KPSZB/1/2010.
KPSZB/169/2006-2010.

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2010. február 2-án, kedden 9 óra 37 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Napirend:

1. Az államadósságról, a költségvetés hiányáról és a kormányzati szektor hitelfelvételeiről szóló kimutatások, prognózisok valódisága

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről megjelent:

Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke

Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)

Boldvai László (MSZP)

Farkas Imre (MSZP)

Keller László (MSZP)

Dr. Kékesi Tibor (MSZP)

Kovács Tibor (MSZP)

Molnár Albert (MSZP)

Molnár László (MSZP)

Szabados József (MSZP)

Tukacs István (MSZP)

Végh Tibor (MSZP)

Ágh Péter (Fidesz)

Babák Mihály (Fidesz)

Balla György (Fidesz)

Borsos József (Fidesz)

Dr. Dancsó József (Fidesz)

Schmidt Ferenc (Fidesz)

Szijjártó Péter (Fidesz)

Tállai András (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

Farkas Imre (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),

Puch László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),

Schwartz Béla (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),

Ágh Péter (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),

Domokos László (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),

Mádi László (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),

Molnár Oszkár (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),

Dr. Hargitai János (KDNP) Babák Mihálynak (Fidesz).

Meghívottak részéről:

Hozzászólók:

Dr. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára
Dr. Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese
Langmár Ferenc újságíró

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 37 perc)

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit, jó napot kívánok. Megkérem a bizottság tagjait, hogy foglaljanak helyet. Bizottsági ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm meghívott vendégeinket, a sajtó munkatársait és mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.

A mai bizottsági ülés címe: az államadósságról, a költségvetés hiányáról és a kormányzati szektor hitelfelvételéről szóló kimutatások, prognózisok valódisága. Mint a bizottság tagjai értesülhettek róla, az elmúlt napokban egy jogerős bírósági döntés nyomán kiderült, hogy a kormányzat, az MSZP-kormány eltitkolta a költségvetési adatokat. Ez a jogerős bírósági ítélet szól arról, hogy Gyurcsány Ferenc és Veres János nem adtak valós képet az ország állapotáról. A bírósági ítélet nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság ülésének összehívása szükségszerű, (Kovács Tibor: Elnök úr, a valóságot mondja, ez a Fidesz-kampány része.), hogy egy ilyen bizottsági ülésre sort kell keríteni, hiszen nem volt valós képünk az ország állapotáról, a magyar embereket becsapták az adatok hitelességét illetően. Ha pedig eltitkolták ezeket az adatokat, akkor nyilvánvalóan legalább a parlament illetékes szakbizottságának foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel.

A jogerős bírósági ítélet nyomán az is kiderült, hogy több száz-, ezermilliárdos eltérés volt azok között a számok között, amelyeket a magyar nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátottak, és csak a választások után tudhatták meg az emberek, hogy melyek is a valós, a tényleges adatok. Ez az adatmanipulálás károkat okozott Magyarországnak, Magyarország megítélésének. Ez szándékos hazugság volt. Ezért nekünk mint a parlament illetékes bizottságának elemi kötelességünk az, hogy megpróbáljunk ennek az ügynek a végére járni, tiszta vizet önteni a pohárba. Egy ilyen adatvisszatartást vagy eltitkolást csak szándékosan lehetett elkövetni, tehát valaki utasítást adhatott arra, hogy ezek az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. Vélelmezhetően vagy a miniszterelnök, vagy a pénzügyminiszter, vagy valaki más lehetett az, aki ezt az adateltitkolást végrehajtotta. Emiatt felmerül ilyenkor a büntetőjogi felelősség kérdése is. A gazdasági adatok meghamisítása, mint erre már számtalanszor példa volt, komoly károkat okozott Magyarországnak, Magyarország megítélésének, növelte azt a kockázati felárat, amit az országnak fizetnie kell azért, hogy az egyre növekvő államadósság finanszírozható maradjon. Amint arról nyilván tudnak is, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség feljelentést tett ebben az ügyben. Feljelentést tettünk annak érdekében, hogy ne maradjon következmények nélkül ez a fajta adateltitkolás, hamisítás.

Annak tisztázása érdekében hívtuk össze a mai bizottsági ülést, hogy kiderüljön, ez az adathamisítás milyen kárt okozott Magyarországnak, hogy Gyurcsány Ferenc és Veres János vajon részt vettek-e ebben az adateltitkolásban. Örülök annak, hogy a bizottság tagjai egyetértettek velem abban, hogy szükség van egy ilyen bizottsági ülésre, amelyre több személyt hívtunk meg. Mindenekelőtt köszöntöm Langmár Ferenc újságírót, aki az egész ügy elindítója volt, majd szeretnénk az ő álláspontját, véleményét is meghallgatni ebben a kérdésben. Köszöntöm Oszkó Péter pénzügyminiszter úr helyett Katona Tamás államtitkár urat, köszönöm, hogy itt van a bizottság ülésén. Köszöntöm továbbá a meghívott dr. Belyó Pál, a KSH elnöke helyett az ülésünkön részt vevő dr. Bagó Eszter elnökhelyettes asszonyt. Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást, és itt vannak a bizottság ülésén.

Szeretném a bizottság tagjait arról tájékoztatni, hogy a bizottság ülésére meghívott Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úr és Veres János volt pénzügyminiszter úr levelet küldött, amelyet kiosztottunk a bizottság tagjai számára. Veres János úr azt írja levelében, hogy "előre egyeztetett, hivatalos programjai miatt" nem tud részt venni bizottságunk ülésén, míg Gyurcsány Ferenc úr arról tájékoztat, hogy hivatalos külföldi meghívásnak tesz eleget. (Kovács Tibor és Tukacs István: Valamint nem kíván a Fidesz kampányában részt venni.) Kis türelmet kérek a bizottság tagjaitól, törekedni fogok arra, hogy mindenki szót kapjon, és mindenki elmondhassa az álláspontját, de kérem, egyelőre hallgassanak meg engem. Tehát arról tájékoztattam a bizottságot, hogy Gyurcsány Ferenc úr szintén egy levelet küldött, ebben a levélben arról ír, hogy hivatalos külföldi meghívásnak tesz eleget, de amúgy ezt a meghívást elfogadni sem módjában, sem szándékában nem áll. Tehát, még ha nem lett volna ez a külföldi útja a volt miniszterelnök úrnak, akkor sem kívánt volna a bizottsági ülésen megjelenni. A levél mindenki számára rendelkezésre áll.

Ezek után köszöntök még egyszer mindenkit. Most a bizottság napirendjét fogadnánk el. Egy napirendi pont szerepel javaslatunkban, ehhez írásban semmilyen kiegészítés nem érkezett, ezt kell tehát feltennem szavazásra. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a kiküldött írásbeli javaslattal egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Kérdezem, ki az, aki ezzel nem ért egyet. Tartózkodott? Keller László egy tartózkodásával a bizottság többsége elfogadta a napirendet, így megkezdhetjük a munkát. (Keller László: Ügyrendi javaslatom lenne, elnök úr.)

Azzal kezdeném tehát a bizottság ülését, hogy megadnám a szót... De Keller László ügyrendi javaslatot kíván tenni. Parancsoljon!

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ügyrendi javaslatomnak az a lényege, hogy miután elnök úr hivatkozott felvezető gondolataiban arra, hogy a Fidesz feljelentést tett ebben az ügyben, legyen olyan kedves egy ötperces szünetet követően rendelkezésünkre bocsátani a Fidesz feljelentését. Gondolom, ez az elnöki irodájában megtalálható. Ezt fénymásolatban kaphassuk meg, ismerhessük meg azt, hogy mi a Fidesz álláspontja ebben a tekintetben. Így tartalmasabb vita folyhat erről a kérdésről.

ELNÖK: Ügyrendi vita, minden frakciónak lehetősége van két percben hozzászólni ehhez az ügyrendi észrevételhez. Az MSZP-frakciót kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Kovács Tibor: Egyetértünk.) Vannak a parlamentnek hagyományos, bevett formái, úgyhogy ennek megfelelően lehet bizottsági ülésen, plenáris ülésen is szót kérni, szót kapni. Szeretném Kovács Tibort arra emlékeztetni, a Házszabály rögzíti, hogy jelezni kell, ha valaki szót kér, nemcsak, mint egy ökörköri gyűlésen, bekiabálni a bizottság ülésén. Először szót kérünk, és utána szívesen szót fogok adni. (Szijjártó Péter jelentkezik.) Kovács Tibor már hamarabb kért szót. Parancsoljon!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném tájékoztatni arról, az MSZP-frakció véleménye szerint, ha az elnök nem vezeti a bizottság ülését, hanem előzetes felvezetéssel, valótlan állítások közlésével a döntést is meghozza, ennek gyakorlatát annak idején A tanú című filmben megtapasztaltuk. Úgy látszik, a Fidesz ezt vissza akarja hozni a mostani gyakorlatba. Egyébként pedig Keller László véleményével egyetértünk.

ELNÖK: Nekem is eszembe jut egy Tibor nevű úr ebből A tanú című filmből, Virág Tibor. "Egy élet a népért" - ez állt a sírfeliratán. Képviselő úr is mindent megtesz azért, hogy azokért dolgozzon, akiket képvisel. Köszönöm szépen az észrevételét.

A Fidesz-frakció részéről Szijjártó Péter!

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Hogy az ügyrendi kérdésnél maradjak, és ne merüljek abba a vitába, hogy az MSZMP utódpártjának egyik képviselője mit kér számon a Fideszen, Keller László képviselőtársunk indítványáról hadd mondjam el, hogy ez nem több, mint szimpla időhúzás, színház. Világosan ismerheti a Fidesz álláspontját erről az ügyről, megismerhette a feljelentést is, hiszen arról több sajtótájékoztató is szólt, úgyhogy, elnök úr, szerintem ennek a színjátéknak semmi értelme nincs, folytassuk a bizottsági ülést. (Ismét egy MSZP-s képviselő jelentkezik.)

ELNÖK: Frakciónként egy képviselőnek adhatok szót a Házszabály szerint, képviselő úr, elnézést kérek. Az SZDSZ-frakció részéről nincsenek jelen, MDF talán már nincs is a bizottságban, tehát ezt a kérdést megtárgyaltuk. Szavazást rendelek el róla.

Aki Keller László ügyrendi javaslatával egyetért, hogy ötperces szünetet rendeljünk el... (Keller László: És kapjuk meg az anyagot.) Nem tudom, valami front van ma? Vagy időjárás-változás van? Képviselő úr, várja már meg, amíg befejezem a mondandómat, és higgye el, azt fogom tolmácsolni a bizottság és a jegyzőkönyv számára, amit ön mondott. (Derültség.) Javaslom tehát még egyszer, hogy aki egyetért azzal, hogy Keller László ügyrendi javaslatára ötperces szünetet rendeljek el, és az idő alatt próbáljuk beszerezni ezt az iratot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizennégy. Aki ezzel nem ért egyet? Tizenegy. Tartózkodott? Kettő. Tehát az ügyrendi javaslatot elfogadtuk, öt perc szünetet rendelek el, utána folytatjuk a bizottság ülését. (Rövid szünet.)

Folytatjuk a bizottság ülését. A napirendi pontnak megfelelően először Katona Tamás államtitkár úrnak kívánok... (Keller László: Ügyrend!) Keller László megint ügyrendi indítványt akar tenni. Nézze, képviselő úr, megértem, hogy a bizottsági ülést szét akarja verni, de engedje meg, hogy a magyar embereket tájékoztatni tudjuk arról, hogy az adatokkal mi történt. Parancsoljon!

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. A magyar embereket szeretnénk arról tájékoztatni, mivel a mai költségvetési bizottsági ülés alapja a Fidesz feljelentése, hogy az miről szól. Elnök úr a szünet után elfelejtett arról tájékoztatást adni, hogy sikeresen tett-e eleget az ügyrendi javaslatunknak. Amennyiben ennek nem sikerült eleget tenni, kérem egyrészt, hogy erről számoljon be elnök úr, más vonatkozásban pedig, ha ennek...

ELNÖK: Mi az ügyrendi javaslata, képviselő úr?

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Az ügyrendi javaslatomat most mondom. Van egy felvezető része, és most következik az érdemi része, ez belefér a két percbe. Az érdemi része az lenne, tekintettel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi LXIII. törvény megfelelő bekezdésére, azt indítványozom, hogy Szijjártó Péter, aki tudomásom szerint jegyzi ezt a feljelentést (Jelzésre.), nem jegyzi, akkor a Fidesz szóvivője, és miután elnök úr a Fidesz nevében szólalt meg, nem költségvetési bizottsági elnökként, hiszen azt mondta, hogy a Fidesz feljelentést tett ebben az ügyben, 10 perces időkeretben Szijjártó Péter ismertesse a feljelentés lényegét. (Derültség a Fidesz képviselőinek sorában.) Tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan nem magánemberként tették a feljelentést, hiszen elnök úr szájából is elhangzott, hogy pártként tették, ezért mindenképpen úgy gondolom, hogy közérdekű az az adat, amit a feljelentésük tartalmaz, így feltétlenül fontos ezt megismerni a magyar embereknek is, mielőtt még itt belemegyünk a további ismeretek megszerzésébe.

Tehát indítványozom, hogy most Szijjártó Péter kapjon szót, és ismertesse a feljelentés tartalmát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezt nem tekintem ügyrendi indítványnak, úgyhogy folytatjuk a bizottság ülését. Katona Tamás államtitkár úré a szó. Államtitkár úr, parancsoljon! (Keller László, Molnár Albert: Szavazni kell róla, elnök úr. Megsérti a Házszabályt.)

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! (Nagy zaj az MSZP-s képviselők soraiban.) Először is, amit nem szokás tenni, az előterjesztő, illetve a meghívott nem azzal kezdi, hogy megjegyzést tesz az elnök kijelentéseire, de azt kell mondanom, tisztelt elnök úr, hogy valami félreértés van, és nem ugyanarról az ítéletről beszélünk. Legalábbis nem úgy tűnik. Mert az az ítélet, amire ön volt szíves hivatkozni, a Fővárosi Ítélőtáblának az a jogerős ítélete azt mondta ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak nyilvánosságra kell hoznia azt a notifikációs jelentést, amit kiküldtek az Európai Unió statisztikai hivatalának Luxemburgba, tehát az Eurostatnak. Ez kizárólag erről szól, és ebben sem ezermilliárdról, sem adateltitkolásról, főleg hamisításról nincs szó. Ha Ön volt szíves arra hivatkozni, hogy a magyar emberek tájékoztatást igényelnek, és joggal igényelnek, akkor azt gondolom, nekünk is, ezt is valósághűen közölni kell.

Az a bizonyos, az Európai Uniónak szóló jelentés 2006. március 31-ei dátummal készült el, és a Központi Statisztikai Hivatal, de nyilván elnökhelyettes asszony erről majd pontosabb információval szolgál a tisztelt bizottságnak, de ha én kaptam először szót, el kell mondanom a megértés kedvéért, ezt a jelentést elküldte az európai statisztikai hivatalnak, ahogy minden nemzeti statisztikai hivatal teszi. A szokásjog szerint ezt az Eurostat közli mind a 27, akkor 25 tagországra vonatkozóan. Még egyszer mondom, ez a szokásjog. Az Eurostatnak két hete van arra, hogy ezt a jelentést áttekintse, észrevételeket tegyen, korrigáljon, ha szükséges, ha van módszertani vita, azt tisztázza, és azt követően, április közepén nyilvánosságra hozzák. Ezt a bizonyos első notifikációs jelentést áprilisi jelentésnek nevezik az uniós zsargonban, mert áprilisban teszi közzé az Unió. Most a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy Magyarország kivételként minden évben, amikor kiküldi az Eurostatnak, nyilvánosságra hozza.

Langmár Ferenc úr azt kifogásolta korábban, hogy az Európai Uniónak kiküldött jelentést, mivel éppen a választás előtt kellett kiküldeni, hiszen március 31-e volt a határidő, és az Eurostat a határidők meghatározásánál nem veszi figyelembe a magyar választójogi törvényt, csak április 14-én tette közzé, tehát a két forduló között. Ugyanakkor arról szeretném tájékoztatni a tisztelt költségvetési bizottságot, és ahogy elnök úr erre felhívta a figyelmemet, a közvéleményt is, hogy a jelentésnek minden lényegi adatát a magyar Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta. Az a jelentés, mint mondtam, 2006. március 31-én készült el, és miután az államadósságra, az államháztartási hiányra, a hitelfelvételekre, tehát általában az államháztartás vitelére vonatkozó fontos adatokat tartalmazza, ennek három felelőse van: a Központi Statisztikai Hivatal mint fő felelős, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank. Ez a statisztikáról szóló '93. évi XLVI. törvényből következik. A hivatalos statisztikai szolgálat tagjai a minisztériumok, a Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a Legfőbb Ügyészség, mert a saját területükön a statisztikai adatokat ezek a szervezetek készítik elő. Ezen belül az államháztartási törvénynek megfelelően az államháztartásra vonatkozó adatok felelőse a Pénzügyminisztérium, míg a monetáris statisztikáé a Magyar Nemzeti Bank. Tehát hármas felelősséggel készül ez a jelentés, hárman is írtuk alá a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank illetékes alelnökével.

Amikor ez a jelentés elkészült, ezeket az adatokat nyilvánosságra hoztuk, az MTI közölte is, a sajtó-adatbankjában a mai napig megtalálhatók ezek az államháztartási hiányra vonatozó adatok, amelyek tartalmaztak még néhány megjegyzést is arra vonatkozóan, hogy melyek a legfontosabb információk. Egyébként, ami még az államháztartás GDP-arányos hiányát illeti, annyit szeretnék elmondani, hogy az államháztartási információs rendszer sokoldalúan lehetővé teszi azt, hogy a közvélemény tájékozódjon az államháztartási adatokról. Ezért valami egészen banális félreértés lehet abban, amit elnök úr itt volt szíves a bevezetőjében mondani, hiszen nem tételezem fel, hogy elnök úr ne ismerné az államháztartási információs rendszert. Ez az államháztartási információs rendszer többek között azt is tartalmazza, most újra, hogy a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, illetve most már a miniszterek, a saját tárcájukra vonatkozó minden lényeges információt közzétesznek a választást megelőző 30 nappal. A Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, jelenleg a pénzügyminiszter az államháztartás átfogó adataiból is nyilvánosságra hoz minden fontos adatot. Ezt a választás előtt 30 nappal megtettük.

Azért mondom, hogy mi megtettük, mert ezt a szabályt 1999. január 1-jétől egyszer tartalmazta két éven keresztül az államháztartási törvény, még László Csaba közigazgatási államtitkár javaslatára került be az államháztartási törvénybe, majd két évre rá ezt a Fidesz-kormány javaslatára kivette az Országgyűlés az államháztartási törvényből. Így 2002 elején ilyen információkat a közvélemény tudomására nem hozott az akkori kormány. Majd 2002-ben, a Medgyessy-kormány idején ezek a szabályok visszakerültek az államháztartási törvénybe, és az előbb említett módon mi 2006 márciusában nyilvánosságra hoztunk minden érdemi adatot, ezt a sajtó tudomására is hoztuk. Egyébként pedig a Pénzügyminisztérium honlapján azóta is megtalálható az államháztartás vitelére vonatkozó minden lényeges adat. Ezt még most, utólag is bárki érdeklődő megtekintheti. Tehát az államháztartási hiányra, az államadósságra vonatkozó adatok mind rendelkezésre állnak. Azt gondolom, ez nagyon lényeges.

Még valami. Az államháztartás viteléről folyamatosan, havonta információkat közlünk a sajtóval, a közvéleménnyel és természetesen az országgyűlési képviselőkel is. Ez az a bizonyos jelentés, amit készít a Pénzügyminisztérium (Felmutatja.), szeretném megmutatni emlékeztetőül, mert nyilvánvalóan ismerik a jelen lévők. Szeretném megemlíteni a tisztelt bizottságnak, hogy csak a magam megnyugtatására megkértem a kollégáinkat, ellenőrizzék, hogy ezeket az információkat valóban eljuttattuk-e mindig minden címzettnek. Az Országgyűlés Hivatalának segítségével utólag is ellenőrizni tudtuk, hogy minden képviselő megkapta. Varga Mihály képviselő úr is, Tállai képviselő úr is, Babák képviselő úr is, Szijjártó képviselő úr is megkapta annak idején ezeket az információkat. Amikor 2006 januárjában nyilvánosságra hoztuk ezeket az adatokat, ebben 2005-ről az államadósságra, az államháztartási hiányra, a fizetési mérlegre vonatkozóan valamennyi adat közzétételre került. A honlapon is megtalálható, azért említem ezt, mert azok, akik az előző ciklusban nem voltak képviselők, nem ismerhetik ezt a jelentést, de azóta nyilvánvalóan megkapják.

Szeretnék még egy dologra, 2006. első negyedévének adataira kitérni, amiről a parlamenti folklór azt mondja azóta is, hogy nem hoztuk időben nyilvánosságra. 2006. január 17-én tartottam egy sajtótájékoztatót, ahol elmondtam a 2006-os államháztartási hiány prognózisát és a 2006. első negyedévi hiányadatokat. Ebben a táblázatban (Felmutatja.) ezek az említett adatok benne vannak, és még egyszer mondom, a magam megnyugtatására néztem meg, a tisztelt képviselő urak is megkapták, természetesen az MSZP-frakció akkori költségvetési bizottsági tagjai is, és január 18-án ezt kézbesítették is. Ebben az első negyedévre vonatkozó hiányadatok szerepeltek, tehát még a választási kampány előtt ezt közzétettük. Ettől számítva egészen minimális, mondhatnám, a szokásos volt az eltérés. Ezt azért említem külön, mert a notifikációs jelentés minden adatát nyilvánosságra hoztuk előre. Nem volt olyan adat tehát, ami ne lett volna ismert, és fontos lett volna a közvélemény számára. Ennek alapján mindenki megfelelően tájékozódhatott.

Ami az adatok valódiságát illeti, ha bárki akár utólag is megnézi az Eurostat honlapján, látja, hogy az Eurostat mely országok notifikációs jelentéseihez tett megjegyzést. Szokták emlegetni manapság a görög statisztikai szervezetet, más statisztikai hivatalokat is, nem akarom megnevezni, mert azt gondolom, nem lenne illendő. De azt szeretném mondani, hogy a magyar szolgálat, a magyar kormányzat nincs ezek között. Egyetlenegy olyan év sincs, amelyben megjegyzést tett volna az Eurostat a notifikációs jelentésre. És még valami. Valószínűleg csak a gyorsaság miatt a napirendi pont megfogalmazása, azt hiszem, pontatlan, mert azt tartalmazza, hogy a jelentések, kimutatások és a prognózisok valódisága. A prognózisok megbízhatóságát szoktuk vizsgálni, ami azért fontos, mert valóban az a szerencsés, ha egy prognózis megbízható, de sok körülmény azt mutathatja, hogy esetleg egy prognózis nem válik be. Ezt nem lehet úgy minősíteni, hogy hamis egy prognózis, úgy lehet minősíteni, hogy nem vált be, vagy nem kellő előrelátással készült, vagy olyan események következtek be, amelyekkel a prognóziskészítő nem számolhatott. Gondoljunk a tavalyi világválságra, a legkiválóbb közgazdák sem tudták a prognózisukat utólag, a beválás szempontjából sikerrel elemezni.

Csak példaként hadd mondjak néhányat. Az inflációra vonatkozó prognózis. 1998 őszén a költségvetési törvénybe a következők kerültek be. '99-re 10-11 százalék, ez bevált, 10 százalék volt az infláció, a fogyasztói árindex 1999-ben. De 2000-ben már 8 százalékot prognosztizált a költségvetési törvény, lett 9,8 százalék. 2001-ben 6 százalékot prognosztizált, lett 9,2 százalék, több mint másfélszerese. Ez a prognózisok hibája. A '99 őszi prognózis, itt a '99 őszén benyújtott költségvetésről beszélek, 6-7 százalékot prognosztizál 2000-re, ebből lett 9,8 százalék. A 2001-es kitekintésben 4-5 százalékot prognosztizált, lett 9,2 százalék. Az alsó határ a középhez képest több mint a duplája. A 2002-re prognosztizált 3,5 - 4,5 százalék lett 5,3 százalék. A kétéves költségvetésben a 2001-es prognózis 5-7 százalékot mondott, lett 9,2 százalék. Nem akarom folytatni a sort, mindenhol ilyen komoly gondok voltak ezzel. De hogy a külső egyensúlyt mondjam, a folyó fizetési mérleg hiányát: a '99-re benyújtott prognózis 3,9 százalékos hiányt prognosztizál, a folyó fizetési mérleg hiánya lett 7,7 százalék. 2000-re prognosztizáltak 3,7 százalékot, lett 8,5 százalék a hiány. Több mint a duplája. 2001-re a 3,4 százalékos prognózis helyett lett 6 százalék a hiány. A '99 őszén benyújtott prognózis 2000-re 5 százalékot mondott hiányként, lett 8,5 százalék. 2001-re 4,6 százalék helyett lett 6, 2002-re 4,3 százalék helyett lett 7. Nem folytatom, láthatóan nagyon jelentősek a különbségek, de a növekedési prognózisok hasonlóak voltak, és nem említem a GDP 7 százalékát, mert ez csak a választási programban szerepel, a benyújtott költségvetésben például '99 őszén prognosztizáltak 2002-re 5-6 százalékot, lett 4,4 százalék. 2001-re szintén 5-6 százalékot prognosztizáltak a kétéves költségvetésben, lett 4,1 százalék. Nem mondom azt, hogy ezek nem valódiak vagy hamisak, egyszerűen a prognózist és a tényadatokat külön kell kezelni.

Végül annyit szeretnék még mondani, hogy a statisztikai módszertan egy picit bonyolultabb annál, hogy mindenféle körültekintés nélkül lehessen értelmezni. Ha valaki nem tudja értelmezni, az nem baj, tájékozódni kell és lehet, de rögtön hamisítást kiáltani és egy-egy újságcikkből, még ha az a kedvenc újságban is jelenik meg, olyan következtetéseket levonni felelős politikusnak, ami itt elhangzott az elmúlt napokban, azt gondolom, nem illik. Ilyen szempontból, azt hiszem, mindenképpen szerencsés, hogy ez a bizottsági ülés lehetőséget adott arra, hogy ezeket a közvélemény előtt is elmondjuk. Szeretném összegezni, hogy minden olyan adatot, ami a közvélemény számára fontossággal bír, időben nyilvánosságra hoztunk, és rendelkezésére bocsátottuk a képviselőknek is. Ugyanakkor ezeknek az adatoknak a valódiságát az Európai Unió statisztikai hivatala egyetlenegyszer sem kifogásolta. Még egyszer mondom, a prognózisok és a tényadatok között nem lehet egyenlőségjelet tenni, a tényadatokat valósághűen és időben közöltük minden esetben. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm. Bagó Eszter asszony kíván-e hozzátenni valamit?

DR. BAGÓ ESZTER (Központi Statisztikai Hivatal): Köszönöm a lehetőséget. Szeretném még egyszer elmondani a tisztelt bizottság tagjainak, hogy világos legyen, hogyan történik a költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó jelentés közzététele, illetve mi volt a per tárgya. Az Európai Unió 2009-ben módosított 479-es rendelete intézkedik arról, hogy ezt az EDP-jelentést a tagországoknak évente kétszer kell elkészíteni. 2004 óta, a tagságunk óta készíti ezt a Központi Statisztikai Hivatal a két másik társintézménnyel együtt. A Központi Statisztikai Hivatal a költségvetési hiány adatait számolja, a Magyar Nemzeti Bank az államadósságra vonatkozó adatokat, a Pénzügyminisztérium adja a prognózist az adatokhoz. Tagságunk óta minden évben ezt a kétszer elkészített jelentést a honlapunkon nyilvánosságra hoztuk. Tehát félreértés vagy ferdítés azt állítani, hogy ezeket a jelentéseket mi csak az ítélet nyomására hoztuk volna nyilvánosságra. Ez a honlapunkon mindig olvasható volt. Mindig az Európai Unió által elfogadott jelentést tettük közzé, ez teljes mértékben megfelel az Európai Unióban folytatott gyakorlatnak.

Most szeptemberben egyetlenegy tagországnál sem találtuk nyomát annak, hogy megjelentette volna az előzetesen készült adatokat, tudniillik az előzetes adatok minden más statisztikával ellentétben csak akkor válnak véglegessé, ha azt az Európai Unió Bizottsága, az Eurostat közreműködésével, elfogadja, tudniillik ez nem egy egyszerű statisztika a tagországok részéről, hanem a maastrichti kritériumok teljesítését szolgáló gazdaságpolitikai helyzetet értékeli, gazdaságpolitikai döntéseket készít elő. Ezért úgy ítéltük meg, és mondom, ezzel a többi tagország gyakorlatának megfelelően alakítottuk ki a saját gyakorlatunkat, hogy a végleges adatok közcélúak. A per kapcsán a magyar bíróság arról döntött, hogy ez az előzetesen, a publikáció előtt körülbelül két héttel kiküldött jelentés közérdekű adat. Erre korábban semmilyen szabályozás nem volt. Ha a magyar bíróság ezt közérdekű adatnak minősíti, akkor természetesen a KSH a törvényeknek megfelelően fog eljárni. Már most is, a bírósági ítélet kézhezvételét követően, kitettük ezeket a jelentéseket a honlapunkra, tehát most mindkét formában, az előzetes és a végleges formában is olvashatja a magyar felhasználói kör. Ezeknek a jelentéseknek a számszerű összevetése egyértelműen bizonyítja azt, hogy az előzetesen kiküldött és az Európai Unió által végül elfogadott adatok között nem volt különbség, illetve olyan minimális különbség volt, amit egy-egy ügylet kapcsán a módszertani egyeztetés nyomán változtattunk meg az előzetes, illetve a végleges adatokhoz képest. Még hozzátenném ehhez azt is, hogy nemcsak a Pénzügyminisztérium különböző forrásaiból, hanem a Központi Statisztikai Hivatal nemzeti számlákkal kapcsolatos adattájékoztatásából, publikációiból, illetve a kitett adatbázisok listáiból juthat a felhasználó a költségvetésre vonatkozó adatokhoz, tudniillik a költségvetési szektor mint a nemzetgazdaság egyik szektora, a részletes nemzetiszámla-számításainkban szerepel, ott a költségvetés hiánya kiolvasható. Ez 2004 óta minden évben a szeptemberi notifikációs, tehát EDP-jelentés idején kint volt a honlapunkon, így nem okozhatott volna semmilyen meglepetést az, hogy mi első változatban mit közöltünk az Európai Unióval.

Még azt szeretném elmondani, hogy a KSH jóhiszeműen járt el, az európai uniós tagállamok gyakorlatának megfelelően publikált, és most, a bírósági döntés után tudomásul vesszük, hogy az első változat is közérdekű adat. A bíróság erről döntött, ennek megfelelően fogunk a további tájékoztatási tevékenységünkben eljárni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Langmár Ferenc újságírót illeti a szó. Parancsoljon!

LANGMÁR FERENC újságíró: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a meghívást. Nem szeretnék udvariatlan lenni, de azt kell állítanom, hogy Katona Tamás úr mellébeszélt az EDP-jelentéssel kapcsolatban. Felidézném a 2006-os időszakot, amikor nagy bizonytalanság és nagy vita volt a költségvetési, államháztartási adatokról, illetve a kormányzati prognózisokról. Akkor két fontos pénzügyi jelentést szerettem volna megkapni. Az egyiket kormányrendelet is szabályozza, az államkincstárnak nagyon pontos beszámolót kell közzétennie minden évben. 2006-ban a kincstár sem a 2004-es, sem a 2005-ös beszámolóját nem tette közzé. Nem azt mondom, hogy ez napilapok címoldalára való jelentés, de alapvető fontosságú dolgokat mond el a kormányzat, az államháztartás helyzetéről. Akkor az államkincstár néhány napos töprengés után végül is közzétette az adatokat. Egy más típusú adatsor volt az EDP-jelentés, a túlzott hiánnyal kapcsolatos jelentés. Egy dologban tudok Bagó Eszterrel egyetérteni, aki hangsúlyozta, hogy ez nem csupán egy statisztikai jelentés, hanem egy gazdaságpolitikai anyag is. Az Európai Unió számára kell megadni a legfontosabb államháztartási, államadósságra vonatkozó adatokat, és ugyanilyen hangsúllyal a legújabb rövid távú kormányzati előrejelzéseket, prognózisokat. Tehát ez egy gazdaságpolitikai anyag az Európai Unió számára, és az EU nagyon szigorúan szabályozza ezt. 2005 végén még külön szigorított a szabályozáson, többek között amiatt, mert néhány tagállam, illetve EU-csatlakozásra váró ország manipulálta ezeket a jelentéseket. Akkor is köztudott volt, hogy Magyarország volt az egyik, amelyikkel sok problémája volt az Európai Uniónak.

Ezt az EDP-jelentést korábban nem tette közzé a Statisztikai Hivatal. Meg kell jegyeznem, hogy bár a Statisztikai Hivatalt kellett emiatt perbe hívni, ténylegesen a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen készíti a jelentést, és minden forrásom szerint a valóságos erő a Pénzügyminisztérium volt, ott döntöttek abban, hogy az EDP-jelentést nyilvánosságra hozzák-e vagy sem. Hangsúlyozni szeretném, az EDP-jelentést, ezt az igen fontos és szigorú EU-szabályok szerint készülő jelentést 2006 őszéig nem hozta nyilvánosságra a Statisztikai Hivatal. Akkor is csak azért tette - bár az előző években is kértem ezt az EDP-jelentést, illetve annak nyilvánosságra hozatalát - mert 2006 őszén mind a KSH, mind a Pénzügyminisztérium, mind a Nemzeti Bank számára egyértelművé tettem, hogy ha nem hozzák nyilvánosságra, pert indítunk. A fenyegetés és egy HVG-cikk hatására döntöttek úgy, hogy közzéteszik a jelentésnek azt a változatát, ami három héttel a jelentés kiküldése után születik meg.

Többször szó volt arról, hogy az EU, miután április 1-ig megküldik a jelentést, még korrigál, módosít azokon. Az európai uniós jogszabályok alapján teljesen egyértelmű, hogy a korrigálások, viták még a jelentés megküldése előtt történnek meg, tehát az EU, az Eurostat valóban kontrollálja a jelentések elkészítését, de ezt a határidő előtt teszi meg. Rendszeresek a konzultációk, sokat jár ide az Eurostat, Brüsszelbe is sokat járnak a magyar szakértők. A jelentés megküldése után már egyfajta minőségbiztosítási szerepet tölt be az EU, kifogásolhatja az adatokat, de a módosítást az adatot szolgáltatónak kell bizonyítania. Tehát részben a két jelentés közötti különbség arról szól, hogy megfelelően dolgozott-e a Statisztikai Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az MNB. A bíróság többek között most azt mondta ki, hogy igen, nyilvános az eredeti jelentés is, és ha később változtatni kell ezen, az nem tragédia, majd a három intézmény elmagyarázza, hogy miért volt szükség a változtatásra. Felhívom a figyelmet, hogy az EDP-jelentéssel kapcsolatos eljárás és az a felfogás, hogy az EU csak minőségbiztosítást végez, az ítéletben is megtalálható, az Európai füzetek 60. részében, amit a Miniszterelnöki Hivatal adott ki. Ott is azt az álláspontot foglalják el, hogy az eredeti jelentés megküldése után már csak minőségbiztosítást folytat az Eurostat. Tehát ezeket mindenképpen nyilvánosságra kell hozni.

Megjegyzem, hogy a KSH máig nem hozta nyilvánosságra a teljes EDP-jelentést abban a formában, ahogy a bíróság erre kötelezte, ugyanis van annak egy szöveges kiegészítése is, amit nem tettek fel a honlapra. Ezt a szöveges kiegészítést én megkaptam, a mai napon átadtam a költségvetési bizottságnak, illetve fent lesz a MédiaRöntgen.hu-n, illetve az ígéret szerint a Magyar Nemzet és a HVG is fölteszi a honlapjára. Még egy nagyon fontos dolog, amit a bírósági tárgyaláson Bagó Eszter tanúként is elmondott, és most is, az államtitkár úr is, hogy minden adatot nyilvánosságra hoztak. Itt nagyon lényeges csúsztatás van, mert nem mindegy, hogy mikor és hogyan hoznak nyilvánosságra adatokat. Ennek részben azért van jelentősége, mert gazdaságpolitikai anyag, a legfrissebb adatok alapján kell egy gazdaságpolitikai prognózist is mondani, ezért nagyon fontos, hogy ezt megtudjuk. Az EDP-jelentés nem egyszerű, de ha egy pénzügyi újságíró egy-másfél hetet foglalkozik vele, akkor megtanulhatja, hogyan kell értelmezni.

Itt hivatkoztak a nemzeti számlákra. A nemzeti számla az EDP-jelentésnél sokkal bonyolultabb, rengeteg anyag később jelenik meg hozzá. Az, hogy nemzeti számlákból és különböző más anyagokból valaki megtalálhatja esetleg az összes adatot, ami az EDP-jelentésben van, elképzelhető, de nem kéne, hogy a közvélemény és az újságírók a legkülönbözőbb helyekről legyenek kénytelenek összerakni egy olyan jelentést, ami egyébként létezik, és friss adatokkal szolgál. Egy példa erre. A '80-as évek végén volt kétmilliárd dolláros eltitkolt államadósságunk. A '90-es évek közepe felé mesélte el egy ismert pénzügyi szakértő, hogy még a '80-as évek vége felé kaptak egy szigorúan bizalmas megbízást, hogy állapítsák meg, a nyilvános adatokból kikövetkeztethető-e, hogy van egy kétmilliárd dolláros eltitkolt államadósság. És azt találták a pénzügyi statisztikusok, hogy igen, kikövetkeztethető. De ebből még nem következik az, hogy ezt nyilvánosságra hozták. A KSH és a PM álláspontja szerintem egy kicsit ilyen, azt mondják, hogy nyilvánosságra hozunk minden adatot, azután következtess. Miért kellene ez a bonyolult következtetés?

Nem akarom sokáig húzni az időt, de még azt szeretném mondani, hogy a bírósági per azért zajlott, hogy az eredeti változatot küldjék meg, de magát a jelentést is csak a bírósági perrel való fenyegetés hatására hozták végül nyilvánosságra. Az EDP-jelentés és az azzal kapcsolatos manipuláció kettős. Egyrészt a belföldre, másrészt a külföldre irányul. Belföldre pontosan azért nem hozták nyilvánosságra korábban a jelentést álláspontom, meggyőződésem szerint, és nem is akarták, hogy az eredeti napvilágra kerüljön, mert az az adott esetben politikailag igen-igen érzékeny időpontban került volna nyilvánosságra. A legemlékezetesebb a 2006. áprilisi időszak, amikor a statisztikai közzétételi rend szerint később hoztak nyilvánosságra adatokat, miközben külföldre már megküldték ezeket az adatokat. Megjegyzem, hogy az EDP-jelentés máig nem szerepel a publikációs naptárakban. Ez lehetőséget ad arra, hogy később adjanak ki adatokat. Egy másik történet, és ebből a szempontból nagyon fontos szerintem, hogy az eredeti jelentéseket is ki kell adni, mert kevésbé ad lehetőséget olyan trükközésre, hogy majd átmegy az Eurostaton valamilyen államadóssági elemnek számító adat eltitkolása vagy kivétele az adatsorokból. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen meghívott vendégeinknek az elmondottakat. Szijjártó Péter jelentkezett, utána Szabó Lajos, Balla György, majd további jelentkezőknek adnék szót, Keller Lászlónak is. Szijjártó Péteré a szó, parancsoljon, képviselő úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban mindenképpen egyetértek az államtitkár úrral, hogy itt valamifajta félreértésről van szó. A minősítéssel, hogy ez banális félreértés lenne, már kevésbé. Inkább fatálisnak nevezném ezt a félreértést. Valószínűleg abban sem igazán értünk egyet, hogy melyik oldalon van a félreértés. Ezért engedjék meg, hogy az önök oldaláról hívjak ehhez segítséget. Bár most nincs itt, de hadd idézzem meg, ha nem is a szellemét, de a nyilatkozatát mindenképpen. Veres János egykori pénzügyminiszter úrról van szó, aki nem is olyan régen, 2006. június 8-án tartott egy sajtótájékoztatót, ezen az volt a fő téma, a pénzügyminiszter úr arról beszélt, hogy a 4,7 százalékos hiánycélnál a valós hiány 3,3 százalékponttal magasabb lesz. A következőt mondta itt a pénzügyminiszter úr: "Eddig azt kérték rajtunk számon, miért nem az igazat mondjuk. Ezek most azok a számok, amelyek a valóságot tükrözik." Tehát, tisztelt államtitkár úr, Veres János maga ismerte be, hogy hosszú hónapokon, akár éveken keresztül nem a valós számokról beszélt a kormányzati propaganda.

Azt is megindokolja egyébként Veres János, hogy miért. Erre azt mondja: "Hogy pontosan hogyan és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végezni korábban. Ugye, az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és az kikerült, abból politikai ügy volt. Éppen ezért ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek a kockázata fennállt." Tehát, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, akkor mégis csak az történt, hogy vagy nem végeztek ilyen jellegű munkát a Pénzügyminisztériumban, vagy végeztek, de annak az eredményét nem engedték nyilvánosságra hozni. Veres János korábban azt is mondta, ha nem is szó szerint idézem, de tartalmilag mindenképpen jól, hogy nem lett volna helyes a valós adatok publikálása, mert az megzavarta volna a választókat, befolyásolta volna a döntésüket. Hát, kérdezem én, mi más befolyásolná a választópolgárok döntését, mint hogy az ország milyen állapotban van? Látszik, hogy az nem teljesen független a kormányzat teljesítményétől. Tehát, tisztelt államtitkár úr, Veres János pénzügyminiszter úr ismeri el, hogy a valós adatokat nem hozták nyilvánosságra, nem engedett olyan elemzéseket készíteni, amelyek a gazdaság valós állapotát tükrözték volna, és nem mondtak igazat. "Mert nem az igazat mondjuk. Miért nem az igazat mondjuk?" - mondta ezt Veres János pénzügyminiszter.

Szerintem arra kellene választ találni, tisztelt képviselőtársaim, hogyan fordulhatott elő az, hogy a pénzügyminiszter vezetésével, a pénzügyminiszter szándékának megfelelően nem a gazdaság valós állapotát tükröző számok kerültek nyilvánosságra, hosszú hónapokon keresztül titkolták ezeket az adatokat. Mert ha valaki valótlan adatot közöl, tisztelt államtitkár úr, az azt jelenti, hogy titkolja a valós adatokat. Ezt miért és hogyan tehették meg? Erről a miniszterelnök úr mennyit és hogyan tudott? Az ő utasítása volt, vagy egyszerűen csak tűrte azt, hogy a pénzügyminisztere így viselkedjen? És nem ártana, ha arra is kapnánk választ, hogy ez az adattitkolás és adathamisítás, amiről úgy beszélt a pénzügyminiszter, hogy "megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végezni korábban", milyen károkat okozott Magyarországnak, ez a hitelességnek milyen deficitjét jelentette Magyarország számára? Szerintem erre kellene keresnünk a választ, tisztelt elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm. Szabó Lajos alelnök úr következik, őt követi majd Balla György.

SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Négy kérdésről szeretnék beszélni. Az első az, hogy miért jöttünk el a bizottsági ülésre, és miért szavaztuk meg a napirendet, tudva azt, hogy a napirendi pont megfogalmazása, ahogy már elhangzott, pontatlanságokat is tartalmaz. Fontosnak tartottuk azt, hogy erről a kérdésről, ami a napirendi pontban bújtatott kérdésként szerepel, a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt tudjunk beszélni. Úgy gondolom, hogy az, amit Katona Tamás államtitkár úr és a KSH jelenlévő képviselője elmondott, lehetővé tette azt, hogy tényszerű tájékoztatás alapján tudjunk erről a kérdésről beszélni, és tudjuk azt megnézni, hogy a prognózisok és a végső adatok közötti különbség melyik időszakban hogyan alakult. Nem kívánom megismételni azt a számsort, amit a Pénzügyminisztérium államtitkára mondott, úgy gondolom, hogy aki veszi a fáradságot, hogy a jegyzőkönyvet végignézi, ha nem tudta a számokat megjegyezni, tiszta képet kap arról, hogy kinek a prognózisai mikor, hogyan álltak köszönőviszonyban a később bekövetkezett valósággal.

A második kérdés. Fontosnak tartottuk volna a bizottsági ülés elején, hogy tisztázzuk a feljelentés tartalmát, amit, most már félve mondom, de remélem, jól tudom, Balsai István képviselő úr tett mint országgyűlési képviselő, azaz közfeladatot ellátó személy. Az ügyészséget tehát nem magánemberként, hanem közszereplőként kereste meg, köteles a dokumentum másolatát bárki számára hozzáférhetővé tenni. Szerettük volna, ha ez most megtörténik, ha már ekkora nyilvánosságot kap ez a kérdés, és a jelenlévő ellenzéki képviselők elmondhassák, hogy mit tartalmaz az a megkeresés, amivel Balsai István fordult az ügyészséghez, eljárást kezdeményezve. Sajnáljuk, hogy ez nem történt meg, reméljük, hogy ezt pótolni fogják, és a széles közvélemény megismerheti a tartalmát.

A harmadik, amit fontosnak tartok kiemelni, hogy a Fidesz-kormány által megszüntetett adatszolgáltatási gyakorlatot a lehető legelső alkalommal a Medgyessy-kormány visszaállította, és az azt követő kormányzatok a saját maguk számára elődüknél sokkal striktebb, sokkal szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettséget vállaltak és tartottak be.

A negyedik pont egy szimpla megállapítás részemről. A KSH jelenlévő képviselőjének és a PM államtitkárának tájékoztatása szerint megállapítható, hogy az adatközlés rendben történt, hamisítás nem volt, a meglévő törvényeknek megfelelően kerültek az adatok közlésre. Amint a KSH képviselője jelzett, azt üdvözölni tudjuk, hogy a bírósági ítéletnek megfelelően attól a pillanattól kezdve minden egyes keletkező adatot, amely közérdekűnek minősül a bíróság döntése alapján, ahogy eddig is, ezután is nyilvánosságra fogják hozni. Úgy érezzük, hogy ennek a bizottsági ülésnek a megtartása elérte a célját, hiszen bebizonyosodott az, hogy nem történt adathamisítás. Reméljük, hogy ez nem fog a továbbiakban itt, a bizottsági ülésen kampánytémaként szerepelni, mert kampányt folytassunk ott, ahol annak helye van. Ez nem feltétlenül az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Mindenki szíve szerint dönti el, hogy hol kampányol, de remélem, ez a bizottság meg fogja tudni őrizni azt a tekintélyét, azt a szakmaiságot, amit az elmúlt években eddig sikerült kialakítani, és nem tesszük kampánycsatározás helyszínévé a bizottságot a hátralévő időszakban. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Én is remélem, hogy így lesz, képviselő úr. Most Balla György következik hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Annyiban hadd csatlakozzam alelnök úrhoz, hogy szerintem is mindennek megvan a helye, és megvan az ideje. Például a költségvetés állapotáról, az ország helyzetéről való beszédnek a parlamentben van a helye, és a költségvetés készítésekor van ideje. Nem tudom, talán abban egyetérthetünk a szocialista képviselőtársakkal is, hogy ha valami nem valódi, akkor az hamis, az valótlan. Gondolom, abban is egyetérthetünk, hogy ha a közvélemény a valódi adatokat ismeri, akkor nincs szükség arra, hogy titokban, mindenkitől távol, mindentől elzárva, összesen egy példányban készítsünk elemzéseket ezekből az adatokból. Akkor ezeket az elemzéseket nem titokban kell elvégezni. Csak abban az esetben kell ezt megtenni, ha egészen más adatokból készülnek az elemzések, mint amit a közvélemény, az ország, az Országgyűlés tud.

Nézzünk egy dokumentumot, tisztelt képviselőtársaim, ami világosan és egyértelműen beszél ebben a kérdésben. Ez a dokumentum 2006 nyarán Balatonőszödön készült. És dokumentum. Egyértelműen dokumentum. Az ország pénzügyminisztere, Veres János tájékoztatta a szocialista országgyűlési képviselőket. Nem magánbeszélgetés, országgyűlési képviselőknek adott tájékoztatót a pénzügyminiszter. Nézzük, mit mondott ebben a dokumentumban! "Igen, megtörténtek az elemzések. Ja, igen. Nem szivárgott ki. Igen, de megvan az elemzés. Akinek kellett, annak oda volt téve az asztalra. Nézzetek ide! December. December óta egy példányban létezik az a program, amiről én időnként szóltam. Nincs két példány belőle. A miniszterelnök is azt mondta, hogy ne maradjon nála se példány. Látta."

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ez a dokumentum teljesen egyértelműen és világosan beszél. Eltitkolt adatokból készültek elemzések, amelyeket látott a pénzügyminiszter, ő készíttette, akinek kellett, annak oda volt téve az asztalra, és látta a miniszterelnök. Ezt hivatalosan, országgyűlési képviselők előtt jelentette be a pénzügyminiszter. Én is nagyon örülök éppen ezért annak, hogy erre a bizottsági ülésre sor került, mert azt gondolom, sokkal világosabban láthatunk, mint eddig. Talán annak örültem volna jobban, ha a volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter eljön, és szembesülnek mindazzal, amit tettek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Keller Lászlóhoz.) Bocsánat! Önt felejteném el, képviselő úr? Elnézést. Keller László következik, őt követi Babák Mihály.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tartózkodtam a napirend megszavazásnál, mert egyrészt fontosnak tartottam, hogy erről az elnök úr által generált ügyről legyen szó, másrészt pedig azt is fontosnak tartottam volna, hogy a napirend során a nyugdíjról is beszéljünk. Ez a kettő úgy függ össze egymással, hogy látható módon a médiában elnök úr meglehetősen nehéz helyzetbe került, de nem olyan nehéz helyzetbe, mint Mádi képviselő úr. Neki egy kimenekülési lehetőséget biztosítottak, találjon olyan témát, amivel el tudja terelni a figyelmet a nyugdíjasokat sújtó fideszes programtervezetről. Ezért lett volna jó, ha összekapcsoljuk a két témát, és így tudunk erről beszélni. Más szempontból én is fontosnak tartom a mai ülést, hiszen egy korrekt szakmai tájékoztatást kaptunk arról, hogy milyen adatszolgáltatásokra milyen nyilvánosságra hozott adatok alapján került sor. Ezek után számomra nagyon furcsa a fideszes képviselők megnyilvánulása, akik nem teszik le az asztalra azt, hogy az ő véleményük szerint melyek voltak a valós adatok, és melyek voltak a nem valós adatok. Egyszerűen az látszik, hogy kampánycsapatuk ideküldte őket az őszödi beszéd egy-egy részletének felolvasására, és az a szakmaiság, ami jellemezte itt a felvezetés során az államtitkár úr és a KSH elnökhelyettes asszonya által elmondottakat, teljesen hidegen hagyja önöket.

Az is komikus, hogy elnök úr meghirdet egy bizottsági ülést, és nem teszi le az ítélőtábla szövegszerű döntését, ítéletét az asztalunkra, hogy világosan lássunk. Langmár úr arról beszélt, hogy mi az, ami másként van az ítéletben, mi pedig nem tudjuk megítélni, hogy annak mi a tartalma. Másrészt nincs itt a Fidesz feljelentése, amire hivatkozik elnök úr, hogy itt van egy nagyszerű kezdeményezése a Fidesznek, csak azt nem tudjuk, hogy mire irányul. Az teljesen világossá vált, annak ellenére, hogy Langmár úr nem mindenben értett egyet az előtte szólókkal, hogy itt ténylegesen a KSH által kiküldendő adatszolgáltatások nyilvánosságra hozataláról van szó. Erről folyt a per. Langmár úr is, még ha kiérezhettem is egy kis elfogultságot az ellenzéki oldal irányába, azt erősítette meg, hogy őt a KSH által kiküldendő adatok izgatták, és erre vonatkozott az ő perkezdeményezése. Ha pedig ez így van, akkor teljes mértékben elfogadhatatlan az a stílus, amit persze kampányban lehet használni, hogy mindig hazugságról beszélnek a fideszesek. Elfogadhatatlan az, hogy most már hetek óta ezzel a hazugsággal is traktálják a közvéleményt, próbálnak egyfajta agymosást végezni, összemosni ítéleteket az ő feltételezésükkel, miközben egyáltalán nem beszélnek arról, hogy mire gondoltak, mi volt a valós szándék, mi volt az, amit önök szerint úgymond meghamisítottak azok, akik erre illetékesek voltak.

Szerintem a mai bizottsági ülésen az a lufi, amit két hete fújnak, elnök úr, lássa be, kipukkadt. Önben kell hogy legyen annyi szakmaiság, hogy legalább azok után, amit itt meghallgatott, elnézést kér azoktól, akiket sértett a munkájukban. Sértette a KSH állományát, sértette a Pénzügyminisztérium állományát, sértette a Nemzeti Bank szakmai állományát. Elhiszem, joggal van önnek is félnivalója, hiszen ha ilyen gesztust tesz, akkor lehet, hogy a vezére törli a listáról, de azt gondolom, hogy az elmúlt két hét után ezt önnek meg kellene tenni, elnök úr, mert egy költségvetési bizottsági elnöktől ez a korrektség elvárható. Államtitkár úr elmondta nekünk azt, hogy hogyan változtak az államháztartási törvény nyilvánossággal kapcsolatos szabályai. Számomra döbbenetes az, elnök úr, hogy azok próbálnak leckéztetni bennünket a nyilvánosság kérdésében, akik azért nem tesznek eleget a törvénynek, mert hatályon kívül helyezik azokat a passzusokat az államháztartási törvényből, amelyek alapján önöknek 2002-ben be kellett volna számolni, nyilvánosságra kellett volna hozni az adatokat. Nincs magyarázat arra, hogy miért kellett 2001. január 1-jétől annullálni azt az államháztartási törvényt, amelynek alapján önöknek két év vagy másfél év múlva be kellett volna számolni.

Most megjátsszák ezt. Efölött elsikkadt a közvélemény, de most felszínre került ez a kérdés. És most önök úgy tesznek, mintha a nyilvánosság nagy barátai lennének, miközben a kormányzásuk ideje alatt folyamatosan csak arra törekedtek, hogy hogyan lehet elsumákolni a közérdekű adatokat, hogyan lehet eltitkolni az autópálya-építést, és nem sorolom azokat a példákat, amiket akkor megtapasztaltunk, hogyan lehet annullálni az államháztartási törvények azt a passzusát, amelynek alapján majd kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni adatokat. És ezek után még önök állnak ki a nyilvánosság elé, és próbálnak bennünket megleckéztetni?!

A másik téma. Jó volt hallani államtitkár úr szavait a prognózisról. Engem teljesen lesújtott, elnök úr. Nyilván ön szakmailag pontosan tudja, hogy nagyon nehéz prognózisokat készíteni. De prognózisokat úgy eladni a közvélemény számára, mintha azok tényadatok lettek volna, amiket elhallgattunk és meghamisítottunk volna?! Más vonatkozásban pedig olyan lesújtó módon készíteni prognózisokat, ahogy '98 és 2002 között történt, hallhattuk államtitkár úr prezentációjában, ez megint nem magas szakmaiságról valló munka volt, elnök úr, meg kell hogy állapítsam. Ez most persze nem témája a megbeszélésünknek, de miután lehet látni, hogy milyen eltérésekkel prognosztizálták az előttünk álló folyamatokat, hát bizony ez meglehetősen lesújtó.

Azt javaslom a fideszeseknek, hogy ha nem volt elégséges az, amit itt szakmailag mind államtitkár úr, mind a KSH képviselője mondott, akkor látogassák meg az adatvédelmi biztos honlapját is, ahol teljes mértékben bizonyosságot szerezhetnek. Ha már nem hisznek az államtitkár úrnak, legalább az adatbiztosnak azokat a közleményeit higgyék el, amiket ebben a tárgykörben megfogalmazott. Azt pedig, tisztelt Balla képviselő úr, hogy ki milyen programot mikor fogalmaz meg, összekeverni azzal, hogy a KSH-nak milyen tényadatokat kell az Európai Unióba elküldeni, és azt mikor kell közzétenni, egyszerűen hihetetlen csúsztatás, durva, még csak azt sem mondom, hogy kampányfogás, mert még annak is durva. Azt szeretném végül mondani, lássák be, hogy ez a lufi kipukkadt, és elnök úr, még egyszer kérem, hogy attól a szakmai közvéleménytől, amelyet ön megsértett alaptalan, megalapozatlan támadásával, kérjen elnézést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Engedjék meg, hogy erre röviden reagáljak, mert a személyemet érintő néhány állítása volt képviselő úrnak. Ön mindig képes meglepni egyébként a szélesebb nyilvánosságot is. Emlékszem, mennyire meglepte még a Műszaki Egyetem professzorait is, amikor azt állította, hogy az aszfaltból kénsav lesz. (Keller László tiltakozik.) Emlékeznek képviselőtársaim, ezzel aztán mindenkit meg tudott lepni képviselő úr, talán a kémiai Nobel-díj is kilátásban volt a láthatáron. Ezért nem hiszem, hogy most, a bizottsági ülésen önnek politikai deklarációkat kellene tennie. El vagyok képedve azon, hogy önt nem érdekli az, 2006-ban hogyan manipulálták az államháztartási adatokat. Pontosan ön, aki egyébként 144 esetben tett feljelentést, és érdekes módon azok a feljelentések mind lufinak bizonyultak. Ebből arra következtetek, képviselő úr, lehet, hogy éppen az tartozik a szélesebb nyilvánosságra, az érdekli a nyilvánosságot, ami önt nem érdekli. Ennyit kívántam csak az ön kommentárjához hozzátenni. (Keller László közbeszól.)

Képviselő úr, kérjen szót! Higgye el, mindig mindenkinek szót adok, igyekszem az elnöki munkát rendesen ellátni. Tudom, hogy ön most egy kicsit feszült, mivel nyilván lista-összeállítás van, meg egyebek, de értse meg, hogy a bizottsági ülést vezetnem kell valahogy, és ha ön örökké közbekiabál, úgy ez nehéz lesz. (Keller László újból közbeszól.)

Babák Mihály képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Balla képviselőtársam elmondta: nem mi állítottuk azt, hogy a kormány nem mondott igazat, és az adatokat manipulálta a hiány és az államadósság tekintetében, hanem Veres János és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engem rettentően felháborít, hogy amikor valamit vizsgálni kell, akkor önök ki akarnak térni előle, mintha az nem lenne közügy. Hölgyek! Urak! A Magyar Köztársaság költségvetése, pénzügyi adatai az állampolgárokra tartoznak. Megint trükközés folyt és folyik a BKV-nál, a MÁV-nál és sok más vállalatnál az elmúlt 8 éves kormányzás alatt. Könyörgöm, hagyják már abba! Hagyják már abba, mert úgy gondolom, fontos, hogy konkrét adatokat, tényeket egyszerű módon, olcsón hozzunk a lakosság tudomására. Tudják, a hazugság, a manipuláció drága. Hitelét veszti az ország. Nem önök vesztették, a Magyar Köztársaság vesztette hitelét, és ennek komoly ára van. A hitelekben, a kamatlábakban, egyáltalán Magyarország megítélésében. Nehogy azt higgyék, hogy csak mi mondjuk azt, hogy a magyar kormány manipulálta az adatokat! Hadd mondjam el azt, hogy a múlt héten egy napra Hágában voltam, és többen, közöttük a holland számvevőszék elnöke sokat beszélt arról, hogy nem illik az Unióban pénzügyi adatokkal manipulálni, mert ennek komoly ára van. Azt is mondták, hogy nyáron három országgal kapcsolatban kezdenek vizsgálatot. Hölgyek, urak, közöttük van Magyarország is! Önök az hitelességét lejáratták, az emberek bizalmát elvesztették. Nagy a baj, mert hiteltelen az ország.

Tudják, egy kisváros polgármestereként otthon minden fillérrel el tudok számolni. A városháza ablakában is kint van a város költségvetése, sőt, hetente elmondom, hogy mire és mennyit költöttünk. Az emberek értik és tudják, és ha nem tetszik valami, akkor szólnak. Ma Magyarországon az állampolgárok nem tudnak beleszólni abba, hogy a kormány miből gazdálkodik, mert az adatokat manipulálják, és nem hozzák időben nyilvánosságra. Úgy gondolom, az önök demokráciafelfogása a számokat illetően is nagyon hamis, mint úgy általában. A közpénzzel mindenkinek el kell tudni számolni, a különböző pénzügyi adatokból pedig nem keresztrejtvényt kell gyártani. Tudják, otthon még a bankszámlakivonatot is ki szoktam osztani. Csak azért, hogy a bizalom, a hitelesség meglegyen. Belelátnak a képviselők az önkormányzat pénzügyeibe, folyószámla-egyenlegébe. A hitelről pedig fillérre pontosan tudnak mindent. Tudniillik ez az újságban is megjelenik. Mikor jelenik meg Magyarországról úgy publikált adat, hogy abból bárki, egyszerű állampolgár is megérthesse, akinek igénye van rá, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyei hogyan állnak?

Azt kérdezik önök, hogy hogyan merünk mi kételkedni? Hölgyek! Urak! Az elmúlt 8 év kormányzása adott arra alapot, hogy kételkedjünk az önök hitelességében. Tudják, a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Úgy gondolom, önök semmibe veszik az embereket. Semmibe veszik a demokráciát, a tisztes elszámolást. (Kovács Tibor: Hol a Mádi Laci? A demokrácia jegyében...) Hölgyek, urak, az önök filozófiáját pontosan idézi Gyurcsány Ferencnek, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökének levele. Ezt önök is megkapták, január 31-én kelt. "Nem rendelkezem olyan egyedi információval, amelyet az Ön illetve Bizottsága eddigi tevékenysége során nem ismerhetett volna meg, vagy amelyet a hivatalos iratok - elnök úr, most tessék figyelni! -, dokumentumok tanulmányozásával kellő szakértelemmel, munka befektetésével a továbbiakban ne ismerhetne meg." Hölgyek, urak, úgy gondolom, a lényeg itt van, hogy meg kell fejteni a kormány pénzügyi adatait. Szeretném elmondani, hogy az államadósság, a hiány mértéke nem keresztrejtvény. Ezt pontosan kell tudni közölni. Sajnálatos az a filozófia, amikor a Magyar Köztársaság egyik volt miniszterelnöke hivatkozik a tanulmányozásra, a szakértelemre és további munka befektetésére. Ne munka befektetésével kelljen a számokat megismerni, hölgyek, urak, hanem ránézésre. A számokat úgy kell közölni, hogy az érthető legyen. De ez önöknek nem sajátjuk. Nagyon sajnáljom, és nemcsak képviselőként, hanem magyar állampolgárként, polgármesterként is bosszant, hogy önök ennek az országnak a hitelességét járatják le. Az Unióban és a világban. Ez mégis csak borzasztó. Az önök lelkiismeretén szárad, hogy még mindig ezt a gyakorlatot éljük. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Keller László!

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Miután elnök úr személyemmel foglalkozott, a jegyzőkönyv miatt mindenképpen szükséges néhány kérdést tisztázni. Elnök úr! Az MSZP-ben nem egy személy dönt arról, hogy ki hol van a listán, hanem a kongresszus. Ezt csak megjegyzem. A másik, hogy nem véletlenül kellett nem 140 esetben, hanem annak töredékében feljelentést tenni abban az időben, amikor önök kormányoztak, mert a nyilvánosságnak a szikráját nem lehetett látni az önök közpénz-, közvagyonkezelésében. Akkor, amikor évente országimázs-építésre egy soron 4 milliárd forint megjelent, és annak gyakorlatilag 95 százalékát egy cég vitte el, és közben nem lehetett látni, hogy mire költik a pénzt, és nem sorolom, az a stadionbeléptető rendszer, ami a mai napig nem működik sehol az újpesti stadionon kívül, de 5 milliárd forintot elköltöttek rá, úgy gondolom, érett volt a feljelentésre. Azt, hogy országgyűlési képviselőként vagy akkori államtitkárként ennyi volt a lehetőségem, azt gondolom, demokratikus viszonyok között tudomásul kell venni. Nem lehet számon kérni sem az ügyészségi, sem a rendőrségi vizsgálatot rajtam. Nagyon kérem elnök urat, hogy ezt a 140-es számot, bár mindent, amit tettem a köz érdekében, büszkén vállalok, felejtse el, mert nagyon távol van a valóságtól, mint ahogy nagyon távol van a valóságtól az a rágalomhadjárat is, amit most indítottak ezen ügy kapcsán. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Dancsó József következik.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szomorú voltam ezen a bizottsági ülésen, mert azt érzékelem, hogy a mai napig is folyik a trükközés az önök részéről. Államtitkár úr, azt kell mondanom, folytatja azt a gyakorlatot, amit 2006-ban is. Mire alapozom ezt?

(Varga Mihály kimegy az ülésteremből. Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)

Arra alapozom, hogy az ön állításával szemben nem a KSH-nak volt felelőssége 2006 első negyedévében nyilvánosságra hozni az információkat, hanem azt a Pénzügyminisztérium rendelte meg, neki kellett előállítani. Világosan le van írva ebben a jelentésben, hogy a KSH-nak akkor még nem volt ilyen feladata. Most pedig a KSH-n számon kérni ezt, finoman szólva sem a valóságot tartalmazza. A 2009-es irányelv alapján igaz, amit mondanak, de nem 2006-ra! Azt tudom mondani, államtitkár úr, hogy a trükközés nemcsak akkor folyt, hanem sajnos a mai napig is folyik. Köszönöm szépen.

SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Van-e még jelentkező a képviselők közül? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ezért a meghívottaknak adnám meg a szót, ha összegezni szeretnék a vitában elhangzottakat. Először Langmár Ferenc úrnak adnám meg a szót.

LANGMÁR FERENC újságíró: Köszönöm. Reflektálnék Keller úr megjegyzésére az elfogultságommal kapcsolatban. Egészen biztos vagyok benne, hogy az EDP-jelentés kapcsán írt cikkeimben semmilyen elfogultságot nem tud kimutatni, de más cikkeimben sem. Ha Fidesz-kormány vagy bármilyen kormány lett volna, ugyanúgy követeltem volna az adatokat, és ugyanígy végigcsináltam volna ezt a pert. (Végh Tibor közbeszól.) Tessék? (Végh Tibor megismétli a kérdését.) Sok mindent végigcsináltam, ezt nyugodtan mondhatom. Jó pár olyan adat volt, amit akár a Pénzügyminisztérium, akár az MNB, akár a KSH a korábbi években nem jószántából adott ki.

Ennek a bírósági ítéletnek az is egy nagy eredménye, hogy ha a magyar kormány, a magyar állam nevében bárki rendszeresen statisztikai adatot szolgáltat külföldre, akkor azt abban a pillanatban nyilvánosságra kell hozni. Ez már a következő kormányokra is terhet ró. Szerintem nagyon helyesen. Az adatvédelmi biztos ennek az ügynek a kapcsán állást foglalt még 2007-ben, és ezt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az ilyen típusú adatszolgáltatásnál, amint a külföldi partner megkapja az adatokat, Magyarországon is nyilvánosságra kell hozni. Megjegyzem, nem az EDP-jelentés az egyetlen, amit Magyarország külföldi szervezethez kiküld, nagyon sok olyan statisztikai adat van, amit Magyarország külföldi szervezetnek megküld, és nem hozzák itthon nyilvánosságra.

Az EDP-jelentés fontossága miatt csak emlékeztetni szeretném a tisztelt képviselő urakat: 2008 októberében volt már itt egy bizottsági ülés, amelyiknek az egyik napirendi pontja éppen az EDP-jelentéshez kapcsolódott, mivel a 2007-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben szereplő adatok lényegesen különböztek az EDP-jelentésben szereplő adatoktól. Augusztus 31-ig kellett benyújtani a költségvetési zárszámadást, és később az EDP-jelentésben lényegesen más adatok szerepeltek. Ezt azért említettem, hogy lássuk, milyen fontosságú az EDP-jelentés. Egyébként, ha meg is jelennek valahol adatok, azokat nem olyan könnyű összerakni, nem könnyű világosan látni. Éppen az EDP-jelentés kapcsán folytatott vitában mondta Horn Gábor, hogy "2006-ban jómagam az akkori kormány tagja voltam, és az SZDSZ vezetésének, de tudomásom szerint a nagyobbik kormányzó párt vezetésének tudta nélkül haladta meg a hiány a tervezettet jó néhány százalékkal. Akkor, amikor a 2007-es hiányszámok úgy alakultak, de más szempontból is azt kell mondanom, lehet, hogy szomorú tény, de még akkor is a magyar kormány tagja voltam, és a kormány tagjaként nem tudtam arról, hogy 357 milliárddal jobban fog végezni a magyar költségvetés." Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Dr. Bagó Eszter elnökhelyettes asszony kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra?

DR. BAGÓ ESZTER, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese: Köszönöm szépen. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az az ítélet, amire hivatkoznak, semmi másról nem szól, csak arról, hogy egy típusú jelentést a bíróság közérdekű adatnak minősített, és mi annak megfelelően fogunk eljárni. A KSH-nak a költségvetési hiányra vonatkozó adatszolgáltatásait az Eurostat értékeli, a minőségét megítéli, az ezzel kapcsolatos adatok az Eurostat honlapján, az EDP-jelentések részen megtalálható, elolvasható minden jelentés, értékelés, ami erre vonatkozik. Ezek között, amióta tagok vagyunk, de előtte sem semmilyen olyan kritika nem hangzott el a magyar Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásával kapcsolatban (Tállai András közbeszól.) Tessék?

ELNÖK: Tessék csak nyugodtan folytatni.

DR. BAGÓ ESZTER, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese: Az nem a magyar statisztikai adatokra vonatkozik. (Tállai András: Hát mire?) A statisztikai adatok minőségével kapcsolatban semmilyen kritika nem fogalmazódik meg, évente kétszer teszik közzé az EDP-jelentéseket az Európai Unióban, Magyarország, más országokkal ellentétben, ahogy itt államtitkár úr is említette, soha nem volt azok között az országok között, ahol rezervációval élt volna az Eurostat az adatokkal kapcsolatban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr!

DR. KATONA TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Valóban, az elején úgy fogalmaztam, hogy nyilván egy banális félreértés történt, amikor Varga elnök úr egy ítéletet idézett. Nem keverem az idegen szavakat, mint esetleg valaki, jóindulattal közelítettem a dologhoz, úgy gondoltam, hogy Varga elnök úrnak feltételezhetően például más ítéletet tettek a kezébe. De most már elismerem, Szijjártó képviselő úrnak van igaza, ez egy fatális tévedés, Varga elnök úr összekeveri a szezont a fazonnal. Ami szomorú és sajnálatos. Amit állított, hogy mi adatot hamisítottunk volna, egyértelműen nem felel meg a valóságnak, és nagyon sajnálom, hogy itt az ellenzéki képviselő urak nem vették maguknak a fáradságot, hogy bármelyik jelentést elolvasták volna. Akkor ugyanis nem fogalmaztak volna úgy, ahogy fogalmaztak. Még egyszer megismétlem: az a bizonyos notifikációs jelentés, amit az Európai Uniónak egy évben kétszer kell elküldeni, arról szól, azt vizsgálja, hogy egy adott tagország miként felel meg a maastrichti kritériumoknak. Ez egy meglehetősen bonyolult rendszer, Langmár úr részben ismertette, de lehet, hogy nem elég egyértelmű, hogy ez négy + egy évről szól. Retrospektív módon négy év tényadatait közli és az adott naptári évre vonatkozó prognózist.

Megismétlem, amit a bevezetőben elmondtam, ez a jelentés a szokásjog szerint az Európai Unió statisztikai hivatala által egységesen publikált jelentés. Valóban, a nemzetközi életben van erre példa, ellenpélda is, sőt, az a tipikus. Például, amikor az IMF bevezette a jelenleg is működő statisztikai rendszerét a '90-es évek közepén, a mexikói pénzügyi válságot követően, akkor egyenesen megfogalmazta, az IMF honlapján ezt meg lehet nézni, hogy csak olyan adatot lehet kiküldeni a Nemzetközi Valutaalapnak, amelyet az adott ország statisztikai szolgálata egyidejűleg nyilvánosságra hoz. Az IMF-jelentéseket a szokásjog szerint az országok nyilvánosságra hozzák. Itt fordítva van, a szokásjog szerint nem hozzák nyilvánosságra, mert egyidejűleg egységesen az Eurostat közli, ezzel demonstrálva, hogy ez az Európai Unió tagországainak gazdálkodására vonatkozó alapvető adatokat jelenti. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, és Langmár úrral ellentétben azt mondom, hogy itt két évről volt szó. Azt mondja Langmár úr, nem elég, hogy a nyilvánosságra hozott adatokból lehet esetleg következtetéseket levonni, maga a jelentés fontos. Ezzel egyetértek. De ezt a jelentést a két hetet követően az Eurostat nyilvánosságra hozta, és magyarul is hozzáférhető.

Ami még felmerülhet, hogy volt-e ebben valamilyen korrekció, történt-e adateltitkolás? A Statisztikai Hivatal a szokásjognak megfelelően nem tette korábban közzé, de természetesen az ítélőtábla jogerős döntését követően nyilvánosságra hozta. A tisztelt képviselő urak figyelmét felhívom, hogy ez most is megtalálható a KSH honlapján, és összehasonlítja a kiküldött és az Eurostat által közzétett jelentést. A kettő között nincs semmilyen érdemi eltérés. Még egyszer hangsúlyozom, nincs eltérés a két adatállomány között. Vagyis nem történt semmilyen manipuláció. Én arra utaltam, hogy nyilvánosságra hoztuk az adatokat, és egyértelmű volt a szövegösszefüggésből, tisztelt bizottság, hogy az EDP-jelentés elkészítése, március 31-e előtt nyilvánosságra hoztunk minden lényeges adatot. Arra utaltam, hogy ha netalán tán néhány nappal a választás előtt éppen az államháztartási adatokban akart volna valaki elmélyedni, ezt megtehette. Tehát itt kizárólag arról van szó, hogy az EDP-jelentéshez két héttel később férhetett hozzá az újságíró úr. Ezt ő nehezményezte, ebben a bíróság neki adott igazat, de kizárólag erről van szó.

Na most, az adatok valódiságáról. Tisztelt Bizottság! Egyetlenegy adatot sem voltak szívesek önök említeni, hogy bármely adathoz hozzá kellett volna utólag nyúlni. Ezek az adatok valódiak, minden egyes adat. Ha jól értem a tisztelt képviselő urat, hiába mutattam fel ezt a tájékoztatót emlékeztetőül. Sőt, negyedévenként készít a Pénzügyminisztérium illetékes szakfőosztálya egy elemzést, erre hivatkozott Babák képviselő úr. Ezeket az adatokat közzétettük, és lehet tanulmányozni. Azt nem tudom megígérni, mert ez képtelenség, tisztelt képviselő hölgy és urak, hogy mindenféle előtanulmány nélkül az államháztartási információs rendszerben el lehet igazodni. Aki ilyet mond, az valószínűleg maga sem érti ezt az információs rendszert. Ezt nem lehet állítani, de ha valaki tényleg érdeklődik az adatok iránt, minden lényeges információt rendelkezésére bocsátunk. Azt, hogy milyen adatokat közlünk, ahogy már elmondtam, a statisztikai törvény, az államháztartási törvény, a jegybanktörvény írja elő, és nem képviselők vélekedése, lehetnek akár miniszterek, miniszterelnökök, köztársasági elnökök, bármilyen magas tisztségben lévők. Ezt a törvények és a jogszabályok határozzák meg, és ennek megfelelően tesszük közzé az adatokat.

Sajnálom, Dancsó képviselő úr, úgy látom, félreértett valamit, tisztelettel, mert azt mondja, hogy nem a KSH, hanem a PM felelőssége volt közzétenni ezeket az adatokat, és volt szíves nyilatkozni a tárca tájékoztatójáról, az EDP-jelentésről. Abban az van benne zárójelben, hogy 2006-ig a tavaszi notifikációnál az előző évi adatokat a Pénzügyminisztérium állította össze. Azóta a KSH állítja össze. Valóban, a PM állította ezeket össze, és átadta a KSH-nak, de mint jeleztem, ezeket az adatokat nyilvánosságra is hoztuk. A tisztelt képviselő úrnak most idézném az adatokat, ha a bizottságot nem tartanám föl. Még egyszer megmutatom, ez a zöld tájékoztató füzet ezeket az adatokat tartalmazza, tessék szíves lenni még egyszer megnézni. Nem tételezem föl, hogy annak idején nem olvasta el képviselő úr. Babák képviselő úr valamit félreértett. Semmilyen hitelességgel kapcsolatos vizsgálat a magyar statisztikai adatokkal kapcsolatosan nem folyt és nem folyik az Európai Unióban. (Babák Mihály: Fog.) Valószínűleg összetévesztette. Most ön itt azt állítja, hogy fog, ez egy más dolog, talán ezt szeretné, de egy ilyen vizsgálat nem folyt és nem folyik. (Varga Mihály visszatér az ülésterembe, és átveszi az ülés vezetését.)

Ami az adatokat illeti, egyetlenegy olyan adatot sem voltak önök szívesek említeni, amit eltitkoltunk volna, vagy utólag megváltoztattunk volna. Még egyszer mondom, a prognózis más dolog, idéztem is néhányat, ezek tudományos termékek, vagy sikerülnek, vagy nem, ha a körülmények változnak, ez nem mindig sikerült sem az előző ciklusban, sem a megelőző ciklusban. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is lesznek ilyenek, de a tényadatokat nem változtattuk. Nem korrigáltunk semmit, mert nincs arra szükség, hogy korrigáljunk. Tehát meg egyszer: az EDP-jelentések valamennyi adata 2006. március 31-én nyilvánosságra került, és két hétre rá maga az EDP-jelentés is, mint azóta is mindig, folyamatosan nyilvánosságra kerül. Tehát itt adathamisítás nem fordult elő. Hogy itt önök trükközésről és egyebekről beszélnek, lelkük rajta. De azért szeretném megemlíteni, hogy van egy kör, amelyik erre nyilván figyel, de tisztelettel felhívom a figyelmüket, hogy van egy érdeklődő köre is a közvéleménynek, amelyik a valóságra is kíváncsi. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több hozzászólás, köszönöm a bizottság tagjainak, hogy részt vettek mai ülésünkön. Meghívottainknak is köszönöm a részvételt. A bizottsági ülés időtartama alatt kapott anyagokat a bizottság tagjainak kiosztottuk. A jegyzőkönyvhöz dokumentumot csatolhatunk. A legközelebbi bizottsági ülés időpontjáról pedig tájékoztatni fogom majd önöket. Köszönöm szépen. Mindenkinek további jó munkát. Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 20 perc.)

Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit

Varga Mihály elnök

Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottság Magyar Országgyűlés

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel megkaptam a 2010. február 2-ára tervezett Bizottsági meghallgatásra szóló meghívását, azt elfogadni nem áll sem módomban, sem szándékomban.

Jelzem, hogy a nevezett napon hivatalos külföldi meghívásnak teszek eleget, másrészt pedig a hivatkozott témakörben nem rendelkezem olyan egyedi információval, amelyet Ön illetve Bizottsága eddigi tevékenysége során nem ismerhetett volna meg, vagy amelyet a hivatalos iratok, dokumentumok tanulmányozásával, kellő szakértelem és munka befektetésévei a továbbiakban ne ismerhetne meg.

Kérem megértését, hogy nem áll módomban pártjának kampányát segíteni.

Budapest, 2010. január 31.

Gyurcsány Ferenc

Varga Mihály úr

az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi

és Számvevőszéki Bizottságának

elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Sajnálattal tájékoztatom arról, hogy 2010. február 2-ára szóló meghívásának, előre egyeztetett és lekötött hivatalos programjaim miatt, nem tudok eleget tenni.

Mindamellett szükségesnek tartom, hogy érdemben is reflektáljak azokra a felvetésekre, amelyekre való hivatkozással Ön a Bizottság összehívását kezdeményezte, s amelyek miatt engem meg kívánna hallgatni.

1. Ön "az államadósságról, a költségvetés hiányáról és a kormányzati szektor hitelfelvételéről szóló kimutatások, prognózisok valódisága" témakörében kíván meghallgatást tartani. Ennek alátámasztására a Fővárosi ítélőtábla legutóbbi jogerős döntésére hivatkozik, mint amely aktuálissá teszi ezt a kérdést.

Elnök úr, az Ön hivatkozása alaptalan.

Alaptalan, mivel az adott perben a Bíróság nem foglalkozott a KSH adatközlésének tartalmával, nem foglalkozott a közőlt adatok valódiságával. Ez a kérdés nem is szerepelt a magánszemély felperes által indított per keresetében! A Bíróság jogerős ítélete "kimutatások, prognózisok" valódiságáról vagy valótlanságáról semmit nem mond. Tudomásom szerint a bíróság jogerős ítélete - a keresetnek megfelelően - kizárólag az adatvédelmi törvény rendelkezésein alapul, és a perben lefolytatott értékelés alapján a KSH által az EUROSTAT részére kiküldőtt jelentést nyilvánosságra hozandó, közérdekű adatnak minősíti. Ennek következtében a kiküldéssei egyidőben nyilvánossá kell tenni, ill. megkeresésre ki kell adni.

Ennek kapcsán szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a per tárgyát képező 2006. első félévi jelentést a kiküldést követő két héten belül az EUROSTAT jóváhagyta, azt saját honlapjára feltette. Azonos adattartalommal a jelentés végleges változatát a KSH is nyilvánossá tette.

2. Mivel Ön az adatok valódiságára vonatkozó témát jelölt meg, érdemes a vizsgálat tárgyává tenni azt is, hogy vajon különböztek-e az EUROSTAT által elfogadott adatok a KSH szakmai irányításával, de a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank részvételével összeállított jelentés adataitól? A KSH honlapján Ön megtekintheti az erről készített összefoglalót. Ebből megállapítható, hogy az említett per tárgyát képező 2006. áprilisi notifikációban kiküldött, valamint az EUROSTAT által elfogadott költségvetési hiányadat között mindössze 10,1 milliárd forint különbség van! Elnök úr, ez 2005-re vonatkozóan a GDP-arányos költségvetési hiányt 10,1 milliárd forinttal, azaz 0,05%-kal (nulla-egész-öt-század százalékkal!) változtatja meg. Ekkora tehát a különbség a kiküldött és a véglegesített (jóváhagyott) hiányadat között. Nem gondolom, hogy ez az eltérés komoly szakemberek számára - Önt ilyennek gondolom -, a magyar adatközlés hitelességét vagy valódiságát megkérdőjelező indok lehetne.

3. Már 2006 őszén is érthetetlen volt számomra Dr. Áder János K/982ˇsz. írásbeli kérdésének az a kitétele, miszerint mi nem hoztunk volna nyilvánosságra villa miféle "titkos költségvetési elemzést". A Pénzügyminisztérium a költségvetésről és az államháztartás helyzetéről szóló havi jelentését rendszeresen publikáltuk és azok egy írásos példányát Ön, mint a Bizottságelnöke, személyesen is megkapta.

Meggyőződésem szerint Áder János képviselő kimerítő és teljeskörű választ kapott akkori kérdésére, sőt, megküldtem számára azt a végleges anyagot is, amelynek első, kézírásos, és még az adatvédelmi törvény szerint sem nyilvános változatára az MSZP őszödi frakcióülésén utaltam. A végleges anyag címe: Magyarország Konvergencia Programja 2005^-2009.

4. Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés képviselői, köztük a Költségvetési Bizottság tagjai is az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása alatt mindenkor teljeskörű és valós képet kaphattak. Az elmúlt időszakban minden évben készítettünk költségvetést, - megjegyzem, hogy ez a Fidesz kormányzása idején nem minden évben történt meg -, teljeskörűen beszámoltunk a költségvetés végrehajtásáról az Országgyűlésnek. Ezekről a törvényjavaslatokról az Állami Számvevőszék rendszeresen ismertette szakszerű észrevételeit, az ellenzéki képviselők a parlamenti vitában elmondhatták javaslataikat, véleményüket. Ennek fényében az Ön megfogalmazása, mely szerint a Költségvetési Bizottság az "akkori helyzetről" szeretne a jövő heti ülésen "végre hiteles képet" kapni - finoman szólva -, nem tűnik megalapozottnak.

Ismételten utalok a PM által készített havi jelentésekre, s az Elnök Úr által megjelölt téma kapcsán szeretném, ha konkrétan is megfogalmazná: mely konkrét, publikált tényadatokkal és kimutatásokkal szemben merültek fel kételyek? Ha vannak kételyeik a közölt tényadatokkal kapcsolatban, akkor ezeket mire alapozzák? Milyen konkrét adatot hiányol Ön jelenleg a kormány eddigi adatközléséből? Ha a korábbi adatközlésekkel vagy adatok hiányával kapcsolatban Önnek felmerültek kételyei, akkor miért nem tett fel azokra vonatkozóan konkrét kérdést?

5. A KSH felügyelete nem tartozott miniszteri feladatkörömbe.

6. És végül, de nem utolsó sorban: Elnök úr, korrekt politikusi eljárásnak tartja Ön, hogy a parlamenti ellenzék ismételten és rendszeresen, de mindig csak általánosságban kételyeket hangoztat a kormányzat gazdasági/költségvetési/államháztartási adatszolgáltatásával kapcsolatban, de soha egyetlen egy konkrét kifogást, észrevételt vagy a publikált adatot cáfoló összefüggést senki nem tudott felhozni?

Az ülés javasolt témájával összefüggésben szeretném még megjegyezni, hogy a prognózisok (továbbá jóslatok, becslések, tippek és vélelmek) valódiságának megvitatását a Parlament Költségvetési Bizottságának keretében nem tartom kifejezetten a Parlament tekintélyét növelő témakörnek, pártjának kampányát folytassák Parlamenten kívül.

Kérem, hogy levelemet a Bizottság ülésének jegyzőkönyvéhez csatolni szíveskedjék, amely jegyzőkönyv remélhetőleg tartalmazni fogja az Ön válaszait is az itt felvetett kérdéseimre.

Budapest, 2010. február 1.

Üdvözlettel:

Szabad Demokraták Szövetsége

Tisztelt Elnök úr!

Megkaptam a Költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság 2010. január 2-i ülésére szóló meghívót. Miközben helyesnek tartjuk, hogy a Bizottsága tisztázni kívánjaˇa költségvetési állapotát, az arra vonatkozó prognózisokat, meglehetősen furcsa a bizottsági ülésre meghívottak köre. Ha a bizottság valóban tényfeltáró, tisztázó munkát kíván végezni, akkor az szakértők és a költségvetést vizsgáló független testületek (Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács) képviselőinek meghallgatása után tudja megtenni. Azonban a meghívottak köre politikusokra, egy újságíróra és a KSH elnökére korlátozódik.

A meghívó alapján az sem volt világos, hogy az egyetlen napirendi pont a 2010-es vagy valamelyik más év költségvetésére vonatkozik. Nyilatkozataik alapján úgy tűnt, hogy a 2006-ik évi költségvetést kívánják vizsgálni az ülésen.

Mindezek alapján a Liberális frakció számára úgy tűnik, hogy választási színjátékra készülnek, ezért ebben a formában nem kívánunk részt venni az ülésen.

Amennyiben a napirendet pontosítják (megnevezik a vizsgálni kívánt költségvetési évet), és a meghívottak körét kiegészítik a fent említett intézmények képviselőivel, valamint független szakértőkkel, akkor a kezdeményezést támogatjuk és részvételünket is biztosítjuk.

Üdvözlettel,

Horn Gábor

SZDSZ Országgyűlési Frakció

Képviselői Irodaház 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Tel: 1/441-5743; Fax: 1/441-5959.