagyobbat "húz be" finanszírozásban, mint ami ténylegesen megtörtént?
A KSH nemcsak a hiányszámot publikálta, hanem a bruttó hazai termék növekedésének számát is. Bathó úrtól az hangzott el, hogy a vállalati gyorsjelentések egyebek között ezt befolyásolják. Ugye, 1,3 százalék helyett 1,1 százalékos gazdasági növekedést határoztak meg 2007-re. Az elnök úrtól szeretném azt megkérdezni, hogy ezeknek a vállalati adatoknak a begyűjtése körülbelül milyen időintervallumban és hogyan történik. Másrészt hadd kérdezzem meg, mivel visszatekintve az elmúlt 3-4 esztendőre lassan szokás lesz, hogy a KSH első adatai a bruttó hazai termék növekedéséről mindig optimistábbak, mint amit később visszakorrigál, ez vajon minek köszönhető? Nagyon ritkán látunk példát arra, hogy a KSH alulbecsüli, mondjuk a gazdasági növekedés negyedéves adatait, és azután utólagosan felfelé kell korrigálni. Általában mindig arra látunk példát, hogy egy optimista számból kell később visszakorrigálni ezt a növekedési adatot.
Mindenképpen fel kell vetnünk, hogy egy ilyen nagyságrendű eltérés a kormánynak mozgásteret ad több szempontból is. Hiszen a költségvetési tervezések mindig az előző évek adataira épülnek, és ha ilyen jelentős eltérések vannak, azok a következő évek forgatókönyvének elkészítésekor a kormány számára sokkal nagyobb mozgásteret biztosítanak, mintha pontosabb tervezés lenne. Én ezt egyáltalán nem tekintem konzervatív tervezésnek, a 2009-est pláne nem tekintem annak. Sőt, egyetértek a szakértőkkel abban, hogy ez inkább egy indokolatlanul optimista tervezés. Kékesi Tibor itt az előbb hosszan ecsetelte a konvergenciaprogram betartásának fontosságát. Amikor egy konvergenciaprogram 2009-re 4 százalékos növekedést tervez, akkor ott szerintem valamilyen gond lehet. Kétségkívül tény, abban igaza van képviselő úrnak, hogy a hiányszámok betartásában eddig tartja magát ehhez a forgatókönyvhöz a kormány, csak hát nézzük meg, hogy mi ennek az ára. Az, hogy a gazdaság 1 százalékkal növekszik, az, hogy agyon van adóztatva a vállalkozói szektor, azért mégis csak következményekkel jár. Nagyon szép, hogy Brüsszelben a hiányszámokat tudjuk fényezni, de kérdezzük meg azokat a vállalkozásokat Magyarországon, amelyek ennek a szép számnak az érdekében mentek tönkre az elmúlt években, vajon örülnek-e annak, hogy van egy ilyen jó hiányszámunk.
Még Dancsó József jelentkezett, neki megadnám a szót.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Néhány kérdésem lenne a kiosztott táblákkal kapcsolatban. Számomra is nagyon izgalmas kérdés a kamatkiadás csökkenése, mert egyrészt, ahogy elnök úr is jelezte, minden évben elkészül egy finanszírozási tábla, egy finanszírozási ütemterv, aminek alapján a költségvetési hiányt az ÁKK rendezni fogja. Ez azt jelenti, hogy ha 6,8-6,9 százalékot terveztek, és 5-5,4 lett a végén, akkor ott nagyon jelentős pluszforrás-bevonás történt, ami nem jelent mást, mint a vállalati szektortól pénzforrások elvonását. Klasszikusan a kiszorítási hatáselv érvényesül. Mekkora növekedési áldozatot jelent az, ha ilyen rosszul tervez valaki? Most hadd ne nevesítsek senkit, mert azért ez mégis csak majdnem másfél százalék. Ez jelentős hatással lehet a GDP vonatkozásában, hogy mennyivel lett kevesebb a GDP, mint amennyi lehetett volna, ha valaki nem így, vagy nem ilyen megrendelésre tervez.
Az is elgondolkodtató, amit Bathó úr mondott, hogy a kamatkiadások 0,4 százalékkal lettek jobbak a tervezettnél. Nekem ez elég nehezen jön össze, mert azt látjuk, hogy az államadósság mennyisége növekszik, azt is érzékelhettük, hogy 2007-ben nem csökkenő kamattendencia érvényesült, éppen ellenkezőleg, növekvő kamattrend volt megfigyelhető. Ha ez a két szám növekszik, akkor hogyan csökkenhet mégis a kamatkiadások mennyisége? Arra sem utaltak, hogy az átlagos hátralévő futamidő növekedett volna, ami magyarázhatta volna ennek csökkenését. Így viszont számomra nem világos, hogy ez hogyan következett be.
A másik kérdésem arra vonatkozna, mivel a KSH levezette a GDP számítási módját, hogy ez hogyan változott az eredetileg tervezetthez képest. Azért mégis csak sikerült egy 50 milliárdos korrekciót elvégezni az eredményszemléletre vonatkoztatva, ami elég jelentős módosítás. Mert gyakorlatilag fél év alatt sikerült egy 50 milliárdos változást a GDP-számításba tenni. Valami halvány utalás, azt hiszem, még Bathó úrtól hangzott el, hogy ez miből tevődött össze, de azért én ezt elég jelentős tételnek érzem a GDP-számításban. Persze, lehet, hogy rossz a kérdés, de tessenek már elmondani, hogyan lehetséges, hogy '99-ben még 11 393,5 ezer milliárd a GDP, 2007-ben pedig 25 419,2, tehát gyakorlatilag durván 140 százalékos növekedés következik be. Milyen módszertani változások történtek az évek folyamán, amelyek ekkora változást indukáltak? Mindig azt halljuk, de tudjuk is, hogy a GDP 2-3-4 százalékkal növekedett egyik évről a másikra, vagy éves szinten. Itt pedig sokkal nagyobb tétel szerepel. Úgy gondolom, nemcsak szakemberek ülnek itt, hanem más érdeklődők is, akik számára izgalmas lehet ez. (Varga Mihály kimegy az ülésteremből.)
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
Horn Gábor felvetésére tudnék egyfajta választ adni, mert körülbelül egy évvel ezelőtt már szóvá tettem itt, egy bizottsági ülésen, hogy hogyan következik be az, hogy a Pénzügyminisztérium mond valamit, és utána a hiány biztosan nem úgy alakul, hanem sokkal kedvezőbb lesz, mint ahogy tervezték akár egy hónappal előre is. Erre egyetlenegy válasz van, és eléggé adekvát válasz. Emlékezzünk vissza, Őszödön elhangzott, hogy trükkök százait vetették be, amiről nekünk nem kell tudni. Tehát úgy gondolom, a válasz egyértelmű, hogy miért következik ez be. Köszönöm szépen.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Több hozzászóló nem jelentkezett, ezért megadom a szót, ha válaszolni kívánnak. (Varga Mihály visszatér az ülésre.)
A Pénzügyminisztérium képviselőinek válasza
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elhangzottak sorrendjében szeretnék válaszolni. Az első kérdés, hogy abszolút értékben mennyi a kamatjavulás 2007-ben. Dancsó képviselő úr is érintette ezt a kérdést, ugyanúgy, ahogy Tállai András képviselő úr. Abszolút értékben, ez a zárszámadási törvényben is látható, levezettük, 105 milliárd forinttal kedvezőbbek lettek a kamatkiadások, mint ami a tervezetben volt. Ennek az az oka, hogy 2007-ben az év elején a feltételezettnél jóval alacsonyabbak voltak a hozamok. Döntően ez az oka ennek a javulásnak. A másik ok, hogy a kamat területén az adósságállomány kezelésének összetétel-változása miatt is viszonylag jelentős javulás következett be. Ezt Tállai Andrásnak mondom, 105 milliárd forint kamatjavulás van, tehát az 1100 milliárd forintos kamatkiadás helyett 995 milliárd lett.
A másik, amit elnök úr is felvetett, hogy abszolút értékben mennyi a bevételi többlet. Említettem, hogy a GDP 1,4 százaléka, ez 350 milliárd forintnak felel meg. Abszolút számokban is meg tudom mondani, hogy ez milyen tételekből áll össze. Ez a társasági adónál a GDP 1 százaléka, a jövedéki adónál 0,3 százaléka, az szja-nál 0,3 százaléka, a járulékoknál 0,5 százaléka és a kamat- és egyéb bevételeknél 0,2 százaléka. Amit Tállai András úr felvetett, az az igazi kérdés. Most elszámoltatta velünk az Európai Statisztikai Hivatal azon beruházások bevételeit, amit majd ő fog megfizetni 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben. Az az igazi kérdés, hogy hogyan érinti ez 2008-at, 2009-et, 2010-et. Mert mi beadtuk a metróprojektet, beadtuk az autópálya-építés projektjeit, járunk az M7-esen. És az Európai Unió Statisztikai Hivatala most módszertanilag megállapította, hogy ezt hogyan kell elszámolni. Ez 30 milliárd forintot jelentett június óta, amit bevételként számoltattak el velünk.
Hogy lesz ez jövőre? Itt most megszakítanám a mondókámat, és átadnám Csonka Gizella kisasszonynak a szót, ő foglalkozik a Pénzügyminisztérium államháztartási statisztikai rendszerével. Ha elnök úr megengedi, ezeket a részleteket ő mondaná el, mert ezek igazán fontos kérdések, hogy a jövőben hogyan kell elszámolni, és mit jelent ez az egyenlegek szempontjából. Utána folytatnám a válaszokat.
(Az ülés vezetését Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Parancsoljon! A bizottságunk számára mindig nagyon érdekes téma az autópályák elszámolása. Ez már 2005 őszén is így volt, úgyhogy érdeklődéssel várjuk a jövő szempontjából a jelentéseket. (Kovács Tibor: A Fidesz-kormány idején. - Varga Mihály: Mi van az alagúttal? - Többen hangosan beszélgetnek.) A kollégákat kérem, hogy a magántanácskozmányt függesszék fel, hadd hallgassuk meg a PM képviselőjét. Parancsoljon!
CSONKA GIZELLA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Csonka Gizella vagyok a Pénzügyminisztériumból. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala terjedelmes módszertani iránymutatást ad arra nézve, hogy a tagállam és az Európai Unió költségvetése közötti kapcsolatokat miként kell elszámolni. Ennek nagyon fontos vezérelve, hogy pusztán az uniós források beérkezése miatt az adott tagország nemzeti költségvetése és uniós módszertan szerinti statisztikai értelemben számított hiánya javulhat, vagy nem romolhat. Miért is? Mert ütembeli különbség van a projektek kiadása és az uniós források beérkezése között. 2007 szeptemberében az akkori notifikáció kísérőszövegében jeleztük az Uniónak, hogy nekünk már olyan problémáink adódnak, hogy hazai forrásból induló kiemelt nagy projekteket finanszírozunk, csakis hazai forrásból. Ugyan a jogszabályok megengedik, hogy ezeket a projekteket elindítsuk és finanszírozzuk, azonban hiába van a közlekedési operatív programok egésze az Unió által jóváhagyva, ezek a projektek méretüknél fogva az 50 millió eurót meghaladják, egyedi jóváhagyást igényelnek az Európai Uniótól.
A kérdésünk az volt 2007 szeptemberében az Eurostathoz, mondja meg, mit tegyünk, mert a hazai kiadásokban a helyi önkormányzati alrendszerben a fővárosnál a 4-es metró építkezései, a központi területen pedig az M7-es, M0-ás és M43-as uniós projektként indított szakaszai megjelennek. Tehát a magyar államháztartási és az uniós statisztikai értelemben vett egyenlegek indokolatlanul torzítanak. Nincs mellé téve az uniós forrás. Az idén júliusban járt itt az Eurostat, nagyon részletesen végigtárgyaltuk a kérdést. A módszertani ajánlatuk a következő volt, hangsúlyozom, más országokban is rábukkantak erre a problémára, hogy vonjuk be a megfelelő szakembereket. Ez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársait jelenti, és velük közösen készítsünk prognózist arra nézve, hogy az adott projektek esetében mekkora az a projektköltség, amit az Európai Bizottság befogad, mekkora nagy valószínűséggel az az arány, amit az Európai Unió ebből finanszírozni fog, és egy becslés alapján tegyünk a mindenkori tényleges kifizetések mellé egy uniós forrást. Ezzel tudjuk teljesíteni azt az elvet, hogy ne torzítsuk az uniós források későbbi beérkezése miatt az adott évi elszámolásokat.
Ugyanez a módszertan követendő abban az esetben is, amikor az uniós projektek utolsó előlegrészét az uniós szabályok szerint kizárólag hazai forrásból kell megelőlegezni. Itt is egy torzítás következik be, itt is a vonatkozó szakértőknek el kellett készíteniük egy becslést, mikor, milyen ütemben, mely típusú uniós programoknál várjuk a bevételek későbbi megtérülését. Mi történt? A számításokat elvégeztük, és ennek az a végeredménye, hogy 26,3 milliárd forint 2007-ben az az összeg, ami becsült uniós forrás az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszára, illetve a 4-es metróprojektre. Ez 8,5, illetve 17,8 milliárd forint. Hangsúlyozom, becsült uniós forrásrész, ezt könyveltük 2007-re, ez volt az a fontos statisztikai változás, ami többek között az 5,5 százalékos GDP-arányos hiány 5 százalékra csökkenését magyarázza. Ez a pénz nincs itt. 2008-ban folytattuk a projektek lefutásának elemzését. 2008-ban ugyanez a két projekt várhatóan 46,7 milliárd forintos uniós bevételt remél, ezt is idekönyveltük, a 2008-as várható adatokat az Európai Uniónak teljesített adatszolgáltatásunkban.
Az önök elé benyújtott 2009-es költségvetési törvényjavaslatban a témát ismertettük az általános indokolás legvégén található módszertani fejezetben. Itt már megtérülések vannak, pénzforgalomban várunk az Uniótól megtérüléseket, de miután ezek egy része 2007-re és 2008-ra előre lett könyvelve, 2009-ben már ennek az európai uniós elszámolásnak negatív szaldója lesz, vagyis ott már a pénzforgalom és az eredményszemléletű elszámolások között 17 milliárdos eltérés van. 2010-2011-2012-ben érkeznek meg igazából azok a pénzek, amelyeket most már az említett két projekt mellett még az M43-as és az M0-ás kapcsán számoltunk. Továbbá a nemzeti vidékfejlesztési terv, a humán erőforrás operatív program, a kohéziós alap, az NFT utolsó részletei kapcsán összességében 2010-ben 10 milliárdot, 2011-ben 41 milliárdot, 2012-ben 30 milliárd forintot kell negatív korrekciós tényezőként elszámolnunk. Tehát az történik, hogy a majdan pénzforgalomban 2009-2010-2011-2012-ben beérkező bevételeket eredményszemléletben, uniós módszertan szerint erre az időre, korábbra csoportosítottuk át, amikor is az adott projektek kiadásai vannak. Ezáltal valamelyest helyrebillent az az egyensúlytalanság, ami miatt az Európai Unió azt a véleményt fogalmazta meg a mostani jelentésében, hogy a magyar adatok eddig mutattak egy kis torzítást.
Két dolgot szeretnék még gyorsan mondani. Az egyik Tállai úr felvetése volt, hogy az egyéb korrekciókra 138 milliárd van a költségvetésben. Ugyanennek a párja megtalálható a társadalombiztosítási alapoknál. Minden évben igyekszünk az általános indokolás módszertani fejezetében elmagyarázni, hogy a statisztika, miután alszektorokat figyel meg, önálló alszektorként kezeli a társadalombiztosítási alapokat. Azt a tényt, hogy az Országgyűlés minden évben a zárszámadási törvényben elengedi a társadalombiztosítási alapok likviditási hiteltartozását, a statisztikai elszámolásokban le kell könyvelni. Összességében nem történik egyenlegromlás, csak az egyik alrendszerben a központi költségvetésnél ez egy gesztus, adomány, a társadalombiztosításnál bevétel. Ez által tud mentesülni a hiteltartozástól.
Még egy dolgot szeretnék nyomatékosítani. Ez pedig az, hogy a kialakult munkarendben, KSH-MNB-Pénzügyminisztérium, teljesen egyértelmű, és erről írásos megállapodás van, tényadatra vonatkozóan statisztikai adatot csak és kizárólag a Statisztikai Hivatal, illetve az adósság vonatkozásában az MNB készít. A Pénzügyminisztérium év közben mindig ad becslést. Erre nemcsak a havi monitoringok szolgálnak, amikor pénzforgalmi becslést ad, hanem vannak konvergenciajelentések is, decemberben van aktualizált konvergenciajelentés. Ezek nyilvános dokumentumok, ezekben a dokumentumokban lehet látni az uniós módszertan szerinti egyenlegmutató alakulását. Januárban a Pénzügyminisztérium mindig kiad egy gyorsjelentést, amiben a december végi tényadatok, kincstári adatok alapján ad a pénzforgalomra előzetes adatot, és ehhez mellétesz egy becslést arra nézve, hogy mit gondol az eredményszemléletű hiányról. Ezt követően a Pénzügyminisztérium elhallgat, önmaga nem publikál, nem közöl semmiféle becslést, mert innentől kezdve a Statisztikai Hivatal dolga, tiszte számolni.
Természetes, hogy januárban, februárban rendelkezésre állnak gyorsjelentések, a részletes adatok kincstári adatok, ezek mint adatforrások egészen más lehetőséget biztosítanak, mint a zárszámadások, vállalati beszámolók, egyebek. A statisztikai munka második fázisa akkor kezdődik, amikor ezt a zárszámadási törvényjavaslatot a parlamentnek benyújtja. Tehát szükségszerű, hogy van egy ütemkülönbség abban, hogy az államháztartási törvény 116. §-ában foglalt kötelezettségnek, miszerint számoljunk be arról, hogy a pénzforgalmi és az uniós módszertani egyenleg között a különbséget mi okozza, ez mindig is rendszerbe kódolva fogja produkálni ezt az időbeli eltérést. Szeptemberben nem tud a Pénzügyminisztérium még más adatról tájékoztatni, mint arról, amit márciusban készített a KSH. Hangsúlyozom még egyszer, amit a zárszámadásban, illetve a költségvetési törvényjavaslatban találnak, egy ismertetés, levezetés, ami arról szól, hogy mi a két módszertan szerinti mutató eltérése. A zárszámadásban nem önálló becslése van a Pénzügyminisztériumnak. Tehát nem a Pénzügyminisztérium adata az 5,5 százalék, az a KSH adata volt márciusban. Sajnos nincs még egy lehetősége a Pénzügyminisztériumnak megjelenni. El lehet ezen gondolkodni, hogy ez a folyamatosan termelődő ütemkülönbség hogyan lenne feloldható. Nyilván október végére várható, hogy az Eurostat véglegesíti az adatszolgáltatásokat, akkor vissza lehet jönni és megnézni, hogy mi lett a tényhelyzet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor Bathó Ferenc urat kérem, hogy fejezze be, amit elkezdett.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden folytatnám. A hiányt hogyan finanszírozzuk? Havonta áttekintjük a monitoring alapján, hogy mekkora forrásra van szüksége az államháztartásnak. Kiszámoljuk az elsődleges egyenlegeket, mert ez alapján finanszíroz az Államadósság Kezelő Központ, ezeket megküldjük az ÁKK-nak, és ezen elsődleges egyenlegek birtokában készítik el a finanszírozási terveket. Tehát folyamatosan, úgy, ahogy a táblázatban is bemutattuk, a számított elsődleges egyenlegeknek megfelelően történik a finanszírozás. Tehát a KESZ-állományán annyi és csak annyi pénz foglalhat helyet, amennyi az adott hónapban szükségeltetik az állam kiadásainak finanszírozására.
Meg kell védenem a Pénzügyminisztérium apparátusát abból a szempontból, hogy ezek a tényadatok hogyan kerülnek nyilvánosságra. Én minden hónapban megküldöm önöknek a havi jelentéseket, ha a tisztelt bizottság óhajtja, ezek tárgyalhatók, ezek adnak tájékoztatást arról, hogy az adott pillanatban, az adott hónap végén hogyan is áll az államháztartás három alrendszere. Az önkormányzatokról természetesen nem tudunk tájékoztatást adni, mert arról nincs adatunk. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez egy jó ötlet, hogy a bizottság minden hónapban megtárgyalja az államháztartás adatait és az államháztartási mérleg alakulását, köszönjük szépen.
Pukli elnök úrnak adnám meg a szót, de még egy kérdést szeretnék hozzátenni az eddigiekhez. Úgy tudom, hogy a Brüsszelbe küldött adatok nyilvánosságra hozatalának ügyében zajlik egy per is. Ha erre esetleg elnök úr kitérne, hogy mi a KSH álláspontja, miért nem nyilvánosak a kiküldött adatok, azt megköszönném. Parancsoljon, öné a szó.
A Központi Statisztikai Hivatal képviselőinek válasza
DR. PUKLI PÉTER, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. A felvetések sorrendjében szeretnék nagyon röviden reflektálni a kérdésekre. Tállai képviselő úr felvetette, hogy túl összevont a táblázat, amit kiosztottunk. Teljesen igaza van, az én hibám. Azokból a munkatáblákból próbáltuk összevonni az önök tájékoztatására szolgáló adatsort, amit Brüsszelbe kiküldünk. Azóta kiosztattam egy részletesebbet, amiből esetleg a felvetett kérdésekre is egyértelműen kiderülhetnek a válaszok.
Az elnök úr által feltett kérdés inkább a GDP-re vonatkozott, illetve a 2007. évi GDP-növekedés előzetes és végleges adata közötti eltérés okára. A növekedési indexekben kéttizedes eltérés van. Valójában a folyó áras GDP-adat nem csökkent, hanem nőtt, a 25 406 milliárd helyett véglegesen 25 419 milliárd volt a GDP értéke 2007-ben. Valójában az implicit árindex nő, azoknak az árindexeknek az összessége, amivel az előző évi árszintre hozzuk az adatokat. Ez 105,4 volt az előzetes számításoknál, most 105,7 lett. Ennek elsősorban az az oka, hogy különösen az árindexek esetében az előzetes adatközlésnél még nem rendelkezünk megfelelő információkkal. Csak egy példát mondok, az adó árindexét akkor még nem tudjuk kiszámolni, hogy vajon változatlan feltételek mellett mennyi, egy sor szolgáltatás esetében kénytelen vagyunk egy úgynevezett inputálás, feltételezés, becslés alapján dolgozni. Az árindexekben ez a 0,3 százalékos eltérés nem túl nagy. Kétségtelen, hogy ennek kihatása megjelenik a volumenindexben, emiatt csökkent az előzeteshez képest a volumenindex. Ez egy véletlen, mert az az eredmény, hogy a folyó áras adatok ilyen keveset csökkentek, plusz és mínuszos tételek egyenlegéből jött össze. Ugyanis a végleges adatok, a vállalkozásokra vonatkozó végleges adatok az éves statisztikai jelentésekből, a társasági adóbevallásokból lényegében csak augusztusban állnak rendelkezésünkre, így az előzeteshez képest egészen más adatforrásokkal dolgozunk.
Dancsó képviselő úr felvetette részben az 50 milliárd forintos eltérést, ami az előbb elmondottakból következik. Egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy a GDP adatait összevetve korábbi évek adataival, hatalmas a különbség, ezt mi indokolja. Az az oka, hogy az európai uniós tagság nemcsak jót hoz, hanem azt is, hogy alkalmazkodni kell. Sajnos éppen a nemzeti számlák területén, és ebben a kérdésben már levélváltásunk volt elnök úrral is, nagyon gyakran vannak módszertani változások, amelyek befolyásolják az eredményeket is, de ezek kötelezőek. Az Európai Unió tagjai nem tehetnek mást, mint hogy átveszik a módszert. Ez rossz gyakorlat, mert a felhasználók számára olyan kérdéseket vet fel, mint amilyeneket ön is feltett, a statisztikusok számára pedig természetesen minden évben többletmunkát jelent. Az összehasonlíthatóság alapkritérium a statisztikai rendszereknél, és éppen ezt az összehasonlíthatóságot torpedózzák meg a módszertani változások.
Ebből az időszakból kettőt említenék meg, ami alapvetően befolyásolta az adatok abszolút értékét. Az egyik a feketegazdaság számbavételének kötelezettsége, ami természetesen megemelte a GDP értékét, a másik pedig a pénzközvetítési díj elszámolása, amit szintén nagyon jelentős többletet eredményez a GDP-ben. Tehát bizony nemcsak a valós gazdasági folyamatok, hanem módszertani változások is befolyásolják az abszolút számokat, de ez alól nem tudjuk kivonni magunkat.
Végül a túlzott hiány eljárásról Brüsszelnek küldött jelentés nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban megkérném Bagó Eszter elnökhelyettes asszonyt, hogy ismertesse a jelenlegi helyzetet.
BAGÓ ESZTER, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese: Természetesen nyilvánosak az EDP-jelentéseink. Ezt más sem bizonyítja jobban, mint hogy egyáltalán erről beszélünk. Hiszen amikor kiküldtük Brüsszelnek ezt a jelentést, a fő számait az október 1-jei tájékoztatónkban közöltük. Emellett szintén október 1-jén jelent meg a 2007. évi nemzetiszámla-számítások részletes táblázata, abban a kormányzati hiány levezetésével kapcsolatos adatok is láthatók. Az EDP-jelentést teljes részletezettségében, hasonló levezetéssel, mint a GDP-számításoké, október 21-én fogjuk közzé tenni, az eddigi gyakorlatunknak megfelelően akkor, amikor az Európai Unió is közzé teszi az összes tagállamra vonatkozó EDP-jelentés eredményeit. Október 1-je és október 21-e között egy európai uniós rendeletbe foglalt egyeztetés folyik a tagállamok és az Eurostat között, addig az adatok, a levezetés részletei nem véglegesek, amíg azt az Eurostat jóvá nem hagyja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bihary urat kérdezem, hogy kíván-e még esetleg valamit hozzátenni az itt elhangzottakhoz.
BIHARY ZSIGMOND, az Állami Számvevőszék főigazgatója: Köszönöm szépen, elnök úr. Itt kiderült, hogy az időtényező is fontos körülmény. Ennek apropójából szeretném a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlani azt, hogy már a '90-es évek második felében javasoltuk, hogy a tárgyévet követő második évben kerüljön sor a zárszámadási törvény megalkotására. Akkor a javaslatunk körül szakmai és politikai konszenzus körvonalazódott, aztán valahogy mégis elhalt az ügy. Azt hiszem, hogy amit itt főosztályvezető asszony és Pukli elnök úr mondott, olyan körülmények, amelyek tovább erősítik azt, hogy az uniós tagországok jelentős részéhez hasonló módon ne siessünk annyira a zárszámadási törvény elfogadásával. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Meghívott vendégeinknek köszönöm szépen a részvételt. Isten őrizzen attól, hogy az elhangzottak alapján valamiféle konklúziót vonjak le, mert ezzel további vitákat nyitnék meg. Nyilván ezt mindenki maga is megteszi. Azt gondolom, annyit talán mindegyik frakció nevében mondhatok, hogy nem volt haszontalan ez a beszélgetés, kicsit jobban látunk mi is abban a tekintetben, hogy a zárszámadás különböző tételei, számai milyen munka alapján alakulnak ki. Még egyszer köszönöm szépen a részvételt, további jó munkát kívánok önöknek. A napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, T/6401. szám alatt, Kóka János, Fodor Gábor és Horn Gábor képviselők önálló indítványa. A tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak döntenie. Kérdezem Horn Gábort és Kóka Jánost, hogy ki lesz az előterjesztő. (Jelzésre.) Kóka János. Parancsoljon, képviselő úr, meg is adom a szót.
Dr. Kóka János szóbeli kiegészítése
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat célja, hogy végre-végre a következő három évben korlátozza a költségvetés kiadási főösszegének növekedését annak érdekében, hogy a nyilvánvalóan növekvő bevételek és kiadások közötti különbség az államadósság, a deficit csökkentésére, illetve adócsökkentésre legyen fordítható. A mostani törvényjavaslat a 2009. évre a 2008-as tervezett kiadási főösszeggel azonos főösszeget javasol, magyarul nominálisan befagyasztaná a kiadási főösszeget a központi költségvetés szintjén. Természetesen ebbe nem értjük bele az önkormányzatokat. Ami pedig az egyéb alrendszereket illeti, a társadalombiztosítási alapoknál a nagy kérdés az, hogy vajon a nyugdíjkiadások 2008-ról 2009-re a determinációknak megfelelően, vagy annál nagyobb ütemben nőnek. Ez azért lényeges, mert akármilyen ütemben is nőnek, a nyugdíjkassza hiánya, mivel költségvetésből, adóforintokból van finanszírozva, annak finanszírozási igénye meghaladja a központi költségvetés elsődleges hiányának, illetve egyenlegének alakulását.
Ami a törvényjavaslatot illeti, múlt hét csütörtökén született a házbizottságban egy ötpárti politikai döntés, ami arról szólt, hogy a házbizottság ezen a héten formálisan jóváhagyja, hogy a jövő héten megkezdődhessen erről az általános vita, és a jövő hét utáni hétfőn, október 20-án pedig lezárulhasson, és megtörténhessen a végszavazás. Szeretném elnök úr figyelmét is felhívni arra a legfrissebb, mintegy fél órával ezelőtt született hírre, hogy az előzetes ötpárti megállapodással szemben a szocialista frakció a mai házbizottsági ülésen nem szavazta meg a Házszabálytól való eltérést, nem szavazta meg a plafontörvény ilyen módon történő sürgős tárgyalását. Ezzel csupán azt tette lehetővé, hogy az általános vita megkezdődjön, de azt nem, hogy október 20-án végszavazhassunk róla. Annak érdekében pedig, hogy az adómódosítások, illetve az adótörvény részletes vitáját már egy kialkudott kiadási főösszeg birtokában folytathassuk le, illetve hogy a költségvetés vitája is egy kialkudott kiadási főösszeghez tudjon alkalmazkodni, mindenféleképpen szükség lenne a kiadási plafon meghatározására még az október 20-ai héten.
Szeretném elmondani azt is, hogy az adócsökkentéssel, illetve deficitcsökkentéssel kapcsolatos általános szándékainkhoz képest miért gondoljuk úgy, hogy a költségvetésiplafon-törvénynek, vagy szabatos nevén a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvénynek mindenféleképpen meg kell születnie, ha prudensen gondolkodunk Magyarország finanszírozásáról, deficitjéről és versenyképességéről. Azért gondoljuk ezt így, tisztelt bizottság, mert az utóbbi napok amerikai bankválsággal kezdődő, majd nemzetközi pénzügyi válságba áthajló, végül egy nemzetközi reálgazdasági krízisben kibontakozó helyzetre akkor tudunk adekvát megoldást találni, ha érdemben korlátozzuk a költségvetés kiadási oldalát, a kormány mozgásterét a kiadások növelésében. Azt gondoljuk, hogy a következő időszakban arra van szükség, hogy bármilyen célja is lehet az így képzett tartalékok felhasználásának, adócsökkentés, deficitcsökkentés vagy kockázati alap keletkeztetése annak érdekében, hogy egy esetlegesen államháztartási következményekkel is bíró válsághelyzetre Magyarország adekvát válaszokat tudjon adni, a költségvetésiplafon-törvényre nagyobb szükség van, mint ahogyan azt a beadás pillanatában sejtettük.
Ismét kérnem kell tehát a bizottságot és a bizottságon keresztül a pártokat, hogy támogassák ennek a plafontörvénynek a megszületését. Legyünk ambiciózusak, hiszen minden reálgazdasági vagy makrogazdasági szám ennek szükségességét támasztja alá. Láttuk ma reggel a különféle londoni elemzéseket, illetve elemzői konszenzust, jövőre 1 és 1,5 százalék közötti növekedést valószínűsítenek. A költségvetés 3 százalék körüli növekedéssel számol. Ha 2 százalékkal múlja alul a 2009-es növekedés a tervezett 3 százalékos növekedést, akkor az számításaink szerint mintegy 160 milliárd forintot vesz ki a költségvetés bevételi oldalából. Úgy számolunk, hogy nettó szemléletben nagyjából 80 milliárd forint az 1 százalékos csökkenés. Azt gondoljuk, hogy erre nagyon komoly szükség van.
Szeretném előzetesen tájékoztatni a bizottságot, hogy bizottsági elnök úrral egyetértve, a frakcióvezetők többségével már konzultálva kezdeményezni fogunk egy olyan tanácskozást, ahol a költségvetési bizottság elnöke, a gazdasági bizottság elnöke, a frakciók vezetői a kormány szereplőivel, a Magyar Nemzeti Bankkal, illetve a PSZÁF vezetésével együtt képesek lennénk arra, hogy a hagyományos politikai kliséket egy picikét félretéve tekintsük át ennek a nemzetközivé dagadó válságnak a következményeit. Ezen a fórumon is konzultáljunk ismét a költségvetési plafon meghatározásának szükségességéről.
A lényeg, tisztelt képviselőtársaim, amit elmondtam. Vannak részletkérdések, amelyekben már most szeretném biztosítani a képviselőket a rugalmasságunkról. Természetesen lehet arról beszélni, hogy a kiadási oldal növekedési kontrolljának legmegfelelőbb módja-e az, amit javasoltunk, vagy esetleg nominálisan kellene rögzíteni ezeket a számokat. Lehet és kell is vitatni, hogy a törvényjavaslatban foglalt elképzelés, miszerint az adott évi növekedés KSH által kimutatott mértékének megfelelően szabályozzuk a következő évi kiadásnövekedést, hiszen az adott évben még nem ismerjük az adott évre vonatkozó GDP-növekedést, ezért lehet egy, a költségvetési javaslat benyújtását megelőző időszak GDP-növekedését alapul venni ehhez, mint ahogy természetesen nominális számokat is lehet, mint ahogy pontosításokra is szükség van ebben a szövegben. A pontosításokat, az egyéb javaslatokat örömmel vesszük. Kérjük, hogy a költségvetési bizottság támogassa a törvényjavaslat napirendre vételét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány részéről Bathó Ferencnek adok szót.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kormány ebben a formájában ezt a törvényjavaslatot nem támogatja, csak jelentős módosítással tartjuk alkalmasnak arra, hogy az általános vitát el lehessen kezdeni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottság tagjait illeti a szó. Szabó Lajos alelnök úr jelentkezett. Parancsoljon!
SZABÓ LAJOS (MSZP): A szocialista frakció nyitott arra, hogy erről a törvényjavaslatról a parlamentben vitatkozzunk, jelentős formai, ütemezési és tartalmi módosítások után elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez a törvény hatályosulni tudjon. Ezért javaslom, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba- és tartsa általános vitára alkalmasnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A Fidesz részéről annyit jeleznék, ahogy a bevezetőben is elhangzott, hogy valóban vannak olyan kérdések, amelyeket mindenképpen tisztázni kell. Az ember mivel kezdi a törvényjavaslat olvasását? Az indoklással. Az indoklásban nekem egyből megütötte a szememet, hogy a beterjesztők a 2000 és 2006 közötti államháztartási folyamatok alakulásával indokolják a javaslat megszületését. Hát, 2001-ben 3,5 százalékos hiány volt, 2002-ben pedig a tervezett 4,5 százalék helyett a májusi kormányváltás után egy 5,5 százalékos év végi hiányban tudtunk megállapodni az utódommal. Ezeket a számokat még vissza lehetne sírni. Nyilván indokláshoz nem nyújt be módosító javaslatot az ember, de van még néhány olyan kérdés, mint például, hogy vajon három évre lehet-e előre tervezni, vagy a számítási mód tökéletes-e. Ettől függetlenül mi is egyetértünk a javaslat irányával, azt gondoljuk, fontos lenne, hogy erről a kérdésről a parlament tárgyaljon, ezért támogatni fogjuk a tárgysorozatba-vételét és az általános vitára való alkalmasságát is.
Nincs több hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő kíván-e még szólni? Igen, Kóka képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ), előterjesztő: Örömmel vettem volna, ha a kormány részéről kicsikét részletesebben kifejtik, hogy miért nem támogatják. Tekintettel arra, hogy a különféle versenyképességi indexek szerinti besorolásunk mutatja, hogy az adórendszerünk kódolja Magyarország versenyképtelenségét, jelentős többletkockázatok halmozódtak fel a hagyományos exportpiacunkon, illetve a különböző reálgazdasági szereplők finanszírozásával kapcsolatban. Azt is elmondtuk, hogy szeretnénk egy gyorsabb lefutású hiánycsökkentést annak érdekében, hogy Magyarország hitelességét gyorsabban szerezzük vissza. Örömmel vennénk, ha erre részletesebb választ kaphatnánk.
Ami pedig Varga Mihály elnök úr javaslatát illeti, nem szeretném feláldozni a törvény célját a hagyományos politikai klisékről való vitában, úgyhogy készséggel illeszteném a preambulumhoz adott esetben egy új javaslat benyújtásával a mostani világgazdasági válságot. Vagy készek vagyunk a preambulumot is átírni, ha ez a feltétele annak, hogy a gazdaságpolitikai cél, az, hogy szülessen egy megállapodás arról, hogy a következő három évben hogyan korlátozzuk az állam kiadási lehetőségét, megvalósulhat. Ehhez jelentős nemzeti érdek fűződik ugyanis. Köszönöm.
ELNÖK: Bathó úr!
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha szükséges, természetesen nagyon röviden ki tudjuk fejteni az elvi, a normaszöveggel kapcsolatos és a feltételezett számítással kapcsolatos problémákat is, ha azt a tisztelt bizottság igényli. Ha elnök úr megengedi, átadnám a szót kollégámnak, aki nagyon röviden el fogja mondani álláspontunkat.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szerintem lesz alkalmunk arra, hogy ezt a vitát lefolytassuk. Az első napirendi ponttal nagyon megcsúsztunk, itt viszont a vélemények nagyon egy irányba mutatnak. Szavazást rendelnék el a javaslatról.
Tehát következik a T/6401. szám alatti, a takarékos állami gazdálkodásról című törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele. Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Ez egyhangú döntés
Az általános vitára való alkalmasságról is döntenünk kell. Kérdezem, ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Ez is egyhangú döntés.
Előadót kíván-e a bizottság állítani? Szabó Lajos lesz a bizottsági vélemény előterjesztője. Köszönöm szépen. Ez a napirendi pontot lezárom. Öt perc szünet következik, utána folytatjuk a bizottság ülését. (Varga Mihály távozik az ülésről.)
(Rövid szünet. - Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Folytatjuk a bizottság munkáját a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatásával, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm Bathó Ferenc és Szelényi György urakat.
Az 1. pontban Balla Mihály képviselő úr a törvényjavaslat 7. §-át javasolja módosítani. Az előterjesztő véleménye?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Engedjék meg a tisztelt bizottság tagjai, hogy bejelentsem, a kormány semmilyen olyan módosítást nem támogat, ami ellentétes az Állami Számvevőszék megállapításaival.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 2. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 3. pontban Szabó Lajos képviselő módosító indítványa. Előterjesztő?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 4. pontban Ecsődi László és dr. Szabadkai Tamás képviselők módosító javaslata?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium):Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
Az 5. pontban szintén Ecsődi László és Szabadkai Tamás képviselők módosító javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 6. pontban ugyancsak Ecsődi László és dr. Szabadkai Tamás képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 7. pontban Balog Zoltán és Szászfalvi László képviselők módosítása. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 8. pontban dr. Lázár János képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 9. pontban dr. Csáky András képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 10. pontban dr. Kökény Mihály képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlásban szereplő pontok végére értünk. A bizottsági módosító indítványokat tárgyaljuk meg, ezek a 14. és 15. számon találhatók meg.
A 14. számú az alkotmányügyi bizottság javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 15. számú az önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem az előterjesztő képviselőit, illetve képviselőtársaimat, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nem. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló, T/6443. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalására. Kérem az előterjesztő képviselőit! (Nincs jelentkező.) Nem látok itt senkit. (Jelzik, hogy a közelben tartózkodnak.)
Akkor addig áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására, és megkérem a bizottság munkatársait, segítsenek nekünk abban, hogy az előterjesztő képviselője jelen legyen. Az 5. napirendi pontunk a környezetvédelmi termékdíjról szóló, T/6437. számú törvényjavaslat. Az előterjesztő képviselője jelen van? (Jelzésre.) Igen, köszönöm. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítését tegye meg, a jegyzőkönyv számára pedig nevét és beosztását szíveskedjék közölni. Öné a szó.
Gulyás Mihály szóbeli kiegészítése
GULYÁS MIHÁLY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm. Gulyás Mihály vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakértője. A termékdíjtörvény 1995 óta működő törvény, amely alapvetően gazdasági szabályozó eszköz, nem költségvetési bevételi forrást céloz. Ez nagyon sok termékkör esetében működik, amiről éppen azért nem hallunk, mert normálisan működik, hűtőgépek, gumiabroncsok, akkumulátorok esetében. Most a csomagolási termékdíjnak arról a részéről van szó, amelyet az Országgyűlés 2005-ben fogadott el. Ez egy olyan konstrukció, amely célszámot határoz meg, hogy egy adott évben mennyi terméket kell újratölthető csomagolásban forgalomba hozni. Ha egy cég az adott százalékot eléri, például idén az üdítők és ásványvizek esetében 7 százalékot, akkor teljes egészében mentesül a termékdíj megfizetése alól.
Ez a szabályozás értelemszerűen különbözően érintette az egyes alágazatokat és termékeket. Statisztikai adatként elmondható, hogy 2007-ben az összes befolyt termékdíjbevétel 60 százalékát külföldi sörgyártók fizették. Az Európai Unió már ezt megelőzően elindított egy kötelezettségszegési eljárást, amelyet a kormány elvi alapon vitat. Ugyanakkor a gazdasági hatásokat is figyelembe véve egy Európai Bíróság előtti eljárás kimenetele kérdéses lehet. Ennek hatására, ha csak a lezárt időszakot is kamatmentesen számoljuk, 20 milliárd forint költségvetési kiadást jelenthetne. Emiatt új konstrukciót dolgozott ki a kormány, aminek az a lényege, hogy megszűnik a részleges teljesítés utáni teljes mentesség. Ez a szabályozás alapvetően újrarendezi a termékkörök és alágazatok közötti költségvetési terhet. Például egy ágazatnak, amelyik egymilliárdot fizetett, bármilyen konstrukciót dolgoznánk ki, amely a jelenlegit felváltja, 2-2,5 milliárdot kell fizetnie.
A szabályozás másik célja értelemszerűen az, hogy környezetvédelmi haszna legyen, értéket adunk a hulladéknak. Ha valaki, gyártó, forgalmazó, hasznosító visszagyűjti és hasznosítja a csomagoló eszközt, azt 6 forint körüli összeggel ösztönzi. Tehát azzal, hogy értéket adunk, visszajön a hulladék az erdőszélről, közterületekről, illetve lényegesen tudja csökkenteni a kukákba kerülő hulladék mennyiségét, ami az idén 7-10 milliárd forint költséget jelent az önkormányzatoknak és közvetve a lakosságnak. A mostani előterjesztésben igyekeztünk néhány ponton az adminisztrációs terheket csökkenteni. Ez részben szabályozási, eljárási kérdés. Egy részük a törvényben, más részük majd a végrehajtási rendeletben jelenik meg.
Talán fontos, hogy a mentesülésben a törvény hatályát szűkítettük. A javaslat kiengedné a törvény hatálya alól azokat, akik 75 ezer italterméket állítanak elő egy évben. Ez a borászatok példáján azt jelenti, hogy a durván 30 millió forint alatti borászatok automatikusan kikerülnének, és hasonlóan jelentkezne ez a kereskedelmi egységeknél. Hosszas egyeztetéseket folytattunk különböző gazdasági érdekcsoportokkal, környezetvédő csoportokkal. A gazdasági érdekképviseleteknél nem sikerült eredményre jutni, amennyiben csak olyat tudtak volna elfogadni, aminek környezetvédelmi ösztönző hatása nem lenne. Egyébként számos részkérdésben átvettük a javaslatukat. A környezetvédő csoportok pedig egyértelműen azt mondják, hogy ez a 6 forint, amit mi még kellő ösztönző mértéknek gondoltunk, kevés.
Összességében a két céllal, hogy elkerüljük a kötelezettségszegési eljárást, és egy érdemi környezetvédelmi szabályozás legyen, a várható költségvetési bevétel előreláthatólag szinten marad. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki szólni. Kovács Tibor képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az nem vitás, hogy a törvényjavaslatra, illetve a módosításra szükség van, már csak a kötelességszegési eljárás elkerülése, vagy megszüntetése miatt is. Ugyanakkor tudjuk, mivel régen itt ülünk, hogy e törvény korábbi változatai fölött igen nagy vita volt. Hiszen akár kimondjuk, akár nem, mégis csak gazdasági érdekekről is szól ez a törvényjavaslat, nyilvánvalóan a hatályos jogszabály is. Ezek a gazdasági érdekek szembemennek egymással, egyes gazdasági csoportok érdekei jelentősebben sérülnek, mint a másiké. Minden változtatás, ami némi arányeltolódást okoz ezen a területen, jelentős indulatokat válthat ki.
Ugyanakkor azt kell mondani, és e tekintetben ajánlanánk az előterjesztők figyelmébe azt az érvet, hogy túlzottan bonyolult a nyilvántartási, jelentési rendszer, és ennek ellenőrzése, áttekintése nem biztos, hogy jól működik. Ezen el kellene gondolni. És el kellene gondolkodni azon is, hogy ez a javaslat eléggé ösztönzi-e azt, hogy a környezetvédelem ügyét jól szolgálja, kellőképpen ösztönöz-e ez a változtatás arra, hogy a visszaváltható csomagolásokat alkalmazzák a gyártók. Vannak olyan vélemények, hogy az itt javasolt módosítások nem eléggé ösztönöznek a visszaváltható csomagolás alkalmazására, sőt, azt mondják, hogy az ilyen értékesítésnél egyszerűen átterhelik azt a néhány forintot a fogyasztóra, így változás ezen a területen nemigen fog bekövetkezni.
Ismert, hogy milyen viták vannak. Valószínűleg teljes egyetértés a javaslat körül sosem fog kialakulni, mindig lesznek olyanok, akik nem értenek egyet valamelyik elemével. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy általános vitára alkalmasnak kellene nyilvánítanunk, és el kellene kezdődnie a törvényjavaslat általános vitájának. De az, hogy szükségesek a módosítások egyes elemeiben, kétségtelen. De ez csak a viták után történhet meg. Mi a magunk részéről általános vitára ajánljuk a javaslatot, de az észrevételeket is ajánljuk megfontolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Pusztán csak azt szeretném az előterjesztő szakértőnek mondani, hogy kaptunk az Országos Kereskedelmi Szövetségtől egy névre szóló levelet, átadtam Domokos László képviselő úrnak is egy példányát. Ezekben olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre nem hiszem, hogy mi tudunk válaszolni. Kérem, tegyék meg ezt helyettünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztőé a szó.
GULYÁS MIHÁLY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az észrevételeket köszönettel fogadjuk, dolgozunk rajtuk, és válaszolunk rájuk. Valóban felmerült az a kérdés is, hogy magát az újratöltést kellően ösztönözzük-e, vagy csak a hasznosítást. A javaslatban az újratöltés esetén 100 százalékos mentesség van, a hasznosításnál 85. Erre nagyon kell figyelnünk a következőkben, ha életbe lép a törvény, hogy valóban kellően ösztönző-e a mérték, és hogy az adminisztrációt sikerül-e elviselhető mértékűre csökkenteni. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Mivel további jelentkezőt nem látok, szavazhatunk. Aki az előttünk fekvő, T/6437. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodott? Kilenc. A bizottsági vélemény előadója Kovács Tibor lesz. Köszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Következik a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat, T/6443. számon. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítésük előtt nevüket és beosztásukat a jegyzőkönyv számára közölni szíveskedjenek. Önöket illeti a szó.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Árvai Csaba vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, kollégáim dr. Staviczky Péter osztályvezető és dr. Galamb Zsófia szakértő. Szeretném szíves elnézésüket kérni az iménti kis fiaskóért, itt voltunk a folyosón, de megtévesztett minket az előző két napirendi pont tárgyalási időszükséglete.
A törvényjavaslatról röviden szeretném önök elé tárni, hogy azért született meg, mert az Európai Bizottság 2008. június 4-i határozatában nyilvánította ki, hogy az 1995-től kezdődően a Magyar Villamos Művek és egyes erőművek között megkötött hosszú távú megállapodásokat fel kell bontatni, mert ezek a Bizottság álláspontja szerint olyan tiltott állami támogatásokat tartalmaznak, amelyek megzavarhatják a valós piaci mechanizmusokat. Hét megállapodásról van szó, ebből ötöt már napjainkig a felek közös megegyezéssel felbontottak, négy esetben kötöttek meg új, piaci alapokon nyugvó megállapodásokat, és két olyan erőmű van, amelyekkel nemzetközi választott bíróság előtt per van folyamatban a magyar állammal szemben.
A bizottsági határozatból a törvény átveszi azokat a szükséges eljárási határidőket, miszerint 2008. december 31-ig meg kell szüntetni ezeket a szerződéseket. Itt lényegében már csak két megállapodásról van szó, április 5-ig pedig a visszafizettetésről is gondoskodni kell. A visszafizettetés alatt azt értjük, hogy jelenleg folyamatban van független szakértők bevonásával egy olyan modellszámítás, amely a tiltott állami támogatásokat fogja megjeleníteni. A törvény, lévén kerettörvény, két további kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást. Az egyikben lesznek majd azok a konkrét adatok, amelyekből kiderül, hogy van-e és mennyi és mely erőműnek visszafizetendő támogatása, a másik pedig egy úgynevezett átállási költséget fog megadni. Ugyanis a befektetések védelme érdekében, egyébként ezt a Bizottság is elfogadta, azokat a beruházásokat, amelyeket a 20 éves időtávra kötött hosszú távú megállapodások alapján elvégeztek adott határidőig, figyelembe lehet venni, illetve ezek esetleges meg nem térülését közgazdasági alapon. Ez szembeállítható a fizetendő összeggel.
Még egy elem, ami a költségvetési bizottságnak minden bizonnyal információ, hogy amennyiben ezen visszafizetési kötelezettség előáll, akkor az az összeg a Magyar Államkincstárban letéti számlára kerül, és felhasználása szintén e törvény szerint kizárólag az átviteli rendszerirányítási díj csökkentésére fordítható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Értem, hogy lépnünk kell. Emlékszem arra a sok-sok éves vitára is, amit pontosan az gerjesztett, hogy mi történik a hosszú távú szerződésekkel. Őszintén bevallom, az engem teljesen nem nyugtat meg, hogy ha ezt a javaslatot elfogadjuk, akkor majd egy másik jogszabályban kidolgozzák, hogy pontosan mit, mennyit kell fizetni. Mielőtt döntünk, talán jó lenne látni, hogy minek mi a következménye. Azt is el kell mondjam, bár valószínűleg nincs közöm hozzá, de erősen meglep, hogy ezzel a törvényjavaslattal a Pénzügyminisztérium foglalkozik a Gazdasági Minisztérium helyett. Úgy gondolom, a villamos energiával összefüggő törvények eddig mindig a Gazdasági Minisztérium kezelésében voltak, talán nem véletlenül. Úgy érzem, hogy most teljes egészében kihagyni a Gazdasági Minisztériumot, nem biztos, hogy felelős gondolkodás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, itt, a bizottsági ülésen nem szükséges egy történelmi visszatekintés. Ismert, ahogy elhangzott, hogy néhány erőmű ma is vitatja, hogy ezzel a hosszú távú áramvásárlási szerződéssel valóban történik-e rejtett állami támogatás, vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy a villamos energia szektorban a biztonságos energiaellátás másképpen nem biztosítható, mintha valamilyen garanciát kap egy befektető arra, hogy kapacitást hoz létre. Tudjuk, ez nem arról szól, hogy itt néhány ezer, tízezer, százezer, millió forintot költenek, itt százmilliárdos beruházásokról van szó, és ez a beruházás megtérül. Nyilván ez a vita valamilyen módon eldőlt, de hogy mindenki számára megnyugtató megoldás nem született, azt az is mutatja, hogy van választott bírósági eljárás, ami korábban elindult, mint ez a jogszabály-módosítás. Sőt, éves hagyományai vannak. Ezt onnan tudom, mert a tiszai erőmű az én választókörzetemhez tartozik, így nagyjából ismerem ezt a témakört. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ez a megoldás valamilyen módon lezárja ezt a kérdéskört, talán az mondható, hogy a túlnyomó többség számára megnyugtató módon. Összességében azt ajánlom, hogy ezt a törvényjavaslatot tartsuk általános vitára alkalmasnak, kezdődjön meg a vitája a parlamentben, és remélem, hogy többségi szavazással végül is pontot tudunk tenni ennek az ügynek a végére. És mire a végszavazáshoz jutunk, talán azok a kormányrendeletek, amikről Balla képviselő úr beszélt, el tudnak készülni, vagy a tervezeteik, és akkor azokról is tudunk valamit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kóka képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Balla képviselő úr hozzászólásához kapcsolódva szeretném jelezni, hogy már nincs Gazdasági Minisztérium. (Balla György: Bocsánat, de ezt már nem tudom követni.) Két minisztérium van, de valójában egyiknél sincs a téma. Az Európai Bizottság 2005 novemberében indított vizsgálati eljárást annak okán, hogy vélelme szerint a htm-ek tiltott állami támogatást jelentenek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium annak idején liberális vezetése 2006-ban kezdeményezte a kormánynál a htm-ek felbontását. Erre a kormány reakciója az volt, hogy kivette a GKM kezéből a htm-ek felbontásáról szóló tárgyalást, és áttelepítette a Miniszterelnöki Hivatalhoz, onnan pedig, úgy tűnik, a Pénzügyminisztériumba települt.
A htm-ek felbontása szükséges, hiszen nemcsak az Európai Unió írja elő, hanem jelentősen torzítja a piaci versenyt. Határozott álláspontunk, hogy a villamos energia liberalizációjának gazdaságilag és a verseny szempontjából kívánatos hatásai meghiúsulása részben annak tulajdonítható, hogy miközben szabályozási oldalról létrehoztunk egy liberalizált piacot, a piac praktikusan olyan merev maradt, mint korábban. Ezért javasoljuk, azt, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassa a bizottság. Tekintettel arra, hogy ha mintegy kétéves késéssel is, de megszületett egy ilyen törvényjavaslat, alapvetően az Európai Unió szempontjából és a magyarországi verseny fokozása szempontjából is jónak tartjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További jelentkezőt nem látok. Az előterjesztők kívánnak-e az elhangzottakra reagálni? (Jelzésre.) Önöket illeti a szó.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A két kormányrendelet előállítása, amelyben majd a számok szerepelnek, nagyon komoly és időigényes feladat, de azt el kell mondjam önöknek, hogy az Európai Bizottság által szabott határidőkre kell teljesíteni. Ezen két kormányrendeletet az Európai Bizottsággal jóvá kell hagyatni. Az egyiket ezen eljárás keretében, a másikat, amely a beszámítható meg nem térülő beruházások költségét tartalmazza, egy külön eljárás keretében fogja a Bizottság vizsgálni, mert nem szeretné, hogy az is tartalmazzon kódoltan tiltott állami támogatást. Természetesen meg fogunk felelni a közösségi jognak, és határidőre fogunk teljesíteni.
A másik, hogy a jelen törvényjavaslat biztosítja, kimondottan lehetővé teszi, hogy a még meg nem szüntetett megállapodásokat a felek legkésőbb december 31-ig saját elhatározásukból megszüntethessék. Amennyiben ez nem történik meg, ezen határidőt követően a törvény erejénél fogva szűnnek meg. A harmadik pedig, hogy ezt a munkát a Pénzügyminisztérium végzi, de a feladat bonyolultsága miatt külön munkacsoport alakult, ami már nagyon régóta működik, és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és további hivatalok, szakértők bevonásával nagyon szoros szimbiózisban dolgozunk. Úgy látjuk, hogy ebbe a munkába be volt vonva minden szükséges kormányzati szereplő, és annak, hogy most mi ülünk itt, az a magyarázata, hogy mi képviseljük a kormány álláspontját. Egyébként jelen van körünkben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal szakértője, amennyiben olyan kérdésük lenne, amire mi nem tudjuk a választ, akkor ők meg fogják tudni adni. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor szavazunk. Aki az előttünk fekvő T/6443. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Aki tartózkodik? Kilenc. A többségi előadó Kovács Tibor, a kisebbségi Balla György képviselő úr. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a T/5883. szám alatt az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm a bizottság ülésén az előterjesztő képviselőit.
Az 1. pontban Herbály Imre képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes vagyok, kollégám dr. Nyujtó Ferenc főosztályvezető úr. A válasz az, hogy támogatjuk. Szeretném jelezni, hogy a mezőgazdasági bizottság benyújtott két módosító indítványt 46. és 47. szám alatt. Javasolnám, hogy a bizottság ezekről is foglaljon állást.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 2. pontban Herbály Imre képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlásban több, a bizottság hatáskörébe tartozó indítvány nincs. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még valamelyik indítványról szavaztatni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A két benyújtott bizottsági módosító indítvány következik. A 46. számú javaslatot az előterjesztő támogatja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 47. számú javaslatot támogatja az előterjesztő?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem az előterjesztő képviselőit, illetve képviselőtársaimat, hogy van-e tudomásuk olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én is köszönöm a bizottság segítő közreműködését.
ELNÖK: Áttérünk mai utolsó napirendi pontunkra, a vasúti közlekedésről szóló, T/5723. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
A 15. pontban dr. Fónagy János képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, a Közlekedési Minisztérium részéről dr. Szörényi Péter osztályvezető vagyok, kollégám dr. Huszka Péter tanácsos úr. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 21. pont Molnár Béla képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 24. pont következik, amely összefügg a 29. és 39. pontokkal, Gazda László képviselő úr és társai javaslata.
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 33. pont a következő, amely összefügg a 34. és 41. pontokkal.
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványok tárgyalásával végeztünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még az ajánlásból más módosításokat megtárgyalni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Mivel napirendi pontjaink végére értünk, a bizottság ülését bezárom. Az elnök úrral folytatott egyeztetés alapján várhatóan jövő héten szerdán 10 órakor tartunk ülést. Természetesen elnök úrnak jogában áll ezen változtatni. A házbizottsági döntések alapján a pontos időpontról mindenki értesítést kap. Köszönöm a munkát, mindenkinek kellemes napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 35 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit