KPSZB/34/2008.
KPSZB/106/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. november 11-én, kedden 16 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kék Mónika szóbeli kiegészítése *
Babák Mihály ügyrendi javaslata *
Herényi Károly ügyrendi javaslata *
Vita az ügyrendi javaslatról *
Döntés Herényi Károly ügyrendi javaslatáról *
Domokos László kiegészítő javaslata az 1. és 2. napirendi pont elhalasztásáról *
Döntés Domokos László javaslatáról *
Horn Gábor ügyrendi javaslata *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
Herényi Károly ügyrendi javaslata *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
Borsos József ügyrendi javaslata *
Dr. Kóka János ügyrendi javaslata *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
Javaslat -a Tanács irányelve a hozzáadottérték-adó kedvezményes mértek tekintetében történő módosításáról *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Boldvai László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Varga Zoltán (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Balla György (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Varga Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Hadi László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Bódis Mihály, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettes
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 10 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Mindenkit nagy tisztelettel köszöntök. Megkezdjük mai bizottsági ülésünket.
Az előzetesen kiküldött napirendi javaslatot új változatban is megkapták, ennek alapján 9 napirendi pontot tárgyalnánk. Ehhez írásban módosító javaslat nem érkezett, ezért javaslom, hogy erről szavazzunk. Aki egyetért vele, kérem, kézfelnyújtással jelezze! (Szavazás) Köszönöm szépen. Tartózkodott? Ellene? Egy. A bizottság egy tartózkodással megszavazta napirendjét.
Az első napirendi pontunk a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat, T/6765. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként. Ismereteim szerint hétfőn kaptuk meg ezt a törvényjavaslatot, ennek ismeretében kell a vitára való felkészülésünkről tanúbizonyságot tenni. A Pénzügyminisztérium képviselőit köszöntöm és kérem, amennyiben kívánnak, tegyenek rövid szóbeli kiegészítést.
Kék Mónika szóbeli kiegészítése
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A jegyzőkönyv kedvéért: Kék Mónika főosztályvezető vagyok, a Pénzügyminisztérium pénzügyi szolgáltatások főosztályának vezetője. Szóbeli kiegészítésként röviden elmondanám, hogy a legtöbb európai uniós tagállamban már sor került speciális rezsimek bevezetésére, amelyekkel a különböző beavatkozási lehetőségeket próbálták valamiféle keretrendszerbe foglalni. Magyarország is arra a következtetésre jutott, hogy szüksége lehet egy ilyen speciális rezsim kialakítására. Ez a törvényjavaslat lényegében ezt a kerettörvényt takarja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel a képviselők részéről? Adjak időt a törvényjavaslat elolvasására? (Babák Mihály: Elnök úr!) Babák Mihály képviselő úrnak adok szót.
Babák Mihály ügyrendi javaslata
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, ügyrendi kifogásom van. Úgy gondolom, hogy a parlament és költségvetési bizottság tekintélyét is csorbítja, hogy egy ilyen terjedelmes anyagot egy nappal korábban kapunk meg, és egyébként is olyan törvények tárgyalása vár a bizottságra, amelyekre nem tudtunk felkészülni. Nem tudom, kormánypárti képviselőtársaim hogyan fognak majd szavazni, nyilván köti őket a kormánypártiság, meg kell majd szavazniuk, de úgy gondolom, helyesen dönteni csak úgy tudunk, ha elolvastuk ezt a törvényjavaslatot. Bejelentem, elnök úr, én nem tudtam erre felkészülni, most kaptuk meg borítékban, itt volt az asztalon. Ezen kívül tegnap is kaptam törvényjavaslatokat. Nem tudom, eddig mit csinált a kormány, mit csinált a kormánypárt, de valahol azért rendet kellene tartani.
Az ügyrendi kifogásom az, hogy vegyük le ezeket napirendről. Azért nem is szavaztam meg a napirendet, mert ha valamire nincs időnk felkészülni, ne várjanak el tőlünk tisztességes munkát. Nem lehet. Ez lelketlenség. Nem beszélve arról, hogy az Országgyűlés tekintélyét is aláássa ez a kapkodás, ez a megfontolatlanság, ami jelenleg tapasztalható. Ha napirendre kerül olyan anyag, amit nem kapnak meg a képviselők lehetőleg 36-48 órával korábban, akkor miről beszélünk? Feltehetjük a kérdést, hogy most tanulmányozzuk-e. Azért is voltam hosszabb, hátha el tudják olvasni az önök előtt lévő törvényjavaslatot. Úgy gondolom, nem ez volt korábban a tisztelt Ház munkamódszere, ahogy a bizottságé sem. Tiszteletlenség velünk szemben és az országgyűlési képviselőséggel szemben, hogy így szekál minket a kormány, hogy az orrunk elé nyom egy sor anyagot, amit el sem tudunk olvasni. Nem fogok ehhez hozzászólni, mert érdemben nem tudok véleményt alkotni. Köszönöm, elnök úr. Az a napirendi indítványom, hogy vegyük le napirendről a két törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányzat részéről a múlt héten még arról kaptunk információt, hogy ez a hitelcsomag, amiről úgy gondolja, hogy szükséges az ország stabilitása érdekében, nem kerül felhasználásra. Mi változott meg egy hét alatt, ami miatt előtérbe helyezik a felhasználást? Ez 1500 milliárd forint felhasználására ad lehetőséget a bankok számára. A tőkejuttatás módja, ha finoman fogalmazok, sajátos, a kormány gazdaságpolitikájába hogyan illeszkedik, hogy az adófizetők pénzén banki részvényeket vásárol? Nyilván nem az itt lévő pénzügyminisztériumi szakembereknek kellene erre választ adni. Itt egyfolytában azt hallottuk, hogy az állam rossz tulajdonos. Ehhez jó tulajdonos lesz, vagy továbbra is igaz, hogy az állam rossz tulajdonos, ennek ellenére kíván a kormányzat egy számára szakmailag nem biztos, hogy megalapozott pénzfelhasználást menedzselni ilyen rendkívül kényes időszakban?
Szándékában áll-e a kormányzatnak a bankokban tulajdonrészt szerezni? Ha ezt megtette, szándékában áll-e eladni? Ha eladta, utána a költségvetésben szabadon kívánja-e ezt a pénzt felhasználni? Hiszen nem azonnal kell törleszteni. Minimálisan ezt a kérdéskört kell tisztázni. Valóban elég meglepő a kormányzat szándéka, ha belegondolunk, hogy a jövő évi költségvetésben 7-800 milliárdos hiánnyal számol, itt meg rögtön 1500 milliárd forint sorsáról kellene hihetetlen sebességgel dönteni. Hol van a hatástanulmány? Vegyük komolyan magunkat. Minden előterjesztéshez kell hatástanulmány. Hol van? Mikor fogjuk megkapni? Milyen módon alapozzák ezt meg? Vagy kapkodunk? Nem tudnak ilyet előterjeszteni, és csak az a szándék, hogy egy politikai többségre alapozva kérik, hogy hatalmazzuk fel a kormányt ennyi pénz felhasználására?
Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Szokásomhoz híven kicsit zavarban vagyok, amikor nem politikusok ülnek az előterjesztő asztalánál, ezért nagyon nehéz politikai kérdésekre választ kapni. De én is az eljárás jellegével kapcsolatos kérdéssel kezdeném, bár nem annyira eljárásjogi, vagy az értékelésre rendelkezésre álló idő rövidségét firtató kérdéssel. Általában szeretném kérni a bizottságot, foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy ezekben az ügyekben hogyan is kellene működnie a kormánynak és a parlamentnek, vagy a költségvetési bizottságnak együtt. Rendben van-e az, hogy a kormány pénzügyminisztere és a jegybankelnök tart egy sajtótájékoztatót, ezt követően, a sajtótájékoztató után két és fél óra múlva a pénzügyminiszter kabinetfőnöke, vagy sajtófőnöke a Pénzügyminisztériumba invitálja a frakcióvezetőket, akik, miután nem tudnak elmenni, a költségvetési bizottság ülésén hallgathatják meg, még egyszer, több órával a nyilvánosságra hozatal pillanatát követően azt, hogy milyen elkötelezettségeket vállal a magyar állam.
Ezt követően nyilván vannak parlamenti fórumok, a plenáris ülés és más alkalmak, hogy konzultációra invitálják a képviselőket, a költségvetési bizottság tagjait, a frakcióvezetőket, de ezek elmaradnak, és tényleg csupán csak munkaórák állnak rendelkezésre arra, hogy egy olyan jelentőségű törvényt vitassunk meg, mint ez is. Itt nemcsak a 600 milliárdot szeretném kiemelni, hanem olyan kérdéseket szeretnék még említeni, amelyek súlyától elborzadok. Nyolc törvényt módosítunk ezzel a törvényjavaslattal, nem kis súlyú törvényeket. Ezeknek a végiggondolására ugyanúgy nem volt időnk, mint magának az alaptörvénynek a végiggondolására. Például, ha lenne egy politikai fórum, ahol az egészet végiggondolhattuk volna egy 45 perces pénzügyminiszteri prezentáción túl, akkor föltennék egy nagyon fontos kérdést, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a Pénzügyminisztérium jelen nem lévő politikai vezetőinek. Miért nem olyan konstrukciót alkudtunk ki az Európai Unióval és az IMF-fel, amely az állami kézben lévő bankokat, nevezetesen az MFB-t és az Eximbankot látja el finanszírozási forrásokkal? Hiszen jó látjuk, hogy mindenekelőtt azért van a kezünkben egy Magyar Fejlesztési Bank és egy Export-Import Bank, hogy a nemzetgazdaságilag legfontosabb tételeket, az exportfinanszírozást, a vállalkozások fejlesztését biztosítsa. Most volt a bizottság előtt az a törvényjavaslat, amely a Fejlesztési Banknak felhatalmazást ad arra, hogy a beruházási hiteleken túl forgóeszközhiteleket is nyújtson.
E mögé a forgóeszközhitel package mögé oda tudott volna állni az IMF és az Európai Unió illetékes pénzintézete? Valamiféle olyan facilitással, ami most lehetővé tenné azt, hogy Magyarországon a Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozásával olyan kis- és középvállalkozások, amelyeknek lejár a hitelük, és a kereskedelmi bank nem hosszabbítja meg, valamiféle hitelforráshoz jussanak. Feltenném még egyszer tehát azt a kérdést, hogy az MFB és az Eximbank miért nem lehet ennek részese. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy a külföldi tulajdonú bankok leánybankjai nem ebből az instrumentumból táplálkoznak. Ha viszont egy "lex OTP"-t alkotunk, akkor gondoljuk végig, hogy az OTP részbeni visszaállamosításának mik is lesznek a feltételei. Szeretném rögzíteni, hogy liberális politikusként sem tudom egyértelműen és határozottan visszautasítani ezt az irányt, viszont rendkívül óvatos lennék ezzel kapcsolatban, hiszen a banki verseny, a tőke szabad áramlásának alapjait érintjük. Most térnék arra vissza, hogy mennyire fontos törvényt tárgyalunk. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy olyan rendszerszerű, szisztematikus változtatásokat készülünk itt, ebben a teremben, illetve néhány nappal később majd a másik teremben eldönteni, amelyhez hasonló döntések meghozatala érdekében az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa napokat, heteket tanácskozott, éjjel és nappal.
Ehhez képest már csak kisebb jelentőségű volna az a kérdésem, amit azután tudok feltenni, hogy felületesen áttekintettem ezt a törvényjavaslatot. Ha képviselőtársaim végigolvassák, akkor látják, hogy az osztalékelsőbbségi részvény, amit kap az állam, önmagában irányítási jogokat nem testesít meg. Pénzügyminiszter úr beszélt erről, emlékeznek talán rá. Akkor feltettük azt a kérdést, hogy ez mi, mert azt mondta az előző találkozókon, hogy az állam beszáll irányítóként. A törvényben találok utalást erre, hogy feltételes tulajdonosi irányítási jogot megtestesítő részvényt az érintett bank a társasági jog alapján, nem ezen törvény hatálya alatt, kibocsáthat. Amikor ilyen megfogalmazásokkal találkozunk, akkor óhatatlanul eszünkbe jut a lex Mol, ahol láttuk, hogy az alapszabály szerint vagy a törvény erejével mekkora állami ráhatás birtokában bocsát ki ilyen részvényeket. Ez milyen megítélés alá esik? A kérdésem az lenne, hogy az Európai Unióval, az illetékes főigazgatóságaival, egyéb testületeivel tisztázták-e, hogy ez a megfelelő módszer, vagy esetleg van veszélye annak, hogy ezt az Európai Bizottság visszautasítja, és esetleg hosszas "infringement" eljárás alá vonnak bennünket, vagy fenyegetnek ilyennel, ahogy a lex Mol módosítása érdekében is.
Magyarul: tartalmilag azt szeretném kérdezni, hogy mi van, ha ilyen irányítási jogokat is megtestesítő értékpapírokat nem bocsát ki az OTP, vagy ha ezt nem mondhatjuk ki, akkor milyen egyéb swapja volna ennek a törvényi felhatalmazásnak. Teljes tisztelettel szeretném mondani, majdhogy nem elnézést kérve az előterjesztő jelen lévő nem politikus képviselőitől, hogy vajon nem olyan súlyú probléma-e ez, amihez akár ötpárti tárgyalást kellett volna összehívni, akár a frakcióvezetők döntését, vagy előzetes véleményét lehetett volna kérni. Elnézést, hogy hosszan szóltam hozzá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én érzem magam kínosan mint volt köztisztviselő, hogy önöknek kell itt a minisztérium politikai vezetése helyett ezeket a kérdéseket hallgatni, mert nyilvánvalóan látszik, hogy ez a jogszabály - nekem volt egy órám előtte, hogy beleolvassak - egyértelműen politikai indíttatású döntéseket fogalmaz meg, és ezeket nehéz lesz szakmai alapon védeni. A mai sajtóban azt lehetett olvasni, hogy a segélynek vagy támogatásnak, nem tudom, minek hívjuk, egy részét már lehívta a kormány. Az lenne a kérdésem, hogy mire és miért hívta le. Már az előttem szóló is említette, hogy az előző ülések alatt miniszter úr is jelezte azt, hogy ez három bankra vagyon szabva, amelyek közül csak egy magyar tulajdonú, a másik kettő külföldi tulajdonú bankok leánybankja Magyarországon. Miért kell a magyar adófizetők pénzéből támogatni külföldi tulajdonú bankokat, hiszen ez, vagy ezek kamata előbb-utóbb a magyar adófizetők pénzéből lesz kifizetve? De ha már bankokat támogatunk, akkor miért ezt a hármat? Miért nem az egész rendszert? Miért nem azzal foglalkozunk, hogy a rendszer legyen működőképes, ne csak néhány bank?
A másik ezzel kapcsolatos kérdés, hiszen most már nyilvánvaló szerintem mindenki számára, hogy itt a Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok ügyes játékával jól átverték az embereket, és okkal, ok nélkül mindenkire rábeszélték a devizaalapú hiteleket az elmúlt időszakban, anélkül, hogy tudták volna az emberek, hogy ennek mekkora a kockázata. Ezek után miért nem foglalkozik az előterjesztés azzal, hogy ezeknek a kereskedelmi bankoknak a felügyeleti rendszere alkalmas-e arra, hogy ne csak azt nézze meg, hogy a számszaki kötelezettségeket teljesítik-e, hanem etikusan és a tisztességes működési elveket figyelembe véve működjenek ezek a bankok a későbbiekben? Tehát a rendszerszerű szemléletet hiányolom ebből az előterjesztésből. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Nekem még egy kérdésem maradt, amit Kóka képviselő úr vetett fel, a különleges vétójogokat biztosító részvény. Egy éve itt éppen önök győzködtek arról minket, hogy miért nem lehet aranyrészvény, miért kell ezektől az államnak ingyen megszabadulnia. Akkor most hogyan fogunk képezni ilyen részvényt, és ez hogyan van összhangban az EU-jogharmonizációval? Az emlékezetünk nem olyan rövid, hogy egy évre ne tudnánk visszagondolni. (Kék Mónika mutatja, hogy két éve.) Most szabadultunk meg ezektől. Már két éve volt. Arra is emlékszünk. Ez mindenféleképpen olyan ügy, ahol az a kérdés, hogy lesre szaladunk-e. Itt valóban gazdaságpolitikai választ várunk, mi történt, hogy az állam bevonult a gazdaságba. Mi történt? Szerintem nem lehet egy törvényjavaslattal ezt lerendezni, ez egy nagyon komoly alapváltás, ami magyarázatot érdemelne. Hogy ezt egy köztisztviselő meg tudja-e adni, és hitelesen meg tudja-e adni, megpróbálhatják, de majd folytatódik a parlamentben is ez a vita. A bizottságban talán megtisztelhettek volna bennünket a politikai vezetők, ha egy alapkoncepció-váltást hajtott végre a kormányzat, és visszaállamosít bizonyos területeken, mert úgy látják, hogy a piac működése miatt mégis csak szükség van erre.
Miután nincs további kérdés, válaszadásra visszaadom a szót.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem tudom, elfogadható-e az a válaszadási módszer, amit javasolnék, hogy röviden elmondanám azt, ami az indoklásban hosszabban van kifejtve, hogy mi áll ennek az egész törvényjavaslatnak a hátterében, illetve mi az az alapkoncepció, amire ez fel van fűzve, utána tételesen válaszolnék a kérdésekre. Ez a törvényjavaslat egy kerettörvény kialakítását szolgálja, aminek pontosan az a lényege, hogy lehetőséget teremtsen olyan, vagy politikai, vagy szakmai alapú döntések meghozatalára, amelyek ilyen vagy olyan okokból szükségessé válnak. A második dolog, ami miatt ezt külön törvényben kellett megtennünk, és nem volt lehetséges csak politikai döntéseket meghozni a meglévő keretrendszerben, az az, ahogy azt a képviselő urak már felvetették, hogy ebben vannak elég szigorú, alkotmányos alapjogokat korlátozó intézkedési lehetőségek. Ehhez el kell mondani, hogy nagyon kevés olyan eset van a történelmünkben, már kinek mi a kevés, ahol szembe kellett állítani egymással társadalmi és magánérdeket. Talán a mai válság megmutatta, hogy ebben az esetben is elkerülhetetlen ez.
Ha elfogadjuk azt, hogy a gazdaságnak egy alapvető pillére a pénzügyi közvetítő rendszer, nagyon sok minden épül fel ennek rendeltetésszerű működésére, akkor talán könnyen belátjuk azt is, hogy igenis van a társadalomnak abba az irányba ható érdeke, hogy ez a közvetítő rendszer mindig egészségesen és stabilan, rendeltetésszerűen működhessen. Ebben ne legyenek szakadások, ne legyenek olyan időszakok, amikor ez a rendszer nem tudja ellátni alapvető feladatát. Ha azt elfogadjuk, hogy ez az alapvető érdek, akkor nyilvánvalóan létezhetnek olyan helyzetek, amikor az úgynevezett magánérdek fölébe kerekedik ez a társadalmi érdek. Vagyis lehet olyan szituáció, hogy mondjuk egy bank tulajdonosai úgy ítélik meg a helyzetet, hogy elfogyott a pénzük, a továbbiakban már nem szeretnének bankként üzemeltetni egy vállalkozást, ezért amellett döntenek, hogy ezt a vállalkozást befejezik, a továbbiakban nem működnek a hazai hitelintézeti piacon. Felmerül a kérdés, hogy ha ez egy kellően nagyméretű, vagy a gazdaság egészét átszövő hitelintézet, most csak teoretikusan mondom, akkor szabad-e ezt a magánérdeket érvényesülni hagyni. Vagy azt kell erre mondani, hogy magasabb érdek a közvetítő rendszer működése, hogy mindenki kiszolgálása minden pillanatban biztosított legyen, és adott esetben egy hatékonyságromlás árát is megfizetve ezt a rendszert működőképesen, stabil állapotban tartsuk? Ezt a morális problémát kívánta a lehetőségek szintjén kezelni ez a törvény. Ez természetesen döntéseket nem hoz, iránymutatást nem ad, konkrét esetekre közvetlenül nem alkalmazható. Arra az egyre ad választ, hogy ha ilyen helyzet kialakul, akkor milyen lehetőségei vannak a magyar államnak a társadalmi érdek érvényesítése érdekében.
Rátérnék tételesen az egyes kérdésekre. Babák úr ügyrendi jellegű felvetésére nem tudok választ adni. Elnök úr részéről elhangzott, mi az oka annak, hogy ez a törvény az asztalon van, amikor a politikai vezetés a korábbiakban úgy nyilatkozott, hogy nem lesz szükség a felhasználására. Erre ugyanaz a válaszom, ami az előbbi felvezetésben is elhangzott, hogy a lehetőségét ne zárjuk ki, ha olyan szituáció kerekedik, amikor igenis szükség lesz az e csomagban szereplő összegek felhasználására, akkor ne legyen az akadály, hogy erre a hatályos jogszabályok nem adnak, vagy nem komfortosan adnak lehetőséget, túl lassú, vagy túl vontatott, túl adminisztratív módszerek állnak csak rendelkezésre. Tehát a kerettörvény lényege a keret, ha a szükség úgy hozza, akkor legyen olyan jogszabályi környezet, amelyben a szükséges döntések meghozhatók. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem tárgya a teljes 25 milliárd dolláros keret, hanem kizárólag a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó sokkal kisebb összeg, és ennek elköltési kereteit szeretné meghatározni.
Sajátosnak minősítette a tőkejuttatás módját annyiban, hogy banki részvényeket vásárolna az adófizetők pénzéből a magyar állam. Ezt úgy kellene felfogni, hogy elvileg nem tilos a magyar államnak sem befektetőként megjelenni a tőkepiacon, vagy a hitelintézeti piacon, természetesen az adófizetők pénzéből is lehetséges ilyen befektetés adott esetben, és természetes az is, hogy ilyen esetben igen szigorú hozamelvárás kerül lefektetésre azon hitelintézettel szemben, amelynek ezek a juttatások osztályrészül jutnak kérelem alapján. Ez a tőkejuttatás nem ingyenes, és nem örökre szól, ez egy befektetésként értékelhető tőkejuttatás lehet, amire sajnos nagyon szigorú osztalékfizetési követelmények kerülnek előírásra, és igen szigorú exit van a bent tartózkodás végén, egy viszonylag magas hozamelvárást rögzítve.
A harmadik kérdés, hogy szándéka van-e a kormánynak tulajdont szerezni a bankokban. Tudomásom szerint a kormánynak nincs tulajdonszerzési szándéka, pontosan ezzel ellentétes cselekmények voltak regisztrálhatók a 2002-es év folyamán, ahol inkább a kereskedelmi bankok értékesítése volt a jellemző. Ez egy olyan vészhelyzetre szóló opció, hogy ha más módon nem biztosítható a pénzügyi közvetítő rendszer működése, akkor ne legyen kizárható adott esetben a tőkeemelés mint egyfajta intézkedés. Tehát ez nem a szándékokkal egybevágó, hanem egy worst-case szcenáriót ki nem záró lehetőség.
Itt 1500 milliárdos összeg hangzott el, bár pontosan nem jelölték meg, hogy mi ez az 1500 milliárd. Arra tudok következtetni, hogy van egy garanciavállalásra felhasználható összeg, egy 300 milliárdos kerete a Magyar Köztársaság kormányának, ami arra fordítható, hogy akiknek a lejáró hosszú távú finanszírozáshoz elengedhetetlen forrásaira nem látszik más lehetőség, mintsem egy garanciavállalásra való megítélésbeli feljavítás, akkor ez a garanciakeret terhére kérhető, és ha a bank számára ez elengedhetetlen, akkor ez megítélhető. Ehhez azonban szükséges jó néhány feltétel teljesítése is a bank részéről. Ehhez egy 5 százalékos tőkeáttétel kerül kikötésre, ebből ered az 1500 milliárd, de tekintettel arra, hogy ez egy feltételes kötelezettségvállalás, nem kell azonnali kifizetéssel számolni, ez lényegében egy elvi kerete, elvi határa a garanciavállalásnak.
Azt azért szeretném előrebocsátani, hogy az állami garanciavállalással fedezett kölcsönökre más hitelviszonyt megtestesítő pozíciókban lehívás történik, vagyis az első alkalommal, amikor a hitelintézet, ahová az állam az adófizetők terhére helyezte a garanciát, nem teljesíti az első forintnyi kötelezettségét, annak nagyon komoly szankciói vannak, adott esetben a bank bizonyos közgyűlési döntései tekintetében a magyar állam szerez vétó pozíciót. Tehát ez nem ingyen ebéd, nem vakon szórható kötelezettségvállalás, hanem sajnos mindenki azt a kockázatot futja, hogy ha ennek a beváltására sor kerül, akkor komoly tulajdoni veszteségeket fog elszenvedni.
Kóka úr kérdéseire térnék rá. Hogyan kellene működni a kormánynak és az Országgyűlésnek együtt? Erre nehezen válaszolok, nyilván úgy, ahogy a hatályos alkotmányban az foglaltatik, és az ügyrendi szabályok ezt előírják. Sajnos, ahogy az a felvezetőben elhangzott, erre most nem áll módomban részletes választ adni. Nyilvánvalóan jogos az az elvárás, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tárgyalt dokumentumok megismerésére és a véleményalkotásra, de sajnos ezek az intézkedések olyan jellegűek, amelyek gyorsasága minden más paramétert megelőz véleményem szerint. Úgyhogy én csak megértést tudok kérni ebben a tekintetben.
Miért a nyilvánosság után tudja meg a bizottság azt, hogy mik a pontos feltételei az IMF-nek erre a speciális témakörre juttatott forráscsomagjára? Erre sem tudom a választ, hogy ki mit milyen sorrendben ismert meg. Én úgy tudtam, hogy a tárgyalások folyamán a munkaközi állapotról is készült tájékoztató a képviselők számára. Nyilvánvalóan a később felvetődő kérdések között lesz olyan, amelyeket már meghaladott az élet, mert folyamatosan formálódó feltételrendszerről van szó, és a vezetőink mindent megtesznek azért, hogy a magyar adófizetők szempontjából ezt a lehető legkedvezőbb feltételrendszerré alakítsák.
Miért kerül sor nyolc törvény módosítására a törvényjavaslatban? Ebben összesen három törvény módosítására kerül sor. Alapvetően van a kerettörvény, amelynek megalkotása a források esetleges felhasználása miatt elengedhetetlen. Ehhez kapcsolódik még három kisebb terjedelmű törvénymódosítás, ami szintén ezzel a szituációval, ennek az intézkedéscsomagnak a nyomon követését, vagy "early intervention" jellegű, korai beavatkozást lehetővé tévő felügyeleti eszközökkel való kiegészítésével függ össze. Illetve van benne egy picit talán idegennek tekinthető, de mégis ezzel összefüggő rész, a tőkepiaci törvény módosítása, ami pedig bizonyos befektetési alapok tekintetében, ezek az ingatlanbefektetési alapok, picit rugalmasabbá és az ilyen szélsőséges szituációkhoz alkalmazkodóvá teszik a ma kicsit rigidnek tartott szabályokat. Ennek oka az, hogy az ingatlanpiac is kiszámíthatatlanná vált az ingatlanérték tekintetében, és nem lenne méltányos, hogy a rugalmatlan szabályok miatt az ingatlanbefektetésialap-jegyek tulajdonosai adott esetben mélyponton realizáljanak a visszaváltáskor óriási hozamveszteséget. Ezért ez a módosítás, hogy ha ezek az extrém helyzetek bekövetkeznek, vagy extrém ingadozás következik be, akkor azt ne kelljen feltétlenül elszenvedniük a befektetésijegy-tulajdonosoknak.
A hitelintézeti törvény módosítása végtelenül technikai, a veszélyeztető helyzet fogalmát hangoltuk össze ennek a törvénynek a szövegével, hogy ne legyen diszkrepancia a kettő között, illetve adatkezelési felhatalmazást kapott a döntéssel felhatalmazott pénzügyminiszter, mert ő lesz az, aki a kormány nevében két független szervezet véleménye alapján a végső döntést meg fogja hozni, és ahhoz, hogy ezt megtehesse, szükséges egyedi banki adatok kezelése is. A korábbiakban erre nem volt szükség.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvény nem állandó, nem főszabálybeli változás, hanem egy átmeneti helyzetre, időben is limitált hatállyal került önök elé. Ennek a végső kifutása jövő év december 31-e, de például a tőkeemelés kérdésében ennél sokkal hamarabb elkövetkezik a hatályon kívül helyeződése, ez gyakorlatilag a jövő év januárjának utolsó napja. Ennyiben nincs koncepcióváltás, csak egy átmeneti szabály képződik.
Miért nem kap az MFB és az Eximbank ezekből a forrásokból, hiszen a gazdaságélénkítés tekintetében sokkal komolyabb eszköztárral rendelkeznek, mint a kereskedelmi bankok? Kettéválasztanám ezt a kérdést, illetve leválasztanám ezt a "banking support measures" kérdést a nagy csomag kérdésétől. Azt nem zárom ki, hogy akármilyen módokon, akármilyen intézményrendszeri szereplőkön keresztül is lehetőség legyen a felhasználásra, erről nem tudok most a kormány nevében véleményt alkotni, viszont ennek a speciális csomagnak, ami összekapcsolódik a törvényjavaslattal, kizárólagosan a kereskedelmi bankok, tehát a pénzügyi közvetítő rendszer ezen szereplőinek terhére megvalósított intézkedések a témája. Ennek a javaslatnak nem témája az MFB-n, Eximbankon keresztüli gazdaságélénkítés.
