KPSZB/19/2009.
KPSZB/137/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. május 19-én, kedden 15 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A nemzet vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Ékes József szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Molnár Jánosné szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Keller László szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása *
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó bizottsági módosító javaslatok megtárgyalása *
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Puch László (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz),
Horn Gábor (SZDSZ) dr. Kóka Jánosnak (SZDSZ).
Ékes József, Fidesz, előterjesztő
Szalai Krisztina, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Molnár Jánosné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Hévízi Emese, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Gordos József, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Dr. Turcsán Katalin, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettes
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 06 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit, jó napot kívánok. A bizottsági ülést megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm meghívott vendégeinket és mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Hét pontot tartalmazó javaslattal ment ki a meghívó. Ehhez kiegészítés érkezett. Szabó Lajos, a bizottság alelnöke a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítását, Keller, Halmai, Juhászné Lévai Katalin indítványát javasolja újra tárgyalni. Egyszer már próbálkozott ezzel, nem? (Szabó Lajos és Keller László közbeszólnak.) Az elnök nem hagyja magát megzavarni közbekiáltásokkal.
Akkor először a módosított napirendi javaslatról kell döntenünk. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt. (Szavazás) Köszönöm. Ki az, aki nem támogatja? Hét. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát elfogadta napirendjét.
Rá is térhetünk az első napirendi pontra, a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/9712. számmal. Ez dr. Fónagy János és Ékes József képviselők önálló indítványa.
Megadom a szót az előterjesztőnek, Ékes Józsefnek, hogy szóban is indokolja a javaslatukat. Parancsoljon, képviselő úr.
Ékes József szóbeli kiegészítése
ÉKES JÓZSEF (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm, elnök úr, a szót és a lehetőséget. Köszönöm azt, hogy a bizottság a benyújtásra számítva ilyen gyorsan napirendjére tűzte a vízvagyon kérdését. Mindannyiunk előtt ismert, hogy 2007-ben az állami vagyon privatizációs részének módosításával, átalakításával a nemzeti vízvagyon és az öt regionális vízmű kikerült a többségi állami tulajdoni körből, így lehetővé téve azt, hogy a regionális vízművek privatizációs folyamata adott esetben meginduljon. Hiszen a kormány részéről 2008-ban már szóba került egy olyan törvény előkészítése, amely a tulajdonosi programba próbálta beemelni a nemzeti vízvagyont.
Néhány dologgal szeretnék érvelni a javaslatunk mellett, hiszen a világon mindenütt egyre fokozottabb figyelem középpontjába kerül a víz. Nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt évek folyamán Európa több országában a globális felmelegedésből adódóan vízhiány keletkezett, így Barcelonában, Szerbiában, de ez volt jellemző Ciprusra is. Az Európai Unió a vízkeretegyezménnyel próbálja valamelyest rendezni a vízminőség és a vízkészletezés kérdéskörét, de Magyarországnak stratégiai-nemzeti érdeke, hogy a nemzeti vízvagyon kimondottan tartós állami tulajdonban maradjon.
Tekintettel arra, hogy 2011-ben Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét éppen két olyan országgal, Spanyolországgal és Belgiummal közösen, ahol az elmúlt években több alkalommal vízkorlátozás lépett életbe a vízhiány miatt, fél évvel ezelőtt megalakult az Európai Unió integrációs bizottsága, valamint az ötpárti egyeztetés folyamatában az az európai uniós elnökséget előkészítő bizottság, amely két fő témakört próbált meg megfogalmazni, a regionális politikát és a vízpolitikát. Azért is nyújtottuk be javaslatunkat, mert 2007-ben 50 + 1 százalék volt a tartós állami tulajdon nagyságrendje, és ezt a 2007. évi törvénnyel eltörölte a parlament. Azt szeretnénk, ha 75 + 1 százalékban kerülne vissza a vízvagyon tartós állami tulajdonba. Itt, a 75 + 1 százaléknál szeretném megemlíteni, hogy Tatabánya mint önkormányzat tulajdont szerzett a regionális vízműben. Ez lehet példa, hogy a későbbiekben az önkormányzatok valamilyen mértékben a regionális vízművekben is tulajdonosi hányadot tudjanak szerezni.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a világ figyelme erőteljesen fordul az ivóvíz felé az éghajlatváltozásból adódóan. Magyarország az Európai Unió tagországai közül Lengyelországgal és Görögországgal közösen a legtöbb ivóvízbázissal rendelkezik, de nem szabad elfelejteni az ásványvizeket, hő- és termálvizeket, amelyből a világon a második legnagyobb hozammal rendelkezik Magyarország.
Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban a parlamentben maga a környezetvédelmi miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány nem kívánja privatizálni a regionális vízműveket, továbbá két héttel ezelőtt, az interpellációk során Oszkó Péter pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy sem magát a víztulajdont, sem a működtetést a kormánynak nem áll szándékában privatizálni, ezért javasoljuk Fónagy Jánossal a tartós állami tulajdonba való visszavételét. Annak idején, amikor a MOL-lal kapcsolatos védelmi intézkedések kerültek előtérbe, már volt egy közös módosításunk, ami bekerült a lex MOL mellé. Ezzel a törvénymódosítási javaslattal szeretnénk megerősíteni azt, hogy 75 + 1 százalékban tartós állami tulajdonba kerüljön vissza a vízvagyon, és készüljön egy olyan programterv, egy klímatörvény, amelynek alapján Magyarország hosszú távon tudja biztosítani a víz védelmét, a víz minőségét, másrészt az agrárágazaton belül azokat a tározórendszereket, kapacitásokat meg tudja teremteni, amellyel a globális felmelegedés hatásai ellensúlyozhatók, és amelyek ma már a Duna-Tisza-közén is érezhetők.
Itt szeretném megemlíteni, hogy a Duna-Tisza-közén hét méteres vízsüllyedés következett be, és ez adott esetben katasztrófához is vezethet, ha nem sáfárkodunk kellőképpen a saját vízvagyonunkkal, nem teremtjük meg annak feltételeit, hogy Magyarországon "megfogjuk" a vizet. Egy nyári zápor idején, ha nincs záportározó, a zápor csak átsuhan Magyarországon, nem képződik az a vízréteg, amivel Magyarország a kellő vízháztartást tudja biztosítani, mivel nincs vízkormányzás. Ezért is lenne fontos a 75 + 1 százalék tartós állami tulajdonban maradása mellett döntenie a bizottságnak, majd a parlamentnek is. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány- vagy tárcaálláspontot kérdeznénk.
A kormány álláspontjának ismertetése
SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szalai Krisztina vagyok a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályáról. Tárcaálláspontot tudok mondani, mivel a kormány még nem tárgyalta ezt az indítványt. A magunk részéről nem támogatnánk elfogadását, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi jogszabályok mind a vízvagyon, mind pedig a közművagyon kizárólagos állami tulajdonban tartását írják elő. Itt egyedül az üzemeltetés lehet kérdéses.
Valóban volt egy új tulajdonosi program, amelynek keretében felmerült a privatizáció lehetősége, azonban ez már nincs napirenden, ennek kapcsán merült fel a szakmai vizsgálatok alapján, hogy szükséges lenne az optimálisabb működés, a hatékonyság növelése érdekében a társaságokat átszervezni, esetleg összevonni. Ez most egy reális út, ezt vizsgálja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, ezért került sor arra, hogy két regionális vízművet vagyonkezelésbe adott. De ez nem jelenti azt, hogy az értékesítést tervezik. A miniszter úr is elmondta, hogy a kormány sem tervezi a vízi közművek értékesítését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Tukacs István, parancsoljon!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amit Ékes képviselő úr a vízvagyon fontosságáról elmondott, osztjuk. Azokat az érveket, és azokat az állításokat, amelyeket több képviselőtársam és a kormány több képviselője is megerősített, amely szerint a vízvagyon és a működtetés privatizációjára nem akar sort keríteni a kormány, megismételni nem kívánom. A magam részéről éppen az első mondatai miatt, mármint hogy a téma, a vízvagyon védelme a szocialista képviselők számára is fontos, ezért a képviselőtársaimmal egyetemben a tárgysorozatba-vételt fogjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Borsos József!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz). Köszönöm a szót, elnök úr. Tukacs képviselőtársam iménti hozzászólásával egyet lehet érteni, mert hallottuk azt, hogy támogatják. De a kormánytól is hallottunk már sok mindent, hogy támogatja, így akarja, úgy akarja, aztán egy nap vagy egy hét múlva homlokegyenest mást mondott, mást akart. Azt gondolom, ha a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy ez a téma már csak azért is fontos, mivel a kormányzat is arra készül, hogy a 2011-es elnökség idején az egyik prioritás a víz mint többféle felhasználási területen érintett vagyon vagy kincs szerepeljen, célszerű lenne, hogy ne csak szóban, egymás között támogassuk. Akkor ezt a törvényjavaslatot vigyük be a parlament elé, a nyilvánosság előtt vitassuk meg. Ha mindnyájan ilyen fontosnak tartjuk, akkor egyáltalán nem látom annak akadályát, hogy ezt törvényben meg is erősítsük. A kormány tervez, szervez, egyszer így látja jónak, egyszer úgy látja jónak, azután hirtelen működtetésbe adja. Majd megjelenik egy másfajta igény is azon kívül, hogy hatékony legyen, esetleg tőkét is be akar vonni, fejleszteni akar, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy formálisan ugyan a köz tulajdonában van ez a vízkincs, de aki üzemelteti, mégis korlátlanul rendelkezik fölötte.
A másik ilyen kérdés, ami miatt nagyon fontos lenne ezzel foglalkozni, és ez érintőlegesen került csak szóba az expozéban is, hogy mi alvízi ország vagyunk. A vizeink java része a határainkon túlról érkezik be hozzánk. Az, hogy ezekkel a vizekkel gazdálkodjunk, itt tartsuk azokra az időkre, amikor kevesebb víz kerül be a határokon belülre, nagyon fontos. Sajnos, megrekedt az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység a Vásárhelyi-tervtől kezdve a víztározók építéséig. Már csak azért is, hogy a mindenki által támogatott folyamatok felgyorsuljanak, vagy újra elinduljanak, javaslom, hogy ezt a jogszabályt vigyük be a plénum elé, és az általános vitában beszéljük végig. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Véleményem szerint ennek a törvényjavaslatnak a támogatása, elfogadása tisztán politikai kérdés. Azt kell eldönteni a kormánypárti képviselőknek - és az SZDSZ-es képviselőknek is, ha itt lennének -, hogy akarnak-e visszanyerni az elvesztett hitelességükből valamit. Volt egy új tulajdonosi program 2008 nyarán, amelynek keretében úgy gondolták, hogy ezekből a részvényekből értékesítenek valamennyit, most pedig úgy gondolják, hogy nem, mert nincs napirenden. Ez egy világos beszéd, ezt rendezzük törvényben. Nagyon tisztelem az új pénzügyminisztert, biztosan sokat ér az ő szava is, tisztelem a kormánypárti képviselőket is, Tukacs Istvánt is, de a képviselői és a miniszteri szónál sokkal, de sokkal többet ér a törvényi rendezés.
Ezt a törvényt 10 perc alatt le lehet tárgyalni a parlamentben. Időt nem fog elvenni, az önök hitelességén viszont jelentősen fog javítani. Ugyanis ha nem fognak visszakerülni tartós állami tulajdonba a vízi közművek, akkor mi minden alkalommal el fogjuk tudni mondani a parlamentben önöknek, hogy uraim, miért nem támogatták ezt a törvényt. Ez politikai kérdés, támogatni kell, meg kell szavazni, és le van véve napirendről, nem pedig mellébeszélni kell. Támogatni kell a tárgysorozatba-vételt, az általános vitára való alkalmasságot, és ki kell itt jelenteni, hogy a parlamentben is támogatni fogjuk szavazatunkkal.
A kormány képviselőjétől azt kérdezném, mit jelent az, amit mondott, hogy felvetődött a gazdasági társaságok működtetésével kapcsolatos átszervezés. Mi ennek a célja valójában? Ha ez visszakerül az állami vagyonról szóló törvénybe tartós állami tulajdonként, akkor az a működtetéssel kapcsolatos átszervezéseket miért akadályozza?
ELNÖK: Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök őr. Tisztelt Bizottság! Hallgatva az ellenzéki képviselők megszólalását, különösen a legutóbbit, amely világossá tette, hogy egy politikai színjáték részévé akarják tenni ezt a törvénymódosítást, függetlenül attól, hogy milyen szakmai háttere van ennek a történetnek, amiről az elmúlt fél évben a parlamentben elég sokat beszéltünk, még azt is meggondolom, hogy a tárgysorozatba-vételt egyáltalán támogatom-e. Hiszen látszik, hogy politikai játékot akar a Fidesz ezzel játszani, miközben világosan lehet azt látni, hogy a vízvagyon, ezt elmondta a kormány képviselője, más törvények okán teljes mértékben állami tulajdonban van, szó sem lehet arról, hogy bárki is magántulajdonként megszerezze a vízvagyont. Itt már behozták a víztározókat is, egyszerűen elképesztő, hogy mi mindent fűznek rá erre a témára.
Ha megvalósult volna az új tulajdonosi program, akkor annak nyilván lettek volna törvénymódosítási vonatkozásai. Ez nem következett be. Ahhoz képest, ami volt az új tulajdonosi program előtt és után, nincs változás, tisztelt Tállai képviselő úr. Semmi szükség nincs tehát arra, hogy most törvényt módosítsunk, ez meggyőződésem. Megítélésem szerint a Fidesznek kellett egy politikai téma, ezt világossá tette Tállai képviselő úr, amivel lehet szórakoztatni az ország lakosságát. Én pedig úgy gondolom, nem biztos, hogy ehhez asszisztálni kellene, mert azzal, hogy tárgysorozatba venni javasoltuk, nem biztos, hogy magát a törvénymódosítást is támogatni lehet. Legfeljebb beszélni lehet róla, de miután a politikai szándék egyértelművé vált, nem biztos, hogy ezt támogatni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Borsos József!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Keller képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy egy vagyonelem tulajdonosa és kezelője különböző lehet. Mi azt szeretnénk, hogy a magyar vízkincs kezelése mindig is többségi állami tulajdonban maradjon. Erre tesz javaslatot Ékes képviselőtársam. Ha ezt elfogadják a túloldalon ülő képviselők, akkor nem tudnak nagyot hibázni, egyébként pedig jó politikai döntést is hoznának. Tállai képviselőtársam arra mutatott rá, hogy nem ártana - azon túl, hogy szakmai lepel mögé bújtatva olyan indoklással állnak elő, ami jól hangzik, csak éppen rossz döntést eredményez -, ha elővennék a józan politikai ítélőképességüket, és belátnák, hogy ez a törvénymódosítás jó javaslat, és ha ezt elfogadják, akkor önök politikailag is jól dönthetnek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tukacs István!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Néhány szakmai mozzanatot szerettem volna elmondani, de előre kell bocsássam, hogy egészen megható, ahogy fideszes képviselőtársaink aggódnak a mi politikai hitelünkért, hogyan próbálnak meg nekünk segíteni abban, hogy ezt visszanyerjük, és mennyire drukkolnak ehhez. Ez köszönetet érdemelne, ha Keller képviselő úr nem mondta volna el az érzéseit az előterjesztéssel kapcsolatban.
Azt szeretném mondani, hogy a vízvagyon üzemeltetésével összefüggésben jó néhány képviselőtársam, aki az 1990-es évektől az önkormányzatokkal történő vagyonosztozkodás során figyelemmel kísérte a működtetési kérdéseket, tisztában van néhány alapvető dologgal. Egyrészt azzal, hogy a szolgáltatók és a szolgáltatások sok tekintetben váltak több településen dezintegrálttá. Hogy hogyan történt meg a működő vagyon folyamatos lepusztítása a fejlesztési források hiánya miatt, hogy ez kinek a hibája volt, ezt most nem fejteném ki. Azt sem, hogyan vált esetlegessé a szolgáltatás minősége egyes településeken, hogyan történt és történik különféle fejlesztési források bevonása abba, hogy ez a rendszer lehetőség szerint a szolgáltatás szintjén biztonságosan működjön, és egészséges ivóvizet szolgáltasson.
Most nem szeretném feleleveníteni azokat a mozzanatokat, amelyek a Vásárhelyi-terv kapcsán egyes önkormányzatok viselkedéséről szóltak. Sok-sok olyan dolgot meg lehetne vitatni, ami alkalmas lenne valóságos szakmai vitára ahhoz, hogy azok a célok, amelyeket Ékes képviselő úr igen pontosan ecsetelt, megvalósuljanak. Úgy gondolom tehát, hogy a szakmai vitának sokkal szélesebb látókörűnek kell lennie, semhogy egyetlen döntéssel befejezzük ezt a dolgot, és úgy, hogy milyen jó ez nekünk. Azt gondolom, a jelenlegi helyzet rendezett a működtetés és a vízművagyon esetében is. Azzal a szerény gesztussal, hogy a tárgysorozatba-vételt támogatjuk, úgy gondoljuk, hogy elkerülhetjük a politikai vitát, pláne a politikai előnyszerzés érdekében való megfontolásokat, amiket Tállai úr is említett. Ebben ugyan csalatkoztam, eléggé bizonytalanná válik az ember egy-egy ilyen vitában, hogy mi is a valóságos célja ennek az előterjesztésnek. Ennyit szerettem volna, elnök úr, elmondani, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ékes József előterjesztőé a zárszó.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Megkísérlem az előterjesztő nyugalmával még egyszer indokolni az előterjesztés fontosságát. Tisztelt Képviselőtársaim! Keller képviselő úr is visszaemlékezhet a 2007 júniusában lezajlott vitára az állami vagyon átminősítéséről, ami hajnali fél 4-kor ért véget a parlamentben. Ezzel párhuzamosan futott a lex MOL, amiből az Európai Bizottság is megpróbált ügyet kreálni. Akkor Fónagy Jánossal együtt nyújtottuk be azt a módosító indítványt, hogy próbáljunk kiemelt figyelmet fordítani a hazai vízvagyonra. Szeretném világossá tenni, hogy ezután történt meg az a kormányzati lépés, és itt nem akarok senkit sem bántani, hogy elindult az új tulajdonosi program, amelybe a későbbiekben beemelték a regionális vízműveket, a hazai vízvagyont. Tehát volt egy törvény, amelyben védelmet kapott a hazai vízvagyon, majd után jött egy elképzelés, csak az időközben, bizonyos okoknál fogva megfeneklett, ennek ellenére 2008. szeptember 24-én a környezetvédelmi miniszter úr erősítette meg, hogy a cégméretekből eredő problémákat összevonással, holdinggá szervezéssel, befektetési alap létrehozásával kívánják megoldani. Ezután az érdekvédelmi szervezetek tiltakozásának hatására idén április 3-ával ez elhalt.
Azért is kérem a képviselő urakat, mindenki gondolja át, hogy az egész világon a víz hiánya sokkal súlyosabb válságot fog előidézni, mint az energiahordozóké. A víz nem pótolható. Ha figyelembe vesszük azt a törekvést, amit az Európai Unió első soros elnökségében Magyarország betölt, pontosan a víz és a regionalitás a legfontosabb kérdés. Ha valaki rátekint a lisszaboni szerződés döntési mechanizmusára, elnézést, hogy ezt is belekeverem, előfordulhat az, hogy az Európai Unió tagországainak kell majd ivóvízzel kisegíteniük egymást, ahogy ez tavaly Barcelonában is megtörtént, amikor egy hónapon keresztül Franciaországból szállították oda az ivóvizet. Ez nem mentesíti a mindenkori kormányt a felelősségtől, mivel Magyarországon a vizek megközelítőleg 93 százaléka a folyókon keresztül átsöpör Magyarországon. Nagyon jól tudjuk, hogy Ukrajnából kiindulva, az erdőkivágásokból adódóan, átzúdul rajtunk a víz, nincs megfogó képesség, nincs vízkormányzás jelen pillanatban a határon túli területeken sem. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország a záportározókat nem építi meg, a vízkormányzást nem valósítja meg, akkor a Duna-Tisza-közén bekövetkezik az elsivatagosodás. Nem véletlenül mondtam, hogy ott megközelítőleg 7 méteres vízszintsüllyedés van.
Ha valaki járt Spanyolországban az elmúlt időszakban, látta, hogy nagyon sok településen teljesen szárazak ma már a valamikor rajtuk keresztül húzódó folyómedrek, és ott sportpályákat és más létesítményeket alakítottak ki. Ez nem mentesít attól, hogy a vízvagyon tartós állami tulajdonban maradásával garantáljuk azt, hogy nem fognak olyan kormányok működni, amelyek gondolatvilágában felmerülhet, hogy egy újabb tulajdonosi programot elindítva hozzá tudnak nyúlni ehhez a kincshez. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy amikor 2007 júniusában ez a vita lezajlott a parlamentben, azzal a döntéssel az állam a jelenlegi regionális vízművekben lévő tulajdoni részét radikálisan lecsökkentette, hiszen akkor 50 + 1 százalék volt a tartós állami tulajdon nagyságrendje. Ezt törölték el tulajdonképpen, így vált minden további nélkül értékesíthetővé a vízvagyon.
Megköszönöm Tukacs képviselő úr megszólalását, és kérem önöket, hogy a hozzáállásuk legyen mindenképpen pozitív. Még csak a tárca véleményét ismerjük, a kormányét nem, de mindenképpen jó lenne, ha a parlamentben ezt a vitát lefolytatnánk. Nagyon sokan megpróbálták már elkötelezni magukat a tartós állami tulajdon megtartása, az eladás meghiúsítása mellett, de azt úgy lehet megerősíteni, ha a vízvagyon tartós állami tulajdonban marad, és a tartós állami tulajdonnak mindenképpen 75 + 1 százalék nagyságrendet kell képviselnie. Köszönöm, elnök úr, mint előterjesztő, ennyit szerettem volna elmondani.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Akkor szavazhatunk. Kérdezem tehát, hogy ki az, aki a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló, T/9712. számú törvényjavaslat, Fónagy János és Ékes József képviselők önálló indítványának tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Nem támogatja? Egy. Tartózkodott? Egy.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm az előterjesztők nevében.
ELNÖK: Várjon, képviselő úr, ez még csak a tárgysorozatba-vétel volt, most szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem, hogy ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Nem támogatja? Öt. Tartózkodott? Hét. Tehát az általános vitára való alkalmasságot nem támogatta a bizottság. Köszönöm szépen. Majd írásban tájékoztatjuk a házelnök asszonyt. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megtárgyalására, az ülés vezetését pedig átadom Domokos László alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megadom a szót a kormány képviselőjének, ha indokolni szeretné néhány szóban az előterjesztést. (Varga Mihály távozik az ülésről.)
Molnár Jánosné szóbeli kiegészítése
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Molnár Jánosné vagyok, a Pénzügyminisztérium pénzügyi szolgáltatások főosztályának helyettes vezetője. Engedjék meg, hogy bemutassam a kolléganőmet, dr. Geri Lindát, illetve Kovács Lajos urat. A benyújtott két törvényjavaslat indoklását szeretném nagyon röviden összefoglalni, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról, illetve a hitelintézeti törvény kapcsolódó módosításáról szóló két törvényjavaslatról van szó. Miután az Európai Parlament, illetve az Európa Tanács tavaly novemberben elfogadta a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvet, amelynek átültetési hatályát november 1-jében határozta meg a tagállamok számára, ez szükségessé tette a hazai jogrendben ennek az új tevékenységtípusnak a kialakítását.
Az európai javaslat célja az volt, hogy a belső piac összes előnyét élvezhessék a tagállamok fogyasztói, hasonlóan azonos előnyöket nyújtsanak a belső piacon az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevők számára. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tagállamok között egy konszenzus született arról, hogy az irányelv átültetésével kapcsolatos rendelkezéseket egyszerre fogják bevezetni a tagállamokban, tehát ebből a szempontból az irányelv célja teljesülni fog. Ebből természetesen a magyar fogyasztók is részesülni fognak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem. Szabados József képviselő úrnak adok először szót.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A minisztérium képviselője is megerősítette, de én is szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unió területén a növekvő pénzforgalmi szolgáltatások egységesítését jogi keretben kell rendeznünk. Ennek hazai átültetését november 1-jéig meg kell tenni, és a tagállamokban egyszerre kerül bevezetésre. Amennyiben nálunk ez megcsúszna, az egységes bevezetésben zavart okozhatna. A legfontosabb a kormány törvényjavaslatában, hogy új szolgáltató intézményt hoz létre, amely hatodikként egészíti ki a jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatók típusait. Az előterjesztő szólt a következő napirendi pontról is, mivel az új törvényjavaslat és a törvénymódosítás összefügg, hiszen a hitelintézeti törvényen is átvezetésre kerül az új pénzforgalmi intézmény engedélyezésével, felügyeletével, működésének szabályozásával kapcsolatos jogi szabályozás. Ezért mindkét javaslat elfogadását javasolja frakciónk a bizottságnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormány kíván-e reagálni. Nem.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Akkor szavazás következik a T/9635. számon benyújtott törvényjavaslatról. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. Aki nem? Nem volt ilyen. Aki tartózkodott? Nyolc. A bizottság előadója Szabados József képviselő úr lesz.
Következik a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9636. szám alatt. Az általános vitát első helyen kijelölt bizottságként kell lefolytatnunk. Amennyiben szólni kíván a kormány képviseletében, megadom a szót.
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Mint már az előbb jeleztem, a két törvényjavaslat egymással összefügg. Miután új jogintézményről van szó, a kapcsolódó változtatásokat a hitelintézeti törvényen keresztül kellett vezetni. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. Tartózkodott? Nyolc. Ellene? Nem volt ilyen. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a közreműködést.
A 4. pont a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9592. szám alatt, Keller László, Halmai Gáborné, dr Juhászné Lévai Katalin MSZP-s képviselők önálló indítványa. Az általános vita következik első helyen kijelölt bizottságként.
Keller László itt van, gondolom, előterjesztőként ő fogja ezt kommentálni. Fussunk neki még egyszer, képviselő úr.
Keller László szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek. Az előző költségvetési bizottsági ülésen elmondtam az érveinket. A bizottság akkor a tárgysorozatba-vételt nem támogatta, az Országgyűlés ezt megtette. Az előző bizottsági ülésen elmondottak alapján kérem, hogy a bizottság tartsa általános vitára alkalmasnak a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: A kormány álláspontját kérdezem, bár a múltkor megismertük, nem tudom, hogy ahhoz képest változott-e.
HÉVÍZI EMESE (Pénzügyminisztérium): Nincs változás, továbbra is támogathatónak tartjuk az indítványt.
ELNÖK: Igen, hallottuk, hogy az elmúlt hónapokban ezt kidolgozta a kormány, amikor még az államtitkár úr ott volt. Azért a nevét kérnénk a jegyzőkönyv kedvéért.
HÉVÍZI EMESE (Pénzügyminisztérium): Bocsánat. Hévízi Emese vagyok, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő hölgyek és urak számára adott a lehetőség kérdés, vélemény, észrevétel elmondására. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen, hiszen a múltkor elfolytattuk a vitáját. Akkor szavazunk.
Aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem támogatja? Tíz. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a többség általános vitára alkalmasnak tartotta. A többségi álláspontot Tukacs István ismerteti, a kisebbségét Ágh Péter képviselő úr. Köszönöm szépen a részvételt.
Következik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9662. szám alatt, Kovács Tibor, Podolák György, dr. Kékesi Tibor, Szabó Lajos és Keller László képviselők önálló indítványa. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként.
Az ajánlás 1. pontja Mádi László képviselő úr módosító javaslata. Az előterjesztők részéről Kovács Tibor képviselő úr fog nyilatkozni.
KOVÁCS TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztők nevében nem támogatjuk az indítványt.
ELNÖK: A kormány véleményét megismerhetjük-e?
SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Szintén nincs még kormányálláspont, tárcavéleményt tudok mondani, és nem támogatjuk a módosító indítványokat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 2. pont szintén MÁdi László képviselő úr módosító javaslata. Előterjesztő?
KOVÁCS TIBOR (MSZP), előterjesztő: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tárca?
SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Több beadott módosítás az ajánlás szerint nincs. Megkérdezem, tud-e esetleg valaki olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a napirendi pontot lezárom, köszönöm a kormány részéről a közreműködést.
A 6. napirendi pontunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat, T/9257. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatokat kellene megvitatnunk első helyen kijelölt bizottságként, de miután nem érkezett ilyen módosító javaslat, a bizottságnak maradt lehetősége módosító javaslatokat benyújtani. Szabados József képviselő urat megkérjük, hogy a módosításokat röviden foglalja össze számunkra.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Öt kapcsolódó módosító javaslatot javaslok a bizottságnak elfogadni.
Az első, ami előttünk van, arról szól, hogy a biztosító a javítási számla ellenében téríti meg a kárt. Ez természetesen a fehérítés irányába ható javaslat.
A második javaslatban azért terjesztettük ki az adatigénylés időpontját megelőző adatokra is, mert a gyakorlatban előfordul, hogy többszereplős a kár, és nehéz az egyeztetés. Az adatigénylés viszont általában nem a kárbejelentéssel együtt történik.
Nagyon fontos módosító javaslat, és ez tegnap a részletes vita során is felmerült, hogy a fizetésképtelenné vált biztosító helyett a kártalanítási számla vezetője fizesse meg a kárt a károsult részére. Ezért egy alap létrehozását rendeli el a törvény, amelynek lényege, hogy a biztosítók a kártalanítási számla kezelőjének éves díjbevétele 0,25 százalékát kötelesek a MABISZ részére befizetni mindaddig, amíg ez az alap az éves díjbevétel 6 százalékára fel nem töltődik. Ez az összeg képes már kezelni egy MÁV-biztosítós esetet, de reméljük, hogy erre nem kerül sor.
Még két javaslatunk van. Azért, hogy a biztosító ne bújhasson ki kártérítési kötelezettsége alól, azt javasoljuk, hogy az első díjrészlet befizetése előtti káresetben is fizessen a biztosító. Az utolsó pedig a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány álláspontját szeretném megkérdezni a tervezett módosító javaslatokról.
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Gordos József vagyok a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. A kormány részéről támogatjuk a benyújtott módosító javaslatokat.
ELNÖK: Képviselői kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor javaslom, hogy egyben szavazzunk. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség.
Ki az, aki támogatja a módosító javaslatok benyújtását? Kérem, jelezze! (Szavazás) A többség.
Köszönöm szépen. Akkor ezt a napirendi pontot is lezárom.
Következik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/9302. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
A kiegészítő ajánlás pontjai szerint fogunk haladni.
A 6. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Turcsán Katalin vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és gazdasági kodifikációs főosztályának helyettes vezetője. Egyelőre tárcaálláspontot tudok képviselni, mert a holnapi napon dönt a kormány a kapcsolódó módosító javaslatokról és a bizottsági módosításokról. A 6. számút támogatásra fogjuk javasolni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Többség.
A 7. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a két módosító javaslat lényegében szövegében megegyezik, de az előzőt javasoljuk támogatni, mert pontosabb.
ELNÖK: Tehát ezt nem támogatta a tárca. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Aki egyetért? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 8. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 18. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 19. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 22. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség.
Van-e olyan módosító javaslatról tudomása bárkinek, amelyikről szavaznunk kellene? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor ezt a napirendi pontot is lezárom, köszönöm a közreműködését.
Ezzel a mai napra tervezett napirendünk végére értünk. Tájékoztatásul jelzem, hogy a jövő héten kedden 15 órára tervezzük a bizottság ülését. Köszönöm szépen. További jó munkát mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 00 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit