KPSZB/37/2008.
KPSZB/109/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. november 20-án, csütörtökön 9 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Mátyus Mihály szóbeli kiegészítése *
Kérdések és a válasz *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Szittner Károly szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek és a válasz *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Nagy Gabriella válasza *
További észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Komáromi Márta szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Komáromi Márta válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Bizottsági módosító indítványok megtárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító indítvány megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása *
Bizottsági módosító indítványok megtárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása *
Bizottsági módosító indítványok megtárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Molnár László (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Varga Zoltán (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Borsos József (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Varga Mihálynak, a bizottság elnökének (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Horn Gábor (SZDSZ) dr. Kóka Jánosnak (SZDSZ).
Mocsári-Gál Krisztina dr., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője
Váradi-Bor Judit, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal főreferense
Dr. Nagy Gabriella, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője
Dr. Komáromi Márta, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tanácsadója
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, meghívott vendégeinket, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A kiküldött napirendi javaslat 10 pontot tartalmaz. Észrevétel ehhez nem érkezett, úgyhogy szavazhatunk róla. Kérdezem, ki az, aki támogatja a napirendi ajánlás elfogadását. (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen.
Megkezdhetjük a munkánkat. A közbeszerzésekről szóló törvény módosításához érkezett egy módosító javaslat, ez a gazdasági bizottság javaslata. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy támogatja-e.
MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok, Mocsári-Gál Krisztina vagyok. Szakmai álláspontot tudok mondani, támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatja.
Köszönöm szépen. Több módosító javaslat nincs, így ezzel a napirendi ponttal végeztünk is.
Következik az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalása. Kérdezem, ki képviseli az előterjesztőket. Legyen szíves kifáradni az asztalhoz. A folyosóról is szívesen vesszük a véleményt, de innen talán jobb. Köszönöm szépen. Egy nevet kérnék szépen.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jó napot kívánok. Váradi-Bor Judit főosztályvezető-helyettes vagyok az Oktatási és Kulturális Minisztériumból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság hatáskörébe tartozó módosításokat tárgyaljuk csak. Kezdjük a 12. ponttal, amely összefügg a 13. és a 37. ponttal. Kérdezem, Halász János és társai módosítását támogatja-e az előterjesztő.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Kormányálláspontot nem tudok képviselni, tárcaálláspontként tudom elmondani, hogy a tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Igen. Észrevétel, kérdés van-e a módosítással kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki támogatja. Kézelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 16. pont Pető Iván módosítása, amely összefügg a 36. és a 43. pontokkal. Előterjesztő?
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca ebben a formában nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosítást. (Szavazás) Egyharmad támogatja, a többség nem.
A 17. pont Halász János és társai módosítása, amely összefügg a 19., 20., 21., 27., 31., 53. és 83. pontokkal.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem tudja támogatni.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a tárca. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 30. pont következik, Schiffer János módosítása. Tárca?
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 32. pont Schiffer János módosítása.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 33 pont Halász János és társai módosítása. Tárca?
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Megtört egy sorozat, a tárca nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
A 34. pont Pető Iván javaslata. Tárca?
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Az előbb is így vérzett el Pető Iván kitűnő javaslata.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést, a kulturális bizottság ugyanebben az időpontban ülésezik, és ott is az hangzott el, hogy ebben a formában nem támogatja a tárca. Már volt egyébként egyeztetés a képviselő úrral, és a szövegszerű javaslatokat kapcsolódó módosító javaslatok formájában a tárcával közösen kidolgozva nyújtja be.
ELNÖK: Jó. Most ezzel a javaslattal tudunk érdemben foglalkozni, ezt önök nem támogatják. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad. Talán más formában majd a kapcsolódó módosító javaslatoknál találkozunk vele ismét.
A 42. pont következik, Godó Lajos indítványa.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
Az 51. pont Pető Iván javaslata.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Az 55. pont Halász János és társai javaslata.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Végül a 62. pont?
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Van még módosító indítványunk, amelyet az emberi jogi bizottság nyújtott be T/6575/87. és 88. számon. Kérdezem, ezt támogatja-e az előterjesztő.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Még nem kaptuk meg a bizottsági módosító javaslatot.
ELNÖK: Akkor egy kolléganőt kérek, hogy adjon önnek egyet. Kér-e tanácskozási szünetet? (Jelzésre.) Nem kér. Akkor várjuk a véleményét.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 87. számú módosító javaslatot tudja támogatni a tárca.
ELNÖK: És a 88-ast?
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem.
ELNÖK: Fél siker. A 87. számú javaslatról szavazunk. Ezt támogatja a tárca. Ki az a bizottság tagjai közül, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta. Köszönöm.
A 88. számút nem támogatja a tárca. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Ezt 12:11 arányban nem támogatja a bizottság.
Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi ponttal végeztünk. További jó munkát.
Következik a szakképzési hozzájárulásról szóló, hosszú című törvény általános vitája. Kérdezem, ki lesz az előterjesztő. Parancsoljon! Egy nevet kérünk!
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Mátyus Mihály főosztályvezető vagyok.
ELNÖK: Rövid indoklást kérünk.
Dr. Mátyus Mihály szóbeli kiegészítése
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvény módosítását nagyon röviden négy pontban foglalnám össze. Az első, hogy a munkaerőpiac által igényelt szakmák iránti érdeklődés felkeltése, a szakmunkáshiány csökkentése érdekében, a gazdaság által igényelt szakmákban tanulók, kifejezetten szakiskolai jogviszonyban lévő tanulók részére egy tanulmányi eredménytől függő, differenciált szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer bevezetését tervezzük. Ennek forrása a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze lenne, és ahhoz, hogy ezt a támogatást tudjuk nyújtani, az ehhez szükséges alapszabályokat, illetve felhatalmazó rendelkezéseket a törvényben meg kell teremteni.
A következő, hogy a kormány megállapodást kötött a fuvarozói érdekképviseleti szervezetekkel különböző intézkedésekre. Ennek egyik eleme volt, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalatoknál dolgozó, jogosítványt szerző képzésekre fel lehessen használni a hozzájárulási kötelezettség saját dolgozóik képzésére fordítható részét, ami eddig nem volt lehetséges.
A következő módosítás a gazdasági társaságokról szóló törvény változása miatt van. Eddig a közhasznú társaságoknak nem kellett fizetni szakképzési hozzájárulást. Mivel nekik át kell alakulniuk gazdasági társaságokká, amennyiben nonprofit gazdasági társaságokká alakulnak át, akkor a nonprofit gazdasági társaságokat kiveszi a törvény hatálya alól, tehát eztán sem kell fizetni szakképzési hozzájárulást.
Az utolsó pedig egy jogharmonizációs kötelezettség, a hozzájárulási kötelezettségnek a gyakorlati képzéssel teljesítők részére előírt szabályrendszer egyik része törvényben volt szabályozva, a kisebb része végrehajtási rendeletben. A végrehajtási rendeletben lévő szabályt átemeljük a törvénybe. Ez nem jelent új szabályozást, pusztán jogtechnikai módosítást, törvényi szintre emelést jelent. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony. Parancsoljon!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kérésem lenne. Főosztályvezető úr felsorolta, hogy általánosságban mit tartalmaz ez a törvényjavaslat. Azt szeretném kérni, hogy az úgynevezett működési hozzájárulásról egy kicsit részletesebben szóljon. Az eredeti bevételi előirányzat 3 százaléka, majd 2 százaléka szerepel, különféleképpen jelenik ez meg a 8. §-ban. Erre lennék kíváncsi, hogy milyen nagyságrendet képviselhet ez, és ebből ezek a bizonyos százalékok kit hogyan illetnek meg. Köszönöm.
ELNÖK: További észrevétel? (A kormány képviselőjéhez.) Várjon! Úgy is szót fog kapni a végén, csak megnézzük, hogy van-e több hozzászóló. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor parancsoljon!
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Konkrétan a törvénymódosításban a 8. §-ra tetszik gondolni, ahol a szakképzési alaprész egészét a törvény elkezdi szétosztani. Ez a rész arra szolgál, hogy mielőtt az oktatási és kulturális miniszter, illetve a szociális és munkaügyi miniszter megállapodna a kettejük között felhasználható és megosztott pénzekről, melyek azok a tételek, amelyeket az egész alaprészből kötelező levonni, azaz, ha úgy tetszik, az alaprész ezt támogatni köteles, és ami fennmarad, azon osztozhat a két miniszter a törvényben előírt mértékben. Alapvetően nem változnak a fő célok, de kettővel bővülnek, egyrészt a szakiskolai ösztöndíjjal, hiszen ezt mindenkinek fizetni kell, ez levonandó tétel, valamint a nemzeti tehetség programról szóló, külön jogszabályban meghatározott célok megvalósításához szükséges összeggel. Ezt meg is határozza, hogy nem lehet több, mint a bevételi előirányzat 3 százaléka. Nem tudom, kielégítő volt-e a válaszom.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: További hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak döntenie. Kérdezem, aki az, aki szerint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez tizenöt. Aki szerint nem alkalmas? Tíz. Tartózkodott? Négy. Tehát 15 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. A többségi álláspont előadója Farkas Imre lesz. A kisebbségi véleményt Balla György vállalja-e? (Jelzésre.) Nem vállalja. Ágh Péter? Ágh Péter vállalja a kisebbségi vélemény ismertetését. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot is lezárhatjuk.
Az 5. napirendi pont következik, az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat, T/6767. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell itt is döntenünk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Szintén egy rövid szóbeli indoklást kérnénk szépen.
Szittner Károly szóbeli kiegészítése
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat tulajdonképpen a széles értelemben vett elektronikus ügyintézés törvényi alapjainak megteremtését szolgálja. Eddig az ügyintézéssel kapcsolatban a közigazgatási eljárásban már széles körben volt lehetőség elektronikus ügyintézésre, és most a szintén a parlament előtt lévő 6688. számú törvényjavaslat a közigazgatási eljárás elektronikus részkérdéseit elég részletesen tárgyalja, módosítja. Ez a javaslat viszont megkísérli rendszerbe foglalni szélesebb értelemben az elektronikus ügyintézés eszközrendszerét, elsődlegesen azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a kormányzat biztosít az állampolgárok és a vállalkozások számára, ezen belül nemcsak a hazai, hanem a külföldi igénybevevők számára is.
A javaslat alapvetően új intézményeket nem határoz meg, hanem rendszerbe foglalja azt, ami már elkészült. Ennek megfelelően gazdasági szempontból is elsődlegesen nem új intézményeket, költségeket tartalmaz, hanem azokat az elektronikus közigazgatás operatív programban, illetve költségvetési forrásokból megteremtett eszközöket foglalja össze, amelyek már léteznek, vagy megvalósítás alatt állnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés, hozzászólás? Végh képviselőtársunk!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, épp itt volt az ideje annak, hogy egy átfogó szabályozás szülessen az elektronikus közszolgáltatásokról. A törvényjavaslat azért jó, mert igyekszik egy viszonylag széles bázison megteremteni ennek értelmezését. Nyilván, majd amikor a törvény általános vagy részletes vitája folyik, lehet hozzá olyan típusú módosításokat benyújtani, ahol bizonyos prioritásokat, sorrendeket meg tudunk változtatni. De egészében, és ezt az MSZP-frakció nevében mondom, a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Köszönöm.
ELNÖK: További hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Nekem az a kérdésem, hogy miért most tárgyaljuk ezt. Mi volt az az alapos megfontolás, ami indokolja, most adja elő ezt a javaslatot. Parancsoljon, válaszadásra megadom a szót.
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ok az volt, hogy összhangban a közigazgatási eljárási törvénnyel történjen meg egy általános rendszerbe foglalás. Tehát az volt a cél, hogy ez a két törvény a terveink szerint egy időben lép majd hatályba. Egy ilyen összehangolt változást akartunk elérni. A két törvény között bizonyos feladatmódosulások, átcsoportosítások is történnek, hiszen ugyanazok az eszközök alkalmasak nemcsak a közigazgatási eljáráshoz, hanem ennél szélesebb körben is, ezért célszerű onnan kivenni, ide berakni, ezt viszont másként nehéz lett volna megoldani.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több hozzászólás (Nincs jelentkező.), szavazunk a vitára való alkalmasságról. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. (Szavazás) Tizenhat. Aki nem találja alkalmasnak? Tizenkettő. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság előadója Végh Tibor lesz, kisebbségi előadónak javaslom Hargitai Jánost. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárhatjuk.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat következik, T/6768. számon. Egy rövid kiegészítést kérnék.
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok. Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai szakállamtitkárságának titkárságvezető osztályvezetője. A cégtörvény és más törvények módosításáról szóló jogszabály-módosítási csomag alapvetően három témakört kíván rendezni. Egyrészt a TEÁOR-számokkal kapcsolatos problémákat. E körben az uniós rendelet miatt megváltozott és automatikusan át nem fordítható TEÁOR-számok bejelentési rendjét kívánja lényegesen egyszerűsíteni. Ezen kívül az elmúlt egy évben elsősorban a hatóság részéről tapasztalható, legtöbb esetben téves jogértelmezésen alapuló anomáliákat kívánja rendezni, és megteremti az alapjait annak, hogy a TEÁOR-számok túlburjánozott alkalmazását vissza tudjuk szorítani.
A másik nagy témakör, amit a jogszabály-módosítási csomagunk rendezni kíván, a számviteli beszámolók közzétételi rendjének megreformálása. E körben kizárólagossá teszi az elektronikus benyújtást 2009. május 1-jétől, ami ma lehetőség. De a ma meglévő elektronikus benyújtási rendszert jelentősen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a törvényjavaslat. Ezen kívül az új közzétételi rend, ami szerint a benyújtott beszámolók azonnal megjelennek bárki számára hozzáférhető módon a Cégközlöny honlapján, a gazdasági élet egésze számára hasznosabb, gyorsabb, használhatóbb információkat kíván teremteni.
A harmadik témakörbe, az úgynevezett egyebekbe soroltuk azokat a rendelkezéseket, amelyek a cégtörvény olyan kisebb mértékű módosításait, pontosításait, korrigálását tartalmazzák, amelyek a 2008. július 1-jével kötelezővé vált elektronikus cégeljárással kapcsolatos tapasztalatok által felvetett problémákat kívánja kezelni. Röviden ennyit akartam bevezetésként mondani, és szívesen válaszolunk további kérdésekre.
ELNÖK: Balla György már jelentkezett is. Először neki adom meg a szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy nagyon egyszerű kérdésem lenne, mert a TEÁOR-számok ügyében kicsit óvatosabb vagyok az eltelt idő és az elmúlt döntések figyelembe vételével. Most hallhattuk, hogy a TEÁOR-számokat kell módosítani. Ehhez a társasági szerződést kell módosítani, vagy nem?
ELNÖK: Köszönöm. Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Még mindig kérdés. Lesz-e olyan független szolgáltató, aki az időt tudja igazolni majd? Nyilván, ahogy az ügyvédeknél az elektronikus beadványoknál, úgy a cégbeadványoknál is valamiképpen az időt igazolni kellene. A másik kérdésem a 2. §-hoz kapcsolódik. Ez arról szól, hogy a társasági taggyűlés jegyzőkönyvét be lehet küldeni elektronikusan, a változásokat be lehet küldeni elektronikusan, mégis papíralapon 10 évig meg kell őrizni. Nem tudom, hogy ez melyik törvénnyel passzol, de felesleges tűnik. Én is a TEÁOR-számokkal kapcsolatban szeretnék egy dolgot kérdezni. Előbb-utóbb egységesülni fognak-e a különböző kategóriák azzal, hogy bizonyos változások még nem kell meglépni december 31-ével? Köszönöm.
ELNÖK: További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor parancsoljanak!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A társasági szerződést nem kell módosítani, az új bejelentési rend szerint azok, akik még nem jelentették be a megváltozott TEÁOR-kódjukat, a 2008. évi adóbevallásukkal együtt, egy rubrika kitöltésével egyszerűen nyilatkozhatnak róla. Tehát nem igényel sem cégbírósághoz fordulást, sem ügyvédi közreműködést. A számviteli beszámolók benyújtása az ügyfélkapun keresztül fog történni, ahol rákerül az időbélyegző. Tehát erről gondoskodik a kormányzati gerinchálózat fenntartója. Ez szintén nem igényel semmilyen költséget, és sem elektronikus aláírást, sem egyéb bélyegzőt nem fog igényelni a vállalkozások részéről. A papíralapú megőrzési kötelezettséggel kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy most a cél az volt, hogy azokat a még meglévő, céggel kapcsolatos beadványokat, amik megmaradtak papíralapú benyújtásra, kívántuk elektronikus útra terelni, de a megőrzési szabályokat egyelőre nem gondoltuk át, ahhoz valószínűleg az elektronikus elbírálási rendszert kellene rendbe tenni, de természetesen ez egy következő feladat lesz. A TEÁOR-számokkal kapcsolatban alapvetően az a cél, hogy egységes adatbázis alakuljon ki az adóhatóságnál, a KSH-nál csak a fő tevékenységek vonatkozásában, és ezzel kívánjuk elérni azt, hogy ha egy újabb rendszerszerű változása történik a TEÁOR-számoknak, akkor ne 30 nyilvántartásban és nem tudom, hány száz papíron kelljen ezt átvezetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tehát az időbélyegző megoldott lesz. De én továbbra is szkeptikus vagyok az elektronikus aláírással kapcsolatban. Másfelől viszont a piac biztonságát és a hitelezők biztonságát is jól szolgálja, ha nyilvánosan jelenik meg minden cég tevékenységi köre, a mögöttes, a hatósági engedélyhez kötött tevékenységekkel, vagy az egyéb engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatban. Nekem ez most úgy tűnik, mintha ez majd, e törvény alapján már nem lenne olyan egyszerűen hozzáférhető. A jogbiztonságot nem biztos, hogy jól szolgálja az, hogy most ez a könyvelőkhöz fog áttelepülni. Az ügyvédeknél megvolt erre a megfelelő szoftver, a cégváltozások bejegyzésére, satöbbi, megvolt a megfelelő rutin. Nem vagyok benne olyan biztos, hogy 2009. május 31-ig az átállásra ez a rendszer képes és alkalmas. Maga a törvény rendkívül erős jogosítványokat fog az APEH-nek adni, ez így rendben is lesz azzal kapcsolatban, hogy a fantomcégeket ki lehet szűrni. Tehát gyors bejegyzés, gyors törlés lesz, konkrétan fogja szabályozni, hogy mikor kell az APEH-nek gyorsan és egyszerűen törölni. A tevékenységekkel kapcsolatosan lesz egységes tevékenységkód. Elég régóta gyakorlom ezt a szakmát, mindig voltak nekifutások, a '90-es évek elején, aztán '98-ban, azután 2003-ban, mindenki esküt tett az szj-szám mellett, a vámtarifakód mellett, az európai kód mellett. Ez az utolsó? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, és önök sem kívánnak szólni... (Jelzésre.) Kívánnak? Akkor parancsoljon!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak röviden szeretnék válaszolni. Az informatikai államtitkársággal, pont az előttem szóló Szittner Károly úrral dolgozunk együtt, ők arról biztosítottak minket, hogy az ügyfélkapu által nyújtott biztonsági garanciát kiváltják az elektronikus aláírás által nyújtott biztonsággal. A nyilvánosságot mindenképpen fenn akarjuk tartani. Ez egy egysoros módosítás, de olyan rendelkezés is szerepel a javaslatban, hogy az adóhatóság a honlapján tájékoztatást nyújt a cégek tevékenységi köréről. A cél valóban az volt, hogy az adóhatósághoz telepítsük, hogy egy hatékonyabb kikényszeríthetőséget tegyünk lehetővé. A KSH arról biztosított minket, hogy egy ideig ez lesz az utolsó ilyen módosítás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Végh Tibor nem lankad. Parancsoljon, képviselő úr.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Örülök, hogy így látja elnök úr. Igazából csak azt szeretném mondani, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztők?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönjük szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Ők már feladták. Végh Tibor? Nem? Nem. Kíván-e még valaki hozzászólni az előterjesztéshez? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor a cégnyilvánosságról szóló, hosszú című törvény általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk, T/6768. szám alatt. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Nem találja alkalmasnak? Tizenkettő. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Sejtem, hogy Végh Tibor lesz a többségi álláspont előadója. A kisebbségi álláspont ismertetését Balla György vállalja. Elkövette azt a hibát, hogy hozzászólt. Köszönöm. A napirendi pontot lezárom. További jó munkát kívánok.
Áttérünk a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslatra, T/6770. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell itt is döntenünk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Egy nevet kérek a jegyzőkönyv kedvéért és egy rövid szóbeli indoklást az írásbeli előterjesztéshez kiegészítésként. Parancsoljon!
Dr. Komáromi Márta szóbeli kiegészítése
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok. Komáromi Márta vagyok, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakmai főtanácsadója. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló, T/6770. számú törvényjavaslattal a kormány szándéka az volt, hogy komplex javaslatcsomagot tegyen le az illegális fémgyűjtés és kereskedelem felszámolása ellen. Köztudott, és ezzel a parlamenti bizottságok is több ízben foglalkoztak, hogy százmilliókra rúg az a kár, amit a fémtolvajlás, rongálás okoz a közszolgáltatóknak, önkormányzatoknak, egyházaknak. Annak ellenére, hogy a kereskedelem szabályozása jelenleg is elég szigorú, és sok esetben a többi uniós országhoz képest is rendezett, mégis jelentős az e téren tapasztalható illegális és jogsértő tevékenység. Ezért a kormány úgy ítélte meg, hogy a fémkereskedelem szabályozását ki kell vonni a normál kereskedelmi szabályozási körből, és annál szigorúbb, körülhatároltabb, ellenőrizhetőbb és feltételekhez kötött engedélyezési eljárást kell bevezetni.
A törvényjavaslat emellett megteremti a fémlopás, orgazdaság, valamint a rongálás büntetőjogi szankcionálását is. A fémek kereskedelmével kapcsolatos rész a begyűjtéstől az értékesítésig szabályozná a folyamatokat, pontosan meghatározva a törvény hatálya alá tartozó fémeket is. A fémekkel, kivéve az elsődleges alapanyagokat és félgyártmányokat, csak olyan vállalkozások folytathatnak kereskedést, amelyek rendelkeznek fémkereskedelmi engedéllyel. A javaslat számos feltételt szab a fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez, így például a vállalkozásoknak biztosítékot kell letenni ahhoz, hogy a tevékenységet folytathassák, továbbá nem lehet köztartozásuk, megfelelő fizikai telephellyel és a törvényben előírt adminisztrációs rendszerekkel kell rendelkezniük.
A kormány szándéka, hogy fémkereskedelmi hatóságként a vám- és pénzügyőrség járjon el, amely megfelelően hatékony eszközökkel és apparátussal tudja biztosítani a törvény betartatását, továbbá a törvényjavaslat szerint nyomozati jogkört is kapna a fémkereskedelmiengedély-köteles termékekre elkövetett lopás, orgazdaság esetére. A törvényjavaslat emellett számos egyéb szankciót is tartalmaz a jogsértőkkel szemben, például a bírságot és a lefoglalást, beleértve a tevékenység folytatásához szükséges eszközöket is, valamint az engedély visszavonását. A javaslatunk a fémkereskedelmiengedély-köteles termékekre, nemesfémekre, valamint az ezek ötvözetére elkövetett lopás, rongálás és orgazdaság értékhatártól független bűncselekménynek minősülnek, és ezzel e tárgyak a kulturális javakkal azonos védelmet kapnak. A törvényjavaslatban foglaltak a kormány megítélése szerint várhatóan csökkentik a fémekkel folytatott illegális tevékenységeket, bűncselekményeket, és ezzel a törvényjavaslat átlátható, jól követhető és szankcionálható szabályozást valósít meg. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Molnár Albert jelentkezik hozzászólásra.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A közép-dunántúli régióból vagyok, és nálunk elég súlyos a helyzet. A Dunai Vasmű, az Alcoa-Köfém, Inota, Ajka mind nagy felhasználók. Azt gondolom, erre a szabályozásra szükség volt, de azt azért mindenkinek tudni kell, hogy nagyjából a fémhulladék mintegy 10 százaléka az, amivel ezt a bűncselekményt elkövetik. Ugyanis a begyűjtött fémek nagyságrendje körülbelül 10 százalék, az összes többi ipari hulladékból származik. Ez egy 200 milliárdos piac, a vas nagyjából 100 milliárd, a színesfém is 100 milliárd, és körülbelül 10-15 ezer embert érint Magyarországon. Például Ajka 100 százalékban újrafelhasznált alumíniumot használ, de ebben a szakmában jellemző, hogy a Dunai Vasmű is körülbelül 1 millió tonna hulladékot használ fel és csak ércből 200 ezer tonnát. Tehát ez egy nagyon fontos ügy.
Azt gondolom, hogy jelentős lépést tettünk az áfacsalások visszaszorítására 2006-ban, amikor a fordított áfát bevezettük, és visszaigazolódik ebből, hogy az áfacsalók kimentek Szlovákiába és Németországba. Ugyanazok a vállalkozók, akik ezt itthon tették. Végigolvasva a törvényt és figyelembe véve társadalmi hatását annak, amiket elkövettek, egy picit úgy érzem, ami le van írva, az a legális kereskedelmet tudja megfogni, az illegális kereskedelmet nem. Meggyőződésem, hogy ma is az illegális telepekről származó fémekkel követik el a csalásokat és visszaéléseket. Ezt a tevékenységet nem lehet úgy végezni, hogy ne lássa valaki. Ezt valahol le kell rakni, és ez látszik a környezet számára. Hiába fogjuk szabályozni nagyjából újra a legális kereskedelmet, amikor illegálisan történnek ezek. Egy szobrot nem a legális helyen fognak leadni, hanem azon a több száz illegális lerakóhelyen, ami ma Magyarországon állítólag létezik a szakma szerint. Ezt is valahogy kezelni kell. Meggyőződésem, hogy ezek inkább a bűnüldözés hatáskörébe tartoznak, semmint a fémszabályozás hatáskörébe.
Egy kérdésem is lenne. A Dunai Vasműnek vannak beszállító nagykereskedői, akik nem rendelkeznek telephellyel. Ők olyan kiválasztott nagykereskedők, akik semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek, kvázi közvetítő tevékenységet végeznek, legális telephelyekről megvásárolják a vasat. Ők azok, akik nyertek valamilyen tendert, és ők lettek a jogosult beszállítók. Nem foglalkozik a törvény ezekkel a nagykereskedőkkel. Az a kérdésem, mivel az engedély csak azokra vonatkozik, akiknek telephelyük van, és nagyon sok olyan cég van nálunk a Közép-Dunántúlon, amelyek közvetítő nagykereskedelmet folytatnak saját számlás tevékenységként, hogy mi lesz ezekkel.
A következő kérdésem az lenne, hogy miért nem inkább a kurrens termékeket tároltatjuk tovább, ezen értem a csatornafedelet, kábelt, tűzoltócsapot és minden egyebet, amikkel elkövetik a csalásokat. Most a törvényben 15 nap van előírva, hogy addig nem adhatja tovább, tárolni kell a telephelyen a felvásárolt termékeket. Mi lenne, ha ráfókuszálnánk erre a területre, a hírközlési cégektől és másoktól ellopott termékekre koncentrálnánk és nem azokra, amiket egy fémmegmunkáló cégtől behoznak. Egy autóalkatrész-gyártó cégtől rengeteg fémhulladékot visznek be, és annak semmi értelme nincs, hogy azokat 15 napig ott tárolják. De egy csatornafedél valóban legyen ott, hogy ha bűncselekményt történt, tudjuk, hogy hol van.
A következő kérdésem az lenne, hogy ha beszállít valaki, hogy fogjuk különválasztani a lomtalanításból származó úgy nevezett talált fémet. Nem érzem a különbséget. Ugye, szabadon lehet fémet gyűjteni, és azt 3 napon belül be kell szállítani valamilyen legális telephelyre. Hogyan lehet különbséget tenni az úgynevezett fölöslegessé vált fémhulladék és a között, amit úgy loptak? Mert meggyőződésem, hogy aki átveszi, nem fogja tudni, hogy lopásból származik, vagy kirakták lomtalanításkor. Számos ilyen kérdés vetődik fel, de summa summarum, a törvényt alkalmasnak tartom általános vitára némi módosítással. De ezekkel a kérdésekkel mindenféleképpen foglalkozni kell, és ennek kriminalisztikai és rendőrségi vonatkozásaival az egyéb tárcáknak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólások? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor az előterjesztőt kérem, hogy reagáljon.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Egyetértve sok felvetéssel, megpróbálok sorrendben reagálni. Elsőként az ipari hulladékkal kapcsolatos felvetésre. Az ipari hulladéknak a vonatkozó környezetvédelmi szabályozás értelmében sajátos útja van, tehát azokat meghatározott útvonalon kell tudni eljuttatni a hulladéktelepekre. A legális telepek és a szabályozás tekintetében álláspontom szerint minél jobban szabályozzuk a legális telepet, jobban meghatározódik, hogy mi minősül illegálisnak. Ahogy a bevezetőben is említettem, a jelenlegi kereskedelmi szabályozás is elég szigorú. Abból, hogy mi minősül legálisnak, már levezethető, hogy mi illegális. Egyetértve az ön felvetésével, a bűnüldözés és a felderítés fontosságát kell előtérbe helyezni.
A közvetítő kérdésére reagálva, egy módon képzelhető el a közvetítő, ha szállítóként lép be ebbe a folyamatba, a leadó és az átvevő közé. Átveszi és átadja, de közte nem lehet számlázás, nem lehet a pénzt megforgatni. Amennyiben külön számláz, akkor nagykereskedelmi tevékenységet folytat a szállítással egyidejűleg, hiába csak egy irodából és telefonnal intézi. Ez a jelenlegi szabályozás értelmében most is illegális. A kurrens termékek, problémás termékek meghatározása a törvényben azért is nehéz, mert ma ezek a problémás termékek azok, amikre elkövetik ezeket a bűncselekményeket, de nem tudni, hogy holnap, holnapután milyen termékek jelennek meg, amelyekkel szemben ugyanúgy igény merülhet fel a külön nevesítésre. Éppen ezért általánosan minden ilyen fémtermékre, ami a mellékletben fel van sorolva, illetőleg azok ötvözetére el lehet követni bűncselekményt. Azt az információs rendszert vezeti be a törvény a hatóságok között, ahol lejelenthető, hogy milyen termék tűnt el, és ennek megfelelően lehet a kereskedőknél ezt ellenőrizni.
A lomtalanítás során kitett és az egyéb termékek átvételekor miként lehet megkülönböztetni a hulladéktelepen ezeket? Az átadónak nyilatkoznia kell, hogy honnan vette. Egyelőre ennyi lehet a szabályozásban, másként nem lehet meghatározni, illetőleg a személynek is igazolnia kell, hogy ki adja át a terméket. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Ha nincs több hozzászóló (Nincs jelentkező.), akkor a szavazás következhet. Tehát a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Tizenhat. Nem támogatja? Nincs ilyen. Tartózkodott? Tíz. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta. A többségi előadó Molnár Albert lesz. A kisebbségi vélemény előadója? Tállai András? A fémek begyűjtése nagyon jó téma, Mezőkövesdet is érinti. Ott is begyűjtik a fémet. Köszönjük. Ezzel a napirendi pontot le is zártam.
Következik az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A kapcsolódó módosító javaslatokat kell megvitatnunk. Köszöntöm Karácsony Imréné szakállamtitkárt és kolléganőjét. A kiegészítő ajánlás pontjai szerint haladunk.
Az 1. pont Szabó Lajos képviselő úr indítványa, összefügg a 15. ponttal. Támogatják-e?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatja.
A 2. pont Tállai András módosítása, összefügg a 20. ponttal. Előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Először a házszabályszerűségről kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki a Házszabályszerűség mellett foglal állást. (Szavazás) Köszönöm. Ez többség.
A módosításról szavazunk. Képviselő úr kíván hozzászólni? Igen.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Mi az oka, hogy nem támogatja a kormány? Indoklást kérek.
ELNÖK: Egy indoklást kérnénk szépen.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Csökkenti a hitelintézeti járadék alapját, ezért nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Ez a célja a módosító javaslatnak. Ez a tartalma, nem az indoka. Szeretném az indokát megtudni, hogy milyen hatással van a költségvetésre. Ez romba dönti a kialakuló pénzügyi egyensúlyt? Valamilyen nyomós érvet hadd halljak, ha lehet.
ELNÖK: Tessék!
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Olyan módosító indítványokat, amelyek csökkentik a költségvetési bevételt, abban az esetben tudunk támogatni, ha ellentételezést is látunk. Itt a költségvetési bevételi hatás milliárd környéki lehet, és nem tartjuk indokoltnak, hogy ez kikerüljön a hitelintézeti járadék alapjából.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát tehercsökkenést nem támogat a kormány. Ha nincs több hozzászólás, szavazunk. Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 3. pont Balog Zoltán és társai javaslata.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 4. pont Szabó Lajos módosítása.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Az 5. pont Font Sándor javaslata.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 6. pont Balog Zoltán és társai javaslata.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 7. pont Tállai András javaslata.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel? Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Indoklást szeretnék.
ELNÖK: Indoklást szeretnénk kérni.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A módosítás arra irányul, hogy ha egy telephely egy OECD-államban van, akkor Magyarországon ne kelljen iparűzési adót fizetnie, függetlenül attól, hogy odakint fizet az önkormányzatnak vállalkozási tevékenységet terhelő adót vagy sem. Ez költségvetési hatását tekintve 2 milliárd forint körül van. A kettős adóztatást úgy kerüljük meg lényegében, ha Magyarországon adott iparűzési adónak megfelelő adót fizet külföldön, akkor nem kell itthon iparűzési adót fizetni. A kettős adóztatás elkerülését biztosítja a törvényjavaslat, ezért nem tartjuk indokoltnak ezt a kiterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm. Kóka János!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Tállai képviselő úr módosító javaslatáról van szó, de mi is hasonló javaslatot fogalmaztunk meg. Ezért szeretném elmondani, hogy szerintünk miről van szó. Arról van szó, hogy olyan vállalkozásokat, amelyek Magyarországról kiinduló potenciális multinacionális vállalkozások lehetnek, azzal sújtjuk, hogy hiába nem az adott településen végzik a gazdasági tevékenységet, hanem egy másik, EGT-, vagy OECD-országban, a helyi iparűzési adót megfizettetjük vele az adott településen akkor is, ha egy másik típusú adót kint, a külföldi telephelyen fizet. Lehet, hogy formailag nem kettős adóztatásról van szó, de tartalmilag igen. Megint csak azt tudom mondani, hogy ebben a világgazdasági környezetben, amikor az a célunk, hogy valahogy próbáljuk meg ezeknek a cégeknek a terjeszkedését nem nehezíteni, hanem segíteni, kérem a tisztelt bizottságot, fontolja meg, hogy ezt támogatja, mert ezzel lehetne egy pici segítséget adni a vállalkozásoknak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 8. pont Szabó Lajos indítványa. Előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 9. pont következik, amely összefügg a 14. és a 21. pontokkal.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 10. pont Laboda Gábor indítványa.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 11. pont Balog Zoltán és társai módosítása.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Indoklást kérnék, hogy miért ágál a kormány az ellen, hogy az önkormányzatnak közfeladatot ellátó szervezetek gépjárművei mentesüljenek ezen adó megfizetése alól. Miért zavarja ez a kormányzatot, hogy közfeladatot ellátó autó után ne kelljen adót fizetni? Elég érthetetlen.
ELNÖK: Előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): A cégautóadó átalakításának célja az volt, hogy szélesítsük az adóbázist. Azok, akik eddig megfizették az adót, magas adóterhet viseltek, mások pedig útnyilvántartás vezetésével elkerülték az adót. Ez a módosító indítvány kivételt tenne, önkormányzat közfeladatának ellátása érdekében, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közszolgáltató lényegesen szélesebb kör. Idetartozhatnak a költségvetési intézmények, országos hatáskörű szervek. Ez egy beláthatatlan lavinát indítana el, és erodálódna az adóalap.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor szavazhatunk a módosításról. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 12. pont Kovács Zoltán indítványa.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Ezt sem támogatjuk.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Bocsánat, hát itt már tényleg csak az önkormányzatok közfeladatairól van szó. Az az érv, amit az előbb mondott, itt nem igaz, de ezt sem támogatják.
ELNÖK: Előterjesztő!
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Egymilliárdnál több adóbevétel-kieséssel számolunk.
ELNÖK: Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 13. pont Szabó Lajos módosítása.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 16. pont Tállai András képviselő úr indítványa.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés?
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: Indoklást kérünk.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez összefügg az előzővel, amikor a hitelintézeti járadék alapját kívánta csökkenteni a javaslat. Ez annak a hatályba léptető rendelkezése. Bocsánat, ez az adóalap-csökkentés.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Ez aztán már tényleg nem érint központi költségvetést. Akkor miért nem támogatja a kormány?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez az iparűzési adó alapjának csökkentésére vonatkozik a különadót illetően, ha jól látjuk a módosító indítvány tartalmát. Ez az önkormányzatok adóbevételi forrását csökkentené. Gondolom, ennek is jelentősebb a költségvetési hatása, tehát ezért nem támogatható. Ha ezt szabad kiegészítenem, akkor egyéb adókat is ki kéne vennünk az iparűzési adó alapjából. Ha most önkényesen ezt kivesszük, akkor egyéb adókat is ki kéne vennünk.
ELNÖK: Tállai úr!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Nem is tudja a kormány képviselője, hogy ez valójában milyen hatással bír a helyi adóbevételekre? Meggyőződésem, hogy jelentéktelen összegű. A másik: nagyon szimpatikus, hogy így védi az önkormányzatokat a Pénzügyminisztérium, de azért más eszközei is vannak arra, hogy védje az önkormányzatokat. Például amikor a költségvetésben a normatívákat vagy az önkormányzati támogatásokat összeállítja, akkor lehetnének nagyvonalúbbak. Ne ilyen módosító javaslatoktól védjék meg az önkormányzatok bevételeit. Túl egysíkú szerintem a kormányzat gondolkodása az adómódosítások terén. A parlamentben hallottam, Gyurcsány Ferenc kérte, hogy az ellenzék adjon be módosító javaslatokat. Én adtam be az adótörvényekhez is, de nem ért az a szerencse, hogy olyan módosítást tudjak benyújtani, ami találkozik a Pénzügyminisztérium, a kormányzat, és úgy látom, Gyurcsány Ferenc elképzeléseivel. Nagyon szomorú vagyok, mert megint csak egy lózung, hogy az ellenzék adjon be módosítást, mert nem nagyon éri meg. Úgyis csak az lesz, amit a kisebbségi kormány akar. Azért bízom a parlament többségében, bölcsességében.
ELNÖK: A szavazás következik a 16. pontról. Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 17. pont összefügg a 18. ponttal. Előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 19. pont következik. Először a házszabályszerűségről kell dönteni. Kérdezem, ki az, aki a házszabályszerűség mellett foglal állást. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A többség. Az előterjesztő álláspontját kérdezem, támogatják-e.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
Bizottsági módosító indítványok megtárgyalása
Következnek a bizottsági indítványok. A sport- és turisztikai bizottság javaslata a 6667/71. számon.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ugyancsak a sport- és turisztikai bizottság javaslata a 72. számú. Támogatják-e?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A 73. számút?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát a 71., 72. és 73. számú indítványról javaslom az összevont vitát. Ki kíván hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Senki. Akkor szavazhatunk együttesen is. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 74. számú a gazdasági bizottság indítványa. Előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? Állampapírügy. Kóka János jelentkezik. Parancsoljon!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Azon felül, hogy ez valamiféle helyettesítése az adóamnesztia-javaslatoknak, alapvetően két kérdésem lenne. Az egyik, hogy miért csak off-shore cégekről van szó? Ha on-shore cégek külföldről hazautalják a pénzt, akkor azt miért veszik ki ebből a körből? Miért van ilyen különbség? A másik kérdésem pedig az, hogy miért pont állampapírba, miért nem bankba, hiszen az állam mellett a bankok is elég rossz helyzetben vannak likviditásilag, és miért nem tőzsdére, hiszen látjuk, hogy a tőzsde likviditása is problémás, ráadásul a részvényárfolyamok csökkennek. Nyilván jó volna egy ilyen likviditási stimulus a tőzsdének is.
Bár azt ígértem, hogy két kérdésem lesz, mégis van egy harmadik kérdésem is. Hogyan viszonyul a kormány ahhoz a szocialista javaslathoz, hogy az így Magyarországra érkezett pénzek eredetét és keletkezésének körülményeit az APEH ne vizsgálhassa? Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő? Parancsoljon!
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Hogy a gazdasági bizottság hogyan döntött, annak a körülményeit nem ismerem, de az volt a kérdése képviselő úrnak, hogy miért nem egyéb külföldi cégekből behozott pénzeket kedvezményezünk. Azért, mert ha egyéb külföldi cégekből hoznak be osztalékot, az pillanatnyilag nem adóköteles, mert csökkenti az adó alapját. Ha ellenőrzött külföldi társaságból hozok be osztalékot, akkor az nem csökkenti az adó alapját, egyből 16+4 százalék adót visel. A magánszemély, ha külföldről kap osztalékot, 25 százalék adót fizet. Ha tőzsdei cégről van szó, akkor 10 százalék adót fizet. Ha alacsony adókulcsú államból, vagyis ellenőrzött külföldi társaságból kap osztalékot, akkor egyéb jövedelemként adóköteles, ami azt jelenti, hogy 36 százalék adó és 11 százalék eho terheli.
A jelenlegi szabályozáshoz képest ad eltérést a gazdasági bizottság módosító indítványa, és még így sincs azonos pozícióban, mert ha nem off-shore lenne, akkor nem fizetne utána adót. De most az indoklás szerint 5 százalék adót fizet a behozott osztalék után, társasági adót és különadót együttesen, ha ebből állampapírt vásárol. Az előterjesztők indokolása szerint a magyar állam számára az állampapírpiac élénkítése érdekében javasolják, hogy akkor járjon kedvezmény, ha állampapírba fektetik. Az adóhatóság az adott ügylettel összefüggésben az adóhatóság további vizsgálatot nem végez. Itt arról van szó, hogy ha kamatból származott az off-shore cég jövedelme, vagy management fee-ből, és az adóhatóság megállapította, hogy a jövedelem, ami a külföldi társaságnál management fee-ből származott, utána nem vizsgálódik, hogy ténylegesen mi történt. Ennyi.
ELNÖK: Köszönöm. Meggyőző volt a válasz ezek szerint, ha nincs további jelentkező. Akkor szavazunk a gazdasági és informatikai bizottság javaslatáról, Podolák György aláírásával. Az előterjesztő támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottságból. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Van egy másik javaslat is, ne menjünk el mellette szó nélkül. Ez a 75. számú, szintén a gazdasági bizottság indítványa. Előterjesztő?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatják, akkor nagyon jó javaslat. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Ha senki, akkor szavazás következik. Kérdezem, ki támogatja a 6667/75. számú javaslatot. (Szavazás.) A többség támogatta.
A bizottság által benyújtandó módosító indítvány megtárgyalása
Ezzel végére értünk a benyújtott indítványoknak, de hirtelen előkerült egy másik, még be nem nyújtott indítvány. Mindenki megkapta, nem olvasom fel. Az előterjesztő ismeri-e ezt a javaslatot, és támogatják-e, hadd kérdezzem meg.
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Bizottsági módosító javaslat benyújtására kerülhet sor, ha ezt a bizottság tagjai támogatják. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. A szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta. Be lehet nyújtani.
Ezzel végeztünk is. Kérdezem, van-e valakinek olyan módosításról tudomása, amelyet a bizottság nem tárgyalt, de kellett volna, vagy valaki kíván-e benyújtani ilyet. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor köszönöm szépen, ezzel lezártuk a napirendi pontot. Nagyon jól haladunk, 10 napirendi pontból nyolccal végeztünk
Következik majd a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása, de előtte 5 perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Varga Mihály távozik az ülésről.)
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Folytatjuk a bizottság ülését. Köszöntöm az előterjesztő képviseletében megjelent Várfalvi és Bathó urakat.
Következik a költségvetést megalapozó, 6572. számú törvény kapcsolódó módosító javaslatairól a döntés első helyen kijelölt bizottságként.
Az első pont összefügg a 2. és 8 pontokkal. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 3. pont összefügg a 4. és 5. pontokkal. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 6. pont Varga Mihály képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 7. Szabó Lajos javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 8. pont Balog Zoltán és Soltész Miklós javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Bocsánat, ez már volt, nem kell róla újra szavazni.
A 9. pont Tatai-Tóth András és társai javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Bizottsági módosító indítványok megtárgyalása
Az ajánlás végére értünk. Bizottsági módosító indítványok megtárgyalására kerül sor.
A 32. számú a gazdasági bizottság javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 33. számú?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 34. számú?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 35. számú?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 36. számú?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Ez az ifjúsági és szociális bizottság indítványa. A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 37. számú szintén az ifjúsági bizottság indítványa. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 38. számú az egészségügyi bizottság indítványa. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok megtárgyalása
Bizottsági módosító indítványok benyújtásának kezdeményezése következik. A bizottság tagjai megkapták a benyújtani tervezett módosító indítványt. Kérdezem, a kormány támogatja-e azt, amely a törvényjavaslatot az alábbi 5 § -sal javasolja kiegészíteni.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Tizennégy támogatja. Aki nem? Aki tartózkodott? Kettő. A bizottság a módosító indítványt benyújtja.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem döntött a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 6571. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására első helyen kijelölt bizottságként.
Ügyrendi javaslatként szeretném feltenni az eddigi bizottsági gyakorlatnak megfelelően a csomagban történő szavazást. Képviselőtársaim megkaptak egy listát, amely tartalmazza a kormány által nem támogatott kormánypárti és a kormány által nem támogatott ellenzéki módosító indítványokat. A lista alapján megállapítható, hogy a kormány a vita e szakaszában nem kíván képviselő által benyújtott módosító javaslatokat támogatni. Ezért azt a javaslatot teszem, hogy minden olyan módosító javaslatról, amely képviselőtársaim külön döntést szeretnének kérni, a vita elején tegyük meg. A továbbiakról csomagban szavaznánk. Kérdezem, hogy ehhez van-e valakinek a Házszabály szerinti két percben hozzáfűznivalója. (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor az ügyrendi javaslatról szavazást kérek. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs. A bizottság támogatta az ügyrendi javaslatot.
Ennek fényében kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e valamelyik, a kormány által nem támogatott módosító indítványról külön szavazást kérni. (Nincs jelentkező.)
Az MSZP-frakció nevében a 285. irományszám alatt a 167/1 és a vele összefüggő 248/1. módosításról kérnék külön szavazást. A kormány nem támogatja. Van-e hozzá kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
Ki az, aki a kormánypárti, előterjesztő által nem támogatott kapcsolódó módosító javaslatokat támogatja? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki az előterjesztő által nem támogatott ellenzéki kapcsolódó módosító javaslatokat a lista szerint támogatni kívánja. (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról az ajánlásból, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk. (Nincs jelentkező.) Jelzés nincs.
Bizottsági módosító indítványok megtárgyalása
Áttérünk a más bizottságok által benyújtott módosító indítványokra. A 402-től 411-ig terjedő számokig a gazdasági bizottság módosító indítványai szerepelnek.
A 402. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 403. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 404. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 405. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 406. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 407. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 408. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 409. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 410. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 411. számú?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A bizottsági módosító indítványok végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nem.
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása
Bizottsági módosító indítvány benyújtására történik kezdeményezés. Képviselőtársaim megkapták. ez a törvényjavaslat 4.számú mellékletének B/III. pontjának módosítását kezdeményezi. Az előterjesztő támogatja-e a módosító indítványt?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság részéről kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem képviselőtársaimat, támogatják-e, hogy a bizottság a módosító indítványt benyújtsa. (Szavazás.) A többség támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat és az előterjesztő képviselőit, hogy kíván-e még valaki kezdeményezni módosító indítványt. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a Pénzügyminisztérium részéről érkezett egy tájékoztatás a bizottsági tagok részére. Engedjék meg, hogy ezt felolvassam, és a jegyzőkönyvben szerepeljen. "Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy az Európai Unió által Magyarország számára megnyitott 6,5 milliárd euró összértékű hitelkeret alapdokumentumai, az egyetértési megállapodás, valamint a hitelmegállapodás magyar és angol nyelven teljes terjedelmükben elérhetők a Pénzügyminisztérium honlapján, www.pénzügyminisztérium.hu/közlemények." Kérem a tájékoztató szíves tudomásul vételét.
Tájékoztatásul azt tudom közölni, hogy jövő héten kedden biztosan lesz bizottsági ülés, ahol a főszámokról kell döntenünk. A rendes heti bizottsági ülésről elnök úrral még nem sikerült egyeztetnünk, de a szokott módon értesítést kapnak képviselőtársaim. Köszönöm a munkában való részvételt, mindenkinek további szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 52 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit