KPSZB/24/2009.
KPSZB/142/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. június 16-án, kedden 14 óra 05 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megvitatása *
Bánki Erik (Fidesz) képviselő által "Advertum-gate? El a kezekkel a magyar labdarúgástól" címmel benyújtott interpelláció tárgyalása *
Döntés a kiegészítő válasz elfogadásáról *
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP)) Molnár Lászlónak (MSZP),
Puch László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Ágh Péter (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Borsos József (Fidesz) Molnár Oszkárnak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Dr. Hargitai János (KDNP) Borsos Józsefnek (Fidesz).
Mocsári-Gál Krisztina dr., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője
Dr. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa
Dr. Geri Linda, a Pénzügyminisztérium tanácsosa
Dr. Kovács Lajos, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa
Göndör István (MSZP), előterjesztő
Kanyó Lóránd, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 05 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait.
Megkezdjük mai ülésünket az új változat szerinti napirendi javaslat alapján. Lesznek olyan helyek, ahol bizottsági módosítókat kapcsolunk hozzá, illetve mai tudásunk szerint az már biztos, hogy a 2. napirendi ponthoz nem érkezett módosító javaslat, így azt okafogyott tárgyalnunk. Az 1. napirendi ponttal pedig még várnunk kell, mert Bánki Erik egy másik bizottságban ül, így ezt akkor tárgyaljuk, amikor megérkezik. Államtitkár úr ehhez a napirendi ponthoz érkezett? Igen. Akkor megkérdezzük képviselő urat, hogy számíthatunk-e rá.
Tehát a napirendi javaslatom az írásban kiküldött új változat alapján, hogy a 2. napirendi pontot nem kell tárgyalnunk, az 1. pont esetében pedig tisztázzuk, hogy Bánki Erik mikor érkezik. Erről a javaslatról kérem, hogy szavazzunk. Aki egyetért vele, kérem, ezt jelezze is! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendjét. Tudomásom szerint 23-an vagyunk, de majd megszámoljuk, amikor mindenki aláírta a jelenléti ívet.
Akkor a 3. ponttal kezdünk, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal T/9922. szám alatt. Halmai Gáborné és társai módosító indítványához benyújtott módosító javaslatok megvitatása következik első helyen kijelölt bizottságként. Gondolom, képviselőtársaim szembesülnek vele, hogy újabb és újabb képviselői kezdeményezésű módosítások érkeznek, ez az egyik legkedvesebb törvény, amit szeretnek módosítani láthatóan. Megkérdezem, hogy a kormány részéről számíthatunk-e jelenlétre. Most kaptam az információt, hogy Bánki Erik képviselő úr nem fog ideérni, tehát ezután megtárgyalhatjuk az interpellációt, kérjük államtitkár urat, hogy térjen vissza.
Összesen négy módosító javaslat van, úgy tűnik, úgy fogjuk megszavazni, hogy sem előterjesztő nincs... Foglaljon helyet. A kormány álláspontját kérdezem.
Az 1. pont Halász János képviselő módosító javaslata.
MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mocsári-Gál Krisztina vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője. Az idő rövidsége miatt nem kormányálláspontot képviselek, hanem a tárca szakmai álláspontját. Az ajánlás egyik pontját sem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány egyiket sem támogatja. Szavazunk az első módosító javaslatról. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 2. pont Halász János, valamint Gy. Németh Erzsébet és Alexa György képviselők módosító javaslata. A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez is egyharmad.
A 3. pont következik. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 4. pont következik. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A napirendi pont elzárása
Ezzel az eredeti 3. napirendi ponthoz kapcsolódó módosító javaslatokat megtárgyaltuk. Amennyiben nincs továbbiakról tudomásunk, akkor ezzel végeztünk, a napirendi pontot lezártam.
Most térünk rá az 1. napirendi pontban jelezett témánkra, Bánki Erik (Fidesz) képviselő által "Advertum-gate? El a kezekkel a magyar labdarúgástól" címmel benyújtott interpelláció tárgyalása következne I/6494. számmal. Bizottsági jelentés, illetve javaslat készítése a feladat a Házszabály 117. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. A kormány részéről köszöntöm Katona Tamás államtitkár urat. Meg is adom neki a szót, amennyiben szóbeli kiegészítéssel is hozzá kíván járulni a döntésünkhöz.
DR. KATONA TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Bánki Erik képviselő úr múlt év október 13-án intézett interpellációt "El a kezekkel a magyar labdarúgástól" címmel a pénzügyminiszterhez, ahogy elnök úr az imént volt szíves idézni. Az erre adott választ nem fogadta el az Országgyűlés. Szeretnék annyi tájékoztatást adni a tisztelt bizottságnak, hogy ez az ügy az 1021/2001. kormányhatározatra vezethető vissza. 2001. március 14-én tette közzé a hivatalos lap ezt a kormányhatározatot, amely arról szól, hogy a kormány állami kezességvállalásról döntött a hivatásos labdarúgás-fejlesztési kötvények, mégpedig névértékre szóló kötvények esetében, összesen 3,1 milliárd forint értékben bocsátotta ki ezeket a Profi Liga Kft., amelyet teljes egészében lejegyzett a Magyar Fejlesztési Bank. A kötvény futamideje 2006. március 28-án, illetve június 30-án járt le. A Liga a kamatok egy részét törlesztette, azonban a tőkét nem fizette ki. Így az MFB végül is lehívta a kezességet. Ehhez kapcsolódik ez az ügy. Ennek alapján döntött úgy a kormány az 1031/2008. határozatában, hogy ezt az állami kezességvállalást valamilyen módon hitelfelvétellel kell megerősíteni. Erről szólt az a döntés, amire képviselő úr kérdése irányult. Ezzel kapcsolatosan voltak aggályai. Keller államtitkár úr válaszát pedig az Országgyűlés nem fogadta el.
Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a kormány az 1069/2009. határozatában, amit május 14-én tett közzé a hivatalos lap, az 1031/2008. kormányhatározatot hatályon kívül helyezte. Ez a Magyar Közlöny idei 66. számában meg is jelent, gondolom, a tisztelt képviselők ezt ismerik is. Ennek alapján a határozat hatályon kívül helyezésre került, teljesedésbe nem ment, nem történt semmi olyan lépés, ami miatt erről még különösebben beszélni kellene. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy tájékoztatómat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői kérdések, észrevételek következnek. Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Röviden kérdezném, helytálló-e az a tény, hogy a kezességvállalás visszavonásra került, és ha igen, az ügy lezárása milyen módon történik. Hogy néz ki ez, milyen következményekkel jár az MLSZ-re, és milyen következményekkel jár az Advertumra, amelyről tudjuk, hogy adótartozás miatt is szankcionáltak az elmúlt időszakban?
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel? Kóka János!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Áttekintve az ezzel kapcsolatos interpellációt és az arra adott választ, valamint az egyéb fellelhető anyagokat, nagyjából ki lehet bogozni, hogy hogyan került sor a 3,1 milliárdos kötelezettségvállalásra még 2001-ben, és hogy ezt a Liga miért nem tudta visszafizetni. Aztán valamilyen okból a kormány vagy valaki úgy döntött, hogy éppen egy Advertum nevű cégen futtat keresztül 3,1 milliárd, államilag garantált hitelt, tehát lényegében adófizetői pénzt. Fontos kérdés, hogy az Advertumot ki és miért választotta ki, miért nem tudott közvetlenül a Ligával szerződni. A kérdés jelentősége eltörpül ahhoz képest, hogy mi az a másik 2,1 milliárd forint. Amikor 3,1 milliárd forintos hitelt kell valamilyen módon átforgatni, akkor meg lehet kérdezni, hogy miért ez trükk. De a maradék 2,1 milliárd forint mire kellett? Ha a kormány egy médiahálózatot akar kiépíteni valamilyen célból, akkor ezt miért nem teszi be a költségvetésébe? Miért nem kéri hozzá a parlamenti képviselők szavazatát? Nyilván részemről elmondhatom, hogy nem adtuk volna, de miért nem lehetett valamilyen korrekt megoldást találni? Miért kellett belevarrni valami másba egy ilyen médiahálózat kiépítésének érdekében? Tehát engem konkrétan az Advertum kiválasztásának szempontjain kívül az érdekel, hogy miért kellett 2,1 milliárddal megtáplálni egy meglehetősen ködös hátterű és ködös célú médiavállalkozás-hálózatot. Köszönöm.
ELNÖK: Keller László képviselő úr következik.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én voltam az államtitkárként, akinek a válaszát nem fogadták el. Örülök annak, hogy végül eljutottunk oda, hogy hatálytalanítva lett a kormányhatározat. Szerintem fontos kérdés persze, amit most Kóka képviselő úr is felvetett, de a legfontosabb az, hogy megállítottuk azt a folyamatot, ami 2001-ben indult. A történet persze nem zárult le. Miután itt nagy leszámolásra készül a Fidesz vezette kormány (Mádi László közbeszól.), ezt hirdette meg Orbán Viktor, hogy el kell számolni mindenkinek, szerintem az a legjobb, ha magával kezdi. (Mádi László ismét megjegyzést tesz.) Ne a 140 feljelentést mondja képviselő úr, az eltűnt pénzekről beszéljünk. Az eltűnt pénzekről beszéljünk, a 3,1 milliárd forintról beszéljünk, ami úgy lett kibocsátva, hogy 2007-ben kellett visszafizetni. Ez a visszafizetés nem történt meg. A Fidesz vezetőinek a figyelmébe ajánlom azt a szó szerinti jegyzőkönyvet, ami a Pénzügyminisztériumban készült, amikor az érintettek elmondták, hogy mire használták fel a 3,1 milliárd forintot. Ki fog derülni az, hogy nem arra, amire azt a kormány szánta. Önmagában már az is helytelen volt, hogy ilyen módon adott egy 3 millió forintos törzstőkéjű cégnek 3,1 milliárd forintos garanciavállalást. Lehet, hogy elnök úr nem véletlenül nem jött el, mert elég kellemetlen lett volna neki végighallgatni azt, hogy mihez asszisztált pénzügyminiszterként.
Nyilván ez a veszteség megképződött a Gyurcsány-kormány idején, mert most kellett volna visszafizetni, 2007-ben. Egyébként hál' istennek a 8, akárhánytized milliárd forintos vállalás csak 3,1 milliárdban teljesült, mert eredetileg a kormányhatározat több mint 8 milliárd forintra szólt. Ennyit akartak elvinni a rendszerből 2010-ben, és 3,1 milliárdot sikerült elvinni. Szerintem az biztosan megállapítható, hogy a 2001-es döntés alapján a költségvetést 3,1 milliárd forintos kár érte. Ez nem kérdés. Az is biztosan megállapítható, hogy a 3,1 milliárdot nem arra a célra használták fel, amiről a kormányhatározat szólt. Az is világosan megállapítható államtitkár úr megszólalásából, hogy kísérlet történt arra, hogy valahogy rendezzük ezt a kérdést. Egyébként a hivatásos labdarúgó liga és az Advertum próbálta ezt a kérdést valamilyen módon rendezni, így jutott el az Advertum a hivatásos labdarúgó ligával kötött megállapodás alapján a Pénzügyminisztériumhoz. Meggyőződésem, hogy a szándék jó volt, de a tartalom nem volt helyes, ezért az helyes, hogy hatályon kívül helyezésre került az egész. Viszont itt a lehetőség arra, hogy a fideszesek megkeressék a 3,1 milliárd forintot, amiről döntést hoztak, amivel kárt okoztak a magyar államnak. Szerintem nagyon fontos az, hogy az APEH tegye a dolgát, és azt a kárt, amit a Fidesz vezette kormány okozott az országnak, megpróbálja érvényesíteni a hivatásos labdarúgó ligán keresztül, mert az vállalt készfizető kezességet erre, és ha azon keresztül nem tudja, akkor nyilván meg kell találni azokat a személyeket, azokat a klubokat, amelyek helyt tudnak állni ezért a 3,1 milliárd forintos károkozásért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Érdekes megközelítése az interpellációnak. Azt gondolom, maradjunk a témánál, és most már fegyelemre fogom felszólítani képviselő urat. Ha gondolja, interpellálják meg a saját Pénzügyminisztériumukat ebben a témában, és akkor majd mód lesz azt leszavazni. Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, és elnök úr véleményét teljes mértékben osztom. Van egy el nem fogadott interpelláció. Annak van egy tárgya. Hogy valakit államtitkárként leszavaztak a parlamentben, az persze szégyen, és ezt a szégyent Keller László átélte, és most elkezd másról beszélni, nem arról, amiről az interpelláció szól. Az interpelláció arról szólt, hogy hogyan lett a 3,1 milliárdból 5,2 milliárd, az Advertum hogyan került a képbe, és a kormány miért vállalt kezességet. Erről és nem 2001-ről szól. Az elmúlt három évről szól. Tessék beadni egy interpellációt, és meg lehet kérdezni, hogy mi történt 2001-ben, és akkor arról lehet beszélni itt, a bizottságban. És akkor majd arról beszélünk. Most viszont nem az a téma. Tudom, hogy képviselő úrnak, aki főinkvizítorként emberek tucatjait tette tönkre, rágalmazta meg, ugyanakkor bírósági ítéletekkel folyamatosan elmarasztalták, nem adtak helyt a feljelentéseinek. Továbbra is ezt a verklit szeretné hajtani. Ezt hagyja meg a bíróságnak. Nyújtson be kereseteket, és a bíróság majd eldönti, hogy igaza van, vagy nincs igaza. Eddig az derült ki, hogy soha nem volt igaza, viszont embereket meghurcolt. Ezt a témát vegyük le napirendről, mert nem ez az interpelláció témája.
Feltettük államtitkár úrnak a kérdéseinket. Szerintem arról kéne beszélni, ami az interpellációban van, várjuk az államtitkár úr válaszait, és annak fényében el lehet dönteni, hogy az interpelláció témájára adott kormányzati választ a bizottság megfelelőnek tartja-e vagy nem. Ebben maximálisan partner vagyok, de semmilyen más dologban nem, mert azt gondolom, ez nem tartozik a napirendhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? Keller László kért szót. Megadom.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretném visszautasítani azt a személyeskedő hangnemet, amit Mádi képviselő úr megütött. Szeretném világossá tenni, hogy hasonló mondatokért a szomszédja, Szijjártó Péter bíróságon már elmarasztalásra került. Nem akarom folytatni ezt a sort. (Babák Mihály: Dehogyisnem!) Fizetni még nem fizetett, de elmarasztalták.
ELNÖK: Ettől még ebben az ügyben nem lesz igaza képviselő úrnak, hacsak az SZDSZ mellé nem áll. Majd kiderül. Kóka János éppen jelezte is, hogy szólni kíván.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Semmiképpen nem terveztem, elnök úr, csak szerettem volna megjegyezni, annyiban persze mégis csak érdekes lenne megismerni a 2001-es hitelfelvétel eredeti célját és szándékait, mert hátha következtethetünk belőle. Az én értelmezésem szerint 2001-ben a Fidesz-kormány úgy döntött, hogy 3,1 milliárd forinttal támogatja a magyar labdarúgást, és e célnak nemességéről, szükségességéről vagy politikai tartalmáról ne vitatkozzunk, mert valóban nem itt a helye. Viszont ezt nem úgy csinálta, és most ugyanazt fogom mondani erre a gyakorlatra, mint az előbb az Advertum 2,1 milliárdos médiahálózat-kiépítési céljára, hogy ahelyett, hogy beletette volna a költségvetésbe, korrektül felhatalmazást kapott volna, elbújtatta. Egyébként a Fidesz így járt el az autópálya-építéseknél is, így bújtatott el összességében több százaléknyi hiányt a költségvetésben. Tehát ez általános gyakorlat volt. De azért fontos mégis, hogy mi volt az eredeti szándék, mert úgy tudjuk nyomon követni. Mert most kerülgetünk egy 3,1 milliárd forintos összeget, és se a Fidesz, se a szocik nem merik megmondani, hogy ezt oda akarták adni a labdarúgásnak. Tegyék ki a lapjaikat az asztalra, ne tegyék azt, mint a tegnapi főbíróválasztáson, hogy egymásra kenik. Mondják azt, hogy mind a ketten oda akartuk adni a 3,1 milliárdot, de egyikünk sem merte megmondani a választóknak, mert féltünk, hogy kapunk egy nagy sallert, és akkor ezt most rendbe lehet tenni. Csak valahogy tegyük rendbe, mert különben 10 év múlva is azon vitatkoznak majd itt az utódaink, hogy kellett-e ez a 3,1 milliárd vagy nem. Köszönöm.
ELNÖK: Csak jelzem volt miniszter úrnak, hogy kormánydöntés volt ez az ügy. Tehát a kormányülésen mindenkinek volt módja ebbe betekinteni, aki a kormányban foglalt helyet. Babák Mihály képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Bocsásson meg, de volt miniszter úr hozzászólása ingerelt arra, hogy szóljak. Mintha elfeledkezne arról, hogy manipulálva voltak elszámolva az autópálya- és útépítések. Az Unió visszarakatta az állami költségvetésbe. Úgy gondolom, miniszterként neki is van felelőssége ebben, sőt, társainak is. Ha pedig ezen túl vagyunk, miután nem napirendszerű volt a felszólalása, akkor hadd mondjam el azt is, hogy az autópályáknál is sok furcsaság volt az ön minisztersége alatt. Ugyanis alagutak épültek ott, ahol nem kellett, viaduktok épültek, ahol nem kellettek. Nem tudom, hogy hol szórják el ezt a pénzt, de az utóbbi időben nagyon szórják. És ha megkérdezzük, hogy hová tűnt 2,1 milliárd forint, akkor miért kell elővenni a történelmet? Volt annak idején erre megbízott ember, Keller László, aki minden kérdésben nyomozott. Nem jutott előre? Ez is napirenden volt nála. Vagy ebbe is belebukott? Köszönöm szépen, hogy szót kaptam.
ELNÖK: Próbáljunk meg az interpellációra fókuszálni. Államtitkár úr is erre készül, várjuk a feltett kérdésekre a választ.
DR. KATONA TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném jelezni, hogy Babák képviselő úr hozzászólását nem hallottam, ha kérdést intézett hozzám, akkor kérném tisztelettel, hogy ismételje meg. (Babák Mihály: Nem.)
Ami az elhangzott kérdéseket illeti, szeretném ismételten tájékoztatni a tisztelt bizottságot arról, hogy a kormány nem vállalt kezességet. Volt egy kormányhatározat, amely felhatalmazást adott a kezességvállalásra, ez nem történt meg, és a kormányhatározatot, mint jeleztem, a május 14-én közzétett határozatában hatályon kívül helyezte a kormány. Tehát nem is vállalhat kezességet. Ami a konkrétumokat illeti, hogy az Advertumnak milyen a helyzete, azt nem tudom most elmondani, de ha tudnám, sem mondhatnám, de nem is tudhatom, mert ez az adóhatósághoz tartozik. Ennyit tudok elmondani. Nincs szó kezességvállalásról, mert a hatályon kívül helyezett kormányhatározat alapján nem történt ilyen, most pedig már nem is történhet, hiszen nincs hatályban a határozat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kérdéseikre kaptak-e választ. Mert ránézésre is mondhatom, hogy legalább egy kérdésre nem. Arra, hogy most mi lesz ott, ahová nem jutott pénz. Közben Kóka János is szeretné kiegészíteni, hogy mire nem kapott választ. Képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Lehet, hogy nem ment teljesedésbe, és sikerült véletlenül megőrizni 2,1 milliárd forint adófizetői pénzt. Ez rendben van. De miért kellett volna? Miért volt az a szándék? Tényleg nagyon szívesen hallanék arról, hogy van az, hogy egyszer csak 2,1 milliárdot el akarunk költeni egy médiahálózatra. Tényleg érdekel, még ha úgy is fogalmazunk, hogy akartunk volna elkölteni. Kérem államtitkár urat, ne azt válaszolja, hogy nem teljesült, most már mindegy, hanem arra válaszoljon, hogy miért kellett volna. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még valaki, aki a kérdését esetleg pontosabban szeretné feltenni, (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor államtitkár úrnak még módjában áll válaszolni. Öné a szó.
DR. KATONA TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Meggyőződésem, ha adófizetői pénzt sikerül megtakarítani, az nem véletlenül történik. Egyébként pedig a kormány kialakított az előterjesztő javaslatára egy konstrukciót. Ennek a konstrukciónak látszottak a hibái, illetve aggályos pontjai, ezért a kormány hatályon kívül helyezte ezt a határozatát. Ezért itt szó sem lehet arról, hogy itt kezességvállalás történjen. Amire még elnök úr volt szíves rákérdezni, hogy a magyar labdarúgás finanszírozása hogyan történik. Ez részben nem a Pénzügyminisztérium kompetenciája, hanem az Önkormányzati Minisztériumé. Erre a költségvetésben bizonyos források rendelkezésre állnak, de ha erre a tisztelt bizottság igényt tart, gondolom, az önkormányzati Minisztérium áll a bizottság rendelkezésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy feltehetőleg ez a pénz indokolt volt, hogy oda kerüljön, és az volt a kérdés, hogy mi lesz ezután. De ha önnek erre ez a válasza, valóban, szűken véve a Pénzügyminisztériumnak ehhez nincs köze, de képviselői kíváncsiság kiterjedhetett volna arra is, hogy ez mennyi. Különösen azért, mert én megyei elnökként évi 30 millió forintos támogatást vagyok képes adni a sportnak, és azért az egész országban a versenyrendszert 4-500 millió forintból tartják fenn. Ehhez képest valóban hatalmas összeg ez egy szövetségnek. Biztos, hogy indokolt, csak szerettünk volna többet tudni, de azt is megértettük, hogy államtitkár úrnak nincs kompetenciája, hogy erről beszéljen. Ezt kell rögzítenünk, hogy a bizottságban nem kaptunk választ. Hiszen most meg kell fogalmaznunk egy határozatot annak függvényében, hogy elfogadjuk vagy sem a Pénzügyminisztérium államtitkára által kiegészítő válaszát. Ha jól érzékelem, az SZDSZ-en fog múlni, hogy mi lesz ebből.
Két út van. Amennyiben elfogadjuk a választ, erről majd a parlament kap tájékoztatást, ha nem, a Házszabály 117. § (4) bekezdésének c) pontja szerint "a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel."
Döntés a kiegészítő válasz elfogadásáról
Tehát a kérdésem a bizottsághoz, hogy a 6494. számú interpellációra adott államtitkári kiegészítő választ ki fogadja el. Kérem, jelezzék! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem fogadja el? Tizenöt. (Mádi László jelzi, hogy egy képviselő tartózkodott.) Ki volt olyan? (Mádi László: Úgy láttam, hogy Tukacs képviselő úr tartózkodott.) Bocsánat, rosszul számoltam. Volt-e tartózkodás? (Mádi László és Tukacs István felváltva közbeszólnak.) Azért kérdezem, mert a 14 igen szavazat akkor igaz, ha minden egyes képviselő úgy szavazott. Ez volt a kérdésem. Tehát rosszul láttam, nem 145 igen szavazat volt? Jól láttam, 14 igen volt, és 15 nem. Köszönöm szépen. (Mádi László tovább vitatja az eredményt.) Ha valaki jegyzőkönyvbe mondaná, hogy mást látott, mert így semmit nem értek. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Itt ülünk egymással szemben. Tukacs képviselő úr nem szavazott. Jó szándékkal akartam megkérdezni, hogy tudatosan nem szavazott, vagy pedig tartózkodni akar, mert elnök úr nem tette fel a végén, hogy ki tartózkodott, mert jóhiszeműen azt gondolta, hogy mindenki igennel vagy nemmel szavazott. Ezért kérdeztem rá. De ha Tukacs képviselő úr úgy gondolja, hogy az igenekhez csatlakozik, bár nem nyújtotta fel a kezét, azt tudomásul veszem, holott ezt nem tartom a legteljesebben rendjén valónak. Ezért jeleztem a problémát, mert egyértelműen érzékeltem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tukacs úrra rákérdezünk, hogy mi volt a szavazata. Segítsen!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! A demokratikus technológiákat ismerem, tudom, hogy egy szavazásnál igent, nemet és tartózkodást szoktak megkérdezni. Mádi úr segítőkészségét nagyra értékelem, mert valóban nagyon fontos, hogy jelezze, hogy itt mi történik, de vártam, hogy elnök úr megkérdezze, hogy van-e tartózkodó szavazat. Az én esetemben a szavazatom tartózkodó szavazatot jelent.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor pontosítom a szavazás végeredményét: 13 igen szavazat, 15 ellenszavazat és 1 tartózkodás. Elnézést, valóban nem néztem végig az egész soron. (A bizottság főtanácsadója figyelmezteti az elnököt, hogy nem lehet 15 ellenszavazat, mert Varga Mihályt, a bizottság elnökét senki sem helyettesíti.) Jelzik nekem, hogy elnök urat senki nem helyettesíti. Így 13 igen szavazat, 14 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a bizottság nem fogadta el az államtitkár kiegészítő válaszát. A bizottság tehát azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a Házszabály 117. § (4) bekezdésnek c) pontja alapján erősítse meg korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kérje fel. Előadókat kell még kijelölnünk. A többségi előadó Mádi László, a kisebbségi vélemény ismertetője Keller László lesz. Köszönöm szépen.
Folytatjuk a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslattal, T/9635. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Kérem, hogy a kormány részéről foglaljanak helyet.
A gazdasági bizottságtól érkezett Podolák György elnök aláírásával módosító javaslat T/9635/27. számmal. Megkérdezem, van-e kormány- vagy tárcaálláspont.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A módosító javaslatot a kormány támogatja.
ELNÖK: Ha jól látom, 5 pont van, mindegyiket támogatja a kormány, így értsük az ön álláspontját.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Június közepén, mint derült égből a villámcsapás, módosító javaslatok formájában teljes intézményátalakítás tanúi lehetünk. Valószínűsítem, hogy e mögött a kormány áll, bár a gazdasági bizottsággal nyújtatta be. Erre lehet következtetni a szöveg jog zártságából és koncepcionális voltából. Azt kérném, mivel most kaptuk meg ezeket az indítványokat, legyen szíves, bővebben fejtse már ki, hogyan alakul át az intézményrendszer, hogyan alakulnak át a hatáskörök. Év közben hogyan varrják el a szálakat, hiszen egy ilyen intézményi átalakulást hosszú hónapok előkészítő munkájával, önálló törvényjavaslattal, megfelelő egyeztetésekkel lenne csak szabad a parlament nyilvánossága elé hozni. Ennek ellenére június közepén a parlament rendkívüli ülésszakán módosító javaslatokkal kész helyzet elé állítják a parlamentet.
Most naiv lennék, akkor azt gondolnám, hogy a szocialista frakciót is, de valószínűsítem, hogy nem, mert velük talán megbeszélték. De hogy parlamenti képviselőként most találkozom itt ezzel először, az egészen biztos. Normális esetben, egy parlament normális működésekor ilyet hetekig kéne egyeztetni szakértőkkel, hogy tényleg az alkotmányos intézményrendszert is érintő alapvető módosításoknak milyen következményei lesznek, hogy képviselőként egy ilyen súlyú kérdésben megfelelően tudjak dönteni. A gazdasági válság a pénzügyi szektorban brutálisan jelent meg, ennek az intézményrendszernek a stabilitása, működőképessége alapvetően fontos érdeke az országnak. Egy ilyen generálváltoztatást menet közben, mindenféle előkészítés nélkül elképesztőnek tartok, és a parlamentarizmus alapvető meg nem értésének és ellehetetlenítésének. Tehát várnék egy kimerítő indoklást, hogy ez minek a koncepciója, mi szűnik meg, mi lesz, hogyan történik az évközi váltás. Mert ha csak a tizede annak, amit most hirtelenjében át tudtam futni, már az drámai hatással jár az intézményrendszer működésére.
ELNÖK: Minimum meg lehetne kérdeznünk, hogy a PSZÁF mint érintett, tud-e erről, ismerjük-e a véleményét. A kormány erről nem tájékoztatott, hogy mi az érintett szervezet álláspontja. Esetleg a sajtóból tudjuk, hogy tiltakoznak ellene, de ennek a bizottságnak talán nem a sajtóból kellene tájékozódnia, bár volt ilyenre példa, ehhez hozzászoktunk már.
Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Egyelőre ennyi. A gazdasági bizottság módosító javaslatainál tartunk, valóban elég nagyléptékű módosítások, ráadásul a kormány ezeket támogatja is. Azt nehezen tudjuk elképzelni, hogy a kormány, a pénzügyminiszter tudta nélkül történt volna ez. Akkor megadom a szót válaszadásra, nem lesz könnyű helyzetben.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Teljes mértékben igaza van Mádi képviselő úrnak, hogy ilyen határidővel ilyen súlyú módosításoknál igenis felmerül, hogy mennyire átgondolt, mennyire vállalható. Azt tudom mondani, szakmai álláspontot képviselve, függetlenül attól, hogy az előkészítés határideje mennyire volt rövid, hogy mi a módosítási javaslat mögött az a szakmai indok, ami a pénzügyi válság közepette fontos. Először is, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a hatósági jogkört a felügyeleti tanács gyakorolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a határozatok kiadása, a helyszíni ellenőrzések elrendelése, az annak következtében megteendő intézkedések meghatározása felügyeleti tanács hatásköre. Ez nemzetközi viszonylatban nem így van, függetlenül attól, ha van is valami ilyenfajta működés, van egy egyszemélyes vezető, egyszemélyes felelős, aki az intézmény nevében vállalja azokat a gyors döntési lehetőségeket és alternatívákat, amelyekre szükség van.
A pénzügyi válság és a gazdasági válság kapcsán is csak a személyes szakmai véleményemet tudom megerősíteni, még jelentős kihívások előtt áll a rendszer, sokkal operatívabb és gyorsabb döntési mechanizmust igényel. Egyik oldalról, és alapvetően ez a fő ok, egy operatívabb, gyorsabb és egyszemélyi felelős vezetőhöz kapcsolható működés a cél. Az sem mellékes, sőt, fontos, hogy ehhez kapcsolódik egy alacsonyabb kiadás. Tehát költséghatékonyabb, és megtakarítást is lehetővé tesz. Arra, hogy milyen formában működik a felügyelet, és milyen jogszabályok vonatkoznak akár a gazdálkodására, a költségvetésére, akár a belső és külső eljárásaira, a módosítás gyakorlati hatással nincs. A javaslat elrendezi azt, hogy ahol korábban a felügyeleti tanács elnökét kellett érteni, az most a felügyelet elnöke.
Valószínűleg nem adtam kimerítő választ. Arról meg vagyok győződve, hogy a pénzügyi piacok várható alakulása mindenképpen egy intenzív és nagyon operatív felügyeleti munkát és intézkedéseket követel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár László képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt volt Főigazgató Asszony! Azzal kezdem, hogy egészen biztos, hogy ön a PSZÁF belső tevékenységét jól ismeri, tudja, mit jelent az, hogy felügyeleti önállóság. Egészen biztos vagyok abban is, hogy ismeri a PSZÁF-törvény ama szakaszát, ami a PSZÁF szervezeti működését, tartalmi tevékenységét, és a felügyelet hatósági felügyeletére vonatkozó szabályait ismeri, hogy törvényi változtatás esetén véleményezési jogot rendel részére. Akkor, amikor a befektetési vállalkozásokról szóló törvényt tárgyaltuk ugyanebben a teremben, volt szerencsém részt venni annak munkájában is, az egyik fontos alaptétel volt, hogy egy olyan demokratikus, mégis hatékony felügyeletet hozzunk létre, ami lehetővé teszi a pénzügyi vállalkozások részére azt is, hogy bizonyos kérdésekben, ha azzal nem értenek egyet, a felügyeleti tanácshoz forduljanak.
Akkor is az volt, és most is az a véleményem, hogy egyszemélyi felelősséggel, és ezt a felelősséget hatalomnak is nevezhetjük, nem lehet megengedni, hogy egy személy döntsön arról, hogy magyar bank, biztosítási, befektetési és más tevékenységek irányításáról. Akkor azt gondoltuk, hogy a felügyeleti tanács erre alkalmas lesz. Azt gondolom, nem ez az eljárás. Nem ez az eljárás egy ekkora szervezet, egy ilyen nagy tekintélyű, független és egységes, nemzetközi mércével is jó hírű felügyelet megszüntetésére, átszervezésére. Elvárás lett volna, hogy a költségvetési bizottságot legalább egy előzetes fordulóban tetemre hívja a kormány vagy az előkészítők. Egyet tudok, hogy amit 2003-ban vagy 2004-ben vallottam a demokratikus intézményrendszerről, ma is tartom. Éppen ezért ezt az előterjesztést nem fogom tudni támogatni. Azért nem fogom tudni támogatni, mert az, hogy jobb vagy olcsóbb, nem indok, mert a felügyelet önfenntartó. Ez tehát nem költségvetési ügy, soha nem is volt költségvetési ügy. A felügyeletnek megvolt a mindenkori lehetősége a bevételre, és itt sem találkoztunk azzal, hogy a felügyelet bármiben hiányt szenvedett volna.
Nyilván egy másik bizottság ezt már támogatólag bevitte, azt mérlegelni, tudunk-e a parlamentben erről szavazni vagy sem, felesleges, mert fogunk szavazni. Azt kérem, hogy kezdjük elölről az egyeztetéseket, és ha úgy ítéli meg a Pénzügyminisztérium vagy a kormány, hogy szükség van a felügyelet átszervezésére, akkor az őszi ülésszakon tisztességes körülmények között kezdjünk erről tárgyalni. Köszönöm.
ELNÖK: Keller László kért szót.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Csatlakozva Molnár László képviselőtársam véleményéhez, én is annak szeretnék hangot adni, hogy nyilván fontos folyamatosan áttekinteni egyes intézmények működését és hatékonyságát. Különösen indokolt ez természetesen a pénzügyi válság folyamatában, de ezt nagyon átgondoltan kell megtenni. Számomra kezelhetetlen ez a javaslat. Először is végig kellene nézni a PSZÁF 2008-as beszámolóját. Nyilván lehetnek megállapításaink, kialakulhat véleményünk arról a tevékenységről, ami jellemezte a felügyeletet. Elemezni kell azt, hogy a válságra hogyan, miképpen tudott reagálni ebben a szervezeti struktúrában. És ha ezeket az elemzéseket elvégeztük, akkor eljuthatunk ilyen következtetésekig.
Azt biztosan tudom, hogy nagyjából április végéig ilyen elemzés nem készült a Pénzügyminisztériumban, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány ezt a folyamatot felgyorsíthatta, ezt nem zárom ki, de ilyen kiszolgáltatott helyzetbe nem lehet hozni a képviselőket, hogy most, a bizottsági ülésen próbáljunk minden felvetett kérdésre választ adni ezen módosító indítvány kapcsán. Tehát én is azt szeretném mondani, hogy nem lehet támogatni ezt a módosító javaslatot. Csak az az eljárási mód, amit Molnár László mondott. Felvetném azt is, hogy adott esetben más koncepcionális kérdést is meg kell vizsgálni, adott esetben a felügyelet és a Nemzeti Bank viszonyát is indokolt górcső alá venni és végiggondolni, hogy hogyan, miképpen próbáljuk ezt a területet szabályozni. Így semmiképpen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Átmenetileg visszalépek, hogy másoknak is legyen lehetőségük szólni.
ELNÖK: Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm, elállok.
ELNÖK: Babák Mihály képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Annyit szeretnék mondani, elnök úr, hogy örülök annak, hogy egy ilyen fontos intézményrendszer szakmailag előkészítetlen módosításánál megfelelő higgadtságra, türelemre van szükség. Manapság ez hiányzik a kormányzatból. Minden törvény mellől hiányzik a hatástanulmány, a számítás és a megfontoltság. Örülök, hogy a kormánypárti képviselők így vélekednek, most a felelősséget látom, és ezt szeretném megköszönni. Kérem, kezdeményezzék a kormánynál, hogy sürgősen vonják vissza ezt a törvényjavaslatot. Így nem lehet ma, 2009-ben Magyarországon kormányozni, törvényt alkotni. Nézzék! A parlament előtt most is megfontolatlan törvényjavaslatok vannak. Ezzel ne tetézzük a bajt. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A kormány részéről kíván szólni? Igen.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Csak két mondatot. Meg tudom erősíteni, hogy az idő nagyon rövid, és ez egy képviselői módosító indítvány volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bizottsági módosító javaslat volt, és ön a kormány nevében támogatta, hogy pontosítsuk az elhangzottakat. Az ön véleménye egy másik lapra tartozik ebben az ügyben. Köszönjük ezt is, de a hivatalos álláspontot hallottuk.
Szavazhatunk-e, kérdezem. Igen. Aki támogatja a gazdasági bizottság által benyújtott 27. ajánlási számú módosító javaslatot, jelezze! (Szavazás) Úgy látom, senki. Aki nem támogatja? Húsz. Tartózkodott? Kilenc.
Most következnek azok a módosító javaslatok, amelyeket a költségvetési bizottság kíván benyújtani. Azt kérem, hogy valaki segítsen a jogszabálydzsungelben eligazodni, kapjunk egy összefoglaló indoklást, hogy mire irányulnak ezek a módosító indítványok. Molnár László jelezte, hogy a 11 módosító javaslatról ő fog iránymutatást adni.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindkét törvényhez további pontosító és néhány kiegészítő indítvány érkezett. Alapvetően a hatósági átutalás és az inkasszó megszűnése kapcsán volt szükség további pontosításokra, illetve a keretszerződésben foglaltak értelmezésére, a posta elszámoló központra vonatkozó szöveg pontosítására. A nagyobb lélegzetű módosításokat a korábbi ülésen már elvégeztük. Ezekre nem akarok visszatérni. Ezen túlmenően a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti, szakhatósági tevékenységére vonatkozik apróbb módosítás.
ELNÖK: Köszönöm. Mindenki előtt ott vannak a módosító javaslatok. Van-e esetleg kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Az első a 15. § (1) bekezdésének módosítása. Kormányálláspontot tudunk-e?
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Az idő rövidségére tekintettel kormányálláspontot nem, tárcaálláspontot tudok mondani. Az első módosító javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez a többség.
A második a 64. § címének módosítása.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Következik az 1. § (4) bekezdésének módosítása.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 66. § (12) bekezdéssel történő kiegészítése a következő.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 42. § (4) bekezdése a következő.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Ez is többség.
A 86. § (10) bekezdése?
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, pontosítva igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A pontosítás már csak koherenciával lehetséges. Ki támogatja? (Szavazás) Ez többség.
A 123. § (1) bekezdése következik.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 110. § módosítása?
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Következik a 125. § módosítása.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 18. § (1) bekezdése?
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 78. § módosítása?
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Ez volt a 11 módosítás. Amennyiben további módosító javaslatról nincs tudomásunk (Nincs jelentkező.), úgy látom, nincs, ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönjük a közreműködésüket.
Az 4. napirendi pont a T/9636. számú törvényjavaslat, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Az eddigi tudásunk szerint nem érkezett módosító javaslat, viszont a bizottság kezdeményi ilyenek benyújtását. Kérdezném, hogy valaki tud-e ezekről egy rövid összegzést mondani. Szintén Molnár László.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Az imént utaltam a két törvényre, hiszen a hitelintézeti törvénybe ágyazottan is lehetett volna a pénzügyi szolgáltatások ügyét rendezni. Itt is néhány pontosítás szerepel.
ELNÖK: Tehát pontosító, egyértelműsítő módosító javaslatokról van szó. Majd ezzel kapcsolatban is kérjük a tárca álláspontját.
Először a 23. §-t érintő módosítás következik.
DR. KOVÁCS LAJOS (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tárcaálláspontot tudok mondani, kormányálláspontot még nem. Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megkérdezem, van rá igény, hogy ezekről külön-külön szavazzunk. (Nincs jelentkező.) Nincs. Hat módosító javaslatunk van. Azért megkérdezzük a tárca álláspontját.
DR. KOVÁCS LAJOS (Pénzügyminisztérium): Mind a hattal egyetértünk.
ELNÖK: Van-e olyan képviselő, aki szeretne bármelyikről külön tárgyalni, szavazni? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja a hat módosító javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Nagy többség.
A napirendi pont lezárása
Köszönöm szépen.
Áttérünk az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslatra T/9797. szám alatt, Göndör István MSZP-képviselő önálló indítványára. Köszöntöm képviselő urat.
A 2. ajánlási pont szerint a mentelmi bizottság nyújtott be módosító javaslatokat. Ha úgy tetszik, szorosan véve egyikben sem illetékes a bizottságunk, ha mégis, most kell eldönteni, hogy akar-e valaki ezekről külön állást foglalni. (Nincs jelentkező.) Göndör képviselő úr esetleg igényli, hogy mi ezekben állást foglaljunk, vagy jól látom, hogy nem? Van-e olyan módosítás, amiben döntenünk kell? Képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, ezek nem a költségvetési bizottságot érintő kérdések, részben szövegpontosítások. Egyetlenegy van, ami minket mint képviselőket érinthet, a 7. pont, ahol a választókerületi pótlék mértékét 10-10, a felsőbb sávokban pedig 15 százalékkal csökkentjük. Ennek csak annyi szerepe van, hogy ha megváltozik a vetítési alap, akkor természetes, hogy a kulcsokat arányosan csökkenteni kell. A módosító javaslatok mindegyikét támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A mentelmi bizottság módosító javaslatairól tehát nem fogunk külön szavazni. Viszont van a gazdasági bizottságnak Podolák György elnök úr aláírásával egy módosító javaslata, amely a 9797/10. számot viseli. Az előterjesztőt kérdezem, hogy erről mi az álláspontja.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Elnök úr, értem a javaslatot. Szeretném elmondani, hogy a ma hatályos törvényben létezik egy ötéves kedvezmény. A javaslat arról szól, hogy ezt kiterjesztené olyan mértékben, hogy akik életükben összesen két napig voltak képviselők, és egyszer nyugdíjba mennek, akkor is igaz legyen ez az 5 év kedvezmény. Nem támogatom ezt a javaslatot, maradjon a jelenleg hatályos törvényjavaslat érvényben.
ELNÖK: Az előterjesztő ezt nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, szavazzunk róla. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) Nagy csend. Ilyen nincs. Tartózkodott? Egy. Az összes többi nem, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
Tud-e valaki további módosító javaslatokról? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen az előterjesztők részvételét.
Itt megint az a kérdés, hogy a bizottság hatáskörébe tartozónak ítéli-e meg a javaslatot. Mi úgy látjuk, hogy nem. Az alkotmányügyi bizottság egy szövegpontosítást tett, ez nem a költségvetési bizottság hatásköre.
ELNÖK: A képviselők közül van-e, aki mégis kér ebben állásfoglalást? (Nincs jelentkező.) Nincs.
A napirendi pont lezárása
Ennek megfelelően ezt a napirendi pontot is lezárom. Most már tényleg elengedjük az előterjesztőket, köszönjük szépen. (Rövid technikai szünet.)
A vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Következik a vagyonadóról szóló törvényjavaslat T/9818. számmal. Folytatjuk tehát munkánkat a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatásával első helyen kijelölt bizottságként.
Az első a 9818/22. számú javaslat, a gazdasági bizottság nyújtotta be. Kormány- vagy tárcaálláspont?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Két bizottsági módosító indítvány is érkezett a vagyonadóhoz, bár összességében három ilyen indítványról tudok.
ELNÖK: Mondom a jogszabályhelyet. A 14. §(3) bekezdéséről van szó.
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja az indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, szavazzunk! Aki támogatja, jelezze! (Szavazás) Ez tizennégy, többség. Mádi László számolást kér. Aki nem támogatja? Tizenhárom.
A következő a 7. §-ra vonatkozik három oldalban összefoglalva. Álláspont?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány ezt az indítványt. Ennek lényege, hogy adófelfüggesztés esetén ne kelljen kamatot fizetni az igénybe vevőnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Tizenhárom. A bizottság többsége támogatta.
A 24. ajánlási számú javaslat következik. Kormány?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Támogatja az indítványt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez? Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Ez egy elég furcsa, öszvértörvény. Ez az eho megszüntetését módosítaná. Ez mennyiben tér el?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Ez egy technikai jellegű módosítás. Azokat a passzusokat idézi más törvényekből, amelyek hivatkoznak a tételes ehóra. Természetesen továbbra is megmarad, hogy a tételes eho megszűnik, azt nem érinti az indítvány.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel ehhez? Igen, Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, sajnálom, hogy az ember most kénytelen megismerni a szöveget, ebből fakadóan újabb kérdések jutnak eszébe. Azt látom, hogy a második lakóingatlan esetében mentes az adó alól, ha nem éri el a 15 millió forintot. Ha valakinek több ingatlanja van, akkor hogyan, melyikre vetnek ki adót? Lássunk már világosan!
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): A 3., 4. és 5. pont összefügg, és azt célozza, hogy ha egy ingatlantulajdonosnak több ingatlana van, akkor a harmadik, negyedik és minden további ingatlan után fizessen adót. A mentesség szabályával oldja ezt meg technikai értelemben. Tehát ha valakinek olyan lakása van, amelyet életvitelszerűen lakóhelyül használ, a lakcímbejelentés szabályai szerint is, és ennek értéke a 30 millió forintot nem éri el, akkor az őt terhelő adó alól teljes körűen mentesül. Ezen felül van még egy mentességi tényállás, ha van egy második lakóingatlana, ami lehet lakás vagy üdülő, és annak értéke a 15 millió forintot nem éri el, az is adómentes. Ha pedig ezeken kívül lakóingatlanai vannak, minden további adóköteles lesz.
ELNÖK: Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Hogy világosan értsük: ha valakinek van egy harmadik lakóingatlan, az mondjuk 10 millió forint értékű, akkor az után hogyan fog adózni? Az a 30 fölötti sávba esik? Milyen százalékos kulccsal fog adózni?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Ez természetesen adóköteles lenne, akkor is, ha 10 millió az értéke. Ugyanis a benyújtott törvényjavaslat szerint mindegyik lakóingatlan az adó tárgya, csak mindegyik, amelyik nem éri el a 30 milliót, mentes. Ez a szabály, amit említett, azt jelenti, hogy a harmadik ingatlan, amelynek 10 millió forint az értéke, az első forinttól adóköteles. Az 1. pontban van egy indítvány, ami az adó mértékére vonatkozik, és amit a kormány támogatott. Ebben a konkrét esetben 30 millió forintig 0,25 százalék az adó mértéke, ebbe a sávba esik a harmadik 10 milliós ingatlan.
ELNÖK: Kóka János képviselő úr kért közben szót. Megadom.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Csak azt szerettem volna, ha a Pénzügyminisztérium képviselői levezetik azt, hogy ha valakinek van 1 darab 100 millió forintos ingatlanja, illetve ha van 5 darab 20 millió forintos ingatlanja, akkor melyik esetben mennyi adót köteles fizetni, mert abból megértettük volna. De azt hiszem, ebből is megértettük, hogy nem adódnak össze az ingatlanértékek, és nem tolja fel az egyenként 30 millió és 15 millió érték alatti lakások összeolvasása sem a felső adókulcsba a fizetendő adót, hanem minden ingatlannál nulláról kezdődik, és alulról adózik. Köszönöm.
ELNÖK: Talán most már értjük. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, és nem látok ilyet, akkor erről fogunk szavazni. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez többség. Köszönöm szépen.
Mind a három bizottsági javaslat megkapta a többség szavazatát. Van-e bárkinek tudomása más javaslatról? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság nem kíván benyújtani indítványt, akkor ezzel ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a minisztérium közreműködését.
Bocsánat, mégis vannak a bizottság által benyújtandó módosítók. Így folytatjuk még a vagyonadóról szóló törvényjavaslat tárgyalását.
Az első, kezdjük a kisebbel.
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Nem áll módunkban kormányálláspontot mondani, és egyik módosító indítványt sem tudja a tárca szakmailag támogatni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Először a 22. § módosításáról szavazunk. Aki egyetért a benyújtásával, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Tizenegy. Tehát a bizottság ezt benyújtja.
Következik a 26. §. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Ellene? A többi tizenegy.
Kérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk. Köszönöm szépen.
Következik a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat T/9817. szám alatt. Szintén a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként.
Először a kiegészítő ajánlásban szereplő pontokról döntünk. Az 1. pont dr. Kóka János képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Lucz Zoltánné vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának vezetője. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 2. pont Kóka János módosító javaslata, amely összefügg az 5. ponttal. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 3. szintén Kóka János képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 4. pont Kóka János képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 6. pont házszabályszerűségéről kell állást foglalnunk. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottságnak először a házszabályszerűségről kell szavazni. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki házszabályszerűnek tartja a javaslatot. (Szavazás) A többség.
Aki támogatja? (Szavazás) Szintén többség.
További ajánlási pont nincs, így következnek a bizottsági módosító javaslatok. Először a gazdasági bizottság javaslatairól döntünk. Szinte egy külön törvény a vastagságából ítélve.
Az első javaslat a 65. pont. Kormányálláspont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 66. pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Tizennégy, a többség.
A 67. pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 68. pont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás) Még mindig a többség.
A 69. pont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A képviselők? (Szavazás) A többség támogatta.
A 70. pont következik. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) Még mindig a többség.
A 71. pont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A képviselők? (Szavazás) A többség támogatta.
A 72. pont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 73. pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 74. pont?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja, (Szavazás) Szintén többség.
A 75. pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 76. pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A 77. pont. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Nagyon termékeny bizottság ez, nem kis szakmai munkát feltételez ez a 25 oldalas módosító indítvány.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez az OÉT.
ELNÖK: Akkor is remek bizottsági munka, gratulálunk nekik. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
A mezőgazdasági bizottság javaslata következik. Kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás) A többség.
Van-e további módosító javaslatról tudomása bárkinek? (Nincs jelentkező.) Amennyire én tudom, a bizottságnak van benyújtandó módosító javaslata, de még nem érkezett ide. Még nem készült el a másolás, addig technikai szünetet rendelek el. (Rövid technikai szünet.)
Folytatjuk a munkát. Három módosító javaslatot készítettek elő szocialista képviselőink. Valaki tud-e erről valami iránymutatást adni röviden? Igen, Szabó Lajos alelnök úr.
SZABÓ LAJOS (MSZP): A módosító indítvány azt a vitát szeretné megoldhatóvá tenni, ami az iparűzési adó beszedésével kapcsolatban alakult ki a kormány és a parlamenti pártok között. Garanciális feltételeket kíván teremteni ahhoz, hogy az iparűzési adó beszedése után az iparűzési adó időben és mértékében és olyan módon, ahogy az önkormányzatok eddig beszedték, kerüljön az önkormányzatokhoz. Így az önkormányzatok jogai és lehetőségei nem csorbulnak. Arra kérem a bizottságot, hogy ezeknek a módosító indítványoknak a benyújtásával tegye azt lehetővé, hogy a parlamentben érdemi szakmai változatok között lehessen majd dönteni. Ehhez még társulhatnak a PM által más jogszabályi szinten meghozandó döntések, amelyek ki tudják ezt a garanciális rendszert egészíteni.
ELNÖK: A vitát megnyitom, de előtte a tárca álláspontját megkérdezzük. Önöké a szó.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk mind a hármat.
ELNÖK: Babák Mihály képviselő úr kért szót. Megadom.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Szabó Lajos képviselőtársam megnyugtatását köszönöm. Tudja, jövő április-májusra nem lesz pénz az államkasszában. Ezzel a jövő tavaszi előkészülettel, hogy a kormány magához vonja a beszedést, nem lesz az önkormányzatoké. Nézze! Lehet találni ezekben garanciális elemeket, csak kérdés, hogy ki fogja betartani. Nekem kétségeim vannak e tekintetben, úgyhogy jobb, ha elveszi a kormány a kezét az iparűzési adóról, ahogy a helyi adókról is. Különben minden adót be lehetne központilag szedetni. Hangsúlyozom, ha ez a pénz a központi kasszába vándorol be, nem fognak tudni működni az önkormányzatok. Nem tudnak majd fizetni. Önök ezzel a törvényjavaslattal, ezekkel az álgaranciákkal előkészítik az önkormányzatok fizetésképtelenségét, jó, ha tudják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Az első kérdésem részben illeszkedik az első kérdéshez. Lassan úgy tűnik, hogy ennek a pénzügyminisztériumi szándéknak az a legnagyobb hátránya, hogy nincs előnye. Hiszen lassan a garanciális szabályokkal, a beszedhetőség és a visszaosztás részletszabályozásának átalakításával sikerült egy olyan bonyolult megoldást találni, amely lényegesen túlegyensúlyozza azt a vélt, előnyt, amit a helyi önkormányzatok adóhatóságainak tehermentesítéséből deriválni szándékoztunk. Az sem pontosan érthető, hogy a helyi önkormányzatokat vagy a helyi adóhatóságokat ez miért fogja karcsúsítani, hiszen nagyon sok helyi adó beszedésének kényszere továbbra is ott lehet. Régi vita az, hogy központosítsunk-e mindent, vagy inkább decentralizáljuk az adóbeszedést is, de így, hogy most ott még mindig marad adóhatóság, nem látom, hogy ezzel spórolunk-e.
Egy picit menjünk vissza a kályhához: miért kell ezt csinálni? Ez az első kérdésem. A második kérdésem az, ha esetleg ezt csinálnánk, akkor a két tipikus ellenérvet hogyan fogjuk tudni feloldani. Magyarul milyen garanciális javaslatok vannak arra nézve, hogy az önkormányzatoknak nem okoz likviditási hiányt. Több önkormányzat elmondta, hogy 30-40 napos likviditási problémát okozna. És ami engem technikailag még inkább foglalkoztat, és egyszerűen nem látom megoldhatónak, hogyan történik annak nyomon követése, hogy az egyes önkormányzatok időről időre milyen gazdasági eredményt mutatnak, hogyan követhető az, hogy egy több fiókteleppel rendelkező országos cég különféle önkormányzatok területén működő fióktelepeinek aktuális gazdasági teljesítménye visszatükröződjön a visszaosztott helyi iparűzési adó mértékében. Erre van-e megnyugtató megoldás? És ha van, visszatérnék az első kérdésemre. Ha ezt sikerült ilyen bonyolultan megoldani, akkor mi ennek az előnye ahhoz képest, mintha otthagynánk az egész iparűzésiadó-beszedést a helyi önkormányzatoknál, és amikor a helyi iparűzési adóból csinálunk egy másik adónemet, ami nem a hozzáadott értéket bünteti, ami az ingatlanadóhoz hasonló elven szed be adót a vállalkozásoktól, akkor tegyük fel ezt a kérdést. De amíg nincs valódi helyi iparűzésiadó-reform, addig ez leginkább fölösleges bonyolításnak tűnik. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem is van egy kérdésem a kormány felé. Elég jó tapasztalatunk van az illetékekkel kapcsolatban, hiszen a helyi adószervezet vezetője megírta, hogy neki nincs ideje velem foglalkozni, pedig összesen három megye tartozik a régióhoz. Amikor majd 300 vagy 600 település helyi adójának tervezése, bonyolítása, beszámolása van, amit az önkormányzatoknak kell a helyi adók kapcsán művelniük, mi a garancia? Felkészült-e erre az APEH? És mibe fog ez kerülni? Kiszámolták-e ezt? Úgy gondolom, hogy ez félutas dolog. Ha annyira központosítani akarják, akkor miért nem változtatták meg az egész adótörvényt? Ez szerintem hatalmasra fogja növelni a bürokráciát, ráadásul egy dolog lesz, ami Babák Mihály mondott, hogy a pénzt vissza lehet tartani az önkormányzatoktól. Ez lesz a vége. Ha nagy bajban lesz az állam, a teljes iparűzési adóra ráteszi a kezét, késleltetve fogja kifizetni. Katona Tamás ebben nagy mester, tudják a kincstárban, hogyan kell visszatartani a pénzeket. Az áfánál már láttuk ezt. Ezért az egész konstrukciót butaságnak tartom, illetve annál többnek. Minden szempontból az önkormányzatok ellehetetlenítésének irányába megy. Nem is értem, hogy ezt miért támogatják, hacsak nem utasításra teszik.
Keller László is kérdést kíván feltenni. Tessék!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr eszmefuttatását furcsállom. (Domokos László közbeszól.) Vitát folytatunk most az iparűzési adó beszedéséről és ennek kapcsán arról is, hogy ki tette meg az első lépéseket abba az irányba, hogy az önkormányzatokat az iparűzési adó oldaláról megpróbálják nehéz helyzetbe hozni. Hát ez a Fidesz-kormány volt. (Babák Mihály közbeszól.) Emlékezzünk még erre! Akkor, amikor szépen elszedték az önkormányzatoktól a pénzt azzal, hogy majd újraosztják. 2002-ben ez a folyamat megállt, és valóban az én választókörzetem is olyan, amelyikben számos településen ez nagyon komolyan érinti az önkormányzatot. Elnök úr, megtartottuk, persze, sajnálatos módon nem léptünk vissza, de szolidaritás is van a világon, tehát nyilvánvalóan ezt mi úgy fogtuk fel, hogy amit egyszer eldöntöttek... Tudom, hogy mindentől vissza lehet lépni, mint ahogy a nyugdíjtörvényekben is visszaléptek. Mi nem ezt az utat jártuk 2002-ben. Mi korrektebb utat jártunk. (Babák Mihály: Államcsődbe vittétek az országot.)
A PM munkatársaitól szeretném kérdezni, mivel a beszedésre vonatkozó eredeti szándék nem volt ilyen bonyolult, most viszont láthatóan a módosító indítványok, egyébként nem véletlenül, gondolom, az önkormányzatok érdekében is, egy meglehetősen bonyolult rendszert hoznak létre. Valójában az a kérdés, hogy végiggondolták-e azt, hogy minden egyes mozzanat, ami a beszedéshez és az iparűzési adóval történő gazdálkodáshoz kapcsolódik, szabályozva van-e. Mert most néhány területet lefedünk, ami önkormányzati szempontból fontos. Nem tudom, esetleg nem marad-e nyitott kérdés, ez egy kockázatos lépés ilyen formában. És maga a modell hogyan fog működni? Oda-vissza kell az önkormányzatoknak és a kincstárnak játszani, tehát szeretnék erre én is határozott választ kapni.
ELNÖK: További képviselői kérdés. Elnézést, nem a vita szándékával szóltam közbe, úgy látom, Keller László mindig szeret 15 évre is visszaemlékezni. Javaslom, egymás idejét kíméljük, most erre az egy törvényjavaslatra koncentráljunk, ezzel is elég nagy baj van. Sajnos évről évre mindegyik adótörvénnyel elég nagy baj volt. A tárca tud-e válaszolni, bár nem előterjesztő, de támogatta, így jogos talán a kérdés.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálunk rá közösen válaszolni. Az első alapkérdés az volt, hogy miért kell egyáltalán ez az átalakítás. Kinyitottam a törvényjavaslat indokolását is. Itt arról volt szó, hogy évek óta nagyon lényeges elvárás az adminisztráció egyszerűsítése, elsősorban az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése. Ez valójában azért született, és a törvény indokolásában is ez szerepel első helyen, hogy az adózók adminisztrációs terhei csökkenjenek. Ezzel a módosítással lehetővé válik az, hogy az adózónak a társasági adóbevallással egyidejűleg az adóhatósághoz egyetlenegy bevallást kelljen benyújtania, ha több telephellyel rendelkezik, akkor például ne kelljen 10 vagy 20 vagy 100 bevallást benyújtani oda, ahová tartozik, hanem egy bevallással elrendezi, ezt követően pedig az adóhivatal látja el a további teendőket.
Nyilvánvaló, hogy biztosítani kell a törvényben a garanciális elemeket. Az elő nem fordulhat, hogy késedelmes utalások történjenek, hiszen maga a törvény rendelkezik arról, hogy az esedékességkor kell fizetni, illetőleg a módosító indítvány azt a célt szolgálja, hogy a kincstárnak még az esedékességet megelőző napon kelljen az utalást teljesíteni. Úgy látjuk, hogy nem fogja sérelem érni az önkormányzatok finanszírozását, megfelelő garanciális elemeket lehet találni a törvényben. Az egész eljárás menetét talán kolléganőm egy kicsit részletesebben elmondaná, mert ő foglalkozott az eljárási szabályok kidolgozásával.
PAP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Elöljáróban annyit tennék hozzá, hogy a fő célunk valóban az volt, hogy az adózók adminisztrációs terheit csökkentsük. Itt azért meg kell jegyezni, hogy az adóadminisztráció egységnyi. Tehát vagy ideterhelem, vagy odaterhelem. Hogy az adózók adminisztrációs terheit csökkenteni tudjuk, az értelemszerűen azzal jár, hogy ha az állami adóhatóságra bízzuk az iparűzési adó beszedését, az adózónak egy felé kell benyújtani a bevallást, egy felé kell teljesíteni a befizetéseit, és akkor egy bizonyos adóhatóság lesz az, amelynek majd szét kell osztani ezeket a befizetéseket a bevallások alapján oda, ahová az adózó külön-külön tette meg a bevallásait, illetve teljesítette befizetéseit. A módosító indítvány igazából azt próbálja megoldani, hogy az a probléma megszűnjön, hogy az önkormányzatok 30-40 napos késéssel jussanak a helyi iparűzésiadó-bevételhez. Ezért elsősorban a módosító indítvány három részből álló új rendelkezést tartalmaz, amit az Art.-ba iktatna be.
Az első az előlegek összegét illetően fogalmaz meg új rendelkezést. Az előlegek vonatkozásában az adóhatóságnál május 31-én ott lesz a bevallás, ebből lehet látni már a szeptember 15-i előleg összegét. Ez így függ össze, hogy az előleghez bevallást rendeltünk, de ez a május 31-én benyújtandó bevallásban fog megtörténni. Így az adóhatóságnak nem lesz szüksége 30 napra az összegek felosztásához, sőt, mi több, az adóhatóság tudja előre a bevallott adóelőlegek összegét. Ebből kifolyólag az esedékességet megelőző munkanapon az adóhatóság a bevallásban szereplő összeget már az egyes önkormányzatoknak át tudja utalni. Azért az esedékességet megelőző munkanapon, hogy amíg a zsírórendszeren keresztül ez az utalás megtörténik, az esedékesség napján az előleg összege az önkormányzatok számláján rajta legyen.
A feltöltési kötelezettséggel kapcsolatosan is tartalmaz egy új rendelkezést az indítvány. Eszerint az a cél, hogy az előleg feltöltésénél az önkormányzatok az esedékességig hozzájussanak ahhoz az összeghez, amit a korábbi években is hozzájuk közvetlenül az adózók befizettek. Ezért kimondjuk azt, hogy a megelőző évre az adózó által bevallott helyi iparűzési adó és az adóévben már megfizetett előlegének különbözetét teljes egészében az adóhatóság az előlegfeltöltés esedékességét megelőző munkanapon átutalja az önkormányzati adóhatóság részére. Ezt az adóhatóság számolja ki, átutal az önkormányzatok részére egy kiszámolt összeget. December 20-án megérkezik az adózó bevallása, abból lehet látni, hogy az előző évi adatok és a tárgyévi tényleges befizetési adatok alapján átutalt különbözet és az adózó által ténylegesen bevallott feltöltési kötelezettség mennyi, és ha el kell számolni, akkor bizony az önkormányzatokkal el kell számolni, és akkor vagy további utalást teljesít az adóhatóság az önkormányzatoknak, vagy vissza kell követelni az önkormányzattól a többletként átutalt összeget.
Ugyanez a logika az éves bevallás esetén is, amikor az előző évi adatok alapján fogja az adóhatóság kiszámolni és az esedékességet megelőző munkanapon az önkormányzat részére átutalni a kiszámolt helyi iparűzési adó összegét, ami még különbözetként keletkezhet esetleg. És amikor az adózó ténylegesen benyújtja a bevallását, az adóhatóság azt feldolgozza, akkor a tényleges különbözet elszámolása történik meg később. Ezzel igyekszik a módosító indítvány biztosítani azt, hogy az önkormányzatok az esedékesség napján, mint eddig is, hozzájussanak a befizetésekhez.
ELNÖK: Van-e még, aki kérdezni akar? Igen, Kóka János képviselő úr!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Teljes tisztelettel térnék vissza arra a helyzetre, hogy ennek így mi az értelme? Mi az értelme ennek? Nem tudom, hogy mennyi a kormány és az önkormányzat közötti átutalás költsége, és kereskedelmi bankokon keresztül történik-e, vagy az államkincstári számláról államkincstári számlára utalódik, bocsánat a tudatlanságomért, de azt látom, hogy eddig befizettek Budaörsnek, és Budaörs elköltötte, ott most nyilván budaörsi cégadat-szolgáltatás alapján az APEH-nek kifizeti, az APEH egy nappal előtte kifizeti az önkormányzatnak, majd beérkezik az APEH-hez a pénz, majd elszámol az önkormányzattal. Itt teljes káoszt látok, és nem látok egyetlen szakmai érvet. Mi a szakmai érv? A helyi iparűzési adó helyi adó. Eddig be tudták szedni az önkormányzatok, most el kell velük számolni. Egy sor jogvita lesz, egy sor per lesz, egy sor költség lesz. Mi ennek az értelme? Tényleg érdekel, nem politikai a kérdésem, hanem szakmai. Ha valaki elmondja nekem, hogy ennek mi az értelme, akkor szívesen támogatjuk, de addig tisztelettel fenntartanánk azt a módosító indítványunkat, ami megtartaná helyi adóként. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további képviselői kérdés? Igen, Molnár Oszkár.
MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Egy nagyon rövid kérdésem van. Jártak már önök önkormányzatnál?
ELNÖK: Tömör kérdés volt. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor válaszoljanak a kérdésekre, ha tudnak.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A válaszom Kóka képviselő úr kérdésére még egyszer az, hogy az adózók adminisztrációs terheit enyhítsük. Évek hosszú során igényként merült fel az, hogy borzasztóan nagy adminisztrációs terhet jelent az adózók számára, különösen annak, aki több telephelyen dolgozik Magyarországon, hogy minden adóhatósághoz külön adóbevallást kell benyújtani, minden adóellenőrzés külön bonyolódik minden egyes adóhatósággal. Ugyanakkor a társaságiadó-bevallás szempontjából vagy a számviteli beszámoló szempontjából nagyon sok információ nem áll rendelkezésre a helyi hatóságok számára. Nehézkes is egy adóhatósági ellenőrzés. Eddig nem beszéltünk még az ellenőrzésekről, bocsánat, hogy most térek ki rá. Amikor majd egy adóhatóság ellenőriz, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos ellenőrzési feladatokat is el tudja látni. A második megtakarítás mindenképpen az ellenőrzések lebonyolítása és talán az ellenőrzések hatékonyságának javítása. Az első válaszom az adózók adminisztrációjának egyszerűsítése, a második az adóellenőrzés hatékonyságának növelése. És ahogyan elmondtuk, ez kétségkívül többletfeladatot jelent az adóhatóságok számára, ezt el kell ismerni, ez nem lesz egyszerű rendszer. Bízzunk abban, hogy kialakul és jól fog tudni működni. De a legnagyobb nyertesei, még egyszer szeretném mondani, az adózók lesznek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár Oszkár!
MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Még egy nagyon rövid kérdésem van. Készült-e valamilyen számítás arra vonatkozóan, hogy hány fővel kell megnövelni az APEH létszámát emiatt?
ELNÖK: Ha már többletfeladatról hallottunk. És átveszik-e a helyiadó-beszedőket? Ez egy jó kérdés lehet. Kóka János!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az ellenőrzés hatékonyságának javítása akceptálható. Eszembe jutott még egy dolog ezzel kapcsolatban. Az egyes települési önkormányzatok között kialakult egyfajta adóverseny, hiszen kedvezményeket adhatnak a helyi iparűzési adóból diszkrecionális döntésük alapján. Korlátozza-e az új törvény a helyi önkormányzatok helyi iparűzési adókedvezmény-megállapítási jogosultságát? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kóka Jánosnak szeretném mondani: ne fogadd el az ellenőrzésre adott választ, mert ha már láttad, hogy hogyan zajlik az ellenőrzés, ott nem feltétlenül átfogó ellenőrzést tartanak, hanem célvizsgálatot. És egyáltalán nem biztos, hogy mindegyiknél érdekelt lesz az adóhatóság abban, hogy konfrontálódjon, hiszen minden adókülönbözet megállapítása konfrontáció, és ebben nem kis konfliktusok vannak. A helyi adót mindig szívesebben fizeti bármely vállalkozó, mert látja, hogy mire megy el, mint a központi adót. Az adóellenőrök viszont központiadó-beszedőként fognak fellépni. Ennek egyenes útja lesz, egy év múlva meg fogja állapítani az APEH, hogy egyszerűbb lenne, ha ezt az adót egy kulccsal, országosan mindenhol egyformán fizessék, nem kell ez a sok egyedi mentesség, satöbbi. Ez lesz a vége. Másrészt még egy probléma van, hogy bizony ez az önkormányzatok fizetőképességének, hitelképességének a része. Felteszem a kérdést, hogy például a hitelező bankokkal tárgyaltak-e arról, hogy elvonják a helyiadó-bevételt, és ez mit fog jelenteni az önkormányzati fizetőképesség tekintetében? Van-e erről írásos nyilatkozata a Bankszövetségnek, illetve a hitelintézeteknek? Ne feledjük, hogy kötvénykibocsátás is van, tehát a kötvénylekötőket is ideértve. Hiszen ez alapjaiban érinti a finanszírozást, a fővárost is nagymértékben, hiszen komoly hitelei vannak.
Kóka János szeretne kérdezni még.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Semmiképpen nem vitatkoznék elnök úrral, csak teljes tisztelettel jelezném, hogy nehezen értelmezhetőnek tartom azt a felszólítást, hogy ne fogadjam el a választ, hiszen nem interpellációs a műfajunk. Mindösszesen arra utaltam volna szerényen, hogy a vállalkozások adóadminisztrációs terheinek csökkentését őszintén szólva addig nem nagyon látom, ameddig az APEH a mai napig is 150 különböző adószámlára utaltat. Most önkormányzati adószámla és bevallás vagy APEH adószámla és bevallás lesz, szerintem mindegy, a vállalkozói visszajelzések ezt mutatják. Azonban főosztályvezető asszony adott nekem egy olyan érvet, amivel kapcsolatban azt mondtam, hogy ez akceptálható. Nem azt mondtam, hogy ettől kezdve szeretem a javaslatot, csak azt mondtam, hogy ez egy jogos érv. De önmagában ettől nem változott az álláspontom, hogy ezt helyi adóként kell beszedni. Köszönöm.
ELNÖK: Az akceptálom szóra reagáltam, de ezt kellően körüljártuk mindketten. Babák Mihály képviselő úr még szeretne kérdezni.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Két-három mondatnyi megjegyzésem és kérdésem lenne. Például mit csináljunk azzal a programmal, amellyel interneten lehet bevallani a helyi adót. Erre pénzt költöttünk pontosan azért, hogy egyszerűbb legyen az adminisztráció. Ezeket kidobhatjuk majd? Lesz-e ára annak, hogy az APEH bonyolítja az adóbeszedést. Ugyanis jó, ha tudják, hogy például a kincstár egy 10 millió forintos átutalást vagy pályázat kezelését jelentős összegért végzi. Díjat szednek érte, banki tevékenység, például majdnem 0,5 százalékot kérnek egy támogatási tranzakció lebonyolításáért. Ez pénzbe is fog kerülni, távol is lesz, és nem is lesz helyi adó, mert már központilag szedik be, és ráadásul nem jelent semmiféle adminisztrációs csökkentést, mert be kell vallani, és tökmindegy, hogy helyben vallja be, vagy pedig az APEH-nek. Mondom, nem kis pénzért teljesen korszerű formát alakítottuk ki, megbeszéltük az adózókkal, hogy javítsák ki, ha valami hiba van, egyszerűen kitölthető, és kész. Önök minden jól működő dolgot felborítanak.
Így belecsapni a lecsóba, hogy most központilag szedik be... Ráadásul az aggályainkat most sem oszlatta el ön sem, hogy a pénzre várni kell vagy sem. Mert ráülhetnek. Nézze, ha nem fog tudni fizetni a kormány, akkor az APEH-től bekaszíroz mindent, és nem hagyja, hogy mi működésre igényeljük a saját helyi adónkat. Nem beszélve arról, hogy nem adják meg a lehetőséget. Nézze, a kormány adót emel. Helyben az iparűzési adót, Domokos László alelnök úr is tudja, csökkentettük. Amikor fel kell tölteni a számlát, előfordul például, hogy a cégnek magas a készlete, és azt kéri, hogy ne kelljen befizetni. Most majd helyben nem tudjuk alkalmazni azt a lehetőséget, hogy fizetési haladékot adjunk, mert központi beszedés lesz? A helyi gazdaságot segíteni kell, nem úgy, ahogy a kormány teszi, hogy kiszárítja a gazdaságot. Nekünk oda kell figyelni a munkaadókra. Rengeteg bonyodalmat vet fel ez az egész. Belecsaptak a lecsóba, és nem gondolták át végig. Alapvetően Kóka úrnak van igaza, mert a helyi adó az helyi adó, ez annyit jelentett mindig, amióta a világ világ, hogy helyben szedték be, és nem központilag. Köszönöm.
ELNÖK: Molnár Oszkár! Próbáljuk rövidre fogni, mert nem itt fog eldőlni a dolog, bár valóban nem mindegy, hogy beadjuk-e vagy sem. Bár úgy látom, megvan a többség.
MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Eddig is rövid voltam. Nagyon egyszerű kérdésem van ismét. Abban az esetben, ha adott napon a magyar államnak törlesztenie kell, mondjuk az IMF-hitel egy részét, és x milliárd forint van az államkasszában, ami ugyanannyi, amennyit az önkormányzatnak vissza kellene utalni iparűzési adóként, mit fog választani a magyar állam? (Babák Mihály: Jó a kérdés!)
ELNÖK: Kérdések lezárva. Válaszadás!
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): A hatáskör áttelepítés, tehát az adóbeszedés APEH-hez való telepítése nem változtatja meg az adó jellegét. Az továbbra is helyi adó marad azzal, hogy kedvezményeket ez idáig is nagyon korlátozottan adhattak az önkormányzatok, a 2,5 millió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozásoknak adhattak kedvezményt, senki másnak. Az adó mértéket saját maguk állapíthatták meg. Ezek a szabályok továbbra is megmaradnak. Az anyagi jogi szabályokban semmilyen változás nincs. Az adónem jellege továbbra is helyi adó. Azzal az önkormányzatnak nincs költsége, hogy az APEH szedi be az adót. Nincs azzal sem költsége, hogy a számlájára megérkezik a pénz. Tehát azt az összeget kapja meg, amit egyébként is megkapna az adózótól.
Természetesen van lehetőség részletfizetés, fizetési halasztás kérésére is, sőt, arra is lehetőség van a mostani indítvány szerint, hogy adott esetben, ha az APEH nem akceptálja ezt, akkor az önkormányzat javaslatára megkapja az adózó ezt. Ami pedig a finanszírozási kérdéseket illeti, az, hogy a magyar államnak fizetési kötelezettsége lép fel, utalnia kell bárhová, ennek a technikai részleteit a kincstár az Államadósság-kezelő Központtal együtt a finanszírozási tervnek megfelelően teljesíti, nyilvánvalóan az önkormányzat felé is, és teljesíti más olyan szereplők felé is, akik felé teljesítési kötelezettsége van. Ha nem teljesítené, akkor valóban nagy probléma lenne.
ELNÖK: Van-e még kérdező? Igen, Molnár Oszkár!
MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Bocsánat, de a kérdésemre elmosott választ kaptam. Egy konkrét dolgot vetettem fel. Adott napon, amikor vissza kell utalni az APEH-nek a helyi önkormányzatok részére a helyi iparűzési adót vagy hiteltörlesztési kötelezettsége is a magyar államnak, de éppen annyi pénz van csak az államkasszában, kinek fog utalni?
ELNÖK: Mi a kincstár fizetési sorrendje ebben a viszonylatban? - ez a konkrét kérdés. Meg tudják-e mondani?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Nem tudom, hogy van-e ilyen fizetési sorrend. Azt tudom mondani, amit korábban is mondtam, nyilván teljesíteni fogja a fizetési kötelezettségeit állam bármely szereplővel szemben. Ebből az következik, hogy az önkormányzat is meg fogja kapni azt a pénzt, amit a törvény szerint meg kell kapnia.
ELNÖK: Egy dolgot vitatok. Az illeték esetében is levonja az APEH kőkeményen a költségeket. Miért éppen itt ne vonná le? Azért, mert ön azt mondja, vagy törvényileg le van írva valahol?
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Elnézést, a költségvetési törvény rendelkezik arról, hogy visszatartja a beszedésre az APEH az illeték meghatározott százalékát. A főváros esetében, azt hiszem, 4,5 százalékot, más önkormányzatok esetében 8 százalékot. Itt nincs ilyen szabály. Ebből az következik, hogy nem tart vissza a beszedésre.
ELNÖK: A költségvetési törvényt még nem tárgyaljuk, ezzel meg is adta a választ, köszönöm. Ne menjünk bele ebbe, ezt a 2010-es költségvetési törvénybe fogják beleírni nyilvánvalóan, hiszen oda való, nem pedig ebbe a törvénybe. Nem hiszem, hogy önök állást foglaltak volna, hogy ingyen fogják végezni. A helyi adó beszedése nagyon sok pénz, sokkal több, mint arról itt helyben képes lenne nyilatkozni. Nem is vonatkozik erre a módosítás, tehát ne mélyedjünk ebbe bele. Javaslom, hogy szavazzunk.
Beadja-e a bizottság a három javaslatot, ha nincs arra igény, hogy külön szavazzunk róluk? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ez a többség.
A napirendi pont lezárása
Van-e még más módosító javaslat? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a közreműködésüket.
Az ülés bezárása
További napirendi pontunk nincs, viszont szeretnék egy információt átadni. Várhatóan a jövő héten kedden lesz bizottsági ülés, ha indokolt. Ez a hétfői napirendi szavazás függvényében dől el. Elnök úrral még egyeztetünk, de kedden, amikor nincs plenáris ülés, ülést tartunk, amennyiben szükséges. Ha nem, vissza fogunk jelezni. Köszönöm szépen mindenkinek a munkáját. Jó pihenést, jó utat.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 05 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit