KPSZB/29/2008.
KPSZB/101/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. október 28-án, 14 óra 03 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése *
Tállai András ügyrendi javaslata *
Vita az ügyrendi javaslatról *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
Dr. Hargitai János ügyrendi javaslata *
Döntés dr. Hargitai János ügyrendi javaslatáról *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Keller László szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Aradi Zsolt szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kék Mónika szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Schneider Márta szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bizottság önálló indítványként való benyújtásának tárgyalása *
Döntés az ORTT 2009. évi költségvetésének benyújtásáról *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Javaslat - a Tanács irányelve a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról - bizottsági vélemény kialakítása *
A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A nemzeti civil alapprogramról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényjavaslathoz benyújtandó indítványok tárgyalása *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatok megtárgyalása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Kovács Tibor (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) dr. Katona Bélának (MSZP),
Ágh Péter (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Babák Mihály (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Herényi Károlynak (MDF),
Dr. Hargitai János (KDNP) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ),
Herényi Károly (MDF) Varga Mihálynak (Fidesz).
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Bartal Róbert, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára
Wéber János, az ORTT tagja
Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára
Görözdi Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Árvai Csaba, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Bécsy Etelka, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Huszka Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tanácsosa
Mocsári-Gál Krisztina dr., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 03 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Jó napot kívánok. A bizottsági ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, köszöntöm meghívott vendégeinket.
A mai napra kiküldött meghívó 16 napirendi pontot tartalmaz. Ehhez kiegészítés nem érkezett. Egy kérdés maradt. Mivel a 7. napirendi pont alatt szereplő, a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelyet Kóka János, Fodor Gábor és Horn Gábor jegyez, részletes vitája átkerült a jövő hétre, nem szükséges most megtárgyalnunk. Horn Gábort szeretném megkérdezni, hogy tárgyaljuk-e most, vagy egy héttel később.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Tárgyalhatjuk egy héttel később, már csak azért is, mert itt egy sor dolog egyébként is változik. Köszönöm.
ELNÖK: Én is így érzem. Köszönöm szépen. Akkor ez átkerül következő ülésünk napirendi pontjai közé. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a napirendi ajánlással egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
Az 1. napirendi pont a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, T/6571. számmal, új és átdolgozott változat a T/6380. szám helyett. Az általános vitára való alkalmasságot kell a bizottságnak mérlegelnie. Ehhez kapcsolódik az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról T/6571/1. szám alatt. Ez már ahhoz a javaslathoz készült, amit később nyújtott be a kormány. Tisztelettel köszöntöm Keller László államtitkár urat, a Pénzügyminisztérium munkatársait, valamint Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét és munkatársait.
Tisztelt Bizottság! Megkezdjük ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, és különös érdeklődéssel várjuk államtitkár úr beszámolóját, mert mintegy 3 perce álltunk fel arról a tárgyalásról, ahol a miniszterelnök úr tájékoztatás címén teljesen más költségvetést és egészen más számokat ismertetett velünk, mint amelyek a 2. számú, átdolgozott anyagban szerepelnek. Mint a bizottság elnöke nyugodtan mondhatom a bizottság tagjai nevében is, hogy izgatottan várjuk államtitkár úr szóbeli kiegészítését, most megtudjuk-e, hogy melyik költségvetés van érvényben, azaz most a 3. számú változat számaival is megismerkedhetünk-e, vagy a Pénzügyminisztérium még tartja magát a korábban benyújtott változathoz. Parancsoljon, államtitkár úr.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy őszinte vallomással kell kezdenem. Nagyon nehéz a mai helyzetben szóbeli kiegészítést fűzni egy új változatban benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz, amelyről tudjuk, hogy lényegesen más tartalmat fog nyerni az országgyűlési vitában. Ezzel talán a választ is megadtam elnök úr megjegyzésére.
Úgy gondolom, először érdemes néhány szót 2008-ról mondani, hiszen a kiinduló állapotot érdemes tisztázni. Azzal szeretném kezdeni, hogy abban reménykedtünk, a sikeres 2007-es esztendőt sikeres folytatással tudjuk realizálni. Ami a hiánycsökkentést illeti, nagyon magas pályáról indultunk 2006-ban, nagyon magas hiányértékről, és nagyon radikális változást sikerült elérni 2007-ben, és jó remény van arra, hogy a hiány szempontjából 2008 is sikeres lesz. A Pénzügyminisztérium, a pénzügyi kormányzat minden hónapban rendre értékelte a makrogazdasági adatokat. Azt kell mondjam, hogy az elmúlt hónapokban, egészen szeptember végéig jó remény mutatkozott arra, hogy egy megfelelő gazdasági növekedésre számíthatunk év végéig. A hiány rendre alacsonyabb volt a tervezetthez képest. A havi prognózisaink rendre jól teljesültek, és miután minden hónapban tájékoztattuk a nyilvánosságot az államháztartás pénzügyi helyzetéről, ezen tájékoztatást arra is felhasználtuk, hogy a nyilvánosságot megismertessük azokkal az elemzésekkel, amelyekre tájékoztatónk épült.
Azt kell mondjam, hogy a Pénzügyminisztérium apparátusa azokkal az elemzőkkel, akik affinitást mutattak a magyar államháztartás pénzügyi helyzetével kapcsolatban, ezeket az elemzéseket rendre elvégezte, és különösebb észrevétel azokhoz képest, amit mi mondtunk hónapról hónapra, nem érkezett. Sem kritika, sem más következtetés. 2007-ben ugyan ismertté vált az amerikai jelzálogpiaci válság, annak ellentmondásos működése, de nyárig joggal bízhattunk benne, hogy közvetlenül nem érint bennünket. Ezt arra alapozhattuk, hogy mind a hitelminősítők, mind pedig a könyvvizsgálók, akik európai méretekben elvégezték az elemzéseket, nem jutottak olyan megállapításra, hogy itt különösebben nagy válsághelyzettel kellene nekünk szembesülni.
2008 elején világosan látta azt a kormány, hogy a konszolidáció mellett mindenképpen hangsúlyt kell helyezni a versenyképességre. A februári makrogazdasági számításaink azt mutatták, hogy megteremthető a feltétele, fedezete egy jelentősebb adócsökkentésnek. Ekkor lényegében egy társadalmi vita bontakozott ki arról, hogy milyen legyen az adócsökkentés tartalma. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy már 2008 tavaszától a külső szakértői kapcsolatainktól és az Európai Unió különböző színtereitől folyamatos figyelmeztetés érkezett a tekintetben, hogy jó, jó, beszélünk adócsökkentésről, ami nyilván majd bevételkieséssel jár, de a konvergenciaprogramot feltétlenül őrizni kell, és nagyjából, a pártoktól függetlenül, az volt a vélekedés az országban, hogy a konvergenciaprogram teljesítése nagyon fontos érték.
Akkor, amikor elindult a társadalmi vita az adócsökkentésről, egy folyamatos makropálya-számításba kezdtünk, és azt tapasztaltuk, hogy ahogy szűkülnek be piacaink, úgy jutunk arra a következtetésre, hogy az egyes számítások során a makropálya bizony egyre kevesebb tartalékot biztosít az adócsökkentés fedezetére. 2008 tavaszától kettős teherrel kellett szembesülnünk. Mindenképpen megjelent egy nagyon erőteljes szakmai és politikai szándék az adócsökkentésre, és egyre inkább láttuk azt, hogy a szűkülő piacok miatt a mozgástér bizony nem túl kedvező. Éppen ezért többször kritikai észrevétel tárgyává tették, főleg ellenzéki oldalon és a sajtó nyilvánossága előtt többen, hogy miért mondunk különböző számokat az adócsökkentés mértékére vonatkozóan. Pontosan azért, mert a folyamatos elemzéseink során mindig más-más, változó célfüggvényre jutottunk.
Egyre inkább azt tapasztaltuk az Európai Unió fejlett országaiból érkező hírek alapján is, hogy egyre kedvezőtlenebb növekedési kilátásokkal számolnak ezek az országok is. Szeptember elején még joggal számolhattunk mindentől függetlenül arra, hogy a hiány 2008-ban 3,8 százalékos lesz, ezt már év közben korábban korrigáltuk, mert vittük lefelé, és még ekkor joggal bízhattunk abban, hogy a GDP 2,4 százalék lesz. Gyakorlatilag a költségvetési törvényjavaslat ezen a bázison készült el. Később egyre romló előrejelzések érkeztek, és azt tapasztaltuk, hogy egyre nagyobb teret kap a pesszimista várakozás, ezért a 2008-as várakozásainkat is újra kellett gondolni. Arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy bizony a gazdasági növekedés ebben az évben a tervezett 2,4 százalékot minden valószínűség szerint nem fogja elérni, és 1,8 százalékra korrigáltuk a várakozásunkat, a hiányban pedig a 3,8 helyett 3,4 százalékot céloztunk meg. Azt láttuk, hogy az inflációban is a már korrigált 6,5 százalék helyett 6,4 százalék várható 2008-ra, az exportbővülés is érezhetően folyamatosan esett vissza, ezért korrigáltuk az exportbővülési lehetőségünket 11,5 százalékról 7,6 százalékra. A beruházási várakozásunkat erre az évre 4 százalékról 1 százalékra mérsékeltük, a lakosság fogyasztási kiadásait nagyjából azonos értéken, mégis csökkenő mértékben határoztuk meg, 1,2 helyett 1,1-re, a reálbér-várakozások a 0,7 százalékos növekedés helyett ebben az évben 1,2 százalékban teljesülnek.
Úgy ítéltük meg, hogy mindenképpen szükséges egyfajta korrekció a hiány mérséklésére. Ahogy utaltam rá, a hiánycélt 3,4 százalékban fogalmaztuk meg. Ennek az intézkedése a lakosságot igazából nem érinti 2008-ban, hiszen mintegy 103 milliárd forintos hiánycsökkentésről döntött a kormány annak érdekében, hogy azt a célszámot, a 3,4 százalékot tudjuk tartani. Itt a fejezeti egyensúlyi tartalékok fel nem használt összegének zárolásában léptünk 57 milliárd forintos összegben, a központi egyensúlyi tartalék zárolását 20 milliárd forint összegben érintette ez az intézkedés, illetve a kiadási megtakarításoknál 26 milliárd forintban. Mindösszesen 103 milliárd forintos következménye volt a hiánycsökkentési célkitűzésünknek, amit 2008-ra helyeztünk kilátásba.
Természetesen egyre kedvezőtlenebb jelek érkeztek a piacokról. Nekünk erre a válaszunk csak az lehetett, hogy olyan korrekciókat hajtsunk végre 2009-re, amelyeknél a legfontosabb szempont a stabilitás. A korrekciónak még nem értünk a végére, egy közbülső fázisánál tartunk. Egyszer korrigáltuk 2008-at, és a már benyújtott költségvetésnél is úgy ítéltük meg, hogy szükséges átdolgozni a szeptember végén benyújtott költségvetést. Az adócsökkentési javaslatunkat visszavontuk, a költségvetést átdolgoztuk, és rögtön hozzátettük, hogy újabb intézkedéseket helyezünk kilátásba arra az esetre, ha további romlásnak lehetünk majd tanúi. Mindezek következménye az lett, hogy egy lényegesen alacsonyabb növekedési prognózisra alapozva tudtuk benyújtani a költségvetési javaslat új változatát, amelyet most tárgyalunk, és amelyet minden valószínűség szerint nem ebben a formában fog elfogadni az Országgyűlés, hanem egy alapvetően megváltoztatott formában.
Amit most tárgyalunk, az az eredetihez képest, még egyszer szeretném mondani, lényegesen alacsonyabb növekedési pályával számol. Addig, ameddig az első változtat 3 százalékos növekedéssel számolt, a jelenlegi 1,2 százalékossal, az infláció alacsonyabb mértékűre lett kalibrálva a korábbihoz képest, a benyújtott javaslat 3,9 százalékos inflációval számol. Azzal számoltunk, hogy a háztartási fogyasztások jelentősen visszaesnek, a növekedés 2008-hoz képest 0,3 százalék lesz, az exportbővülés nagyon jelentősen visszaesik 2009-ben, ezt 4,1 százalékban gondoltuk még akkor, amikor az új változatot benyújtottuk. A beruházások 4 százalékos bővülésével számoltunk, valamint 0 reálbér-növekedés volt tervezve. Azt gondoltuk, hogy az inflációt tudja követni a bérnövekedés.
A helyzet tovább fokozódott, és azzal a világgazdasági méretű válsággal kellett szembenéznünk, amely ismételten újabb intézkedésekre késztette a kormányt is, a Nemzeti Bankot is. Magyarországon ezek a fejlemények leginkább október 9-én jelentkeztek három területen. Az állampapírpiacon hozamemelkedés jelentkezett eladói túlsúly formájában, a forintpiacon erőteljes forintgyengülés következett be, a tőzsdén pedig jelentős esés. A kormányzat, együtt a Magyar Nemzeti Bankkal, a PSZÁF-fal október 9-én este, illetve éjszaka végiggondolta, hogy ebben a kialakult, meglehetősen kemény helyzetben milyen intézkedéseket tud hozni. Gyakorlatilag október 10-én reggel ezeket az intézkedéseket bejelentette. Ezek az intézkedések a befagyott bankközi piac újraindítását, az állampapírpiac helyzetének rendezését, a magyar gazdaság iránti bizalom növelését, a Magyarország ellen elindult erőteljes spekuláció megállítását, a spekulánsok elrettentését szolgálták.
Ezzel egy időben azt is világosan láttuk, ahhoz, hogy a siker reményében tudjunk fellépni a kialakult válsággal szemben, mindenképpen szükséges volt partnereket keresni. Méghozzá támogató partnereket, leginkább az Európai Unió intézményeiben, elsősorban az Európai Központi Bankban. Nyilván nem tehettük azt meg, hogy ne nézzünk túl az Európai Unió keretein, ezért az Európai Unión kívüli intézmények sorát is áttekintettük, és a Nemzetközi Valutaalappal a kezdetektől támogató partneri viszonyt próbáltunk kialakítani. Ezt követően az látszott, hogy további hiánycsökkentésre van szükség a költségvetésben. Már akkor, amikor ezeket az intézkedéseket a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal együtt bejelentettük, jeleztük, hogy más változatra is készülünk, függetlenül attól, hogy 1,2 százalékos növekedésre lett benyújtva a költségvetés. Egy lényegesen alacsonyabb növekedési szintre is számoljuk a makropályát. Ez a számítás ilyen szempontból megtörtént, a helyzetet fokozatosan elemeztük, a tárgyalásokat egyre intenzívebben folytattuk az európai intézményhálózattal, illetve a Nemzetközi Valutaalappal. Arra a következtetésre jutottunk, hogy bizony szükség van arra, hogy konkrét megállapodásokra jussunk azokkal az intézményekkel, amelyeket partnerként kértünk fel támogatásunkra.
Nyilván elnök úr már a 12 órás megbeszélésen értesült a részletekről, a többiek valószínűleg nem. Az Európai Unióval és a Valutaalappal folytatott megbeszéléseink lényegében három nagyon fontos feladatot adtak nekünk. Az egyik az, hogy még inkább legyünk konzervatívak az előrejelzésekben, legyünk óvatosak. Még inkább helyezzünk hangsúlyt az egyensúly őrzésére, illetve nagyon határozottan megfogalmazódott az, hogy mindenféle olyan intézkedéstől, ami bevételcsökkenést eredményezne, vagyis az adócsökkentéstől tartózkodjunk. Ez a három kritérium fogalmazódott meg a tárgyalások során. Ezek figyelembevételével számoltuk ki azt az új pályát, ami a mostani ismereteink szerint nagy valószínűséggel 2009-ben realizálható. A makroszámokat illetően ez úgy rögzíthető, hogy 1 százalékos GDP-csökkenés a jelenlegi körülmények között nagy biztonsággal prognosztizálható. A 2009-es inflációt 4,5 százalékra valószínűsítjük, a háztartási fogyasztások radikális csökkenésével számolunk, 2008-hoz képest 3,7 százalékkal, az export további szűkülésével számolunk, 3,9 százalékkal, a beruházások jelentős visszaesésével, a beterjesztett javaslat még 4 százalékos bővülést irányoz elő, a mostani makropálya-számításunk 0,9 százalékos csökkenés, a reálbér tekintetében pedig -2,7 százalékos csökkenést ad ki a makropálya.
Azzal számolunk, hogy a hiány mérséklése még a korábbiakhoz képest is jelentősebb mértékben kell hogy folytatódjon, éppen a finanszírozási nehézségek miatt. Azt terveztük, amikor a javaslatunkat benyújtottuk, hogy 2,9 százalék lesz a GDP-arányos hiány. Most azzal számolunk, hogy a hiányt tovább tudjuk mérsékelni 2,6 százalékra úgy, hogy ezen belül a kamatnövekedés, amivel eredetileg nem számoltunk, 0,2 százalék. Tehát visszafejtve a kamatnövekedést, 2,4 százalék a hiány, amit 2009-re megcéloz az a pálya, amit most számoltunk ki, és amelyet újabb, meglehetősen kemény kiadásmérséklő, kiadáscsökkentő intézkedésekkel lehet megvalósítani. A kormány nem tehette meg azt, miután látta, hogy milyen makropályának van lehetősége, hogy nem gondolja végig azt, hogy ezt a makropályát milyen módon lehet egyáltalán elérni. Ilyen szempontból a nemzeti csúcs fontos állomása volt a gondolkodásunknak, hiszen a nemzeti csúcson az ellenzéki sorokból többen konstruktív javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kellene megtenni annak érdekében, hogy a hiány tovább mérsékelhető legyen.
Mi most arra készülünk, és annak szellemében nyújtottuk be a költségvetést, hogy egyrészt az Európai Unió intézményeivel és az IMF-fel sikerül olyan megállapodást létrehoznunk, amely egy elfogadható biztonságot ad az ország finanszírozási igényeinek kielégítéséhez, másrészt, ezzel párhuzamosan a benyújtott költségvetési törvényjavaslatot sikerül olyan módon korrigálni, hogy azok a paraméterek jöjjenek ki a végén a korrekciót követően, amelyekre most itt, a költségvetési bizottság ülésén utaltam. Mérlegeltük az elmúlt napokban azokat az intézkedéseket, amelyekről miniszterelnök úr az ötpárti megbeszélésen is szólt. Erről úgy szeretnék szólni, hogy az országgyűlési vita kinyitja a lehetőséget arra az országgyűlési képviselők számára, akik látható módon a nemzeti csúcson elhangzottak alapján komoly felelősséget éreznek amiatt, hogy ennek a példátlan mértékű válságnak hogyan próbáljunk ellenállni, hogyan tudjuk az ország stabilitását biztosítani, hogyan tudjuk még tovább karcsúsítani a költségvetést, hogy az országgyűlési vitában, az Országgyűlésben számos ettől eltérő javaslat is elképzelhető. Megítélésünk szerint azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy olyan intézkedéseket szükséges mindenképpen megfogalmazni, amelyek érdemben 2009. január 1-től döntően képesek hatni az államháztartás pénzügyi egyensúlyára.
Nagyon röviden szeretném tájékoztatni a költségvetési bizottságot, hogy milyen intézkedésekben gondolkodunk, amelyek, még egyszer mondom, értelmes módon új javaslatokkal korrigálhatók. Két intézkedési javaslatunk a közszférát érinti, kettő pedig a nyugdíjasokat. A közszférát érintő intézkedésekben a jövő évre azzal lehet számolni, hogy a 2008-as bérek szinten maradnak a korábbi reálértékőrzés helyett. Ugyancsak a közszférában felfüggesztésre kerül a 13. havi bér kifizetése. Itt az a javaslatunk, hogy rendszerszerűen hozzuk meg döntésünket ezzel kapcsolatban, és a következő évekre vonatkozóan feltételhez kötötten fogalmazzuk meg a 13. havi bér kifizetésének lehetőségét. Tehát amennyiben az ország teljesítménye és az államháztartás pénzügyi helyzete lehetővé teszi, akkor lehet egy következő esztendőben 13. havi kifizetésről beszélni. A nyugdíjasokat érintő intézkedéseknél az a javaslatunk, hogy a 13. havi nyugdíj fix összeg legyen mindenki számára. Ennek összegét az eddigi változó érték helyett fix összegben határozza meg majd az Országgyűlés. Ez nagyjából az átlagnyugdíjat közelíti, tehát 80 ezer forintban javasoljuk maximalizálni. A másik javaslatunk pedig az, hogy csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek kapják meg a fix összegű 13. havi nyugdíjat.
Nyilvánvalóan látszik, és a benyújtott javaslathoz képest erről is őszintén beszélni kell, miután alacsonyabb a nettó keresetnövekedés, ezért alacsonyabb nyugdíjemelkedéssel lehet számolni, de itt fenntartjuk továbbra is a svájci indexálást, csak az eredménye alacsonyabb nyugdíjemelkedés. A Munkaerő-piaci Alapból további megtakarításokat látunk lehetségesnek, illetve az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó szociális ellátások tekintetében is, már ami az emelkedést illeti, megtakarítás elérhető. Az a kiadáscsökkentés, amit ennek révén elérhetőnek látunk, 400 milliárd forint, ez nagyon kemény és nagyon határozott államháztartási karcsúsítást jelent. Természetesen a makropályának vannak kiadásnövekedési következményei is. Azzal számolunk, hogy a kamatkiadások és a lakáskamat-kiadások növekednek, így összességében nagyjából 375 milliárd forintos nettó kiadáscsökkentésre teszünk javaslatot, nyilván módosító javaslatok formájában. Azt kell tudni, hogy ezen túlmenően költségvetés-szűkítésre, kiadási előirányzat szűkítésére van szükség annak érdekében, hogy a hiány mérséklése 90 milliárd forinttal tovább tudjon növekedni.
Nem érhetjük be azzal, hogy ilyen kemény és a társadalom széles rétegét érintő intézkedéseket hozunk. Ezzel párhuzamosan határozott intézkedéseket kell tenni annak érdekében, és a kormány ezen gőzerővel dolgozik, hogy a kis- és középvállalkozások talpon maradását megpróbálja elősegíteni, a munkahelyek megőrzéséért különböző intézkedéseket tegyünk, összességében ezekkel együtt a gazdaság stabilizálását próbáljuk elősegíteni. E tekintetben az európai uniós támogatások kínálják számunkra azt a mozgásteret, amellyel élni fogunk tudni. Továbbá vizsgálni kell azt, hogy hogyan tudjuk felgyorsítani az euróövezethez történő csatlakozásunkat.
Tisztelt Bizottság! Nincs könnyű helyzetben az előterjesztő, nincs könnyű helyzetben a tisztelt bizottság sem, mert számos olyan elgondolás és intézkedés, amiről most szóltam, írásban még nem tudott megjelenni. Arra kérek mindenkit, ahogy Fodor Gábor pártelnök úr felhívta rá a figyelmet hétfőn a parlament plenáris ülésén, ne a hagyományos klisékből induljunk ki, hanem abból a helyzetből induljunk ki, amelyet minden képviselő, üljön a kormányoldalon, vagy az ellenzék oldalán, teljesen világosan lát és érzékel. Próbáljunk olyan költségvetést kialakítani az Országgyűlés plenáris ülésén és a bizottságokban, amely megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyeket szóban ismertettem, és tegyünk hozzá közös erővel olyan intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket tudják produkálni. A kormány nevében azt tudom mondani, hogy minden javaslatra nyitottak vagyunk, készek vagyunk arra, hogy a nap 24 órájában tárgyaljunk ezekről a javaslatokról. Azok az intézkedések, amelyeket most elmondtam, nem kőbe vésettek, korrigálhatók. De ma úgy látjuk, hogy ezekkel tudunk reálisan számolni. Korrekt és toleráns hozzáállást kérek a tisztelt bizottság tagjaitól a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz, és ígérek egy toleráns és nyitott közeledést a kormányzat részéről. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Nem irigylem Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét. Én magam nem emlékszem az elmúlt 18 évben arra, hogy költségvetési javaslatot szóbeli előterjesztés alapján tárgyaljunk. Csak tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy egy darab papírt nem kaptunk arról, amit államtitkár úr itt elmondott nekünk. Nem is egészen értem, mert önöket, szocialista képviselőket 16 órával ezelőtt már tájékoztatták legalább erről, nyilván a Pénzügyminisztériumnak rendelkeznie kellett volna azzal az anyaggal, ami legalább a bizottság tagjai számára adna valamilyen eligazítást, hogy mi is az, amiről tárgyalnunk kell. Mivel elnök úr nem volt ott a déli miniszterelnöki tájékoztatón, gondolom, túlságosan sok információval nem rendelkezik arról, hogy most mit is kellene az Állami Számvevőszéknek értékelnie. Parancsoljon!
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Úgy gondolom, hogy vannak olyan dolgok, amiket akkor is el kell mondanom, ha nem voltam ott a miniszterelnök úr tájékoztatóján. Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a benyújtott költségvetés és az egész költségvetés-készítési folyamat akkor is, amikor ez még a normál mederben folyt, mindazokkal a törekvésekkel nem volt teljes egészében összhangban, amelyeket a közpénzügyi szabályozásban együtt elhatároztunk. Azaz azzal, hogy változtassunk, és szabályalapú költségvetésre térjünk át. Ha úgy tetszik, a kiegyensúlyozott időszakban sem volt alulról építkező a költségvetés, akkor is alkufolyamatokon keresztül tervezték. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert gyakorlatilag az államháztartási törvény vonatkozó előírásainak betartásával talán előbbre jutottunk volna. Sosem gondoltam volna, hogy az Állami Számvevőszék makrogazdasági tanulmányának igen borúlátó prognózisa ennyire bejön. Sőt! A növekedés vonatkozásában még borúlátóbb a Pénzügyminisztérium, az összes többi szám, amit felolvasott államtitkár úr, visszaköszön a tanulmányból, amit korábban eljuttattunk a tisztelt parlamentnek.
Három dolgot talán feltétlenül el kell mondanom. Az egyik az, hogy az állami költségvetés bevételi oldalán, akár van adócsökkentés, akár nincs, akár ezt a szintet tartjuk, akár nem, a gazdasági növekedés 0 vagy -1 százalékos aránya olyan folyamatokat indít el, amiben azokkal az adóbevételekkel számolni, amelyeket szerepeltetnek a költségvetés benyújtott változatában, illetve az államtitkár úr által felolvasott anyagban, meglehetősen kockázatos. A bevételi oldalon a magunk részéről generális kockázatot látunk, de más szakértők is, hiszen a minisztériumok jó néhány munkatársával volt módunk konzultálni. Itt egy 100 milliárd körüli bevételi kockázatot prognosztizálnak. Kellemetlen ilyet mondani, de minden bizonnyal ez a sorozat, ami most elindul, nem kedvez a szürkegazdaság, feketegazdaság csökkenésének. Arra kell számolni, hogy növekszik az adóelkerülés, az erre való hajlandóság, és arra is számolni kell a beruházások ilyen alakulása mellett, hogy a meglévő források megszerzéséért sokkal nagyobb korrupciós erőfeszítéseket fognak tenni. Nagyon szerencsésnek tartom magunkat, ha nagyon nagy erőfeszítéssel, ami természetesen megint költségkiadást jelent az adóhivatal és más állami intézkedések oldalán, ha a jelenlegi szintet tudjuk tartani. Tehát a gazdaság kifehérítésében rövid távon, azonnali módon, miközben erre óriási szükség van, és hosszabb távon elkerülhetetlennek tartom, néhány hónapon belül nem látok esélyt, sőt, a folyamat rosszabbodását látom.
A kiadási oldal tekintetében egészen egyszerűen értelmezhetetlen volt számunkra az, hogy 2008-ban a költségvetés egyensúlyi tartaléka nagyobb volt, mint amit 2009-ben terveztek. Számításaink szerint százmilliárdos nagyságrenddel nagyobb tartalékokra van szükség ezeken a területeken, és valóságos tartalékokra. Így nem lehet haladni. Természetesen ez a kiadási oldalon terheket jelent. A harmadik dolog, amit el kell mondanom. A költségvetés kamatpályájának alakulásában, akár hozzányúlunk az IMF-hitelhez, akár nem, jóval nagyobb összeggel kellene számolni. Hozzá kell tennem, hogy az Állami Számvevőszéknek akkor van ezzel dolga, amikor ez a hitelkeret megnyílik, és felvételekre kerül sor. Az Állami Számvevőszék elnöke ül a sor legvégén, akinek ellenjegyezni kell a hitelfelvételt, de elég keveset tudunk erről. Miniszter úr és államtitkár úr mostani számadatai a költségvetési megtakarításokat tekintve, a szükséges nagyságrendet tekintve körülbelül az október 10-én benyújtott, az Állami Számvevőszék Fejlesztési Intézete makrogazdasági tanulmányának 550 milliárd körüli megtakarítási szükségletét jegyzi fel. Ha további strukturális lehetőségek lennének az egészségügyi szektorban, akkor ezeket az intézkedéseket korábban megtettük volna, nem az év végén indulnának, hiszen eléggé előkészítetlenek ezek az intézkedések. Másrészt látható például a gyógyszer vonatkozásában, hogy ezek a tartalékok kimerültek. Tehát itt nagyon-nagyon nagy hátrálási lehetőségek tovább nincsenek.
Ez nagyon fájdalmas dolog, de el kell oszlatnom azt az illúziót is, hogy az állam működési kiadásain keresztül rendkívül nagy összegeket meg lehet takarítani. Meg lehet takarítani, és ennek elsősorban pszichológiai, példamutató hatása van. Csak egy zárójeles megjegyzésem van a 13. havi bérkifizetéssel kapcsolatban. Ennek előlegét már sok helyen kifizették. Másrészt hogyan van ez összhangban a kormányzat által bevezetett teljesítményfinanszírozás és teljesítményértékelés rendszerével? Hiszen erre szerződtek a tisztviselők. Természetesen mindent lehet egyoldalúan változtatni, ennek minden hatásával együtt. Hozzá kell tenni, hogy az állam működési kiadásai között vannak olyan tételek, amelyhez nem lehet hozzányúlni, és ezt tudomásul kell venni. Ilyen az európai uniós befizetés, ilyen tétel az alapkutatások világa, ilyen tétel a bírósági rendszer működése, ilyen tétel, cinikus vagyok, a Kossuth-díj bizottság, ilyen tételek a Külügyminisztérium különböző tagdíjai. Ennek a bérrészéhez lehet valóságosan hozzányúlni és némi dologihoz. De ez körülbelül egyharmadát teszi ki annak a pénznek, ami abban a bizonyos működési sorban van.
Amikor végiggondoljuk azt, hogy milyen teherelosztásban gondolkodunk, vagy mit teszünk, akkor tudomásul kell venni, hogy ennek vannak korlátai. Tényleg nagyra értékelem a hasznos ötleteket, de ezek a hasznos ötletek inkább olyan kompromisszumok felvázolásai, hogy milyen területekről vonunk ki jelentős pénzösszegeket. Mindezek alapján a kérdés az, hogy ez a költségvetés ebben a formájában tárgyalható-e vagy sem. Ennek megítélése nem az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik, erről a parlament dönt, mi a parlament szolgája vagyunk. Ha a költségvetés tárgyalása nem indul meg, akkor az idén nincs költségvetés. Lehet mondani, hogy sebaj, akkor január elején majd erre visszatérünk, vagy januárban nem tartunk szünetet. Igen ám, csak a világbanki megállapodáshoz, az európai uniós finanszírozáshoz, a nemzetközi bizalomhoz egy költségvetés nélküli állapot olyan helyzetet teremt, amiben nyilvánvalóan a parlamentnek kell mérlegelni, hogy mit tud vállalni. A magunk részéről azt tudjuk felajánlani, hogy amennyiben módunk van az adatokhoz valamilyen számítással hozzájárulni, a költségvetési bizottság megtisztel bennünket, és a véleményünket kérdezi, akkor természetesen rendelkezésre fogunk állni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tállai András ügyrendben jelentkezik.
Tállai András ügyrendi javaslata
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Igen, ügyrendi felvetésem lenne az elhangzottak alapján. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Az államtitkár úr által elmondottak és különösen az elnök úr által felvetettek alapján az az ügyrendi javaslatom, hogy a költségvetési bizottság ne tárgyalja a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatot, vegye le napirendjéről, adja vissza a kormánynak átdolgozásra, és a kormány megfontolt, alapos számítások alapján terjessze azt újra a parlament elé.
A következőkkel indoklom a javaslatomat. Egy. Nincsenek meg a törvényi feltételei a törvényjavaslat tárgyalásának, ugyanis az írásbeliség törvényi előírás egy törvényjavaslatnál. Ez most hiányzik. Maga az államtitkár úr ismerte el, hogy sajnos írásban a törvényjavaslat nem áll a képviselők rendelkezésére. Kettő. Nem ismerjük az Állami Számvevőszék véleményét, hiszen ha jól értettem, elnök úr maga is itt ismerte meg a számokat. Szintén törvényi előírás, hogy az Állami Számvevőszék véleménye nélkül a törvényjavaslat nem tárgyalható. Ezek a törvényi feltételek.
A tartalmi feltételekről, azt hiszem, hosszasan nem kell beszélni, ugyanis mindössze nem ismertek a költségvetés bevételi számai, nem ismertek a kiadási számai, nem ismert a költségvetés hiányszáma, nem ismert a tervezett infláció mértéke, nem lehet tudni, hogy mennyi lesz a gazdasági növekedés, csak ma lehetett hallani 1,2 százalékot, 0,5 százalékot, 1 százalékos és -1 százalékot. Nem hallottunk az államtitkár úrtól arról, hogy a 3 százalékos jegybanki alapkamat-emelés valójában milyen hatással van a költségvetésre, tehát az adósságszolgálat tekintetében nem ismerjük a számokat. Nem hallottunk arról, hogy a finanszírozási nehézségek, miután az államkötvényeket nem tudják lejegyeztetni most már hosszú ideje, a költségvetésre milyen hatással van, nem tudjuk azt, hogy a Nemzetközi Valutaalappal valójában milyen megállapodás születik, a hitelkeret valójában milyen hatással van a költségvetésre, van-e annak költsége, hogyan épül be a költségvetésbe.
Megmondom őszintén, államtitkár úr, le vagyok döbbenve, mert az InfoRádióból többet lehetett megtudni, mint itt az ön szóbeli előterjesztéséből. Ön nem szólt például arról, hogy az Európai Bizottság a mai napon jelentette be, hogy egy úgynevezett magyar támogatási csomagot készít elő, amelyet vagy ma, vagy a holnapi napon fognak jóváhagyni. Ön erről egy árva szót nem mondott. Jó lenne megismerni, hogy ez milyen hatással van a 2009. évi költségvetésre. Aki ma azt mondja erre a költségvetésre, hogy ez tárgyalható, az valószínűleg nincs minden információ birtokában, inkább politikai indítékai lehetnek arra, hogy ezt most tárgyaljuk. Az a véleményem, hogy sokkal jobb az országnak egy nyílt, őszinte, a bajokkal, a valósággal szembenéző költségvetést elfogadni akár később, mintsem olyat, amely valótlanságokat, hazug számokat tartalmaz, és amely már az elfogadás pillanatában is teljesíthetetlen. Fogadott már el az Országgyűlés ilyen költségvetést, láthattuk, hogy milyen következményei lettek.
A javaslatom tehát még egyszer: a bizottság szavazzon arról, hogy vegye le napirendről a 2009. évi költségvetés tárgyalását, és adja vissza a kormánynak.
ELNÖK: Köszönöm. Tekintettel arra, hogy ügyrendi javaslatról van szó, minden frakciónak van két percben lehetősége, ha kíván, hogy az ügyrendi javaslathoz hozzászóljon, észrevételt tegyen. Hargitai János jelentkezik, meg is adom a szót.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ügyrendi javaslattal egyetértek, de azt is hozzátenném, ha úgy tetszik, mint szakbizottság kötelezzük magunkat egy ilyen forgatókönyv esetén arra, hogy teremtsük meg az összes olyan feltételt, hogy a parlamentben lehetőség legyen határidőre költségvetést alkotni. Arra is figyeljünk, amit az Állami Számvevőszék elnöke mondott. Ő idedobta a labdát, hiszen gyakorlatilag nincs mit értékelnie. Egy mozgó költségvetésre lövünk, mert volt egy, amit visszavontak, egy másikat beterjesztettek, és ezt is alapvetően át kell írni. Tudjuk jól, hogy mi hangzott el az ötpárti megbeszélésen. Komolytalanok vagyunk, ha elkezdjük tárgyalni azt a költségvetést, amit át fogunk írni, és nem kicsit, alapvetően át fogjuk írni. Nem mindegy, hogy 1,2 százalékos növekedéssel kalkulálunk, vagy -1 százalékkal kalkulálunk, hogy csak egy tételt említsek.
Ugyanakkor a parlament nem hozhatja magát abba a helyzetbe, hogy ne lehessen az év végéig költségvetés, mert azt a bizalomvesztést, amit ez az ország már elszenvedett, ráadásul Ukrajnával és a jó ég tudja, kivel kerültünk egy platformra, kordában kell tudni tartani. Az ötpártin elhangzott, államtitkár úr, hogy a Pénzügyminisztérium bármilyen számtanra három nap alatt rákészül, ha látják a makropályát, átalakítják a költségvetés számait. Semmi nem múlik azon, hogy jövő héten előttünk legyen egy költségvetés, és érdemben tárgyaljunk erről. Ez nem időveszteség, csak komollyá teszi a dolgot. Államtitkár úr azt mondta, hogy a kormány a legnagyobb nyitottságot képviseli, kisebbségben lévén, hogy igazodjon az ellenzéki többséghez is. Ha ez így van, akkor fontolja meg a kormány, és hozzon minket olyan helyzetbe, hogy ne arról kelljen beszélnünk, ami nincs előttünk, amit az InfoRádióból az ötpárti egyeztetésekről tudunk. Tehát támogatom az ügyrendi javaslatot.
ELNÖK: Tovább hozzászólás? Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A javaslat tartalmi részével egyetértek, hiszen már a benyújtás pillanatában, illetve rá három nappal aktualitását vesztette a második verzió is. A kérdésem államtitkár úrhoz, hogy képes-e a Pénzügyminisztérium egy olyan új változatot a parlament asztalára tenni, ami lehetővé teszi, és itt kapcsolódnék Hargitai János képviselő úrhoz, hogy ebben az esztendőben legyen elfogadott költségvetése, vagy elfogadható költségvetése a Magyar Köztársaságnak. Mert ahogy elnök úr mondta, ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Tehát a döntés ettől függ.
ELNÖK: Horn Gábor!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk mindannyian, szinte megoldhatatlan helyzetbe. Annak sok értelmét nem látom, hogy az előttünk lévő verzió vitáját kezdjük el, mert erről már nincs szó. Annak, hogy most hosszas vitát folytassunk egy olyan költségvetési javaslatról, amiről ma hallottunk a médiumokból, szintén semmi értelme. Ez szinte kezelhetetlen helyzet. Nyilván miután maga Keller államtitkár úr is azzal kezdte, hogy nem ez az, amiről szó van, erről beszélni eléggé felesleges és képmutató dolog lenne. Ugyanakkor mindannyiunk felelőssége az, hogy az országban ne történjen semmi, ami árt a jelenlegi nagyon ingatag helyzetnek. Éppen ezért tartózkodnék a procedurális kérdések önmagában történő lebegtetésétől, mert ezek nem jelentenek megoldást. Azt is rögzítenem kell, hogy az országnak nem egyszerűen költségvetésre van szüksége, hanem egy jó költségvetésre. Persze, mondhatjuk azt, hogy költségvetés, költségvetés, költségvetés, de sajnálatos módon egy ilyen nehéz helyzetben különösen nagy jelentősége van, hogy ez a költségvetés működőképes költségvetés legyen.
Most nem akarok én is azzal példálózni, hogy megmondtuk, én magam itt, a bizottság ülésén jeleztem ezelőtt 2-3 héttel, ha jól emlékszem, nagy morgás is volt a kollégák között, hogy ez a költségvetés 0 vagy mínusz százalékos lesz. Még hazaárulónak is minősítettek egymás között, nyíltan nem, hogy rombolom az ország tekintélyét. Hát most itt tartunk. Egyébként szeretném jelezni, hogy én a -1 százalékot már most is egy kicsit optimistának tartom, tovább rombolva az egyébként is ingatag helyzetet, de ez most egy másik kérdés. Ezt majd meglátjuk.
Tehát azt kérdezem, bizonyos értelemben Herényi Károllyal egyetértve, hogy tudunk-e olyan megoldást, ami nem azt jelenti, hogy a költségvetési bizottság úgy dönt, hogy nem tartja alkalmasnak általános vitára ezt a költségvetést, mert ennek látom a veszélyét a továbbiakban, hanem a kormány tesz olyan javaslatot, ami lehetővé teszi számunkra, hogy érdemben, valódi tartalommal vitassunk meg egy létező költségvetést. Ennek sokféle módja lehet. Lehet olyan módja, hogy arra kéri a kormány a költségvetési bizottságot, hogy halasszuk el ezt a vitát, és nyújtsa be azokat az elemeket, amelyeket kell. Mindenféle megoldás lehet. De én, még egyszer mondom, azért, mert nem akarnék ebből procedurális kérdést csinálni, mert az árthat mindannyiunknak, nem azt javaslom, hogy szavazzunk arról, hogy ez alkalmatlan, hanem kérjük arra a kormányt, hogy tegye lehetővé az érdemi, valódi vitát egy érdemi és valódi költségvetésről, reményeim szerint jó költségvetésről.
ELNÖK: Ha jól figyeltem, úgy értelmeztem, hogy ez egy másik ügyrendi javaslat, amit Horn Gábor mondott. Először a Tállai-javaslatról futnánk egy kört. Katona Kálmán, bocsánat Katona Béla jelentkezett.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Köszönöm, Varga József elnök úr, a szót. Nem szeretnék arra hivatkozni, hogy a Házszabály szerint ügyrendi javaslattal napirendet módosítani nem lehet, mert úgy gondolom, ez nem köti az elnök urat. Nem szokták betartani a Házszabályt, ha éppen úgy kívánja az érdekük. (Mádi László: Nem a napirendet módosítja.) De éppenséggel napirendet módosítunk, képviselő úr. Ugye, ez most az ön két percéből telik, nem az enyémből?
ELNÖK: Kérem, hogy Katona Béla urat kövessük nagy figyelemmel.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Javaslom először is, hogy ezt nézzük meg. Másodszor való igaz, hogy ez rendkívüli helyzet. Én magam 18 éve vagyok képviselő, ilyen helyzetben költségvetést tényleg nem kezdtünk el tárgyalni. De azt is elmondhatjuk, hogy ez alatt a 18 év alatt egyetlenegy ilyen pénzügyi, gazdasági válság nem volt a világban, ami most történik körülöttünk. Persze, szó lehet arról, és számon lehet kérni a kormánytól, hogy miért nem terjeszt be egy teljesen előkészített fix költségvetést. Valóban én is sokkal jobban szeretnék egy ilyet tárgyalni, csak éppen az a helyzet, hogy a világ naponta mozog körülöttünk. Őszintén szólva, nagyon elkeseredve hallottam itt egy-két hozzászólást, mert végre hosszú hetek óta az első pozitív elemek ma jelentek meg a magyar gazdaság környékén. Ma volt először az, hogy emelkedett a tőzsde, erősödött a forint, talán az én ízlésem szerint még egy kicsit túl is erősödött. Aki nagyjából ismeri a körülményeket, a bizottság valamennyi tagjának ez a dolga, mivel költségvetési és pénzügyi bizottság vagyunk, tudja, hogy ezt a picit megerősödő bizalmat elveszíteni nagyon könnyű.
A Számvevőszék elnöke is elmondta itt nekünk, hogy természetesen neki is vannak kifogásai ezzel a költségvetéssel a kapcsolatban. Ha most visszaadnánk a kormánynak, és egy újabb változatot terjesztene be 3 nap múlva, még mindig egy sor módosító indítványt kéne benyújtani, mire ez a költségvetés elfogadásra kerül a parlamentben. Hiszen ha csak azt a két elemet alaposan és komolyan megvizsgáljuk, amit elnök úr mondott, hogy ők úgy látják, hogy a bevétel még a mostani javaslatban is túlméretezett, mert a feketegazdaság szürkítése vagy fehérítése nem fog ennyi eredményt hozni, vagy hogy még egy kicsit több tartalék kéne ahhoz, hogy biztonságban legyünk, csak olyan költségvetést szabad elfogadni. Ez egy abszolút lehetetlen elvárás a jelenlegi gazdasági szituációban, hogy egy olyan költségvetés kerüljön be, amire politikai szándéktól függetlenül bármilyen képviselő egyértelműen rábólinthat. Nem lesz ilyen költségvetés az idén. Nagyon kemény munkát kell a parlamentben végezni módosító javaslatokkal, hogy mire december végén elfogadjuk a költségvetést, az olyan legyen, ami az ország működőképességét a jövőben is biztosítani tudja.
Nagyon kérem a tisztelt bizottsági tagokat, hogy amikor szavazunk erről az ügyről, amiről egyébként nem lehetne, akkor vegyék figyelembe azt, hogy azt a nagyon kis törékeny bizalmat egy pillanat alatt el lehet veszíteni. Függetlenül attól, hogy éppen melyik oldalon ül egy képviselő, nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolja, hogy ezt kockáztathatjuk obstrukcióval.
ELNÖK: Képviselő úrnak is csak két perc állt rendelkezésére, de azért igyekeztem nem félbeszakítani. Megjegyzem képviselő úr, hogy a Házszabály rendelkezése értelmében van lehetősége a bizottságnak szavazni erről. A Házszabály 142. §-a egyértelműen és világosan kimondja, hogy ilyen kérdésben lehet szavazni. Mádi László jelentkezett még a frakciók részéről.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Egy fikció a tárgy lényegében, hiszen olyan előterjesztés, amiről az expozét megfogalmazta a kormány képviseletében az államtitkár, nincs a bizottság asztalán. Ami szerepel, az egy másik előterjesztés. Azt vettük napirendre. Az számmal rendelkezik, tartalommal rendelkezik, normaszöveggel rendelkezik. Az államtitkár úr nem ezt a költségvetést indokolta most, hanem egy általunk ismeretlen költségvetést, ami még nincs beterjesztve, nincs száma, nem ismerjük a pontos tartalmát. Néhány paramétert elmondott a makropályára vonatkozóan, de az nem költségvetés. A költségvetés egy normaszöveg megfelelő indoklásokkal, fejezeti szintű számokkal pontosan meghatározva. Ilyen értelemben, amit Katona Béla mondott, én is 18 éve vagyok képviselő, kicsit régebben talán, mint ő, egy abszurd helyzet. Ugyanis ma olyan előterjesztésről kell szavazni, ami nincs a Ház asztalán. Erről nem tudunk szavazni. A beterjesztett törvényjavaslatról tudunk szavazni, ami viszont már nem aktuális, mert maga a kormány képviselője, az előterjesztő mondta azt, hogy... (Kovács Tibor és Katona Béla folyamatosan közbeszól.) Tisztelt képviselő úr, én meghallgattam, de elég nehéz úgy együttműködést feltételezni, ha egy higgadt véleménybe folyamatosan belebeszélnek.
Tehát a helyzet alapvetően megváltozott, és ez a költségvetés minden számát átírja, mert minden más lesz. Az infláció más, a gazdasági növekedés más, az összes adóbevétel száma más, más a bevételi főösszeg, más a hiányösszeg, mások lesznek a kiadási összegek. Egyáltalán nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az új előterjesztésről szavazni tudjunk. Akkor leszünk abban a helyzetben, ha beterjesztik azt elénk. Ez még nem történt meg. Ha most szavazunk erről, akkor az az elképesztő helyzet fog előállni, hogy lesz a Ház asztalán egy, a költségvetési bizottság által tárgyalt előterjesztés, de ez az előterjesztés okafogyott, hiszen a jelenlegi helyzet alapján nem az a kormány véleménye, mint amit a korábbi előterjesztésben kifejtett, és papírosban legyártott nekünk. Az új javaslatot majd újra kell tárgyalnia a bizottságnak, hiszen ha azt akarjuk, hogy azt fogadjuk el, akkor meg kell tárgyalni. Azt gondolom, aki akár néhány évet lehúzott ebben a költségvetési bizottságban, az tudja, hogy módosító javaslatokkal ez a költségvetés nem írható át, mert minden paramétere, amire alapozzuk a költségvetést, megváltozik. Mondom, emiatt minden részelemében új helyzet áll elő.
Tehát összességében azt kell mondjam, hogy Tállai András javaslatát támogassuk. Ezt az előterjesztést vegyük le napirendről, várjuk meg a kormány javaslatát, ami az expozénak megfelelő írásos javaslat, azt haladéktalanul kezdjük el tárgyalni a megfelelő vélemények ismeretében. Van előttünk 8 hét, ha mától számítom, 9 hét, azután a két ünnep között van még két napunk. Én dolgoztam már úgy, hogy december 30-án fejeztük be a költségvetés tárgyalását, 30 órás szavazást követően a parlamentben. Katona Béla is emlékszik talán rá. Ilyen helyzet előfordult már. Egyébként a helyzet nem abból a szempontból rendkívüli, hogy válság van, hanem hogy Magyarországon ilyen állapotában van ebben a válságban, mert ez okozza a problémát. Hiszen a környező országokban nem kell ilyen rendkívüli helyzetet átélni, mert nem tették tönkre az országot. Igenis, a tőzsdeesés tekintetében mi küszködtünk ilyen helyzettel az orosz válság idején, csakhogy akkor az ország egy kicsit jobb állapotban volt, és a kormányzás oldaláról is volt koncepció arra, hogyan lehet megoldani a problémákat.
Röviden megismétlem, a Fidesz-frakció álláspontja az, hogy várjuk az új javaslatot, és partnerek vagyunk abban, hogy ezt a javaslatot a lehető leggyorsabb ütemezésben a parlament költségvetési bizottsága és majd a parlament tárgyalni tudja, mert nekünk is az az érdekünk, hogy költségvetés szülessen ebben az évben, egyetértve Horn Gáborral, nemcsak reális, hanem jó költségvetés szülessen. Ez az igény hajt bennünket, de ebben a helyzetben nem tudjuk elvégezni ezt a feladatunkat. Rossz munkát pedig nem szabad végezni, mert az bizalomromboló, és nagyobb zavarodottságot okoz, mintha egy tiszta helyzetben mondjuk azt, hogy az új előterjesztést új írásbeli előterjesztésnek kell kísérnie, mert anélkül nincs költségvetés, nincs miről tárgyalni. Okafogyott a beszélgetésünk. Érdekes, izgalmas beszélgetés, de nem tud megfelelő eredményre jutni, és a parlament költségvetési bizottságát tiszteljük meg annyiban, hogy a parlamenti jogkörében megfelelően láthatja el a feladatát. Köszönöm szépen.
Döntés az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Köszönöm. Akkor szavazás következik Tállai András ügyrendi indítványáról, amely szerint, ha jól fogalmazom meg, a bizottság most vegye le napirendjéről a törvényjavaslat vitáját. (Herényi Károly jelentkezik.) Egyszer lehet hozzászólni, képviselő úr, elnézést. (Herényi Károly: Egy kérdést tettem fel.) Az utána következik. Az eljárásmód az, hogy a javaslatról mindenki elmondta az álláspontját, erről döntünk, és utána lehet kérdezni a kormány képviselőjétől. Tehát az ügyrendi indítványról szavazunk. Kérdezem, ki támogatja az indítványt. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Nemmel szavazott? Tizennégy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát elvetette az indítványt.
Dr. Hargitai János ügyrendi javaslata
Horn Gábornak volt egy ügyrendi kérdése az államtitkár úrhoz, ami úgy fogalmazható meg, hogy nyilatkozzon arról a Pénzügyminisztérium képviselője, hogy képesek-e olyan költségvetési javaslatot beterjeszteni, amit az év végéig elfogadhat a parlament. Államtitkár úré a szó.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnálom, hogy az előbbi ügyrendi szavazáshoz nem fűzhettem véleményt, hiszen...
ELNÖK: Hadd szóljak közbe, államtitkár úr, a Házszabály nem engedi meg, hogy részt vegyen a vitában. De azért adtam most szót, hogy elmondja a véleményét, amennyiben ezzel élni kíván.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Szeretném világossá tenni, elnök úr, hogy az első mondatom úgy hangzott, le van írva, ezért vissza tudom olvasni, hogy a mai helyzetben szóbeli kiegészítést fűzök egy új változatban benyújtott költségvetéshez. Két lehetőség kínálkozott. Az egyik, hogy nem veszek tudomást arról, ami az elmúlt napokban történt, és beszélek a benyújtott javaslatról, utána megfogalmazzák az ellenzéki képviselők azt a kritikát, hogy a realitásoktól elszakadva nem beszéltem arról, amiről kellett volna beszélni. Azt a megoldást választottam, hogy jeleztem, valószínűleg más tartalommal lesz az Országgyűlésben elfogadva az általunk beterjesztett javaslat.
Ami pedig a konkrét választ illeti, azt tudom ígérni, hogy az országgyűlési képviselők számára az általam megjelenített korrekciós módosító javaslatot pénteken délután eljuttatjuk az Országgyűléshez, még az általános vita megkezdése előtt. Ez tartalmazni fogja azokat az átvezetéseket, amikről beszéltem itt, illetve azok következményeit. Szerintem világos képlettel tud indulni az Országgyűlés. Egy számot nem mondtam, a makropálya bevételi következménye 323 milliárd forinttal kisebb. Sajnálom, hogy ezt nem mondtam el. De ily módon, ha ezt is tudják a képviselők, gyakorlatilag a teljes ismeretek birtokában vannak, hogy milyen irányban gondolkodunk a korrekciót illetően. Vagy a realitásokból indulunk ki, vagy nem. Tehát azt tudom felajánlani Horn, illetve Herényi képviselő úr kérésére, hogy az általunk ismert módosító javaslatokat megjelenítjük pénteken délutánig, amit eljuttatunk a képviselőkhöz. Azt kérem, hogy induljon el jövő héten a vita.
ELNÖK: Befejezte, államtitkár úr? (Jelzésre.) Köszönöm szépen. Herényi Károlyt kérdezem, hogy fenntartja-e a kérdését. (Herényi Károly: Megkaptam a választ, elnök úr, köszönöm.) Megkapta. Hargitai János következik.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Azért Házszabálysértő, amit teszünk, persze ez nem szokott minket különösebben megingatni abban, hogy végigmenjünk azon az úton, amin elindultunk, mert az Állami Számvevőszék kardinális jogosítványa, hogy az álláspontja nélkül költségvetést beterjeszteni nem lehet. Az ÁSZ-nak nem lehet álláspontja egy ma nem létező költségvetésről. Amiről beszélünk, arról nincs. Azért vegyük valamilyen szinten komolyan ezt az ügyet. Hogy önmagunkat nem vesszük komolyan, az rendben van, de akkor vegyük az Állami Számvevőszéket komolyan, az Országgyűlés ellenőrző szervét, kérjünk egy olyan költségvetést, amit az Állami Számvevőszék ellenőriz. Három nap alatt ezt elkészíti, és meggyőződésem, hogy dolgozik ezen. Nem is kell hozzá három nap, meg fogják csinálni 24 óra alatt, mert napok óta tudják ezeket a számokat. Biztos vagyok benne, hogy az Állami Számvevőszék is megoldja a lehetetlent, és arról nekünk a jövő héten valamit mondani fog.
Ezért az ügyrendi javaslatom az, hogy érzékenységet se sértsünk, ne rúgjunk öngólt, Horn Gábor mondataira figyelni akarok, hogy mi most a költségvetés vitáját elindítottuk, de függesszük fel ezt a vitát azzal, hogy lássuk a számokat. Ezzel most nem azt üzenjük a külvilágnak, hogy megállítottuk a kormány törekvéseit, hanem egyszerűen esélyt adtunk arra, hogy komolyan vegyen minket, mi a kormányt és az Állami Számvevőszéket. A jövő héten a valós számokkal nyugodtan folytathatnánk a vitát, és semmilyen sérelem senkit nem érne. Tehát nem arról van szó, hogy elutáljuk az egészet, hanem felfüggesztjük most ezt a napirendi pontot, és akkor folytatjuk, amikor a valós számokat látjuk.
ELNÖK: Csak emlékeztetem képviselő urat, hogy az előbb erről is szavaztunk. Tállai András is ugyanígy a vita felfüggesztését javasolta, nem a befejezését. Amennyiben ragaszkodik hozzá képviselő úr, újra tudok szavaztatni a kérdésről, ennek semmi akadálya nincs. (Dr. Hargitai János válaszol.) Többen jelentkeznek. Horn Gábor nem erősíti meg ügyrendi javaslatként az előbb elhangzottakat, hanem Hargitai János javaslatával ért egyet. Értelmezhetem így, képviselő úr?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Tartalmilag lehet így is értelmezni. Én azt javasoltam, hogy arra adjon a kormány választ, hogy lát-e olyan megoldást, ami nem hozza létre azt a helyzetet, hogy a bizottságnak arról kell döntenie, hogy alkalmatlannak tartja a most benyújtott törvényjavaslatot vitára, mégis keretek között tartható a vita. Erre hallhattunk egy javaslatot Hargitai képviselőtársamtól, mert erre vonatkozott a kérdésem. Magam azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben alkalmazkodnunk kell, mindegy, hogy ezt a helyzetet mi hozta létre. Nyilván pro és kontra tudunk vádaskodni, elnézést kérni, ráhúzni erre, arra, amarra. Valamikor oda is elérkezünk. Most az a kérdés, hogy van-e olyan megoldás, ami alapján a bizottság, illetve az ÁSZ álláspontot tud kialakítani, de nekünk nem kell olyan helyzetet teremteni, ami tovább növeli az egyébként is létező bizonytalanságot. Erre vonatkozott a kérdésem, és azt fenntartom, mert ha nincs ilyen megoldás, akkor a végén a legrosszabb megoldásokra is igent fogok mondani, mert nem akarok tovább ártani az ingatag helyzetnek. Ebből a szempontból érzem a felelősségemet, és nemcsak én, hanem az SZDSZ is.
ELNÖK: Úgy értelmeztem a képviselő úr kérdésére adott államtitkári választ, hogy képes a Pénzügyminisztérium ilyen anyagot prezentálni. Közben Katona Béla képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, megadom a szót.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Szívem szerint azt mondanám, hogy szó szerint kéretik újra jegyzőkönyvbe venni azt, amit az előbb elmondtam. Annyit tennék hozzá, hogy módosító javaslatok ezen túl is lesznek, mint amelyek most tervezve vannak az IMF-megállapodás alapján. Jelentős módosító javaslatok lesznek, a Számvevőszék véleménye alapján is, amit már eddig elmondott. De ilyen jelentős módosításoknál a Számvevőszék újra ki fogja alakítani a saját véleményét, amit a vita során figyelembe vehetünk. Még egyszer nagyon aláhúzva szeretném felhívni a tisztelt bizottsági tagok figyelmét arra, hogy nem a szokásos politikai játszmát játsszuk, amikor itt szórakozunk egymással, hogy tudunk-e obstrukcióval egy kicsit belerúgni a kormányba. Itt azzal a nagyon vékony kis bizalommal kezdünk játszani, ami kezd kialakulni az ország irányába. Ezzel tényleg ne játsszunk. Az államtitkár úr elmondta, hogy a vita kezdetekor minden parlamenti képviselő tisztában lehet azzal, hogy ezek a módosítások, amelyeket előre jelzett, a képviselők kezében lesznek. Nem úgy fogják megkezdeni a vitát, hogy még nem tudják, milyen módosítások lesznek.
Alapvetően ezt a költségvetést nem fogják átírni ezek a módosító javaslatok. Néhány olyan elemre térnek ki, amelyek a hiánycélt, a kiadásokat jelentősen módosítják, de a fejezeti költségvetéseket szinte nem is fogják érinteni. Nem igaz az az érv sem, hogy ezt a költségvetést nem lehet tárgyalni. A módosító javaslatokat figyelembe kell venni. Nagyon kérem még egyszer a bizottság tagjait, hogy ne játsszunk a tűzzel.
ELNÖK: Nem kell dramatizálni a helyzetet, képviselő úr. Nyilván a kollégák majd hozzászólnak ehhez a kérdéshez is. Tállai András jelentkezett.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Ha jól értem, egy újabb ügyrendi javaslathoz lehet hozzászólni. Én inkább kérdést kívánok feltenni Katona Bélának. Itt van a költségvetési törvényjavaslat. Az 1. § arról szól, hogy mennyi a bevételi főösszeg, a kiadási főösszeg és a hiány. Ön tudja, hogy mennyi? Annyi, amennyi ide van írva? Vagy miről fog szavazni az, aki meg akarja szavazni ezt a törvényjavaslatot? Úgy teszi fel az elnök a kérdést, hogy szavazzunk arról a költségvetési törvényjavaslatról, amelyet Keller László államtitkár úr most szóban ismertetett? Mert így rendben, így szavazzátok meg. Ez egy felelős képviselői magatartás. És még hozzáteszi az elnök úr azt is, hogy amelyet az Állami Számvevőszék elnöke abban a pillanatban hallott, amikor az államtitkár úr itt szóban elmondta? Mert ha így teszi fel szavazásra, és azt mondja a bizottsági többség, hogy így általános vitára alkalmas, ám legyen, ezért nyilván vállalni kell majd a politikai felelősséget. Aki ezt így megszavazza, lelke rajta. Megszavazták már itt sokan az elmúlt hat év költségvetését is, és még egyetlenegy költségvetés nem teljesült úgy, ahogy az a tervezetben benne volt.
Azt gondolom, a felelős képviselői magatartás az, ha most azt mondja a bizottság, hogy nem tudja tovább tárgyalni a nem létező költségvetési javaslatot. A szóban elhangzott véleményt nagyon megköszönjük az államtitkár úrnak, valóban nagyon igyekezett 35 percen át meggyőzni bennünket arról, hogy minden rendben van, de amit elmondott, még az is változhat. Ez nem törvényjavaslat. Ez egy államtitkári előadás volt, hogy milyen drámai a helyzet, és a képviselők megértését kéri. Így nem lehet felelős képviselői döntést hozni. El kell fogadni Horn Gábor vagy Hargitai János javaslatát, ami arról szól, hogy függesszük fel a vitát, és amikor a kormány előáll a reálisnak mondott számokkal, és azt véleményezte az Állami Számvevőszék, akkor folytassuk. Ha ez a parlamentben egy hét csúszást jelent, akkor attól még decemberben lehet költségvetése az országnak, ha a parlament többsége úgy akarja. De azt is el kell fogadni, ha a parlament többsége nem úgy akarja, hogy legyen költségvetés, mert a demokrácia ilyen. És ha valakivel nem értünk egyet, attól azt még meg kell hallgatni, és el kell fogadni a véleményét. (Kovács Tibor: Meghallgattuk, de nem fogadjuk el.)
ELNÖK: Herényi Károly jelentkezett.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen. Katona képviselő úr szerintem most jogtalanul vádolja az ellenzéki képviselőket, mert tartalmilag és formailag is igazuk van. Amit Hargitai János mondott, az egy ésszerű kompromisszumos javaslat, erre a helyzetre ennél jobb megoldást most nem lehet kitalálni. Ha felfüggesztjük az előttünk fekvő, tárgyalhatatlan előterjesztés tárgyalását, péntekre a kormány a saját javaslatát előterjeszti, amit a Számvevőszék vasárnap délutánra minősíteni képest, akkor vasárnap délután egy rendkívüli bizottsági ülésen lefolytathatnánk a normális vitát arról a javaslatról, ami egyébként nincs előttünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Dancsó József jelentkezett.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. (Kovács Tibor: A Fidesz többször nem szólhat.)
ELNÖK: Mindenkinek szót adok, képviselő úr. Ez egy ilyen bizottság. (Kovács Tibor: Ügyrendi javaslatról szól a vita.) Ügyrendi javaslat volt képviselő úr szerint? Jó. Az elnök meggyőzhető, úgyhogy Dancsó József most nem kap szót, elnézést, képviselő úr.
Akkor szavazunk a Hargitai János által megfogalmazott ügyrendi javaslatról. Ehhez csak egy elnöki megjegyzést fűznék. Október 17-én jelentette be miniszterelnök úr, hogy készül egy megállapodás az IMF-fel. Most október 28-a van. Tizenegy nap alatt azért lett volna módja arra a kormánynak, hogy bennünket legalább a módosítások irányáról tájékoztasson.
De szavazás következik. Kérdezem tehát, ki az, aki egyetért a Hargitai János képviselő úr által megfogalmazott ügyrendi javaslattal. Dátumában is pontosítsunk, képviselő úr, hogy mikor kerüljön sor erre a bizottsági ülésre?
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Csak azt kérem, hogy függesszük fel a vitát. Amint a kormány átírja a költségvetést, azonnal ülhetünk. Elnök úr összehívhatja a bizottságot nagymise alatt is, nincs jelentősége, hogy mikor ülünk.
Döntés dr. Hargitai János ügyrendi javaslatáról
ELNÖK: Nagy örömmel teszem meg, ha erre sor kerülhet. De most szavaznunk kell. Tehát kérdezem, ki az, aki Hargitai János képviselő úr napirendi pont felfüggesztésére vonatkozó ügyrendi indítványát támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhárom. Nem ért vele egyet? Tizennégy. Tartózkodott? Kettő. Ez sem kapott többséget.
A Fidesz-frakció képviseletében javaslatot tennék arra, hogy egy egyórás szünet következzék, és kérjük, hogy amennyiben lehetséges, a kormány legalább egy tájékoztató papírt adjon a képviselőknek ahhoz, hogy az érdemi tárgyalást folytatni tudjuk. Úgyhogy most fél 4 van, fél 5-kor folytatjuk a bizottság ülését.
(Szünet 15 óra 30 perctől 16 óra 35 percig.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk ülésünket. Kérdezem államtitkár urat, hogy tudott-e a bizottság számára bármilyen írásos anyagot hozni, amely a költségvetési törvény vitájában valamilyen segítséget, vagy eligazítást adna a képviselők számára.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek öntől, hogy a szünet előtt nem volt lehetőségem elmondani azt, hogy nem áll módomban olyan írásművet készíteni, amit ön kért. Továbbra is azt az ajánlatomat tartom fenn, miután a tárgyalások folyamatban vannak, hogy a tárgyalások befejezését követően pénteken délután írásban a képviselők azokat a módosító javaslati irányokat, amelyeket most szóban megfogalmaztam, meg fogják kapni úgy, hogy az általános vitára fel tudjanak készülni. Szeretném kifejezni azon készségemet, hogy a kormány kész még az általános vita előtt tárgyalni a módosító javaslatokról, de kérem, hogy az általános vitát most folytassa le a tisztelt bizottság.
ELNÖK: Hát, ha nincs írásos anyag, anélkül folytatjuk a bizottság munkáját. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Horn Gábor!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Félig-meddig ügyrendi a javaslatom, mert a helyzetet szinte megoldhatatlannak látom, ahogy azt jeleztem is már. A bizottság döntsön arról, hogy beengedi-e a parlamentbe a költségvetést, mert nagyjából ez az, amit most el tudnék dönteni. Ebben a helyzetben, az ország jelenlegi gazdasági helyzetét látva döntsünk arról, hogy beengedjük a parlamenti keretek közé ezt a költségvetési javaslatot, ugyanakkor várjuk el a kormánytól, hogy a most hallott dátumig, péntek estig nyújtsák be az IMF-megállapodás következtében szükséges módosításokat, hiszen ezeket most nem is tudjuk pontosan, mert a megállapodás még nincs meg. Ennek véleményezésére az Állami Számvevőszéknek ebben az esetben, a rendkívüli helyzetre való tekintettel módja nyílhat, ha ezt az Állami Számvevőszék tudja vállalni. Nem tudom, erre mód nyílik-e ilyen esetben, és ennek a csomagnak, ami az IMF-szerződés utáni helyzetet kezeli, kellene akár a hét végén a költségvetési bizottságban egy vitát lefolytatni, ami előkészíti a jövő heti általános vitát.
ELNÖK: Kovács Árpád elnök úr!
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Az Állami Számvevőszék ebben az esetben véleményt tud nyilvánítani a módosító indítványokról, és természetesen véleményt is nyilvánít, bár az eddigi költségvetési vitákban ez nem volt jellemző, a benyújtott anyagról mondtuk el az álláspontunkat, a benyújtott anyag megalapozottságáról. Azt el tudjuk mondani, hogy a benyújtott módosító indítványokról mi a véleményünk. Ez természetesen nem egyenértékű, ahogy a pénteken benyújtandó anyag sem egyenértékű egy visszavont és strukturáltan újra benyújtott törvényjavaslat komplett véleményezésével. Nem tudom, hogy a főszámokon túl milyen mértékű belenyúlás lesz a költségvetésbe, de a benyújtott anyagnak van egy olyan jellemzője, hogy sem a társadalmi hatásmechanizmusokat, sem a szinergiákat, sem a minisztériumi következményeket nem tudja kezelni. De nem akarom a véleményünket megelőlegezni, mert lényegileg ezek a pontok kell hogy szerepeljenek benne, jelezve, hogy ez egyáltalán működőképes legyen, mit kell annak érdekében kiszámítani, hogy a parlament megfelelő, méltó döntést tudjon hozni.
A fő kritikánk eddig az volt, hogy a különböző anyagok megalapozottsága, annak kiszámítása, hogy milyen hatásmechanizmusokat indít el a kölcsönhatásokat tekintve, a benyújtott költségvetési javaslatból hiányoztak. Arról, hogy ezek a számok azokhoz a kockázatokhoz hogyan viszonyulnak, amelyeket említettem, természetesen véleményt fogunk nyilvánítani. Ha a bizottság igényli, akkor a bizottság ülése előtt írásban is szétosztjuk ezt a véleményt. Volt már erre példa. De akkor csak arra a néhány tételre tudunk reagálni, jelezve mindazokat a hiányokat, amikről nem hallottunk most itt, például a tartalékokra vonatkozóan nem hallottunk itt államtitkár úrtól nyilatkozatot. Az Állami Számvevőszék markáns véleménye a tartalékok átírása, és a véleményben az Országgyűlést arra kérjük, hogy saját hatáskörében döntsön a tartalékok megemeléséről. Rajtunk nem fog múlni, ha úgy dönt az Országgyűlés költségvetési bizottsága, hogy adjunk véleményt ebben a kérdésben, de ez nem azonos értékű azzal, elnézést, hogy ezt hangsúlyoznom kell, mintha egy visszavont és újra benyújtott költségvetéshez bizonyos időráfordítással véleményt alakítanánk ki.
Konzekvens szeretnék maradni magamhoz, a hozzászólásom elején elmondtam, hogy ha a bizottság igényli, és ez egy kicsit közelít a költségvetési hivatal véleményszerepkörének kérdéséhez, a módosító javaslatok megalapozottságával kapcsolatban megpróbálok reagálni ezekre a kérdésekre azok között a határidők között, amik adottak, és azok között a korlátok között, amik fennállnak, hiszen kollégáim már más feladaton dolgoznának, ha most nem ilyen lenne a helyzet. Elnézést, elnök úr, hogy hosszabb voltam.
ELNÖK: Nyugodtan, elnök úr, mert olyat, hogy félig-meddig ügyrendi javaslat, nem ismer a Házszabály, tehát erről nem kellett megkérdeznem a frakciókat. Képviselő urakat kérdezem, a bizottság tagjait, hogy kívánnak-e hozzászólni Horn képviselő úr felvetéséhez. Hargitai János!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Csak azt szeretném rögzíteni, persze egy fő képviseli a mi frakciónkat, hogy mindenki azt csinál, amit akar, én a vitában érdemben nem kívánok részt venni, mert nincs miről beszélnünk. Újra nyomatékosítom, hogy amit teszünk, az ÁSZ véleményezési lehetőségének kiüresítése. Ehhez asszisztál a bizottság. Azt gondolom, hogy itt nyugodtan álljunk meg, akinek ebben felelőssége van, az viselje ennek a terhét.
ELNÖK: Katona Béla!
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Ez biztosan én vagyok és a többi, ezen az oldalon ülő képviselő. Számunkra az a javaslat, amit Horn Gábor tett, hogy első menetben a költségvetés általános vitára való alkalmasságát állapítsuk meg, elfogadható, úgy, hogy még a hét végén, a pénteki elkészítés után a megállapodás utáni módosító javaslatról külön tárgyaljon a bizottság. Adott esetben ennek az is lehet a végeredménye, miután a kormány már nem nyújthat be módosító javaslatot a költségvetéshez, ha ennek a megalapozottsága jónak tűnik, akár bizottsági módosító indítványként kerülhet be a parlament elé. Ezt a kétlépcsős megoldást támogatjuk, és azt hiszem, ez elég korrekt. Azt meg külön köszönjük az Állami Számvevőszéknek, hogy egy ilyen gyors közreműködést vállalt. Ez azt mutatja, a Számvevőszék is érzi, hogy ez most nem a normál helyzet, különben sokkal keményebben fogalmazna elnök úr, ahogy azt megszoktuk tőle.
ELNÖK: Ha több hozzászólás nincs (Nincs jelentkező.), Keller államtitkár urat kérdezem, kíván-e az elhangzottakra reagálni. Nem. Elnök úr?
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Hangsúlyozom, ez nem az Állami Számvevőszék megalapozottsági jelentése. Ha a parlament úgy dönt, nekem az a kötelességem, hogy kollégáimmal együtt rendelkezésre álljak.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Akkor döntenünk kell az általános vitára való alkalmasságról. Arra szorítkozom, ami a napirendben szerepel, tehát a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról lehet dönteni, T/6571. szám alatt. Kérdezem, ki az, aki ezt általános vitára alkalmasnak találja? (Szavazás) Tizenhat. Aki nem találja alkalmasnak? Tizenegy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A jegyzőkönyvben rögzíteni kívánom, azért nem vettem részt a szavazásban, mert Házszabálysértőnek tartom ezt az eljárást.
A bizottság többsége úgy döntött, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat. Kérdezem, ki lesz a többségi álláspont előterjesztője. Szabó Lajos. A kisebbségi véleményt Domokos László fogja ismertetni.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/6572. szám alatt. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Keller Lászlónak adom meg a szót, a napirendi pont előterjesztőjének.
Keller László szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kormány benyújtotta a 2009. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatát, amelynek gerince az államháztartási törvényen hajt végre alapvető változtatásokat a következő célok érdekében: jogorvoslati lehetőségeket bővít, jogbiztonságot erősít, az ügyfélbarát eljárást erősíti, rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé. Az Áht. módosítása az egységesítés irányába mutat, és egy koherensebb ellenőrzési rendszer képes megvalósulni.
Konkrétan csak néhány mondatban szeretném részletezni az Áht. módosításának irányait. A mostani módosítás szerint a költségvetés nem fogja visszatéríteni a hatóságoknak azt a pénzt, ami az ügyintézési határidő elmulasztása miatt adott esetben a hatóságot kell hogy terhelje. Ma van egy olyan szabály, hogy ha a hatóság mulaszt, akkor vissza kell téríteni a pénzt. Ezt eddig a költségvetés megtette, ezután nem fogja.
A második módosítási irány, hogy az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek vonatkozásában is megvalósul az egyablakos rendszer.
A harmadik módosítási irány, hogy az Állami Számvevőszék megállapításaival szemben, ez mindig nagyon sok vitát eredményezett főleg a zárszámadási törvényben, megnyílik a jogorvoslati lehetőség az önkormányzatok számára.
Az Áht. módosítása rendezi a kincstári személyes adatok kezelését, új elemet hoz be a számlavezetésbe, a kincstári körbe tartozók a devizájukat kincstári számlán kötelesek vezetni. Azt hiszem, ez egy újszerű változás a kincstári rendszerben.
Az ÁHt. módosítása lehetővé teszi, hogy a múzeumoknak kevesebb díjat kelljen fizetni akkor, ha magyarországi kiállításokat rendeznek, a garanciaátalakítás miatt. Gondolom, ez majd vitát fog kiváltatni, de mi mindenképpen jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy az elkülönített pénzalapok beszámolóit az ÁSZ módszertana szerint kell elvégezni.
Az önkormányzatok irányába tett lépés megítélésünk szerint az, hogy a pótlólagos normatíva igénylésének lehetősége tovább bővül. Eddig csak júliusban lehetett igényelni, most április 30-ig is lehet még egy alkalommal. Egységessé válik a kamatfizetési kötelezettség. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy amikor az önkormányzatoknak visszafizetési kötelezettségük van, a kincstár elnöke 12 hónapra részletfizetési kedvezményt adhat az önkormányzatoknak, ezzel próbáljuk az önkormányzatok likviditását segíteni.
Értelmezzük a felülvizsgálat kezdőnapját. Tukacs képviselő úrnak volt egy javaslata, mivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de szerintem máshol is zavarta a hivatalokat, itt egy értelmezésre kerül sor.
Az Áht. rendezi a társadalombiztosítási alapoknál a céltartalék-előirányzat képzésének feltételeit. Szinkronba hozzuk az államháztartási törvényt a vagyontörvénnyel azokon a pontokon, ahol az szükséges. Végül a belső ellenőrök nyilvántartásának kiegészítésére kerül sor.
A törvénycsomagon belül sor kerül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítására. Itt kifejezetten az adminisztrációs terhek csökkentése vezet bennünket, illetve az, hogy tegyük egyszerűbbé a foglalkoztatók számára a fizetési kötelezettségek teljesítését. Más megközelítésben ez a törvénymódosítás azt jelenti, hogy különböző közterheket azonos alap után kell megfizetni. Gyakorlatilag két alap létezik majd ezután, ha ez a törvény elfogadásra kerül, ami után meg kell fizetni a közterheket.
További intézkedések a törvénycsomagon belül. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy azt a javaslatot tesszük, hogy a gyed-ben részesülők után a központi költségvetés helyett a nyugdíjbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap teljesítse, a gyed az egészségügyi alapot kell hogy terhelje.
Azon kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak, akik nem egy, hanem több elkülönült kiegészítő tevékenységet folytatnak, minden személyes közreműködés után meg kellett fizetniük a fix ehót, most az a változás, hogy csak egy ilyen személyes közreműködés esetén kell fix összegű egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A törvényjavaslatban szerepel a családi pótlék valorizálása 2009. szeptember 1-jétől. Korábban január 1-jétől volt szokásos, a kialakult helyzetre tekintettel most annak látjuk realitását, hogy 2009. szeptember 1-jétől történjen meg.
A számvitelről szóló törvény módosítását is kezdeményezzük azért, hogy a vállalkozások a szállításos repóügyeletek meghatározott körét kölcsönügyletként számolhassák el, és az átértékeléseket a vállalkozók számára kedvezően tudják elvégezni.
Rögzítésre kerül a törvénymódosításban a nemzeti civil alapprogramon belül a civil szervezeteknek juttatandó pénz értéke is. Ez egy jelentős változás a civil szervezetek számára. Korábban egy kétéves időszakban kevesebb pénzből tudtak gazdálkodni, most 7,7 milliárd forintot oszthatnak fel a civil szervezetek egymás között.
Szabályozni javasoljuk a szakképzési hozzájárulás alapjának új meghatározását, nevezetesen a társadalombiztosítási járulékalap legyen a szakképzési hozzájárulás alapja is.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását is kezdeményezzük annak érdekében, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis felállításra kerülhessen. A közbeszerzésekhez kötődő felelősségi szabályoknál ott, ahol 200 ezer forintot meghaladó kifizetésre kerül sor, a köztartozásmentes adózói adatbázis használható legyen.
Korábban több évre előremutatóan a nyugdíjak korrekciós emelését határoztuk el. Erre a korrekciós emelésre 2009. szeptember 1-jén kerül sor abban a körben, amely körre 2009-re irányozta elő a törvény a korrekciókat. Ez lényegében nyugdíjemelést jelent, de nem a szokásos emelés, hanem arra a meghatározott körre vonatkozik, amely meghatározott időben ment nyugdíjba.
A Kjt. módosítására is kezdeményezést teszünk annak érdekében, hogy a kötelező tartalékállományba helyezés, illetve a versenyvizsga elhalasztásra kerüljön.
Tisztelt Bizottság! Ezek azok a legfontosabb javaslatok és irányok, amelyeket fontosnak tartottam kiemelni. Kérem, hogy támogassák az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, ki kíván hozzászólni. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A költségvetést megalapozó törvény már hagyományosan átvette a költségvetési törvény azon szerepét, hogy egyfajta salátatörvény jelleggel változtatja azokat a jogszabályokat, amelyek a költségvetés számainak jogszabályi előkészítését vannak hivatva célozni. Bár én természeténél fogva nem szeretem az ilyen jellegű törvényeket, most mégis azt gondolom, ellentétben a korábbi időszakokban is elmondott kritikámmal, hogy valóban csekély idő állna rendelkezésre ahhoz, hogy minden szaktörvény jellegű jogszabályt időben elkezdve, végigtárgyalva már jogszabályi alapról lehessen a költségvetést előkészíteni, hiszen a gyorsan változó makrogazdasági környezet adott esetben a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány keretében is szükségessé tehető.
Tartalmában a jogszabály két nagy területre, az államháztartási törvény és az adózás rendjéről szóló törvény módosítására koncentrál. Egy kicsit tükre is a kettő egymásnak. Összességében azt gondolom, hogy egyszerűsítési és az adótörvények visszavonásából eredő, itt visszaköszönő, már ismert javaslatokról van szó. Ugyanakkor a rövidebb módosító javaslatok közül az államtitkár úr által is elmondottak mégis jelentősebbek. Különösen az e-Alap terhére történő gyed utáni járulékfizetésre gondolva, illetve a családok támogatásáról, a nyugdíjalapról szóló törvény esetében a két ellátási formának a szeptember 1-jével történő valorizálása talán az, ami a legszélesebb rétegeket érinti. Mivel úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat kellő áttekinthetőséggel mutatja be azokat a változásokat, amelyek a költségvetés megfelelő számainak megalapozását szolgálják, ezért tartalmilag is, formailag is alkalmasnak látom az általános vitára. Ezért javaslom, a bizottság is tegye ezt. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? Borsos József!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem csak egy kérdésem lenne. Államtitkár úr szerint mennyiben javítja a költségvetés helyzetét, ha megszüntetik a versenyvizsgát a köztisztviselők esetében, tehát nem az alkalmasabb emberek kerülnek kiválasztásra, illetve a kötelező tartalékállományt, ami arról szól, hogy a felmondási idő alatt, ami járandósága a köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, állást keresnek neki az állami szférán belül? A pénzt így is, úgy is ki kell fizetni. Ha ezt elhagyják, mennyiben javítja a költségvetés helyzetét, amit egyébként nagyon nagy elánnal és elég erőszakos módon annak idején Szetey Gábor úr közreműködésével vezettek be?
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Inkább csak egy kérdésem lenne, és megnyugtató választ szeretnék államtitkár úrtól kapni. Ugye, a pozitív adóslista, amiről beszélünk az Art.-tal kapcsolatban, egészen biztos, hogy jó, pontos lista lesz. Egy történetet szeretnék elmondani, nyilván név nélkül, csak a jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Ezen a héten történt, hogy egy illető kapott egy levelet az APEH-től, amelyben értesítik, hogy a májusban beadott szja-visszaigénylését sajnos nem tudják teljesíteni, mert 2003-ban elfelejtett személyi jövedelemadót bevallani. Megnéztük, természetesen adott be bevallást, tértivevénnyel. Igaz, hogy akkor egy másik megyében lakott. Azt szeretném kérdezni, ugye, az nem fordulhat elő, hogy a magyar adóigazgatásban az egyik megyében beadott bevallás a másik megyében nem fog előbukkanni a rendszerben. És mondjuk öt év után az APEH felfedezi, hogy hoppá, nem adott be adóbevallást, tehát nem lehet majd rajta a pozitív adósok listáján? Köszönöm.
ELNÖK: Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem is kérdésem lenne. Még az általános vitánál tartunk, nem a konkrét részletekbe mennék bele, de miután a költségvetés általános helyzetéről is csak bizonytalan számaink vannak, a megalapozással kapcsolatban láthatóan nincs nagy összhang abban, ami a kormány módosító javaslata lenne. Az a kérdésem, hogy hogyan kívánják megnyitni azokat a fejezeteket, törvényrészeket, amelyek túlmutatnak a megalapozás érdekében a költségvetésen, és ha szóban megkapnánk, hogy nagyjából érzékeljük, hogy ahol ténylegesen 3-400 milliárd forintos megtakarítás volt, azt milyen jogi környezetben fogja a bizottság, majd a parlament megismerni.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódna még kérdésem. Abban elég nagy egyetértés van, hogy meg kellene próbálni a segélyezés helyett a munkába állást ösztönözni. Nem látom, hogy visszajönne ez a módosítás. Ez mikorra várható, milyen körülmények között tudnánk ezt a nem elhanyagolható gazdaságpolitikai és motivációs kérdést tisztázni? Abban talán most már egyetértünk hat év után, hogy visszajutottunk ahhoz a helyzethez, hogy ma jobban megéri segélyt felvenni, mint dolgozni, és ennek a folyamatnak a megakasztása érdekében el kellene mozdulni. Ezt a megoldást hol és mikor próbálja a kormányzat hozni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még jelentkező, (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor Keller államtitkár úré a szó.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Világosan mondtam, nem arról van szó, hogy kitöröljük a rendszerből a vizsgakövetelményt, hanem elhalasztjuk a bevezetését. Ez egy negyedéves megtakarítást jelent. Van költségvetési vonzata, de nyilván a költségvetés egészéhez képest ez elenyésző. Az út a munkához programhoz kapcsolódó törvények külön törvénycsomagban fognak érkezni, nyilván olyan ütemben, hogy még december végéig meg tudja tárgyalni az Országgyűlés. Arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy úgy, ahogy az öt párt azt kérte egy megbeszélés alkalmával, azokat az adóegyszerűsítő és fehérítő javaslatokat, amelyekről szükségesnek tartották, hogy a kormány nyújtsa be, ma délután az Országgyűléshez benyújtottuk. Tehát lesz még egy törvénycsomag, amely elő fogja segíteni a költségvetés teljesülését, az úgynevezett adótörvények csomagja. Nagyon remélem, hogy ezt is kellő időben az Országgyűlés el fogja tudni fogadni, miután abban egyetértés mutatkozott a pártok között, hogy a korábban benyújtott, majd visszavont törvénycsomagnak erre a részére mindenképpen szükség van. A bérekkel összefüggő törvénymódosításokat benyújtjuk a parlament ügyrendjének megfelelően, módosító javaslatok formájában.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Ha nincs több hozzászólás (Nincs jelentkező.), akkor szavazhatunk az előterjesztés vitára való alkalmasságáról. Kérdezem, ki az, aki a T/6572. számú törvényjavaslatot általános vitára való alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Nem találja alkalmasnak? Tizenhárom. Tartózkodott? Kettő. A bizottság többsége nem találta általános vitára alkalmasnak. Kérdezem, ki lesz a többségi vélemény előadója. Tállai András. A kisebbségi véleményt majd Kékesi Tibor ismerteti. Köszönöm. Ezzel végeztünk.
Áttérünk a következő pontra, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatra, T/6573. szám alatt. Köszöntöm Aradi Zsolt főosztályvezető urat a Pénzügyminisztériumból. Megadom a szót szóbeli kiegészítésre.
Aradi Zsolt szóbeli kiegészítése
ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat a közpénzügyi törvénycsomag része, de nem egyszerűen formálisan, annyiban, hogy ez is, az is a közpénzügyekről szól, hanem tartalmi kapcsolat van a kettő között. Vagyis ez a törvénycsomag a mikrofolyamatok oldaláról támogatja azokat a makrofolyamatokat, amelyeket a parlament előtt lévő közpénzügyi törvénycsomag szándékozik kialakítani. Tartalmi szempontból ez a törvény, amely, majd látni fogjuk, több törvényből áll, az államháztartás vitelével foglalkozó, azt felvállaló jelenlegi államháztartási törvény egy lényeges fejezetét váltja ki, és túllép annak szokásos tartalmán. Reformértékű új szabályozás, amely szellemében egy arany középutat választ, tehát a források és a tevékenységek közötti bürokratikus, illetőleg tisztán piaci koordináció alternatívájának egyikét sem vállalja fel, viszont egy olyan differenciált szabályozást alkalmaz, amely a tevékenységek és a költségvetési szervek különböző típusainál vagy egyik, vagy másik megoldást alkalmazza.
A költségvetési szerveket nem egy átlagon vett szervezettípusnak és gazdálkodási típusnak tekinti, hanem a tevékenységük forrásai, irányítottságuk oldaláról differenciáltan kezeli. Amiről szó van, az 14 ezer költségvetési szerv, amelyből körülbelül 600 központi költségvetési szerv, a többi önkormányzati irányítású. A pénz, amit elköltenek, a GDP-nek körülbelül 20 százaléka, az államháztartásnak durván 35 százaléka, és 750 ezer fő dolgozik ezekben az intézményekben. A szabályozás tartalma markánsan költségvetési szemléletű, érvényesíti a kormányzati és a felügyeleti felelősséget, ugyanakkor megjelenik az üzemgazdasági szemlélet a költségvetési intézmények gazdálkodásában, és olyan költségvetési szerveknél, amelyek valósan rendelkeznek piaci peremfeltételekkel a működésükben, gazdálkodásukban, az ennek megfelelő rugalmasabb és ösztönzőbb gazdálkodási formákat alkalmazza. Úgy mondjuk, hogy a szervezeti és a gazdálkodási ésszerűséget és a jogbiztonságot erősíti a szabályozás. Ezen kívül biztosítja ennek a jelentős szférának az átláthatóságát a szervezetrendszerben, a belső szerkezetében, a feladatok áttekinthetőségét, a velük kapcsolatos követelmények és feltételek áttekinthetőségét, valamint a bevételek és kiadások áttekinthetőségét. Amivel nem foglalkozik a jogszabály, a vagyoni kérdések és a foglalkoztatási kérdések, mert nem témája, bár kétségtelen, hogy ezzel konform foglalkoztatási és vagyonszabályok megalkotása még kívánatos lenne.
A jogszabály alapvetően két törvényből áll, egy jogállási törvényből, amely önállóan is megállja a helyét, mindenesetre alapja az államháztartási törvény módosításának, a másik pedig az államháztartásról szóló törvény több ponton való módosítása. Az egyik az a VII. fejezet, amely jelenleg a költségvetési szervek gazdálkodásáról szól, és ez az intézményi költségvetési gazdálkodásnak egy teljesen új szabályozását jelenti, formálisan is lecseréli ezt a fejezetet. Néhány olyan ponton is módosulna az Áht., amely ehhez a fejezethez az irányítás témakörében kapcsolódik. Teljesen új fejezetet tartalmaz, új szabályozást, ami a nem költségvetési szervi állami feladatellátás feltételeiről szól, és végül van egy formálisan elkészült fejezet, amely a belső kontroll témakörében a fogalmakat újra rendezi.
A gyakorlati követelmények közé tartozik, ahogy most itt a költségvetési törvényjavaslat kapcsán is felmerült, hogy aktuális fiskális és ágazati követelményekre is reagálni akar. Tehát amikor a Számvevőszék rendre felveti a költségvetések szakmai megalapozottságát a feladatok oldaláról, illetve a feladatok megszervezésének oldaláról, akkor ez a törvényjavaslat a költségvetési szervek tervezése és gazdálkodása tekintetében ezt fel tudja vállalni. A jogállási törvényrész, amely tehát egyik meghatározó eleme ennek a törvénycsomagnak, egyrészt tartalmazza a költségvetési szervek definícióját és speciális ismérveit, elhatárolva azt a Gtt.-től, tartalmaz egy tipizálási kényszert, ami azt jelenti, hogy a költségvetési szervek jelenlegi egységes kategóriáján belül több költségvetésiszerv-típus jön létre. Tartalmazza a jogi személyiségű szervezeti egység létrehozásának lehetőségét, megjelöli azokat a szabályozási területeket, ahol ágazati törvényeknek kell meghatározniuk a szakmai, pénzügyi és gazdaságossági követelményeket, és meghatározza a szervezetalakítás, átalakítás, megszüntetés szempontjait, és egy áttekinthető rendszerben közhiteles nyilvántartást teremt, és megteremti a jogbiztonságot a költségvetési szervek külső kapcsolatrendszerében.
Kétféle típusú szabályozást tartalmaz a jogszabály. Egyrészt az egységes költségvetési feltételrendszert, másrészt a jogszabályok külön részében azokat a feltételeket, szabályokat, amelyek a versenyképességi szervek egyes típusaihoz külön-külön eltérően kapcsolódnak. Tehát létrejön a költségvetési szervek egységes típusán belül a közhatalmi szervek köre, másrészt a közszolgáltató szervek köre és ez utóbbin belül az iskolák, a közintézetek, például kórházak, egyetemek, művészeti, kulturális intézménye köre, létrejön a vállalkozó közintézetek köre, amely az előbbi, sima közintézeti körből kiválasztással történik, végül a közüzemek köre, amelyik jellemzően az önkormányzati közüzem költségvetési körében van. A szabályozás másik fontos eleme a közfeladat-ellátás nem költségvetési formában történő működtetése mindazon esetekben, amikor ehhez a valós piaci feltételek fennállnak. Ezeket a valós piaci feltételeket a jogszabály tételesen felsorolja. Ez esetben van lehetőség arra, hogy a közfeladatokat gazdasági társaság formájában lássák el. Ez a szabályozás tartalmazza azt az eljárást és azt a szempontrendszert is, amellyel a jelenlegi költségvetési szervekből gazdasági társaságba lehet átmenni és a fordított irányú, kvázi átalakulást is.
A végrehajtás megalapozását több előírás tartalmazza. Egyrészt a hatálybalépés maga, amely fokozatos, ami azt jelenti, hogy fél évig, a jövő év közepéig kellene a szükséges szervezeti átalakításokat, illetve a jelenlegi szervezeti formák megerősítését elvégezni, az intézményeket besorolni abba a differenciált kategóriarendszerbe, amit az előbb elmondtam, illetőleg egy év van arra, hogy az intézmények az új gazdálkodási rendre, tervezési, gazdálkodási és beszámolási rendre átálljanak. Szakmai garanciát ad, hogy a jogszabály-tervezetet nemcsak a hivatalos, miniszteriális körben egyeztettük, hanem a Helyi Önkormányzatok Szövetsége is alaposan megvitatta, véleményezte, és végül megállapította, hogy a jogszabállyal egyetért. Van egy kormányzati feladatterv, amely a bevezetést különféle módszerekkel az előbb említett ütemezésnek megfelelően támogatja.
Összefoglalóan annyit lehet mondani, hogy ez a rendszer jelentősen közelíti egymáshoz a két kultúrát, vagyis a klasszikus költségvetési gazdálkodási kultúrát és a vállalkozói üzemgazdasági, teljesítményelven alapuló gazdálkodási kultúrát. Másik oldalról erősíti a fiskális szemlélet érvényesülését a közpénzek területén. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm én is. Hadd kérdezzem meg főosztályvezető úrtól ön írta ezt a törvényjavaslatot? Igen. Jó. Akkor a bizottság tagjai következnek. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Láthatjuk, hogy mindennapjainkról van szó, amikor a költségvetési szervek jogállása és gazdálkodása terítékre kerül. 1990-ig nyúlunk vissza, az önkormányzati törvény, majd később a '92-es Áht. megalkotásáig, és egy sor olyan szabályrendszert fogunk most áttekinteni, amely rengeteg, az államtól függő közalkalmazott, köztisztviselő és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személy életét fogja meghatározni. Ha a központi közigazgatási szervek számát nézzük, akkor az látható, hogy ebben a rendszerben az Oktatási és Kulturális Minisztérium 62 önálló intézményével a legtöbb intézményt fogja össze, de a legkiterjedtebb az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumé, amely 80, részben önálló és egyéb intézményt tart irányítása alatt. Nagyon fontos lesz, hogy ezt mindenki megnézze. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok, az önkormányzati hivatalok, a kisebbségi önkormányzatok intézményalapítási lehetősége megnő. Való igaz, főosztályvezető úr nagyon részletesen elmondta mindazt, amiről az elmúlt másfél-két évben elég sok szó esett, legalábbis köztünk, mert vitáink voltak, és gondolom, nyitott kérdés most már nem nagyon lesz.
Arra hívnám fel a figyelmet, amit korábban is elmondtam, hogy a vállalkozói intézmény gazdálkodásánál a vagyonnyújtás nem feladatunk. Tehát ebben, ahogy jeleztem is, szövegmódosítási javaslatunk is lesz, és minden polgármestertől, önkormányzati tisztségviselőtől kérjük, ha ilyet és hasonló, nem a napi elképzeléseink közé illő szabályozást látnak, akkor jelezzék. Mint raportőr ezt a kérdést meg fogjuk tárgyalni. Gondolom, a köz érdekében olyan módosító javaslatot tudunk előterjeszteni, ami az önkormányzati, a közhatalmi, a közszolgáltatói, közintézményi és vállalkozói közintézményi kategóriának is megfelelő gazdálkodási lehetőséget és szabályozást fog adni. A részünkről általános vitára támogatjuk a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Domokos László következik.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezt hívják fából vaskarikának. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Minisztérium! Amennyire ez érzékelhető, gyakorlatilag az intézményi szférából megpróbálják kivarázsolni a közalkalmazotti körben és a közszférában lévő szolgáltatásokat, de mégsem társasági formában. Utána majd innen lehet tovább lépni a társaságok világába. Azért ez egy érdekes jogintézmény a felelősségi viszonyok tekintetében. Az első kérdés. Ha a vállalkozást akarják ezzel ösztönözni, akkor a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó emberek dolgoznak-e ebben, vagy munkatörvénykönyvesek, illetve mi van az átmenet szabályaival, ha ehhez át kell alakítani a jogviszonyukat? Ez egy alapkérdése minden közintézményi átszervezésnek.
A részletes előírásokról azt írják, hogy szaktörvények. Elnézést, egy olyan intézményi szférát érintő ügyben kívánnak átalakítást végrehajtani, amelynek a szakrészei az igazán érdekesek. Mit akarnak az egyénnel érdemben tenni, mit akarnak egy kórházzal, mit akarnak egy múzeummal? És sorolhatnám tovább. Amit Molnár László a vagyonnal kapcsolatban feszegetett, innentől kezdve igazán érdekes a dolog. Ha jól értem, az előterjesztés a vagyont is ki akarja vonni a minisztériumok, önkormányzatok, satöbbi hatásköréből, és át kívánja tenni az ügyvezető hatáskörébe, az intézmény saját maga gazdálkodhatna ezzel a vagyonnal. Kérdezem én, milyen felelősségi viszonyban. A teljes vagyonával felel, mint a magánvállalkozásoknál, úgy, mint a közalkalmazottak, vagy milyen kötelezettségi és felelősségi viszonyok kapcsolódnak hozzá? Sajátjaként rendelkezhet erről, vagy hogyan néz ki a tulajdonos és az ügyvezető, vagy menedzser között a viszony?
A legfontosabb különbség egy intézmény és egy vállalkozás között, hogy mi van a csőd és felszámolás esetében. Mi van akkor, amikor egy ilyen intézmény csődbe megy? Ki áll érte helyt? A fenntartó, a volt fenntartó, most nem tudom, mi lesz a jogköre, a tulajdonosi jogkört gyakorló, vagy pedig a vállalati felszámolási szabályok szerint korlátozott felelősségi viszonyok vannak? Akkor viszont a teljes vagyona erejéig, vagy a teljes működés erejéig kell helytállnia? Nagyon jó kérdés, hogy mi lesz a kötelező feladatokat ellátó intézményekkel. Az állami feladatok ide átmehetnek, és ha az megszűnik, akkor ki lesz annak folytatásáért felelős? Külön érdekes a múzeumok kérdése. A múzeumban őrzött tárgyak is tulajdonná válhatnak, vagy ha nem, akkor viszont nem áll érte helyt. De ha fölüle kihúzzák az ingatlant, akkor ki fog gondoskodni az őrzésről? És annak a költsége kinek a felelőssége?
Megpróbáltam a szabályokból rájönni, hogy mi a törvényalkotó szándéka, de megmondom őszintén, nem tudtam ezeket a sarkalatos kérdéseket kiolvasni belőle. Ez éppen egy állami intézmény jó működésének feltételrendszere, vagy a vállalati szféráé? Nem mondom, hogy ez egyszerű, egy percig sem, de ezeket az átmeneti szabályokat, vagy a köztes szabályokat külön meg kell alkotni. Vagy pedig csak az volt a szándék, hogy egy évre egy ilyen létrejön, majd a továbbiakban úgyis társasági formába kell kötelezően átalakulni, és a részletes szaktörvényeknél ezt fogják leírni, hogy aki egy éve így működik, annak társasággá lehet alakulnia? Ez is lehet egy szándék, csak ez nem olvasható ki ebből, de benne van a lehetőség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Schwartz képviselő úr!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Van valami hasonlóság abban, amit Domokos László mondott, és amit én is feszegetek egy kicsit más oldalról. A 8. §-sal kapcsolatban szeretném megkérdezni, mivel érdekes felfogásban készül ez a törvény, hogy gyakorlatilag irányítási jogokba vonja az alapítói jogokat, és megállapítja, hogy az alapítói jogok a vagyonnal kapcsolatos jogokra terjednek ki, egyébként nincsenek alapítói jogok, hanem irányítási jognak nevezi az alapítói jogokat. Ez végképp zavaros számomra. Megmondom őszintén, az a gyanúm, hogy ez egy esettanulmánynak készült, és annak lerendezésére szolgál. Ilyen szempontból messze nem támogatom ennek elfogadását, túl azon, hogy általában általános vitára alkalmas, de ezt a részét alapos átírásra javasolnám, és gondolom, adunk is be hozzá módosító indítványokat. Nem kívánom azt megismételni, amit Domokos László elmondott, mert hasonlókat tudnék én is mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyjából teljes az egyetértés a parlamenti pártok között a kisebb állam ügyében, vagy az erre vonatkozó javaslatokat illetően. Hát, ami előttünk fekszik, az nem ez az irány. Én semmi olyan következményét e törvény elfogadásának nem látom, ami az állam működését egyszerűbbé, olcsóbbá, átláthatóbbá tenné. Úgyhogy a Magyar Demokrata Fórum nevében az általános vitára való alkalmasságot nem tartom helyénvalónak. Nem támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Ha nincs több hozzászóló (Nincs jelentkező.), akkor Aradi úrnak adnám vissza a szót. Parancsoljon!
ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Az első kérdés a munkavállalók jogviszonya. A törvény a jelenlegi helyzeten nem változtat, tehát a jelenlegi jogviszonytörvények szervi hatályát nem módosítja. Az egyes intézménytípusoknál, tehát a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyok maradnak. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, meg kellett volna változtatni a vonatkozó törvények szervi hatályát, vagyis a jogszabály zárórendelkezései között ezeket meg kellett volna változtatni, módosítani. Elsősorban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényről van szó. Ez nem történik meg, tehát valamennyi közszolgáltató szervnél marad a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény.
Kettő. A vagyongazdálkodás. Semmilyen vagyont ez a törvényjavaslat nem ad át az intézményeknek. Új helyzetet ez a törvény nem teremt. Megerősíti azokat a szituációkat, amelyeket például a felsőoktatásról szóló törvény ad, azon nem lép túl. A közvagyon marad ezeknél az intézményeknél, legalábbis ennek a jogszabálynak az alapján, a jelenlegi helyzet szerint. Ahogy a törvényjavaslat tartalmazza, még a vállalkozó közintézetnél is külön törvény szabályozza a vagyoni viszonyokat. Az intézmények további sorsát illetően ez a jogszabály semmilyen direkt intézkedést nem tartalmaz, sem privatizálásra, sem visszaszervezésre ennek alapján kötelezően nem kerül sor. Ez nem olyan törvény, amely egyedi ügyeket intéz el valamilyen általános keretbe burkolva, azzal fedezve. Ez egy keretfeltételeket tartalmazó törvény. A csőd és felszámolás esete nem fordulhat elő, ugyanis ott van a háttérfelelősség az alapító, illetve a felügyeleti és irányító szervnél. Tehát a háttérfelelősséget tartalmazza a jogszabály.
Kivételes helyzet a vállalkozó közintézet kategóriája, amelyet egyedi intézkedéssel lehet létrehozni. Egyedi döntés az, hogy az az intézmény valóban piaci feltételek között működik. Tehát ez nem olyan önálló kategória, mint az összes többi. Nem tartalmazza ez a jogszabály azt, hogy piaci szervezetté kell alakítani a jelenlegi költségvetési szerveket. Ha lehet, akkor éppen fordítva. Tehát ha prognosztizálni kellene azt, hogy most költségvetési szervekből lesz ennek alapján gt., vagy gt.-ből lesz költségvetési szerv, akkor azt kell mondani, hogy ez utóbbi a meghatározó folyamat akkor, ha az intézmény közpénzből van finanszírozva. A piaci típusú szervezet ott működik, ahol a forrás nem államháztartási pénz. Abban az esetben, ha nem államháztartási forrásból végzi a közfeladatot, és az intézmény egyedi eljárással, egyedi törvényi előírás alapján vállalkozó közintézet lesz, a felelősség és a csőd kérdése valóban felmerül, ezért a törvény azt mondja, hogy a vállalkozó közintézet kategóriájának bevezetésére akkor kerülhet sor, ha egyedi törvény ezt a szituációt leírja. Ez a 104. § (3) bekezdésének d) pontjában benne van.
A mai költségvetési szabályozásban a vezető, az egyszemélyi vezető mindenért felelős. A gazdálkodásért, a szakmai működésért, az információrendszerért, a könyvelésért, a statisztikáért. Ez nem valós helyzet, nem életszerű. Éppen ezért a költségvetési szervek különböző típusainál különféle vezetési formákat szabályoz a törvényjavaslat, az egyszemélyi vezetéstől kezdve a személyi vezetés megosztásáig, akár tehát több személy vezethet egy intézményt, a vezető testülettel való intézményvezetésig a felügyelőtestület működtetésével együtt. Még egyszer, a tulajdon kérdése ennél a jogszabály-tervezetnél nem merül fel, mint a jelenlegi költségvetési szférát szűkítő megoldás. Éppen ellenkezőleg, az állam szerepének megerősítése van ott, ahol a források és a vagyon állami, és ott erősíti a piaci tendenciákat, ahol az államháztartáson kívüli forrásokból történik az intézmény működtetése. Vagyonról tehát itt nincs szó.
Az alapítókra vonatkozó előírások kifejezetten a költségvetési szervekre vonatkoznak, tehát itt ez a kérdés ugyancsak nem merül fel. A hivatkozott jogszabályrész csak a költségvetési szervekre vonatkozik, a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi fejezetben van, tehát itt a tulajdonosról nincs szó. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem, van-e további hozzászólás. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Egész pontosan azt szeretném megkérdezni, hogy módja van-e valakinek vásárolni ilyen intézményt, illetve az intézménynek van-e vagyona, a vagyon megvásárlására kinyitja-e a lehetőséget az a törvény, vagy sem.
ELNÖK: Tessék!
ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): A jelenlegi költségvetési szabályok is azt mondják, hogy az intézmény értékesítheti a vagyonát, de az állami vagyonról szóló törvény alapján ez nem az övé. Tehát az abból származó bevétel a vagyontörvény alapján áttételesen kerülhet vissza az intézményhez. Van speciális törvény, ilyen a felsőoktatási törvény, amely önmagában garantálja azt, hogy az intézmény értékesítheti a vagyont, és annak a bevétele a felsőoktatási intézményt megilleti. Tulajdont szerezni ezekben az intézményekben nem lehet.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, hogy a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát ki támogatja. (Szavazás) Tizennégy. Aki nem támogatja? Tizenöt. A bizottság nem támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Kérdezem, ki lesz a többségi álláspont előadója. Domokos László. A kisebbségi állásponté Molnár László. Köszönjük. Aradi úrnak további sok sikert kívánunk.
A következő napirendi pont a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/6574. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Kék Mónikát és Bartal Róbertet. Kérdezem, ki fogja indokolni az előterjesztést. Kék Mónika, parancsoljon!
Kék Mónika szóbeli kiegészítése
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. A törvényjavaslat beterjesztésére elsődleges célkitűzésként jogharmonizációs kötelezettség adott alapot. Ez nem meglepő, ilyen értelemben a befolyásoló részesedés korábbi fogalmát felváltotta a minősített befolyás fogalma, és gyakorlatilag az összes pénzügyi szolgáltatási szektorhoz sorolt ágazat esetében egységesültek a tulajdonszerzési, befolyásszerzési szabályok. Ezen felül még néhány olyan technikai jellegűnek, vagy sürgősséggel beterjesztendőnek minősülő szabály is helyet kapott ebben a törvényjavaslatban, amelyre a korábbi évben, években felhalmozódott tapasztalatok rámutattak. Ennyi a rövid indoklás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Azt hiszem, mindenki értette, hogy milyen nagy jelentőségű javaslatról van szó. Nekem az időzítéssel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Ha uniós jogharmonizációs javaslatról van szó alapvetően, akkor mi az oka annak, hogy éppen a november-decemberi költségvetési és adótörvények módosítása során került be egy ilyen javaslat a Ház elé? Valami arányosság, vagy ütemezés talán belefért volna. Azért kérdezem, mert lehetnek olyan határidők, amelyek kifutnak ebben a törvényben, amiért ezt most kell tárgyalni, de talán lett volna szerencsésebb idő, mondjuk szeptemberben, amikor a parlament lényegben nem dolgozott.
Van-e még valakinek kérdése? Igen. Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Minden egyes pénzügyi tárgyú törvényt végig módosítanak, és ha már sorba jön, akkor egyéb technikai dolgokat is szeretnének elrendezni. Most jogharmonizációs kötelezettség írja elő, hogy minősített befolyásnak kell nevezni az eddig más terminus technicus-szal használt kifejezést, ezt végigvezetik, elég unalmas végigolvasni tizenegynéhány törvényben, ez nyilván a kötelességük közé tartozik, ha már meg kell felelnünk a jogharmonizációs kötelezettségnek meg annak, hogy a pénzügyi eszköz fogalmát beemelik. A kérdésem arra vonatkozna, hogy például az önkéntes pénztáraknál miért kell felmentéseket adni a fogyasztóvédelmi előírások alól. Mi indokolja azt, hogy ebben a törvényben kivételeket lehet tenni?
Szerintem a legizgalmasabb kérdés az, hogy az MFB-törvényt is módosítani kívánják. Itt arról van szó, ha jól értelmezem, hogy Magyarország és az Orosz Föderáció valamilyen gazdasági társaságot fog létrehozni az elkövetkezendőkben, aminek a tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank lehet a gázszállítások finanszírozásával kapcsolatban. Milyen gázszállításról van szó, milyen vezeték megépítésére, milyen tulajdoni arányok fognak itt kialakulni, ki fogja finanszírozni ezt az ügyletet, és milyen döntési mechanizmus fog érvényesülni ebben a társaságban? És mennyibe kerül ennek a társaságnak a létrehozása, milyen jegyzett tőkével, milyen egyéb tőkejuttatások történnek, visszavonható, vagy visszavonhatatlan formában?
A következő kérdésem arra vonatkozna, hogy az értéktári tevékenységgel kapcsolatban káreseményekről ír a javaslat szövege, amely szerint felelősségbiztosítást kell kötni 100 millió forint, illetve 150 millió forint értékben. Milyen káreseményekre gondol a törvényalkotó az értéktári, elszámolóházi tevékenységet folytatók tekintetében, mit kell ez alatt érteni? Van egy érdekes kitétel a 130. § 2 pontjában, a közzétételi kötelezettség. A felügyelet részéről végelszámolás, felszámolás tekintetében gyakorlatilag az Unió valamennyi tagországának országos napilapjai közül kettőben nyilvánosságra kell hozni ezeket az eljárásokat. Ez technikailag hogyan oldható meg? Milyen horribilis összegbe kerül ez? Miből fakad ez? Ez is valamilyen jogharmonizációs kötelezettség, vagy jól hangzik, hogy mindenhol nyilvánosságra kell hozni?
Olvashattuk a mai napilapokban a közlekedési biztosító egyesületek tiltakozását a tekintetben, hogy biztosító egyesületek nem végezhetnek hitel-, felelősségbiztosítási, valamint viszontbiztosítási tevékenységet. Ezt mi indokolja? Ez is jogharmonizációs kötelezettség, vagy valamilyen más okból kifolyólag kellett beemelni a törvény szövegébe? Szeretném azt megkérdezni, ha már hozzányúlt a beterjesztő az összes pénzügyi tárgyú törvényhez, mondjuk a hitelintézeti törvényben, vagy más jellegű törvényben miért nem foglalkoznak a hiteleket közvetítő ügynökökkel. Hiszen az elmúlt években az jellemző, hogy az ügyfelek nem igazán a bankokhoz, vagy a pénzintézetekhez, hanem ügynöki tevékenységgel foglalkozó cégekhez fordulnak, azok intézik a lakáshitelt, a fogyasztási hitelt. Rendkívül jelentős összegek mennek át így ügynökökön keresztül, és bizony fogyasztóvédelmi szempontból mindenképpen azért kiált, hogy ezeket a tevékenységeket valamilyen úton-módon érdemes lenne szabályozni. Mert hihetetlen dolgokat hall az ember arról, hogy az ügynökök milyen célból és milyen formában érdekeltek a hitelek kihelyezésében, és milyen kiszolgáltatottak az ügyfelek, hogy még alapvető informálódási lehetőségük sincs. Legalább a fogyasztási és lakáshitelek fele ügynökökön keresztül helyeződik ki. A kérdésem az, hogy ezzel kívánnak-e foglalkozni, vagy miért nem foglalkoztak most, ha már ezeket sorra vettük ebben a salátacsomagban. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabados József!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Jogosnak tartom, hogy elnök úr feltette kérdését, de Dancsó képviselő úr majdnem meg is válaszolta, hiszen ő több helyen szükségét látja a módosításoknak. Természetesen most, november-decemberben a parlamentben van más fontos tevékenységünk is, de nyilván a Pénzügyminisztériumban időben elkezdték ennek a törvénymódosításnak az előkészítését, és most érkezett ide.
De nem is erről akarok beszélni, hanem arról, hogy Dancsó képviselő úr érintette a biztosító egyesületek biztosítási tevékenységéről szóló módosítást. Jó lenne, ha Mónika megerősítene benne, hogy viszontbiztosítási tevékenységet eddig sem végezhettek, ha jól tudom, a biztosítási törvényben ez így szerepel. Viszont a 2. §-ban érinti a biztosítási egyesületeket, ami szakmai vitákat váltott ki a tekintetben, hogy milyen biztosítási tevékenységet végezhet a biztosítási egyesület, és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelniük. Ezt részleteiben taglalja a törvény, hogy ha a források nem elégségesek, akkor pótlólagos befizetési kötelezettségük van. Ezek jogosak, hiszen nemrég egy biztosító egyesület nagy port kavart az országban, nyilván ezen a területen rendet kell tenni. De a törvény 2011-ig megfelelő határidőt is nyújt az egyesületeknek a feltételek teljesítésére és az átalakulásra, azonban úgy érzékelhető a szakmában, hogy vita van e tekintetben. Ezért nem tartom kizártnak, hogy az általános vita időszakában ebben a kérdésben még szakmai egyeztetéseket kell végezni, és ha szükséges, megvan a hajlandóság a képviselőkben módosító javaslatok benyújtására. Ezért arra kérem a minisztériumot, hogy kalkulálja be ezt. Egyébként a frakció általános vitára ajánlja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Dancsó József másodszor.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, elfelejtettem egy kérdést feltenni. Szeretném megkérni, hogy tessék már nekem értelmezni a 130. § (2) bekezdés h) pontját, mert az így első olvasatra elég furcsán hangzik.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több kérdés, akkor visszaadnám a szót válaszadásra.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönjük szépen a szót. Ha lehet, egy kérdésre kollégám válaszolna, ez a gázszállítás céljából létrehozandó MFB-törvény módosítását igénylő kérdés. Az összes többi megválaszolására kísérletet tennék. Az első Varga elnök úr részéről hangzott el, hogy miért pont most kerül harmonizációra sor. Egyetlen feltétel van, amit muszáj megvárnunk, hogy megszülessen az a jogszabály, aminek az átültetését el kell végeznünk. Onnantól kezdve a szakmai munkától a beterjesztésig már a kormányzati szervek hatásköre, hogy eldöntsék, mit milyen ütemezéssel kívánnak előterjeszteni. Erre nekünk kevés befolyásunk van. A lényeg az, hogy minden kötelezettséget igyekezzünk lehetőség szerint az előírt határidőn belül előkészíteni.
Az önkéntes pénztárak esetében a kiegészítésre azért volt szükség, mert ezekre az intézményekre nem terjedtek ki azok a minimális fogyasztóvédelmi szabályok sem, amelyek a szektorba tartozó egyéb intézményekre igen. Egyetlen felmentés van az összes többihez képest, a hangfelvétel készítésének kötelezettsége a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak esetében, tekintettel arra, hogy ilyen típusú nyugdíjpénztárunk nincs. Ez egy formai megfelelési kötelezettség, ez nyilván nagy ráfordítási igényt nem fog indukálni a gazdaságban. Valószínűleg ez egy olyan elvi jellegű kivétel, amelynek nincs túlságosan nagy gyakorlati jelentősége.
A központi értéktár esetében a 100 millió felelősségbiztosítási kötelezettség és ennek éves 150 milliós határértéke arra szolgál, hogy legyen egy olyan limitje ennek a kötelezettségnek, ami a káreseményenkénti összeget határozza meg, és kell egy időbeli korlát is. Egyéb esetben ezt egy úgynevezett unlimited biztosításként kéne felfogni, ami pillanatnyilag világszerte nem érhető el a biztosítási piacon. Ezért a kettős korlát. Hogy mire szolgál egy ilyen felelősségbiztosítás? A szakmai tevékenység körében elkövetett, vagy elszenvedett eseményekből adódó károk megtérítését szolgálja. Például informatikai hibából adódó teljesítéselmaradás esetén, vagy bármilyen más esetben, ami a tőkepiaci elszámolási és teljesítési ügyletekben problémát okoz. Ilyenkor egyik eladó és egyik vevő sem szenvedhet anyagi értelemben kárt. Ennek a megtérítése történne ennek a biztosításnak a terhére. Ez egy engedélyezési feltétel, tehát amint kimerül egy káresemény kapcsán, újból teljesíteni kell ezt a kötelezettséget, adott esetben az év 365 napján 365-ször is, ha erre szükség van.
A 130. § környékén elhelyezkedő közzétételi szabályoknál a két, Európai Unió területén megjelenő napilapban való hirdetési kötelezettség sajnos egy obskúrus európai szabály hazai leképezése, amely szerint a lehető legszélesebb körben kell ezt operacionalizálni, mert a hazai jogrendszer ilyen bizonytalan jogfogalmakat nem képes kezelni. Egyébként ennél sokkal durvább megoldás is választható lett volna, például minden elérhető napilapban való közzétételi kötelezettség formájában, de rábíztuk a piaci szereplőkre azt, hogy képesek felmérni, hogy milyen befektetői kör milyen típusú eszközöket vesz igénybe az információk felderítésére.
A biztosító egyesületek kérdésére, amely szerint a viszontbiztosítás, a hitelkezesség-biztosítás és felelősség típusú biztosítás kötéséből kizáródnának, a javaslat csak új egy elemet tartalmaz, ahogy Szabados képviselő úr mondta, ez pedig abból a tapasztalatból adódóan merült fel, hogy egy picit az egyesületiségtől elszakad az a gyakorlat, ami akár 200 ezres ügyféltömeget megrotálva teljesít biztosítási szolgáltatásokat. Sajnos, ez a fajta viselkedés kétségessé tette a tulajdonosi szemlélet, vagy az egyesületi tagi szemlélet érvényesülését, amelyre a Legfőbb Ügyészség is elég markánsan felhívta több ízben a jogalkotó figyelmét. Ezt a felhívást nem hagyhatta a kormány sem figyelmen kívül, ezért tett kísérletet arra, hogy ezeket az egyesületeket más formában való működésre ösztönözze. Hangsúlyozom, itt nem a tevékenység megszüntetése az elsődleges igény, hanem az, hogy a működéshez egy kicsit megfelelőbb formát válasszon egy hároméves átmeneti idő alatt az, aki ezt az üzletágat kívánja művelni. Erre mind a szövetkezeti, mind a részvénytársasági forma sokkal praktikusabb megoldást jelenthet.
A Hpt. szabályozása kapcsán felvetett kérdésre, amely szerint a hitelközvetítők szabályozására miért nem tesz javaslatot a kormányzat, annyit tudok mondani, hogy pillanatnyilag egyetlen anomália van számunkra, ez pedig az úgynevezett alkusz típusú hitelközvetítő esete, aki nem a hitelintézet megbízásából közvetít szerződéseket, ez ugyanis szabályozott kérdés, hanem úgymond az ügyfél megbízásából jár el a hitelintézetek felé. Ez valóban olyan közvetítői tevékenység, amelyre az általános szabályok irányadók, és azokat is csak tájékoztató jelleggel veszik figyelembe az ezen a piacon működők, ami nem feltétlenül kívánatos tevékenység. Annyit mondhatok, hogy elindult egy nagyon széles körű felmérő, feltáró munka a PSZÁF vezetésével, aminek a finise jövő tavaszra várható, és ennek tapasztalatai alapján igenis szándékában áll a kormánynak elkészíteni egy átfogó szabályozási javaslatot, amely, azon felül, hogy összhangba hozza az egyes ágazatokban működő közvetítői tevékenység főbb szabályait, a hitelközvetítők esetében az ügyfél megbízásából eljáró típusra is szabályokat kíván alkotni. Ez nem marad el, hanem szélesebb kontextusba helyezve valószínűleg a tavasz folyamán várható.
A biztosító egyesületekre vonatkozóan Szabados úr részéről elhangzott kérdésre ugyanaz a válaszom, mint Dancsó képviselő úr kérdésére, valóban az a szándék, hogy 2012-ig mindenkinek elegendő ideje legyen arra, hogy a végzett tevékenységgel jobban összhangban álló működési formát válasszon.
A 130. § (2) bekezdése h) pontjának értelmezésére is kísérletet teszek. Ha jól értelmezem, arról szól, hogy a felügyelet előzetes engedély iránti kérelméhez milyen iratokat, nyilatkozatokat kell mellékelni. Ebben van egy pont, ami egy nyilatkozatot kérelmez, és a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy a működés nem fogja veszélyeztetni azt a helyzetet, hogy a valódi irányítás, a befektetési vállalkozás valódi irányítása a Magyar Köztársaság területén található központi irodából történik. Ez nem egy álságos jelenlétet fog eredményezni, hanem azt, hogy a valódi irányítás valóban az országhatárokon belüli elhelyezkedő irodából történik. Ez arra vonatkozó megkötés csak, hogy a felügyelhetősége ilyen módon is biztosítható legyen a befolyásszerzés után a befektetési vállalkozásnak. Köszönöm szépen.
Bocsánat, még egy kérdés maradt.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Az MFB-törvény módosítására abból az okból kerül sor, hogy az itt meghatározott együttműködésről szóló megállapodás jelenleg ki van hirdetve egy kormányrendeletben, ez bárki számára nyilvánosan hozzáférhető. Ez a kormányrendelet annyit tartalmaz, hogy elméletileg egy magyar-orosz közös vállalatot kell létrehozni, amiben a magyar félként az MFB Zrt. van megjelölve. A tőkeszabályok nincsenek lefektetve ebben a megállapodásban, tehát erre vonatkozóan, hogy ez hogyan, mekkora tőkével, milyen ázsióval fog létrejönni, a megállapodás annyit tartalmaz, hogy ez 50 százalék MFB-tulajdont tartalmazna, illetve 50 százalék az orosz fél részesedése. A módosításra pedig azért van szükség, miután az MFB-törvény taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az MFB a korábbi, 2001-es újraszabályozása kapcsán mely vállalkozásokban szerezhet tulajdonrészt. Ez a törvény jelenleg 50 százalék mínusz egy szavazat birtoklását tenné lehetővé a mellékletben fel nem sorolt társaságok esetén, és ezért az 50 százalék birtoklásához szükséges a mellékletet kiegészíteni.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Kérdezem, van-e még hozzászóló a törvényjavaslat vitájához. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazás következik a T/6574. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Tizenhét. Nem támogatja? Nyolc. Tartózkodott? Három. A bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. Szabados József lesz a többségi vélemény előadója, a kisebbségi véleményt Dancsó József fogja ismertetni. Köszönöm. Ezzel a napirendi ponttal végeztünk.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslatra, T/6575. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell itt is dönteni. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, meg is adnám a szót szóbeli kiegészítésre. Parancsoljon!
Schneider Márta szóbeli kiegészítése
SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jó estét kívánok, kedves képviselők. Schneider Márta vagyok, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára. Kétéves szakmai előkészítő munka eredménye, ami most a parlament asztalán fekszik. Úgy indult ez a törvény, hogy színházi törvény lesz belőle, azonban az előkészítő szakaszban igen hamar kiderült számunkra, hogy az egész előadó-művészet számára vannak olyan megoldatlan problémák, az elmúlt években, évtizedekben felgyűlt problémák, amelyek törvényi szabályozást igényelnek. Törvényi szabályozást igényel elsősorban az állami forrásokhoz való hozzáférés, és ennek minden szervezet és fenntartó számára is átlátható szabályozása, amely igazságosabb, kiszámíthatóbb elosztást jelent, mint az elmúlt évtizedek finanszírozási metódusa.
Az előadó-művészet nemcsak az állami források problematikáját vetette fel, hanem azt is, hogy vannak olyan speciális munkajogi körülmények, amelyek nem igazán használhatók színházban, táncműhelyekben, vagy éppen zenekarok számára. Tehát a speciális munkajogi szabályok egy részét is itt, ebben a törvényben kellett megalkotni. Ezen túl vannak olyan kérdések, amelyek, megint csak azt mondanám, a szakma sajátosságait veszik figyelembe. Elsősorban az előadó-művészeti tanács feladata, felállítása, működési módja az, ami újdonságot jelent a törvényben, valamint az, hogy egységesen szabályoznánk a vezetői kinevezések metódusát, akár költségvetési intézményként, akár gazdasági társaságként működjön az a színház, az alapelv az, hogy ha állami forrásból működik, akkor a szabályok, az eljárási szabályok is azonosak. Ebben a folyamatban viszont a szakma szerepe felértékelődik. Természetesen a törvény nem veszi el, nem is veheti, és nem is akarja elvenni az önkormányzatok, a fenntartók felelősségét és jogosítványait. Az ágazati miniszter és az ágazati irányítás szempontjából ad feladatokat, emellé azonban odarendeli azt a szakmai szervezetet, amely, mint mondtam, újdonságként jelenik meg a törvényben.
A finanszírozásra szeretnék néhány szóval kitérni. A '90-es évek közepére az előadó-művészeti szervezetek, leginkább a színházak finanszírozása olyan metódusban működött, amely képes volt az önkormányzatok támogatását is figyelembe venni, tehát ösztönző jellegű volt. Azonban a 2003-2004-es évtől kezdve ezt az ösztönző elemet az állami költségvetés már nem tudta biztosítani, éppen ezért ez a finanszírozási mód problémákat, zavarokat okozott. Ami itt a törvényben elolvasható, áttekinthető, egyúttal biztosítja azt, hogy a fenntartó és az előadó-művészeti szervezet számára a finanszírozás ösztönző legyen, és bizonyos teljesítménymutatókat kell teljesíteni ahhoz, hogy az állami forráshoz hozzá lehessen jutni. A támogatási struktúra sokkal differenciáltabb, mint az elmúlt évek bármely finanszírozási struktúrája. Megpróbálja a hasonlót a hasonlóval összevetni. Nagyon lényeges eleme, hogy egy bemeneti szabályozással indul a finanszírozás, a bemeneti szabályozás pedig az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartása és besorolása, amely szakmai kategóriák alapján sorolja a különféle szervezeteket azokba a kategóriákba, amelyekben az állami forráshoz való hozzáférés lehetővé válik.
Ilyen lényeges eleme a törvénynek az, hogy nemcsak a bemeneti oldalnál van egy erős szűrő, hanem ami az elmúlt években viszonylag gyengén működött, a jogszabály az ellenőrzés oldaláról is a hatóságoknak ad lehetőséget. Azt gondolom, nemcsak a tárca, a szakmai szervezetek is úgy vélik, hogy ez a törvény az előadó-művészeti szervezetek számára rendkívül fontos, és hogy ne csak a színházról, a zenekarokról beszéljek, hanem a másik oldalról is, úgy véljük, a közönség számára is megnyugtató, hosszú távon működőképes struktúrát képes felállítani, amely, nagyon reméljük, a nézők számára lesz a legeredményesebb, a legpozitívabb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Farkas Imre, aztán Mádi László.
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az előterjesztő részéről egy korrekt tájékoztatást hallottunk. Azt szeretném megjegyezni, hogy a mai viszonyok ismeretében, nem látva teljesen a törvény költségvetési kihatásait, nem biztos, hogy most a legalkalmasabb ennek a törvénynek a tárgyalása. Azt azonban kétségtelenül el kell fogadni, hogy az előadóművészek számára jelenthet ez a törvény pluszokat, és vannak olyan elemei, amelyek talán ilyen költségvetési viszonyok között is támogathatóak. Önmagában a támogatási rendszer átalakítása is ilyen lehet, vagy valóban a speciális foglalkoztatási viszonyok, akár a művészek, akár a vezetők számára. Ezért úgy gondolom, az általános vitája ennek a törvénynek támogatható.
ELNÖK: Mád László következik.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Korábban az intézményi vezetőkkel volt egy tárgyalássorozat a törvény tartalmát illetően. Ezért kérdezném, hogy helytálló-e az az információ, amely szerint az intézményvezetők, illetve az ágazat képviselői abban az esetben tartották ezt a törvényt elfogadhatónak, amennyiben az anyagi kondíciók és többletek megvalósulnak a következő évekre. Tudomásom szerint ez a feltétel nem áll fenn. Kérdezem, hogy ezek után az egyeztetéseknek mik az outputjai, a szereplők ilyen formájában támogatják-e ezt a törvényjavaslatot, amit a parlament elé terjesztettek a kormány részéről. Várnám a választ.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőt illeti a szó. Parancsoljon!
SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Mindkét kérdés a 2009-es támogatást érinti. Információm szerint jelen állapotban a 2009-es költségvetési törvény tervezetében 3,2 milliárd plusz támogatási forrás terveződött, egyrészt a 7. számú mellékletben, amely a színházak támogatását, másrészt az 5. számú mellékletben, amely az önkormányzati zenekarok és énekkarok támogatását jelenti. Ez a támogatásnövekedés elegendő ahhoz, hogy a 2009-es évben a támogatás leglényegesebb elemeit be lehessen vezetni. Egyébként a törvény hatálybalépése a teljes támogatási struktúrát illetően 2010. január 1., így a munkajogi szabályoké is.
Ami 2009. március 1-jétől működik, ennek az előkészítő szakasza, tehát feláll az a szervezet, amely a besorolást, a nyilvántartást, a költségvetési adatok feldolgozását végzi, illetve bizonyos értelemben a kinevezési szakasz, a tanács szakasza lépne életbe. Jelen pillanatban a költségvetési törvény tartalmaz pluszforrást, és a 2010-es költségvetési évre is megvan ez az ígéret. Szeretném jelezni, hogy a költségvetési, a finanszírozási struktúra átalakítása csak akkor lehetséges, és csak akkor érdemes, ha ebbe plusz állami forrás kerül. Minden eleme, vagy legalábbis a két lényeges eleme az ösztönző rendszerre épül, arra, hogy leginkább a fenntartó támogatást is elismerje az állam, másik oldalon pedig a színház, a zenekar teljesítményét is elismerje. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor a szavazás következik a T/6575. számú indítványról, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslatról. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Tizennégy. Nem támogatja? Tizenkettő. Tartózkodott? Kettő. A bizottság nem támogatta, nem kapott többséget. Mádi László a bizottsági előadó. Farkas Imre a kisebbségi vélemény előadója. Ezt is megoldottuk, Köszönöm szépen. Viszontlátásra! Ezzel is végeztünk.
Következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása.
Köszöntöm Bathó Ferenc főosztályvezető urat. Az 1. pont Szabó Lajos képviselő úr indítványa.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Tizenkettő. Tartózkodott? Kettő. A bizottság többsége nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pont Balog Zoltán és Szászfalvi László képviselők indítványa.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség nem támogatja, egyharmad igen.
A 3. pont Balog Zoltán és társai javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, mert az alkotmányügyi bizottság indítványa több pénzt ad az egyházi szociális és gyermekjóléti intézmények támogatására. Ezért azt fogjuk támogatni. A két szám közötti különbség 324 millió forint.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, szerintem szavazzunk arról az indítványról, akkor konszenzussal tudunk dönteni.
ELNÖK: Mindenképp szavazunk róluk. Ha nincs több észrevétel, ezt meg is tesszük. Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad.
A következő pont a 6133/20. Előterjesztő?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Több indítvány nincs, ezzel végeztünk, a napirendi pontot lezárom.
Következik az ORTT 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezése. Ki az előterjesztő, az a kérdésem. Varga Zoltán? Akkor képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!
VARGA ZOLTÁN (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Október 22-én megtartotta az előkészítő albizottság az ülését, és többségi szavazással azt az előterjesztést fogadta el, hogy a bizottság nyújtsa be önálló indítványát a parlament elé. Egy pontosítást szeretnék tenni. A most kiosztott anyag a hivatalos, a 6. oldalon a pályázati díjak összege ebben szerepel helyesen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Borsos József!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Rendkívül fájlalom, hogy ez az egy változat került a költségvetési bizottság elé, mert tudomásom szerint két változatot nyújtottak be. Szerintem ez azért fájdalmas számunkra, mert nem látja a valóságos helyzetet a költségvetési bizottság. A két változat között az a különbség, hogy az elénk került változat rendkívül aggályos az 5.§ megfogalmazása miatt és amiatt, amit a magyarázatban olvashatunk, hogy a törvényi felosztási rendtől ideiglenesen eltér. Ez magyarul azt jelenti, hogy van egy kétharmados törvény, ami szabályozza az ide vonatkozó bevételek szétosztását, itt pedig egy feles törvénnyel felülírjuk, ráadásul az ORTT-nek jogosultságot adunk, hogy a saját szája íze szerint csoportosítgasson át magának.
A másik változat bemutatja, hogy mi a helyzet valójában akkor, ha többé-kevésbé törvényes módon készülne el a költségvetés. Ez a probléma nyilván abból fakad, hogy nincs új médiatörvény, a régi pedig meghaladott, ebben egyet tudunk érteni. De mégis csak egy kétharmados törvény. Ennek feloldása vagy egy új kétharmados törvény, ami a mostani viszonyokat figyelembe veszi, vagy pedig betartjuk a kétharmados törvényt, és aszerint osztjuk szét a pénzeket, és nem adunk jogszabályellenes felhatalmazást az ORTT-nek.
Azt javaslom, hogy a bizottság ezt ne fogadja el, ne terjessze be ebben a formában, hanem vizsgálja meg a valóságos helyzetet, hogy a mostani érvényes jogszabályok szerint mennyi költségvetési támogatást kellene az ORTT bevételeihez tenni. Ebbe a helyzetbe egyébként az ORTT juttatta saját magát, mert olyan döntéseket hozott az elmúlt időszakban, amelyekkel nagymértékben csökkentette a bevételi oldalt, és nem gondoskodott arról, hogy a kiadási oldalon ez megfelelően ellensúlyozva legyen. Gyakorlatilag többet oszt szét, mint amennyi a bevétele, és ezt egy trükkel próbálja meg ellensúlyozni, hogy onnan vesz el pénzt, ahol a kétharmados törvény joggal igényt tart arra, hogy oda csoportosítsuk a pénzeket, ahol az jár. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az ORTT képviselőit kérdezem, hogy kívánnak-e hozzátenni valamit az előterjesztéshez.
WÉBER JÁNOS, az ORTT tagja: Wéber János vagyok, az Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja. Mi végrehajtói vagyunk annak a költségvetésnek, amelyet az albizottság munkája után a költségvetési bizottság beterjeszt a parlamentnek, és elfogadják. A két változatban bemutattuk a helyzetet. Az elmúlt években ezt többször megkíséreltük, a korábbi, talán bátorságosabb években is azért nem a "B" változatban szereplő megoldás kapott többséget, mert a költségvetés nem tudta, nem akarta vállalni azokat a terheket. Ebben az időszakban egy végrehajtó hatóság, a költségvetés címzettje, kedvezményezettje nem nagyon tehet mást, mint azt mondja, hogy amit a tisztelt bizottság előterjeszt, azt fogja végrehajtani 2009-ben is.
Döntés az ORTT 2009. évi költségvetésének benyújtásáról
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor szavazhatunk az ORTT 2009-es költségvetésének benyújtásáról. Az albizottság javaslatáról döntünk. Kérdezem, ki az, aki ennek benyújtását támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Nem támogatja? Tíz. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság többsége támogatta. Köszönöm a részvételt a bizottság ülésén. Varga Zoltán lesz a javaslat előadója, kisebbségi véleményt Borsos József mond.
Áttérünk a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/6435. szám alatt. Köszöntöm az előterjesztőket. Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
A 2. pontban dr. Orosz Sándor és Velkey Gábor képviselők nyújtottak be módosítást. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e ezt.
DIÓSSY LÁSZLÓ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 3. pontban Velkey Gábor képviselő úr javaslata.
DIÓSSY LÁSZLÓ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Ezzel a módosító javaslatok végére értünk. Köszönöm a részvételt.
Áttérünk a következő pontra, amely a javaslat a Tanács irányelve a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról címet viseli. Az albizottság elkészítette véleményét. Kékesi Tibornak adnám meg a szót, ha szóbeli kiegészítést akar hozzáfűzni. Bocsánat, először az előterjesztő képviselője, Görözdi Zsuzsa asszony következik. Parancsoljon!
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Az irányelv-tervezetben szereplő módosításokat, ahogy elhangzott, az európai uniós albizottság megtárgyalta. A Pénzügyminisztérium által készített tárgyalási álláspontban szereplő javaslatok nagy részével az albizottság is egyetértett. Két témát érintően látta úgy az albizottság, hogy szükséges lenne a költségvetési bizottságban megtárgyalni a javaslattal kapcsolatos álláspontot. Ez a két javaslat pedig egyrészt a cigarettára vonatkozóan a Bizottság által javasolt új adóminimumok kérdése, a másik pedig a finomra vágott fogyasztási dohányok esetében javasolt adómérték-változtatások, új adóminimum-mértékek és szabályozás.
A Pénzügyminisztérium részéről tudok véleményt mondani ezekről a javaslatokról. Előre tudom bocsátani azt, hogy egyetértünk azzal, hogy mind a cigaretta, mind a finomra vágott fogyasztási dohány esetében az adóminimumok kerüljenek megemelésre. Ugyanakkor a Bizottság által javasolt mértéket eltúlzottnak tartjuk, ebben a formájában nem tartjuk támogathatónak. Néhány számot mondanék arra vonatkozóan, hogy mit jelentene Magyarország számára az Európai bizottság javaslatában szereplő módosítás. A cigaretták esetében, amennyiben az új adóminimumoknak kellene megfelelnünk, az átlagár egy csomagra számolva körülbelül 250 forinttal lenne magasabb. Ez 50 százalékos kiskereskedelmiár-növekedést jelentene. Ha ezt konkrét cigarettamárkára lefordítjuk, a Sopianae, ami most 520 forint, 780 forintba kerülne, a Marlboróért pedig a jelenlegi 610 forint helyett 900 forint körüli összeget kellene fizetni. De még durvább a finomra vágott fogyasztási dohányokra javasolt adóemelés, ahol már 2010. január 1-jével egy 58 százalékos adóteher-növekedés és egy 40 százalékos áremelkedés következne be, illetve a ciklus végére, 2014-re az árak megduplázódnának, az adótartalom pedig 160 százalékkal növekedne öt év alatt.
Tehát úgy látjuk, hogy ilyen nagymértékű adóemeléseket nem szabad bevállalni. Erre már volt példa az elmúlt években, amikor 2002-2004 között igen drasztikus adóemelésekre került sor. Meg is lett ennek az eredménye, 2005-re a feketepiaci részarányt 27 százalékosra mérték. Innen kellett visszahozni a dohánypiacot, ami mára konszolidálódott, a feketepiac mértéke is lényegesen visszaszorult. Ezt a helyzetet nem szabad felvállalni, ezáltal az adóbevételeket kockáztatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP), előterjesztő: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az európai ügyek albizottsága végre egy irányelv-módosítási javaslatot végre napirendre tudott venni, mert sajnos az elmúlt időszakban mindig olyan váratlanul és olyan sürgősséggel esett a költségvetési bizottságra az ilyen típusú javaslatok tárgyalása, hogy összehívni sem volt mód az albizottságot. Nos, a tárgyalás abban a tekintetben is eredményes volt, hogy voltak olyan szempontok, amelyek az albizottság egészének támogatását bírták, de nem minden tekintetben sikerült közös álláspontot kialakítani. Ezt röviden ismertettem írásban is.
Az albizottság a kormányzati javaslatnak az irányelv módosítására vonatkozó támogató jellegű megnyilvánulásait, támogató javaslatait, valamint azt a nem támogató javaslatot, hogy a szivar, szivarkák fogalom meghatározása változzon meg, egyhangúlag támogatta. A cigaretta és a vágott dohánytermékek esetében viszont a minimumadó mértékét tekintve és annak derogációra is figyelemmel történő adott határidőre való bevezetésével nem volt egységes álláspont kialakítható. Ezért úgy állapodtunk meg, hogy ezt itt, a bizottsági ülésen többségi állásponttal szükséges majd meghatározni.
A fentieken túl hadd használjam ki az alkalmat, hogy az egyéb észrevételek tekintetében szintén támogató hozzászólások hangzottak el, de ezekről ott nem szavaztunk. Annyiban kiegészíteném még, hogy amennyiben az irányelv bevezetésére bármilyen időponttal mégis sor kerülne, akkor eltérő derogáció vonatkozik még a velünk együtt csatlakozó államokra is. Ezért itt mindenképpen azonos mértékkel való megközelítés szükséges, hogy legalább az azonos időpontban csatlakozó államok egyazon időben vezessék majd be ezeket a változtatásokat. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Borsos József, azután Kovács Tibor.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Egy helyen szeretném kiegészíteni albizottsági elnök úr hozzászólását. Nyilván csak elsiklott fölötte. Még abban sem volt teljes egyetértés, hogy az adóterhelés százalékos kiszámításánál az áfát beszámítsuk, vagy sem. Abban kellene állást foglalni, ha van erre időnk, hogy egyeztessük azt, hogy a finomra vágott dohánytermékeknél, ami a mezítlábas cigaretta sodrásához használatos, és a legegészségkárosítóbb dohányzásfajták egyike, a költségvetési oldal adóbevételét egy kicsit szakszerűbben tudjuk összevetni a kiadási oldalon jelentkező kiadásokkal, és hogy ez milyen ütemezésben és milyen százalékos mértékben kerüljön bevezetésre. Ha erre kapunk egy kis időt, akkor talán hozzáértő egészségügyi szakembereket is be tudunk vonni, és akkor össze tudjuk vetni az adóbevételi kényszert és az esetleges megtakarításokat. Köszönöm.
ELNÖK: Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak röviden szeretnék reagálni. A magam részéről ajánlanám a bizottságnak, hogy támogassa azt a tárgyalási javaslatot, amit a Pénzügyminisztérium elkészített, minden elemében. Valóban arról szól a történet, hogy egy ilyen mértékű adóemelés aránytalanul súlyosan érintené az újonnan csatlakozott tagállamokat, ezen belül Magyarországot, illetve azon országokat, amelyek nem tagállami országhatárral rendelkeznek, így fokozottan ki vannak téve a csempészetnek. A finomra vágott dohánynál egyébként minőségi problémák is vannak. Ez a javaslat némileg segít a probléma megoldásában. Összességében azt javaslom a bizottságnak, hogy az előttünk lévő javaslatot támogassuk tárgyalási javaslatként. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több hozzászólás, az albizottsági véleményről kell állást foglalnunk.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, azt javasolnám, hogy két részletben szavazzunk. Egyrészt arról, hogy az albizottság által támogatott indítványokkal egyetért-e a főbizottság, másrészt az albizottságban véleménykülönbséggel maradó részek tekintetében hogyan foglalunk állást. És amennyiben van olyan javaslat, ami egyebekben felmerül, arról egy harmadik körös szavazás lehetséges.
ELNÖK: Kezdjük azzal, amiben összhang van az albizottságban is. "Az albizottságban egységes álláspont alakult mindazon változások kérdésében, amelyeket a kormányzat támogat az irányelv módosítása során, illetve egyetértés mutatkozott a szivar, szivarka javasolt fogalomváltozásának változatlan elhagyása tekintetében." Gondolom, ez a közös álláspont.
Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja ezt a részt. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
A következő. "Nem alakult ki közös álláspont a cigaretta, illetve a vágott dohánytermékek tervezett mértékű minimumadó-emelésének mértékéről és a bevezetés határidejéről, még az irányelv-módosítási javaslat derogációs szabályozásának keretében sem." Tehát akkor itt véleménykülönbség van, ami azt jelenti, hogy erről külön szavazunk.
A kormány részéről támogatják ennek a minimumadónak a bevezetését, vagy emelésének a mértékét?
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az emelését igen, csak a mértékét nem.
ELNÖK: Az a kérdés, hogy az emelés mértékére vonatkozóan több javaslat van-e, vagy csak egy. Egy javaslat van. Jó. Nekünk erről most szavazni kell. Az Unió javasolt egy mértéket, amit a kormány nem tart elfogadhatónak. Ebben kér bizottsági álláspontot.
Kérdezem, ki az, aki a kormányzati álláspontot támogatja ebben a kérdésben. (Szavazás) A bizottság többsége.
Kell-e még döntenünk arról, hogy az irányelv-módosítási javaslatot a derogációs szabályozás keretében sem támogatja a kormány? Szerintem nem. A bevezetés határideje szerepel még itt, erről kell döntenie a bizottságnak? (Többen egyszerre magyarázzák a helyzetet.) Javaslat nélkül nehéz. De hátha van egy megmentőnk. Borsos József!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Az okoz problémát, hogy egy előzetes kormányvéleményt kaptunk. Azért tettem azt a javaslatot, hogy ha kapnánk még időt, hogy az albizottságban ezeket a kérdéseket kicsit finomítsuk, akkor lehetne előbbre jutni, de így nem tudunk igazából miről szavazni, csak arról, hogy támogatjuk vagy sem a bizottsági javaslatot.
ELNÖK: Világos. Így nehéz dönteni. Erről a két részről szavaztunk, amit lehetett, megtettük ebben a kérdésben. Majd ha a kormánynak lesz álláspontja, akkor legyen szíves visszajönni vele a bizottság elé, és akkor tudunk ebben a kérdésben is dönteni. Jelenleg felelősséggel csak arról lehet dönteni, amiről van kormányzati álláspont.
Görözdi Zsuzsa asszony, parancsoljon!
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A kormánynak álláspontja csak a Bizottság javaslatáról lehet. Most van egy javaslat, ami azt mondja, hogy legyen például 90 euró a cigaretta. A kormány vagy azt mondja, hogy ezt elfogadhatónak tartja, vagy azt mondja, hogy nem. És elkezdődik a tárgyalása ennek az irányelvnek, és az közben alakulni fog az Unión belül is. Az nem feladat, hogy a 90 euró helyett mondjunk egy másik adómértéket, és foglaljunk állást egy 70 eurós adómértékről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság, amiben fontosnak érezte, javaslatot fogalmazott meg, másban nem kell erőlködnünk, hogy külön javaslatunk legyen. Ha majd a kormány tárgyal, eldönti, hogy milyen álláspontot képvisel. Ha pedig indokoltnak tartja, hogy a parlamentnek is legyen erről véleménye, akkor visszajönnek ide. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezártam. (Rövid szünet. - Varga Mihály távozik az ülésről.)
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Elnök úr megbízásából átvettem az ülés vezetését. Áttérünk a következő napirendi pontra, a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megtárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviseletében megjelenteket.
Az 7. pont dr. Baráth Etele képviselő úr javaslata.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Jó estét kívánok, Árvai Csaba főosztályvezető vagyok, kolléganőm dr. Galamb Zsófia tanácsos. A 7. ajánlási pontot nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az előttünk lévő ajánlásból szeretne-e még valaki szavazást kezdeményezni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a bizottság munkájában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a következő pontra, a nemzeti civil alapprogramról szóló, T/5950. szám alatti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pont Pettkó András képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó estét kívánok. Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Bécsy Etelka vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi párbeszéd és civil kapcsolatok főosztályának főosztályvezetője. A válaszom nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
Az 5. pont Balog Zoltán és Bíró Ildikó javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 7. pont Halmai Gáborné és Szabóné Müller Timea javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 11. pont szintén a képviselő asszonyok javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 18. pont Pettkó András képviselő úr javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még az előttünk lévő ajánlásból bármelyik módosításról szavazni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem szavazott a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Köszönöm a bizottság munkájában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a vasúti közlekedésről szóló, T/5723. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pont összefügg a 3., 7. és 8. pontokkal, Gazda László képviselő úr és társai javaslata.
DR. HUSZKA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Jó esetét kívánok, dr. Huszka Péter vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban vasúti szabályozási referens, tanácsos. Valamennyi kapcsolódó módosító javaslatot támogatunk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja a felsorolt pontokat. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 9. pont összefügg a 10. ponttal.
DR. HUSZKA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlásban a kijelölt pontok végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, kívánnak-e még valamelyikről szavaztatni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
Bizottsági módosító indítvány benyújtását kezdeményezi-e valaki? Igen. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A törvénymódosítás 12. §-ánál olyan jogokat adtunk volna az építtetőknek, amelyekre nincsenek felkészülve, és valóban vagyoni kérdéseket, tulajdoni kérdéseket is érinthet. Az a javaslatunk, hogy hagyjuk el ezt paragrafust. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy rendelkezik-e ezzel a módosító javaslattal. Igen. Vélemény?
DR. HUSZKA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja, hogy a bizottság benyújtsa? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nem. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló, T/6289. számú törvényjavaslat tárgyalására. Ehhez kapcsolódó módosító javaslat nem érkezett, egy bizottsági módosító indítvány benyújtására tennék javaslatot. A jogharmonizációs kötelezettségünknek megfelelően a cigaretta jövedéki adójának és a szén energiaadójának kiterjesztésére indítvány benyújtását kezdeményezem. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, rendelkezik-e a javaslattal. Igen. Vélemény?
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdésem az lenne, hogy az eredeti javaslatban miért nem ezek az összegek szerepeltek, amit most itt hirtelen megkaptunk, és milyen változások vannak ahhoz képest, mennyire van összhangban a nemrég tárgyalt cigaretta jövedéki adójára vonatkozó javaslattal.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője kíván reagálni? Parancsoljon, öné a szó.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr bizonyára a visszavont adótörvénycsomagban szereplő adóemelésre gondol. A módosító indítvány tervezete csak olyan mértékű adóemelést tartalmaz, amivel meg tudunk felelni az Unió adóminimum-követelményének 2009. január 1-jével. Ekkor jár le a Magyarországnak a csatlakozáskor adott derogáció a cigarettára és a szénre is, így a minimumadószintnek megfelelő adóemelésre kerülne sor a cigaretta esetében, szénnél is a minimumadó szintjén kerülne bevezetésre az adó.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Az eredeti javaslatban még január volt, azután az eredeti adótörvényhez adtunk be egy olyan módosítást, hogy ez május 1-től kerüljön bevezetésre, ehhez képest most július 1-jei bevezetésre tesz javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő támogatta, hogy ez az indítvány benyújtásra kerüljön. A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség.
A napirendi pont tárgyalását lezárom, megköszönöm a bizottság munkájában való részvételt.
Áttérünk a T/6308. számú, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
Az 1. pont Podolák György és képviselőtársai javaslata.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatta.
A 2. pont összefügg a 3. ponttal, Podolák képviselő úr és társai javaslata.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatta.
A 4. pont Podolák képviselő úr és társai javaslata.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az 5. pont összefügg a 6. ponttal.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) a többség támogatja.
A 7. pont.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 8. pont Kékkői Zoltán képviselő úr javaslata.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a közbeszerzésekről szóló, T/5656. számú törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatok megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Egy tömbben történő szavazásra tennék javaslatot. Ha a bizottság egyetért vele, azt javasolnánk, hogy a gazdasági bizottság albizottsága által támogatott módosító indítványokat a bizottság támogassa, függetlenül attól, hogy ki a beadó személye és hogy a kormány milyen álláspontot foglalt el. Amennyiben ezzel az eljárással a bizottság egyetért, így szavaztatok, ha nem, végigmegyünk a 77 ajánlási ponton. (A bizottság tagjai jelzik, hogy egyetértenek a javaslattal.)
Végh Tibornak adom meg a szót, hogy mely pontok esetében szavaznánk nemmel.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Természetesen megvan külön listán, hogy melyek azok a javaslatok, amelyeket támogat a kormány, melyeket nem, és melyik az az egy pont, amelyet a kormány támogat, viszont szeretném, ha mi azt nem támogatnánk, tekintettel arra, hogy a gazdasági bizottság elkészítette az alkotmányügyi bizottság javaslatához kapcsolódó újabb módosító indítványát. Azt javasolnám, hogy a 18. pont kivételével az összes többi ajánlási számon szereplő javaslatot támogassuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ezzel a tárgyalási móddal egyetért a bizottság, úgy látom a jelzésekből.
Először a 18. pontról kérném az előterjesztő álláspontját.
MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 1-17-ig, illetve a 19-77-ig terjedő pontokat ki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatja.
Az előterjesztővel egyeztetett listát csatoljuk a jegyzőkönyv számára, hogy mi volt az előterjesztő álláspontja ezekben a kérdésekben.
A 83-89-ig terjedő pontokra az a javaslat hangzott el, hogy a bizottság támogassa. Ki az a bizottság tagjai közül, aki ezzel egyetért? (Szavazás) A többség.
Amiről még nem szavaztunk, de kell szavazni, a 79. pont. Kérdezem a gazdasági bizottság javaslatáról az előterjesztő álláspontját.
MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem szavazott a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A napirendi pont tárgyalását lezárom, megköszönöm a munkában való részvételt.
A napirendi pontok végére értünk. Elnök úrral nem sikerült még egyeztetni a következő bizottsági ülés időpontjáról, de a jövő hetünket úgyis itt töltjük Budapesten a költségvetés tárgyalása miatt, ezért könnyebb lesz megfelelő időpontot találni. Mindenkinek köszönöm a munkát, további szép estét kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 19 óra 12 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit