KPSZB/31/2009.
KPSZB/149/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. szeptember 22-én, kedden 14 óra 15 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a költségvetés végrehatásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Katona Tamás szóbeli kiegészítése *
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése *
Az MSZP álláspontjának ismertetése *
A Fidesz álláspontjának ismertetése *
Mádi László ismételt hozzászólása *
Döntés a zárszámadási törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó ÁSZ-jelentés általános vitára való alkalmasságáról *
Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Magony Krisztina szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A közösségi vámjog végrehajtásáról, a vám- és pénzügyőrségről, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Tolnainé dr. Tóth Veronika szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Keller László (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Puch László (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Ágh Péter (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Dr. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója
Magony Krisztina, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Tolnainé dr. Tóth Veronika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettes
Kiss Kornélia, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 15 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Mindenkit nagy tisztelettel köszöntök a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság mai ülésén.
Javaslatunkban 6 napirendi pont szerepel. Javaslom, hogy erről szavazzunk, amennyiben nincs ehhez észrevétel. (Nincs jelentkező.) amennyiben nincs, kérem, szavazzunk. Aki egyetért a napirenddel, jelezze! (Szavazás) Huszonhárom. Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen, tehát 23 igen szavazattal a bizottság elfogadta napirendjét.
Az 1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, T/10380. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként. Ennek lesz egy b) pontja, ami az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről, J/10380/1. számmal.
Köszöntöm Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár urat, illetve Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét és munkatársaikat. Javaslom, hogy vágjunk is bele. A kormány részéről Katona Tamásnak adom meg a szót szóbeli kiegészítésre.
Dr. Katona Tamás szóbeli kiegészítése
DR. KATONA TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt számvevőszéki elnök Úr! A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a kormány a törvényes határidőn belül benyújtotta. Előtte természetesen június 30-ig átnyújtotta az Állami Számvevőszéknek, hogy alkalma legyen a szokásos módon véleményezni, és ennek alapján került a tisztelt Országgyűlés elé.
Csak néhány dolgot szeretnék mondani, mert a zárszámadási törvényről nem lehet igazán jó expozét tartani, pláne bizottsági beszámolót, mert ha sok számot idézek, az is hiba, ha számok nélkül beszélünk róla, az a baj. Ezért csak néhány fő vonulatot szeretnék kiemelni, kezdve a makrogazdasági körülményekkel. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy már a 2007-es évünk is olyan volt, amikor a gazdasági növekedés valamivel alacsonyabb lett a tervezettnél, tehát eleve egy picit alacsonyabb bázisról indultunk, mint ahogy azt gondoltuk. Habár megjegyzem, 2007-nek az volt a sajátossága, hogy az eredetileg számítottnál alacsonyabb növekedési ütemet elsősorban a mezőgazdaság katasztrofális termésátlaga hozta. 2008 első félévében még dinamikusan fejlődött a gazdaság, reményünk volt arra, hogy az eredetileg számított 2,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék, de a második félévben már érzékelhető volt a gazdasági válság hatása, és ezért az év összességében a bruttó hazai termék 0,6 százalékkal nőtt.
A termelési oldalon, az előbb említettekkel ellentétben, 2008-ban már jelentős volt a mezőgazdaság teljesítménye, ami komolyan járult hozzá a bruttó hazai termék növekedéséhez, ugyanakkor az ipari termelés stagnált és különösen az év végén értékesítési problémák miatt visszaesés volt a belföldi értékesítésben és az exportban. A háztartások fogyasztása 2008-ra az előző év színvonalán maradt, ott stagnálást láttunk, miközben a társadalmi juttatások, ezen belül különösen a természetbeni társadalmi juttatások jelentősen nőttek, ennek növekedése 2 százalékos volt, a háztartások fogyasztási kiadása ugyanakkor összességében nem nőtt. A közösségi fogyasztás is visszaesett, ennek több oka is van. A folyó fizetési mérleg 8,9 milliárd eurós hiánnyal zárult, tehát 8,4 százalékos volt a hiány. Fontos még talán a munkaerőpiac helyzetét mérlegelni. 2008 első félévében még pozitív volt a tendencia, és ahogy az előbb már szóltam róla, a második félévben már a negatív tendenciák is érvényesültek. Ezzel együtt a bruttó átlagkeresetek 2008-ban jelentősen, 7,5 százalékkal nőttek. A fogyasztói áremelkedés összességében 6,1 százalék volt.
Ha a fiskális folyamatokat nézzük, hiszen költségvetésről beszélünk, az államháztartás pénzforgalmi hiánya - azt gondolom, néhány számot azért mégis csak illik mondani - 1221, 8 milliárd forintban határozta meg a költségvetési törvény, a GDP 4,5 százalékában. Itt, ha külön vizsgáljuk a bevételi és kiadási oldalakat, összességében a bevételi oldalon a kormányzatban a GDP 1 százalékát kitevő túllépést tapasztalunk, ugyanakkor a kiadási oldalnál bizonyos előirányzatok alacsonyabbak voltak. Ugyanakkor volt elmaradás a gyógyszer- és táppénzkiadásoknál, és volt jó néhány olyan terület, ahol magasabb kiadások terhelték a költségvetést. Ilyen volt például a nyugdíjkiadások előirányzata, ott túllépés volt, és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál is. Összességében a kiadási oldalon a túllépés a GDP 0,2 százalékát érte el. A bevételi és a kiadási tételek eredményeként a központi kormányzat éves pénzforgalmi hiánya a GDP 0,18 százalékával kedvezőbb lett az előirányzatnál. Ez elsősorban a fegyelmezett gazdálkodásnak volt köszönhető.
Az alrendszereknél ettől némileg eltérő adatokat lehet látni, ezeket részleteiben most nem ismertetném, de ha kérdés van, természetesen készséggel állok rendelkezésre. Ha megnézzük az egyes előirányzatokat, gyakorlatilag annak megfelelően alakultak a kiadások és a bevételek. Azt gondolom, hogy összességében a költségvetés végrehajtása a költségvetési törvénynek megfelelően zajlott, és a gazdálkodás egészéről azt lehet mondani, hogy a gazdálkodás fegyelme is valamelyest javult. Ennyiben szerettem volna nagyon röviden ismertetni a leglényegesebb tételeket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elég vaskos anyagról van szó, nyilván ebből csak néhány elemet lehetett kiemelni. Az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagával is megismerkedhettek a képviselők. Így a szóbeli kiegészítésre Kovács Árpád elnök úrnak adok szót.
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is hasonlóan rövid leszek, mint Katona államtitkár úr. A magam részéről a gazdaságpolitikai összefüggéseket és a magyar gazdaság teljesítésével kapcsolatos pozíciókat nem érinteném, lévén, hogy a zárszámadási vizsgálat az Állami Számvevőszék részéről szabályszerűségi vizsgálat. Nem lehetett célunk a makrogazdasági összefüggéseket és az azokra reagáló kormányzati politika érintése. Szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból végeztünk vizsgálatot, és szeretném mondani, hogy ez a munka, elnézést, hogy ezzel terhelem önöket, de éppen a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság biztatása alapján külső erőkkel végezhető el. Ennek megfelelően lényegileg szabályszerűségi, könyvvizsgálatszerű, azon bizonyos pontokon túllépő, úgynevezett financial audit módszerrel készült vizsgálat hozta azt, hogy megbízhatósági szempontból tudtuk minősíteni. Ennek alapján ilyen tekintetben az a megállapításunk, hogy a központi költségvetés zárszámadásában szereplő adatok összességükben megbízhatóknak minősülnek.
Az adóbevételi előirányzatok teljesülése arra enged következtetni, hogy ezen a területen javult a tervezés megalapozottsága. Azt is ki kell jelentenünk, szigorúan technikai szemléletben, hogy a törvényjavaslat normaszövege és mellékletei összhangban vannak. Úgy gondolom, hogy ennek a megállapításnak az alapján lényegileg a költségvetési bizottság és az Országgyűlés felhatalmazása teremtette meg, hogy az Állami Számvevőszék ne egy hibalistát adjon a Magyar Országgyűlésnek, hanem megbízhatóság szempontjából minősítse azt. Szeretném mondani, tekintettel arra, hogy a múlt évben, eltérően a korábbi évektől, nem voltak lényeges átalakítások, az apparátusokban az egyensúly, a szakmaiság ki tudott alakulni, ami a szakszerű munkavégzés feltétele. Ennek megfelelően ez kifejezésre is jutott. Ezzel együtt sem állíthatom, hogy elszámolástechnikai szempontból az éves költségvetési beszámolók minden területen kifogástalanok, voltak, amiket vissza kellett utasítani, korlátozó minősítések is előfordulhatnak, és olyan is volt, ami a megbízhatóságot nem érintette. Ezeken a helyeken közvetlenül az érintett fejezetgazdáknak, intézményvezetőknek a felkérésünket megírtuk, és intézkedési tervek készülnek arra vonatkozóan, hogy ezeket a hibákat kijavítsák.
Azért van néhány olyan terület, amit szóba kell hoznunk. Az egyik a vagyon elszámolásával kapcsolatos kérdéskör. A vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesülését, a koncessziós bevételek kivételével, mivel a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljes körű dokumentációs alátámasztást nem tudtak adni, azt nem tudtuk ellenőrizni. Erre vonatkozólag jegyzőkönyv készült, ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. illetékes részlege elismerte, ezt a jelentésünk tartalmazza. Hozzá kell tenni, hogy vannak ma is olyan, szerintünk kiküszöbölhető prezentációs hiányosságok, amik most is fennállnak. Ezek között van olyan, ami a zárszámadási dokumentum tartalmi és formai követelményeinek meghatározásához kapcsolhatók. Ezeken változtatni kell. Szerintem, ha tudjuk ezt a fajta együttműködést folytatni ezen a területen, akkor előfeltételként a törvényjavaslat átláthatósága javulhat, és a parlamenti döntésekhez szükséges összhangot javítani tudjuk.
Változatlanul gondot jelentett az indoklásokban és a törvényjavaslatban a hosszú távú kötelezettségek állományának kérdése. Hiányoznak a PPP-projektek és más programok megvalósítási folyamatának eredményeiről, valamint a következő évekre valószínűsíthető számszerű kihatásairól szóló számítások. Ezek változatlanul nem adnak megnyugtató képet. Látható, hogy az egész problémának van egy olyan összetétele is, ami a zárszámadási dokumentumban csapódik le. Messzemenőn összefügg ez a probléma az államháztartási információs rendszerek lényeges hiányosságaival, ilyen az államháztartási és a statisztikai információk rendezettsége, különbözése, az eltérő forrásokból származó adatok nehezen vagy egyáltalán nem vethetők össze. A költségvetés egész szervezeti típusának főbb jellemzői egyik információs rendszerből sem gyűjthetők ki. Kedvező lenne, ha a költségvetés, illetve a zárszámadás adataiból megbízható következtetések levonására alkalmas idősorok lennének összeállíthatók, és a költségvetési hatásvizsgálatokhoz a jelenleginél szélesebb körben állnának rendelkezésre úgynevezett társadalmi mutatószámok. Mindezt a korábbi vizsgálati, kutatási tapasztalatok mellett a központi költségvetés intézményrendszerének elmúlt évi ellenőrzése megerősítette.
Végezetül a magam részéről egyetlen tételt szeretnék kiemelni. A költségvetésben jól láthatók azok a kintlevőségek, amelyek a bevételi oldalon mutatkoznak. Ezeknek nem is a mértéke jelentős, hanem az, hogy az adóhivatal ennek mintegy felét behajthatatlannak minősíti. Ez egy ezermilliárdos nagyságrend, amit a költségvetés cipel magával, és ennek finanszírozásáról gondoskodni kell. A költségvetésben és az arról szóló beszámolóban végigkísérhetők azok a beruházásokkal kapcsolatos problémák, elszámolástechnikai fegyelmezetlenségek is, amelyeket például a 4-es metróhoz kapcsolni tudunk. Látható, hogy a különböző ellenőrzési rendszerek vonatkozásában is vannak még hiányosságok. De hozzá kell tenni, hogy az önkormányzati gazdálkodás, az intézményi gazdálkodás területén, ami az apparátusokra tartozik, a múlt évben a közös erőfeszítések eredményeképpen javulás volt érzékelhető. Az a közös erőfeszítés, az a közel tíz évvel korábbi döntés, amit a költségvetési bizottsággal és az Országgyűlés határozatával megerősítettünk, hogy egy más típusú elszámolási rendszer irányába kell elmozdulni, a zárszámadás dokumentumban kezd érzékelhetővé válni, gyakorlatilag a bevételi oldal 100 százalékát át tudtuk nézni, láthatóvá váltak azok a problémák, amelyeket eddig nem láthattunk, és a kiadási oldal több mint 90 százalékát is át tudtuk tekinteni. Ennek alapján elég megbízhatóan tudjuk minősíteni, és össze is tudjuk hasonlítani a különböző intézmények gazdálkodásának különbségeit.
Még annyit jegyeznék meg, hogy a Pénzügyminisztériummal korrekt munkakapcsolatban végeztük el a feladatunkat. A problémakört sok szempontból áttekintettük és úgy érzem, hogy az a fajta feladatfelfogás, ami az Állami Számvevőszéket jellemzi, hogy egy könyvvizsgáló szemléletű áttekintés lehetővé teszi, hogy nem az elszámolás technikai részleteiről kell vitatkozni, hogy az igaz vagy sem, hanem a tisztelt képviselő urak politikai munkáját tudjuk segíteni. A dokumentum két részből áll. Természetesen van egy összefoglaló része és ahhoz kapcsolódóan egy részletes jelentése, és van függelék, ami lépésről lépésre végighalad az egyes fejezeteken, fejezeti jogosultságú intézményeken. Nyilatkoztunk arról, hogy milyen a beszámoló, mit lehet ebben a tekintetben tenni. Úgy gondolom, hogy az a rendszer, amit a parlament egyetértésével kialakítottunk a Pénzügyminisztériummal, működőképesnek látszik. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr jelezte, később a kollégái fognak helyt állni, mert neki tovább kell mennie. Az MSZP külön kérésére Kékesi Tibornak adok szót az MSZP álláspontjának ismertetésére.
Az MSZP álláspontjának ismertetése
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót és a külön elbánásmódot. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! A 2008. évi költségvetés végrehajtása kapcsán ugyan próbálunk valamennyien tartózkodni sok-sok szám felemlegetésétől, de éppen azért, mert olyan műfajról van szó, ami számok nélkül nem is él meg, ez megkerülhetetlen. Ugyanakkor azt gondolom, mivel én magam sem tudom a számok teljességét érinteni, azt rögzíteni kell, hogy nem lehet a költségvetést és a zárszámadást, az egyes eseményeket egy-egy mutatóval, egy-egy adattal reprezentálni, bemutatni. Azok összessége, eredője, eszenciája mutatja meg, ítélteti meg azt, hogyan is sikerült a 2008-as esztendő.
Ha szavakkal kellene valahogy leírni, lefedni a 2008-as évet, akkor azt hiszem, mindannyian ugyanazt a szót használnánk, 2008 a válság első esztendeje volt, éppen ezért azok a makroszámok, amik a leíráshoz alkalmasak, olykor pozitív, olykor negatív módon viszonyulnak a tervezett értékekhez, önmagukban egy adott szám alakulásával, trendjével vagy viszonylatával ellentmondóan, de mégis jellemzik a tárgyévet. A számok közül mondok példát arra, ami nem jól alakult a tervezetthez képest, de ez már el is hangzott. A gazdasági növekedés és annak hatásaként a foglalkoztatásra jellemző mutatók nem a tervezettnek megfelelően, hanem annál gyengébben alakultak. A gazdasági növekedés 2,8 százalék helyett csak 0,6 százalékos mértékű volt. Mondok egy olyan mutatószámot, ami jól alakult, bár itt is elmaradt a nagyságrendje a tervezett mértéktől, ez az export-import adata. A 10 százalék feletti mérték helyett a kivitel csak 4,6 százalékkal, a behozatal 4 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a pozitív szaldó megmaradt, sőt, ezeknek végeredménye egyértelműen a magyar gazdaság erejét mutatja, hogy gyakorlatilag a külkereskedelmi, az áruforgalmi mérleg már a 0 szint környékén van, bár kis mértékű hiány még mutatkozik.
Mi az eszenciája makroadatoknak? Természetesen az, hogy tudjuk-e tartani azt a legfontosabb irányt, a konvergenciaprogram által meghatározott irányt, ami gazdálkodásunkat kell hogy jellemezze. Nos, ebben rendkívüli pozitív a trend és maga az adat is, hiszen a tervezett hiánymérték helyett egy 3,4 százalékos eredményszemléletű hiány könyvelhető el. Ez már érdemben nem is nagyon fog változni a mostani őszi notifikáció hatására, mert az Unióban ezt még másodszor is felülvizsgálják, és a költségvetés értékei egy picit mozoghatnak, de érdemben már nem. Ez a 3,4 százalék más szempontból is különlegesnek mondhat adat, mert ha a nyugdíjkorrekciót figyelembe vesszük, ami nem csökkenti a hiány méretét, de a konvergencia szempontjából egy minősítő tényező, azzal a korrekcióval már 3 százalék alá csökken a költségvetés hiánya. Tehát azt tudjuk mondani, hogy 2008-ban a 2010-es költségvetési hiánycélokat sikerült teljesíteni, dacára annak, hogy a válságjelenségek adott szektorokban már egész évben hatottak, másutt, főleg a pénzügyi szektorban alapvetően a harmadik negyedévre voltak jellemzőek, arra nyomták rá bélyegüket.
A különféle szektorok tervezésében, az ÁSZ is megerősítette, a korábbi időszaknál jelentősen jobb, jóval pontosabb munka eredményét láthatjuk, különösen az előtervezésnél szépen sikerült hozni azokat a tervszámokat, amelyek a költségvetés kialakítása során megfogalmazódtak. De természetesen az évközi különféle lépések a bevételekben és a kiadásokban is túllépést eredményeztek. Ezzel együtt a szaldó, ahogy a hiány mértékét tekintve jeleztem, pozitív, hiszen kisebb lett a hiány. Van olyan szegmense az államháztartásnak, ahol váratlan hiány keletkezésével találkozunk. Ilyen a nyugdíjkassza miatt a tb-alap. De a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok tekintetében pozitív az eredmény. Sajnálatos, hogy a pénzmaradványok tekintetében megfordult a pozitív trend, folyamatosan a 300 milliárd körüli év végi pénzmaradványnál voltunk, de az elmúlt értékelési év ezt 180 milliárddal megdobta, és 500 milliárdos szintre emelte, aminek a kezelése nyilván egy picit már nehezebb, mint a természetes állapothoz közel lévő 300 milliárdos nagyságrendé.
Az önkormányzati szféra is kedvező számokat produkált. Bár itt is a kötvénykiadások rendkívül nagy kockázatot, rendkívül nagy bizonytalanságot jelentenek az egész államháztartásra és a hiányadatra nézve. Ezt a jövőben kell is valahogyan kezelni, mert akkor, amikor már nem 3-4 százalékos mezőben mozgunk, hanem a 0,5 százalék körüli hiány környékén, akkor akár meg is duplázhatja egy önkormányzati hiány az államháztartás eddigi adatát. Ezért szerencsés a 2008-as év, hogy a kötvénykibocsátások, amelyek már a 440 milliárdot is meghaladták, éppen azért, mert főleg betételhelyezésre fordították, nem növelték az államháztartás egészének hiányát.
Az uniós kapcsolatok is nagyon lényeges részei a költségvetés viszonyainak. Itt sajnos azt látjuk, hogy a korábbi időszakok programjait, az NFT I-et és az éppen lezáruló programokat viszonylag jó arányban, jó lekötéssel és jó pénzügyi teljesítéssel zárta Magyarország, a kötelezettségvállalások, szerződéskötések terén az új programok is jó arányokat, sőt, vezető helyeket foglalunk el az Unión belül, azonban a pénzügyi kifizetések, a realizálások tekintetében sajnos nem ilyen jók a mutatók. A kohéziós alapoknál mintegy egyharmados, a strukturális alapoknál és még a vidékfejlesztési pénzeknél is csak mintegy kétharmados a realizálás a tervezetthez képest. A közvetlen termelői támogatások a terv szintjén alakultak, tehát itt panasz nem lehet.
A költségvetés alakszerűségét és tartalmát ellenőrizte az ÁSZ. Én is úgy értékelem, hogy bár elvi szinten deklarálták, fenntartották azt az álláspontjukat, hogy már ebben a tervezési, beszámolási rendszerben nem nagyon javítható, nem nagyon fejleszthető a zárszámadás, a költségvetési gazdálkodás minősége, azonban a jelentés részleteiben mégis tapasztalható, hogy kevesebb a probléma, kevesebb az észrevétel, dicsérőleg szólnak egy-két olyan új mellékletről, tájékoztató adatról, ami most szerepel a zárszámadásban. A problémákat most nem sorolnám fel, látszik, hogy ezek alapvetően a vagyonkezelő környékén sűrűsödnek. Itt nyilván az első szárnypróbálgatásoktól kezdve minden, ami korábban is probléma volt, a nyakukba szakadt, de természetesen ellenzéki kollégáim bizonyára felvállalják ezeknek az egyedi ügyeknek a konkrét tolmácsolását, hiszen ez az alapfeladatuk. Tehát úgy érzékelem, hogy a dokumentáció mind a formai, mind a tartalmi jegyeiben megfelelő az ÁSZ megállapítása szerint is. Részben a különféle alapoknál a könyvvizsgálói jelentések kapcsán, részben a költségvetés 90 százalékot meghaladó vizsgálata vonatkozásában az ÁSZ maga is valósnak és megbízhatónak tartja a zárszámadási beszámolót. Úgy gondolom, a szocialista frakció álláspontját minden további nélkül abban lehet megfogalmazni, hogy általános vitára és majd elfogadásra is alkalmas a zárszámadás, a szocialista képviselőcsoport támogatja azt. Elnök úr, köszönöm a szót.
A Fidesz álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedik, elmondom a Fidesz álláspontját. Ahogy ezt Kékesi Tibortól hallottuk, kötelező feladata volt, hogy kincstári optimizmussal fogalmazza meg álláspontját, nekem az a feladatom, hogy ennek kritikáját ismertessem. Én azért nem ennyire mókásan látom a helyzetet. A Fidesz részéről a 2008. évi költségvetés végrehajtása igazi fekete év volt. Már csak azért is, mert egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy ha a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségét nem kapjuk meg, akkor Magyarország a fizetésképtelenség állapotába került volna. Nem is emlékszem rá, de megkérdezzük az Állami Számvevőszéket is, hogy emlékeznek olyan évre, amikor egyáltalán a magyar költségvetés, Magyarország ilyen helyzetbe került. Itt szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék munkatársainak munkáját, hiszen hatalmas területet kellett áttekinteni, értékelni, javaslatokat kidolgozni. Ezeknek a javaslatoknak a végrehajtásáról is várnánk majd államtitkár úr nyilatkozatát, bár lehet, hogy elmondta, csak az én figyelmemet elkerülte, hogy mit hajtanak végre abból és mit nem, amit az ÁSZ ajánlott.
Ha tovább vizsgáljuk a részleteket, a kormány gazdaságpolitikájának legsúlyosabb kritikáját jelentik a 2008-as októberi események, amikor a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió segítsége kellett ahhoz, hogy ne Magyarország legyen az Unió történetének első fizetésképtelen állama. Itt szeretném még kérdezni, hogy az Állami Számvevőszék ezt az időszakot konkrétan vizsgálta-e. Ez ugyan nem a költségvetés fő fejezeteihez tartozik, de mégis, a működésnek ebben az időszakában a financiális részt, a kincstár, az államháztartás egyensúlyát hogyan oldották meg, milyen felárakat kellett fizetni? Ha az ÁSZ erről vizsgálódást folytatott, azt gondolom, érdeklődésre tarthat számot, főleg, hogy ez mibe kerül nekünk. És a magasabb kockázatnak hány évig és milyen kihatása van, ha már a hosszú távú kötelezettségekről szólunk, hiszen az eladósodáshoz jelentősen hozzájárult az azt követő időszak hatalmas hitelfelvétele. Ismereteim szerint a 25 milliárd felét használták fel az elmúlt egy év folyamán. Ha ennek kockázatáról hallhatnánk, tanulságos lenne, mert hatni fog a következő hónapokra, évekre is.
Ha a GDP-arányos államadósság mértékét vizsgáljuk, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy drámaian megugrott, az állampapírpiac lefagyott, miközben a gazdaság motorjai végérvényesen lefulladtak. A kis- és középvállalkozások a magas adóterhek miatt nem képesek felvenni a versenyt a régiós, sőt, szomszédos országbeli vetélytársaikkal sem. A munkanélküliségi ráta jelentősen emelkedett, és tovább emelkedik ez év folyamán is, és még lehet, hogy nem is tartunk a végén. Beruházások maradtak el, és a fizetésképtelen cégek száma is drámaian növekedett a múlt évben. Az állam felelős magatartását kérdőjelezik meg a tavalyi év privatizációs történései is, példaként említem a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítését, a sukorói ingatlancsere-ügyletet, a MÁV Zrt. és a Magyar Posta Zrt. épületének eladását. Ez mind-mind erősen vitatható ügy. Továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak az átláthatóság és az ellenőrizhetőség terén. Erre mondok példát, a Számvevőszék a tervezett adóbevételek 46 százalékát nem tudta véleményezni. a 4-es metró kapcsán megállapította, hogy 6 kifizetést és 17 díjfizetést utalvány hiányában indítottak el.
A költségvetéssel kapcsolatosan pedig több esetben elutasító véleményt fogalmazott meg. Ez történt a lakástámogatások esetében, az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgálati Intézetnél, a közép-magyarországi operatív programnál, valamint a közlekedési operatív programnál. Komoly kudarcnak tekinthető, hogy a kormány nem volt képes biztosítani az uniós források zökkenőmentes lehívását. Az uniós forrásokat tartalmazó előirányzatok teljesülése 43 százalékkal maradt el a tervezettől. Az önkormányzatok finanszírozása 2008-ban is rendkívül bonyolult maradt a központi költségvetés részéről. A normatív hozzájárulások elszámolása és ellenőrzése komoly szakmai ismereteket feltételez, jelentős adminisztrációt igényel és köt le. Ez egyrészt elszívja az erőforrásokat más, hasznosabb feladatok elől, másrészt komoly többletköltségeket okoz az önkormányzatok számára.
Szeretnék még reagálni arra, amit Kékesi Tibor elmondott. Enyhén szólva vitatható, hogy az önkormányzatok eladósodásának arányát össze lehet vetni a kormányzat eladósodásával méreteinél fogva. Hiszen ezermilliárdos a központi költségvetés hiánya évről évre, míg az önkormányzati szféra 2007-ben, 2008-ban az egyre csökkenő állami támogatások pótlására vesznek fel hiteleket, és ezek jó része még megvan a mai napig is, ahogyan Kékesi Tibor helyesen mondta, hiszen az európai uniós pályázatokra való felkészülés jegyében vették fel a legtöbben ezeket a hitelekre, bár van, aki már a működésre kénytelen ezt felhasználni. Ez nyilván a jövő évre újabb kockázatot jelenthet, másrészről az önkormányzat túlélését is jelenti, hiszen az, hogy a befagyott pénzpiacokon ki milyen forrásokhoz tud jutni, korlátozott lesz. Akinek pénztartaléka van, több esélye van rá, hogy túlélje a jövő évi brutális megszorításokat. A mögötte lévő lakosságot nem éri vagy nem olyan mértékben éri sérelem, mint azoknál, akiknél semmilyen további forrásszerzésre nem nyílik lehetőség, és kvázi vagy ténylegesen is csődhelyzetbe kerülnek.
Összegezve, mivel Magyarország az elmúlt évben vitathatatlanul bizalmi válságon ment át, és nem kétséges, hogy ez a korábbi évek gazdaságpolitikájának a következménye is, ezért felelősséggel nem bocsátható a zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitára. Ez a Fidesz álláspontja.
Más pártok képviselőinek adnám meg a szót álláspontjuk kifejtésére, de egyelőre Babák Mihály és Mádi László jelentkezett. Babák Mihály képviselő úré a szó.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. A zárszámadási törvény arról szól, hogy a kormány számot ad a költségvetés végrehajtásáról. Nem a gazdasági bizottság ülésén vagyunk, bár a gazdaság nagyon fontos szereplője a bevételi oldalnak, ezért ne tévesszünk arányt ebben a kérdésben, és ne a gazdasági folyamatokat elemezzük, hanem elsősorban az állami költségvetés pénzügyi folyamatait. A zárszámadás, mint mondtam, az elszámolás, a hitelesség, a megbízhatóság kérdése, a folyamatok elemzése. Eléggé lehangoló, amikor az alrendszerek 46 százaléka nem ellenőrizhető. Óriási baj.
Készültem, államtitkár úr, citátumokkal az Állami Számvevőszék jelentéséből. Ön nem olvasta, ha ilyen kedvezően értékeli a zárszámadást és a Pénzügyminisztérium ebbéli tevékenységét, az alrendszerek tevékenységét. De mellőzöm, mert úgyis azt fogom megkapni, hogy nem készültem föl. Sőt, nem értünk hozzá, ahogy a parlament plenáris ülésén meg szoktuk kapni öntől, hogy ostobák vagyunk. Többször szokta államtitkár úr ezt a tudomásunkra hozni a válaszaiban. Úgy gondolom, nagyobb alázattal kéne viseltetnie, és inkább tájékoztatni kellene a képviselőket, nem kioktatni. Ez itt alkalmam volt elmondani, nem a plenáris ülésen, a tévékamerák előtt. Nem illik sértegetni a képviselőket, még ha esetleg valamit nem is jól mondanak. És nem hiszem, hogy ön magánál hordja a bölcsek kövét, és mindenre pontos választ ad. Inkább reálisan kellene értékelni a 2008. évi költségvetési törvény végrehajtását.
Bevétel, kiadás, szakpolitikák és alrendszerek. Nézzék! A szocialista-liberális kormány időszaka alatt évente ezermilliárddal nőtt az államadósság, a hiány. Beszélt államtitkár úr, a kormány is arról, hogy pénzügyi válság van. Hölgyek, urak, tavaly szeptemberben saját magyar pénzügyi válságunk volt. Ugyanis fizetésképtelen volt a büdzsé. A bevételeket nem tudta tartani, és a kiadásokat senki sem hitelezte meg. A Világbank sietett a segítségünkre, a kormány előre elkötelezte magát, hogy hol fogja ezt megspórolni. Önök ezt hajtják végre, úgyhogy nem szakértői és nem válságkezelő kormányról van szó, hanem a tavaly aláírt szerződéses feltételek teljesítéséről, ami azt jelenti, hogy el kell vonni azokról a területekről, amelyek nyilvánvalóak. Nem az állami, központi kiadások működési költségeiből, nem a háttérintézmények, a szakértők és sok egyéb más költségeiből, hanem az emberektől. Olyan területekről kell elvonni, és ez az önök szakértelme, mint a szociális ágazat, a gyermekétkeztetésből a 2010-es költségvetésben is.
Úgy gondolom, Magyarországnak megvan a saját válsága, amelyet önök idéztek elő. Ebben felelős a Pénzügyminisztérium is, maga a kormány teljes egészében és a parlamenti többség. Gondolják csak végig, hogy a hiány finanszírozhatósága tavaly nagyon komoly gond volt, ahogy mondta Domokos László képviselőtársam, mert az állampapírpiac befagyott, hiteltelenné vált a kormány. Magyar hiteltelenség, magyar hitelezési válság volt, pénzügyi válság volt Magyarországon, nem kell ezt a világfolyamatokra fogni. Nézzék! A bankválság azért nagyon veszélyes, mert a gazdaságot nem tudja finanszírozni. Azt a gazdaságot, ami előteremti az adóbevételek jelentős részét. Annak hatása van a magyar pénzügyi rendszerre is. A hitelképtelenség, a hitelezés visszafogása nyilvánvalóan a gazdaság teljesítőképességét is visszafogta. Ha már a gazdaságot szóba hoztam, amellett nem szabad elmenni, hogy a totális ellehetetlenítés körülményei közé kerültek a magyar kis- és középvállalkozások, semmiféle állami forrást, semmifajta állami segítséget nem kaptak, az aranytojást tojó tyúkot nem etette a kormány egy picit sem, csak tojatta volna, ami nem igazán sikerül egy idő után.
Nagyon veszélyes a hitelek mennyiségének emelkedése, az eladósodottság és, amiről nem beszéltek még képviselőtársaim, a kamatterhek, amelyek tovább növelik az államháztartás hiányát. A kamatterhek az ÁSZ jelentésében szintén ijesztő számokat mutatnak. Ezt az egész pénzügyi problémát, az eladósodottságot az önkormányzatokkal összefüggésbe hozni lehet, csak nem illik, mert a két szám nagyon távol esik egymástól. De tudják, ennek van egy politikai aspektusa is. Magyarországon sok polgármester és képviselőtestület azért vett föl hitelt, azért bocsátott ki kötvényt, mert nem bízik a magyar állam 2009-es és 2010-es költségvetésében. Nem bízik a likviditásban, a finanszírozhatóságban, és át kívánja élni ezeket az időket. Úgyhogy bölcsen kötvényeket bocsátottak ki, és rendelkezésükre áll a pénz. (Keller László közbeszól.) Én is szoktam közbeszólni, de most megállok, hogy nyugodtan fejtse ki a gondolatát.
És nemcsak az önkormányzatok nem bíznak a Pénzügyminisztériumban, a kormánynak, az államban, az államkasszában, hanem az emberek sem. És ennek nagyon komoly morális következményei vannak, Magyarországon pszichésen tették tönkre a gazdaságot és az embereket is. Ez nagyon veszélyes, és nagyon nehéz lesz helyreállítani az állammal szembeni, a fizetőképesség iránti bizalmat, egyáltalán a pénzpiacon a Magyar Köztársaság kormányának státusát, hogy bizalommal folyósítsanak számára alkalmasint szükséges forrásokat. Szóval, a gond az, hogy eladósodtunk, ami csak folytatódott 2008-ban és 2009-ben is, és ez látszik még 2010-ben is. De 2008-ról beszélünk, és én nem lennék nyugodt, mert az Állami Számvevőszék nagyon sok esetben megfogalmazott az elmúlt hét évben feladatokat a kormánynak, benne a Pénzügyminisztériumnak. Tessék már mondani, mit tettek rendbe ezekből. Mikor vették komolyan az Állami Számvevőszék szakértői által készített jelentéseket, figyelemfelhívásait, mikor próbáltak reparálni azokon a hibákon, amelyeket az alrendszerek és maga a kormány elkövettek?
Ez lesújtó számomra, bár igazából egy zárszámadási törvényen másutt, más országokban nem igazán vitatkoznak, mert konszenzussal fogadják el az állami költségvetést. Önök ezt nem tették egyik évben sem, és azok a költségvetések Európában, ahol európai módon gazdálkodik egy kormány, stimmelnek. Reálisan tervezettek. A 2008-as költségvetési törvény tervezetéről is lesújtó véleményt mondott az ÁSZ. Nem emlékeznek rá? Sok helyütt a bevételi és a kiadási oldalon is megalapozatlan volt. Ezt látjuk viszont a zárszámadási törvény kapcsán is. Én nem mondanám azt, hogy az átláthatóság javult, amíg ilyen adatokkal találkozunk a könyvvizsgálók által kiadott jelentésekben. Nagyon szomorú az, hogy bizonyos alrendszerek az állami pénzeszközöket úgy használják fel, ahogy felhasználják, és nem tudnak róla pontosan, bizonylatokkal elszámolni.
Még egy dolgot szeretnék megállapítani. Az uniós forrás nem a kormány kegyelme és ajándéka. Ez nekünk, a Magyar Köztársaságnak jár. Befizetünk, éppen ezért fejlesztési források járnak az Uniótól. Ne próbáljuk elkendőzni a kormány semmittevésének, rossz irányításának, rossz kormányzásának felelősségét, és nem is tudja Jutka néni sem a Bethlen Gábor utcából elfelejteni, az életviszonyok romlását azzal, hogy út épül a városában. Ezt nyilvánvalónak tartja. A hétköznapi gondokat nem tudja leplezni az uniós források megszerzése. Az bürokratikus, túlbonyolított, túl sok szétszórt, többfordulós pályázat van, amiből sokan jól megélnek, de a felhasználásuk katasztrofális. Elnök úr, köszönöm a szólás lehetőségét. Ténylegesen azt kell mondjam, hogy nem elfogadható a kormány zárszámadása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller László, majd Mádi László következik.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szerintem nagyon fontos megállapítani az elmúlt éves költségvetés végrehajtásáról, hogy meglehetősen nehéz körülmények között kellett teljesíteni sok szempontból. Az egyik nehézség az volt, hogy miközben pontosan tudtuk azt, hogy 2008-ban szükség lenne számos területen, például az egészségügyben alapvető korrekciókat végrehajtani, hogy ne mondjam, reformokat végrehajtani, sajnos, egy hihetetlen ellenzéki magatartás hozta velünk szembe a társadalmat, éppen azért, hogy ne sikerüljön ezt a tervet megvalósítani. Ennek nyilván most még erőteljesebb a hatása, ezt látjuk nap mint nap. (Babák Mihály, Mádi László és több szocialista képviselő hangosan vitatkoznak.) Az előbb Babák képviselő úr azt kérte, hogy ne szóljunk bele, most ugyanazt kérem én is.
Más vonatkozásban is nehéz volt, mert tavasszal alapvető változás következett be a kormányzás területén is, majd aztán ősszel a bíztató jelek ellenére a gazdasági világválság bennünket sem tudott elkerülni. A bíztató jeleket arra értem, hogy az a konvergenciaprogram, amit 2006 őszétől elindítottunk, látható módon 2008 közepére világos eredményt hozott. Annak ellenére, hogy az államháztartás bizonyos alrendszereiben nem sikerült kellő mélységű változásokat generálni, mégis, akár a gazdasági növekedés tekintetében, akár más makrogazdasági mutatószámok tekintetében bíztató volt a 2008-as esztendő. Az pedig sajnálatos volt, hogy utána komoly, nagyon jelentős beavatkozásra kényszerültünk rá. És ha mindezeket a kedvezőtlen folyamatokat nézzük, az, hogy ilyen módon teljesült a költségvetés, ahogy erről a zárszámadás beszámol, hogy az egyensúlyi pályán tovább tudtunk javítani az elmúlt év során, a kormányzat eredményességét mutatja.
Babák képviselő úr azt mondja, hogy lám-lám, az ÁSZ a költségvetés tervezésénél megmondta, hogy a bevételek mennyire nem fognak teljesíteni. Elnök úr arról számolt be, hogy a bevételek jól teljesültek, az előirányzatok jól teljesültek. Azt szeretném kérni, hogy persze az ellenzéki képviselőknek helyből kritikát kell megfogalmazni, de ezek legalább legalábbis alapokon nyugodjanak. Szintén Babák képviselő úrhoz kapcsolódva szeretném mondani azt, hogy az önkormányzatok meglehetősen komoly kötvénykibocsátást hajtottak végre, nagyon sok fideszes irányítású-többségű önkormányzat. Voltak, akik felhasználták a pénzt, nem feltétlenül európai uniós programok önrészének biztosításához, voltak, akik a kibocsátott kötvény után betétet helyeztek el, illetve arra emlékszem, a parlamentben erről részletesen is beszéltünk, hogy igaz, hogy nagy az önkormányzatok hitelállománya, de meglehetősen nagy a betétállományuk is. Ne felejtsük el, képviselő úr, a sajtó elég gyakran írt arról, hogy bizony ezekhez a kötvénykibocsátásokhoz, illetve betételhelyezésekhez, amit döntően a fideszes önkormányzatok produkáltak, jelentős jutalékkal kapcsolatos szerződések is tapadtak. Nagyon remélem, hogy egyszer az Állami Számvevőszék meg fogja fejteni, hogy vajon indokolt-e egy ugyanazon cég bekapcsolása ezekbe a folyamatokba, és vajon azok a közpénzek hová kerültek, amiket ilyen nagy összegű jutalékok formájában határoztak meg.
Összességében azt gondolom, hogy a nehéz körülmények ellenére a 2008. évi költségvetéssel az ország működőképességét sikerült fenntartani, biztosítani, azokat a fontos társadalmi célkitűzéseket, amelyeket a 2008-as költségvetés megfogalmazott, sikerült teljesíteni. Ne felejtsük el, hogy az október elejétől ránk törő gazdasági világválság kedvezőtlen hatásait is a költségvetés átszabásával sikerült megfelelően tompítani, ami persze nem ért véget 2008-ban, 2009-ben további korrekciókra volt szükség. Mindezekkel együtt úgy gondolom, jó szívvel lehet támogatni egyrészt a zárszámadás általános vitára való alkalmasságát, másrészt az elfogadását is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mádi László képviselő úr következik, majd Kovács Tibor.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy válságév költségvetését tárgyaljuk. A költségvetés maga igazából csak nagyon kevéssé volt kitéve annak a krachnak, ami 2008 őszén történt, tehát a bevételi hatások főleg ebben az évben jelentkeznek majd, és elmondhatjuk Keller képviselőtársam szavai ellenére, hogy sajnos a bevételek nagyon durván visszaestek, a magyar gazdaság teljesítőképessége a rendszerváltás óta nem látott legsúlyosabb válságát éli. A nagy kérdés az, hogy ezek a számok mit takarnak, illetve, hogy az egyensúlyteremtő politika milyen áron valósult meg. Erről a zárszámadás nem nagyon szól, viszont a számok mögött emberek, intézmények, szolgáltatások vannak, nagyon sok olyan dolog van, amelyeknek együttes vizsgálat alapján jelenthető csak ki valamiről, hogy értelmes vagy nem értelmes áldozat, azok a lépések rövid távú, tűzoltó jellegű lépések voltak, vagy hosszabb távú, a gazdaság felemelkedését szolgáló lépések.
Nem tudtam megállni, hogy azt ne mondjam, amikor Keller képviselőtársam azt mondta, hogy az ellenzék okozta a válságot, vagy valami hasonló megjegyzése volt, hogy nem szakad rá az ég ilyenkor. (Keller László: Azt mondtam, hogy megakadályozta a reformot.) Annak örülök, ha nem ezt mondta. A reformokat pedig a kormányzati többség birtokában meg lehetne lépni, ha ezek tényleg végiggondoltak lennének, tényleg koncepcióba illeszkedőek és kidolgozottak lennének. Sajnos, ezeket nem nagyon figyelhetjük meg.
Ezen bevezető után néhány kérdést teszek fel. 2008 folyománya az idei év, ezt az évet pedig a jövő év követi. Vannak olyan konstrukciók, amelyek áthúzódó hatással bírnak, mint például azok a PPP-konstrukciók, amelyek kapcsán nagyon komoly aggályokat lehet megfogalmazni. Részben ezek a beruházási oldalról ki vannak téve az árfolyamváltozásoknak, azok negatív következményeinek, illetve az igénybevétel vonatkozásában is drasztikus romlás történik egy válságos időszakban. Tehát kérdezem a kormánytól és a Számvevőszéktől, hogy a PPP-konstrukciók milyen állami kötelezettséget jelentenek a következő évekre nézve. Azt láttuk a jövő évi költségvetésben, hogy drasztikusan megugrott a kezességek és kötelezettségvállalások nominális száma és aránya, ami, azt gondolom, megint csak egy felelőtlen politikai magatartás következményeként fogható fel. Ezek mind-mind igazából ketyegő bombák a jövőt illetően.
Az, hogy a kormány elénk tárt egy zárszámadási jelentést, ami köszönő viszonyban sincs az előzetes számokkal, abnormális helyzet. A törvényt mindenkinek be kéne tartani. A költségvetés egy törvény, a költségvetésben leírt számok törvényi előírások. Ha 10-20-30 százalékkal térnek el egyes tételek, vagy a hiány összege az előirányzattól, az azt mutatja, hogy nagyon komoly problémák vannak a tervezéssel vagy a megvalósulással. Ez miért rángatózik állandóan? Hol pozitív, hol negatív, még azt sem lehet mondani, hogy rendszeresen térne el, ami megint csak azt mutatja, hogy a kormányzati tervezési munka nagyon gyenge alapokon áll. Aggasztó az APEH kintlévősége is, nagyon durva, ezt mondjuk ki legalább a bizottság előtt, a szakmai testület grémiumán, 1410 milliárd fölött van a 2008. évi hátralékos állomány. Azt mondja az ÁSZ az APEH kimutatása alapján, hogy ennek mintegy kétharmada behajthatatlannak tűnik. Ez nagyon komoly probléma, ugyanis nemcsak maga a szám sokkoló, hanem ez azt is mutatja, hogy az a közteherviselés, amivel az adórendszerben terheljük a különböző jövedelemtulajdonosokat, illetve szereplőket, nem valósul meg. Bizonyos szereplők ezeket befizetik, bizonyos szereplők meg nem fizetik be. Nyilvánvalóan versenyhátrányt, igazságtalanságot jelent ez, nagyon komoly továbbgyűrűző hatással. Ennek erkölcsi és gazdasági következményeit célszerű lenne egyszer alaposabban megvizsgálni. Nem szoktunk ezzel foglalkozni, holott nagyságrendje miatt is, a jelenség miatt is megérdemelné a figyelmet.
Az elmúlt években azt figyeltem meg, és erre várnék egy adatot, hogy a főösszeghez képest a tartalék nagysága hogyan alakult. Drasztikusan megnyomták a tartalékot az elmúlt néhány évben, elsősorban a pénzügyminiszter nyomására, a büdzsében, ami bizonyos értelemben jó, bizonyos értelemben rossz. Ez a parlamenti képviselők oldaláról nem örvendetes fejlemény, hiszen így a parlamenti kontroll alól húzzák ki magukat a kormányzati döntéshozók. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a pénzeknek az elköltését nem a parlament, a népképviselet döntései alapján határozza el a kormány, hanem saját önkénye alapján, és mi utólag értesülünk róla a médián keresztül vagy az elszámolásokból, hogy pontosan mi történt ezekkel a pénzekkel. Ez így nincs egészen rendjén, a kormányzat parlamenttől való függetlenedése alkotmányos szempontból is mint egy hadihajóról elszabadult ágyú. A demokrácia alapértékei szempontjából nem tartom ezt szerencsésnek. Értem a kormányzat ez irányú szándékait, de a parlament oldaláról nem kellene ezt akceptálni, illetve ezt kiszolgálni. Itt elsősorban a kormányzati többség figyelmét hívnám fel erre, mert az ő szavazataikkal, az ő felelősségükkel történik mindez.
Domokos képviselőtársam utalt arra, hogy a vagyonkezelés kapcsán abnormális helyzet alakult ki. Ez most már a sokadik szocialista ciklus, és a vagyonfelélésnek egészen drámai fejleményeit élhetjük meg. Vannak apró örömök az ürömben, hogy a vízvagyont még nem sikerült privatizálni, ezt nagyon nagy örömmel tapasztalom, bár erre vonatkozóan is voltak szándékok, de a termőföldtől kezdve a legkülönbözőbb vagyontárgyakon keresztül a vagyongazdálkodás tekintetében katasztrofális helyzetet tárt fel az Állami Számvevőszék, és ez, azt gondolom, megint csak annál inkább fájó, mert nem vizsgáljuk együtt a vagyoni és a jövedelmi ágat. A stock-ot és a flow-t. Nem is lehet normálisan beszélni költségvetésről vagyonmérleg nélkül. Abszolút nem lehetne erről beszélni. Ennek ellenére ez a többség a füle botját nem mozgatja, hogy ezt az abnormális helyzetet valamilyen módon korrigálja. A füle botját nem mozgatja. Nézzük már meg, hogy a vagyon oldaláról mi a helyzet, ne csak a jövedelem oldaláról, mert akkor valahol a felszínen kapirgálunk. Ott is borzasztó hibák, mulasztások, gyarlóságok vannak. A kettőt együtt kellene nézni, de erre még a lehetőséget sem teremtik meg a parlament képviselői számára, akiknek ezért a felelősséget kell viselniük. (Domokos László távozik a teremből.)
A törvényellenes működés mintapéldáját mutatják be a Nemzeti Vagyonkezelő részéről, ugyanis nem felelnek meg jogszabályoknak tartósan, folyamatosan azzal, hogy elkészítsék különböző szabályzataikat, és a törvénynek megfelelően működjenek. Egyszerűen el vagyok képedve, hogy a felelőtlenség ilyen szinten konzerválódik, és a kormánypárti képviselők ezt tűrik. Évek óta folyamatosan tűrik, csendben vannak, és még a háttérben sem tesznek ellene. Megértem, hogy politikusok próbálják az imidzsüket építeni, és igyekeznek nem nagyon konfrontálódni a nyilvánosság előtt a saját kormányukkal, az apparátusukkal, de ez a helyzet abnormális. Ezt nem én mondom, hanem a folyamatok mutatják és a kialakult helyzet. Lehetne folytatni a sort, lehetne elemezni azt, hogy a központi költségvetés, illetve az egész államháztartás, az a gazdálkodás, ami 2006 óta végbement, az az általuk stabilizációnak nevezett folyamat, ami tömegesen kivéreztette és tönkretette a gazdaság szereplőit, mennyire volt a válság okozója. Azt gondolom, hogy abszolút nem válságpreventív, hanem válságerősítő tényezőként hatott, és azért is van a magyar gazdaság legyengült állapotban, mert ezek a fiskális folyamatok, illetve a gazdaságpolitika egésze idejuttatta az országot, és ebben a 2008-as év is vastagon benne van.
Bár most költségvetést vizsgálunk, a gazdaságpolitika egészét vizsgáljuk eleve, és az államháztartási egyenleg nem az egyetlen és kizárólagos mutató, amelynek irányító, értékmutató jelleggel kellene funkcionálnia. Sajnos, ez a lehető legstupidabb, legfelszínesebb gondolkodás, a közgazdaságtan közelébe nem ér, kockás papíron összeadni, kivonni számokat, és egy eredményt nézni, ez nem az a szint, ami a gazdálkodás komoly képességét jeleníti meg, azon túl, hogy máról holnapra élés, állandó rángatózás figyelhető meg, beavatkozások és tűzoltások, amelyek aztán újratermelik a feszültségeket. Látjuk, hogy azok a megoldások, amelyek a restrikciókban öltenek testet, hiszen 2006 óta restriktív gazdaságpolitikát folytat a kormányzat, iszonyatos időzített bombák, feszültséget termelnek a különböző szinteken, az önkormányzatoktól kezdve az intézményrendszer más szereplőin át a különböző kezességvállalásokon, PPP-garanciákon keresztül mindenütt. Köszönöm, hogy el tudtam mondani.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Kovács Tibor képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megszokhattuk 2002-őt, a választások másnapját követően, hogy semmi mást nem hallhatunk a Fidesz képviselői részéről, mint hogy Magyarország a csőd szélén, a katasztrófa szélén, az összeomlás szélén áll, csupán csak szörnyűségek történtek és történnek ebben az országban. Még egyszer hangsúlyozom, a 2002-es választások másnapja óta semmi mást nem hallottunk a Fidesz képviselői részéről. Ami persze elég sajnálatos, mert képviselőtársaim kezdenek elfeledkezni arról, hogy amikor elhangzik az a megjegyzés, hogy bizony az ellenzéki képviselők is hozzájárultak ahhoz, hogy ma Magyarországon olyan a közhangulat, amilyen, emlékeztetném önöket azokra a szónoklatokra, amiket a fideszes képviselők itt, a Kossuth téren heteken tartottak, hergelve az ott lévő közönséget, ezzel járultak hozzá ehhez a közhangulathoz.
Egyébként, ami Babák képviselő úr részéről az önkormányzati kötvénykibocsátás és egyebek kapcsán elhangzott, annak egyetlen baja van, tisztelt képviselő úr. Az önkormányzati csődhelyzetért is a költségvetésnek kell helytállnia. Ha megfelelne a képviselő úrnak, szívesen veszek fel olyan bankhitelt, amit a képviselő úrnak kell visszafizetnie, mert az önkormányzati kötvénykibocsátásnak ez a lényege. (Babák Mihály: Hol olvastad ezt? Ha ilyen van, akkor marha jól csináltuk.) Az államnak kell helytállnia ezekért a hitelekért, mert nincs más. Egy önkormányzat nem juthat csődbe, ezáltal valakinek helyt kell állnia helyette. Ez ugyanolyan, mintha én vennék fel hitelt, és önnek kellene visszafizetnie a pénzt. Csupán ennyi a problémája ennek az önkormányzati kötvénykibocsátásnak és hitelfelvételnek.
Egyébként azok a számadatok sem állják meg a helyüket, amiket a képviselők itt elmondtak. Csak néhányat szeretnék felidézni. Annak ellenére, hogy 2008 nyilvánvalóan arról volt nevezetes, hogy mire éppen elértük volna az egyensúlyközeli állapotot, akkor ütött be a világgazdasági, pénzügyi válság, amit Magyarország sem tudott elkerülni. (Közbeszólás a Fidesz képviselői részéről: Ezt Bajnai mondta.) Nemcsak Bajnai mondta, az egész Európai Unió politikai vezetői mondták kezdetben, hogy Európát nem fogja ilyen mértékben érinteni. Említhetném a brit miniszterelnöktől kezdve Sárközyn keresztül valamennyi politikai vezetőt, akik szintén ugyanazt mondták a válság kezdetén. Hogy mennyire volt mégis, a válság ellenére is megalapozott a költségvetés tervezése, néhány adóbevételi tételt szeretnék említeni. A társasági adóban volt egy 10 százalék körüli visszaesés, de az összes többi tétel esetében a bányajáradék 133 százalékra, a játékadó 99 százalékra, az ökoadók 122 százalékra, az egyéb befizetések 98 százalékra, az egyéb központosított bevételek 106,5 százalékra, az általános forgalmi adó 99,2 százalékra, a jövedéki adó 99,9 százalékra, a regisztrációs adó 93 százalékra teljesült. Összességében 99,2 százalékra teljesültek a 2008. évi tervezett adóbevételek. A magánszemélyek különadója 102 százalék, a személyi jövedelemadó 103 százalék. Ennyire állja meg a helyét az, amit képviselőtársak itt megfogalmaztak.
Tudják, az a legnagyobb problémája a dolognak, hogy a Fidesz oldaláról azon túl, hogy minden egyes költségvetés tárgyalása során, 2007-ben is, csak olyan indítványokat nyújtottak be a költségvetéshez, amelyek a kiadást és a hiányt sokszorosára növelték volna. (Babák Mihály: Ez nem igaz, mert a lábával együtt adtuk be.) Az elmúlt hét évben csak erre volt példa. Most is, amikor az önök elnöke nagy bölcsen bejelentette, hogy majd visszavonják a költségvetést, nem mondta meg, hogy mit akarnak változtatni rajta, honnan akarják a forrásokat egyik helyről a másikra átcsoportosítani. Erről bölcsen hallgatnak évek óta, semmit nem mondanak, hogy mit és hogyan tennének, hogyan változtatnának. Tavaly is csak azt mondták, hogy "kőccsünk többet", de hogy honnan és miből, soha egy szót sem szóltak. Mint ahogy a mostani elnökük sem mond egy szót sem arról, hogy ha visszavonják a költségvetést, ami persze nem állja meg a helyét, mert lehet pótköltségvetést beadni, lehet módosítani, de visszavonni elég érdekes lenne, erre nem nagyon volt még példa az elmúlt időszakban, hogyan működne tovább az államháztartás egésze. Ez megint egy érdekes kérdés, ami lehetne választ kérni, hogy ugyan, mondjanak már erről valamit. De leginkább azt kellene elmondaniuk, hogy mit szeretnének másképpen csinálni. Amit mondanak, annak a hitele meglehetősen alacsony szinten van, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Beszélj a ti hitelességetekről. - Farkas Imre: Felszólalásba ne kiabálj bele állandóan.)
ELNÖK: Köszönöm. Horn képviselő úr!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Szerintem időnként helyet cserélhetnének és elmondhatnák, hogy a másik pontosan mit fog mondani. Elég sajátos helyzet. Én nem vagyok régóta tagja ennek a testületnek, előtte mással foglalkoztam, kormányzati szerepet vállaltam, de azért 16 éve vagyok parlamenti képviselő, és időnként láttam olyat, hogy egy szakbizottságban ennél színvonalasabb vita is kibontakozott egy-egy szakkérdés esetében.
Azért kértem szót, mert jelezni szeretném, hogy a magunk részéről ezt a zárszámadást el fogjuk fogadni. Az a gazdasági vita, ami itt kibontakozni látszik, ami nem is vita, inkább ismétlése egymás mondatainak, de szeretném jelezni, hogy a 2008-as évet gazdaságpolitikailag nagyon rossz évnek gondoljuk. Amikor azt mondjuk, hogy a zárszámadás elfogadható, akkor arról beszélünk, hogy számszakilag, a költségvetés, a törvény szempontjából elfogadható. Ugyanakkor azt látni kell, hogy azzal az állítással, miszerint 2008 őszétől kezdődött a magyar gazdaság baja, nem értünk egyet. Úgy látjuk, hogy 2008 a legnehezebb éve volt a magyar gazdaság elmúlt 8 évének, hogy a saját időszakunkról beszéljünk. Leginkább azért volt ez így, mert olyan kísérletet tett az MSZP 2008 kora tavaszától, ami eleve halálra volt ítélve. Egy kisebbségi kormányban, feladva azokat a társadalom előtt vállalt reformfolyamatokat, visszalépve minden lényeges kérdéstől, próbálták meg túlélni ezt az időszakot, ami meggyőződésem szerint jelentős mértékben felerősítette azokat a ténylegesen létező nemzetközi gazdasági válságjelenségeket, amivel szemben Magyarország védtelen volt, hiszen miért lett volna védett a nemzetközi gazdaságban jelentős mértékben benne lévő ország.
Nem látom ilyen szépnek a dolgot, nem gondolom, hogy 2008-ban pusztán ősztől lettek volna problémák. Nagyon-nagyon sok mindenben, és ez akár a mi felelősségünk is, az SZDSZ-é is elmondható, az addig eltelt hat évben közösen, alapvetően persze nem miattunk, nem sikerült olyan reformokat végrehajtani, aminek eredményeképpen az ország tisztességesen át tudta volna vészelni ezeket a borzasztóan nehéz időszakokat, amik 2008 második felében jellemzőek voltak. Nem kellene megszépítenünk ezt az időszakot, mert mindannyian tudjuk ennek az összes problémáját, és azt is látni kell, hogy ezekkel a problémákkal egy elkövetkező kormánynak, legyen az akár fideszes kormány, szembe kell néznie, és valamit tennie kell. Ugyanakkor nem javasolom magunknak, hogy a 2008-as költségvetés kapcsán egy ellenzéki párttól azt kérjük számon, hogy ők mit tennének. Majd meglátjuk, hogy mit tesznek. Ennek megfelelően most az a kérdés, hogy ez a költségvetés ilyen formában, utólagosan jóváhagyható-e. Erre azt tudom mondani, hogy egy kínkeserves év végén, kínkeservesen elfogadott költségvetéssel, emlékezve ennek össze nyűgére, gondjára, végül is olyan helyzet alakult ki, amire lehet azt mondani a költségvetés szempontjából, hogy rendben van. Ezt nem lehet elmondani gazdaságpolitikailag.
Tehát ha szavaznunk arról kellene, hogy a 2008-as év gazdaságpolitikai értelemben rendben volt-e, akkor nagyon szomorúan azt kell mondanom, hogy ezt semmiképpen nem tudnánk elfogadni, mert nagyon-nagyon komoly problémák keletkeztek, és nagyon keveset tettünk, tett a kormány, az akkori kormányzópárt ezeknek a problémáknak a kezelésére. De azt gondolom, hogy ha ezt csak költségvetési szempontból nézzük, akkor a törvény ilyen értelemben teljesült, elfogadható. Óvnám magunkat a jövő időszak vitájának lefolytatásától a 2008-as zárszámadás kapcsán. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi képviselő úr!
Mádi László ismételt hozzászólása
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Horn képviselő úr mondandójára szeretnék röviden reagálni. A 2008. évi költségvetést a Szabad Demokraták Szövetsége támogatta. Azt gondolom, más a parlament feladatköre, mint az Állami Számvevőszéké. Az Állami Számvevőszék vizsgálja azt, hogy a számok rendben vannak-e, és a különböző törvényi és egyéb előírásokat, követelményeket, amelyek minden könyvvizsgálatnál megfogalmazhatók, kielégíti-e ez a dokumentum. Nekünk a gazdaságpolitikát is látni kell mindezek mögött, nemcsak a számokat. Itt van szerintem egy kis szereptévesztés vagy fals megközelítés. Ha a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadja azt, ami előttünk van, azzal lényegében a 2008. év kormányzati fiskális politikáját legalizálja, tartja elfogadhatónak és jónak. Ez a parlamenti kompetencia szempontjából nem pusztán egy számszaki dokumentum, ez szándékokat tartalmaz. Ha konzekvens, akkor azokat a szándékokat kell megnézni, hogy amiket 2007 őszén ebből a költségvetésből önök kiolvastak, mennyire teljesültek. (Domokos László visszatér az ülésre.) Így visszatekintve azt gondolom, hogy a kritika, amit ön is megfogalmazott, azt vonná maga után, hogy a frakció annak fényében alakítsa ki álláspontját, hogy ezek a szándékok, tervek, értékek, amiket megfogalmaztak, mennyire érvényesültek. Bár nem tudom, hogy egyáltalán van-e a frakciónak véleménye, egységes álláspontja, de ebbe nem akarok belebonyolódni, mert ez a magánügyük.
Továbbra is azt gondolom, hogy tágabb perspektívából kell nézni a dolgokat, és a gazdaságpolitika egészét kell vizsgálni, hiszen nincs is más lehetőségünk egyébként a zárszámadáson kívül, hogy egy-egy év gazdasági folyamatait, állami beavatkozásait vizsgáljuk. Ennek kapcsán a válság, az év végi nemzetközi válság minden országot érintett, csak nem egyformán. Ezt kell tisztán látni, hogy Magyarország szenvedte meg legjobban Európán belül ezt a válságot, Magyarország volt a legsérülékenyebb, és ennek nagyon komoly okai vannak. Az ok pedig alapvetően az a kormánykoalíció, az a kormányzati politika, amit önök folytattak. Nyolcévi kormányzás után már nem kellene régebbre visszamenni, mert ez nagyon félrevezető, demagóg lenne, ha ezt a tényt nem fogadnánk el mindannyiunk számára evidenciaként. Köszönöm szépen.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések hangzottak el. Először a kormány részéről kérdezem, hogy van-e ezekre válasz. Igen. Utána a Számvevőszék részéről főigazgató úrnak is megadom a szót. Államtitkár úr!
DR. KATONA TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Jó néhány kérdés felmerült. Valóban, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény mint zárszámadási törvény a fiskális politikáról szól, de kétségtelenül érintették a tisztelt képviselők a kormány gazdaságpolitikáját is, bár az inkább a költségvetésnél szokásos. De nyilvánvalóan a zárszámadás is erről is szól. Persze van más lehetőség is, például a miniszterek beszámoltatása, ám a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat erre alkalmat ad. Annyiban szeretnék csak ehhez kapcsolódni vagy reagálni az elhangzottakra, hogy mérlegelni kell a valódi hatásokat, de azt kijelenteni, hogy bennünket érintett legjobban a válság, semmilyen adat nem támasztja alá. Nem akarok a balti országoktól kezdve Izlandon keresztül sok országra hivatkozni, ugyanakkor a válság jelentősen érintett bennünket. Sőt, érint is. Egész Európát, ahogy egyik képviselőtársuk jelezte önöknek, valóban váratlanul érte, és amikor az Amerikai Egyesült Államokban már a pénzpiacokon komoly válság volt, nem mindenki mérte fel azt, hogy ez miként hat majd ránk.
Ugyanakkor azt kijelenteni, hogy a kormány tönkretette volna az országot, a gazdaságot, a gazdaság szereplőit, azt gondolom, több mint túlzás. A fiskális politikánál maradva Mádi képviselő úr azt mondta, hogy a flow-t és a stock-ot együtt kell látni. Az államháztartási törvény elég világosan fogalmaz, a költségvetési törvény és így a zárszámadási törvény is a flow-ról szól, a folyamatról szól. Amennyire ismerem, de óvatosan fogalmazok, mert Babák képviselő úr azt fogja mondani megint, hogy itt valakit kioktatok esetleg, ismereteim szerint, amikor a kormányok benyújtják a költségvetést, nem nagyon számíthatnak arra, hogy az ellenzék ezt támogatja. Nem nagyon tudok ellenpéldát, de lehet, hogy Babák képviselő úr ezt nálam jobban tudja, hiszen nem véletlenül említette. Nem szokás konszenzussal elfogadni a költségvetést. (Babák Mihály: Például Németországban.) Németország? Más, amikor két nagy párt együtt kormányoz, mert akkor kormánypártok, de nyilvánvalóan képviselő úr ezt jobban tudja, annyira frusztráltnak tűnt a megjegyzése, hogy nagyon óvatos vagyok, nehogy megint megbántsam, ez távol áll tőlem.
Ami viszont nagyon fontos eleme a fiskális politikának. Hogy az IMF hitele a fizetésképtelenség szélén érte volna az országunkat? Azt gondolom, a kormány részéről ez egy felelős magatartás volt, hogy az igénybe vette az IMF hitelét éppen azért, hogy a pénzügyi folyamatokat kézben lehessen tartani. Szó nincs arról, hogy itt olyan helyzet állt volna elő, ami elhangzott. Viszont nyilvánvalóan mérlegelni kell, hogy ennek mi a hatása. Itt két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy az IMF-hitel kamata alacsonyabb, mint a piaci kamat. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ezzel együtt megnőtt volna ilyen mértékben az államadósság, hiszen az államok a költségvetés finanszírozásánál általában rövid távú forrásokat vesznek igénybe. Ezeknek jelentős a cserélődése, nagyon gyors. Ezeknek a kiváltását szolgálták nagy részben ezek a hitelek. Egyébként is, nyilván a tisztelt képviselők tudják, a hitelek számottevő részét nem is a kormány hívta le, hanem a Magyar Nemzeti Bank, több mint kétszeresére nőtt így a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka. Itt nemcsak arról volt szó, hogy a friss húst kell finanszírozni, hanem arról, hogy az ország devizatartalékait kell megnövelni. Azt gondolom, ez jelentős biztonságot ad az egész gazdaságnak, nemcsak a kormánynak, hanem a magánszektornak is és mindenkinek, hogy igen jelentős ma a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, 30 milliárd euró fölött van. Jelentős tény, hogy sikerült megduplázni.
Egyébként az, hogy befagyott az állampapírpiac, igaz jó néhány országban, a német állampapírt ugyanúgy nem lehetett piacra dobni. Azért szeretném ehhez hozzátenni, hogy ma már normál módon működik az állampapírpiac, és egyre nagyobb hányadban. Szeretném azt is megemlíteni, hogy az IMF-tárgyalásokon a legutóbb is tisztáztuk, hogy a következő részlet lehívására nem tartunk igényt. Azaz meghosszabbítottuk a hitelfelvétel időtartamát, pontosan azért, hogy ha arra a későbbiekben igényt tartana a következő kormány, akkor ezt felhasználhassa. Arról van szó tehát, hogy stabilizálódott pénzügyileg az ország helyzete.
Alelnök úr érdeklődött még a GDP-arányos államadósságról is. Ez láthatóan most 74-75 százalék körül tetőzik, és ezt követően várható ennek csökkenése. Szeretném megemlíteni, hogy az államadósság szintjénél nagyon fontos az, hogy az Eurostat elszámolása alapján minden olyan forrás, amit a kormány lehívott, például az IMF-hitelből, természetesen növeli a bruttó államadósságot, miközben ennek jelentős részét nem használtuk fel. Az, hogy a munkanélküliség tovább emelkedhet, de nem akarok a gazdaságpolitikai kérdésekbe a továbbiakban belemenni, ezt soha nem mondtuk, hogy nem így van. Van egy létszám-alkalmazkodás a gazdaságban. Tavaly elindult a lefelé menő folyamat a termelésben, de az nem jelent meg azonnal a foglalkoztatottságban. Ebben van egy késés, azt gondoljuk, hogy a jövő év második félévétől várható, hogy emelkedik a foglalkoztatottság, és a munkanélküliségi ráta csökkenhet. Egyébként egész Európában csúcson van a munkanélküliség, az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen magas az aránya.
Alelnök úr említette, hogy véletlenül nem reagáltam az Állami Számvevőszék jelentésére. Úgy gondoltam, hogy miután számvevőszéki elnök úr utánam kapott szót, talán nem lenne helyes, ha előre reagálnék arra, amit el kíván mondani. Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy a Számvevőszék vizsgálatánál a Pénzügyminisztérium apparátusa és a Számvevőszék apparátusa szinte minden kérdésben azonosan ítélte meg a számokat, ami nagyon fontos. Ami a fő megállapításokat illeti, azok közül mást olvastam ki, mint ahogy itt néhány képviselő úr citálta vagy emlékezetből idézte. Alapvetően azokat a folyamatokat, amelyeket vizsgált a Számvevőszék, rendben találta. Jó néhány olyan kérdés van, amiben javaslatot tett a kormánynak és a pénzügyminiszternek, ezekre intézkedési terv készült, illetve készül, és ezeket be is mutatjuk a Számvevőszéknek, hiszen ezeket megvizsgálják a későbbiekben, és igyekszünk ezek közül minél többet megvalósítani. Szeretném jelezni, hogy talán nagyon fontos az, hogy éppen az adatok megbízhatóságát kedvezőbbnek ítélte meg a Számvevőszék, mint a későbbiekben. Lehet, hogy itt az okozhatta a félreértést, hogy alelnök úr nem a Számvevőszék zárszámadási, hanem költségvetési jelentéséből idézett, amikor azt mondta, hogy az adóbevételek bizonyos hányadát nem lehet minősíteni. Ezt a költségvetési törvényhez mondta a Számvevőszék.
Ami szeretnék még itt külön hangsúlyozni: az uniós források lehívása valóban nem volt zökkenőmentes, de ez egy középtávú feladat. Az európai országok között még mindig és folyamatosan az első harmadban vagyunk az uniós források lehívását illetően, tehát ebben nem volt megingás. Olyan forrás, ami egyébként rendelkezésünkre állt, nem veszett el. Ez nagyon fontos azzal együtt, hogy természetesen vannak gondok.
Az önkormányzati adósság szintjét többen említették. Az önkormányzati adósság egyébként nem katasztrofális, az adataink nem támasztják alá azt, hogy jelentős mértékben igénybe vennék ezeket a hitelforrásokat, akár a kötvényeket a folyó működésre az önkormányzatok. Az önkormányzatok nagy része ezt beruházásokra veszi igénybe, illetve ami fontos dolog, ebben az évben a kötvénykibocsátásból származó forrásokat nem nagyon használták fel az önkormányzatok. Még a prognózisunknál is kisebb arányban használták fel. Ezek nem mutatják azt, hogy katasztrofális lenne az önkormányzati gazdaság. Azzal számolunk, hogy a következő évben, 2010-ben jelentősebb lehet az önkormányzatok valódi hitelfelvétele, illetve hitelfelhasználása, de erről jövő héttől lesz alkalmunk beszélni. Nyilván a képviselő hölgy és a képviselő urak látták költségvetési törvényben, hogy magasabb önkormányzati hitelfelhasználással számolunk az államháztartási hiánynál. Amire Kékesi képviselő úr utalt, helyesen, az államháztartási hiány alacsonyabb szintje mellett nagyobb kockázatot jelent akár néhány tizedpontos elmozdulás is az önkormányzati hitelfelhasználásnál.
A PPP-konstrukciók kötelezettségvállalásaival természetesen minden évben számol a költségvetés, ez külön előirányzatokon jelenik meg. Itt két nagy tételsor van, ahol ez megjelenik. Az egyik az infrastrukturális beruházásoknál a rendelkezésre állási díj. A másik, ami 2011-et követően jelentkezik, a felsőoktatási beruházások díja. Van néhány kiemelt nagyberuházás, ilyen a Művészetek palotája, amelyek árfolyamkockázatot jelentenek valóban, hiszen devizalapú hiteleket jelentenek. 2008-ban nem volt még ilyen gond, tehát a zárszámadásnál ez még nem merült föl, de az idei évben valóban ez komoly gondot jelentett.
Ami a költségvetési tervezési munka elégtelenségét illeti, ezt a minősítést nem osztom. Azt, hogy jelentős eltérés lenne az előirányzatoktól, Mádi képviselő úr említette. Ezt azért sem tudom elfogadni, mert az államháztartási törvény nagyon világosan fogalmaz, hogy milyen esetekben kell a költségvetést módosítani. Tehát egy-egy előirányzatnál nyilván lehet eltérés, de az előirányzatok összességénél nem lehet.
Aggasztónak lehet minősíteni az APEH jelentős kintlevőségét, de ez nem 2008-ban keletkezett, ez az Állami Számvevőszék jelentésében sem így szerepel, ez legalább évtizedes probléma.
Hogy a gazdaságpolitikát hogyan minősítjük, erre utaltam, erre nem szükséges még egyszer kitérnem. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Állami Számvevőszék jelentését egyeztetni nem a bizottsági ülésen kell, nyilván ettől függetlenül a kormány és az ÁSZ egyeztetett. A kérdésem arra irányult, hogy írásban megtörtént-e a kormány észrevétele az ÁSZ jelentéséhez, és azt megkaphatjuk-e, illetve arra a kormány reagálását is. Hiszen az ÁSZ nem a kormánynak írta a véleményét, hanem a magyar parlamentnek, ennek megfelelően az illetékes szakbizottság joggal tarthat erre igényt. Ezen a bizottsági ülésen illett volna a kormánynak hivatalosan nyilatkoznia, hogy van kormánynyilatkozat az ÁSZ észrevételeivel kapcsolatban vagy nincs, egyetért vele vagy nem. Akkor most az ÁSZ főigazgatóját kérdezem, hogy ebben tud-e nekünk segítséget adni, hogy ezekhez a dokumentumokhoz hozzáférjünk.
BIHARY ZSIGMOND, az Állami Számvevőszék főigazgatója: Köszönöm szépen, elnök úr. A zárszámadás ellenőrzése és a következő évi költségvetés véleményezése annyiban specifikus feladat a számunkra, és az általános egyeztetési folyamat is eltér némileg, hogy itt törvény által diktált határidők vannak. Figyelemmel arra, ahogy államtitkár úr bevezetőjében említette, hogy június 30-ig, ahogy azt államháztartási törvény előírja, a költségvetési törvényjavaslat tervezetét az Állami Számvevőszék megkapta, ez azt is jelzi, hogy egy nagyon behatárolt idő áll rendelkezésünkre, ezért nem az az abszolút kiteljesedett egyeztetési mechanizmus működik, mint egy átlagos számvevőszéki jelentés esetében. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne egyeztetnénk, csak sokkal hamarabb felemeljük államtitkári szintre az egyeztetést. Azt tudom mondani, hogy úgy a szakértői, mint az államtitkári egyeztetésen lényegében komoly, markáns véleménykülönbségek nem maradtak. Azt ki tudom jelenteni, hogy ez a jelentés és függeléke nagyon magas szintű konszenzust takar az államigazgatás és az Állami Számvevőszék munkatársai között.
Ami a további kérdéseket illeti. Emlékezetem szerint három alkalommal merült fel a fizetésképtelenség réme, hogy így fogalmazzak. Ebből két alkalom volt olyan, amikor ezzel az Állami Számvevőszék konkrétan szembesült. Az egyik a '90-es évek közepére tehető, a Bokros-csomag időszakára, most abszolút pontos évet, hónapot nem tudok mondani a tisztelt bizottságnak. A másik ilyen időpont 2002 és 2005 közé tehető. Ez a két szembesülés ezzel a problémával nálunk konkrétan jelentkezett, mert adj' uram, isten "kellett" ellenjegyeznünk azokat a hitelfelvételi szerződéseket, amelyek a finanszírozási részt voltak hivatottak rendezni. Most, 2008 őszén, amikor sor került az IMF-től, illetve az Európai Bizottságtól a hitelfelvételre, azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen konstrukcionálisan jól oldották meg a problémát. Tehát nem az államháztartás hitelfelvételeként jelent meg. Az államtitkár úr is utalt rá, hogy az ország devizatartalékainak növelését célozták meg közvetlenül, és ahogy ez a jelentésünkben is szerepel, 262 milliárd forint volt az, amit 2008-ban az összesen felvett 1824,8 milliárd forint hitelből finanszírozásra fordítottak. Ez a szokásos hitelfelvételeket figyelembe véve, azt, hogy milyen nagyságrendű, euróban jelentkező hitelfelvételek voltak korábban, amiket ellenjegyzett az Állami Számvevőszék, nem minősíthető rendkívülinek vagy különlegesnek.
Akkor ki is alakult egy polémia, hogy kell-e az Állami Számvevőszéknek ellenjegyeznie ezt az 1824,8 milliárd forintos hitelfelvételt. Emlékezetem szerint a tisztelt bizottság egyik ülésén beszélt erről elnökünk. Az az álláspont alakult ki, hogy nem kell, hiszen itt nem az államháztartás volt a hitelfelvevő, nem a költségvetési törvény felhatalmazása alapján került sor a hitelfelvételre, márpedig az Állami Számvevőszékről szóló törvény az ellenjegyzési kötelezettségünket, miközben ez alkalommal is szeretném hangsúlyozni, kizárólag törvényességi szempontból teszi feladatunkká, nem pedig olyan szempontból, hogy tartalmilag mi a véleményünk a hitelfelvételről. Márpedig ebben az esetben, ha nem a költségvetési törvény alapján került sor a hitelfelvételre, nincs fogódzkodója, kapaszkodója az Állami Számvevőszéknek, hogy milyen alapon mondjon véleményt erről a konstrukcióról. Természetesen, ahogy a 2008. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében említést teszünk a 262 milliárd forint finanszírozási célú lehívásáról az 1824,8 milliárd forintos teljes hitelkeretből, majd ha a 2009. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére sor kerül, természetesen az Állami Számvevőszék ezt ismét ellenőrizni fogja. Nem kizárt, hogy ez 2009-ben, de az már igazán nem is teljesen helyénvaló, hogy elmondom, jelentősebb kihatású lehet. Itt már adott esetben felmerülhet a Magyar Nemzeti Bankra való hatása is, hiszen a Magyar Nemzeti Bank van kapcsolatban az éves költségvetéssel bizonyos leszámolási kötelezettsége révén. De maradjunk az abszolút tényeknél. Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy természetesen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik majd az Állami Számvevőszék a 2009. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során.
A hosszú távú kötelezettségvállalások kérdéskörét illetően, ideértve a PPP-konstrukciók költségvetési kihatásait is, mi a kormányzati szervek helyett nem végezzük el az évekre lebontott konkrét kimutatásokat. A jelentésünkben azt tesszük szóvá, hogy hiányoltuk ezeket a kimutatásokat. A tartalék növeléséhez kapcsolódóan merült fel a parlamenti kontroll kérdése. Az Állami Számvevőszék nem a kormány, hanem az Országgyűlés ellenőrző szerve, ebből következően mi mindig a parlament szemüvegén keresztül nézve igyekszünk bizonyos megjegyzéseket, megállapításokat tenni. Azt kell mondanom, hogy az államháztartási törvény megalkotását követően folyamatosan adtunk olyan jelzéseket a parlamentnek, hogy olyan módosítások történtek az államháztartási törvényben, amelyek a parlament ellenőrző szerepét mérséklik. Ezek a jelzéseink gyakorlatilag nem találtak megértésre. Az aggályt az ellenőrzési tapasztalataink alapján meg tudom erősíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazunk. Először a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról, T/10380. szám alatt. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel is jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Aki nem? Nyolc. Aki tartózkodott? Ilyen nem volt.
Megállapítom, hogy 14 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a zárszámadási törvényjavaslatot. Az összesített többségi vélemények előadója Kékesi Tibor, a kisebbségieké Domokos László lesz. Aki ezzel egyetért? (Szavazás) Köszönöm. Ez a nagy többség. Ezt a napirendi pontot lezárom. Megköszönöm a Számvevőszék munkatársainak a jelenlétet. További jó munkát kívánok, találkozunk újból a plenáris ülésen. A kormány részéről is megköszönöm a közreműködést államtitkár úrnak és munkatársainak. A szavazás kiterjedt a napirendi pont b) pontjára, az Állami Számvevőszék jelentésére is. Köszönöm. (Rövid szünet.)
A 2. napirendi pontra térünk át, az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/10525. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról tárgyalunk ismét első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm a kormány megjelent képviselőjét. Nagyon rövid szóbeli kiegészítést kérek, amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
Magony Krisztina szóbeli kiegészítése
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat lényegében három, a hozzáadottérték-adó területén elfogadott irányelv átültetését célozza, illetve kisebb részben tartalmaz egyéb jogértelmezés pontosítására szolgáló módosításokat. Ami az irányelveket illeti, nagyon fontos volt a szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó irányelv átültetése. Az irányelv célja az volt, hogy az adóztatást minél inkább a fogyasztás helyéhez helyezze anélkül, hogy ez adminisztratív kötelezettségnövekedést eredményezne az adóalanyok számára. Ami az irányelvből, illetve az átültetett szabályozásból kiemelendő lényeges momentum, az az, hogy a jövő évtől kezdve meg kell különböztetni, hogy a szolgáltatást adóalany vagy nem adóalany részére nyújtják-e, ugyanis e kettőnek a szabály szerinti teljesítési helye elválik egymástól. Az adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében az adóztatás az igénybe vevő letelepedettsége szerint alakul, míg a nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében marad a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye szerinti állam.
Ami ezzel kapcsolatban még fontos lehet, hogy éppen amiatt, hogy a szolgáltatások nagy része határokon átnyúlóvá válhat, az irányelv és az ezzel kapcsolatban benyújtott törvényjavaslat előírja az összesítőnyilatkozat-adási kötelezettséget azokról a szolgáltatásokról, amelyeket a közösség területén, határon átnyúló jelleggel nyújtanak. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy ellenőrizni lehessen a határon átnyúló szolgáltatások adóztatását. Ezzel kapcsolatos az is, hogy azoknak, akik ilyen kereskedelemben vesznek majd részt, a jövő évtől kezdve közösségi adószámot kell kiváltaniuk abban az esetben, ha nem rendelkeznek még ilyennel.
A másik nagy terület, ami része a törvényjavaslatnak, a külföldi adóalanyok részére adható áfa-visszatérítés. Itt az irányelv csak a másik tagállamban letelepedett adóalany részére történő áfa-visszatérítésről szól, harmadik országosról nem, mert itt szétválik a szabályozás. Ugyanakkor maga a törvényjavaslat igyekezett mindenhol, ahol ezt maga az eljárás logikája megengedi, egységesíteni a szabályokat a harmadik országbeli, illetve a másik tagállamban letelepedett adóalanyok számára. Itt a lényeg az volt, hogy egyszerűsítsük a visszaigénylést azáltal, hogy teljes mértékben elektronikus útra tereli az eljárást. Egyszerűsítést jelent az, hogy esetleg rövidebb idő alatt és költséghatékonyabban el lehessen intézni. A hatályos szabályok szerint a külföldi adóalanynak a visszatérítés tagállamához kell közvetlenül postai úton benyújtania a visszaigénylési kérelmet, a jövő évtől kezdve pedig ez úgy fog működni, hogy mindenki saját tagállamának adóhatóságához elektronikus úton nyújtja be ezt a visszaigénylési kérelmet, és a letelepedés szerinti tagállam továbbítja elektronikus úton a kérelmet a visszatérítés tagállamának. Lényegében a tartalmi szabályok a visszatérítésre vonatkozóan változatlanok maradnak.
ELNÖK: Egyetlenegy dolgot tegyen meg, mutatkozzon be a jegyzőkönyv kedvéért.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Magony Krisztina vagyok, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője.
Kérdések, észrevételek, megjegyzések
ELNÖK: Kérdés, észrevétel, vélemény ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nekem egy kérdésem van. Miután pár hónappal ezelőtt tárgyaltuk az áfatörvény változását, ami július 1-től lépett hatályba, miért nem lehetett azzal várni, vagy azzal együtt megalkotni ezt. Bármennyire is európai uniós előírás, kis módosítás, de mégis megint a jogbizonytalanságot növeli, ha év közben többször hozzányúlunk módosító javaslatokkal az adótörvényekhez. Ezt nem szoktuk szeretni, de nyilván ennek oka van.
Amennyiben nincs több kérdés, megadom a szót válaszadásra.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Az áfatörvény módosítása július 1-től lépett hatályba, ez az áfamértékre vonatkozott, ez egy jogharmonizációs célú módosítás, amit 2010. január 1-től kell a tagállamoknak alkalmazni. Ezt nem is lehetett volna más ütemezésben megoldani. Ha jól értettem, a kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem együtt nyújtottuk be a két javaslatot. Ennek az volt az oka, hogy nagyon sok technikai részlete van ennek a módosításnak, főleg ami a külföldi adóalanyok áfa-visszatérítését illeti. Ott az informatikai kérdéseket kellett pontosan tisztázni, ahogy az ember feldolgozza ezeket, és próbálja egyre mélyebbre ásni magát a javaslatokba, emiatt csúszott későbbre ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása.
ELNÖK: Akkor most kell tárgyalnunk ezek szerint. Molnár László képviselő úrnak közben született véleménye.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igazából, ahogy osztályvezető asszony is mondta, három területtel foglalkozik a törvényjavaslat. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, azonban azt mindenféleképpen szeretném megemlíteni, hogy a 2006-os időszaktól létező, költségvetési áfakiesést okozó kiskapu bezárását jelentheti ez a jogharmonizáció. A definíciópontosítások, illetve az adózás rendjéről szóló törvény módosítása is ezt a célt szolgálja, hiszen aki a közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, annak ezt előre be kell jelentenie. Tehát előre fel lehet készülni erre.
Megemlíteném a követeléskezelést, illetve azt, hogy az elektronikus formára történő teljes átállást is kötelezővé teszi. Bízom benne, hogy a magyar adóhatóság fel van készülve az informatikai háttér biztosítására. Szeretném kiemelni az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva közösségen belüli beszerzésnek minősülő beszerzései áfáját, mert itt az eva értékén felül a beszerzési áfát meg kell majd fizetni. Ez természetes is, hiszen ez elvárható. Nem biztos, hogy szerencsés a jogharmonizáció vonatkozásában behozni a módosító rendelkezések kategóriáiba tartozó azon szabályokat, ahol a temetőkről, a temetkezésről, az engedélyek kiadásáról beszélünk, illetve a lakás- és helyiségbérlet vonatkozásában van egy olyan passzus, ami az ingatlanértékelést tartalmazza, és nem is tudom pontosan, hogy milyen hatóságról beszél a szöveg, valószínűsíthetem, hogy itt a jegyző lenne az illetékes. (Babák Mihály: Ezt nem teheti. - Molnár László a törvényjavaslatban lapozgatva keresi a kifejezést.) Valami olyan kifejezésről van szó, amivel még nem találkoztam.
Van egy olyan felvetésem, ami szintén a vagyonértékelést érinti. Ha ezt számviteli kategóriaként értjük, akkor el tudom fogadni, csak a módszertan feltétele nincs meg. Ugyanis a lakástörvény 64/C §-ának módosítása teszi tönkre az ilyen helyzeteket. Amikor azt mondjuk, hogy "befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet" - ez a (4) bekezdés, és ennek c) pontja felsorolja, hogy "aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik..." Nem tudom, ma ki mondja meg, hogy kinek van jó üzleti hírneve, azon túlmenően, hogy milyen bonyolult a magyar gazdaság helyzete.
Azt gondolom, hogy általános vitára természetesen alkalmasnak fogjuk tartani, de ehhez megelőlegezem a módosító indítványokat a későbbiek folyamán. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e másnak kérdése? (Nincs jelentkező.) Megadom a válaszadás lehetőségét.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): A törvényjavaslat végén számos törvénymódosítás található, ennek egyetlen célja az, hogy az adóigazolás beszerzését kiváltja az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázis. Tehát nem kell a jövőben adóigazolást beszerezni, aki megtalálható ebben az adatbázisban, az jónak minősül.
ELNÖK: Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Nem lehetne behozni egyenként azokat a törvényjavaslatokat, amelyekhez különböző törvények tartoznak. Egyszerűen lejáratják a törvényhozást. Tényleg úgy gondolom, hogy egyértelmű és kogens szabályokat kellene alkotni, nem ilyen katyvasztörvényeket. A salátatörvényekről szokjanak már le, ha kérhetem, dolgozzanak szisztematikusan. Köszönöm.
ELNÖK: Ez nem kérdés volt. Molnár László képviselő úr is szólni akar. Tessék!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Közben megtaláltam azt a szakaszt, amiről beszélni akartam. Ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság. Ez volt a kérdés, hogy ez mi, mert az 5. § arról beszél a lakástörvény vonatkozásában, hogy annak helyébe ez lép, és ezt értelmezni kell: "a gazdálkodó szervezet köteles az üzletszerű ingatlanközvetítő vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelést közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni." És akkor itt van még, hogy mit kell hozzá csatolni.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ha erre tud válaszolni, hogy mi ez a hatóság? Tessék!
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Most abban a helyzetben vagyok, hogy én az általános forgalmi adóval foglalkozom, úgyhogy nincs itt olyan szakértő, aki ezt a részét előkészítette.
ELNÖK: Ne problémázzon rajta. A képviselő úr később is elfogadja a választ, akár írásban. Most ne mélyedjünk el ebben. Elküldik elektronikus úton péntek délig a bizottság titkárságára, nekünk az is megfelel. Akkor rögtön továbbítjuk mindenkinek.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Most már tudunk szavazni. Aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás) Jó, ez 14. Ellene volt-e? Kettő. Tartózkodott? Négy. A kisebbségi vélemény ismertetésére nem tartunk igényt, megkérjük Molnár Lászlót, hogy egységesen ismertesse az elhangzottakat. Ezzel lezárom a napirendi pontot, köszönöm a kormány közreműködését.
Haladunk tovább. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a vám- és pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat következik, ez is katyvasz, T/10526. szám alatt. Általános vita lesz első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Ez is salátatörvény, amit nem biztos, hogy szívesen látunk, de ha már így döntöttek, akkor meghallgatjuk önöket. Röviden öné a szó.
Tolnainé dr. Tóth Veronika szóbeli kiegészítése
TOLNAINÉ DR. TÓTH VERONIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Tolnainé dr. Tóth Veronika vagyok, főosztályvezető-helyettes, a Pénzügyminisztérium vámosztályának vezetője. Azért katyvasztörvény, mert a mi területünkön, ami a vámjogot és a vám- és pénzügyőrség munkáját érinti, öt év óta először alkotunk saját előterjesztést, és nem adócsomagban szerepelnek a vámtörvény módosításai. Ennek az az oka, hogy a jelen pillanatban zajló jogharmonizációs feladat olyan súlyú és olyan rendű, amelyet nem szerettünk volna adócsomagban külön pontban szerepeltetni. És ha már neki kezdtünk egy önálló előterjesztésnek, akkor igyekeztünk mindannyiunk munkaterhét és idejét csökkenteni azzal, hogy egy előterjesztésben szerepeltetjük a ránk vonatkozó szabályokat.
Ennek a salátatörvény az első része a közösségi vámjog végrehajtására vonatkozó törvény módosítása. Elöljáróban hozzátenném, hogy a közösségi vámjog közvetlen hatállyal érvényesül a Magyar Köztársaság területén mint a vámunió egyik területén. Tehát itt nemzeti szintű jogalkotásra igen szűk körben van lehetőség. A mostani módosításnak sem alapvetően vámjogi rendelkezések alkotása a célja, hanem a vámeljáráshoz kapcsolódó adómegállapítási kérdésekhez kíván részletszabályokat és nemzeti szinten a végrehajtást segítő szabályokat rendelni. A munkát, amit ebbe belefektettünk, nem most kezdtük, hanem 2009 januárjában. Ennek első megnyilvánulása a 2009. évi XXII. törvény volt, amit a tisztelt Ház elfogadott, ez pedig annak a koncepciónak megvalósításának első lépése volt, amit az úgynevezett egységes engedélyezés jelent a vámjogban. Az egységes engedélyezés azt jelenti, hogy bizonyos vámjogi engedélyeket több tagállamra kiterjedően adnak meg az egyes hatóságok, ezáltal egyfajta együttműködést kell leszabályozni nemzeti szinten.
A másik része a közösségi vámjog módosításának a gyakorlati tapasztalatok alapján felvetődött problémák orvoslása, elsősorban a vámhatóság általi visszautalás kérdéseinek, illetőleg a vámigazgatási bírságra vonatkozó szabályok pontosítása.
A második részben a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényt látják, ez mindösszesen két témát ölel fel. Az egyik egy felhatalmazó rendelkezés biztosítása arra nézve, hogy a vám- és pénzügyőrség mint rendvédelmi szerv által használható kényszerítő eszközök rendszeresítésére miniszteri rendeletet alkothassunk. A második része pedig deklarálása, erősítése a 2006 óta a vám- és pénzügyőrségnél megnövekedett rendészeti feladatok kapcsán annak, hogy az adópolitikáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozik a felügyelet gyakorlása.
A harmadik rész pedig a kulturális örökségvédelmi törvény, talán az a legmeglepőbb, hogy ebben a vámjogi tárgyú csomagban található. Ennek oka pedig az volt, hogy folyamatban van a vám- és pénzügyőrség irányításával egy olyan európai uniós forrásból zajló projekt, ami az úgynevezett egyablakos vámügyintézés kialakítását jelenti. Az egyablakos azt fogja megvalósítani, hogy az import-, illetve exportfolyamatokban a vám- és pénzügyőrség mint az árunyilatkozat adatainak gazdája fogja az összes olyan adatot továbbítani a részt vevő más hatóságok számára, amelyek egy import-export ügyletnél más hatóságok által követelményként vannak előírva. Gondoljanak például az ÁNTSZ-re a gyógyszerek behozatalánál. Annak érdekében, hogy ez a kulturális örökségvédelem, konkrétan a műtárgyak kivitele terén már jól működjön, az az igény merült fel a szaktárca, az OKM részéről, hogy a kivitelre vonatkozó szabályoknak anyagi jogi értelemben is egyszerűbb szabályozását teremtsük meg. Ennek érdekében, hogy lehetőség szerint a projekt lezárása előtt jogalkotási szinten is megtörténhessen, került sor arra, hogy befogadtuk az OKM helyett ennek a jogszabálynak a módosítását. Kérem a bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságot támogassa. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, van-e kérdés, észrevétel ehhez. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs elmélyült megszólalni vágyó.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Akkor szavazunk. Aki egyetért a T/10526. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Ellene? Kettő. Tartózkodott? Kettő. Írásban fogunk véleményt adni, nagyon szépen köszönöm a közreműködését, a napirendi pontot ezzel le is zártam.
Az ORTT 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló vitája tudtommal még zajlik, így ezen most átlépnénk, mert úgysem tudnánk lezárni a napirendi pontot. Vegyük előre a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot H/10377. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása következik. Köszöntöm a kormány képviselőjét.
Az 1. pont Tóbiás József és képviselőtársai módosító javaslata. A kormány álláspontja?
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): Kiss Kornélia vagyok, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa. A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? Igen, Farkas képviselő úr.
FARKAS IMRE (MSZP): Csak azt szeretném jelezni, hogy elolvastam ezt a javaslatot, és szeretném megkérdezni a kormányt, hogy a "veszélybe sodró" kifejezés hogyan értelmezhető. Hiszen egy nyelvészeti remek is született ezzel az indítvánnyal, és mivel a kormány támogatja, szeretném megkérdezni, hogyan értendő ez a kifejezés. Gondolom, ezt is megnézték.
ELNÖK: Összegészében támogatta a kormány, majd én segítek, a konkrét kifejezést pedig kérdezzük meg Tóbiás úrtól. Egyébként jó a kérdés. A kormány tud-e mondani valamit erre?
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): Ez nem törvényszöveg, ezért az egyes szavakat nem értelmezném. Szerintem nyilván egy olyan hitelfelvételre került sor, ami meghaladta az adósok teherviselő képességét, és ezzel veszélybe sodorták megélhetésüket.
ELNÖK: Szerintem frakcióülésen beszéljék meg. Kapcsolód módosító javaslattal még lehet a szövegen változtatni koherencia zavar kiküszöbölése ürügyén. Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Nekem csak véleményem lenne és egy javaslatom. Az a mondat, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a válság kirobbanását követően azonnal megtette a legfontosabb lépéseket a hitelesek megsegítése érdekében, nyilvánvaló valótlanság, ilyet ne támogassunk, hiszen még a válságot sem ismerte fel időben. Sőt.
ELNÖK: Szavazni fogunk róla. Babák úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Csak azért szeretnék szólni, mert nem tudom, ennyire butának néznek minket? Volt az elővásárlási jog, amit nem lehet gyakorolni, mert nincs hozzá elővásárlási jog. A bankok pedig áthidaló hitelt nem adnak. Akkor miről beszélnek, kedves kormánypártiak? Beszélnek a válságról, ami már lassan egy éve ketyeg, és amit a kormány idézett elő, nemhogy megtett volna mindent. Kormánypárti képviselőtársaim, tényleg álljanak a sarkukra, mert ebből a határozatból sem lesz semmi, nem lesz intézkedés. Mert amiről eddig beszéltek, az mind csak púder. Ebben tönkremennek tisztességes, rendes emberek, akik az árfolyamváltozás miatt kerültek ilyen helyzetbe, vagy elvesztették a munkahelyüket. Ezt komolyan kellene venni, nem ilyen dogmákkal telerakni egy országgyűlési határozati javaslatot. Ráadásul kormánypártiak dicsérgetik a kormányukat. Puszilgassák meg, de ehhez nem kell országgyűlési határozat. Köszönöm, elnök úr, hogy szólhattam.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk a módosító javaslatról. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Tartózkodott? Ellene? Hat. A többség ezt támogatta.
A 2. pont Tóbiás József és társai módosító javaslata. Kormány?
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány maga írta. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, foglaljunk állást benne. Aki egyetért vele, jelezze! (Szavazás) Ez tizennégy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Ellene? Hat. A többség támogatta.
A 3. pont dr. Kóka János javaslata. Kormány?
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ha Horn úr ezt hallaná! Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Tud-e valaki olyan módosításról, amiről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének közreműködését. További jó munkát kívánok.
Az utolsó napirendi pont a Szülőföld Alappal kapcsolatos előterjesztés H/10634. szám alatt. Ennek vitája már lezajlott, és nem érkezett módosító javaslat, így ennek tárgyalása okafogyottá vált. Az ORTT vitája még tart a parlamentben, de ismereteink szerint még nem érkezett módosító javaslat. Ha mégis érkezne, és erről tárgyalnunk kell, akkor hétfőn ezt megtesszük. Ezzel minden napirendi pontunkat megtárgyaltunk, a mai munkánkat elvégeztük. A következő bizottsági ülésünk terveink szerdán 1 órakor lesz. Kedden zajlik a zárszámadás vitája, szerda délelőtt kormányülés van, ezért úgy fogunk kezdeni, hogy a költségvetés vitáját valószínűleg fix időre, fél 3-ra fogjuk tenni, hogy ne kelljen másoknak várniuk emiatt.
Köszönöm szépen. Ezzel a mai ülést bezárom. Köszönöm mindenkinek a munkáját, jegyzőkönyvvezető asszonynak különösen, hiszen 9 óra óta együtt dolgozunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 55 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit