KPSZB/11/2009.
KPSZB/129/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. március 24-én, kedden 10 óra 08 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása *
Az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
László Tamás szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Hirt Ferenc szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Gyuricza Péter szóbeli kiegészítése *
Döntés a beszámoló, illetve az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A teljes hiteldíj mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozás előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Varga Zoltán (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Borsos József (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Horn Gábor (SZDSZ) dr. Kóka Jánosnak (SZDSZ).
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Gyuricza Péter, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja
Geberle Erzsébet (SZDSZ), előterjesztő
László Tamás (Fidesz), előterjesztő
Hirt Ferenc (Fidesz), előterjesztő
Halmai Gáborné (MSZP), előterjesztő
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Mai munkánkat megkezdjük. Kérem, először szavazzunk a napirend elfogadásáról. Aki az írásban kiküldött javaslattal egyetért, kérem, jelezze kézfelemeléssel is! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta napirendjét.
Tisztelt Bizottság! A tegnap döntés alapján Herényi Károly helyett új bizottsági tagot köszönhetünk Molnár Oszkár személyében. Jó munkát kívánunk neki.
Az 1. napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitára való alkalmasságáról. Három ilyen javaslat van. Az első az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9204. számon, Geberle Erzsébet SZDSZ, dr. Hoffmann Rózsa KDNP, Ágh Péter Fidesz és Pettkó András MDF önálló indítványa. Kérem, az államtitkár úr mellett foglaljon helyet Geberle Erzsébet képviselő asszony, akit köszöntök az előterjesztők képviseletében. Köszöntöm Keller László államtitkár urat is.
Először az előterjesztőt kérem, hogy szóbeli kiegészítést fűzzön a javaslathoz.
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy érvelhetek a törvényjavaslat benyújtása mellett. Amint látják, elég széles konszenzus alapul ez az előterjesztés, hiszen négy frakció képviselőinek támogatását élvezi. Nagyon sajnálom, hogy a szocialista frakcióból nem tudtunk ehhez támogatót szerezni.
Röviden szólnék arról, hogy mi a törvényjavaslat célja. Három fő célja van: az elsődleges az, hogy egyben tartsuk ezt az üdülőcentrumot, a második az, hogy tartós állami tulajdonban maradjon, a harmadik, hogy a vagyonkezelői viszonyok tisztázásával megnyílhassanak a fejlesztés lehetőségei pályázatok útján. Azt gondolom, nem kell itt önöknek ecsetelnem, hogy Zánka a rendszerváltás után az egyetlen olyan üdülőkomplexum, ami állami tulajdonban maradva továbbra is gyermek- és ifjúsági célokat szolgál. A volt úttörővagyon privatizálásra került. Zánka páratlan adottságokkal rendelkezik, saját kikötővel, több mint 200 hektáros területtel, és egy különösen szép természeti környezetben fekszik. Egész évben nyitva tart, és nemcsak üdülési célokat szolgál, hanem szakképzési feladatokat is ellát. Különös értéke még, hogy természetvédelmi terület van a környezetében, tehát ez is hozzájárulhat fejlesztési lehetőségeihez. Háromezer szálláshellyel rendelkezik, és nemcsak az ország, hanem Európa legnagyobb ifjúsági üdülője.
A 2007-es vagyontörvény elfogadásával az üdülőcentrum kikerült a tartós állami tulajdonban maradó vagyontárgyak listájáról, tehát eladhatóvá vált. Az a legnagyobb gondunk, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányítása alá kerülve a 3. portfólió csomagba tartozik, amivel az eladható vagyontárgyak közé sorolták. Az utóbbi időben a centrumot üzemeltető kht. társasági formája nem tette lehetővé azt, hogy a fejlesztéshez szükséges pályázati forrásokhoz jusson. Reményeink szerint, ha a törvényjavaslat elfogadásra kerül, lehetőség nyílik a pályázati pénzek elnyeréséhez szükséges önerő felmutatásra. Mivel nagyon sok fejlesztés maradt el az üdülőcentrumban, szükségesek az átfogó fejlesztések. Ahhoz, hogy az állami pénzeken kívül más pályázati forrást, uniós forrást be lehessen vonni az üdülőcentrum fejlesztésébe, szükség van a tulajdonviszonyok, illetve a vagyonkezelői jogok tisztázására.
Alapvetően nem vagyunk privatizációellenesek, másik három képviselőtársammal egyetemben azt támogatjuk, hogy azok az állami tulajdonrészek kerülhessenek értékesítésre, amelyek szükségesek, de Zánka páratlan érték, és a volt úttörővagyon privatizálása után ez az egyetlen olyan komplexum, ami állami tulajdonban maradt, és szeretnénk, ha továbbra is ezeket a célokat szolgálná. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány álláspontja?
A kormány álláspontjának ismertetése
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Igyekszem röviden összefoglalni a kormány álláspontját. A képviselők javaslata öt pontban foglalható össze. Az egyik, hogy két miniszter együttesen gyakorolja a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. helyett. A másik, hogy az ingatlanra szeretnék kimondani a tartós állami tulajdont. A harmadik cél, hogy törvényben adna vagyonkezelői jogot egy kht.-nak, a negyedik, hogy a vagyontörvény keretein belül a támogatást is rendezni kívánja, illetve a kht. átalakulását szeretné rögzíteni a vagyontörvényben.
Azt a célkitűzést, amit képviselő asszony megfogalmazott, a kormány is támogatja. Azok a szándékok, amelyeket a képviselők megfogalmaztak, az államigazgatáson belül ugyanúgy megfogalmazódtak, hogy a két miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az erre irányuló tárgyalásokat már a törvényjavaslat benyújtása előtt folytattunk, de világossá vált számunkra, hogy ez a vagyontörvény szerint nem gyakorolható ilyen formában. A vagyontörvény szerint a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. Amikor egy tulajdonosa van a kht.-nak, a Gt. szabályozásába ütköző lenne, ha ketten gyakorolnák a tulajdonosi jogokat. Ha egyszemélyes a társaság, akkor a Gt. szerint az egyedüli tag írásban határoz, nincs közgyűlés.
A cégtörvény azt mondja, hogy be kell jegyezni azt, aki képviseli a tulajdonost, ez pedig a magyar állam. Gyakorlatilag nem jelölhető ki, csak egy államot képviselő szerv, ez pedig a vagyontörvény szerint az MNV Zrt. lehet. Több tulajdonosa ugyan lehet az üzletrésznek, de ez a megközelítés sem vezethet eredményre, hiszen egyetlenegy tulajdonosa van csak, a magyar állam. Ha a tulajdonjog gyakorlásában két miniszter venne részt, ezt elutasítaná a cégbíróság. De egyéb működési problémákat is felvetne. Ugyanakkor arra a következtetésre jutottunk, hogy maradjon meg az MNV Zrt. a tulajdonosi jog gyakorlójának, és a két minisztériumnak egy együttműködési megállapodás keretén belül beleszólási jogot tudunk biztosítani. De ez törvényben nem rendezhető megítélésünk szerint.
A második érvünk a javaslattal szemben: önmagában az, hogy a kht. fontos közfeladatot lát el, nem indokolja, hogy az üzletrészt forgalomképtelenné nyilvánítsa a törvény. A harmadik ellenérvünk, hogy a törvényjavaslat nem határozza meg, hogy mire is irányul az ingatlanok tartós állami tulajdonban tartása. Arra az ingatlanhalmazra, ami a kht. könyveiben szerepel vagy pedig arra az ingatlanra, ami állami tulajdonban van, és a kht. kezeli? Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadása alapvető problémákat okozna a kht. gazdálkodását tekintve. A kht. vagyonára, mint ahogy más társaság vagyonára sem terjed ki a vagyontörvény. A vagyonkezelési szerződés pályázat nélkül is, törvény nélkül is rendezhető, ez egybevág a kormány szándékával. A támogatás nem illeszkedik, nem illeszthető bele a vagyontörvénybe. Végül a kht. átalakulásáról már törvény rendelkezik, 2009. június 30-ig döntést kell hozni erről.
Összességében azokat az alapvető célkitűzéseket, amelyeket megfogalmaztak képviselőtársaink, támogatni tudjuk, ennek elérését a kormány biztosítja, de nem a vagyontörvény módosításával, nem olyan módon, ahogy ezt képviselőtársaink gondolják. Ahogy a kormány biztosítja, az kellő garanciát ad arra, hogy ezek a célkitűzések teljesülni tudjanak. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői hozzászólások következnek. Kékesi Tibor képviselő úr kért szót. Megadom.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Államtitkár Úr! Az állami vagyonról szóló törvényjavaslathoz négy, különböző párt képviselője által beadott indítvánnyal kapcsolatban a következő álláspontot szeretném kifejteni. A távlatos koncepcióval maximálisan egyetértünk. Nem színezem túl hosszan, mert nem is tartozik igazából a szakterületemhez, tehát nem is tudom élvezhető módon elmondani, de Közép-Európában egyedülálló hagyományú, nagyságú, elhelyezkedésű ifjúsági üdülőközpont tartós állami tulajdonban maradását támogatjuk. Ugyanakkor az a javaslat, ami elénk került, különösen annak formája szerintünk nem alkalmas a cél elérésére, illetve olyan beavatkozásokat jelent, ami sért bizonyos elveket.
Az első és legfontosabb, hogy most ugyan egy nagyon szép cél érdekében, de a vagyontörvénynek azokat az egységes elveit akarja ezzel megbontani, amihez például én személy szerint rendkívüli módon ragaszkodnék. Őszintén örülök annak, hogy maga a javaslat arra irányul, hogy a vagyontörvényt módosítsuk, vagyis nincs olyan kísérlet, hogy más törvénnyel tegyük ezt meg. De hogy az egységes szemléletű vagyonkezelést megbontsuk oly módon, hogy bármiről kimondjuk, az állami vagyonról szóló törvénytől eltérő szabályozással valósuljon meg, azzal nem tudok egyetérteni. Előbb-utóbb megszaporodna azon vagyontárgyak száma, és végül nem tudnánk eligazodni abban, hogy melyikre milyen szabályok vonatkoznak, ha ezeket a világos, átlátható, mindenki számára érthető szabályokat bizonyos, akár speciális vagyontárgyak esetén megváltoztatjuk, és külön útra tereljük. Ez az egyik érvem az ellen, hogy ez ilyen módon kerüljön szabályozásra.
A másik érv az, és természetesen előre tájékozódtunk, de most hallottuk is a kormányzati álláspontot, hogy nincs ilyen szándék. Ehhez tehát nem kell a kormány lehetőségeit korlátozni, hogy a törvényt módosítsuk. És ez semmilyen biztosítékot nem jelent a jövőre nézvést, hiszen ugyanezzel az 50 százalék +1 szavazattal, amivel most tudjuk módosítani a törvényt, két hónap vagy két év múlva ugyanígy lehet már irányba is módosítani. Azt gondolom, hogy ezeket a viszonyokat a vagyontörvény keretei között más, autentikus eszközökkel kell szabályozni. Mindenképpen annak örülnék például, ha vagyonkezelési szerződés létrejönne oly módon, ahogy ezt az államtitkár úr kifejtette, de nem volna más tulajdonos. Nagyon csúnyán festene, ha az állam helyett megint minisztériumok lennének tulajdonosok. Őszintén szólva, annak az egy kivételnek sem örültem, ami a vagyontörvénybe bekerült, hogy a Fejlesztési Bank nem ezen az ágon kerül vagyonkezelésre, és nem tennék mellé most még egy-két-három szervezetet.
Az elvvel egyetértve a szabályozás kereteinek láthatóan megvannak a maga útjai, megvan hozzá az elkötelezettség, tehát ezen az úton sokkal hamarabb és teljes körben lehet ezt végrehajtani. Egy viszonylag nem is jónak tűnő érvet is hadd mondjak: most belerakunk a vagyontörvénybe egy kht.-t, év végén pedig módosítani kell a törvényt, mert a kht.-nak december 31-ével át kell alakulnia az indítványban is javasolt módon, csak itt nem mondják meg, hogy mivé, mondjuk egy non-profit zártkörű társasággá tudna átalakulni. Tehát most generálunk még egy törvénymódosítást. De kérem, ebbe az érvbe ne is kapaszkodjunk bele, mert most csak a szőrszálhasogatás keretében akartam mondani egy olyan érvet, amit nem gondolok tartalminak. Még egyszer hangsúlyozom, támogatunk minden lépést, hogy Zánka biztosan és tartósan megmaradhasson jelenlegi szerepében és helyzetében, de az előterjesztőknek ezt a formát nem javasoljuk. Ezt az álláspontot tartózkodással tudjuk kifejezésre juttatni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. A Fidesz részéről jelzem, hogy mi támogatjuk a javaslatot. Azért, mert igaz, hogy a kormány eldöntheti, mit hogyan tesz, de a törvényi garancia mégis csak törvényi garancia. Hogy két év múlva lesz-e miről dönteni, azt parlamenten kívüli döntési körbe helyezi. Tudva azt, hogy ma milyen pénzügyi-gazdasági-morális helyzetben van a kormányzat, nem látunk garanciát arra, hogy két év múlva lesz még miről dönteni. Ebből a megfontolásból azt mondjuk, hogy ez egy olyan célkitűzés, aminek a megőrzése helyes, a képviselők indítványát támogatjuk.
A kormány kíván szólni? (Jelzésre.) nem. Akkor az előterjesztőnek adom vissza a szót.
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ), előterjesztő: Köszönöm szépen az észrevételeket. Államtitkár úr elmondta, hogy a kormány rendezni kívánja a zánkai üdülőkomplexum sorsát. Nekem csak az volna a kérdésem, hogy erre az eltelt két év alatt miért nem került sor. 2007 óta van a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójában, és azt kell mondjam, hogy fuldoklik, mert nem jut olyan pályázati forrásokhoz, amivel fejleszteni tudná magát. Azt államtitkár úr sem, a kormányzat sem tagadja, hogy vevők szép számmal jelentkeztek, amikor a nemzeti vagyonról szóló törvény keretein belül a 3. portfóliócsomagba került ez az üdülőkomplexum, illetve most, a Balaton-törvény módosításakor is úgy éreztük, hogy felerősödhetnek azok a vételi szándékok, amelyek eddig megjelentek.
Azt el tudom fogadni, hogy ne legyen két miniszter a tulajdonosi jogokat gyakorlók körében, azt gondolom, ez egy módosító indítvánnyal megoldható. A mi javaslatunk nem a kht.-nak adna vagyonkezelői jogokat, hanem az újonnan megalakuló non-profit gazdasági társaságnak. Itt nem kívántuk megkötni a kormány kezét, hogy milyen formában alakítsa át a társaságot non-profit gazdaági társasággá. Nyilvánvaló, hogy a kht.-forma nem maradhat meg tovább. Ez nem a kht.-nak adna vagyonkezelői jogot, hanem az újonnan megalakuló non-profit gazdasági társaságnak.
Kékesi Tibor képviselőtársamnak szeretnék egy-két dolgot mondani. Azt mondta, hogy ez egy speciális helyzetet jelentene. Én is megemlítettem volna, nem példa nélküli, hogy az állami vagyontörvény hatálya alól kivesz egy vagyonelemet. Általánosságban természetesen nem tartom követendőnek ezt a példát, de hivatkoztam Zánka speciális helyzetére. Képviselőtársam azzal érvelt, hogy egy feles törvénnyel vissza is lehetne venni azt, ha valaki az eladási szándékot támogatná. De, ahogy elnök úr is említette, hogy a Fidesz miért támogatja ezt a törvényjavaslatot, azért azt nagyon meg kéne indokolni, hogy a parlamentben miért áll elő valaki egy ilyen privatizációs szándékkal. Pont az volt a cél, hogy egy olyan szintre emelje a zánkai üdülőcentrum fejlesztését ez a törvény, ami megfelelő figyelmet ígér. Azt szeretném kérni a tisztelt bizottságtól, hogy támogassa ennek a javaslatnak a napirendre kerülését, ha másért nem, azért, hogy Zánkára több figyelem fordítódjon. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazás következik, először a tárgysorozatba-vételről. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel is jelezze! (Szavazás) Ez tíz. Tartózkodott? Tizennégy. Ellene? Nem volt ilyen. Megállapítom, hogy nem kapta meg a többséget, így az általános vitára való alkalmasságról már nem kell állást foglalni. Köszönöm szépen képviselő asszony közreműködését.
Következik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9225. szám alatt, László Tamás fideszes képviselő önálló indítványa. Köszöntöm képviselő urat, és meg is adom mint előterjesztőnek a szót rövid szóbeli kiegészítésre.
László Tamás szóbeli kiegészítése
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ez a téma nem először kerül a képviselők elé, hiszen már többször javasoltuk a távhő áfájának 5 százalékra való csökkentését. Mi indokolja most, hogy ezt ismételten előterjesszük? Úgy gondolom, hogy egyrészről a szociális helyzet egyre akutabb rosszabbodása, másrészről a távfűtési rendszert érő negatív hatások, amelyek miatt az egész rendszer összeomlását is sokan vizionálják. Tehát a rendszert érő kihívások olyan mértékűek, hogy itt valóban nagyon jelentős versenyhátrányt kell megszüntetni.
Ma 645 ezer távfűtéses lakás van Magyarországon, ebből mindössze 25 százaléknak van lehetősége arra, hogy takarékoskodjon. A lakások zömében a fűtés nem mérhető, nem szabályozható, hiszen 380 ezer egycsöves fűtésű lakás van, és az itt élők öngondoskodásra, védekezésre az árak emelkedésével szemben képtelenek. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a gáz- és távhőtámogatás egyharmadára csökkent 2006 óta. Ha egy pillantást vetünk arra, hogy kik élnek távfűtéses lakásokban, azt látjuk, hogy 30-35 százalékban egyedülálló nyugdíjasok, 25-30 százalékban csonka családok, elsősorban gyermeküket egyedül nevelő anyák, tehát jobbára egykeresős háztartásokról van szó. A tavalyi évhez viszonyítva az idén január-februárban 22-25 százalékkal többet kellett fizetni a távfűtésért, 30-40 ezer forintos távhőszámlák esetében annak, aki éppen átesik a távhő-kompenzáció határán, az 1150 forintos generális támogatás gyakorlatilag a nullával egyenlő.
A másik ok, ami ezzel egyenértékűen indokolja az előterjesztésünket, hogy az egyedi gázfűtés és melegvízellátás versenyelőnye a távfűtéssel szemben rendkívül jelentős, emiatt az utóbbi időben nagyon megnövekedett a szándék a távfűtésről való leválásra. Ezt támasztja alá nagyon sok konkrét, sikeres leválás, másrészt bírósági ítéletek is megnyitották a szabad utat a leváláshoz. A távfűtésről való tömeges leválás viszont a rendszerek összeomlását is eredményezhetik. Éppen ezért a nagyon jelentős versenyhátrány enyhítése érdekében sürgős és hatékony lépés volna a távhő áfatartalmának csökkentése. Ezzel stabilizálódhatnak a meglévő rendszerek, és hatékonyabban készülhetnek fel egy jelentős, átfogó energetikai rekonstrukcióra, aminek egyelőre a csíráit sem nagyon látjuk. A forgalmiadó-tartalom csökkentése pedig a távfűtés közösségi jellege alapján is indokolható. Azt látjuk, hogy ez a törvényjavaslat egyrészt a lakosság számára rövid távon érzékelhető árcsökkenést jelent, és a meglévő távfűtési rendszerek stabilizálását is biztosíthatja. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját hallgassuk meg. Államtitkár úr!
A kormány álláspontjának ismertetése
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja ezt a javaslatot. Ha megnézzük, most az Országgyűlésben két markáns gazdaságpolitikai elképzelés fogalmazódott meg. Az egyik a kormány javaslata, ami törvényjavaslat formájában ott van az Országgyűlés előtt, a másik pedig az SZDSZ javaslata. Mind a kettőben közös az, hogy az élőmunkaterheket jelentősen csökkenteni szükséges, az egyikben kisebb, a másikban nagyobb mértékben. A kormány javaslata nullszaldós, a másik pedig jelentős csökkentések révén képzeli megvalósíthatónak az élőmunkaterhek csökkentését. Ez a javaslat nem illeszkedik egyikbe sem, és nincs egy harmadik olyan program, amibe el lehetne helyezni ezt a javaslatot. Ez egy kiragadott elképzelés, hogy most csökkentsük a távhő áfáját.
A másik indok, hogy ez 2009-ben 9-10 milliárd forintos, 2010-ben 26-27 milliárd forintos pénzforgalmi áfabevétel-kiesést okoz. Rögtön hozzá kell tenni, hogy az áfarendszernek versenysemlegesnek kell lenni. Ebből következően azt megelőzően, hogy ilyen döntést hozunk, az Európai Bizottságtól kell kérnünk azt, hogy egy ilyen derogációt engedélyezzen számunkra. Amennyiben nincs ilyen határozat, és ennek megszerzése 3 hónap, akkor az eljárást von maga után, ami aztán további következményekkel jár. Ha a versenysemlegességet figyelembe vesszük, akkor azt már nem is mondom, milyen jelentős költségvetési kieséssel jár, ha az egyéb más energiaszektorokra is kiterjesztjük a kedvezményes áfakulcsot.
Más vonatkozásban azt világossá kell tenni, közel sem biztos az, hogy a kedvezményes áfakulcs átmegy a fogyasztóhoz, nem pedig a közbülső szolgáltatóknál ragad le. Erre vonatkozóan vannak tapasztalataink, tehát nagyon határozottan azt mondjuk, hogy egy ilyen kedvezményes áfakulcs alkalmazása az érintettekhez nem tud eljutni. Nem beszélve arról, hogy ha eljut is a fogyasztókhoz a kedvezmény, jövedelmi viszonytól függetlenül mindenkit, aki távfűtött lakásban él, kedvezményezettnek lehet tekinteni, ami megint nem illik bele abba a két gazdasági programba, amiről tárgyalunk az Országgyűlésben. A Fidesz programját pedig nem látjuk, hogy miért akarja kiterjeszteni a kedvezményrendszert mindenkire, jövedelmi helyzettől függetlenül.
Összességében tehát nagyon sok érvünk van arra, hogy miért nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Kérem, hogy a bizottság ne vegye tárgysorozatba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem államtitkár urat, aki minden téma tudósa, válaszoljon arra a kérdésre, hogy a kormány milyen intézkedést kíván foganatosítani a tekintetben, hogy ne váljanak le a távfűtési rendszerről tömegesen a lakóközösségek. Mert én még nem hallottam ezt az indítványát. A László Tamás által jegyzett javaslat ezt célozza, ennek egyfajta ösztönzésbeli feltételeit teremti meg, ezen túlmenően pedig ajánlom figyelmébe az Európai Unió számos országát, Olaszországtól Csehországig, ahol különböző áfakulcsok vannak a távfűtésre és a gázra. Tömegével van ilyen, legalább annyi, mint ennek az ellentettje. Folyamatosan ezzel takarózni, úgy gondolom, szakmailag nem megfelelő.
Hogy a szociális helyzetet hogyan lehetne figyelembe venni? Ez egy olcsó és jól célzott lépés. Mondjon jobbat, ami célzottabb és olcsóbb, nem igényel adminisztrációt, és a szociális célzottsága jobb. Ha nem tud mondani, bár önök kormányoznak, akkor el kéne fogadni talán mások javaslatait is. Az pedig, hogy állandóan a költségvetési egyenleggel takaróznak, elfogadhatatlan. Nagyon sok szempont van ezen kívül is. Ez 2006-tól kezdődött, 2006-ig minden évben, az SZDSZ-szel közösen mindent a hiány ellenében tettek, mindent felrúgtak, amit ő maguk mondtak. Azóta pedig mint a szentségre, úgy tekintenek a költségvetési hiányra. Addig abszolút nem számított, minden évben minden vállalásukat minden alkalommal felrúgták, most meg úgy tesznek, mintha a magyar társadalom csak a költségvetési hiányból állna, semmi másból. Ez egy nagyon korlátolt, szakmailag is egydimenziós gondolkodásra vall. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Tibor képviselő úré a szó.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Úr! Ha tud mondani garanciát arra vonatkozóan, hogy az áfacsökkentés valóban el is jut a fogyasztóhoz, nem a termelő, illetve a szolgáltató osztozik ezeken a bevételi többleteken vagy megtakarításokon, akkor el lehetne gondolkodni ezen a javaslaton. De mint tapasztaltuk már korábban, amikor a 25 százalékról 20 százalékra csökkentette annak idején, ugyanilyen megfontolásból a Gyurcsány-kormány az áfát, kiderült, hogy a termelők és a szolgáltatók az áfacsökkentés jelentős részét lenyelték. Most sincs semmiféle garancia arra, hogy ez eljut a fogyasztókhoz. Ez egy illúziókeltés, hogy ha csökkentjük az áfát, akkor a távhő ára is automatikusan ugyanilyen mértékben csökkenni fog, amikor láthattuk, hogy ennek árát a kőolaj világpiaci árának mozgása befolyásolta és szabályozta jelentősen. (Mádi László elhagyja az üléstermet.)
Úgy gondolom, hogy mindezekre tekintettel nagy kockázatot vállal az, aki egy ilyen döntést felvállal. Már csak azért is, mert bár amit emlegetett Mádi képviselő úr, hogy annak idején folyamatosan figyelmeztette a Fidesz az MSZP kormányát, hogy a költségvetési hiányra mennyire oda kell figyelni, törekedni kell arra, hogy az egyensúly megmaradjon, most sorozatban látunk olyan javaslatokat, és mondja is Mádi képviselő úr, hogy erre nem is kell odafigyelni, sokkal fontosabb az, hogy úgymond a fogyasztók terheit csökkenteni lehessen. Sajnálatos módon az ilyen változtatásokat nem lehet követni, hogy egyszer így beszélnek, egyszer úgy, ugyanabban a szakmai kérdésben egyszer ez a vélemény, majd később éppen az ellenkezője fogalmazódik meg. Ezért fenntartással fogadjuk ezt javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel, vélemény? Molnár Oszkár képviselő úr!
MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon meglepett Kovács képviselő úr véleménye, miszerint csak amiatt nem lehet elgondolkodni ezen a javaslaton, mert nem biztos az, hogy az áfacsökkentés elér a fogyasztókhoz. Ha valamilyen nyomós, komoly, szakmailag alátámasztott érvvel tud a szocialista frakció ezzel ellentétben előállni, akkor az elfogadható, de ez, ne haragudjon képviselő úr, nem érv. Önök vannak kormányon, önök tudják szabályozni a folyamatokat, és az önök feladata mint kormányzó pártnak, hogy amennyiben a parlament elfogadná ezt a törvényjavaslatot, az áfacsökkentést, az ténylegesen a címzetthez, a fogyasztóhoz el is juthasson. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekünk régen azt mondták, hogy azért alakultak ki ezek a fűtési rendszerek, mert így hatékonyabbak és a lakókörnyezetet kevésbé terhelik. Megjegyzem, időnként műszakilag nyilván egyszerűbb volt. Jól tudjuk, hogy ez az érv ma már nem igaz, látjuk, hogy ma hatékonyabban lehet helyi fűtéssel vagy melegvízellátással energiát előállítani.
Az előbbi vitára utalva, az 5 százalékból egyébként 1,7 százalék jutott el a fogyasztókhoz, amikor az áfacsökkentés megvalósult, de inkább szakmai érvet mondanék e helyett. Nem hinném, hogy ösztönöznünk kellene a gázfogyasztást, ami kifogyóban van a Földön. Ha olcsóbbá tesszük, akkor nem takarékosságra ösztönzünk. A másik érvem, hogy nem igazságos egy ilyen rendszer, mivel mindenki igénybe veheti. Ha arról beszélünk, hogy sok szegény lakik ezekben a panellakásokban, azzal egyetértünk, hogy rájuk férne a segítség, de nem ezen a módon. A kormány ennél tovább ment, és egészen más programot indított. Mint tudják, sok éve létezik a panelszigetelési program, most van a mérési program és a műszaki feltételek korszerűsítése. Ezekkel a módszerekkel ugyanúgy spórolunk gázszámlát azoknál, akiknek ezt szántuk, egyben csökkentjük az energiahordozók felhasználását. Ha csökkentjük a távhő áfáját, azzal még nem fog csökkenni a nem szigetelt, nem megfelelő paraméterrel rendelkező házak energiafogyasztása, energiapocsékolása.
A kormány több tízmilliárdot áldozott már az elmúlt időszakban is erre, és ezek a programok hosszú távúak. Hadd mondjak erre egy jó példát. Nálunk, Székesfehérvárott 21 ezer panellakás van. Warvasovszky képviselő úrral végigjártuk az összes lakótelepet, és személyesen rábeszéltük az ott lakókat, hogy lépjenek be ebbe a programba. Azóta 18 ezer lakás szigetelése megtörtént. Ennek eredménye, úgy, hogy a műszaki paraméterekben nem tudtunk előre lépni, a mérhetőségben és a korszerű technika bevezetésében, hogy a város egy évben, 2006-ban még 1,1 millió gigajoule energiát fogyasztott, visszament 880 ezer gigajoule-re. Azt gondolom, ez egy előremutató lépés, ugyanúgy csökkenti a számlát, de nem használunk el több energiahordozót. A gáz ára a világpiacon most április 1-jétől éppen csökkenni fog, és a kőolajárhoz köti a gáz támogatását, ezt fogja magával hozni.
Meggyőződésem, hogy amikor a világgazdaság egy picit magára talál, de mert minden fosszilis energiahordozó kifogyóban van, ezek sosem lesznek olcsóbbak, akkor részben ez az út, hogy korszerűsítsünk, szigeteljünk, és így fogyasszunk kevesebbet, részben az az út, hogy az alternatív energiaforrásokat segítsük különböző támogatási formákkal elterjeszteni. Ezért nem támogatjuk képviselő úr egyébként szimpatikus módosító javaslatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. A kormány részéről reagálás? Igen.
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Sajnálatos, hogy Mádi képviselő úr addig őrizte meg az érdeklődését, amíg elmondta a mondanivalóját, feltette a kérdését, utána eltávozott. Ez nagy felelősségről tesz tanúbizonyságot. Engedje meg elnök úr, hogy ezt megjegyezzem. Az áfacsökkentés a távfűtés esetében biztosan nem akadályozza meg azt, hogy adott esetben tömegesen leváljanak lakótömbök a hálózatról. Nem is értem, milyen összefüggést vél felfedezni Mádi képviselő úr ezzel kapcsolatban. Egyébként pedig éppen az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem lehet megakadályozni azt, hogy ha a lakóközösségek le akarnak válni a rendszerről, akkor azt megtegyék. Az, hogy más országokban van kedvezményes áfakulcs, egy folyamat eredményeként detektálható, de ezt a folyamatot nekünk is be kell járni. Én is azt mondtam, hogy lehetséges, de akkor végig kell vinni a bizottságnál ezt a folyamatot, amit a közös szabályozás előír.
Ami pedig az elején tett pikírt megjegyzését illeti Mádi képviselő úrnak, csak a jegyzőkönyv kedvéért: amikor politikai természetű vita folyik a költségvetési bizottságban, különösen a jelenlegi politikai miliőben, és az eddigi tapasztalatokra is alapozva, amikor bizony előfordult az, hogy köztisztviselő méltatlan támadásnak volt kitéve, különösen indokolt, hogy ebben a politikai vitában államtitkár vegyen részt és mentesítse a köztisztviselői kart ettől.
ELNÖK: Az ülés vezetését bízza rám, államtitkár úr. Örülök, hogy államtitkári szinten képviseli ezentúl Pénzügyminisztériumot, mert a jelen lévő főosztályvezetők nem tudtak választ adni bizonyos, kormányzati előterjesztéseket érintő kérdésekre. Az előterjesztőé a válaszadás lehetősége.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót. Kovács Tibor képviselő úr mondandójával kezdeném. Azt mondta, hogy illúziókeltés ez a javaslat. Úgy gondolom, ez reménykeltés, és ez sokkal fontosabb a lakótelepen élő 645 ezer család, mintegy 2 millió ember számára, akik valóban olyan helyzetben kerültek, amit nem ők választottak, és nem tudnak mit kezdeni azzal a nagyon nehéz helyzettel, amikor a rezsiköltségeik már a családi bevételeknek olykor a 60-70 százalékát is kiteszik. Úgy gondolom, hogy itt valóban olyan szociális feszültség van, ami miatt egy rendkívül gyors, azonnali beavatkozásra van szükség. Biztos vagyok benne, hogy ezt az áfacsökkentés generálisan meg tudja oldani.
Molnár Albert képviselő úr jelezte, hogy itt nagyon jelentős kormányzati program folyik. Ez a kormányzati program úgy néz ki, hogy 2007-ben, amikor a legnagyobb távhődíjemelés történt, 50 százalékos, nem volt pályázati kiírás. A 2008-as pályázati kiírás januárban született meg, a pályázatok elbírálása, mintegy 2000 pályázaté a mai napig nem történt meg, az új pályázat kiírására pedig csak 2009-ben kerül sor. Az Ökoprogramra pedig nem pályáztak annyian, amennyit a kormányzat várt. A tízmilliárd forintos évenkénti összeg is rendkívüli csekély. Azt látjuk, hogy 2003-ban az akkori kormánybiztos, ma Nyíregyháza polgármestere, Csabai Lászlóné azt mondta, hogy itt évi 100-110 milliárd forintra lenne szükség, hogy megfelelő ütemben folyjék a panelépületek energiatudatos felújítása. Ehhez képest a kormányzat egészen minimális összegeket fordít erre. Sőt, az hangzott el egy két héttel ezelőtti konferencián Csider László főosztályvezető úr szájából, hogy 2012-re tolják ki a pályázati pénzek kifizetését. Vagyis ez azt jelenti, hogy azoknak, akik részt vesznek ezekben a pályázatokban, több évre meg kell előlegezni a programban való részvétel hozzájárulását, ráadásul az állami támogatás összegét is. Tehát úgy látom, hogy a kormányzat késlekedése, lassúsága, rossz döntései miatt rendkívüli mértékben romlik, fokozatosan romlik a helyzet.
Úgy gondolom, hogy ugyan a kormán összeomlott, de ettől a parlament még működhetne, két millió ember képviseletét el tudnánk látni, és ebben az ügyben talán össze kellene fogni. Higgyék el, itt valóban azonnali, gyors és érdemi beavatkozásra van szükség. Ezt a távfűtés áfájának 20-ról 5 százalékra való csökkentése biztosítani tudja. Ezért kérem, szavazzák meg az általános vitára bocsátást. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazunk. Aki a T/9225. szám alatti törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét elfogadja, kérem, jelezze! (Szavazás) Hat. Tartózkodott? Ilyen nem volt. Ellene? Tizenhat. Nem kapta meg a többséget.
Következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9228. számon. Hirt Ferenc Fidesz- és Soltész Miklós KDNP-képviselő önálló indítványa. Köszöntöm Hirt Ferenc képviselő urat. Megadom a szót a képviselő úrnak szóbeli kiegészítésre.
Hirt Ferenc szóbeli kiegészítése
HIRT FERENC (Fidesz), előterjesztő: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt heti bizottsági ülésen 14-14 arányban sajnos nem vették tárgysorozatba ezt az indítványomat. Akkor nem tudtam jelen lenni, és most néhány szóval szeretném megindokolni, hogy ez miért fontos. Arról van szó, hogy az öt nagy fogyatékosügyi civil szervezetnek a 2009. évi költségvetési támogatását az inflációval szeretnénk növelni a parlamenten keresztül. Nem arról van szó, hogy nem kapták meg a támogatási összeget, hanem 2003 óta nem nagyon kaptak emelést. Például a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2003-hoz képest 1 százalékkal kap többet 2009-ben. Ez önmagában nem lenne nagy probléma, ha arra adnának támogatást, hogy az épületeiket kifűtsék, világítsanak, de ők nem erre hivatottak. Ők arra hivatottak, hogy nagyon fontos terheket vesznek le az állam válláról. Meggyőződésem, hogy az állam nem tudja semmilyen formában ezeket a feladatokat végrehajtani. Például a vakok vakvezető kutyákat képeznek ki, hangoskönyvtárat üzemeltetnek, és most már ezek a tevékenységek kerültek veszélybe. Gondolom, egyikünk sem akarja a vakokat átkísérni a zebrán, vagy elkísérni a közértbe. Ezek fontos feladatok.
Tudom, a javaslatban benne van a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is, és az előző heti indítványhoz képest felsoroljuk már a szervátültetetteket is. Néhány tízmillió forintról van szó. Hogy honnan kellene ezt az összeget átcsoportosítani? A kormányzati kommunikációból. Tudom, erre sokan harapnak, de azt gondolom, olyan sok százmillió forint mellett néhány tízmillió forint erre igazán jól jöhet, a rászorultak ezt bőven megköszönnék, a kormányoldalnak is, nekünk is. Ezért kérem, vegyék tárgysorozatba ezt az indítványt. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja?
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Úr! A kormánynak változatlanul az az álláspontja, értve mindazt, amit képviselő úr mondott és átérezve a civil szervezetek problémáit, hogy nem támogatja a javaslatot. Szeretném több szempontból megvilágítani, hogy miért nem változott az álláspontunk. Egyrészt az a forrás, amit megjelölnek, két alkalommal is szűkítette a kormányzat saját hatáskörében. Az az összeg gyakorlatilag nem áll rendelkezésre olyan mértékben, ahogy azt a költségvetési törvény tartalmazza.
A 2009-es költségvetés átalakításánál a nemzeti civil alapprogram eredeti előirányzata, amiben megállapodtunk a civilekkel, nem sérült. Ott egy jelentős emelést hajtottunk végre a korábbi szűkítés után, ha jól emlékszem, most 47,7 milliárd forintban rögzítette a költségvetési törvény ezt az előirányzatot. Ebből az alapprogramból többen is hozzá tudnak jutni támogatáshoz. Nyilvánvalóan abban nincs vitánk, hogy ezen civil szervezetek működése a társadalom szempontjából fontos. Egyik oldalon ez jelenik meg, a másik oldalon pedig 2009-re vonatkozóan már az eredeti költségvetési törvény is jelentős, a tervhez képesti szigorítást tartalmaz a kiadási oldalon. Ehhez képest egy 230 milliárd forintos döntést meghozott a kormány, és ha jól értettem a tegnapi vitát az Országgyűlésben és azokat a folyamatokat, amelyeket most kívülről lehet tapasztalni, még nem vagyunk a folyamat végén.
Ennek ellenére azt kell mondjam, mi megnéztük képviselő úrék javaslatát, hogy melyek azok az érintett szervezetek, amelyek esetében javaslatot tettek a költségvetési támogatás növelésére. 2008-as szinten javasoljuk finanszírozni 2009-ben is ezeket a szervezeteket, ellentétben más intézményekkel, ahol csökkenést kellett tapasztalni. Ezen összefüggéseket is figyelembe véve nem tudok mást mondani, minthogy a költségvetési törvény módosítását nem tartjuk indokolt vagy inkább lehetségesnek, értve mindazt, amit képviselő úr elmondott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát nem. Kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. A Fidesz részéről támogatjuk a javaslatot, mert valóban nemcsak a 2008-as évhez kell hasonlítani a helyzetet, hanem az azt megelőző ötéves időszakhoz. Másrészt valóban ezek a szervezetek azok, amelyek az államhoz képest sokkal hatékonyabban, alacsonyabb költségszinten képesek szolgáltatást nyújtani. Az nem lehetséges, hogy az államnak nincs pénze ilyen típusú intézmények fenntartására, működtetésére, akkor civil kezdeményezésekhez nem adja meg a támogatást egy színvonalasabb és rugalmasabb ellátáshoz. Ezért kérjük, hogy fontolják meg képviselőtársaink, ha más forrásra van javaslatuk. A tartalékot is szívesen javasolnám, de az a kormány saját hatáskörébe tartozik, a kormány maga kezdeményezheti annak felhasználását, de ilyen javaslatot sajnálatosan nem hallottunk, mert az előterjesztő ezt is elfogadná.
További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megadom a szót Hirt Ferenc képviselő úrnak.
HIRT FERENC (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden: államtitkár úr, néhány tízmillió forintról van szó. Hangsúlyoztam, hogy nem alapvetően 2008-ról vagy 2009-re nem kapták meg ezek a szervezetek a kellő támogatást, hanem 2003 óta. Az eltelt öt évben 1 százalék emelést kaptak. Szerintem ezt mindenki érti. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik a T/9228. szám alatt benyújtott képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodott? Tizennégy. Ellene? Nem volt ilyen, de nem kapta meg a többséget. Köszönöm szépen az előterjesztő, illetve a kormány képviselőjének közreműködését.
Következik a 2. napirendi pont, az a) pontban az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló J/8670. szám alatt, a b) pontban az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szól beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/9207. szám alatt, a kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm az ORTT részéről megjelenteket. Kérdezem, hogy kívánnak-e szóbeli kiegészítéssel élni. Igen, megadom a szót.
Gyuricza Péter szóbeli kiegészítése
GYURICZA PÉTER (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen. Gyuricza Péternek hívnak. Majtényi László elnök úr üdvözletét szeretném átadni, hivatalos külföldi útja miatt nem tudja most itt a testületet képviselni, ezért velem kell beérniük. Úgy gondolom, a költségvetési bizottságnak az ORTT működésével körülbelül 2-2,5 hónap múlva nagyon részletekbe menően lesz módja megismerkedni, amikor a zárszámadást fogja tárgyalni. A házi feladatom, illetve a bizottság feladata is az most, hogy a 2008. évi tevékenységünkről általánosan mondjunk véleményt.
Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy 2008-ban az ORTT szinte új testületként működik. Az Országgyűlés szavazása után új elnök került a testület élére, és új tagokat delegáltak, közöttük engem is. De az élet úgy változik, hogy éppen egy héttel ezelőtt az MDF delegált tagjától megváltunk, tehát a változások bennünket sem hagynak érintetlenül. Az elmúlt évvel kapcsolatban talán a legfontosabbnak az ORTT és a nyilvánosság viszonyának változását tartom, ezen belül azt szeretném kiemelni, hogy az ORTT-t nagyon sokszor érte olyan vád, hogy elefántcsonttoronyban ül, nem megközelíthető, nem lehet tudni, hogy ott milyen alkuk, milyen döntések és hogyan születnek. Egy kicsit emiatt, önmagunk védelmében 2008 novemberétől szó szerinti jegyzőkönyv készül a testületi ülésekről, az olvasható a testület honlapján. Ilyen értelemben a transzparencia lényegesen javult az ORTT vonatkozásában.
A legfontosabb feladatunk tavaly is az volt, hogy a médiarendszert, egyrészt, mert hierarchikusan építkező, másrészt, mert duálisan alakult ki, fenntartsuk, megerősítsük. Erre különböző pályázatokkal is volt módunk. A támogatási stratégiával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az elmúlt év utolsó hónapjaiban az ORTT-re vonatkozó új támogatási stratégiáról kezdtünk el gondolkodni, amit ezekben a hetekben fogunk elfogadni. Ez a médiatörvény szűkebb értelmezését állítaná a középpontba. Úgy gondoljuk, hogy inkább a rádiók és televíziók, működésére, fennmaradására kellene a figyelmünket fordítani, és a pénzeszközeinkből a kultúra tágabban értelmezett területeire a jövőben valamivel kevesebb erőforrást fogunk tudni biztosítani.
Természetesen az ORTT-n belül is folynak különböző szakmai, szakmapolitikai viták, van azonban olyan kérdés, amiben szinte teljes az egyetértés. Ilyen például a gyermekek, a kiskorúak védelmében való fokozott fellépés, a rájuk való figyelem. Külön vizsgálatokat rendeltünk el például a hétvégi televíziós gyermekműsorsávok elemzésére. Egy másik kezdeményezés, amivel önök is találkozhattak, és elemzők szerint komoly sikert értünk el vele, ez a bizonyos "ne a televízió nevelje fel a gyermeket" kampány, amiben a gyermekkorúakat leginkább fenyegető három veszélyre próbáltuk felhívni a figyelmet, az erőszak, a szexualitás és a szorongás, a félelem okozta veszélyekre. A beszámolóban szeretném még eredeti elemként kiemelni, hogy a televízió kiegészítő szolgáltatásával kapcsolatban, ami a képernyő alján sms-csíkként híresült el, nagyon komoly elemzés folyt az ORTT-n belül.
Kifelé is próbálunk nyitni, egy közép-európai együttműködés körvonalai látszanak megvalósulni. Decemberben a román médiahatósággal kötöttünk együttműködési megállapodást, januárban a szlovák médiahatóságnál tettünk hasonló tartalmú előkészítő látogatást, és a tavasz folyamán a cseh médiahatósággal is szándékozunk ezt az együttműködést megkötni. Ennek alapvető célja és feladat vagy oka, ami ezt indokolttá teszi, hogy ma már olyan határokon átnyúló televíziózást tapasztalhatunk, hogy ha a képernyőt nézzük, amire a magyar médiahatóságnak esetleg nincs befolyása, hiszen néhány műsorszolgáltató különböző megfontolásokból vagy Prágába, vagy Bukarestbe helyezte át telephelyét. Ezek az együttműködések segíthetnek abban, hogy a különböző törvénysértéseket, visszás jelenségeket együtt próbáljuk kezelni.
A parlament kulturális bizottsága néhány nappal ezelőtt az ORTT 2008. évi beszámolóját általános vitára alkalmasnak tartotta, elfogadását 10 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett erősítette meg. A költségvetési bizottságnak is az az alapvető feladata, hogy ítélje meg, általános vitára alkalmas-e a beszámolónk. Amennyiben így ítélik meg, kérem, hogy ezt szavazatukkal is fejezzék ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, javaslom, hogy együttesen szavazzunk a beszámolóról és az országgyűlési határozati javaslatról, és a bizottság véleményét írásban közöljük a Házzal. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. A bizottság tehát egyhangúlag elfogadta az általános vitára való alkalmasságot. Köszönjük szépen. Az ORTT-nek pedig jó munkát kívánunk.
Következik a 3. napirendi pontunk a teljes hiteldíj mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozás előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat H/8877. szám alatt. Ez dr. Juhászné Lévai Katalin MSZP-s képviselő és társai önálló indítványa. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztők részéről Halmai Gáborné képviselő asszonyt, illetve a kormány nevében ismét államtitkár urat.
Kaptunk egy kiegészítő ajánlást, illetve egy bizottsági módosító javaslattervezetet. Először nézzük a kiegészítő ajánlást, dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi módosító javaslatát. Az előterjesztő álláspontja?
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP), előterjesztő: Jó napot kívánok. Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja?
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány a b) pontot tudná támogatni, de a c) pontot semmiképpen. Megmondjuk őszintén, nem is nagyon tudtuk értelmezni ezt a kezdeményezést, úgyhogy összességében nem tudjuk támogatni. Viszont a bizottsági módosító javaslatot tudja támogatni a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az a kérdésem, hogy ha a c) pontot nem támogatja a kormányzat, mivel a múltkor az államtitkár úr az európai uniós szabályokra hivatkozott, ez korlátokat jelent-e, mégis csak megoldható ez a kérdés. Nem értem pontosan, hiszen ez vita tárgya volt a múltkor. Kékesi Tibor kért szót, megadom.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Nem szeretném megválaszolni elnök úr kérdését, csak gondolom, abból van bizonyos zavar, hogy a megfogalmazás nem teljesen pontos. Nyilván nincs még olyan szabályozás, amire esetleg jóváhagyást kéne kérni az Uniótól. A javaslatnak éppen az a célja, hogy történjen olyan kezdeményezés, hogy európai uniós szintű szabályozás legyen ezen a területen. A javaslatnak ezt a hibáját a záróvitában lehet javítani. Köszönöm, elnök úr, a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr kérdésére Kékesi képviselő úr igazából válaszolt. Azt mondtam el a vitában is, hogy jelen pillanatban az Európai Unió irányelvével összhangban van a magyar szabályozási rendszer. Az irányelv módosításra kerül, de ez érdemben nem fogja érintetni a THM-et. Őszre pedig azokat a finomságokat is, amiket az új irányelv szerint át kell vezetnünk a törvényen, meg fogjuk tenni, de az sem érinti a THM-et. Más dolog adott esetben egy szabályrendszer vagy irányelv-korrekció kezdeményezésével megjelenni az Európai Uniónál, és más valaminek a jóváhagyását kérni. Most a módosító javaslatban valaminek a jóváhagyását kérnénk, amit Kékesi képviselő úr elmondott, egyfajta kezdeményezésre irányul az Európai Uniónál. Így érthető, hogy miért nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő kíván-e reagálni? (Jelzésre.) Nem. Akkor szavazunk a kiegészítő ajánlásról. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ellene? Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát támogatta a javaslatot.
A bizottság kezdeményezi egy módosító javaslat benyújtását. Kékesi Tibor fogja indokolni. Halljuk, hogy miért kellene ezt is támogatnunk!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Ha már ilyen kedvesen kér elnök úr, a kormány által elmondottak tükrében mindenképpen mérlegelni kell, hogy a most megléphető és a középtávon kezdeményezhető szempontok összeegyeztetése hogyan lehetséges. Ehhez szükséges, hogy a parlament asztalán ott legyen az a javaslat is, amit a kormány megvalósíthatónak lát. A bizottsági módosító indítvány ezt tartalmazza, nyilván majd a képviselők a plenáris ülésen el tudják dönteni, hogy most csak rövid távú vagy középtávú felhatalmazást vagy feladatot akarnak adni a felvetett, nagyon valós problémák megoldása érdekében. Ezért értelemszerűen támogatjuk ezt a javaslatot, hiszen a semminél még a kevés is jobb. Az előző szavazásunk azt jelezte, hogy a hosszabb távú megoldásban is érdekelt a szocialista képviselőcsoport. Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Az előterjesztőt kérdezem.
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm, csak megerősíteném azt, amit Kékesi Tibor képviselő úr mondott, az eredeti szándék is az volt, hogy ezekre a problémákra azonnali válaszokat és részben hosszú távra is előretekintve további válaszokat találjunk. Erre szeretnénk a kormányt rábírni. Összességében sok elemét támogatjuk, a határidőnél a legkésőbbit tudom értelmezni, azt szeretném kérni, hogy ez a lehető leghamarabb történjen meg. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselőtársaimnak van-e még kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, hogy aki támogatja a módosító javaslat benyújtását, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. Ezt is egyhangúlag támogatta a bizottság. Köszönöm szépen az előterjesztő, illetve a kormány képviselőjének részvételét.
Ezzel a mai napirendünk végére értünk. Várhatóan a jövő héten hétfőn akkor kell tárgyalnunk, ha a gazdasági bizottság benyújt még az imént tárgyalt országgyűlési határozati javaslathoz módosító javaslatot. A továbbiakat később meglátjuk, mert ma nincs semmi, amit tárgyalnunk kellene. Köszönöm szépen. Ezzel a mai bizottsági ülésünket befejeztük.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 28 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit