KPSZB/25/2008.
KPSZB/97/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. október 13-án, hétfőn 16 óra 30 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Katona Béla (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Molnár László (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz).
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 30 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést megnyitom. Köszöntök mindenkit, a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, a média ránk figyelő munkatársait, mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Egy napirendi pontunk van, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosításáról szóló törvényjavaslat, T/6514. számmal. A Házszabálytól történő eltérés miatt általános és részletes vitát is kell tartanunk a szavazás előkészítése érdekében. Egy módosító indítvány érkezett, majd erről is megkérdezzük az előterjesztő álláspontját.
A napirendi javaslathoz kiegészítés nem érkezett, így ezt teszem fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlással egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát egyhangúlag elfogadta a napirendjét.
Most az előterjesztő képviselőjének adnám meg a szót, hogy a törvényjavaslatot röviden ismertesse.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Kék Mónika vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A törvényjavaslat szövege rendkívül rövid. Ahhoz az Európai Unió Pénzügyminiszterek Tanácsa által megfogalmazott kötelezettséghez csatlakozna ezzel hazánk, amely a betétbiztosítási összeghatárt az irányelv tartalmától függetlenül 50 ezer euróban határozná meg minimálisan. Ezt a hazai jogszabályban 13 millió forintban terjesztjük elő módosítani. Azt gondolom, ez további magyarázatot nem igényel, de a kérdésekre szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, észrevétel, kérdés van-e. Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Megjelentek! A kérdésem arra vonatkozna, hogy következik-e a preambulumban említett kormánygaranciából egyéb törvényi kötelezettsége is a parlamentnek. Arra gondolok, hogy a költségvetési törvényben hogyan fog megjelenni az idei évben ez a vállalt kormánygarancia, hiszen minden kormánygaranciát be kell mutatni a költségvetési törvényben, hogyan is áll garanciák tekintetében a kormány.
Szeretném megkérdezni, mivel a pénzügyminiszter úr egyszer 60 milliárdról, egyszer 70 milliárdról beszélt, ami a Betétbiztosítási Alap rendelkezésére áll, hogy erre a megemelt összegre, már a 13 millió forintos betétbiztosítási összegre az OBA-ban lévő állomány, fedezet elegendő-e az önök megítélése szerint. Ezen nem kell-e módosítani? Milyen következményei lesznek annak, hogy 6 millióról 13 millióra növekszik önrész nélkül a betétbiztosítási lehetőség?
Utolsó kérdésem pedig arra vonatkozna, hogy az OBA jogállása módosul-e, változik-e, azaz marad jelenlegi státusában, vagy pedig ebben lesz valamilyen változás az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy mit is jelent pontosan a jogosult személy. Természetes személyt, jogi személyt, nem jogi személyt jelent? Beleértendők-e a nem természetes személyek is? Mit értünk pontosan azon, hogy befagyott betét? Tudom, hogy az eredeti törvényben is ez a fogalom szerepel, a törvényjavaslatban is. És ha nyáron történik a baj? (Derültség az ellenzéki oldalon.) Értelmezzük már azt a fogalmat is, hogy "hitelintézetenként összevontan", bár ez teljesen egyértelmű lehet.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Parancsoljon, öné a szó.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A feltett kérdések sorrendjében válaszolnék, ha ez elfogadható. Dancsó úr első kérdése, hogy a kormánynak a preambulumból milyen kötelezettsége származik, illetve ez az előterjesztésre kerülő költségvetési törvényben milyen változásokat indikál. Igazság szerint ennek a törvényjavaslatnak a vitája kapcsán nem áll módomban egy, még be nem terjesztett törvényjavaslat vitájához hozzájárulni, úgyhogy itt ezt a kérdést nem tudom megválaszolni.
Arra, hogy a 60-70 milliárd elegendő-e, annyit tudok mondani, hogy ez attól függ, hány hitelintézet, mennyi idő alatt és milyen betétállományával borul fel. A 60-70 milliárd önmagában nem ítélhető meg. Természetesen, ha általános természetű válságjelenségről van szó, és az összes bank betétállománya befagy, ahhoz nyilván elég kevéske. Egy-egy kisebb bank fele betétállományára viszont minden további nélkül elegendő.
Erre azt tudom mondani, hogy '96 óta a hatályos törvény is tartalmazza emlékeim szerint, hogy ha az összegyűlt összeg nem tartalmazna fedezetet a biztosított betétállomány megtérítésére, akkor az hitelfelvétellel fedezhető, és erre a hitelfelvételre az állam garanciája érvényes. Ez a szabály már több mint 10 éve így működik. Ez a hitelfelvétel az MNB-től történhet jellemzően, az európai példák ezt igazolják, de más megoldás sem zárható ki.
Az OBA jogállásában módosulást nem tervezünk, úgy tűnik, hogy ez egy bejáratott forma, semmi indoka nincsen, hogy ezen változtatás történjen.
Tállai képviselő úr kérdésére, hogy ki jogosult, és jogosultak-e nem természetes személyek a kártalanításra, a válaszom igen, nemcsak a természetes személyekre terjed ki. Azt könnyebb meghatározni, hogy kik a kizárásra kerülő személyek, ezen pedig az úgynevezett professzionális befektetők értendők, tehát másik hitelintézet, költségvetési intézmény, nyugdíjalap, satöbbi. De a normál vállalkozások, illetve a természetes személyek a biztosítottak közé tartoznak. Ez '96 óta érvényes szabály, és az európai irányelveknek is ekként felelünk meg.
A "hitelintézetenként összevontan" kifejezést nem tudom jobban megmagyarázni, mert ezt jelenti, hogy hitelintézetenként összevontan értendő az a 13 millió. Ha én két lekötött betéttel rendelkeznék egyazon hitelintézetnél, akkor nekem össze kéne számítani a két betétállományomat, de esetemben nem kétszer 13, hanem csak egyszer 13 millió lenne, ami kártalanításra jogosíthatna, ha a kormány által vállalt megtérítési kötelezettség nem lenne érvényben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két kérdést hadd tegyek már fel én is. Az egyik, hogy sok európai országban, Írországban, Dániában, Ausztriában azonnal felmerült a teljes lakossági betétállomány garantálása, nálunk viszont csak később. Mi volt az oka ennek a késlekedésnek, és miért kellett az európai uniós pénzügyminiszterek találkozóját ezzel megvárni? A másik: Úgy értesültünk pénteken, hogy elkészült egy banki feltöltési forgatókönyv. A pénzügyminiszter úr utalt erre a péntek délutáni frakcióvezetői tájékoztatójában. Erről kaphatunk-e valamilyen tájékoztatást, hogy ez valóban elkészült-e, van-e ilyen forgatókönyv?
Van-e még kérdés? Igen, Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem a 2009-es költségvetési törvény be nem nyújtott tervezetére gondoltam, hanem a 2008-as törvényre, ami jelenleg hatályos, adott esetben annak módosítására.
A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy ha van kormánygarancia, akkor miért kell 13 millió forintos OBA-alapot teremteni betétenként és hitelintézetenként. Hiszen a kormánygarancia mindent űberel, mindent felülír. Miért kell ezen ilyen formában módosítani?
A harmadik kérdésem arra vonatkozna, hogy a befektetési jegyek vonatkozásában lehet-e gondolkodni erről, hiszen Magyarországon sokan a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket is egyfajta megtakarítási formaként kezelik, nemcsak a klasszikus értelemben vett betéteket. Erre vonatkozólag van-e valamilyen elképzelés? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Mónika, parancsoljon!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Megint csak a kérdések sorrendjében válaszolva: Varga elnök úr első kérdése, hogy a teljes állomány garantálásával, illetve ennek bejelentésével miért késlekedett a kormányzat. Mivel nem vagyok a kormányzat része, csak elgondolkodni tudok róla, hogy mi lehetett az oka. Elméletileg a hazai bankrendszert nem érintette közvetlenül az amerikai kiindulású hitelpiaci vagy jelzálogpiaci válság, Ennek mindössze a sokadik közvetettségű hullámait érezzük ma, amelyek elsősorban a bizalmi válság jellegéből nőttek ki. Igazából fundamentális okai egyelőre nincsenek, és nem is nagyon számítunk ilyenekre. Akik ezt az utat választották, most nem akarok itt politikai kérdésekbe belemenni, de úgy tűnt, hogy inkább politikai jelleggel futottak elébe egy olyan helyzetnek, amit maguknak sem szerettek volna igazán. Láthatjuk, hogy az ír gazdaságot ez a bejelentés eléggé váratlan helyzet elé állította a nagyméretű beáramló, az Egyesült Királyságból származó betételhelyezéssel. Tehát nem volt ez egy teljesen átgondolt akció. Úgy gondolom, a bejelentésnek megvolt a helye és az ideje, és ha valaki az Európai Unióban tagságot vállal, annak minden feltételét magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ebből inkább kilóg az ír állam lépése, mintsem késlekedésnek számít a Magyar Köztársaság álláspontja. Tehát az Európai Unió pénzügyminiszterei közös megoldást határoztak el, és a közös megoldáskeresés ezen az ominózus ülésen vezetett eredményre. Ezt vette tudomásul a hazai kormányzat is.
A banki feltöltési kézikönyvről annyit tudok mondani, hogy az OBA igazgatósága jogosult ezt megállapítani, ezért a kormány képviseletében megjelenő személy erről nem tud hiteles tájékoztatást adni. De természetesen azt sem zárjuk ki, hogy tájékoztató jelleggel ide terjesztjük.
Dancsó képviselő úr kérdésére a 2008-as költségvetés módosítása kapcsán ugyanazt tudom megerősíteni, hogy ilyen törvényjavaslat a mai napirenden nem szerepel, ezért erre vonatkozó tájékoztatással nem tudok szolgálni. Mi a szerepe az OBA-nak akkor, ha a kormányzat 100 százalékos betét-visszafizetési garanciát vagy elkötelezettséget vállal? Erre azt tudom mondani, nem mindegy, mennyi az annyi. Alapvetően annak, hogy egy bankban a betétek védelmére szolgáló intézkedéseknek szerepe lesz, az egyrészt adódhat csak a piaci kockázatokból, másrészt a banki működési, hitelezési kockázatból is. Ezért úgy gondolom, az a fair, ha méltányos módon oszlik meg nemcsak a felelősség, de a pénzügyi térítési kötelezettség is a felek között. Az OBA-nak is megvan a szerepe, remekül fog teljesíteni azokban a válságszituációkban, ahol a hitelintézeti működésre vezethető vissza adott esetben egy ilyen helyzet. Itt valószínűleg, ha ilyenre sor kerül - bár ne adja a jó isten, hogy ilyet mondjak, akkor ugyancsak vizsgálat tárgya, hogy mennyiben a hitelintézet saját működése és mennyiben a piaci környezet ennek okozója.
A befektetési jegyek kérdésére annyit tudok mondani, hogy a banküzem azért érzékenyebb, mint bármelyik másik megtakarítási forma, mert ez az egyetlen hely, ahol az ügyfeleket illető eszközök és a banki saját eszközök nem különülnek el, hanem feloldódnak a banküzemben. Ezért van kritikus jelentősége az ilyen betétvédelmi rendszereknek, legyen bármi a neve, és legyen bármilyen mechanizmus. A befektetési jegyek esetében annyit kell tudni, hogy ha ott nincs törvénybe ütköző cselekedet az alapkezelő részéről, márpedig ez nagy szervezést igényel a letétkezelő működése és a transzparens elszámolási eszközérték-számítási szabályok miatt, akkor nem veszhetnek el ezek a jegyek. Tehát nagyon világos, hogy mely eszközök képezik az ügyfelek eszközeit, és melyek az alapkezelő vagy letétkezelő eszközei. Az pedig, hogy egy befektető nem jól vagy nem túl szerencsésen választotta ki magának a megtakarítása fedezetét képező eszközöket, sajnos olyan piaci kockázat, amit mindannyian futunk, és csak részben lehet diverzifikációval, vagyis az eszközök sokféleségével csökkenteni. Ez sajnos ilyen műfaj, erre egészen más típusú mechanizmusok állnak rendelkezésre.De hogy ne kerüljem meg a kérdést, ma ilyen intézkedést nem tervezünk, mert ez teljesen elütne attól a logikától, amire ez felépül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tállai András, utána Mádi László.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Szeretném újra megkérdezni, hogy ön szerint mit jelent a "befagyott betét". Nem ad-e okot majd félreértésre, ha esetleg alkalmazni kell a törvényt? Kellően szakmainak tartja-e ezt a kifejezést? A másik kérdésem az, hogy összesen mennyi betétről van szó. És ha az új törvény hatályba lép, a betétállomány hányad része fog a 13 milliós szabály alá tartozni? És az a fölötti összeg mekkora lesz?
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Először én is kérdeznék. A Magyarországon lévő pénzintézetek, vagy legalábbis a bankok túlnyomó része külföldi tulajdonban van. Itt azok a hírek voltak, hogy tűzfalak vannak, önállóan gazdálkodnak, az anyabank nehéz helyzetbe kerülése nem vonja automatikusan maga után a magyarországi bank megrendülését. Ezek a tűzfalak jogilag mennyire garanciálisak a magyar bankok oldaláról? Mert azt gondolom, a magyarországi helyzetből fakadóan tényleg kevesebb probléma van, de a begyűrűzés hatása rendkívül jelentős, ilyen értelemben részben vitatkoznék is az ön által elmondottakkal. Tudjuk nagyon jól, például az OTP-nél, hogy ha a tulajdonosok amerikai nyugdíjalapok, különböző befektetési alapok, akkor nyilvánvalóan az ottani likviditási problémák nagyon-nagyon gyorsan, világosan lecsapódhatnak és le is csapódnak itt. Ez csak egy konkrét példa arra, hogy igenis származik közvetlen kár, mert végül is egy lépésen keresztül ideér a hatás, és likvidálni kell ahhoz, hogy a tüzet tudják oltani külföldön.
Az, hogy idejében léptek? Kimaradni nem lehet, tehát összehangolt lépésekre lenne szükség. Ha valaki ezt meglépi, akkor minden pénz odaáramlik, ha pedig valaki kimarad belőle, akkor negatív károkat szenved el. Magyarország ilyen értelemben felkészültebb és rugalmasabb is lehetett volna. A múlt héten már az ezzel kapcsolatos kezdeményezés elindulhatott volna. Ha együtt lépünk másokkal, akkor bennünket ez a veszély nem fenyeget, így most kicsit rosszabb a helyzet. Én sem mondom azt, hogy rossz, csak a késlekedést érzékelem. Köszönöm.
ELNÖK: Egyelőre nincs több kérdés. Parancsoljon!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy a "befagyott" szóra nem reagáltam. Most megpróbálok erre elsőként választ adni. Igazából ez egy régi törvényszöveg, ami szakzsargonnak felel meg. Szerintem az elől senki nem zárkózott volna el, ha erre egy helyesebb terminológiát találjunk, de befagyott betéten a világ minden pontján ugyanazt értjük, ezek azok a betétek, amelyeknek a visszafizetése likviditási okokból korlátozott, amelyekre a rendes banküzem keretein belül nem lehetséges kifizetést teljesíteni.
A betétek mekkora hányada lesz garantálva? Erre a kérdésre azt tudom mondani, hogy pillanatnyilag az MNB adatai szerint mintegy 13 ezer milliárdnyi a teljes betétállomány Magyarországon. A hatmilliós határt figyelembe véve, mert ma még ez van hatályban, olyan 7-8 ezer milliárd közötti az az állomány, ami a betétbiztosítás tárgya, és ebből összegszerűen az, ami garantálva lenne, ha ma történne egy ilyen nemkívánatos esemény, nagyjából 5-6 ezer milliárd között van. Tehát igazából nagyon nagy összeg. A 13 millióra emelkedő betétállományra nincs adatszolgáltatás. Ezt megkértük, de ennek összegyűjtése csak egyedi analitikából történhet, tehát nem látunk tisztán. De abból kiindulva, hogy ma a betétek 83 százaléka az, ami a hatmilliós összeghatárba tartozó állomány, akkor azt tudom mondani, hogy ezt 90 százalék fölé fogja emelni. Mivel azt is tudjuk, hogy ahogy növekszik a megtakarításra szánt összeg nagysága egy országban, úgy egyre csökken abból a lekötött betétállomány aránya. Valószínűleg azok, akik igazán gazdagnak számítanak, kevésbé döntenek a betételhelyezés mellett, inkább diverzifikálnak, már csak a most említett piaci kockázatokból kifolyólag is. Arra gondolok, hogy az átlagbetétnek már a 6 millióval is a nyolcszorosán állt a Magyar Köztársaság szabályozása, a 13 millióval pedig, ennek megfelelően, sokkal többszöröse az, ami szóba kerül, és igazán minimális lesz az, ami e fölött lesz. De mondom, ma nem lehet ennél pontosabb választ adni az adatszolgáltatás hiánya miatt.
A tűzfalak kérdése. Van egy általános félelem attól, hogy a likvideszközöket az anyavállalatok átcsoportosítják az úgynevezett likviditásmenedzsment keretében egyik helyről a másikra. Ennek természetesen lehet pillanatnyi veszélye. Érdemben viszont azt kell mondjam, az egy nagyon fontos fegyvertény, hogy az az eszközállomány, amit rendszeresen számon kérnek rajtunk, és ami az amerikai hitelpiaci válságnak közvetlenül kitett eszközökből adódik, egyszámjegyű, talán másfél százalék. Tehát önmagukban ezek nem képesek likviditási problémát okozni. Viszont a hazai felügyeleti rendszer úgy épül fel, hogy annak érdekében, hogy a mindenkori fizetőképesség fenntartható legyen, rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy bármikor többlet tőkekövetelményt írjon elő a bankok számára abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a hazai piaci viszonyok miatt, az eszközök súlyozása, változása miatt, vagy bármilyen más okból ez fontos. Tehát önmagában az, hogy a külföldi tulajdonosok tőkekivonás, vagy likvideszköz-kivonás mellett döntenek, nem tudja azonnal a hazai bankrendszert kellemetlen helyzetbe hozni. Az bármikor fennállhat, hogy likvideszközök generálása céljából teljes üzletágak, vagy teljes leányvállalatok kerülnek értékesítésre, ez viszont önmagában nem jelenti a betétesek veszélyeztetését, hiszen a betét az a betét akkor is, ha A vagy B bank a tulajdonosa annak az üzletágnak.
Felmerült az OPT mint legnagyobb lakossági bank ebben a kérdésben, bár nem túl szerencsés egy-egy hitelintézet említése a válság kapcsán, mert nemkívánatos következtetéseket generálhat, ha nyilvánosságot kap. Az OTP esetében azt tudom konkrétan elmondani, Csányi úr két nappal ezelőtti nyilatkozatára hivatkozva, hogy tartalékállománya körülbelül kétszer akkora, mint ami minimálisan szükséges lenne, a tőkemegfelelése ugyancsak bőven többszöröse a kötelezően előírt mértéknek, és a likvideszköz-állománya is megfelelő ahhoz, hogy ennél problémásabb helyzeteket is túléljen. Ezenfelül pedig mint minden vállalkozásnak, megvannak azok az eszközei, hogy magát megvédje, stabilizálja, esetleg túlélő módba helyezze, ha ezt nem is szerencsés ezt a nyilvánosság előtt említeni. Ez a hitelintézetünk semmiképp sincs olyan helyzetben, ami aggodalomra adna okot, ezért is a gáláns felajánlás szerintem a kormányzat részéről.
A kezdeményezéssel kapcsolatban pedig, hogy késtünk-e vagy sem, szeretném jelezni, hogy ez a múlt keddi kezdemémyezése a Magyar Köztársaságnak, tehát igenis a múlt héten történt ez a kezdeményezés, rögtön aznap, amikor az ECOFIN, a Pénzügyminiszterek Tanácsa ezt a döntését meghozta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Javaslom, hogy térjünk át a módosító indítványra, hacsak nincs több észrevétel, vagy kérdés. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Dancsó József és Tállai András képviselők nyújtottak be módosítást. Kérdezem, indokolja-e valamelyikőjük. Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy éreztük Tállai képviselő úrral, hogy egy pontosítás kellene, mert a hivatalos devizaárfolyam nem feltétlenül jelenti egyértelműen, hogy ez alatt a Magyar Nemzeti Bankot kell érteni. Úgy gondoltuk, hogy ezzel javítjuk a sebtében benyújtott törvény szövegét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tökéleteset csak a jó isten alkotott, tehát nyilván minden javaslatra ráfér a javítás. (Több szocialista képviselő közbeszól.) A szocialista képviselők vitatják ezt az állítást, de ebbe most ne menjünk bele, mert nem az emberi jogi és vallásügyi bizottság vagyunk, hanem a költségvetésiben. (Derültség.) Úgyhogy, kedves Mónika, az előterjesztő álláspontját várjuk.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Mivel kormányülésre a benyújtás óta eltelt időben nem került sor, ezért a kormány álláspontját, tudom, hogy ez itt nagyon sérelmes, nem tudom ismertetni. Viszont azt tudom mondani, hogy technikai jellegére tekintettel, bár Magyarországon ez az egy hivatalos devizaárfolyam van, szakértői szinten elfogadhatónak ítélem meg ezt a kiegészítést.
ELNÖK: Ezt vegyük tárcaálláspontnak...
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Annak lehet nevezni.
ELNÖK: Tehát kormányvéleményt nem ismerünk, de a tárca támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság egyhangúlag elfogadta ezt a módosítást.
Egyelőre nincs benyújtva, de még egy módosításról kell tárgyalnunk. Szabó Lajos alelnök úrnak adom meg a szót.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Kérem képviselőtársaim megértését ahhoz, hogy szóban terjesszek elő egy javaslatot bizottsági módosító indítvány benyújtására, amely a 2. § 1. pontjában az "e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba" szövegrészből a "3." törlésére vonatkozik. Új szövegként úgy hangzana, hogy ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
ELNÖK: Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő pénzügyminiszter nevében tudok legfeljebb megszólalni, támogatna egy ilyen bizottsági módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük. Észrevétel, kérdés? Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért volt az eredeti törvényszövegben, hogy a harmadik napon lép hatályba.
ELNÖK: A magyar népmesei szimbolikarendszer tér vissza valószínűleg. (Derültség.) Parancsoljon!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Gondolkodtam, hogy kitérjek-e rá, de most van is rá alkalom. Az Alkotmánybíróság nagyon szigorúan nézi a jogszabályok hatályosulása kapcsán a megfelelő felkészülési időt, satöbbi, satöbbi. Ezért a legengedékenyebb álláspontját írtuk be a törvényjavaslatba, ami a harmadik napot tartalmazta. Viszont időközben a végére értek azok a vizsgálatok, amelyek azt mondták, hogy ebben a konkrét esetben, ennek jelentőségére tekintettel el lehet térni ettől a szabálytól, és nincs akadálya a másnap történő hatálybalépésnek. Ezért gondolom, hogy a bizottság részéről ez az előterjesztés megszülethetett.
ELNÖK: A szóban elhangzott javaslatot támogatja az előterjesztő. További észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
Kíván-e még valaki kezdeményezni indítványt? (Nincs jelentkező.) Nem. A bizottsági előadó személye jómagam leszek, mivel a bizottság mindegyik frakciója támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen.
A bizottsági ülést berekesztem, mindenkinek további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 00 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit