KHTB-20/2007.
(KHTB-40/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2007. szeptember 11-én, kedden, 10 órakor,
a Parlament főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Francisco Henriques da Silva tájékoztatója *
Képviselői kérdések, vélemények *
Francisco Henriques da Silva nagykövet válaszai *
A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/3604. szám) (Általános vita) *
Kiss Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kiegészítése *
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Moldovai Köztársaságnak a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kétoldalú szerződésekben való utódlásáról szóló, Budapesten, 2005. november 17-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/3605. szám) (Általános vita) *
Gerelyes István (Külügyminisztérium) ismertetője *
A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (prümi szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/3606. szám) (Általános vita) *
Stauber Péter (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése *
Napirendi javaslat:
1. Tájékoztató az Európai Unió soros elnökségét adó Portugália terveiről
2. A Firenzében, 2000. október 20-án kelt Európai táj egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat a nemzetközi szerződésről (T/3604. szám)
3. A Magyar Köztársaság kormánya és a Moldovai Köztársaság kormánya között a Moldovai Köztársaságnak a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kétoldalú szerződésekben való utódlásáról szóló, Budapesten, 2005. november 17-én aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/3605. szám)
4. A Belga Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött szerződés (prümi szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/3606. szám)
5. Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Hárs Gábor (MSZP) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP) dr. Gedei Józsefnek (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) Szabó Vilmosnak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Dr. Gruber Attila (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz) dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Rácz Róbert (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz)
Francisco Henriques da Silva (Portugália) nagykövet
Kiss Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gerelyes István (Külügyminisztérium)
Stauber Péter (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 3 perc)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Különösen és nagy tisztelettel köszöntöm Henriques da Silva portugál nagykövet urat.
Bejelentem a helyettesítéseket: Németh Zsolt Nagy Gábort, Kozma József Hárs Gábort, Geberle Erzsébet Varga Lászlót, Kékesi Tibor Kránitz Lászlót, Szabó Vilmos Mesterházy Attilát, Balla Mihály Gruber Attilát, Gógl Árpád Kelemen Andrást és Horváth János Rácz Róbertet helyettesíti.
Megállapítom a határozatképességet.
Asztalunkon fekszik a napirend. Van-e valakinek a napirenddel kapcsolatban kérdése, megjegyzése? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincsen, fölteszem szavazásra. Ki támogatja a megküldött napirendet? (Szavazás.)
Egyhangúlag elfogadta a bizottság.
Rá is térünk tehát első napirendi pontunkra: Tájékoztató az Európai Unió soros elnökségét adó Portugália terveiről.
Üdvözöljük őexellenciáját, köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat, és ahogy általában, most is nagy figyelmet fordít az EU-elnökség prioritásainak. Nagyon örülünk, hogy el tudott jönni. Öné a szó.
Francisco Henriques da Silva tájékoztatója
FRANCISCO HENRIQUES DA SILVA nagykövet: Nagyon szépen köszönöm az elnök úr szavait. Mint diplomata, tudják, először is köztisztviselő, állami hivatalnok vagyok, másodszor pedig nagykövet. Tehát sem politikus, sem pedig szakértő nem vagyok, bár diplomataként ismerős vagyok több területen, amiről ma beszélünk. Engedjék meg, hogy röviden tájékoztassam önöket oly módon, hogy először egy tömör bemutatót terveztem, aztán pedig válaszolok a feltett kérdésekre a legjobb tudásomnak megfelelően.
Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, mottónk egy erősebb Európa egy jobb világ érdekében. Az Európai Unió portugál elnökség három fő elérési útvonalra fókuszál: a meglévő szerződések reformja, a gazdaság és a társadalom modernizációja, egy AGENDA és Európa szerepének megerősítése a világban.
Mielőtt a foglalkoznék ezzel a három témával, mielőtt a tárgyra térnék, engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a reformegyezmény egy nemzetközi egyezmény, nem pedig alkotmányos szerződés. Nem helyettesíti a meglévő egyezményeket, hanem csupán keretbe foglalja azokat, és ennek fényében szeretném, ha meghallgatnák, amit most mondok. Tehát ez nem egy alkotmányos szerződés, ezt szem előtt kell tartanunk, hanem csak egy egyezmény a nemzetközi egyezmények sorában. Ily módon nem fogja helyettesíteni sem a nizzai szerződést, sem a maastrichti szerződést; ezek mind megmaradnak, hatályban vannak.
Ezek után engedjék meg, hogy elmondjam, mik az Európai Unióban a jelenlegi elnökség játékszabályai. A vezető hármas csoportnak van egy közös problémája, és ez a közös probléma az alapja a portugál jelenlétre is hatással van. Tehát Németországgal kezdtünk, aztán most Portugália, majd Szlovénia következik, vagyis 18 hónapon keresztül ezt a három ország osztozik az Európai Unión. A németek most fejezték be, Portugália jelenleg tölti be az elnöki tisztet, Szlovénia pedig az év elejétől 2008 közepéig. Jelenleg Portugália jelenti a német elnökség folytatását és a trió programjának folytonosságát, a kezdeményezések folytatását. Amikor tehát én azt mondtam, hogy portugál program, akkor nem Portugália programjáról beszéltem, hanem e hármas trió programjáról beszéltem. Az együttes program pár hónappal ezelőtt került elfogadásra, melyben figyelembe vettük saját egyezményeinket, elért eredményeinket is, ennek figyelembevételével született döntés a közös programról. A programot a német elnökség kezdte, és elfogadta azt a Miniszterek Tanácsa is, ami számunkra fontos és lenyűgöző volt. Ezért mondjuk tehát azt, hogy a portugál program nem teljes egészében portugál program, hanem a három vezető ország programja, és természetesen néhány döntést saját egyezményeink figyelembevételével hoztunk meg.
Nos, melyek a fő célkitűzések ebben az egyetemleges programban? A struktúra ugyanaz marad, de szeretnénk a legfőbb pontokra rámutatni. Ahogy már mondtam korábban, Európa jövője a reformszerződéshez kapcsolódik. Ami most épp terítéken van, a lisszaboni stratégia megvalósítása, mindenekelőtt annak gazdasági, társadalmi és környezeti szempontjából. Fontos a szabadság, biztonság, igazságszolgáltatás területének kiterjesztése a külső kapcsolatokban, igyekszünk ezt erősíteni a térségben. Tehát a német elnökség nyomdokain járunk, szeretnénk folytatni az általuk elkezdett munkát, figyelembe véve természetesen a közelmúlt eseményeit, mert a bekövetkezett eseményeket - az elmúlt néhány hét eseményeit - nem mellőzhetjük, ha Európa jövőre koncentrálunk.
Számunkra nagyon fontos Európa jövője és a reformszerződés megfogalmazása, hogy az mindenki számára teljesen egyértelmű legyen, ezért a legfőbb szabályokat meg kell hozni. Figyelembe kell venni, hogy most már nem azok a hatok vagyunk, akik voltunk, amikor kezdtünk, nem is 12-re vagy 15-re bővültünk, hanem ma már 27-ek vagyunk, és ez a szám bizonyára tovább fog nőni, és ezért olyan jelentős a mi feladatunk. Úgy gondoljuk, ez a megfelelő pillanat, hogy az új szerződés ügyét képviseljük, és fontos, hogy most nem lehet visszalépnünk. Mindent alaposan meg kell fontolni, továbbá a feladatok végrehajtását ütemeznünk kell.
Nagyon hatékony módon kell dolgoznunk. Hadd emlékeztessem önöket, még a júniusi tanácsülés előtt elmondtuk, hogy ha nincs precíz, egyértelmű mandátum, nem fogunk tudni haladni. Ezt elmondtuk a németeknek, ha nincs ilyen, akkor baj van, elmondtuk Merkel kancellárnak. Tehát július 26-án összehívtuk a kormányközi konferenciát, hogy az új szerződés ügyét megvitassuk. Természetesen erre vissza fogunk térni, mert volt egy politikai értékelése, elemzése az eddigi munkának, az elmúlt heti külügyminiszteri konferencián gyakorlatilag értékelték, hogy hogyan állnak a dolgok ebben a pillanatban. Hadd mondjam el, hogy ez volt a történelem legrövidebb kormányközi konferenciája, négy hónapig tartott. Úgy hisszük, és nem vagyunk teljesen biztosak ebben, legalábbis számíthatunk arra, hogy mindez október 18-ig be lesz fejezve a lisszaboni csúcstalálkozóra. Nagyon reméljük azt, hogy addigra sikerül jóváhagyni az új szerződést, azonban még mindig vannak különböző kérdések. Az eddigi értékelés nagyon pozitív, de senki nem tudja, hogy igazából mi van még, ami előttünk áll. További komplikációt jelent, nem titkolhatom önök előtt, hogy a lengyelországi választások október 21-ére lettek kiírva, tehát itt rögtön probléma jelentkezik, hogy egy tagország esetleg új követelésekkel lép elő.
Hadd térjek vissza majd később a szerződésre, ha esetleg kérdésük van ezzel kapcsolatban, talán tudok válaszolni. Általánosságban véve azért én is pozitív... A külügyminiszteri találkozón negyven kérdés szerepelt még a problémát okozó kérdések listáján, ezeket könnyebb megoldani, mindössze két-három olyan kérdés van, amit nehezebb lesz megoldani. Erre azért később visszatérek.
Európa jövője kapcsán a reformszerződés mellett természetesen más kérdésekről is szó volt, ilyen volt a bővítés. Az EU-nak meg kell felelnie a bővítéssel kapcsolatos ígéreteinek. Ebben a pillanatban három ország van, akinél kopogtat: a volt jugoszláv utódállam Macedón Köztársaság, Horvátország és Törökország.
Egy másik kérdés, hogy európai perspektívát kell biztosítanunk a köznyugalom számára, ezt meg kell erősítenünk, specifikus programokat kell megvalósítanunk. A schengeni egyezmény. A schengeni egyezménnyel kapcsolatban egy személyes megjegyzést engedjenek meg. Rendkívül fontos, különösképp egy olyan ország számára, mint Magyarország és a többi közép-európai ország, hogy konkrét értelmet ad a határ szabad átlépésének a lehetősége. Ez valóban azt jelenti, hogy jól mutatja az Európai Unió szellemét és szellemiségét, Portugália maga is hozzájárult mindehhez. Ez a mi projektünk, one for all, egy mindenkiért. Gyakorlatilag segítette tíz ország felkészülését, tehát Portugália gyakorlatilag saját maga is hozzájárult, klónoztuk mindazokat a komputeres programokat, amelyeket már önök és mások is használnak, majd ha a schengeni egyezményhez csatlakoznak.
Ami az eurozónát illeti, biztosítani szeretnénk, hogy Málta és Ciprus 2008-ban csatlakozzon az eurozónához. Mint ahogy azt önök is tudják, Szlovénia már csatlakozott az eurozónához ez év elején.
Ami a lisszaboni stratégiát illeti: természetesen rendkívül sokszor szóba kerül. A lisszaboni stratégia a 2000. évre tekint vissza, a legfejlődőképesebb gazdaságot akartuk kialakítani a világon. Úgy hisszük, hogy eljött az ideje, hogy új impulzusokat adjunk, ennek érdekében együttműködünk a bizottsággal és Szlovéniával. Ahogy mondtam, csapatmunkáról szól annak érdekében, hogy meghatározó módon járulhassunk hozzá ahhoz az új ciklushoz, amelyet Szlovénia fog elkezdeni 2008-tól.
A gazdasági dimenzióról nem szeretnék nagyon részletesen beszélni, ezzel kapcsolatban a modernizáció hatása a közigazgatásra, a versenyképesség és a növekedés, ezt hogyan tudjuk megvalósítani, hogyan lehet megvalósítani a körülményeit egy új belső piacnak, az ipari, politikai és a kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos politika áttekintése, turizmus fejlesztése, a kultúraipar fejlesztése. Ezek alapvető fontossággal bíró területek mindannyiunk számára, hogy legyen kulturális fórum, illetve európai turizmus fórumot szervezünk. Ezen túlmenően szeretnénk biztosítani a jobb szabályozást, szeretnénk megerősíteni a tudás, innováció és kutatás háromszögét. Folytatjuk az innovációs politikának a kezdeményezését, a tudományos és kutatási technológia segítését, és a kohézió mindenféleképpen központi szerepet kap a munkánkban. Úgy hisszük, hogy ezt folyamatosan vizsgálni kell.
Ami a tengerekkel kapcsolatos politikát illeti, a hajózás, a tengerek, óceánok és partvidékek problémája talán érthető okokból Portugália számára is fontos. Úgy hisszük, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő módon közös definíciót alkothassunk a tengerek ügyének. Ennek érdekében magas szintű konferenciát is szervezünk. Én egy ideig dolgoztam abban a bizottságban, amely az óceánok, tengerek ügyével foglalkozott. Ez a jövő szempontjából rendkívül fontos téma, hiszen Európának magának is kell rendelkeznie ilyesmivel.
Ami a szociális, társadalmi dimenziót illeti, igazán amiről szó van, az a foglalkoztatás, hogyan lehet fenntartható munkahelyeket teremteni. A gazdaságok nem olyan ütemben növekednek, ahogy azt régen tették, tehát a globális verseny világát éljük. Meg kell vitatnunk, melyek a lehető legjobb formái az előrelépésnek, és koordinálni kell az összes tagország között a foglalkoztatáspolitikát.
Ami a társadalmi felelősségvállalást illeti, úgy hisszük, hogy az európai szociális modellt meg kell tartani, és ez további munkát igényel. Szeretnénk integrálni a nemek egyenlőségének a figyelembevételét. Természetesen az egyik legfontosabb kérdés, azt hiszem, a környezetvédelem, az energetika. Ebben a pillanatban problémát, globális problémát jelent az éghajlatváltozás, ilyen szempontból egy olyan állapot felé kell tartanunk, ahol a fenntarthatóság érdekében cselekszünk, mindvégig figyelembe véve az energia, az energetika kérdéseit. Hogyan tudna az Európai Unió vezető szerepet vállalni ebben? Az egyik dolog, ami véleményünk szerint fontos, hogy a belső piaca alakuljon ki a gáznak és az elektromos áramnak. Várjuk a javaslatokat a bizottságtól, hogy hogyan lehetne ilyen szempontból előrelépni. Ez rendkívül fontos. Egyébként pénteken egy konferenciát rendeznek itt a Nabucco-projektről, jön, részt vesz rajta Andris Piebalgs, az EU biztosa, illetve a Nabucco-projekt új koordinátora is itt lesz ezen a pénteki konferencián. Mindez talán megmutatja önöknek, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítunk a környezetvédelem, illetve az energia témakörének. Ami az elektromos piacot jelenti, nem nagyon leszek részletes, inkább megvárom az önök ez irányú kérdéseit.
A másik kérdés, téma, amivel foglalkozunk, a szabadság, igazságszolgáltatás és biztonság kérdése. Először is itt van a bevándorlás kérdése, ami Európában rendkívül összetett, bonyolult kérdés. Egyre fejlődő gazdaságaink vannak, és ezekbe az országokba igen jelentős a bevándorlás, ezt tapasztalhatjuk mindenfelől. Észak-Afrikát például a saját szememmel láttam, és mondhatom, hogy például a spanyol életszínvonal tízszer nagyobb, mint a marokkói. Ez az emberek számára ténykérdés, ezzel együtt kell élni. A saját hazámban, Portugáliában a bevándorlók száma igen magas, mindannak ellenére, hogy a gazdasági helyzet már nem olyan virágzó, mint volt. De még ez is nagyon jelentős hatással van a bevándorlókra, akik főként Afrikából érkeznek, de jönnek Kelet-Európából is és más Földközi-tengeri országokból is. Vizsgálnunk kell ezt a kérdést, és fontos ebből a szempontból, hogy két térségre, kell koncentrálnunk, egyrészt a Földközi-tenger medencéjére, a mediterrán térségre másrészt Afrikára, mert a legtöbb menekült innen érkezik. Tudni kell, hogy az illegális bevándorlás száma is igen magas, ezért konferenciát is szervezünk, mert ezzel a kérdéssel foglalkozni szeretnénk, hogy hogyan tudjuk társadalmainkba integrálni a bevándorlókat. Természetesen fontos prioritás a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, de már túl sok időt fordítottam erre a témakörre, hogy erről nem beszélek többet.
Ami a külső prioritásokat illeti, engedjék meg, hogy elmondjam, hogy jelentős, feljövőben lévő gazdaságokkal - amit BRK zónának hívnak - így Brazíliával, Oroszországgal, Indiával és Kínával találkozókat szervezünk. Ezt a folyamatot július 4-én Brazíliában kezdtük meg, Oroszországgal, elsősorban Ukrajnával ebben a hónapban, 26-án lesz két csúcstalálkozónk. Még a németek szerveztek egy találkozót, és most mi egyet Putyin elnökkel Portugáliában. Ezt követi Kína és India novemberben Európában, és Afrikában szintén lesz egy-egy csúcstalálkozónk; ez lesz az első hét év óta. A legutolsó Afrika-csúcstalálkozónk Kairóban volt 2000-ben. Afrikára nem úgy tekintünk, mint a legfőbb gondra, bár a bevándorlók jelentős része onnan érkezik. Az egyik nagy probléma az éhínség és az aszály. Hét éve semmi nem történt ezen a téren, és hét éve nem volt csúcstalálkozó. Most nyilván azt fogják mondani, hogy vannak más problémák is, hogy ki vesz részt a találkozón, hiszen különböző politikai kérdések merülnek fel, és nem lehet képviselni ezt az ötvenegynéhány országot, mégis hisszük, hogy fontos egy ilyen Európai Unió és Afrika csúcstalálkozó.
Engedjék meg, hogy elmondjam ezek után, hogy két problémánk van a külkapcsolatok terén. A fő probléma, ami jelentős költségeket okozott nekünk, Koszovó. Mindannyian tudják, hogy ez jelentős probléma számunkra. Nagyon őszintén megmondom önöknek, és ezért talán, amit mondok most az evidens és nyilvánvaló néhányuk számára, de mások számára talán nem. Úgy gondolom, hogy a mi elnökségünk idején két prioritásnak kell lennie. Az egyik a reformszerződés, amit meg kell csinálnunk körültekintően, mert probléma, ha nem tudjuk befejezni októberben; remélem, elkészülünk vele, de az első prioritás mindenképpen Koszovó. Ez egy olyan kérdés, amely jelenleg ingen csak megosztja Európát. Nagyon óvatosnak kell lennünk abban, hogy hogyan kezeljük ezt a kérdést, mert önöknek a szomszédságukban van, nekünk nem, de mégiscsak Európában van, és ami ott történik, az mindannyiunkat érint.
Tehát véleményem szerint ez a két kérdés a legfontosabb, amely prioritást élvez. Említettem persze a többit is, és részletesen lehetne még beszélni a Földközi-tengeri térségről, a franciák kezdeményezéséről, amelyről még nem is tudjuk, hogy ez a koncepció hogyan fog működni. Talán Nicolas Sarkozy elnök úr elmagyarázza nekünk, hogyan működik. Foglalkozni kell a Közel-Kelet folyamataival, az afganisztáni, iraki, iráni kérdéssel, aztán a transzatlanti kapcsolatokkal, az USA-val. Fontos a kereskedelem az afrikai, Karib-tengeri, Csendes-óceáni térséggel.
Azt hiszem, adtam egy áttekintést az elnökségünkről és a prioritásainkról, a programokról, de felhívom a figyelmüket két fontos dátumra is. Az első október 18-19., az állam- és kormányfők informális csúcstalálkozója. Ez lesz az az alkalom, ahol aláírják a reformszerződést nagy valószínűséggel, és ha jóváhagyásra kerül, akkor megindulhat a tagországokban a ratifikáció. A második fontos dátum, amire felhívom a figyelmüket, ez december 12-13., ez az Európai Tanács ülése Brüsszelben.
Elnézést kérek, ha raboltam az idejüket, és készen állok, hogy a kérdéseikre válaszoljak.
Képviselői kérdések, vélemények
ELNÖK: Köszönjük szépen nagykövet úr nagyon alapos tájékoztatását. Engedjen meg néhány kérdést!
A reformfejlődéssel kapcsolatban említette, hogy október 18-án remélhetőleg az aláírásra is sor kerülhet. Hogy látja, hogy ez a célkitűzés az október 21-i lengyelországi választásokkal milyen viszonyban van.
A koszovói rendezéssel kapcsolatban engedje meg, hogy megkérdezzem, az elnökség milyen módon kívánja befolyásolni? Milyen utasítása van Mishinger nagykövet úrnak a koszovói rendezéssel kapcsolatosan?
Említette az EU-orosz csúcstalálkozót. Az EU-orosz csúcstalálkozóval összefüggésben bizonyára emlékszünk arra, hogy a legutolsó csúcstalálkozó májusban záródokumentum aláírása nélkül zárult. Azt is tudjuk, hogy milyen viták övezték ezt a csúcstalálkozót. Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy most megfelelő feltételek alakuljanak ki annak érdekében, hogy egy sikeres csúcstalálkozót lehessen tartani, különös tekintettel itt arra a vitára, amely Lengyelország, illetőleg a balti államok és Oroszország között több kérdésben is kibontakozott?
Végül föltett egy kérdést, és én meg nagyon szívesen élek a válaszadás lehetőségével, hogy az energiabiztonság vonatkozásában milyen tanácsot tudnánk adni. Azt tudnánk tanácsolni az Európai Uniónak, hogy lassan vegye komolyan a Nabucco-vezeték megépítését, próbáljon megfelelő politikai és anyagi garanciákat találni annak érdekében, hogy ez a vezeték megépülhessen. Úgy vélem, hogy ha itt ezen a területen sikerülne a portugál elnökségnek eredményt fölmutatni, akkor sokat tenne Európa energiabiztonsága növelése érdekében.
További kérdések, tisztelt képviselőtársaim? (Kárpáti Tibor jelentkezik.) Kárpáti képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Elnök Úr! Beszélt a lisszaboni stratégiáról. Ez már a neve miatt is fontos lehet a portugál elnökségnek. Az utóbbi időben legalábbis azt látjuk, hogy a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célkitűzések nem igazán úgy teljesülnek, ahogy azt megtervezték. Ennek a sikeresebb megvalósulása véleményem szerint valamilyen módon összefüggésben lehet majd a kohéziós, strukturális vagy mezőgazdasági pénzek felhasználásával vagy ennek rendszerében való változással. Van-e elképzelése a portugál elnökségnek, hogy a lisszaboni stratégiai célkitűzéseket milyen területen, milyen módosításokkal vagy milyen eredményt kíván ott elérni ez alatt az idő alatt? Nagyon jól tudjuk, hogy a versenyképesség növelése rendkívül fontos lesz Európa és a világ versenyében. Köszönöm szépen. (Balla Mihály jelentkezik.)
ELNÖK: Balla képviselő úr?
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Úr! Egyrészt köszönöm ezt a részletes tájékoztatót, nagyon sok kérdést érintett. Tudom azt is, hogy nagy a kihívás a portugál elnökség előtt, hiszen a Bizottságban is az elnökséget portugál elnök adja, tehát biztos vannak olyan összefüggések és kapcsolattartások, amelyek a következő időszakban sok kérdésben jelentkezni fognak.
Külpolitikai szempontból egy kicsit a közelgő ukrán választásokat venném előtérbe. Tudjuk, hogy hétvégén, pénteken lesz EU-ukrán csúcs. Tud-e ott az Európai Közösség esetleg olyan ajánlásokat vagy esetleg médián keresztül olyan üzeneteket eljuttatni Ukrajnába, amelyek esetleg segíthetnék azt, hogy Ukrajna a választást követően is minél nyitottabb legyen az európai integrációra, az Európai Közösség felé való irányultságra. A elmúlt hónapok, évek - két év - azt mutatta, hogy ma Ukrajnában eléggé megosztott a gondolkodásmód arról, hogy az európai uniós integráció vagy valamilyen formában Oroszországhoz való közelítés, ez volt a két politikai erő hátterében. Egyrészt tud-e a portugál elnökség során az EU-ukrán csúcs valamiféle üzeneteket megfogalmazni Ukrajna számára? Ez számunkra is fontos, hiszen a magyar kisebbségek a Kárpátalján érdekeltek abban, hogy az ukrán választások során valamilyen formában bekerülhessenek a törvényhozásba.
A másik kérdésem. Socrates elnök úr júniusban az Európai Parlamentben beszédében kiemelten hangsúlyozta az Európai Közösségnek részben az EU-brazil csúcs vagy EU-mediterrán konferenciák, illetve az EU-Afrika csúcs tető alá hozását. Értjük, hogy Portugália mindig is érdekelt volt ezekben a térségekben. Ez jelentheti-e azt, hogy fókuszváltás történik az európai uniós külpolitikában? Bár ön beszélt részletesen Koszovóról is, viszont a kérdés az, hogy ez egyfajta irányultságot fog-e jelenteni a következő időszakban az Európai Unió külpolitikájában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szabó Vilmos alelnök úr!
SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen. Én is szeretném megköszönni nagykövet úrnak az igen tartalmas beszámolóját. Számunkra különösen is fontos figyelemmel kísérni a portugál elnökséget akkor, amikor Magyarország készül az első európai uniós elnökségi feladatára. Azt hiszem, az azonos méretünk és azok a tapasztalatok, amelyeket önök már megszereztek és most is fognak majd nyújtani, ezek különösen is használhatók és alkalmasak lesznek számunkra is a felkészülésnél.
Említette a bevezetőjében, a beszámolójában elég egyszerű kijelentő módban, hogy a bővítés folytatódik. Itt egyébként egymásra is néztünk az elnök úrral. De azért tudjuk, hogy ez nem egy egyszerű dolog, most, amikor az új francia elnök egyértelművé tette, hogy Törökország esetében kategorikusan nem támogatja a bővítést, és nem is támogatja, csak olyan tárgyalási témáknak a megnyitását, amelyek a csatlakozásnak egy társulási formáját jelenthetik csak. Nyilván fölmerül a további kérdés, hogy ez számunkra jelenti Horvátország esélyeit és a lehetséges további, mondjuk Szerbia számára - ez a koszovói kérdéssel is nagymértékben összefügghet -, nem szólva az ukrán esélyekről. Ha egy picit bővebben erről tudna szólni, hogy az elképzeléseik szerint hogyan próbálnak erről az elnökségi periódusban majd tárgyalni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Első körben nagykövet úr!
Francisco Henriques da Silva nagykövet válaszai
FRANCISCO HENRIQUES DA SILVA nagykövet: Nagyon szépen köszönöm a sok kérdést. Nem is tudom, hogy mindegyikre fogok-e tudni válaszolni korrekt módon. Engedjék meg, hogy a legutolsó két kérdéssel folytassam vagy kezdjem.
Az elnökség. Ez a harmadik alkalom, hogy Portugália az Európai Unió elnökségét tölti be. Sokszor harmadik országokban időről időre egyébként is el kell ezt látnunk. Abidjanban például, Elefántcsontparton nem volt finn nagykövetség, ezért a finn elnökség ideje alatt is én képviseltem az elnökséget, és Bissau-Guineában is hasonló volt a helyzet. Elmondom önöknek, hogy mi a probléma. Ez abszolút mértékben a személyes véleményem, abszolút mértékben a személyes tapasztalatom. 1992, 2000 és most vagyunk elnökök. Egy olyan országnak, mint Portugália, nagyjából ugyanakkora vagyunk, mint Magyarország, tehát 10 millió lakos, nagyjából ugyanakkora földrajzi terület, tehát nagyjából egyforma országok, egyforma problémák a szervezés szintjén. Ha figyelembe vesszük az Európai Uniót: háromféle ország, nagyon kicsi ország, közepes ország európai szinten, léptékben és természetesen nagy országok.
Egy kis országnak, mint amilyen Málta vagy Luxemburg, támaszkodniuk kell másokra is, mert nem tudnak mindent egymaguk elvégezni. A nagy országok esetében, mint Spanyolország, Németország, Nagy-Britannia, nekik megvan a szükséges közigazgatásuk, államapparátusuk, minisztériumaik, így kisebb teher nehezedik rájuk napi tevékenységük végzése során, mint a kicsi vagy közepes országokra. A kis országok esetén sokkal komplikáltabb a helyzet, hiszen ők is szeretnének valamit tenni. Nem lehet elvárni például Máltától, Luxemburgból, hogy mindent megtegyenek, hiszen nincs annyi nagykövetségük, nagykövetük, nincs megfelelő közigazgatásuk, és így tekintenek Csehországra, Magyarországra, Portugáliára vagy akár Belgiumra is. Tehát ez azt jelenti, hogy nagyon jól szervezettnek kell lennünk, nagyon-nagyon tudni kell a célkitűzéseket már a kezdetektől.
Önök is, ha trióban dolgoznak, koordinálni kell a programot, hogy lássák, mire képesek a partnerek abban a 18 hónapos időszakban; ez az alap. Ugyanakkor természetesen támaszkodni kell arra a szolidaritásra, segítségnyújtásra is, amit más országoktól kapnak. Azért is támaszkodnunk kell más országokra, mert nem hasonlíthatjuk magunkat össze például Spanyolországgal. Önöknek hány nagykövetségük van, mondjuk Amerikában, és hány emberük dolgozik például energetikai projektekben? Az is lehet, hogy már mindenkit befogtak, és nincs elég ember a feladatra, ezért támaszkodni kell mások segítségnyújtására, létre kell hozni a megfelelő hálózatot, hogy az működőképes legyen. De megérthetjük, hogy ez a közepes méretű országoknak igen nagy teher. Fontos azonban, hogy ne legyünk atyáskodóak, ne stresszeljük magunkat, ne idegesítsük magunkat, mert ha jól dolgoznak a trióban, jó célkitűzéseink vannak, akkor megfelelően mennek az ügyek.
Ami a francia tagságot jelenti, az államfők által megfogalmazott jelentések természetesen közösek. Hogy mi a francia álláspont? Sarkozy pénteken itt van Budapesten, és majd meglátjuk, mi lesz a vége, bizonyosan tárgyalni fog a magyar kormány illetékeseivel, és megtudhatjuk, mit gondol bizonyos kérdésekről. A francia pozíció néha megváltoztat valakiket, mi ezt természetesen szeretnénk tiszteletben tartani, de a portugál elnökség csakúgy, mint a német elnökség igyekszik kötelezettségeinek eleget tenni.
Tárgyalásaink folyamatban vannak Horvátországgal, és tárgyalunk Törökországgal is. Ha tíz fejezetet le tudunk zárni Horvátországgal és kettőt Törökországgal, akkor azt mondhatjuk, jól haladnak a tárgyalások, megfelelő sebességgel. Ami nagyon fontos, az Koszovó, és Szerbiának is megfelelő kilátásokat kell biztosítanunk. Teljes mértékben egyetértünk a magyar kormánnyal, más kormányokkal is egyetértésben, hogy Szerbiának perspektívát kell biztosítanunk, mert amit külügyminisztereink mondanak, Európa hitelessége az, ami csorbát szenvedhet, mert azt tudjuk, hogy az USA vagy Oroszország mit gondol, de mi mit gondolunk. Mondok egy példát: ha az USA elismeri Koszovót, bizonyos európai országok elképzelhető, hogy rögtön szintén ezt teszik, míg mások azt mondják rá, hogy nem. Azt hiszem, Magyarország igent fog mondani, de Ciprus igent fog mondani? Spanyolország igent mond? Belgium igent mond, elismeri majd Koszovót? Tehát itt arról van szó, hogy egységesen egy közös állásponton kell lennünk. Amit most hallottam a múlt heti találkozón, hogy majd meglátjuk, van még időnk, bár az idő vészesen fogy. December 10-én majd meglátjuk, hogyan áll ez a kérdés, de nagyon reméljük, hogy megegyezés lesz, mert Belgrádnak valamit fel kell ajánlani. Európa hitelessége szenvedhet csorbát, ha nincs megegyezés, mert az történik, mint amikor a múltban az USA mondott valamit, Oroszország szintén, Európa pedig csendben maradt. Ez nem történhet meg.
Ami a reformszerződés kérdését illeti, mi úgy hisszük, most egy félidőben lévő értékelésünk van. Júliusban összeültek a jogi szakértők, a miniszterek, és értékelték a helyzetet, hogy melyek a problémák. Most azt mondhatjuk, hogy csak 40 kérdés van, és a legtöbb kérdést a jogi szakértők meg tudják oldani, legalábbis ezt mondták nekem. Azonban vannak problémák elsősorban az alapvető jogi kérdésekben is. Az alapvető jogok egyezményével kapcsolatban nem alakult ki egységes jogi álláspont azzal kapcsolatban, hogy például az alkotói jog szabadalma szerves része legyen-e a dokumentumnak. Ezt el kell dönteniük a jogi szakértőknek, de természetesen az egyes tagországoknak nem ugyanaz az álláspontja ezzel kapcsolatban. A másik probléma, amit a lengyelek vetettek fel, a kompromisszum kérdése. Úgy tudjuk, a jogi szakértők megoldják, de elképzelhető, hogy magasabb szinten kell megoldanunk a kérdést. A többi kérdés megoldható, és időben meg is oldódik majd.
Az elmúlt heti értékelés rendkívül pozitív volt, mégis ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk kell. Október 18-án tanácsülés lesz, 21-én pedig választások lesznek. Az Európai Uniónak haladnia kell folyamatosan előre, nem várhatunk. Nem tehetjük meg, hogy megvárjuk, míg Máltán vagy Cipruson választások vannak, aztán két hónappal később Franciaországban vannak választások. Nyilvánvaló, hogy 27 tagunk van, és megállás nélkül dolgoznunk kell, de a választások eredményeit figyelembe kell vennünk, mert ez kihatással lehet munkánkra, ami ily módon egy befolyásolt élet és tevékenység teljes mértékben, és ez ténykérdés.
Három kérdést említettem, amelyeket kezelni kell. Ami a külpolitikát illeti, az Európai Unió külpolitikája, amikor egy új elnökség átveszi a feladatokat, az emberek azt hajlamosak gondolni, hogy nemhogy a program és prioritások majd változnak, mert változtat az új elnökség, ha most Lettország jön, akkor majd a Baltikum meg az orosz kapcsolatok lesznek a legfontosabbak, miközben a Közel-Kelet vagy Dél-Amerika esetleg egész egyszerűen figyelmet se kap. Azért ez nem így van. Ahogy mondtam, van egyféle kontinuitás az európai politikában, és ha már ott tartunk, hogy az elnökségeknek egy triója működik, és minden itt van benne egy nagy, vastag dokumentumban, ami itt van nálam. Ez a hármas elnökség programja, amely kontinuitást mutat a korábbi elnökségekével és az aquis communautaire-rel, az elnökségi joganyaggal is. Tehát itt igazából ezzel nem tudjuk megtagadni a saját történelmünket. Önök itt Közép-Európában élnek, az önök kapcsolatai az összes szomszédokkal nagyon fontosak, mi a világ másik részén élünk, történelmileg nekünk másfajta kapcsolatok fontosak a jól ismert okokból kifolyólag. Ez megint egy tény. Nem fogunk eltérni a közös programtól, és azért azt ne felejtse el, hogy az EU-orosz csúcstalálkozó, Ukrajnával folytatott csúcstalálkozó megmutatja azt, hogy milyen fontosságot tanúsítunk ezen a területen. Brazília, Dél-Korea rendkívül fontos, mert az Európai Uniónak globális szereplőnek kell lennie, vagy meghagyjuk, hogy Oroszország, Amerika és Kína legyenek a globális szereplők. Mondhatjuk, hogy minket nem érdekel, Washington, Moszkva és Peking lerendezi.
Hadd mondjak egy példát. Iránnál az Egyesült Államok egyoldalú szankciókat akar bevezetni, és azt akarja, hogy az Európai Unió is ezt tegye. Mi úgy gondoljuk, hogy ez majd többoldalú csatornákon történik meg. Mi legalábbis így gondolkodunk. Úgy gondoljuk, hogy a szankciók úgy, ahogy az Amerikai Egyesült Államok javasolja, nem lesznek működőképesek. Mik az érdekei az USA-nak Iránnal? Nem nagyon vannak. Az EU-nak? Iránban a négy legnagyobb befektető EU-tagország van, Németország, Franciaország, Olaszország, legnagyobb importőrök, legfontosabb exportőrök Irán tekintetében, amelyek viszont EU-s országok. Tehát globális szinten kell gondolkodni, de azért meg kell érteni azt, hogy teljesen normális, mindegyik elnökségnek bizonyos moduláció azért tartható majd a munkájában a nemzeti megfontolásoknál, azonban ez mintegy 10 százaléka a munkának. A programnak 90 százalékban a gerince már jóvá lett hagyva, el lett fogadva, és ezt fogjuk mi is követni.
Ami a lisszaboni stratégiát illeti. Természetesen amikor jóváhagyták, elfogadták, akkoriban úgy gondoltuk, nagyon optimisták voltunk, nem számítottunk arra, hogy gazdasági lassulás következik be, hogy a dolgok nem úgy fognak alakulni, ahogy mi azt elterveztük. Ennek ellenére mégis úgy hiszem, hogy van okunk reménykedni. A lisszaboni stratégiával kapcsolatban ebben a pillanatban a kilátások annyira nem rosszak, két vagy három dolgot szem előtt kell tartanunk. Először is a tudomány, technológia terén innovációra van szükség, ezt tette az Egyesült Államok, Japán. Innovációra van szükség, és erre pénzügyi alapokat kell elkülöníteni minden szinten, EU-szinten, a tagállamok szintjén, ugyanakkor meg fenn kell tartani a szociális kohéziót, Európában ez a lehető legfontosabb program.
Létrehoztunk egy rendszert a legtöbb országban, különböző fokban, mértékben olyan rendszert hoztunk létre, amely előnyös a tagok számára, de ugyanakkor figyelembe kell vennünk a globális gazdaság, a globális társadalom elvárásait is. Tehát gyakorlatilag ilyen megoldások vannak, és ennek figyelembevételével kell artikulálnunk. Most azon dolgozunk, hogy a szlovén barátainknak adjunk olyan dolgokat a kezébe, amelyekkel új impulzusokat adhatnak a lisszaboni stratégiának. Több dolog van folyamatban ebben a pillanatban, röviden meg is nevezem: versenyképesnek kell lennünk, ehhez meg kell teremteni a megfelelő feltételeket.
Ami az EU-orosz csúcstalálkozót illeti, mindannyian tudjuk, hogy Szamarában mi történt, reméljük, hogy a csúcs októberben... Nem tudom pontosan. (Elnök: 26-án.) Annyi dátum van, hogy összezavarodtam. Tehát azt reméljük, hogy ez lesz az utolsó csúcstalálkozó Putyinnal a választások előtt, amelyek márciusban lesznek. Arról van szó, hogy nagyon őszintén gondolom, hogy stratégiai partnerségre van szükségünk Oroszországgal. Volt egy dokumentum az Oroszországgal való stratégiai partnerségről, ezt a dokumentumot jóváhagyták. Azt hiszem, mindenféleképpen van olyasmi a kezünkben, amelyet októberben letehetünk az asztalra. Mégis egyes tagországoknak fenntartásaik vannak ebben a pillanatban. Nem szeretném megnevezni, hogy melyek azok a tagországok, amelyeknek fenntartásai vannak az Oroszországgal való kapcsolatokról. Mi úgy hisszük, hogy majd megalapozott kapcsolat lesz az energetika, export-import, tudományos innováció területén, mindezen kérdéseket meg kell velük vitatni, ez rendkívül fontos. Nem tudjuk, hogy milyen eredménye, konkrét eredményei lesznek ennek a találkozónak majd Portugáliában októberben, de nagyon reméljük, hogy mindenki számára elfogadható lesz az, ami Portugáliában történik ahhoz képest, mint ami nyáron történt.
Ami az energia kérdését illeti. Ez egy rendkívül összetett kérdés. Figyelembe kell vennünk a belső piacot, másodszor a megújuló energia kérdését, egy energiatechnológiai tervet, ami a német elnökség alatt megrendezett informális csúcstalálkozón Merkel kancellár és az összes tagország egyetértését hozta, hogy csökkenteni kell a felhasznált energiamennyiséget, növelni a megújuló energia felhasználását, és figyelembe kell venni a CO2 kibocsátás, illetve a globális felmelegedés kérdését. Létfontosságú, hogy kialakuljon az energia belső piaca. Úgy gondolom, hogy ez lehetséges, és gondoljuk, hogy a német elnökség alatt a legfontosabb kérdések az asztalra kerültek. Várjuk a bizottság javaslatait. Ez nagyon fontos. Csökkenteni kell a felhasználást, csökkenteni kell a CO2-kibocsátást, és növelni kell a megújuló energia felhasználását.
Lássunk néhány példát! A hibrid gépjárművek, a biodízel használata - számos országban használják is -, szélenergia, vízenergia. A vízenergia mindezen túl nagyon fontos. Azt reméljük, hogy tiszteletben tartjuk a határidőket, bár mind várunk arra, hogy a Bizottság benyújtson egy javaslatot a megújuló energiával kapcsolatosan. Most ugyanis abban a helyzetben vagyunk, hogy várunk, hogy lássunk, mert megvannak az irányvonalak, de konkrét javaslatokra van szükségünk.
Volt kérdés Afrikával kapcsolatban, ha teljes mértékben magukra hagyjuk az afrikaiakat. Összehasonlításként említem Ghánát és Dél-Koreát. Alapjában véve ugyanaz az életszínvonal, egy főre eső jövedelem. Azt tudják, hol tart Dél-Korea, és hol tart Ghána, pedig ugyanonnan indult mindkettő. Partnerség kell, nem pedig paternalista szemléletre van szükség. Ugyanis további problémák lesznek, további polgárháborúk, további korrupciók, amit igen nehéz kikerülni.
Nem tudom, sikerült-e minden kérdésre válaszolnom, nézem közben a jegyzeteimet.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! További kérdések? (Nem jelentkezik senki.)
Nagykövet úr, szeretném megköszönni a rendkívül izgalmas előterjesztését és az érdekfeszítő válaszait. Bízunk abban, hogy itt a nagyon sok képlékeny kérdésben megnyugtató eredmények fognak születni. Az mindenesetre nagyon megnyugtató, hogy egy ilyen felkészült nagykövet képviseli Magyarországon az elnökséget. Kérjük, hogy ha bármiben úgy gondolja, kíváncsi a véleményünkre, nyugodtan keressen meg bennünket.
Fontos számunkra minden, amit ön elmondott, fontos a reformszerződés, fontos Schengen, fontos Koszovó, fontos az orosz, illetőleg az ukrán csúcstalálkozó és természetesen a távolabbi kérdések is, amelyek különösen az önök déli, mediterrán irányultságát illetik, azok is fontosak számunkra, hiszen ha úgy vesszük, Magyarország Európának nemcsak kelet-nyugati, hanem észak-déli értelemben is a közepén van.
Még egyszer szeretném megköszönni nagykövet úr nagyon érdekfeszítő előterjesztését, és amennyiben nincs több kérdés, az első napirendi pontunkra lezárjuk. Köszönjük szépen, hogy itt volt közöttünk.
Rövid technikai szünet után térünk át a második napirendi pontunkra.
Viszontlátásra, és köszönjük szépen.
FRANCISCO HENRIQUES DA SILVA nagykövet: Egyetlen kérdésem van, ha megtenné, hogy őszintén válaszol a kérdésemre Schengennel kapcsolatban. Amikor Schengent bevezetik Magyarországon, ez jelenti-e azt, hogy a magyarok belépnek Európai Unióba?
ELNÖK: Szimbolikus lesz, nagyon erős szimbolikus jelentése lesz a magyarok számára a Schengenhez való csatlakozás annak ellenére, hogy vannak nyitott kérdések. Ami a szomszédos országokban élő magyarokat érinti Schengennel kapcsolatban, ők nem kerülhetnek be, hanem vízumkötelesek lesznek. Számunkra ez mindenképpen problémát fog jelenteni. Erre még nem született végleges és megnyugtató megoldás összességében. A schnengeni csatlakozás támogatásának szimbolikus értéke van a magyarok számára.
Egy perc technikai szünet.
(Rövid szünet.)
ELNÖK: A 2. napirendi pontunkra térünk át. Köszöntöm Kiss Gábort a KVM-ből. Rövid kiegészítést szeretnénk öntől kérni. Parancsoljon!
Kiss Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kiegészítése
KISS GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. 2000. júliusában fogadta el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Európai Táj Egyezmény szövegét. Az egyezmény aláírására 2000. október 20-án Firenzében került sor, és a tíz aláíró ország jogszabállyal történő megerősítését követően 2004. március 1-jével lépett hatályba az egyezmény.
Az egyezmény célja Európa gazdag táji örökségének megőrzése, a tájak változatosságának fenntartása, az egyedi tájértékek megőrzése, és ezt a tájtervezéstől kezdve a tájkezelés, illetve a fenntartás egységes szakmai alapjainak megteremtésével kívánja elősegíteni. Az egyezmény aláíró országok vállalták, hogy jogszabállyal megerősített tájpolitikát alkotnak, amely kiterjed gyakorlatilag a tájak tervezésétől kezdve a tájak iránti fogékonyság növelésén keresztül a tájak képzéséig, tehát igen széles körű.
2006 végéig 26 európai országban lépett hatályba már az egyezmény. Hazánkban a 2051/2005-ös kormányhatározat rendelkezett az egyezmény aláírásáról, amelyre 2005. szeptember 28-án került sor. Ebben a kormányhatározat egyik pontja felhívta a felelős miniszter figyelmét, hogy törvényt alkossanak az egyezmény megerősítésére. Gyakorlatilag most erről a törvényről van szó, amelynek elfogadása nagymértékben elősegítené a hazai tájak változatosságának megőrzését, a gazdag táji örökségünk fenntartását, és biztosítékot jelent arra, hogy európai értékeket is hordozó tájaink fennmaradjanak, ne homogenizálódjanak, ne tűnjenek el. Köszönöm szépen.
(Dr. Kozma József, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését.)
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztést. Tisztelt Bizottság! Van-e valakinek kérdése és észrevétele a KVM-hez? (Nincs jelentkező.) Akkor megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki támogatja. (Szavazás.)
Egyhangú.
Nem kötelező, de lehet előadót állítani ebben a kérdésben. Képviselőtársaim között van-e olyan, aki képviselné a bizottság támogató véleményét az általános vitában? (Dr. Horváth János: Engem érdekel, elnök úr, illetve mindnyájunkat érdekel. Benne voltam hosszú évek óta ilyen környezeti témákban.) Köszönjük szépen, Horváth képviselő úr. Ki támogatja, hogy Horváth János képviselő úr képviselje a bizottság támogató álláspontját? (Szavazás.)
Egyhangú.
Köszönöm szépen a megjelenést.
Áttérünk a 3. napirendi pontra. Köszöntöm Gerelyes Istvánt a Külügyminisztériumból. Kérem, hogy az előterjesztést röviden, amennyire szükségesnek látja, ismertesse a bizottsággal.
Gerelyes István (Külügyminisztérium) ismertetője
GERELYES ISTVÁN (Külügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tulajdonképpen egy rutineljárásról van szó. Egyike azon államutódlási megállapodásoknak a Moldovai Köztársasággal kötött államutódlási jegyzőkönyv, amelyet a kelet-európai változások nyomán széteső országok sorában eddig megkötöttünk, jó középtájon vagyunk. A mechanizmusa rendkívül egyszerű. Az utódállam és a másik szerződő fél, jelen esetben a Magyar Köztársaság megnézi, hogy az elődállammal kötött szerződések közül melyeket kívánják hatályban tartani. Ezt teszi legtisztábbá a nemzetközi közjogi helyzetet, hiszen a nemzetközi közjog új alanyaként jelent meg a Moldovai Köztársaság.
Leültünk, megtárgyaltuk. Ez a rövid lista adódott, ezt a három szerződést kívánja a Moldovai Köztársaság hatályban tartani a korábbi Szovjetunióval kötött megállapodások közül. Ezt a Jegyzőkönyvbe foglaltuk. Úgy lép hatályba a Jegyzőkönyv, hogy mindkét fél a saját alkotmányos eljárásának megfelelően azt elfogadja. Nálunk az új szabályozás, tehát a 2005. évi L. törvény adta szabályozás szerint ez országgyűlési megerősítést és törvénnyel való kihirdetést igényel. Ezért készült ez az előterjesztés. Kérem a bizottságot, hogy fogadja el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a bevezetést. Tisztelt Bizottság! Van-e önöknek kérdésük, észrevételük a Jegyzőkönyvvel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Geberle Erzsébet képviselő asszony jelezte, hogy a bizottsági álláspontot a plenáris ülésen általános vitában képviseli. Ki támogatja a képviselő asszonyt? (Szavazás.)
Egyhangú. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a megjelenését és az előadást.
4. napirendi pont. Köszöntöm Stauber Pétert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Arra kérem, hogy röviden, ha szükségesnek tartja, fűzzön kiegészítést az előterjesztéshez. Tessék parancsolni!
Stauber Péter (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
STAUBER PÉTER (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném ismertetni a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Ez az úgynevezett röviden prümi szerződés ratifikációjáról szól. Előzményei is voltak az anyagnak. Az év elején az Európai koordinációs tárcaközi bizottság hagyott jóvá a tárgyban egy tájékoztatót, és ennek nyomán fogadta el a kormány az 1021/2007-es kormányhatározatot március végén, ami a csatlakozás előkészítéséről szólt, és közvetlenül előirányozta jelen törvényjavaslat kidolgozását.
A prümi szerződést 2005-ben kötötte eredetileg hét nyugat-európai ország. Céljai szerint a határon átnyúló együttműködés elmélyítéséről szól, különös tekintettel a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harcban. 2006. novemberében lépett hatályba. Az aláírás óta eltelt időben az eredeti hét aláírón kívül még tíz EU-tagállam ratifikálta, illetve jelezte csatlakozási szándékát. Magyarország is ezek közé tartozik.
A prümi szerződés rendelkezéseinek a döntő többsége az uniós jog részévé is válik. Erről formális döntés még nincs, de a júniusi bel- és igazságügyi tanácson politikai megállapodás született erről. A szerződéshez való csatlakozás összhangban van azzal a politikával, miszerint Magyarország a szorosabb integráció híve, és támogatja a határon átnyúló bűnüldözési együttműködés elmélyítését.
Felhívnám a figyelmet az adatvédelmi vonatkozásokra, hiszen itt információcseréről van szó. Az előterjesztés előkészítése során mindvégig egyeztettünk az adatvédelmi biztos úrral, észrevételei beépítésre kerültek, a törvényjavaslat bírja az adatvédelmi biztos úr egyetértését.
Ha bármilyen kérdés lenne, legjobb tudomásom szerint megpróbálok válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdésük van-e? (Nincs jelentkező.) Észrevétele kinek van? (Nincs jelentkező.) Ha nincs további észrevétel, akkor köszönöm szépen a megjelenését és az előterjesztést. Ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
Előadót állíthatunk. Kárpáti Tibor képviselő úr vállalja az előadó szerepét. Ki támogatja ezt? (Szavazás.)
Egyhangúlag támogatjuk. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi pontjaink végére értünk.
Egyebekben egyrészt a következő bizottsági ülésre hívom föl mindenkinek a figyelmét, amely jövő héten fél órával hamarabb, tehát kedden 9 óra 30-kor kezdődik.
Köszönöm szépen a megjelenést. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 20 perc)
|
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Földi Erika