Lesz-e lex OTP? Természetesen ilyen fogalom is kizárt. Ez a törvényjavaslat gyakorlatilag minden olyan kereskedelmi bank esetére alkalmazandó, amely hazánkban székhellyel rendelkezik. Annyi módosulás van talán a legutolsó nyilvánosságra hozott információhoz képest, hogy ma már nincsen az úgynevezett 200 milliárdos szavatolótőkére utaló mutató mint belépési feltétel, ugyanis nem ez a lényege annak, hogy egy bank a pénzügyi közvetítő rendszert kockáztatja-e a jelenlétével vagy kivonulásával, vagy sem, hanem ez egy sokkal komplexebb értékelésből kerülhet ki. Személy szerint én nem zárom ki, hogy gazdaságunk, közvetítő rendszerünk szempontjából sokkal kisebb szavatolótőkével rendelkező hitelintézet is kellemetlen következményeket jelenthet, ezért talán azt mondanám, helyes irány, hogy két független intézmény mind mikro-, mind makroprudenciális szempontból kell hogy értékelje a helyzetet ahhoz, hogy ez a javaslat egybehangzó értékítéletet tükrözzön egy bank tekintetében, és erre a két értékítéletre alapozódjon a kormány, illetve a kormány nevében a pénzügyminiszter döntése. Ennél szakmaibb álláspontot pillanatnyilag nem látok lehetségesnek kialakítani. Ez a fontos, hogy nincs 200 milliárd, és ilyen értelemben nincs az a három bank sem, amelyet gyors fejszámolással ki lehetett számolni, hogy beleesik ebbe a korlátba. Nem ez lesz a feltétel, nem lehet egy mutató alapján meghatározni a rendszert, ami kockázatot jelent, ez egy összetettebb folyamat, és ezt az irányt kívánja ez a törvényjavaslat inkább képviselni. Ilyen értelemben nincs lex OTP.
A tőke szabad áramlásával hogyan hozható ez össze, illetve a változások nagyságrendje van-e akkora, hogy több napot, több hetet igényelne az Országgyűlés számára a megtárgyalása? A tőke szabad áramlása természetesen egy, állandóan a szemünk előtt lebegő kérdés, azt azért szögezzük le, hogy ez a válság, ami kialakult, és Magyarországon a hatásait érzékeljük, pillanatnyilag nem egy fundamentális válság. Tehát a hazai hitelintézeti szektort nem az eszközökön, az úgynevezett "subprime" vagy "prime" eszközökön keresztül érinti, hanem annak közvetett hatásaival. Nálunk ez elsősorban egy bizalmi válság jeleit mutatja, még a sokat emlegetett OTP esetében sem állnak fenn azok a feltételek, amelyek bármilyen fundamentális problémára utalnának, és beavatkozást igényelnének. A bizalmi válság olyan faktum, amire nehéz ésszerű fundamentális válaszokat adni. Ha egyszer a bizalom megrendül, azt csak erőteljes, attraktív eszközökkel lehet helyreállítani. Ez nem rábeszélés kérdése. Talán ez az, amivel a legnehezebb megküzdeni, és talán ez a legnehezebben indokolható része egy esetleges, az állam részéről történő beavatkozásnak.
Hogy kell-e hosszabb idő a tanulmányozására? Nyilván minél hosszabb idő áll rendelkezésre, annál jobb. Azt mondanám, hogy mivel ez nem jelent szisztematikus változást a fő szabályokhoz képest, csak egy átmeneti rezsimet teremt, ennyiben talán ilyen kérdésként érdemes kezelni.
Az osztalékelsőbbségi részvény nem testesít meg irányítási jogot, ez valóban így van. Összességében azoknál a hitelintézeteknél, amelyeknél állami beavatkozásra kerülhet sor, például kérelemre tőkeemelésre kerül sor, mindjárt három részvényosztály keletkezésére lesz szükség. Ebből csak egy részvényosztály az osztalékelsőbbségi részvények osztálya, ezek lesznek azok, amelyekért valójában a vagyoni hozzájárulás teljesítésére sor kerül.
A következő részvényosztály a vétójogot biztosítja, sokkal hosszabb neve van, de ez a lényege. Ez egy kontrollszerepet fog betölteni a társaság életében, pontosan azért, hogy az adófizetők pénzéből megvalósított tőkeemelés rendeltetésszerűen, valóban a stabilitás, a működés helyreállítása szempontjából kerüljön felhasználásra, és ne adj' isten, ne akvizíciós tervek megvalósítására. Ezekkel a vétójogokkal az állam azt kívánja elérni, hogy azokban a legalapvetőbb döntésekben, amelyeken elmehet a sorsa egy ilyen tőkeemelésnek, ne legyen lehetősége a többi tulajdonosnak a nem rendeltetésének megfelelő irányba befolyásolni a társaság működését.
A harmadik részvényosztály lenne a feltételes tulajdoni irányítást biztosító elsőbbségi részvény. Ez a legnagyobb mértékű beavatkozási lehetőség. Ezt a részvényosztályt is meg kellene keletkeztetni, egy részvény is elegendő a teljes jog megtestesítésére. Viszont ezek a részvények nem élednek fel. Az alapszabályban ugyan megteremtésre kerül ez a részvényosztály, viszont ahhoz, hogy ezekkel valódi közgyűlési jogokat lehessen gyakorolni, még számos nagyon szigorú feltétel együttes bekövetkezése válik szükségessé. Ez az a pont, hogy ha valamilyen rejtélyes okból mégsem sikerül a megemelt tőkével sem elérni azt a célt, amit az állami beavatkozás az elején lefektetett, és a társadalmi érdek úgy kívánja, hogy a közvetítő rendszernek ez az adott eleme változatlanul működésben legyen, akkor lehetséges ezt a teljes kontrollt átvenni. Ez egy úgynevezett katasztrófa szcenárió, egy "nuclear option", aminek csak a teoretikus jelenléte szükséges. Pillanatnyilag semmilyen helyzet nem áll fenn, és nem is várunk olyan helyzetet, amikor ennek alkalmazása egyáltalán szóba kerülhetne. Viszont a szigorú kontroll érdekében, tekintettel az adófizetők közvetett jelenlétére a társaságban, ezt a lehetőséget a kormány részéről nem tartottuk megkerülhetőnek. Tehát összességében három részvényosztály keletkezése lesz szükséges ahhoz, hogy a megállapodás a tőkejuttatásról és/vagy garanciavállalásról is megtörténhessen.
Az Európai Unióval és illetékes részegységeivel tisztázott-e a módszer? Természetesen folyamatos konzultáció folyik a verseny-főigazgatóság munkatársaival, illetve folyamatosan követjük kollégáimmal azokat a bizottsági, európai központi banki ajánlásokat, közleményeket, amelyek orientálták a tagállamokat egy, minden szempontból az európai rezsimmel összeegyeztethető hazai rezsim kialakítása irányába. Személy szerint úgy értékelem ezt a törvényjavaslatot, hogy minden olyan pontnak megfelel, ami előzetesen a tudomásunkra lett hozva mint európai elvárás, de természetesen magát a törvényjavaslatot is vizsgálja már a mai naptól a verseny-főigazgatóság. A példákat is áttekintettük, amelyeket már jóváhagyott a Bizottság, és igyekeztünk úgy összeállítani a hazai keretrendszert, hogy abban csak olyan elemeket szerepeltessünk, amelyeket már egyszer elfogadott egy megadott kontextusban a Bizottság.
Mi van akkor, ha nem bocsátja ki a társaság az imént említett részvényosztályokat? Akkor első körben az a következmény, hogy nincs tőkeemelés, nincs állami beavatkozás. Valamit valamiért. Adófizetői pénzekről lévén szó, sajnos szigorúak a feltételek. Ez az egyik csomag. Ha nem kérelemre, nem a bankszektor szereplőinek jól felfogott érdeke alapján kerül sor beavatkozásra, hanem mondjuk, ők maguktól úgy döntenének, hogy kivezetik magukat a piacról, és nem működnek a közvetítő rendszer részeként, akkor lehetőség van állami beavatkozásként mintegy ráoktrojálni azt az intézkedést az intézményre. Nyilván ennek nagyon szűk mezsgyéje van, hogy hogyan. Ebben az esetben a Fővárosi Ítélőtáblára lett telepítve egy nem peres eljárási lehetőség, amelyben kérhető, az államháztartásért felelős miniszter kérheti, hogy a bíróság keletkeztesse meg ezeket a részvényosztályokat a szükségessé váló állami beavatkozás, az adófizetői pénz védelme érdekében. Tehát itt van egy olyan speciális lehetőség, amikor az egyik nem működő, ellenálló piaci szereplőre is, ha a társadalmi érdek ezt kívánja, ez a megoldás ráhúzható. Természetesen van jogorvoslati lába is, ha valaki vitatja ezt a döntést, akkor erre is megvannak a megfelelő garanciák, mert ezek a jogállamiság alapvető kellékei.
Borsos képviselő úr kérdéseire áttérve. Miért és mire hívta le a kormány az összeget? Ez nem ennek a keretnek a terhére történt, hanem a 25 milliárdos keret maradék részére, a devizatartalék miatt. Ez nem ennek a törvényjavaslatnak a témája. A három bankra szabottságát, azt hiszem, megválaszoltam korábban. Ez ma már nem érvényes. Abban a pillanatban, amikor a miniszter úr és a jegybankelnök úr ezt a tájékoztatást adta, még hatályos állapot volt, tehát folyamatosak a változások.
Miért kell külföldi tulajdonú bankokat megsegíteni adott esetben? Nem biztos, hogy helyes ezt a kérdést feltennünk. Azt a kérdést kell feltenni, hogy valóban csak azokat a bankokat lehet-e ezzel az állami intézkedéssel sújtani, vagy kedvezményes helyzetbe juttatni, amelyek a hazai közvetítői rendszer szempontjából rendszertani kockázatot hordoznak, legyen az bármelyik bank. Ha a külföldi tulajdonban álló bankok esetében az anyabankok a tőkeemelést, tőkejuttatást megteszik, az természetesen a hazai közvetítő rendszer szempontjából pozitív fordulat.
Némileg kifelé mutat, de talán kapcsolódó kérdés a devizaalapú hitelek kérdése, hogy miért nem szól erről ez a javaslat. Itt arról van szó, hogy a rendszerbeli kockázatok csökkentése, a pénzügyi közvetítő rendszer megőrzése milyen intézkedésekre adjon lehetőséget. A devizaalapú hitelekről annyit mondanék, hogy a magam részéről egy kis Móricka-számítással egy ötéves gépjárműhitelt 3 millió forintra kiszámoltam mind svájci frank-, mind euró-, mind pedig forintalapon egy lízingcég megadott táblázatai alapján. Azt kell mondjam, hogy egészen 293 forintos euróárfolyamig az euró alapú kölcsön az ötéves futamidő alatt, az összes terhét tekintve, kedvezőbb. Ha mindezt svájci frankra vonatkozóan is elvégzem, akkor eredményeim szerint egészen 179 forintos svájcifrank-árfolyamig még mindig kedvezőbb a svájcifrank-alapú hitelfelvétel. Úgyhogy erre azt tudom mondani, hogy mindenki a saját pozícióját aszerint fogja értékelni, és aszerint érzi ezt fenyegetőnek vagy nem fenyegetőnek, hogy mi volt a beszállási árfolyam. A beszállási árfolyamot az euró esetében 247 forintra számítottam ki. Akié ennél rosszabb, vagyis gyengébb forint mellett vette föl a devizaalapú kölcsönt, az ennél sokkal nagyobb kedvezményeket kapott, aki ennél kedvezőbb árfolyamon, ez viszonylag ritkább volt, egy kicsit szerényebb, kevésbé kedvező eredményt tud felmutatni.
Visszatérve arra a kérdésre, hogy a felügyelet miért nem kényszeríti ki, hogy a bankok a devizahitelezés során felelősebb magatartást tanúsítsanak, természetesen a kikényszerítés célja a felügyeleti rendszernek, a felelős hitelezés azonban azt jelenti, hogy olyan módon kerüljenek a hitelek kihelyezésre, hogy az a betétesek maximális védelmét valósítsa meg. Vagyis a lehető legnagyobb legyen a visszafizetés valószínűsége a kihelyezett hitelek esetében.
A végső kérdés pedig a vétójogos részvény példáján az aranyrészvény kérdése volt, hogy ha két évvel ezelőtt eltöröltük az utolsó aranyrészvényeket is a hazai jogi intézményrendszerből, akkor most miért élünk egy újabb javaslattal. Azt azért ne felejtsük el, hogy amikor megpróbáltuk megvédeni ezen aranyrészvényeket az Európai Bizottság előtt, akkor pont azzal érveltünk, hogy ez a köz érdekében történt más társaságok esetében, csak speciel az esetek többségében ezt az Európai Bíróság nem ítélte meg. Bár volt egy példa, hogy közérdekre hivatkozással lehetett aranyrészvényt megtartani bizonyos iparágakban. Ez is olyan eset, ahol valóban egyfajta aranyrészvény jön létre, de ezekben az esetekben, úgy tűnik, hogy az európai pénzügyi közvetítő rendszer biztonsága, illetve a tagállamok alrendszereinek biztonsága olyan közérdekké nyilváníttatott még a Bizottság tagjai között is, amely megalapozza időlegesen, speciális céllal, lényegében aranyrészvénynek nevezhető intézkedések bevezetését. Megismétlem, ezeknek is megadta a feltételeit közleményeiben a Bizottság, és ezekhez a kormány részéről maximálisan igyekeztünk tartani magunkat, éppen azért vizionáljuk azt, hogy ez a kerettörvény ebben a formában elfogadásra is kerülhet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herényi Károly kért szót, majd Kóka János.
Herényi Károly ügyrendi javaslata
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Ügyrendi javaslattal szeretnék élni. Főosztályvezető asszonytól kaptunk egy igen alapos szakmai tájékoztatást a törvény mibenlétét illetően, azonban ez a törvény nemcsak szakmai szempontból ítélendő meg, hanem politikai szempontból is, hiszen ennek vannak politikai következményei, hatásai is. A kormány kisebbségben kormányoz, és ahogy Kóka János frakcióvezető úr elmondta az előéletét, az előtörténetét a törvények mostani módosítási rendszerének, ez ennek a rossz gyakorlatnak a folytatása. Úgy kormányoz a kormány, mintha óriási többsége lenne. Tehát minimálisan elvárható, hogy a pénzügyminiszter úr, vagy az államtitkár úr, de ebben az esetben a pénzügyminiszter jelenlétét tartanám indokoltnak, egy ilyen fontos törvény tárgyalásán személyesen legyen jelen, és a képviselők politikai kérdéseire adekvát válaszokat adjon. Ezért azt javaslom, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalását függesszük fel, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy a szavazás valami nagyon nehezen visszafordítható eredményt hoz, és a következő ülésünkön folytatva a tárgyalást, a pénzügyminiszter jelenlétében, meghallgatását követően hozzuk meg döntésünket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát ügyrendi javaslat hangzott el, de előtte információt szeretnék adni. A pénzügyminiszter úr kezdeményezésére Varga Mihály elnök úr, illetve a két alelnök egyeztetett egy hétfő 11 órás zárt bizottsági ülésről, az újabb hitelfelvételek előkészítő tárgyalásai kapcsán. Ezért értelmezésem szerint a hétfői napirend elfogadása előtt mód van erről tárgyalnunk. Ha ezt megerősítik nekem, akkor ott folytatólagosan mód nyílhat a döntés megalapozására, gondolom én. Ezt mérlegelni kell, hogy ez mennyi időt igényel, de 11-kor lesz zárt ülés. Lehet előtte tárgyalni, vagy utána folytatólagosan, hiszen akkor vélhetően a pénzügyminiszter urat várjuk ide, de lehet, hogy csak az államtitkár lesz jelen. Ezt még nem sikerült tisztázni. De mindenképpen a Pénzügyminisztérium magasabb állású politikusa fog eljönni a zárt ülésen való tárgyalásra.
Akkor most az ügyrendi javaslathoz van lehetőség hozzászólásra a frakciók részéről, 2-2 percben. Kóka János!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Nem szeretném ügyrendi vitába bújtatni azt a kérdésemet, amit amúgy is feltettem volna, de most elvesztettem a fonalat. Az IMF-szerződéssel kapcsolatban többször hallottuk a 200 milliárd forintos szavatolótőke-kritériumot, a mostani törvény pedig nem alkalmazza a főosztályvezető asszony elmondása szerint ezt. Márpedig leírtuk az IMF-megállapodásban, és azt mondták, hogy IMF-szerződés nem lesz, csak egy egyoldalú kötelezettségvállalás. Akkor ez most megváltozott vagy nem, viszont akkor fedezet nélkül kínálunk 300 milliárd forintot 200 milliárd forint szavatolótőke-főösszeg alatti bankoknak. Szerintem önmagában ez a bejelentés megalapozza azt, hogy az egészet levegyük napirendről. Javasolom képviselőtársaimnak, hogy hallgassuk meg a pénzügyminisztert, mert ez komoly dolog. Köszönöm.
ELNÖK: Az ügyrendi javaslat megkapta a támogatást az SZDSZ-től. Katona Béla!
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Úgy gondolom, teljesen természetes ellenzéki álláspont, amennyiben többségben vannak egy bizottságban, hogy megpróbálják minél többször a pénzügyminisztert személyesen idecitálni, és a kifogásaikat a pénzügyminiszterrel szemben elmondani. Ezt abszolút mértékben megértem. A megértésemet az sem zavarja, hogy a bizottság tagjai két alkalommal, egy zárt ülésen és egy nyílt ülésen ezt a fajta igényüket kiélhették, nem beszélve az összes többi napirendi pontról. Azt is megértem, hogy természetesen jobb egy egyébként fontos és lényeges törvényjavaslattal kapcsolatban annak nem a szakmai tartalmáról beszélni a költségvetési bizottság ülésén, hanem különböző politikai álláspontokat hangsúlyozni. Ezért úgy gondolom, nem tudunk mást tenni, mivel kisebbségben vagyunk a bizottságban, hogy tudomásul vesszük ezt az álláspontot. Személy szerint nagyon nem értek vele egyet, azt gondolom, egy törvény tartalmát nem az dönti el, általános vitára való alkalmasságát, hogy a pénzügyminiszter van itt, vagy a Pénzügyminisztérium olyan főosztályvezetője, aki az előbb mindenki által hallhatóan szakmailag abszolút megalapozott véleményt mondott, és természetesen, ha van további kérdés, arra is lehetett volna válaszolni. Úgyhogy tudomásul vesszük a többség várható döntését, még akkor is, ha nem értünk vele egyet.
ELNÖK: A KDNP részéről?
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Támogatom az ügyrendi javaslatot. Katona képviselő úrnak mondom, nem az a baj, hogy nem hallottunk egy szakszerű előterjesztést a törvényről, mert kétségtelen, hogy az szakszerű volt. Sokkal inkább azt mondanánk, hogy szeretnénk, ha a kormány végre legalább egyszer, egy hétig tartaná a szavát. Veres János pénzügyminiszter úr itt ígérte meg, hogy az IMF-szerződés kapcsán negyedévenként eleve idejön a bizottság elé, és minden hitellehívás előtt kikéri a bizottság álláspontját. Még meg sem fordult, be sem csukta az ajtót, már lehívták a hiteleket, mi meg a sajtóból tudjuk ezt meg. Tehát igenis a bizottság vegye önmagát komolyan, és várjuk el a pénzügyminisztertől, vagy a minisztérium politikai szintű tisztségviselőitől, hogy ilyen kérdések kapcsán jöjjenek be a bizottság elé. Főleg akkor, ha a kormánynak nincs többsége, és a válság elhárításához kellenek a politikai erők.
Döntés Herényi Károly ügyrendi javaslatáról
ELNÖK: A pártok részéről elhangzottak a vélemények. Most az ügyrendi javaslatról szavazunk, amelynek az a lényege, hogy itt állítsuk meg a vitát, és hétfőn kellő időpontban biztosítsa a bizottság elnöke ennek a napirendi pontnak a tárgyalását. Ha az 1. napirendi pontról döntés születik, akkor automatikusan célszerű lesz a 2. napirendi pontról is ugyanezt a döntést meghozni, de erre senki nem tett eddig javaslatot, és annak a tárgyalását még nem nyitottam meg.
Akkor szavazunk a Herényi Károly által megfogalmazott ügyrendi javaslatról. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenöt. Aki ellene volt? Tizennégy. Tartózkodott? Ilyen nem volt. Az ügyrendi javaslat tehát megkapta a többséget. (Az elnököt figyelmeztetik, hogy csak 14 igen szavazat volt.) Kérem a jelenléti ívet ellenőrizni! Kis türelmet kérek. Az ügyrendi javaslat nem kapta meg a többséget. (Dr. Katona Béla: Írjatok be még valakit, elnök úr, mindegy.) A helyettesítés megoldásra kerül, ezáltal 15-re módosul a négy párt jelen lévő képviselőinek száma.
Domokos László kiegészítő javaslata az 1. és 2. napirendi pont elhalasztásáról
Az lenne a javaslatom, hogy miután az 1. és a 2. napirendi pont összefügg, mindkettőt együttesen tárgyaljuk hétfőn. (Dr. Katona Béla tapsol.) Ha ezt elfogadjuk, akkor megoldottuk azt a kérdést, ami a többség szándéka volt, hogy a bizottsági ülést folytassuk, de az első két pont áttanulmányozására legyen mindenkinek ideje. Így mód nyílik arra, hogy a bizottság, akár meghallgatva a Pénzügyminisztérium magasabb vezető állású tisztségviselőit is, hétfőn tudja újból tárgyalni. Ezzel a magyarázattal a napirend-módosító javaslatom erre irányul. Kérdés, észrevétel van-e? Katona Béla!
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Támogatjuk az elnök úr nagyszerű és korrekt, házszabályszerű javaslatát.
ELNÖK: Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a kormányzat részéről még kaptam jelzést, megadom a szót.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Csak válaszolni szeretnék a 200 milliárdos kérdésre. (Dr. Katona Béla: Nem kell válaszolni, ügyrendi kérdésként hangzott el.) Tőlem meg fogják kérdezni, a jegyzőkönyvben olvasható kell legyen, hogy ezt elmondtam. Tehát a 200 milliárdos határ valóban elhangzott, és amikor elhangzott, a valóságot tükröző dolog volt. Tekintettel arra, hogy rengeteg nemzetközi támadást is kapott ez a limit mint a rendszerkockázatot hordozó bankok egyetlen ismérve, ezért abba az irányba óhajtjuk módosítani ezt a szándéklevelet, hogy ne egy egzakt számra alapozódjon, hanem egy szakmailag megalapozottabb feltételrendszerre. Tehát ez nem döntés, ez a szándékokban tükröződő változási igény. Köszönöm.
ELNÖK: Csak jelzem, nem ügyrendi javaslatot tettem, ha mindenki kellően fegyelmezett, van mód rá, hogy szóljon, de próbáljunk meg ezen túl lenni. (Dr. Katona Béla: Folytatjuk a napirendet? Miért kapott szót a kormány képviselője?) Azért, mert nem ügyrendi volt a javaslatom. A bizottság fegyelmezettségét kértem. Rá fogunk térni a 3. napirendi pontra. (Babák Mihály: Ezért nem kellett volna a kormánynak szót adni.)
Döntés Domokos László javaslatáról
Tehát az a napirend-módosító javaslat, hogy az 1. és a 2. napirendi pontot hétfőn tárgyaljuk. Aki ezt elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenöt. Tartózkodás? Nem volt. Ellene? Tizennégy. Köszönöm a kormány közreműködését. Látom Horn Gábort, elnézést, képviselő úr, tessék!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Az ügyrendi jellegű felszólalások után a főosztályvezető asszony szerintem már nem kaphatott volna szót, így én is ügyrendi jellegű felvetésemet teszem meg, mert fontosnak tartom, hogy a jegyzőkönyvben ez is rögzüljön, hiszen Katona Béla azt állította, hogy nekünk szükségünk van a pénzügyminiszterre. Nekem nincs szükségem rá, nagyon jól megvagyok a pénzügyminiszter nélkül is, ha olyan közhivatalnokok vannak itt, akik tudnak válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket felteszünk. Sajnos, nem ez a helyzet. Ezért alakult ki ez a helyzet, mert itt ült mellettem a pénzügyminiszter, aki azt állította, hogy van egy 200 milliárd forintos határ. Elkészült egy törvényjavaslat ehhez igazodva. Azt is elmondta a pénzügyminiszter ezen a helyen, hogy melyik három bankot érinti. Majd azt halljuk egy főosztályvezetőtől, hogy ez nincs így. Azt szeretnénk kérni, hogy egy olyan ember üljön itt, aki felelősséget tud vállalni azért, ami történik.
Ügyrendi jellegű a felvetésem, azt javaslom elnök úrnak, hogy kérje meg, felőlem jöhet a takarítónő is, de úgy jöjjön ide, hogy legyen kormányzati felhatalmazása, és tudjon válaszolni a politikai természetű kérdésekre. Mert szomorúan kell megjegyeznem Katona Bélának, hogy ez nem szakmai testület, ahol ülünk. Ha szakmai testület lenne, akkor nem politikusok ülnének itt, ha szakmai testületekben szeretnék beszélgetni, akkor nem Katona Bélával vagy a többiekkel, hanem mással foglalkoznék. Ez egy politikai testület, a parlament költségvetési bizottsága, ahol nem szakmai, hanem politikai vita folytatódik. A másik oldalról olyan embereket várunk, akik képesek arra, hogy válaszokat adjanak a kérdéseinkre. Nem szakmai, hanem korrekt politikai válaszokat, hiszen politikusok vagyunk. Köszönöm szépen. (Varga Mihály megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Mivel ügyrendi természetű felvetés volt, úgy tudom megoldani, hogy minden pártnak adok két perces hozzászólási lehetőséget. A Házszabályból azt a következtetést tudom levonni, hogy ez egy tartalmi kérés volt, viszont formailag a miniszterek jogállásáról szóló törvény lehetőséget teremt a miniszternek, hogy osztályvezetőig bezárólag bárki helyettesíthesse. Ilyen értelemben megfelelt a formális törvényi követelményeknek, de tartalmilag a vita alapján joggal vetették fel többen is a pénzügyminiszter jelenlétének szükségességét. Tehát azt tudom mondani, hogy a meghívóban legfeljebb azt is érzékeltetjük, hogy olyan előadót kérnek a bizottság egyes képviselői, aki nagyobb szélességű válaszadásra képes. Ha másnak van ügyrendi természetű javaslata a képviselethez kapcsolódóan, hiszen Horn Gábor ezt javasolta, akkor a pártok részére két perces hozzászólási lehetőséget adok. Amennyiben nem kíván más szólni... De igen, Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Amennyiben Horn képviselő úr hozzászólása ügyrendi javaslat volt, és arra irányult, hogy meghatározzuk a jogállási törvénytől eltérően a bizottságban a minisztérium képviseletét, akkor ezt a típusú ügyrendi javaslatot nem kívánjuk támogatni.
ELNÖK: Jó. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az a kérdésem, hogy jogszerű-e, hogy erről szavazzunk. (Jelzésre.) Igen. Miután Horn Gábor ezt jelzi, kell szavaznunk róla, ha viszont nincs szavazási igénye róla, akkor nem kell, ezzel lezártuk. Úgy látom, ez utóbbi eset áll fenn.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Így van.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm képviselő úr közreműködését. Ezzel lezártuk az 1. és a 2. napirendi pont tárgyalási lehetőségét. Hétfőn fogunk visszatérni rá, és levélben fogjuk jelezni, hogy a Pénzügyminisztérium segítsen abban, hogy szélesebb nyilatkozatképességű ember vegyen részt a bizottság ülésén.
Áttérünk a 3. napirendi pontra, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/6753. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Kérem, hogy szóbeli kiegészítését most tegye meg.
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Abban a reményben, hogy ez békésebb és egyszerűbb vita lesz, bármilyen hosszú is a törvényjavaslat címe, igyekszem nagyon röviden összefoglalni a törvényjavaslatban szereplő kérdéseket. Egy évvel ezelőtt elfogadtunk egy olyan törvényjavaslatot, amelyik egységes keretbe foglalta az agrártámogatások eljárási rendjét, ebből szempontból ez az Európai Unión belül is egy úttörő vállalkozás volt. Az elmúlt egy év tapasztalatai, valamint a kölcsönös megfeleltetés és a "hands cheque" szabályainak folyamatos fejlődése miatt bizonyos szabályokat át kellett gondolni, egyszerűsíteni kellett. Mindenképpen szeretnénk az elektronikus ügyintézést mint fontos új elemet 2009-től bevezetni. Szeretném jelezni, hogy ez eddig is nagyon nagy siker volt, önkéntes alapon már 95 százalékos hatékonyságot ért el, a gazdák 95 százaléka elektronikusan intézte az ügyeit.
Nagyon fontos új rendelkezéseket kellett bevezetni, amikor a különböző hivatalok közötti hatásköri ügyeket próbáltuk rendezni. Hiszen ez a kölcsönös megfeleltetés gyakorlati működésének előfeltétele. Szeretném felhívni a figyelmet a törvényjavaslat egy bizonyos rendelkezésére, mégpedig a szándékosság fogalmának meghatározására. Ez a magyar jogrendszerben bizonyos fokig újdonság, ugyanis a mezőgazdasági termelő az általa igénybe vett közreműködők mulasztásaiért is felelősséggel tartozik, és ez a kölcsönös megfeleltetési rendszer objektív és gyakorlati működése miatt feltétlenül szükséges. Az összes többi rendelkezés inkább technikai szövegpontosítást jelent.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Egy egységes ügyféltörzs felállításával lehetőséget tudunk arra teremteni, hogy a különböző támogatási jogcímek és a különböző hivatalok adatbázisai között megfelelő kapcsolatot tudjunk létesíteni, amelyik az ellenőrzések hatékonyságát és reményeink szerint a kifizetések gyorsaságát javítani fogja. Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt bizottságot a kormány nevében, hogy támogassa a javaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselők kérdései, észrevételei következnek. Szabados József képviselő úr!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kevésbé izgalmas ez a törvényjavaslat, bár fontos. Az előadó is aláhúzta, én is szeretném hangsúlyozni, hogy a törvény az agrár- és vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítéséről és kölcsönös megfeleltetéséről szól elsősorban. A kölcsönös megfeleltetés érdekében egységes mezőgazdasági ügyfél-nyilvántartási rendszer létrehozásáról, az EMVA-intézkedések végrehajtásának segítéséről, a monitoringról, az ellenőrzésről, a szándékos gondatlanságról szól, és nem utolsósorban szólni kell arról is, hogy beemeli törvénybe az eddig még nem működő LEADER helyi akciócsoportokat is mint végrehajtó szervezeteket. Javaslom a bizottságnak, hogy nyilvánítsa általános vitára alkalmasnak a törvényt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel van-e ehhez kapcsolódóan? (Nincs jelentkező.) Nekem egy kérdésem van, mégpedig a cukorkvóta kapcsán való kártalanítás. A kárenyhítés, még a fogalom sem volt világos, mennyiben érinti ezt, hiszen folyamatában még nem zárult le. Magyarul hat-e a termelők és az ipar cukorkárenyhítésével kapcsolatos eljárására ez az eljárási rend, és mikor lesz ez joghatályos? Melyik az az ügy, amikor már kihat? Egyéni képviselőként ilyen üggyel kerestek meg, és nem vagyok ebben teljesen kompetens, ezért szeretnék segítséget kapni. Köszönöm szépen.
Mivel további kérdés, észrevétel nincs, válaszadásra megadom a szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy annak a bizonyos jogszabálynak a szakmai tartalmát nem fogja érinteni, a miniszteri rendelet ki van hirdetve. Eljárásjogi szempontból a 2009. január 1-je után indult eljárásokra lesz érdemben hatással, ezek viszont már folyamatban lévő eljárások, amikről elnök úr említést tett.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazhatunk-e? Úgy látom, igen. Aki általános vitára alkalmasnak találja a T/6753. szám alatti törvényjavaslatot, kérem, jelezze kézfelemeléssel! (Szavazás) A többség. Tartózkodott? Tizenkettő. A bizottság előadója Szabados József. Ezt a napirendi pontot lezártuk. Köszönöm szépen a részvételt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a segítségüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen mi is a türelmet. (Rövid szünet. - Varga Mihály távozik az ülésről.)
Folytatjuk a bizottság ülését. Következik az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/6667. szám alatt, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként.
Az eljárási rendünknek megfelelően az ajánlás szerint haladunk. A megjegyzés rovatban mindenütt ott van, hogy a javaslat melyik másikkal függ össze. Tehát az összefüggő javaslatokról együtt fogunk szavazni, és a továbbiakban is csak ennyit fogok mondani, a számokat nem sorolom fel.
Az 1. ponthoz kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) A kormány álláspontja?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Lucz Zoltánné vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának főosztályvezetője. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF) Némi indoklást hadd kérjek.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A költségvetési hatása igen jelentős lenne, és ebben a csomagban nem szerepelnek adócsökkentésre irányuló intézkedések. Ez körülbelül 80-100 milliárd forint költségvetési hatással jár.
ELNÖK: Tessék, képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ellentételezve van az áfatörvény módosításával, ahol 2 százaléknyi áfaemelés ennek a fedezetét előteremtené, és még másra is lehetőséget adna. Ez egy adórendszeren belüli átcsoportosítás, ezért ennek a költségvetési kihatása az egyensúly tekintetében nullának vehető.
ELNÖK: Igen. Kormány!
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Azt a módosítást sem támogatja a kormány. Ennek az intézkedésnek az inflációs hatása a pillanatnyi helyzetben nem támogatható a kormány részéről. Köszönöm.
ELNÖK: Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Mi ezt a javaslatot támogatni fogjuk, mert célszerűnek tartjuk, hogy a parlament előtt szerepeljen ez a kérdés. Ezzel szemben mi áfát nem emelnénk. Viszont az állam működési költségeinek további megnyirbálásával szeretnénk mozgásteret teremteni a személyi jövedelemadó sávhatárának növelésére, az állampolgárokat terhelő adók enyhítése érdekében. Kérem a kormányt, hogy fontolja meg ezt az átrendezési lehetőséget. Köszönöm.
ELNÖK: Herényi Károly képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm. Ismerem a Pénzügyminisztérium állásfoglalását az áfaemelés inflációra gyakorolt hatásáról, de szerintem nem veszik figyelembe, hogy az igazán inflációgerjesztő hatások most inkább gyengülnek. Gondolok itt a mezőgazdasági termékek árának meglehetősen alacsony szintjére, az energiaárak csökkenésére, és a várható kereskedelmi mutatók csökkentésére. Úgyhogy nem gondolom, hogy ez megalapozott lenne. Ennek a gazdaságra gyakorolt élénkítő hatása és az elmaradt bérnövekedést ellensúlyozó hatása, hiszen ez az átlagjövedelmet a 18 százalékos adósávban tartaná, megérne annyit, hogy a kormány újragondolja az álláspontját.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Tehát szavazhatunk. Aki támogatja a módosító javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez tizenöt, vagyis a többség.
A 2. pont Szabó Lajos módosító javaslata, az összefüggőkkel együtt. A kormány álláspontja? (Csobánczy Péter ügyrendi javaslattal jelentkezik.) Ügyrendi javaslatot nem tehet a kormány, de megadom a szót. Tessék!
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem tudom, hogy ezzel szavaztunk-e a 14. pontról?
ELNÖK: Úgy gondolom, elég érthetően mondtam, hogy az összefüggő javaslatokról is döntünk, a 14. és a 41. pont is megkapta a többséget. Elmondtam rögtön az elején. Mindig, minden szavazásnál ez a gyakorlata a bizottságnak. A kormány álláspontját szeretnénk megismerni a 2. pontról, a vele összefüggő pontokkal együtt.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Szeretném megkérdezni, a cégautóadó változtatásában jól értjük-e azt a szándékot, hogy a legdrágább, nagykategóriás és luxusautóknál, amelyet jellemzően nagyvállalati vezetők szoktak használni, a cégautóadó drasztikusan csökken. Ilyen módon ez egyféleképpen módosítható, mert a kormány azt mondja, hogy a bevétel ugyanakkora marad, hogy a kisebb vállalkozások kisebb kategóriás autóira kirótt adóterhek növekednek. Jól értjük-e, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokra ez többletadóterhet ró? Köszönöm.
ELNÖK: Jelzik nekem, hogy nem ez a módosítás van soron, de az előterjesztőt megkérdezzük. A 2. pontra a kormány válaszát várjuk.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Már mondtam. A kormány támogatja az összefüggőkkel együtt.
ELNÖK: Szabó Lajos alelnök úr!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Csak egy kérdésem lenne. A 2. és a vele összefüggő 4., 91., 93., 94., 95., 102. pontok közül melyikre vonatkozott Kóka képviselőtársam kérdése?
ELNÖK: Kóka képviselő úrnak adok szót, de ez nem szokás.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A javaslat a személyi jövedelemadó-törvény mellékleteiben foglalt szabályok, valamint a cégautóadóra vonatkozó szabályozás közötti összhangot teremti meg. Mivel a kettő között összefüggés van, voltam bátor megkérdezni, de ha ezt nem szabad, kérem Szabó képviselő urat, hogy tekintse csak a rövid bizottsági tagságból fakadó tapasztalatlanságomnak.
ELNÖK: Azt kérdezte a képviselő úr, hogy szabad-e ilyet kérdezni. (Babák Mihály: Mindent szabad, Kóka képviselő úr.) Próbáljunk meg a módosító javaslatokra koncentrálni. Képviselőtársaim, kérdés, észrevétel van-e? Igen, Hargitai János!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Csak erre akartam kérni elnök urat.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, a kormánynak adok szót, hogy reagáljon arra, amit képviselő úr felvetett.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kónya László vagyok, a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adók főosztályának főosztályvezetője. Mielőtt konkrétan válaszolnék a kérdésre, arról kell beszélnünk, hogy a cégautóadó filozófiájában megújul. Ez egy vagyoni típusú adó lesz, és azon kocsik után kell fizetni, amelyeket nem kizárólag magáncélra használnak. Ez egy fontos változás, amiből több dolog következhet. A törvény bevételi célelőirányzata ugyanannyi, mint korábban a cégautóadóból származott, de ezt az adót lényegesen többen fogják fizetni, ezért várható az, hogy az egy gépjárműre eső teher, vagy az egy adófizetőre eső teher csökkenni fog, mivel többen fizetnek kevesebb adót. Mondhatjuk, hogy minden cég tulajdonában lévő autó után fizettek eddig cégautóadót, de azt az adót akkor kellett fizetni, ha magáncélra is használták.
ELNÖK: Jó. Amennyiben további képviselői kérdés van, megadom a szót, csak jegyzőkönyvbe mondják, ha lehet. Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Konkrétan szeretném megkérdezni, igaz-e, hogy egy olyan nagykategóriás autóra, amelyre mondjuk korábban 120 ezer forintot kellett fizetni egy hónapban cégautóadóként, most 15 ezer forintot kell fizetni. Tehát a legdrágább autók cégautóadója mintegy tizedére csökken, és mivel a bevétel szinten marad, ez csak úgy lehetséges logikailag, ha a kisautók, az alacsonyabb kategóriájú autók tulajdonosai többet fizetnek. Jól gondolom-e?
ELNÖK: További képviselői kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A válasz az, hogy részben igen. Tehát előfordulhat az, hogy ami után eddig sokat kellett fizetni, most kevesebbet kell fizetni, de ebből nem következik az, hogy ami után kevesebbet kellett fizetni, most többet kellene fizetni, miután olyan kocsik után is kell fizetni, amelyek eddig nem voltak adóztatva.
ELNÖK: A televízióban voltunk a napokban egy vitán, és pont ezt a kérdést vetette fel Szalay úr, és Molnár Albert válaszolt rá. Nekem is ez derült ki, de ez inkább csak komment volt az ügyben, hogy előfordulhat ilyen. Most már Molnár Albert is szeretne reagálni, megadom a szót.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Ha megengedik, két mondatot hadd mondjak ehhez. Kóka képviselő úr kérdésére azt tudom mondani, hogy az egyszerűség és az adminisztráció csökkentése volt a cél. Aki a jelenlegi cégautóadót nem fizeti, annak nagyon komoly nyilvántartást kell vezetni, és egyébként mindenkit elkaphatnak, Damoklész kardja függ bárki felett. Olyan adót szerettünk volna megjelentetni, ami megfizethető. Az eddigi cégautóadó nem volt megfizethető, és nem a magyar gazdasági viszonyokhoz volt igazítva. Tájékozódtam vállalkozói körben, ott azt mondták, hogy 7 ezer forintot azért, hogy az APEH ne vegzáljon, ne kérjen nyilvántartást, nagyon szívesen befizetnek. Való igaz, hogy a nagy autókra is kevesebbet kell fizetni, de azt gondolom, a nagykategóriás autókra kell befizetni 2-3 millió regisztrációs adóval többet, és többszörös áfát fizetnek, mint a többiek. Egyébként minden autóval le lehet menni a Balatonra, ha a magánhasználatot nézzük, vagy haza lehet menni ebédelni. Erre megfelel egy Skoda vagy bármilyen autó. Akkor legalább mindenki megszabadul az adminisztrációtól és megszabadul attól, hogy Damoklész kardja ott függ felette, és nem kell nyilvántartást vezetni. A magam részéről úgy gondolom, hogy ez a megfizethető adó a vállalkozásoknál inkább pozitív lesz, mint ahogy itt elhangzott. Köszönöm.
ELNÖK: Azt hiszem, körüljártuk a kérdést, szavazhatunk, mindenki meg tudja ítélni a módosítást. A kormány támogatja a 2. pontot az összefüggésekkel együtt. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség.
A 3. pont dr. Turi-Kovács Béla, Kékkői Zoltán és Vincze László képviselők módosító javaslata. A kormány álláspontja?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Aki egyetért vele? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Az 5. pont Lakos Imre képviselő úr módosító javaslata, összefügg a 96. ponttal. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 6. pont Herényi Károly módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze!(Szavazás) A többség.
A 7. pont Lendvai Ildikó képviselő asszony módosító javaslata. Szakértői szinten, a jog főosztály álláspontja szerint vizsgálandó a házszabályszerűség, ez a megjegyzés rovatban található. Tehát először a házszabályszerűséggel kapcsolatban kell állást foglalni. A kormány is nyilatkozhat, akkor nyilatkozzon először!
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ha házszabályszerű, ha nem. Akkor először a házszabályszerűségről kérem, hogy szavazzunk. Aki egyetért azzal, hogy ez a javaslat házszabályszerű, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség.
Akkor most jön az érdemi szavazás. Aki támogatja a 7. pontot az összefüggőkkel együtt, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség.
A 8. pont Tállai András képviselő úr módosító javaslata. Itt szintén jelzik számunkra, hogy vizsgálandó a házszabályszerűség. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Először a házszabályszerűségről kell szavaznunk. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki házszabályszerűnek értékeli a módosító javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Nincs meg a többség, így okafogyottá vált róla a szavazás.
A 9. pontnál ugyanez a helyzet. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Herényi Károly!
Herényi Károly ügyrendi javaslata
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Egy ügyrendi javaslatot szeretnék tenni. Az előbb elfogadtunk egy olyan előterjesztést, aminek a házszabályszerűsége megkérdőjeleztetett, de mindegyiknél a túlterjeszkedés az indok. Ha egyszer egynél eltértünk, akkor a többinél is ildomos lenne, hiszen elég különleges törvényt módosítgatunk most. Egy sor olyan része, ami fontos lenne, nincs megnyitva, és lesz még ilyen. Azt gondolom, legyünk következetesek Tállai András képviselő úr javaslatát illetően is.
ELNÖK: Az ügyrendünk szerint egyenként kell erről szavazni, ez egy kívánság lehet. Meg kell kérdezni a képviselőket. Ha ez ügyrendi javaslat, akkor összevontan állást foglalhatunk így? (Jelzésre.) Mondjuk. Ügyrendi javaslatként hangzott el, minden pártnak van véleményalkotási joga 2 percben. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, a pártok nem kívánnak megszólalni, akkor szavazunk erről az ügyrendi javaslatról. Aki elfogadja, hogy minden olyan javaslatról, ahol a házszabályszerűséget vitató jogi megjegyzés szerepel, amely az úgynevezett túlterjeszkedésre hivatkozik, szavazzunk érdemben, jelezze kézfelemeléssel! (Szavazás) A kérdés elég egyértelmű volt. (Babák Mihály: Egységesen fogadjuk el házszabályszerűnek.) Szerintem erről szavaztunk, de ha kívánják, és nem volt egyértelmű, így teszem fel a kérdést.
Döntés az ügyrendi javaslatról
Tehát az volt a javaslat, hogy minden olyan módosító javaslatról, amelyet túlterjeszkedőnek minősít a Ház jogi főosztálya, érdemben fogunk szavazni. (Babák Mihály: Elfogadjuk házszabályszerűnek.) Ebből ez következik. Kóka képviselő úr! Már nem. Akkor most szavazunk az ügyrendi kérdésben. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás) Megkapta a többséget, a továbbiakban ilyen kérdést nem teszek fel. (Babák Mihály: Vissza kell térnünk az előző szavazásra, mert azt emiatt leszavaztuk.) Az előbb már szavaztunk a 8. pontról. (Babák Mihály: Indítványozom, hogy szavazzunk róla újra, miután most fogadtunk el egy generális szabályt.)
Ha Babák Mihály felveti ezt, akkor állásfoglalást kérek, hogy visszatérjünk-e rá tartalmilag. (Nincs jelentkező.) Nincs aggály. Akkor jogilag kérdezem! (Nincs jelentkező. - Babák Mihály: Nincs hatás.) Oké.
A 9. pont Tállai András képviselő úr módosító javaslata. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm.
Következik a 10. pont, Tállai András képviselő úr módosító javaslata, ami összefügg a 87. ponttal. Kormány,
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kérem, szavazzunk! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 11. pont Molnár Albert képviselő úr módosító javaslata, az összefüggőkkel együtt. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Ki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 12. pont Lakos Imre módosító javaslata, az összefüggőkkel együtt. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk! Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 13. pont Lakos Imre képviselő úr módosító javaslata, az összefüggőkkel együtt. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 19. pont Pettkó András és társai módosító javaslata, az összefüggőkkel együtt. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Lucz Zoltánné jelzi, hogy nem mindegyik összefüggő pontot támogatja.) A 19. pontot támogatja, azután egy sor van ott, egészen 99-ig. Így nem tudom értelmezni.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Kétféle módosításról van szó, az egyik kizárja a másikat. Vagy az egyik, vagy a másik él.
ELNÖK: A Ház előkészítését ne vitassuk, ha javasolhatom, mert az messzire vezet. A Ház készítette elő nekünk, hogy ez egy csomagban összefügg. Aki akarja a képviselők közül, kérhet külön szavazást, de a kormány nem. Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Az ajánlás tartalma alapján a 19., 21., 25., 27. és 29. pontokat támogatni tudjuk.
ELNÖK: A többiről ne szavazzunk?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Azokat nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Akkor kétfelé bontjuk. De mi értelme van kettébontani, ha nem függenek össze? (Többen közbeszólnak.) Egy pillanat türelmet kérek. Ezek összefüggőként vannak jelezve. Mi van akkor, ha megszavazza a Ház a 19. pontot, a többit nem. Nem függ össze, ezt így értsem? Kékesi Tibor! (Babák Mihály: Elnök úr, kérjük a kormány véleményét, mert azt hiszem, felkészültebbek.) Nem a kormány véleményét kérem, Kékesi Tibor kért szót, majd utána. Én szeretném levezetni az ülést. Látom, többen is el szeretnék ezt a lehetőséget ragadni, egyelőre én vezetem az ülést. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök úr, először is jelezném, hogy a megjegyzés rovatban az összefüggő indítványok nem pontosan vannak leírva, csak pontosítsuk, mert szerintem a jegyzőkönyvvezető erről még nem szerzett információt. Mivel akár egyenként is szavazhatnánk, úgy gondolom, csoportosíthatjuk úgy a szavazást, ahogy Szabó alelnök úr kérte. Ebben szerettem volna támogatni. Ha így valamiféle zavar keletkezik, akár bizottsági, akár kapcsolódó módosító indítvánnyal, de a legvégén még koherenciás módosítással is helyre billenthető, ha olyan zavar keletkezik, ami nem segíti a törvényjavaslat értelmezését. Köszönöm.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel?(Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor most a kormány kifejtheti álláspontját, hogy hogyan oldódik meg ez a kérdés.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csobánczy Péter vagyok, a Pénzügyminisztérium forgalmi adók, jövedéki és vám főosztályáról. Az a szerény megjegyzésem, hogy a megjegyzés rovatban a 18. pont szükségképpen nem kapcsolódhat a 19. ponthoz. Ez az egyéb összefüggésekből is kiderül. A Szabó Lajos úr által elmondott összefüggésnek az a logikája, hogy azok mind a jövedéki adóról szóló törvény módosításához kapcsolódnak, a megjegyzés rovatban szereplő egyéb pontok pedig nemcsak a jövedéki törvényt érintenék, hanem egyéb más, az adócsomagban lévő adótörvényeket is. Ilyen tartalmi összefüggés szükségképpen nem lehet.
ELNÖK: Rendben van, csak akkor azt kell mondanom, ne készítse elő a szavazást sehogy senki sem. Akkor egyenként végigszavazzuk, mert ezek szerint nem függ össze a 19. ponttal a többi, és ha itt többséget kap, a másik pontnál nem, abból csak koherencia zavar jöhet létre. Így csak feleslegesen meg vagyunk zavarva, ez a lényege a dolognak. Értem, meg lehet így csinálni, de akkor nem összefüggő pontok lesznek az itt szereplők, hanem külön-külön eldöntendő pontok lesznek. Ezzel elég sok időt el lehet tölteni.
További megjegyzés, kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, próbáljunk meg szavazni, de Csobánczy úr még segítene nekünk. Köszönjük szépen.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A megszólalásomban először is ezért jeleztem, mert Herényi képviselő úr tartalmai összefüggést tételezett fel a személyi jövedelemadó módosítása és az áfa 2 százalékos emelése között, de jogi értelemben a két dolog nincs összekapcsolva egymással. (Babák Mihály: Elnök úr!)
ELNÖK: Igen!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, szeretnék szót kérni, a jegyzőkönyv számára. November 11-én, azaz ma kaptuk meg az anyagot, az elején bejelentettem, hogy nem tudtam felkészülni. Tessék nekem megmondani, hogy ki tudott felkészülni erre normálisan, mert ezek szerint a tárca sem tudja pontosan, mi a helyzet. Itt a képviselők prezentálják a javaslatokat. Ráadásul még a módosítások tartalmát sem ismerem. Tényleg skandalum az egész. Úgy gondolják, hogy így lehet egy országot kormányozni, így lehet törvényt alkotni? Nem tudunk semmit sem, ma osztják ki az előterjesztéseket, és önök azt is megmondják, hogy mi mit érint! Nagyon jól informáltak. Bocsánat, de ilyen helyzet elé nem állíthatnak minket. Ez sértés. Kikérem magamnak. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Szabó Lajos alelnök úr kért szót. Bocsánat, félreinformálódtam. Borsos József képviselő úr kap szót.
Borsos József ügyrendi javaslata
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezt a csomagot itt, az ülés előtt osztották ki. Hajlandó vagyok elfogadni azt, hogy a hivatal általában úgy készíti elő ezeket az anyagokat, hogy amikor első ránézésre elolvasom, ami előttem van, az oda leírtakból tudom, hogy miről szavazunk. Most megint kiderült, immár nem első alkalommal, hogy nem tudom, miről szavazunk. Két probléma van. Ha így készítik elő, akkor ne most osszák ki, mert akkor végignézem egy fél nap alatt, és az összefüggéseket megkeresem magam, és tudni fogom, hogy miről szavazok, vagy pedig ne szavazzon ezekről a bizottság, amikor senki nem tudja, hogy miről szavaz. Itt ötletelést hallok. Igaz ugyan, hogy ide van írva, hogy tartalmilag összefügg, de hogy jogilag nem függ össze, az viszont nincs ide írva, fogalmam nincs, hogy miről szavazok.
Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy vegyük már komolyan legalább saját magunkat, vagy adjunk magunknak időt, hogy átnézzük, vagy pedig egy normálisan előkészített anyagot hozzanak elénk. Vegyük ezt le napirendről!
ELNÖK: Van egy kérdésem, mielőtt a vita tovább gerjedne. Nekem az a problémám, hogy innentől kezdve nem tudom, hogyan szavaztassak tovább. Mert a 34., az 57., az 59. pontról és a többiről külön-külön kell szavazni? Vagy ezek mégis csak összefüggenek, és akkor egy új pont jön létre, ami viszont nincs előkészítve ajánlásként.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat.
ELNÖK: Egy pillanat, egyelőre több képviselő is kérdést szeretne feltenni. Abban adjanak világos álláspontot számomra, hogy ha a 19., 21., 25., 27. és 29. pontról szavaztunk, mi történik a többivel? Ez a kérdés.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Válaszolhatok?
ELNÖK: Egyenként kell szavaznunk, vagy egyben? Kormány!
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A többiről külön-külön kellene szavazni azért, mert ahogy Csobánczy Péter főosztályvezető úr is említette, más törvényeket érint, tartalmában mást jelenthet az adózás rendjéről szóló törvényben. Itt az összefüggés kijelölése azért történt valószínűleg, mert ugyanaz a szóhasználat fordul elő, mindenütt az "ügyfélkapun keresztül" kifejezés szerepel. Ezt végigvezeti ezeken a törvényeken, de például a jövedéki törvényben a felhatalmazó rendelkezések között szükségtelen még egyszer kimondani ezt. Azt követően pedig más törvényekről van szó, például a járuléktörvénynél az ügyfélkapu szó beiktatása az adott szövegkörnyezetben, tartamában mást jelent. Ezért kellene azokról külön szavazni. Egyetlenegy szó miatt történt valószínűleg ezeknek a módosításoknak az összekapcsolása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Arra nem kaptam választ, hogy egyben tudok szavaztatni, vagy külön-külön kell mindegyikről, az utána következőkről.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A 34. ponttól kezdődően külön-külön kell szavazni.
ELNÖK: Ez nem ilyen egyértelmű, mert ha most visszalapozom az összes pontot, hogy az ajánlásban mi szerepel, ott végig összefüggőnek jelöli meg mindegyiket mindegyikkel. Ha majd szavazunk a 65. pontról, azt hozza a 99. pontig, az minddel összefügg. Ezek szerint egyik sem függ össze, önállóan kell mindegyikről szavazni, ha jól értem. Ebből ez következik. Nem ilyen egyszerű, nem technikai a problémám, hanem tartalmilag borul az egész szavazás. Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Már az első ajánlási számú szavazásnál kiderült, hogy nem jó együtt szavazni, hiszen Herényi képviselő úr az szja-módosítás a lábát az áfaemeléssel adta meg, míg Kóka képviselő úr jelezte, hogy az állami kiadás csökkentése lenne a forrás. Miután együtt lett szavazva, ez a kettő úgy ment át, ahogy Herényi képviselő úr javasolta, vagyis az áfaemelési javaslattal. Azt gondolom, hogy külön-külön szavazással tovább tart, de legalább mindenki tudja, mire szavaz. Utána majd a hivatalnak lesz ideje összefésülni, mert szerintem ez így nem jól van összerakva.
ELNÖK: További képviselői kérdés? Szerintem ne térjünk vissza a már megszavazott pontokra. Az előbb is ellenálltam a csábításnak, ahhoz már nem térünk vissza, amiről szavaztunk, csak az újakkal foglalkozunk. Ezek is éppen elég kacifántosak számunkra. (Molnár László: Ki lesz dobva.) Ki fogja dobni, akinek ez a dolga, most már nem tudunk mit tenni. Szerintem menjünk tovább, mert ha visszamegyünk, soha nem haladunk előre. A Házszabály szerint egyébként nem is tudunk visszatérni, ezzel ne kísérletezzünk, képviselő urak, ha javasolhatom. (Feketéné dr. Fazekas Mária bizottsági főtanácsadó tájékoztatja az elnököt a Házszabály rendelkezéseiről.) A kormány kért szót. Majd én vezetem az ülést, még egyszer mondom. Van-e még képviselő, aki fel akar szólalni? (Nincs jelentkező.) Utána lezárnám ezt a vitát, meghallgatva még a kormány válaszát. A Szabó Lajos-féle módosításról szavaznánk, utána az összes többiről egyenként fogunk szavazni. Nem tudunk mást tenni, mert meg kéne nézni mindegyik összefüggését, szerintem távol áll tőlünk, hogy ezt végig tudjuk csinálni. Ez 10 pluszszavazás, nem olyan nagy probléma. Kóka Jánosnak ez nem jó értelmezés!
Dr. Kóka János ügyrendi javaslata
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): De, de ügyrendi javaslatot szeretnék tenni. Térjünk vissza az elejére, és szavazzunk újra az egészről, mert nem tudtam megoldani máshogy, hogy támogassam az szja sávhatárának növelését, minthogy mind a három javaslatot támogattam. Azt az áfanövelést, szeretném, ha a jegyzőkönyvben még egyszer szerepelne, az SZDSZ nem támogatja. De technikailag, a Ház előkészítésének sajátosságai miatt nem tudtam más megoldást. Ha most úgy döntünk, hogy külön-külön szavazunk, és megváltoztatjuk a döntést, akkor kérem, hogy szavazzunk újra az elejétől. Köszönöm.
ELNÖK: Értem a képviselő úr kérését, még egyszer aláhúzom, hogy nincs módunk arra, hogy visszatérjünk az elejére. Ezt nem tettük meg eddig sem, nem volt gyakorlat, a Házban is úgy szavazunk, hogy nem térünk vissza. Szabályszerűen tehát nem tudunk visszatérni, ezt a jelzést kaptam. A kormány kért szót, megadom.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Ügyrendi javaslatot természetesen nem tehetek, de az a javaslatom, hogy pontról pontra haladjunk, talán így egyszerűbb lesz.
ELNÖK: Elfogadja az általam is felvetett indítványt, valószínűleg csak így tudjuk megoldani ezt a problémát. A 19. pontot szeretném végre lezárni, ne menjünk se előre, se hátra, ha javasolhatom, és ne is általánosítsunk. Konkretizáljuk a helyzetet. Egy perc türelmet kérek, végig megyek az összes módosításon, hogy később nehogy kihagyjunk valamit, és le tudjam vezetni szabályosan a szavazást.
Szabó Lajos módosítása alapján a 19. pontról szavazunk, plusz a vele összefüggő 21., 25., 27. és 29 pontokról. Ezeket a kormány támogatja. A képviselők? (Szavazás) A többség.
A 20. pont Pettkó András és társai módosító javaslata, ami szintén összefügg a 22. ponttal, és itt 100-ig fel van sorolva egy sor pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad sem. (Közbeszólásokra.) Én ezt láttam, körülbelül 4-5 szavazatot láttam. (A képviselők újból felteszik a kezüket.) Jó, egyharmad, a többség nem.
A 23. pont a következő, Herényi Károly módosító javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A közösségi joggal ellentétes, nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 24. pont Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony módosító javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A költségvetési kihatására tekintettel nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 31. pont Szatmáry Kristóf képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 32. pont dr. Turi-Kovács Béla és társai módosító javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A költségvetési kihatására tekintettel nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 33. pont szintén Turi-Kovács Béla és társai módosító javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A költségvetési kihatására tekintettel nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 34. pont Pettkó András és társai módosító javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 37. pont Lakos Imre képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 38. pont Lakos Imre és társai módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Összefügg több ponttal is. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 39. pont Lakos Imre javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez szintén többség.
A 40. pont Lakos Imre javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 42. pont szintén Lakos Imre javaslata az összefüggő pontokkal együtt. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 43. pont dr. Orosz Sándor és társai módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmada? Itt most számolnom kell. Az egyharmad meglesz.
A 44. pont Molnár Albert képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Azért kérem a bizottságot, hogy támogassa, mert gyakorlatilag az elektromotorra teljesen levettem a mértéket. A környezetvédelmisek 300 forintra vitték le a minden megkezdett kilowatt utáni 800 forintot, én pedig nullára. Azt gondolom, részben a levegőszennyezés miatt, környezetvédelmi okok miatt fontos lenne, hogy az elektromotorral hajtott gépeket ne terheljük. A másik indokom az, hogy ennek igazából költségvetési kihatása nem nagyon van, hiszen kizárólag elektromotorral hajtott autó nagyon kevés létezik. Ezért kérem a bizottságot, hogy támogassuk.
ELNÖK: Majd lesz ezután, ha ilyen ösztönzést kap. Kérdése, észrevétele másnak van-e még? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazhatunk. Aki támogatja? (Szavazás) Ez megkapja a többséget. Meggyőző volt, képviselő úr.
A 45. pont Fetser János és társai módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ha jól értem, az előzővel összefügg, az nulla, ez pedig már rosszabb változat.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Pontosan.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk! (Szavazás) Ez nem kapott egyharmadot sem.
Az 50. pont Lakos Imre javaslata, amely összefügg több más ponttal, és teljesen átírja a szöveget. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
Az 51. pont Lakos Imre javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Többség.
Az 52. pont Lakos Imre módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Az 53. pont Tóth Károly képviselő úr módosító javaslata, nemzetbiztonsági összefüggésű, úgy látom. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez nincs egyharmad sem.
Az 54. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
Az 55. pont Lakos Imre képviselő javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Mindenki Horn Gáborékra néz. Az előbb nem találtam egyharmadot sem. Most hogy állunk? Egyharmadot kapott.
Az 56. pont Szatmáry Kristóf javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, ha jól látom, a többség nem.
Az 57. pont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: De nem az összefüggésekkel, ugye?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem. Önállóan.
ELNÖK: Így van, önállóan. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
Az 59. pont következik, hasonlóan, az összefüggők nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 61. pont Pettkó András és társai módosító javaslata, szintén az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Borsos József!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Kérdésem lenne. A kormány rendszeresen nem támogatja az olyan típusú javaslatokat, amelyek a deklarált e-közigazgatás irányába mozdulnak el, hogy könnyítsék az adminisztrációt a polgároknak. Van erre valami magyarázat?
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a kormányt kérjük, hogy az elhangzottakra válaszoljon.
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hadi László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Azért nem támogatjuk egyik Pettkó-indítványt sem, mert mindegyik egy egyszerű tévedésen alapszik. Az adózás rendjéről szóló törvény az elektronikus utat mint az adóhatóság és az adózó közötti közlekedési útvonalat foglalt kifejezésnek tekinti. Ahol megnyíltak azok a bekezdések más módosítási okoknál fogva, ahol előfordulnak ezek a szavak, ott a képviselő urak párhuzamosan mindegyik javaslattal indítványoznak egy módosítást, hogy vagy hívjuk központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztülinek ezt az elektronikus utat, vagy ügyfélkapun keresztülinek.
Amikor a törvény elsőként a közigazgatásban bevezette az e-kormányzási technológiákat, akkor a 176. § (13) bekezdésében meghatározza azokat az ügyfajtákat, amelyeket elektronikus úton lehet intézni, és felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy az elektronikus úttal kapcsolatos részletszabályokat egy pénzügyminiszteri rendeletben meghatározza. Tehát nem gondolnám azt szerencsésnek, ha ezen indítványok mentén az, akit érint a kötelezettség, hol azt olvasná, hogy neki elektronikus úton kell valamit csinálnia, hol azt olvasná, hogy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, hol azt olvasná, hogy az ügyfélkapun keresztül kell ugyanazt tennie. Az elektronikus úton kell teljesíteni a kötelezettségeket, az elektronikus út pedig teljesen világosan meg van határozva egyrészt a 176. §-ban, másrészt az annak mentén megszületett pénzügyminiszteri rendeletben. Jelenteném, hogy nem megy szembe az elektronikus adóigazgatás népszerűsítésével, mert évről évre bővítjük azoknak az ügyeknek, ügyköröknek a számát, amelyeket elektronikus úton kell teljesíteni. Itt pusztán arról van szó, hogy a szóhasználati zűrzavart szeretnénk elkerülni, ezért nem támogatjuk ezeket az indítványokat.
ELNÖK: Befejezte?
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, befejeztem, köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem. Fel kell készülni egy koherencia tisztázásra. Ha ez fogalmilag, érdemileg különbség, mert van, amit megszavaztunk, van, ami egyharmadot kapott, nem lehet tudni, hogyan fog végigmenni. Gondolom, nem árt, ha Pettkó úr és a tárca fogalmi egyeztetésbe kezd, hogy ki mit ért ezen.
A 63. pont Pettkó András és társai módosító javaslata, szintén az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 65. pont szintén Pettkó András és társai módosító javaslata, az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Herényi Károly! Ja, csak szavazni szeretett volna. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Továbbra is egyharmad, a többség nem.
A 67. pont az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Aki egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 69. pont szintén Pettkó András és társai módosító javaslata, az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többséggé vált.
A 71. pont Szatmáry Kristóf módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) ez többség. (Babák Mihály: Új többség.)
A 72. pont Lakos Imre módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Többség.
A 73. pont Szatmáry Kristóf és Lakos Imre módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Szintén többség.
A 74. pont Pettkó András és társai javaslata, szintén az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Szintén többség.
A 76. pontnál nem vizsgálunk házszabályszerűséget, hiszen megegyeztünk, hogy minden ilyenről szavazunk. Tukacs István képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 77. pontról szintén az összefüggések nélkül kell szavaznunk. Pettkó András és társai módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 79. pont Pettkó András és társai módosító javaslata az összefüggések nélkül.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 81. pont Lakos Imre javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 82. pont Szatmáry Kristóf módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Szintén a többség.
A 83. pont az összefüggések nélkül, Pettkó András és társai módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 85. pont Herényi Károly képviselő úr módosító javaslata. A házszabályszerűséget ugyan jelzik, de erről már állást foglaltunk, hogy szavazunk. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmadot kapott, többséget nem.
A 90. pont Béki Gabriella képviselő asszony módosító javaslata, az összefüggőkkel együtt. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 99. pont Pettkó András és társai módosító javaslata, az összefüggések nélkül. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Többség.
A 104. pontnál szintén döntöttünk már a házszabályszerűségről, Szatmáry Kristóf képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 105. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Szintén túl vagyunk a házszabályszerűségen. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás) Ez többség.
A 106. pont Lakos Imre módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Szintén többség.
A 107. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 108. pont Tállai András képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
A 109. pont Molnár László és társai módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Igen, Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Azért kérem a támogatást, mivel itt igazán a c) pont jelenti a módosítást. Az előzőekben leírás szerepel ahhoz, hogy komplett legyen az 1. számú melléklet. Ami a dolog érdemi részét illeti, a fiatal utánpótlás sportolóknak egy adómentes természetbeni juttatást tesz lehetővé, a melegkonyhás étkeztetés kétszeresét, ami egy ilyen időszakban, amikor az olimpián láttuk, hogy a magyar testnevelés és sport helyzete hogyan alakul, fontos. Az utánpótlás egyéniben a minősített versenyzők, csapatban az NB I-ben szereplő utánpótlás ifjúsági, junior és felnőtt csapatban lévő tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre vonatkozik. Tehát kifejezetten a tanuló korosztályra szól ez a lehetőség. Számításaink szerint mintegy 1500 sportolót érint, és 430 millió körüli összeget jelent. Tehát nem egy költségvetést érintő tétel. A Hérakleszben ennek az összege tulajdonképpen megvan. Az döntően arra vonatkozik, hogy az anyagi jogi részét a sporttörvényben kell rendezni. Ezt már az előző törvényhez benyújtott módosításom alkalmával úgy beszéltük meg a frakcióvezető-helyettessel, hogy koherenciával az átmeneti rendelkezéseknél meg lehet tenni. Kérem a támogatást.
ELNÖK: További felszólalások? Először Horn Gábor.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Ha valamit nem értek, akkor ez számomra tényleg teljesen érthetetlen. Itt állunk a legnagyobb bajban, azon dolgozunk, hogy nyugdíjasoktól vegyünk el pénzeket. Ehhez képest van egy felnőtt NB I-es futballista, aki kap havonta x százezer forintot azért, hogy nagyon rossz minőségben futballozzon, most még az állampolgárok pénzén kap 24 ezer forintot. Ez persze nem sok pénz, de szívesebben adnék a tömegsportban résztvevőknek, mert azt hasznosabbnak tartom. Teljesen abszurdnak és elképesztőnek tartom magát a javaslatot, éppen ezért arra kérem a bizottságot, ellentétben képviselőtársammal, hogy semmiképpen ne támogassuk ezt, sem tartalmában, sem céljaiban, mert nem felel meg semminek. Vannak olyan alapok, olyan ösztöndíjak Magyarországon, amelyekhez lehet fordulni azoknak a sportolóknak, akik olyan helyzetben vannak, hogy ezt igényeljék. Ez a javaslat meggyőződésem szerint mindennel szembe megy. Nem gondolnám azt, hogy ezt támogatnunk kellene.
ELNÖK: Jelzem, hogy havonta, de Herényi Károly képviselő úr kért szót. Először neki adok szót.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Nem érdemben szeretnék szólni, csak egy kérdésem lenne. Direkt van úgy írva a c) pontba, hogy egyesülésétől? (Molnár László: Egyesületétől.) Ez egyesületre vonatkozik.
ELNÖK: Világos, ezt még ki kell javítani, de nem itt tudjuk ezt megtenni. Kérdés, észrevétel még? Igen, Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Ezt az egyesület adja, amennyiben forrása van, az egyesület sportolójának, és itt nem a focistákról van szó, hanem a fiatal sportolókról, akik adott esetben kézilabdában, röplabdában, vízilabdában, a legkülönbözőbb csapatjátékokban játszhatnak, és nincs az egyesület úgy eleresztve, hogy ennek a járulékrészét is meg tudná fizetni, vagy egyáltalán valamit adhatna. Ez egy maximum érték, amivel lehetővé tehetjük a gyerekeknek a támogatást. Azért nem étkezési utalványról szól a javaslat, mert bizony itt kell vásárolni sporteszközöket, cipőt, kontaktlencsét, a legkülönbözőbb dolgokat. Én egy női röplabda egyesület elnöke vagyok, és látom, hogy a gyerekeknek mi mindenre lenne szükségük, és meg kell fizetni azután a járulékot sajnos, ami után egyébként nem kellene normál viszonyok között.
ELNÖK: Hogy értelmezzük, itt felnőttet is és focistát is látok a javaslatban, ez mindenkire vonatkozik. Ilyen értelemben nem pontos, amit Horn képviselő úr felvetett, ő ezt emelte ki, képviselő úr meg amazt. A lényeg az, hogy en bloc minden emberre és sportra vonatkozik, korláttól függetlenül. A kormány nem támogatja.
Akkor szavazzunk! Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
Megkérdezem képviselőtársaimat, tudnak-e olyan javaslatról, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk. Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz). Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Kormánypártiak! Kaptunk 110 oldal adótörvényt, ami nem old meg semmit. Kérdezem, hogy ez ma a legfontosabb? Egy pitiáner, kisstílű törvényjavaslat, amihez most benyújtottak egy csomó módosítást, amit nem tudtunk elolvasni, azért támogattuk, hogy a parlament döntsön róla. De azt jó, ha tudják, hogy ilyen törvényjavaslatot, ami nem viszi előbbre az országot, felesleges megalkotni, pláne így, kapkodva. Még egy érvet szeretnék elmondani. Nem is fog érvényesülni, hiszen 45 nap szükséges hozzá.
Mondok egy sztorit, elnök úr, kérem, figyeljen rám! Képzelje el, hogy ezelőtt egy hónappal már kaptam meghívókat különböző tájékoztatásokra, tanfolyamokra. Tíz-tizenöt meghívót 50-60-30 ezer forintért. Hölgyek, urak, mire megy ki itt a játék? Kidobtam ezeket a meghívókat. (Közbeszólásra.) Ez nem általános vita, csak szeretném elmondani, gondolják már meg, hogy szabad-e év végén, amikor nem fog hatályosulni egy törvényjavaslat, nem old meg semmit, csak tovább bonyolítja az életünket, egy ilyen adótörvény-javaslatot önöknek támogatniuk. Önökön a felelősség.
A másik: Gondolkozzanak el rajta. Tíz-tizenöt meghívót kaptam az adótörvények módosításával kapcsolatban. A szemétkosárba dobtam, mert nem is volt bent törvényjavaslat. A cégek korábban tudták, hogy lesz törvényjavaslat, módosítás, amire már pénzért lehet menni tanfolyamokra. Gondolják végig, ez skandalum!
ELNÖK: Képviselő úr! Ha jól értem...
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Vonják vissza, azt javaslom.
ELNÖK: Ez viszont most nem tárgya a napirendünknek. Azt próbáltam kivárni, hogy lesz-e valamilyen ügyrendi vagy más természetű javaslat. (Babák Mihály: Vonják vissza!) Ez viszont most nem ügyrendi megszólalás volt, megállapítom. További képviselői hozzászólásnak így nincs értelme, ez egy véleményalkotás volt. Az elnök azt gondolta, hogy olyan módosításról fogunk még szavazni, amit nem érintettünk eddig, de ilyen nincs. Ezzel a napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen a kormány részéről a közreműködést. (Rövid szünet.)
Folytatjuk munkánkat. Az 5. napirendi pontunk következik, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/6572. szám alatt, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Az ajánlás alapján fogunk tárgyalni. Köszöntöm a kormány képviselőit.
Az 1. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 2. pont dr. Kékesi Tibor módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 3. pont Molnár László képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdésem, hogy mennyi volt eddig a miniszter lehetősége? Számba vették-e, hogy hány ilyen kintlevősége lehet a magyar államnak? Meg tudjuk-e becsülni összefüggésében, hogy hány ügyletet, hány forintot jelent ez egy évben? Van-e erre valamilyen becslés?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nincs a miniszternek jelenleg ilyen jogosítványa. Az APEH elnökének van ilyen jogosítványa, törvényben szabályozott, tételes módon. A második kérdésre nem tudok válaszolni, hogy pontosan milyen összegű az ilyen kintlevőség.
ELNÖK: Nincs ilyen felmérés. Molnár László képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Azért bátorkodtam ezt a módosító indítványt beadni, mert az APEH elnökének állami követelésről való lemondásra nincs jogosítványa, állami követelésről csak törvényben lehet lemondani. Azonban az élet hozhat olyan helyzeteket, a lakosság vonatkozásában lehetnek olyan helyzetek, amikor már minden jogorvoslaton túl vannak, mégis szükség lenne a végrehajtást elkerülendő, kiskorú gyerekekkel bennmaradni abban az adott ingatlanban, akkor meg kell adni véleményem szerint a lehetőségét annak, hogy ne az Országgyűlés törvénykezés keretében, önálló előterjesztéssel tudjon elengedni bizonyos tartozásokat. Valamikor a családi pótlék méltányosságból való igénylése, a '75. évi II. törvény kapcsán volt ez a kitétel, hogy "kivételes méltánylást érdemlő különleges esetben" kifejezetten arra, hogy nem volt munkaviszony, biztosítotti jogviszony, a családi pótlék viszont méltányossági alapon megítélésre került, különböző helyszíni tanulmányok, egyéb feltételek mellett. Ezért szerepel ez is itt.
Ez a mentesítés is ilyen ötletből ered, amikor egy cigánycsaládtól kiskorú gyerekekkel úgy akarja az állam elvenni az ingatlant, szerintem helytelenül, bár bírósági ítélet született az ügyben, hogy ez szocpol. csalás. ez 200-es ügy. Egyszer az APEH-elnök már méltányosságot gyakorolt, később egy másik eljárás keretében kártérítésként ítélték meg, a magyar állam helyett az APEH jár el, és kiadták végrehajtásra. Nincs mód arra, hogy bárki lemondjon erről a 2 millió 200 ezer forintos szocpol.-ról és annak járulékairól. Arról volt szó, hogy megszületik a gyerek, vagy nem. A gyerekek megszülettek, bent élnek, mégis a helyzet úgy alakul, hogy törvényileg tavasszal kilakoltatják ezt a családot a két kiskorú gyerekkel együtt. Ez most egy eset, de lehet máshol is hasonló, ahol nyilvánvalóan az államháztartásért felelős miniszter, a pénzügyminiszter úgy ítéli meg a szakmai gárdájával együtt, hogy ez lehetséges, vagy nincs más megoldás. És ez nemcsak cigánycsaládokra, hanem más nehéz sorsú családokra igaz lehet, van egyfajta kintlévőség, és 15-20 millió forintos értékű ingatlant úgy visz el a maffia, hogy még csak bérlőként sem tud az illető család bent maradni, ezt a célt szolgálja ez a módosító javaslat. Kérem a támogatásukat.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kormány? Azon kívül, hogy nem támogatja, kíván-e mást reagálni? (Nem.) Jó. Akkor kérem, aki támogatja, jelezze! (Szavazás) Egyharmad.
A 4. pont Kékesi Tibor módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Az 5. pont Tatai-Tóth András és társai módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 6. pont Szabó Lajos képviselőtársunk módosító javaslata, összefügg a 14. és 15. ponttal. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aha. Itt jön be a nyugdíj. Ha jól értem, a kormány álláspontja az, hogy a 13. havi nyugdíj nem a nyugdíjszerű juttatás része, hanem adható rész volt. Ezen jogi álláspontra helyezkedik a kormány azzal, hogy támogatja ezt a módosítást? Mert ez sok jogvitát indíthat el, ahogy a szakszervezetek és más jogértők véleményét látom. Van, aki azt feszegeti, hogy ez már egy szerzett jog. Ezt megvizsgálta-e a kormányzat?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen. A nyugdíjat biztosítási jogviszony alapján kapjuk, már aki kapja, megállapítják az éves jövedelmét, és elosztják 12-vel. Ez a havi nyugdíj. Vannak országok, ahol van 13., 14. havi nyugdíj, akkor az éves jövedelmet 13-mal, 14-gyel osztják el. Tehát ott azért megfizettek. Nálunk 12 felé osztják az éves nyugdíjalapot, ez a nyugdíj, és ezen felül jár a 13. havi nyugdíj, amire nem járulékbefizetéssel szerezte a jogát, hanem plusz juttatásként kapja. Ennek a módosításáról van szó.
ELNÖK: Még egy kérdésem van, mert jogilag nem értem. Ennek mi a megnevezése? nyugdíjszerű ellátás? Mert én nem emlékszem ilyen elszámolásra, hogy eddig hogyan kapták. Ez egy fontos dokumentum lesz, eddig a nyugdíjbiztosító ezt hogyan fizette? Úgy emlékszem, ezt nyugdíjként fizette.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az elnevezése nyugdíj, de amikor a nyugdíjat megállapítják, kiszámítják az éves keresetet, nyugdíjat, és 12-vel osztják. Amiért járulékot fizettem, azt tizenkettedelve kapom, ezt pedig pluszként, nem a járulékfizetési jogviszony alapján.
ELNÖK: Ez egy jogi álláspont, ez érdekes lesz.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Csak azért jelzem, mert vannak országok, ahol 13-14 felé osztják, úgy adják oda.
ELNÖK: A magyar jog majd eldönti, az biztos, hogy ez bíróság elé fog kerülni, ez nem is kérdés. Annyi érintett van, hogy ez végig fog menni egy jogi procedúrán, de ezt nyilván mérlegelte a kormány. Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Ehhez már csak egy kérdésem lenne. A 13. havi nyugdíj fedezete a nyugdíjkassza, vagy a költségvetés?
ELNÖK: Várjuk meg, hogy lesz-e további képviselői kérdés. Ez szerintem a forrásoldal, és mondjuk a kisebbik rész. Inkább az az érdekes, hogy milyen módon kapta, amikor alapítva lett. Szerintem akkor nem így volt, legalábbis meg kéne nézni. Nem vagyok megnyugodva afelől, amit most Várfalvi államtitkár úr mondott. A jogi státusában nyilván megvizsgálták, a kérdésem erre irányult. De a forrásra vonatkozó kérdés is érdekes lehet.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az első kérdésre. Az utalás a nyugdíjalapból történik, és ha fedezethiányos, a költségvetés megtéríti részére. Ami az elnök úr kérdését illeti, amikor be lett vezetve, nem lett csökkentve senkinek a nyugdíja. A havi nyugdíja megmaradt. Azt szerezte meg biztosítási jogviszony alapján, és ezen felül kapta, kvázi bónuszként ezt a pluszt a bevezetés idejében.
ELNÖK: Jogilag az a probléma, hogy azóta minden évben, ilyen-olyan jogcímen további korrekciók történtek, messze függetlenül a megállapítástól. Akkor csak egy jogi kérdésem van. Azzal a korrekcióval, amit a kormány 2005-ben nagy politikai csinnadratta mellett végrehajtott a nyugdíjaknál, nem ugyanez a helyzet? Hiszen a megállapításkor jóval alacsonyabb nyugdíjakat állapítottak meg, utána egy korrekció történt, amelyet ugyanígy a nyugdíjalap áll, illetve, ha jól emlékszem, azt részben most fel akarják függeszteni, de annak egy néhány éves bevezetési időszaka volt. És ha visszamegyünk a múltba, jó néhány nyugdíjkorrekció volt, amit én nyújtottam be annak idején, 2001-ben. Ott is ilyen jellegű volt a +3 százalékos emelés. És tudnám tovább sorolni azokat az eseteket, ahol eltértünk a kiszámítás módjától. Lesz jogász, aki biztos, hogy keresni fogja ebben a megalapozottságot. Egyelőre az a kérdés, hogy a kormánynak jogilag kellően megalapozott álláspontja van-e. Ezt próbálom tisztázni. Értem, hogy külföldön hogyan történik a kiszámítás, csak éppen itt nem az egyetlen korrekció volt a 13. havi bevezetése. Szerintem 10 év alatt volt vagy 8-10 korrekció. Azokat is így kell értelmeznem? Az a jogi helyzet ott is?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Azok a havi nyugdíjat emelték, tehát az rendkívüli nyugdíjemelés volt, nem egy külön folyósított korrekció. 2009-ben nem visszamenőlegesen történik a korrekció, hanem a 2009-re ütemezett korrekció időpontja változik meg a javaslat szerint. Tehát januárról szeptemberre teszi az időpontot.
ELNÖK: Szerintem, amit lehetett, itt körüljártuk, aztán majd lesz további egyeztetés, gondolom. Akkor szavazhatunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 7. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Ez is a korrekciós csomag története, nem?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Csak hogy értsük, hogy ez mi?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az újra benyújtott, második kötetben 3,9 százalékos infláció szerepel, most 4,5-tel számolunk, és ennek a 0,6 százalékos inflációs többletnek megfelelő családipótlék-emelést jelent ez a javaslat.
ELNÖK: Így érthető. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 8. pont Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselők módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 9. pont Balog Zoltán és Bíró Ildikó képviselők módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 10. pont Tatai-Tóth András és társai módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki egyetért? (Szavazás) Ez többség.
A 11. pont László Tamás és társai módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki egyetért vele? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 12. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki egyetért vele? (Szavazás) A többség.
A 13. pont Vígh Ilona és társai módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ez az, amikor a kormány azt mondta, hogy január helyett szeptemberben lesz? Jó, értem. Aki egyetért vele? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 16. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki egyetért? (Szavazás) Ez többség.
Van-e további módosító javaslat, amelyet tárgyalnunk kellett volna, de nem tettük? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Közben megérkezett a 6. napirendi ponthoz kapcsolódó tömbösítési javaslat, így el tudjuk kezdeni a tárgyalást.
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat következik, T/6571. számon. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. A korábbi gyakorlatunknak megfelelően egy ügyrendi állásfoglalást fogunk először tenni. Az pedig úgy szól, hogy nem egyenként szavazunk, hanem össze van szedve, hogy melyik javaslatot ki nyújtotta be, illetve a kormány ezekhez hogyan viszonyul. Van a kormánypárti igen, vagy a kormánypárti nem, ez az MSZP-t jelenti most, és van az ellenzéki javaslatsor. Azért vannak odaírva a pártok, mert van, ahol több párt volt, van, ahol egy. Az SZDSZ külön nem nyújtott be javaslatot, az MDF-nél volt kevesebb, ezért kértem, hogy írják be, a többi vagy fideszes, vagy KDNP-s módosító javaslat.
Tehát az eljárás módja az lenne, hogy a végén így fogunk szavazni. De miután meg akarjuk vitatni, ha kérdés van hozzá, külön szavazást kér valaki, kérem, hogy jelezze. Akkor azt kijelöljük, és amikor ezeket végigvettük, utána visszatérünk, és a maradékról fogunk szavazni. Az eljárási renddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Mivel ez ügyrendi javaslat, kérem, hogy szavazzunk. Ki fogadja el? (Szavazás) Úgy látom, egyhangú. A jegyzőkönyvhöz mellékeljük.
Kér-e valaki külön szavazást bármelyik javaslatról, vagy van-e kérdés, észrevétel? Akkor azt előre vesszük? Farkas képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Lehet, hogy az ügyrendi javaslat előtt kellett volna megkérdeznem, hogy amelyik javaslat meg van csillagozva, elvileg második körös, arról is szavazunk, abban is állást foglalt a kormány? Mert látok itt olyan indítványomat, és többször nem szavazunk róla, csak a második körben. Most tehát mindegyikre igaz? Mindegyikről állást foglalunk? A másik, ha nem lesz róla szavazás, ha nem támogatott is, hogy az egyharmadot megkapja?
ELNÖK: Amiről nem szavazunk, arról nem szavazunk. De most mindről szavazunk. Először tisztázzuk az első kört, utána van a második. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az ajánlást a Ház apparátusa készítette. Ha a Ház apparátusa a javaslatot betette az ajánlásba, arról most történik a szavazást. Ha első fordulósnak minősítette, akkor az első fordulóban kell róla szavazni.
ELNÖK: De itt van második fordulósnak jelzett is.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): De betette az ajánlásba, tehát most kell róla a bizottságnak szavazni. Az, hogy majd a parlamentben nem november 25-én szavaznak róla, hanem decemberben, más kérdés. De beérkezett módosítás, ezért a Ház apparátusa feltette az ajánlási pontok közé, hogy foglaljon állást a bizottság.
ELNÖK: Világos. Eddig is ez a gyakorlat volt, a bizottság elvégzi a munkáját, de a parlament nem fog erről szavazni, ez a lényege. Nincs olyan eset, hogy itt ne szavaznánk a már benyújtott módosításokról. Ahogy kapjuk, sorban szavazunk, és majd a Ház teszi helyre, hogy mikor kell róla szavazni
A lebonyolításhoz van még egy megjegyzés. A Ház titkársága jelezte, hogy be van ugyan sorolva két pont, de később, határidőn túl érkezett be. Ez a 76. és a 77. ajánlási pont alatt szerepel. A kormány a nem támogatotti sorba tette bele. De ez ebből a szempontból mindegy. Az a kérdés, hogy a határidőn túl érkezett javaslatról szavazunk-e. (Babák Mihály: Ki adta be?) Hagyó Miklós képviselő úr adta be mindkettőt, de ez ebből a szempontból majdnem mindegy, mert ez eljárási kérdés. A Házszabály szerint nem lehet szavazni róla. A házszabályszerűségről kell szavaznunk, mivel első helyen kijelölt bizottság vagyunk. Ezért fel kell tennem a kérdést, hogy házszabályszerűnek tartjuk-e a 76. és 77. pontot. Ki kell mondanunk, hogy határidőn túl érkezett, ezért nem tartjuk házszabályszerűnek. Ettől még beadhatja majd más módon.
Tehát az elnöki javaslat az, hogy a 76. és 77. pontokat, miután határidőn túl beérkezett javaslatokról van szó, ezért nem tartjuk házszabályszerűnek. Ehhez van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, szavazzunk! (Szavazás) Úgy látom, a nagy többség egyetért a javaslatommal.
Van-e további kérés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor négy szavazás vár ránk. Először azokról a kormánypárti javaslatokról döntünk, amelyeket a kormány nem támogat. Kitámogatja ezeket? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Most azokról szavazunk, amelyeket kormánypárti képviselők nyújtottak be, és a kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
Az ellenzékiek között be van jelölve az ötpárti javaslatsor. Van-e más, amiről esetleg külön szavazást kér valaki. Az MDF is érintve van, a sajátját nyilván támogatja, de nem biztos, hogy a többit is támogatná. Ebből következik, hogy külön szavazzunk-e az MDF-ről, ezt mérlegelni kell. Az SZDSZ-nek nincs saját javaslata, csak az ötpártiban szerepel. Értelmezhetem úgy, hogy egyben szavazhatunk? Igen.
Az ellenzéki, az előterjesztő által nem támogatott javaslatokat ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
Ezt a javaslatsort a jegyzőkönyvhöz mellékeljük, és túl is vagyunk ezen a szavazáson. Tud-e valaki olyan javaslatról, amiről szavaznunk kellene? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor lezárom a napirendi pontot, köszönöm a kormány képviselőinek közreműködését.
Haladunk tovább, a 7. napirendi pont a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/6665. szám alatt. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként.
Egy módosító javaslat érkezett, Pettkó András és Karsai Péter képviselők nyújtották be. A kormány részéről van itt valaki? Igen.
DR. BÓDIS MIHÁLY (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Bódis Mihály főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. Kormányálláspont nincs sem a törvényjavaslattal, sem a beérkezett módosító indítvánnyal kapcsolatban, ugyanakkor a minisztérium a holnapi kormányülésre olyan előterjesztést nyújt be, amiben egyiket sem javasolja támogatni.
ELNÖK: Ami ránk tartozik, a 2. számú módosító javaslat.
DR. BÓDIS MIHÁLY (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja a minisztérium.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás) Egyharmadot sem kapott.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen. További jó munkát.
A 8. napirendi pontunkhoz nem érkezett módosító javaslat, így azt nem kell tárgyalnunk.
A 9. napirendi pontunk javaslat a Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kedvezményes mértéke tekintetében történő módosításáról. Itt írásos bizottsági véleményt kell kialakítanunk a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján. Ismereteim szerint az albizottság megtárgyalta. A kormány szóbeli kiegészítését kérjük röviden.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A kormányzati álláspont az, hogy ebben a kérdésben először az általános vitát kell lefolytatni, és azt követően lehet a részletekről, így az egyes termékek, szolgáltatások kedvezményes kulcs alá sorolásáról is tárgyalni. Más tagállamok is osztják ezt az álláspontot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Majd az albizottsági elnök úr röviden megvilágítja a problémát.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az albizottság egyhangú álláspontot alakított ki, ez pedig úgy szól, hogy támogatjuk a kormányzat tárgyalási pozíciójára vonatkozó javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Aki támogatja ezt az álláspontot, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez nagy többség.
Erről értesítjük az illetékes bizottság elnökét, dr. Eörsi Mátyást. Köszönöm szépen.
Ahogy már jeleztem előzetesen, hétfőn tervezünk bizottsági ülést, ahol várhatóan tájékoztatót hallgatunk meg az Európai Unióval kötendő 6,5 milliárd eurós hitelmegállapodásról. Ez zárt ülés lesz. És miután az első két napirendi pont tárgyalását elnapoltuk, ezeket is megtárgyaljuk. Hozzávetőleg 11 órakor kezdődik az ülés, lehet, hogy hamarabb is, miután a miniszter úrral történ egyeztetés szerint a 11 óra biztos. Erről Varga elnök úrnak van joga dönteni. Mindenkinek köszönöm a közreműködést. Az ülést bezárom. Jó éjszakát!
(Az ülés befejezésének időpontja: 19 óra 53 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit