KPSZB/6/2009.
KPSZB/124/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. március 3-án, kedden 14 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A teljes hiteldíj mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Halmai Gáborné szóbeli kiegészítése *
Dr. Juhászné Lévai Katalin szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A kiegészítő ajánlásban foglalt pontok tárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
a) A teljes hiteldíj mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/8877. szám - Halmai Gáborné, Dr. Juhászné Lévai Katalin, Tóbiás József és Török Zsolt (MSZP) képviselők önálló indítványa)
b) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8943. szám - (Hock Zoltán (MDF) képviselő önálló indítványa)
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Horn Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Botka Lajosné (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Varga Zoltán (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Meghívottak részéről:
Halmai Gáborné (MSZ), előterjesztő
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP), előterjesztő
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Seregdi László, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 06 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Nagy tisztelettel köszöntöm a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság mai ülésén megjelenteket.
A napirendi javaslat három pontot tartalmaz. Ezzel kapcsolatban egy szavazás vár ránk. Kérdezem, ki támogatja a napirendi pontokat. Kérem, jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. A bizottság tehát egyhangúlag elfogadta napirendjét.
Az 1. napirendi pontunk: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről, általános vita. Mivel az a) ponthoz nem jött el az előterjesztő, a b) ponttal kezdünk, mert ennek előterjesztői itt vannak. Ez a teljes hiteldíj mutató szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, H/8877. szám alatt. Dr. Juhászné Lévai Katalin, Halmai Gáborné, Tóbiás József és Török Zsolt (MSZP) képviselők önálló indítványa. Köszöntöm a kormány megjelent képviselőit, államtitkár urat is. Először az előterjesztőket kérem, hogy fűzzenek a javaslathoz rövid szóbeli kiegészítést. Önöké a szó, képviselő asszonyok.
Halmai Gáborné szóbeli kiegészítése
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP), előterjesztő: Köszönjük a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Egy nagyon indokolt, formájában nagyon egyszerű országgyűlési határozati javaslatot készítettünk elő képviselőtársaimmal együtt, ami a mai időkben központi kérdéssé előlépett pénzügyi termékről, a THM szabályozásáról szól. Ezzel kapcsolatban kérjük fel a kormányt, hogy egy ezzel kapcsolatos kormányrendeletet pontosítson, mert azt gondoljuk, hogy ma, a pénzügyi világválság idején ez sokakat érintő kérdés nagyon aktuális. Arra kérjük a kormányt, hogy olyan szabályozást készítsen elő és terjesszen az Országgyűlés elé március 30-ig, amelyben, tekintettel arra, hogy rengeteg félreértés van e körül a téma körül, egészen pontos kereteket és szabályokat határozzon meg.
Arról szoktunk beszélni, hogy a THM-mel kapcsolatban nemcsak az a probléma, amitől hangos a sajtó, hogy túl magas, hanem ezen túlmenően több dolog is kérdéses. Kérdéses, hogy tart-e ott a pénzügyi kultúra, hogy az érintett állampolgárok nagyon pontosan tudják és értsék azt, hogy ez esetben milyen pénzügyi szolgáltatást vesznek igénybe. Nagyon fontosnak gondoljuk ennek a pénzügyi terméknek a pontos meghatározását. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ennek a fogalomnak a megismertetése és szabályozása napirendre kerüljön. Nagyon fontos az, hogy a konkrét tájékoztatás formája szintén kötelezően kerüljön megfogalmazásra, valamint azt is, hogy világos legyen a szerződésben is az állampolgár számára az, hogy milyen feltételeket, milyen kötelezettségeket vállal. Van az előterjesztésünknek egy 4. pontja is, tudjuk, hogy leginkább ez fog vitát kiváltani a szakértők körében, hogy ezt milyen módon lehet szabályozni, egy felső plafon meghatározásával vagy másként. Természetesen mi nyitottak vagyunk, hiszen nem a terület szakértői, hanem a társadalom felől érkezett jelzések továbbítói vagyunk ebben az esetben.
Arra kérjük a bizottságot, hogy ezt a javaslatot mind a négy elemében támogassa, és abban az egy sorban, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy vezessünk be sávosan egy abszolút összeghatárt, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig egy valódi, hiteles, szakmailag elfogadható konstrukcióban szabályozza a kormány. Köszönöm.
Dr. Juhászné Lévai Katalin szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP), előterjesztő: Tisztelettel köszöntöm én is a bizottságot. Egy olyan társadalmi problémával találkozunk nap mint nap, ami fehérgalléros uzsora. Ehhez kapcsolódóan számos pénzintézeti tevékenységnél, a hitelezésnél felveti azt a problémát, hogy arányban áll-e a felvett hitel az ahhoz kapcsolódó különböző díjazásokkal és azzal a szolgáltatással, amit az állampolgár megkap. Úgy vélem, azzal, hogy a büntető törvénykönyv, illetve a polgári törvénykönyv uzsorára vonatkozó részét március 1-jével életbe léptettük egy parlamenti döntés nyomán, még inkább indokolttá teszi ezt. Hiszen már tudjuk, hogy a tegnapi napon bírósághoz fordultak a gyorskölcsönök tekintetében, és miután szubjektív mérlegelés kérdése, hogy mit tartunk arányosnak, kell egyfajta kapaszkodót adni a bíróságnak is azokhoz a döntésekhez, hogy hol van az az elfogadható és tisztességes arány, amit egy ilyen pénzintézeti tevékenységért kapni lehet. Természetesen a gyorskölcsönök mellett érdemes megnézni a bankok gyakorlatát is, hiszen azt lehet látni, hogy egyrészt kevés az állampolgár információja arról, hogy itt van egy verseny, másrészt az a kérdés, hogy a versenynek lehet-e korlátokat szabni bizonyos társadalmi szituációban.
Megnéztük az európai példákat, és nem igaz az az állítás, hogy nem éltek ezzel az eszközzel, a THM, vagy a kamatplafon beállításával bizonyos időszakokban. Ma a magyar társadalom, a pénzügyi kultúra hiánya miatt is, olyan kiszolgáltatott helyzetben van, hogy mindenképpen érdeme lenne ebben a válsághelyzetben mihamarabbi segítséget biztosítani. Azért nem tettünk konkrét javaslatot, mert azt gondoljuk, hogy a szakmával együtt kell, nem a pénzintézetekkel és a bankokkal szemben, szabályozni ezt, de úgy gondoljuk, hogy önmérsékletet minden oldalról lehet tanúsítani. Ebben kérnénk a szakemberek segítségét, hogy egyfajta szigorítás lépjen életbe az elkövetkezendő időszakban, különösen akkor, amikor a válság kapcsán egyre többen fordulnak hitelért, illetve dőlnek be hitelek, és váltják ki újabb hitelekkel ezeket. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének állásfoglalását is kérném.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden reagálnék azokra a felvetésekre, amelyeket megfogalmaznak a képviselők ebben az országgyűlési határozati javaslatban. Az első feladat, amit a kormánynak szabnak, hogy tegye átláthatóbbá és közérthetőbbé a THM fogalmát, összetételét. A bizottságot arról szeretném tájékoztatni, hogy magát a fogalmat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény egyértelműen meghatározza. A THM összetételét e törvény felhatalmazása alapján a 41/1997. kormányrendelet 8. §-a határozza meg annyira kiterjedően, hogy azt is rögzíti, mi az, amit nem kell figyelembe venni a THM számításánál. Azt látni kell, hogy ma a THM szabályozása átlátható és érthető. Itt figyelembe kell azt is venni, hogy az európai uniós szabályrendszernek is meg kell felelni, mint ahogy a jelenleg hatályos európai uniós rendelkezéseknek meg is felel a magyarországi szabályozás.
Az irányelvekben volt némi módosulás, ami érinti a THM meghatározását, összetételét is. Azt tudni kell, hogy az európai uniós irányelvek szerint a tagállamok nem vezethetnek be az irányelvtől eltérő rendelkezéseket, csak nagyon meghatározott esetben van döntési lehetőségük. Az irányelv szerint a THM mértékét a közösség egész területén egységes módon kell meghatározni. 2009 második félévében kerül az Országgyűlés elé a teljes irányelv átültetése, ami némileg érinti a magyarországi THM-eket, de alapvetően az új irányelv sem tesz szükségessé jelentős módosítást.
Második javaslatuk, hogy a gazdasági világválság miatt kiéleződő társadalmi feszültségek megfékezése érdekében vezessen be sávosan egy abszolút összeghatárt a rövid lejáratú hitelek esetén. A kormány hónapok óta birkózik ezzel a kérdéssel, ezt világosan kell látni. A gyorskölcsönök, ahogy képviselő asszony is mondta, speciális termékek, nem kérnek érte fedezetet, gyors az elbírálás, magas a nem fizetők aránya. Szakmailag úgy ítéljük meg, hogy egy maximumérték meghatározása esetén a konstrukció vagy teljes mértékben eltűnik a pénzintézetek kínálatából, vagy az e hiteltípusok magasabb kockázatát más hiteltermékek költségeinek emelésével fedezik. Megnéztük, és szakmailag elemeztük ezt, és bizony számos hátrányos hatása mutatható ki annak, ha egy maximális értéket meghatározunk.
A harmadik feladat, hogy a gyorskölcsönök esetén szabályozzuk a tájékoztatás konkrét formáját, és ennek elmaradását megfelelően szankcionáljuk. A kormányrendelet ezzel kapcsolatban már lépett. Arról szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy a felügyelet vizsgálta ezeket a kérdéseket, és eddig nem tárt fel hiányosságot sem a szórólapok, sem a hirdetések szabályszerűségében.
Az utolsó feladat, hogy a gyorskölcsönök esetében is legyen kötelező a jövedelemigazolás, és ellenőrizzék, hogy az adós képes-e fizetni a havi törlesztőrészleteket. A jövedelemigazolás kötelezővé tétele a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait rekesztené ki a hitelfelvétel lehetőségéből.
Természetesen a kormány érzi azt a szándékot, amit a képviselők megfogalmaztak. Arra szeretném kérni mindazokat, akik e tekintetben az országgyűlési határozati javaslat célkitűzéseivel kapcsolatban megfogalmaztak szándékokat, hogy legyenek segítségünkre. Én elmondtam azokat a szakmai észrevételeket, amelyek az egyes felvetésekkel kapcsolatban elmondhatók, és a megadott határidőre a célkitűzések teljesítése nem könnyű, különös figyelemmel arra, hogy az európai uniós irányelvektől nem nagyon van lehetőségünk elmozdulni. Éppen ezért szeretném kérni mindazok segítségét, akik megfogalmazták ezt a szándékot, hogy legyenek segítségünkre. Mi nyitottak vagyunk, de azt látni kell, hogy korlátozott a lehetőségünk. Ezzel együtt a kormány tudomásul veszi, ha ilyen feladatot szab számár az Országgyűlés, és igyekszik annak eleget tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát a kormány nyitott a képviselői indítvány befogadására. Álláspontja a két képviselő asszony érvei előtt meghajolt, bár, ha jól értem, a jogszabályi környezetben nem kifogásolt ügyeket feszeget, mégis, a kormányzat megvizsgálná, ha az Országgyűlés erre felkéri. Meglátjuk. Balla György képviselő úr kért először szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy tűnik, hogy ez most már nagyon kisebbségi kormány, mert arra sem hajlik, amit a saját képviselői kérnek. Ez így nem lesz jó. Így sehová nem fogunk jutni. Nem akarom vitatni a képviselő asszonyok jó szándékát, nyilvánvalóan éreztek valamit, amit ez a bizottság is ezerszer érzett, és ezerszer fel is vetett már, és ezerszer kérte is a kormányt, hogy ezekben az ügyekben lépjen valamit. Ugyanis ezek a problémák meggyőződésem szerint nem a világválság, hanem a szabályozatlanság miatt okoznak gondot Magyarországon. A világválság maximum pluszban felhívta erre a figyelmet.
Ha ennél a határozati javaslatnál maradunk, akkor szerintem az égadta világon semmit nem teszünk. Az a helyzet, hogy az államtitkár úr, bár nyilvánvalóan saját frakciójának támogatását nem szeretné teljes mértékben elveszíteni, mert akkor már tényleg nem tudni, ki lenne a kormány mögött, de nagyon finoman elutasította mind a négy pontot. Az elsőt az irányelvekre való hivatkozással, a másodiknál elmondta, hogy nagy a baj, mert ha ezt szabályozzuk, drágább lesz a többi hitel, vagy eltűnik ez a konstrukció, és különben is hónapok óta birkóznak ezzel. A Pénzügyminisztérium mindennel birkózik, csak éppen az eredményét nem látjuk. Attól félek, hogy ha elfogadunk egy ilyen határozati javaslatot, amellyel felkérjük azt a kormányt, amely szemlátomást semmit nem akar vagy tud tenni ebben az ügyben, lehet, hogy a végeredménye egyszer majd egy nagyon-nagyon kompromisszumos, semmitmondó javaslat, amiről el lehet mondani, hogy megküzdöttünk vele és megint nagyot alkottunk. De az az érzésem, mintha vizet gereblyéznénk. Vajúdnak a hegyek és majd egereket fognak szülni. Ilyen hozzáállás mellett már most látszik, hogy ez fog történni.
Ha a költségvetési bizottság vagy a képviselők saját maguk megpróbálnák kidolgozni, bevinni a parlament elé és megszerezni a többséget, jobban járna mindenki, mert attól a kormánytól kérni, amely szemlátomást nem akar vagy nem tud ezekben az ügyekben lépni, felesleges. Sok előrelépést nem jósolok ebben az ügyben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői hozzászólás? Horn Gábor képviselő úré a szó.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Én is csodálkozom, hogy mi történik itt, de nem pont azért, amiért Balla képviselőtársam. Azt olvasom, hogy parlamenti határozatot nyújt be négy MSZP-s képviselő. Miért nem beszélnek egymással? Egyszerűen nem értem, hogy mi folyik itt. Minek kellünk mi? Ha önök úgy gondolják, hogy ez a probléma megoldható, akkor beszéljék meg az államtitkár úrral vagy a miniszter úrral, vagy a kormánnyal. Önök a kormányzó párt, most már nem lehet azt mondani, hogy a gaz liberálisok megakadályozzák ennek érvényesítését, mert nem vagyunk ott, szerencsére. Tessenek, kérem szépen megbeszélni és benyújtani egy törvényt. Azon lehet vitatkozni. De hogy egy kormányzó párt parlamenti határozatot nyújt be arra, hogy a kormány tegyen valamit - én még ilyet nem láttam.
Tényleg nem tudom már, hogy hol vagyunk, és miről szól ez a történet. Ha erre meg lehet szerezni az MSZP többségének támogatását, akkor meg kell szerezni, de mi ehhez nem kellünk biodíszletként. Ha önök el akarják mondani, hogy milyen szorgalmasak, és ezt a problémát meg akarják oldani, akkor azt javaslom önöknek, hogy beszéljék meg. Ha a frakció mögötte van, akkor nyilván, kormány ide, kormány oda, át lehet nyomni. Én a tartalmával nem értek egyet, de ez egy másik kérdés, mert nem gondolom, hogy erről tartalmi vitát lehet folytatni. Egyébként is abszurdnak tartom általában a parlamenti határozatokat, mert sehová nem vezettek. De hogy egy kormányzó párt képviselői parlamenti határozatot nyújtanak be azért, hogy a kormány tegyen valamit? Hogy mondjam önöknek, ez tényleg az abszurditások határát súrolja. Magyarországon persze minden és annak ellenkezője is lehetséges, csak nem tudom, hogy ezért miért kellünk mi. Miért kellünk az önök vitájához, azt nem tudom.
Azt javaslom önöknek, hogy menjenek be a Pénzügyminisztériumba, beszéljék meg, hogy mi az, amit támogatni tudnak, vagy üljenek le a miniszterelnökkel, ha éppen ráér, és beszéljék meg, hogy ebben kell-e valamit tenni vagy sem. Megvannak a magyar jogszabályi eszközök, tehát inkább az államtitkár úrral értek egyet, de még egyszer mondom, ebből a szempontból ez teljesen lényegtelen. Valószínűleg az, amit önök itt kérnek, európai uniós szabályokba ütközik, de akkor meg nem kellene kérni. De nem is ez az érdekes. Egyszerűen úgy érzem magam, mint tegnap ugyanezen a helyen, hogy álmegoldásokat próbálnak idehozni. Ha kimennek innen önök, nyilván el tudják mondani, hogy meg akartuk oldani a THM-et, de mellé fogják tenni, hogy a gaz kormány nem akarta? Hogy lesz ez? Vagy mi leszünk a hibásak, mert a gaz ellenzék nem hagyta, hogy ezt a fantasztikus problémát megoldják?
Természetesen azzal lehet mit kezdeni, ha az MSZP-s képviselők, a kormány helyett dolgozva előállítanak egy konkrét javaslatot, ami arról szól, hogy legyen ennyi a THM maximuma. Még egyszer mondom, nem értek ezzel egyet, de az egy másik kérdés, de ez tényleg kabaréba illő történet. Vagy a kommunikáció a világnak szól. Nem hiszem, hogy ezzel kéne fárasztani magunkat. Az MSZP-sek rögtön eldöntik, hogy támogatják ezt a fantasztikus javaslatot, és ha igen, elegen vannak hozzá, akkor mi nyugodtan hazamehetünk. Az a javaslatom, elnök úr, hogy kérdezzük ezt meg, mert akkor feleslegesen futjuk a köröket. Ha jól értem, a kormánnyal nem bírva, a kormányzó párt sarokba szorítja a saját kormányát azzal, hogy letett egy javaslatot az asztalra. És ezt mi szintén a sarokba szorulva örömmel nézzük, csak nem tudom, mit tesznek közben az állampolgárok.
ELNÖK: Világos. Az MSZP részére is megadom a szót, ha kérnek. Katona Béla képviselő úr!
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Miután Horn Gábor képviselő úr azt mondta, hogy ne húzzuk az időt, nem akarom én sem húzni. A szocialista frakció mind a tárgysorozatba-vételt, mind az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Legközelebb elhozom tájékoztatásul, hogy hány határozati javaslat került be a parlament elé, amelyet kormánypárti frakciók nyújtottak be, és ez nem mindig az MSZP volt. Nem példátlan tehát a dolog. Valóban egy sor olyan üggyel kerülünk most szembe, amelyek korábban is megoldatlanok voltak, vagy legalábbis nem jól voltak megoldva, de a pénzügyi válság kihozza ezeknek az ügyeknek a sokkal problémásabb voltát. Azt gondolom, hogy ezzel igenis foglalkozni kell. Lehetett volna persze úgy is csinálni, ahogy Horn Gábor mondta, hogy a kormány benyújt egy ilyen javaslatot, őszintén szólva nekünk is jobban tetszett volna. Aki már volt kormánypárti képviselő, tudhatja, hogy időnként a kormánypárti képviselőknek is bizonyos dolgokra rá kell venni saját kormányukat. Mi most ezt a megoldást találtuk erre megfelelőnek, ezért nyújtották be képviselőtársaink a javaslatot, amit támogatunk.
ELNÖK: Szerintem az álláspontok kristálytisztává váltak, így szavazhatunk, hacsak az előterjesztők vagy a kormány képviselője nem érzi úgy, hogy hozzá kell még tennie valamit. Államtitkár úr szólni kíván. Megadom a szót.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Miután Balla képviselő úr teljes mértékben kiforgatta szavaimat, mindenképpen szükséges szólnom. Világosan elmondtam, hogy mi a szakmai nehézsége az országgyűlési határozati javaslat teljesítésének, és azt fogalmaztam meg, ha nem értette Balla képviselő úr, azt nagyon sajnálom, hogy mi szeretnénk megfelelni az országgyűlési határozati javaslatban megfogalmazott célkitűzéseknek. Ez pedig az én olvasatomban azt jelenti, hogy támogatjuk, hogy egy ilyen országgyűlési határozati javaslat megszülessen, csak világossá tettem itt, a bizottság előtt is, hogy nem könnyű megoldást találni mindarra, amire a képviselők kérik a kormányt. És jeleztem, hogy hogyan látjuk a helyzetet. Azt gondolom, ez a korrekt eljárás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az előterjesztők részéről Halmai Gáborné képviselő asszonynak adom meg a szót.
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót, és köszönjük a figyelmet is. Azt gondolom, hogy igenis megérdemel a figyelmet egy ilyen kérdéskör a bizottság ülésén is. Egyetlenegy problémám van, ha ez bármelyik fél részéről úgy vetődik fel, mintha belső probléma lenne. Ez leginkább a társadalom problémája, mégpedig olyan jellegű problémája, amelyek miatt gyakorta két dolgot szoktak az országgyűlési képviselőkön keresztül a mindenkori vezetés szemére vetni. Az egyik az, hogy nem szabályoz valamit, a másik pedig az, hogy túlszabályoz. Mindkettő meglehetősen nehéz, a jelenlegi társadalmi helyzetben igenis szükség van annak pontosítására és szabályozására, hogy ebben a kérdésben az állampolgár hogyan van nagyobb biztonságban, tájékoztatási oldalról és a garanciák oldaláról is.
Egyébként éppen államtitkár úr mondta, valóban így van, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bizonyos kérdésekben már vizsgálódott, beszéltünk velük, nem a hasunkra ütöttünk, vannak olyan kérdések, ahol, ha több felhatalmazást kapnak, még komolyabb vizsgálatokat tudnak végezni. És ha csak idáig eljutunk, azt gondolom, már ez is a társadalom segítését szolgálja. A másik oldalról pedig alkalom lehet a parlamentben ez a vita arra is, hogy elmondjuk az állampolgároknak, hogy ez a kérdés ma nagyon sokak felelőssége, parlamenti pártoké, képviselőké és az állampolgároké is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis nézzék meg pontosan, hogy a jelenlegi törvények szerint meddig szól az ő védelmüket, hol tudnak segítséget kérni, milyen felügyeleti szervük van. A célunk alapvetően ez volt. Köszönjük a figyelmet.
ELNÖK: Csak egy megjegyzés: a hatóságok nem így működnek. Reméljük, hogy bármelyik állampolgár bármelyik faluból benyújtja a panaszát, azt ugyanúgy vizsgálják ki, mintha egy bank vagy egy országgyűlési képviselő kéri egy ilyen ügy kivizsgálását.
Szerintem tényleg szavazás előtt állunk. Felteszem a kérdést, hogy az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételével ki ért egyet. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Kettő. Tartózkodott? A többi tizenegy. A többség tehát tárgysorozatba vette.
Aki általános vitára alkalmasnak találja? (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Ilyen nincs. Tartózkodott? Tizenhárom. A többségi álláspontot Barabásné Czövek Ágnes fogja képviselni, a kisebbségi álláspontot, megkérdezem Horn Gábort, hogy elvállalja-e. (Horn Gábor: Természetesen. Nagyszerű lehetőség.) Olyan meggyőzően érvelt. Köszönöm szépen. És képviselő asszonyoknak is köszönöm szépen a közreműködést. Visszatérünk az a) pontra.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat következik T/8943. számon, Hock Zoltán MDF-es képviselő önálló indítványa. A képviselő úr levélben tájékoztatott arról, hogy személyesen nem tud jelen lenni, és kéri, hogy támogassuk a javaslatát. A Házszabály szerint nem kötelező az előterjesztőnek jelen lenni, meg tudjuk nélküle is tárgyalni. A kormány részéről van-e esetleg álláspont? Államtitkár úrnak megadom a szót.
A kormány álláspontjának ismertetése
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a javaslat lényegében egybevág a kormánynak azzal a szándékával, hogy rendbe kell tenni az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, illetve költségtérítését. Ebben az esetben képviselő arra tesz javaslatot, hogy a költségtérítést tegye rendbe. Miniszterelnök úr a javaslatai során ismertette, hogy egy komplex megoldásban gondolkodunk, de természetesen minden, a komplex megoldástól eltérő javaslat támogatható és kívánatos számunkra. Annyit szeretnék megjegyezni, hogy a benyújtott javaslat formailag még alakításra szorul, hiszen ha ebbe az irányba megy a szabályozás megváltoztatása, akkor a 73. §-ba épített korrekció nem szerencsés. Természetesen abban készek vagyunk segíteni, hogy ez megfelelő formában kerüljön az asztalra. Reményeink szerint rövid időn belül a kormány javaslata is a képviselők előtt lesz. Még egyszer mondom, mind a tiszteletdíjra, mind a költségtérítésre kínál egy javaslatot. Nyilván majd az Országgyűlés a vita után bölcsen fog abban dönteni, hogy végül is hogyan jutunk közös nevezőre ebben a nagyon fontos kérdésben. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselők eddig nem jelezték, hogy szólni kívánnak. Szavazhatunk-e? Kékesi Tibor szólni akar. Megadom a szót.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Azzal kezdeném, hogy szerintem a parlament minden pártjának, minden képviselőjének az a törekvése, hogy általában ezt a kérdéskört megnyugtatóan rendezze, és a társadalomban vagy legalábbis a médiában erről folyó vita nyugvópontra jusson. Értelemszerűen onnan kell kiindulni, hogy a képviselők juttatása az alkotmányban a képviselői függetlenség biztosításául szolgáló tételekkel garantált, de ennek kibontása más törvényekben kerül meghatározásra. Ezek a más törvények ugyan eltérő arányúak, de többnyire kétharmados törvények. A juttatások körének meghatározása kétharmados jogszabályban kerülhet csak kivitelezésre. Éppen ezért az egész juttatási rendszer parlamenten belüli közös javaslattá tehető megoldásával szükséges majd az Országgyűlés színe elé állni.
A törekvések irányai közül egy lehetséges megoldás, ami előttünk fekszik. Önmagában most a javaslatot nem is szeretném minősíteni, hiszen, mint mondtam, egy lehetséges megoldása a kérdésnek. Az azonban a leírtakból látszik, hogy technikailag nincs jól megoldva, részben nem azokhoz a paragrafusokhoz van benyújtva, ahol ezt korrektül meg lehetne oldani az adott törvényben, részben megfeledkezik néhány olyan problémáról, az adóelőlegről például, ami még rendezendő, részben pedig az (1) bekezdésben a kifizetőre olyan terheket ró, amit a kifizető nem biztos, hogy hónapról hónapra végre tud hajtani. Látván a kormányzati javaslatokat, illetve várván azok írásbeli formáját, ami, mint elhangzott most államtitkár úrtól, nemcsak a költségtérítés rendszerét, hanem a képviselői juttatások egészének rendezését célozzák, nem volna célszerű elkülönülten ezekről a kérdésekről vagy ezek egy részéről tárgyalni. Praktikusan össze kellene várni, össze kellene illeszteni ezeket, és szerintem mindannyiunk érdekében egy megfelelő megoldást elfogadva lezárni ezt a kérdést.
Éppen ezért, és mert szeretném jelezni ezzel a javaslattal kapcsolatban is, hogy aktuális és egy lehetséges megoldásról van szó, a szocialista képviselőcsoport a tárgysorozatba-vételt támogatja, hogy ne önállóan, kiemelve egy elemet a problémakötegből próbáljunk meg különféle részletszabályokat alkotni, most az általános vitára való alkalmasság kérdésében tartózkodnánk. Remélhetőleg a kormányjavaslat rövidesen elénk kerül, és akkor újra megnyitva ezt a kérdéskört, az egészről tudunk majd vitázni. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: További felszólaló? Horn Gábornak adok szót.
HORN GÁBOR (SZDSZ): Nagyon röviden. Azt gondolom, teljesen érthetetlen és elképesztő, amit művelünk ezen a címen. Most módosította a parlament az erre vonatkozó törvényeket, ha jól emlékszem, decemberben, ezzel a nem túl szerencsés 15 százalékkal. És ha jól értem, megint két javaslat is lesz előttünk, az egyik a kormány nagy ívű javaslata, amit valószínűleg láttunk már néhányszor más köntösökben, most pedig a Hock-féle javaslat. Azért zárójelben megkérdezném a vidéki képviselőktől, akik 370-400 ezer forintot vesznek fel költségtérítésként, joggal, félreértés ne essék, hogy fognak elszámolni ilyen formában napi kávészámlákkal és egyebekkel. Értem, hogy mint az előbb is, ki kell elégítenünk az istenadta nép igényeit, tessék csak, bátran, de azt gondolom, hogy ezek a megoldások összességükben nem vezetnek sehová.
Kétharmados törvényről van szó, a parlament többsége nem fogja támogatni a tiszteletdíjhoz való hozzányúlást, ezt a Fidesz már elmondta. A választások előtt talán nem is tűnne ebben a válságos helyzetben mértékadónak. Akkor viszont nagyon nehéz olyan megoldást találni, ami nem újabb, elképesztően nagy bürokráciát jelent és kezelhetetlen helyzetet eredményez. De még egyszer mondom, ha igény lenne erre, tessenek parancsolni. Ha jól értem, ezt tárgysorozatba veszik, és lesz egy másik javaslat is. Ezzel azt mindenképpen el fogjuk tudni érni, és szerintem nem tesz jót a parlamentnek, hogy ezzel folyamatosan lehessen foglalkozni az elkövetkező időszakban is. Ha ez az igény, ezt nem fogjuk tudni mindannyian közösen teljesíteni.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: További képviselői hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő nincs itt, tehát szavazhatunk. Először a tárgysorozatba-vételről döntünk. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Ezzel megvan a többség.
Az általános vitára való alkalmassággal ki ért egyet? (Szavazás) Ilyen nincs. A bizottság előadója Kékesi Tibor. Köszönöm szépen.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/6870. szám alatt. Dr. Répássy Róbert fideszes képviselő önálló indítványáról van szó, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Répássy Róbert képviselő úrtól kaptunk egy előterjesztői tájékoztatót, amelyben az álláspontját írásban megadta. A tartalma, hogy a 3-7. számú módosító javaslatokat nem támogatja, magyarán egyet sem támogat. A bizottságban egyenként fogunk ezekről dönteni.
A kormányt államtitkár úr fogja képviselni? (Keller László: Igen.)
Az 1. és valamennyi pont Podolák György és dr. Kálmán András képviselők módosító javaslata. A kormány álláspontja?
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, ha szabad, én is egy rövid, átfogó véleményt fogok mondani. Podolák György és dr. Kálmán András képviselő urak módosító indítványait az irányt tekintve támogatjuk, de kapcsolódó módosító indítványokat szükséges benyújtani ahhoz, hogy véglegesen támogathatók legyenek. Ebben a formában csak az ajánlás 6. pontját tudjuk támogatni, a többit nem. Természetesen készséggel segítünk abban, hogy szakmailag is korrekt kapcsolódó módosító indítványok kerüljenek megfogalmazásra. A jelen fázisban az ajánlás 6. pontját támogatjuk, a többit nem.
ELNÖK: Először az 1. pontról fogunk szavazni. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez meggyőző többség.
A 2. pontot ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 3. pontot? (Szavazás) Ez többség.
A 4. pontot? (Szavazás) Ez is többség.
A 6. pontot? (Szavazás) A többség támogatja.
További módosító javaslatról nem tudok, ha valaki ismer ilyet, jelezze! (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor ezt a napirendi pontot is lezártuk. Köszönöm szépen.
Következik a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/8381. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Több érintett szervezet jelezte, hogy képviselőjük jelen van, de jelzem, hogy az általános és a részletes vitán túl vagyunk, itt már csak a kapcsolódó módosító javaslatokról döntünk. Ennek fényében kérem a vitához hozzáállni.
A kiegészítő ajánlásban foglalt pontok tárgyalása
Először a kiegészítő ajánlás pontjait fogjuk tárgyalni, majd a bizottság által kezdeményezett módosító javaslatokat. Az 1. pont Molnár László képviselő úr módosító javaslata. A kormány álláspontja? Köszöntöm Kék Mónika főosztályvezető asszonyt.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Azt szeretném előre jelezni, hogy a kormány ügyrendjének 39/A pontja szerinti álláspont áll rendelkezésünkre, holnap lesz végleges kormánydöntés, ami némileg eltérhet a most általam kormányzati álláspontként megfogalmazottaktól. Az 1. pontot a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönjük a kiegészítést. A képviselőké a szó. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazzunk! Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 2. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata, összefügg a 3. és 4. pontokkal. A kormány álláspontja?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazzunk! (Szavazás) A többség támogatta.
Az 5. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Először a házszabályszerűségről kell állást foglalnunk. A kormány álláspontja?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, aki házszabályszerűnek tartja a javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség igen. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás) A többség támogatta.
A 6. pont Molnár László képviselő úr módosító javaslata, összefügg a 9. ponttal. A kormány álláspontja?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Molnár László képviselő úr kért szót.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Szeretném visszavonni a 6., 9., 15. és 17. pontokat, miután a bizottsági módosító indítványok tartalmazni fogják, amit szerettem volna elérni. Köszönöm.
ELNÖK: A 7. pontra térünk át, Lakos Imre képviselő úr javaslatára. A kormány álláspontja?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Igen, Horn Gábor!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Ezekkel is az a helyzet, hogy az egyeztetések során a bizottsági módosításokban szerepelnek, úgyhogy vissza fogjuk vonni. Nem szükséges szavazni róla, de ha én nem tudom visszavonni, akkor szavazzunk.
ELNÖK: A jelzést vettük, ennek ellenére szavazni fogunk róla, és annyi szavazatot fog kapni, amennyit megérdemel. A kormány nem támogatja. Aki a bizottságból támogatja, jelezze! (Szavazás) Egyharmad sem.
A 8. pont következik, összefügg a 18. ponttal. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) Egyharmad sem.
A 10. pont. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 11. pont Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 12. pont Szabó Lajos javaslata. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
A 13. pont, összefügg a 19. ponttal. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség.
A 16. pont Lakos Imre képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása
Ezzel a kiegészítő ajánlás végére értünk. Most a bizottság módosító javaslatai következnek, amelyek alelnök úr röviden ismertet. Megadom a szót Szabó Lajos alelnök úrnak.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm. A módosító indítványokat összességében ismertetném, hogy mi volt a célja annak a többpárti egyeztetésnek, amit több fordulóban folytattunk le a Versenyhivatal, a PSZÁF, a Bankszövetség és a kormány képviselőivel. Az utolsó megbeszélésen a lízingszövetsége képviselője is részt vett, ennek is egy módosító javaslat a következménye. A megbeszéléseken nem minden kérdésben alakult ki konszenzusos álláspont, de körvonalazódott az, hogy az ügyfelek számára pozitív irányú módosításokat kívánunk a törvényen végigvezetni. Így a beadott módosító indítványok azt szolgálják, hogy az utólagos, egyoldalú szerződésmódosítás esetén az ügyfél kilépése a szerződésből ingyenesen megtörténhessen. Ez a szabályozás vonatkozzon visszamenőlegesen a törvény kihirdetésének időpontjában élő szerződésekre is. Írjuk körül a törvényben az utólagos módosítási lehetőségeket, és a lakossági ügyfélkörön kívül terjedjen ki a mikrovállalkozókra is.
A PSZÁF kapjon olyan felkérést, hogy az összehasonlítás a különféle banki termékek között az ügyfelek számára a döntés előtt elérhető legyen. A bankok számára a különféle szerződésmódosításaikról bejelentési kötelezettséget írnánk elő. A lízingszövetség kérésére, mivel a pénzügyi lízing kockázati kitettsége a futamidő alatti tulajdonlás miatt alacsonyabb, mint más ilyen ügyleteknél, ezért a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes piaci értékének mértékét 80 százalékban kívánjuk meghatározni.
A módosító indítványok körülbelül ezt a célrendszert követték, ebben történtek többpárti egyeztetések az elmúlt napokban, és a bizottság ülése előtt is egyeztettünk még. Nem kizárt, hogy ezen módosító indítványok elfogadása után is koherencia zavart kiküszöbölő módosító indítványokra lehet szükség a további pontosítás érdekében, de kérjük a bizottságot, hogy ezeket nyújtsa be, hogy a parlamentben szavazni tudjunk róluk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez összesen hat módosító javaslat. Az első új 3. §-sal egészítené ki a törvényt. A kormány képviselőjét kérdezem.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormánynak nem állt módjában megismerni ezeket a javaslatokat.
ELNÖK: Tehát nem tud állást foglalni. Ennek figyelembevételével kérem a szavazást. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta a benyújtását.
A következő új 9. és 10. §-sal egészítené ki a törvényt. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. (Szavazás) Ez is többség.
A következő a 7. §-t módosítaná. Kérdés, észrevétel? Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Korábban is voltak erre vonatkozó javaslatok akár biztosítási, akár más pénzügyi termékek esetében. Kérdezem a PSZÁF-ot, ha itt van a képviselője, hogy ez minden további nélkül egyértelműen megtehető-e. Ezek a termékek ilyen szempontból világosan, numerikusan összehasonlíthatók?
ELNÖK: A PSZÁF nem előterjesztő. De jelen van a képviselője, megadom neki a szót.
SEREGDI LÁSZLÓ (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete): Köszönöm szépen. Seregdi László vagyok a PSZÁF-tól. Annyit szeretnék elmondani, hogy aki megnézi a honlapunkat, most is láthatja, hogy vannak termék-összehasonlító táblázataink feltéve, tehát ez megoldható. Azzal tudjuk javítani ennek hatékonyságát, ha az intézmények számára kötelezővé tesszük, hogy ezeket az adatokat szolgáltassa a felügyelet számára. Ez szerepel a szándékok között, hogy a felügyeleti rendszer kiegészülne ezekkel az adatokkal, információkkal, és így megoldható lesz a pontosabb tájékoztatás.
ELNÖK: A válasz újabb kérdést generál. Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Nagyon örülök ennek. Úgy látja, hogy nagyjából teljes körűen tudják a megfelelő adatok birtokában ezt a szolgáltatást nyújtani?
ELNÖK: Képviselő úr befejezte a kérdést? Akkor szót adok.
SEREGDI LÁSZLÓ (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete): Nem teljeskörűségről lenne szó, ez le van szűkítve kifejezetten a hitel- és lízingtermékekre, illetve a pénzügyi intézmény által kínált termékekről van szó. Nem arról van szó, hogy valamennyi, a PSZÁF által felügyelt szervezet ilyen jellegű termék-összehasonlítását elvégezzük, ez lehetetlennek tűnő feladat. Ez a leszűkített megfogalmazás elfogadhatónak és teljesíthetőnek tűnik.
ELNÖK: Képviselő úr bólintott. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja a benyújtását, jelezze! (Szavazás) Meggyőző többség.
Következik az a javaslat, amely a törvény 4. §-át módosítaná, abban a Hpt. több bekezdését. Kérdés, észrevétel van-e? Igen. Az egyik módosítás szerint kimaradna az ügyfél értesítésére vonatkozó kötelezettség megfogalmazásából a "legkésőbb a módosítás hatályabalépését negyven nappal megelőzően" kitétel.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Azért, mert az a főszabály érvényesül, ami 60 napot ír elő.
ELNÖK: Világos. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A következő a 9. § módosítása. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Igen, a többség egyetért a benyújtásával.
Következik a pénzügyi lízingre vonatkozó javaslat. Kérdés, észrevétel ehhez? Igen, Balla György képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Bocsánat, de azt kell mondanom, hogy szerintem az indoklás nem helytálló. Itt azt mondja, hogy "a pénzügyi lízing ügylet kockázati kitettsége a futamidő alatti tulajdonlás miatt alacsonyabb". Szerintem ez nem így van. A probléma mindig akkor jelentkezik, ha egy hitel- vagy lízingkonstrukció bedől. Vissza kéne szereznie az ingatlant a hitelintézetnek, és nem az számít, hogy tulajdonról vagy jelzáloggal megterhelt ingatlanról van szó, pusztán az számít, hogy birtokba tud-e kerülni vagy sem. Ez a pénzügyi lízingnél pontosan ugyanolyan kitettséget jelent, mint az egyéb hitelkonstrukcióknál. Azt gondolom, hogy ez a javaslat azt célozza meg, hogy bizonyos esetekben a hitelből a pénzügyi lízing irányába tereljük a folyamatokat. Ez lehet jó, de nem feltétlenül, mert a pénzügyi lízing az esetek jelentős részében ugyanazon bankok lízingcégeinek drágább konstrukciói. Éppen azokban az esetekben, ahol magasabb a hitel összege, elterelgetjük egy drágább konstrukció irányába. Egy ilyenfajta lobbista javaslatot a bizottságnak megfogalmaznia nem biztos, hogy szerencsés.
ELNÖK: Szabó Lajos alelnök úr!
SZABÓ LAJOS (MSZP): A kitettség azért alacsonyabb, mert egy hitelnél a tulajdonviszony is rendezésre kerül,a pénzügyi lízing a futamidő alatt a lízingelt tárgy nincs a felvevő tulajdonában.
ELNÖK: Polemizáljunk rajta. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Elnézést, ezt értem, tudom, hogy így van. Csak azt gondolom, hogy ettől a kitettség nem kisebb és nem nagyobb. Az a kérdés, hogy a bedőlt hitel vagy bedőlt lízingkonstrukció esetén a végrehajthatóság hogyan működik, hogyan tud a pénzéhez jutni a lízingcég vagy a bank. Ebből a szempontból nem a tulajdonlás számít, hanem a birtokon belüliség. Nem igaz az indoklás, ezt továbbra is merem állítani, alelnök úr. Az eredménye pedig ténylegesen az lesz, hogy ezekben az esetekben ugyanazok a bankok, amelyekhez hitelért fordul az ügyfél, azt fogják mondani, hogy ezt nem tudom nyújtani, de van egy ragyogó lízingcégem, tessék odamenni. Ettől a bizottság többsége elfogadhatja, de szerintem nem jó döntést hozunk.
ELNÖK: Láthatóan el fogja fogadni, de a kormány még ad ehhez egy kis adalékot. Főosztályvezető asszony!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ismételném magam, valóban kisebb a kitettség ebben az esetben, mert nincs végrehajtandó helyzet. A lízingbe adó birtokon belül van a futamidő végéig. Azt a végén, a vevőkijelölési jog keretében lehet megjelölni, hogy ki az, aki később birtokba veheti, tulajdont szerezhet. Nem is kötelező saját magát megjelölnie a lízingbe vevőnek.
ELNÖK: Nagyra értékeljük, hogy tudásával hozzájárul ehhez a témához. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, benyújtsa-e a bizottság ezt a módosító javaslatot? (Szavazás) A többség egyetért.
Van-e még további módosítás, amit a bizottság be kíván nyújtani, vagy meg kell tárgyalni? (Nincs jelentkező.) Nincs.
A napirendi pontot lezárom, megköszönöm főosztályvezető asszony közreműködését.
Katona Bélának adok szót.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Köszönöm. Az első napirendi pont tárgyalása során ígértem, hogy tájékoztatni fogom a bizottságot, valóban példátlan-e az az eset, hogy kormánypárti képviselő ad be országgyűlési határozati javaslatot a saját kormányával kapcsolatban. Mivel megszereztem az információt, most ezt a tájékoztatást megtenném. 2002 és 2006 között 20 ilyen országgyűlési határozati javaslat került benyújtásra, 2006 és 2008 májusa között pedig 18. Összesen tehát 40 olyan országgyűlési határozati javaslat volt, amelyet az akkor még kormánypárti SZDSZ-es képviselő vagy képviselők írtak alá. Csak tájékoztatásnak szántam, nem vitának.
ELNÖK: Sikerült a vitát megnyitni. Horn Gábor képviselő úr!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Katona Béla nem figyelt a szavaimra, mentségére szól, hogy délután van, és ebéd után nyilván lankad a figyelem. A mi korunkban, szomorúan kell jeleznem, előfordulhatott, hogy koalíciós kormányzás esetén, amikor a kormány kénytelen egy koalíció közös vagy afölötti érdekeket képviselni a két koalíciós párt huzakodása következtében. De egypárti kormányban ez nagyon nehezen képzelhető el, vagy ha igen, annak nagyon komoly okai vannak, ami nem ránk tartozik. Erre próbáltam hivatkozni, és ezt az álláspontomat most is tartom. Köszönöm szépen a tájékoztatást, ha nekem szólt. Szomorú vagyok, hogy ott tartunk, hogy a magyar kormány mögött a Magyar Szocialista Párt sincs ott.
ELNÖK: Balla Györgyé a szó.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Ugyan nem tettem szóvá, hogy kormánypárti képviselők nyújtanak be határozati javaslatot, pusztán arra hívtam fel a figyelmet, hogy abból nem lesz semmi, ha benyújtanak egy határozati javaslatot, amire a kormány azt mondja, hogy nagyon régóta foglalkoztat bennünket ez a probléma, csak éppen nem tudjuk vagy nem akarjuk megoldani. Ettől nem lesz jobb. Egy alternatívát is mondtam, hogy akkor inkább a kormánypárti képviselők nyújtsák be azt a törvényjavaslatot, amit el kéne fogadni a probléma megoldása érdekében.
ELNÖK: Hogy tárgyszerűek legyünk, most kisebbségi kormány, egypárti kormány van, ilyenre eddig nem volt példa. (Mádi László: Volt 40 éven keresztül.) De '90 óta nem. Köszönjük szépen. Várhatóan jövő héten 11-én, szerdán 10 órakor lesz ülés. Köszönöm szépen mindenkinek a munkát. További jó munkát, jó utat. Mindenkinek köszönöm a közreműködést. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 24 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit