KPSZB/38/2009.
KPSZB/156/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2009. november 3-án, kedden 18 óra 52 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Molnár Oszkár (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Horn Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Puch László (MSZP) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Molnár Oszkár (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Kóka János (SZDSZ) Horn Gábornak (SZDSZ).
Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter
(Az ülés kezdetének időpontja: 18 óra 52 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó estét kívánok, tisztelettel köszöntök mindenkit. A bizottsági ülést megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a bizottsági ülésünk iránt érdeklődő munkatársakat, és köszöntöm a Pénzügyminisztérium vezetőit, Oszkó Péter pénzügyminiszter urat és Katona Tamás államtitkár urat.
Mai bizottsági ülésünkre a Házszabály 121. § (4) és (6) bekezdése alapján kerül sor. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló, T/10554. számú törvényjavaslat módosító javaslatairól történt szavazást követő bizottsági ülést tartjuk meg, ahol a bizottsági tájékoztató, valamint a bizottsági módosító javaslat elkészítése a feladat. Ehhez kiegészítés nem érkezett. Ezt teszem fel napirendi javaslatként szavazásra. Ki az, aki ezzel egyetért? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Huszonkilenc. Így tartózkodás, ellenszavazat nem volt, a bizottság egyhangúlag elfogadta napirendjét.
Meg is kezdjük egyetlen napirendi pontunk tárgyalását. Megadnám a szót pénzügyminiszter úrnak, hogy az időközben előkészített tájékoztatóhoz fűzzön szóbeli kiegészítést. Parancsoljon!
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miután hosszú napon vannak túl a tisztelt képviselők, ezért nem szeretném hosszan szaporítani a szót. Az írásban kiosztott javaslat támogatását kérem a tisztelt bizottságtól. Egyetlen technikai észrevétel, hogy a módosító javaslat 4. pontjában a Miniszterelnökség soron, a költségvetés általános tartaléka címszó alatt szereplő számot értelemszerűen forintban kell érteni, a "forint" szó lemaradt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Valóban egy hosszú napnak vagyunk a vége felé. Hiányoltuk is pénzügyminiszter urat a napirend megkezdésekor, de Katona Tamás kitűnően helyettesítette miniszter urat. (Derültség.)
A bizottság tagjainak adnám meg szólásra a lehetőséget, kérdezem, észrevétel, kérdés, hozzászólás van-e. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Szokásunk szerint azért részletesen tekintsük át, hogy milyen módosításokat fogadott el a Ház. Kérem, tekintsük át, melyek a legfontosabb változó elemek, amelyeket az eredetihez képest most megszavazott a parlament. Ebben kérném a segítségét.
ELNÖK: Igen. Most több jelentkezőt nem látok, Kérdezem, hogy miniszter úr, államtitkár úr, melyikük kíván kicsit bővebb tájékoztatást adni a módosulásokról. Miniszter úr, parancsoljon!
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm. Alapvetően annak következtében, hogy a költségvetés benyújtását igyekeztünk felgyorsítani, hiszen ez az ország érdeke a válságkezelési folyamatban is, hogy minél előbb világos képet tudjunk a 2010-es költségvetési gazdálkodásról, olyan költségvetést nyújtottunk be, amelyről magunk is tudtuk, hogy bizonyos intézkedések konkrét, részletes hatásait a parlamenti vita során tudjuk véglegesnek tekinteni, módosító indítványokkal tudjuk rögzíteni. Ezeknek a módosító indítványoknak legfontosabb elemei röviden felsorolhatók: a gyermekétkeztetés vonatkozásában az erre a célra tartalékolt 12 milliárd forint lett átcsoportosítva, az egészségügy, a kórházi ellátások finanszírozása tekintetében a Kórházszövetséggel kötött megállapodás értelmében az egészségügyi bizottság nyújtott be módosító javaslatot, amelyet elfogadtunk. Hasonlóképpen megjelenik a távhőáfa csökkentésének költségvetésre gyakorolt hatása a módosító indítványokban, ugyanígy az informatikai normatíva keretének megnövelése, a két tannyelvű oktatás, a fogyatékosok támogatása, a felsőoktatási ppp-k. Mindezen folyamatok végén a költségvetés biztonságát szolgáló stabilitási tartalék összegének növelésére is sor kerülhetett, ilyen módon még nagyobb biztonságot adva a jövő évi költségvetési gazdálkodásnak. Ezen túl szintén a céltartalékokat érintette még a közszféra bérkiegészítésével kapcsolatos megállapodások átvezetése a költségvetési törvényen. Röviden így tudnám összefoglalni a legfontosabb módosító indítványokat.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel, kérdés? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. A kormányzat célul tűzte ki, hogy néhány sarokszámot teljesít - MÁV, önkormányzatok. Ezek milyen mértékben teljesültek az ismert adatok alapján? Ezek fejezeten belül változhatnak, de nagyságrendileg jelentősen már nem.
ELNÖK: Szijjártó Péter!
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt miniszter úr volt kedves az előző kérdésre adott válaszában úgy fogalmazni, hogy a gyermekétkeztetés esetében az erre a célra tartalékolt 12 milliárd forintot a parlamenti szavazás nyomán mégis csak beállították a költségvetésbe. Volna kedves ezt kifejteni? Mit is jelent az pontosan, hogy erre a célra tartalékolták? Tehát a költségvetésben meg lett volna rá a pénz eredetileg is, de a kormány megpróbálta, hátha nem kell ezt a 12 milliárdot odaadni, hátha mégis el lehet venni a gyermekétkeztetéstől? Volt ilyen olvasata ennek az eddigi vitákban. Miért volt értelme egyáltalán a kormánynak megpróbálni, hogy lecsökkenti a gyermekétkeztetés normatíváját? Helyes egyébként, hogy a parlamentben ebben az ügyben egyetértés volt, de ha volna kedves ehhez kommentárt fűzni, azt megköszönném.
ELNÖK: Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetés módosító indítványainak szavazása során a szocialista frakció támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyekről szó esett a vitában, és amelyekben a kormánnyal sikerült megegyezésre jutni. A céltartalékok között, mivel a költségvetés tervezése, előkészítése során, ismert módon, már augusztusban, maradtak azonban olyan vitás pontok, amelyeket nem tudtunk lezárni. Azt hiszem, ez teljesen természetes dolog. Ezek közé tartozott a művészeti oktatás, az említett gyermekétkeztetés, hogy milyen módon legyen megoldva a két tannyelvű oktatás, a fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezeteinek támogatása. Ezek között voltak még olyan kérdések, amelyek nem éppen a szocialista frakció és a kormány megállapodásától függtek, hiszen zajlottak az OÉT és az OKÉT tárgyalásai, amelyek szintén azt igényelték, hogy megfelelő tartalékkal legyen a költségvetés benyújtva. Ezeknek a tárgyalásoknak a végeredményét mi, szocialista képviselők be szoktuk terjeszteni a Ház elé, és változtatás nélkül mindig meg szoktuk szavazni azt, amiben a kormány meg tudott egyezni ezeken a háromoldalú tárgyalásokon.
Ezeknek a kérdéseknek a rendezésére is szolgált az a céltartalék, ami a költségvetési törvényjavaslatban szerepelt, és amelynek felhasználása a módosító indítványokon megfelelő módon keresztül lett vezetve. És ebből a céltartalékból még tízegynéhány milliárd a stabilitási tartalékot is növelni tudta, amiről miniszter úr beszélt. A szocialista frakció ilyen irányú módosításokat támogatott, és úgy gondoljuk, hogy ezek a módosítások az ellenzéki képviselők számára sem voltak teljesen elvetendők, hiszen a kormány által támogatott csomag egy bizonyos elemét megszavazták, és köszönjük, hogy ezt megtették. Más részeire nemmel válaszoltak, hiszen tartózkodtak a kormány által támogatott sor megszavazásánál, ezt úgy tudjuk értelmezni, hogy a változtatás irányát jónak tartják, és ezt is köszönjük a részükről. Azt a módosító javaslatot, ami átvezeti az elfogadott módosító indítványokat, itt is, a parlamentben is támogatni fogjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! A költségvetési törvény vitája kapcsán nem találkoztunk önnel személyesen a parlamentben, csak nagyon ritkán, így nem volt alkalmunk kérdezni, bár Katona Tamás államtitkár úr tökéletesen helyettesítette önt. A kérdés a következő lett volna, amit nem sikerült tisztázni a parlamenti vitában. Vannak-e a jelenlegi költségvetésen kívüli kiadások, amelyek a hiányt növelnék, és milyen mértékűek? Tud-e arról, hogy ezek esetleg mennyiben növelik a kiadásokat, mennyiben növelik a hiányt, amennyiben rendezésre kerülnek? Szeretném kérni tehát a miniszter úr teljességi nyilatkozatát a költségvetési bizottság előtt a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat hiánycélját illetően. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Horn Gábor!
HORN GÁBOR (SZDSZ): Csak rögzíteni szeretném azt, hogy mi úgy látjuk, a vita során ezekkel a módosító indítványokkal nem puhult fel olyan mértékben az egyébként szigorú és nagyon kemény 2010-es költségvetés, ami számunkra lehetetlenné tenné annak megszavazását. Nem lett belőle választási költségvetés. Mi azt szabtuk feltételül, hogy a módosítások olyan irányúak legyenek, amelyek megoldhatatlan helyzetben lévő területeket nem tesznek tönkre, hanem lehetőségeket adnak számukra. Úgy látjuk, hogy a módosító indítványok nagy része ilyen, ezeket vagy mi is benyújtottuk, vagy támogattuk a vita során. Ezzel egy borzasztóan nehéz, de vállalható költségvetés született a keretszámokat tekintve. Ezeket fogjuk tudni támogatni. Amit külön fontosnak tartunk, és ha tetszik, ez is lényeges eleme a támogatáshoz szükséges feltételeknek, hogy a tegnapi napon az úgynevezett salátatörvényben sikerült rögzítenünk azt, hogy nem lazítunk a közösen elfogadott költségvetési keretrendszeren. Tehát a parlament továbbra is következetesen próbál meg egy, az eddigieknél áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb költségvetési rendszerben gondolkodni.
ELNÖK: Csak a jegyzőkönyv kedvéért rögzítem, hagyományos menetrendünk, hogy egy ellenzéki képviselőt egy kormánypárti követ. Horn Gábor most, az alkotmányügyi bizottság döntése értelmében ellenzéki képviselőnek minősül attól függetlenül, hogy itt arról beszélt, hogy megszavazzák a költségvetést.
De haladjunk tovább! Dancsó József jelentkezett. Parancsoljon!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Két kérdésem lenne. Látjuk a javaslatban, hogy a Miniszterelnökség tartaléka 57 milliárd 278 millió forint. Ezen túlmenően az egyes minisztériumoknál van-e még tartalékkeret, és ha igen, mekkora? Összességében mekkora a tartalékok összege ezen módosítások után, mert ezt nem lehet kiolvasni ezekből a papírokból? A másik kérdésem arra vonatkozna, hogy a minősített alapfokú művészeti oktatás esetében időarányosan 2011-re vonatkozóan még 8 hónap szerepel. Ezt hogyan kell érteni? Mégis csak csökkent a 2009. évi fajlagos összeghez viszonyítva? Ez egy év plusz nyolc hónap fajlagos összege, vagy milyen technikát jelent a feltüntetett összeg? Köszönöm.
ELNÖK: Igen. Én is megtoldanám egy kérdéssel. A gyógyító-megelőző ellátásokra vonatkozó keretösszeget, ha jól emlékszem, 38 milliárd forintban állapította meg a kormány. Ennek egy részét a céltartalék fedezi, viszont egy másik része, 22 milliárd forint mintha fiktív bevételként lebegne a költségvetésben. Nem igazán lehet tudni, hogy milyen járulékemelés képezi majd ennek fedezetét. Ha miniszter úr erről néhány mondatot mondana, azt megköszönném.
Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem kaptam elég részletes választ. A stabilizációs tartalékra, ami nem a költségvetési bizottság hatáskörébe tartozik, ki nyújthat be módosítást? Hogyan lesz ez elköltve? Mondjuk, a részletes vitában a rosszul finanszírozott oktatás, egészségügy, gyermekvédelem érdekében nyújtható be erre módosítás? Vagy pedig a kormány saját maga fogja kézből etetni az eddig normatív alapon, ma gyengén finanszírozott területeket? Dancsó József kérdéséhez csatlakozva szeretném tisztán látni, hogy a tartalékok hogyan is fognak működni, hiszen a kormány itt kreatívan megnyitotta a trükközés lehetőségét megítélésem szerint. De ha most miniszter úr világosan elmondja, hogy ezeket a pénzeket hogyan költik el, az nagyban segítené a munkánkat.
Ha már az MSZP és az SZDSZ részéről mint a költségvetést megszavazók részéről hallhattuk, hogy ez nagyon stabil költségvetés, akkor szeretném leszögezni, hogy jó néhány terület alulfinanszírozott. A megalapozó törvények semmilyen módon nem segítették az alrendszerek pénzügyi finanszírozásának megoldását. Így a teljes egészségügyi ellátásnak nincs megalapozva a költségvetése, nem finanszírozható az év végéig ebből Magyarország egészségügyi ellátása. Az oktatási rendszer alul van finanszírozva, a gyermekvédelmi ellátás évek óta alulfinanszírozott. Ez megoldhatatlan problémát fog jelenteni. A fogyatékossággal élők, illetve az idősek szakosított bentlakásos ellátásánál szintén hasonló a helyzet. Ez azt jelenti, hogy ugyan ön jelentheti az IMF-nek, miniszter úr, hogy 120 milliárdot elvont, de ez a gyakorlatban végrehajthatatlanná teszi a költségvetést. Ha bárki most neki kezd az átszervezéseknek, nem tudja elérni ezt a megtakarítást a meglévő intézményszerkezetben megtenni. Higgye el, elég részletesen láttam ezt az elmúlt évek alatt. Ezt könyvelőként le lehet írni, de végrehajtóként, felelős miniszterként nem. Aki jövőre is egész évben miniszter szeretne lenni, az nem tudja ezt végrehajtani. Ez lehetetlenség.
Ezért szeretném pontosan látni, hogy mivel számoltak a végrehajtást tekintve. Így függ össze ez a stabilizációs vagy egyéb tartalékok meglétével és felhasználásával. Ezekre lehet-e majd pályázni? De akkor visszatértünk a '90 előtti tanácsi pályázati rendszerhez, hiszen éppen az volt a vívmány, hogy azóta normatív alapon finanszírozta a kormányzat az állami kötelező feladatok ellátását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Alelnök úr megszólalása után mindenképpen úgy gondolom, néhány mondatot kell mondani. Az ellenzéki képviselők is örülhetnének annak (Domokos László, Babák Mihály: Minek?), hogy van kellő idő felkészülni a költségvetés végrehajtására. Természetesen egy feszített költségvetés lett összerakva, ha olyan jelentős mértékben csökkennek a költségvetés bevételei, amilyen mértékben a gazdasági visszaesés ezt szükségszerűvé teszi, akkor nem lehet azt mondani, hogy felhőtlen az öröm. Annak lehet örülni, hogy az országnak van egy kiszámítható jövő évi költségvetése (A fideszes képviselők tiltakoznak.), persze, még a zárószavazás hátra van.
De azért kértem szót, mert kedves Domokos képviselő úr, ha visszaemlékeznek tavaly november-decemberre, azután januárra, akkor folyamatosan azt a lemezt járatták a sajtóban is és itt, a bizottsági ülésen is, hogy a 2009-es év azzal a költségvetéssel nem lesz finanszírozható. Itt pótköltségvetés kell... (Domokos László: Nem is lett. - Babák Mihály: Nem is lett. Te olvasol számokat? Vagy csak blöffölsz állandóan? - Balla György: Az, hogy nem hoztátok be, nem azt jelenti, hogy úgy volt jó.) Kedves képviselőtársaim...
ELNÖK: Kis türelmet kérek mindenkitől.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, kérem, hogy a saját frakcióját fegyelmezze már meg.
ELNÖK: Egy kis türelmet kérek mindenkitől. Keller László kapott szót. (Babák Mihály: Ne irritáljon minket. - Domokos László: Már nem az államtitkári székben ülsz.)
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Én is türelmesen kivártam az ellenzéki képviselők hozzászólását. (Közbeszólásra.) Abszolút reális vagyok, ugyanezt hallgattam tavaly, ugyanabban a székben elmondták, hogy mennyire nem lesz finanszírozható. Az elmúlt év eleje a mostanihoz képest annyival kedvezőtlenebb volt, hogy a gazdasági előrejelzések sokkal rövidebb idő alatt változtak. Most nagyjából nem túl kedvező képet lehet kapni a gazdasági visszaesésről, a növekedésről, de az előrejelzés tartalma... (Domokos László: Hol lesz itt növekedés?) Nem növekedéssel számol, hanem csökkenéssel a jövő évi költségvetés, képviselő úr. (Domokos László: Kint vagyunk a bajból.)
Összességében azt szeretném kérni az ellenzéki képviselőktől, mivel nyilván különbözőképpen elő lehet adni a mondanivalójukat a költségvetésről, de az ország érdeke nemcsak azt kívánta meg, hogy időben legyen egy jövő évi költségvetés feszes körülmények között, hanem az ország érdeke azt is megkívánja, hogy tárgyszerűen, reálisan beszéljünk a jövő évi költségvetésről. Annyit szeretnék kérni, hogy ne azt a lemezt rakják fel, amelyik már akkor sem jól hallatta az ez évi folyamatokat, hanem egy tárgyszerű, szakmailag is korrekt megközelítését adják ennek. (Babák Mihály: Állatira szakmai voltál eddig.)
ELNÖK: Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Nem kívánok Keller képviselő úr szavaira reagálni, mert azt hiszem, akkor háromszázegynéhány képviselőnek órákat kell majd várnia a parlamentben, mert egyszerűen elképesztő, hogy Keller képviselő úr nem jár az emberek között, nem jár ebben az országban. Az ország érdekét emlegeti, de hát az ország érdeke az országban élő emberek érdeke. Meg kell kérdezni őket, hogy mi az idei meg a jövő évi költségvetésről a véleményük.
Viszont szeretnék gratulálni Horn Gábor képviselő úrnak. (Babák Mihály tapsol.) Emlékszem a szavaira, itt, a bizottsági ülésen nagyon vehemensen kritizálta ezt a költségvetést, és azt mondta, majd ha jönnek a módosító javaslatok, akkor megnézzük azokat. Megjöttek azok a módosító javaslatok, az ön nevéhez egyet tudtam párosítani, megemelte 3 milliárd forinttal az informatikai kiadásokat. Ez volt az a módosító ezek szerint, ami tényleg hiányzott ebből a költségvetésből. Ehhez szeretnék gratulálni, hogy megtalálta a megfelelő módosítást, benyújtotta, el is fogadták, így 3 milliárddal többet lehet majd elkölteni az informatikára nyilván azoknak a cégeknek, amelyek el fogják nyerni a közbeszerzéseken. Nagyszerű!
De amiért szót kértem, az az, hogy a Költségvetési Tanács elnöke itt volt a legutóbbi bizottsági ülésen. Sajnos, miniszter úr akkor nem tudott ezen részt venni, de bizonyára ismeri a Költségvetési Tanács véleményét. Az pedig elsújtó, mit ne mondjak. (Babák Mihály: A Keller nem olvasta.) Abban megjegyzik egy félmondattal, hogy egy tétel hiányzik a költségvetésből, az pedig a Magyar Nemzeti Bank várható veszteségének finanszírozása. (Dr. Oszkó Péter közbeszól.) Nem én mondom, miniszter úr, hanem a Költségvetési Tanács, amely ezáltal már a 2010-es költségvetési hiánycélokat is bizonytalannak látja. Több százmilliárd forintról lehet itt adott esetben szó. Kérdezném, hogy ön hol látja ennek a fedezetét, hogyan képzeli el ennek a problémának a kezelését. Benne van-e ebben a költségvetésben?
ELNÖK: Amennyiben most nincs több észrevétel, miniszter úrnak adnám meg a szót válaszadásra.
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a kérdéseket, mert sok félreértés tisztázását segítik. Remélem, hogy ha most tisztázzuk ezeket a félreértéseket, azok a jövőben nem fognak újra a nyilvánosság előtt megjelenni.
Kezdjük a gyermekétkeztetéssel. A gyermekétkeztetés normatívájának megállapításához, illetve a konkrét finanszírozási összeg megállapításához szükség van a tanulólétszámra. A tanulólétszámot az idei költségvetési menetrendben, a költségvetés benyújtásakor még nem ismerhettük, hiszen nem tudhattuk a tanév kezdetekor, hogy mekkora a tanulólétszám, mert nem volt róla központi információ. Magyarán egy alacsonyabb normatívaösszeg került beállításra azzal a céllal, hogy arra majd a céltartalékokból lehessen átcsoportosítani, így ott további mozgástér maradt. Ezt a kormány többször elmondta. Célunk volt egyébként a rendszeren is változtatni. (Babák Mihály és Balla György közbeszól.) Várom, hogy a képviselő urak figyeljenek, hogy a feltett kérdésekre tudjak válaszolni.
ELNÖK: Türelmet kérek mindenkitől, miniszter úré a szó. Parancsoljon! (Balla György: Azért vegyük már egymást komolyan.)
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Én is ezt kérem, hogy vegyük egymást komolyan, és beszéljünk arról, amiről itt, ebben a Házban beszélnünk kell. A gyermekétkeztetésre el volt különítve forrás, még a rendszer finanszírozási módozatán is változtatni szerettünk volna, hogy ne normatív alapon, hanem jobban célzott pályázati alapon működhessen. De éppen azért, mert olyan mennyiségű volt a félreértés, a félrekommunikáció ebben a témában, arra a döntésre jutottunk a kormányt támogató parlamenti frakcióval, hogy tartsuk fenn az idei rendszert, és csoportosítsuk át az erre az elkülönített pénzt a normatívára. Tehát nem volt arról szó, hogy bármilyen megtakarítást a gyermekétkeztetésből próbált volna elérni a kormány. Olyan időzítésben készült a költségvetési tervezés, hogy ezeknek az összegeknek egy részét a tartalékba kellett helyezni. E tekintetben a végső, megszavazott változat minden kérdésre választ ad, azt gondolom, hogy ezek után nem lehet bármiféle félreértés.
A MÁV és az önkormányzatok témája. Ismerik a számokat. A közösségi közlekedés előirányzatában 40 milliárdos megtakarítást irányoz elő ez a költségvetés, és ez a szám továbbra is szerepel benne, ebben nem volt változás. Ennek részletes kivitelezése értelemszerűen már nem a költségvetési törvény keretében történik, hanem egyes részletes szabályozási kérdésekben, ami a MÁV és egyáltalán közösségi közlekedés működését érinti. Azt gondolom, vagy legalábbis remélem, nincs vita közöttünk abban, hogy egy pazarló, az adófizetők pénzét nem jó hatékonysággal használó rendszert át kell alakítani, nem is csak 2010-re, hanem általában az elkövetkező évekre. Ez egy nagyon nehéz, verejtékkel végigvihető folyamat, amit ez a kormány felvállalt, és útjára akar indítani. (Babák Mihály: Mit vállalt fel?) Komoly tartalékok vannak a jövő évi költségvetésben bármilyen, még el nem fogadott intézkedésekből fakadó bizonytalanságra.
Ami az önkormányzatokkal kapcsolatos vállalást illeti, hosszú egyeztetési folyamatok eredményeként apróbb változások átvezetésre kerültek a rendszerben. De nem az a kérdés, hogy 120 milliárd meg van-e még takarítva az önkormányzatokon, azt önök is ki tudják olvasni precízen a költségvetésből, hogy az önkormányzatokon sokkal kevesebbet takarít meg a 2010-es költségvetés, mint a központi költségvetési intézményeken. Az a kérdés, hogy összességében az államháztartás egyensúlya megmaradjon, a kitűzött hiánycél tartható legyen, és ezt a teljes költségvetés biztosítja.
Több kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy vannak-e rejtett kiadások, kiadást növelő tételek. Konkrétan az MNB neve is elhangzott. Ez sok félreértésre adott okot. Megjegyzem egyébként, hogy a Költségvetési Tanács minden egyes véleményét szó szerint végigolvasom vagy végighallgatom. Nagyon sokszor elmondták, hogy álláspontjuk szerint ez a költségvetési hiánycél tartható, ily módon a költségvetés is tartható lesz. Az MNB veszteségeinek elszámolásáról tudjuk, sokszor elmondtuk: a szabály úgy szól, hogy adott évi veszteségeket a következő évi költségvetésben kell elszámolni abban az esetben, ha a korábbi évi nyereségek nem fedezik vagy nem teljes egészében fedezik ezt a veszteséget. Az idei évre, biztosan önök is ismerik már, hiszen a Magyar Nemzeti Bank erről a nyilvánosság előtt is nyilatkozott, 32 milliárd forintos nyereséget vár, nem 300 milliárdos veszteséget. Ez az a tétel, ami érintheti a 2010-es költségvetést. Magyarán nemhogy nincs semmiféle rejtett, vészesen közelítő veszteség, hanem olyasfajta nyereség lesz az idei évben, ami, ha jövőre lesz is a Magyar Nemzeti Banknak esetleg vesztesége, azt is képes ellensúlyozni. Magyarán még a 2011-es költségvetést is tehermentesítheti. Úgyhogy e tekintetben a továbbiakban, miután meglehetősen egyértelmű nyilatkozat látott napvilágot a Magyar Nemzeti Bank részéről is, lehet bármivel is riogatni, de nincs ilyen rejtett kiadásnövelő tétel a költségvetésben. Nem gondolom, hogy akár a Költségvetési Tanács, akár az Állami Számvevőszék részéről olyan vélemény fogalmazódott volna meg, ami bármiféle érdemi kockázatot mutatott volna ki a költségvetési tervezés vonatkozásában. Ami egyáltalán kockázati tényező lehet ilyen gazdasági körülmények között, az alapvetően a gazdasági kilátásokból fakad, erre vonatkozóan pedig komoly tartalékokkal rendelkezik a következő évi költségvetés.
Rá is kérdeztek konkrétan a tartalékok összegére. A megnövekedett úgynevezett stabilitási tartalék most 98,6 milliárd forint, ami lényegesen magasabb, mint az idei összeg, az általános tartalék 57 milliárd forint, ez mintegy 10 milliárddal magasabb az idei általános tartaléknál. Egy új tartalékjogcímet is felvettünk a jövő évi költségvetésbe, éppen azért, mert a finanszírozás piaci bizonytalanságai akár arra is inspirálhatják a költségvetés tervezőit, hogy legyenek kellően óvatosak, ez az úgy nevezett kamatkockázati tartalék 50 milliárd forintos összegben. Azt kell mondjam, hogy bárki is nyeri a jövő évi választásokat, bárki következik utánunk kormányon, nagyon fegyelmezett, nagyon stabil, nagyon precízen tervezett költségvetést és egy jó pénzügyi állapotban lévő országot fog tudni átvenni. Örömmel várom az összehasonlítást a korábbi választási évek költségvetésével. Nemcsak a 2006-ossal, hanem akár a 2002-essel is, ahol ugyancsak egy 9 százalékos költségvetési hiány alakult ki. (Domokos László megjegyzi, hogy az új kormány megalakulása után ugrott meg.) Azt gondolom, hogy e tekintetben 2010 nagyon-nagyon fegyelmezett költségvetési év lesz. Az eddigi választási évek ciklusait megtörő költségvetési év, és bízom benne, hogy ez a fajta fegyelem fog fennmaradni a következő időszakra is.
Kérdésként felmerült kifejezetten a stabilitási tartalékkal kapcsolatban, hogy az a következő időszakban, a költségvetés további vitájában módosulhat-e. Értelemszerűen nem, a stabilitási tartalék összege megmarad. A költségvetési vita további folyamatában már csak fejezeten belüli átcsoportosításokra kerülhet sor. Nincs olyan szándék, hogy a stabilitási tartalék vagy bármelyik másik tartalék összege a költségvetési vita további folyamatában módosuljon. A stabilitási tartalék a jövő évi gazdálkodási folyamatban fog további mozgásteret jelenteni a jelenlegi és a következő kormány számára.
Az alulfinanszírozottság merült még fel kérdésként. Nem gondolom, hogy a költségvetési tervezés során bármilyen módon bármilyen intézményt szándékosan vagy akár oda nem figyelés okán alulfinanszírozott helyzetben hagytunk volna. Mind az önkormányzati rendszerben, mind mindenhol máshol olyan megtakarításokat igyekeztünk számszerűsíteni és végigvinni, amiket megfelelően megalapoznak törvényi intézkedések, és megfelelően helyettesíthetők más forrásokból. Az önkormányzati megtakarítások lényege a hazai finanszírozási források halasztása, egy évre történő befagyasztása, ami uniós forrásokból jelentős részben kiegészíthető vagy helyettesíthető. De azt kell mondjam, hogy minden más esetben a központi költségvetési intézményeknél eszközölt megtakarításoknál is részletes tervezés eredményeként alakultak ki ezek a számok. Nem gondoljuk, hogy bárhol kockázat maradt volna a 2010-es költségvetésben. Ennek a kormánynak kifejezett célja, sok helyen elmondta, és komolyan gondolja, hogy ne egyéves gazdálkodási válságkezelési folyamatot, hanem tartósan fenntartható finanszírozási pályát alakítson ki az ország számára.
Azt hiszem, talán még egy kérdést hagytam ki a gyógyító-megelőző ellátásra, annak alulfinanszírozottságára vonatkozóan, illetve hogy az előirányzat megfelelő fedezetül szolgál-e a gyógyító-megelőző ellátáshoz. Kérem, hogy a számításaikat a november 1-től bevezetendő teljesítményvolumen-korlát rendszerével együttesen végezzék el, amiben ugyancsak megállapodtunk a Kórházszövetséggel. Ez egy teljes egészében elfogadott számítás volt. Ebből ki fog derülni, hogy az ilyen módon tervezett költségvetési előirányzat teljes egészében fedezni fogja a jövő évben a kórházak, illetve a gyógyító-megelőző ellátás területén működő intézmények működési, finanszírozási igényeit. Hiszen nemcsak egy általános előirányzat főösszegében, hanem az egyes kórházak finanszírozási összegét biztosító egyéni finanszírozási rendszerben is megállapodtunk. Ez a kettő nyilván harmonizál egymással. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e további kérdés. Igen, Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért kértem szót, mert nem kaptam választ a művészeti alapoktatásra vonatkozó kérdésemre. Arra sem kaptunk választ, hogy a tartalékok vonatkozásában ki jogosult azok elköltésére, illetve milyen módszerrel fog ez történni, akár a stabilitási tartalékként, akár a kamatkockázati tartalékként, akár általános tartalékként van beállítva a költségvetésbe. Köszönöm.
ELNÖK: Tessék!
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm. Valóban én siklottam el felette. A művészeti oktatással kapcsolatos normatívaváltozás kizárólag a költségvetési és a tanév időbeli elcsúszásának következménye. Ez minden évben így volt, tehát itt nincs szó sem 2010-re, sem 2011-re csökkentési szándékról. A tartalékok feletti rendelkezés az általános szabályok szerint alakul, ahogy eddig is. A jövő évi költségvetési gazdálkodás során ez a kormány kompetenciája, és az Országgyűlés ellenőrzi a kormányt. Azt gondolom, ahogy az idei évben is a kormány az általános tartalékot időarányosan használta fel, a stabilitási tartalékot pedig igyekezett teljes egészében megtartani, ez lesz a jövő évi gazdálkodás jellemezője, legalábbis ennek a kormányzati működésnek az időszaka alatt. Azt gondolom, hogy legfeljebb időarányos felhasználás képzelhető el az általános tartalékból, az egyéb tartalékok felhasználása pedig nem cél. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Egy rövid kérdésem lenne, amire miniszter úr igennel vagy nemmel válaszolhat. Jövő év március 31-ig kívánnak-e nyugdíjat emelni?
A másik csak egy megjegyzés. Ültem már itt november-decemberben tizenegynéhányszor, és ült már itt olyan magabiztos pénzügyminiszter, mint ön. Azután január 3-án kirúgták. Mivel az Állami Számvevőszék véleményére évek óta egyetlenegy szocialista kormány sem figyelt és hallgatott, most már van egy önök által megválasztott Költségvetési Tanács, amelyik leírja azt, amit elmondtam, ön pedig ennek az ellenkezőjét állítja. Azt is mondja a Költségvetési Tanács, hogy óriási kockázata van a költségvetésnek állami, önkormányzati cégek bedőlése, működésképtelenné válása miatt, ahol a kormánynak, az államnak kell majd helytállnia. Lehet, hogy önnek a számok alapján ez egy csodálatos, ragyogó költségvetés. Ön májusban visszamegy egy adótanácsadó céghez továbbdolgozni, és nem politikai, legfeljebb állampolgári felelőssége lesz abban, hogy mi fog történni az országban a költségvetéssel. (Kovács Tibor közbeszól.) Ha ön szerint ezek a számok ilyen szépek is, kicsit nézzen mögéjük, hogy hány millió embernek kell rosszabbul élnie ahhoz, hogy ön most itt ilyen magabiztosságot sugározzon, ami egyáltalán nem biztos, hogy a költségvetésben vissza fog tükröződni. Természetesen a politikai felelősség számon kérésére nem gondolok, de ha majd elmúlnak ezek a hónapok, szívesen találkozom önnel magánemberként, hogy mi lesz majd a véleménye erről a kérdésről. (Keller László: Jó ez a nagyképűség. - Babák Mihály: Neked is van bőven belőle.)
ELNÖK: Van-e még kérdés? Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Részben Tállai Andráshoz kapcsolódva és a miniszter úr megjegyzésére, hogy ez egy végrehajtható költségvetés: csak azt nézze meg miniszter úr ebben az évben, hogy a különböző klinikák, egyetemek, önkormányzatok, intézmények hány százmilliárdos szállítói hitelt görgetnek maguk előtt. Mennyivel nőtt a hitelállományuk? Az ÁSZ jelentését ajánlom figyelmébe, és a kincstár is havonta nyomon követi ezt, tehát nem mondhatja azt, hogy tudatlan ebben a kérdésben. A költségvetés alrendszereiben, amelyek egy része valóban nem a költségvetés mérleg fölötti során fog majd megjelenni, az önkormányzatok nélküli hiányt fogja majd jelezni, lehetnek részigazságok, amit ön mond. De az igazság az, hogy az alrendszerekbe le lesznek tolva azok a problémák, amelyek már ebben az évben is a költségvetést sújtják, százmilliárdos nagyságrendben. Ez a jövő évben még tovább rontja a pozíciókat, legalább 3-500 milliárd forint közötti nagyságrendben. És a megalapozó törvények inkább még többletkiadásokat generáltak, semmint megtakarításokat, ha majd megnézik egészen konkrétan, hogy azok mit segítettek a költségvetésen. Ezt nyugodtan állíthatom.
Igaz, önök mondhatják azt, hogy úgymond a költségvetés főszámait tekintve érdekük, hogy jó bizonyítványt kapjanak ahhoz, hogy a következő hitelrészletet lehívja a kormány. De ettől még, legalább a szakbizottság előtt legyünk őszinték, ez nincs megalapozva ahhoz, hogy a költségvetés végrehajtható legyen ezen keretek között. Vagy ha úgy gondolja, hogy igen, akkor számoljuk ki, hogy a 170 milliárd forint - plusz az infláció költsége, amit nem számoltak bele, és ezek költségvetési hatása ezekben a rendszerekben további százmilliárdos tétel - hány ember elbocsátását kell hogy maga után vonja, ha egyensúlyba akarják hozni ezt a költségvetést. Egy egyszerű fejszámolást hajtsunk végre, körülbelül 3 millió forint egy átlag közalkalmazott vagy vasutas egyéves költsége, akkor hány tízezer ember elbocsátását eredményezi. Ne azt mondják, hogy nem lesz elbocsátás ebben a költségvetésben, mert egyszerre a kettő nem tud érvényesülni. Köszönöm.
ELNÖK: Miniszter úr kíván még hozzászólni? Igen.
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Kérdések hangzottak el, legalább egy igen-nem-es választ kell adnom, ha jól értem. Ebben a költségvetésben és az elfogadott nyugdíjkoncepcióban, miszerint inflációkövető emelés történik az elkövetkezendő években, így 2010-ben is, a válasz igen.
Csak nagyon röviden, mivel Tállai úr meghívott egy találkozóra, amikor már nem leszek pénzügyminiszter, ezt köszönettel elfogadom. Azt gondolom, hogy nemcsak állampolgári, hanem szakmai lelkiismeretemmel igyekeztem a jelenlegi feladatomat a lehető legjobban ellátni. Ha magabiztosnak tűnök, az legfeljebb az elkötelezettségemet mutatja. Az én magabiztosságom vagy elkötelezettségem alapvetően minden felelősség vállalása mellett történik. Örülök, hogy Tállai már tudja, mit fogok a miniszterségem után csinálni, én még nem tudom, akkor majd e tekintetben is kérek tőle tanácsokat.
Ami Domokos képviselő úr részéről elhangzott, jelzem, hogy az IMF-hitelnek már az előző részletét sem hívta le a kormány. Tehát nem a hitelrészletek lehívását szolgálja a kormány pénzügyi politikája, hanem az ország válságkezelését, a gazdaság, illetve a pénzügyek minél stabilabb pályán tartását. Szívesen leülök képviselő úrral közösen számolni, hogy egy 120 milliárdos megtakarítási igényből, amiről, így őszintén egymás között, már tudjuk, hogy kevesebb maradt meg, hogyan lehet 3-500 milliárdos túllépés a jövő évi rendszerben. Ami az adósságállományt illeti, abból pont azt látjuk, hogy tavalyról idénre lényeges növekedés nincs. Ez nem azt jelenti, hogy kicsi az adósságállomány, hanem azt jelenti, hogy legalább a nagyságrend szinten tartását tudja biztosítani a mostani rendszer. Magyarán e tekintetben is a stabilitás megtartását szolgálja nemcsak a költségvetés tervezése, hanem annak végrehajtása is. Ezt a fajta stabilitást szeretnénk szolgálni a jövőben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Bocsánat, ha félreérthető voltam. Természetesen azon felül gondoltam a nyugdíjemelést, egy ilyen egyszeri, 19 ezer forintos emelés lesz-e, amit már ismerünk a kampányokból. A szocialistáknak nagyon jól bevált módszere, hogy azt mondják, nem, nem, nem, aztán, amikor közeledik a választás, mégis csak lesz valami nyugdíjkiegészítés, emelés, a 13. havi fele vagy negyede. Erre gondoltam, miniszter úr. Erre is egy szóval lehet válaszolni.
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Szerintem erre a kérdésre is megtalálja a választ a képviselő úr a költségvetésben, láthatja, hogy nincs ilyen tervezés. (Balla György: Nem ezt kérdezték.) Köszönöm. (Tállai András közbeszól.) A válasz nem, képviselő úr, ez nyilvánvaló. (Tállai András ismét közbeszól.)
ELNÖK: Nyugodtan beszélgessenek, mi akár ki is mehetünk, ha esetleg zavarunk. (Derültség.) Kérdezem a bizottság tagjait, van-e még valakinek véleménye, észrevétele, kérdése. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Csak egy megjegyzést szeretnék tenni, mert lehet, hogy nem volt érhető a kérésem miniszter úr felé. Szeretném megismételni, hogy a szakértői kormány ismeri-e a teljességi nyilatkozat fogalmát a hiányt illetően. Azt próbáltam kérni, bár részválaszok születtek, hogy a miniszter úr a bizottság előtt a hiányt illető teljességi nyilatkozatát el tudja mondani, meg tudja erősíteni. Ez már a gentleman agreement miatt is jó lenne, ha megtenné, hogy nincsenek bújtatott kiadási tételek, nincsenek nem perfektuált kiadások, és a hiány valójában annyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez vélemény volt, nem kérdés, de erre is válaszolhat miniszter úr, ha gondolja.
DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter: Már válaszoltam. Szerintem megtettem ezt a nyilatkozatot. A költségvetés olyan módon lett tervezve, hogy rejtett kiadások nincsenek benne, azt is elmondtam, hogy ez tökéletesen alkalmas a hiánycél tartására. Mindannyian tudjuk, hogy mi egy fél évig sem leszünk felelősek a jövő évi költségvetési gazdálkodásért, tehát hogy a jövő évi költségvetési hiány végső soron hogyan alakul, az részben múlik rajtunk. Ha rajtunk múlik, akkor tarthatjuk, és az utánunk következő kormányon is múlik, azon, hogy el akarja-e engedni a hiánycélt vagy sem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, nincs több jelentkező, így szavazhatunk.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a T/10554/1524. számú bizottság által benyújtandó módosító javaslatot támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Ki az, aki nem támogatja? Tizenhárom. Megállapítom, hogy a bizottság a módosító javaslatsort benyújtja. Az ilyenkor szokásos képviselői tájékoztató benyújtására kérek felhatalmazást a bizottságtól, de erről külön nem kell szavaznia a bizottságnak.
Ezzel a bizottsági ülésünk célját elértnek nyilvánítom. Köszönöm szépen. További jó munkát mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 19 óra 43 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit