KHTB-6/2007.
(KHTB-25/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2007. március 20-án, kedden, 10 órakor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
A bizottság titkársága részéről*
Meghívottak részéről*
Az ülés megnyitása*
A határozatképesség megállapítása*
A napirendi javaslat elfogadása*
Tájékoztató Magyarország schengeni rendszerhez történő csatlakozásának előkészületeiről*
Horváthné dr. Fekszi Márta tájékoztatója*
Kérdések, észrevételek; válaszok*
Vélemények*
A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között az egymás nevében a vízumok kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/2497. szám) (Általános vita)*
Horváthné dr. Fekszi Márta kiegészítése*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
1. Tájékoztató Magyarország schengeni rendszerhez történő csatlakozásának előkészületeiről
Tájékoztatót tart:
Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár
2. Nagykövetjelöltek meghallgatása (Zárt ülés!)
3. A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között az egymás nevében a vízumok kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló, T/2497. számú törvényjavaslat
(Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Szabó Vilmos (MSZP) megérkezéséig Kránitz Lászlónak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) megérkezéséig Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP) dr. Gedei Józsefnek (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Horváth János (Fidesz) megérkezéséig dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) megérkezéséig dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Gruber Attilának (Fidesz)
Rácz Róbert (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Hárs Gábornak (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Klein András, a bizottság munkatársa
Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
A határozatképesség megállapítása
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Bejelentem a helyettesítéseket: Gedei József Szakács Lászlót, Kozma József Varga Lászlót, Balla Mihály Rácz Róbertet, Gruber Attila Potápi Árpádot, Gógl Árpád Horváth Jánost, Kelemen András Nagy Gábort, Kárpáti Tibor Mesterházy Attilát, Hárs Gábor Eörsi Mátyást és Kránitz László Szabó Vilmost helyettesíti. Tehát a helyettesítések így néznek ki. Bejelentem a határozatképességünket.
A napirendi javaslat elfogadása
A napirendet, amennyiben nincs hozzáfűznivaló... (Nem érkezik jelzés.) ...felteszem szavazásra. Ki támogatja ezt a napirendet? (Szavazás.)
Egyhangú. Nagyon szépen köszönöm.
Tájékoztató Magyarország schengeni rendszerhez történő csatlakozásának előkészületeiről
Tisztelt Bizottság! 1. napirendi pontunkhoz köszöntöm Fekszi Márta államtitkár asszonyt. A régi vágyunk, hogy a schengeni problematikáról eszmét cserélhessünk, a megvalósulás közelébe érkezett. Köszönjük szépen, államtitkár asszony, hogy lehetőséget ad, hogy erről a nagyon fontos kérdésről eszmecserét folytathatunk. Meg is adom önnek a szót, tessék parancsolni!
Horváthné dr. Fekszi Márta tájékoztatója
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Én azt gondoltam, hogy mondanék egy bevezetőt, és gondolom, kérdéseket fogok kapni, és akkor azokra válaszolnék.
Tehát schengeni csatlakozás. A jelenlegi állás szerint 2007. december 5-6. lesz a bel- és igazságügyi miniszterek ülése Brüsszelben, és ezen születhet meg arról a döntés, hogy a Magyar Köztársaság a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik vagy sem. Ezt megelőzően végigmentünk egy nagyon szigorú schengeni elő ellenőrzésen, amely Magyarország területén, határállomásokon, repülőtereken, illetve a kiválasztott külképviseleteken folyt. A két kiválasztott külképviselet a belgrádi és a kijevi nagykövetség volt. El kell mondani, hogy az összes Schengen-jelölt állam közül Magyarország volt az egyetlen, amely az ellenőrzésen a legjobb bizonyítványt kapta, és egyedül Magyarország az az állam, ahol utóellenőrzést nem írtak elő a szakértők.
A schengeni felkészültségről, hogy melyik állam hogy áll. A sajtóból is közismert, hogy a tagjelöltek közül jó néhány elmaradt a felkészülésben, a legnagyobb hiányosságok a lengyel és a szlovák félnél vannak. A magyar álláspont nagyon egyértelmű, és erről a szlovén féllel már többször egyeztettünk, a mi álláspontunk szerint az arra felkészülteknek tagokká kell válni, azonban az érdekünk nekünk is az, hogy egyidejűleg legyünk itt az övezetben, magyarán Szlovákia ne maradjon ki és Lengyelország sem. Miután mi leginkább a szlovák felkészültség elérésében vagyunk érdekeltek, a szlovák félnek átadtunk egy hatpontos javaslatot, amelyben a cseh és az osztrák hatóságokkal együtt felajánlottuk, hogy közreműködünk és elősegítjük a felkészülésüket. Ezt elsősorban a határőrség vonalán, tehát a határőrségnek van ez az úgynevezett belső mélységi ellenőrzési vezetési központja, az abban való részvétel és ott a szakértelem megszerzése. A debreceni repülőtér volt egyébként a teljes schengeni ellenőrzésben - összehasonlítva más államokkal is -, amely az egyik legjobb minősítést kapta. A debreceni repülőtérnek akkor az ottani, helyi tanulmányozása, magyar-osztrák határon a közös határellenőrzési pont. Itt felajánlottunk kvázi ösztöndíjat, ha szabad így mondanom, néhány napos továbbképzést, és reméljük, hogy akkor a szlovák fél is olyan állapotban lesz, hogy velünk együtt csatlakozhat. Egyébként a meghatározó, nagy államok - elsősorban Németországra gondolok -, de Frattini is, amikor legutóbb Budapesten tartózkodott, azt fejtették ki, hogy álláspontjuk szerint egyszerre kell a csatlakozásnak végbemennie.
A schengeni csatlakozáshoz pillanatnyilag mi az emberi, tehát humán és a tárgyi, technikai eszközök felkészítésénél tartunk. A konzuli szolgálat folyamatos kiképzés és átképzés alatt áll. Rendszeresen tartunk regionális, kihelyezett konzuli értekezleteket és konzultációkat. Ez legutoljára Ázsiában, Pekingben volt, ahol a környező országok konzuljai vettek részt, de volt arab területen, Európában, tehát ezek rendszeresen folynak. Azok a szoftverek, amelyek még kifejlesztés alatt állnak a KIR-rendszerhez, egy-két hónapon belül elkészülnek, és akkor már tesztelni tudjuk őket. Ez a szoftver és a KIR-rendszer továbbfejlesztése szükséges ahhoz, hogy majd a strasbourgi ellenőrző központhoz csatlakozhassunk. Megrendeltük valamennyi külképviseletre - és az első gépek már meg is érkeztek -, illetve Budapestre, mert itt is kiadóközpont lesz a Külügyminisztérium, a számítógépeket, vízumprintelő gépeket, útlevél-leolvasó gépeket. Folyamatban van - és most pályázat kiírása - az ujjlenyomat-olvasó gépek beszerzése. A terv szerint valamennyi külképviseletet fel fogjuk ezzel szerelni.
A schengeni felkészülés, azt gondolom, hogy rendben folyik, rajtunk nem fog múlni a teljes körű Schengen-tagság megszerzése. Az más dolog, hogy a strasbourgi fejlesztések, gépparkbővítés még hagy maga után kívánnivalót. Rengeteg döntést meg kell még hozni, de nem kétséges számunkra, hogy miután portugál javaslat volt ennek az átmeneti állapotnak a megteremtése - ez a SIS one for all -, és a lisszaboni elnökség idejére fog esni ez a döntés, a portugál elnökség mindent meg fog tenni, hogy ez sikeresen lezáródjék, és a portugál elnökséghez kötődjék.
Mit fog jelenteni a Schengen-tagság? Határellenőrzésben azt fogja jelenteni, hogy a személyforgalom számára teljes egészében megszűnik a határellenőrzés, és ez a magyar állampolgárok számára tényleg egy kézzel fogható uniós eredmény lesz, ami az uniós tagságból fakad. Akik számára határellenőrzés marad, azon a határszakaszon már az úgynevezett VIS-checkre kerül sor. Minden valószínűség szerint, bár ez a határőrség dolga, hogy erről tájékoztatást adjon, de megemlítem, hogy valamennyire meg fog hosszabbodni a határátlépés, mert valamennyi határátlépőnek az útlevele már Strasbourgon keresztül kerül ellenőrzésre, és ha gépjárművel lépik át a határt, akkor a gépjárművet is már a közös ellenőrzési rendszerből fogják lehívni. (Szabó Vilmos megérkezik az ülésre.)
Ukrán és szerb relációban fog a legnagyobb hatása érvényesülni Schengennek, ami azt jelenti, hogy a jelenleg hatályos kétoldalú kormányegyezményeinket módosítani kell. Olyan tekintetben kell módosítani, hogy bár jelenleg ukrán és szerb állampolgárok vízummal utazhatnak a Magyar Köztársaság területére, de vízumdíjmentesen. Pi. 10Hész (11-20) /Fekszi Márta/Ez a vízumdíjmentesség meg fog szűnni valamennyi ukrán és szerb állampolgár vonatkozásában.
Az egyezmények módosítását el fogjuk kezdeni, viszont jó néhány könnyítés be fog lépni. Mire gondolok? Aláírásra került már az EU-ukrán vízumegyezmény, amely a schengeni tagságunk idejére minden valószínűség szerint ratifikálásra kerül és hatályba is lép. Az EU-ukrán egyezmény alapján az ukrán állampolgárok rendkívül nagy hányada, akik meghatározott célból utaznak be, illetve meghatározott kör, vízumdíjmentességben részesül. Nyilván ebbe a körbe fognak tartozni a parlamenti képviselők, az Alkotmánybíróság tagjai, a kormánytagok, hivatalos delegációk - gondolom, ez a bizottságot kevésbé érdekli. De ami nagyon fontos, ebbe a körbe fognak tartozni a határ mentén a fuvarozók, az újságírók, a nyugdíjasok - függetlenül attól, hogy egyedül utaznak vagy nyugdíjas csoportban utaznak, tehát valamennyi ukrán nyugdíjas -, az iskolai kirándulók és kísérőik, tehát az iskolások; akik valamilyen gyógykezelés vagy szociális célból utaznak, azok is teljes díjmentességben fognak részesülni.
A többi ukrán állampolgár bizonyos kategóriája már nemcsak lehetőségként, hanem kötelezőként megkaphatja a többszöri vízumot, ami jelenleg a kétoldalú egyezményben csak lehetőség, tehát a fuvarozók, újságírók, az üzleti élet szereplői főszabályként már kötelezően jogosultak a többszöri vízumra.
Abban, hogy az ukrán-EU megállapodás így alakult ki, a magyar diplomáciának is azért, ha szabad mondanom, oroszlánrésze volt. Először is általánosságban véve az, hogy 35 euró a vízum díja, és nem sikerült a francia és más tagállamoknak keresztülvinni azt, hogy a többszöri vízumért 60 eurót lehessen kérni. Ugyancsak oroszlánrésze volt abban a magyar diplomáciának, hogy sikerült megakadályozni azt a javaslatot, hogy napi kötelező beváltást vezessenek be. Tudjuk, hogy ez is 10-30-ig ment, különféle összegek szerepeltek a napi kötelező euró-átváltásra, ezt is sikerült megakadályozni, hogy bevezetésre kerüljön.
Tehát egy oldalról lesz egy elég nagy személyi kör, akinek nem kell fizetnie, de vízumot kell kérnie, a másik oldalról pedig a többieknek itt lesz a 35 euró. Emellett még egy anyagi kötelezettség minden ukrán állampolgárra érvényes lesz, méghozzá az, hogy a teljes schengeni területre érvényes biztosítással kell rendelkezzenek. Ez alól kivétel nincsen, tehát annak is rendelkeznie kell ezzel a biztosítással, aki egyébként díjmentes vízum kiadására jogosult. A biztosítás piaci áron van, körülbelül napi 1-2 euró a jelenlegi ismereteink szerint - ez egyébként a szerb relációra is vonatkozik -, amennyit majd valószínűleg kell fizetniük. Aki többszöri vízumot fog kapni, az az első beutazás idejére kell hogy ezzel az érvényes biztosítással rendelkezzék, és utána pedig vállalnia kell, illetve valószínűsítenie kell, hogy minden további utazásra is az érvényes biztosítást megköti, és ez ellenőrizhető. (Dr. Nagy Gábor Tamás megérkezik az ülésre.)
Schengeni tagság idején a magyar külképviseletek főszabályként mindenkinek schengeni vízumot adnak ki. Úgynevezett nemzeti vízum - és ezt ne keverjük össze a mi nemzeti vízumunkkal, tehát csak a Magyar Köztársaság területére érvényes vízum, csak rendkívüli esetben adható ki. Olyan esetben adható ki például, ha mondjuk egy ukrán állampolgár szerepel a közös schengeni tiltólistán, tehát Schengen térségében nem kaphat vízumot, viszont valamiért, humanitárius vagy szociális okokból, úgy ítéli meg a konzuli szolgálat, hogy Magyarországra beutazhat. Ebben az esetben tehát egy magyar vízumot fog kapni, és tekintettel arra, hogy Ukrajna és Magyarország között megfelelő nemzetközi szerződés van társadalombiztosítási, szociálpolitikai vonatkozásban, itt akkor neki nem kell biztosítást kötnie.
Másik ilyen példa lehet, ha egy ukrán állampolgárnak olyan külföldi állampolgárságú házastársa van, aki letelepedési engedéllyel rendelkezik Ukrajnában, ebben az esetben, ha Magyarország területére utazna, és a schengeni térségbe nem, mert ott egyébként külön ellenőrzés alá esne állampolgársága miatt, akkor kaphatja ezt az úgynevezett magyar nemzeti vízumot.
Szerb relációban ugyancsak magyar kezdeményezésre - és erre emlékezzünk, ez is a magyar diplomáciának egyik sikere -, nyugat-balkán államok vonatkozásában az Unió most folytatja, illetve fejezi be a vízumtárgyalásokat. A szerb uniós vízummegállapodás valószínűleg április végére készül el. Ez még tárgyalás alatt áll. El kell mondjam, hogy bár mi nagyon szorgalmazzuk, de még nem került bele a nyugdíjas kör, mint amely vízumdíjmentességre jogosult. Ezt továbbra is szorgalmazzuk, ez nem egy lezárt tárgyalás. Tehát az ukránnal ellenétben ez a kedvezményezett kör pillanatnyilag még nincs benne a szerb uniós tervezetben. Schengenről ennyit mondanék, tehát ez így fog kinézni.
Itt még egyet meg kell jegyezzek. Ezt a 35 eurós vízumdíjat mindenképpen ki kell fizetni a közös konzuli kézikönyv szerint. Ennek a díjnak a visszafizetésére nincs lehetőség. Tehát itt a magyar konzuli szolgálat semmilyen tekintetben nem tud ettől eltekinteni, és arra sincs lehetőség, hogy bármifajta visszatérítésre kerülhessen sor.
Ugyancsak a magyar diplomácia sikerének tudható be, hogy január 1-jétől hatályba lépett az a rendelet, amely lehetővé teszi a kishatárforgalmi megállapodások megkötését. Önök előtt is ismeretes, hogy hosszas szakértői viták voltak, és sikerült elérnünk, hogy az eredeti 30 kilométeres sávot 50 kilométerre terjesztette ki az Unió, és végül is a rendelet így került elfogadásra. Sajnos ennél mélyebbre nem tudtuk kitolni, és arra sem volt lehetőség, hogy etnikai területek, tehát megyék vagy összefüggő földrajzi területek kerüljenek bele. Ez azt jelenti, hogy Kárpátalja vonatkozásában a magyaroknak körülbelül 10 százaléka fog kimaradni a kishatárforgalmi egyezmény hatálya alól, míg a Vajdaság vonatkozásában körülbelül a kétharmada kerül csak bele ebbe a sávba. A kishatárforgalmi egyezmény tervezete elkészült a Külügyminisztériumban, most fogjuk véglegesíteni, és áprilisban adjuk át az ukrán félnek, és kezdeményezzük a tárgyalásokat.
Tájékoztatásul annyit mondanék róla, hogy 50 kilométer a feltétel, hogy valaki erre jogosult legyen, aki ebben a sávban lakik, tehát itt mindegy a nemzetiség, ez diszkriminációtól mentes, tehát bárki jogosult erre, 5 éve kell hogy ott lakjon, tehát öt év egy helyben lakás. Ez alól felmentés kizárólag akkor lesz lehetséges az egyezmény, illetve a rendelet ajánlásai alapján, ha a házastársa, kiskorú gyereke, illetve a családjában eltartása alatt álló nagykorú gyereke kevesebb mint öt éve él ebben a határsávban.
20
Pi. 21 (Fekszi Márta)
A kishatárforgalmi igazolvány alapján többszöri magyarországi utazás, ebben a sávban való tartózkodás lehetséges. A maximális időtartama öt év, amire kiadható. Útlevéllel együtt jogosít a határátlépésre; és a jelenleg megnyitott határátkelőhelyek mellett lesznek kishatárforgalmi határátkelőhelyek is.
Az igazolvány kiállításának díja 35 euró, annyi, amennyi egyébként egy vízum volna. A 35 eurós díjban, tehát a kiállítási díjban előzetesen egyeztettünk a kárpátaljai magyar szervezetekkel, ezzel ők is egyetértenek.
Képviseleteken lehet kérni, tehát Beregszászon és Ungváron. Addig, amíg ki nem alakulnak azok az előírások az Unión belül, amíg nem kell kártyaalapon adnunk, addig az útlevélbe beragasztva ilyen sticker formájában fogjuk kiadni.
Magyar részről készek vagyunk a szerb féllel is ilyen megállapodást kötni. Ukrán relációban maga az ukrán kormány és a külügyminisztérium is rendkívüli módon szorgalmazta a tárgyalások mielőbbi megindítását, a magyar szervezetek mellett, sőt az ukrán fél még azt is kérte, hogy míg a rendelet elfogadásra nem kerül, Brüsszelben adjunk át támogató levelet ebből a célból. Eddig a szerb fél, tehát Belgrád még nem jelezte, a Vajdaságban pedig a magyar szervezetek között elég nagy vita van e tekintetben, hogy legyen-e kishatárforgalmi egyezmény. A VMSZ, Kasza József a legutolsó percekig ellenezte ezt, most március 15-én, amikor a Külügyminisztérium részéről többen kinn voltak az ünnepség során - miniszter asszonnyal egyetemben -, e tárgyban is folyt megbeszélés. Azt kérték a vajdasági magyarok, hogy a Külügyminisztérium részéről utazzon ki olyan szakértő vagy szakértők, akiktől közvetlenül kaphatnak tájékoztatást schengeni változásokról, illetve a kishatárforgalmi egyezmény esetleges megkötéséről. Ennek eleget fogunk tenni, és lehetőség szerint még a héten ki fog utazni az egyik szakértőnk e célból. Arról nem tudok beszámolni, hogy mikor indulnak és indulnak-e tárgyalások a szerb féllel kishatárforgalmi igazolvány vonatkozásában.
Tehát lesz a schengeni vízum, rendkívüli esetben csak a Magyar Köztársaság területére érvényes vízum, kishatárforgalmi igazolvány, marad a nemzeti vízum, ami bevezetésre került. Itt szeretném elmondani, hogy eddig 2800 körül kértek nemzeti vízumot. Kétezernéhányat adtunk ki érvényesen, összesen hat elutasított nemzeti vízum volt. A nemzeti vízum tulajdonosa 30 napon belül, ha bejött Magyarországra, tartózkodási engedélyt kap, és ennek birtokában a Schengen-tagságot követően a szerb vagy az ukrán nemzeti útlevelével és a magyar tartózkodási engedéllyel minden további engedély nélkül utazhat Schengen területére. Tehát ezzel, amit annak idején ígértünk, teremtődött meg számukra a továbbutazás lehetősége. Úgy gondolom, hogy a Schengen-tagságot követően valószínűleg meg fog emelkedni a nemzeti vízumot kérelmezők száma, hiszen így akkor szabadon utazhatnak tovább.
Még egyet nem említettem, a Schengen-tagság a horvát állampolgárok személyi igazolvánnyal való beutazását érinti. A kétoldalú kormánymegállapodás alapján az utazásra jogosító okmányok között fel van sorolva a személyi igazolvány. Itt már mi a szlovén és olasz féllel együttesen fordultunk a Bizottsághoz, és indítványoztuk, hogy a horvát személyi igazolványhoz esetleg egy kiegészítő lapot rendszeresítsünk, és ezen valósulhasson meg a határátlépés bélyegzése, amit a schengeni konzuli kézikönyv előír. Szakértői szinten ez már elutasításra került, és úgy tűnik, hogy ezt nem fogja engedélyezni a Bizottság. Természetesen mind a három állam még itt folytatja a tárgyalásokat. A schengeni monitoringnál viszont mi felszólítást kaptunk - nemcsak mi, a szlovén fél, az olaszok Schengen-tagok, ők egyébként kapták meg a felszólítást -, hogy ezt a gyakorlatot fejezzük be. A turista-, nyári szezon lezártáig nem kívánjuk ezt a gyakorlatot megszüntetni. Ezt követően pedig csak akkor szüntetjük meg, ha erre valóban rákényszerülünk, mert nem kívánjuk a Schengen-tagságnál meghozandó végső, esetleg pozitív döntést ezzel veszélyeztetni. A magyar állampolgároknak személyi igazolvánnyal való horvátországi beutazása azonban megmarad, nemcsak azért, mert a horvát fél erre ígéretet tett, hanem azért, mert a horvátoknak belső jogszabályuk is tartalmazza azt, hogy uniós állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhatnak Horvátország területére.
Én azt gondolom, hogy a tájékoztatást így e tekintetben megtettem. Egyre szeretném még felhívni a figyelmet, hogy a magyar diplomácia nagyon intenzíven dolgozik azon, hogy valamifajta road map kerüljön kialakításra a schengeni tagságunkat követően Délkelet-Európában, illetve az ukrán fél számára is. Meg kell mondjam, úgy tűnik, ukrán relációban pillanatnyilag ez egy nehezebb helyzet, de szerb relációban, tehát a vajdasági magyarok vonatkozásában belátható időn belül, néhány éven belül megvan arra a remény, hogy lekerüljenek a vízumkötelezettek listájáról. Legutóbb február 22-én volt Bécsben a Regionális Partnerség külügyminisztereinek egy találkozója, ahol is elfogadtuk, hogy Brüsszel irányába felhívással élünk, hogy ez a road map mielőbb kidolgozásra kerüljön.
Ennyit gondoltam elmondani, elnök úr, és bármifajta kérdés van, akkor készen állok válaszolni.
Kérdések, észrevételek; válaszok
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár asszony. Nagyon szerteágazó volt a tájékoztató, és azt hiszem, hogy itt a bizottságban egységesen úgy gondoljuk, Magyarországnak alapvető érdeke a mielőbbi schengeni csatlakozás, egy egészen egyedülálló lehetőség, hogy előre jussunk a régi és az új tagállamok közötti különbségek megszüntetése terén. Ez egy kiemelt prioritás kellene hogy legyen, és úgy tűnik, hogy ezen a pályán, a schengeni rendszerhez történő csatlakozásban van előrelépési lehetőség, és az Európai Unió előnyeinek az állampolgárok számára való kézzelfoghatóvá tételében a schengeni csatlakozásnak kiemelkedő jelentősége van. Egy közös, konszenzusos diplomáciai erőfeszítés eredményeként számon tarthatjuk, hogy sikerült azt a veszélyt elhárítani, hogy beláthatatlan mértékben megcsússzon a schengeni csatlakozásunk, amiért, azt hiszem, nyugodtan elismerésünket fejezhetjük ki a külügyi kormányzatnak, illetőleg mindazoknak, akik ennek érdekében tettek. Pi. 30Hész (31-40) /Elnök/És fenn kell tartani azt az ambíciót, hogy a schengeni értékelő munkacsoport azt a megkülönböztetetten pozitív értékelést fenntartsa Magyarország irányába, amelyet kialakított. Fontosnak tartjuk, hogy idén decemberben ténylegesen sor kerülhessen az államtitkár asszony által említett döntésre a Tanács szintjén. (Mesterházy Attila megérkezik az ülésre.)
Hadd kérdezzem meg a bizottság tagjait, hogy kérdések vannak-e. (Balla Mihály jelentkezik.) Parancsoljon!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két nagyon rövid kérdésem lenne. Az első összefügg azzal, amit a horvát, szlovén, olasz, magyar kapcsolatról mondott. Nem értem, mivel'97-től működött ez a rendszer, hogy akár személyigazolvánnyal is lehetett ezekbe az országokba járni kölcsönösen, és Olaszország már akkor a Közösség tagja volt. Miért van az, hogy most Horvátország ebből a lehetőségből kiesik? A kérdés második fele, hogy akkor ez feltételezheti azt is, hogy esetleg Magyarországról sem lehet majd személyi igazolvánnyal utazni mondjuk Horvátországba. Hozhatnak-e a horvátok egy ilyen döntést?
A másik a dátumokkal kapcsolatos, hogy tulajdonképpen akkor ez azt jelenti, hogy 2008. január 1-jétől be tudjuk vezetni a Schengen I-et. (Horváthné dr. Fekszi Márta: A szárazföldön, illetve a légi pedig a nyári menetrendre való áttérés, március végén.) Akkor ez mit jelent adott esetben; megvannak-e már azok a végrehajtási intézkedések, amelyek mondjuk érinteni fogják a térségben lévő határőr kerületeket, milyen változások fognak ott lejátszódni? Tehát átszervezés, vagy leépítés, vagy ezeket a parancsnokságokat, igazgatóságokat bezárják-e esetleg? Mondjuk ez személy szerint engem is érint például a balassagyarmati határőr-igazgatóság esetében.
ELNÖK: Balassagyarmati képviselő úr kérdését köszönjük. Kárpáti képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Mátészalka. (Derültség.)
Úgy fogalmazhatnék még, hogy egyszerre ér bennünket jól is meg rosszul is tulajdonképpen a schengeni csatlakozás. Ugyanis térségünkben, ahol a román és az ukrán határ van, egyszerre éljük meg azt, hogy munkahelyek teremtődnek a schengeni belépéssel kapcsolatban - és nem is kevés, tehát van egy jó oldala -, ugyanakkor az államtitkár asszony bevezetőjéből azt vettem ki, hogy tulajdonképpen a kárpátaljai ukrán terület az, ahol a legnagyobb a visszalépés. Azt hiszem, hogy a leginkább őket, a kárpátaljai magyarokat érinti hátrányosan a shcengenibe való belépés, a jelenlegi gyakorlathoz képest, és van bennük egy ilyen félelem, hogy jaj, mi lesz, tehát mennyiben nehezedik vagy mennyiben lesz drágább, mennyiben tudnak ők könnyebben hozzánk eljönni.
Pontosan az elhangzottak alapján is látom, hogy nem lehet vita tárgya, a schengeni határokhoz csatlakoznunk kell, ez sokkal nagyobb erény az országnak. Azonban szeretném arra felhívni a figyelmet - és lehet ezt akár kérdésként is megfogalmazni -, hogy az ott lévő, főleg magyarok jó közérzetét javító egyéb intézkedésekkel valamilyen módon segíteni vagy oldani kell azt a félelmet, amelyet ők éreznek, hisz tudjuk, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása vagy a vele való csatlakozási tárgyalások a nagyon távoli jövőben lehetnek. Valamilyen módon tudjuk-e majd segíteni, azokat a lehetőségeket biztosítani, amelyekből ők úgy érzik, hogy nem érinti őket egyértelműen hátrányosan a mi schengeni határhoz való csatlakozásunk?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Néhány kérdésem lenne nekem is, államtitkár asszony. Mi lesz, ha a szlovákok mégse? Mibe fog ez kerülni, ha fenn kell tartanunk a külső határőrizeti rendszert? El van-e különítve erre valami? Ez lenne az első kérdéscsokor.
A második kérdésnek kissé messzebbről futnék neki. Valóban, ahogy itt Kárpáti képviselő úr is hangsúlyozta, van az ukrán és van a szerb viszonylat, ahol schengeni vasfüggönyről beszélnek. És ez a schengeni vasfüggöny sajnos nagyon komoly dolog. Átlépésenként 35 euróról van szó. Ez a 35 euró az ebben a térségben lévő havi nyugdíjnak a fele. Tehát azt tudom mondani, hogy nagyon szerteágazó volt államtitkár asszony előterjesztése, és mondott ilyen-olyan, amolyan szempontú kedvezményezetti kört, amit tágítunk, miegymás, de azért mégiscsak marad a végén egy meglehetősen komoly tömeg, akik ráadásul magyarok is, akik számára a rendszerváltozás óta, a 15 év alatt tapasztalt legfontosabb vívmány, hogy akadálymentesen tudják az anyaországgal tartani a kapcsolatot, be tudnak vásárolni. Ezt a vívmányt most elvesszük tőlük, elveszi Európa őtőlük, elveszi Magyarország őtőlük, és a nyakukba zúdít egy ilyen súlyú problémát. Nem hiszem, hogy megspórolható az, hogy erre a problémára mi választ találjunk. Szemmel láthatóan még mindig nincs meg ez a válasz. Az államtitkár asszony előterjesztése alapján azt tudom mondani, hogy még mindig van egy nagyon jelentős tömeg, aki számára ez a probléma egészen drámai következményekkel jár a saját életében, életvezetésében.
Ebben a kérdésben várjuk a kormány megvilágosító válaszát, várja a KMKF; Szili Katalin elnök asszony kezdeményezte, hogy a kormány adjon választ erre a problémára, napirendre fogja tűzni az elkövetkezendő hetekben a kérdést a KMKF, és még mindig nem látjuk, hogy mit fogunk tudni mondani vagy akarunk-e egyáltalán mondani. Az államtitkár asszony nagyon definitív volt, amikor azt mondta, hogy ezt a 35 eurót ki kell pengetni. Azt gondolom, hogy ez a fajta megállapítás rendkívül komoly kiábrándulást fog magával vonni, ha ez a magyar politika álláspontja, ezért én ezt nem is tudom támogatni. Valamilyen módon ennek az érintett tömegnek, amelyről beszélünk, olyan módon kell az anyaországból támogatást kapnia, adott esetben Magyarországtól, teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen, hogy ezt a megnövekedő anyagi terhet el tudja viselni. Úgy látom, hogy a kormányzat mindezidáig még nem indította el az ezzel kapcsolatos gondolkodást. Márpedig szerintem el kell indítani ezt a gondolkodást, államtitkár asszony. Ez lenne a második kérdésem, amit szeretnék önnek feltenni.
40
Pi. 41 (Elnök)
A harmadik kérdés a kishatárforgalmi megállapodásokra vonatkozik. Ha jól értem, még Nyíregyháza se esik bele ebbe az 50 kilométerbe, amit itt Kárpáti képviselő úr kérdezett. Magyarország számára, azt hiszem, az igazi kérdés végül is Budapest lenne. Nem lehet olyan megállapodást kötnünk, hogy Budapest adott esetben a kishatárforgalmi papírral elérhető célállomások közé essen? Végül is Magyarország fővárosáról van szó, nem? Tehát ez lenne a felvetésem. Államtitkár asszony nagyon is komolyan gondolom, hogy a sáv plusz a főváros mindenféleképpen indokolt, hogy egy ilyen forgalomba belekerüljön. Nem lehet-e ilyenben gondolkodni? Kérdés formájában teszem fel.
Hadd tegyem fel utolsóként, negyedikként azt a kérdést, államtitkár asszony, hogy a többszöri belépésre jogosító vízum, illetőleg az egyszeri belépésre jogosító vízum kiadása milyen kritériumok alapján dől el, adott esetben lehet-e a többszöri vízum kiadásának a feltétele az, hogy valaki magyarigazolvánnyal rendelkezik példának okáért, vagy nem - természetesen nem kizárólagosan. Látja-e a schengeni kódex értelmezésében azt a lehetőséget, ami ezt a mozgásteret számunkra megnyitja?
A féléves vízum mint alaptípus a többszöri vízum esetében is egy olyan időbeli korlát-e, amit be kell tartani, vagy van arra lehetőség, hogy a többszöri vízum fél évet meghaladó időre legyen kibocsátva? Ami a kérdés tehát, hogy milyen mozgásteret látunk.
Még ugyanebbe a kategóriába tartozik, hogy a méltányosság fogalmát mennyire bontották önök ki, méltányossági alapon történő vízumkibocsátásban milyen szempontokat kívánnak megfogalmazni, mert méltányossági alapon mindig van egy kiskapu, és hogy azt milyen szűkre és milyen tágra nyitjuk. Ez a csokor lenne a negyedik kérdésem.
Vannak-e további kérdések? (Nem érkezik jelzés.) Akkor első körben, államtitkár asszony, ezek az egyszerű kérdéseink lettek volna. Tessék parancsolni!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úrnak egyszerű, azért ezek nem olyan egyszerű kérdések.
Balla képviselő úrnak. Amit a horvát személyi igazolvánnyal való utazásról elmondott, igaz. Egyet kell figyelembe venni: az olaszok hosszú évtizedek óta megsértik a schengeni előírásokat, de ők Schengen-tagok, mi csak 2004. május 1-től sértjük az úgynevezett "common visa policy"-t, amit vállaltunk a csatlakozási szerződésben. Tehát 2004. május 1-től mi is sértjük, és tudatosan sértjük.
Horvát állampolgárok számára, ha nem sikerül hármunknak elérni, amit célba vettünk, amit jeleztem, a turistaszezon végével gondoljuk csak megszüntetni, és kizárólag azért, mert nem kívánjuk a pozitív döntést veszélyeztetni Magyarország vonatkozásában, hiszen írásos felszólítást kaptunk a gyakorlat megszüntetésére. Az olaszok nem kaptak, mert nekik nem volt monitoring, nekünk volt monitoring, ahol ez kiderült.
Magyar állampolgároknak személyi igazolvánnyal való utazását nem veszélyezteti, hiszen ahogy említettem, van belső horvát kormányrendelet, ami valamennyi uniós állampolgár vonatkozásában ezt biztosítja, másrészt a horvát fél a mi előzetes tárgyalásaink során és amit én folytattam személyesen is, azt jelezte, hogy amennyiben valóban rákényszerülünk erre, ők nem fogják magyar állampolgároktól ezt a lehetőséget megvonni.
A határőrkerületekre bármennyire szeretnék, nem tudok válaszolni, ez IRM-kompetencia. Tehát ezzel a Külügyminisztérium nem foglalkozik, és én ezért nem tudok önnek erre válaszolni.
ELNÖK: Államtitkár asszony, a horvátok akkor vízummentesek lesznek!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: A horvátok most is vízummentesek, csak útlevéllel jönnek vízummentesen. Tehát ők az uniós vízumlistán vízummentesek, csak a személyi igazolvánnyal való utazásuk szűnik meg, ha nem tudjuk ezt a hármas célt közösen elérni, amit, úgy tűnik, pillanatnyilag nem tudjuk. De vízum nélkül jöhetnek.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Elnézést kérek! Bocsánatot kérek, hogy közbevágok, csak jól értelmezem-e, hogy az olaszok tulajdonképpen egy EU-s normát sértettek azzal, amikor ők ezt az egyezményt - ennek komoly megállapodási háttere van - aláírták?
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Amikor ők beléptek Schengen-térségbe, nem tudom, hogy ez gyakorlatuk volt-e, de ők nagyon hosszú évek óta folytatják. Mi meg 2004. május 1. óta sértjük.
ELNÖK: Csak ők benn vannak, és ez a különbség.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: De ők ott vannak. Szóval mi a monitoring során írásban fel lettünk szólítva, amikor a határellenőrzésünk volt. A gond az, hogy nem lehet pecsételni, márpedig a közös konzuli kézikönyv szerint mindenkinek pecsételni kell, aki nem jogosult szabad átlépésre. Itt ez a gond.
Én megpróbálnék Kárpáti képviselő úrnak és elnök úrnak egyidejűleg válaszolni, hiszen itt ennyiben átfedések voltak. Amikor én azt mondtam, és idézem elnök urat, hogy a "35 eurót ki kell pengetni", én ezt arra mondtam, hogy visszatérítésre nincs lehetőség, tehát aki kifizette a vízumdíjat, visszatéríteni nem lehet. A 35 euró egyaránt vonatkozik az egyszeri és a többszöri vízumra is, mert ezt is sikerült elérni a tárgyalások során, tehát hogy nem a 60 lépett be.
Ki kaphat többszöri vízumot? Aki valószínűsíti, hogy rendszeresen kíván utazni, akár turisztikai, akár nyelvi, akár kulturális, akár családi okból. És itt természetesen, amit az elnök úr mondott, hogy van-e magyarigazolványa vagy sem, ez az egyik kiegészítő szempont a konzulok számára, amikor vizsgálják, hogy valóban valaki ilyen intenzíven kíván rendszeresen utazni Schengen-térségbe. Ezt nyilván nem fogjuk hangosan mondani, de figyelembe fogják venni a konzulok.
A 35 eurós díj előírás, visszatéríteni nem lehet, de a magyar konzuloknak az a jogköre, hogy vizsgálják a vízumdíj teljes egészében vagy részleges elengedését, csökkentését méltányosságból. Ez fennáll, eddig is fennállt, és amennyiben indokolt volt, eddig is elengedték a magyar konzulok. Ez nyilván nem ukrán relációban, hiszen ők díjmentesek, kellett hogy előforduljon, de más relációkban, ahol kellett, ezt most is vizsgálták.
A magyar konzuli szolgálat ebben a két relációban nagyon részletes eligazítást fog kapni, hogy mikor és hogyan gyakorolhatja a méltányosságot azon kategóriák vonatkozásában, ahol a díjfizetés fennmarad, és azt is a tekintetben, hogy mikor adjon egyszeri, illetve többszöri vízumot. Pi. 50Hész (51-60) /Fekszi/A többszöri vízum több évig lehet érvényes, az egyik behatárolás természetesen, hogy a nemzeti útlevél hány évig érvényes. Mondjuk, ha egy három évig érvényes ukrán útlevele van, nyilván, hogy akkor maximum három évig érvényes többszöri vízumot kaphat.
Tehát, akiknél megmarad, itt akkor még egyszer mondanám: az összes nyugdíjas kiesik, az iskolások, akik jönnek tanulmányi kirándulásokra iskolákkal, testvériskolákkal való kapcsolattartás, kísérőik, tanárok kiesnek; gyógykezelésre érkezők, humanitárius célból és a kísérőik kiesnek a díjfizetés alól, és kiesnek a fuvarozók és a hivatásszerűen ezt a foglalkozást űzők, mert most az állami kategóriáról nem beszélünk. Tehát, aki itt fennmarad, az sem kevés, sőt nagyon is sok, azok vonatkozásában a konzuli szolgálat a többszöri vízummal élhet, illetve, hogy tud-e méltányosságot gyakorolni.
Ab ovo, én nem vagyok abban a helyzetben, elnök úr - gondolom, tisztában van vele, és mindenki -, hogy én innen most megígérjem, hogy mindenkivel méltányosságot fogunk gyakorolni, mert nyilvánvaló dolog, ha ezt a gyakorlatot folytatnánk, akkor valami nem stimmel, illetve előbb-utóbb a fejünkre is fognak koppintani. Azt az egyet tudom ígérni, hogy a konzuli szolgálat a lehető legtisztességesebben és leghumánusabban fog eljárni. Ezek az állomáshelyek a legnagyobb vízumkiadó helyeink, annak megfelelően fogjuk őket megerősíteni. Az ottani magyar szervezetekkel le fogunk ülni és tájékoztatni fogjuk őket, hogy a gyakorlati vízumkiadás hogy fog folyni. Se Szabadka nincs messze, se Ungvár, Beregszász; ha beindult ez a gyakorlat, azt javaslom, hogy esetleg negyedév eltelte után látogassák meg a képviseleteinket. Itt ezt tudom felajánlani, és az elnök úrnak biztos is lehet benne, hogy a konzuli szolgálat ezekkel a jogosítványaival élni fog.
ELNÖK: Államtitkár Asszony! Azt még hadd kérdezzem meg ehhez a kérdéshez - és elnézést kérek a képviselőtársaimtól, hogy ilyen szőrszálhasogató vagyok! Jó esélye van egy magyar igazolvánnyal rendelkezőnek arra, hogy egy többéves, többszöri vízumot kaphat?
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: A válaszom egyértelműen igen. De ezt kizárólag szempontként nem tudom előhozni, mert akkor ukrán-ukrán állampolgárral szemben diszkriminálok. Ezt így, hogy ez a főszabály, hogy ha valakinek magyar igazolványa van, akkor biztos megkapja, nem mondhatom. Egyébként, ha rendben van az útlevele, eddigi beutazásai, az a válaszom, hogy igen, egyértelműen.
A fél évre visszatérve. Az alól a szabály alól, hogy fél éven belül kilencven napot meghaladóan nem tartózkodhat, nem tudunk kilépni, mert ez egy nagyon szigorú közös konzuli utasítás. Tehát azt tudom mondani e tekintetben, hogy azok a magyarok, akik a Magyarországon élő hozzátartozóikkal kívánják a kapcsolatot tartani, és méltányosságra jogosultak és van magyar igazolványuk, hat hónapon belül kilencven napot itt lehetnek, és egyébként a 35 euróért kaphatnak több évig érvényes többszöri vízumot is.
A kishatárforgalom vonatkozásában, ahogy jeleztem, mindent megpróbáltunk, az 50 kilométert is nagyon nehezen vertük ki, a 30 kilométer helyett. Budapest nagyon szép volna, elnök úr, de szinte lehetetlen, ehhez nem fognak hozzájárulni. Elképzeléseink természetesen vannak Brüsszel vonatkozásában, hogy aki úgynevezett bona fide, tehát, akinek a beutazásával soha nincs gond, nem sérti a szabályokat, hogy esetlegesen megpróbálunk még valamit ehhez hozzárakni. Tehát, akinek kishatárforgalmi igazolványa van, és soha nem sérti, hogy akkor mit tudom én, meghatározott időn belül tovább is utazhasson, nem tudom megígérni, nem azért, mert mi nem szeretnénk...
ELNÖK: Tovább is utazhasson, hova?
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Sopronig, nemcsak Budapestre. Számomra Sopronig meg Balatonig is, én azt szeretném, de egy dolog, hogy én mit szeretnék, és mit tudunk elérni a tárgyalások során.
Itt persze megpróbálunk mindent, de nem tudom, hogy el tudjuk-e érni. A közös konzuli kézikönyv szabályai szigorúak, ehhez mi csatlakozunk, ezeket magunkra nézve kötelezően alkalmaznunk kell. Nagyon fel kell készülnie a konzuli szolgálatnak arra is, hogy ha egy kárpátaljai magyarnak kiadok egy egyszeri vagy egy többszöri vízumot, most már nem elég úgy, ahogy most, hogy ha valami volt, hogy én kiadtam, most már el kell küldenem Strasbourgba az adatát. Az EU-ukrán szerint főszabályként általában tíz nap egy vízumkiadás, nyilván mi nem a tíz napot akarjuk tartani, mi ebből le fogunk venni, csak jelzem, hogy még ezek a szabályaink is megváltoztak, mert minden kárpátaljai magyarnak el kell küldenünk a központba az adatát ellenőrzésre. Tehát, amikor készítjük a szoftvert, meg a fejlesztéseink folynak, nagyon sok mindenben a munkánk, a vízumkiadás, az ellenőrzések igenis meg fognak növekedni, és ezt úgy kell teljesítenünk a vajdasági magyaroknak és a kárpátaljai magyaroknak, hogy zökkenőmentes legyen, ne akadályozzuk a kapcsolattartást, hogy ha valami rendkívüli esetet van, akkor lehetőleg tudjunk azzal élni, hogy Strasbourgból 24 órán belül itt a válasz, hogy azonnal kiadjuk neki mégis a vízumot, hogy a méltányosságot hol gyakoroljuk.
Szóval egy rendkívül összetett, rendkívül jól felkészült és kiképzett gárda kell hozzá, és ezekkel a lehetőségekkel élni fogunk. De azt nem tudom megígérni, hogy minden magyar eszerint fogja megkapni, mert az azt jelenti, hogy akkor bizony nem tartjuk be az előírásokat, szabályokat, és veszélyeztetünk egy újabb monitoringot vagy a tagság felfüggesztését. Tehát nekünk ezt úgy kell csinálni, hogy minden flottul és rendben menjen. De élni fogunk minden lehetséges eszközzel. Adott esetben, ha elkészülnek a konzuli utasítások - ugye ezek minősítettek -, ha él a bizottság azzal a felajánlott lehetőséggel, hogy meglátogatja, akkor ott helyben kap tájékoztatást, vagy ha ténylegesen január 1-től beindul, és kér mondjuk a bizottság még részletesebb tájékoztatást, zárt ülés keretében erre kész leszek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még hadd kérdezzem meg, államtitkár asszony - még van két közben felvetődött kérdésem -, hogy most le van zárva vagy nincs lezárva a kishatárforgalmi megállapodás tervezete, amit átnyújtottak Ukrajnának, mert ha ez a tervezet megvan, akkor itt már ezek a mozgáslehetőségek, amelyekről most itt az elmúlt tíz-tizenöt percben beszélt, sokkal nehezebben lesznek érvényesíthetőek. Ez lenne az egyik kérdésem tehát, hogy milyen stádiumban vannak ezek a tárgyalások az ukránokkal, illetőleg a szerbekre vonatkozóan pedig jelezte, hogy itt a vajdasági magyarok között van egy belső vita.
A másik kérdésem pedig arra irányulna, hogy ezzel a nyomorral, ezzel a schengeni vasfüggönyhelyzettel kapcsolatban - amire nem kaptunk államtitkár asszonytól megnyugtató választ, és szerintem ezt a választ továbbra is keresni kellene - milyen lengyel vagy más közép-európai erőfeszítésekről tudnak. Tehát folytatnak-e adott esetben konzultációkat a térség többi hasonló - bár ennyire hasonló cipőben senki sincsen -, érintett, a problémával hamarosan szembesülő országával? Különösen Lengyelországgal folytatnak-e valamilyen közös gondolkodást?
60
Pi. 61 (Elnök)
Tisztelt Bizottság! Vannak-e további kérdések a schengeni napirendünkhöz? (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nincsen, akkor államtitkár asszony!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, az ukrán félnek még nem adtuk át a tervezetet, április első felében tervezzük, és akkor ülünk le. Az a lehetőség, amit említettem önnek, ez az ukránoktól független, ezt nekünk Brüsszelben kell kiverni, ott kell ezeket a tárgyalásokat lefolytatnunk. Egyébként, ha az ukrán féllel letárgyaltuk az egyezmény tervezetét, még aláírás előtt ezt be kell mutatnunk Brüsszelnek. A mi elképzeléseink szerint mi egyidejűleg és párhuzamosan folytatjuk ezeket a tárgyalásokat az ukrán féllel, illetve Brüsszelben, és amennyiben sikerül valami plusz könnyítést elérnünk, azt az ukrán fél biztosan nem fogja ellenezni, de azt Brüsszelben kell hogy elérjük. Én a tervezetbe nem tudom ezt beírni, tehát olyat nem adhatok át. Egyébként a tervezet pedig kizárólag az igazolvány érvényességével, ki jogosult arra, milyen körülmények, hogy kerül kiadásra, hol lesznek határátkelőhelyek, időbeli hatállyal, díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Tehát ez a bona fide, amit említettem önnek, Brüsszeltől függ, és ezt csak akkor fogjuk párhuzamos tárgyalás során, ha egyáltalán ebben valamit el tudunk érni. De egy dolog, hogy mi mit szeretnénk és egy másik, hogy mire lesz lehetőségünk.
Az, hogy a vasfüggönyre nincs válasz: elnök úr nagyon jól tudja, hogy egy meghatározott sávban mozoghatunk, ebből nem léphetünk ki, a Schengen-tagság ezzel jár. A Schengen-tagságot akarjuk, a tízmillió itthon élő magyarnak biztosítani kívánjuk a szabad mozgás lehetőségét. Azon az áron is biztosítani kívánjuk, hogy ezzel határon túl élő magyarjaink valóban nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen a 35 eurós díjat ki kell fizetni. Itt csak ezeket a lehetőségeket használhatja fel a konzuli szolgálat, amit önnek említettem, ezt sem általános, generális szabályként. És nem tudunk eltekinteni - nem azért, mert nem akarunk -, a konzuli kézikönyvnek ezek az előírásai rendkívül szigorúak. Természetesen a vízummunkacsoportokban a magyar szakértők folyamatosan próbálják azokat a javításokat, jobbításokat, amit lehet. Ebben nincs apelláta, ez egységes. Minden kiadott vízumunk bekerül az egységes központi rendszerbe, mindent Strasbourgból kell lehívnunk, ellenőrizni, nincs arra lehetőség, hogy ettől eltérjünk, mert két pillanat alatt kiderül, hogy nem ennek megfelelően járunk el. És az összes magyar külképviseleten azonos vízumkiadást kell ilyen tekintetben biztosítanunk.
Azt már nem is mertem mondani, de akkor most már mondom, ha beállnak a teljes, tehát az eredeti schengeni előírások, és beáll az az ellenőrzési rendszer, akkor 2008-ban belép az is, hogy mindenkitől ujjlenyomatot is kell vennünk. Tehát azok az idősebb magyarjaink, akiket most a család bevisz, vagy nem személyesen jelenik meg, nem lesz erre lehetőség, mert az ujjlenyomatot le kell hogy vegyük. Ez is a teljes schengeni rendszer beálltával, 2008-ban - hogy most az év közepén vagy az év végével fog belépni, ezt én önnek nem tudom megmondani - még egy további nehezítést és szigorítást jelent az ön által említett vasfüggönyön.
Tehát én azt gondolom, hogy a konzuli szolgálat külpolitika, és egyébként ezekhez a tárgyalásainkhoz kérem valamennyi európai parlamenti képviselő aktív közreműködését, pártállástól függetlenül, amikor bemutatjuk a kishatárforgalmi megállapodásunk parafált szövegét, amikor mi el szeretnénk még valamit érni vagy a horvát személyi igazolvány további fenntartásánál, hogy egységesen lépjünk fel, egységesen járjunk el mindenütt, mert hogy a nyugat-balkáni vízumpolitika elfogadásra került, abban bizony az itthoni diplomácia és Külügyminisztérium mellett valamennyi európai parlamenti képviselő hozzájárulása is benne volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Én összegzésként csak egynéhány dolgot szeretnék aláhúzni. Úgy vélem, hogy Szerbia vonatkozásában nagyon fontos erőfeszítés ennek a bizonyos menetrendnek a meghatározása, és úgy vélem, hogy a kormánynak fontos ezen a téren fenntartani az erőfeszítéseit, hiszen ha Szerbia vízummentességét sikerül kivívni, az annak a közösségnek, amely egyébként a kishatárforgalom problémáját se tudta igazán feldolgozni, ez nagyon fontos lehet.
A második megjegyzésem az lenne, hogy államtitkár asszony itt a tízmilliónak és a tizenöt milliónak vagy nem is tudom, hánynak az érdekeit mintha némileg szembeállította volna egymással. Mi itt az elmúlt tizenöt évben annak a logikának a jegyében folytattuk a magyar külpolitikát, hogy ez a fajta szembeállítása a tízmilliónak és a határon túli magyaroknak, a magyar külpolitikának nem lehet...
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Ne tessék folytatni, mert nem állítom szembe!
ELNÖK: Világos! Akkor egy nézettel vitatkozom, államtitkár asszony. Tehát úgy vélem, hogy a magyar állampolgárok helyzetének javulása nem hozhatja magával a határon túli magyarok helyzetének romlását. Magyarország ilyen politikát nem folytathat, hogy nagyon kategorikus legyek.
Úgy vélem, hogy a határon túli magyar családok kasszájába ilyen mélységben semmiféleképpen nem nyúlhatunk bele. Most az a helyzet fog adódni, hogy 35 plusz a biztosításokkal, ha jól értem, ez jelentős mértékben megnövekedő összeg, tehát 35 plusz húszegynéhány-harminc euróval belenyúlunk a határon túli egyének kasszájába, és ebből magyar költségvetési bevétel képződik. Ez az a dolog, ami nem hiszem, hogy ebben a helyzetben ne lenne kezelhető. Meg kell találni a módját, hogy indirekt módon a határon túli magyar családok kasszájába Magyarország betegye az utazási költségek megnövekedéséből fakadó összeget. (Dr. Horváth János megérkezik az ülésre.) Azt gondolom, hogy ez a feladvány, amit meg kell a magyar külpolitikának oldani.
Az utolsó megjegyzésem pedig a kishatárforgalmi megállapodásra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy nem teheti bele államtitkár asszony a kétoldalú megállapodásokba azt, amit a keretrendelet nem tesz lehetővé, de nyilvánvalóan, hogy mi milyen módon próbáljuk a keretrendeletet értelmezni, az egy rendkívül fontos kérdés is. Ahogy van egyfajta tárgyalási menetrend az ukránokkal, így örvendetes lenne, ha látnánk azt a tárgyalási menetrendet, azt a célkitűzést, amit a kishatárforgalmi megállapodásnak a Brüsszellel folytatott egyeztetése során célként kijelölünk. Itt most sok ötlet elhangzott, csak nyilvánvalóan ezeket a célokat, hogy tovább lehessen utazni, hogy Budapest vagy miegymás, amiről beszéltünk, azt gondolom, világosan részben azonosítani kell, részben kell rendelkezzünk egy olyan szövetségkereséssel, taktikával, miegymás, hogyan próbáljuk meg ezeket érvényesíteni. Pi. 70Hész (71-80) /Elnök/És mikor? Mert nyilvánvalóan ennek van ütemezése, és itt különös tekintettel a schengeni értékelésre is tekintettel kell lenni. Tehát ez egy nagyon összetett feladat, de azt gondolom, hogy érdemes ilyen értelemben ezt egy hangsúlyos stratégiává formálni, ami a kishatárforgalmi megállapodások Brüsszel irányába történő értelmezését illeti. Köszönöm szépen.
Van-e valakinek még véleménye, ellenvéleménye, javaslata? (Dr. Kozma József jelentkezik.) Alelnök úr! - és akkor ezt követően lezárnánk a napirendi pontot.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Bizottság! Amit államtitkár asszony előterjesztésében és utána a kérdésekre válaszolva elmondott, az két dologról tanúbizonyságot adott. Az egyik az, hogy rendkívül szakszerűen, és a kötelező feltételeket mint peremfeltételeket tekintve a szabályok betartásával végzi a Külügyminisztérium a munkáját. De ezzel együtt, különösen, ami azután a válaszokból derült ki, az is világossá vált, hogy a megközelítés - hogy fogalmazzak, elnök úr? - azokra a már vélelmezhető konfliktusokra vonatkozóan pozitív. Tehát a Külügyminisztérium vezetésének és apparátusának, a szolgálatnak a hozzáállása pozitív, amin azt értem, hogy pontosan tisztában vannak azzal a konfliktussal, amivel mi is igyekeztünk szembesíteni most magunkat is ezen a bizottsági ülésen. Vagyis azzal, hogy ezzel a schengeni csatlakozással valójában két típusú akadály, egy fizikai-adminisztratív típusú akadály és egy anyagi típusú probléma megoldása egyszerre kerül az asztalra. Azok számára, akiknek eddig ez az akadály nem létezett, mindkettő egyformán súlyos lehet. Van, akinek az anyagi nem annyira, de az érintett és államtitkár asszony által is itt felsorolt és nagy tömegűnek minősített körben is igen súlyos probléma lehet 35 eurónak, illetve biztosítási díjaknak a kifizetése.
Mentálisan valóban különösen súlyos problémát okoz az, hogy eddig nem kellett a magyarországi belépéshez, kapcsolattartáshoz vízumot igényelni, ezután pedig kell. Ez legalább annyira súlyos probléma lehet. Ezt mindannyian tudjuk, ezzel a Külügyminisztérium is tisztában van, ahogy az államtitkár asszony tájékoztatásából ez világos lett.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy itt a bizottságnak a kezdeményezőkészségét és szerepét igenis meg kell tartani, mert a Külügyminisztérium továbbra is fogadó kész, és ha valóban bevonjuk az EP-képviselőinket ebbe a munkába, akkor a helyzeten még tovább lehet javítani. A javításon azt értem, hogy azt gondolom, hogy igenis a határokat talán még egy kicsit kijjebb lehet tolni - ameddig el lehet menni a tárgyalásokon -, és hogy azután a kialakított határokon belül mennyire empatikusan, mennyire a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően folyik majd a konzuli tevékenység, az pedig már természetesen a Külügyminisztérium felelőssége lesz.
Azt akarom mindezzel mondani, hogy abszolút nem éreztem, még csak véletlenül sem azt a fajta érdek-szembeállítást, amit elnök úr vélelmezett. Azzal, hogy Magyarország csatlakozik a schengeni térséghez, úgy tűnik, hogy első körben a tízmillió magyar jár jól. Azt gondolom, hogy a nemzet egésze jól fog járni hosszabb távon. Nehéz dilemma ez nyilván, de hiba lenne meg nem lépni most ezt a lépést, tehát azt mondani, hogy akkor inkább mi se csatlakozzunk. Hála istennek senki ilyen badarságra nem ragadtatná magát, de pontosan tudjuk, hogy a nemzeti érdek az, hogy most Magyarország csatlakozzon. Ezzel konfliktusok keletkeznek, ezeket meg kell oldani, meg kell találni az eszközöket. Egyetértek mindazokkal, akik ezt mondják, hogy a kapcsolattartás újabb nehézségei elől az akadályokat hárítsuk el. Amennyire lehet a kapcsolattartás költségeinek a megdrágulását valamilyen módon, ha lehet, akkor kompenzálni kell. Nem a vízum-visszatérítésben, mert az ebben a rezsimben nyilván nem lehetséges. Meg kell nézni, hogy más kompenzációs rendszer a kapcsolattartás költségeinek megnövekedésére hogyan található ki, hogyan lehet ezen dolgozni, de azt gondolom, hogy ebben mindenki egyetért, hogy ez egy realitás, egy reálisan keletkező problémára meg kell próbálni valamilyen választ adni. Ezt részben várhatjuk a Külügyminisztériumtól, de azt gondolom, hogy ebben partner lesz, ha itt mi magunk is kezdeményezőek tudunk lenni ezekben a kérdésekben.
Még egy dolgot hadd hangsúlyozzak, és ez már nem a határon túli magyarok problémája. Azért emlékezzünk már vissza a korábbi évekre! Amikor belementünk ebbe az egész schengeni ügybe, akkor mi nagyon nagy terheket vettünk ám magunkra. Tehát az egész magyar idegenrendészetet, határőrizetet és nemcsak határőrizetet, hanem az egész közigazgatást érintően és a magyar állampolgárokat érintően pénzbe ez már nagyon sokba került a magyarországi költségvetésnek is. Tehát mi ezért nagy árat fizettünk már eddig is, de tudtuk, hogy ezt az árat meg kell fizetni. Most eljutottunk odáig, hogy már itt vagyunk a küszöbén, és meg is feledkeznék arról, hogy ezért bizony nagyon sokan nagyon keményen dolgoztak, és sokat fizettünk már eddig is azért, hogy ebbe a helyzetbe kerültünk, és még a fizetésnek nincs vége. Ezzel együtt azt mondom, hogy igen, ezt vállaltuk, csinálni kell, és el kell érni, hogy a határon túli magyarokra ennek a terheiből minél kevesebb háruljon. Szerintem ebben a szellemben folyt ez a mostani tanácskozás is, és remélem, hogy ez így meg is marad.
Köszönöm szépen államtitkár asszonynak az igazán korrekt és ilyen értelemben mindenképpen pozitív tájékoztatóját, és gratulálok azokhoz az eredményekhez, amelyeket az eddigi tárgyalásokon már elértek. Azt kellene mondanunk közösen, hogy csak így tovább, mert még szeretnénk további eredményeket is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném visszaigazolni azt a nyitottságot, amit a határon túli magyarok kompenzálásával kapcsolatban megfogalmazott alelnök úr. Én is úgy látom, hogy kell megoldást találjunk, valamilyen módon a kormányzatnak az együttműködését, illetve a politikai pártok együttműködését e tekintetben formálnunk kell.
Az ötpárti tárgyalássorozatra is hadd hívjam fel a figyelmet, egyébként alelnök úr, illetve szocialista képviselőtársaim. A héten a nemzetpolitika tárgyában egy ötpárti egyeztetést fogunk folytatni... (Dr. Kozma József: Megkezdeni.) Megkezdeni. És a KMKF keretei között is folyik ez a típusú egyeztetés, ami azt hiszem, hogy szintén nagyon fontos; itt a házelnök asszony aktív koordinációja és közreműködése előreviheti ezt az ügyet.
Én is szeretném államtitkár asszonynak megköszönni a lehetőséget a rendkívül izgalmas eszmecserére, és hasonlóképpen, ahogy itt az alelnök úr fogalmazott, szeretnék sok erőt kívánni ahhoz, hogy ezeket a célkitűzéseket, amelyeket most itt érintettünk, eredményre sikerüljön vinni, beleértve a schengeni tagságunkat is.
Van-e további kérdés, megjegyzés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor a napirendi pontot lezárom. Egy fél perc technikai szünet után zárt ülés keretei között folytatjuk a nagyköveti meghallgatásokat.
(Szünet: 11.30 - 11.36)
A bizottság 11 óra 36 perctől 12 óra 44 percig zárt ülést tartott,
melyről külön jegyzőkönyv készült.)
80
Hész (151-160) vége
(Az ülés vezetését dr. Kozma József, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A harmadik napirendi pontunk a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között az egymás nevében a vízumok kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről, ennek az általános vitája. A napirendi pont tárgyalásához köszöntöm Fekszi Márta államtitkár asszonyt. Kérdezem, kíván-e a törvényjavaslathoz kiegészítést fűzni.
Öné a szó.
Horváthné dr. Fekszi Márta kiegészítése
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, alelnök úr, csak nagyon röviden. A bizottság előtt ismert a nemzetközi szerződés megkötésének a célja, háttere. Itt szeretném jelezni, hogy előreláthatólag április 25-én lesz a hivatalos nyitás, amin Frattini biztos úr is részt fog venni. A megnyitás az osztrák és a szlovén féllel indul, de pont a mai napig folyik a tárgyalás a lett külügyminisztérium képviselőivel. Minden valószínűség szerint áprilisban velük is aláírjuk a megállapodást, tehát Lettország csatlakozni fog. Dánia úgyszintén kifejezte készségét és a dánokkal is tárgyalunk erről. Ezenkívül előreláthatólag Észtország és Luxemburg lesz a partnerünk, velük is folytatjuk a tárgyalásokat. Az olasz fél nemrégiben a vízum munkacsoportban, Brüsszelben ugyancsak jelezte, hogy érdekelt az úgynevezett tartós vízumok kiadását a kisinyovi központra bízni, és e célból Kisinyovban fog a helyszínen tájékozódni április 18-án. A ciprusi fél jelezte még a Külügyminisztérium számára, hogy ugyancsak érdekli a központ munkájában való részvétel.
Ez a nemzetközi szerződés, amelyet most a tisztelt bizottság elé terjesztettünk, a nemzetközi jogi alapját jelenti annak, hogy az osztrák fél nevében a teljes jogú schengeni tagságot követően eljárjunk. Ez azt jelenti, hogy a schengeni tagságig előkészítjük az osztrák fél számára a vízumkérelmek átvételét, továbbítását, interjúk lebonyolítását, adott esetben még helyettük mi fogjuk az interjúkat is lebonyolítani, a schengeni tagságot követően pedig mi adjuk ki az osztrák területre érvényes schengeni vízumot, és teljes egészében ránk fogja bízni ezt az osztrák fél.
Tekintettel arra, hogy itt állampolgárok személyes adatkezeléséről van szó, ezért igényli a parlament döntését a nemzetközi szerződés, és ehhez kérném a tisztelt bizottság támogatását.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e valakinek kérdése az előterjesztő államtitkár asszonyhoz? (Senki sem jelentkezik.) Nincs kérdés. Van-e valakinek észrevétele, hozzászólása? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. A tárgyalást lezárom. Ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A következő üléseink jövő héten lesznek. Március 26-án, hétfőn féltizenkettőkor nagyköveti meghallgatásokra kerül sor, majd másnap, kedden 10 órakor is lesznek nagyköveti meghallgatások, illetve az Ázsia-politika ügye is napirendre kerül jövő héten.
Van-e valakinek az egyebek keretében bejelentése? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. A bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 48 perc.)
|
|
Németh Zsolt |
|
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Podmaniczki Ildikó és Horváth Éva Szilvia