KHTB-09/2006.
(KHTB-09/2006-2010.)
az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2006. október 10-én, kedden, 10 óra 11 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
A határozatképesség megállapítása
A napirendi javaslat elfogadása
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatója Magyarország energiabiztonságáról
Dr. Mészáros Árpád szóbeli kiegészítője
A transzatlanti albizottság megalakítása, a tagok megválasztása
Tagok delegálása a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményeibe
1. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatója Magyarország energiabiztonságáról
2. Nagykövetjelöltek meghallgatása
(Zárt ülés!)
3. Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez kapcsolódó, az orvosbiológiai kutatásokról szóló, Genfben, 2005. szeptember 28-án aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/970. szám)
(Általános vita)
4. Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez kapcsolódó, az emberi eredetű szervek és szövetek átültetéséről szóló, Genfben, 2005. május 4-én aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/971. szám)
(Általános vita)
5. a) A Magyar Köztársaság kormányának a NATO iraki kiképző missziójában történő magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló (J/972. szám)
(Általános vita)
b) A Magyar Köztársaság kormányának a NATO iraki kiképző missziójában történő magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
6. A transzatlanti albizottság megalakítása, a tagok megválasztása
7. Tagok delegálása a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményeibe
8. Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Gedei József (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Rácz Róbert (Fidesz) dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Balla Mihály (Fidesz) megérkezéséig dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) megérkezéséig dr. Gruber Attilának (Fidesz)
Mesterházy Attila (MSZP) megérkezéséig dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Szabó Vilmos (MSZP) megérkezéséig Hárs Gábornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Kékesi Tibor (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Mészáros Árpád főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Tokovicz József parancsnokhelyettes (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Till Szabolcs (Honvédelmi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok mindenkinek!
A határozatképesség megállapítása
Bejelentem a helyettesítéseket. Németh Zsolt Nagy Gábort, Kárpáti Tibor Gedei Józsefet, Gógl Árpád Rácz Róbertet, Kelemen András Balla Mihályt, Grúber Attila Potápi Árpádot, Kozma József Mesterházy Attilát, Hárs Gábor Szabó Vilmost, Szakács László Kránitz Lászlót, Varga László Kékesi Tibort helyettesíti. Bejelentem a határozatképességünket.
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! Négy napirendi pontunk van. Van-e bárkinek kérdése, megjegyzése a napirenddel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, felteszem szavazásra a napirendi javaslatot. Aki támogatja az előttünk fekvő napirendet, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatója Magyarország energiabiztonságáról
Tisztelettel köszöntöm Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter urat, illetve Felsmann Balázs szakállamtitkár urat is. Köszönjük szépen, miniszter úr, hogy elfogadta a meghívásunkat. Tudvalevőleg a tárcája a külgazdaságért felelősséget visel, nagyobb felelősséget egyébként, mint az eddigi kormányzati felállásokban, ezért örülünk annak, ha van mód arra, hogy külgazdasági kérdésekben rendszeresen folytassuk a párbeszédet. Volt már nálunk, és reméljük, hogy a jövőben is tudjuk ezt az együttműködésünket folytatni.
A mai bizottsági ülésre különösen is az energiabiztonság okán kerül sor, és azt szeretnénk kérni, hogy a Magyar Köztársaság energiabiztonságával összefüggő kérdéseket legyen szíves előterjesztésében felvázolni.
Parancsoljon!
DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a meghívást. Örömmel számolok be a magyar energiabiztonság, energiaellátás különféle aktuális kérdéseiről. Tavaly, a téli időszakban a felkészülést követően idén januárra kialakult az a helyzet, amely aláhúzta az ország energiafüggőségével, gázellátás-biztonságával, energiabiztonságával kapcsolatos kérdések legmagasabb szintű politikai és gazdaságpolitikai kezelését. Ez év januárjában a gazdasági bizottság kereteiben, jóval zaklatottabb körülmények között sikerült megvitatni ezt a kérdést, hiszen akkor éppen egy válságos vagy válság közeli állapotban voltunk, ahol Magyarország gázellátási lehetőségei alulmúlták vagy alulmúlni látszottak bizonyos napokban a gázigényeket, ezért különféle intézkedések megtételére volt szükség.
Legelőször arról szeretnék beszámolni, hogy rövid távon milyen feladatokat végeztünk el, hogyan igyekeztünk a lehető leggyorsabban reagálni azokra az eseményekre, amelyek tavaly januárban kritikushoz közeli állapotba sodorták a magyar gázellátást, és hogyan látjuk most a helyzetet. Szeretnék beszámolni a nemzetközi fejleményekről, szeretnék beszámolni arról, hogy milyen közép- és hosszú távú fejlesztési, földgázellátási feladataink vannak, és végül arról, hogy az egyéb energiahordozók tekintetében milyen lehetőségeink vannak Magyarország energiafüggőségének oldására.
Az energiaellátásban résztvevő szolgáltató cégeknek minden évben október 15-éig kell elvégezniük az energiaellátó rendszereken a kapacitás maximális rendelkezésre állását biztosító fejlesztéseket, különféle feladatok biztonságos teljesítését. Ezek a feladatok maradéktalanul elvégzésre kerültek. Szeretnék beszámolni arról, hogy a téli időszakra napi 90 millió köbméternyi gázkapacitás szabadítható fel a magyarországi rendszerből, amelynek nagy része import, kisebb része hazai termelés, s körülbelül a fele a föld alatti gáztárolókban mostanra már betárolt gázkészletből nyerhető ki. Ez nagyjából megfelel annak a maximális fogyasztói igénynek, amelyet a lakossági és az ipari fogyasztók támasztanak. (Balla Mihály megérkezik az ülésre.)
Az elmúlt évben, mondhatjuk azt is, hogy az elmúlt tíz hónapban jelentős gazdaságdiplomáciai lépésekkel igyekeztünk felhívni a figyelmet Kelet-Közép-Európa gázellátás-biztosági problémáira. Úgy gondoltuk, hogy az Európai Unió önmagában nem képes megjeleníteni és képviselni mindazokat a szempontokat, amelyeket Magyarország és Kelet-Közép-Európa összességében magáénak tud, ezért először január végén került sor a V4-ek miniszteri szintű energetikai megbeszélésére, ahol el is fogadtunk egy közös miniszteri nyilatkozatot, amelyet Brüsszel felé tolmácsoltunk. Örömmel jelentem a tisztelt bizottságnak, hogy nagyon nagy mértékben ezen a V4-es közös nyilatkozaton, ennek megállapításain alapult az Európai Unió energiabiztonságról szóló Zöld Könyvének ellátásbiztonsági megállapításrendszere. Ezt követően, március 17-én újabb energiabiztonságról szóló kibővített V4-es miniszteri szintű találkozót tartottunk. Ezt követően több találkozón vagyunk túl az orosz féllel, ahol a Gasprom vezetőjével és az orosz kormányzati képviselőkkel is több tárgyalást folytattunk le kifejezetten gázellátás-biztonsági ügyekben.
Putyin elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral folytatott 2006. szeptember 19-ei megbeszélésén hangsúlyozta, hogy a Gasprom abszolút mértékben garantálja a magyar ipari és háztartási fogyasztók gázellátását. Szeretnék beszámolni arról is, hogy 2006. október 5-én, Brüsszelben az Európai Unió Gázkoordinációs Csoportjának ülésén a Gasprom és az Ukrtransgas cégek képviselői arról tájékoztatták az EU-tagállamokat, hogy a téli időszakban az európai országok részére történő szállítások rendben lesznek; az ukrán vezetékhálózaton elvégezték a szükséges karbantartási és fejlesztési munkákat, az ukrajnai gáztárolók megfelelően feltöltésre kerültek. Nagyon fontos látni, hogy Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban nem csupán vagy nem is elsősorban politikai típusú, hanem legalább ilyen mértékben gazdasági és technikai típusú kockázatokkal kell szembenéznünk, ezért nagyon fontos, hogy időről időre meggyőződjünk, hogy úgy az orosz, mint az ukrán fél érdekelt a szállítások folyamatos fenntartásában, és technológiailag teljes biztonsággal ki is tudja vitelezni azt.
Az EU soros elnökségét adó Finnország informális állam- és kormányfői csúcstalálkozót szervez 2006. október 20-ára a Helsinki melletti Lahti városába. Itt a fő téma az Európai Unió nemzetközi energetikai külkapcsolatrendszere, és az Európai Unió innovációs politikája. A csúcstalálkozót követő vacsora vendége Vlagyimir Putyin orosz elnök lesz, aki az Európai Unió és Oroszország közötti stratégiai partnerségről cserél majd eszmét a résztvevőkkel, különös tekintettel az energiaszektorra. A soros finn elnökségnek energetikai ügyekben az egyik legfontosabb célkitűzése az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködés javítása, különféle részleteinek az áttárgyalása, részben a tavaly téli gázellátási zavarok tükrében.
Az Európai Unió uniós szinten is, Magyarország regionális érdekei összefogásával szeretné megjeleníteni nagyon markánsan az érdekeit Oroszország felé. Szeretném elmondani, hogy Oroszországot tartósan megbízható szállítónak értékeljük, ahonnan évtizedek óta megbízhatóan érkezik a földgáz. Ennek ellenére folyamatos kapcsolattartásra üzleti okokból is, műszaki okokból is szükség van. Ennek köszönhető az, hogy az utóbbi időben Magyarország sok egyéb opciót igyekezett megvizsgálni és folyamatosan tárgyalóasztalon is tartani. Erre majd még visszatérek.
Az Európai Unió számára is fontos, hogy Oroszország mellett a többi jelentősebb energiakitermelő országgal, például Algériával, Kazahsztánnal, Norvégiával, tranzitországgal, például Ukrajnával, energiafogyasztó országgal, USA-val, Japánnal, Kínával fejlessze az energetikai kapcsolatait. Ezeket a törekvéseket Magyarország szempontjából is támogatjuk. Különösen üdvözlendő Magyarország szempontjából az Ukrajnával folytatott energia-párbeszéd, tekintettel arra, hogy Ukrajna rendkívül fontos szerepet kap hazánk energiaellátásában.
Az Európai Unió energiapolitikájáról szóló Zöld könyv nemcsak forrásoldali, illetve tranzitkérdésekkel foglalkozik, hanem azzal is, hogy hogyan finanszírozhatók azok a fejlesztések, amelyek az Európai Unió gázellátási biztonságának javítását szolgálják. Az Európai Unió Európai Beruházási Bankja - az EIB - forrásokat szabadít fel és allokál az energetika területére annak érdekében, hogy a különféle kiépülő importvezetékek, a cseppfolyós földgázvezeték és úgynevezett interkonnekt rendszerek, rendszer-összeköttetések megvalósíthatók legyenek a különféle stratégiai gáztároló rendszerek között.
Szeretnék beszélni arról, hogy Magyarország előtt milyen közép- és hosszú távú feladatok állnak. Amint azt az Országgyűlés ez év februárjában elfogadta, 2010-re 1,2 milliárd köbméter biztonsági tárolókapacitás létesítendő Magyarországon földgáztárolás céljából. A Magyar Szénhidrogénkészletező Szövetség kiírta a tendert a föld alatti gáztárolók kialakítására. Három társaság vásárolta meg a tenderfüzetet, két társaság nyújtott be jelentkezést az előminősítési részvételi szakaszra. A törvény értelmében az új tároló elkészítéséig már idén télen 150 millió köbmétert, jövő októbertől 2009. december 31-ig 300 millió köbmétert kell biztonsági tartalékként rendelkezésre tartania. Ezt követően pedig teljes kiépítésben kell hogy rendelkezésre álljon az 1,2 millió köbméternyi tárolókapacitás. Az 1,2 millió köbméter tárolókapacitás a háztartások napi földgázigénye figyelembe vétele mellett több hétre biztosítja valamennyi háztartás földgázellátását. Tehát azt lehet mondani, hogy gázbiztonság szempontjából jelentős előrelépés Magyarországon.
Új nemzetközi vezetékek kiépítésében is érdekeltek vagyunk annak érdekében, hogy csökkenjen Magyarország egyoldalú függősége. Ezek között szeretném említeni az adriai tengerparti LNG-terminálhoz való hozzáférés lehetőségét egy új földgázvezeték kiépítésével. Ezt a MOL és a INA együttműködésében egy megvalósíthatósági tanulmány kell hogy megalapozza. De az E.ON is jelezte, hogy érdekelt a horvátországi LNG-projeckt megvalósításában.
Az orosz földgáz Ukrajna elkerülésével való hozzáférése, így tehát a tranzitkockázat csökkentésére irányuló kezdeményezés az úgynevezett Blue Stream vagy Kék Áramlat gázvezeték, ahol különösen jó hír Magyarország számára, hogy a Gasprom a MOL-lal közösen 2006. június 21-én aláírt egy szándéknyilatkozatot a gázvezetékproject közös megvalósításáról, amelynek lényege, hogy a Balkán-félszigeten keresztül a csővezeték Közép-Európáig magyar részvétellel, jelentős magyar stratégiai partnerség mellett jönne létre. Ennek a vezetéknek a kapacitása a jelenlegi átviteli kapacitásokat megduplázná, 16 milliárd köbméterről 32 milliárd köbméterre növelné. Továbbá ugyanennek a projectnek a keretében a két cég közösen vizsgálja egy 10 milliárd köbméteres föld alatti gáztároló létesítését Magyarországon. Mindkét fejlesztésnek rendkívüli jelentősége van abban, hogy Magyarország stratégiai központi szerepet tudjon elfoglalni Kelet-Közép-Európában gázellátás tekintetében, hogy Magyarország fogyasztóból elosztó központtá váljon. Ez egyébként Magyarország gázbiztonsági és üzleti céljait egyaránt szolgálja.
A Nabucco gázvezeték a harmadik ilyen jelentős fejlesztés, amelynek lényege Európa összekapcsolása Magyarországon keresztül közép-ázsiai, elsősorban iráni óriás földgázforrásokkal. Ez nemcsak tranzitoldalon, hanem forrásoldalon is jelenthet jelentős további diverzifikálást. A jelenleg szervezés alatt lévő project Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül haladó, évente 30 milliárd köbméter kapacitású földgázszállító vezeték létesítését tartalmazza, amely a Kaszpi-tenger medencéjéből és Közel-Keletről szállítana gázt a megvalósításban résztvevő országokba és a többi EU-tagállamba.
A megvalósításban az öt ország energetikai cégei vesznek részt. A beruházás költségei meghaladják a 4 milliárd eurót. A projecttervezet megvalósulása valamikor 2012 körül várható. 2006 júniusában Magyarország is aláírta a project melletti elkötelezettséget megerősítő közös szándéknyilatkozatot. A két vezeték jelentős mértékben konkurálhat egymással, a Nabucco, illetve a Kék Áramlat. Azonban egyrészt vannak olyan vélemények, miszerint a két project egyesíthető volna, másrészt pedig Magyarország Oroszországgal folytatott stratégiai együttműködés mellett is feltétlen célja és kötelessége, hogy valamennyi olyan diverzifikációs lehetőséget megvizsgáljon, amely Magyarország számára kiaknázható.
Szeretnék beszélni arról, hogy Magyarországon az energiapolitikánkat nemcsak a forrás- és a tranzitoldali diverzifikáció, de nagymértékben a megújuló energiaforrások fokozott használata, illetve az energiahatékonyság növelése is szolgálja. Sőt, ha rangsorolnom kellene a feladatainkat, akkor biztosan első helyre sorolnám az energiahatékonyságot. Hiszen ha Magyarországon energiahatékonysági intézkedéseknek köszönhetően meg lehetne 20 százalékot takarítani - és ez egy reális elvárás mondjuk a háztartások energiafogyasztásából -, akkor nyilvánvalóan a leghatékonyabb energiapolitikát folytatnánk, hiszen a legjobb energiapolitika, ha kevesebb energiát fogyasztunk. Magyarország jelentős lépéseket kíván tenni részben az európai uniós források, részben költségvetési források, részben hitelforrások felhasználásával arra, hogy háztartásoknak, közintézményeknek jelentősen javítsa az energiahatékonyságát a következő években. Számomra gazdasági miniszterként az energiapolitika megvalósításának egy nagyon jelentős tétele ez.
Magyarország egyébként 2010-ig 3,6 százalékos arányt vállalt a megújulóból termelt villamos energia arányára. Ezt már elértük, sőt túl is teljesítettük, 4,5 százalékos részaránynál vagyunk, de nem tudjuk abbahagyni, és nem is akarjuk abbahagyni ezt a folyamatot, hiszen az Európai Unió 2020-ban 20 százalék fölé szeretne menni. Nyilván mi is haladunk folyamatosan erre. Szintén európai uniós támogatással, költségvetési támogatással és az alternatív forrásokból származó energia magasabb átvételi árával ösztönözzük a megújuló energiaforrások magyarországi használatát.
Szeretném elmondani, hogy a kőolaj tekintetében, mint részben a földgázt helyettesíteni képes nyersanyag tekintetében a biztonsági készleteink a nemzetközi előírások és a magyar igények szerint rendelkezésre állnak. Az előírt 90 napos szint felett vannak.
Szeretném elmondani, hogy a villamos energia tekintetében Magyarországon egyrészt a Paksi Atomerőmű biztosítja folyamatosan a teljes villamosenergia-termelés mintegy 40 százalékát. Paks nemrég elhatározott élettartam-hosszabbításával a Paksi Atomerőmű folyamatos működése és a villamosenergia-ellátás szempontjából meglévő kitüntetett szerepe továbbra is biztosítható. Emellett Magyarország különféle erőművekkel folyamatosan nagy biztonsággal képes előállítani Magyarország villamosenergia-fogyasztói számára a megfelelő mennyiségű villamos energiát.
Magyarország nagyon jelentős szerepet szán a különféle kutatásfejlesztési elképzeléseknek, és ezek közül kettőt szeretnék említeni; mindkettőnek rendkívüli jelentősége van. Az egyik, hogy a világ legnagyobb kísérleti fúziós reaktora a dél-franciaországi Cadarache-ban épül meg, erről a beruházásban érdekelt államok képviselői közös nyilatkozatot írtak alá - 12 milliárd dolláros beruházásról van szó. Ha a kísérletek a következő évtizedekben eredményt hoznak, akkor talán negyven év múlva meg fog tudni épülni az első olyan erőmű, amely magfúziós folyamatok révén folyamatos elektromos energiát termel. Több magyar kutató foglalkozik termonukleáris energiával, számukra, Magyarország számára tehát rendkívül nagy jelentőségű a kísérleti reaktor megépítése. Magyarország a kutatás fejlesztésében az energiabiztonság növelésére vonatkozó kutatásfejlesztési feladatokra komoly összegeket és komoly figyelmet szán.
A másik nagyon komoly kutatási irány, hogy Magyarországon lehetőség szerint tárjunk fel olyan gázmezőket, olyan gázkészleteket, amelyek korábban nem kerültek kiaknázásra. Tudjuk, hogy Magyarország 80 százalékban import gáztól függ. Ennek a leszorítása sok úton lehetséges - energiahatékonysággal, alternatív energiák felhasználásának fokozásával -, de nem tettünk le arról, hogy megvizsgáljuk, milyen egyéb földgázkészletek nyerhetők ki Magyarország felszíne alatt. Bíztató kutatások folynak, ezeket a kutatásokat a továbbiakban is támogatjuk. Tekintettel arra, hogy ezek részletei üzleti titkot képeznek, ezért egy nyílt ülésen ennél többet nem tudok mondani.
Végül szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a gáz- és villamosenergia-piacon teljes körű piacliberalizációt, a piac teljes körű megnyitását tervezzük 2007. július 1-jétő. A liberalizáció egyrészt fokozza a versenyt, fokozza a szolgáltatóválasztékot, csökkentheti az árakat, illetve azoknál a fogyasztóknál, akikért nem indul be a verseny, nyilvánvalóan továbbra is hatósági árakkal fogjuk biztosítani a megfizethető árú energiaellátást. A liberalizáció új földgázforrásokat ugyan nem eredményezhet, azonban a szabályozást úgy kell beállítani, hogy semelyik importőr ne élhessen vissza a saját funkcionális monopol- vagy oligopolhelyzetével. Kötelező a korábban megkötött importszerződések egy részének aukcióra vitele, illetve a hazai kitermelés egy részének kötelező piaci értékesítése. Tehát nagykereskedelmi oldalról is szeretnénk megtámogatni ennek a versenynek a kibontakozását.
Szintén a versenyhez tartozik, hogy a gázellátás tekintetében az utóbbi hónapokban jelentős tulajdoni változás zajlott le Magyarországon, a földgázrendszer nagykereskedője az E.ON kezébe került. Az E.ON pedig egy kisebbségi részt továbbértékesíteni szándékozik a Gasprom felé. Sajátos helyzet alakult ki. A sajátos helyzet arról szól, hogy a nagykereskedő és az importőr, valamint a forrásgazda és a tranzitszerepben lévő cégek tulajdonosi köre jelentősen átfed. Ez Magyarország számára lehetőségeket és kockázatokat egyaránt hordoz. Kockázatokat azért, mert nekünk meglehetősen figyelmesen kell végigtekintenünk azokat az üzleti tranzakciókat, amelyeken keresztül a gáz Magyarországon importőri oldalon árazásra kerül, lehetőségeket meg azért, mert a világ legnagyobb energiavállalatai léptek be a magyar piacra. Ettől kezdve nemcsak az otthoni értékesítésben érdekeltek, de abban is, hogy Magyarországon ezek az energiaféleségek eljussanak a fogyasztókhoz. Szeretnénk, ha ennek az előnyeit élveznék Magyarországon a fogyasztók. A Magyar Energia Hivatal, a Versenyhivatal és a fogyasztóvédelem valamennyi eszközével azon vagyunk, hogy bármilyen tulajdonosi viszonyok mellett is Magyarországon a fogyasztók védelme, a gázellátás biztonsága és az árak megfizethetősége folyamatosan biztosítva lenne.
Végül, de nem utolsósorban szeretném megkérni a bizottságot arra, hogy támogassa a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak azt a törekvését, hogy Magyarország a kül- és biztonságpolitikai doktrínájában előkelő helyen, ha nem az élen szerepeltesse az energiaellátás biztonságával kapcsolatos kérdéseket. Úgy gondolom, hogy Magyarország számára külpolitikában, gazdaságpolitikában, külgazdaságban, gazdaságdiplomáciában nem látható közvetlenebb és azonnalibb érdek, mint az energiaellátás biztonságának fokozása.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen, miniszter úr. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a Fidesz álláspontját, illetve néhány kérdést feltegyek a miniszter úrnak.
Hadd kezdjem a legutolsó mondatával. Úgy látjuk, hogy ez a gazdasági miniszteri szándék, hogy Magyarország a kül- és biztonsági stratégiában a legelső helyen szerepeltesse Magyarország energiabiztonságának a növelését, találkozik a mi véleményünkkel. Ha úgy tetszik, mi is megkérjük akkor a gazdasági miniszter urat, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kormány kül- és biztonságpolitikai stratégiájában az energiabiztonság irányában növekedjen a tudatosság. Úgy látjuk, hogy egy nagyon fontos regionális, illetve globális változás időszakát éljük. Talán hasonló ahhoz, ami 1986-ban a csernobili atomerőmű katasztrófáját követően elvezetett egy nukleáris tudatossághoz, illetőleg a szeptember 11-ei eseményeket követően egyfajta terrorizmustudatossághoz. Az elmúlt hónapok eseményei arra ösztönöznek bennünket, hogy egy hasonló fordulattal állunk szemben, és az energiatudatosság kihívása megkerülhetetlen. Különösen számunkra megkerülhetetlen, és úgy látjuk, hogy ezen a területen a Magyar Köztársaságnak nagyon fontos feladatai vannak.
Másodszor, a miniszter úr hangsúlyozta, hogy Magyarország energiaellátásának, gázellátásának, részben kőolajellátásának is az elmúlt időszak nem a diverzifikáció irányába hatott, hanem az orosz függőség növekedését hozta az elmúlt néhány hónap, illetve néhány esztendő. Úgy látjuk, hogy a magyar gazdaságpolitika nem készül fel kellőképpen ezeknek a kockázataira, hogy Oroszországtól a függőségünk mind a forrásoldal, mind a nagykereskedelem, a gáztározók - itt hangsúlyozzuk, hogy ezek a gáztározók nem stratégiai készletezést, hanem éves rendes működést lehetővé tevő gáztározók, illetve a kiskereskedelemben is olyan fokú orosz állami jelenlét tapasztalható, hogy ez az Oroszországtól való függőségünknek a növelését jelenti az elmúlt időszakban.
Hozzájárul e függőség érzetének a növekedéséhez, hogy nem tiszta számunkra, milyen rövid távú üzletek befolyásolják a magyar kormány ez irányú tárgyalásait. Nem kaptunk kielégítő tájékoztatást mind ez idáig például a két héttel ezelőtti szocsi miniszterelnöki tárgyalásokról Putyin elnökkel, illetőleg nem világos számunkra, hogy milyen üzletek vannak előkészítés alatt, amelyekről sem mi, sem pedig a magyar közvélemény nem tud.
Márpedig ha van valami érdeke Magyarországnak, hogy csökkentse az Oroszországtól való egyoldalú függőségét, érdeke ez mindenekelőtt a magyarországi fogyasztóknak. Már most egy olyan anomáliával van dolgunk, hogy milyen fokú, európai szinten egyedülálló Magyarország függősége az orosz gáztól, például a magyar fogyasztó, Magyarország többet fizet az orosz gázért, mint mondjuk Franciaország, a franciaországi fogyasztók, ahol van egy versenyhelyzet. Ugyebár az algériai, illetőleg a norvég északi gázforrások lehetővé teszik azt, hogy ebben a piaci helyzetben Franciaország olcsóbban jusson ugyanahhoz az orosz gázhoz, amelyhez mi hozzájutunk, azzal együtt, hogy a gáz vonatkozásában nagyon jelentősek a szállítási költségek. Lényegesen nagyobb szállítási költségek ellenére a Franciaországnak szállított orosz gáz olcsóbb. A magyar fogyasztóknak 2014-ig egyelőre biztosítottnak látszik ez a jelenlegi gázárszint, de azt követően adott esetben nagyon komoly kockázatokkal kell számolnunk abban az esetben, ha nem sikerül a diverzifikáció, minden értelemben vett diverzifikáció területén előrelépnünk. A kérdésem erre irányulna, hogy milyen lépéseket tervez a 2014 utáni szerződés tekintetében a kormányzat.
A harmadik ügy, amit szeretnék megemlíteni, az, hogy különösen azért is tartjuk aggasztónak Magyarország nagyfokú oroszországi egyoldalú energiafüggőségét, mert az elmúlt hónapokban folyamatosan láthatjuk, hogy Oroszország az energiafegyvert használja a külkapcsolataiban is. Hiába fogalmazott úgy most is a miniszter úr, hogy nem politikai, hanem technikai kockázatokat lát Oroszország viszonylatában, hadd hangsúlyozzam, hogy a januári ukrajnai példa egyértelműen azt bizonyítja, hogy Oroszország használja az energiafegyvert a külkapcsolataiban. A napokban pedig Grúzia vonatkozásában tapasztalhatjuk, hogy miként használja a legnyíltabb formában az energiafegyverrel való fenyegetést a külkapcsolataiban, illetőleg hogyan alkalmazza, hogy befolyást szerezzen olyan országokban, adott esetben személyi, pártpolitikai megfontolások alapján, amelyek vonatkozásában ezt indokoltnak tartja. Sőt, továbbmegyek, az orosz külpolitikai doktrínában első helyen szerepel az energiának mint diplomáciai eszköznek a felhasználása, amit idén tavasszal fogadott el Oroszország. Az energiafüggőség oldása érdekében úgy látjuk, hogy az Európai Unióval való együttműködés, illetőleg egyes európai uniós tagállamokkal való együttműködés stratégiája sem tűnik túlságosan kidolgozottnak a kormány stratégiájában.
Hadd tegyem fel a következő kérdést, ha említette a miniszter úr a Kék Áramlat és a Nabucco-vezeték közötti párhuzamosságot. Tett egy olyan megjegyzést, miszerint a Kék Áramlat és a Nabucco adott esetben egyesíthető is. De ne feledjük el, hogy a Kék Áramlat egy orosz project, a Nabucco pedig egy európai uniós project. Hadd kérdezzem meg a miniszter úrtól, hogy miként látja a Nabucco, illetőleg a Kék Áramlat mint project egyesíthetőségét. Úgy vélem, szemmel láthatóan Oroszország a Nabucco ellensúlyozására, hogy ne mondjam, semlegesítésére dolgozta ki a Kék Áramlatot. Itt Magyarország szerepvállalása megítélésem szerint nagyon kockázatos, fölöttébb kétes, hiszen természetesen biztosítanunk kell az ország energiabiztonságát, de ha van egy alternatív, Oroszországot elkerülő gázvezeték kiépítésére irányuló egyértelmű európai uniós szándék, akkor Magyarországnak meggyőződésem szerint világos, egyértelmű prioritást kell adnia a Nabucco gázvezeték megépítésének. Itt ez a fajta egyensúlyozás, ami a miniszter úr szavaiból is kivehető volt, meggyőződésem szerint az európai uniós kötelezettségeink alapjának figyelembevételével és annak prioritást adva folytatható stratégiai érdekeink alapján.
Az Európai Unióban szintén egy nagyon komoly kockázatot jelentenek a monopóliumok. A monopóliumok oldása és a tényleges verseny erősítése az Unió Bizottságának és a Zöld könyvnek is, amit említett a miniszter úr, egy kiemelt célkitűzése. Meggyőződésem szerint nem spórolható meg, hogy előbb-utóbb a közösségiesítés irányába mozduljon el az Európai Unió. Van-e a magyar diplomáciának az energetika közösségiesítésre vonatkozásában javaslata, illetve kezdeményezése? Milyen javaslatcsomaggal fog a finnországi csúcstalálkozóra a magyar miniszterelnök e tekintetben megérkezni? Milyen együttműködést elmélyítő javaslatokat kíván Magyarország megfogalmazni? Ne adj' isten, a Nabucco megvalósítása érdekében tesz-e olyan diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek mondjuk a finanszírozási oldalról az Egyesült Államok bevonását céloznák adott esetben e vezeték megvalósításában, hiszen végső soron, ahogy kiindulópontként említettem, az energiabiztonság kérdésének globális jellege megköveteli azt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között hasonló értékrendet valló nemzetközi szereplők között az együttműködés kiterjedjen az energiabiztonság és az energetika területére is.
Nagyon röviden összefoglalva, először is fontosnak tartjuk az energiatudatosság kiemelt helyen, talán a legfontosabb helyen történő szerepeltetését a magyar kül- és biztonságpolitikában. Másodszor: sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt időszakban történt lépései, gazdaságdiplomáciai lépései az egyoldalú Oroszországtól való függőséget csak fokozták. Kívánatosnak tartjuk, hogy a magyar fogyasztók minél biztonságosabb és minél olcsóbb ellátása érdekében Magyarország tegyen meg minden lépést a diverzifikáció növelése érdekében.
Nemzetközi magatartásunkban az energiának fegyverként történő felhasználását meg kell próbálnunk maximálisan ellensúlyozni, és egyértelművé tenni ebben a tekintetben az álláspontunkat. Az Európai Unió keretei között pedig egy aktív kezdeményező fellépést tartunk szükségesnek a monopolisztikus tendenciák ellensúlyozására, a versenyfeltételek növelésére, a közösségiesítés irányába, és hangsúlyosan úgy látjuk, hogy a Nabucco-vezeték megépítése az európai energetikai együttműködésnek egy próbája, és ezzel szemben a Kék Áramlat egy meglehetősen komoly problémát, kockázatot jelent, és itt a magyar diplomáciának, meggyőződésünk szerint, világosan kell állást foglalnia a prioritások tekintetében.
Köszönöm szépen a figyelmet, és hadd adjam meg a szót, ha megengedi a miniszter úr, még a többi képviselőtársamnak. (Több képviselő jelentkezik.)
Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy nagyon jól összerakott anyagot kaptunk, ennek ellenére kilencven százalékban csak egyetlen eleméről beszéltünk, a gázról, és a diverzifikálást tulajdonképpen csak a gázrendszer forrására, tárolására, szállítására használtuk, és nem a teljes energiarendszer összetettségére.
Nyilván az energia kulcskérdés, de valahol környezeti kérdés is, mert az elégetett energiarendszer azt a széndioxid-mennyiséget növeli, ami egy picit az egész Földünknek nagy kérdése. Nem került szóba az, hogyan tudjuk feloldani ezt a kérdést, pedig efelé mozdul a világ energiastratégiája, és ezen belül nyilván a magyar is. Számomra kérdés az, hogy miért nem kap nagyobb hangsúlyt Paksnál, túl az élettartam-meghosszabbításon, az a kétszer 1000 megawattos előkészített, igaz, hogy hasadó technológiára építő blokk, aminek az előkészítettsége jó, a hűtési igényére a kidolgozottság megvan, ha nem is folyóvízzel, hanem hűtőtornyokkal, de ez egy lehetőség, és ennek a nemzetközi egyeztetése - a külügyi bizottságban vagyunk - valahol még él, és jelen pillanatban még megvalósítható lenne.
Annak nagyon örültem, hogy a Teller fúziós elképzelésének az altatása valahol kimozdult, és Franciaországban elindul ennek a kutatása, mert valóban környezeti szempontokból a fúziós rendszerű megvalósulható erőműveké a jövő. De van egy másik olyan elem, amely egy másik nagy magyarhoz kötődik, a szén-dioxidból és vízből előállítható energiarendszer, és mivel hazánk fia az ötletgazda, és nagyon jó az Akadémiával való kapcsolata, itt a kutatásfejlesztésbe való belépés, azt hiszem, egy olyan lehetőség, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Számomra, ha viszünk valamit az Unióba, akkor a kutatásfejlesztési területen nemcsak a szén-dioxid, a víz és a napfényenergia lehetőség, hanem a bioetanol kérdésköre is, amelynek a technológiája adott, de igazán a kukoricatermelés kvótája a kérdés, hogy az Unióban vajon mennyi kvótánk van, ha át akarunk állni egy bioetanol-termelésre, megengedi-e ezt a jelenlegi európai termelési kvótánk.
A másik ilyen elem a biodízel kérdése. Kitűnő kutatóbázis van Iregszemcsén, hiszen a repcéből, napraforgóból kinyerhető olajmennyiség ugyancsak kutatás és fejlesztés és aztán később termelés kérdése.
Gond az is - mert itt a háztarások energiafelhasználásáról van szó -, hogy úgy tűnik, megakadt az önálló háztartások napfényenergiára épülő hőellátása, a melegvízellátása. Volt egy támogatott lehetőség az új építkezéseknél. Számomra kérdés - és ezzel egyáltalán nem foglalkozik az anyag, miniszter úr ugyan említette a gázmezők feltárását - a közismerten nagy volumenű, könnyen felhasználható, igaz, hogy szén-dioxidkvótától függő lignitbázisaink kihasználása. Ennek az egyike Ausztriával való egyeztetést is igényelne.
Magam úgy látom, hogy Paks kérdését és ott a bővítést mindenképpen napirendre kellene venni. A diverzifikálásban nemcsak a gázrendszerről van szó, hanem ennél sokkal összetettebb dolgokról: napfény, geotermikus lehetőség. Ha az Unió felé mozgunk, akkor nyilván az előbb említett kutatási-fejlesztési kérdéseken túl talán még a geotermikus energia kihasználásának a kutatásfejlesztési kérdését érdemes lenne odavinni.
A magam kérdése az, hogy miért ennyire egyoldalú egy közép-, hosszú távú program, miért csak gázszemléletű program.
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Azért ennyire egyoldalú most a miniszter úr előterjesztése, mert azt kértük, hogy alapvetően a gázról beszéljen. Tehát itt a miniszter úr és munkatársai mentségére ezt hadd mondjam el, hogy mi azt kértük, hogy hangsúlyosan a gázról beszéljünk. A napenergiáról meg a geotermikus energiáról, ha kérhetem, akkor most kevesebbet beszéljenek, kedves képviselőtársaim, próbáljuk meg alapvetően a gázkérdést körbejárni, és találunk majd egy alkalmat, hogy a későbbiekben ezekre az alternatív energiaforrásokra is kitérjünk. Természetesen mechanikusan nem választható szét, hiszen itt a diverzifikációnak valóban több értelme van - útvonalak, energiaforrások -, de mi alapvetően most azt kértük a miniszter úrtól, hogy az energiabiztonságra, különös tekintettel Magyarország gázellátására terjedjen ki az előterjesztés. Viszont ezt képviselőtársaimnak én sem mondtam, tehát szeretném ezt tisztába tenni, hogy ez volt a megrendelés.
Köszönöm szépen. A következő képviselő úr Hárs Gábor.
HÁRS GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nem vagyok egy energiagazdálkodási vagy energiabiztonsági szakember, úgyhogy nagy érdeklődéssel hallgattam a tájékoztatót, és megnyugvással tölt el, hogy alapvetően biztosítva van a gázellátásunk - akkor ne beszéljünk az összes energiáról. A megnyugvásomat egy kicsit rontotta vagy negatív értelemben oldotta az elnök úr korreferátuma. Azt gondolom, hogy persze kérdéseket meg kell fogalmaznunk, és a nyugtalanságunknak mindig hangot kell adnunk, de alapvetően azért az a lényeg, hogy legyen gáz - hogy szakszerűtlenül fejezzem ki magam és a szó pozitív értelmében.
ELNÖK: Gáz van! (Derültség.)
HÁRS GÁBOR (MSZP): Amit kérdezni szeretnék, annak az aktualitását két dolog adja. A miniszter úr nagyon futólag említette a V4-es együttműködést és az abból adódó lehetőségeket. Tekintettel arra, hogy éppen ezekben a percekben zajlik a V4-es miniszterelnöki találkozó, és feltételezem, hogy valamilyen értelemben szóba kerül a keleti politika általában, az Oroszországgal való viszony általában, és kitüntetetten az energiakérdés, valamint az, hogy a múlt héten itt járt a lengyel parlament, a Szejm külügyi bizottságának elnöke, aki egy olyan javaslatot vetett fel, amiről tudomásom szerint a lengyel kormánynak sem volt álláspontja, illetve az utólagos álláspontja, ami hozzám beszűrődött, az az, hogy nem nagyon támogatták ezt a javaslatot.
A javaslat lényege - nem tudom, hogy a miniszter úr ezzel találkozott-e -, hogy Lengyelország mint a V4-ek legnagyobb tagállama képviselje majd az érdekeinket Oroszország irányában és az energiaellátás irányában.
Ezzel kapcsolatban engem megkérdezett a lengyel sajtó is. Azt igyekeztem bemutatni - ez meg is jelent -, hogy Magyarország egyrészt van annyira önálló, hogy az orosz politikában képviselni tudja saját magát és a saját érdekeit. Másrészt miután a visegrádi országok Oroszországgal kapcsolatos érdekeit Magyarország szuverén módon tudja képviselni, éppen az orosz elnökkel való folyamatos kapcsolat - idén két vagy három találkozó is volt - mutatja azt, hogy magas szinten tartja Magyarország a kapcsolatokat. Azt gondolom, a V4-es érdekek csak általános formában jöhetnek számításba.
A kérdésem az, hogy ez vajon így van-e, vagy éppen az ellenkezője, vagy valahol köztes a kérdés. Köszönöm.
ELNÖK: Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Én is azzal kezdem, hogy megköszönöm a szakszerű és részletes tájékoztatást. Valóban a gázról lévén szó, a sok lényeges vagy mondhatnám, majd minden lényeges elemét a képnek láthatjuk, vagy legalábbis utalás történt rá.
Én csupán a kép nehány eleméről szólnék, illetve kérném a miniszter úr gondolatait e tekintetben. A téma Magyarország energiafüggősége, energiafüggetlensége. Ennek kapcsán ilyen kérdések jutnak eszembe: a piaci szereplők és a piaci intézményrendszer. A miniszter úr nagyon szakszerűen a verseny és a monopólium gondolatkörében megosztotta velünk a gondolatait. Ezzel teljesen egyetértek mindaddig, amíg a kompromisszumok nem mennek odáig, hogy ezek a kifejezések csupán jelszavak maradnak. Látom ennek a - mondhatnám azt - veszedelmét, kísértését a miniszter úr előadásában. Amikor a Nabucco-vezeték és a Kék Áramlat valamiféle olyan koordinációját vagy együttműködését vetítjük fel vagy annak a lehetőségét, akkor nem felejthetjük el, hogy ha két óriás összefog és egyeztet ahelyett, hogy versenyezne, akkor az a fogyasztónak nincs a javára. Talán nem illik, de eszembe jutott a klasszikus Adam Smith - azt mondta, hogy mikor két üzletember elmegy golfozni vagy lakodalomba, akkor is arról beszél, hogy fogjon össze a fogyasztó érdekei ellen. Ez egy klasszikus filozófiai gondolat, nem kívánok ennek túl nagy jelentőséget tulajdonítani, csak emlékeztetőül mondtam. Érdekünk, és jó, ha ezt kimondjuk, szeretném, ha a miniszter úr is kimondaná, a kormány, az Országgyűlés és mindenki kimondaná, hogy érdekünk az energiaszférában a verseny.
Ennek egyik eszköze a tulajdonrendszer. A tulajdon egy intézmény. Hogy hogyan történik ez, ha megvásárolja minél kevesebb tulajdonos ezeket az intézményeket? A vertikális integráció folyamatát a miniszter úr leírta. Nem mondta ezt a kifejezést, de lényegében erről van szó, amikor a termelő, a fogyasztó stb. Tehát összefüggnek egymással. Ebben az összefüggésben azt tenném hozzá, hogy Hárs Gábor képviselő úrnak az a meglátása, megkérdőjelezem, hogy Magyarország szuverén ország, mi meg tudjuk védeni az érdekeinket Oroszországgal szemben, hát persze hogy így van, de szövetségeseket találni és összefogni, például a lengyelekkel egyeztettünk és nem is részletezem, hiszen ezek jól ismert dolgok. Sok téma van.
Befejezésül még annyit mondanék, hogy a Kaszpi-tenger és a kaukázusi forrás egy alternatívának tűnik ahhoz, hogy a Nabucco és a Kék Áramlat mellett vagy függetlenül keressünk megoldásokat. Vannak ilyen ajánlatok, lehetőségek, nem volna kívánatos ezeket elmulasztani. Befejezem azzal, hogy diverzifikáció kell - felírnám minden konferencia asztalára, amikor erről van szó. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Kárpáti képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Arról az oldalról is meg lehet közelíteni, hogy az, hogy Oroszország Magyarországon akarja Európát kiszolgáló logisztikai központját megépíteni, ez részéről is egy bizalmi kérdés, illetőleg egy kockázat is. Vannak ennek bizonyos vonatkozásai, amelyekről mindenképpen beszélni kell, illetve ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Hogy itt építi ki a tárolórendszerét, amelyben Magyarország éves fogyasztását meghaladó mennyiség lesz Magyarország területén tárolva, ez egy jelentős energiabiztonsági feltétel teljesítését szolgálhatja, hiszen a területünkön meglesz az a gázmennyiség, amely kizárja azt, hogy nagyon rövid távon komoly gázellátási problémák legyenek az országban.
Van ennek egy másik vonatkozása is. Ez jelentős befektetési, beruházási lehetőséget is kínál az országnak. Ezt a rendszert ki kell építeni, működtetni, üzemeltetni kell.
Ennek vannak politikai vonatkozásai Magyarország és Oroszország között. Gondolok arra, hogy milyen a bizalom és a politikai közösség más területen. Mi tudjuk pontosan, hogy Kelet-Magyarország területén mit jelent egy orosz piac, vagy az abba való belépésnek milyen politikai vonatkozásai lehetnek. Tehát vannak politikai vonatkozásai abban is, hogy Európa esetleg pontosan a diverzifikáció hiánya miatt olyan támogatási lehetőségeket biztosíthat, amelyekkel kiépíthetjük a többirányú kapcsolatokat, tehát beruházási, fejlesztési támogatáshoz juthatunk hozzá. De van ennek esetleg más egyéb politikai vonatkozása. Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem a következő. Az energialiberalizáció, amely jövő évtől általános lesz a földgázpiacon is, ebben az évben is működik. Ma Magyarországon a vállalkozók bizonyos egyszerű adminisztratív folyamatok teljesítése esetén más gázszolgáltatótól is szerezhetnek gázmennyiséget. Ez ma úgy néz ki a magyar piacon, hogy 5-10 százalékos árkedvezményt lehet elérni. Ha ezt úgy gondoljuk tovább, hogy elfogadjuk, hogy a világpiacon lassan megnyugszik az energiaár, csillapodnak egy picit az árak, akkor ez jelentheti-e azt a jövőre vonatkozóan, hogy a liberalizáció akár 5-10 százalékos kedvezmény elérését is jelentheti, főleg ha ez a vállalkozói szférában jelentkezik. Tehát csillapítja azt a feszültséget és félelmet, amelyet az országban az energiaárak elszabadulása jelenthet. Ez a két kérdésem lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balla képviselő úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai tájékoztató kapcsán bizonytalanná váltam, mert sokan annyiféle dolgot megkérdeztek. Gondoltam, én mennyire nem értek ehhez a dologhoz, egyáltalán az egész gázüzletághoz. Viszont a biztonságpolitikai oldaláról, tekintve az energetikai, energiahelyzetet vagy energiapolitikát, bennem többször a következő kérdés fogalmazódott meg. Két rövid kérdésem is lenne. Lehet, hogy a tájékozatlanságomat is mutatja ebben a kérdéskörben. Biztonságpolitikát elsősorban az állami, kormányzati feladatokon keresztül tudunk a nemzeti biztonsági stratégián keresztül szerkezetben tartani, és ennek része valahol az energiaszektor is. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ma Magyarországon az energiaszolgáltatásokban mekkora tulajdonrésze, mekkora befolyási lehetősége van például a magyar államnak.
Egyáltalán tud-e valamilyen úton-módon ebbe az energiapolitikába, energiaszektorba olyan beleszólási lehetőségekkel, vagy döntési, vagy véleményezési lehetőségekkel élni - mint például a tavalyi példa, az ukrán, illetve részben az európai gázszolgáltatási majdnem krízishelyzetben -; tud-e Magyarország esetleg a saját érdekeiben, a nemzeti érdekek mellett fellépni azzal, hogy esetleg véleményt, illetve döntést tud befolyásolni? Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdés pedig, hogy van-e Magyarországon arra törekvés, hogy a hazai földgázkészletet feltérképezzék, felkutassák. Egyáltalán van-e lehetőség ma Magyarországon arra, hogy helyben hazai földgázt kutassanak, illetve különböző kutatófúrásokat végezzenek? Biztos ennek van egy szakmai-technikai eljárása, hogy van-e egyáltalán valami gazdasági összefüggése. Vannak-e ilyen törekvések, hogy adott esetben kiegészítsék az import gázt például a hazai földgáz felkutatásával?
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselőtársamnak jelezném, hogy ezt érintette a miniszter úr, hogy itt komoly kutatások zajlanak, és hogy ebben van lehetőség, de egyelőre nem látjuk az eredményt.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Elnézést, elnök úr! Úgy értelmeztem, hogy a kutatások az alternatív energiákra vonatkoztak.
ELNÖK: Rendben. Potápi képviselő úr!
POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A gázról kellene beszélnünk, és én egy politikai kérdést szerettem volna feltenni; egy kicsit nehéz összekapcsolni a gázzal, maximum úgy lehetne ezt megtenni, hogy gáz van a belpolitikában vagy gáz van a magyar gazdasággal. Így akkor rá tudnék térni erre a politikai kérdésre.
Néhány cikket gyűjtettem össze az Országgyűlés könyvtárával (Felmutatja.) a 2005 nyara óta eltelt időszakból, ahol minden cikkben azzal nézhettünk szembe, hogy dübörög a gazdaság, minket irigyel Németország, Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország - ezeket az országokat sorolta ön fel a hirdetésekben -, hol MSZP-s hirdetésekként, hol pedig kormányhirdetésekként jelentek ezek meg. Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy ez mennyibe került az adófizetőknek, és gondolkodik-e azon, hogy hasonló módon adjanak fel egy hirdetést, akár úgy, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, miniszter, hogy megtévesztették önök a választókat, a magyar közvéleményt, és ezek a hirdetések nem voltak igazak, amelyeket egy éven keresztül olvashattunk.
Két szakmai kérdést is szeretnék feltenni. Az egyik, hogy 2000-2001-2002-ben több gázmotoros beruházás, kis erőmű jött létre Magyarország-szerte, így az én városomban is, amelyek olcsón termelhettek volna áramot, viszont különféle rendeletekkel elég nehéz helyzetbe hozták ezeket a gázmotoros beruházásokat. Gondolkodnak-e azon, hogy változtatnak ezeken a rendeleteken, és esetleg egy kis levegőhöz jutnak ezek a gázmotoros beruházások?
A másik pedig, hogy többünket, akár itt a teremben is mint képviselőket - dr. Szakács Lászlót, illetve engem is - érint, hogy a Mecsekben a '80-as években hatalmas szénvagyont térképeztek fel, elég jól meg is kutatták ezeket, a kutatási eredmények gyakorlatilag a mai napig is rendelkezésünkre állnak. Viszonylag könnyű és olcsó módon termelhető ki itt a feketekőszén. Gondolkodik-e azon a kormányzat, hogy lehetőséget ad a magyar szénbányászatnak újra a felfejlődésre, és mondjuk Váralja, Máza, Szászvár, Komló térségében, Zobákon újra beindulhat-e a hazai szénbányászat, ismerve, hogy a világpiacon egyre drágább a szén, és egyre inkább újra felfejlődik a szénbányászat?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gruber Attila képviselő úr!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az idő halad, úgyhogy inkább röviden kérdeznék három témában. Szóba került az 1,2 milliárd köbméteres gáztároló. Ezzel kapcsolatban tervezhető-e egy olyan logisztikai központ kialakítása, amely nemcsak a meglévő Gaspromos kapcsolatokkal, hanem például a Nabucco-csővezetékkel kapcsolatban is egyfajta európai biztonsági gáztartalék lehetőségét biztosítaná a további ilyen típusú logisztikai központok, illetve gáztárolók kiépítésével, ahol talán nem is kormányzati pénzekből, tehát nem is magyar pénzekből, hanem nyilván egyfajta közös szolidaritási pénzekből kerülne ez kialakításra?
A másik kérdésem. Szent-Iványi képviselőtársammal annak idején részt vettem több európai parlamenti szakbizottság által szervezett, fúziós energiával foglalkozó konferencián - természetesen a francia fúziós erőműn kívül Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is igen komoly lépések történnek ennek megvalósítása érdekében -, és ott fölvetettük képviselőtársammal azt, hogy Budapest, ahol a KFKI-ben már eddig is folytak ilyen típusú kutatási munkák, illetve kutató- fúziós kamra működik, legyen egyfajta európai kutatási-oktatási bázis, és a szakmai képviselők ezt támogatták. Történik-e ilyen irányban kormányzati lépés? Történik-e ilyen irányban egyfajta többletfinanszírozás?
A harmadik kérdésem pedig azzal kapcsolatos, hogy szóba került Paks arányaiban is jelentős szerepe. Az elmúlt ciklusban Vári Gyula, volt képviselőtársam kalandos repülést végzett déli irányból Paks irányába. Ott történtek biztonsági megállapítások. Történt-e azóta valamiféle megerősítés, vagy a konklúziók levonása után történt-e valami lépés e tekintetben?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kelemen képviselő úr! Ha nincs több jelentkező, akkor lezárom a hozzászólások listáját.
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy kiegészítő kérdést szeretnék feltenni. Annak idején, a rendszerváltozás környékén a tengizi probléma ellenére Kazahsztánnal az elsők között vettük fel a kapcsolatot, és ha egy diverzifikált útvonalról van szó, akkor Irán mellett Kaukázus, Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Kazahsztán egyaránt jelentős szerepet kaphat mint olyan köztársaságok, amelyek Oroszországtól függetlenek.
Úgy tudom, hogy Kazakisztánban azóta is igen jelentős lépések lehetősége teremtődött meg, és a feltárásban a magyar vállalkozások lehetősége megvan, talán folynak is. Szeretném tudni, mennyire áll ez a figyelem előterében, mert a diplomáciai vonalon azt lehetett észlelni, hogy a kilencvenes évek második felében a jól indult kezdeményezések nagyon leültek. Most hol tartunk ebben a kérdésben?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Még egy lefújás utáni jelentkező, Szakács László.
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Elnézést kérek, és csak nagyon röviden. Először is Potápi képviselő úr által éreztem magam egy kicsit megszólítva. Meg kellene védenem a kiserőműveket is. Úgy gondolom, hogy a kormány rendeletei és határozatai azért egy másféléves laufot adtak arra a kiserőműveknek, hogy megfelelően tudják korszerűsíteni a saját maguk működését. Ez a másfél év járt le egyébként idén június 30-án. Igyekezni kellett addig befejezni a korszerűsítéseket. Például Komlón mi befejeztük addig ezeket. Tehát ezt ebben a kérdésben, a mecseki szénbánya, illetve a szénmedence feltárása kapcsán nyilvánvalóan majd miniszter úr is el fogja tudni mondani. Sok olyan magánvállalkozó van, aki ezekben az ügyekben lépéseket tett, de ez egy hosszabb kutatási folyamat lesz, az egészen biztos.
Azt szeretném megkérdezni, és eddig talán elkerülte mindenki figyelmét, hogy amikor a megváltozott tulajdonosi viszonyokról szó esett, és a Versenyhivatallal való együttműködésről szó esett a gázbeszállítóknál, akkor ez jelenthet-e valamifajta olyan pozíciót a számunkra, ahol az árversenyre is nyomást tudunk gyakorolni, illetve a magyar fogyasztók számára ebből mi lehet a pozitív kicsengése ennek a kérdésnek.
Köszönöm.
ELNÖK: Miniszter úr!
DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt meg szeretném köszönni, hogy a bizottság ekkora figyelmet szentel egy közvetlen felelősségkörébe csak átfedő módon tartozó szakpolitikai kérdésnek, az energiapolitikának. Annak is örülök, hogy nagyon sok alapvető kérdésben, az energiabiztonság, ellátásbiztonság kérdésében az ellenzék és a kormányzati oldal között nagyon sok területen egyetértés mutatkozik. Külön hangulati csúcspontja az elmúlt másfél órámnak, amikor Horváth képviselő úr Adam Smitht idézett - liberális politikusként ezt külön öröm volt számomra hallgatni.
Általános megjegyzésként szeretném még elmondani, hogy indokolatlan és veszélyes lenne Magyarország részéről, ha konfliktuskereső módon lépne fel Oroszországgal szemben energiapolitikai, gazdaságpolitikai vagy politikai értelemben. Egy kis, nagymértékben energiafüggő ország vagyunk, gazdasági, technológiai oldalon millió szállal kötődünk a keleti beszállítói lehetőségeinkhez. Ebben a környezetben szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy minden kiegyensúlyozatlan megfogalmazás jelentős kockázatokat rejthet magában. E hét második felében veszek részt Moszkvában a soron következő kormányzati közös bizottsági ülésen, orosz-magyar gazdasági vegyesbizottsági ülésen, ahol tovább boncolgatjuk az energiabiztonság kérdését. Kérem a képviselő urakat, hogy legyenek segítségemre a tárgyalások hatékonyságának előrevitele érdekében azzal, hogy kiegyensúlyozott megfogalmazásokkal élnek az orosz-magyar kapcsolatok tekintetében is.
Szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét még egy érzékenységre az általunk most tárgyalt ügyekkel kapcsolatban. Ez pedig az üzleti titkokat érinti. Az energiapiac egy nagyon nagy piac. Nagyon komoly szereplők és üzleti érdekek dominálják nyilvánvalóan. Néhány olyan tételben, ahol méltán lehetnénk büszkék az elért eredményeinkre, például hogy hogyan sikerül közbenjárni annak érdekében, hogy egyes vállalkozások az egymás közötti árazásokat megváltoztatva kedvezőbb helyzetbe hozzák a magyarországi fogyasztókat, ezekről azért nem tudok beszélni, mert üzleti titkok tárgyát képezik. Ezért előre is szíves elnézésüket kérem.
Amikor az elnök úr a nukleáris tudatosság élénküléséhez hasonlította az energiatudatosság kérdését, az egy nagyon fontos megállapítás. Talán a mostani ülés legfontosabb politikai megállapítása, hiszen Magyarországon energiabiztonságot, energiatakarékosságot, energiahatékonyságot, alternatív energiák felhasználásának a lehetőségét, a kiotoi egyezménnyel kapcsolatos ügyeket nem tudjuk társadalompolitikai kontextusba helyezni, és nem tudunk mellé semmiféle társadalmi konszenzust rendelni akkor, ha az energiatudatosság kérdései nem erősödnek Magyarországon.
Szeretném árnyalni elnök úrnak az orosz függőség növekedésével kapcsolatos kritikáit. Én pontosan úgy látom, hogy az utóbbi években elindultak azok a folyamatok a gáztározók építésével, amelyek nem vagy nagyrészben nem orosz tulajdonban épülnek meg, a MOL független cégként való megtartásával, amelyek nem az orosz függőség növekedése irányába hatnak. Az elnök úr tett egy olyan kitételt, mely szerint a kiskereskedelemben is egyre aggasztóbb az orosz fölény. Ezt nem tudom értelmezni. Minden bizonnyal arra gondolt, hogy megjelentek orosz tulajdonú társaságok a kiskereskedelemben. Ezt én kedvező jelnek tartom, hiszen minél többen jelennek meg a kiskereskedelmi egységekkel, a közlekedők kiszolgálásában annál nagyobb a verseny, annál jobb a választék.
Ami a források diverzifikálását illeti, nyilvánvalóan a lehetőségeink időben és térben is korlátozottak. Úgy gondolom, az elmúlt évben több diverzifikációs szándék indult el, mint a rendszerváltás óta bármikor. Ezt nem a saját sikeremként könyvelem el, mert a nemzetközi összefogási lehetőségek most vezettek el oda, hogy tudjunk egymással párhuzamosan tárgyalni Kék Áramlatról, Nabuccóról, LNG-terminálról, az Európai Unióval közös energiapolitikáról. Ezek az új vezetékek nyilvánvalóan a politikai elhatározást követően hetekkel, hónapokkal nem állhatnak üzembe, hiszen a kivitelezésük sok milliárd euróba és sok évbe telik.
Szeretném tehát meggyőzni az elnök urat és a bizottságot arról, hogy az utóbbi időben nem az egyoldalúság fokozása, hanem éppen annak enyhítése és a több lábra állás politikája jellemezte a magyar gazdaságpolitikát, ezen belül az energiapolitikát.
Amikor az elnök úr azt kérdezte, hogy milyen egyéb üzletek vannak, és hogy 2014-től az üzleti megállapodások módosíthatók-e, azt gondolom, hogy igen, módosíthatók. Hiszen Magyarország azáltal, hogy központtá válik, fogyasztóból elosztóközpont szerepet kap, nagyobb ügyfél lesz, nagyobb ügyfélként jobb pozícióban lesz az ártárgyalások tekintetében. Ha felmerül az, hogy más országok nálunk olcsóbban kapják a gázt, akkor természetesen a tárgyalási pozícióik kialakításánál az érintett cégek ezt az érvet alkalmazni fogják. Mi meg kormányzati oldalról minden formális és informális diplomáciai lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy érvelhessünk a csökkenő árak mellett.
Ami a Nabucco és a Kék Áramlat viszonyát illeti, én magam annak a híve vagyok, hogy a kettő párhuzamosan menjen, versenyezzenek egymással ezek a projecktek. Lássuk azt, hogy beindulnak olyan infrastrukturális nagyberuházások, amelyek versenyt keletkeztetnek. Ha szélsőségesen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy beindul a verseny olyan országok érdekében, európai uniós és orosz projectek között a cseppfolyós gáz és a gáz halmazállapotú gáz beszállítása között, amelyek Magyarország érdekében használhatók ki.
Én magam ezt a két projectet nem tartom egységesítendőnek. Viszont mint említettem, vannak olyan vélemények, amelyek szerint egységesítendők - ezek jellemzően orosz vélemények nyilvánvalóan. Én azonban azt mondom, hogy minél tovább fenn tudjuk tartani a versenyt a források, a különféle szállítási alternatívák és a beszállító cégek között, Magyarországnak annál több lehetősége lesz.
Az energiapolitika kiterjesztésére, elnök úr kérdésére, hogy milyen javaslatokkal érkezik a miniszterelnök, alapvetően háromféle típusú javaslatot fogunk megfogalmazni. Az egyik a diverzifikációval kapcsolatos. Ezekről sokat beszéltünk, forrás- és tranzitoldali diverzifikációt egyaránt értünk ez alatt, beleértve a Nabucco-gázvezetékben fokozandó európai uniós együttműködést ugyanúgy, mint például az LNG-terminál építését.
A másik ilyen programpont, amivel odamegyünk, az interkonnekt szakaszokkal kapcsolatos beruházások európai uniós támogatásának a lehetősége. Arról van szó, hogy az egyes országokban külön gáztároló kapacitások épülnek, stratégiai, illetve üzleti gáztároló kapacitások. Milyen módon lehet ezeket összekötni annak érdekében, hogy az európai közös energiapolitika ezen a szolidaritási felületen is meg tudjon jelenni?
A harmadik programpont, amely számunkra kitüntetett jelentőségű, hogy annak idején Hampton Courtban elhangzott beszédben Piebalgs biztos úr felvetette egy európai energia monitoring központ telepítésének a lehetőségét. Szilárd meggyőződésünk, és azt gondolom, ez is egy olyan pont, ahol ellenzék és kormányoldal egyetértésben van, hogy Magyarország volna a legideálisabb pontja egy ilyen energetikai monitoring központnak. Én nagy jelentőségűnek tartanám, ha sikerülne idehozni. Tisztelettel kérek mindenkit, hogy minden lehetőségünket latba vetve közösen lobbizzunk ezért.
Az Európai Unióban aktív kezdeményező fellépést sürget az elnök úr. Ez is egy konszenzusos pont, hiszen én magam az utóbbi időszakban az orosz féllel való tárgyalásomban, a V4-es felületen való tárgyalásban, Piebalgs biztos úrral való tárgyalásban, illetve különféle európai politikusokkal való egyeztetésben Magyarország aktív kezdeményező szerepét hangsúlyoztam, tekintettel arra, hogy Magyarország energiafüggősége az európai országok közül a legnagyobb. Tehát pozicionális szükség és lehetőség Magyarország számára.
Továbbra is megerősíteném elnök úr legutolsó felvetésére vonatkozóan, hogy én a Kék Áramlatot nem kockázatnak, hanem egy további lehetőségnek látom a Nabuccóhoz képest. A Nabuccóval kapcsolatban is szeretném elmondani, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja, az európai uniós kitüntetett célkitűzések között szerepelteti a diverzifikáció lehetőségét, azonban többféle körülménnyel tekintettel kell lennünk. Az egyik körülmény, hogy a Nabucco-vezeték több ország politikai és gazdasági együttműködési képességének függvénye. Éppen egy összefogó gazdasági erő hiánya jelenti egyrészt az előnyét, hiszen nem növeli a kitettségünket a megvalósulás esetén, másrészt pedig a kockázatát, hiszen nincs egy olyan összefüggő, összefogott gazdasági szempontrendszer, amely a projektet nagy sebességgel előre tudná vinni. Látjuk, hogy a Nabucco nem egy 2004-2005-ös, hanem egy sokkal régebbi kezdeményezés, ennek ellenére nagyon lassan halad előre. Mi magunk az Európai Unióban kezdeményező szerepet fogunk vállalni abban, hogy a Nabuccót előrevigyük, hiszen még egyszer mondom, a verseny fenntartása Magyarország szempontjából kitüntetett jelentőséggel bír.
Nagyon gyorsan Gógl képviselő úr felvetésére. Paks bővítése, a nukleáris energia biztonságos magyarországi hasznosítása szintén egy olyan pont, ahol összpárti konszenzust tapintok, ráadásul Magyarországon a társadalom nagymértékben elfogadja a nukleáris energiát biztonságos energiaként. Ezen az úton megyünk tovább, a kormányzati elképzelések kifejezetten erre mutatnak.
Ami pedig Oláh György programját illeti, nagyon köszönöm, hogy említette a képviselő úr, mert én elfelejtettem. A kezdeményezésemre kiírtunk egy olyan ösztöndíjprogramot az NKTH-ban, ami pontosan Oláh Gyuri bácsihoz küldene ki Magyarországról fiatal PHD-seket, kutatókat, mert szeretnénk a metanolkutatásokban részt venni. Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan, ha nem is a következő négy-öt évben közvetlen profitra váltható technológia, amiben Magyarországnak benne kell lennie. Szeretném, ha ezek a fiatal kutatók haza tudnák hozni ezeknek a kutatásoknak egy részét. Éppen három héttel ezelőtt konzultáltam erről a programról Oláh György professzor úrral.
A biodízel, bioetanol, bioüzemanyagok ügyében szintén egyetértünk. Ma még a hatékonyság oldaláról messze nincsenek ott ezek a termékek, mint a hagyományos energiahordozók. Az energiamérlegük ráadásul sok esetben negatív is, azonban hiszek abban, hogy Magyarországnak ebben nagy lehetőségei vannak. Csak az elmúlt időszakban 200 milliárdnyi beruházás és körülbelül egy tucat projekt bejelentése jelenti azt, hogy Magyarországnak ebben a termelésben nagy lehetősége van.
Hárs képviselő úr felvetésére válaszolva. Lengyelországgal szeretnénk együttműködni, de semmiféleképpen nem gondoljuk, hogy Lengyelország képviselje az érdekeinket. Viszont akár egy észak-déli vezeték kiépítése, akár a közös európai energiapolitikai koncepcióba való V4-es szintű beszállás a hagyományos lengyel-magyar kapcsolatok erősítésével, energiapolitikai szempontú együttműködésben feltétlenül kívánatos. Azt hiszem, hogy a V4-es együttműködésnek ez szintén konszenzusos része.
Horváth képviselő úrnak gyakorlatilag minden szavával egyetértek; a verseny szükségességével, azokkal a veszélyekkel, hogy mit jelent az, ha monopóliumok vagy oligopóliumok korlátozzák a versenyt. Szeretném ismét együttműködésemet felajánlani abban, hogy mindenféle eszközzel igyekszünk gazdasági versenyhivatali, fogyasztóvédelmi felületen megfogni ezeknek a vállalatoknak a versenyt korlátozó viselkedését. A vertikálisan integrált nagyvállalatokra különösen igaz ez. Mindenhol, ahol vertikális integráció fordul elő, vagy pedig egy értéklánc nagyon sok tagjának az egy tulajdonosi központú lefedése, ott különös kitüntetett szereppel bír a versenyvédelem és a fogyasztóvédelem.
Amit pedig a végén említett, az is figyelemre méltó, hogy nézzük meg, hogy a Kaszpi-tenger vidékéről hogyan tudunk gázt behozni. Szeretném említeni a képviselő urat, hogy a Nabucco gázvezeték egyik célkitűzése az, hogy a Kaszpi-tenger környékéről ez beérkezzen. Tehát az forrásoldalról valóban alternatíva, tranzitoldalról nem a Blue Stream meg a Nabucco alternatívájaként merül fel, hiszen éppen a Nabucco volna alkalmas ezen gázmezők kincseinek Magyarországra szállítására.
A beruházási hatásoknál maradéktalanul egyetértek azzal, amit a képviselő úr felvetett. A liberalizáció pedig valóban hozhat árcsökkenést. Nagyjából három tétel mozgatja Magyarországon a fogyasztói árak kialakulását: a világpiaci árak, tehát az importárak, az importőrök versenye, illetve a szolgáltatók versenye. Ha a világpiaci árak nem emelkednek, hanem csökkennek vagy szinten maradnak, akkor a másik kettőben beinduló verseny érdemi előnyt hozhat a fogyasztóknak az árak csökkenésében. Nem tudom megjósolni, hogy ez mekkora, én akár még ennél nagyobb mértékű csökkentő hatásban is gondolkodhatok, ha mondjuk ipari fogyasztókat nézünk.
Tulajdoni oldalról kérdezte a képviselő úr, hogy milyen lehetőségei vannak az államnak. Elsősorban a gázmezőkhöz fűződő állami jogokat említeném, illetve azt, hogy a Molban az aranyrészvényünket igyekszünk fenntartani. Szintén kérem a bizottság valamennyi lobbierejét abban, hogy megnyerhessük azt a küzdelmet, amit az Európai Unióval folytatunk a Molban fenntartandó aranyrészvényünk megtartása érdekében, éppen a Mol tartós függetlenségének, valamint stratégiai, nemzetbiztonsági szempontból is rendkívüli jelentőségének alátámasztásával.
Ami a magyar földgázkészletek felkutatását illeti, ott elnézést, ha nem voltam direktebb. Természetesen ezeket ugyanúgy támogatjuk, mint ahogy azokat a kutatásfejlesztési elképzeléseket, amelyeket képviselő urak időről időre megfogalmaztak.
Potápi képviselő úr legelső megjegyzésével kapcsolatban talán annyi a feladatom, hogy regisztráljam a gazdasági folyamatok megítélése kapcsán megfogalmazott különvéleményeket. Ami a gázmotoros beruházásokat illeti, ott szeretném említeni, hogy jelentős előnyt élveznek ezek a beruházások a kötelező átvétel intézménye miatt. Az 56-os rendelet, amire talán hivatkozott, ha jól értettem, az jelentős időt adott arra, hogy a kiserőművek elvégezzék a beruházásokat. Ennek ellenére erre a kérdésre még érzékenyebb vagyok, és megvizsgálom, hogy voltak-e olyan erőművi beruházások, amelyek esetleg önhibájukon kívül csúsztak, nem estek bele a megfelelő határidőbe. Ha ilyenek voltak, akkor megvizsgáljuk a lépés lehetőségét. (Potápi Árpád: Szűkítették az átvételi időt...) Szűkítettük, így van, és arra gondolok most a rendelettel kapcsolatban, hogy meg fogjuk vizsgálni, hogy vannak-e olyan erőművek, amelyek a beruházást már megkezdték, és önhibájukon kívül a határidőig nem voltak képesek befejezni, hogy a magasabb mértékű átvételi ár mellett tudjanak energiát termelni. Ha volt ilyen probléma, akkor ezt igyekszünk rendeleti úton kiküszöbölni.
Ami a Mecsek szénvagyonának hasznosítását illeti, ott egyrészt felismerjük azt, hogy ez egy rendkívüli vagyon, másrészt viszont a kiotói egyezményben foglalt kötelezettségeinkre tekintettel kell lennünk, és a szén-dioxidkvótáink elosztása ügyében egyszerre energiatermelési, versenyképességi és környezetvédelmi kihívásokkal nézünk szembe.
Az európai uniós közös gáztartalékokkal kapcsolatban azt szeretném kiemelni, hogy nem egy nagy európai uniós gáztárolóban gondolkodunk, hanem különféle gáztárolók interconnect kapacitásában. Az a felvetés, hogy Magyarország legyen európai uniós kutatásfejlesztési bázis, ez több mint találkozik az egyetértésemmel. Ehhez az NKTH és az Európai Unió számos forrásrendszerét igyekszünk felhasználni. Magyarország bejelentkezik az Európai Unióban egy neutronspallációs központ telepítése érdekében, valamint sok egyéb, metanolkutatással, atomkutatással foglalkozó energiapolitikai tételben igyekszünk erősíteni Magyarország lehetőségeit, és Magyarországra hozni uniós kutatásokat.
Felmerült egy kérdés Paks légtérvédelmével kapcsolatban. Ez egy légtérvédelmi kérdés elsősorban. Az a radarberuházás, amely Dél-Magyarországot védi, ebben a dologban is eredményt hozott. Az volt a probléma, hogy a radarok főleg dombvidéken nem látnak egy bizonyos magasság alá, így be lehet repülni úgy, hogy ne vegyék észre, de gyakorlatilag ezek az új radarok, amelyek beszerzésre kerülnek, földfelszíntől való légtérvédelmet tesznek lehetővé.
A kazah-üzbég-türkmén-azeri külpolitikai kapcsolatok erősítése napirenden van. Ezekben az országokban jelentős gazdasági potenciált, együttműködési lehetőségeket látunk úgy energiapolitikai, mint egyéb téren.
Végül Szakács képviselő úrnak az 56-os rendelettel kapcsolatos felvetését részben már megválaszoltam, és talán azt is, hogy jelenthet-e árversenyt a nagyobb verseny, a több szolgáltató. Minden bizonnyal jelenthet, és ez a fogyasztók előnyét szolgálhatja.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. A bizottsági ülésünk napirendi pontjának végéhez közeledve néhány megjegyzést engedjenek meg nekem is. A konfliktuskereső magatartásnál ma nagyobb veszélyt jelent Magyarország biztonságára nézve a konfliktuskerülő magatartás. Ez lenne az első.
A második megjegyzésem az lenne, hogy Magyarország Oroszországtól való energiafüggősége a magyar gázpiac szereplőinek a tulajdoni összetételét tekintve növekedett az elmúlt időszakban. Kilátásaink vannak arra, hogy még inkább növekedni fog, és ez adott esetben drámai mértéket ölthet Magyarország energiabiztonságát illetően.
A harmadik megjegyzésem: a Nabucco és a Kék Áramlat közötti kvalitatív különbség fel nem ismerése alapvető hibája lenne a magyar gazdaságpolitikának. Remélem, hogy ezt nem sikerül elkövetnie a magyar kormányzatnak. Ugyanis az Európai Unió számára a Nabucco a versenyt erősíti, a Kék Áramlat pedig az orosz függőséget erősíti. Ezt a kvalitatív különbséget azzal lehet leplezni, hogy nekünk taktikai megfontolásból érdekünk, hogy versenyezzenek a nagyok, azt gondolom, hiba lenne. Hogy világosak legyenek az álláspontjaink, csak azért szerettem volna itt a végén rögzíteni. Természetesen ha a miniszter úrnak van még ehhez megjegyzése vagy bárkinek kérdése, akkor erre még kitérhetünk. (Senki sem jelentkezik.)
Ha nincsen, akkor köszönöm szépen. A napirendi pontot lezártuk. Köszönöm a miniszter úrnak a jelenlétet.
Elrendelem a zárt ülést. Nagyköveti meghallgatások következnek.
(A nyílt ülés befejezésének időpontja: 11 óra 42 perc.
A bizottság 11 óra 46 perctől 13 óra 17 percig zárt ülést tartott,
melyről külön jegyzőkönyv készült.
A nyílt ülés folytatásának időpontja: 13 óra 17 perc)
ELNÖK: Rátérünk a mai napirendünk következő napirendi pontjára, az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Ovideóban kelt egyezményéhez kapcsolódó, az emberi eredetű szervek és szövetek átültetéséről szóló, Genfben aláírt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatra. Gyorsan tudunk haladni, képviselőtársaim.
Köszöntöm a 3. napirendi pontunkhoz az Egészségügyi Minisztériumból Mészáros Árpád főosztályvezető urat. Nagyon rövid kiegészítést szeretnék kérni, mert nagyon kevés időnk van.
Dr. Mészáros Árpád szóbeli kiegészítője
DR. MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Nagyon röviden tényleg csak annyit szeretnék elmondani, hogy az orvosbiológiai kutatásokról szóló kiegészítő jegyzőkönyv lényegében az Európa Tanácsnak az emberi lény jogainak és méltóságának a biológia és orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló oviedói egyezményhez kapcsolódik, annak az egyik fejezetét bontja ki részleteiben. Gyakorlatilag az aláírásra 2005-ben sor került. Most jelenleg a kötelező hatály elismerésére, illetőleg kihirdetésére kerülne sor ez alapján az előterjesztés, törvényjavaslat alapján. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy a következő napirendi pontot is legyen szíves röviden ismertetni.
DR. MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): A helyzet ugyanez az emberi eredetű szervek és szövetek átültetéséről szóló kiegészítő jegyzőkönyv tekintetében, amely aláírására szintén 2005-ben került sor, és amely szintén az egyezmény egy meghatározott fejezetének - amely a szervek és szövetek átültetéséről szól -, annak a szabálynak a kibontására készült. Itt szintén a kötelező hatály elismerésének, illetőleg a kihirdetésnek a megvalósítását célozza a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs kérdés, felteszem először szavazásra a 3. napirendi pontunkat. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Most pedig a 4. napirendi pontot teszem fel szavazásra. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük szépen.
Jó munkát önnek, viszontlátásra.
Az ötödik napirendi pontunkhoz a Honvédelmi Minisztériumból köszöntöm dr. Tokovicz József parancsnokhelyettes urat, illetve dr. Till Szabolcs urat.
Parancsoljon!
DR. TILL SZABOLCS (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az előterjesztés az alkotmány 40/C. §-án alapul, amely szerint NATO által döntött kérdésekben missziók esetében a kormány jogosult misszióról dönteni, és erről a döntést követően haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlésnek.
Iraki kiképzőmisszióval kapcsolatban az eredeti kormányhatározat a 1137/2004-es volt, amelynek a határideje 2006. szeptember 30. volt. Erre tekintettel a kormány elfogadta a 1091/2006. kormányhatározatát szeptember 28-án, amelyben az iraki kiképzőmisszió magyar részvételét meghosszabbítja 20 fővel, váltás esetében 30 fő részvételével. Ennek a határideje 2007. szeptember 30. A beszámoló erről a kormányhatározatról szól.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, engedjék meg, hogy megkérdezzem, hogy mi van az őrző egységgel, amit Magyarország felajánlott.
DR. TOKOVICZ JÓZSEF (Honvédelmi Minisztérium): Elnök Úr! Az őrző egységre szóló mandátum lejárt, a NATO nem tartott igényt erre a felajánlott kapacitásra, a kormány nem hosszabbította meg az őrző-védő felajánlást. Tehát az ismételt felajánlás csak a 20 fő kiképzőtisztre és tiszthelyettesre vonatkozik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A transzatlanti albizottság megalakítása, a tagok megválasztása
A hatodik napirendi pont a transzatlanti albizottság tagjainak megválasztása. A kormánypártok részéről: Gedei József, Kozma József, Kránitz László, az ellenzék részéről Nagy Gábor Tamás, Rácz Róbert, Horváth János képviselő urak.
Amennyiben nincs más személyi javaslat, felteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Az albizottság tagjait megválasztottuk.
Tagok delegálása a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményeibe
A hetedik napirendi pont a KMKF testületeibe a bizottság delegáltjai. Plenáris ülésre három helyünk van, itt két kormánypárti, egy ellenzéki képviselő lenne. A két kormánypárti jelölt Szabó Vilmos, illetve Szakács László, az ellenzéki jelölt Kelemen András. Az állandó bizottságban egy helyünk lenne, ezt Kelemen András töltené be. A külügyi bizottságban, ami külügyi és európai bizottság, két helye lenne bizottságunknak ebben az albizottságban, egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő. Itt Kozma József és én magam töltenénk be a külügyi bizottság posztjait.
Van-e alternatív javaslat? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, felteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Végül, tisztelt bizottság, szeretném bejelenteni, hogy Szabó Vilmos alelnök úrral egy nyolcnapos amerikai látogatásra utazunk a holnapi napon. Ezt követően lesznek az október 23-ai ünnepségek. Ezért a következő bizottsági ülésünket október 31-én tervezem megtartani. Az Információs Hivatal tájékoztatója lenne napirenden, Közel-Kelet, Irán, valamint nagyköveti meghallgatások, illetve az IPU tevékenységével kapcsolatos tájékoztató. Kérem ennek tudomásul vételét.
Van-e bárkinek ezzel kapcsolatban vagy bármivel kapcsolatban felvetése? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, mindenkinek jó munkát kívánok. Az ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 25 perc.)
|
|
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Vicai Erika és Horváth Éva Szilvia