KPSZB/34/2009.
KPSZB/152/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. október 13-án, kedden 15 óra 13 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat benyújtásának kezdeményezése *
Berényi Lajos szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Berényi Lajos válasza *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról, és az országgyűlési határozati javaslat benyújtásáról *
Az illetékekről, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatás díjáról szóló, továbbá az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Kis Norbert szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Czímer István válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az illetékekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Ángyán József szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, kérdések *
Döntés az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
László Tamás szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
László Tamás reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása és az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Kóka János (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Puch László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Ágh Péter (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Balla György (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz),
Molnár Oszkár (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Horn Gábor (SZDSZ) dr. Kóka Jánosnak (SZDSZ).
Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke
Dr. Kis Norbert, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Czímer István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízott osztályvezetője
Dr. Ángyán József (Fidesz), előterjesztő
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
László Tamás (Fidesz), előterjesztő
Dr. Fejes Eszter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Szittáné Bilanics Erzsébet, az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Végh Szabolcs, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 13 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit, a bizottság ülését megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt. Köszöntöm meghívott vendégeinket és mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Javaslom, hogy elsőként fogadjuk el a bizottság napirendjét. A kiküldött írásbeli meghívóban 8 napirendi pont szerepel, ehhez írásbeli kiegészítés nem érkezett, úgyhogy ezt teszem fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki támogatja ennek elfogadását. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm.
A bizottság egyhangúlag elfogadta napirendjét, egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Rá is térünk az 1. napirendi pontunkra. Köszöntöm Berényi Lajos urat, a Közbeszerzések Tanácsának elnökét és kollégáját, Havasi Tibor főtitkár urat, a tanács vezetőit. Ez a napirendi pontunk arról szól, hogy a Közbeszerzések Tanácsának tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságát megállapítsuk, valamint elfogadjunk egy országgyűlési határozati javaslatot, amely a bizottság önálló indítványaként kerül majd benyújtásra.
Elsőként elnök úrnak adnám meg a szót, ha az írásbeli beszámolóhoz röviden még valamit hozzá kíván tenni. Köszönöm.
Berényi Lajos szóbeli kiegészítése
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Közbeszerzések Tanácsa minden évben beszámol az Országgyűlésnek, sorrendben ez a 13. beszámoló, amit önök elé terjesztünk. A 2008-as beszámolóhoz, minthogy július végén került benyújtásra, néhány ez évi tapasztalatot szeretnék a szóbeli kiegészítésben hozzáfűzni.
A 2008. év ismert közbeszerzési szempontból a tisztelt képviselő urak és hölgyek előtt, hiszen az Országgyűlés körülbelül háromnegyed éven keresztül foglalkozott a közbeszerzési törvény átfogó módosításával, májustól egészen decemberig. Decemberben fogadta el az Országgyűlés a módosításokat. Ezek java része április 1-jén lépett hatályba, egy részük jövő év január 1-jén, illetve július 1-jén. Ez utóbbiak az új európai uniós jogorvoslati irányelvekkel kapcsolatos módosítások. Ami a törvény módosítását illeti, a tanács is számos módosító indítványt nyújtott be ezzel kapcsolatban, amit a kormány terjesztett elő, hasonlóképpen az országgyűlési képviselők, azt hiszem, 240 módosító indítvány volt. A törvény módosításának az volt a célja, hogy a korábban sokat kritizált CXXIX. törvény egyszerűbb, átláthatóbb, világosabb, a nyilvánosságot jobban biztosító, a verseny tisztaságát jobban kifejező és hatékonyabb közbeszerzési tevékenységet segítsen elő.
Hogy ezek a célkitűzések hogyan valósultak meg, és hogyan értékelhetők, ahhoz néhány hónap kevés idő, hogy következtetéseket lehessen levonni, egy-két dologra azonban szeretnék kitérni. Mindenképpen pozitívnak látjuk a gyakorlatban is, hogy a törvénymódosítások után a korábbi három rezsim, az európai uniós és a két hazai rezsim helyett most egy nemzeti rezsim van, ami jelentősen egyszerűsítette a közbeszerzési eljárások lefolytatását az alacsonyabb értékű közbeszerzéseknél. Ugyancsak pozitívan értékelhető, hogy a törvénymódosítás számos helyen egyszerűsítette az adatközlést, mindenekelőtt az ajánlattevők részéről az a módosítás, hogy csak a győztes ajánlattevőnek kell az összes igazolást benyújtania, a többinek csak abban az esetben, ha a győztes ajánlattevő nem vállalja a feladatot. Szintén pozitívan értékelhetők azok a szakmai javítások jó néhány ponton, amelyek korábban a jogorvoslati rendszert és az egész gyakorlatot negatívan befolyásolták, ilyen volt például a hiánypótlás nem megfelelő megfogalmazása, a külső erőforrások igénybevételének rendje.
Ugyanakkor azt is el kell mondjam, hogy ez az átfogó törvénymódosítás ismételten rávilágított arra, hogy önmagában a közbeszerzési törvény nagyon gyakori módosítása és jobbítása nem párosul a közbeszerzési törvényhez kapcsolódó más törvényekkel és egyéb alacsonyabb szintű jogszabályokkal, ilyen példát lehetne az államháztartási törvényben találni, az önkormányzati törvény számos ponton nincs a közbeszerzési törvénnyel megfelelő összhangban. De vannak ágazati törvények, például az egészségügyi törvény, ahol ilyen konfliktus volt az elmúlt évben. Ez csak arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában a közbeszerzési törvény a közbeszerzési gyakorlatot, közbeszerzési kultúrát alapvetően nem fogja megváltoztatni.
A közbeszerzési törvény ambiciózus célkitűzéseket tartalmaz a korszerűbb formák bevezetése tekintetében, konkrétan az elektronikus közbeszerzés elterjesztésében. Eszerint jövő év január 1-től, illetve július 1-től lényegében az egész közbeszerzési tevékenységet elektronikusan kellene lefolytatni. Mindebből csak annyi valósult eddig meg, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőt már tavaly június 1-je óta elektronikus formában jelenteti meg hivatalosan. Ezen kívül a törvénynek megfelelően a honlapunkat már úgy alakítottuk át eddig is, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos információkat azok az ajánlatkérők és ajánlattevők, akiknek saját honlapjuk nincs, a Közbeszerzések Tanácsának honlapján közzétehetik. Jelenleg folyamatban van egy átfogó informatikai fejlesztés, aminek az a célja, hogy a jövő évben a teljes közbeszerzési adatbázis az ajánlati felhívástól kezdve a bírói ítéletekig bezárólag egységes adatbázis keretében kereshető legyen. Hozzáteszem azonban, hogy ez nem egyenlő a közbeszerzések elektronikus alkalmazásával. Úgy látjuk, hogy ott nagyon kevés lépés történt egyelőre a törvény elfogadása óta, elég jelentős infrastrukturális és pénzügyi eszközök is szükségesek.
Ami a 2008-as tényleges közbeszerzések néhány jellemzőjét illeti, tavaly körülbelül 100 milliárd forinttal kisebb értékben valósult meg közbeszerzés, mint az előző évben. Ez konkrétan a megfigyelt statisztikai területen, ide nem számítva az úgynevezett alacsony értékű beszerzéseket, 1400 milliárd forintot meghaladó értéket tett ki. Sajnálatos módon a csökkenés elsősorban a beruházásoknál következett be, ott a csökkenés, még akkor is, ha az építési koncessziót ebbe a körbe veszem, több mint 150 millió dolláros nagyságrendet tett ki. A további néhány jellemző adattal kapcsolatban arra szeretném a figyelmet felhívni, és ezt viszonylagos pozitív tendenciának lehet minősíteni, hogy a kis- és középvállalatok pozíciója 2008-ban valamelyest javult a közbeszerzések területén. A közbeszerzési pályázatok darabszáma tekintetében körülbelül 70 százalékkal részesednek, a közbeszerzések értékét tekintve pedig az előző évi 34 százalékkal szemben most a 40 százalékot elérték. Ezt sem lehet kielégítőnek minősíteni, hiszen általában az lenne a cél, hogy legalább az 50 százalékot elérjék, de ha hozzáveszem, hogy az alvállalkozók nagy része kis- és középvállalkozás, akkor ez az arány ennél tulajdonképpen magasabb.
Szeretném arra is felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, ezt a tavalyi beszámolóban is hangsúlyoztuk, hogy nem egészséges Magyarországon a különböző eljárási fajták megválasztása. Az elmúlt években rendkívül nagymértékben megnövekedett a tárgyalásos eljárások aránya a nyílt eljárásokkal szemben. Tavaly ugyan ez egy kicsit változott, de még így is megközelíti a tárgyalásos eljárások aránya értékben az 50 százalékot, amit, ezt hangsúlyozni kell, az Európai Unió a támogatásokból megvalósuló közbeszerzéseknél kifejezetten kedvezőtlenül fogad. Ismert, hogy néhány nagyberuházás tekintetében ebből kiindulva, hogy a verseny nem igazán valósult meg, uniós támogatások felfüggesztésére, illetve csökkentésére is sor kerülhet.
Ami a közbeszerzések tisztaságát illeti, önök jól tudják, hogy változatlanul rendkívül nagy vita folyik arról, hogy ez a terület milyen mértékben korrupciófertőzött. Erről megoszlanak a vélemények. Ha az igazságszolgáltatási adatokat nézzük, ez minimális, ha a közvéleményt, akkor rendkívül jelentős. A Közbeszerzések Tanácsa, ahogy az elmúlt évben ezt már jeleztük a tisztelt Országgyűlésnek, ebben az évben széles körű felmérést végeztetett több kutatóintézettel. Ennek feldolgozása jelenleg folyamatban van. Az idén ez elkészül, jelenleg a Transparency International véleményezi a tervezeteket. Remélhetőleg még ebben az évben szét tudjuk küldeni ennek eredményét az országgyűlési képviselőknek.
2008-ról azt is el kell mondanom, hogy a jogorvoslati eljárások száma az előző évi 750-ről 640-re csökkent, ez mindenképpen biztató jelnek is tekinthető, ugyanakkor jelenleg is viszonylag magas a jogsértések száma, hiszen a Közbeszerzési Döntőbizottság a beérkezett jogorvoslati kérelmek alapján vagy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásoknál 40 százalékban állapított meg jogsértést, és 130 esetben meg kellett semmisíteni a pályázati eredményeket, illetve magát a pályázati kiírást. A jogorvoslati rendszer tekintetében említettem, hogy január 1-jétől lényeges változások következnek be, az Európai Unió még 2008 végén elfogadott új irányelveket, amelyeket a tagországoknak át kell ültetniük joganyagukba. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ez egy sokkal szigorúbb rezsim lesz. Ezek közül talán azt emelném ki, hogy a jövőben, amennyiben bármely közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás folyik, az elsőfokú eljárás lezárásáig a szerződést nem lehet aláírni. Ez jelentős szigorítás az eddigiekhez képest. Ez nyilvánvalóan azt igényli, hogy a jogorvoslati eljárások előkészítésénél mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők alaposan gondolják át azokat a pozíciókat, amelyeket elfoglalnak.
Tapasztalatként azt is mondanám, hogy a törvény és a jogszabályok módosítása mellett változatlanul szükség lenne arra, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők magatartása a közbeszerzési pályázatok kiírásának minősége lényegesen javuljon az eddigiekhez képest. Ezt még akkor is el kell mondani, ha egyébként Magyarországon a közbeszerzési szakemberképzés az utóbbi időben rendkívüli módon felgyorsult. Csak az elmúlt 2-3 évben több ezer közbeszerzési referens szerzett diplomát a felnőttképzés keretében, és a közbeszerzési szakemberek száma már nagyon jelentős. Ugyanakkor szükséges lenne az is, hogy a független közbeszerzési tanácsadók munkáját, akik 2005 óta működnek, és alkalmazásuk például az európai uniós pályázatoknál kötelező, igénybe vegyék, hiszen ebben az esetben elkerülhető lenne nagyon sok szakszerűtlenség.
Tisztelt Bizottság! Ennyiben szerettem volna röviden kiegészíteni jelentésünket.
ELNÖK: Köszönöm elnök úrnak a rövid kiegészítést. A bizottság tagjait kérdezem, ki kíván kérdést feltenni, véleményt vagy észrevételt elmondani. Megadom a szót Végh Tibornak, utána pedig Mádi Lászlónak.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 13 alkalomból négyszer volt abban a tisztességben részem, hogy a frakció nevében véleményezhettem a beszámolót, és mint minden évben, az idén is nagyon pontos, nagyon korrekt beszámolót tarthatunk a kezünkben. Abban a tisztességben is részem lehetett, hogy már februártól részt vehettem a közbeszerzési törvény módosításának előkészítésében, már akkor volt alkalmunk megismerni rengeteg ötletet, majd az a 240 módosítást, amit abszolváltunk a törvényben. A törvény kétharmada megváltozott, és valóban egyéves folyamat volt.
A beszámoló elején az összefoglaló, ahogy most elnök úr is elmondta, nagyon részletesen elemzi magának a törvénymódosításnak az elemeit, terveit, hasznát. Egy-két dologra elnök úr is kitért, én is kiemelnék néhányat. A törvénymódosítással jelentősen csökkentek az ajánlattevők adminisztratív terhei, előremutató változások történtek a kis- és középvállalkozások esélyeinek növelése érdekében, és az átláthatóság is számos ponton javult. Biztos, hogy így van, ahogyan a tanács leírta, hiszen magunk is részt vettünk ebben a munkában, a törvény széles körben egyeztetett alapokon került kidolgozásra, és ez mindenkinek a munkáját dicséri, ezért utólag is köszönet.
Az, hogy 13,5 százalékkal növekedett a közbeszerzési eljárások darabszáma, semmit nem mond a gazdaság állapotáról, hiszen 6,8 százalékban csökkent a közbeszerzések összértéke. Az egyszerű eljárásoknál 1600 milliárd forint körül alakult, ez a GDP több mint 5 százaléka. Viszont van egy-két olyan adat, ami valamilyen elmozdulást mutat, negatív értelemben jelentős, abszolút értelemben nem, de azért mégis fontos. Értékben a tárgyalásos eljárások arány a nyílt eljárásokkal szemben csökkent, ez kedvező tendencia, bár maradna így, hiszen tavalyelőtt ez kirívóan magas volt. Relatív és abszolút értelemben is érdekes azok a számok, amelyek a kis- és középvállalkozások által elnyert pályázatokról szólnak. Ez 2768 pályázat, az összes eljárás 71 százaléka, és értékben is növekedett. Ez azt jelenti, hogy mivel csökkent a közbeszerzések összértéke 6,8 százalékkal, viszont a kis- és középvállalkozások 35 milliárd forinttal több munkához jutottak, és jelentősen emelkedett piaci részesedésük. Ez az előző évhez képest jelentős emelkedés, nem önmagában.
Az eljárások számának növekedése mellett viszont még egy dolog segítette, túl a törvény adta lehetőségeken, hogy az adminisztratív terhek az ajánlatkérőknél és az ajánlattevőknél is csökkentek, az, hogy csökkent az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg. Nyilván a kis- és középvállalkozások jobban meg tudják célozni a relatíve kisebb értékű munkát, 2007-ben 441 millió forint volt az egy eljárásra jutó összeg, 2008-ban 362,5 millió forint. Ez 22 százalékos csökkenés. Ez azt jelenti, hogy nagyobb esélyeik vannak a kis- és középvállalkozásoknak. A jogorvoslati eljárások száma 40 százalékkal csökkent, de még így is rengeteg, ha az összértékét nézzük és elemezzük, akkor a közbeszerzési eljárások jelentős része még mindig jogorvoslattal zárul. Mindenesetre figyelemre méltónak tartjuk azt, hogy a kis- és középvállalkozások nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is több munkához jutottak az előző évben, holott azt mondjuk, hogy válság van. Nyilván a válság mindenkit megvisel, mindenhol rombol, de valószínűleg a kis- és középvállalkozások szerkezeti struktúrája alkalmasabb lehet a válság kezelésére.
A fönti számokat és az összes többi számot valószínűleg tudnánk elemezni még több órán keresztül, de úgy látom, van itt még pár kupac akta, és azokkal is végezni kell majd. Összességében megköszönnénk a tanács munkáját, és frakciónk nevében elfogadásra fogjuk javasolni ezt a beszámolót. Köszönöm.
ELNÖK: Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ma még korai talán mérleget vonni az új törvény hatásairól, ez az időszak még a régi szabályozás közepette telt el. És bizony nem szabad becsukni a szemünket annak a helyzetnek az észlelése kapcsán, hogy nagyon komoly kritikák és anomáliák jellemezték a közbeszerzési piacot. Ezek máig hatnak. Legutóbb is a nyíregyházai polgármester asszonytól, aki köztudottan nem az ellenzéki padsorokban foglal helyet, azt a kritikát kaptam, hogy több milliárdos uniós pályázatot támadtak meg, és emiatt hónapokat csúszhat a beruházás, és az újbóli megtámadás megint hónapokig csúsztatja a beruházást. Tehát valahogy nem hatékony ez a rendszer. Nem tudom, hogy a korrupciót mennyire fogja majd kiszűrni az új szabályozás, hiszen köztudottan ezen a téren is nagyon súlyos problémák voltak. Nyilvánvalóan az embernek önkritikusan kell néznie a dolgokat, és annak ellenére, hogy ellenzéki képviselőként módosító javaslatokat nyújtok be, akkor sem tudtam volna megváltoztatni a korábbi törvényi szöveget. Azt látni kell, hogy ennek az időszaknak a jelentése kapcsán legalábbis én nyugodt lelkiismerettel nem fogom tudni ezt a beszámolót támogatni azon anomáliák miatt, amelyek folyamatosan jelentek meg az elmúlt időszakban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Elnézést, nem köszöntöttem körünkben dr. Engel Magdolna asszonyt, aki a döntőbizottság elnöke. Ha nincs több kérdés, elnök úr kíván-e kommentárt fűzni az észrevételekhez?
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzési Tanács elnöke: Köszönöm az észrevételeket. Végh Tibor hozzászólásához nem kívánok megjegyzést fűzni. Amit Mádi képviselő úr mondott, természetesen ezek az anomáliák, amelyeket a beszámoló is tartalmaz, jelzik azokat a problémákat, amelyek a közbeszerzés területén vannak. Arra azért szeretném figyelmüket felhívni, hogy mi a tanács beszámolóját tudjuk benyújtani, és a 19 tagú tanácsban minden oldal képviselve van, az ajánlattevőket képviselik a különböző érdekképviseleti szervek és kamarák, az ajánlatkérők oldalán az önkormányzatok és a legnagyobb ajánlatkérők, és a harmadik csoport az úgynevezett közérdeket képviselők. Ez a beszámoló nemcsak az apparátus véleményét tükrözi, és a tanács igyekszik a lehető legjobban előkészíteni ezeket a beszámolókat, de nincs olyan illúziónk, hogy ettől a közbeszerzési anomáliák egyik napról a másikra vagy egyik évről a másikra bármilyen törvénymódosítás révén megszűnnek. Csak arra szeretném a figyelmüket felhívni, hogy mi nem a közbeszerzéseket minősítjük egészükben, hanem azt a tevékenységet, amit a Közbeszerzések Tanácsa tapasztal, és saját maga végez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor a szavazás következik. Két döntést kell hoznunk. Az egyik a J/9457. számú jelentés általános vitára való alkalmasságára vonatkozik, a másik a bizottsági önálló indítvány benyújtására.
Először a jelentésről szavazunk. Kérdezem, ki az, aki szerint általános vitára alkalmas a J/9457. számot viselő, a közbeszerzések Tanácsának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) Tizenhat. Aki szerint nem alkalmas? Tartózkodott? Tizenkettő.
A bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezéséről döntünk. Kérdezem, ki támogatja az indítvány benyújtását? (Szavazás) Ez is tizenhat, tehát a többség támogatja.
A többségi álláspont előadója Végh Tibor, a kisebbség vélemény ismertetője Mádi László. Köszönöm szépen. Elnök úrnak, munkatársainak további jó munkát kívánok. Viszontlátásra!
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítására, T/10871. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Megadom a szót egy rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Kis Norbert szóbeli kiegészítése
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Kis Norbert vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának vezetője. A törvényjavaslat a díjfizetés, illetve mentesség logikájának újragondolását tartalmazza. A személyi és a tárgyi mentességek átgondolása az egyik fő tartalmi eleme, a személyi mentességek tekintetében szűkítés történik, csak a magyar állam, illetőleg az egyházak szempontjából maradna fenn a személyi mentesség, a tárgyi mentességnél pedig a célhoz kötöttség elvének figyelembe vételével a másra át nem hárítható költségek esetében szinten fennmarad a tárgyi mentesség. Ugyanígy megszűnik a költségvetési szervek részére biztosított teljes személyes díjmentesség, és az előbb említett célhoz kötött tárgyi mentesség kerül alkalmazásra.
A hiteles és nem hiteles tulajdoni lapok közötti megkülönböztetés a papír alapúnál megszűnik, csak hiteles tulajdonilap-másolat lesz, az elektronikusnál pedig megmarad a hiteles, illetőleg a nem hiteles másolat. A javaslat célja az, hogy a gyakorlatot még inkább az elektronikus tulajdonilap-másolatok irányába vigye el. Ez jelenleg is így van. A trend szerint 70-30 az arány az elektronikus tulajdonilap-másolatok javára. Azt még szeretném megjegyezni, hogy a javaslatban megjelenő díjak a korábbi díjakat összevontan tartalmazzák. Korábban külön kellett fizetni rendszerhasználati díjat, találati díjat, az egyéb igazgatási szolgáltatási díjon felül. Az elektronikusnál jelentős csökkenés van, a nem hiteles esetében a korábbi 2500 forintról 1000 forintra csökken, a hiteles pedig a korábbi 4500 forintról 3600 forintra csökken. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megkezdjük a vitát. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérdezni szeretnék. A kérdéseim a következők. A törvény tárgyával kapcsolatban csak annyit, hogy fontos volt a két törvényt egyszerre módosítani, vagy esetleg jobb lett volna, ha átírták volna a teljes törvényt, és egy új törvényt tárgyalt volna a tisztelt Ház. Véleményem szerint a jogbiztonságot ez garantálta volna.
De nézzük a 3. § (3) bekezdését! Átutalási megbízás esetén mellékelni kell a díjbefizetést igazoló okiratot vagy annak másolatát. Tessék megmondani, miért kell igazolni, amikor ezt az összeget a hivatali számlára kell átutalni, és lehet bankkártyával is fizetni. A Ket.-tel is ellentétes az, hogy ha valamilyen szolgáltatás igénybe veszek, és annak díját befizettem, ez az adat a hivatal rendelkezésére áll, nem kérhet ilyen igazolást. Az átutalásnál kifejezetten kilóg a lóláb, hogy miért kell ehhez okiratot becsatolni.
Következik a jelentősebb kérdés, a 4. §. Kérdezem, hogy teljes személyes díjmentességben részesül a magyar állam, az egyházak szövetsége, az egyházi intézmény. Ezt írja az önök törvényjavaslata. Tessék megmondani, hogy hová tartozik, nem állami alrendszer az önkormányzat? Az kft., kht.? Vagy miről beszélünk? És sorolhatnám még azokat az intézményeket, amelyek a magyar állam vagyonát kezelik. Azután úgy fogalmaz, hogy "tárgyánál fogva" adómentes. Nem tudom, mi ez, milyen ügyhöz kérik. Túl bonyolulttá teszik a mentességet azzal, hogy a "tárgyánál fogva" kifejezést alkalmazzák az 5. §-ban. Szép a felsorolás, de ez is hibás.
Mélyen tisztelt hölgyek, urak, tisztelt bizottság, a kérdésem az, hogy ha helyi önkormányzat van a k) pont alatt, akkor hol van a megyei önkormányzat? A megyei önkormányzatnak intézményei vannak, vagyontárgyai vannak, és az is intézhet hasonló ügyeket, akkor a megyei önkormányzat hiányzik innen.
A felhasználás célját, miután tárgyi adómentességet kapott, hitelt érdemlően kell igazolni. Mire tetszettek itt pontosan gondolni? Mert ha a hivatalok ezentúl igazolást fognak egymásnak gyártani, ugyanis ha a gyámügynél, a közigazgatási eljárásnál, a közérdekű bejelentéseknél, panaszok elbírálásánál ki kell kérni a telekkönyvi másolatot, akkor igazolni kell, hogy ehhez az eljáráshoz volt szükséges. Nem gondolják, hogy ez megint többletköltséggel jár, és bonyolítja a folyamatokat?
Azután úgy fogalmaz, hogy harmadik fél részére nem adható tovább. Ha a képviselőtestület, a helyi önkormányzat tárgyal ilyen ügyet, és a testületnek kiadja, az harmadik személynek számít? Nem tudom, miért kell ilyen fogalmakkal operálni. Itt is túl van bonyolítva. Ez is az egyik kérdésem, hogy miért kell ennyire túlbonyolítani.
A következő az ingatlanügyi hatóság. Melyik hatóságról van itt szó pontosan? Tisztázni kellene, hogy helyes-e ez a fogalommeghatározás. De ha a Ket.-ben pontosan így szerepel, akkor elfogadom.
Vannak az elektronikus lekérdezések, a TakarNet. Ennek díját a miniszter fogja majd megállapítani. Miért nem lehetett ide betenni? Állami rendszer használatáról van szó, és ha törvényt alkotunk, akkor miért a miniszternek kell a TakarNet szolgáltatási díjait megállapítani. De itt megint több törvény módosításáról van szó, innentől kezdve megint kaotikussá válik a jogalkalmazás.
Szóval az egész eljárás túl bonyolult, túl kaotikus. A véleményem az, hogy a törvényjavaslat jó szándékot tükröz, úgy látszik, meg kell emelni a földhivatalok, az ingatlan-nyilvántartók bevételét, mert nem önfenntartóak, és lassan már papírra sincs pénzük, mert a kormány nem biztosít számukra, de ez a szabályozás túlcizellált, túlbonyolított. Személyes kifogásom pedig, elnök úr, az, hogy a teljes személyes díjmentesség és a tárgyi mentesség zavaros, nem átlátható. Szerintem, ha valaki szolgáltat valamit, márpedig ez szolgáltatás, akkor a magyar állam és annak szervei, szervezetei ingyen kapják, ne kerüljön bevezetésre a tárgyi díjmentesség fogalma. Az pedig égbekiáltó, hogy hiányzik a megyei önkormányzat. Lehet, hogy önök likvidálták már a gondolataikban, de még létezik, vagyonnal rendelkezik, és telekkönyvi adataik vannak. Elnök úr, köszönöm a kérdezés lehetőségét.
ELNÖK: További hozzászólásokat kérdezem. Kóka János!
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az volna a kérdésem, hogy összességében a törvényben foglalt illetékmértékek és a miniszteri rendeletben meghatározott illetékváltozás eredményeképpen a teljes illetékfizetési kötelezettségi szint hogyan alakul a törvény elfogadását követően. Több vagy kevesebb illetéket fognak fizetni az eljárások után, mint korábban. Ezt azért kérdezem, mert ismereteim szerint ebben a pillanatban is az illetékbevételeknek körülbelül 15 százalékát a hivatal a költségvetésbe fizeti be. Ha így van, akkor ezt aggályosnak látom, mert akkor ez nem illeték, hanem bújtatott adó, vagy másképpen a költségvetés finanszírozására szolgáló valamiféle közteher, miközben a tranzakciók után fizetett illetékek alapelve éppen az lenne, hogy az ezzel kapcsolatos intézményi költségeket, jelen esetben a földhivatal költségeit fedezzék.
Tehát ha igaz az, hogy a teljes illetékbevétel több, mint amennyi az ezt felügyelő hivatal fenntartásához szükséges, akkor azt gondolom, hogy a teljes illetékfizetési szintet nemhogy nem indokolt növelni, hanem kifejezetten csökkenteni kellene. Szeretném tehát pontosan látni ezeket az összefüggéseket, mert a törvényjavaslat indoklása meglehetősen lazán fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi ennek a két nagy összegkupacnak a szaldója. Köszönöm.
ELNÖK: Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! a törvényjavaslat koncepciójával, hogy a földhivatalok működése az általuk nyújtott szolgáltatások után fizetett díjjal legyen finanszírozva, illetve az a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettség, ami az általuk igénybe vett állami szolgáltatások fedezete, mindenképpen egyetértve támogatható az általános vitára való alkalmasság. Abban azonban, hogy a különféle szolgáltatási díjak változásai hogyan hatnak azokra a változások mögött álló személyi, tárgyi mentességekre, az amögött meghúzódó különféle életviszonyokra, helyzetekre, már sokkal differenciáltabb a kép. Csak néhány apró példát mondanék. Bár a személyes mentességnél érzékeltem, hogy az előterjesztő nevében a magyar állam és az egyházak megnevezése hangzott el, ugyanakkor itt nyilvánvalóan nem a magyar államról van szó, hiszen konkrétan az MNV Zrt. fog eljárni. Tehát itt felmerülhet az a kérdés, hogy ennek a törvényben vissza kell-e tükröződnie, vagy kvázi a magyar államra hivatkozva a különféle szereplők mégis csak megjelenhetnek a személyes mentességnél.
Ugyanakkor, ha a vatikáni megállapodás erre nem terjed ki, akkor nem tudom bemérni, hogy az egyházaknak milyen kitüntetett szerepük van más, legalább ugyanilyen hasznos tevékenységet végző társadalmi és civil szerveződéshez képest, amivel kiérdemelték a személyes mentességet. Viszont úgy emlékszem, hogy a NATO személyes mentességére mégis csak van valamiféle hivatkozás, tehát mintha az mégsem kerülne ki a személyes mentességek köréből. Ilyen típusú zavar keletkezett bennem a törvényjavaslat olvasásakor.
A mentességek vonatkozásában az is fontos szempont, hogy az állami, önkormányzati szervek kikerültek belőle. Itt egy egész picit távolabbra nyitva, a szocialista frakcióban megvolt az a törekvés, hogy például az állami szervezetek ingatlanhasználatával és az ezért fizetett ellenértékkel hozzon létre egy olyan kvázi versenyhelyzetet az állami szektorban is, hogy ne az ingatlanhasználat mennyiségén, hanem annak ellenértékén keresztül próbálja hatékonyabbá, racionálisabbá tenni egy-egy állami szerv működését. Ennek az eredménye most az, hogy nincs eredménye, végül is nem tudom, hogy ez milyen távoli jövőbe tolódott ki. Ebben a kérdésben ismételten megjelenik az a próbálkozás, hogy az állami szervek is saját maguk tevékenységével összefüggésben díjat kell hogy fizessenek, illetve bizonyos, alapvetően a hatósági ügyekben történő eljárás esetén tárgyi mentesség illeti meg majd őket.
Erre a változásra is főként azért volt szükség, mert az államigazgatási, vagy inkább államháztartási körön belül szívták le sokszor azokat az információkat ingyen, térítésmentesen a rendszerből, amit azután harmadik felek, akik egyébként fizetésre lettek volna kötelezve, használtak fel. Értem ezt a próbát, egyet is értek a követés irányával, tudom is, hogy hogyan. Nyilván a konkrét hatósági ügyre ügyszámmal hivatkozva ellenőrizhetővé kell tenni azt, hogy abban az ügyben hívták le azt az információt, és ha feketén-fehéren kiderül, hogy nem, akkor végül is azt meg kell fizetnie a lehívó szervezetnek. Azonban itt mégis csak kérdés valahol, hogy ha az ingatlanhasználat kapcsán nem érvényesült a központi akarat, a minisztériumok, a központi szervek el tudták hárítani, akkor ebben mennyire lesz erős a törvényi előírás, hogy a különféle ilyen szervezetek mégsem tudnak létrehozni olyan helyzetet, amikor a tárgyi mentességen keresztül jelentősen tudják csökkenteni a földhivatali szervek bevételeit.
Az összegek nagyságrendje jelentős mértékben változik. A korábbi 4 ezer forintos egységes díjfizetés a papír alapúnál fölmegy 6250-re, az elektronikusnál pedig lemegy 3600-ra. A csökkenésnél tudjuk mondani, hogy ez egy nagyon szép dolog, az emelés 50 százalékot meghaladó mértékű. Talán egy-egy ingatlan-tranzakciónál ez nem is annyira szemet szúró, de éppen a társasházaknál az alapító okirat esetében is bekövetkezik ugyanez a változás, ott azonban 100 százalékos mértékű az emelkedés, 100 ezer forintról 200 ezer forintra. Itt is szűkíteném a kört, az alapításkor megfelelő mérték, amikor az ember vesz egy ilyen lakást, megfizeti ennek a földhivatali díját. Azonban amikor nagyon sokszor valamilyen térítésmentes átengedés kapcsán a közös tulajdonok bővülnek, akkor irreálisnak látom, hogy ilyen típusú díjfizetésen keresztül terheljük meg a korábbinál jóval jelentősebb összeggel a társasházak büdzséjét. Ez inkább a tradicionális társasházak, az önkormányzati tulajdonba adás vagy az az előtti állapotok esetén a közös tulajdonú ingatlanrészek bővülését, minden ingatlanrészt érint, hiszen minden hányad változik, és aztán ingatlanonként kell megfizetni ezt a többletértéket. De ez csak egy példa volt.
Van a fogalomhasználatra is példa. A hiteles ellentéteként egyszer a hiteltelen, másszor a nem hiteles másolatot használják, itt kellene egységeset alkalmazni. És bár a sürgősség lehetőséget ad a törvényjavaslat elfogadására, de a 45 napos határidő miatt elég paszentos. Gondolni kellene arra is, hogy ha mégsem sikerülne január 1-je előtt elfogadni a törvényjavaslatot, akkor azért egy pótmegoldás legyen a törvényben, hogy annak hatálybaléptetésénél meglegyen ez az alkotmányos követelmény. Még egyszer mondom, néhány apró példát mondtam el, számos ilyen típusú észrevétel még felsorolható a jogszabályban, de ezek a részletkérdések, a koncepcióval magával egyetértve támogatjuk a törvényjavaslatot, és majd módosító indítványokkal szeretnénk elérni, hogy a törvényjavaslat elfogadásra is alkalmas legyen. Most amúgy is csak az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőé a szó. Parancsoljanak!
DR. CZÍMER ISTVÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Czímer István vagyok, az FVM ingatlan-nyilvántartási osztályának vezetője. Nagyon sok szakmai jellegű kérdés hangzott el, megpróbálok ezekre röviden válaszolni. Az első kérdés Babák képviselő úr részéről az volt, hogy az átutalás esetében miért kell az átutalást igazolni. Arról szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy az EKOP keretében folyamatban van a földhivataloknál az elektronikus fizetés lehetővé tétele, azonban ez még nem egy kész projekt. Tehát a technikai feltételek megteremtésére várhatóan jövő szeptemberben kerül sor. Ez az úgynevezett TakarNet 24 projekt keretében folyik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi adateléréshez képest szeptembertől 24 órán át az ügyfélkapun keresztül mindenki számára elérhető lesz a TakarNet szolgáltatás. Ezzel egyidejűleg kerül kialakításra az elektronikus fizetési rendszer. Előfeltétele lesz a tulajdonilap-másolat lekérdezésének, hogy az ügyfél fizessen. Addig azonban, amíg ez nem történik meg, a földhivatali adatszolgáltatás vonatkozásában elsősorban a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatásra vonatkozik az a szabály, hogy ebben az esetben az ügyfélnek, ha nem a pénztárba fizet be, akkor igazolnia kell valamilyen dokumentummal, hogy a tulajdonilap-másolat ellenértékét megfizette a földhivataloknak.
Szintén az igazolással kapcsolatos, hogy igazolni kell hitelt érdemlően a felhasználás célját is, és ez többletköltséggel jár. Itt alapvetően arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tervezet szerint az adatszolgáltatás díjmentessége kizárólag az elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezésére terjed ki. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy amikor az adott mentességet kérő igénybe veszi ezt a szolgáltatást, akkor azon az internetes panelen keresztül meg kell jelölnie azt az ügyszámot, illetve azt az ügytípust, amihez igénybe veszi ezt a szolgáltatást. Ez azért nagyon fontos, mert a földhivatalok a TakarNet szolgáltatással kapcsolatban folyamatos ellenőrző tevékenységet látnak el. Sajnos, az volt az elmúlt évek tapasztalata, hogy nagyon sok visszaélés történt, amire itt képviselő úr is utalt, hogy nagyon sok olyan lekérdezés történt, amikor adott esetben személyi mentességben részesülő szervek, szervezetek harmadik személyeknek kérdeztek le kedvezményesen, illetve díjmentesen tulajdonilap-másolatot a törvényi tilalom ellenére. Ez ellen próbálunk fellépni. Viszont azáltal, hogy tárgyi mentességi kör kerül meghatározásra, illetve a tárgyi mentességnél a felhasználás célját igazolni kell, ez a TakarNet szolgáltatás esetében eddig is így volt, csak ezt nem a törvény, hanem egy miniszteri rendelet szabályozta. Ezért került bele ez az igazolási szabály a törvénybe.
Az önkormányzatok vonatkozásában annyit tudnék elmondani, hogy az önkormányzatok személyi mentessége egy korábbi módosítással került ki a díjtörvényből, ez ennek a módosításnak nem tárgya. Az önkormányzatok vonatkozásában kifejezetten a hazai és az európai uniós pályázatokhoz szükséges tulajdonilap-másolat lekérdezésére vonatkozik ez a típusú tárgyi mentesség. Illetve vannak olyan meghatározott közigazgatási ügyek, amelyekben az önkormányzat, adott esetben a polgármesteri hivatal jár el. Ezekben az esetekben, amennyiben az nem hárítható át az ügyfelekre a Ket. szabályai szerint - ami október 1-jétől kötelezővé teszi, hogy nem kérhető az ügyféltől olyan adat, amelyet valamilyen törvény által rendszeresített hatósági nyilvántartás tartalmaz -, azonban ennek díját az ügyfélnek, akinek érdekében az adatszolgáltatás történik, meg kell fizetnie az adott gazdaszerv részére. Ennek a szabálynak az ügyfelekre nézve, azon kívül, hogy egyablakos ügyintézés valósul meg, nem kell külön a földhivatalba elmennie, csökkentett díjjal tud ennek eleget tenni. Tipikus ilyen példa, amikor olyan ellenőrzésről van szó, vagy olyan adatszolgáltatásról van szó, amikor nem az ügyfél érdekében történik a lekérés. Az építésügyi eljárás ezt tartalmazza, amikor meg kell állapítani a szomszédos ingatlannal rendelkező jogosultakat. Ilyen esetben nem kell továbbra sem fizetni.
Hogy mi ért az ingatlanügyi hatóság? Ezt az Országgyűlés által elfogadott törvény írja elő, hogy a kormánynak a szervezetalakítás szabadságával összefüggésben törvényi szinten nem lehet földhivatalt megjelölni, csak ingatlanügyi hatóságot, és a kormány állapítja meg azt, hogy a hatósági hatáskörben milyen szerv járhat el. A TakarNet-es adatbázissal, illetve a részletes szabályokkal kapcsolatban felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a törvény. A gyakorlatban, tekintettel arra, hogy változott a mentességi kör, a kormánynak az volt az álláspontja, hogy lehetőséget kell a miniszteri rendeletben arra, hogy akik nagy tömegben vesznek igénybe adatszolgáltatást, illetve nyújtanak be valamilyen ingatlan-nyilvántartási eljárás iránti kérelmet, gondoljunk például a bírósági végrehajtókra, akkor nekik lehetőségük legyen utólagosan megfizetni ezeket a díjakat egy összegben. Az valóban jelentős adminisztratív terheket jelentene, ha egyenként kellene megfizetni. Ami az igazgatási szolgáltatási díjakat illeti, azt szeretném elmondani röviden, hogy a tulajdonilap-másolaton kívül más típusú adatszolgáltatást is végez a földhivatal, ez nem széles körű. Nem igényel törvényi szabályozást, amikor földkönyvi kivonatot kérnek például, ennek díjait is rendelet szabályozza, és erre felhatalmazást tartalmaz a törvény továbbra is. A tárgyi mentességgel kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy a tárgyi mentesség megfogalmazása eddig is így szerepelt a jelenleg hatályos törvényben, itt a mentességi körök kerültek bővítésre, pontosításra.
Kóka képviselő úr kérdésével kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy itt összességében nem fog emelkedni díjbevétel, ugyanis azért volt szükség a hiteles tulajdonilap-másolat díjának megemelésére, mert ahogy főosztályvezető úr utalt rá, jelenleg is az a tendencia, hogy a nem hiteles formában, elektronikusan szolgáltatott tulajdonilap-másolatok, illetve a hiteles papír alapú másolatok aránya 70-30 százalék. Nyilvánvaló, hogy a 2500 forinthoz képest 1000 forintra történő csökkentést csak akkor tudunk kompenzálni a földhivatalok részére, ha a papír alapú szolgáltatásnál nagyobb összegű emelés történik.
Kékesi képviselő úr észrevételével kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy a NATO vonatkozásában a tulajdonilap-másolat szolgáltatás esetében eddig sem szerepelt díjmentesség, hanem csak az ingatlan-nyilvántartási eljárás vonatkozásában. Ezeknek az eljárásoknak a száma nem jelentős, emiatt nem nyúltunk ehhez a mentességi körhöz. A hatálybalépésre vonatkozó észrevételt, ha kicsúszunk a határidőből, azt szükséges módosítani. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük. Akkor a szavazás következik. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki szerint a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Nem alkalmas? Tizenkettő. Ez többség. A többségi vélemény előadója Kékesi Tibor, a kisebbségié Schmidt Ferenc. Köszönöm. Ezt a napirendi pontot lezártuk.
Áttérünk a képviselői önálló indítványokra, ahol tárgysorozatba-vételről, valamint általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Az első az illetékről szóló törvény 10786. számmal. Ángyán József és képviselőtársai beadványa. Köszöntöm képviselő urat. Meg is adom a szót, hogy egy rövid szóbeli indoklást fűzzön a javaslathoz.
Dr. Ángyán József szóbeli kiegészítése
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Látva a bizottság mai napirendjének hosszát, igyekszem tényleg röviden megvilágítani módosító indítványunk hátterét. Az Európai Közösség agrár- és vidékpolitikájának alapját jelentik a családi gazdaságok és ezek társulásai. Nem véletlen tehát, hogy ezek megerősítéséhez különféle eszközöket rendel az Európai Közösség. Ezek közül két nagyon fontos eszköz, ami a generációváltást segíti elő, illetve a gazdálkodás folytonosságát támogatja, a gazdaságátadási támogatás, illetőleg a fiatal gazda induló támogatása. Az Európai Közösségben úgy működik ez a rendszer, hogy ha a gazda elér egy bizonyos életkort, általában 55 évet, és úgy dönt, hogy a családon belül átadja fiának, lányának, közeli hozzátartozójának a birtokot, erről egy megállapodást kötnek. Ha a fiatal gazda vállalja, hogy legalább 5 évig folytatja ezt a gazdálkodást, és 10 évig nem idegeníti el a birtokot, akkor az idős gazda, aki átadta a birtokot, jogosulttá válik a gazdaságátadási támogatásra, ami egy életjáradékszerű rendszeres kifizetést jelent, a fiatal gazda pedig jogosulttá válik a fiatal gazda induló támogatására, egy beruházási típusú támogatásra, amiben megújítja a birtokot.
Annyiban is segíti ezt a folyamatot, ezt a generációváltást, hogy az ilyen típusú gazdaságátadás általában illetékmentes. A problémánk éppen itt jelentkezik. Átvettük ugyan az Európai Közösségnek ezt a két eszközét, ami a generációváltást, a családi gazdálkodás megerősítését és folytonosságát szolgálná, de létezik Magyarországon is az európai rendelet alapján az Új Magyarország vidékfejlesztési programban ez a két jogcím, a gazdaságátadási támogatás és a fiatal gazda induló támogatása, de amit egyik oldalon adunk, annak nagy részét gyakorlatilag az átadott birtok ingó- és ingatlanvagyon értékével arányos illetékfizetési kötelezettséggel visszavesszük. Azt gondolom, elemi közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy ez a generációváltás Magyarországon is felgyorsuljon, és igénybe tudjuk venni ezeket az európai forrásokat. Talán azt szabad még itt elmondani, hogy ezt a fajta megújulást és generációváltást valóban akadályozza, hogy a gazdaságátadási támogatásra első alkalommal kiírt pályázat alkalmával mindössze hatvanegynéhány pályázat érkezett az egész országból. Nincsenek abban a helyzetben a családok, hogy ezt a fajta hivatali költséget meg tudják fizetni.
Ugyanakkor kifejezetten szeretném hangsúlyozni, hogy ez kizárólag a gazdaságátadás keretében zajló birtokátadásra vonatkozik. Tehát az európai támogatási eszközrendszerének igénybevétele keretében, közeli hozzátartozóra vonatkozik, amit a Ptk. definiál, és a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingatlan- és ingóvagyon átadása esetében lenne érvényes javaslatunk szerint ez az illetékmentesség. Hozzá szeretném tenni, hogy eddig a termőföldre vonatkozott ez az illetékmentesség, de a birtok működtetéséhez hozzátartoznak az épületek, gépek, állatok, tenyészállatok, amelyek nélkül nem tudja átvenni a birtokot. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az ennek reparálására vonatkozó javaslatunkat, ami segíti az Európai Közösség eszközrendszerének igénybevételét, a források lehívását, és felgyorsítja ezt a fajta generációváltást. Támogatásukkal is fejezzék ki, hogy ez a fajta tranzakció illetékmentes lehessen, a közösség finanszírozza meg ennek hivatali költségeit, ezzel is segítse ezt a folyamatot. Ez a lényege, de az írásos előterjesztésben több oldalról próbáltuk megindokolni ezt a változtatást. Kérem tehát, hogy a tárgysorozatba-vételt támogassa a tisztelt bizottság, és természetesen arra is kérem önöket, hogy támogassák a törvény módosítását. Még talán egyetlen mondat, ötpárti egyetértéssel terjesztettük önök elé, és kérjük a parlament támogatását. Valamennyi parlamenti erőt képvisel egy-egy képviselő az előterjesztők között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormányálláspont?
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Álláspontunk szerint ezt az önálló indítványt nem támogatjuk. Ennek több oka is van. Az első egy formai ok. Van egy benyújtott törvényjavaslat, a 10676. számú, ami az egyéni vállalkozói törvénnyel összefüggésben adótörvényeket is módosít, és ebben meg van nyitva az a jogszabályhely, amely illetékkedvezményt ad azoknak, akik gazdasági tevékenységüket befejezik, és más, megajándékozott folytatja a tevékenységet. Az tény és való, hogy nem illetékmentesség, hanem illetékkedvezmény van megfogalmazva, de a hatályos törvényben is ez van, ez kerül bővítésre. Úgy gondoljuk, ha képviselő urak úgy látják, hogy szeretnének ezen módosítani, akkor ahhoz a törvényjavaslathoz lehet módosító javaslatot benyújtani, szükségtelen lenne, hogy ugyanazon jogszabályhelyeket egy második törvény is megnyisson.
Tartalmában is vannak vitatható elemek. Az egyik ilyen elem, ahogy képviselő úr is elmondta, a termőföldszerzés jelenleg is illetékmentes. Ugyanakkor önmagában a mezőgazdasági ingók nagy része nem is tartozik a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá. Itt is mentességet szeretne biztosítani, ha gazdaságátadás keretében történik. Az átadott ingók közül a gépjármű az, ami illeték alá esik. Talán indokolatlan, ha egy mezőgazdasági vállalkozás gépjárművet vásárol, akkor fizet illetéket, ha viszont a gazdaságátadás keretében szerzi meg ezt a gépjárművet, ez alól mentesülne. Úgyhogy összességében ezt a törvényjavaslatot nem támogatnánk ebben a formában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Schmidt Ferenc!
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Úgy hiszem, képviselőtársunk az indítványt kellőképpen megindokolta, annak figyelembevételével, hogy ez ráadásul még uniós támogatási jogszabályok alapján készült. A másik ok, amiért még támogatnunk kell, ahogy képviselőtársunk is elmondta, hogy ötpárti egyezséggel került beterjesztésre. Ezért úgy érezzük, hogy ezt támogatni kell, a magunk részéről támogatandónak tartjuk, napirendre vételét kérjük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? Nincs? De van. Kékesi Tibor, megkésve bár, de törve nem, jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak arra hivatkoznék vissza, hogy véleményem szerint formai akadálya van annak, hogy egy kormány-előterjesztés megnyitott jogszabályhelyével párhuzamosan egy egyéni indítvány is bent legyen a parlament előtt. Mivel a kormány képviselője elmondta, hogy ez a paragrafus meg van nyitva, ahhoz be lehet adni ezt a módosítást, a Házszabály szerint szerintem nem is lehet tárgyalni ilyen indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kékesi Tibor! Egy tucat ilyen törvény van most megnyitva, amit elfogadtunk. Ha a bizottság nem akar különbséget tenni képviselő és képviselő között, akkor ez nem megfelelő érv, különösen, ha az ügyet nézzük. Itt valóban azt lehet látni, hogy a kormányzat hatóságai jó néhány európai uniós támogatást különböző díjakkal, illetékkel visszaszed. Szerintem messze túllép ezzel a mozgásterén. De azt gondolom, ennek vitáját meg kell engednünk a parlamentben, mert ez valóban egy olyan mezőgazdasági alapprogram, ahol az országnak is érdeke lenne, hogy ezek a pénzek beérkezzenek, és minél több ilyen átadás legyen. Ez még költségvetési szempontból is többletbevételt jelentene. Ne akadályozzunk technikai ürügyre hivatkozva egy ilyen fontos ügy előmozdítását.
ELNÖK: Köszönöm. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Csak egy rövid megjegyzésem lenne. Attól, hogy öt, különböző pártokhoz tartozó képviselő aláír egy önálló indítványt, az még nem tekinthető ötpárti indítványnak. (Domokos László: A szocialisták nem támogatják. - Babák Mihály: A fiskális restrikció elvakít benneteket.)
Döntés az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Több észrevétel, hozzászólás nincs. Képviselő úr kíván-e reagálni? (Jelzésre.) Nem kíván. Akkor szavazunk.
Először a tárgysorozatba-vételről kell döntenie a bizottságnak. Kérdezem, ki az, aki támogatja a T/10786. számú, az illetékekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Ez kisebbség. Nem támogatja? Négy. Tartózkodott? Tizenkettő. A bizottság tehát nem támogatta a tárgysorozatba-vételt, így nem kell döntenünk az általános vitáról. Köszönöm szépen a részvételt a bizottság ülésén, további jó munkát.
Áttérünk a következő témára, az áfatörvény módosítására, László Tamás, Szijjártó Péter, Koszorús László képviselők önálló indítványára. Köszöntöm László Tamás képviselő urat, és meg is adom a szót az előterjesztők képviselőjének. Parancsoljon!
László Tamás szóbeli kiegészítése
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A törvénymódosítási javaslat céljai teljesen világosak. Az első célunk az, hogy egy rendkívüli szociális feszültséget igyekszünk enyhíteni a lakótelepeken, hiszen nincs még egy olyan társadalmi csoport, amelynek az életét a fűtési és melegvíz-ellátási viszonyok ennyire determinálnák, mint a távfűtéses lakásokban élőkét. Ez a távfűtéses lakások értékének csökkenését folyamatossá tette az elmúlt időben, ráadásul az itt élő, lakótelepeken távfűtéses lakásokba beszorult népességen belül az egyedülálló kisnyugdíjasok és az egykeresős háztartások, családok száma rendkívül jelentős, jövedelmükből csaknem kétszeresét költik fűtésre és melegvízellátásra azokhoz képest, akik mindezt egyedi energiaforrásokkal biztosítják. Azt látjuk, hogy az energiabomba felrobbant, most a szociális bomba ketyeg, és ezt kellene sürgősen hatástalanítani. Ezt szolgálja többek között ez a törvénymódosítási javaslatunk.
A második cél az, hogy a távfűtés mint hatalmas közszolgáltató rendszer versenyhátrányban, fajlagosan két-háromszoros versenyhátrányban van az egyedi fűtéses melegvízellátáshoz képest. Ezen a versenyhátrányon, minimálisan enyhített csupán a távfűtés áfájának 2 százalékos csökkentése és a gáz áfájának 5 százalékos emelése. Itt nem 7 százalékos a versenyhátrány, hanem 200 százalékos. Ez a jelentős különbség. Ezen a jelentős versenyhátrányon enyhít a jelen áfacsökkentési javaslat. A harmadik indokunk az, hogy az előző okok miatt rendkívüli mértékű a távhőről való leválás igénye, és ez a nagy közszolgáltató rendszer esetleges összeomlásához is vezethet. Ezt kívánjuk megelőzni javaslatunkkal. A negyedik célunk pedig az, hogy csökkenjen a rezsihátralékosok száma, ami már most is igen jelentős, százezres nagyságrendű, és a hátralék összege is rendkívül magas. Ezen is enyhítene az áfacsökkentési javaslat.
A végcél világos, egyértelmű és következetes, 2008 nyara óta háromszor nyújtottuk be ezt az indítványunkat. Az MSZP szerint van valamiféle jobb javaslat, ez pedig tudomásunk szerint az alternatív energiaszolgáltatás bevonása ebbe a csökkentett áfakörbe. Egy picikét járjuk körül ezt a témát. Ha olyan alternatívenergia-szolgáltatóról beszélek, mint a részben geotermikus energiával működő távfűtési rendszer, lásd Szentes, az, ami javaslatunkban benne foglaltatik. Ha olyan rendszerekről van szó, amelyek alternatívenergia-forrást is felhasználnak a távhőszolgáltatáshoz, például szemétégető mű, vagy teleppel működő erőművek, az is rendszer belső része, tehát a javaslatunkban benne szerepel. Ha viszont olyan megoldásokat kívánnak preferálni, ami valójában egyedi fűtési és melegvíz-ellátási módszer, csak alternatívenergia-forrással, azt nem lehet támogatni jelen helyzetben, mert ezeknek a versenyelőnyét kellene rögzíteni, és nem további versenyelőnyt adni. Eleve nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy egy 650 ezres fogyasztót képviselő, hatalmas közszolgáltató távfűtési rendszer mellett, ami nagyon rossz helyzetben van, egy hatékonyabb és egyelőre kevesek kiváltságaként alternatívenergia-forrásokkal működő fűtési és melegvíz-ellátási rendszer áfacsökkentését javasolnánk.
Egyébként pedig az alternatív energiák hasznosítását már 2003-tól, amikortól ilyen magasra kezdett emelkedni az energiaár, óriási mértékben támogatni kellett volna. Ehhez képest az MSZP-SZDSZ-kormány évi néhány milliárdot fordított csupán a költségvetésből erre a célra. Az áfacsökkentés távlati célja a távfűtés stabilitásának megerősítése annak érdekében, hogy a mai instabil helyzet ne álljon útjába a magyar távfűtési rendszer korszerűsítésének, hatékonyabbá tételének, jelentős és átfogó energetikai rekonstrukciónak. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt, az általános vitára bocsátást, és vitassuk meg módosító indítványaikat parlament falain belül. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány- vagy tárcaálláspontot kérdezném.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. FEJES ESZTER (Pénzügyminisztérium): A tárca álláspontjaként azt tudom mondani, hogy a kormányzati szándék is egyértelmű, a távhőszolgáltatás áfája az 5 százalékos kulcsba kerüljön. Viszont a benyújtott önálló indítványt ebben a formában nem tudjuk támogatni. Ennek elsősorban jogtechnikai okai vannak. Például az indítvány nincs tekintettel arra, hogy az áfairányelv értelmében, ugyanúgy, mint a korábbi távhőáfa-csökkentésnél, meg kell kérni az Európai Bizottság egyetértését annak érdekében, hogy megvizsgálhassák azt a tényezőt, hogy itt bármilyen versenytorzító hatás felléphet-e, ha a távhőszolgáltatás alacsonyabb áfakulcsba kerül. Másrészről pedig az indítvány tartalmi megfogalmazása is más, mint a jelenleg hatályos szabályozás, tehát az indítvány gőz- és melegvízellátásról szól, míg a hatályos áfaszabályozás távhőszolgáltatásról beszél, ezért egyfajta mögöttes jogszabályként felül is írja a távhőellátásról szóló törvényt. Még apróbb jogtechnikai problémák is vannak, főleg a hatálybalépés is ahhoz a technikához kapcsolódik, hogy ha kell egy bizottsági jóváhagyás, akkor milyen egyéb intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a rendelkezés hatályba lépjen. Ezért nem tudjuk az indítványt támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez egy régi téma. A kormány álláspontja állandóan változik. Korábban nem támogatták, azután néhány hónapja azt mondták, hogy támogatják, most megint azt mondják, nem támogatják, holott tegnap még azt mondták, hogy talán mégis támogatják. Nehéz kiigazodni a kormány álláspontján. Korábban elvi álláspont volt, hogy nem lehet eltérni, az egykulcsos áfa irányába kell mozogni, azt a néhány kivételt nem lehet növelni. Most megint teljesen mást mondanak. Látszik, hogy semmilyen elvi álláspont nem tükröződik a kormány tevékenységében, teljesen következetlen e tekintetben is. Sajnos, ezt kell mondjam.
Ha jól tudom, azok az érvek nem állnak meg, amit itt mondott, hogy az Uniótól engedélyt kell kérni. Akkor hogyan kívánja a költségvetés más rubrikájában ugyanezt a célt elérni a kormány, ha ilyen problémával kell szembenéznie? Úgy tudom, hogy ha nem is az ellenzék javaslatára, mert mindig az szokott lenni, hogy az ellenzék kezdeményez valamit, és ha abból valamit elfogadnak, leszavazzák az ellenzéki indítványt, és maguk terjesztenek elő ugyanolyan tartalommal valamit, hogy el tudják mondani, hogy ezt ők kezdeményezték és akarták, akkor ez hogyan lesz végigszavazva a költségvetési törvény keretén belül? Egyébként világosan kell látni, hogy pusztán az áfakulcs különbözősége nem elégséges lépés ennek a kérdésnek a megoldása tekintetében. A szükséges felújítások, a távhőszolgáltatás korszerűsítése stratégiai kérdés. Ez is óriási probléma, hogy ezek a rendszerek nagyon-nagyon rossz állapotban vannak, és a pazarlás jelentős mértékben ennek következtében áll elő. Márpedig az lenne a tartós megoldás, ha ezek a rendszerek sokkal hatékonyabbak lennének, és a méretgazdaságossági kedvező helyzetüket kihasználva tartósan tudnának alacsonyabb költséggel jobb szolgálatást nyújtani az egyedi gázmegoldásokhoz képest. Ezt a két kérdést össze kellene kapcsolni. Szerintem a jövőben akkor lehetne igazából átütő és tartós eredményt elérni. Köszönöm szépen. Várnám a kormány reakcióit arra nézve, hogy akkor most merre az előre, a tegnapi miniszterelnöki kijelentés a kormányzati megvalósítás tekintetében most hogyan áll.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács Tibor következik.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, és ez nyomon is követhető, hogy a kormány álláspontja meglehetősen következetes ebben a kérdéskörben. Olyan értelemben gondolom ezt, hogy ez évtizedes probléma. Az energiaárak utóbbi időszakbeli jelentős, a korábbiakban nem tapasztalt mértékű növekedése hozta felszínre meglehetős intenzitással ezt a kérdéskört, a kormány álláspontja az volt, hogy az a társadalmi kör, amelyik leginkább igénybe veszi ezt a szolgáltatást, jövedelemmel nem a legjobban ellátott. Természetes tehát az az igény, hogy a lehetőségekhez mérten, de az ésszerűség szempontjait is figyelembe véve ez a folyamat valamilyen módon konszolidálható legyen. Hogyan lehetséges ez? Ha egyik pillanatról a másikra csökkentjük a termék áfáját, ezzel a probléma jelentős részét nem oldottuk meg, csak elodáztuk. Mert ha a távfűtés jelenlegi problémáit vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy nem az energiaköltség maga, ami a legnagyobb problémát okozza, hanem az, hogy a felhasznált energiának csak rendkívül kicsi százaléka hasznosul a lakáson belül. Tehát hatalmasak a rendszerből származó veszteségek, egyrészt a távhőtermelés, másrészt eljuttatásának folyamatában, másrészt a lakásokban.
Nem véletlen, hogy a kormány azt fogalmazta meg, hogy a folyamatot nemcsak arról az oldalról kell megpróbálni redukálni, hogy a költségeket a lehetséges minimum szintre szorítsuk, hanem a veszteségeket is meg kell próbálni csökkenteni. Ezért indítottuk el a panelprogramot, a panelfelújítási programot, ennek különböző változatait. Ez a folyamat örvendetes módon elindult, több tízezer, év végére százezres nagyságrendű lakás energetikai korszerűsítése fejeződik be, vagy van folyamatban. Ezt kell a továbbiakban folytatni. Természetszerűleg ki kell használni azt a lehetőséget is, hogy időközben az energiaárak jelentős mértékben csökkentek, ennek megfelelően csökkent a gáz fogyasztói ára, aminek következtében sorra hallhatjuk az egyes településeken, amikor döntenek az önkormányzatok arról, hogy a távfűtés ára milyen mértékben csökken, legutóbb Budapest, de számos más város is felsorolható e tekintetben.
A költségvetés teherviselő képességének figyelembevételével vizsgálta a kormány annak lehetőségét, hogy az áfatartalom hogyan csökkenthető. Első lépésben az ismert csökkentést végrehajtottuk. Korábban is jelezte a kormány, hogy amennyiben a jövő évi költségvetésben a források megteremthető, akkor tudja támogatni azt az MSZP-ből származó, korábban Szanyi Tibor és más képviselők által is jelentősen szorgalmazott lépést, hogy a távfűtés áfája a legkedvezőbb körbe kerüljön. A hétfői napon a kormányfő bejelentette, hogy a költségvetési törvény keretében a kormány kezdeményezésére, az MSZP-frakció támogatásával ezt a lépést meg kívánjuk tenni. Sőt, ki kívánjuk egészíteni azzal, hogy ez az áfakönnyítés a megújulóenergia-forrásból előállított fűtési energiára is vonatkozna. Ilyen értelemben kibővítené ezt a javaslatot.
Mindezek fényében szükségtelennek látjuk egy önálló képviselői indítvány keretében megtárgyalni ezt a javaslatot. Nem arról van szó, ami Mádi képviselő úr is mondott, mintha valamiféle fantasztikus ellenzéki kezdeményezést utasítanánk el vagy vennénk át. Tudott dolog, ismert a sajtóból, hogy ez egy jelentős vita közel egy éve az MSZP frakcióján belül is, hogy hogyan lehet ezt a problémakört komplexen kezelni. Úgy gondoljuk, hogy ez a folyamat egyelőre egy állomásához érkezhet azáltal, hogy a költségvetési törvényben, remélve, hogy az ellenzéki képviselők támogatásával is, ez a javaslat elfogadásra kerül. Így nem tudjuk a javaslat tárgysorozatba-vételét támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kóka János következik.
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem meggyőződésem, hogy itt most egy Fidesz-MSZP összeállással készülünk elkövetni egy nagyon komoly hibát, ami egy versenyképtelen szolgáltatás adótámogatással történő fenntartása ahelyett, hogy igyekeznénk ezt a versenyképtelen szolgáltatást versenyképessé tenni. Látjuk, hogy politikailag mi történt. A fővárosi szocialisták előjöttek egy ötlettel, a Fidesz látta, hogy ez népszerű, országosan ráültek, ettől az MSZP megijedt, és lényegében felkarolta ezt a javaslatot, és gyorsan be is jelentette. Értem a Fidesz és az MSZP viselkedését ebben az ügyben, sokkal kevésbé értem a kormány viselkedését, amelyik az elmúlt 5 hónapban, úgy tűnik, a közgazdasági racionalitás és az adófizetői érdekeknek megfelelően dolgozott. Szeretném megkérdezni, amellett, hogy az MSZP-frakció bekeményített, mi az oka annak, hogy a kormány átdobta a váltót. Hiszen, ha jól tudom, korábban a kormánynak esze ágában sem volt ezt a lépést megtenni.
Szeretnék visszautalni képviselő úr szavaira. Úgy fogalmazott, hogy a szociális bomba felrobbanni készül, az energiabomba már felrobbant. Ebből arra következtetek, hogy itt egy szociális indíttatású szándékot próbálunk ebben a törvényben tükröztetni. Azt viszont akkor különösen meg kell kérdeznem, hogy ha ez a probléma szociális természetű, magyarul rászorultsági elvi eszközöket kívánna meg, akkor miért egy nagyon durva ártámogatással, egészen pontosan áfatámogatással tesszük meg ezt a szociális beavatkozást igénylő lépést. Hiszen ez szociálisan a lehető legérzéketlenebb eljárás, amit csak ki lehet találni. Szeretném a tisztelt képviselők, szakértők, vendégek figyelmét felhívni arra, egyáltalán nem arról van szó, hogy kizárólag a legrászorultabbakat támogatnánk ezzel. Például innen nem messze, a XIII. kerület belsejének legtöbb társasházi lakása távfűtéssel van fűtve. Nyilván nem kis jövedelmű családok laknak a Szent István park környékén, őket is fogjuk támogatni ezzel az összeggel, ami így a költségvetésből kiáramlik.
Szeretném tehát elmondani azt, hogy a magyar adófizetők egyhatodát támogatja ezzel a javaslattal a magyar adófizetők maradék öthatoda is, és ez a beavatkozás a költségvetésben évente 18 milliárd forint adókiesést jelent. Ez a következő 10 évben mondjuk 180 milliárd forint. Csak azért szorzom fel tízzel, mert ha most elindítanánk egy olyan tízéves programot, ami 180 milliárd forintot ruházna be a korszerűtlen távfűtésbe, akkor nagy valószínűséggel Magyarország összes távfűtő hálózatát és rosszul szigetelt, szabályozhatatlan háztartását a hőenergia-hasznosítás szempontjából hatékonnyá lehetne tenni. Szeretnék még arra is rávilágítani, hogy itt valójában egy fővárosi lobbiról van szó, és külön szeretném kérni a fideszes képviselők figyelmét egy pillanatra, mert olyat fogok mondani, ami valószínűleg nekik tetszik. (Varga Mihály: Lemondasz?) Az általuk vezetett város, Győr távfűtő cége 20 százalékkal versenyképesebb távfűtési szolgáltatást kínál, mintha ugyanezek a lakások gázra állnának át. Tehát Győrött, ahol egy valószínűleg jól működő távfűtő művet üzemeltet az ottani, jelen pillanatban egyébként éppen fideszes önkormányzat, a távfűtés versenyképes. Versenyképes még Kecskeméten, Oroszlányban, Ajkán. Mindegyik helyen, amit felsoroltam, olcsóbb vagy versenyképesebb ez a szolgáltatás, mintha egyedi fűtésre kapcsolnának át.
Mondjuk, Győrben 24 ezer lakást fűtenek távfűtéssel. Budapesten ezzel szemben 240 ezer lakást fűtenek távfűtéssel, hogy lehet, hogy Budapesten 20 százalékkal drágább, és 20 százalékkal versenyképtelenebb? Nem lehet-e, hogy a Főtáv bármilyen okból keletkezett versenyképtelenségét és a piaci alkalmazkodási képtelenségét próbálnánk most megfizettetni Magyarországon az összes adófizetővel? Ha pedig a fideszes képviselők azt mondják, hogy az MSZP-SZDSZ vezetésű főváros és annak távfűtőműve hibás, akkor miért van az, hogy a Fidesz oly lelkesen asszisztál ahhoz, hogy a főváros versenyképtelenségét az összes adófizetővel szeretné megfizettetni. Szeretném elmondani, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a kapcsolt átvétel több mint 70 százaléka a távfűtés támogatására megy, lehetőséget adva az erőműveknek arra, hogy nagyon kedvező áron adják át a hőenergiát a távfűtő műveknek. Ma az adófizetők, közvetlenül vagy közvetetten évente 90-100 milliárd forinttal támogatják a távfűtést. Tehát ma is van egy 90-100 milliárd forintos éves transzfer a távfűtés irányába. Miért teszünk erre még rá 18 milliárd forintot ahelyett, hogy próbálnánk a versenyhátrányt leküzdeni.
Azzal szeretném befejezni, amivel kezdtem, hogy ha ezzel vitatkozik a kormány, akkor nagyon várnám az érveit. Viszont ha nem vitatkozik, akkor tényleg szeretném megkérdezni azt, miért van az, hogy 4,5-5 hónapnyi szakértői kormányzás után a kormány egyszer csak átdobja a váltót, kiengedi a büdzsé csapjait, és beleönt 18 milliárd forintot egy olyan rendszerbe, ami ilyen módon nyilvánvalóan a legkevésbé célszerű. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Babák Mihály: Elnök úr, azt mondták, hogy szakértői kormány!)
ELNÖK: Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Megítélésem szerint a választ most Kóka képviselő úrnak a kormány jelen lévő képviselője nem fogja tudni megadni, és nem is várhatjuk tőle, hogy ilyen politikai kérdésekben állást foglaljon. Azért kértem most szót, mert tudomásul véve a kormány döntését, egy másik álláspontot szeretnék képviselni, és fontosnak tartom, hogy ez elhangozzon. Én magam államtitkárként más pozícióban rendre azt az álláspontot képviseltem, amit most Kóka képviselő úr is erősített, szakmailag az az egyetlen helyes álláspont, ez meggyőződésem. Most is ezen az állásponton vagyok. Képviselő uraknak az a populista magyarázata, ami úgy gondolja, hogy indokolttá teszi az áfa ilyen mértékű csökkentését a távhőszolgáltatásnál, egyszerűen nem valós. Kóka képviselő úr szakmailag alátámasztotta azt, hogy mennyire rossz irányú lépés ez. Nyilván a fővárosi távfűtéses lakásokat két hónapig majd segíti, de azt követően nem, mert az alapvető probléma megítélésem szerint is abban van, hogy például a fővárosban a nagyfogyasztók, akik korábban még rentábilissá vagy versenyképessé tették a távhőszolgáltatást, kiszálltak a rendszerből, vagy azért, mert megszűntek, vagy azért, mert saját rendszert alakítottak ki. Ebből következően egy nem hatékony rendszer állt össze.
Azokban a városokban, ilyen az én választókörzetem is például, Budaörs, ahol a távhőszolgáltatásra már a '90-es évektől nagy hangsúlyt helyeztek, a lakások szigetelésére még nem, és az energiaracionalizálásra még nem, de a távhőszolgáltató egység korszerűsítésére, felújítására igen, ha ráépül a lakások korszerűsítése, akkor, úgy, ahogy azt Kóka képviselő úr mondta, versenyképes szolgáltatás tud előállni. 2005-ben megtapasztaltuk, hogy az ilyen természetű döntések mit eredményeznek. Gyakorlatilag egy-két hétig, egy-két hónapig érzékeli esetleg a fogyasztó az áfacsökkentést, de utána kiegyenlítődik, és az az áfacsökkentés, amiről úgy gondoljuk, hogy a lakosságnál csapódik le, nem ott fog lecsapódni, hanem a távhőszolgáltatásnál, és esetleg más, keresztfinanszírozásban megvalósuló finanszírozást szolgál. Azt a határozott álláspontot képviselem, hogy a politikai mezőben teljesen értelmetlen verseny indult el a remélt szavazatokért, aminek szakmailag nincs meg a megfelelő alátámasztása. Ezért ezt a javaslatot, amit most itt képviselő úr elővezetett, nem is azért, mert a kormánynak van jobb javaslata, hanem azért, mert az indokok szakszerűtlenek és nem valósak, nem tudom támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőnek, László Tamásnak adnám vissza a szót.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót. Néhány dolgot mondanék a kormány észrevételeire. Az Európai Uniót meg kellene kérdezni. A helyzet a következő. Nagyon sokféle példa van a távhő és a gáz áfakulcsára Európában, csak néhányat sorolok fel. Csehországban a távfűtés 5 százalék, a gázfűtés 22 százalék, Észtországban a távfűtés 5, a gázfűtés 18 százalék, Izlandon 14-24, Olaszországban 10-20, Litvániában 4-17 százalék. Csak Magyarországon van ugyanakkora áfa, illetőleg most már némi eltérés van a kettő között. Tehát az Európai Unióban nem ritka ez a megoldás. Ha itt valami jogtechnikai feladat van, úgy gondolom, a kormány minden segítséget meg tud adni ehhez. Úgy látom, a kormány is, az MSZP-frakció is kicsit úgy működik, mint az okos lány a mesében, hoz is, meg nem is, hoz nekünk egy galambot, és utána azt elengedi átadás helyett a levegőbe. Így viselkedik most a kormány, körülbelül 3 percenként mást mondanak.
Mádi László képviselő úr arról beszélt, hogy az egész rendszert korszerűsíteni kell, ennél sokkal súlyosabb strukturális problémák vannak természetesen az egész távfűtésben. Csak itt most egy alapvető probléma van, ami abban rejlik, hogy itt valóban szociális bomba ketyeg. A kormány következetességéről és az MSZP következetességéről nemigen kell beszélgetnünk. Kovács Tibor a panelprogram fantasztikus eredményeiről beszélt. Volt egy 2007-es év, ami, azt hiszem, Rubikon volt ebből a szempontból, akkor emelkedett 50 százalékkal a távfűtés díja, és ehhez képest még csak panelprogramot, pályázatot sem írtak ki. Ezért úgy gondolom, hogy Kovács Tibor sajnos vagy rosszul emlékszik, vagy szépíti a dolgokat. Ráadásul az egész rendszerben van még egy olyan elem, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez pedig a gáz- és távhő-kompenzáció radikális csökkentése. A néhány évvel ezelőtti 200 milliárdról jövőre ez 20 milliárd forintra csökken. Tehát amikor itt árcsökkentésről és egyebekről beszélnek önök, akkor tessék ezt a tételt is figyelembe venni. Úgy gondolom, hogy a lakótelepeken távfűtéses lakásokban élő emberek ezt pontosan tudják, csak önök akarnak egy picit nagyon erről megfeledkezni.
A megújulóenergia-forrásokról beszélt képviselő úr. Erre valóban néhány milliárdot fordítottak csupán az elmúlt években, annak ellenére, hogy 2003-tól hihetetlen meredekséggel emelkedett az energia ára. Akkor kellett volna azonnal intézkedni. Mindjárt kiderül, hogy önök miért nem intézkedtek ezekben a kérdésekben. Kóka János képviselő úr azt mondta, hogy versenyképtelen szolgáltatásról van szó. Azért annak a hátterét is meg kellene nézni, hogy milyen szocialista örökség, amivel rettenetesen küszködünk. A nagy probléma az, hogy ön könnyedén mondja azt, képviselő úr, hogy szüntessünk meg mindenféle szociális jellegű kiadást. A lakótelepen élők nem önként választották ezt a rendkívül drága fűtési módot, hanem beleszorultak ebbe. Itt valóban valós szociális probléma van. Újlipótvárost mindig előhozzák. Újlipótváros a 650 ezer távfűtéses lakásból néhány ezret képvisel csak, azt gondolom, ezt el tudjuk viselni a túlnyomó, 95 százalékos többség mellett.
A 18 milliárd forintot csak addig kell kiadni évente, ameddig ez a bizonyos versenyhátrány megszűnik vagy lecsökken. Ön Győr példájáról beszélt. Kérem szépen, Győrben, egyetlen helyen az országban, valósították meg azt, hogy a kapcsolt energiatermelést a győri távhő létesítette. Mindenütt máshol külső befektetők létesítették, a hasznot kivitték, és ezzel a távhő árát nem lehetett csökkenteni. Tehát valójában az igazi probléma az, hogy itt valamiféle önös érdekek működnek a kapcsoltenergia-termelés kialakításában. Bécs és Budapest példáját érdemes egy pillanatra összehasonlítani. Először is a távhőszolgáltató rendszer Bécsben egységes rendszer. Az energiatermelőktől egészen a fogyasztóig egységes a rendszer. Nincs szétszedve. Nálunk szétszedték a rendszert, az erőművek, a távfűtőhálózat, a lakások, intézmények külön-külön vannak. Bécsben köztulajdonban van a rendszer. Nálunk az erőművet és a hozzá tartozó szivattyút is privatizálták. Az egész rákfenéje itt kezdődik. Azóta ilyen mértékben kiszolgáltatott az egész rendszer.
Magyarországon a tulajdonviszonyok vegyesek, Budapesten a közcélú erőművek külföldi tulajdonban vannak, a távhőszolgáltató társaságok önkormányzati tulajdonban vannak, akik pusztán csak a cső két végétől a csövet birtokolják, a lakások magántulajdonba kerültek, 7-8 százalék a bérlakás. Ezzel szemben Bécsben városi önkormányzati tulajdonban van a teljes távszolgáltatási rendszer, a lakások 25 százaléka önkormányzati tulajdonban van. Ha a lakások hőveszteségét Budapesten egynek veszem, akkor Bécsben csak 0,5, az összekötő vezeték hővesztesége nagyjából ugyanannyi mind a két városban, viszont az energiaforrásokban óriási a különbség. Budapesten elsősorban gázalapú, kisebb mértékben szemétégető műre alapozott, és külső cégekre biztosított, Bécsben viszont a szemétégetés révén nagyon jelentős az áramtermelés során keletkező hő, és saját termelésben vannak ezek. Tehát a különbség igen-igen jelentős, amikor Budapestet és Bécset hasonlítjuk össze. Budapesten 1 darab szemétégető mű van, rossz hatékonysággal működik, Bécsben három van, és rendkívül jó hatékonysággal működnek. Az eredmény a következő: Budapesten a fajlagos távhő díja 6486 forint/négyzetméter/év átlagosan, ezzel szemben Bécsben csak 2820 forint/négyzetméter/év. Ez a két távhőszolgáltató konkrét számaiból levezethető eredmény. Ez a különbség, és ez nagymértékben a tulajdonviszonyokból következik.
Keller képviselő úr azt mondja, hogy a kormány ne foglaljon állást politikai kérdésekben. Természetesen mi is azt mondjuk, hogy a politikai vitát nekünk kell itt lefolytatni, és alapvetően azt kell tekinteni, hogy 2009 telén 40-50 ezer forintos távhőszámlák voltak, és másfélmillió gáz- és távhő-kompenzációs kérelmet adtak be az államkincstárnak. Erről is érdemes beszélni. Ha ezt a helyzetet nézzük, és továbbvisszük 2010-re, akkor úgy gondolom, rendkívüli nehézségeknek nézünk elébe. Úgy látom, hogy önök át akarják terelni az egész problémát a szociális ellátó rendszerre, tehát az önkormányzatokra akarják az egész ügyet terhelni. Köszönöm szépen a figyelmet.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik a T/10876. számú helyett a T/10890. számú indítványról. Kérdezem, ki az, aki a tárgysorozatba-vételt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Nem támogatja? Tizenhárom. Tartózkodott? Három. A bizottság tehát nem vette tárgysorozatba, így az általános vitára való alkalmasságról nem kell döntenünk. Köszönöm szépen.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Egy nevet kérnék szépen.
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Szittáné Bilanics Erzsébet, az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője vagyok.
ELNÖK: Köszönöm. Az első négy indítvány Ecsődi László képviselő indítványa. Szabó Lajos képviseli az előterjesztőket. Kérdezem, hogy a négy indítvány közül valamelyiket támogatja-e a kormány.
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Igen, a 10584/2. számút támogatja a tárca.
ELNÖK: Jó. Akkor pontonként megyünk végig. Kezdem az ajánlás 1. pontjával, Ecsődi László képviselő úr indítványával. Előterjesztő?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Kormány?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 2. pont következik. Előterjesztő?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Kormány?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 3. pont következik. Előterjesztő?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Kormány?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor miért mondta az előbb, hogy a 2. pontot támogatják csak?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Ez együtt van...
ELNÖK: Köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm. Nem az ajánlási pontokat nézte, de én azt kérdeztem.
Észrevétel, kérdés van-e? Az ajánlás 3. pontjánál tartunk. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
A 4. pont Ecsődi László javaslata. Előterjesztő?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Kormány?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Az 5. pont összefügg a 6. és a 8. pontokkal. Előterjesztő?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Nem.
ELNÖK: Kormány?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 7. pont következik. Előterjesztő?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Nem.
ELNÖK: Kormány?
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Ezzel a végére értünk ennek a napirendi pontnak. Köszönöm.
Következik az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/10525. szám alatt. A módosító indítványokról foguk tárgyalni.
Az 1. pont Molnár László indítványa. A kormány támogatja-e?
DR. FEJES ESZTER (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Két bizottsági indítvány benyújtására kerülne sor. Indoklás írásban van hozzá, szóban nincs. A kormány ismeri ezeket?
DR. FEJES ESZTER (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Támogatják-e?
DR. FEJES ESZTER (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Mind a kettőt?
DR. FEJES ESZTER (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Szavazhatunk-e, kérdezem a bizottságot. (Jelzésre.) Igen, akkor szavazunk. Tehát egyelőre még szám nélküli két bizottsági módosító javaslat van előttünk. Kérdezem, ki az, aki ezek benyújtását támogatja. (Szavazás) A többség támogatja.
Köszönöm. Akkor ezzel is végeztünk. Öt perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat a 6. napirendi ponttal. Ez a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, 10675. szám alatt. Köszöntöm Végh Szabolcsot, Bathó Ferencet és kollégáit. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Az 1. pont Zsigó Róbert és társai javaslata. Kormány?
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
A 2. pont Gy. Németh Erzsébet és társai javaslata. Kormány?
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Tizennégy. Ki az, aki nem támogatja? Tizenkettő. Tartózkodott? Kettő. A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.
A 3. pont Zsigó Róbert és társai indítványa.
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad támogatta. (Jelzésre újraszámolás következik.) A 3. pontnál tartunk. Még egyszer kérdezem, ki az, aki támogatja a 3. pontot. A kormány nem támogatja. (Szavazás) Tizenhárom. A többség nem támogatta, az egyharmad megvan.
A 4. pont Zsigó Róbert és társai javaslata. Kormány?
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Ezzel végére értünk ezeknek a módosításoknak.
Rátérünk a 7. napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, 10679. számmal. A módosító javaslatok megvitatása következik.
Előzetesen kigyűjtésre kerültek azok a módosító indítványok, amelyek házszabályszerűsége vizsgálandó. Ezeknek az irományszámai: 23, 25... bocsánat, inkább az ajánlási pontot mondom, mert úgy jobban lehet követni: 23., 24., 30., 31., 33., 7., 73., 79., 17., 20., 1., 2., 55., 12., 64. és 75. ajánlási pontok. Javaslom, hogy a bizottság összevont vitát folytasson le a házszabályszerűségről. Ki az, aki ezzel nem ért egyet? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen, akkor ezt megtehetjük. Tehát ezeknél a pontoknál kell a házszabályszerűséget tárgyalni. Kérdezem, van-e hozzászólás, kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Csak megkérdezném, hogy ezek az ajánlási pontok, amelyek nem házszabályszerűek, párthovatartozás szerint szétszórtak vagy egységesek. Tapasztaltam már azt a korábbi években, hogy a kormánytöbbség azt nyilvánította házszabályszerűnek...
ELNÖK: Mindenféle van benne.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vegyes. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor javaslom, hogy a bizottság egyben döntsön ezeknek a pontoknak a házszabályszerűségéről. Amennyiben ezzel szemben nincs kifogás (Nincs jelentkező.), akkor kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki szerint az alább felsorolt ajánlási pontok házszabályszerűek, így tárgyalhatók. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) A bizottság többsége szerint házszabályszerűek.
Rátérünk a módosító indítványok megtárgyalására. A következő elvek szerint lettek csoportosítva az ajánlási pontok: az első körben döntenénk azokról az indítványokról, amelyeket az MSZP képviselőcsoportja nyújtott be, és az előterjesztő támogatja. Ezt követően döntünk azokról, amelyeket az MSZP képviselőcsoportja nyújtott be, de az előterjesztő nem támogatja. Majd a következő szakaszban döntünk azokról a módosításokról, amelyeket a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nyújtott be, és az előterjesztő támogatja, utána a Fidesz-KDNP által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott javaslatok következnek. Ezután az SZDSZ által benyújtott, az előterjesztő által támogatott csoport jön, majd az SZDSZ által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott javaslatok következnek, végül a független képviselők által benyújtott javaslatokról döntünk.
Kérdezem, hogy ezzel a tárgyalási metódussal szemben van-e valakinek kifogása. (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor következnek azok a javaslatok, amelyeket az előterjesztő támogat. Az ajánlási pontok a következők: 76., 92., 84., 100., 24., 30., 106., 27., 31., 87., 22., 101., 65., 80., 85., 52., 72., 33., 94., 3., 4., 5., 6., 7., 9., 10., 11., 91., 98., 105., 107., 73., 83., 93., 79., 14., 15., 47., 95., 43., 86., 16.,17., 97., 20., 82. és 99. Ezeket az előterjesztő támogatja.
Észrevétel, kérdés ezekkel a pontokkal kapcsolatban van-e, hadd kérdezzem meg. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor dönthetünk ezekről.
Kérdezem, hogy ki az, aki az alábbi ajánlási pontokat támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Nemmel szavazott? Kilenc. Tartózkodott? Három. A bizottság tehát ezeket támogatta.
Következik az a javaslat, amit az MSZP nyújtott be, és az előterjesztő nem támogatja. Ez a 89. ajánlási pont. Észrevétel, kérdés van-e hozzá? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a pontot. (Szavazás) Tizennégy. Ki az, aki nem támogatja? Tizenhárom. Tartózkodott? Kettő. A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A Fidesz-KDNP által benyújtott ajánlási pontok következnek, amelyeket az előterjesztő támogat. Két ilyen pont van, irományszám szerint a 74. és a 76., az ajánlási pont szerint az 50. és a 13. Észrevétel, kérdés van-e ezekhez? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Egy percben kérnék tájékoztatást arról, hogy mik ezek.
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Mindkettő pontosító módosítás.
ELNÖK: Mind a kettő nyelvtani módosítás. Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Örülök ezeknek az indítványoknak, és szívesen támogatnám, de tessék már megnézni a 13. ajánlási számút. Teljesen értelmetlen az egész. Úgy szólt a szöveg, hogy a társaság nem tesz eleget, most az van elfogadva, hogy a társaság eleget nem tesz eleget. Tessék megnézni! Ezt támogatta a kormány. Nem is értem. (A bizottság tagjai hangosan beszélgetnek egymással.)
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel, hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő változatlanul támogatja az indítványt? (Jelzésre.) Igen. Akkor a szavazás következik. Kettéválasztanám.
Először az 50. pontról szavazunk. Ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
Következik a 13. ajánlási pont. Az előterjesztő támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következnek azok a pontok, amelyeket a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nyújtott be, az előterjesztő viszonyt nem támogatja. Ha megengedik, nem sorolnám fel ezeket a pontokat, csatoljuk majd a jegyzőkönyvhöz, mindenki megkapta, kommentárt nem igényel. Észrevétel, kérdés van-e ezekhez a pontokhoz? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. (Szavazás) Egyharmad támogatja, a többség nem.
Következnek az SZDSZ által benyújtott indítványok, amelyeket az előterjesztő támogat. A 43., 46., 95., 47., 12. és 108. ajánlási pontokról van szó. Észrevétel, kérdés van-e ezekkel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs észrevétel. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki ezeket a pontokat támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
Áttérünk az SZDSZ által benyújtott, viszont az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokra. Ezek a 74., 69., 53., 25., 1., 2., 55., 62., 56., 64., 75., 81. ajánlási pontok. Észrevétel, kérdés van-e ezekkel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezeket. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Végül következnek a független képviselők által benyújtott és az előterjesztő által nem támogatott módosítások. Az ajánlási pontok száma 71. és 59. Észrevétel, kérdés van-e, (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem. A szocialisták támogatják. Jó.
Bizottsági módosító javaslatok következnek. A mezőgazdasági bizottság által benyújtott T/10679/90. módosítást az előterjesztő támogatja-e?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A /91. számú javaslatot az előterjesztő támogatja?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A /93. pont a kulturális bizottság javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
Köszönöm szépen. Ezekkel a módosításokkal végeztünk.
Áttérünk az utolsó napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra, T/10554. számmal. A benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása következik. Kér-e valaki olvasási szünetet? (Nincs jelentkező.) Nem kér.
Ezeknél a módosításoknál is csoportosítás történt az előbb ismertetett szerkezetben, tehát az előterjesztő által támogatott és nem támogatott indítványok képviselőcsoportonkénti bontásban.
Kezdjük az MSZP által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosításokkal. Az irományszámokat mindenki látja, mindenki megkapta a szavazási segédanyagot. Észrevétel, kérdés van-e ezekhez a pontokhoz? Igen, Szabó Lajos kér szót. Parancsoljon!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az MSZP-frakció négy nagy csoportra osztható módosító indítványokat nyújtott be. Az első a gyermekétkeztetéssel foglalkozik, a második az Út a munkához programhoz kapcsolódó módosító indítványok csoportja, a harmadik az egészségüggyel összefüggő módosító indítványok csoportja, amely a kórházakkal történt egyeztetést tartalmazzák, a negyedik pedig a fogyatékos szervezetekkel történt megállapodást a költségvetésen átvezető módosító javaslatok csoportja. Ezen kívül módosító indítványaink vannak még az alapfokú művészetoktatásra vonatkozóan, a két tannyelvű oktatásnál a roma oktatási alap tekintetében. Ezek a módosító indítványokat az MSZP támogatni fogja mind a bizottságban, mind a költségvetési szavazásnál. Van még néhány módosító indítvány, amely helyett bizottsági módosító indítvány kerül benyújtásra, és van néhány, amelyet pontosítunk kapcsolódó módosító javaslatokkal. A megalapozó törvények szavazásakor ezek lábát fogadtuk el, ezért nem szóltam külön ezekről. Kérem a bizottságot, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassa.
ELNÖK: További észrevétel, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk ezekről a módosításokról. Kérdezem, ki az, aki az ajánlási pontokat az első, az MSZP által benyújtott és az előterjesztő által támogatott csoportban támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Tehát a bizottság többsége támogatta.
Következnek azok a módosítások, amelyeket az MSZP nyújtott be, de az előterjesztő nem támogatta. Öt ilyen irományszámú módosítás van. Kérdezem, hogy egyben szavazhatunk-e ezekről. Igen, Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Egy módosító indítványról külön szavazást kérnék, irományszáma szerint 664., ajánlási száma szerint 17., 23., 24., 708. (Babák Mihály: Miről szól?) A Duna Televízió Közalapítványának juttatandó pénzösszegről.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor erről külön fogunk szavazni. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy kérdésem van. Itt fordul elő először, hogy /-es indítványszámok vannak, tehát /0, 40/0, 2140/0, azután később is lesznek ilyenek. Ezt egyrészt technikailag nem értem, másrészt a helyét is kérdezném, hogy ezek hol vannak feltüntetve. Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Erre nem tudok válaszolni, mert mi úgy dolgoztuk fel, ahogy a Háztól az ajánlástervezetet megkaptuk.
ELNÖK: További észrevétel, kérdés? Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): A segédanyagban szerepel a 40/0., a kiadott ajánlásban pedig 40. szám szerepel. Ez nem MSZP-s képviselőé, Becsó Zsolté, de a 40/0. biztosan benne van, csak nem tudjuk, hogy hol.
ELNÖK: Egy kis technikai szünet, keressük a módosításokat.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): A 40/0. és a 2104/0. a 3. kötet harmadik felében található, Tatai-Tóth András javaslata.
ELNÖK: Megvannak, megtaláltuk. Kicsit nehéz, de nem tudott elbújni ez a módosítás sem. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk.
Tehát irományszám szerint négy javaslatról szavazunk most együtt, az 566., 571., 663. és az 1447. ajánlási pontról. Ezeket az MSZP nyújtotta be, az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás) Egyharmad támogatja, a többség nem.
Következik a 664. irományszámú indítvány, amelyről különszavazást kért Szabó Lajos. Kérdezem, ezt támogatja-e a bizottság. (Szavazás) Tizennégy. Ki az, aki nem támogatja? Tizenkettő. Tartózkodott? Kettő. A bizottság nem támogatja ezt sem, de egyharmadot kapott.
Következnek a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja által benyújtott, az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványok. Ezt nem sorolnám fel, mert jó néhány oldalon keresztül tart, viszont hozzáfűznék egy rövid indoklást.
Ezeknek a módosításoknak két nagy csoportja van. A szavazási segédanyag nem bontja ezeket külön, de én szeretném kettéválasztani ezeket. Vannak azok a módosító indítványok, amelyeket a Fidesz és a KDNP fő csomagként nyújtott be. Ezek összhatásukban 450,8 milliárd forintot tesznek ki. Ennek fedezetét a tartalékok, valamint a kormány hitelessége miatti magasabb kamatfelár megspórolása képezi. Abból indulunk ki, hogy ennek a kormánynak csak drágábban adnak pénzt, és ha egy másik kormány lenne, meg lehetne takarítani. Tehát a módosításaink forrása 300 milliárd forint az adósságszolgálatból, valamint 71,8 milliárd forint a céltartalékból, és 79 milliárd forint a stabilitási tartalékból.
Az átcsoportosítani javasolt területek a következők. Az új gazdaságfejlesztési programra 200 milliárd forint, a turizmus élénkítésére 5 milliárd forint, az energiahatékonyság javítására 10 milliárd forint, a munkahelymegtartást elősegíti képzés támogatására elsősorban a kis- és középvállalkozások részére 15 milliárd forint, az egészségügyben a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások növelésére 45 milliárd forint. Az önkormányzati feladatok, helyi oktatás, helyi egészségügy és helyi közlekedés támogatására, beleértve az oktatási és szociális normatívákat és egyéb juttatásokat, ezek főleg normatívákat érintenek, ez összesítve 175,8 milliárd forintot tesz ki. Ezt a büdzsé javítása érdekében nyújtotta be a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja.
Vannak ezeken túli módosító indítványok, amelyek képviselők adtak be, nyilván képviselőinket nem korlátozzuk abban, hogy saját körzetük érdekében módosító javaslatokat fogalmazzanak meg. A Fidesz összesen 1374 módosító javaslatot nyújtott be. Ennyit szerettem volna csak indoklásként ezekhez hozzáfűzni.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki valamelyik ponthoz kérdést feltenni, véleményt mondani. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Csak egy rövid kérdésem lenne elnök úr. A sillabuszom jó, a Fidesz-KDNP által benyújtott javaslatok között egyetlenegy sincs támogatott? Mert lehet, hogy hibás a kimutatásom.
ELNÖK: Sajnos, amíg az előzőnél nyelvhelyességi szempontokra meg tudtuk kapni a kormány támogatását, itt már azt sem tudtuk megkapni, úgyhogy nincs olyan, amit az előterjesztő támogatna. (Babák Mihály: Köszönöm szépen.) Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, ha jól értettem, összefoglalóan elmondta, hogy milyen módosítókat nyújtott be a Fidesz. Ezek egy részéről meg lehet állapítani, hogy forrás nélküli módosító indítványok. (Babák Mihály: Nem mond igazat.) A másik részéről pedig meg lehet fogalmazni azt, hogy azok az indítványok, amelyek a tartalékokat kívánják csökkenteni egy ilyen válságos időszakban, veszélyeztetik a jövő évi költségvetés teljesülését. Minden szakértő azt szorgalmazza, hozzáértő szakértő, teszem hozzá, hogy a tartalékokat még tovább kellene növelni. Ezért nem támogathatók ezek a javaslatok, mert forrás nélküliek, és a jövő évi folyamatok veszélyeztetésével nem lehet támogatni ezeket.
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Ezek valószínűleg ugyanazok a szakértők, akik 2005-ben, amikor önök a 2006-os költségvetés készítették, ami Európa- és világrekord magasságú államháztartási hiányt okozott, azt is megalapozottnak találták. Annyit hadd mondjak el, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányoknak most már sokadik kísérlete és törekvése mutatkozik meg ezekben a költségvetésekben arra vonatkozóan, hogy lehetőség szerint a parlament hatásköre alól kiszervezzenek döntéseket. A tartalékok összegét, függetlenül attól, hogy itt válság van vagy nincs, bár Magyarországon már öt éve válságot állítottak elő, amikor a világgazdaságban még azt sem tudták, hogy a válság szó egyáltalán létezik, az elmúlt években jelentősen megemelték, igen tetemes összegeket vontak ki a parlament fennhatósága alól. Most is erre törekednek. Öt különböző tartalék: fejezeti tartalék, kamatkockázati tartalék és így tovább címen összesen 325 milliárd forintot tüntetnek el a parlament hatásköréből. Ezt nyilván nem lehet megengedni.
Olyan apró tételekről még nem is szóltam, de már látom, Molnár Albert jelentkezik, nyilván erre is fog majd reagálni, hogy van egy 40 milliárd forintos informatikai eszközbeszerzés a válság kellős közepén, ellenben a gyermekétkeztetéstől 17 milliárdot sajnálnak, vagy egy 12 milliárdos bútorközbeszerzés. Azért úgy látom, vannak területek, ahol rendelkeznek tartalékkal. Nos, ezeket mi szeretnénk átcsoportosítani. Ez önnek lehet, hogy fáj, lehet, hogy valamelyik informatikai beszerzést szívesen támogatná a következő esztendőben, de mi azt gondoljuk, hogy ha válság van, akkor ezekre nincs szükség, ezeket el lehet halasztani. Nem azt mondom ezzel, hogy háromlábú asztalnál kell ülnie a Pénzügyminisztérium munkatársának, vagy az FVM munkatársának, nyilván a szükséges bútorokat be kell szerezni, de 12 milliárd forint erre a célra, miközben az ingyenes és kedvezményes iskolai étkeztetéstől 17 milliárdot akartak elvenni, ez nem helyes, ez nem jó. Szeretnénk tehát, ha támogatnák majd a módosító indítványainkat.
Közben több hozzászóló is bejelentkezett, elsőként Molnár Albertnek adok szót, ő volt a leggyorsabb.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel a diákétkeztetésbe visszakerült a pénz, igazából erről szólni sem érdemes. Sok időm nem volt áttekinteni a fideszes módosításokat, de belenéztem néhány olyan részbe, ami nagyon érdekes. Most úgy tűnik, hogy még nagyobb gondot okoz a fideszes képviselőknek betartani egy költségkeretet. Itt, a költségvetési bizottságban tudva lévő, hogy van kiadási és bevételi oldal. Tudjuk, hogy tervezett költség van, és annyit lehet elosztani, amennyi van. Itt három alfejezeti részt néztem át. Az Expo 2010 világkiállítással kapcsolatban két nagyon érdekes dolog ragadott meg. Becsó Zsolt képviselő úr a 618. és 620. számú módosításaiban az összesen 2,5 milliárdos összegből 5 milliárd 360 milliót tudott elkölteni. Nagy Andor úr ennél egy kicsit jobb volt, ő 5 milliárdot tudott elkölteni ugyanabból egyedül. A többiekről nem is beszélek, mert sokszorosan túlköltötték ezt a pénzt.
A lakossági tájékoztatásnál a 395 milliárdból (Sic!) el tetszettek költeni 2 milliárd 850 milliót, ott is hibádzik majdnem 2,5 milliárd. A Miniszterelnökség közigazgatási és központi hivatalánál viszont még nagyobb problémát látunk, ott 17 milliárd 542 millió forint van tervezve, és elköltöttek a Fidesz-képviselők 172,8 milliárdot. Ez egy hevenyészett összeadás. Itt van a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal, a 2 milliárd 219 milliójából elköltöttek 11 milliárd 850 milliót, vagyis több mint 5 és félszeresét annak, ami rendelkezésre áll. Azt gondolom, elnök úr, hogy célszerű lenne visszavonni a módosítóikat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály következik.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a választ, hogy a kormány nem támogat egyetlenegy ellenzéki képviselői javaslatot sem, sőt, a frakcióét sem, mert vannak generális javaslatok, és vannak képviselői javaslatok. Szeretném elmondani, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy hét év alatt semmit nem fogadtak el, úgyhogy ne próbálják maszatolni a felelősségüket, a kormányzás hibái és a válság az önök felelőssége elsősorban.
Rosszhiszemű volt Keller úr, mert úgy gondolom, abban csak rosszhiszeműség van, amikor valaki azt mondja, hogy többször elköltöttük a költségvetést és ehhez hasonlókat. Mérlegelmélet van, ha valahol szerettünk volna költeni, ahhoz forrást is keresni kellett. Az előfordul, miután független képviselők vagyunk, és mindenkinek van saját kerülete, többségében, hogy egy-egy rosszul tervezett összegre többen adnak be javaslatot. Hamis, kedves Molnár úr, ezt ön is tudja, összegezni, hogy egy-egy forrásra hányan adtak be javaslatot. Ha sokan adtak be, az azt jelenti, hogy azt rosszul tervezték meg. Ez annak a bizonyítéka, hogy önök ehhez sem értenek. Sokat költenek valamire, ez több képviselőt felhergel, és nyilvánvalóan több helyi érdek megvalósítását próbálják javasolni.
Kérem, Molnár képviselő úr! Ön nem mond igazat ebben az összesítésben. Kár volt erre felkészülni, mert ezt a demagógiát ma Magyarországon senki sem hiszi el, hogy mi ötször elköltjük az állam költségvetését. Tízszer? Na látja! Ez is hazugság, mint az egész kormányzásuk. Bocsássanak meg, de egyszer el kell mondani azt, hogy önök ahelyett, hogy kommunikációval készülnek fel egy költségvetésre, inkább kormányoznának, és figyelembe vennék azt, hogy vannak értelmesebb, okosabb feladatok. Tudják mit? Azt kommunikálták, mert összevesztek, és a frakcióban megbeszélték, hogy a gyermekétkeztetés adminisztratív hiba volt. Hát tudják, kit nézzenek hülyének! Adminisztrációs hiba volt az állami költségvetésben? Ugyan, ne vicceljenek már!
Aztán azt sem mondják már többet, hogy szakértői kormány van, és szakértők állítják össze. Tudják, miről van szó? Amikor kiment Veres úr meg Gyurcsány Ferenc az IMF-hez, akkor megkérdezték, miből fizetitek vissza fiúk ezt az egész hitelt. És adtak egy ajánlatot. Miből vettek el, hölgyek, urak? Nem a hiánycéllal van baj. Önök csak az emberektől vesznek el. A kormány központi költségvetéséből semmit nem vesznek el. Semmit. Az is hazugság, benne van a bútor és sok egyéb más. Tudják mit? A kommunikáció helyett inkább tanultak volna meg dolgozni. Ne kísérletezzenek, mert már senki nem hiszi el. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget, hogy szólhattam.
ELNÖK: Kovács Tibor következik.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Közösen fogadtuk el, és alakult meg a Költségvetési Tanács, amely az általános vitát megelőzően első alkalommal értékelte és mondta el álláspontját a költségvetéssel kapcsolatban. Jogszabály rendelkezik arról, hogy a Költségvetési Tanács véleményezi a benyújtott módosító indítványokat is, amelyeket képviselőtársaim nyújtottak be. Ez az értékelés 16 oldalon elkészült, minden képviselő rendelkezésére áll. Most nem kívánom felolvasni tételesen, hogy mi van a javaslatokban, csak néhány címet. Formailag sem egyensúlyos javaslatok - itt van felsorolva, formailag egyensúlyos, valójában nem egyensúlyos javaslatok - és itt van több száz felsorolva. Tessék áttanulmányozni, minden képviselőnek ajánlom figyelmébe. Ha már megalakítottuk ezt a társaságot, akkor a véleményét próbáljuk meg figyelembe venni. Köszönöm szépen. (Domokos László: A kormány is.)
ELNÖK: Talán elkerülte Kovács Tibor figyelmét, hogy a Költségvetési Tanács listáján különböző pártállású módosító indítványok vannak. Kérdezem, ki kíván még hozzászólni. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Önnel talán még szakmai vitát lehet folytatni, Babák képviselő úrral remény sincs erre, amikor olyan megfogalmazásokat tesz, mint amit tett. (Babák Mihály: Nem szakemberek, ebbe bele is buktak.) Nem a 2005-ös szakértőkre, elnök úr, hanem a jelenlegi folyamatokra alapozva mondtam azt, hogy a tartalékok mértékét, nagyságát inkább növelni kellene, mintsem csökkenteni. Csak egy mai hírt szeretnék mondani, elnök úr, és talán megérti: meredeken csökkennek az adóbevételek Németországban. A társasági adóból például alig hetedannyi folyt be a harmadik negyedévben, mint egy évvel korábban. (Domokos László: Mi közünk ehhez? - Babák Mihály: A német költségvetést tárgyaljuk?) Úgy gondolom, hogy a kapcsolódásunk a német gazdasághoz alapvető, tisztelt alelnök úr, ha ezzel nem lenne tisztában. Németországban is nagy bizonytalanságot hordoz a bevételek alakulása, ebből következően Magyarországon is indokolt körültekintőnek lenni. Azt javaslom, tartsunk 5 perc szünetet, hogy Babák képviselő úr ki tudjon menni pihenni. (Babák Mihály: Nem kell. Csak ne hazudjál. Akkor nyugodt leszek.)
ELNÖK: Ennyi volt, képviselő úr? (Keller László: Igen.) Ennyi. További hozzászólások? Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak kérdezni szeretnék. A független képviselők, akik az önök soraiban ülnek, ahogy Babák úr fogalmazott, vagy a Fidesz-frakció közös indítványai az igazak, vagy az az igaz, amit bizottsági elnök úr nyilatkozott az egyik hetilapnak, amelyben azt mondta, hogy nincs olyan szövetségi kapitány, amelyik előre kifüggesztené a taktikai utasításokat az öltözőben, hogy az ellenfél is jól tudja azt tanulmányozni. Az a kérdésem, hogy ezek most taktikai utasítások, taktikai megoldások, stratégiai megoldások, igazak-e ezek a módosító javaslatok, vagy az az igaz, amit elnök úr nyilatkozott a Heti Válasznak. Köszönöm.
ELNÖK: Azt gondolom, ez nem az interpellációk ideje, úgyhogy haladjunk tovább. Kíván-e még valaki hozzászólni? Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Elnök úr, elhangzott az a szó, hogy hazugság, szemből, Babák képviselő úr szájából. Most akkor kénytelen leszek elsorolni. Adja össze, képviselő úr, mondom a számokat. Nem kell sokáig számolni. Az Expo 2010 világkiállításon való részvétel nagyon népszerű fejezet volt önöknek. A tervezett 2 milliárd 439 millió forintból, írja képviselő úr, mert utána megint butaságot fog mondani, Cser-Palkovics András az 592. és 593. számú módosítójában 900 milliót vett el ebből. Dr. Szakács Imre követte az 596. és 598. számú javaslatban, 1 milliárd 440 milliót vett el. László Tamás az 599-619. számú javaslataiban elvett 1 milliárd 960 milliót, majd még plusz 200 milliót. Hende Csaba 1 milliárdot, Becsó Zsolt 5 milliárd 370 milliót vett el. Kékkői Zoltán 950 milliót, Révész Máriusz és Pósán László 2 milliárd 348 milliót, dr. Nagy Andor a 647-543. számú javaslataiban 5 milliárdot vett el, dr. Fónagy János 4 milliárd 350 milliót. Nem sorolom tovább. Adja össze ezeket!
ELNÖK: Nem egészen értem, képviselő úr. Mintha nem ismerné a Házszabályt. A parlament majd szavazni fog, és eldönti, hogy melyiket támogatja. Lesz, amit támogat, lesz, amit nem. Nyilván, ha önökön múlik, egyiket sem támogatja, de várjuk meg a szavazás időpontját. A parlament már csak így működik.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek hozzászólása, észrevétele, kérdése. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Molnár Albert szavaiból azt vettem ki, valamelyiket támogatni akarja. Szerintem akkor szavazzunk mindegyikről külön-külön. Ha ez a kérés, hogy valamelyiket is támogatni szeretné képviselőtársunk, szívesen megtesszük. Mert valóban lehet választani. Úgy gondolom, azt elvárni, hogy 200 képviselő a saját maga egyéni körzetéből ne tegyen módosító javaslatokat, egyáltalán megkérdőjelezni ezt az alapvető képviselői jogot, hogy egy-egy képviselő módosító javaslatokat nyújtson be, vitatható. Amit pedig elnök úr mondott, hogy a frakciónak is van egy konkrét, összehangolt álláspontja, amit valóban lehetne vitatni, hogy az jó vagy nem jó, azt nem vitatják. Ha azt a 450 milliárdos módosító csomagot elfogadják, arról is külön szavazhatunk, ha erre van esély.
De úgy látom, hogy erre nincs esély, legalábbis eddig a szavaikból ez derült ki. Ezért is van az a szavazási módszer, hogy ha itt, a bizottságban előkészítjük, hogy melyiket kívánjuk minden oldalról támogatni, szerintem mód van arra, hogy összerakjunk egy olyan jobbító csomagot, amelynek eredményeképpen talán elfogadhatóbb lesz a költségvetés. De úgy látom, hogy inkább csak piszkálódás van az egész mögött. Jó lenne, ha visszatérnénk a komoly tárgyaláshoz. Ha van igény arra, hogy a Fidesz javaslataiból valamelyiket Molnár Albert támogat, hiszen akkor már többségbe kerülhet a bizottságban, biztató lehet arra, hogy talán megfontolja bármelyik képviselőtársunk, aki akár egy vagy több módosítót nyújtott be, hogy visszavonja a többit, ha már legalább egyet kiválasztottak ebből.
De nem látom ezt a szándékot. Azt gondolom, ezen a bizottsági szinten a nagy csomagok kérdését kell tisztázni, ebben pedig egyértelműen elutasító vélemény volt. Ha érdemi vitát akarunk folytatni, akkor, amiről lehet, egyben szavazunk, amiről pedig úgy gondoljuk, hogy külön van esélye, és itt a Szocialista Pártnak kell nyilatkoznia, hogy melyikről gondolják úgy, hogy külön-külön támogatják, akkor az meg fogja kapni tőlünk a lehetőséget. Majd a végleges szavazáskor a plenáris ülésen úgyis egyenként fogunk szavazni. Nagyon jól tudjuk, hogy ez egy hosszú, több órás procedúra lesz. Itt, a bizottságban viszont csoportosítani próbáljuk, hogy ésszerű vitát fókuszáljunk egy-egy módosító javaslatra. Nagy tisztelettel várom azon javaslataikat, amelyeket ebből a csomagból támogatni kívánnak. Eddig ilyet nem hallottam, elnök úr. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Alelnök úr megszólalásához csak annyit, hogy a prioritást a sok ellentmondó módosító indítvány között nem nekünk kell felállítani. Tehát ha a Fidesz úgy gondolja, hogy a Molnár képviselő úr által felsorolt, ellentmondásokkal terhelt módosító indítványok közül valamelyiket szeretne prioritásként megjeleníteni a bizottság előtt, akkor meg kell mondania elnök úrnak, alelnök úrnak, és akkor lehet mérlegelni. De az furcsa lenne, ha mi elkezdenénk szelektálni a fideszes módosító javaslatok között. (Domokos László: Nincs miről vitatkozni.)
ELNÖK: Ha nincs több hozzászólás, akkor haladunk tovább. A szavazás következik. Tehát a Fidesz-KDNP által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványokról van szó. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. A többség nem támogatta, egyharmadot kapott.
A szavazási segédanyag 31. oldalán találják a következő csoportot, az SZDSZ által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat. Kérdezem, hogy észrevétel, kérdés van-e ezekhez. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki ezt az 5 irományszámú javaslatsort támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) A többség támogatja.
Következik az a csoport, amit az SZDSZ nyújtott be, de az előterjesztő nem támogatja. Észrevétel, kérdés ezekkel kapcsolatban van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Külön szavazást valamelyik pontról kérnek-e? (Jelzésre.) Nem. Akkor a szavazás következik.
Ki az, aki támogatja ezeket? (Szavazás) Egyharmad, a többség nem. Köszönöm.
Az utolsó csoporthoz érkeztünk el, az előterjesztő által nem támogatott, a független képviselők által benyújtott módosító indítványok következnek. Tíz ilyen irományszámú javaslat van. Észrevétele, kérdése van-e valakinek? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik.
Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Bizottsági módosítások következnek. Az első az egészségügyi bizottság javaslata 1448. irományszámmal. Az előterjesztő támogatja-e?
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatja.
Az oktatási és tudományos bizottság javaslata 1449. számon. Előterjesztő?
VÉGH SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta. Köszönöm.
A napirendi pont lezárása és az ülés bezárása
Ezzel a módosítások végére értünk, egyben a bizottsági ülés végére is értünk. Kérdezem, van-e még valakinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor köszönöm. A bizottsági ülést berekesztem. Mindenkinek további jó munkát. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 18 óra 11 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit