KPSZB/46/2008.
KPSZB/118/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2008. december 22-én, hétfőn 13 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermébe
összehívott rendkívüli üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Horn Gábor (SZDSZ)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Botka Lajosné (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Varga Zoltán (MSZP) dr. Katona Bélának (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Balla György (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Szijjártó Péternek (Fidesz).
Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke
Kovács Zoltán, a Reptéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete általános elnökhelyettese
Csorba Attila, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet elnöke
Jelen voltak:
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Csepi Lajos, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm meghívott vendégeinket, és köszöntöm azokat, akik a bizottsági ülésünk iránt érdeklődnek. Köszöntöm Keller László államtitkár urat, akit a sarokban látok ülni. A Közlekedési Minisztériumtól érkezett valaki? Igen, köszöntöm Csepi Lajos urat is.
A Házszabály 67. § (3) bekezdése alapján kezdeményezés történt arra, hogy ülést tartson a parlament Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága a sztrájkoló szakszervezetek követeléseinek kormány általi semmibevétele nyomán kialakult helyzet megvitatására. Ehhez kiegészítés is érkezett: "Milyen alapon osztott szét a kormány terven felül, a parlament megkerülésével 200 milliárd forintot az állami kiadások növelésére?" címmel. Kóka János képviselő úr nyújtotta be ezt a kiegészítést.
Először neki adnék szót, hogy indokolja a kiegészítést. Parancsoljon, képviselő úr. (Szabó Lajos jelentkezik. - Kovács Tibor: Nincs ilyen. Szavazzunk a napirendről először.)
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. A napirend-kiegészítő javaslatom indoka az, hogy miután heteken keresztül folytattunk vitát a költségvetési bizottság ülésein és aztán a parlamentben arról, hogy hogyan is áll a költségvetés 2008. évi egyenlege, és milyen terveink vannak 2009-re, azt hallottuk, hogy a múlt héten a kormány két olyan intézkedést jelentett be, amely 2008-2009-re mintegy 200 milliárddal növeli az állam kiadásait. (A szocialista és a fideszes képviselők folyamatosan vitatkoznak.) Tekintettel arra, hogy az elmúlt években folyamatosan a mozgástér hiányával indokolta a kormány az adócsökkentés elmaradását, szeretnénk a mai költségvetési bizottsági ülésen arról folytatni egy vitát, hogy ha valóban volt összességében 200 milliárd forintos mozgástér, akkor ezt a kormány miért az állami kiadások növelésére, miért nem adócsökkentésre fordította.
De még mielőtt ezt a vitát lefolytatjuk, szeretném, ha beszélnénk arról, hogy miért tette ezt úgy, hogy közben ebbe nem vonta be a képviselőket, a parlamentet. Az az eljárás, amit a kormány ezzel a 200 milliárddal kapcsolatban folytatott, nagyon nagymértékben sérti Magyarország szavahihetőségét, bizonytalan helyzetet sugall éppen olyankor, amikor a stabilitás megtartása, a stabilitás megőrzése lenne a magyar pénzügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata. Egy ilyen helyzetben, ha egyik napról a másikra előkerül 200 milliárd forint dugipénz, amiről tegnap még nem tudtunk, az semmiféleképpen nem felelős gazdaságpolitikai magatartásra utal. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy egészítse ki a napirendet az általunk javasoltakkal. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Az MSZP részéről kíván-e ehhez hozzászólni valaki? Szabó Lajos kíván hozzászólni?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Nem kívánok hozzászólni. Elnök úr nagyon kényelmetlen helyzetbe hoz, mert figyelmeztetnem kell arra, hogy...
ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Lajos.
SZABÓ LAJOS (MSZP): ... a Házszabály szerint nincs erre lehetőség.
ELNÖK: A Fidesz részéről kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván a Fidesz részéről senki. Az MDF részéről Herényi Károly? (Jelzésre.) Nem kíván.
Kérdezem, az ügyrendi kérdéshez kíván-e még valaki hozzászólni. (Szabó Lajos és Kovács Tibor: Nincs ügyrendi kérdés.) Szijjártó Péter, parancsoljon! (Kovács Tibor: Minősíthetetlenül vezeti az ülést az elnök úr.)
SZIJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. (Továbbra is zajosan vitatkoznak egymással az MSZP és a Fidesz képviselői.)
ELNÖK: Egy kis figyelmet kérek a kollégáktól.
SZJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy a frakcióvezető úrhoz hasonlóan néhány mondatban indokoljam meg a mi kezdeményezésünket is, ami a bizottsági ülés összehívására és annak napirendjére vonatkozott. Azt szerintem mindenki, még a most méltatlankodó szocialista képviselőtársaink is látják, hogy az országban zűrzavar, káosz, fejetlenség uralkodott el a szakszervezeti sztrájkok nyomán. Ilyenkor, ha tetszik, ha nem, egy kormánynak az volna a kötelessége, hogy az alkotmányos jogokat biztosítsa mindenki számára. Azonban jól látható, hogy a munkáltatók nem hajlandóak érdemben még csak megfontolni sem a munkavállalók követeléseit. Az pedig, gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy tűrhetetlen és elfogadhatatlan egy demokráciában, hogy a kormány meg sem mukkan akkor, amikor külföldi sztrájktörőket importálnak Magyarországra annak érdekében, hogy a munkavállalói követeléseket le tudják vágni. Mint ahogy azt is joggal elvárta volna mindenki szerintem Magyarországon, hogy a kormány megszólaljon, amikor fegyveres biztonsági őrök teszik lehetetlenné a MÁV-nál, hogy a munkavállalók alkotmányos jogaikkal éljenek.
Tehát látszik az, tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság, hogy ebből megoldás nem lesz. Ilyenkor azonban a kormánynak biztosítania kell részint a sztrájkhoz való alkotmányos jogot, másrészt a szabad közlekedéshez való alkotmányos jogot. Itt lenne az ideje annak, hogy végre a kormány határozott lépéseket tegyen a megoldás érdekében, és feloldja azt a felháborító helyzetet, amely annak nyomán állt elő, hogy a kormánynak kiszolgáltatott reptéri és vasúti dolgozókat szembeállították a nekik kiszolgáltatott utasokkal. Ezt a helyzetet meg kell oldani. A kormány erre eddig nem tett lépéseket, ezért szükségesnek gondoltuk a költségvetési bizottság összehívását ennek a kérdésnek a megvitatására.
Tisztelt Elnök Úr! Arra kérem, mivel három nagy szakszervezet vezetője is itt van, és ma már hallhattuk a kormány álláspontját Molnár Csaba interpretálásában, hogy mi a véleménye a sztrájkról, sok köszönetük nem volt benne a magyar embereknek, hogy a sztrájkhelyzet aktuális állásáról a napirendről való szavazás előtt hallgassuk meg őket. (A szocialista képviselők felzúdulnak. - Kovács Tibor: Ez házszabálysértő.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerencsére itt is vannak meghívott vendégeink. Gaskó István elnök úrnak adnék szót. Parancsoljon, elnök úr. (Több szocialista képviselő feláll a helyéről.) Kérem a kedves kollégákat, hogy foglaljanak helyet. Gaskó úr, parancsoljon, öné a szó.
GASKÓ ISTVÁN, a VDDSZ elnöke: Nem merek beleszólni a mikrofonba. (Kovács Tibor és dr. Katona Béla: Helyes.) Elnézést kérek. (Nagy zaj.) Mivel azonban az elnök úr megadta a szót, ezért, ha a tisztelt képviselő urak meghallgatnának, nagyon megtisztelnének vele.
ELNÖK: Arra kérem, elnök úr, nyugodtan folytassa. (Dr. Katona Béla, mikrofonját bekapcsolva: Ez nem bizottsági ülés, ez sajtótájékoztató, úgyhogy nyugodtan folytassák.)
GASKÓ ISTVÁN, a VDSZSZ elnöke: Azt szeretném megköszönni, hogy a költségvetési bizottság lehetővé tette azt, hogy ezzel az ebben a pillanatban országos problémával foglalkozik, és lényegében valamiféle megoldást kíván keresni erre a konfliktusra. (A szocialista képviselők egymás után felállnak, és elhagyják az üléstermet. Kovács Tibor sajtótájékoztatót hirdet az ülésterem előtt. Távozik Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár és a Közlekedési Minisztérium több munkatársa is.) Nagyon hasznos lenne, ha a költségvetési bizottság, ahol valamennyi parlamenti párt megfelelő súlyarányban képviselve van, segítené ennek a konfliktusnak a megoldását. Hiszen valójában látszik az, hogy itt a munkáltatók, illetve a munkáltatók mögött lévő tulajdonosok, jelen esetben, a MÁV Zrt. esetében a Magyar Köztársaság kormányának feladata lenne abban, hogy ezt a konfliktust valamilyen módon megoldja.
A közvélemény és szűkebb értelemben az utazóközönség jelentős hátrányt szenved el amiatt, hogy ez a konfliktus január óta nem oldódott meg. Azt látjuk, hogy karácsony közeledvén egyre több indulat gerjesztődik a közvéleményben és a vasutasok körében is. Mi szeretnénk megoldani ezt a problémát, és abban reménykedünk, hogy a költségvetési bizottság hozzásegít ehhez minket. Úgy látjuk, nagyon komoly felelőssége van a kormányzatnak abban, hogy ez a konfliktus még nem lett megoldva, hiszen ez 2008 januárjától eszkalálódik, és a követelések olyan irányúak, amelyek teljesítésében, kielégítésében a kormányzatnak is lehet szerepe.
A MÁV Zrt. mint 100 százalékos állami tulajdonban lévő cég nyilvánvalóan nagymértékben függ a kormány szándékaitól, akaratától. Úgy látjuk, hogy a konfliktus megoldásába a kormányzat nem segítőleg, hanem éppen ellenkezőleg, a konfliktus további eszkalálásával avatkozik bele. Az elmúlt napokban leginkább a miniszterelnök üzente meg, hogy ellenszenves számára a vasutasok sztrájkja, egyébként pedig a vasutasok saját zsaroló potenciáljukat akarják saját hasznukra fordítani, mások rovására. Ez nagyon bántó a vasutasság számára, és azt jelenti, hogy a Magyar Államvasutak vezérigazgatóját kinevező közlekedési miniszter a kormány tagjaként nyilván nem mer majd lépni a tekintetben, hogy a követelések ki legyenek elégítve. (Dr. Katona Béla, Végh Tibor, Schwartz Béla, majd a többi szocialista képviselő egymás után érkeznek vissza az ülésterembe, és közbeszólnak: Ez még mindig sajtótájékoztató.) Hiszen a miniszterelnök ellenzi ezt, és nem hagyja jóvá. Sajnáljuk ezt, ezért reméljük, hogy a bizottság, mint a parlament egyik független és nagyon fontos testülete, hozzásegíti ahhoz a kormányt, hogy egy bölcs döntést hozzon ebben az ügyben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örülök, hogy közben az MSZP képviselői elkezdtek visszajönni a bizottság ülésére. (Barabásné Czövek Ágnes: Nincs bizottsági ülés, elnök úr.) Még egy picit várunk, hátha mindenki vissza fog térni. Addig megadnám a szót Kovács Zoltánnak, az RDSZSZ általános elnökhelyettesének. Parancsoljon!
KOVÁCS ZOLTÁN, az RDSZSZ általános elnökhelyettese: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az Országgyűlés Költségvetési bizottsága meghallgatja a Budapest Airport munkavállalóinak állásfoglalását, illetve egy rövid helyzetelemzést adhatunk. Nagyon fontos tudni, hogy Ferihegy az egyetlenegy nemzetközi repülőtér Magyarországon, és stratégiai fontossággal bír. A 2005-ös privatizációt követően a magyar államnak 25+1 százalékos tulajdonrésze maradt ebben a vállalatban. Jelen pillanatban már csak 1500 munkavállaló dolgozik az eredeti 2700-hoz képest. A legfontosabb az, hogy folyamatosan megpróbálják ellehetetleníteni a munkavállalókat, illetve a légi közlekedés folyamatosan veszélyben van, mert a megfelelő szabályokat nem tartják be.
Ezen problémánkkal nem vagyunk egyedül, van több más probléma is. Ami a legfontosabb, és ki kell emelni, hogy munkavállalóink alkotmányos jogukkal élve sztrájkot kezdeményeztek, és ennek a sztrájknak a letörésére a Hochtief görög sztrájktörőket alkalmazott, úgymond egy magánhadsereget hoztak ide, akik képesítése, végzettsége, illetve helyismerete szinte nulla. Nem tudjuk, hogy milyen képesítéssel és milyen végzettséggel rendelkeznek, azt tudjuk elmondani, hogy a hatóságok időszakosan ellenőrzik őket, és hibát találnak a munkájukban, így a légi közlekedést veszélyeztetik. Amennyiben Ferihegyen, az egyetlen nemzetközi repülőtéren valamilyen sajnálatos esemény következik be, az visszaveti az egész ország életét, illetve hosszú távon ezen munkahely, ezen stratégiai pont működését.
Nagyon fontos megemlíteni azt, hogy tárgyalni szeretnénk folyamatosan a munkáltatóval, de az első hat napon a Hochtief képviselői le sem ültek a sztrájkbizottsággal, majd a hatodik nap után kezdődött el egy informális egyeztetés. A megállapodásra a szakszervezetek folyamatosan törekednek, folyamatosan kompromisszumkészek. Mindig-mindig engedünk, de az utolsó szó mindig a munkáltatóé, mint egy ultimátum. Azt mondja, hogy eddig és ne tovább, mert "mi eldöntöttük, hogy kiszervezzük", "a kollektív szerződést a magasabb profit érdekében mondtuk fel." A jövőben pedig azt várnák el a munkavállalóktól, hogy 30 százalékkal kevesebb jövedelemért dolgozzanak, körülbelül fele akkora létszámmal.
A BA Zrt. munkavállalói ezt tovább nem tudják vállalni, nem tudják azt mondani, hogy ebből családjukat el tudják tartani. A mai napon tartottunk egy sajtótájékoztatót a német nagykövetségnél is, amelyen megkértük a német nagykövetséget, hogy legyenek szívesek segítsenek nekünk, próbálják meg honfitársaikat jobb belátásra bírni, mert ha a Hochtief Németországban is, Európában is nemzetközi egyezményekben rögzítette, hogy az alapokmányokon kívül pluszjuttatásokat nyújt a munkavállalóinak, illetve az érdekképviseleteknek, akkor azt kérjük, hogy ezen magatartás és ezen megállapodás szerint járjon el Magyarországon is. Kértük, hogy az egyeztetési folyamatban Brüsszelből vegyen részt Francois Ballestero úr, az EDSZ képviselője. Ő meg is próbálta ezt. Ezen egyeztetés során egy bizonyos pontig eljutottunk, de sajnálatosan megszakadtak a tárgyalások, illetve hivatalosan felkértük a munkáltatót, hogy fogadja el ezen nagy múltú és nagy tapasztalattal rendelkező személyiség közbenjárását.
Jelen pillanatban egy nagyon rossz patthelyzet alakult ki. Önöket kérnénk, segítsenek abban, mivel a magyar állam a tulajdonos, hogy előremozduljon a tárgyalás, mindenféleképpen jöjjön létre egy megállapodás, mert ha a magyar állam ki tudta kötni a privatizációkor, hogy három évig nem mondhatja fel az új tulajdonos a kollektív szerződést, a munkavállalók biztonságban vannak, akkor, gondolom, most is el tudjuk ezt érni. Mert amennyiben a dolgozóink dolgozhatnak, nem pedig létbizonytalanságban vannak, akkor biztos, hogy rend lesz Ferihegyen. Ez mindannyiunk közös érdeke. Kérem, járjanak közben abban érdekében, hogy a munkáltató európai módon üljön le velünk tárgyalni, úgy, ahogy ez demokráciában szokásos, és megállapodásban tudjuk ezt rögzíteni, hogy a helyzet mielőbb nyugvópontra kerüljön, és Ferihegyen helyreálljon a rend. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Csorba Attila urat kérdezem, kíván-e szólni.
CSORBA ATTILA, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezete elnöke: Csak egy rövid gondolat. Zoltán egy pontban említette azt, hogy sztrájktörőket alkalmaztak a sztrájk ideje alatt. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hatóságoknál több száz munkavállaló bejelentést tett azzal kapcsolatban, hogy a Ferihegyi repülőtéren a biztonsággal kapcsolatos kérdések problémásak. Azt gondolom, ezt mindenkinek komolyan kellene venni. Szeretném, ha ennek utánajárnának.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ehhez kíván-e még valaki hozzászólni. Kóka János úr, parancsoljon!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Kissé bizonytalan vagyok a mostani vitát illetően.
ELNÖK: Csak jelzem, hogy ügyrendi vita.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Rendben, ha ügyrendi vita, akkor ügyrendi hozzászólást szeretnék tenni. Úgy találom, hogy itt három szakszervezet, leginkább Gaskó úr zsarol egy egész országot. Megbénítja a vasúti közlekedést, csatlakoznak hozzá a repülőtéri dolgozók azzal a nehezen titkolható szándékkal, hogy megbénítsák a repülőtéri közlekedést és ellehetetlenítsék az egyetlen nemzetközi repülőterünk, Ferihegy működését. Ezzel a viselkedéssel szerintem szégyent hoznak sok tízezer becsületes vasutas dolgozóra és sok ezer, a repülőtéren, a légi közlekedésben dolgozó kollégára.
Ami miatt szót kértem, az az, hogy egy ügyrendi vitában a szakszervezetek képviselőit hallgattuk meg. Főleg egy ilyen helyzetben ez felveti annak gyanúját, hogy a Fidesz tevőleg asszisztál ennek a zsarolásnak a megjelenítéséhez a magyar parlamentben (Dr. Katona Béla: Gyenge kifejezés.) és annak megfelelő bizottságában. (Közbeszólásra dr. Katona Béla: Nyugodtan be lehet nyomni a gombot, mert nincs bizottsági ülés.) Ha ez egy sztrájkról folytatandó beszélgetés, és ennek vitájáról van szó, akkor szívesen mennénk tovább, és elmondanánk az eléggé lesújtó véleményünket arról, amit a szakszervezetek Magyarországon művelnek, ellehetetlenítve százezrek közlekedését nap mint nap. De akkor nézzük meg, hogy van-e ennek a napirendnek többsége. Ha nem, akkor ne húzzuk itt egymás idegeit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egyetértek, képviselő úr, dönteni fogunk a napirendről. Tekintettel arra, hogy azért itt személyes megjegyzések hangzottak el, Gaskó úrnak adnám meg a szót. (A szocialista képviselők egymás után kapcsolják be a mikrofont és szólnak hozzá anélkül, hogy a bizottság elnöke szót adna.)
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Miért adja meg, elnök úr? Ugyanis nincs bizottsági ülés, nincs is joga szót adni. Ez valami tévedés.
ELNÖK: Gaskó úr, parancsoljon!
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Ha lenne bizottsági ülés, akkor persze lehetne szót adni. Ezt akkor nevezzük egy sajtótájékoztatón a szó megadásának. Nyugodtan mondhatja Gaskó úr, mert teljesen mindegy, hogy itt tart sajtótájékoztatót, vagy valahol másutt, csak az elnök úrnak nem kellene ehhez asszisztálni. Ez egy igazi pártrendezvény, ezzel semmi gond nincs, csak nem tudom, miért kell a bizottsági ülés keretét használni erre, amikor nincs is bizottsági ülés.
ELNÖK: Köszönöm Katona úrnak a megjegyzését. (Egy fideszes képviselő közbeszól.)
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Azt hittük, hogy bizottsági ülés lesz, de miután nem hajlandó elnök úr a napirendet megszavaztatni, ezért ez nem bizottsági ülés. (Közbeszólás a Fidesz részéről: Ráérünk.) Ráérni ráérünk.
ELNÖK: Gaskó úr, ha megengedi...
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Nem beszélve arról, hogy elnök úr a Házszabály minden alapvető szabályát felrúgja.
ELNÖK: ...Herényi úrnak adnám meg a szót mint bizottsági tagnak. Parancsoljon!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Bizottsági ülést csak a napirend elfogadását követően lehet tartani, tisztelt elnök úr. Ez minősíthetetlen. Ilyenre az elmúlt 20 évben nem volt példa, hogy egy elnök erre ragadtatta magát, hogy felrúgja a Házszabályt, a pártérdekeket szem előtt tartva ilyen cirkuszt csinál bizottsági ülés helyett.
ELNÖK: Nagyon sajnálom, hogy az MSZP kivonult, és nem hallotta...
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Sajnos, nem tudom elnök úrnak nevezni Varga urat, mert most alelnöki funkciójában tartja a pártértekezletet. Herényi urat viszont szívesen meghallgatom.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először az első napirendi pontról. A véleményem az, hogy ez a napirendi pont nem tartozik a bizottság kompetenciájába, sőt, az Országgyűlés kompetenciájába sem. Egyetlenegy dolgot tehet az Országgyűlés, hogy a sztrájkról szóló törvényt módosítja. Hiszen a mostanra kialakult helyzet nagyjából ennek a törvénynek a pontatlanságaira vezethető vissza. A sztrájkról szóló törvény rövid, és a kormány felelősségét egyetlenegy esetben említi, ez a 2. pont, amely szerint amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormány 5 napon belül kijelöli az egyeztetési eljárásban résztvevő képviselőjét. Ez a helyzet nem áll fenn. De ha már a bizottságok kompetenciáját vizsgáljuk, ha a parlamentet be akarjuk ebbe az ügybe vonni, akkor elsősorban a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, másodsorban pedig a gazdasági bizottság kompetenciájába tartozik. Hiszen az ezt a szakágat felügyelő miniszterhez tartozik, a profilok ott esnek egybe. A költségvetési bizottságnak ehhez az ügyhöz érdemben semmi köze nincs, úgyhogy én a napirendet természetesen nem fogom megszavazni.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A szavazásra fogunk rátérni. Gaskó Istvánnak adnék még szót a személyes érintettség miatt. Parancsoljon, elnök úr.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Miért csak a Gaskó úrnak? Hárman ülnek ott. Kérem, hogy akkor mindegyiküknek, sajtótájékoztatón nem szokás, hogy én választom ki a hozzászólót.
GASKÓ ISTVÁN, a VDSZSZ elnöke: A Magyar Köztársaság...
DR. KATONA BÉLA (MSZP): A többi úr is kapjon szót.
ELNÖK: Kérem, hogy hallgassuk meg Gaskó Istvánt.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Sajnos, nem tud mire kérni, mert nincs joga engem kérni, mert nincs bizottsági ülés.
ELNÖK: Képviselő úr!
GASKÓ ISTVÁN, a VDSZSZ elnöke: Képviselő úr, nem tudom önt túlbeszélni, ebben biztos vagyok.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Nagyon helyes.
GASKÓ ISTVÁN, a VDSZSZ elnöke: De pironkodom ön miatt mint magyar választópolgár. Ha ön eljönne a mi szervezetünkbe, és hozzászólna bármihez, szívesen látnánk, és biztos, hogy meghallgatnák önt.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Mi is szívesen látjuk, ha a bizottsági ülés megkezdődött.
GASKÓ ISTVÁN, a VDSZSZ elnöke: Azt látom. Én magam sem vagyok teljesen tisztában a bizottság működésének szabályaival, ha az elnök úr nekem szót ad, megköszönöm, és szólok. Ami miatt szót kértem, Kóka képviselő úr hozzászólása volt. Vissza kell utasítanom azt, hogy zsarolja a vasutasság az országot, hiszen éppen ő volt az még miniszter korában, akivel megállapodást kötöttünk arról, hogy ha a vasút átszervezését a szakszervezetek nem akadályozzák meg, 2005-től indult ez a projekt, akkor azok a követelések, amelyeket megfogalmaztunk, teljesíthetők. Ő tudta volna személyesen megakadályozni ezt, és nyilván azért ilyen ingerült, mert a médiában már elég sok vita zajlott a szavahihetőségről. Kölcsönösen kiderült, igen, más szakszervezeti vezetők is állítják, hogy volt ilyen, csak még nagyobb volt az ajánlat, mint amit én követelek.
Azt gondolom, vissza kell utasítanom Kóka képviselő úrnak ezt a megjegyzését, a vasutasok tisztességes, becsületes akcióban vannak, alkotmányos jogukkal élnek, és egyébiránt, ha a kormányon múlna, akkor ez az idők végezetéig tartana. De úgy tűnik, a vasutasok bölcsebbek lesznek ebben az ügyben, mint a kormány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben most nincs több hozzászólás, szavazást rendelnék el. De Horn Gábor még jelentkezik, úgy illik akkor, hogy neki is szót adjak. Parancsoljon, képviselő úr.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Itt elhangzanak álláspontok, amiket utána pontosítanunk kell, és nem tudjuk, hogy hol vagyunk. Ez egy kicsit nehezíti a helyzetet. Önmagában abszurdnak tartom, hogy meghívja ön a szakszervezetek egy pici részét, mert itt nem a magyar szakszervezetek ülnek, csakhogy pontosítsunk, hanem néhány nem túl nagy szakszervezet ül a kormányzati előterjesztő asztalánál, amit nem nagyon értek, hiszen itt a kormánynak kellene most ülnie. Örülnék is, ha ülne, mert a mi napirendi pontunkhoz nagyon kellene a kormány, és nagyon is idetartozna, a költségvetési bizottság ülésére. Arról nagyon szívesen tárgyalnék. Még azt is felvetném, hogy mi lenne, ha külön szavaznánk a két napirendi pontról, mert annak látnám értelmét. De abszurdnak és elfogadhatatlannak tartom azt, hogy ha már van egy ilyen ülés, akkor nem ülnek itt a munkáltatók. Itt hallunk egy érvelést, ami egyébként semmilyen formában nem felel meg a valóságnak, hozzáteszem, olyan követeléseket, amelyekről nyugodtan azt lehet mondani Gaskó úrnak, hogy teljesítjük azokat, ezt javasolnám a kormánynak, de akkor ezentúl minden évben osszuk el az állami támogatásokat is a vasúti dolgozók között. Rendben van, meg lehet kapni egy privatizációs bevétel egy dolgozóra jutó részét, de akkor sajnos ez azt jelenti, hogy tulajdonosi helyzet van, így a veszteségből is részesedni kell. Szerintem ez egy jó üzlet, én benne lennék. Tehát ha az évi 130 milliárdos terhet át lehet hárítani a vasutas dolgozókra, akkor egy ilyen megállapodást szerintem alá lehet írni. Ezt támogatom.
Elfogadhatatlan és orcátlan néhány száz embernek sakkban tartani egy közszolgáltatást. Mert itt erről van szó, kérem. Állampolgárok által finanszírozott közszolgáltatásról van szó, ami most nem működik. Ezzel mellesleg nemcsak gazdasági, hanem súlyos társadalmi károkat is okoznak. Azok, akik nem tudnak hazamenni a szeretteikhez karácsonyra, azt gondolom, nagyon súlyos károkat szenvednek. Mert lehet, hogy 24-én majd közlekedik a vasút, de aki 21-én, 22-én jött volna fel Budapestre?! Tudok 1200 szegény sorsú gyerekről, akik egy civil szervezet vendégeként nem tudtak feljutni önök miatt. Ehhez gratulálok.
Külön probléma a reptéri ügy, ehhez is majd gratulálni fogok, mert elvezethet oda, hogy nem lesz Magyarországon nemzetközi repülőtér. Nem kell erre sokat várni, ha még egy kicsit küzdenek, ezt el lehet érni. Szerintem, ez rendben van, az emberek megtanulják, hogy itt Pesten beülnek egy autóba vagy buszba, kimennek Bécsbe másfél óra alatt, és a budapestinél színvonalasabb szolgáltatást érnek el. Éppen ezért azt javaslom elnök úrnak, hogy szavazzunk a napirendről. De ha erről egyáltalán lehetne beszélni, azt csak úgy tudnám elképzelni, hogy itt vannak a munkáltatók képviselői is. Hogy a "fenébe" lehet ilyen egyoldalúan tárgyalni. Gaskó úr itt valamit állít, amiről tudom, magam is kormánytag voltam akkor, hogy nem felel meg a valóságnak, de talán a MÁV vezetésének kellene elmondania, hogy mennyire nem igaz, amit mond, nem egy volt gazdasági miniszternek. Ráadásul itt 10 százalékos béremeléseket hallunk abban az időben, amikor a versenyszférában az a kérdés, hogy hány tízezer munkanélküli lesz az elkövetkező időszakban. Lehet ezzel szembesülni, lehet 10 százalékos béremelést követelni, ha Gaskó úr vállalja, hogy mondjuk felére csökkentjük a vasúti dolgozók számát, és ezzel együtt bezárjuk mindazokat a vasútvonalakat, amelyeket szerintem már régesrég be kellett volna zárni.
Lehet erről beszélni, sajnos nem ezt az utat járja a kormány. Szerintem ez az igazi hiba. Mert nem hiszem, hogy támogatnák önt akár a mozdonyvezetők, akár mások, ha ezzel a követeléssel állna elő. Azt gondolom, ilyen formában ez a napirend semmiképpen nem tárgyalható, egyrészt azért, amit Herényi képviselőtársam mond, másrészt azért, mert ilyen egyoldalúan nem lehet egy ilyen kérdést a bizottság előtt megvitatni.
ELNÖK: Köszönöm. Már szavaztatni szeretnék a napirendről, képviselő úr, de még Szijjártó Péternek adnám meg a szót, mert ő volt a kezdeményezője a mai bizottsági ülésnek. Parancsoljon, képviselő úr. (Dr. Katona Béla: Ne, elnök úr.)
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen elképesztőnek tartom, ami itt történik. Ebben nyilván egyetértünk még a szocialistákkal is. Az érvelésben valószínűleg már nem. Egészen elképesztőnek gondolom, hogy amikor az országban jó látható fejetlenség és zűrzavar van, akkor semmi másra nem képesek itt a kormánypárti képviselők, minthogy kimennek sajtótájékoztatót tartani, majd visszajönnek és nekiugranak a szakszervezeti vezetőknek. Szóval, azt gondolom, érdemes lenne az érem másik oldalát is figyelembe venni. Ha a munkáltatók hajlandóak lennének legalább megfontolni érdemben azt, amit az itt ülő szakszervezetek követelnek, kérnek, akkor szerintem már nem itt tartanánk, már régen megállapodás született volna. Amíg külföldről importált sztrájktörők és fegyveres biztonsági őrök teszik lehetetlenné magyar állampolgárok számára alkotmányos joguk gyakorlását, addig nyilvánvalóan még nem lehet közel a megállapodás.
Az országnak az az érdeke, hogy megállapodás legyen, ehhez azonban most már a kormánynak is színre kellene lépnie, és világosan állást kellene foglalnia, hogy minden magyar ember alkotmányos jogának érvényesülnie kell Magyarországon. Ezért, tisztelt elnök úr, azt indítványozom, hogy szavazzunk a napirendről. Kérem tisztelt képviselőtársainkat, tegyék lehetővé, hogy megtárgyaljuk ezt a napirendi pontot. Az a kérésem tisztelt szocialista képviselőtársaink felé, hogy ne vegyék semmibe az emberek akaratát, ne vegyék semmibe az emberek álláspontját. A szakszervezeti vezetők véleménye egyformán fontos, akkor is, ha mondjuk az önöknek éppen nem tetszik. Úgyhogy, tisztelt elnök úr, azt javaslom, hogy szavazzunk a napirendi kezdeményezésről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor a szavazás következik. Előtte tájékoztatásként még elmondanám, hogy a mai bizottsági ülésre meghívót küldtünk a pénzügyminiszter úrnak, a Pénzügyminisztérium képviseletében Keller László államtitkár úr itt is volt a bizottsági ülésen. (Dr. Katona Béla: Nem volt bizottsági ülés, elnök úr, sajnos, valami tévedésben van.) Képviselő úr, engedje meg... (Dr. Katona Béla: A bizottsági ülés a szavazás után fog megkezdődni.) Képviselő úr, ha szót kér, nagyon szívesen megadom. (Dr. Katona Béla: Nem kérek szót, mert nincs elnök. Nincs elnök, mert nincs bizottság.) Képviselő úr, arra kérem, hogy hallgasson meg. Ígérem, ha szót kér, önnek is szót fogok adni. Tehát, tisztelt bizottsági tagok, meghívtuk a pénzügyminiszter urat, meghívtuk a közlekedési minisztert, Molnár Csaba urat, Csepi Lajos úr itt is van, szerintem a tulajdonos állam képviseletében, ha jól sejtem, a közlekedési miniszter képviseletében. Elvileg adott minden, hogy bizottsági ülésünket tisztességesen, kulturált körülmények között meg tudjuk tartani.
Most a szavazás következik. Először a Kóka János által benyújtott kiegészítéssel kell szavazásra feltennem a napirendi ajánlást, hiszen ő javasolt kiegészítő pontot a bizottság ülésére. Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, hogy mai ülésünkön a következő napirendi javaslat alapján végezzük a munkánkat: 1. napirendi pontként megtárgyalnánk a sztrájkoló szakszervezeteinek követeléseinek kormány általi semmibevétele nyomán kialakult helyzetet, majd 2. napirendi pontként a "Milyen alapon osztott szét a kormány terven felül, a parlament megkerülésével 200 milliárd forintot az állami kiadások növelésére?" című beszámolót. Aki ezzel a két napirendipont-javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez tizennégy fő. Aki ezzel nem ért egyet? Ez is tizennégy fő. Tartózkodott? Egy fő. Így a bizottság nem tudja megkezdeni a napirendi pontok részletes tárgyalását, hiszen 14 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a bizottság úgy döntött, hogy a napirendi pontokat nem tárgyalja meg.
Köszönöm szépen minden bizottsági tagnak a részvételt, köszönöm a meghívott vendégeknek, hogy eljöttek. Engedjék meg, hogy ezúton is áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és jó pihenést kívánjak mindenkinek. Viszontlátásra! A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 47 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit