KHTB-16/2006.
(KHTB-16/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2006. december 4-én, hétfőn, 10 óra 37 perces kezdettel
a Parlament főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló T/1301. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Hárs Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Gedei Józsefnek (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) megérkezéséig Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz) Potápi Árpádnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) megérkezéséig Németh Zsoltnak (Fidesz)
Rácz Róbert (Fidesz) dr. Nagy Gábor Tamásnak (Fidesz)
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Törzsök Erika (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 37 perc)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok mindenkinek! Bejelentem a helyettesítéseket: Kozma József Szakács Lászlót, Gedei József szintén Szakács Lászlót... (Derültség. - Közbeszólások. - Dr. Gedei József: Hárs Gábort!) ...Hárs Gábort, Kékesi Tibor Eörsi Mátyást, Kárpáti Tibor Mesterházy Attilát, Varga László Kránitz Lászlót, Németh Zsolt Potápi Árpádot, Balla Mihály Gógl Árpádot helyettesíti, Horváth János nem helyettesít senkit, Nagy Gábor Tamás pedig Rácz Róbertet helyettesíti. Megállapítom a határozatképességet.
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló T/1301. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Egyetlen napirendi pontunk kapcsán köszöntöm Törzsök Erika főtanácsadó asszonyt, és megkérem, hogy röviden ismertesse a kormány álláspontját a Szülőföld Alappal kapcsolatos módosító javaslatokról. Tessék parancsolni!
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Összesen hét módosító javaslat érkezett a múltkori meghallgatás és az eddigi viták után. Sorrendben mondanám az előterjesztő álláspontját. Az első Ékes József és Németh Zsolt úr törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslata, amelyet az előterjesztő nem támogat.
ELNÖK: Meghallgatnánk egyben a főtanácsadó asszony véleményét az összes módosító javaslatról, ha javasolhatom. Tessék továbbmenni a másodikra!
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A második igazából ugyancsak kapcsolódik az elsőhöz, ezt sem támogatja a kormány. Sőt az Avarkeszi Dezső képviselő úr által benyújtott módosítást sem, ami azért érdekes, mert Avarkeszi úr is Varga Attilára hivatkozik, és én is Varga Attila úrra tudok hivatkozni, akit miután megkérdeztünk, kiderült, hogy félreértés volt az RMDSZ jogásza részéről az a benyújtott módosító javaslat, amelyet Avarkeszi úr itt megjelenített; egyetértenek tehát azzal, hogy a politikai szint és a szakmai szint szigorúan el legyen választva. A negyedik egy Ékes József és Németh Zsolt által benyújtott módosító javaslat, amely módosító javaslatot ugyancsak nem támogatja a kormány. Az ötöst, Karsai Péter és Herényi Károly módosító javaslatát sem támogatja. (Megérkezik Hárs Gábor.) Ezzel szemben Kozma úrnak van két módosító javaslata, a 6-os és a 7-es módosító javaslatot a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen, hogy megismerhettük a kormány képviselőjének az álláspontját.
Tisztelt Bizottság! Az első módosító javaslathoz kapcsolódóan szeretném ismertetni a Fidesz álláspontját. Úgy látjuk, hogy ha ez egy politikai egyeztető fórum, ha a kormány annak szánja, akkor indokolatlan a politikai pártokat kirekeszteni a politikai egyeztető fórum munkájából. Szemmel láthatóan mintha zavarná a kormányzatot a politikai pártokkal való egyeztetésnek ez a fajta intézményesítése. Sajnáljuk, hogy elmélyültebb és részletesebb álláspontra most sem világított rá a főtanácsadó asszony. Az első módosító javaslatunk tehát a politikai pártokat vonná bele ebbe a politikai egyeztető szintbe. Hogyan lehetséges politikai egyeztető szint a politikai pártok kirekesztésével? Erre a kérdésre nem leljük a választ sem most, sem pedig az elmúlt hetek tanulsága alapján, mint hogyha áthidalhatatlan kihívást jelentene a kormány számára, hogy megvilágítsa ezzel kapcsolatos álláspontját. (Megérkezik Szabó Vilmos.)
A második módosító javaslattal kapcsolatban, amely Karsai Péter ér Herényi Károly részéről fogalmazódott meg, ugyanezt tudom elmondani, tehát értelemszerűen az MDF-nek is ez az igénye fogalmazódik meg.
A harmadik pontban Avarkeszi Dezső véleményét olvashatjuk, hogy a Magyarországon bejegyzett politikai pártok tisztségviselőit kellene kirekeszteni a kollégiumok munkájából egyfajta összeférhetetlenségi megfontolás alapján, de a határon túli magyaroknak a pártjait nem kellene kirekeszteni. Én ezzel a magam részéről annyiban értek egyet, hogy megítélésem szerint a kollégiumokból sem a határon túli, sem az anyaországi pártok képviselőit nem helyes kirekeszteni. E tekintetben az RMDSZ véleménye az - hiába hallottuk most ezzel ellentétesen nyilatkozni a főtanácsadó asszonyt, e tekintetben nem tekintem a véleményét autentikusnak, illetőleg az RMDSZ véleményére nézve irányadónak -, hogy az RMDSZ az én tudomásom szerint szerepet szeretne vállalni ezekben a kollégiumokban. Ők ezt írásban is közölték velünk, szívesen eljuttatom a főtanácsadó asszonynak a dokumentációt. Annak is örülnénk, ha ő eljuttatná nekünk, hogy ezt egyértelműen láthassuk. De most kaptam meg a Magyar Koalíció Pártjának a véleményét, Bugár Béla úr most jelezte nekem írásban, hogy egyetért azzal az álláspontommal, hogy a magyarországi politikai pártokra szükség lenne a politikai egyeztetésben, ők pedig a szakmai kollégiumok munkájában részt szeretnének venni, és nem értik, hogy őket, akik érdekképviseleti tevékenységet is ellátó szervezetek a határon túl, a magyar kormány miért próbálja kiiktatni a pénzosztás szakmai testületeiből.
Én úgy vélem, hogy ez a fajta összeférhetetlenségi felfogás egy nóvum, egy Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai nóvum, amit a főtanácsadó asszony a munkatársaival kitalált, hogy csak a határon túli magyar szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek nem vehetnek részt a kollégiumoknak a munkájában. Egyébként itt van ez a módosító javaslat konkrétan is megfogalmazva az MKP részéről. Öt módosító javaslatot juttattak el magyar politikai erőkhöz, amelyekben kérik, hogy hagyjuk ki azt a fajta kitételt, amely a határon túli szervezetek tisztségviselőinek, bármilyen szintű tisztségviselőinek megtiltaná a kollégiumok munkájában való részvételt.
Tehát ne takarózzon a kormány a határon túli magyarok véleményével, mert nem tud azzal takarózni. A kormány ellene megy a határon túli magyarok véleményével, de akkor legalább vállalja fel, ha ebben a kérdésben nem ért egyet a határon túli magyarokkal! Meggyőződésem szerint nagyon nehezen védhető a kormány, illetőleg a főtanácsadó asszony véleménye e tekintetben.
Ami az ötödik módosító javaslatot illeti, az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány kapcsán tekintettel arra, hogy mi nem értünk egyet sem az Illyésnek, sem az Apáczainak a megszüntetésével, mi a magunk részéről ezt a módosító javaslatot támogatjuk. Úgy véljük, hogy mivel a költségvetési törvény nem biztosít az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány számára forrásokat, ezért ez egy eszköz lenne arra, hogy megteremthetőek legyenek a források.
A hatodik, illetőleg a hetedik javaslat, amely a szakképzési hozzájárulás törlését jelenti - Kozma úr majd elmondja ezen javaslatok lényegét - technikai javaslatnak tűnik a számunkra, ezért szintén tudjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet.
Akkor a képviselőtársaknak adnám meg a szót. Kérem a jelentkezéseket. (Jelentkezések.) Hárs képviselő úr, Horváth képviselő úr, Kozma képviselő úr. (Dr. Kozma Józsefnek:) Alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Hárs képviselő úrnak adjunk először szót! Én a saját módosítómat akarom képviselni.
ELNÖK: Hárs képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Köszönöm a nagyvonalúságot, elnök úr, alelnök úr. Azért is jobb talán, hogy én szólok először, mert én nem konkrétan az egyes módosító javaslatokhoz, hanem az elnök úr bizonyos megállapításaihoz szeretnék hozzászólni, mégpedig azért, mert sok-sok éve van egy általános probléma, amely részben a MÁÉRT-eknek a fiaskóját is meg nagyon sok egyéb kapcsolatnak a megromlását is okozta. Ez pedig az, hogy folyamatosan az történik, hogy a határon túli magyarság képviselőit összemossuk a határon túli magyar pártok képviselőivel és vezetőivel. Ez nem teljesen ugyanaz, ezt az elnök úr legalább úgy tudja, mint ahogy én, meg mindannyian. Én teljesen egyetértek azzal, hogy a határon túli magyar pártok, tehát, igaz, érdekvédelmet is ellátó szervezetek kapcsolatban legyenek tetszésük szerint bármelyik vagy akár az összes magyar politikai párttal; teszik is ezt, itt van például Bugár Béla elnök úr, akit az elnök úr is idézett, aki lánglelkű szónoklatot produkált legutoljára a Fidesz-kongresszuson. Nem tudom, hogy az MSZP-kongresszuson is megteszi-e ezt, azt sem tudom, hogy kap-e meghívást vagy nem...
ELNÖK: Hát ez az! (Derültség. - Dr. Horváth János: Érdemes megpróbálni!)
HÁRS GÁBOR (MSZP): Jó, ezt majd eldöntik azok, akik az MSZP-kongresszust szervezik, nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a határon túli magyar politikai pártok azért többé-kevésbé elköteleződnek különböző pártok mellett. Ez nem baj, sőt azt mondom, hogy minden párt úgy válogatja meg a maga pártkapcsolatait, ahogy azt a saját indíttatása és a saját politikai irányvonala szükségessé és megengedhetővé teszi. Ugyanakkor a magyarság képviselőit - és ezt éppen Szlovákiában hallottam nem egyszer, nem olyan régi tárgyalások során is autentikus szlovákiai magyar vezetőktől is - nem szabadna összekeverni a pártok vezetőivel.
Én tehát azért is mondtam, hogy nem konkrétan az egyes módosítókhoz szerettem volna hozzászólni, hanem ehhez a kérdéshez, mert jó lenne, ha ezt egyszer és mindenkorra szem előtt tartanánk, és ha valamiféle egység lenne az Országgyűlés egyes frakciói között és a külügyi bizottság egyes frakciókhoz tartozó tagjai között is, hogy ezt a két fogalmat különböztessük meg, és lehet, hogy akkor előbbre tudunk majd lépni azokban a kérdésekben, amelyekben most olyan nagy mértékben a holtponton vagyunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Annyit hadd mondjak, képviselő úr, ha ez segít a tisztázásban, hogy a határon túli magyaroknak vannak legitim szervezetei, és lehet, hogy tetszik a véleményük, lehet, hogy nem tetszik, de abban, azt hiszem, mégiscsak megállapodhatnánk, hogy ezek a legitim szervezetek jelentik az adott közösség politikai véleményének a legitim forrásait. Ezért is fontos megítélésem szerint az a kérdés, amit a képviselő úr felvetett, és ez az, aminek meghatározó módon irányítania kellene a véleményformálásunkat. Antall József nevéhez fűződik az az elv, hogy a határon túli magyaroknak kell az őket érintő kérdésekben a döntő szót kimondaniuk. Az elmúlt években sokszor eltértünk ettől, de ezt az elvet, ennek az elvnek az érvényességét nem kérdőjelezte meg, azt hiszem, még egyik kormány sem kérdőjelezte meg nyíltan. Amikor a főtanácsadó asszony az RMDSZ-re hivatkozik, akkor tudat alatt vagy tudatosan ő is erre az elvre próbál végül is hivatkozni. Ilyen értelemben ez tehát egyáltalán nem másodlagos felvetés. Fontosnak tartom a képviselő úr felvetését, és szerintem ezért meg kell próbálnunk megfejteni, hogy mi a határon túli magyarok legitim véleménye egy-egy adott kérdésben. Úgy tűnik, hogy nem lehetetlen a próbálkozás, mert segítenek nekünk ebben, most például megfogalmazták a véleményüket.
Hogy melyik kongresszus vagy hogy melyik párthoz állnak közelebb, az egy érdekes dolog, nem is teljesen irreleváns, de azért azt hiszem, abban egyet kellene értenünk, hogy ha a határon túli magyarok valamit világosan mondanak, akarnak, akkor lehetőség szerint meg kellene próbálnunk kielégíteni, teljesíteni ezeket az elvárásokat. (Törzsök Erika: Szabad?) Igen, majd lehetséges lesz, csak befejezzük a képviselői kört, mert öt perc múlva kezdődik a plenáris ülés.
A képviselői körben Horváth képviselő úr, aztán Kozma képviselő úr következik.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban egy koncepcionális dologról van itt szó, arról, hogy a pártok képviselői hogyan kerülnek bele ebbe a folyamatba. Mintha azt hallanám Hárs képviselő úr előadásából is, ami nem ritkaság manapság ebben az országban, valami olyasmit, mint hogyha a politikus egy gyanús valaki vagy egy alacsonyabb rendű valami volna, vagy mintha a kompetenciája megkérdőjelezhető volna. Én pont az ellenkezőjét szeretném javasolni, és erre figyelmeztetném magunkat: a politikus, a politikai pártok, a politikai intézmények a társadalom, a nép, az ország választott testületei és egyénei, ezek - hogy is mondjam? - nem pöttyös emberek azért, mert politikai pártok vannak, hogy dramatizáljam: ezek nem bélpoklosok, akik bizonyos dolgokhoz ne nyúljanak hozzá. Pont ellenkezőleg: a politikus az, aki a nép által választott, aztán nem választott vagy újraválasztott személy, tehát ez egy olyan intézményrendszernek vagyunk a részei, a társadalom pedig a haszonélvezője, amely a teljes képet reprezentálja. Persze hogy vannak ipartestületek, egyetemek, egyházak, azok mind egy-egy fragmentja, egy-egy része a társadalomnak, és nagyon jó, ha részt vesznek a munkában; aztán hogy milyen arányban és hogyan, az esetről esetre megfontolás kérdése. De olyat kimondani, hogy a politikus pedig nem, az téves. Kérem a kormányt, és kérem magunkat is, hogy gondoljuk ezt újra, és szabaduljunk meg ettől a fóbiától. Ez így korlátoz bennünket, a kormányzást, a törvényhozást, és nem tesz jót a társadalomnak sem, ha valami olyan jeleket adunk vissza, mintha mi politikusok valahogyan nemkívánatos elemek lennénk valahol. Igenis hivatottak vagyunk arra, hogy részt vegyünk a dolgokban. Köszönöm.
ELNÖK: Kozma képviselő úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A módosító javaslatok, amelyeket beterjesztettem, azok - jól látja elnök úr - valóban technikai jellegűek. Az első, a 6. sorszám alatti tényleg csak egy technikai kiegészítést tartalmaz, mert különben nem lenne koherens a rendelkezés. A 7. javaslat pedig valójában olyasmit is kivenni a kizárások közül, ami egyébként az oktatási törvényben rendesen el van rendezve, tehát itt nem kell kivenni. Tehát jól látja, elnök úr, ezek valóban technikai jellegűek.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Hogy én is hozzátegyem a magamét ehhez, csak két mondat. Hogy a politika, a pártpolitika és a nemzetpolitika háromszögében hogyan lehet eligazodnia a magyarnak? Biztos, hogy nem könnyen. De az is biztos, hogy figyelemreméltó kísérlet az, amely a magyar közösségek számára a saját jövőjükről alkotott képük, tehát a saját jövőképük megalkotásában politikai szerepet nemcsak a pártpolitikusoknak, hanem másoknak is szán. Csak hogy szó szerint idézzek a törvénymódosítási javaslatból, hogy milyen körből kellene a miniszterelnöknek felkérnie a határon túlról: "a szomszédos államokban élő magyar közösségek választott vezetői, képviselői közül" kér föl, és ebből van kivéve a pártpolitikus. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy el tudjuk képzelni, hogy hál' istennek a szomszédos országok magyar közösségeiben is valóban bőven vannak olyan, őket reprezentáló kiváló tudományos, gazdasági, társadalmi, szervezeti vezetők is, akik nem töltenek be éppen párttisztséget, akik nem tisztségviselői pártszervezeteknek, ám meghatározó a véleményük és álláspontjuk azokban a közösségekben; mindazonáltal persze tagjai lehetnek ennek vagy annak az ottani pártnak, és tarthatnak kapcsolatot ezzel vagy azzal a hazai, magyar politikai párttal.
Szóval azt gondolom, hogy egy érdekes és a jövőre nézve egészen biztosan fontos kezdeményezés, hogy megnézzük, hogy a konkrét napi pártpolitikának és a nemzetpolitikának az ezen a területen való szétválasztása mennyire lehet eredményes. Köszönöm szépen. (Hárs Gábor jelentkezik.)
ELNÖK: (Hárs Gábornak:) Képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Elnézést, igazán nem szerettem volna ezt a vitát kibontani, annál is inkább, mert úgy érzékeltem, hogy az elnök úr pontosan értette, miről beszélek, és magam is támogatom, hogy erről, tehát a pártpolitika és a politika általános viszonyáról folytassunk műhelyvitákat, különös tekintettel a határon túli magyarságra.
Horváth János képviselőtársam, akit mélyen tisztelek, viszont félreérteni látszik azt, amit mondtam. Én egyáltalán nem mondtam politikusokat, és nem minősítettem politikusokat; én arról beszéltem, hogy a pártok képviselői, illetve a pártokon kívül álló, a határon túli magyarságot képviselő személyek megkülönböztetést igényelnek. Egyébként éppen Horváth képviselő úr válaszolta meg a saját kérdését, mikor elmondta, hogy milyen szervezetek vannak még ezen kívül - én erre gondoltam, tehát arra, hogy szélesítsük a kört, hogy ne szűkítsük le a határon túli magyar politikát a pártpolitikára. Ezt a hazai és a szomszéd országbeli, sőt a nyugati magyarság körében lévő területekre és kérdéskörökre egyaránt értem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Törzsök Erikának:) Főtanácsadó asszony!
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm a hozzászólásokat és a véleményeket. A magam részéről azt szeretném jelezni, hogy itt most a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról van szó. Az a nagyságrendű forrás, amely ebben zusammen, bocsánat, szóval amennyi összességében ebben az alapban, a Szülőföld Alapban megjelenik, mintegy 2 milliárd forint. Itt pénzről és a Szülőföld Alap intézményéről van szó. Akkor, amikor a törvénymódosítás megpróbálja nagyon világosan elválasztani ezeket a szinteket, szó nincs arról, ahogy ezt Kozma alelnök úr is jelezte, hogy kizárná a kollégiumi szinten azokat az egyébként pártoknak elkötelezett, szakmailag felkészült, ám vezető tisztséget nem viselő tagjait. Tehát ha a kollégiumokban a Magyar Koalíció Pártjának a tömegeiből lehet kiválasztani a legjobb szakértőket, nyilvánvaló, hogy Bugár Béla mint a Magyar Koalíció Pártjának az elnöke a kollégiumokban ilyen módon nem jelenhet meg.
Ugyanakkor azt is szeretném jelezni, hogy jó alkalmat adott ez a Szülőföld Alappal kapcsolatos törvénymódosítási javaslat arra, hogy ismételten beszéljünk a határon túli magyarok helyzetéről, és én azt gondolom, ez azért rendkívül fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy az a nagyságrendű forrás, amely Magyarországon ezen a területen rendelkezésre áll, amely különböző módokon van vezényelve a különböző kormányok alatt, számtalan kritikát kapott, és ez sajnálatos módon a pártpolitikákban is - amennyire én személyes résztvevője vagyok ezeknek a vitáknak, úgy látom, hogy - általában pénzről szól. Márpedig én azt gondolom, hogy ez a rólunk nélkülünk ne döntsenek egy remek szlogen, de azért itt mégiscsak a magyar adófizető állampolgárok pénzéről és annak hatékony felhasználásáról van szó.
A Szülőföld Alap egész átalakítása semmi másról nem szól, mint hogy hatékonyan, átláthatóan, világosan legyenek a források felhasználva, ne elaprózottan, ne duplikált intézményekben, mindenki számára követhetetlen módon. Én azt gondolom, hogy ezt a célt nagyon nehéz megkérdőjelezni. A célok, stratégiák, koncepciók megfogalmazásáról természetesen nagyon célszerű a szomszédos országok felelős magyar politikai vezetőivel tárgyalni. (Megérkezik dr. Gógl Árpád.) Akkor, amikor pénzfelhasználásról van szó, akkor viszont nagyon célszerű világosan megfogalmazniuk a szomszédos országok vezető magyar politikusai, hogy ők arra az adott évre nézve mit tartanak prioritásnak, a továbbiakban pedig a szakértők ezeket a szűkös kereteket a leghatékonyabban, a legcélszerűbben próbálják meg pályázatok útján kiírni és eljuttatni. Azt gondolom tehát, hogy ha meg akarunk szabadulni a pártfinanszírozás és a klientúraépítés vádjától, mikor-mikor melyik kormány van hatalmon, akkor nagyon is célszerű ráfordulni egy ilyen mechanizmusra, amit ez a Szülőföld Alapról szóló törvénymódosítás próbált megjeleníteni. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Hosszan lehetne még folytatni ezt a vitát, főtanácsadó asszony. Egy dolgot szeretnék csak jelezni: én nagyon nem szeretem ezt a magyar adófizetők pénze azért mégiscsak érvet. Úgy vélem, hogy a határon túli magyarok nem önszántukból nem magyar adófizetők. És mi az, hogy magyar adófizetők pénzéből mégiscsak, és a határon túli magyarok ne ugassanak bele? Én azt gondolom, hogy ez az érv ebben a 15 éves nemzetpolitikában nem állta ki az időt próbáját, ez egy demagógia. A határon túli magyar egyenrangú, ugyanúgy beszél bele az őket érintő források elosztásába (Törzsök Erika: Pontosan!), mint mi; úgy gondolom, nekünk mind a 15 millió magyarnak az egyenjogúságát kell ebben a kérdésben képviselnünk. És hogyha a határon túli magyarok nem érzik elégségesnek az új támogatáspolitikában az ő involváltságukat, akkor nekünk erre választ kell adnunk.
Szemmel látható, hogy a határon túli magyarok nem kielégítő módon úgy érzik, hogy egy eddig meglévő rendszerben, amelyben involváltnak érezték magukat, visszalépés történik. Erre vonatkozik más is, tudnék még idézni néhány javaslatot az MKP javaslataiból, amelyeket végül is most már szemmel láthatóan nem is tudunk megvitatni, hiszen nem nyújtotta be képviselő ezeket a javaslatokat, és a kormánynak szemmel láthatóan nincs is szándékában ezeket komolyan venni, de az MKP javaslatai erre vonatkozna. Példának okáért olyan javaslatok vannak, főtanácsadó asszony, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségek országos szervezetei által javasolt személyek közül válogasson az egyeztető fórumba a miniszterelnök, vagy hogy a kollégiumok döntései az egyeztető fórum által kinevezett, térségenként és közösségenként illetékes bizottság véleményezés után szülessenek meg a miniszter jóváhagyásával. Ezek a javaslatok tehát a kollégiumot vonják be ilyen értelemben, hogy a határon túli magyaroknak legyen módjuk kialakítaniuk a saját véleményüket. Itt a kuratóriumokba hol be vannak vonva, hol nincsenek, kisebbségben be vannak vonni, többségben nem, de szemmel láthatóan pontosan az a kérdés - amely ebben az új rendszerben nem került egyelőre megoldásra -, hogy hogyan lehet biztosítani ezeknek a határon túli magyar közösségeknek az egyenjogúságát ebben a döntéshozatali rendszerben. Politikai szinten is úgy tűnik, kollégiumi szinten is úgy tűnik, hogy ez komoly aggodalmat jelent. De fogunk mi még ezekről a kérdésekről beszélni, és szavaznunk is kell, mert elkezdődött a plenáris ülés... (Dr. Kozma József: Ügyrendileg szeretnék mondani valamit!)
Alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ügyrendileg kell mondanom két dolgot. Az egyik, hogy egy érdekes fordulattal úgy forgatta ki az ellenvéleményekben megfogalmazott mondatokat az elnök úr, hogy a határon túli magyarok ne ugassanak bele a dolgokba - ez így hangzott el az elnök úr szájából. Én azt gondolom, nincs olyan jóérzésű képviselő vagy egyáltalán polgár ebben az országban, aki ezt így gondolná, tehát szerintem az elnök úr senkiről nem beszélt, amikor ezt mondta.
Kettő: én nagyon sajnálom, hogy az elnök úr előtt lévő papíron olyan javaslatok vannak, amelyeket senki nem terjesztett be - a mostani bizottsági ülésen csak beterjesztett módosító javaslatokról tudunk beszélni -, miközben ezek között van olyan, amely igenis megfontolásra érdemes lehetett volna, de nem tudunk róla beszélni, ezért azt gondolom, erről kár is volt vitát kezdeményezni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr.
Szavazásra teszem fel a módosító javaslatokat, pontonként fogunk szavazni.
Az első javaslatot a kormány nem támogatja. Ki támogatja az 1. számú módosító javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Tartózkodik? (Szavazás.) Egy. A bizottság nem támogatja.
A második javaslat Karsai Péter és Herényi Károly képviselő urak javaslata, amelyet a kormány nem támogat. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy nem. A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.
A harmadik módosító javaslat Avarkeszi képviselő úr indítványa, miszerint csak a Magyarországon bejegyzett pártokra vonatkozna a korlátozás. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) A bizottság 1 igennel és 19 tartózkodással nem támogatta a javaslatot, egyharmadot sem kapott.
A 4. pont Ékes József és Németh Zsolt javaslata. A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy nem. Nem támogatja, az egyharmadot elérte a támogatása.
Az 5. pont Karsai és Herényi képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy nem. A bizottság nem támogatja.
A 6. pont Kozma képviselő úr javaslata. A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk.
A 7. javaslatot a kormány szintén támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság.
Köszönjük szépen a főtanácsadó asszonynak a jelenlétet, viszonlátásra, jó munkát kívánunk!
Az egyebek következnek, tisztelt bizottság. A következő ülésre december 11-én, hétfőn, 12 órakor kerül sor, amikor is meg kell vitatnunk a köztársasági elnök úr átiratát az EU-USA légiforgalmi egyezmény, vita ügyében. Kérem, hogy a pártok kövessék nyomon, hogyan alakul az egyezmény sorsa. Azt követően 12-én 10 órakor kerül sor nagykövetjelöltek, illetve Göncz Kinga külügyminiszter asszony meghallgatására, tehát 12-én 10 órakor.
Ha valakinek van egyebe, akkor az most hangozhat el. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincsen, akkor az ülést berekesztem. Viszonlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 13 perc)
|
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese