KPSZB/29/2009.
KPSZB/147/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. szeptember 15-én, kedden 14 óra 14 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A nemzeti vagyon további privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek, vélemények *
Döntés az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Szabados József szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A Szülőföld Alap 2008. év tevékenységéről és működéséről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása első helyen kijelölt bizottságként *
Halmai László szóbeli kiegészítése *
Döntés a jelentés általános vitára való alkalmasságáról, valamint az országgyűlési határozati javaslat benyújtásáról *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása *
Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat benyújtásáról *
A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
Napirend:
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Horn Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Keller László (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Puch László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Borsos József (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Molnár Oszkár (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Dr. Szalai Krisztina, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Engyel Gyula, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Halmai László, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője
Dr. Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
Dr. Molnár András, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 14 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, meghívott vendégeinket. Jó napot kívánok mindenkinek. A bizottsági ülésünket megkezdjük.
Elsőként elfogadjuk a bizottság napirendjét. Szabó Lajos alelnök úr küldött át egy módosítást, amely annyiban tér el a korábban beterjesztettől, hogy kevesebb tárgysorozatba-vételt javasol. Kívánja indokolni? (Szabó Lajos: Nem szabad a Házszabály szerint. - Derültség.) Holmi Házszabályra való hivatkozás hangzott el, pedig megadnám neki a szót, de hát istenem, ő már csak ilyen vaskalapos ember. (Keller László közbeszól.) Nem fogja indokolni. Keller úr közben itt oldalról közbe kiabál. Már örömömre szolgált az is, hogy hiányoztam neki a bizottság üléséről, úgyhogy rögzítsük a jegyzőkönyvben, hogy Keller úrnak hiányoznak a fideszes képviselők. Ennek nagyon örülök. Ha megengedi képviselő úr, továbbhaladnék, és szavazást rendelnék el. Szabó Lajos alelnök úr 5 napirendi pontot javasol. Kérdezem, ki az, aki az általa javasoltakat támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. Tartózkodott? Négy. Nemmel szavazott? Hat. Tehát a módosított napirend alapján kezdi meg a munkáját a bizottság.
Első napirendi pontként képviselői önálló indítványokról fogunk dönteni. Bencsik János és Fónagy János képviselők önálló indítványa a nemzeti vagyon további privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/10048. számmal. Kérdezem, hogy képviseli-e valaki az előterjesztőket. (Nincs jelentkező.) Nem képviseli. Akkor megadnám a szót a kormány álláspont elmondására. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szalai Krisztina vagyok, a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályáról. Az indítványt a kormány nem tárgyalta, így csak tárcaálláspontot tudok mondani. A PM szakmai álláspontja az, hogy aggályosnak tartjuk a törvényjavaslatot ebben a formában, hiszen az egész vagyontörvényt kiterjesztené az állami társaságok tulajdonában álló úgynevezett leánytársaságok működéséről, anélkül, hogy megfogalmazta volna azokat, amelyek teljes egészében vagy csak részben állami tulajdonban állnak. Tehát gyakorlatilag itt akár a magántulajdonra nézve is kiterjesztené a szabályokat. Ebből elég komoly értelmezési és végrehajtási problémák adódnának. Azonkívül azzal, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe utalna nagyon sok döntést, a társaságok önállósága is erősen veszélybe kerülne.
Ugyanakkor a célt, a nagyobb nyilvánosságot, a prudens működést és a vezetői felelősség továbberősítését támogatandónak tartjuk, egyetértünk vele. Ezért 2-3 héttel ezelőtt már kezdeményeztük a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, hogy dolgozzon ki egy intézkedési tervet, illetve az intézkedési terv végrehajtására vonatkozóan is dolgozzon ki megoldási javaslatokat, hogy ezeknek a társaságoknak a működése áttekinthetőbbé váljon. A működésükkel kapcsolatban nagyobb nyilvánosságra legyen lehetőség, és hogy a nemzetközi vállalatirányítási tenderek, elvek erőteljesebben érvényesüljenek, gondoltunk itt az OECD állami társaságokra vonatkozó szabályozási ajánlásainak figyelembevételére. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a háttérrel, ezzel az eljárásrenddel az az akarat, az a szándék, ami megnyilvánult ebben a törvényjavaslatban, meg tud valósulni. Erre megfelelő garanciát látunk. Éppen ezért a PM részéről nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot.
Kérdések, észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői hozzászólások, kérdések? Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy kérdést szeretnék feltenni. Ha a Pénzügyminisztérium úgy gondolja, hogy a cél pontos, és a törvényt módosítani kellene, akkor miért kezdeményezi másnál, hogy tegyen javaslatot, dolgozza ki, gondolja át a szabályozást. Miért nem készít elő törvényjavaslatot? Mindannyian tudjuk, hogy nagyon nagy szükség van rá, és ha ezt nem képes megtenni, akkor miért nem támogatja legalább az általános vitára való alkalmasságát egy ilyen törvényjavaslatnak? Azt gondolom, hogy módosításokkal az önök által vélelmezett esetleges hibákat ebben ki lehet küszöbölni.
ELNÖK: Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Amikor először elolvastam a törvényjavaslatot, akkor rádöbbentem, hogy nem értem, mert túl azon, hogy némi fogalmi zavar is van az előterjesztés szövegében, a használt fogalmak nem éppen alternatívái egymásnak, azonképpen a konkrét javaslat nem az indokolásban rögzítettek hatását idézné elő, egészen másfajta kezelésmódot alkalmaznának, ha ez a módosítás megvalósulna. Egyáltalán nem azok a célok valósulnának meg, amelyek az indokolásban le vannak írva. Ezért a végéről kezdem, mert az indokolásban leírtakkal, azt gondolom, azonosulni lehet túl azon, hogy az Állami Számvevőszék ilyen típusú észrevételt tett, hogy a jogalkotók figyeljenek oda, hogy a jogszabályok változtatásával állítsák elő azt a helyzetet, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tulajdonában lévő társaságoknál is megfelelő módon lehessen kontrollálni, szabályozni az állami tulajdonnal való gazdálkodást ilyen áttételes módon.
Hosszú távon vagy globálisan még azt is lehet mondani, hogy szükség van a vagyontörvény ilyen értelmű módosítására, ami még ezen a területen is szigorít, egyértelműsít, és azt hiszem, ennek nem is állnánk ellen. Ami pedig a törvényjavaslatban szövegszerűen le van írva, arról azt gondolom, hogy egyrészt megnyitotta a törvényjavaslatnak egy paragrafusát, egy bekezdését. Ha általában szabályosan akarunk eljárni, akkor más helyet nem nyithatunk meg a vagyontörvényben, de e kezdeményezés alapján nem lehet átírni a vagyontörvény 10-12 paragrafusát azért, hogy előállhasson az a helyzet, amit esetleg a képviselőtársainak szerettek volna. Ennél már praktikusabb, ha egy konkrét, erre alkalmas törvényjavaslattal állnak elő, vagy ahogy jeleztem, szerintem is hozzá kell nyúlni adott esetben a vagyontörvényhez, így ezt a szempontot is magában hordó, talán egy kicsit átfogóbb szempontú módosítás is megjelenhet.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem a leírt szándékkal, hanem a letett javaslattal, annak alkalmassá tehetőségével sem egyetértve tudom azt mondani, hogy most ezt a megoldást nem tudjuk támogatni, sem a tárgysorozatba-vételt, sem az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.
ELNÖK: További hozzászólás van-e? Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. A Pénzügyminisztérium és Kékesi úr véleménye kapcsán az a képzetem támadt, és ezt szeretném önökkel megosztani, hogy jól van ez így, nem kell semmit tenni, a kormánynak nincs szándéka, sőt, ideje sem lesz rá. Addig pedig jó ez a rendetlen állapot, s még csak rendkívüli beavatkozásra sem adnak lehetőség. Érdekes a hozzáállása Kékesi úrnak és a kormánynak is, sőt, a tárcának is. Egyik oldalról beismerik, hogy indokolt a változtatás, a másik oldalon pedig nem kívánnak tenni semmit. Ez a konklúzió. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Csak röviden csatlakozva képviselőtársamhoz: akkor hiteles mindaz, amit Kékesi úr elmondott, illetve akkor lenne hiteles, ha itt lenne az önök javaslata, amit jobbnak ítélnek, mint a Fidesz javaslatát. Így csak arról szól a történet, hogy a világért se csináljunk semmit, maradjon ez az állapot, legyenek újabb Sukorók, legyen még egy sor ilyen történet, lehessen játszani, és ha kiderül, akkor vizsgálódni, menteni a menthetőt ahelyett, hogy megpróbálnánk megvédeni azt a maradék állami vagyont, amit önöknek még nem sikerült elsíbolni. Mi ezt szeretnénk, önök pedig ellenállnak. Ez a helyzet.
ELNÖK: További hozzászólás? Kovács Tibor! Láttam, hogy mozdult a keze.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak kikérem magamnak, semmilyen állami vagyont nem síboltam el. Ha lehetne, képviselő úr differenciáltan fogalmazzon és nevezze meg azokat, akikről úgy gondolja, hogy elsíbolták az állami vagyont.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg azért, hogy ne ilyen alpári módon fejezzük be ezt a témakört, azt gondolom, ha egy olyan felvetés születik, hogy visszamegyünk a '92-es vagyontörvényhez vagy azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a rendszerváltást követően megosztotta az állami és az önkormányzati vagyont, az egységes vagyongazdálkodási elveknek megfelelően lehetőség lenne ezt az ügyet jól csinálni. Más az, hogy az állami vagyonról szóló törvény hogyan fogalmaz az 1.§-ban, és megint más, hogy a képviselők át nem gondoltan mit írnak le. Sajnos nincsenek itt, hogy megvívják velünk a csatát. A nemzet egészének vagyonáról nem lehet beszélni. Ez butaság. Ez külügyi problémákat vethet fel. A nemzet a nyelv körül csoportosult lakosság egésze. A magyar nemzet a magyar nyelv használatát tekintve létezik, de egészen más utakra tévednek kedves képviselőtársaim. Ettől óvnék, és ilyen provokációnak szerintem kár felülni.
Maradjunk szakmai síkon. Az előző ciklusban a gazdasági bizottságban időnként tárgyaltunk normális hangnemben, nem kell áthozni ide más szokásokat, más stílust. Azt gondolom, hogy meg lehet a vagyonkérdést az egységesség mint alapelv, az átláthatóság mint alapelv, a jövedelmezőség mint alapelv mellett oldani, úgy tárgyalni róla, hogy ebből valami jobb szülessen. A Számvevőszék jelentése és egy másik, tervezett kormányjavaslat kapcsán ez a téma előtérbe fog kerülni, szakmai alapon és higgadtan meg lehet ezt beszélni. Nem tudom, kinek lenne nagyobb az orra, ha az elvitt vagyont ráakasztaná a másik. (Babák Mihály: Elég alpári volt.)
ELNÖK: Köszönöm. Itt van előttem ez a képviselői indítvány, és mégis csak az állami és a közösségi tulajdonban tartási kötelezettség fenntartására törekszenek a képviselők. Úgy tűnik, az MSZP oldalán ezt nem akarják. Elég egyértelmű a történet. Nyilván az elmúlt években számtalan módja lett volna a kormánynak, hogy az állami vagyon megőrzéséről gondoskodjon, előterjesztést tegyen. Ilyen nem született. Még most sem lenne késő, de úgy tűnik, hogy ez a néhány hónap is számít.
Döntés az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről
Ha nincs több hozzászólás (Nincs jelentkező.), akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a T/10048. számú, a nemzeti vagyon további privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Ez kisebbség, a bizottság tehát nem vette tárgysorozatba.
A Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételei megalkotásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Áttérünk a következő pontunkra, a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételei megalkotásáról szóló országgyűlési határozati javaslatra, H/10045. számmal. Czomba Sándor és sok más közös indítványáról van szó. Az aláírók közül Szabados Józsefet és Tukacs Istvánt látom itt. Kérdezem, ki az előterjesztő. Szabados József, meg is adom a szót.
Szabados József szóbeli kiegészítése
SZABADOS JÓZSEF (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselői pártállásra való tekintet nélkül a megyét ért vihar és jégverés után arra az elhatározásra jutottak, hogy országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be. Ennek célja, hogy az ilyen katasztrófahelyetekre, amelyek a klímaváltozás hatására is bekövetkeztek a megyében és az országban több helyen, valamilyen kiszámítható, az állampolgárok számára érthető, az önkormányzat számára pedig segítő jellegű katasztrófa alapot hozzon létre az Országgyűlés, amely a bajba jutottakon gyorsan, hatékonyan tud segíteni. Tisztában voltunk azzal, amikor benyújtottuk ezt a határozati javaslatot, hogy az akkori képviselők 2001-ben és, ha jól emlékszem, 2005-ben is nyújtottak be hasonló indítványt, de akkor sem kerültek ezek elfogadásra.
A célunk a benyújtáskor az volt, hogy a kormány dolgozzon ki olyan törvényjavaslatot, amely a polgárokat öngondoskodásra ösztönzi, arra, hogy az épületeik, vagyontárgyaik védelmére fordítsanak gondot, áldozzanak rá, és az állam biztosíthassa az áldozatvállalás után a minimális lakhatási feltéteket. A jelenlegi természeti károk kártalanítására rendelkezésre áll ugyan a Nemzeti Agrár-kárenyhítési Alap, de az az épületekben és egyéb vagyontárgyakban okozott károkra nem terjed ki. Rendelkezésre áll a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi alap, de az sem terjed ki ezekre a károkra. Tudjuk azt, hogy a mindenkori kormányok a katasztrófahelyzetekben időben léptek, azonban nem volt kiszámítható, előre látható, hogy mire számíthatnak az állampolgárok. Ezért a célunk az volt, hogy egy olyan alapot hozzon létre az Országgyűlés, amelybe befizetésre kerülnek a minimális lakhatási feltételeket biztosító állampolgári hozzájárulások, és nyilvánvalóan a költségvetés is áldoz erre pénzt. Nem hozzuk ezzel olyan helyzetbe a mindenkori kormányokat, hogy átcsoportosításokkal próbáljanak segíteni a bajba jutottakon, és nem tesszük ki a mindenkori polgármestereket sem annak, hogy saját választóiktól eltűrjenek bizonyos atrocitásokat.
Amikor benyújtottuk ezt a javaslatot, június 12-e volt, közben az Országgyűlés munkája is szünetelt. Mivel mi határidőket is jelöltünk meg, amelyek nyilvánvalóan teljesíthetetlenek, azokat módosítani lehet. Azt javasoljuk, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba, és általános vitára is tartsa alkalmasnak. Azt a félreértést, ami esetleg a javaslatból kitűnhet, hogy teljes körű kártalanításról van szó, szeretném tisztázni. Mi nem ezt kértük, hanem azt, hogy terjedjen ki minden állampolgárra, az állampolgári öngondoskodás érvényesüljön benne, de azt az elvet nem szeretnénk megsérteni ezzel, hogy a biztosítást ezzel hátrányos helyzetbe hozzuk, mert nem erről van szó. Aki teljes körű kártalanításra tart igényt, az kössön teljes körű biztosítást, és csak a minimális lakhatási feltételekhez járuljon hozzá a polgár is, az állam is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Schmidt Ferenc.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Az előző törvényjavaslatnál Molnár László képviselőtársunkat igen érzékenyen érintette az a szó, hogy nemzeti vagyon. Ennél a törvényjavaslatnál megint magyar nemzeti alapról van szó, kérdezem, hogy itt beszélhetünk nemzeti katasztrófáról, vagy ugyanazt a polémiát folytatva itt is állami katasztrófáról kellene beszélni. Köszönöm.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm. Kormány- vagy tárcaálláspontot kérnék az előterjesztéshez.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engyel Gyula vagyok, a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügy-politikai főosztályának főosztályvezető-helyettese. A kormány az előbbihez hasonlóan ezt a törvényjavaslatot sem tárgyalta, így csak tárcaálláspontot tudok képviselni. A tárca a jelen határozati javaslatot nem támogatja.
Erre több indokunk is van, annak ellenére, hogy képviselő úr is említette, hogy az államnak vannak forrásai bizonyos kártalanításokra, sőt, természeti csapások okozta károk elhárítására vagy kártalanításra. Ezek a források eddig is jól teljesítették feladataikat. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kimondottan kártalanítást végez az öngondoskodás elvén olyan területen, ahol a biztosítók nem kötnek a lakókkal biztosítást, mert a lakóterület vagy üzemi terület az árvíz ellen nem védett, árvízveszélyes területen van. Az állam vállalta azt a kockázatot, hogy bizonyos mértékű kártalanítást nyújt, amennyiben ők biztosítást kötnek. Ennek a működéséről nem szeretnék sokat mondani, a jövőben úgyis sorra kerül az elkülönített állami pénzalapok tevékenységének vizsgálata. Csak meg szeretném említeni, hogy amikor ez az alap megkezdte működését, a működtetése 100 millió forintba került évente úgy, hogy a megkötött szerződésekből befolyt biztosítási díj 5-6 millió forint volt. Elértünk addig, egy 2003 óta működő alapról van szó, és volt olyan év, amikor kártalanításokat fizetett, ebben az évben még nem kellett, és most körülbelül 21 millió forintot költ működésre úgy, hogy a szerződésekből befolyó díj nagyjából 6 millió forint. A működése tehát háromszor annyiba kerül, mint amennyi a szerződésekből befolyik.
Nem tudom, mit lehetne elvárni ettől a jóval nagyobb méretűre gondolt alaptól, de valószínűleg ugyanilyen arányokat, amellett, hogy miután a biztosítás kiterjed minden területre, nemcsak ott, ahol az üzleti biztosítók nem kötnek szerződéseket, ez természetesen a biztosítók üzletét is rontaná, nem is kis mértékben. Úgy vélem, nem célszerű, hogy az állam az ilyen biztosítási területen túlterjeszkedjen, mert ott, ahol üzleti alapon nem működik a biztosítás, alig működik az öngondoskodás sem. Van a nemzeti agrár-kárenyhítési előirányzat, ami úgy működik, hogy az agrárvállalkozásoknak ebbe kötelező befizetést teljesíteni adó jelleggel. Ezt köztartozásként behajtják, ha nem fizeti be a vállalkozó, és ugyanannyi pénzt tesz mellé az állam. Eddig ez az előirányzat 2640 millió forint kifizetést teljesített a különféle agrárkárokra. Ennek megvan a menete, hogy a hivatalok hogyan vizsgálják be, és miként állapítják meg a fizetési kötelezettséget és a kifizetéseket. De ez sem nyújt teljes kártalanítást, a rendelkezésre álló források mértékéig nyújt kártalanítást.
Az államnak egyébként lehetősége, sőt, kötelessége is megvédeni állampolgárait, és erre minden pénzeszközt átcsoportosíthat, úgy teljesíthet kifizetéseket, hogy az nincs is benne a költségvetési törvényben, csak utólagos beszámolásra kötelezett a parlament előtt. Így történt ez, ha jól emlékszem, az 1998-as árvíz után is, amikor 60-70 milliárd kifizetésére volt szükség az ország különféle árvíz sújtotta területein. Tehát ezek a rendszerek működnek, de amikor nincs ilyen nagy természeti kár, akkor természetesen az államháztartási tartalékok szolgálnak arra, hogy az ilyen káreseményeket, kártalanításokat finanszírozza az állam. A legutóbbi károk esetén, az idén, az önkormányzatok vis maior decentralizált alapjából és a vis maior tartalékából fizetett ki körülbelül 845 millió forintot a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő vagyont ért károk elhárítására és védekezésre. Az úgynevezett 6/3. keretből a lakosság részére kifizetett kártérítés körülbelül 360 millió forint volt ebben az évben.
Mindezekből látszik, hogy az állam képes arra, hogy az állampolgárokat megvédje, és az indokolt mértékű kártalanítás nyújtsa. Emiatt kérem, hogy ne támogassák a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozását.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak két rövid megjegyzésem lenne. Az egyik, hogy az előterjesztő képviselőjétől hallottuk, hogy meglehetősen régen nyújtották be ezt a javaslatot olyan módon, hogy bizonyos határidőket meg is kell emiatt változtatni benne. Most pedig azt hallottuk, hogy a kormány még nem tárgyalta a javaslatot. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nyilvánvalóan nem az idő, hanem a szándék hiánya miatt nem tárgyalta a kormány ezt a javaslatot. Nem akarta tárgyalni, de nem azért, mert nem volt ideje rá, hiszen idő lett volna bőven.
A másik. Tényleg el tudok fogadni nagyon sok érvet: nincs rá pénz, nem jó az egész, máshogy kellene kialakítani. De azt az érvet, hogy a jelenlegi rendszer jól működik, nagy tisztelettel kérném a kormánytól, hogy ne használja, amikor szemlátomást itt közel 20, különböző pártállású képviselő fog össze egy ügyben pontosan azért, mert nem működik jól a jelenlegi rendszer. Ne gondoljuk már azt, hogy húszan teljesen rosszul látják a világot. Történt valami, valószínűleg mindannyiukat emberek százai keresték meg. Ebből érzékelték, hogy nyilvánvalóan rosszul működik a rendszer, és letettek egy megoldási javaslatot. Az kifejezetten nagyon komoly érzéketlenség a kormány részéről, ha erre azt a választ adja, hogy jó a mostani rendszer. Mondhatja azt, hogy amit képviselőtársaink kitaláltak, ezért meg ezért nem jó, és mást kellene, így vagy úgy kellene. Mondhatja azt is, hogy jó, amit kitaláltak, de egy "büdös fillér" nincs rá, ezért ne csináljuk. De azt mondani a kormány részéről, hogy jól működik a rendszer, ezért ne csináljunk semmit, ilyen esetben meglehetősen komoly felelőtlenség. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Én is értetlenül állok azon fejlemény előtt, hogy a szakértői kormány, amelyik elméletileg egész nyáron dolgozott, és a válságkezeléssel foglalkozik, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák mint válságtünetek iránt érzéketlen, a jelenlegi intézményi keretek között kárelhárítás szempontjából ezt nem kezelték megfelelően. Lehet azt mondani, hogy a tartalékok ezért vannak, és a kormány ad hoc módon dönt majd ezekről. A parlament részéről van egy ilyen igény, hogy normakeretek között valamilyen törvénykezés legyen. Ezt érdemében kellene vizsgálni. Azt pedig végképp nem értem, hogy mi kerül egy alapműködtetésében tízmilliós nagyságrendbe. Miért kell, hogy ennek bürokráciája legyen? Miért nem lehet ezt egy főosztályvezető hatáskörébe utalni és megfelelő államigazgatási eljárásban működtetni? Nyilvánvalóan ez az alap nem többletbürokráciát szeretne, hanem azt, hogy legyen valamilyen normatív szabály, és ne ad hoc módon, mindig utólagosan, megkésve és esetlegesen történjenek kárenyhítések. Hangsúlyozva, hogy az öngondoskodás elvének elismerése mellett.
A nemzeti vagyonnál is indokolt lenne ilyen típusú integrált biztosítás, mert mindenütt, minden tárcánál egyedi módon kezelik a vagyonbiztosítást, a kockázatokat. A kormány semmilyen integrált kockázatkezelési rendszert nem működtet, hanem mindenütt az adott minisztérium kebelén belül, teljesen esetleges módon végzik. Biztosítást kötnek vagy nem kötnek, erre kötnek, arra nem, ilyen áron. Át kellene ezt gondolni, a kormánynak egységesen kellene működnie, és az ilyen esetekre lehetőség szerint fel kellene készülni, meg kellene teremteni az intézményes rendszerét, hogy hogyan lehet ezeket a problémákat kezelni. Ez nincs megoldva. Egy országgyűlési határozati javaslatról van szó, amely lehetőséget ad arra, hogy a problémát megoldjuk. Lehet módosítani a szöveget, lehet azt mondani, hogy más technikára van szükség, de azt nem lehet mondani, hogy a probléma nem élő, és nem indokolt annak rendezése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Horn Gábor!
HORN GÁBOR (SZDSZ): A véleményekből látszik, hogy az itt ülők ezt a javaslatot nyilván meg fogják szavazni. De elképedve látom ezeket a bájos helyzeteket, amikor egy kormánypárti frakció tagjai parlamenti határozatban kívánják a kormányukat rávenni valamire. Ez mindig szép dolog, időnként látom, hogy ezzel a műfajjal élnek. Ha van egy ilyen szándék, és a kormány támogatja, akkor lehet vele mit kezdeni, ha nem, akkor tessék egy új kormányt produkálni, ha erre van szükség. Azt gondolom, Balla képviselőtársammal ellentétben, hogy itt nincs szó javaslatról. Nem arról van szó, hogy valakik letettek egy javaslatot, amin lehet vitatkozni, hanem egy vágyálomról van szó, hogy egy problémát oldjatok meg, gyerekek, ez van ideírva, lehetőleg az öngondoskodás keretei között, miközben tudjuk, hogy a katasztrófáknak az a sajátosságuk, hogy nem lehet rájuk előre számítani. Ezért katasztrófák. Ha lehetne rájuk számítani, akkor nem lennének katasztrófák. Ez a specialitása ennek a dolognak.
Ennek megfelelően, ha valakinek van javaslata arra, hogy ezt a problémát az említett megoldásokon túl, itt háromról is szó van, a tartalékokról, az agrár-kárenyhítési alapról, illetve a Wesselényi alapról. Nem látom szükségét egy harmadik alapnak. Úgy érzékelem, mintha az érintett Szabolcs megyei képviselők egy állami biztosítót szeretnének, amibe, ha kedvük van, akár az állampolgárok is befizethetnek öngondoskodási alapon. De nyilván nem fognak, mert tudjuk, hogy olyan sorsú emberekről van szó, akik ezt nem tudják megengedni maguknak, nem véletlenül nem biztosítják magukat ezekben a helyzetekben. A magunk részéről természetesen ezt nem fogjuk támogatni, de még egyszer mondom, hozzászólásomnak az a lényege, hogy sajátosan bájosnak látom ezeket az ügyeket. El kellene döntenie az MSZP-nek és a kormányának, hogy mi a helyzet. Nyilván önök itt most meg fogják szavazni, hogy legyen ilyen, de a kormány ezt nem szeretné. Nem tudom, hogy lesz ebből bármi is ezek után. Szerintem érdemben akkor lehet vitatkozni, ha valaki előáll, ezek szerint parlamenti képviselők, egy konkrét javaslattal arra vonatkozóan, hogy ez nem elég, szeretnének még egy kis pénzt belenyomni, nem tudom, honnan, egy olyan alapba, ami jelenleg még nincs, hiszen más ilyen alap egyébként működik Magyarországon.
ELNÖK: Köszönöm. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Szerintem elég racionális érveket mondott el a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese azzal kapcsolatban, hogy miért aggályos ez a javaslat. Én még egyet hozzátennék. Néhány évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék megvizsgálta a Wesselényi alap működését, és nagyon határozott javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy meg kellene szüntetni. Nyilván ez nem könnyű, akik a térségben élnek, könnyebben tudják magyarázni azt a szándékot, ami egyébként más formában, szakmailag korrekt módon is megnyilvánulhat, nem csak akkor, ha az alap létrejön. Ez a kormány részéről el is hangzott. Tehát ott, ahol az Állami Számvevőszék szükséges lépést kezdeményezett, de nem sikerült ebben előrejutni, nem tetézném ezt a problémát még egy alappal. Természetesnek tartom, hogy a fideszesek ezzel kapcsolatban is ugyanolyan populista módon szólalnak meg, ahogyan általában mindig, szórjuk a pénzt. Az előterjesztőknek nem ez volt a szándékuk, tudom, de a mostani vitából sajnos ez cseng vissza. Szerintem nagyon felelősen kell eljárnunk, és bizony én magam azt mondom, hogy nem tudom támogatni ennek az alapnak a létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
ELNÖK: Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Mádi László mondatát szeretném befejezni, amikor arról szólt, hogy válságkezelő szakértői kormány van. A retorika szintjén, de azt mindenki tudja, hogy nem válságkezelő és nem szakértői kormány van Magyarországon. Semmi egyebet nem tesz, mint az IMF megszorításait hajtja végre, és ezeket előre aláírták. Minderre azért volt szükség, mert a kormány elkótyavetyélte az ország pénzét. Azt is tudni kell, hogy ez a kormány nem kormányoz immár nyolcadik éve. Ezt nem én mondom, Gyurcsány Ferenc is bejelentette, de tapasztaljuk, hogy egyetlenegy értelmes törvény nem született. Csak kapkod a kormány. Arra a kérdésre is választ adunk, hogy egy kormánypárti többség miért kezdeményez országgyűlési határozatot az ellenzékkel. Tessenek már észrevenni, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselők nem értenek egyet a kormány semmittevésével, segíteni szeretnének. Lehet ezt populistának mondani, kedves Keller képviselő úr, de úgy gondolom, ha valaki segíteni akar, az nem populizmus, és ha valaki nem segít, nem teszi azt, amit tennie kéne, az idiotizmus.
Arra a kérdésre is jó lett volna válaszolni, Montesquieu szerintem forog a sírjában, hogy a kormánynak van parlamentje, vagy a parlamentnek van kormánya. A montesquieu-i hatalommegosztás jól különválasztja a törvényhozó hatalmat, amely az ország érdekében törvényeket alkot, és a kormányzati hatalmat, amely végrehajtó hatalom. Ezt annak idején illett megtanulni. Nem tudom, önök mit csinálnak, de egy biztos. Képviselők kezdeményeztek valamit, mert fontosnak vélik, és őket megbántani azzal, mint a legfőbb törvényhozói hatalom képviselőit, hogy populisták, Keller képviselő úr, mivel ön volt kormánytag, nem hiszem, hogy tisztességes. Köszönöm, elnök úr, hogy szólhattam.
ELNÖK: Köszönöm. Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nem szóltam volna hozzá, ha Keller László nem hozza ide a Wesselényi kártalanítási alap ügyét. Azt gondolom, ezt azért kell tisztázni, mert a kormány képviselője ugyan nem nevezte meg, de szólt ezzel kapcsolatban. Szeretném elmondani, hogy amikor az létrejött, az motiválta, hogy a veszélyeztetett térségben lakó, vályogházakban élő embereknek egyszerűen a biztosítótársaságok nem vállalták a biztosítását. Ha az az alap nem jön létre, akkor az emberek a szándékaik ellenére sem tudják lakóházaikat bebiztosítani. Úgy gondolom, ez nagyon fontos momentum, és a kormány képviselője is utalt arra, hogy van egy olyan szempont, ami azt különösen indokolta, hogy egy ilyen alap létrejöjjön. Az más kérdés, magam is így látom sok-sok év tapasztalata alapján, hogy a helyben élő és rendkívüli módon, szinte évente veszélyeztetett emberek sem veszik figyelembe, hogy mi a helyzet, és nem lépnek be ebbe az alapba. De ha bekövetkezne ott egy árvíz, és elvinné azokat a házakat, ahol ez létrejött, akkor azok az emberek is nagy számban fordulnának a kormányhoz, kérve a támogatást, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kormány 60-80 százalékos támogatást minden gondolkodás nélkül odaadna.
Ezeken a helyzeteken tényleg változtatni kell. És az a biztosítási rendszer, nem vitatva a benyújtók szándékát, ahol az emberek hozzáférhetnek a biztosításokhoz, és ha hozzáférnek, a maguk gondoskodása érdekében tesznek is ezért valamit. Amíg úgy gondolják, hogy nem kell tenni, mert állami segítség akkor is van, addig ezeknek a biztosításoknak nagy hasznuk nincs. Képviselőtársaim jó szándékához nem fér kétség, mégis azt mondom, hogy ez a biztosítás is elég esélytelen, hogy ha olyanná válik, hogy valaki majd akar ebben a közegben biztosítást vagy sem. Ezért elsősorban ott kell állami segítséget nyújtani, ahol azt a biztosító társaságok nem vállalják valamilyen okok miatt. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztő képviseletében kíván-e valaki válaszolni? Igen, Szabados József.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP), előterjesztő: Három mondatot szeretnék mondani, elnök úr. A hozzászólók is megerősítették, hogy a szándékunk tiszta és világos. Nyilvánvalóan lehet azon vitatkozni, hogy ez a megoldási javaslat részleteiben alkalmas-e vagy nem, de lehet ezen csiszolni. Szerintem a szándék tisztességes és világos. Mi, akik átéltük, és a polgármesterek többsége átélt már ilyen katasztrófahelyzetet, levezényeltek ilyet, tudjuk, hogy a keserűség mellett mennyi pazarlás van ebben a rendszerben. Ezt is rendbe lehet ezzel együtt tenni. Mondok egy példát. Ha az önkormányzat a vagyontárgyait csak azért biztosítja, hogy a biztosító által meg nem fizetett kárt a vis maior alapból megkapja 100 százalékban, tehát hátrányos helyzetű a kistérség vagy a térség, az nem tisztességes, mert nem ösztönöz biztosításra. Ha az állampolgár, aki nem biztosít, a lakhatási kár 60 százalékát megkapja, aki biztosít, a 80 százalékát, az sem tisztességes. A szándékunk az volt, hogy generálisan tegyük rendbe ezt a rendszert, és ezzel a kormánynak szerettünk volna feladatot adni, hogy közösen tegyük rendbe. Köszönöm.
ELNÖK: A szavazás következik a H/10045. szám alatt a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételei megalkotásáról szóló határozati javaslatról. Aki a tárgysorozatba-vételét támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Egy. Nemmel szavazott? Kettő.
Az általános vitára való alkalmasságról is döntsünk, javaslom. Kérdezem, ki az, aki szerint általános vitára alkalmas az előterjesztés. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Egy. Nemmel szavazott? Kettő. Ugyanaz az eredmény.
Tehát a bizottság a javaslatot tárgysorozatba vette és általános vitára is alkalmasnak találta. Előterjesztőink vannak szép számmal, de a bizottság álláspontját is képviselni kellene valakinek. (Nincs jelentkező.) Akkor írásban megadjuk. Köszönöm szépen. Ezzel az 1. napirendi pontot lezártam.
Áttérünk a 2. pontra, a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentésre J/10107. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak döntenie. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, és meg is adnám a szót rövid szóbeli kiegészítésre.
Halmai László szóbeli kiegészítése
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Halmai László vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetőjeként képviselem az előterjesztőt. Rövid, inkább utalásszerű kiegészítést tennék, hiszen úgy gondolom, hogy a részletes és a korábbi évek vitái, javaslatai alapján szerkezetében és tartalmában is bővített jellegű beszámoló van a bizottság előtt, illetőleg a parlament előtt, amelyet a kormány nyújtott be. Azokat a címszavakat kívánnám kiemelni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt megerősítették, hogy a Szülőföld Alap működése mind a törvényi szándékoknak, mind a benne résztvevőknek, illetőleg az alapot támogató határon túli magyar szervezetek szándékainak megfelelően alakult, és így kell mondanom a bizottság előtt, annak vagyoni és pénzügyi háttere is. Gyakorlatilag stabilizálta a határon túlra irányuló támogatási lehetőségeket, kiemelte azokat a szempontokat, amelyekre a határon túli szervezetek és a törvényalkotói szándék is azt mondta, hogy az adott térséget differenciáltan kell értékelni, és a támogatásokat differenciáltan kell megállapítani. Ilyen értelemben 2008-ban is a magyar származású kisebbségek számarányaitól eltérően kiemelten preferálta az Ukrajnában és Szerbiában lévő magyar szervezetek pályázatait és előirányzatait.
Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy a működésben jellemző érdekek és érintettségek alapján is látszik, hogy nagy érdeklődés van e támogatási forma iránt, hiszen önmagában az, hogy tavaly is mintegy 3 ezer pályázó fordult támogatási igénnyel a Szülőföld Alaphoz, azt jelenti, hogy a megcélzott támogatási programok, a határon túlon élő magyar kisebbségi szervezetek által támogatott programok iránt az érdeklődés és annak támogatási aránya is megfelelőnek minősíthető. Kiemelem tehát azt, hogy a források stabilak, bővültek is a megelőző évhez képest, a feladatok bővülésével megegyezően. Időközben már az Állami Számvevőszék anyaga is ismertté vált a parlament előtt, hiszen a 2008. évi zárszámadáshoz kapcsolódó vélemények között az alap működésével kapcsolatos információk is rendelkezésre állnak. Ebből csak azt az egy mondatot emelném ki, ami a törvényhozói szándék lényegét is tartalmazza, amikor megalkotta a Szülőföld Alapot: a pályázatok lebonyolítása során a döntési mechanizmusban a pályázat nyilvántartási és ellenőrzési rendszerében az átláthatóság és a nyilvánosság biztosított volt. Ehhez még az is segítséget jelentett, hogy 2008 őszétől kezdődően elektronikus úton is lehetőséget teremtett a pályázók számára, hogy benyújtsák az iroda részére pályázataikat. Összességében a beszámolóban leírtakat megismételni nem kívánom, azt kérem, hogy a bizottság támogassa. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? Tukacs István!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először is javaslom, rögzítsük azt, hogy egy nagyon részletes tájékoztatás került a bizottság elé a Szülőföld Alap működéséről. Ebben a terjedelmes előterjesztésben nagy részletességgel olvashatunk mindazokról a 2008-as döntésekről, mechanizmusokról, konkrét pályázatokról, amelyekkel az alap foglalkozott. Ennek ellenére, amikor a nagyon részletes tájékoztatást olvastam, megpróbáltam a költségvetési bizottság feladatát megfogalmazni az alap ügyében. Arra jutottam, hogy a bizottságnak nyilván először rögzíteni kell azt, hogy az alap a forrásait a céljainak megfelelően használta fel, szabályszerűen használta fel. A költségvetési bizottság számára ez az első, ami nagyon fontos.
Természetesen azt is rögzíteni kell, amit a határozati javaslat tartalmaz, hogy az alap a működése során igen sok átalakításon esett át. Ezek a működési átalakítások nem öncélúak voltak, mindig valamilyen tartalmi ügyhöz kötődtek, mint ahogy a szóbeli kiegészítésben hallottuk, ezeket a tartalmi változásokat követte a források bővülése is. Tehát azt javaslom, tisztelt bizottság, hogy mindkét napirenden lévő előterjesztést fogadjuk el, fogadjuk el a beszámolót, rögzítsük azt, hogy alkalmas arra, hogy megfelelő képet kapjunk az alap 2008-as működéséről. Fogadjuk el és támogassuk a határozati javaslatot, amely rögzíti a céloknak megfelelő működést és az alap forrásainak, felhasználásainak jogszabályban meghatározott voltát. Amit még el szeretnék mondani, az az, bár nem költségvetési ügy, de nagyon körültekintőnek tűnik az a döntési mechanizmus, ami az alap forrásainak felhasználását szabályozza. Mindazon testületek kollégiumok, amelyek közreműködnek ezeknek a forrásoknak a felhasználásában, mindaz a mechanizmus, amely egyeztetést ír elő a döntések meghozatala előtt az érintettekkel, az érintettek képviselőivel, azt bizonyítja, hogy nagyon jól szabályozott, körültekintő döntéshozatali folyamatról van szó.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Javaslom a két előterjesztés elfogadását.
ELNÖK: Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Természetesen az előbb elhangzottakat nem kétségbe vonva szeretnék három észrevételt tenni az anyaghoz. Az egyik az, hogy egy ilyen beszámoló sosem fog tartozni a legérdekesebb olvasmányok közé, de mivel az az előnye megvan, hogy szinte évről évre azonos szerkezetben, sőt, néhol azonosnál azonosabb mondatok köszönnek vissza, valamit ki kellene találni, hogy olyan elemek is bekerüljenek a beszámolóba, amelyek az előzőhöz, a bázishoz vagy valamihez képest mégis egy színesebb képet fest magáról az alap tevékenységéről. Próbáltam úgy a 2007. évvel összehasonlítani, nagyon könnyű dolgom volt, mert azonos szerkezetű, jól átlátható volt az anyag, hogy például a benyújtott pályázatok 10 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor valamelyest csökkent az igényelt összeg, viszont 20 százalékkal nőtt a nyertes pályázatok száma, miközben több mint 1 százalékkal csökkent a pályázatokra kiosztható pénzforrások száma. Ha ez rendelkezésre áll, más is élvezheti ezt a fajta olvasmányosságát az anyagnak.
Két olyan észrevételt szeretnék tenni, amire részben az ÁSZ is felhívta a figyelmet. Az előző témánál is meg lehetett volna pendíteni, hogy minden olyan elkülönített állami pénzalap, amit létrehozunk, kell hogy rendelkezzen azzal az általános ismérvvel, hogy integrál olyan állami forrásokon, közösségi forrásokon kívüli pénzeket, amelyek nem az állami költségvetésből táplálkoznak. A tb-alapoknál ez nem kétséges, a Wesselényi alapnál ez nem kétséges, a Nukleáris alapnál ez nem kétséges, és nem folytatom a sort. Itt azonban a beszámolóból látjuk, hogy a durván 3 milliárdos éves bevételből mintegy 72 millió forint az, ami az 1 százalékos felajánlásokból befolyó, nem kifejezetten állami pénz, és erre épül rá az állami támogatás, és ehhez járulnak hozzá a különféle feladatok idecsoportosításából adódó összegek, ha nagyon akarom, az a 720 millió forint, ami a Munkaerő-piaci Alapba befizetésre kerül. Azt még mondhatom, hogy ezt munkáltatók, munkavállalók fizetik be, de az konkrét feladathoz kötődik, és így sem éri el a teljes befizetés összege, ha durván számolom, az alap 25 százalékát. Ez tehát probléma. Nem tudom, hogy ez az alapszerű működés kritériumait tartósan teljesíti-e, ezt érdemes átgondolni, amikor a beszámolóról beszélünk.
A másik arra vonatkozik, hogy a regionális egyeztető fórum meghatároz olyan elveket, hogy hogyan oszt el pénzeket. Ez részben országonként, részben a három kuratórium között oszlik meg. 2007-ről 2008-ra feladatátcsoportosítás történt, a médiafunkció átkerült az egyik kuratóriumtól a másikhoz, ezt láthatóan követte egy 5 százalékos forrásátcsoportosítás is, és ez rendben is van a beszámolóban. Az országok közötti felosztás változatlanul maradt, és az is rendben van, hogy van a belső szabályozásban olyan elem, hogy magyarországi szervezetek is 5 százalékos mértékig támogathatók, amelyek külföldi, határon túli magyar programokkal, az ilyen szervezetek működését elősegítő módon tevékenykednek. Éppen ezért, mivel ezt is figyelembe veszik a pénzosztásnál, a pályázatok elbírálásánál, mindig van egy diszkrepancia az általános elv és a tényleges megvalósulás között, hiszen a végelszámolásnál ott van, hogy magyarországi szervezetek kapnak 5 százalékot, és azok az országok, amelynek, mondjuk Romániát illetően, 40 százalékos részesedésük lenne, az 5 százalék valamiféle elosztását nem kapják meg. Ez matematikailag rendben van, de én precízebbnek látnám azt a megoldást, ha eleve a regionális egyeztető fórum már ilyen elvek alapján osztaná el a pénzt, és ezen az 5 százalékon belül tartanánk esetleg azokat az arányokat, amelyek a külhoni programok finanszírozásában a magyarországi szervezetek támogatását jelentik. Ezt szerintem érdemes és praktikus átgondolni, és akkor, hogy úgy mondjam, a megvalósulás realizálása a tervvel összhangot biztosít. Még egyszer hangsúlyozom, ezzel együtt a beszámoló, éppen a felolvasott átláthatóság és a gond nélküli működés miatt általános vitára alkalmas. Nem nagyon hallunk, a beszámoló is csak néhány esetben jelzi, hogy pénzt vissza kellett utaltatni vagy támogatást kellett megvonni. Azt hiszem, hogy a formától függetlenül eredményesen működik, támogatható. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Az előterjesztő kíván válaszolni?
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Egy mondatban. Köszönöm az elhangzott észrevételeket. Kékesi képviselő úr javaslatait is megfontolandónak tartjuk az összeállítás jövőbeni elkészítése során, mint ahogy a mostani beszámolóban is már építettünk az előzőleg elhangzottakra. Egy szakmai típusú megjegyzés az alapokkal kapcsolatos felvetésre, ami kicsit a megelőző napirendre is rímel. Az nyilván ismert, hogy az államháztartáson belüli működésen belül az alap egy speciális működési formát jelent, és az, hogy mennyiben járulnak hozzá az alapokhoz más befizetési források, gyakorlatilag elég mérsékelt. Ez végiggondolást érdemel, akár magának az alapnak a fogalmi meghatározása is. Ennek ellenére az alap működése a megelőző közalapítványok és az előirányzatokként szereplő támogatási forrásokhoz képest egy biztonságosabb működést jelent, mert tartósabb garanciát jelent a támogatottak részére az alapszerű működés, ami nevesített és merevebb forma, mint egy költségvetési előirányzat. Ennek összefüggésében indult ez alapszerűen. Köszönöm szépen az elhangzottakat.
ELNÖK: A szavazás következik. Két dologban kell döntenünk. Az egyik a jelentés általános vitára való alkalmassága, a másik pedig a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Nemmel szavazott? Tartózkodott? Három. Ezt tehát a bizottság elfogadta.
Most az országgyűlési határozati javaslat benyújtásának kezdeményezéséről döntünk. Kérdezem, ki az, aki támogatja, hogy ilyen kezdeményezéssel éljünk. (Szavazás) A többség. Kékesi Tibor lesz a javaslat előadója. Köszönöm.
Áttérünk az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra, bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezésére. Tisztelettel köszöntöm Majtényi László elnök urat és munkatársait a bizottság ülésén. Meg is adnám egy rövid szóbeli kiegészítésre a lehetőséget.
Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az ORTT elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A szóbeli kiegészítés rövid lesz. Az előterjesztés tárgya a 2008. évi költségvetés végrehajtása, és az erről szóló törvényjavaslat. (Varga Mihály távozik az ülésről. - Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.) Tekintettel arra, hogy ezt a költségvetést független könyvvizsgáló ellenőrizte, az anyagot kritikai megjegyzés nélkül jónak, elfogadhatónak minősítette, többet nem szeretnék hozzáfűzni. Természetesen készséggel állok rendelkezésükre. Hozzáteszem, ha könyvelési, számszaki kérdések vannak, abban segítséget fogok igénybe venni, hiszen nem vagyok ennek a szakmának a művelője. Köszönöm szépen.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Mivel az ORTT költségvetését előkészítő albizottság megtárgyalta a mai napon ezt az előterjesztést, megadom a szót Keller Lászlónak, az albizottság elnökének, hogy az albizottság döntését ismertesse.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az albizottság némileg korrigált javaslatot terjesztett a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elé azzal, hogy az általunk beterjesztett törvényjavaslatot nyújtsuk be a tisztelt Háznak. Ahhoz képest, amit az ORTT hozzánk eljuttatott, a 4. § (1) bekezdésében a kerekítési korrekciót elvégeztük. Különösebben nagy vita az albizottság ülésén nem volt. Arra szeretnék rávilágítani, hogy a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóból is kitűnik, hogy bizony lenne dolgunk nekünk, országgyűlési képviselőknek az ORTT és feltehetőleg más, hasonló szervezet racionalizálásával is törvényi szinten. Ez nem a zárszámadás témája, de a zárszámadásból ezt a következtetést le lehet vonni, ha megnézik a képviselők a mellékleteket. Egyébként három támogató és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a javaslatot az albizottság. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, kívánnak-e a szóbeli kiegészítéshez, illetve az írásban előttünk lévő anyaghoz véleményt mondani. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezést. Kérdezem, hogy az ORTT részéről az elhangzottakhoz kívánnak-e valamit hozzáfűzni. Elnök úr!
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az ORTT elnöke: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék mondani, hogy Keller úr megjegyzésével egyetértek.
Döntés a törvényjavaslat benyújtásáról
ELNÖK: Köszönöm. Akkor szavazhatunk. Aki az albizottság előterjesztésében a főbizottság elé hozott zárszámadás benyújtását javasolja a parlamentnek, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez húsz, többség. Ki az, aki tartózkodott? Kettő. Ki az, aki ellene van? Kettő. Tehát a bizottság benyújtja a javaslatot. Köszönöm a munkát, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
A 4. napirendi pont tárgyalására térünk át, a Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatra, H/10555. számmal. Ez egy bizottsági önálló indítvány. Kérdezem a bizottság szakértőit, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellene tárgyalnia a bizottságnak. (Nincs jelentkező.) Nem érkezett módosító indítvány, tehát a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az 5. napirendi pontra, a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló, 10377. szám alatt benyújtott országgyűlési határozati javaslatra. Itt a legjobb tudomásom szerint érkezett módosító indítvány. A bizottság munkatársai most hozzák fel, amíg ide nem ér, szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Eddig egy módosító javaslatról döntünk. Az előterjesztőt képviseli-e valaki? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelzést. (Borsos József: Most zajlik a plenáris ülésen az általános vita.) Nem feltétele a bizottsági tárgyalásnak az előterjesztő jelenléte. Kérdezem a kormány képviselőjét, rendelkezik-e a módosító indítvánnyal.
DR. MOLNÁR ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, rendelkezem.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. MOLNÁR ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A módosító javaslat olyan friss, hogy én is az előbb kaptam kézbe, így még a kormány elé nem kerülhetett. De ha abból indulunk ki, hogy az általános vitában a kormány álláspontja az volt, hogy időszerűtlennek, korainak tartja az általános vitát erről a határozati javaslatról - bővebben nem akarok erről beszélni, előttem van egy kormányzati előterjesztés, ami még nem futott be a kormány elé -, a lényeg az, hogy ha az általános vitát is ellenezte a kormány, akkor ezt a módosítást is ellenzi, nem tudja támogatni.
ELNÖK: Úgy lehet venni, hogy a kormány nem támogatja ezt a módosító indítványt. Kérdezem, hogy a bizottság tagjainak van-e észrevétele, véleménye. (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok, akkor szavazunk. Kérdezem, ki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Kérdezem a bizottság tagjait, tudnak-e olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna tárgyalni. (Nincs jelentkező.) Jelen pillanatban az az utolsó információnk, hogy az ülés végéig meghosszabbították a módosítások beadási határidejét. Ezért jeleznem kell a bizottsági tagoknak, hogy a parlamenti tárgyalás biztosításához a szükséges időben, amennyiben érkezik még módosító javaslat, a bizottságnak erre vissza kell térnie. Ezzel a megjegyzéssel a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Mivel a napirendi pontok tárgyalásának végére értünk, az ülés is véget ért. Elnök úrral történt egyeztetés alapján jövő héten kedden 14 órától lesz bizottsági ülés. Köszönöm szépen a megjelenést, mindenkinek további szép napot.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 30 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit