KHTB/6/2006.
(KHTB/6/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2006. szeptember 12-én, kedden, 10 óra 8 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Jelentés az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága és a külügyi és határon túli magyarok bizottsága részére a NATO SOFA és a PfP SOFA-megállapdás végrehajtásáról *
Dr. József Péter kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Szavazás *
Az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezmények egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról szóló, Genfben 2006. június 19-én aláírt kiegészítő jegyzőkönyvének (III. jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/776. szám) *
Vasas Réka kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Határozathozatal *
Döntés a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május 12-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló T/777. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Dr. Mészáros Árpád kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Határozathozatal *
Döntés az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett nemzetközi növényvédelmi egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló T/778. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Szabó Lajos kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Határozathozatal *
Döntés a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/843. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Borszékiné dr. Cserháti Erika kiegészítése *
Egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/807. szám; a honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa) *
Szavazás *
Egyebek *
Hozzászólások *
Határozathozatal *
1. Nagykövetjelöltek meghallgatása (Zárt ülés! - külön jegyzőkönyvben)
2. A Külügyminisztérium tájékoztatója a libanoni békefenntartásban történő magyar részvételről (Zárt ülés! - külön jegyzőkönyvben)
3. Jelentés az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága és a külügyi és határon túli magyarok bizottsága részére a NATO SOFA és a PfP SOFA megállapodás végrehajtásáról
4. Az 1949. augusztus 12-én aláírt genfi egyezmények egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról szóló, Genfben, 2006. június 19-én aláírt kiegészítő jegyzőkönyvének (III. jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/776. szám)
(Általános vita)
5. A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május 12-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/777. szám)
(Általános vita)
6. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett nemzetközi növényvédelmi egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/778. szám)
(Általános vita)
7. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/843. szám)
(Általános vita)
8. Egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/807. szám)
(A honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
9. Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizotság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Rácz Róbert (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Kárpáti Tibor (MSZP) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Szabó Vilmosnak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) dr. Gedei Józsefnek (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) Hárs Gábornak (MSZP)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) dr. Gruber Attilának (Fidesz)
dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) Rácz Róbertnek (Fidesz)
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Dr. József Péter főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium)
Vasas Réka (Külügyminisztérium)
Dr. Mészáros Árpád (Egészségügyi Minisztérium)
Szabó Lajos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Borszékiné dr. Cserháti Erika (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(A bizottság 10 óra 08 perc 11 óra 57 percig zárt ülést tartott, melyről külön jegyzőkönyv készült.
Szünet: 11.57 - 12.10)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy képviselőtársaim foglalják el a helyüket, és elrendelem a nyílt ülést. Köszöntöm a média munkatársait, nyílt ülésünk nélkülözhetetlen tartozékait.
A 3. napirendi ponthoz köszöntöm dr. József Péter főosztályvezetőt és dr. Dankó István dr. osztályvezetőt a HM-ből. Rövid tájékoztatót szeretnénk csak kérni. Parancsoljon!
DR. JÓZSEF PÉTER főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban rövid tájékoztatóra készültem, tekintettel arra, hogy ennek az írásbeli tájékoztatónak a benyújtását az 1999. évi CXVII. törvény írja elő, így már sokadszor nyújtjuk be a tisztelt bizottság elé. A SOFA-egyezmények aktuális végrehajtásának állásáról szóló tájékoztató jelentésünket. Mindig arra törekedtünk és most is ezt tettük, hogy lehetőleg teljes képet nyújtsunk az aktuális kérdésekről, így a jelentés tulajdonképpen 5 fő részre oszlik.
Első részben a békepartnerség állásáról igyekeztünk beszámolni. Itt a hangsúlyok most Magyarország tekintetében arra esnek, hogy segítsük a békepartner-országok NATO-felkészülését, felkészítését. Ez elsősorban a dél-európai, balkáni térségre vonatkozik, és vonatkozik Ukrajnára is, akinek hasonló ambíciói vannak a NATO irányába.
A jelentés másik fő része a határátlépések aktuális kérdéseiről szól. Erről annyit tudok elmondani, hogy igyekszünk minél zökkenőmentesebbé, minél kevésbé bürokratikussá tenni ezeket a határátlépéseket, beleértve az átvonulásokat és a magyar haderő természetes határátlépéseit is.
A harmadik fő részben a vám- és határforgalomról esik szó. Itt is a NATO- menetparancs elterjesztése, egyre szélesebb alkalmazása az érdek és a feladat. Végül szól a jelentés a balkáni békefenntartó tevékenységről, ami azt igényli, hogy csapatok, áruk folyamatos, majdnem tömegesnek mondható határátlépésének zökkenőmentes biztosítása a feladat. Úgy gondolom, hogy ezen a téren kialakultak a különböző szabályok, nem igazán jelentkezik probléma.
Végül talán érdemes egy mondatot szólni arról is, hogy ma már ezeknek a tevékenységeknek a környezeti hatásával is foglalkozunk. Igyekszünk a környezetvédelem érdekben is terveket készíteni, és a NATO előírásait, az úgynevezett stanageket folyamatosan elfogadjuk és erre a területre is figyelmet fordítunk. Köszönettel ennyiben szerettem volna kiegészíteni az írásos jelentést.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Amennyiben képviselőtársaimnak nincs kérdésük, engedjenek meg egy kérdést: hogy ítéli meg főosztályvezető úr, hogy a koszovói rendezés várható forgatókönyvei - az elkövetkező hónapok elhozhatják a rendezést, legalábbis az Egyesült Államok szándékai egyértelműen arra irányulnak, hogy az év végéig ez a koszovói rendezés lezáruljon - milyen mértékben fogják megítélésük szerint befolyásolni a magyar békefenntartó erők helyzetét és adott esetben ennek a missziónak a kilátásait.
DR. JÓZSEF PÉTER főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy ha ilyen rövid távon, ha év végéig gondolkodunk, akkor úgy érzem, hogy jelentős befolyást nem fog gyakorolni sem az ottani magyar kontingens létszámára, sem a feladataira. Ha egy ország függetlenedik vagy új törekvései vannak, az első időben inkább talán több új problémát hoz a felszínre, tehát nem érezzük úgy, hogy ettől könnyebb lesz a helyzet. Később természetesen perspektívájában egy picit hosszabb távon talán erőket fogunk tudni ott felszabadítani, de nem gondolom, hogy ez fél vagy egy éven belül érzékelhetően megtörténne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés, fölteszem szavazásra az előterjesztést. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag tudomásul vette a jelentést. Köszönjük szépen, jó munkát kívánunk önöknek, viszontlátásra!
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra. Köszöntöm Vasas Rékát a Külügyminisztériumból. Nagyon rövid kiegészítést szeretnénk kérni. Tessék parancsolni!
VASAS RÉKA (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt bizottsági Tagok! Csak röviden szeretném elmondani, hogy a genfi egyezményekhez fűzött 3. kiegészítő jegyzőkönyv célja a jelenleg alkalmazott vörös kereszt és vörös félhold jelvények mellett egy további jelvény, az úgynevezett vörös kristály elfogadása.
A jelvény elfogadásának politikai jelentősége abban áll, hogy az izraeli Magen David Adom társaság eddig azért nem lehetett a vörös kereszt és vörös félhold mozgalom tagja, mivel ők a Magen David Adom-jelképet használják. A vörös kristály pedig lehetővé teszi, hogy a kristály belsejében ez az izraeli jelkép is szerepelhessen. A jelvény, illetve a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadására 2005. december 8-án került sor Genfben diplomáciai konferencia keretében.
A bizottság előtt szereplő törvényjavaslat célja az, hogy Magyarország is megerősítse ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyet 2006. június 19-én írtunk alá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Hárs képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Csak egy kérdés. Mióta működik ez a szervezet Izraelben, és korábban miért nem merült fel ennek az igénye? Teljesen logikusnak látszik, hogy a keresztbe és a félholdba nem fér bele ez a szervezet.
VASAS RÉKA (Külügyminisztérium): Ez az izraeli szervezet már hosszú évek óta működik. Nem volt hajlandó azonban sem a vörös keresztet, sem pedig a vörös félholdat feltüntetni a saját zászlajukon. Ennek különleges jelentősége abban áll, hogy ez a két jelvény volt korábban az, amelyet a nemzetközi közösség elfogadott, és amelyhez különleges védelem társult a háborús konfliktusok idején.
Az izraeli szervezet mivel nem használta ezt a jelvényt, ezért nem terjed ki az ő kontingenseikre ez a bizonyos védelem, amit a genfi egyezmények biztosítanak, és azzal, hogy egy ilyen megoldás született, végül, hogy elfogadta a nemzetközi közösség ezt a harmadik jelvényt is, illetve lehetőséget adott az izraeli szervezetnek arra, h tovább működjön a saját jelvénye emellett, ezáltal az izraeli szervezet is tagja lehet végre a mozgalomnak. Ez pedig a Közel-Keleten a humanitárius akciók hatékonyságát jelentősen megnövelte.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Praktikusan azt szeretném megkérdezni több képviselőtársam nevében is, hogy hogy néz ki a jelvény szimbolikájában.
VASAS RÉKA (Külügyminisztérium): Ez egy csúcsára állított vörös négyzet kerete, tehát egy keret, és abba tájékoztató jelleggel bele lehet bármilyen jelvényt helyezni. Tehát ebben a négyzetkeretben fog szerepelni a Magen David Adom jele, tehát a vörös Dávid-csillag, tulajdonképpen.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Tehát egy csúcsára állított négyzet.
VASAS RÉKA (Külügyminisztérium): Így van.
ELNÖK: További kérdések? Tessék!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): A dolog tisztázása folyik. Honnan tudja majd a világ azt, hogy ne lőjön arra a zászlóra, amin egy új jelvény van?
110 Pi. 111 (Horváth János)
Mert hiszen a vörös keresztet és a vörös félholdat a világ ismeri. Mikor ez az új dolog megjelenik, ezt hogy fogják megtudni azok, ahol ez mozog, kockázatos területen?
VASAS RÉKA (Külügyminisztérium): Nyilvánvaló, hogy ennek érdekében igen komoly propagandát, illetve információs kampányt kell majd véghez vinni. Ezt a Magyar Vöröskereszt is tervezi, hogy miután hatályba lép Magyarországon is a kiegészítő jegyzőkönyv, akkor egy információs kampányt fog megvalósítani. Egyébként pedig nyilvánvalóan idő is szükséges ehhez, hogy a köztudatba is átmenjen az, hogy van egy harmadik jelvény is, amely ugyanolyan védelmet élvez, mint az előző kettő.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! El kell dönteni, hogy nem akarunk-e egy másik ülésen visszatérni erre a kérdésre, olyan mértékben sikerült itt vitát generálni. (Derültség.)
Amennyiben nincs több kérdés... (Nem érkezik jelzés.) ...akkor felteszem szavazásra. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú.
Köszönjük, kedves Réka. (Vasas Réka: Köszönöm.) Nem biztos, hogy nem fogunk visszatérni a kérdésre. (Derültség.)
Rátérünk az 5. napirendi pontra. Köszöntöm dr. Mészáros Árpádot az Egészségügyi Minisztériumból.
(Konzultál Klein Andrással, a bizottság munkatársával.) Elnézést, egy kis egyeztetési zavar. Előadó személye. Kíván valaki ebben a kérdésben további konzultációkat folytatni? (Nem érkezik jelzés.) Köszönöm szépen.
Akkor áttértünk az 5. napirendi pontunkra. Köszöntöm dr. Mészáros Árpádot az Egészségügyi Minisztériumból. Rövid kiegészítést szeretnénk kérni. Parancsoljon!
Dr. Mészáros Árpád kiegészítése
DR. MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden annyit szeretnék elmondani erről az egyezményről, hogy alapvetően a 2005-ben felgyorsult kormányzati, illetőleg gazdasági kapcsolatok fejlesztése keretében vált szükségessé - alapvetően a koreai fél megkeresése alapján - ennek a szociális biztonságról szóló egyezménynek az előkészítése. Az előkészítés folyamatában nyilvánvalóvá vált, hogy mind a két fél egy alapvetően nyugdíj típusú szociális biztonsági egyezmény megkötését tűzi ki célul.
Az egyezmény alapvetően biztosítási alapokon nyugszik és nem állampolgársági alapon, és azt az alapelvet követi, hogy a munkavállaló biztosítási kötelezettsége annak az országnak a jogához igazodik, amelyben a munkát végzi. Ez alól speciális esetekben kivételek megállapítására kerülhet sor, így például a diplomáciai testületek vonatkozásában.
Az egyezmény aláírására 2006. május 12-én került sor, természetesen azzal, hogy a kötelező hatály elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Így gyakorlatilag ennek a törvényjavaslatnak a célja elsősorban - az 1. § alapján - erre irányul, illetőleg magát az egyezményt törvénnyel kell kihirdetni, a törvényjavaslat 2. §-a erre irányul. Az egyezmény azt a hónapot követő harmadik hónapnak az első napján lép hatályba, amikor a felek egymást értesítették arról, hogy a belső jogi kötelezettségeiknek az egyezmény hatályba lépése vonatkozásában eleget tettek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Korea. (Jelzésre:) Balla képviselő úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy rövid kérdésem lenne: ez körülbelül számszerűen hány embert érint?
DR. MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): Ez százas nagyságrendű jelenleg.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a kiegészítést.
Amennyiben nincs több kérdés... (Nem érkezik jelzés.) ...ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú.
Köszönjük szépen. Jó munkát kívánunk! Viszontlátásra!
A 6. napirendi pontunkhoz köszöntöm dr. Jasinka Anitát, dr. Andréka Tamást, Szabó Lajost, Türk Margitot. Nagyon erős felvonulás van az FVM-ből. A szóbeli előterjesztő Szabó Lajos úr, amennyiben titkárságom megfelelően kapta a tájékoztatást. Parancsoljon, öné a szó.
SZABÓ LAJOS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat célja az 1951-ben a FAO keretében létrehozott, 1997-ben a FAO novemberi konferenciája által módosított nemzetközi növényvédelmi egyezmény kihirdetése.
Az egyezményhez Magyarország 1960-ban csatlakozott, és a 1961. évi III. törvényerejű rendelet hirdette ki ezt az egyezményt. Az egyezményt 1979-ben módosították. A jelen módosításra a Világkereskedelmi Szervezet állat- és növény-egészségügyi egyezményei, tehát a WTO SPS-egyezmények létrehozását követően került sor, annak az alapelveit volt szükséges az egyezménybe beültetni, többek között, hogy az előírások szakmailag megalapozottak, tudományos elveken alapuljanak és a növényvédelmet szabványok szabályozzák.
Az egyezmény alapvető célja a növények egészségének, egészségügyi állapotának, életének a védelme, és ennek érdekében a nemzetközi együttműködés biztosítása a károsítók behurcolásának megelőzése érdekében.
Az egyezmény kötelezettségeket ír elő az aláíró, részes országok számára. Legfontosabb kötelezettség - amely alapján ötvenhárom évvel ezelőtt Magyarország is létrehozta a növényvédelmi szervezetét -, hogy növényvédelmi szervezetet kell működtetni, annak ellenőrzéseket kell végezni a károsítók behurcolásának megelőzése érdekében. Ez alapján működnek a növény-egészségügyi határkirendeltségek, végzik a munkát, visszautasíthatják az árut a határról, és ezt el kell fogadnia az importőr, illetve exportőr országoknak.
Az egyik legfontosabb módosítás az egyezményben, hogy szabványokat hoz létre az egyezmény alatt létrehozott növény-egészségügyi bizottság. Az egyezmény tavaly október 2-án lépett hatályba, addig ez a bizottság ideiglenes bizottságként működött, tehát hét ideiglenes bizottsági ülésszak volt az egyezmény égisze alatt, és szabványokat hozott eddig is létre.
Ennyit egészen röviden erről az egyezményről. Nem tudom, hogy kollégám akar-e kiegészítést tenni?
ELNÖK: Köszönjük szépen, azt hiszem, ha kérdés lesz, akkor esetleg.
Van-e képviselőtársaimnak kérdése? (Jelzésre:) Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. A kérdésem az volna, hogy ebben a tekintetben, szabályozások tekintetében Magyarországot kivel hasonlíthatjuk össze. A svédekkel? A britekkel? Az Amerikai Egyesült Államokkal? Én ezekbe az országokba elég sokat utazom, tehát tudom, hogy ezek a különböző határon való kolbász- és más vizsgálatok hogy mennek. Mihez hasonlítjuk magunkat?
SZABÓ LAJOS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én a világ élvonalába helyezem el Magyarországot. A nyolcvanas évek végén készített felmérés alapján a magyar növényvédelmi szervezetet példaértékűnek tekintik, és ajánlják más országok felé mint példát. Tehát jelenleg is az élmezőnyben vagyunk.
Az európai uniós csatlakozás felkészülési tárgyalásai alapján az Európai Unió mindig elismerte a magyar növényvédelmi szervezet felkészültségét és alkalmasságát erre a feladatra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs több kérdés... (Nem érkezik jelzés.) ...ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú.
Nagyon szépen köszönjük a megjelenésüket, viszontlátásra! Jó munkát kívánunk önöknek.
Rátérünk a 7. napirendi pontunkra. A 7. napirendi pontunkhoz köszöntöm Borszékiné dr. Cserháti Erikát az IRM-től, valamint Czoch Árpádnét az Országos Atomenergia Hivataltól. Tessenek parancsolni!
Borszékiné dr. Cserháti Erika kiegészítése
BORSZÉKINÉ DR. CSERHÁTI ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Elnök úr, köszönöm szépen. Az atomsorompó szerződést Magyarország még 1968-ban írta alá. Ezt követően kötött egy megállapodást a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, hogy nukleáris anyagaink békés célú felhasználását nemzetközileg ellenőrizzék. Ez a megállapodás a mai napig érvényben van, és ehhez később egy kiegészítő jegyzőkönyv csatlakozott, ezt a '99. évi XC. törvény hirdette ki.
Az Euratom szerződés ezzel szemben már 1957-ben tartalmazott egy olyan kötelezettséget, hogy a tagállamok nukleáris anyagaikat és azok felhasználását a közösség számára jelentsék, és egy közös ellenőrzés alá vonják.
Pi. 120
BB 121 (Borszékiné)
Ezért az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal ezt nekünk is föl kellett vállalnunk és a kétoldalú megállapodásunkat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel egy háromoldalú megállapodással kell kiváltanunk. Ez a törvénytervezet ezt a megállapodást tartalmazza. Az ehhez csatlakozó jegyzőkönyvet, valamint az ehhez ugyancsak csatlakozó kiegészítő jegyzőkönyvet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mi is nagyon szépen köszönjük. Kolléganő? (Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium másik munkatársa jelzi, hogy nem kíván szólni.) Borzasztóan sajnáljuk. Kérdés van-e? (Senki sem jelentkezik.)
Amennyiben nincsen, fölteszem szavazásra. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú. Jó munkát önöknek, viszontlátásra.
A 8. napirendi pont következik. Tisztelt Bizottság! Jóvá kell hagynunk a honvédelmi bizottság egyhangú állásfoglalását. A NATO PRT-misszióban történő magyar részvételről szóló jelentéssel kapcsolatban kérdése? (Senki sem jelentkezik.)
Akkor fölteszem jóváhagyásra ezt az országgyűlési határozattervezetet. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Egyebek napirendi pont következik. Rátérünk a bizottságunk őszi munkatervének elfogadására.
Tisztelt Bizottság! Két papírt osztottunk szét. Az egyik papír a titkárság előterjesztése, a másik pedig a szocialista munkacsoport javaslata, és a zsenik találkozásának elég egyedülálló példája ez a két előterjesztés. Gyakorlatilag egy hullámhosszon mozogtunk, amikor megszülettek ezek a javaslatok. Tekintettel arra, hogy most tartjuk rendkívüli módon az első ülésünket, de a következőt csak októberben, végülis még nem tudtunk külön elnökségi ülést tartani, ezért most röviden szeretném elmondani, hogy mindebből mi és hogy következik.
A Külügyminisztérium strukturális átalakítására vonatkozó javaslat a szocialista javaslatban október 24-én szerepel. Ez tehát mindenféleképpen egy olyan téma, ami az őszi ülésszakunkon szerepelni fog, egyetértünk vele, és mi is úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy szerepeljen.
A következő a határon túli magyarok ügyei a kormányzati struktúrában. Ez a szocialista javaslatban november 7-én szerepel. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy szerepeljen az őszi ülésszakunkon egy erre vonatkozó politikai eszmecsere. A harmadik az energiabiztonság kérdése. Október 10-ei ülés alatt Oroszország, Ukrajna és ezen belül az energiahelyzet kérdésével javasolt a szocialista frakció foglalkozni. Úgy gondolom, hogy most valóban az energiabiztonság az egyik kulcsfontosságú kérdés: az alternatív, differenciált energiaellátási politika megvalósítása. Amennyiben egyetértenek vele a jelen lévő szocialista képviselők, akkor - alapvetően egyébként az Oroszországot, Ukrajnát érinti - az energiabiztonság dimenziójában foglalkoznánk most ezzel a kérdéssel. Ez lenne a harmadik témánk.
A negyedik kérdés: mindig foglalkozunk az Európai Unióval, tehát ezt fontosnak tartjuk itt, a külügyi bizottságban is, hogy szerepeljen az Unió a napirendünkön. Van egy fölvetésünk. Ez a fölvetés úgy szólna, hogy a külügyi bizottságban dolgozik az Európai Parlamentben több olyan képviselő, akikkel végső soron a külügyi bizottság nem találkozik. Viszont ők fontos munkát végeznek: Tabajdi Csaba, Gaál Kinga, Schöpflin György, Szent-Iványi István.
Tehát most, amikor az Európai Unióval foglalkozunk és természetesen kitérünk minden kérdésre, az aktualitásokra, a prioritásokra, a finn elnökség célkitűzéseire is, a bővítés idejére is, de megkérnénk az európai parlamenti képviselőket - ezt a négy képviselőt -, hogy fogadják el a meghívásunkat, és számoljanak be az általuk megítélt, fontos prioritású kérdésekről, valamint az EU-bővítési folyamatokról hangsúlyosan. Ez lenne a negyedik témánk.
Szerepel mindkettőnk javaslataiban - november 14-én a önök javaslatában - Afganisztán, tehát Afganisztán lenne az ötödik, és a hatodik kérdés pedig, ami kiemelt kérdéskör, az a Nyugat-Balkán, ezen belül Koszovó státusa, a koszovói rendezés. Az év végéig le akarja zárni ezt szemmel láthatóan a nemzetközi közösség. A Nyugat-Balkánnak ez lenne megítélésünk szerint most az a forró témája, amire érdemes lenne hangsúlyt fektetnünk.
Ami az őszbe még belefér... - természetesen ott van még mozgástér. Az a kérdés, hogy hogyan, milyen intenzitással tudunk bizottsági üléseket tartani, és ennek függvényében lenne megítélésem szerint mód arra... Három nagy téma maradna ki a szocialista javaslatból ez alapján, és ezeket itt lehetne hangsúlyosan kezelni. Az egyik az Ázsia-politika: Kína, India, Délkelet-Ázsia. A másik a globális fegyverkezés, biztonsági kérdés, proliferáció, Irán, Észak-Korea; a harmadik pedig az ENSZ-reform ügye. Úgy vélem, hogy ha ezt a három kérdést még bele tudjuk az őszbe préselni, akkor belepréseljük, ha nem, akkor pedig továbbgörgetjük, és akkor mondjuk olyan aktualitásuk ezeknek a kérdéseknek nincs, hogy nem lenne adott esetben teljesen megvalósítható, hogy a jövő fél évben foglalkoznánk ezekkel az ügyekkel, de mondom, ha tudunk még üléseket tartani, akkor ezeket is napirendre tudnánk venni. Valahogy én így látom az őszi munkatervünket, tisztelt bizottság. Kinek van kérdése, javaslata az üggyel kapcsolatban? Hárs képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Egy kérdés tisztázódott. Nem tudtam pontosan, hogy melyik papír melyik. Nem tudtam, hogy melyik papír melyik, de ez most már világos.
ELNÖK: Nem volt munkacsoport-ülésen.
HÁRS GÁBOR (MSZP): Nem voltam, ez így van, de ez talán megbocsátható, különösen a bizottsági ülésen. Az az érzésem - és most már ezt a néhány éves tapasztalat is mondatja velem -, hogy ez egy rendkívül ambiciózus, de valószínűleg irreális program.
Ha figyelembe veszem azt, hogy egy kicsit felpörög a nagykövetjelöltek meghallgatása, meg lesz még egy-két téma, és a szomszédban is fognak még nekünk meglepetéseket okozni - a szomszéd országokban, nem a szomszéd termekben, bár azt sem zárom ki teljesen -, úgyhogy én ambiciózus, de kevésbé reális programnak tartom ezt, úgyhogy hadd bővítsem még néhány témával.
130
Pi. 131 (Hárs Gábor)
Már csak azért is, mert én erre már többször tettem kísérletet, ha jól emlékszem, az elmúlt ülésszak záró beszélgetésében is. És akkor most nem a pártok képviseletében meg a saját pártom képviseletében, hanem az IPU-elnöki tisztemnél fogva szeretnék javaslatot és egyben felajánlást is tenni, feltétlenül szükségesnek tartom. Az egyik: valamelyik októberi ülésre, vagy 24-ére vagy 31-ére, amelyiket megtartjuk, felajánlanék egy tájékoztatót egyrészt az IPU őszi genfi közgyűléséről, másrészt - ez talán nagyobb közérdeklődésre fog számot tartani - beszámolnék arról, hogy áll a tagozatok megalakulása - remélem, hogy október végére be tudjuk fejezni a folyamatot.
Valamelyik november végi, vagy 21-ei vagy 28-ai ülésre javasolnám az egyéb delegációk... Én örömmel üdvözlöm, ha az európai parlamenti képviselőinkkel találkozunk, de itt a parlament jelenlegi képviselőinek van egy sor olyan feladata nemzetközi szervezetekben, amit igen-igen ritkán hallunk, és azt javaslom, hogy valamilyen átfogó vagy értékelést vagy tájékoztatást vagy beszélgetést folytassunk. Én kapásból öt olyan parlamenti közgyűlést gyűjtöttem össze, amelynek a tevékenységéről valamit kellene a külügyi bizottságnak tudni: Európa Tanács, EBESZ, NATO, NYEU, KEK, és lehet hogy még van más is.
Ezek beilleszthetők más napirendek mellé, tehát nem önálló üléseket javaslok.
Végül az ENSZ-reform kérdéséhez: azt gondolom, hogy kicsit távol esik tőlünk ez a téma, ugyanakkor mégis elég fontos, és akkor hadd egészítsem ki azzal, hogy a számunkra egyik nagyon fontos kérdés az - parlamenti képviselőkként számunkra -, hogyan alakul az ENSZ és az IPU viszonya. Az egyik fő vitatéma az, hogy mindenki elismeri azt, hogy az IPU az ENSZ parlamenti dimenziója, csak éppen ez a szerep mindig kérdéses. Most lesz november végén egy újabb meghallgatás New Yorkban, az ENSZ székházában, ami minden évben sorra kerül, de ennek most elég feszített témája lesz ez a viszony. Én erről is szívesen adnék majd egy tájékoztatást, egyáltalán az ENSZ és az IPU viszonyáról.
Tehát magyarul három javaslatom van: októberre az IPU és a magyar IPU, tehát a magyar nemzeti csoport és tagozatai, novemberre a különböző delegációk és decemberre az ENSZ-téma kiegészítéseként - azt bele lehet venni abba a napirendbe egyébként - az ENSZ és az IPU viszonya.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Gedei képviselő úr!
DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, tematikailag talán most van itt az ideje annak, hogy a napirendről való beszélgetés során idehozzam a külügyi bizottság albizottságának napirendjét, egyáltalán az elmúlt időszak tevékenységét. Ha megengedik, akkor néhány mondatban rabolnám az idejüket.
Mindenekelőtt szeretném azt felidézni, hogy három évvel ezelőtt a Szocialista Párt javaslatára a külügyi bizottság egyhangúlag hozta létre azt az albizottságot, amelynek a fő célja a transzatlanti viszonyrendszer értékelése, egyáltalán ezen a területen érdeklődő képviselők kíváncsiságának kielégítése, és ha marad idő és energia, akkor azt a célt is kitűzte maga elé a bizottság, hogy fogalmazzon meg javaslatokat, ötleteket mind a parlamenti dimenziókban - a külpolitika területére gondolok -, illetve a kormányzati dimenziókban.
Az albizottság, amely sok tekintetben egy örömteli együttműködés volt az ellenzékkel, évente mintegy nyolc ülést tarthatott, és részben betöltötte a hivatását és feladatait. Azért mondom, hogy részben, mert voltak olyan akadályok és problémák, amiket nem sikerült áthidalnunk. Ez adódik az albizottsági természetéből és talán abból is, hogy az albizottságba személyeket delegáló pártok, itt a Szabad Demokraták Szövetségére gondolok, nem tudta a tagját úgy delegálni, hogy legalább egy ülésen részt vegyen. Aztán később felmerült egy másik személyi probléma, az MDF-en belüli konfliktusok, amikor is Kelemen képviselő úr, aki igen aktív tagja volt az albizottságnak, el kellett hogy hagyja az albizottságot, aztán az MDF Csapody Miklóst delegálta vagy nem delegálta, nem tudtuk. Tehát a létszámunk meglehetősen lecsökkent, hat fővel indultunk. Azt hiszem, formálisan itt lenne az ideje, hogy újrafogalmazzuk és rendezzük a sorainkat, és talán megcélozzuk az eredeti célkitűzéseinket, hogy javaslatokat is tegyünk, és ne csak az érdeklődésünket elégítsük ki. Igaz, Tom Lantos képviselő urat is felkértük, és javaslatokkal éltünk felé, Orbán Viktort is hívtuk bizottsági ülésünkre. Úgy gondolom, ők azok, akik majd talán meg fogják fontolni azt, hogy a közeljövőben eljöjjenek. De említhetném az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kiváló munkatársát, Reeker urat, akivel pusztán csak egyeztetési problémák miatt nem sikerült időpontot találnunk.
Napirendre javasoltuk - itt az energiahelyzetre gondolok - az energiabiztonságot. Örülök, hogy a külügyi bizottság is fontosnak tartja ezt. Azt gondolom, nincs akadálya annak, hogy az albizottság első napirendi pontként ezt megtárgyalja, mintegy előkészítéseként a külügyi bizottság témájának. De szóba hoztuk Kuba kérdését, az Amerika-ellenes politikai populizmust, amit már az elmúlt félévben is terveztünk, csak ez sajnálatos módon elmaradt.
A bizottság titkársága értesített bennünket arról, hogy formálisan a bizottságnak újjá kell alakulnia. Ez azt jelenti, hogy a pártoknak delegálnia kell személyeket. Azt gondolom, hogy az albizottság munkájára szükség van, folytatni kell a munkát. Azt kérem az ellenzéki képviselőtársaimtól, tekintettel arra, hogy mi már ebben a kérdésben döntöttünk, a Szabad Demokraták Szövetségét is, amely pártnak nincs itt a képviselője, hogy fontolják meg az albizottságban való részvételt, és delegáljanak ide képviselőket, hogy a munkánkat még hatékonyabban, a cselekvési dinamikánkat fokozva tudjuk elvégezni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Október 3-án, a következő bizottsági ülésünkön meg tud alakulni majd az albizottság. Három nevet szeretnénk a kormánypárti és hármat az ellenzéki oldalról, és akkor ezt bejelentjük, és formálisan is megtörténik az újjáalakulása a transzatlanti albizottságnak.
(Jelzésre:) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Azt gondolom, hogy egészen jó úton haladunk, hogy egy olyan ülésszakot rakjunk össze, amelyik meg tud felelni mindenki igényének, és kialakítható valami konszenzus.
A mi munkacsoportunk valójában egy komplex munkatervet készített, amelynek itt csak az időtáblázata van kiosztva, de természetesen a végleges elfogadásnál be kívánjuk mutatni a bizottságnak a teljes munkatervet, tehát ennek a politikai és külpolitikai, illetve nemzetpolitikai vonatkozású taglalását is.
Ugyanakkor, szerintem, mindenképpen fontos ebben a munkatervben szerepeltetni, és ezzel összefüggésben is, ami előttünk van, időütemezésben, a külföldi delegációk, kiküldetések dolgait, mert jó, ha ezek összetalálkoznak. Már tennék is egy olyan javaslatot, hogy az Európai Parlament külügyi bizottság tagjaival való találkozó kapcsán lehetne egy teljesen normális megoldás, hogy miért ne párosítanánk ezt Hárs Gábor képviselő úr, elnök úr ötletével is, például Strasbourgban, amikor egy januári, igaz, hogy ez csúszik jövőre, de az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének akkor van egy olyan időszaka, amire tudunk tekintettel lenni, egyrészt a külügyi bizottság jelentős számú tagja eleve ott tud lenni Strasbourgban, ott egy kihelyezett ülést tartanánk, ahol téma lenne az IPU is és a nemzetközi szervezetekben való tevékenysége a magyar képviselőknek, és az EP-képviselőknek is részben otthont nyújtó Strasbourg kiváló találkozási hely lehetne.
Pi. 140
BB 141 (Kozma József)
Szerintem gondoljuk ezt az ügyet így végig. Lehet, hogy korábban erre nem volt példa, de valójában költségben nem jelentene többet, mint egy külügyi bizottsági küldetés, mert a Külügyi Hivatal kiküldetésében egyébként is kint lenne a külügyi bizottság jelentős része. Ezzel részben udvariasak vagyunk, tehát mi megyünk oda az európai parlamenti képviselőinkhez.
Egy-két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy én mindenképpen fontosnak tartanám, hogy a keleti politika, vagyis az Ázsia-politika férjen bele a tematikába. Másrészt azt tudomásul véve, hogy persze itt az őszi időszakban, november-decemberben egymás után, legalább három vagy négy alkalommal lesznek a költségvetésre vonatkozó tárgyalások, amikor egyébként is össze kell hogy üljünk, tehát a tematikát nem kell annyira kiritkítani, hogy egyébként már egy-két hét távlatában tervezhető ülésre igenis föl tudunk venni más napirendi pontot.
Gedei képviselő úr említette a transzatlanti albizottságot. Megemlítem, hogy van egy nagyon súlyos kötelezettségünk. Lehet, hogy már a mai napon sem ártott volna róla dönteni, de nekem is csak most jutott eszembe, bevallom. A KMKF-be a külügyi bizottságnak 3 tagot delegálni kell, ugyanakkor el kell intéznünk az állandó bizottsággal kapcsolatos munkánkat és jelenlétünket. Erre viszont a házelnök asszony túl hosszú határidőt nem szabott, mert azt hiszem, azt mondta, hogy hétfő, és az már el is telt. Tehát itt gyorsan kell lépnünk a KMKF-es képviseletünk dolgában.
Végezetül az energiapolitika-dologban valóban elnök úrnak abban a tekintetben teljesen igaza van, hogy az energiahelyzet szélesebb körű, globálisabb, mint Oroszország és Ukrajna dolga. Ugyanakkor meg azt gondolom, hogy ez a téma Oroszországgal, illetve Ukrajnával kapcsolatos politikánk, hogy idekerüljön a bizottság elé, az is fontos. A kettő metszetére vonatkozott ez a javaslat, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ha a GKM részéről előadó van - mondjuk a miniszter - akkor abszolút ennek korlátozódni kéne minden vonatkozásában Oroszországra. Tehát egy kicsit nyitottabb megközelítést simán elképzelhetőnek tartok.
Amit szintén szeretnénk, ha tartanánk a napirenden, szintén generálisabb megközelítésben, ez a proliferáció ellen való küzdelem, mert hiszen sok vonatkozásban ez jött be. Ma is érintettük Libanonnal kapcsolatban egy vonatkozását, és ez sokszor jön még be. Azt javaslom, hogy ezt valahogy találjuk meg, és nyilván a Katonai Felderítő Hivatal az, amelyik abszolút kompetensen és jól tud bennünket tájékoztatni ez ügyekről.
Nos, egy mondatban összefoglalva: az a javaslatunk, hogy még mielőtt ide konkludálnék, a V4-csoport szintén igen fontos. Feszítő sürgőssége nincs szlovák és egyéb ügyek, megtörtént ügyek tárgyalása kapcsán, vagy aktuálisan úgyis idejönnek. Ezt sorolhatnánk hátrébb, mentesítve az ülésezéseink sűrűségét.
Egy mondatban összegezve a dolgot azt javaslom, hogy ez utóbbi kivételével igyekezzünk a tematikában ezeket a pontokat tartani. Állapodjunk meg egy bizottsági elnökségi ülésen a külföldi kiküldetések dolgáról, és igyekezzünk ebbe beletenni egy rendkívüli, de általam teljesen normálisnak gondolt strasbourgi kihelyezett bizottsági ülést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még bárkinek hozzáfűznivalója? Szabó alelnök úr!
SZABÓ VILMOS (MSZP), a bizottság alelnöke: Én már csak egy terminológiainak tűnő dologról - de talán van jelentősége - említést tennék, miközben egyetértek azzal, hogy az európai parlamenti, külügyi területen működő kollégáinkkal találkozzunk, de azt gondolom, hogy a beszámoló szót ne használjuk. Mondjuk azt, hogy tájékoztató és eszmecsere, már csak azért, hogy ne legyen félreértés, hogy az nemzeti parlament esetleg a szó valódi értelmében - tudom, hogy a beszámolónak van ebben az értelmében feladata -, de a tájékoztató, eszmecsere helyesebb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm. Nekem pusztán csak technikai javaslatom van. Úgy látom, hogy az október 3-ával kapcsolatban mindenki azonosan ítélte meg a napirend jóságát, tehát tulajdonképpen el tudjuk az ülésen fogadni. A későbbiekben azonban nyilván most a bizottság nem tud belemenni a szövegezésbe, tehát azt javasolnám, hogy az elnökség szerkessze meg 3-ára azt, a valóban egyetértést tartalmazó munkatervet, ami akkor itt elhangzott és az írásos javaslatokat ötvözve véglegesíthető, és akkor október 3-án ütjük rá a nagy pecsétet.
ELNÖK: Úgy látom, hogy nagyjából ennél előrébb vagyunk abban, amit itt képviselőtársaim felvetettek. Az első dolog, amire szeretnék reflektálni, az a KMKF.
Itt valamelyik közeljövőbeli ülésünkön - talán a következőn - a 3 bizottsági tag kerül a KMKF plenáris ülésére alapszabály szerint. Ez az egyik. A plenáris ülés minden évben szeptemberben van, de el kell dönteni.
A másik, hogy két tagot fog a külügyi bizottság delegálni a KMKF külügyi és az európai albizottságába. Tehát lesz egy ellenzéki, meg lesz egy kormánypárti képviselő, aki ebbe az albizottságba kerül, tehát erre vonatkozóan kell mindkét oldalnak jelölést tennie, és az állandó bizottságba pedig a pártok delegálnak. Tehát oda a bizottság nem delegál. Ezt szeretném mondani, ami a KMKF-fel összefügg, és kérném a titkárságot, hogy az egyeztetéseket próbálja meg lefolytatni a kormány-, illetve az ellenzéki oldallal.
Ami az utakat illeti. Van egy amerikai utunk, a szokásos amerikai utunk október 11-19 között. Ez egy meglehetősen fontos és hosszú látogatás. Nekem a strasbourgi kihelyezett üléssel kapcsolatban nem lenne kifogásom, de azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben kiveri a házelnök asszonynál a biztosítékot, ha húszan napidíjjal, szállásköltséggel, repülővel, plusz az EBESZ-, plusz az IPU-, plusz az ET-, plusz a NYEU-, plusz a VEU-képviselőkkel ki akarunk menni, plusz a jegyzőkönyvvezetőkkel. (Derültség.) Ők vinnék el a nagy részét a költségeknek. (Derültség, közbeszólások.)
Szeretném javasolni azt, hogy viszont fontosnak tartom azt és mi is gondolkodunk ezen, hogy a mi külügyi kabinetünk az európai parlamenti képviselőink kontójára ki tud menni, a szocialista munkacsoport is vegye föl a kapcsolatot a frakcióval. Azt gondolom, annak van értelme, hogy akár Brüsszelbe, akár Strasbourgba kivigyük a képviselőket, mert az egy olyan világ, amit jó látni, és mi is egyébként a magunk részéről ezt mérlegeljük. Ez egy ötlet, amit megfontolásra javasolnék.
Amit te mondtál, alelnök úr, hogy a keleti politikát próbáljuk belepréselni az őszi munkatervbe, erre én is hajlok, mert terveink között szerepel az, hogy van, amikor minden évben tudunk az amerikai út mellett egy transzatlanti utat bonyolítani. Terveink között szerepel, hogy valamelyik ország - India, Kína - szerepelne az utazási szándékainkban.
150 BB vége
Pi. 151 (Elnök)
Azt gondolom, fontos egyébként, hogy ezt a problematikát ebben az összefüggésrendszerben, ahogy ezt a javaslatuk tartalmazza, közelítsük meg, tehát hogy milyen kapcsolatok vannak az ázsiai nagyhatalmak között. Tehát a keleti politikát, azt hiszem, hogy mindenféleképpen...
Lesz V4-es témánk is az ősz folyamán, mert bejelentkezett október 2-ára a lengyel külügyi bizottság elnöke, és fogunk tudni vele egy bizottsági szintű tárgyalást, beszélgetést tartani. Tehát ilyen értelemben lesz V4-es vonatkozása az ősznek. De valóban szerintem is most szlovák elnökség, meglehetősen érdekes időszak következik a V4-ben, tehát nem okoz túl nagy problémát, ha ezt a jövő félévre tervezzük.
Én nyitott vagyok a proliferáció és az ENSZ-reform ügyére is - természetesen idő függvénye minden.
Amit itt Hárs Gábor fogalmazott meg: azt gondolom, mindegyik javaslat olyan, amit kiegészítő napirendként lehet kapcsolni. Tehát kifejezett igényt tartanék én is arra, hogy tudjunk a tagozatok állásáról, és azt kérném, amikor elkészültek ezekkel a dolgokkal, akkor jelezze a titkárságnak, és napirendre vesszük ezeket az ügyeket.
A transzatlanti albizottsággal kapcsolatban pedig: ha október 3-án megalakul, akkor nyilván majd ott is össze lehet állítani egy olyan munkatervet, ami nagyjából az elkövetkezendő időszakot meghatározhatja.
Azt szeretném még tájékoztatásul jelezni, hogy elfogadta már a felkérésünket október 3-ára Koszovóról a KFH és október 10-re az energiabiztonságról a gazdasági miniszter. Tehát ez a két időpont, 3-a és 10-e ilyen értelemben foglalt, oda be lehet írni, 3-án és 10-én 10 órakor van Koszovó, illetőleg energiabiztonság. A többi időpont egyeztetését pedig a titkárság megkezdi.
Én úgy látom, hogy nagyjából úgy egyben vagyunk, de nem baj, hogy most ezt így végigbeszéltük, de azt tudom én is javasolni vagy ígérni, hogy elnökségi egységes papírt fogunk majd a jövőben előterjeszteni.
Ha ez így elfogadható, akkor feltenném szavazásra...
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Tehát az, hogy 3-ára idehozzuk a papírt, ezt elfogadjuk...
ELNÖK: Azt gondolom, hogy nem szükséges, nagyjából összeraktuk az őszi programot, ezt próbálom hangsúlyozni. Tehát a programot összeraktuk, egyetértünk benne, és szerintem, ha ezzel egyetértünk, akkor nem szükséges... Szétosztjuk majd 3-án a papírt, de nem szükséges újból tárgyalnunk meggyőződésem szerint.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Nem, mi tárgyaljuk. Tehát leülünk, leírjuk, és szétosztjuk.
ELNÖK: Rendben. De akkor a bizottság felhatalmazását szeretném kérni, hogy ki ért ezzel a csomaggal így egyet. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
És akkor lehetőség szerint 3-án szét fogjuk ezt osztani a bizottság tagjai között.
Ha egyéb kérdés nincsen... (Nem érkezik jelzés.) ...akkor az ülést berekesztem. Mindenkinek jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 5 perc)
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Barna Beáta és Podmaniczki Ildikó