KPSZB/16/2009.
KPSZB/134/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. április 29-én, szerdán 11 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kósa Lajos szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, vélemények *
Kósa Lajos reflexiója *
A kormány képviselőjén reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kósa Lajos szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, vélemények *
Kósa Lajos válasza *
A kormány képviselőjének válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról szóló, valamint a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Dr. Vidorné dr. Szabó György szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, kérdések *
A kormány képviselőjének reflexiója *
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A bizottság által benyújtandó javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Horn Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Molnár László (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Ágh Péter (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Balla György (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Molnár Oszkár (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Kósa Lajos (Fidesz), előterjesztő
Dr. Farkas Zoltán, a Pénzügyminisztérium vezető tanácsosa
Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), előterjesztő
Kisgyörgyné Cziráki Andrea, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Burik Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Asztalosné Zupcsán Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja 11 óra 06 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, megkezdjük a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság mára meghirdetett ülését.
A napirendi javaslat hat pontban van összefoglalva, az új változat szerint fogunk szavazni, ami mindenki előtt ott van kinyomtatott formában is. Ehhez kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor javaslom, hogy a napirend elfogadásáról szavazzunk. Aki egyetért vele, az jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. Huszonketten vagyunk jelenleg, tehát huszonkét egyhangú szavazat volt.
Az 1. napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről és az általános vitára való alkalmasságról. Az a) pont az adózás rendjéről szól 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9454. szám alatt. Az előterjesztő Kósa Lajos fideszes és Botka László MSZP-s képviselő. Köszöntöm Kósa Lajos képviselőtársunkat, illetve a Pénzügyminisztérium részéről...
DR. FARKAS ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Farkas Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium vezető tanácsosa.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor először az előterjesztőnek, Kósa Lajosnak adok szót, ha egy mikrofonhoz fárad.
Kósa Lajos szóbeli kiegészítése
KÓSA LAJOS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kormány az élet minden területén szorgalmazta az elektronikus közigazgatás bevezetését, így az önkormányzatok több tucat milliárd forintot pályáztak meg a korábbi időszakban, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokat az állampolgárok elektronikus formában is elérhessék. Ez főleg igaz volt az önkormányzatok bevételét képező önkormányzati adókra, hogy azokat elektronikus úton is be lehessen vallani. Miután az egész program véget ért, és az ország erre elköltött úgy 40 milliárd forintot, most, számunkra nem teljesen érthető módon, az adózás rendjéről szóló törvény megváltoztatta az eddigi szabályt, amely szerint mindent be lehet elektronikus úton vallani, csak az önkormányzati adót nem.
Szerintünk ez teljesen értelmetlen, így arra kérnénk nagy tisztelettel a bizottságot, hogy ezt korrigáljuk. Ha már a kormány hivatalos programjában az elektronikus közigazgatás mellett áll ki, és erre elköltöttünk egy csomó pénzt, és az önkormányzatoknál megvan a rendszer az elektronikus adóbevallásra, akkor érthetetlen az a jogi szabályozás, hogy mindent be lehet elektronikus úton vallani, csak a helyi adót nem. Kérem a bizottságot, hogy a módosítást támogassa. Az előterjesztő Botka Lászlóval együtt jómagam vagyok. Ehhez tudni kell, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének választmánya döntött arról, hogy ezt a módosítást nyújtsuk be. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány véleménye?
DR. FARKAS ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az indítványt nem támogatjuk. (Babák Mihály: Miért?) Két okból. Az egyik, hogy az adózás rendjéről szóló törvény jelenleg hatályos szabályai sem zárják ki az önkormányzati adóhatóságok az elektronikus ügyintézés lehetőségéből. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó főszabály, amelyet az Art. 5. § (3) bekezdése fogalmaz meg, úgy rendelkezik, hogy elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha külön jogszabály ezt az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ilyen külön jogszabály az önkormányzatok esetében az önkormányzati rendelet. Tehát, ha az önkormányzati rendelet lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, akkor ennek az önkormányzati adóhatóság vonatkozásában nincs akadálya.
A 175. § (2) bekezdése, amire az indítvány vonatkozik, három ügycsoportot tárgyal mindösszesen, a bevallást, a bejelentést és az adatszolgáltatást. Azt mondja ki, hogy a bevallás, bejelentés és adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető. Ez pedig azt jelenti, hogy erre vonatkozó külön jogszabályi felhatalmazás vagy rendelkezés nélkül is, közvetlenül az adózás rendjéről szóló törvény alapján teljesíthető. Másképpen fogalmazva ez egy kötelezettséget rögzít valamennyi adóhatóság felé, hogy a bevallást, bejelentést és adatszolgáltatást elektronikus úton is fogadniuk kell, még akkor is, ha erről külön jogszabály nem rendelkezik.
Ebbe a körbe az önkormányzati adóhatóságokat nem lehetett belevonni, ezt a kötelezettséget nem lehet rájuk kiterjeszteni, hiszen nem minden önkormányzati adóhatóság rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges tárgyi, technikai és elsősorban anyagi feltételekkel. Éppen ezért ez alól a szabály alól kivételt képeznek az önkormányzati adóhatóságok, amelyek továbbra is a főszabály alá tartoznak. Tehát, ha az önkormányzati rendelet úgy rendelkezik, hogy elektronikus ügyintézésre van lehetőség, akkor az önkormányzati adóhatóság esetében sincs akadálya az elektronikus ügyintézésnek. A 175. § (2) bekezdése tehát nem zárja ki az elektronikus ügyintézés lehetőségéből az önkormányzatokat, csak nem teszi számukra kötelezővé a három ügycsoportban sem.
A másik ok, amiért nem támogatjuk ezt az indítványt, hogy az Országgyűlés által T/9354. számon tárgysorozatba vett törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosításával összefüggő egyéb módosításokat tartalmaz. Ennek a törvényjavaslatnak a 285. §-a az Art. 175. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot tartalmaz. Ezzel nyilvánvalóan nem egyeztethető össze az ugyanezen szakasz módosítására vonatkozó indítvány. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői kérdések, észrevételek? Igen, Végh Tibor képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a kormányzat képviselőjének pontos megfogalmazását, valóban erről van szó. Nyilván egyfajta félreértés van ebben az esetben. Ahogy mi megítéltük, a lehetőség nem kötelezettséget jelent, tehát amelyik önkormányzat ezt képes és kívánja teljesíteni, például Szeged, Debrecen, Pécs, akkor ezt meg tudja tenni. Ha azt mondja az önkormányzat a rendeletében, hogy az ilyen típusú ügyeket elektronikusan is tudja intézni, be tudja fogadni, akkor ezt tegye meg. De például Surd vagy Galambok számára, hogy két kis falut mondjak, ez ne legyen kötelező.
A másik, ami kikerül a szabályozásból, a gépi adathordozón történő bevallás. Aki gépi adathordozókkal foglalkozott az elmúlt években, ma már tudja, hogy floppyval csak a retro számítógépeken lehet találkozni. Egy ideig ez gyakorlat volt az APEH-nél, de most már, az internet korában teljesen feleslegessé vált. Amiatt sem támogatnánk ezt az indítványt, mert a Ket.-et megnyitotta az Országgyűlés, a módosítást tárgysorozatba vette, és ha jól értelmezzük, onnan eleve kikerül ez a jogszabályhely. Szerintem a nyitott kapu döngetésén túl vagyunk, a kapu nyitva van, minden önkormányzat úgy rendelkezik saját sorsáról, ahogy képességei bírják. Ezért nem tartjuk támogatásra alkalmasnak ezt az előterjesztést. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) A képviselők részéről nincs. Akkor Kósa Lajos képviselő úré a szó.
KÓSA LAJOS (Fidesz), előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Mi is elemeztük ezt a helyzetet, de az a probléma, hogy ez a jogszabályhely, amire hivatkozunk, értelmezési zavart okoz. Az a helyzet állt elő, hogy több önkormányzat rendeletét, amiben megpróbálják elektronikus adóbevallásra kötelezni az adózókat, az államigazgatási hivatal saját jogon megtámadta, mondván, hogy ellentmondanak a törvénynek. A helyzet az, hogy nem tudjuk befolyásolni az államigazgatási hivatalok jogértelmezését, viszont azt látjuk, hogy ha az a jogértelmezés lenne általános, amit a kormány kifejt, akkor erre nyilván nem kerülhetett volna sor. Mi is kifejtettük a különböző eljárások kapcsán az értelmezésünket, hiszen voltak kifogások az önkormányzatok közgyűlésén az adórendelettel kapcsolatban, és kifejezetten ezekre a paragrafusokra hivatkozva mondta azt az államigazgatási hivatal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Ezért gondoltuk, hogy ha ez a jogértelmezés ilyen széles körű lehet, egyszerűbb lenne, ha ezt egyértelműsítenénk, és ezt a kivételt kivennénk a szabályozásból. Mert most a kormány így értelmezi, a kormány alá tartozó államigazgatási hivatalok pedig egészen másképp értelmezik ennek a jogszabályhelynek az érvényességét. Köszönöm szépen.
A kormány képviselőjén reflexiója
ELNÖK: A kormány részéről?
DR. FARKAS ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Csak még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a szabály hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslat már a parlament előtt van, az Országgyűlés tárgysorozatba is vette.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: További képviselő kérdés, észrevétel van-e ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazhatunk-e? (Jelzésre.) Igen.
Először a tárgysorozatba-vételről kérem, hogy szavazzunk. Aki egyetért a T/9454. szám alatt benyújtott törvénymódosítás tárgysorozatba-vételével, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenöt. Aki nem? Tizennégy.
Az általános vitára való alkalmasságról is kérem, hogy foglaljunk állást. Aki támogatja? (Szavazás) Ez is tizenöt. Ellene? Tizennégy. A többi. A többségi álláspontot Balla György, a kisebbségi véleményt Végh Tibor ismerteti. Köszönjük szépen a kormány képviselőjének közreműködését.
Folytatjuk a b) ponttal, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal, T/9485. szám alatt. Szintén Kósa Lajos önálló indítványa. Köszöntöm a kormány képviselőjét is. Először az előterjesztőnek adok szót.
Kósa Lajos szóbeli kiegészítése
KÓSA LAJOS (Fidesz), előterjesztő: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Bizottság! A státustörvény néhány olyan módosítására teszek javaslatot, ami a mindennapi életben vetődött fel problémaként. Az 1. § azt hivatott korrigálni, hogy a státustörvény nem kezelte azt a helyzetet, amikor egy önkormányzat vagy állam által működtetett költségvetési szervből kiválik egy egység, de nem önálló szervként folytatja munkáját, hanem a feladatköre kerül át egy másik költségvetési szervhez, ahol az alapító okirat módosítása után folytatja munkáját. Az átalakítás során nagyon sok önkormányzat jelezte, hogy ez a értelmezési problémákat vetett fel. A minősítésre jogosult szervezetek - hiszen egy költségvetési intézmény, iskola, szociális intézmény átszervezése, átalakítása, kiválással történő átszervezése során azt rendkívül sok szervezetnek kell véleményezni -, nem tudtak azzal a problémával mit kezdeni, hogy úgy válik ki egy költségvetési szervből egy szervezeti egység, hogy a feladata és az egység is átkerül egy már létező, másik költségvetési szervhez. Ez mindennapos problémát jelent például a kistérségekben, vagy feladatmegosztásnál.
Ezt szeretné az 1. § kezelni. Legyen benne expressis verbis a törvényben, hogy értelmezési probléma ne keletkezzen ebből. Ma az történik, hogy automatikusan átkerül egy másik, már működő költségvetési szervbe, ott azt az utat kell végigjárni, hogy ha kiválik egy részegység, annak megcsinálom az új alapító okiratát mint önálló szervezeti egységét, majd utána egy másikkal összeolvasztom még egy folyamatban. Szeretnénk ezt közvetlenül lehetővé tenni, semmi extra nincs benne.
A 2. § egy kicsit érdekesebb. Ugyanis az a helyzet, hogy ezt a státustörvényt tavaly december 15-én fogadta el a parlament úgy, hogy január 1-jén lép hatályba. Ezt ebben a formában így számtalan önkormányzat nem tudja végrehajtani, főleg azok, amelyek nagyon nagy számú intézményt tartanak fenn, hiszen a törvény végrehajtására való felkészülésre két hét, inkluzív karácsony, teljesen abszurd. Más probléma is van vele, mert a státustörvény bizonyos paragrafusait nem lépteti életbe a törvény, viszont azt mondja, hogy azokat alkalmazni kell. Ez jogelméleti kérdés, hogy hogyan kell azt megoldani, hogy egy törvény valamely paragrafusa nem lép ugyan hatályba, de más helyén azt mondja, hogy aszerint kell eljárni. Úgy látjuk, hogy ezeket a problémákat a hatálybaléptetés módosításával tudnánk kezelni. Szeretném megjegyezni, az élet úgyis azt diktálja, hogy az önkormányzati rendszer a státustörvény maradéktalan végrehajtására legalább egy év alatt tud felkészülni, főleg a mostani költségvetési helyzetben.
A 3. § azt a problémát próbálja kiküszöbölni, hogy a státustörvény ugyanarra a jelenségre vagy tényállásra alkalmazott fogalma eltér az ezt a speciális jelenséget szabályozó ágazati törvény szóhasználatától. Egész egyszerűen a státustörvény konzekvensen átalakításról beszél az oktatási intézmények esetén, miközben az ágazati törvény végig átszervezésről beszél. Szeretnénk, ha a státus törvény vonatkozó részei szinkronban lennének az ágazati törvény szóhasználatával. Ez sem nagy ügy, csak a probléma az, hogy igazából ott feszül az önkormányzati rendszer, hogy a költségvetési finanszírozás közismert problémái miatt rendkívül sok intézményátalakítás történne, így szeretnénk valamelyest segíteni a rendszeren, hogy jobban tudjon alkalmazkodni. Köszönöm szépen. (Varga Mihály megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjének álláspontját kérném, köszöntöm Aradi Zsolt főosztályvezető urat a Pénzügyminisztériumból.
A kormány álláspontjának ismertetése
ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Mi másképp látjuk ezt a dolgot. Miközben őszintén örülünk annak, hogy az önkormányzati terület érvényesíteni akarja az ebben a törvényben foglaltakat, a javaslattal kapcsolatban több kifogás is felmerül.
Az egyik probléma jogi típusú. Az átalakítás fogalmának bevezetése a státustörvénybe azzal a törekvéssel történt, hogy alapvető jogviszonyokat szabályozzunk. Ez benne van az indokolásában is. Ehhez képest az átszervezés, a feladatok más intézményekhez való átszervezése, áttétele nem éri el azt az ingerküszöböt, amit a státustörvényben feltételezve van. Egyrészt az intézményi kör sem ugyanaz, hiszen a közoktatási törvény intézményről beszél, ami sok minden mást is jelent, mint a költségvetési szerv, a státustörvény pedig kizárólag költségvetési szervekről szól. A másik pedig, hogy a státustörvény csak szervezeti intézkedéssel összefüggő eseteket tárgyal, másfajta feladatátadással összefüggő belső szervezeti intézkedéseket nem. Abban az esetben, ha a kiszervezés fogalmát átvennénk, akkor a közoktatási törvény szövegéből kiindulva rengeteg olyan eseményt is át kellene vennie a státustörvénynek, amiről itt nincs szó. Egyébként úgy gondoljuk, hogy a státustörvény szándékoltan befolyásolja más törvények tartalmát, de fordítva nem gondolja azt, hogy át kellene vennie az összes szaktörvény más-más megoldást tartalmazó szövegét.
A másik eset szintén jogi probléma. Nagyon nehéz olyan jogszerű megoldást találni, hogy egy hatályba lépett és hatályosult jogszabály esetében a hatálybalépést későbbre tegyük. Megtörtént eseményekre azt mondani utólag, hogy az nem történt meg, álláspontunk szerint nem lehet megtenni. Hiszen már egy sor átszervezés megtörtént, munkaügyi kérdésekben döntöttek, intézmények születtek, intézmények szűntek meg ennek a jogszabálynak az alapján. Ami a tartalmi részét illeti: ahhoz, hogy egy jogszabályt a valóságban alkalmazzanak, meglegyen a joghatás, hatályba léptetett törvényre van szükség. Ebből a példából is látjuk, ha meg lehetne azt tenni, hogy egy hatályba lépett jogszabályra azt mondjuk, hogy mégsem lépett hatályba, hanem majd később lép hatályba, akkor nyilvánvalóan az történnék, hogy ezt a jogszabályt nem alkalmaznák, és szeptemberben, októberben állna elő az a helyzet, hogy a hátralévő idő kevés.
Tudunk ilyen példákat mondani, fel tudjuk sorolni azokat a törvényeket, amelyeket így hoztak meg, hogy hatályba lépett, de nem kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróságnak is vannak olyan határozatai, amelyek kimondják, hogy mit jelent a felkészülési idő. A felkészülési idő valóban nem volt hosszú, ha a decembert nézzük, de a valóságos alkalmazás május közepe, az első felülvizsgálat időpontja. Tehát öt hónap állt rendelkezésre ahhoz, hogy a felülvizsgálatot elvégezzék, és az is világos, hogy nem kell új döntést hozni. A jogalkalmazónak módja van a status quo-t rögzíteni a megújuló alapító okiratokban. Az új intézményekre lépett hatályba valójában a törvény január 1-jén, ahhoz képest a különféle belső határidők öt hónappal későbbi időpontokat határoznak meg, sőt, vannak olyan időpontok, amelyek hároméves átmeneti időt adnak. A mostani feladat, ami valóban sürgős, semmi más, mint a költségvetési szerveknek, illetve gazdasági társaságoknak a beazonosítása abból a szempontból, hogy a törvény kategóriáinak megfeleljenek, pontosan azért, hogy a gazdálkodási szabályokat 2010-től lehessen alkalmazni.
Az indokolásban még az szerepel, hogy újabb és újabb dokumentumok várhatóak, amelyekhez még alkalmazkodni kell. Ez olyan értelemben fordítva van, hogy ezek természetesen nem új jogszabályok, hanem éppen a jogalkalmazást segítik. Amire itt például hivatkozás történik, nem a jövőben megjelenő papír, hanem már egy hónapja kézben lévő papír, sőt, már az oktatás és a konzultációsorozat is lezárul ezen a héten. Mi nem látjuk azt, hogy olyan feladatokat kellene végrehajtani év közepéig, illetve három év múlva, amire ne állt volna rendelkezésre kellő idő. Sőt, említés történik az indítványban az úgynevezett szakfeladatrendről, az pedig szeptember 30-ai határidőt jelent. Úgy gondolom, hogy itt részben jogi probléma van, például az indítvány átteszi a jogszabály hatályosulását 2010-re, miközben belső határidők is vannak a törvényben, és azok ugyanazok maradtak. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselői kérdés, észrevétel? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az indítvány abban a tekintetben mindenképpen alapos munkáról tanúskodik, hogy viszonylag csekély, amit a jogszabályi változtatás érintene. Egy terjedelmes, mondhatnám alapos indokolást fűztek hozzá, ami segítség is annak eldöntésére, hogy vajon a javaslatban foglaltak szükségesek-e a rendszer működéséhez.
Alapvetően két részre bontanám a javaslatot. Az egyik az, hogy a fogalomrendszert alakítsuk át, itt az átszervezés mint egy átfogó, tágabb fogalomkör kerül elővezetésre a korábbi átalakítás helyett. Túl azon, amit a kormány képviselője elmondott, azt gondolom, hogy a költségvetési szervek jogállásáról szóló jogszabály próbált egy olyan párhuzamot felépíteni, hogy a korábbi rendszerben is meglévő, nagyjából a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó rendszert próbálja meg elhelyezni az államháztartási szervek ilyen intézményeinél is. Bár akkor volt egy olyan típusú vita is, hogy nem kéne-e ugyanúgy nevezni ezeket a dolgokat, mégis az az álláspont került elfogadásra, hogy kismértékben hasonló, utaló, de mégsem azonos szavakkal - az átalakulás helyett átalakítás, szétválás helyett szétválasztás - kerültek lefedésre azok az általános szervezeti változások, amik a gyakorlati életben előfordulnak.
Nyilván az átszervezés fogalmilag ennél többet ír le. Nem is értem, hogy miért kellene előbb kiválni és utána egyesülni valamilyen más szervezettel, amikor egyszerűen két költségvetési szerv alapító okiratának módosításával a feladatváltozásból, a feladatátcsoportosításból eredő átalakulás megoldható. Ha az a probléma, hogy a "munkavállalókra" vonatkozó továbbfoglalkoztatás hogyan oldható meg, azokra van általános munkaügyi bírósági álláspont. Eszerint, aki ugyanazt a tevékenységet lényegében ugyanott végzi tovább, ha a szervezet megszűnt vagy megváltozott, jogutódlás nélkül is ugyanabba a státusba kerül. Ez nyilván a közalkalmazottakra is értelmezendő. Úgy gondolom, hogy helyes megtartani ebben a struktúrát, az átszervezésbe pedig beletolni minden olyan feladatváltozást, ami az alapító okirat módosítását maga után vonja.
Általában is azt mondom, sajnos az élet ilyen, hogy a gazdasági társaságok és a költségvetési szervek vonatkozásában is a fenntartó rendszeresen, hogy ne mondjam, folyamatosan rá van kényszerítve, hogy változtassa az alapító dokumentumot. Mivel ez nem túl nehéz, nem túl komplikált feladat, hiszen a kincstár tartja nyilván ezeket az adatokat, és nagyon csekély a valószínűsége, hogy mint egy cégbírósági bejegyzésnél, valamiért az nem bejegyezhető. Ezért úgy hiszem, ez nem olyan méretű probléma, amivel általában kell foglalkozni. Ha valahol a szakmai munka nem üti meg azt a szintet, hogy megfelelően elkészítsék ezt az alapító okiratot, ott nyilván gond lehet még ezzel is.
A másik kérdés érdekesebb, és a fejtegetések mögött itt van a hosszabb érvelés, hogy mikor lépjen hatályba a jogszabály. Azt gondolom, hogy a közel féléves felkészülési időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a besorolások elvégezhetők legyenek, hogy aztán a következő felkészülési idő az elszámolások és az ebből eredő változások megtételére 2010. január 1-jéig elegendő legyen. Itt megütötte a fülemet egy olyan érv, mintha nem az volna a rendszer, hogy hatályba lépett, de alkalmazni csak később kell, hanem mintha hamarabb kéne alkalmazni, és csak később lép hatályba. Őszintén szólva, ezt nem értettem. Ha ilyen botlás van a törvényben, az tényleg gond lenne, de ez ügyben sem a kormány képviselőitől elhangzottak folytán nem kerültem képbe, sem magam nem tudok ilyen problémáról. Azt hiszem, nem kellene a hatálybalépéshez sem hozzányúlni. A képviselőcsoport az önálló indítványban felvetett javaslatokat nem támogatja. Köszönöm a szót.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kósa Lajos!
KÓSA LAJOS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Néhány dologra hadd hívjam fel a bizottság figyelmét. Ma a jogalkotó a kiválással történő átszervezést a költségvetési szerveknél úgy értelmezi, hogy kiválik a működési egység, kell készíteni egy önálló alapító okiratot, létre kell hozni az intézményt az összes átsorolással, egyebekkel, majd ezt a meglévőt kell beolvasztani egy létezőbe. Mi arra teszünk javaslatot, hogy adjon iránymutatást arra a törvény, hogy ezt úgy is meg lehet tenni, hogy a kiváló részegységet, szervezeti egységet beteszi egy már létezőbe, tehát ne kelljen egy közbenső lépcsőt végigjárni.
Aradi úr hozzászólása jogdogmatikai szempontból helytálló, csak van egy általános irányítási probléma. Egy szervezet csak azokat a parancsokat tudja végrehajtani, amelyek elég egyszerűek ahhoz, hogy a szervezet alacsonyabb pontjain a végrehajtók képesek legyenek ezt átlátni és alkalmazni. Erre ma az államigazgatásban a végeken, az önkormányzatnál, Piricsén, de akár Debrecenben is, egy komoly végzettségű ember is azt mondja, hogy nem tudok ezzel mit tenni. Talán lehetne olyan értelmezését adni a törvénynek, hogy ezt a közbenső lépcsőt valamilyen bonyolult módon kikerülöm, és meg tudom indokolni. Csak az a probléma, hogy nem egyedül vagyunk a világban. Ha van egy alapítóokirat-módosítás és egy átszervezés az iskolában, azt fel kell küldeni a megyéhez. A megyénél is különböző emberek értelmezik a törvényt, és leírják azt, hogy ez jogszerűtlen, mert nem lehet beolvasztással kiválni egy lépcsőben, hanem közbenső lépcsőt kell beiktatni. Utána kialakul egy vita, ami már politikai mezőben zajlik, hogy jogszerűen teszi-e ezt az önkormányzat vagy sem. Mi arra törekszünk, hogy segítsünk a rendszernek abban, hogy mondjuk azt ki expressis verbis, hogy jogszerű az is, ha a kiválás után azonnal belép egy új intézménybe. Ez nagyon gyakori, mert amikor a kistérségeknél feladatmegosztásról, intézményátszervezésről beszélnek, egyes intézményeket úgy alakítanak át, hogy valamely fenntartó bizonyos tevékenységeket megtart, mert a többi azt mondja, hogy neki ez nem kell. Ezt nem tudja így kezelni a rendszer. Hadd mondjam azt, hogy a dolog egyéb olvasatát nehéz kelteni.
A 2. § esetén azért lássuk be, hogy a hatálybalépés kapcsán mégis csak furcsa helyzetet teremt a státustörvény. Bizonyos paragrafusa, most nem mondom el részletesen, hatályon kívül helyezi az Áht. bizonyos paragrafusait, és helyettük újat léptet életbe, de egyúttal azt mondja, hogy az új alkalmazására csak 2010-ben kell először sort keríteni, viszont alkalmazni kell a köztes időben azokat a szabályokat, amelyeket éppen most helyeztünk hatályon kívül. Rendben van, biztos lehet a jogi karon féléves spec. kol.-t tartani arról, hogy belefér az alkotmányba, hogy azt mondom törvényalkotóként, hogy az általam hatályon kívül helyezett paragrafusok hatályban maradnak, másokat, amelyeket hatályba léptetek, alkalmazni csak egy év múlva kell. De szabadjon azt megjegyeznem, hogy amikor ezzel találkozik az ember január 2-án, úgy, hogy december 15-én fogadta el a parlament, ha szabad ilyen profánul fogalmaznom, a jogalkalmazók lehidalnak. Főleg, ha nem jártak arra a spec. kol.-ra, ahol elmagyarázzák, hogy ez hogyan fér bele a jogalkotási törvénybe. Szerintem nem fér bele, de zárójel bezárva, mert azt hiszem, ezt a vitát nem most kell lefolytatni.
A hatálybaléptetés kapcsán egyébként jól mondja a PM képviselője, amúgy sem kell alkalmazni a státustörvény sok szabályát. Ha ezeket alkalmazni kéne, a rendszer lassan alkalmazza. Ironikuson jegyzem meg, hála a jó istennek, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyelete, ellenőrzése megszűnt, kihalt, szublimált, elpárolgott. Tehát most, amikor a közigazgatási hivatal írogatja a levelet, visszaírunk, hogy nagyon szépen köszönjük az állampolgári észrevételt. Ma már ott tart a rendszer, több tucat példát tudok mondani, amikor komoly rendeletet, mondjuk, szabályozási rendeletet nem egyszerűen rövidebb idő alatt egyeztetnek le, és utána küldik szét, hanem nem is küldik szét egyáltalán. Úgy jön be a testület elé, hogy a kutya nem látta, mert úgy sincs törvényességi ellenőrzés. Ha a közigazgatási hivatal akar valamit, elmegy az Alkotmánybírósághoz, 2014-ben biztosan mondanak rá valamit.
Rendben van, a rendszer tud élni, de a nagy kérdés, hogy valóban ez-e a szándék vagy sem. Egy olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet, és ez nagyon fontos minden rendszernél, hogy hiába adok ki bármilyen parancsot, csak abból lesz valóság, amit a rendszer végrehajt, függetlenül a szándékomtól. Egy jó polgármester, egy jó miniszterelnök éppen annyit mond, amit a rendszer végrehajt, a többiről nem beszél, mert úgysem történik vele semmi, legfeljebb zavart okoz. Ez a hatálybaléptetés ma lényegében azt jelenti, hogy ez a státustörvény majd valahogy elindul január 1-jén. Ezt tényleg nem tudjuk figyelembe venni.
És itt szeretnék rátérni a 3. §-ra, amiről eddig nem beszéltem. Az oktatási intézményeknek azokat az átszervezéseket és átalakításokat, amelyek az oktatási törvény 37. §-ában expressis verbis, taxatíve fel vannak sorolva, március 31-ig kell végrehajtani. Most számoljunk vissza! Kétszer 60 napos kötelező egyeztetési idő van a közoktatási intézmények átalakításánál, tehát január legvégére kellene ezeket az intézkedéseket meghozni. Ez lehetetlen, hiszen a költségvetés elfogadása előtt rendkívül nehéz megmondani, hogy az oktatási intézményeknek mit kell tenni. Mire elfogadom a költségvetési rendeletet, már kicsúsztam a határidőből, vagy nem tartom be az egyeztetést, és akkor jön a szakszervezet, az iskolaszék, a diákok szervezete, a megye és mindenféle intézmény. Ezért mondjuk, hogy egyébként hiába akar a valamit a jogalkotó, ma a státustörvény ilyen értelemben nem tud teljesülni. Egyébként a március 31-ei dátumra is lesz módosító javaslatom, vissza kellene állni a régi rendszerre.
És itt tényleg arra hadd hívjam fel a tisztelt képviselők figyelmét, hogy ráadásul válság van. Ilyenkor a költségvetési szervezeteknél szükséges intézkedések meghozatali rendjét nem nehezíteni kell, hanem könnyíteni, mert adott esetben csak májusban fog kiderülni, hogy az általam működtetett intézményre nem kapok finanszírozást, és át kell szerveznem. Ez az az eset, amikor süllyed a hajó, és bonyolultabb szabályokat vezetünk be arra, hogy ki, hogyan, mit rendelkezhet. Ez katasztrófa. Szeretném kérni a tisztelt bizottságot, hogy mérlegelve ezeket a szempontokat, segítse a rendszer működését annyiban, hogy lehetővé teszi, hogy ezt megvitassuk a parlament előtt. Köszönöm szépen.
A kormány képviselőjének válasza
ELNÖK: A kormány részéről?
ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Az első kérdést illetően azt szeretném megismételni, hogy amit az indítvány legelső pontja tartalmaz, az az eset természetesen létezik, csak azzal a státustörvény nem foglalkozik. Az alapító okirat módosításáról van szó, tevékenység kerül át egyik szervezettől át a másikhoz, és nem valamiféle szervezet átalakulásáról van szó, ezért nem tárgyalja a státustörvény. Tárgyalja másik törvény, ezek egymás mellett megélnek.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni a hatálybalépés témakörében, hogy lehetetlen jogi helyzet áll elő a határidő áttolásával. Egy hatályba lépett törvény esetén az élet elindult úgy, ahogy azt a törvény mondta, ezek után egy későbbre helyezett időpont az előzményeket meg nem történtté nyilvánítja, tehát azt vissza kellene csinálni. Azon kívül ez tudatos lépés volt, mivel a gazdálkodási szabályokhoz hosszabb idő kell, hogy az egy év múlva lép hatályba, és minden, ami előtte történik, ennek felvezetése. Hangsúlyozni szeretném, hogy most a status quo rögzítéséről van szó, most nem reformokat kell csinálni, mert az nincs előkészítve. Nem kell kapkodva bármiféle átalakítást végrehajtani. Például a közoktatási intézmények, ahogy március 31-ig eldöntötték, aszerint rögzítik a helyzetet az alapító okiratban. Nincs egy erőszakos átalakítási kötelezettség, hanem arról van szó, hogy a jogi helyzetet hozzáigazítsuk a valósághoz.
Ha vannak ilyen viták, biztosan vannak, arra nézve kiadjuk a szükséges állásfoglalásokat. Másrészt az oktatás meg van szervezve, az első fordulónak vége ezen a héten az önkormányzatoknál - lesz második forduló is valamikor nyáron -, ahol kifejezetten ezeket a jogalkotási kérdéseket vitattuk meg, és a szükséges az állásfoglalásokat, jogalkotás nélkül természetesen, megadtuk. Vajon tudja-e a jogalkotó, hogy mi a teendője? A jogszabály leírja. Legfeljebb egyet tehetett volna, hogy még egyszer leírja. Egy jogszabályban lemásolja, hogy tavaly mi volt. Most nem ezt teszi, hogy ebben a kérdésben azt kell alkalmazni, ami eddig volt, és mi az, ami új, amit most még nem kell alkalmazni. A végeken, tényleg úgy van, ahogy polgármester úr mondja, a helyzet valóban súlyos. A gazdálkodási kultúra a költségvetési intézményeknél valóban mélyponton van. Innen már csak felfelé vezet az út. Praktikusan annyit tudok mondani, hogy van az Áht. végrehajtási rendelete, a jogalkalmazók azt alkalmazzák. Nem az államháztartási törvényt böngészik, hanem a végrehajtási rendeletet, sőt, igazság szerint a számviteli rendelkezéseket, az űrlapokat és hasonlókat. Valóban nem fognak belebonyolódni az államháztartási törvény előírásaiba. Azt gondoljuk, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodási kultúrája ne azt jelezze, hogy a költségvetési intézmény a közpénzek felhasználásának fejlődésben visszamaradt változata. Ezen szeretnénk változtatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e más képviselő, aki ehhez még hozzá akar szólni? (Nincs jelentkező.) Akkor zárszóra megadom a szót.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Ügyrendi javaslatom lenne.
ELNÖK: A zárszót mondja el, utána szavazni fogunk.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Egy kompromisszumra szeretnék javaslatot tenni. A helyzet az, hogy a PM álláspontja a 2. § esetén meggyőzött, ez az a dolog, amikor azt mondjuk, hogy a gázlón lovat nem váltunk akkor sem, ha sánta. Most az év közepén vagyunk. Ha az általam jelzett problémákat el akarjuk kerülni, a hatálybalépést valamikor januárban lehetett volna módosítani. Nem értek egyet a PM tartalmi álláspontjával, csak azt látom, hogy ez igazából már majdnem okafogyott. Szeretném mint előterjesztő a 2. §-t visszavonni, és arra kérem a bizottságot, hogy a másik kettőről döntsön. Azt hiszem, előterjesztőként erre van lehetőségem, a PM álláspontját el tudom fogadni, ha más szempontból is, mert egész egyszerűen olyan a helyzet.
Tisztelt Alelnök Úr! A 2. §-t visszavonom, és csak az 1. és a 3. §-ról kérem, hogy szavazzanak.
ELNÖK: Értjük, csak a Házszabály szerint erre nincs mód. Akkor új előterjesztést kell benyújtani. A másik megoldás, ha tárgysorozatba veszi a bizottság, és később azt majd ki lehet szavazni.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Mint előterjesztő megígérem, hogy azt a módosító javaslatot, hogy a 2. §-t töröljük, támogatni fogom.
ELNÖK: Az egy másik kérdés lesz.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Világos, értem. Jegyzőkönyvbe mondom.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Értettük az előterjesztő álláspontját, kétharmadában meg szeretné tartani a javaslatát, egyharmadában korrigálni fogja, amikor napirendre kerül. Most a tárgysorozatba-vételről fogunk tudni szavazni. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel is jelezze! (Szavazás) Tizenöt. Aki nem? Tizenkettő. Tartózkodott? Kettő.
Az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Aki ezzel egyetért? (Szavazás) Köszönöm. Ez tizenöt. Ellene? Tizennégy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A többségi álláspontot Balla György, a kisebbségi véleményt Kékesi Tibor mondja majd el. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezártuk. Köszönöm az előterjesztő és a kormány képviselőjének közreműködését.
Következik a 2. napirendi pontunk, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/9484. szám alatt. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványának általános vitára való alkalmasságáról fogunk vitát folytatni. Az emberi jogi bizottságot Schmidt Ferenc képviselő úr fogja képviselni. Ha a kormány részéről nincs jelen senki, akkor is tudjuk tárgyalni, így képviselő úrnak adom meg a szót rövid kiegészítésre.
SCHMIDT FERENC (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót. A 2009. évi költségvetésünk az előző évekhez hasonlóan a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatását 110 millió forintban határozta meg. Ez már több éve azonos összeget jelent. (Varga Mihály kimegy a teremből.) Az emberi jogi bizottsághoz beérkezett pályázatok alapján mintegy 400 pályázó nyújtott be pályázatot, igényük 458 millió forint lett volna, majdnem négyszerese a biztosítható összegnek. Az emberi jogi bizottság által létrehozott munkacsoport a pályázatokat felülvizsgálta, a pályázati feltételeknek megfelelően elbírálta, és így a 110 millió forint felosztásában ötpárti konszenzus jött létre, így került most beterjesztésre. Szeretném javasolni, hogy a költségvetési bizottság a beterjesztett javaslatot fogadja el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 110 millió forint ki van osztva dekára, centire, a mi szintünkön az a kérdés, hogy ez egyezik-e elvágólag. A kollégák megnézték, valóban jól adták össze a 110 millió forintot. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Akkor szavazunk. Aki támogatja a H/9484. számú határozati javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a javaslat általános vitára bocsátását. Köszönjük szépen az előterjesztő közreműködését.
Következik a 3. napirendi pont, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról, valamint a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9358. szám alatt. Az előterjesztő dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. (Az előterjesztő nem tartózkodik a teremben.) Közben köszöntöm a kormány képviselőjét. Amíg az előterjesztő megérkezik, kérjük, ismertesse a kormány véleményét.
A kormány álláspontjának ismertetése
KISGYÖRGYNÉ CZIRÁKI ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Kisgyörgyné Cziráki Andrea vagyok a Szociális és Munkaügyi Minisztérium családi és szociális szolgáltatási főosztályának munkatársa. A képviselői előterjesztéssel kapcsolatban az a kormányzati álláspont, hogy nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérem, hogy indokolja, legalább a jegyzőkönyvben legyen benne. Nem kell hosszan, csak röviden.
KISGYÖRGYNÉ CZIRÁKI ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. A jelen módosító indítvány két olyan pontban tartalmaz módosítási javaslatot, amely nem egyezik meg a szociális szolgáltatások múlt évi változásainak irányaival, nevezetesen a magasabb jövedelemmel rendelkezők intézményi elhelyezésének lehetőségét biztosítja. A férőhelyszám 20 százalékáig engedné meg az önköltség erejéig történő felvételt gondozásiszükséglet-vizsgálat nélkül, ami szintén a szolgáltatási terület jelentős előrelépése, és a hozzá kapcsolódó normatíva nélkül. A második pontja pedig a személyi térítési díj intézményi térítési díjig történő kiegészítésének lehetőségét termeti meg. Ez utóbbit magunk is támogathatónak tartjuk, csak nem ebben a formában. (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi megérkezik az ülésterembe.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Közben a kormány elutasította a javaslatot, és éppen ennek indoklása hangzott el, de képviselő asszonynak előterjesztőként megadom a szót szóbeli kiegészítésre. Tessék!
Dr. Vidorné dr. Szabó György szóbeli kiegészítése
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), előterjesztő: Nagyon köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Munkatársak! Az már nekem sem meglepetés, hogy a benyújtást követően kiderült, ez a javaslat nem igazán élvezi a kormány támogatását, és akkor finoman fogalmaztam. De úgy gondolom, hogy a felvetett problémákat, mindenképpen meg kell oldani, és ahogy a hirdetésekben szokott szerepelni, minden megoldás érdekel. Azt kérem a tisztelt bizottságtól, hogy ha lehet, támogassa a benyújtott, ha lehet így mondani, problémafelvetést, és módosító indítványokkal, akár önök, akár az én képviselőtársaim, akik erre készülnek, tegyük ezt úgy jobbá, hogy valóban alkalmazható legyen mind a három tételében.
És egy utolsó mondatot szeretnék még mondani, mert nagyon sok félreértésre adott okot. Amikor azt a passzust írjuk le, hogy ne kelljen egy iszonyúan bürokratikus eljárással jövedelemvizsgálatot készíteni ott, ahol az intézménybe bekerült ellátott vagy valamelyik hozzátartozója vállalja az intézményi térítési díj fizetését, az nem jelenti azt, hogy mindenféle vizsgálat nélkül engedik be az intézménybe. Amikor már végigment az előírt gondozásiszükséglet-vizsgálaton, ezt követően legalább ezt az egyet spóroljuk meg neki is és a kollégáknak is. Fontos, hogy önök tudják, nem helyette, hanem a vizsgálat után. És remélem, meg tudjuk úgy fogalmazni azt a bizonyos 20 százalékot, hogy ne forduljon az elő, hogy az ország egyik felében várólistákon vannak az ellátandók, az ország másik felében pedig üres ágyakat tartanak fenn, és ez komoly költségkiesést jelent. Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogasson, és módosító indítványokkal próbáljuk meg ezt a javaslatot elfogadhatóvá tenni. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, kérdés, észrevétel? Farkas képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Támogathatónak vélem az előterjesztést. Mindjárt meg is szeretném kérdezni a kormány képviselőjétől, költségvetési bizottság lévén, hogy mondja el, milyen költségvetési vonzata van ennek a törvényjavaslatnak, mert én úgy gondolom, hogy nincs plusz költségvetési vonzata. Ezért ez egy érv lehet amellett, hogy támogassuk.
A másik érv, hogy csupa olyan kérdést vet fel a törvényjavaslat, ami praktikus. Amikor például bevezettük, hogy a gondozási szükséglet kritérium legyen az idősotthonban való elhelyezésnél, olyan állapot is lehetett, hogy csak olyan embert helyeztek el ilyen otthonban, akinél semmilyen gondozási szükséglet nem volt, legalábbis nem olyan mértékű, amit a törvényjavaslat megfogalmazott. Ezzel szemben, amikor ezt bevezettük, akkor bekövetkezett, hogy most már csak olyan ember kerülhet be, akinél a gondozási szükséglet ilyen mértékű. Mi lett ennek a következménye? Ez kormánypárti és ellenzéki képviselők részéről is elhangzott, hogy az idősotthonok egy részében nem tudják kitölteni azt a létszámot, ami rendelkezésre áll, és így teljesen gazdaságtalanná válik ezeknek az intézményeknek a működése.
Úgy gondolom, pontosítható ez a törvényjavaslat, de szeretném felhívni a figyelmet, nem az szerepel benne, hogy a férőhelyek 20 százalékát így kell kitölteni, hanem az, hogy ha erre lehetőség van, 20 százalékáig lehet ezt a keretet kitölteni. Ez feltétlenül praktikus megoldást jelenthet a mai rendezetlen viszonyokra. Nem hiszem, hogy az államnak kellene, mint ahogy pillanatnyilag megfogalmazódott, költségvetési pluszjuttatást adni azoknak az önkormányzatoknak vagy intézményeiknek, amelyek ma a kihasználatlanság miatt veszteséggel gazdálkodnak. Tehát támogathatónak vélem a javaslatot. Mondhatnám, a másik két indítvány talán kisebb súlyú, ez a legnagyobb dilemma. De ott is el tudom képzelni, hogy nem kell vizsgálni a különböző juttatások jogosultságát, és egy nagy fokú adminisztrációt végrehajtani, ahol a hozzátartozók vagy az érintett személy maga is vállalja, hogy ezt az ellátást megfizeti. Nem látok benne olyan veszélyt, ami miatt nem támogatható. A harmadik eleme is támogatható. Most, amikor a társulásoknak biztosítunk szerepet, úgy gondolom, itt sem jelent többletforrást, ha más önkormányzat vagy társulás számára is lehetővé tesszük ezt a kötelezettséget.
Nem mondom, hogy éppen ebben a formában fogadja el a javaslatot az Országgyűlés, de magukat a felvetéseket életszerűnek és támogathatónak tartom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Valószínűleg a mi részünkről is támogatni fogjuk az indítványt. Akkor először a kormány képviselőjének adok szót, ha reagálni kíván.
A kormány képviselőjének reflexiója
KISGYÖRGYNÉ CZIRÁKI ANDREA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. A képviselői hozzászóláshoz kapcsolódva mondanám válaszként, hogy valóban nincs költségvetési kihatása egyik intézkedésnek sem. Oly módon van, hogy a költségvetési törvényben módosításokra van szükség. Jelenleg nincs szabályozva az, hogy jelen esetben melyik kategória-, normatívasoron vehető igénybe a támogatás. A három javaslatból az első jelenti a legnagyobb dilemmát. Igazán részben elvi szakmai megközelítésű probléma az, hogy a jelenlegi gondozásiszükséglet-vizsgálati rendszerben egy bizonyos férőhelyszámig lehetőséget ad a fenntartónak a nem szükséglettel rendelkezők felvételére. Itt jegyezném meg azt, természetesen egyetértve azzal a felvetéssel, hogy az intézményeket, a fenntartókat segíteni kell, mert elég nehéz működési problémákkal kell szembenézniük, nem minden intézménynek jelentene ez lehetőséget.
Valójában generálisabb segítségnyújtásra lenne szükség, mert azt tudjuk magunk is, hogy a jobb helyzetű, a területileg jobb elhelyezésű és jobb állapotú intézmények lennének azok, ahol valaki vállalja az önköltségig történő megfizetést, ami még a 2. pontban foglaltnál is magasabb összeg, és a normatívarészt is magában foglalja. Ez jelentősebb változás a jelenlegi rendszerhez képest, ezért gondoljuk mi azt, hogy ez nem azonos azzal a szemlélettel és iránnyal, ami 2008. január 1-jén megfogalmazódott, hogy a legrosszabb, leghátrányosabb helyzetű, szociálisan is a legrászorultabbak elhelyezése valósuljon meg. Még azt az érvet is mellé lehet tenni, hogy bizonyára, ha élnek ezzel a lehetőséggel, a férőhelyek száma pedig adott, nem mindenki válhat elhelyezhetővé mindaddig, ameddig ezek a férőhelyek ilyen személyekkel kerülnek betöltésre. Azt gondolom, hogy továbbgondolásra érdemes ez a javaslat, és ahogyan képviselő asszony is elmondta, egy másfajta tartalommal, módosítással átalakíthatóvá válhat.
A második felvetés esetében sincs igazán költségvetési kihatás, a gond pusztán magának a jövedelemvizsgálatnak a kérdésköre. Az, hogy azt nem kell elvégezni, lehet, hogy kedvez az ellátott hozzátartozójának vagy magának az ellátottnak is, de ez is a költségvetési törvény módosítását igényli. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez is probléma lehet esetlegesen, más normatívasorról vehető igénybe. Amúgy ennek nincs különösebb szakmai ellenérve, egyszerűen csak rugalmasabban és gyorsabban kerül be az intézménybe, az intézménynek pedig nyilván kedvezőbb, ha magasabb befizetések történnek.
A harmadik javaslat teljesen rendben van, de miután együtt kezelendő az első kettővel, nem tudom kiemelni, hogy valóban indokolt és szükséges, a társulások folytán életszerű az, hogy a megyei, helyi önkormányzat és a társulások más, hasonló önkormányzatokkal is megállapodást tudjanak kötni. Jelenleg ezt nem teszi lehetővé a törvény, erre valóban azt lehet mondani, hogy ez minden szempontból rendben van, és nyilván ennek sincs költségvetési kihatása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Előterjesztő!
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi válasza
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen. Az utolsó szó jogán az 1. §-hoz fűznék néhány mondatot. Az meglehetősen megtévesztő, hogy országos adatokból számolunk, és azt mondjuk, hogy van x számú férőhely és y számú jelentkező. Igen ám, csakhogy, mondjuk Zalában van egyhosszú várakozó lista, az üresen álló intézmények meg itt vannak a budai hegyekben. Ezt a problémát nem kezeli a jelenleg hatályos jogszabály, és azt gondolom, erre is figyelemmel kell lenni, mert az adott térségből a zalai néni soha nem fog eljönni a budai hegyekbe, mert a szomszédasszonya ott fogja őt meglátogatni. A probléma ettől probléma, hogy a várólistákat kell figyelembe venni, hogy ott, ahol valamelyik intézménynek van várólistája, szóba sem kerül, hogy másképp töltse fel a helyeit. De bizony nem erről szól a gyakorlat.
Ismételten megköszönöm a tisztelt bizottságnak a lehetőséget, hogy erről beszéltünk, és remélem, meg tudjuk hozni ezeket az intézkedéseket. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Mindenki kifejtette az álláspontját ebben az ügyben. Tehát aki általános vitára alkalmasnak tartja a T/9358. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel is jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Négy. Ellene? Nem volt ilyen. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság előadója Farkas Imre képviselő úr lesz, megkérjük, hogy a vitának megfelelő szellemben ismertesse a bizottság véleményét. Köszönöm szépen a közreműködést.
Következik a 4. napirendi pont, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat, T/9239. számon. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
A kiegészítő ajánlás szerint fogunk szavazni. Az 1. pont Czomba Sándor és Borsos József képviselők módosító javaslata. A kormány álláspontja?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Továbbra is tárcaálláspontot tudok mondani, mivel a kormány a jelen üléssel egyidejűleg tárgyalja az előterjesztést. Az 1. pont tekintetében a tárca nem tudja támogatni a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő Borsos képviselő úr indoklást kér.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Lényegében a módosító javaslat három lényegi elemet foglal magában. Egyrészt a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményéből elhagyná a munkaidő-nyilvántartás hiányát, mint jogsértést. Másrészt a munkabérrel összefüggő jogsértések vonatkozásában további feltételként állítaná, hogy a bruttó munkabér legalább 10 százalékát érje el a kifizetés elmaradása, illetve legalább két hónapon keresztül álljon fenn a munkáltató tartozása. A javaslat harmadik lényegi eleme az, hogy a feketefoglalkoztatás azon formája esetén is, amikor a munkáltató nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, bizonyos feltételek megvalósulása esetén mégis legyen lehetőség támogatás nyújtására. Ez a feltétel pedig az, hogy a munkáltatónál a bejelentési kötelezettséget meghatározott munkavállalói arány, létszám esetén ne teljesítse a munkáltató.
Kezdeném a sorrend szerint az indoklást. A munkaügyi nyilvántartás hiánya alapvetően olyan jogsértés, ami számos visszaélésre teremt alkalmat a munkáltató számára. Szándékosan és tudatosan differenciáltunk a munkaidővel kapcsolatos jogsértések között, és megállapításunk szerint a munkaidő-nyilvántartás teljes hiánya, illetve a kettős nyilvántartás az, ami eleve nagy valószínűséggel jelzi azt, hogy a munkavállalókat ténylegesen kár érte. Ez a két jogsértés olyan súlyú, hogy megítélésünk szerint nem lehet kihagyni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszeréből. Itt fontos még egy mondat erejéig megjegyeznem, hogy ez a feltétel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének második csoportjába esik, azon csoportba, ahol a két éven belüli ismételt elkövetés alapozza meg a támogatásból való kizárást.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések esetében szintén ugyanilyen jogsértésről van szó. Eleve a jogsértés két éven belüli második alkalommal történő elkövetése alapozza csak meg a kizárást. Ezzel összefüggésben nem igazán tartjuk indokoltnak, hogy még azt is vizsgálni legyen szükséges, hogy elérte-e a munkavállalói létszám 10 százalékát, illetőleg milyen időtartamig állt fenn a munkabér kifizetésének elmaradása. Egyebekben az ilyen létszámarányok munkaügyi ellenőrzés során történő rögzítése, arányszámok számítása a kérdés lényegéhez képest túlzott adminisztrációt és költséget idézne elő az eljárás során.
A harmadik lényegi javaslat tekintetében, ami azt célozza, hogy feketefoglalkoztatás esetén is lehessen mégis támogatást nyújtani, koncepcionális indokunk van arra, hogy nem támogatjuk. A feketefoglalkoztatás ma Magyarországon az a jogsértéstípus, ami leginkább érinti a gazdaságot, nagyon komoly állami járulékkiesést eredményez, és egy esetleges támogatás esetében a közteherviselés nem egyenlő megosztását támogatná az állam. Még egy érv: a munkavállaló szociális biztonságát érinti legsúlyosabban a feketefoglalkoztatás. Ez az egyik jogsértés, amit azon legsúlyosabb jogsértések között tudtunk csak elhelyezni, ami automatikus kizáráshoz vezetne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úré a szó.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elméleti indokolással egyet lehet érteni, ha majd egyszer kialakul egy szép új világ, és az elméletek a gyakorlatban tökéletesen úgy valósulnak meg, ahogy az a papíron le vagyon írva. Akkor elképzelhető, hogy ez elfogadható indoklás lenne. De ha valaki ismeri a munkaügyi ellenőrzés gyakorlatát, és felügyelőkkel beszél, akkor pontosan tudja azt, hogy amikre mi itt az elmélethez képest enyhítést fogalmazunk meg, gyakorlatilag a bírságolás eljárása és végeredménye nagyon sok esetben szimpla adminisztratív hibák büntetése. Mindenféle mérlegelés nélkül hirtelen beleesik a szakadékba a nem szándékosan vétséget elkövető munkaadó.
A munkaidő-nyilvántartások kérdése nagyon egyszerű. Ha valaki bemutat egy munkaidő-nyilvántartást, az vagy igaz, vagy nem igaz. Ha valakinél meg véletlenül kimarad egy bejegyzés, azt azonnal a munkaügyi-nyilvántartás hiányának nevezik. Aki szándékosan félrevezeti a felügyelőt, előnybe kerül azzal szemben, aki a huszadik ügyintéző hibája miatt valamilyen egyszerű bejegyzést nem hajtott végre. A bejelentéssel kapcsolatosan a munkaügyi felügyelő akkor is ebbe a kategóriába sorolja be, ha egyszerűen csak formailag nem felelt meg a munkaszerződés, és ez nagyon egyszerű adminisztratív okok miatt lehet. Ettől függetlenül maga a jogszabálykövetés megvalósult a munkaadónál. Ugyanígy az összegekkel és a nagyságrenddel kapcsolódóan a javaslat azt is magában foglalja, hogy egyszer-egyszer el lehet nézni adminisztratív tévedést, ami nem súlyos mértékű és nem szándékos, ugyanakkor az ismétlődést kevésbé tolerálja. Itt megpróbáltuk a valós gyakorlati élethez igazítani az eljárásokat. A valóságban ez működik. Úgy tűnik, hogy nehezebb a felügyelők munkáját átalakítani, mert az egy másik szabályozási rendszer, hogy egyszerű dolgokat ne soroljanak be olyan kategóriákban, amelyek súlyosnak látszanak. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazhatunk. Aki támogatja az 1. pontot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Következik a 8. pont. A kormány álláspontja?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel ehhez van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 9. pont következik. Kormány?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Van-e más javaslat, amit kér valaki megtárgyalni? (Nincs jelentkező.) Nincs. Tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Köszönjük a közreműködést, további jó munkát.
Az 5. napirendi pont az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9179. szám alatt, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm szakállamtitkár asszonyt.
A kiegészítő ajánlás 1. pontja dr. Medgyasszay László képviselő úr módosító javaslata. A kormány álláspontja?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 2. pont Pettkó András és dr. Dragon Pál képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A bizottság által benyújtandó javaslatok tárgyalása
Van a bizottság többségi bölcsessége által megfogalmazott javaslatsor, amit Szabó Lajos alelnöktársam ismertet röviden.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Az első módosító indítvány lehetővé tenné azt, hogy a nagyon változó gazdasági helyzetben a gazdálkodó szervezetek eldönthessék azt, hogy milyen módon számolják el a költségeiket. Ezzel a ciklikusságot tudnák csökkenteni. Ezzel szeretnénk a mostani válságra reagálva az adótörvényekben ilyen lehetőséget adni a társaságoknak.
A második módosító indítvány kapcsolódik ahhoz, amit a bizottság a múlt héten adott be a bioetanol EU-konform módon történő bekeverési módjainak szabályozására. Ennek egy pontosítását tartalmazza ez a módosító indítvány. Tehát a célt a bizottság már támogatta, ez egy pontosítás, hogy hogyan lehet ezt a célt elérni.
A következő módosító indítvány a dohányáruk jövedéki adójára vonatkozik. Mivel ez az egyetlen olyan jövedékiadó-forma, ami az értékhez kapcsolódik, ezért az áfaemelés nagyobb emelést eredményezett volna, ennek visszakorrigálása történik meg.
A következő indítvány több pontból áll. Az első öt pont formai módosítás, ami az oktatási támogatást mint fogalmat veszi ki a törvényből, és megmarad a családi pótlék eredeti fogalma. A 6. pontban a múltkor elfogadott táppénz összegének változtatásához egy külön számszerű korlát bevezetésére tesz javaslatot, aminek az a lényege, hogy a minimálbér 400 százalékának megfelelő táppénzt lehessen kifizetni. A 7. és több, ezzel összefüggő pontban a különféle Start programoknál a támogatás mértékének növelését kezdeményezné a bizottság. Ez szintén a foglalkoztatás támogatását tudja elősegíteni. A 8. pont a már említett oktatási támogatás szövegrész kivezetése a rendszerből. A 9. pontban a munka törvénykönyve esetében a vállalkozói terhek csökkentése érdekében az első 15 napra fizetendő táppénznél csökkenés lenne, 80 százalékról 70 százalékra. A maradék pontok pedig az előző pontok pontosítását, átvezetését jelentik.
A következő módosító indítvány ugyancsak kapcsolódik egy, a múlt héten benyújtott módosító javaslathoz, ami az Európai Bíróság döntésével függött össze. Ez ennek a hatályosulását segíti elő. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány támogatja-e?
KARÁCSONY IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk ezeket az indítványokat.
ELNÖK: Mindegyiket, hiszen nyilván ott készültek valahol. Egyenként vitassuk meg a javaslatokat. Az elsőhöz van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A másodikhoz? (Nincs jelentkező.) A harmadikhoz? (Nincs jelentkező.) A negyedikhez? (Nincs jelentkező.) Az ötödikhez? Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Az oktatási támogatást miért is kell kivenni? Lehet, hogy teljesen jó, csak nem tudom az okát.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Ez a fogalom most lett volna bevezetve, de a vita során az a vélemény alakult ki, hogy nincs rá szükség. (Varga Mihály visszatér az ülésterembe.)
ELNÖK: Van-e még ehhez más kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazzunk, ha javasolhatom.
Az első javaslattal ki ért egyet? (Szavazás) A többség.
A másodikkal? (Szavazás) A többség.
A harmadikkal? (Szavazás) A többség.
A negyedikkel? (Szavazás) A többség.
Az ötödikkel? (Szavazás) A többség.
Tehát a bizottság többsége mindegyik javaslat benyújtását támogatta.
Van-e tudomása valakinek olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Akkor ezzel a napirendi pontot le is zártam.
Az utolsó napirendi pont következik, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9180. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Ezek az ifjúsági bizottság javaslatai, úgyhogy lehet, hogy az lesz a javaslatom, hogy egyben szavazzunk róluk, hacsak a képviselők nem kérnek valamelyikről külön szavazást. Kivétel az 5. pont, az Béki Gabriella képviselő asszony módosító javaslata. A kormány véleményét is egyben kérem.
ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az ifjúsági bizottság javaslatát támogatjuk, Béki Gabriella javaslatát nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e bármelyikhez? Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Béki Gabriella javaslatát miért nem támogatja?
ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Két oka van, amiért nem támogatjuk, az egyik tartalmi, a másik formai. A tartalmi az, hogy a rendszernek most már nem eleme a szolgálati idő, és a korcentrum növelése érdekében nem is praktikus ezt felpuhítani. A másik indokom, hogy a rendelkezés megfogalmazása olyan, amit jogilag nem alkalmazunk. A 40-44 éves kategória sem megfelelő.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazást kérek az ügyrendi javaslatomról, hogy az ifjúsági bizottság javaslatairól egyben szavazhatunk-e. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) A bizottság egyetértett.
Ha bárki kéri, hogy valamelyiket kivegyük, szóljon, akkor szokás szerint azt kivesszük, de alapvetően egyben szavazunk.
Van-e még észrevétel, vagy külön szavazási igény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor egyben szavazunk. Aki az ifjúsági bizottság módosító javaslataival egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Többség.
A Béki Gabriella-féle módosító javaslathoz van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Van-e tudomása valakinek olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság? (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm az előterjesztőnek a közreműködést.
Az ülés bezárása
Ezzel napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Szeretném a következő bizottsági ülésünk időpontját előzetesen jelezni, ez jövő kedden 14 óra lenne. Eszerint készüljön mindenki. Köszönöm szépen. Mindenkinek jó étvágyat kívánok, illetve jó munkát, jó utat.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 36 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit