KHTB-11/2007.
(KHTB-31/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2007. május 7-én, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló T/2715. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) tájékoztatója*
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai*
A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/2840. számú törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (általános vita)*
Szabó Endre (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12-én kelt kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló T/2841. számú törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (általános vita)*
Dr. Fazekas Attila (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Fazekas Attila (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válasza*
Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben résztvevő külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló J/2761. számú jelentés (általános vita), valamint*
Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben résztvevő külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (a Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa)*
Dr. Dankó István (Honvédelmi Minisztérium) tájékoztatója*
1. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2715. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/2840. szám)
(Általános vita)
3.Az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12-én kelt kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/2841. szám)
(Általános vita)
4. a) Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben résztvevő külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló jelentés (J/2761. szám)
b) Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben résztvevő külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám)
(A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa)
5. Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz)
Dr. Kozma József alelnök (MSZP)
Szabó Vilmos alelnök (MSZP)
Gedei József (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Kránitz László (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) dr. Gedei Józsefnek (MSZP)
Dr. Gruber Attila (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz) dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Szabó Endre osztályvezető (Külügyminisztérium)
Dr. Fazekas Attila főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Mikita János vezérkari főnök helyettes (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 04 perc)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Bejelentem, hogy Németh Zsolt Gruber Attilát, Gedei József Mesterházy Attilát, Kárpáti Tibor Kránitz Lászlót, Kelemen András Nagy Gábor Tamást, Kozma József Eörsi Mátyást, Gógl Árpád Horváth Jánost, Balla Mihály pedig Potápi Árpádot helyettesíti. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatot képviselőtársaim kézhez kapták. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban kinek van kérdése, észrevétele. (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért a napirendi javaslattal.
1. napirendi pontunk a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló T/2715. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm Gémesi Ferenc szakállamtitkár urat a Miniszterelnöki Hivatalból. Parancsoljon, államtitkár úr!
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) tájékoztatója
GÉMESI FERENC szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ebben a témában decemberben született egy megállapodás a határon túli magyar vezetők és a kormányzat között, de úgy tűnik, hogy az e körüli egyetértés jóval szélesebb. Az eddigi bizottsági vitákból az derült ki, hogy e mögött politikai egyetértés is van.
A változtatásnak az a lényege, hogy a magyar igazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok tekintetében az ötéves lejárati határidőt egy törvénymódosítással megváltoztatjuk és az igazolványok határozatlan időre érvényesek lesznek úgy, hogy a törvény biztosította kedvezmények nem módosulnak. Ezzel a módosítással megkíméljük az igazolványok birtokosait attól, hogy egy újabb igazolvány-kiállítási procedúrában legyenek kénytelenek részt venni. Ugyanakkor a kedvezmények igazolásához, azok igénybevételéhez egy pótfüzetet adunk ki, és a külképviseletek az igénylők igazolványszámának és nevének rávezetésével a pótfüzet kiállítását meg tudják oldani.
Amikor ezt a témát 2006 decemberében a magyar-magyar kormányzati együttműködési fórum megvitatta, ebben teljes egyetértés volt, és ez az egyetértés továbbra is él a külhoni magyarok, de a hazai politikai erők között is, ezért arra kérem a bizottságot, hogy támogassa a törvénymódosítást.
ELNÖK: Köszönjük szépen, szakállamtitkár úr. Képviselőtársaimé a szó. Kelemen András képviselő úr!
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Az indokolásban szerepel a pótfüzetes megoldás, a törvény szövegében viszont nem. Nem teszi ez bizonytalanná a helyzetet?
Másrészt szeretnék rákérdezni a kiállító irodák további sorsára.
ELNÖK: Kárpáti Tibor képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Nekem nem is a törvény szövegének változásával, hanem annak az eljuttatási lehetőségével kapcsolatban van észrevételem. Mi a határ mentén rendszeres kapcsolatban vagyunk a szomszéd országban élő magyarokkal. Jó lenne, ha valamilyen segédanyagot vagy tájékoztatót kapnának ők is és mi is, akik ott élünk és dolgozunk. A magyar igazolvány mellett szintén problémát jelenthetnek a vízummal kapcsolatos változások, amit sokan nagyon nehezen értenek. Nagy segítség lenne egy tájékoztató anyag a részünkről, amelyből egyértelművé válhatna, hogy mi történik, hogy a lehető legegyszerűbb és legkönnyebb legyen a változások megélése.
ELNÖK: A magyar igazolványban fel van tüntetve a lejárati határidő. Most pedig egy olyan módosítást terveznek bevezetni, melynek eredményeként úgy hosszabbítjuk meg a magyar igazolványok hatályát, hogy az a magyar igazolványban nem fog tükröződni. Tervezik-e, hogy legalább a most kiadásra kerülő magyar igazolványoknál ezt az eljárást megváltoztatják?
A magyar igazolványoknak és a hozzá kapcsolódó intézkedéseknek - legyen szó akár a kiegészítő füzet megigényléséről, akár az oktatási-nevelési támogatások igényléséről és szétosztásáról - egy nagyon fontos intézménye az úgynevezett státusziroda-hálózat, amelynek a visszaszorítása, illetve felszámolása meglehetősen előrehaladott stádiumban van, nagyon komoly félelmek övezik ezt a határon túl. Jogos-e a határon túli magyarok ezzel kapcsolatos félelme?
Nem feledhetjük, hogy a magyar igazolványok leértékelődését, elinflálódását nem kis részben a státusztörvény módosítása, kiüresítése idézte elő. A szülőföldön igénybe vehető támogatásoknak jelenleg nem előfeltétele a magyar igazolvány. Véleményem szerint ez nemcsak azért hátrányos, mert visszavetette a magyar igazolványok igénylésének ütemét - 2002 után látványosan lecsökkent a magyar igazolványok igénylése -, hanem azért is problémás, amit Kárpáti képviselő úr vetett fel, nevezetesen hogy a közeljövőben a schengeni rendszer bevezetésével olyan helyzet állhat elő, hogy szükség lehetne a magyar igazolványokra a magyar vízumok, a vízummentesség, az esetleges vízumdíj-visszatérítés folyamatában. Ettől az eszköztől egyfajta szűklátókörű jogi megközelítés alapján fosztotta meg magát a magyar kormány, amelynek a korrekciójára mindenképpen szükség lenne, már csak abból a megfontolásból is, amit itt Kárpáti képviselő úr megpendített.
Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, államtitkár úrnak adom meg a szót.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai
GÉMESI FERENC szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): A pótfüzet kiadását azért nem a törvény rendezi, mert nem szerettük volna magát az igazolványt leértékelni. Ha a törvényben az igazolvány mellé egy pótfüzet lenne rendelve, akkor maga az igazolvány léte lenne kérdéses, hiszen az igazolvány igazolja a jogosultságot, a pótfüzet pedig az igénybevételre, kvázi a pecsételésre szolgál és ebben a formában válik kiegészítő dokumentummá, mint ahogy most is kiegészítő dokumentum az igazolvány mellett a diákigazolvány vagy a pedagógusigazolvány. Ez tehát a célja a pótfüzet és az igazolvány párhuzamos alkalmazásának.
Az irodahálózat ma már messze túlmutat az igazolványok kérdésén és azon, hogy mennyiben működnek közre az igazolványok kiállításában. Ma már elhanyagolható az a munkaidő-mennyiség, amelyben az igazolványokkal foglalkoznak. Az irodahálózat az elmúlt néhány évben nagyon sok olyan gyakorlati kérdéssel kezdett foglalkozni, amely a magyarság számára valóban fontos kérdéseket jelent, a munkaerő-közvetítéstől kezdve a vízumkérdésekben való közreműködésen át a tájékoztató munkáig és az oktatási-nevelési támogatásig. Kialakulni látszik egy olyan széles körű feladatköre ezeknek az irodáknak, amire a későbbiekben építeni lehet.
Én a beszélgetéseim során nem érzem azt a félelmet, amit elnök úr jelzett. Az idei támogatások kapcsán többször is tárgyaltunk az irodahálózatok vezetőivel és mindig leszögeztük, hogy a rendszer 2007-ben 2006-hoz hasonlóan fog működni, ebben az évben tehát semmiféle változás nem lesz, éppen azért, mert az igazolvány-kiállítás és sok minden más kérdés változóban van. A 2008-as költségvetés tervezésekor pedig fel kell készülni arra, hogy megmondjuk, mik lesznek azok a konkrét ügyek, amelyekkel az irodahálózat foglalkozni fog, és egyfajta normativitást kell biztosítani a feladatok és a költségvetési támogatás között is. Erre komoly fogadókészség volt az irodahálózatok részéről. Véleményem szerint az ügyet el lehet juttatni egy olyan pontig, hogy a magyarságot érintő szolgáltatások ügyében az irodahálózat meghatározó legyen. Szeretnék emlékeztetni arra, a Velencei Bizottsággal folytatott vitánk arról szólt, hogy ezek betölthetnek-e közjogi szerepet vagy sem. Nyilván nem, de nem is ebbe az irányba tapogatózik azóta sem senki, aki irodahálózatról beszél, és az irodák maguk is egyre inkább a szolgáltatásjelleget igyekeznek kidomborítani.
Az új igazolványok kiadásakor szerintünk is fel kell tüntetni, hogy korlátlanul érvényesek, hiszen már nem öt évig érvényes dokumentumokról van szó, de ezt nyilván el fogják végezni az igazolványt kiállítók.
Már kész van egy olyan anyag, amelyet a törvény elfogadását követően eljuttatunk az érintettekhez, de igény esetén szívesen eljuttatjuk a bizottság tagjainak is, és ha a határon túli útjaik során ilyen kérdések vetődnek fel, akkor azt fel tudják használni. Mi is úgy gondoljuk, hogy magáról az eljárásról és a részletszabályokról komolyan tájékoztatni kell az érintetteket. A jelen szakaszban azt igyekszünk világossá tenni, hogy a törvénymódosítás az ő részükről külön intézkedést nem igényel. Senki ne gondolja azt, hogy neki most el kell kezdeni valamilyen papírokat gyűjteni vagy valamilyen üggyel foglalkozni. Az igazolványokkal kapcsolatos módosítás az igazolványbirtokosok számára tehát most nem jelent külön feladatot.
Arról már sok vita folyt, hogy a magyar igazolvány leértékelődött-e vagy sem. Arról, hogy hány igazolványt igényeltek 2002-ben és mennyit utána, az a véleményem, hogy aki a kezdeti fázisban akár identitás szempontból, akár a kedvezmények szempontjából fontosnak tartotta, az kiváltotta, utána pedig beállt az arány egy normális szintre. 2002-ben több mint 500 ezer igazolványt adtak ki, és ma 870 ezer igazolvány van a határon túli magyarok birtokában. Azt tehát nem lehet mondani, hogy jelentősen csökkent volna az érdeklődés az elmúlt években az igazolvány iránt. De hogy mennyire lehet majd felhasználni vagy támogató dokumentumként elfogadni az igazolványt egy másik szempontrendszerben a vízum kérdésében, azt még ki kell munkálni és világosan meg kell mondani, amikor a Schengen-rezsim bevezetésével kapcsolatos intézkedésekről, illetve ezeknek a külhoni magyarsággal kapcsolatos részéről elindul a beszélgetés. S azt is világossá kell tenni és a Schengen-rendszerben rögzíteni kell, hogy mennyire lehet ez támogató dokumentum például a konzuli szolgálat számára.
ELNÖK: Kelemen András képviselő úr!
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Elnézést kérek államtitkár úr, de úgy érzem, hogy nem kaptam pontos választ az első kérdésemre. A törvény szövegének elemzése alapján nyilvánvaló, hogy a járulékos igazolványok - a pedagógus- és diákigazolványok - kiesnek a rendszerből és a továbbiakban nem lesznek használhatók. Viszont semmiféle utalás nincs a törvény szövegében arra, hogy ezt a kérdést hogy oldják meg, hiszen a pótfüzet fogalma nem szerepel magában a törvényben, hanem csak az indoklásban.
GÉMESI FERENC szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Azért nem szerepel a pótfüzet fogalma a törvény szövegében, mert az a kedvezmények igénybevételének a technikai eljárásáról rendelkezik és nem az igazolvány érvényességéről. Az ügy technikáját a végrehajtási rendeletben kívánjuk rendezni, hogy egy esetleges más gondolat esetén - ha a pótfüzet helyett valaki mást gondol - ne kelljen a törvény normaszövegéhez hozzányúlni. Ez egyébként sem koncepcionális kérdés. Akkor lenne koncepcionális kérdés, ha a kedvezmények körét módosítanánk, de mivel ez technikai kérdés, a végrehajtási rendeletbe utaljuk és nem a normaszövegbe.
ELNÖK: Én is megtévesztőnek látom ezt a dolgot. Eddig volt pedagógusigazolvány és diákigazolvány, de az eddigi gyakorlat meg fog változni, ami viszont nem tükröződik a törvény normaszövegében. Tekintettel arra, hogy feles törvényről van szó, nem okoz nehézséget ezt tükröztetni a törvény szövegében. Véleményem szerint ez az eljárás jogilag kifogásolható, hiszen egy új eljárási rendet vezetnek be, aminek azonban csak az indoklásban van nyoma. Ez azonban egy jogi szakkérdés és a vitát a jogászok folytassák le. Mi az ügy érdemével - azzal, hogy meg legyenek hosszabbítva a magyar igazolványok - egyetértünk, még ha ezt a formát némileg értetlenül is fogadjuk.
Van-e további észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.)
Ki támogatja a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a törvényjavaslatot.
A bizottságnak előadót kell állítania. A törvénymódosító javaslat holnap reggel 9 órakor szerepel a plenáris ülés napirendjén. Szabó Vilmos alelnök urat javasolom előadónak. Ki támogatja? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag támogatja, hogy Szabó Vilmos alelnök úr legyen a bizottság előadója.
Köszönöm szépen szakállamtitkár úr segítségét és további jó munkát kívánok.
2. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Szabó Endre urat a Külügyminisztériumból. Parancsoljon!
Szabó Endre (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZABÓ ENDRE (Külügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is szeretném megköszönni a konstruktív hozzáállásukat és támogatásukat, amellyel lehetővé tették, hogy az Országgyűlés néhány héttel ezelőtt elfogadja a jelenlegivel egyező tartalmú, Magyarország és Ausztria között kötött megállapodást. Magyarország a schengeni csatlakozásra készülve több EU-tagállammal kíván megállapodást kötni a vízumkiadás átadásáról-átvételéről. Ez a második ilyen jellegű megállapodás, amelynek viszonylag korai megszületését a kisinyovi közös vízumkérelem-átvevő központban való együttműködés beindításának az igénye sürgette. Hatósági jogkör átadására a magyar jog szerint törvényi felhatalmazásra van lehetőség. Ez teszi indokolttá azt, hogy az Országgyűlés szentesítse a jelen nemzetközi megállapodást.
A megállapodás keretet ad az együttműködésnek, szabályozza annak alapelveit és rendelkezik arról, hogy a felek külügyminisztériumai végrehajtási megállapodásokban jelölik ki azokat a konkrét állomáshelyeket, amelyeken az együttműködés megvalósul, és ezek a végrehajtási megállapodások rendelkeznek majd a technikai és a pénzügyi részletszabályokról is. A megállapodás tartalmi elemeit nem kívánom felsorolni, hiszen az betűről betűre megegyezik a magyar-osztrák megállapodással.
Amennyiben kérdéseik lesznek, nagyon szívesen válaszolok azokra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindannyian üdvözlendőnek tartjuk, hogy kialakulnak ezek a közös vízumkiadó központok. Úgy vélem, hogy a Szlovéniával kötendő megállapodás - tekintettel a kiváló kétoldalú kapcsolatokra - lényegi együttműködési lehetőséget fog megnyitni.
Ki támogatja a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a törvényjavaslatot.
Előadót kell állítanunk. Ki támogatja, hogy Hárs Gábor legyen a bizottság előadója? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag támogatja, hogy Hárs Gábor legyen a bizottság előadója.
Köszönjük szépen a segítséget, további jó munkát kívánunk.
3. napirendi pontunk az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12-én kelt kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm dr. Fazekas Attilát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. Parancsoljon!
Dr. Fazekas Attila (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. FAZEKAS ATTILA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A bizottság napirendjén szereplő törvényjavaslat egy olyan komplex doppingellenes cselekvési program része, amely a 2008-as pekingi nyári olimpiai és paralimpiai játékok nagyon fontos előzményét képezi, különös tekintettel arra, hogy 2007 az utolsó kvalifikációs év. Számos olyan, a nemzetközi követelményekből fakadó intézkedést kénytelen a Magyar Köztársaság is megtenni, amelyek a doppingmentes felkészülést és a fair play elvének megfelelő tiszta sport eszméjét szolgálják. Ennek a keretei közé jól illeszkedik a varsói kiegészítő jegyzőkönyv elfogadása, amely az alapegyezménynek azt a legfontosabb rendelkezését próbálja tovább erősíteni az aláíró államok között, hogy mindenkinek kölcsönösen együtt kell működnie a doppingellenes küzdelemben, pontosan azért, hogy ennek az igen szerteágazó és bonyolult területnek a nemzetközi hatékonysága sikeres legyen.
Ezenkívül egy másik nemzetközi egyezmény kihirdetése is folyamatban van, ez pedig az UNESCO nemzetközi doppingellenes egyezménye, amely szintén feltételét képezi annak, hogy a Magyar Köztársaság sportolói a pekingi nyári olimpiai játékokon részt vegyenek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Gógl Árpád képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Nagyon jó ez az egyezménysorozat, csak ennek van egy laboratóriumi materiális alapja, ami eddig a Sportkórházban létezett. Kérdezem, hogy a mostani egészségügyi káosz után hol lesz ennek bázisa.
ELNÖK: Parancsoljon!
Dr. Fazekas Attila (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válasza
DR. FAZEKAS ATTILA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ennek a doppingellenes cselekvési programnak a harmadik lábáról nem beszéltem, amely sokkal konkrétabb és kézzelfoghatóbb dolgokból áll, így például az 55/2004-es doppingellenes kormányrendelet módosításából, amire éppen egy hete került sor. Ebben az került megfogalmazásra, hogy az úgynevezett nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők - tehát mindazok, akik potenciálisan részt vehetnek világversenyeken -, valamint az első utánpótlás korosztály versenyzőinek a mintavételére kizárólag nemzetközi akkreditált laboratóriumban kerülhet sor. A magyar antidoppingcsoport jelenleg az eibelsdorfi laboratóriummal áll szerződésben. Az állami költségvetésben az ő mintavételükre külön forrás került elkülönítésre. Emellett az úgynevezett nemzeti doppingellenes koordinációs testület keretei között minden érintett civil fél és kormányzati fél részvételével vizsgáljuk azt is, hogy a jelenleg az OSEI keretei között működő doppingellenes laboratórium további hasznosítása hogyan történhetne minél hatékonyabban. Erről folyamatos tárgyalásokat folytatunk a főigazgató úrral, egy mindenki által szorgalmazott közös szakmai irány felé haladva.
ELNÖK: Ki támogatja az előterjesztést? (17) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (2) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja az előterjesztést.
Előadót kell állítanunk. Ki támogatja, hogy Varga László legyen a bizottság előadója? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag támogatja, hogy Varga László képviselő úr legyen a bizottság előadója.
Köszönjük szépen a segítséget, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
4. napirendi pontunk az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben résztvevő külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló jelentés általános vitája és a jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat, amely a honvédelmi bizottság önálló indítványa. Nagy tisztelettel köszöntöm Mikita János urat és Dankó István urat a Honvédelmi Minisztériumból. Külön kell szavaznunk a jelentésről és a honvédelmi bizottság határozati javaslatáról. Parancsoljanak!
MIKITA JÁNOS vezérkari főnök helyettes (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Dankó István jogi főosztályvezető-helyettes úr fog rövid bevezetőt mondani.
Dr. Dankó István (Honvédelmi Minisztérium) tájékoztatója
DR. DANKÓ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány alkotmányos jogkörében eljárva 2004 decemberében egy kormányhatározattal engedélyezte, hogy az iraki stabilizációs és humanitárius műveletekhez történő hozzájárulásként az ezekben a műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erők hazánk területén áthaladhassanak, de az áthaladási engedély nem terjed ki az alkalmazási jellegű áthaladásokra, és a kormány felhívta a minisztert, hogy az áthaladásokról évente tájékoztassa a parlamentet. Az önök előtt fekvő anyag a 2006. év áthaladásait tartalmazza. Ehhez kapcsolódva a Honvédelmi és rendészeti bizottság készített egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormány támogat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az amerikai európai támaszpontok, illetve az iraki célpontok közötti kapcsolattartásban és közlekedésben mely országok játszanak döntő szerepet, ha Magyarországnak ebben nincs különösebb szerepe?
MIKITA JÁNOS vezérkari főnök helyettes (Honvédelmi Minisztérium): Mi elsősorban a Magyarország területén keresztül történő szállításokat tudjuk vizsgálni, s mint az anyag is jelzi, az ezen a cégen keresztül történt szárazföldi szállítások nem katonai jellegűek voltak. Hogy az egyéb szállítások hogyan, milyen formában történnek, arról nincs információnk.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Mint már mondtam, külön kell szavaznunk a jelentésről és a határozati javaslatról.
Ki támogatja a jelentést? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a jelentést.
Ki támogatja a határozati javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a határozati javaslatot.
Köszönjük szépen a segítségüket, további jó munkát kívánunk önöknek.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Holnap 10 órakor Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt hallgatjuk meg.
Május 22-én délelőtt 10 órára a házelnök asszony összehívta a KMKF állandó bizottságát; ez gyakorlatilag kilövi az erre a napra tervezett bizottsági ülésünket, ezért ezen a napon délután 2 órára hívom össze a bizottság ülését, és a nagyköveti téma mellett Ukrajna belpolitikai válságát tűzzük napirendre, és a Külügyminisztérium képviselője mellett az ukrajnai közjogi pozícióval rendelkező magyar tanácselnök urat, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét, Brenzovics Lászlót hívtam meg.
Hárs Gábor képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Múlt héten került sor az Interparlamentáris Unió 116. közgyűlésére Indonéziában, amelyen négytagú küldöttség képviselte a parlamentet, a Fideszből senki nem volt jelen.
ELNÖK: Miért nem?
HÁRS GÁBOR (MSZP): Ezt talán a fideszes alelnök úrtól kellene megkérdezni, valamint a fideszes elnökségi tagtól.
ELNÖK: Mi Dubrovnikban voltunk.
HÁRS GÁBOR (MSZP): Az is jó. Természetesen a magyar nemzeti csoport elnökségében jelen lévő valamennyi párt képviselőjének módja volt részt venni a delegációban, a döntést mindenki maga hozta meg. Jövő hétfőn tartjuk meg az idei év első IPU-közgyűlését és azon részletes tájékoztatást adunk a közgyűlésen elhangzottakról.
De nem ezért kértem szót, hanem azért, ami - ha lazán is, de - kapcsolódik az előző témákhoz. Az IPU-nak mindig van egy vezető témája - ez az idén a globális felmelegedés és annak káros hatása, valamint megelőzése volt, én is ebben a témában szólaltam fel a plenáris ülésen -, és van egy sürgősségi témája, amelyben mindig hatalmas vita van. Egy alkalommal csak egy sürgősségi témát tárgyalhat a közgyűlés, most hat javaslat volt, a közgyűlés az eredeti indiai javaslat szerint végül is a terrorizmus elleni küzdelmet vette napirendre. A házigazdák nagyon sok, főleg harmadik világbeli delegáció támogatásával mindenképpen napirendre akarták vetetni, hogy fenyegessük meg az Egyesült Államokat, hogy vonja ki a csapatait Irakból. Ebből nagy vita kerekedett, és az a geopolitikai csoport, amelynek mi is tagja vagyunk - az úgynevezett Tizenkettő plusz csoport -, ellenezte ennek a témának a napirendre vételét. Tartalmilag is ellenezte, de főleg eljárási okokból, mert ez azt jelentette volna, hogy belecsempésznek egy témát egy másik témába. Az Egyesült Államok egyébként nem tagja az Interparlamentáris Uniónak, következésképp ez egy kívülről jött valami lett volna. Végül hosszas hezitálás és vita után - bár az indonézek rendkívül erőteljesen szorgalmazták az erről való szavazást és hogy az IPU-közgyűlés rázza meg az öklét - nem szavaztunk erről a kérdésről és szavazás nélkül történt a sürgősségi napirend elfogadása, ami elég sajátságos, legalábbis amióta én részt veszek ebben a munkában, ilyenre még nem került sor. A világpolitika ettől még halad tovább és a Bush-vétó is érvényben van, amely hírt egyébként pont a téma tárgyalásának a kellős közepén kaptuk.
Mint már jeleztem, az IPU egyéb témáiról a jövő heti közgyűlésen adunk számot, amire már most tisztelettel meghívom a képviselőtársakat.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Van-e más az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a megjelenést és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 40 perc)
|
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc