KPSZB/26/2009.
KPSZB/144/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. június 29-én, hétfőn 10 óra 07 perckor
az Országház Delegációs termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsa elnökjelöltjének meghallgatása *
Farkas Ádám tájékoztatója *
Domokos László kérdései *
Molnár László hozzászólása *
Mádi László hozzászólása *
Farkas Ádám válasza *
Borsos József kérdései *
Dr.Kóka János hozzászólása *
Tállai András hozzászólása *
Dr. Hargitai János kérdései *
Farkas Ádám válasza *
Döntés a jelölt támogatásáról *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Kovács Tibor (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Puch László (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Ágh Péter (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Szijjártó Péter (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz).
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnökjelöltje
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a meghívott vendégeket és mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Amint az írásbeli meghívóból láthatták, a mai bizottsági ülésünket azért kellett összehívni, mert Farkas Ádám úrnak mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsa elnökjelöltjének megválasztása előtti meghallgatására sort kellett keríteni. Ez az egyetlen napirendi pontunk van, ehhez semmiféle kiegészítés nem érkezett, úgyhogy ezt teszem fel szavazásra.
Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Huszonhárom. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Akkor 23 igen szavazattal a bizottság határozatképes, és elfogadta napirendjét.
Rá is térünk az első és egyetlen napirendi pontunkra. Köszöntöm Farkas Ádám urat bizottsági ülésünkön. Arra kérem, hogy egy rövid szóbeli tájékoztatót adjon kérdéseink, észrevételeink előtt. Parancsoljon!
FARKAS ÁDÁM, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökjelöltje: Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! Szeretnék én is minden bizottsági tagot köszönteni, eleget tenni ennek a megtisztelő felkérésnek és röviden egy bemutatkozó beszélgetést kezdeményezni.
Két dolgot gondoltam elmondani. Egyrészt magamról beszélnék, bár az önéletrajzom mindenki előtt ismert, de ez talán egy picit még segít, másrészt pedig néhány olyan súlyponti kérdésről szeretnék beszélni, amiről megválasztásom esetén úgy gondolom, hogy a PSZÁF-nak a következő nagyon rövid időszakon belül foglalkoznia kell. Röviden magamról: 41 éves vagyok, közgazdász végzettséggel rendelkezem. A középfokú tanulmányaimat a Fazekas Gimnáziumban, felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem, amelyet akkor még Marx Károlynak hívtak. Végzésem után szereztem egy diplomát Nagy-Britanniában, ami nem szigorúan pénzügyi jellegű képzés volt, majd a doktori védésemet már ismét Budapesten, a közgazdasági egyetemen tettem le.
A karrierem legelején alapvetően oktatói és tudományos munkát végeztem, 1997-ig a közgazdasági egyetem főállású tanára voltam, emellett oktattam külföldi egyetemeken, Londonban, Rotterdamban, oktattam belföldi képző intézményekben, a Bankárképzőben és más egyéb pénzügyi szakmai képzéseken. Az egyetemi éveim alatt már kapcsolatba kerültem a piaci szereplőkkel, a pénzügyi rendszerrel, hiszen pénzügyi tanácsadóként volt alkalmam több szervezet számára, többek között az EBRD-nek is dolgozni Londonban és Budapesten. Ez a karrier, az oktatói pálya 1997-ben ért véget, amikor a jegybankelnök felkérésére csatlakoztam a jegybank vezetéséhez, így 1997 és 2001 között a jegybank igazgatósági tagjaként a jegybank devizatartalék-kezelési, nyílt piaci műveleteket végző és az állam számára bankári szolgáltatásokat nyújtó területét irányíthattam. Ebben az időszakban lehetőségem nyílt arra, hogy a tőzsdetanács munkájában is részt vegyek, és Keler Rt. igazgatóságában, az elszámolási rendszer felügyeletében is dolgozhattam.
Pályám harmadik szakasza egyértelműen a piaci szektorhoz köthető, hiszen 2001-ben, elhagyva a jegybankot, a CIB Bank hívásának tettem eleget, ahol először ügyvezető igazgatóként, majd 2002-től társ-vezérigazgatóként irányítottam az ország egyik legnagyobb kereskedelmi bankját. Ezt az időszakot követően, 2005-től kivettem egy kis szabadságot, és 2006-tól pedig felkérést kaptam arra, hogy az Allianz, Magyarország vezető biztosítója megbízásával egy leányvállalatot hozzak létre, ami egy univerzális kereskedelmi bank. Ez a bank működik több mint 100 ezer ügyféllel, biztonságosan és stabilan. Ezt a megbízatásomat hagytam el ez év májusában.
A főállású munkaviszonyaim mellett több társaságban töltöttem be különböző tisztségeket, így azt gondolom, hogy elég jó tapasztalatot szerezhettem mind a vállalati szektorban, mind a pénzügyi szektorban a munkám során.
Ha most rátérnék arra, hogy mit gondolok erről a megbízatásról, mit gondolok a PSZÁF előtt álló feladatokról, akkor szerintem arról kell nagyon röviden beszélni, hogy az elmúlt másfél-két évtized azt bizonyította be, hogy a nemzetközi felügyeleti rendszerek és ezen belül a nemzeti felügyeletek nem tartottak lépést a piacok és a piaci szereplők fejlődésével, trendjeivel. A piaci szereplők egy hihetetlenül gyors globalizációs folyamatok mentek keresztül, tevékenységüket, instrumentumaikat, tranzakcióikat kiterjesztették az egész világ szint minden piacára. Ezek a szervezetek nagyon ügyesen és nagyon képzetten ki tudták azt használni, hogy voltak olyan országok, ahol a felügyeleti rendszerek integráltan működtek, voltak olyan országok, ahol szétaprózottan működtek, voltak olyan országok, ahol a felügyelet kiterjedt bizonyos intézményekre, és volt, ahol nem. Tehát egy úgynevezett szabályozási arbitrázst hoztak létre, megpróbálták kihasználni a felügyeleti rendszerekben jelentkező hiányosságokat. Olyan intézmények is létrejöttek, mint például a fedezeti alapok, amelyeket egyáltalán nem felügyelt senki. Ez a válság azt mutatta meg, hogy ha a felügyeleti szektor nem változik, nem tart ezzel lépést, akkor nagyon komoly problémák keletkezhetnek az egész világ pénzügyi rendszerében, és sajnos Magyarországon is érzékelhetjük, hogy ez adott esetben igen komoly sokkot eredményez a belföldi pénzügyi szektorra nézve is, nem hagyva érintetlenül a pénzügyi szektor egyik elemét sem.
Ebből levezetve a felügyeletnél most két nagyon-nagyon fontos és elsősorban szakmai jellegű feladatot látok. Az egyik az, hogy a felügyelet szakmai elemző képességét meg kell erősíteni abban a tekintetben, hogy az elemzéseivel, jobban átérezve, hogy a pénzügyi intézmények hogyan működnek, mélyebben megismerje működésüket, javuljon az előrejelző képessége, elsősorban a kockázatok előrejelző képessége, és ezáltal a megnövekedett előrejelző képességre támaszkodva lehetővé váljon a felügyeletnek egy sokkal erőteljesebb, preventív megelőző tevékenysége. Ha egyszerűen akarom fogalmazni, akkor a felügyeletnek sokkal több energiát kell arra fordítania, hogy potenciális kockázati tényezők felépülését vagy bekövetkezését megakadályozza, megelőzze.
A másik nagyon fontos szakmai feladat a felügyelet munkájával kapcsolatban, és ez az előző bizottsági meghallgatáson is hangsúlyosan felmerült, a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erősítése. A pénzügyi piacok, a pénzügyi világ, a pénzügyi intézmények által kínált szolgáltatások nem tartoznak az egyszerű dolgok közé. Sajnos ebből a szempontból az ügyfelek, és ebben még a vállalati ügyfeleket is bele kell érteni, nem rendelkeznek nagyon sokszor elegendő képzettséggel, ismerettel, képesítéssel és információval. A pénzügyi szektornak fontos szerepe van abban, és a felügyeletnek ebben mint hatóságnak, mint fogyasztóvédelmi funkciókat is ellátó szervezetnek el kell járnia, hogy ez a kiszolgáltatottság csökkenhessen azáltal, hogy a pénzügyi intézmények sokkal komolyabban veszik a felvilágosító, információnyújtási és szerződéses kötelezettségeiket. A jövőre nézve ez a két fontos szakmai feladat áll a felügyelet előtt, így előttem is. Erre szeretném majd a hangsúlyt helyezni. Úgy gondolom, ehhez meg kell legyen a támogatás, hiszen ezek a kérdések nem parciális érdekeket képviselnek, hanem az egész ország, az egész pénzügyi rendszer érdeke.
Még egy dolgot említenék, amire felkérést kaptam a miniszterelnök úrtól, amikor megkeresett és megkérdezett ezzel a lehetőséggel kapcsolatban. Ez pedig az, hogy egyeztetve a kormányzat szervezeteivel, a jegybankkal, az Európai Unió szakértőivel és az IMF-Világbank csoport szakértőivel, a tervek szerint a következő hónapokban el fog készülni egy olyan javaslat, ami át tudja alakítani a felügyelet irányítási és szabályozási rendszerét. Ennek célja egyértelműen az, hogy irányítási szempontból is támogassa azokat a törekvéseket, hogy a felügyeletnek ezek a szerepei, tehát a megelőző és fogyasztóvédelmi szerepe erősödni tudjanak. A jelenlegi irányítási rendszerrel kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy a különböző irányítási és ellenőrzési pontok, a feladatok és a felelősség nem elég világosan vannak elhatárolva, ezek kicsit összemosódnak.
Ennyit szerettem volna elöljáróban, gondolatébresztésként elmondani, természetesen azt szeretném ajánlani a bizottság tisztelt tagjainak és elnök úrnak személyesen, hogy amennyiben a megválasztásom sikeres lesz, és a munkámat meg tudom kezdeni, és remélhetőleg eredményesen tudom végezni, bármikor állok rendelkezésére a bizottság tagjainak, akár informális, akár formális egyeztetésre vagy beszélgetésre a felügyelet munkájával kapcsolatban. Köszönöm a figyelmet, és állok rendelkezésükre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó kérdések, észrevételek elmondására. Mielőtt erre sor kerül, hadd hívjam fel a bizottság tagjainak figyelmét, hogy 11 órakor kezdődik a plenáris ülés, tehát nemcsak udvariasságból kérem arra a bizottság tagjait, hogy röviden, tömören fogalmazzák meg kérdéseiket, véleményüket.
Domokos László, Mádi László, Borsos József, Molnár László. Először Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha nem haragszik meg, rögtön egy személyes, de ma aktuálisan bizalmi kérdéskörbe tartozó kérdést teszek fel. Adóoptimalizált-e, offshore céggel bír-e? Azt gondolom, ma már szinte kötelező feltenni ezt a kérdést annak, aki a pénzügyi világból jön, és kormányzati szerepet vállal. Elég, ha csak a pénzügyminiszter úrra gondolunk, a többi vezetőt most nem sorolnám. Úgy gondolom, jobb, ha előre tudjuk, hogy ez így van.
A másik kérdésem. Beszélt arról, hogy a kockázatok kívánják magasabb szinten elemezni. A hitelfelvevők szempontjából, ha most a 3-5-8-10 éves lakás- és egyéb hiteleket nézzük, vagy akár csak a devizában felvett hiteleket, az árfolyam- vagy a kamatkockázatot tekinti-e egy éven túl nagyobb kockázatnak? Most nem a rövid távú hitelekre gondolok, hanem kimondottan a közép- és hosszú távúakra. És ha igen, akkor arra milyen módon kíván reagálni? Mi a PSZÁF mozgástere ön szerint? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Összegyűjtenénk néhány kérdést, mert akkor gyorsabban tudunk haladni. Molnár László! (Molnár László: Nem kérdeznék, hozzászólnék.) Hozzászólni is lehet.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! A szocialista képviselőcsoport támogatni fogj az ön kinevezését és megválasztását. Néhány dolgot azonban szeretnék elmondani a munkacsoportunk részéről. Kérésünkre és a költségvetési bizottság együttes döntése alapján a kormány elállt azon szándékától, hogy most foglalkozzon a felügyelet szervezeti átalakításával, de ősszel minden valószínűség szerint erre sor kerül. Ön is jelezte, hogy irányítási, vezetési vonatkozásban, a hatásköriségben, a döntési rendszerben kívánnivalót hagy maga után a jelenlegi rendszer. Amikor 2003-ban változtatásról döntöttünk, alapvetően az volt a cél, hogy egy demokratikus kétlépcsős rendszer alakuljon ki, ahol természetszerűleg a független felügyelet hatósági munkáját tekintve önálló. És ezt szeretném aláhúzni, hogy a felügyelet önálló, nem kormányfüggő, és a költségvetési bizottság elé bármikor jöhet olyan ügyekkel, amelyekben önállóságát erősíteni tudjuk.
Azonban az elmúlt években volt néhány olyan ügy; amely részben a szakmát, részben a tágabb közvéleményt a szokottnál jobban érdekelte. Alelnök úr utalt már itt a devizaadósság kérdésére, de voltak itt ingatlanalapok, voltak itt treasure-ügyletek, néhány nagyvállalat milliárdokkal ragadt be olyan banki javaslatokra, amelyek nem voltak kellően szakszerűek, de háttércégek hitelezése is megtörtént néhány nagybank saját cégei által. Szeretnénk, ha ezeket nagyító alá venné a felügyelet, és mindazt, ami törvénytelen, feltárná, és megtenné a szükséges intézkedéseket azzal, hogy a kommunikáció, a megelőzés a legfontosabb, ebben partner a költségvetési bizottság szocialista munkacsoportja is. Azt gondolom, hogy a jövőben csak a nyilvánosság erejével lehet megelőzni azokat a nagy eseményeket, mint a devizahitelek, az ingatlanalapok, és sorolhatnám. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Három kérdésem lenne. Az első a kialakult rendkívül bizonytalan helyzethez kapcsolódik. A kinevezése kérdéseket vet fel egy kvázi ügyvezető kormány működése során. Közben a PSZÁF szervezeti felépítése sem stabil, ugyanis már meg lett üzenve, hogy ha puccsszerűen nem is működik, de szeptembertől szervezeti átalakítás történik. Aki dolgozott már nagyobb szervezetben, nagyon jól tudja, hogy ez milyen bizonytalansággal jár, ez a jövőnélküliség egy szervezet működőképességét milyen drasztikusan rombolja. Amíg ez a változtatás nem fog megtörténni, a PSZÁF hadrafoghatósága és ütőképessége rendkívüli mértékben lecsökken. Azt gondolom, hogy egy válság közepén ez nagyon súlyos probléma. Ilyen körülmények között vállalta ön a felkérést. Kérem a véleményét, hogy reflektáljon erre a helyzetre.
A másik dolog. Korábban már megszoktuk azt, hogy az önéletrajzok szelektívek, tehát bizonyos korszakokra, bizonyos történésekre esetleg nem emlékeznek, még akkor sem, ha elég fontos időszak vagy fontos pozíció volt az életükben. Bár ön fiatal ember, önnel kapcsolatosan is kaptunk ilyen információt, kérem, ezt tisztázza. Itt a Bajnai Gordonnal való munkaviszonyára vagy legalábbis szakmai együttműködésére gondolok. Ez a miniszterelnökhöz fűződő személyes kapcsolat, nem árt ezt tisztázni.
A harmadik kérdés. Az IMF-hitelből kistafírozták a bankokat. Legyen szíves, szóljon arról, hogy ez tovább folytatódjon, hiszen közben a bankok, a pénzintézetek nem töltik be alapvetően azt a funkciójukat, amit világszerte kellene hogy betöltsenek, nevezetesen, hogy hitelezzenek. Hogy történhet meg ez, mivel a pénzt erre kapják, nem azért, mert nehéz helyzetben vannak, vagy a magyarországi bankoknak lennének nagyon komoly likviditási vagy akár csődhöz közeli helyzetük. Arról van szó, hogy hitelezetteknek a gazdaság oldaláról lenne óriási szükségük arra, hogy a hitelek folyósítása folytatódjon, megerősödjön. Közpénzeket költünk erre, eközben inkább a hitelezés visszafogása történik. Azt kérem, hogy a PSZÁF leendő elnökeként ezt mindenképpen kommentálja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Éppen elég kérdés gyűlt össze az első körben ahhoz, hogy jelölt úr válaszoljon. Én egyet tennék még hozzá. Nyilván jelölt úr figyelemmel kísérte a PSZÁF döntéseit a világgazdasági válság Magyarországon érezhetőbbé válása óta. Azt kérdezném meg, hogy ezeket a döntéseket milyennek tartja. Vélhetően van erről véleménye, ha adna erről egy értékelést, hogy a PSZÁF hogyan tudott 2008 októbere óta döntéseket hozni.
Most megadnám a szót válaszadásra, azután folytatjuk a további kérdésekkel.
FARKAS ÁDÁM, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökjelöltje: Köszönöm, elnök úr. Megpróbálom sorra venni az elhangzott kérdéseket. A személyes jellegű kérdéssel kapcsolatban szeretném kijelenteni, hogy nincs a tulajdonomban offshore cég. Az életrajzomból is kiderül, hogy az elmúlt időszakban itthon dolgoztam, itthon adóztam, elég tisztességes adót fizettem, és a személyes vagyonomhoz tartozó elemek mind Magyarországon adózott jövedelemből keletkeztek. Természetesen a vagyonnyilatkozatom ezekről részletesen számot fogok adni, és minden olyan esetben, ahol a leendő köztisztviselői munkaviszonyommal, jogviszonyommal összeférhetetlenség áll fenn, márpedig lesz ilyen, azokat az összeférhetetlenségeket meg fogom szüntetni a törvényben előírt határidőn belül.
A második kérdés, hogy a hitelfelvevők szempontjából ma melyiket érzem erőteljesebb kockázatnak, a kamat- vagy az árfolyamkockázatot, ha ezt a kockázatot most abban mérjük, hogy a havi törlesztőrészlet ingadozása mitől nőhet meg egy hitelfelvevő számára jobban, akkor a jelenlegi piaci viszonyok között az elkövetkező néhány évben egy picit erősebbnek érzem az árfolyamkockázatot. Ezt sajnos a válság igazolja. A devizahitelek felvételének volt egy olyan piaci támogatója, piaci jelenségből származó támogatása, hogy nagyon hosszú ideig a forintnak elég egyenletes erősödését lehetett tapasztalni trendszerűen, és ez arra adott okot, arra adott lehetőséget a hitelfelvevők számára, hogy alulértékeljék, alulbecsüljék az árfolyamkockázat potenciális nagyságát. Amikor ez a válság megfordította ezt a trendet, és elkezdte rángatni a forint árfolyamát, és egy erőteljesebb leértékelés is bekövetkezett, akkor szembesültek a hitelfelvevők azzal, hogy ez az árfolyamkockázat milyen súlyos terheket eredményezhet. Nagyon sajnálatos, hogy ez így alakult, de a következő évekre, úgy érzem most, ez így is fog maradni, tehát az árfolyamkockázatot jelen pillanatban magasabbnak érzem, mint a kamatkockázatot.
Molnár képviselő úr felvetésével kapcsolatban azt gondolom, mint ahogy említettem, a PSZÁF jelenlegi irányítási rendszerében nem világos a különböző felelősségi szintek közötti feladat- és felelősségelhatárolás. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szintek számát csökkenteni kell, vagy bármit meg kell szüntetni, de az biztos, hogy világosabbá kell tenni a felelősségi viszonyokat, és adott esetben azzal is egyet tudok érteni, hogy világosabbá kell tenni az elnöki felelősséget a PSZÁF munkájának megítélésében. Úgy gondolom, hogy nem szabad elkapkodni azt, ha a felügyelet működéséhez hozzá nyúlunk, ahogy Mádi képviselő úr is említette. Nagyon vigyázni kell arra, hogy ha egy változás bekövetkezik, az viszonylag gyorsan menjen, és a bizonytalanság ne maradjon fenn tartósan a szervezetben. Én is vezettem szervezeteket, tehát pontosan tudom, és egyetértek ezzel a felvetéssel. Arra is ügyelnünk kell, ez nagyon fontos, hogy semmi esetre se eredményezze a változás a szakmai munka minőségének romlását vagy a bevethetőség csökkenését. Hiszen ne felejtsük el, a pénzügyi válság még nem ért véget, a PSZÁF-nak folyamatosan a helyzet magaslatán kell lennie, függetlenül attól, hogy az adott pillanatban milyen irányítási rendszer valósul meg. Nyilvánvalóan a leggyorsabban le kell bonyolítani azokat az előzetes szakmai egyeztetéseket, amelyek egy esetleges szabályozási módosításhoz vezetnek. Ezekben az egyeztetésekben részt fognak venni az Európai Unió, az IMF, a jegybank szakértői, a kormányzati szakértők is és mindenki más, aki ebben segíteni tud.
A másik felvetéssel is teljesen egyetértek, a PSZÁF tevékenységében a nyilvánosságnak óriási szerepe van. A PSZÁF munkáját szakmai irányba kell terelni, a PSZÁF-ot határozottá kell tenni, azokon a pontokon, ahol szükséges a PSZÁF fellépése, a megfelelő kommunikációval ezeknek a lépéseknek a hitelességét erősíteni kell, hiszen a nyilvánosság előtt vállalt hiteles kommunikáció a legfontosabb záloga annak, hogy mindenki, minden piaci szereplő és minden állampolgár elhihesse azt, hogy bármilyen döntés is születik egy hatóságon belül, az szakmai alapokon, megalapozottan történik. Ebben is egyet tudok érteni.
Mádi képviselő úrnak volt egy felvetése az életrajzommal kapcsolatban, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök úrral milyen kapcsolatban voltam. Voltam vele bank-ügyfél kapcsolatban, amikor bankot vezettem, akkor az általa irányított cégcsoport kapcsolatban állt a bankkal. Ennek részleteiről nem tudok beszélni. Ezen kívül dolgoztam vele együtt egy rövid ideig a Budapest Airport igazgatóságában, a privatizációt követően a Budapest Airport új többségi tulajdonosa, a brit befektető a mai miniszterelnök urat kérte fel arra, hogy az igazgatóság elnöki teendőit ellássa, ugyanakkor a magyar állam a szindikátusi szerződés értelmében kapott két igazgatósági helyet a repülőtér irányításában mint kisebbségi tulajdonos. Én a magyar képviseletében, a magyar állam jelöltjeként vettem és ma még veszek részt az igazgatóság irányításában.
Addig, amíg miniszterelnök úr ellátta az elnöki teendőket, együtt ültünk ennek a cégnek a vezetésében, de, még egyszer mondom, ő a többségi tulajdonos képviseletében, én pedig a kisebbségi állami tulajdonos képviseletében. Amikor ő távozott, kormányzati szerepet vállalva, akkor átmeneti ideig alelnökként elláttam a repülőtér elnöki funkcióit, egészen addig, amíg az új tulajdonos meg nem jelent a repülőtéren. Annyit hozzá kell tenni, anélkül, hogy belemennék ennek a cégnek az életébe, hogy az alapvető irányítási jog a többségi tulajdonos kezében van, tehát viszonylag kicsi volt és ma is kicsi a kisebbségi tulajdonos szerepe a cég irányításában. Nem tudom, hogy erre gondolt-e képviselő úr?
A bankok IMF-hitelből való megsegítésével kapcsolatban, ezek nyilvános adatok, azt kell látni, hogy a Magyarország által igénybe vett nemzetközi hitelkeretnek van egy arra dedikált része, hogy ebből a bankok számára tőkét, garanciát, illetve refinanszírozást biztosítson. Ennek a törvényi és rendeleti háttere megteremtődött, de ezt nem minden bank vette igénybe, sőt, viszonylag kis számú bank élt ezzel a lehetőséggel. Egyébként ezek az állami segítő csomagok nemzetközileg is elég sok vitát váltottak ki, nemcsak itt, Magyarországon, hiszen ezeknek a feltételrendszere eltérhetett, voltak, akik számára kedvező volt, voltak, akik számára elfogadhatatlan. Úgy látom, hogy ma Magyarországon a bankok válságon való átsegítése két forrásból történik, két oldalról van megtámogatva. Egyrészt bizonyos bankoknál, amelyek ezt igénybe vették, bizonyos állami források segítik, támogatják a válság stabil átvészelését, a külföldi tulajdonban lévő bankok jellemző támogatása pedig az anyabankoktól jön. Itt ismert és közismert, hiszen publikussá vált, hogy a legnagyobb külföldi befektetők, akik a magyar bankrendszerben is befektetők, kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is kiállnak a hazai bankjaik mögött, tőkét, refinanszírozást biztosítanak. Ez több bank esetében konkrét tőkeemelésben már meg is valósult.
Amit látni kell ezzel kapcsolatban, és ebben egyetértek a felvetéssel, hogy sajnos ma nem olyan a helyzet sem a nemzetközi tulajdonú, sem a hazai bankok esetében, hogy a hitelezési tevékenységüket aktívan bővíteni tudják. Jelen pillanatban az egész világon egy komoly likviditási válság komoly utózöngéit érzékelhetjük, a rendelkezésre álló források szűkösebbé, drágábbá és kockázatkerülőbbé váltak, tehát ebből a szempontból a mi pénzügyi rendszerünk is nagyon nehéz helyzetben van, és mindenképpen meg kell találni azokat a lehetőségeket, amik ebben a nehéz és szűkös helyzetben biztosítják azt, hogy a gazdaság hiteligénye, beleértve a lakosságot és a vállalkozókat is, kielégítésre kerülhessen.
Az utolsó felvetéssel kapcsolatban, amit elnök úr fogalmazott meg, hogy a PSZÁF döntéseiről mi a véleményem, tekintettel arra, hogy a felügyeleti szektorból érkeztem, nem szívesen véleményezném konkrét döntéseit vagy intézkedéseit. Azért van néhány olyan terület, amiről általánosságban lehet beszélni, hiszen nagy nyilvánosságot is kaptak ezek az intézkedések. Itt elsősorban a tanulságokról szeretnék szólni. Ami például a MÁV Biztosító Egyesülettel kapcsolatban vagy az ingatlanalapokkal kapcsolatban történt, amelyek elég széles körű és nyilvános vitára adtak okot, a legfontosabb közös tanulság az volt, amit említettem a prioritások között, hogy a PSZÁF-ot fel kell vértezni azzal a képességgel, hogy az ilyen típusú kockázatok megjelenését előre tudja jelezni, és meg tudja akadályozni. Mind a két esetben nem a konkrét intézkedést véleményezném, hanem azt tartanám fontosnak kiemelni, hogy az volt a probléma, hogy ezt nem tudta a PSZÁF megelőzni, nem tudta a hatóság ezt előre jelezni és megelőzni. Hogy utána mi történt, az már nyilván a részletek ismeretében megítélhető és eldönthető, de azt szeretném elérni, abba az irányba szeretném elmozdítani a PSZÁF-ot, hogy képes legyen ilyen helyzeteket megelőzni.
A devizahitelezéssel kapcsolatban, amiről azt is mondhatnám, hogy napi ügy a sajtóban is és nagyon sok állampolgár számára húsba vágó kérdés, a helyzet sokkal bonyolultabb. Az, hogy Magyarország ilyen mértékben függővé vált a külső forrásoktól, és ilyen mértéket öltött a gazdaságban lévő devizahitelek aránya, sajnos azzal a következménnyel járt, hogy az ország sérülékenysége megnőtt, és ebben a válságos időszakban ez egy külön hátrány, feketepont lett az ország számára. Azt hiszem, ezzel nem árulok el semmilyen újdonságot. Hogy ezért kit milyen felelősség terhel? Azt gondolom, hogy itt a felelősség nagyon sokrétű, nem lehet egyetlen szervezetre, egyetlen aktorra sem mutogatni. Itt nagyon komoly felelőssége van a fiskális politikának, elég erőteljes felelőssége van a monetáris politikának, de van felelőssége a PSZÁF-nak, az egyes hitelintézeteknek és bizonyos értelemben az ügyfeleknek is, akik nagyon sokszor az indokoltnál bátrabban ugrottak bele devizahitel felvételébe.
De még egyszer: itt megint a tanulság a fontos. Anélkül, hogy felelősökre mutogatnánk, vagy felelősöket keresnénk, a felügyeletnek az a szerepe, hogy ha elemzéseiből azt látja, hogy az általa felügyelt intézményrendszerben fokozatosan ilyen kockázat épül fel, ami összeadódva, rendszerszinten már makrogazdasági szintű instabilitást vagy kockázatot eredményezhet, akkor ezt időben jelezze a gazdaságpolitika alakítóinak, többi szereplőjének, hogy időben meg lehessen tenni azokat a felügyeleti és nem felügyeleti lépéseket, amelyek meg tudják akadályozni a kockázat túlzott megnövekedését. Ezeket gondoltam elmondani azokról a konkrét intézkedésekről, konkrét problémákról, amik felmerültek a PSZÁF működésével kapcsolatban az utóbbi időben. Ha ezen kívül bármilyen további konkrét ügy van, megpróbálok arról is ilyen véleményt kialakítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Folytatjuk további kérdésekkel. Borsos József jelentkezett.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A jelölt úr nagyvonalúan kikerülte az elnök úr által feltett kérdésre a konkrét választ. Ez összefügg azzal is, amit én szeretnék kérdezni. Hiszen a konkrét működésre vonatkozóan nagyvonalú választ hallottunk, ugyanakkor a szervezeti felépítésre vonatkozóan többször fejtett ki kritikát. Ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy ha ténylegesen ilyen bizonytalan állapotban lévő szervezethez készül valaki, és most már tudjuk, hogy ősszel biztosan megismétlik a próbálkozást a szervezeti átalakításra, mi motivál valakit, hogy a papírforma szerint sikeres karrierből ilyen bizonytalan helyzetet vállaljon, vagy pedig van valamiféle küldetése, és ez motiválja azt, hogy sokszor hivatkozik az IMF és egyéb külföldi szakértők véleményére, hogy azt mindenáron meg szeretné hallgatni.
A második kérdésem az lenne, mivel itt hallani mindenféle pesti pletykákat azzal a bankkal kapcsolatban, ahol ön vezérigazgató volt nemrégiben, ha jól értettem, hogy ott olyan 10 milliárd fölötti vesztességgel zárt. Erről mi a véleménye, vagy van-e konkrét információja? Igaz-e ez az innen-onnan hallható hír? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kóka János következik.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelölt Úr! Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy az SZDSZ-frakció támogatni fogja elnökjelölt úr kinevezését a parlamentben. Az eredetileg felteendő kérdésemtől pedig azért állnék el, mert közben nagyrészt választ kaptunk rá. Viszont inkább megüti a fülemet az a mondatfűzés, amit a Fidesz képviselőcsoport néhány tagja alkalmaz, bizonytalanságról beszélnek, Mádi képviselő úr a PSZÁF-fal kapcsolatban jövőnélküliség veszélyét vetette fel, ezt a szót használata képviselő úr. Bár ennek a meghallgatásnak a műfaja nem diskurzív, ennek ellenére nagyon érdekelne, hogy tervez-e valami offenzív lépét a Fidesz a PSZÁF ellen, mert ha ilyen mértékben látja bizonytalannak a PSZÁF jövőjét, illetve a jövőnélküliség lehetőségét veti fel, akkor nyilvánvalóan itt egy érdemi pénzügyi-számviteli felügyeleti átalakítást tervez. Tehát igazából elnökjelölt úr helyében visszakérdeznék, hogy miért, tudnak-e valamit, ami ilyen mértékben bizonytalanná teszi a helyzetet.
Tehát még egyszer: támogatjuk elnökjelölt úr jelölését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tállai András következik.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Bizottság! Kóka János figyelmét szeretném felhívni, hogy nem Mádi László meghallgatása van napirenden, hanem Farkas Ádámé. Örülünk, hogy az SZDSZ kérdés nélkül, információ nélkül azonnal bejelentette, hogy támogatni fogja a jelöltet. Úgy gondolom, ez mindent elárul.
Számomra egy kérdés maradt. Elég kemény kritikát fogalmazott meg a PSZÁF tevékenységével kapcsolatban. Azon túl, hogy strukturális vagy döntésbeli változásokat szeretne, amelyekhez törvénymódosítás szükségeltetik majd, azt is mondta, hogy szakmai irányba kell majd vinni a PSZÁF-ot. Önnek tehát az a véleménye, hogy a PSZÁF eddigi tevékenysége nem szakmai volt, hanem más, mondjuk politikai? Mire gondolt? Mert szó szerint ezt mondta az előbb, hogy szakmai irányba kell vinni a PSZÁF tevékenységét.
A másik, hogy ezeket nagy ívű terveket, amelyekhez törvények módosítása szükséges, mikor kívánja majd végrehajtani? Önnek azt tudnia kell, hogy milyen politikai helyzetben vállalta ezt el. Ma van a parlamentben a tavaszi ülésszak utolsó ülése, ki tudja, hogy ősszel összeül vagy sem, mindenki arról beszél, hogy itt már csak egy törvény, a költségvetési törvény számít, az is lehet, hogy előbb akarja tárgyalni a parlamentben meglévő többség, az is lehet, hogy tárgyalni sem szeretné. Önnek ilyen értelemben lehetősége szerintem arra, hogy ilyen hosszú távon és ilyen nagy változásokban gondolkodjon. Ön úgy képzeli, hogy a következő kormánnyal is együtt fog tudni működni, és ezt a következő kormány idején kívánja majd megvalósítani? A kérdésem arra irányul, hogy ha jön egy új kormány, és mondjuk, másként gondolkodik erről a kérdésről, mint ön, akkor mit fog tenni.
ELNÖK: Köszönöm. Hargitai János következik.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jelölt úr említette, hogy Bajnai miniszterelnök úrtól tudja, hogy az Európai Unió és az IMF segítségével készül egy anyag, ami majd a PSZÁF irányítási rendszerét átalakítja. Azt tudjuk, hogy Magyarország leküzdötte magát abba a helyzetbe, hogy a gazdasági szuverenitásunkat annak a 25 milliárdnak az érdekében kénytelenek voltunk teljesen feladni. Fel kellett ezt venni, mert különben bekövetkezett volna az államcsőd. Jogszabályban rögzítettük, kormányrendelet szól arról, hogy milyen lépéseket tesz meg a kormány, amit Brüsszelből és az IMF-ből irányítanak, hiszen ez a feltétele a további pénzügyi lehívásoknak. Van az életnek olyan területe, amit képesek leszünk IMF és Európai Unió nélkül megoldani? Vagy a dolgok összefüggnek, és az IMF nemcsak a gazdasági szuverenitásunkat kérdőjelezi meg, hanem egyszerűen már egy felügyeleti intézmény szervezeti átalakítását is onnan diktálják? Ezt tragikusnak gondolom, mert elhiszem, hogy gondok vannak a PSZÁF működésével, a felelősségi szintek nincsenek kellően elhatárolva, csak az ember arra gondolt volna, hogy ott van egy tudás, egy apparátus, kormányzati segítség, és a Nemzeti Bankkal való együttműködés alapján képesek vagyunk erre. És azt hallom, hogy ezt is máshonnan vezénylik. Mi az, amit Magyarországon még képesek vagyunk önállóan megoldani?
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdések, észrevételek elfogytak. Jelölt úré a szó, parancsoljon!
FARKAS ÁDÁM, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökjelöltje: Megpróbálok gyorsan válaszolni. Borsos képviselő úr felvetette, hogy m a motivációm ennek a feladatnak az elvállalásában. A pénzügyi szervezetek integrált felügyelete, amelyik az egész pénzügyi szektort vezeti, egy szakember számára olyan kihívás, amit komolyan meg kell fontolni. Még egyszer mondom, és több kérdésre is reagálnék, nem gondolom, lehet, hogy félreértés volt, hogy a felügyelet nem szakmai munkát végzett. Azt gondolom, és ez ma az egész világon zajló folyamat, hogy olyan országok is, amelyek nagyon büszkék voltak a felügyeleti rendszerükre, fejlett, nagy pénzügyi piacokkal rendelkező országokra gondolok, ma, a válságot követően önvizsgálatot tartanak, elemzik azt, hogy mit lehetne jobban csinálni, milyen intézményrendszerrel lehetne a jövőben ehhez hasonló válságokat megelőzni. Nem kell szégyenkeznie egyetlen országnak sem, függetlenül attól, hogy szorult-e például az IMF hitelére vagy sem, akkor, ha átgondolja azt, hogy az intézményrendszere mennyire tud hatásosan működni.
A PSZÁF szakmaiságával kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy eddig is szakmai tevékenységet végzett, én úgy értettem a hangsúlyeltolást, hogy a szakmai munkát abba az irányba kellene eltolni, hogy az előrejelző és megelőző képessége erősödjön a szervezetnek. Elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam. Említett egy piaci pletykát, hogy az általam irányított bank veszteségéről. Erről annyit szeretnék mondani, hogy az általam irányított bank, az Allianz Bankról van szó, egy újonnan létrejött, univerzális banki szolgáltatásokat, elsősorban lakossági és kisvállalati szolgáltatásokat nyújtó pénzintézet volt. Ez a bank az első éveiben veszteséges volt, ezt meg tudom erősíteni, és azt is meg tudom erősíteni, hogy számottevő, milliárdos veszteséget ért el az első 2,5 évi működése során. Ez teljes egészében összhangban volt az üzleti tervével, azzal az üzleti tervvel, amit az indulásakor le kellett adni többek között a PSZÁF-nak is. Ez nem valami váratlan veszteség volt, egy ekkora tőkeigényű induló vállalkozás az első időszakában nem lehet nem veszteséges. Nagyon kevés példát láttam arra, hogy valaki ezt meg tudja úgy csinálni, hogy ne legyen veszteséges, tehát erre számított a tulajdonos.
A nagy ívű tervekkel kapcsolatban azt gondolom, lehet, hogy ezek nagy ívűnek hangzanak, de szabályozási szempontból nem igényelnek olyan mérvű átalakítást, és az én feladatom ezeknek a terveknek a szakmai előkészítése, az, hogy ezeket az egyeztetéseket lefolytassam, és az, hogy ezeket a javaslatokat elő tudjam terjeszteni a kormányzat és utána a parlamenti képviselők számára, hogy ezeket végigvigyük. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen futamidőre tervezek, illetve kormányváltás esetén milyen elképzeléseim vannak: tekintettel arra, hogy ezt a kinevezést, ezt a funkciót nem politikai jellegű kinevezésnek tekintem, hanem szakmai feladatnak, személyes meggyőződésem az, hogy ennek a szakmai feladatnak a lehető legnagyobb energiával, a tapasztalatom és tudásom szerinti legnagyobb elkötelezettséggel fogok hozzálátni. Meg fogom próbálni ezeket a szakmai változtatásokat a lehető legszélesebb körű egyeztetések mentén végigvinni. Amennyiben egy kormányváltás esetében azt érzékelem, hogy ezt a szakmai munkát egy új kormány nem velem szeretné ellátni, akkor természetesen ennek megfelelően fogok erre a helyzetre reagálni. Azt szeretném, ha erősödne Magyarországon, a magyar közéleti és politikai kultúrában erősödhetne az a meggyőződés, hogy bizonyos szervezetek mentessé tudnak válni a napi politikai csatározásoktól. Azt nyugodtan és határozottan mondhatom, hogy az én tevékenységem erre fog irányulni.
Az utolsó kérdésre, hogy az IMF mit diktál vagy mit nem diktál, tehát milyen tárgyalási pozíciója van Magyarországnak. Tekintettel arra, amit már említettem, hogy jelen pillanatban az egész világon szinte minden országban folyik a felügyeleti rendszerek, felügyeleti struktúrák átvizsgálása, és ha figyeltünk, az elmúlt héten is történt Európában ezzel kapcsolatban egy döntés, ami egy új szervezeti struktúra felállításáról határozott, ma úgy gondolom, senki nincs abban a helyzetben, hogy kioktasson és megrendeljen, vagy előírjon bizonyos változásokat. A nemzetközi szervezetekkel folyó konzultáció ismereteim szerint semmiféle diktátumot nem jelent. Ez azt jelenti, hogy szakmai elemzői munkával hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a saját törvényi struktúrájában, a saját kultúrájában hozzá tudjon fogni ahhoz, hogy egy hatékonyabb, hatásosabb felügyeleti rendszert, erősebb felügyeletet hozzon létre. Nem vagyok semmilyen diktátumnak, semmilyen küldetésnek, semmilyen elvárásnak az ismeretében. Arra kaptam felkérést, hogy aktívan vegyek részt ezekben az egyeztetésekben, amiben mindenki, aki ehhez hozzá tud tenni, részt vesz, és elmondja a véleményét. Természetesen a magyar törvényhozás szuverenitását ilyen értelemben senki nem fogja korlátozni, hiszen az a javaslat fog elfogadásra kerülni, amit a tisztelt Ház megszavaz. Ettől ebben a pillanatban nem félek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. A szavazás következne, de előtte még egy mondatot mondanék, mert itt frakcióálláspontok is elhangzottak. A Fidesz-frakció nevében szeretném elmondani, hogy nem támogatjuk a jelöltet. A kérdésekből, észrevételekből is kiderült, hogy a jelölt urat egy politikai kinevezettnek tartjuk. Ahogy többször elmondtuk, itt nem egy normális hatéves ciklust töltött ki az előző elnök, öt egyszerűen elküldték. Nyilvánvaló, hogy ha mondjuk az Európai parlamenti választás előtt kerül erre sor, talán nem merülne fel ilyen mélyen az, hogy itt egy politikai váltásról van szók, de az Európai parlamenti választást követően nem gondolhatunk másra, csak erre. Tehát ebből a szempontból a jelöltnek mérlegelnie kellett volna azt, hogy milyen előzmények után kerül sor a jelölésére, és milyen előzmények után kerül sor a kinevezésére. Ezt politikai tisztségnek tartjuk tehát, ezért nem tudjuk támogatni a jelöltet.
Akkor a szavazás következik, hacsak nincs további észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki Farkas Ádám urat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöki tisztére támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem támogatja a jelölt urat? Tizenkettő. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a költségvetési bizottság 16 igen szavazattal, 12 nem ellenében Farkas Ádám elnökjelöltségét támogatta.
Köszönöm szépen mindenkinek a bizottsági ülésen a részvételt, jelölt úrnak pedig jó munkát kívánok. (Farkas Ádám: Én is köszönöm.) A bizottsági ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 58 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit