KPSZB/4/2010.
KPSZB/172/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2010. március 22-én, hétfőn 10 óra 09 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermébe
összehívott rendkívüli üléséről
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Dancsó József (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Molnár Oszkár (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Schmidt Ferenc (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Dr. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Molnár József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 09 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek. Tisztelettel köszöntök mindenkit. A mai bizottsági ülést megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, meghívott vendégeinket, és köszöntöm a sajtó munkatársait, illetve mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Amint arról tájékoztatást kaptak a meghívóból is, a bizottság tagjai kezdeményezték, hogy a bizottság rendkívüli ülésére kerüljön sor. Ennek az ülésnek a témája a szén-dioxid-kvóta felhasználása. Jelenlegi ismereteink szerint a kormányzat a magyar Hungarian Energy Power cégen keresztül értékesített 2 milliárd CER-kvótát, és ennek kapcsán merültek fel olyan kérdések, amelyekre szeretnénk a bizottság ülésén választ kapni, és további információk is napvilágra kerültek arról, hogy ez az értékesítés hogyan, milyen körülmények között történt. Ezért kezdeményeztük ennek a bizottsági ülésnek az összehívását.
Ma egy napirendi pontot tárgyalnánk meg, ez pedig ennek a szén-dioxid-kvótának a felhasználása és értékesítése. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztert hívtuk meg, de a miniszter úr pénteken egy levélben jelezte, hogy nem tud részt venni a bizottság ülésén, és helyettesítéséről gondoskodott.
Kérdezem, hogy a napirendi javaslatról szóló szavazás előtt bárki részéről van-e kiegészítés. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor szavazhatunk a napirendi javaslat elfogadásáról. Kérdezem tehát, ki az, aki egyetért azzal, hogy a bizottság mai ülésén tárgyalja meg a magyar szén-dioxid-kvóta felhasználását és értékesítését. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez tizenkettő. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Megállapítom, hogy a bizottság nem határozatképes, így a Házszabálynak megfelelően rendes ülést nem tudunk tartani.
(A bizottság tanácskozóképességgel folytatta munkáját.)
Kérdezem a bizottság tagjait, folytassuk-e a bizottság ülését nem hivatalosan, tanácskozási opcióval. Szijjártó Péter!
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egy olyan ügyben gyűltünk itt össze, ami nem tűr halasztást, nem tűri a nyilvánosság semmibevételét. A múlt héten nyilvánosságra került, hogy a magyar kormány eladta a szén-dioxid-kvóta egy részét. Már akkor is követeltük, mivel valószínűleg sok milliárdos, de legalább százmilliós ügyről van szó, hogy a kormány álljon a nyilvánosság elé. A kormány ezt nem tette meg. Ehhez képest ma reggel jelent meg a sajtóban az a hír, amely szerint egy kínai vagy hongkongi cég egy Cipruson bejegyzett, valószínűleg offshore-cégen keresztül jutott hozzá a magyar szén-dioxid-kvóta jelentős részéhez, és realizált mintegy 500 millió forintnyi profitot. Ez azt jelenti, hogy ennyitől esett el a magyar költségvetés.
Ezek után azt, hogy nincsenek itt a szocialista politikusok, szerintem nem lehet másként megítélni és értékelni, minthogy félnek az igazság kiderülésétől, félnek attól, hogy be kelljen számolniuk a nyilvánosságnak, a magyar embereknek arról, hogy miért adták így el a szén-dioxid-kvótát, és hogyan lehet az, hogy már megint egy offshore-cégen keresztül egy kínai vagy hongkongi cég realizál több százmilliós profitot a magyar szén-dioxid-kvóta értékesítésén. Azt a tényt, hogy nincs itt a miniszter, már ne haragudjanak meg, főleg a helyettesítők, mert nem nekik szól, egész egyszerűen megdöbbentőnek tartom. Itt vagyunk 20 nappal a választás előtt, néhány héttel vagy hónappal egy valószínű kormányváltás előtt, az állami vagyont több százmillió forinttal megcsapolják, és a miniszter annyit nem tesz meg, hogy idejön, és világossá teszi, hogy mi is történt.
Ezt megdöbbentőnek tartom, tisztelt elnök úr, ennek ellenére kérem, hogy a bizottság, mivel a tagok jó harmada itt van, tehát tanácskozóképes, a Környezetvédelmi Minisztérium, illetve miniszter képviselői tartsák meg nekünk azt a beszámolót, amivel nyilvánvalóan készültek. Hiszen a miniszter valószínűleg azzal a céllal küldte ide őket, hogy teljes körű feltáró képet adjanak a magyar embereknek a bizottságon, a nyilvánosságon, a médián keresztül arról, hogy mi is történt az elmúlt hetekben a magyar szén-dioxid-kvótával. Vagyis azt az 500 millió forintos hasznot miért egy ciprusi offshore-cégen keresztül egy kínai vagy hongkongi cég realizálta.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a minisztérium képviselőit, dr. Faragó Tibor szakállamtitkár urat és dr. Molnár József kabinetfőnök urat, hogy a kiosztott anyagon túl, amit köszönettel vettünk, és a bizottság tagjai számára is elérhetővé tettünk, tudnak-e a bizottság számára tájékoztatást adni a kvótaértékesítés és -felhasználás ügyéről, további információkat nyújtani. Államtitkár úr, parancsoljon!
DR. FARAGÓ TIBOR, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm, hogy lehetővé teszik, azt, hogy a mai napon erről röviden beszélhessünk. Megértettem, hogy ez nem rendes ülés. A cím alapján, amely az elnök úr által kiküldött meghívóban szerepel, arra gondoltunk, hogy általában az eddigi kvótabevételek és azok felhasználása van ma napirenden. Az elnök úr bevezetőjéből azonban egyértelműen kiderült, hogy a jelenlegi, az elmúlt hetekben megkezdett és folyamatban lévő CER-ügy áll a mai tanácskozás fókuszában. Megállapodásunk szerint Molnár József kabinetfőnök fog erről részleteket elmondani. Amennyiben szükség van arra, hogy általában a zöld beruházási rendszerről, annak szakmai hátteréről, a különböző alprogramokról, a korábbi bevételek felhasználásáról és sorsáról is szó essen, akkor én is készséggel állok rendelkezésükre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Arra kérem kabinetfőnök urat, hogy amit a CER-kvóták értékesítése ügyében a bizottság megjelent tagjai számára el tud mondani, azt ossza meg velünk, hiszen a bizottság napirendje elsősorban erre a kérdésre vonatkozik. Természetesen örömmel fogadunk minden olyan információt, ami a további zöld beruházásokra, folyamatban lévő ügyekre vonatkozik, de a bizottság tagjai célzottan ennek az ügynek az érdemi megbeszélését kezdeményezték. Azt gondolom, ha ehhez van további információ, azt mindenképpen szívesen fogadnánk.
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Mint jeleztem az ülés megkezdése előtt, tágabb információkat is tudunk átadni önöknek, illetve egy szűkebbet is, attól függően, hogy zárt ülésre tett javaslatunkat elnök úr, illetve a bizottság elfogadja-e. Az információnk egy része ugyanis a párizsi tőzsdétől származik. Ők külön kérték, hogy a tőlük megkapott információk ne kerüljenek nyilvánosságra addig, amíg írásos jelentést nem tesznek közzé arról, ami náluk feltehetőleg történt. Külön piacvédelmi intézkedésként kérték, hogy ezeket az adatokat mindenképpen őrizzük meg.
ELNÖK: Köszönöm. Hivatalos bizottsági ülés nincs, tehát ilyen javaslatot nem tudok szavazásra föltenni. Ezért csak véleményt vagy álláspontot kérek a bizottság tagjaitól, hogy a bizottság itt megjelent tagjai zárt vagy nyílt ülésen hallgassák meg kabinetfőnök úr további információit. Szijjártó Péter!
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ne haragudjon, de kicsit megdöbbentőnek tartom ezt a kezdeményezést, mert az a helyzet, hogy a magyar emberek joggal várnak választ ezekre a kérdésekre, amelyeket feltettünk. Nem hetünket kellene itt tájékoztatni erről az ügyről, hanem a magyar embereket. Már meg ne haragudjon, de azt gondolom, az mégis csak túlzás egy kicsit, hogy megjelenik egy olyan információ, amely szerint eladták egy 2009 végén alapított magyar kereskedő cégen keresztül egy ciprusi bejegyzésű cégnek a magyar szén-dioxid-kvótát, a tranzakció azután kínai extraprofittal realizálódott, és a miniszter kabinetfőnöke itt zárt ülés elrendelését kéri.
Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy ez már több a soknál. A Környezetvédelmi Minisztérium haladéktalanul adjon tájékoztatást a nyilvánosságnak, hogy mi is történt valójában. Miért megint egy offshore-cég, miért a kínai extraprofit, miért van az, hogy mint minden létező állami privatizációnál és egyéb vagyoni értékű jog tranzakciójánál állandóan, most megint kérdőjelek merülnek fel? Nem zárt ülésen kell ezt tisztázni, hanem nyílt ülésen, a magyar emberek színe előtt. Ezért, tisztelt elnök úr, azt kérem, hogy kérjük a minisztérium képviselőitől, akármilyen szinten is képviselik, hogy adjanak nyilvános tájékoztatást erről az ügyről. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor azt kell megkérdeznem a kabinetfőnök úrtól, hogy van-e olyan információ, amit nyilvánosan meg tud osztani velünk.
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke: Az információk 99 százalékát természetesen szívesen megosztjuk a bizottsággal, ezeket korábban is az újságírókon keresztül folyamatosan megosztottuk a nyilvánossággal. Szeretném elnök úr előtt elmondani, hogy a nyugati sajtóban megjelent információk a kereskedéssel kapcsolatban döntően a mi vizsgálatunk adatain alapszanak, amelyeket átadtunk a párizsi tőzsdének. Eddig az utóbbi időszakban egyetlenegy adathoz jutottam a sajtón keresztül, amit nem ismertem napokkal korábban, és ne mi adtunk volna át Párizsnak. Egy olyan adat van, amit Párizstól megkaptunk, és nem oszthatok meg önökkel a nyilvánosság előtt. Ha elnök úr meg tudja oldani, később, az ülés után a képviselőknek ezt elmondjuk. Egyetlenegy szám ez, amelyet nem szabad átadni. Minden más kérdésre szívesen válaszolok, és ha kéri elnök úr, akkor egy rövid összefoglalóval kezdeném. (Jelzésre.)
Tehát a múlt év október 21-én a Deutsche Bank kiírásban kereste meg a minisztériumot, lévén a párizsi kvótatőzsde tagja, hogy a regiszterünkben szereplő 1 millió 743 ezer CER-t szeretné megvenni, tőzsdére vinni. Tisztelettel jelzem elnök úr számára, a bevezetőjében említett 2 milliárdos CER nem pontos. A világon eddig 394 millió CER-t bocsátottak ki, tehát 2 milliárd CER-je az egész világnak nincs, nekünk sincs. A teljes CER-készletünk 1 millió 743 ezer CER volt. Tehát megérkezett a tőzsdecég ajánlata egy forgatókönyvvel, hogy milyen ütemezéssel vinné ezt a párizsi tőzsdére. December 18-án, a koppenhágai világkongresszus záró óráiban kapott a központi listavezetőtől egy értesítést a magyar listavezető is, amely jelezte azt, hogy az ETS rendszerben ezek a kvóták a továbbiakban nem leszámítolhatók, nem visszaválthatók. Ez azt jelenti, hogy Európán belül ezeknek a kvótáknak az értéke lenullázódott, az összes európai visszaváltott CER-ek értékét lenullázta ez a döntés. Ettől kezdve ezeket a kvótákat csak az ETS rendszeren kívül lehetett értékesíteni.
Ettől kezdve folyamatosan érkeztek a kereskedő cégek képviselői, a világ legnagyobb kereskedő cégétől is, Japánból, hogy ezeket a kvótákat a tőzsdei árnál alacsonyabban megvásárolnák. Három komoly ajánlatot kaptunk, a három komoly ajánlat árában lényegesen eltért egymástól. A legmagasabb ajánlatot tevő magyar céggel kötöttünk szerződést. Az újságokban megjelent árakkal ellentétben az ár 9-9,5 euró között van. Ha valaki ismeri a Bluenext tőzsde szabályait, akkor tudja, hogy a tőzsdei ár nem a teljes ár, jelentős bevezetési költségek vannak, tehát a tőzsdei árról vissza kell számolni azt a 6-7 százalékot, aminek alapján tőzsdére vinnék, ha a termék teljesen forgalomképes lenne. Mivel a termék korlátozottan forgalomképessé vált, ezért arról kellett dönteni, hogy hány százalékkal vagyunk a tőzsdei ár alatt, még nyerő, piacképes áron. A három ajánlat közül, mint mondtam, a legdrágábbat választottuk.
Melyek voltak még azok a szempontok, amelyek alapján a HEP cég lett az, amelyik megvette tőlünk ezt a terméket? Az első az volt, hogy vállalta, semmilyen körülmények között nem kereskedik úgy, hogy tőzsdei cég érintett lehessen. Aki a kvótapiacot ismeri, tudja jól, hogy a párizsi tőzsde 112 tagja a tőzsdén kívül is kereskedhet, de nem voltunk bizonyosak abban, hogy a számlarendszerük különválasztja a termékeket. Fennállt az esélye annak, hogy a kvóta bekerülhet a tőzsde rendszerébe. Ennek az elkerülésére semmiképpen nem kívántunk tőzsdecéggel szerződni, és nem kívántuk azt sem, hogy egy olyan cég, amelyik a bestow, azaz letétesi tevékenységet a tőzsdecég számláján keresztül folytatja, bekerüljön a rendszerbe. Mindent meg akartunk annak érdekében tenni, hogy semmiképpen ne kerülhessen az általunk értékesített CER-ek vissza a tőzsde bármelyik szereplőjéhez. Ezért kellett tőzsdén kívüli céggel szerződni. A magyar cég ezen kívül nem számít offshore-cégnek, minden tulajdonosa magyar állampolgár. Külön feltételként szabtuk azt is, hogy a pénz, amelyből vásárolni kíván, magyar bankban álljon, Magyarországon legyen, és a bank az igazolást számunkra előzetesen elektronikusan átadja. Tudni kell azt, hogy a kvótakereskedelem olyan rendszerben működik, hogy egy, lehetőség szerint az adott országban lévő számlán történik a csere. Nem szerettük volna azt, hogy a termék az előtt elhagyja Magyarországot, mint hogy a pénzt megkaptuk volna érte. Tehát minden más jelzéssel szemben a pénz Magyarországon van, a keretszerződés alapján, ami az 1 millió 743 ezer kvóta értékesítését részletekben lehetővé tette, 793 ezer kvóta került átadásra.
A kereskedést korábban kezdtük meg, mint ahogy azt az újságcikkek jelzik. Egy ezer darabos CER-tételt próbaként átadtunk a kereskedőnek, és vártuk, melyik nemzeti listavezető fogja jelezni számunkra, hogy Európán belül maradt a termék. Hosszabb várakozás után látható volt, hogy a termék nem maradt Európában, el kellett hagynia Európát. Egyetlenegy listavezető sem jelezte azt, hogy a termék nála felbukkant volna. Ezt követően kis tételekben adtuk át a kereskedőnek ezeket a kvótákat. Egyébként azt gondolom, az újságcikkek nagyon érdekesen közelítik meg, hogy milyen nyereséget realizált a cég. Szerintem ezen a tranzakción 1,5 milliárd forint a vesztesége. Egyáltalán nem gondolnám, hogy nyereséget ért volna el, ugyanis ha a terméket visszahozták az ETS rendszerbe, azt nem tudják értékesíteni, viszont a pénz nálunk van. Klímavédelmi szempontból ez, kicsit cinikus mondat lesz az Országházban, szerencsés, mert a terméket Európában nem tudják leszámítolni kibocsátáscsökkentés elszámolására, a pénz viszont Magyarországon van, a magyar költségvetésben lévő számlánkon. Abból zöld beruházást fogunk végrehajtani, mérhető szén-dioxid-kibocsátás lesz az eljárás végén. Tehát a légkör mindenképpen jól járt.
Azok a kereskedők nem jártak jól, akik valahol megváltoztatták a termék minősítését, és egymásnak úgy adták tovább a terméket, hogy nem jelezték, az ETS-ben a termék nem elszámolható. Tisztelem képviselő úr jelzéseit arról, hogy milyen látszata van ennek a tevékenységnek, de szeretném mondani, hogy én nem ismerek egyetlen olyan adatot sem, amely szerint bárki valaha CER-t magasabb áron adott el, mint mi. Kizártnak tartom azt, hogy ténylegesen ezt a nyereséget realizálni tudták. Az ETS rendszer, ahogy jeleztük előre, minden kereskedőnél megállította a termék visszaérkezését, a pénz nálunk van, a termék náluk. Ezért azok a kereskedők, akik szabálytalanul akartak eljárni, jelentős anyagi veszteséget szenvedtek. Nem gondolom azt, hogy bárki a következő két évben 9 euró fölött fog tudni ilyen terméket értékesíteni. A pénz Magyarországon van, a magyar lakosság fog bővítéshez jutni ebből a termékből. Nem volt egyetlenegy érdeklődő sem, aki magasabb árat kínált volna érte. Nem volt senki, aki azt mondta volna, hogy idehozza Magyarországra a pénzt, hanem csak azt vállalták, hogy a "common law" jogrendszer szerint igen messze tőlünk történnek a tranzakciók.
Szeretném elmondani azt is, hogy a biztonság fokozása érdekében átadtuk partnereinknek a szerződést angol nyelven is, amelybe beépítettük az összes jogi korlátozást, és ellenőriztük azt, hogy ameddig előre tudtunk látni a kereskedésben, a korlátozások benne maradtak a szerződésben. Azt gondolom, hogy az a tőzsdei cég követett el nagyon súlyos ETS-szabálysértést, amelyik, amikor a tőzsde közelébe vitte a terméket, a számítógépes rendszerén ezeket a rendszámokat nem ellenőrizte le. Nem hinném azt, jelenleg különben egyetlenegy nemzetközi szervezet sem jelzett szabálysértést, hogy ha szabálytalanság történt pár ezer darabnál, akkor azt nem szándékosan követte el valaki a párizsi tőzsde környékén. Szeretném jelezni még a tisztelt bizottságnak azt, hogy tudomásunk szerint ebben az esztendőben két AAU-kötést tudott realizálni bárki Európából. Ezek a kötések 8 eurós vagy az alatti áron történtek, 9 euró fölötti kötéseket kiotói egységeknél, amit állam értékesített, nem ismerünk. Tehát kérem azt tisztelettel, hogy ha felbukkan egy olyan hír, hogy valaki 9 euró fölötti áron tudott értékesíteni, mint ahogy mi tettük ebben az esetben, akkor jelezzék számunkra.
Azt is el kell mondani, hogy minden más, egységeket értékesítő állammal kapcsolatban állunk, kértük, hogy adják át szerződéseiket számunkra. Ezeket a szerződéseket mindenki titkosnak minősítette. Megtisztelő számomra, hogy a bizottság tagjai akkor is meghallgatnak minket, ha nincs itt a bizottság teljeskörűen. Ezért szeretném elmondani, hogy a múlt évben, amikor ősszel enyhe médiakritikát kaptunk az értékesítési tevékenység miatt, és a cseheket állították elénk példaként, akkor az a tény nem kapott jelentőséget, hogy Csehország technológiatranszferért értékesített, tehát nem pénzt kapott. Mi csak pénzért adtunk el kiotói egységet, és azt gondolom, hogy ebben az évben kiotói egység értékesítésében nincs jobb áron értékesítő állam, mint a Magyar Köztársaság volt. Azt is szeretném elmondani, hogy egyetlen szervezet sem jelezte számunkra azt, hogy jogsértést követtünk volna el az ügy során. Két olyan újabb biztonsági intézkedést dolgoztunk ki a kereskedés későbbi biztonságának fenntartása érdekében, ami lehetővé teszi azt, hogy később ne legyen már pillanatnyi bizalomvesztés sem a tőzsde szereplői között. Hiszen a tőzsde szereplői között történt a bizalomvesztés, és most arról beszélünk, hogy van-e valamelyikőnknek problémája azért, hogy Párizsban a tőzsdések, néhány tőzsdés, akik kevesebben vannak, mint egy kezemen az ujjak, ezeket a számokat szívesen elmondanám, ha zárt ülés lenne, egymással milyen veszteséget realizáltak. Azt is el kell mondanom önöknek, hogy adataink szerint a veszteségük kisebb, mint a tőzsdére vezetés technikai költsége lett volna. Azt gondoljuk, hogy egyáltalán nem érte őket szörnyű veszteség. Valóban, egy elemet egy tőzsdés nem alkalmazott, a CER azonosító rendszert kihagyta azon a napon, amikor megvette, és tőzsdére vitte.
Végül engedjék meg, hogy elmondjam a tisztelt bizottságnak és a média képviselőinek, hogy miről van szó ebben az ügyben, mert a rövid médiahírekből ez nem derül ki jól. Bizonyára mindenki tudja, hogy van Magyarországon, az egész világon bélyegkereskedelem. Kétféle bélyeggel kereskednek, használt és postatiszta bélyeggel. A tőzsdén eddig alapvetően postatiszta CER-ekkel kereskedtek, most egy kereskedő használt CER-eket kezdett el a többieknek eladni, és elfelejtette megmondani, hogy használt bélyeggel kereskedett korábban. A jogsértés akkor következett volna be ebben az esetben, ha bárki, aki ilyen visszavont terméket kap, az ETS rendszerben megpróbálja azt újra eladni. De erre semmilyen adatunk nincs. Feltételezzük, a kereskedők egymás között pontosan tudták azt, hogy mit tesznek. Egy kereskedő hibázott, ezt a tőzsde kiiktatja egy olyan rendszerrel, amelynek kifejlesztésében együttműködünk.
Ez egy CER-szűrő, amelynek az a lényege, hogy hét naptári nappal korábban átadjuk a tőzsdének ezeknek a CER-eknek a rendszámát, ők ezt számítógépesítik, visszajelzik számunkra, hogy a gépük ezt már le tudja válogatni, és attól kezdve minden kereskedő pontosan tudni fogja, hogy a másik által felkínált termék visszahívott vagy nem visszahívott CER. Ezen kívül azzal a nemzetközi szervezettel, amely a szerződéses konstrukciót kidolgozta erre a forgalomra, megállapodtunk abban, hogy egy úgynevezett kísérőlevelet - ezt régen, a középkorban marhalevélnek hívták - mellékelünk a termékekhez, amely nemcsak a szerződésben, nemcsak a termékleírásban, hanem külön is jelzi a termék jogi pozícióját. Kérték, hogy ezt a kísérőlevelet fejlesszük ki, ezt kifejlesztettük és átadtuk számukra. Azt szeretném jelezni önöknek, mivel nagyon komoly kifogást kaptunk képviselő úrtól, hogy ár alatt értékesítettünk, és elveszett a magyar emberek elől a pénz egy része, hogy ha ismernek kereskedőt, aki 9 euró fölött venne CER-t vagy AAU-t, kérem, küldje hozzánk. Mi nem ismerünk ilyet. A világpiacon az ár 8 euró vagy az alatt van, nincs olyan cég, amely jelenleg tőlünk vagy bármelyik másik EU-tagállamtól 9 fölött kiotói egységet szándékozna vásárolni. Nem vesztett a magyar állam egyetlenegy eurót sem. Ha szabálytalan kereskedés miatt valakinek vesztesége van, akkor az Párizsban van. Ezt a nyilatkozatot különben, amelyet a Sunday Times attól a kereskedőtől szerzett, a tényadatok nagy részét vegyék nyugodtan készpénznek, de én azt gyanítom, hogy jó esetben 5 eurócent realizálódhatott haszonként, ennél több nem. Erős kétségeim vannak abban, hogy amit a vesztes kereskedő panaszként említ, reális lenne, de gyanítom, hogy a párizsi tőzsdétől meg fogjuk kapni a szerződéseket, és látható lesz az ár változása.
Azt is el kell mondanom önöknek végezetül, hogy miután az egységeket elkezdtük értékesíteni, és ezt a hírt nyilvánosságra hoztuk, nem csökkent a tőzsdén az ár. Az szokott lenni egy tőzsdekrach lényege, hogy elkezd zuhanni az ár valamilyen hír hatására. Napokig figyeltük, nem csökkent az ár. A hétfői zárás előtt billent 4 eurócentet lefelé az ár, de hétfőn 18 órakor, amikor utoljára megnéztük az árakat, bizony a péntek reggeli nyitóárakhoz képest az ár jobb volt. Tehát a párizsi tőzsde sem reagált rosszul arra a hírre, hogy Magyarország csekély mennyiségű CER-t piacra dobott. Ismétlem, 394 millió CER van kibocsátva, két hete 2 millió 200 ezer CER-t bocsátottak a világpiacra, így a mi termékünk mennyisége meg sem tudja rendíteni a piacot. Újra mondom, nem lehet tőzsdére vinni a terméket, csak Európán kívül lehet értékesíteni. Tehát gyakorlatilag használt autót árultunk. Az, hogy valaki megpróbálta a használt autót új áron eladni, természetesen mindig benne van az autókereskedésben is, de előre jeleztük, hogy lehetetlen. Csak azt tudom mondani önöknek, a tőzsdezárás előtt 1 órával szereztem tudomást arról, hogy ilyen termék felbukkant Európában. Az a kereskedő, aki jelezte ezt számunkra, azt mondta, 7 ezer ilyen CER-t vásárolt. Gondolom, mindenki ki tudja számolni, hogy ha kerekítve 10 eurón áll az ár, mekkora mennyiségről van szó. Ez a tényleges piaci kár, amiről mi hivatalosan tudomást szereztünk. Minden más találgatás. Azt gondolom, hogy ha ezen a 7 ezer CER-en, amiről eddig hivatalosan hallottunk, 2 eurót tudott realizálni, akkor gratulálok neki, de jelzem, hogy a többi viszont a kezében maradt, nem tudja az európai piacon értékesíteni, viszont előre kifizette számunkra.
Végül még egyszer mondom, nem tudok olyanról, aki 9 eurónál többért el tudott volna adni visszahívott CER-eket, nem hiszem azt, hogy a magyar lakosság veszteséget szenvedett volna. Tudjuk jól, hogy vizsgálatokat fogunk ezzel a döntéssel kiváltani, tudjuk, hogy képviselő úr véleménye nehezen fog megváltozni azon tények hatására, amiket most elmondtunk, de bizonyosak vagyunk abban, hogy a 9 euró fölötti ár jó ár. Nem ismerünk kötést visszavont CER-re ilyen áron. Ha nem mondtam el mindent részletesen, akkor elnézésüket kérem, de ebben a műfajban, a bizottságok tájékoztatásában még nincs gyakorlatom. Szeretnék minden kérdésre válaszolni, ha lehetséges. Elnök úr, még azt szeretném kérni, ha már konzultációt folytat velünk a bizottság - ami nagyon megtisztelő, és az egyik legfontosabb parlamenti élmény lesz, hogy a képviselő urak elmondják, mit gondolnak rólam mint emberről, a munkaszervezetünkről, a kormányunkról -, ha arról is mondanának véleményt, hogy egyetértenek-e azzal, hogy világpiaci áron értékesítsünk-e tovább, vagy azt várják el, hogy kísérletet tegyünk a piaci ár fölötti eladásra. Megtisztelnének ezzel, és segítséget nyújtanának a további munkánkban, mert ma délután Európa egyik legnagyobb szén-dioxid-kvótakereskedő cégének vezetője érkezik hozzánk konkrét ajánlatokkal, és az árképzés szempontjából hasznos lenne, ha pár szóval segítenének minket abban, hogy mi az ár. Ahhoz, hogy most vagy akár később véleményt tudjon a bizottság formálni, egy nemrég közzétett előadásvázlatot osztottunk ki minden képviselőnek, amely világosan megmutatja azt, hogy hihetetlen túlkínálat van a világpiacon. Vannak államok, amelyek egyedül képesek több kvótát értékesíteni, mint az egész világpiaci kereslet. Ez jelzi azt is, hogyan mozog lefelé a világpiaci ár. Hosszú voltam, elnézést kérek érte, és ha nem válaszoltam mindenre, azért külön elnézést kérek.
ELNÖK: Köszönöm. Nyilván azért vagyunk itt, a bizottság nem hivatalos tanácskozásán, hogy tisztázzunk néhány kérdést, mert ez az ügy nem véletlenül került ide. Ha a magyar parlament képviselői a sajtóból tájékozódhatnak csak arról, mi is történik a kvóták értékesítése kapcsán, akkor azt gondolom, ez nem az ügyek elintézésének normális menete. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván kérdezni vagy véleményt mondani. Szijjártó Péter, utána Mádi László!
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Csak egy-két meglátásom lenne az előterjesztett beszámolóval kapcsolatban. A kabinetfőnök úr volt szíves tudomásunkra hozni, hogy a külföldi sajtóban megjelentek alapvetően a környezetvédelmi tárca tájékoztatásain alapulnak. Nem tudom, hogy ez mennyiben igaz a Sunday Times most vasárnapi írására, amely elég rendesen felkavarta az állóvizet. A Népszabadság ma reggel idézi ezt az írást, amelynek az a címe, hogy "Kínai extraprofit a magyar szén-dioxid-kvótákon". Nem tudom, hogy ez a tájékoztatás a környezetvédelmi tárcától származik-e vagy sem. Nem tudom, az a tájékoztatás a környezetvédelmi tárcától származik-e, hogy egy londoni székhelyű, de Cipruson bejegyzett kis kereskedő cég a hét végén megerősítette, hogy tőle egy hongkongi kereskedőházhoz kerültek a magyar CER-kvóták. A lap úgy tudja, hogy 800 ezer egységről van szó, ezeket a Hungarian Energy Power Kft., amelyet, ha jól tudom, 2009 decemberében alapítottak, megszerezte vagy megvette a kormánytól. Nyilvánvalóan egy komoly referenciákkal rendelkező, és jó tevékenységgel hosszú múltra visszatekintő cégről van szó. Szóval ez a kft. egyenként 9 euróért vette meg a kvótát, ezt írják, és nyomban továbbadta ennek a londoni székhelyű, de Cipruson bejegyzett kis kereskedő cégnek. Ez eladta ennek a hongkongi cégnek, amely az egységeket a Bluenext tőzsdén európai brókereknek és bankoknak értékesítette, hozzávetőleg 11,5-12 eurós árfolyamon, egységáron.
Tehát 9 euróért vette meg a magyar kormánytól ez a bizonyos magyar cég, és állítólag hozzávetőlegesen ez a hongkongi cég 11,5-12 eurós egységáron értékesítette. Azt mondta itt a kabinetfőnök úr, hogy szóljunk, ha 9 euró fölött van ár. A Népszabadság ezt írja, akkor most szólok, mert lehet, hogy érdemes lett volna direktben vagy egészen másként intézni ezt az ügyet. Nézze, azt önmagában, hogy a kormány 3 héttel a választás előtt nagyszabású tárgyalásokat folytat óriási szén-dioxid-kvótakereskedő cégekkel a magyar kvóták értékesítéséről, helytelennek tartom. Sőt, hadd fogalmazzak kicsit keményebben: botrányosnak tartom, hogy a kassza kisöprése ilyen szemérmetlen módon zajlik ma, a választások előtt 3 héttel. Azt gondolom, az volna helyes a kormány részéről, ha minden ilyen tárgyalást, tranzakciót azonnal leállítana, azon veszítene a legkevesebbet az ország. Másrészt pedig ahhoz ugyan kezdünk hozzászokni, de talán még sem kellene belenyugodnunk, hogy ha egy vagyoni értékű jogot értékesít a magyar kormány, akkor mindig beúszik valahogy a képbe Ciprus, egy ott bejegyzett cég, most már Hongkong is, most már a kínai extraprofit is. Jobb lett volna, ha az elmúlt években a kormány úgy bonyolítja le az ilyen tranzakciókat, hogy nem ilyen hírek látnak utána napvilágot. Nyilvánvalóan a kabinetfőnök úr be tud majd számolni erről is, mert mint mondta, a nemzetközi sajtó írásait alapvetően ők ihlették. Konkrétan megkérdezem, mit tudnak erről. Mit tudnak arról, hogy a Hungarian Energy Power Kft. egy Cipruson bejegyzett kiskereskedő cégnek adta tovább a kvótát? Mit tudnak arról, hogy onnan egy hongkongi céghez került? Mit tudnak arról, hogy 11,5-12 eurós egységáron történt állítólag az értékesítés, ahogy itt a Népszabadság írja, mintegy 2 millió euró gyors profitra szert téve? Jó lenne, ha ezekre a konkrét kérdésekre konkrét válaszokat kapnánk.
ELNÖK: Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm én is, elnök úr. Az elmúlt időszakban a transzparencia követelménye különösképpen fölértékelődött, és a gazdasági válság számos tekintetben ennek hiányossága miatt alakult ki. Azt gondolom, a közszférának különösképpen példamutatónak kellene lennie a tekintetben, hogy minden cselekedete világosan, egyértelműen és tisztán valósuljon meg, hiszen minden transzparencia-hiány nemcsak a kormányt, hanem az egész országot sújthatja. Egy ilyen bizalmi helyzetben, ami ma van, ez különösen kényes kérdés, ezért nagyon óvatosnak kellene lennie minden ilyen döntés kapcsán. Eleve az, hogy offshore-cégen keresztül történik tranzakció, elfogadhatatlan a jelen helyzetben, nyilvánvalóan tisztázatlan, nem transzparens működésről lehet beszélni. Kérdezem egyébként, kik a tulajdonosok, ha ismertek, az offshore-cég mögött. Mivel közpénzről van szó, ezért joggal lehet ezt megkérdezni itt, a parlamentben és a sajtónyilvánosság előtt.
Ugyanakkor nekem is az a határozott kérésem, hogy minden ilyen típusú kvótaértékesítés tekintetében a konkrét szerződéskötésektől álljanak el, és a választásokat megelőző időszakot ne terheljék azzal, hogy félreértésekre okot adó lépéseket, döntéseket hoznak. Nem mondom azt, hogy ne tárgyaljanak, ne készítsenek elő döntéseket, de az új kormány felállásáig ne hozzanak semmilyen döntést, mert bármennyire is próbálják ezt magyarázgatni, azt gondolom, az ország megítélésének, ahogy a nemzetközi hírek is igazolják, nem tesznek jót. E tekintetben legyenek nagyon mértéktartók, és ne tegyenek semmit, amivel nehezítik az ország vagy a következő kormány helyzetét. Mivel elhangzott egy olyan megjegyzés is, hogy a korábbi kvótaértékesítések kapcsán kötelezettségeket is vállaltunk, kérdezem, hogy ezeket milyen módon használjuk fel. Egy nagyon rövid választ várnék arra az államtitkár úrtól, hogy a korábbi értékesítésekkor vállalt kötelezettségeink kapcsán lesz-e bármilyen negatív meglepetése a következő kormánynak a beiktatása után, vagy pedig minden 100 százalékig tiszta, és ön garanciát vállal arra, hogy az összes követelmény, amit ott vállaltak, a megvalósulás tekintetében tökéletesen tiszta.
ELNÖK: Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Kabinetfőnök Úr! Ön piacvédelemről beszélt a tekintetben, hogy ön bizonyos információkat nem tud megosztani velünk. Kabinetfőnök úr, én nem tudom, hogy melyik ország piacvédelméről beszél, kinek az érdekét védi. Úgy gondolom, a Magyar Köztársaság költségvetésének védelme a legfontosabb. Eladnak egy vagyoni értékű jogot, tehát illik tudni a Magyar Köztársaság parlamentjének, nekünk, hogy milyen ügyekről van szó, és pontosan mik az információk.
Tisztelt Kabinetfőnök Úr! Nem értettem, milyen piacvédelemről beszél, én csak a magyar piac, a magyar érdek védelmét tudom elképzelni. Ezért jó lenne, ha mégis megosztaná velünk azokat az információkat, amelyeket titkosnak tart. A másik kérdésem pedig, hogy miért nincs leírva itt az értékesítés menete. Kabinetfőnök úr, úgy gondolom, a meghívás óta lett volna alkalma és lehetősége, hogy ne egy januári előadás vázlatát adja ide nekünk, hanem az értékesítés folyamatát, amit most elmondott. Megmondom őszintén, hogy a szavak elszállnak, igaz, most a jegyzőkönyv rögzítette az ön mondandóját, de ha aláírta volna, tán egy kicsikét hitelesebb lett volna.
Nézze! A bizalmatlanság nem genetikai torzulása a parlamenti ellenzéknek, mert az a dolga, hogy alkalmasint bizonyos gyanús helyzetekben kételkedjen. Erre pedig nyilvánvalóan provokált is ön a tekintetben, hogy kritizáljuk a kormány tevékenységét, mondjunk árfolyamot. Úgy gondolom, a kormány éppen elegendő okot adott arra, hogy a parlament, az ellenzék kételkedjen. Kellő okot adtak erre az elmúlt 8 év alatt, és ezt nem mi mondtuk, hanem Gyurcsány Ferenc és kormánya, amelyik végtére is mindig hazudott. Ne haragudjon meg, de a hitelességnek jobbat tett volna, ha leírják mindazt, amit ön elmondott, és nekünk azt osztják ki. Gondolja végig! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több kérdés (Nincs jelentkező.), én is fűznék egy-két észrevételt az elhangzottakhoz. Egyrészt nyilvánvaló, hogy szabálytalan értékesítés történt, különben nem függesztették volna föl a kvótákkal való kereskedést 2 vagy 3 helyen Európában. Most pedig kabinetfőnök úr azt mondja, hogy ez a szabálytalan értékesítés a kormánytól távol, a kormánytól függetlenül következett be. Viszont mi, parlamenti képviselők azt nehezményezzük, hogy erről semmilyen információval nem rendelkeztünk, egyáltalán a folyamat megindításáról sem. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert a korábbi energiaügyi államtitkár, Felsmann Balázs nyilatkozata alapján ezeket a kvótákat a korábbi években nem az engedélyezett körben használták föl. Egy ilyen ügy után a parlament illetékes bizottságai nyilvánvalóan kételyekkel, aggodalommal szemlélik ennek a kvótának az értékesítését, hogy az mennyire történik szabályosan vagy szabálytalanul.
A másik észrevételem: nem tudom, hogy ez a cég, amelyet önök kiválasztottak, milyen referenciákkal rendelkezett az értékesítés tekintetében. Amikor egy olyan cégről van szó, amelyről korábban keveset vagy egyáltalán nem hallottunk, és amikor váratlanul bukkan fel az értékesítési piacon, akkor joggal kérdezhetjük meg, hogy a minisztérium, az illetékesek, az a bizottság vagy testület, amely ebben döntött, vajon megfelelő módon választotta-e ki ezt a céget. Vannak-e ennek a cégnek olyan kapcsolatai, amelyek ezt az értékesítést, amely később az ország megítélését szerintem jelentősen rontotta az európai és a világközvéleményben, megalapozottá tették? Mennyire volt ez előkészített? Vagyis a referenciákról érdeklődnék. Egyelőre annyit tudunk, hogy ennek a cégnek a székhelye a hatályos cégbejegyzés alapján a XIII. kerület, Váci út 141. szám, amely épület egy korábban már több ügyben érintett cégcsoporthoz tartozik. Kérdezem tehát, hogy vizsgálta-e esetleg a minisztérium, hogy a kiválasztott cégnek milyen referenciái, milyen kapcsolatai vannak, amelyek az értékesítést esetleg bonyolultabbá teszik vagy megnehezítik. Ennyit szerettem volna hozzátenni.
Államtitkár urat, illetve kabinetfőnök urat kérdezem, melyikük kíván válaszolni. Államtitkár úr!
DR. FARAGÓ TIBOR, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Mádi képviselő úr föltett egy kérdést a korábbi kötelezettségvállalásokról, erre igyekszem tömören, a lényegre szorítkozóan válaszolni. Ismeretes a sajtóból vagy a közleményekből is, hogy 2008-2009 során három AAU-kvóta-szerződéskötés történt. Ezek összbevétele a kimutatások szerint 36,03 milliárd forint. Ami a kötelezettségeket illeti, előre kell bocsátanom, hogy mind a három esetben a vonatkozó szerződések egyetlen utalást tesznek arra, hogy a kvótavásárlóval közös monitoring bizottságot kell felállítani, a kvótavevő kijelölt képviselőivel egyeztetni kell arról, hogy az így kapott bevételt milyen módon használja fel a kvótaeladó. Ez a peremfeltétel azért érdekes, mert a mai napig is mind a három féllel egyeztetés folyik, és ez érinti a kötelezettségvállalásokat. Ez egyébként nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy a kvótavevők számára egyértelmű transzparenciát kell biztosítani. Amit még szeretnék elmondani, az lényeges a normál kvóták eladásánál is. Nyilván a kvótavevők azért mennek bele ebbe az üzletkötésbe, hogy a végcélnak tekintett állam, amely a kiotói jegyzőkönyv részese, fejlett államról beszélünk, az olcsóbb, a más helyről megvásárolt kvótával a saját kötelezettsége végrehajtását önmagán vagy cégein keresztül finanszírozza. Kettős nyereség ebben biztosan van. Egyfelől odahaza el kell számolni a kvótavevőnek, hogy mire használta a közpénzt, másfelől követni akarja, hogy abban az államban, ahonnan vásárolta a kvótát, mire használják.
Ha a programokat nézzük, amelyek a kötelezettségvállalásokat érintik, meghirdetésre került a múlt év közepén a "zöld beruházási rendszer - klímabarát otthon" panel alprogramja. Hosszú neve van, de ahhoz ragaszkodtunk, hogy ez a pályázat egyértelműen ehhez a rendszerhez kötődjön. Azt mondjuk, hogy ennek az első szakasza lényegében októberig lezárult. Tisztelettel azt is hadd jelezzem, Kaposvár polgármestere az év során levélben fordult miniszter úrhoz, amelyben kérte ennek a pályázati határidőnek a meghosszabbítását. Ez megtörtént múlt év októberében, a meghosszabbítás határideje 2009. december 31. volt. Ezért azt mondjuk, hogy ennek a pályázatnak keletkezett egy második üteme. A nagyságrendeket érzékeltetendő, konkrét számokat is tudok mondani. Az első ütemben 900 pályázatról volt szó, a második menetben megközelítőleg 800 pályázatról beszélünk. A kötelezettségvállalás, ami a támogatáshoz kell, a két kategóriában 26,66 milliárd forint. Szeretném azt is jelezni, hogy a második ütemben érkezett óriási számú megkeresés, hiszen nagyon népszerű ez a program, ami jóval nagyobb támogatást tenne szükségessé. De pontosan akkor lehet látni ennek a végét, amikor a második szakaszban nagy mennyiségben beérkezett pályázatok feldolgozása megtörténik.
Az elsődleges szakaszban, amikor a feldolgozás megkezdődött, számos olyan pályázat volt, a dolog természeténél fogva ez érthető, ahol hiánypótlásra volt például szükség. Csak ezután lehetett látni igazából, hogy hány olyan pályázat lesz, amiket érvényesen figyelembe lehet venni a támogatási szerződés kapcsán. A kötelezettségvállalás ezzel együtt, az első szakaszba tartozó pályázatoknál és azoknál, amelyek már kiértékelésre kerültek a második szakaszban, 18,6 milliárd forint. A tárca meghirdette a második ZBR programot, ezt energiahatékonysági alprogramnak hívjuk, ahol társasházakról és családi házakról van szó, itt a támogatási keret 2 milliárd forint, és ezt kell úgy tekinteni, mint amely már kötelezettségvállalással érintett. A tárca jelenleg foglalkozik egy harmadik programmal. Ez a miniszteri értekezleten szerepelt a közelmúltban, és a miniszter úr szándéka, hogy még e hét során meghirdetésre kerüljön, hivatalosan ő jogosult saját döntése alapján meghirdetni a harmadik programot. A számok egyértelműsége miatt szeretném előre jelezni, hogy ez egy 1 milliárdos tételt jelent. Lekötetlen még 4,57 milliárdnyi keret. Emiatt vetítettem azt előre, hogy folyik az egyeztetés: az a kvótavevő, ahonnan e keret egy része származik, egyetért-e azzal, hogy arra az alprogramra költsük.
Végül a korábbi, 2007-es törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján a rendszer adminisztratív fenntartására legfeljebb 5 százalék fordítható a bevételből. Ez a jelenlegi számítások szerint 1,8 milliárd forint. Ha önök összeadják a számokat, akkor kijön az általam a három szerződésből előrevetített 36,03 milliárd forint. Ezek a kötelezettségvállalások, és mint jeleztem, mind a három kvótavevővel folyamatos az egyeztetés a felhasználásra vonatkozóan. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Kabinetfőnök úr, parancsoljon!
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke: Köszönöm. Próbáltam jegyzetelni a kérdéseket, amikre nekem kellene válaszolni, ha valamelyikre nem válaszolnék teljeskörűen, elnézést kérek, nem tiszteletlenségből teszem.
Elhangzott az, hogy miért nem direktben értékesítettük a tőzsdén. Azért, mert nem lehet direktben értékesíteni a tőzsdén. Van-e bármilyen cégnek a világon visszahívott CER-ek értékesítésére referenciája? Ismétlem, nem tudunk arról, hogy valaki rajtunk kívül el tudta ezt szabályosan adni, tehát ilyen referenciát nem tudunk keresni. Az Európai Unió Bizottsága tart egy tényfeltáró vizsgálatot, hogy ezek a CER-ek hogyan mozognak az európai, illetve a világpiacon. Ha ezt a jelentést megismerjük, akkor tudok majd erre a kérdésre válaszolni. Arra pedig, hogy miért Hongkongban, ismétlem, az ETS rendszeren kívül kell a terméket értékesíteni, az pedig praktikusan az Európai Unión kívül van, mint ahogy Hongkong is. Tehát a terméknek Ázsiában a helye. Miért nem direktben Ázsiában értékesítettük? Mert az Ázsiából érkező kereskedők olcsóbb árat mondtak, és abban az esetben, ha már átéltük azt az élményt, hogy miért nem magyar cégen keresztül adtunk el Japán irányába, pedig ők milyen jól tudták volna eladni, akkor erre az a válasz, hogy az ellenkezőjét éljük át. Teljesen mindegy, hogy Japánba magyar cégen keresztül indul a termék, vagy nem magyar cégen keresztül, az ár jobb.
Okultam elnök úr kérdéséből, hogy legközelebb a vevő cég székhelyének tulajdoni lapját is nézzem meg. Köszönöm, erre valóban nem gondoltam, hogy megnézzük, ki a tulajdonosa annak az épületnek, ahol ez a cég irodát bérelt. Szeretném azt is elmondani még, hogy egyetlenegy olyan céggel sem tárgyaltunk érdemben, amely valamely offshore-kapcsolatot felmutatott volna. Az újságok írtak öbölbeli államokból érkezett megkeresésekről. Nem folytattunk velük érdemben tárgyalásokat, figyeltünk arra, hogy a vásárló ne tartozzon abba a cégcsoportkörbe.
ELNÖK: Kabinetfőnök úr, elnézést, hogy megszakítom, de konkrétan arra akartam rákérdezni, hogy megnézték-e a céginformációban azt, hogy ennek a cégnek a tevékenysége gázkereskedelemre vonatkozik. Vagy van-e arról információjuk, hogy ennek a cégnek a Wallis-csoporthoz van-e köze, vagy nincs?
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke: Természetesen a cég jelentkezése után megnéztük a cégnyilvántartásban azt, hogy mivel foglalkozik. Gázkereskedelemmel foglalkozik. Megnéztük azt, hogy rendelkezik a nemzeti listában saját számlával, amely szükséges a szén-dioxid-kvóta értékesítéséhez. Rendelkezett. Lefolytatták azt az eljárást, aminek alapján megkapta ezt a számlát. Az a hatósági engedélyezési eljárás, hogy részt vehet-e ebben a kereskedésben vagy nem, megtörtént az előtt, hogy nálunk jelentkezett volna ez a cég. Azt gondolom, ha valakinek ilyen engedélye van valamelyik államtól, Dániától Japánig, azt nekünk nincs jogunk felülvizsgálni arra való tekintettel, hogy ő adja a legdrágább árat, és csak 3 hónapos bejegyzése van. Olyan piaci tény, aminek alapján a cég nem alkalmas arra, hogy lefolytassa azt az üzletet, nem merült föl.
ELNÖK: Köszönöm. Tekintettel arra, hogy a felvetéseinkre van, amikor kaptunk, van, amikor nem kaptunk választ, jelzik itt a kollégák, a bizottság magántanácskozmányát bezárnám. Ezt az ülést, ami az MSZP képviselőinek távolmaradása miatt nem lett hivatalos, berekesztem. Köszönöm, hogy a minisztérium részéről államtitkár úr és kabinetfőnök úr rendelkezésünkre állt. Nyilván azok az információk, amelyeket megkaptunk, ismereteinket gazdagították. Kabinetfőnök úr jelzi, hogy még kíván szólni. Parancsoljon!
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke: Elnök úr, még egyetlen információt hadd adjak át önöknek. Április 30-a nagyon fontos dátum a CER-kereskedelemben. Ez a visszaadás dátuma a nemzeti listák irányába. Április 30-a után a következő év februárjáig sokkal kisebb lesz az érdeklődés ezek iránt a termékek iránt. Tehát függetlenül attól, hogy tudjuk, választások lesznek, olvastuk az előrejelzéseket, hogy nem bizonyos, hogy a mostani kormány továbbviszi a mandátumát, és olvastuk azokat a jelzéseket, hogy ezeket az értékesítéseket sokkal visszafogottabban készítsük elő, ez a 30-ai dátum nagyon komoly piaci érdeklődést jelez, ezért a CER-rel kapcsolatos tevékenységünknek lényeges logikai oka volt. Elnézést, ha ezzel a kiegészítéssel korábban kellett volna szolgálnom.
ELNÖK: Köszönöm. Talán ez indokolta volna azt, hogy az ügy választások előtti érzékenységére is tekintettel a parlament erről már a megindítása előtt kapott volna tájékoztatást, egy beszámolót arról, amit itt Babák Mihály képviselő úr jelzett is, hogy a felhasználása, értékesítése milyen körülmények között történik. Nyilván megspóroltunk volna néhány megbeszélést.
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek, hogy eljött, itt volt. Sajnálom, hogy az MSZP képviselői nem jelentek meg, és így teljes bizottsági ülést nem tudtunk tartani. Ettől függetlenül úgy értékelem, hogy nem volt haszontalan ez a megbeszélés. Köszönöm mindenkinek, további jó napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 05 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit