KHTB-24/2007.
(KHTB-44/2006-2010.)
az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2007. október 17-én, szerdán, 14 óra 08 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (általános vita), továbbá az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról*
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója*
Simon Ákosné (Állami Számvevőszék) tájékoztatója*
Bacskai József (Külügyminisztérium) tájékoztatója*
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Bacskai József (Külügyminisztérium) válasza*
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) válasza*
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) válasza*
Szavazás*
Egyebek, elnöki zárszó*
1. a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
2. Egyebek
Elnököl:Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Nagy Andor (KDNP) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Mesterházy Attila (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Dr. Gedei József (MSZP) megérkezéséig Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Varga Valéria főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Simon Ákosné főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék
Bacskai József főosztályvezető (Külügyminisztérium)
Dr. Zilahi László főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Séra Andrásné tanácsos (Állami Számvevőszék)
Kelemen F. Balázs számvevő (Állami Számvevőszék)
Erdélyi Rudolf vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium
Halmai László osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 08 perc.)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Bejelentem a helyettesítéseket: Németh Zsolt Nagy Andort, Kárpáti Tibor Mesterházy Attilát, Kékesi Tibor Szakács Lászlót, Varga László Kránitz Lászlót, Kozma József Hárs Gábort, Kelemen András Nagy Gábort, Geberle Erzsébet Gedei Józsefet és Horváth János Potápi Árpádot helyettesíti. Megállapítom a határozatképességet.
A napirendet megküldtük. Van-e bárkinek ezzel kapcsolatban kiegészítése? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Fölteszem szavazásra! (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
Nagy tisztelettel köszöntöm vendégeinket, Simon Ákosné főigazgató-helyettes asszonyt, Séra Andrásné tanácsost, Kelemen F. Balázs számvevőt, Varga Valéria főosztályvezető-helyettest, Erdélyi Rudolf vezető tanácsost a Pénzügyminisztériumból, Bacskai József főosztályvezetőt, Zilahi László főigazgató-helyettest, illetőleg Halmai László osztályvezető urat a Miniszterelnöki Hivataltól.
Először a Pénzügyminisztérium, utána ÁSZ, Külügyminisztérium, MeH, így haladnánk. Tessék parancsolni!
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, és ugyan az elnök úr elmondta a nevem, de engedjék meg, tekintettel arra, hogy először veszek részt a bizottsági ülésen, Varga Valéria vagyok a Pénzügyminisztérium központi költségvetési fejezetek főosztályvezető-helyettese.
A 2008. évi költségvetésről néhány nagyon rövid gondolatkiegészítést szeretnék tenni, elsősorban a főbb tartalmi elemekre, a változásokra tekintettel, illetve a gazdálkodásnak a lényegesebb kereteit szeretném ismertetni. Ez a költségvetési törvényjavaslat is, hasonlóképpen az előző évihez, tiszta költségvetésnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy semmiféle olyan törvénymódosítást nem tartalmaz, amely szükséges a költségvetésben foglaltak megvalósítására; ezt ugyanúgy, mint az előző évben, figyelemmel az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, egy külön javaslatként nyújtotta be a Pénzügyminisztérium. Ezen túlmenően szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy a fejezeti kötetek elején, eltérően az előző időszakhoz képest, 2006 és 2011 közötti számokat találnak meg a tisztelt képviselő urak, tehát míg az I. kötet 2008-ra koncentrált, a fejezeti kötetek tartalmazzák a részletes adatokat, összefüggésben a kormány középtávú kötelezettségvállalásaival. Itt találhatók a makrogazdasági adatok különféle szerkezeti bontásokban.
Első témakörként röviden néhány változás. Több változást is tartalmaz ez a költségvetési törvényjavaslat az előzőhöz képest. A változások közül tulajdonképpen háromra szeretném fölhívni a figyelmet. Az egyik, ami a vagyontörvénnyel kapcsolatos. Ez azt jelenti, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 2008-tól a központi költségvetés, a központi közigazgatás bevételeit képezi. Tehát ahogy látják, a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban is egy önálló, XLIII. fejezetben került összefoglalásra minden olyan kiadás és minden olyan bevétel, amely az állami vagyon hasznosításával, értékesítésével, fenntartásával kapcsolatos. Tehát így egy tiszta képet láthatnak abban a tekintetben, hogy az állami vagyoni körben milyen kötelezettségek terhelik a központi költségvetést.
Ezen túlmenően szintén a vagyontörvényhez kapcsolódik az a másik változtatás, hogy a központi költségvetési szerveknek 2008-tól majd bérleti díjat kell fizetni az általuk használt ingatlanok után, a bérleti díjra azonban a költségvetési törvény a céltartalékok között a Miniszterelnöki Hivatal fejezetben 18 milliárd forintot tervezett. Ez azt jelenti, hogy majd a jövő évben kormányrendelet felhatalmazása alapján az új vagyonkezelő szervezet és a költségvetési szervek közötti megállapodás alapján kell majd fizetni ezt a bérleti díjat a költségvetési szerveknek, és a bérleti díjnak egy bizonyos részét a központi költségvetés ebből a céltartalékból meg fogja téríteni.
Egy másik változás, amely szintén az ÁSZ javaslatára került a költségvetési törvényjavaslatunkba - tehát ez is tulajdonképpen az ÁSZ korábbi észrevételei megfontolásának az eredménye -, hogy kohéziós és strukturális alapokból megvalósított vagy megvalósítandó kiadások, fejlesztések egy külön fejezetben, egy úgynevezett EU-integrációs fejezetben kerültek összesítésre. Ez a XIX. fejezet.
Egy másik változás, hogy 2008-tól megszűnik a kötelező maradványképzési vagy maradványtartalékolási kötelezettség a költségvetési szervek tekintetében. Ennek az lesz az eredménye, hogy a költségvetési szervek gazdálkodása ezáltal sokkal rugalmasabbá válik, tehát jobban tudnak a jóváhagyott előirányzatokkal gazdálkodni.
Itt jegyezném meg azt, hogy a maradványképzési kötelezettség ugyan eltörlésre kerül, de megmarad a fejezeti egyensúlyi tartalékképzés, amely ebben az évben kerül bevezetésre, tehát minden fejezetnek kötelező az előirányzatából egy bizonyos összeget tartalékolnia, és ezzel a fejezeti egyensúlyi tartalékkal tulajdonképpen a kormány tud intézkedéseket hozni, tehát amennyiben úgy látja, hogy a makrogazdasági folyamatok vagy az egyensúlyt befolyásoló folyamatok nem úgy alakulnak, mint ahogy az a költségvetési törvényben, illetve a konvergenciaprogramban leképzelésre került, akkor ezzel az egyensúlyi tartalékkal be tud avatkozni. Az egyensúlyi tartalék felhasználását negyedévente a kormány megvizsgálja, illetve negyedévente dönt arról, hogy milyen mértékben és hogyan használható ez föl.
A makrogazdasági feltételekből és az államháztartás középtávú céljai és keretei közül, úgy gondolom, talán nagyon-nagyon kevés mutató érdemes kiemelésre, tehát én nagyon kevés mutatót és számokat szeretnék mondani ezzel kapcsolatban. A paraméterek 2006-ban a konvergenciaprogramban meghatározott makropályához igazodnak. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés 2,8 százalék, az infláció 4,5 százalék, illetőleg az államháztartás hiánya ESA-számítás szerint 4,1 százalék. Ez kismértékben eltér a konvergenciaprogramban meghatározottaktól, kedvezőbb. A konvergenciaprogramban 4,3 százalék szerepel, de az időközben bekövetkezett folyamatok lehetővé teszik, hogy az államháztartási hiány, ha kismértékben is, de egy kicsit erőteljesebben csökkentésre kerüljön. Az államháztartási hiány egyébként pénzforgalmi szemléletben 4,5 százalék, ezt megtalálják a fejezeti kötetekben lévő táblázatok levezetéséből.
2008-ban - néhány területet kivéve - a kiadások nem növekednek. A kiadások elsősorban a hatályos törvényeknek megfelelő nyugdíjkiadások tekintetében és a családtámogatási kiadások tekintetében mutatnak növekedést. Ezen túlmenően kiemelt prioritást kapott az EU-támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozások megtervezése. Ez teljes mértékben megtervezésre került.
A tartós kiadások csökkentését megalapozó reformok folytatódnak 2008-ban. Itt csak címszavakban szeretném említeni a központi közigazgatásban megvalósuló strukturális intézkedéseket, a nyugdíj és az oktatás területén megvalósuló reformokat, illetőleg az egészségügy területén bekövetkezett változásokat.
A központi közigazgatás strukturális változásait 2006-ban a 2118. számú kormányhatározat határozta meg. Ugyan 2006-ot emlegetek, és a 2008. évi költségvetésről van szó, de még 2008-ban érezhető néminemű áthúzódó hatás ezekkel a szervezeti intézkedésekkel összefüggésben, tehát a 2008. évi költségvetés tartalmazza ezeket az áthúzódó hatásokat; ez többnyire létszám- és személyijuttatás-előirányzatok befolyásolását jelenti. A létszám- és személyijuttatás-előirányzatból annyit szeretnék kiemelni, hogy nem számol a költségvetés 2008-ban olyan jelentősebb mértékű létszámcsökkentéssel, mint ami megvalósult 2006-ban, illetve 2007-ben, egyenlegét tekintve körülbelül 6 ezer fő létszámcsökkentéssel számolunk a költségvetési előirányzatok tekintetében. De vannak olyan területek, ahol növekedés van, többek között ilyen a bizottság kompetenciájába tartozó Külügyminisztérium is, ahol 22 fős létszámnövekedéssel számolunk.
Bérnövekedéssel szintén nem számol a költségvetési törvényjavaslat, pontosabban úgy számol, hogy figyelembe veszi a szakszervezetekkel ez év tavaszán kötött megállapodásokat is, mely többek között arról is rendelkezik, hogy a 13. havi illetményt előlegként folyamatosan ki kell fizetni. A 2007. év után járó 13. havi illetmény kétheti része, amely az idei előleg és a teljes összeg különbözete, a MeH-nél lévő céltartalékok között került megtervezésre, tehát ha keresik a tisztelt képviselő urak, hogy hol vannak ezeknek az intézkedéseknek a forrásai, akkor a MeH-nél lévő céltartalék személyi jellegű kifizetései 173 milliárd forintja tartalmazza a 13. havi illetmény kétheti részét. Illetőleg tartalmaz olyan fedezetet is, amely biztosítani fogja még a most folyó érdekegyeztetés eredményeinek a finanszírozását is, és tartalmaz olyan lehetőségeket is, amely a létszámcsökkentésekhez kapcsolódó kiadási többleteket ellentételezi, kompenzálja a költségvetési szervek vonatkozásában.
Itt szeretnék két mondatban kitérni a központi közigazgatásnál a bizottság kompetenciájába tartozó két területre. Ahogy mondtam, kiadásnövekedés nem igazán jellemző a költségvetésben, a központi közigazgatásnál is csak 2,8 százalékos a kiadásnövekedés. E tekintetben eltér a KüM és a határon túli magyarok támogatásának a kiadási előirányzata, és a KüM esetében a működési költségvetések tekintetében 5,7 százalékos kiadásnövekedéssel lehet számolni - a részletes számokat majd a kollegáim elmondják, ebbe én nem szeretnék belemenni -, illetőleg a határon túli magyarok támogatására fordítható előirányzatok is mintegy 10 százalékos növekedést mutatnak az előző évihez képest. Itt is a részletes adatokról a kollegák teljeskörűen be tudnak számolni.
Végezetül összességében még annyit szeretnék mondani, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat, a törvényjavaslatban foglalt számok teljes egészében összecsengnek az ÁSZ által megállapítottakkal, miszerint az ÁSZ is azt mondja, hogy a makrogazdasági feltételek teljesülése esetén, prognosztizált teljesülése esetén ez a költségvetési törvényjavaslat teljesíthető. Azokra az esetleges kockázatokra, amelyek előfordulhatnak a kiadások, bevételek tekintetében, a céltartalékok, az eddig nem említett mintegy 170 milliárdos céltartalék, amely a központi egyensúlyi, a fejezeti egyensúlyi és az általános tartaléknak az összegéből tevődik össze, azok megfelelő mozgásteret és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megfogalmazottak megvalósuljanak.
Tehát ezzel összefüggésben mind az ÁSZ megállapítása, mind a mi javaslatunk azt prognosztizálja, hogy teljesíthető ez a költségvetés.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságot támogatni szíveskedjen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Állami Számvevőszék!
Simon Ákosné (Állami Számvevőszék) tájékoztatója
SIMON ÁKOSNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék a véleményét három szempont alapján állította össze, így próbáltuk megfogalmazni lényegre törően az ellenőrzés célját. Tekintettel arra, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzése szinte párhuzamosan folyik a kormány és a tárcák által végzett költségvetés összeállításával, a helyszíni ellenőrzést szeptember 18-án fejeztük be, és ezt követően 30-án kaptuk meg mi is az I. számú kötetet. A fejezeti köteteket 15-én nyújtotta be a kormány a rendelkezéseknek megfelelően, azt természetesen a véleményünk nem tartalmazhatta, mert ezt részleteiben nem láttuk.
Az ellenőrzésünk során elsősorban arra próbáltunk választ keresni, hogy a 2008. évi költségvetés irányszámai összhangban vannak-e a konvergenciaprogramban megfogalmazottakkal, megalapozottan számszerűsítették-e az Európai Uniótól származó forrásokat, és a társfinanszírozást emellé hozzárendelték-e, a befizetési kötelezettségünk megjelenik-e korrektül, számításokkal alátámasztva, és végezetül pedig, hogy érvényesültek-e a törvényjavaslat összeállításánál az adott törvényi előírások.
Az I. összefoglaló kötet áttekintése kapcsán két észrevételt tettünk, amit a Pénzügyminisztérium már a menet közbeni egyeztetések során ugyan a fejezeti kötetekben - mint ahogy a kolléganő is mondta - már megjelenítette; ez a hosszú távú elkötelezettség kimutatása és a két évre előre való kitekintés az irányszámok tekintetében. Mi javasolnánk, hogy a törvényjavaslat I. számú kötete bemutatásának az átláthatósága szempontjából célszerű lenne a jövőben ezeket is szerepeltetni.
Összességében úgy ítéltük meg, hogy a konvergenciaprogramban szereplő bevételek, kiadások és hiány kérdése a törvényjavaslat irányszámai szerint teljesíthetők; mintegy 170 milliárd forint az a tartalék, ami ki tudja simítani esetlegesen akár a bevételi oldalon, akár pedig a kiadási oldalon felmerülő előirányzatoktól való eltérő teljesüléseket. A bevételek tekintetében annak csak mintegy 55 százalékát tudtuk minősíteni, ezeket alacsony kockázatúnak értékeltük. A többi fennmaradó bevételt, a mintegy 45 százalékot a Pénzügyminisztériumtól már a jelentésünk véglegezése utolsó pillanatában kaptuk meg, erről érdemben, tekintettel arra, hogy a számításokat nem küldték meg, és azt már nem tudtuk idő hiányában sem áttekinteni, erről tényleges korrekt véleményt nem tudtunk adni.
A kiadások tekintetében áttekintettük a főbb determinációkat, hogy azok korrektül meg vannak-e tervezve. Ilyen az államadósság kérdése, amit megalapozottnak ítéltünk, a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, az EU-társfinanszírozás, illetve az EU-ból jövő források; ezeket alacsony kockázatúnak minősítettük, és ezek szerint úgy ítéltük meg, hogy ezek korrektül teljesíthetők.
A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában a bevételeket, a teljesíthetőséget alacsony kockázatúnak minősítettük, a kiadási oldalon úgy ítéltük meg, hogy ezek az irányszámok alapvetően hozhatók a 2007. évi tendenciák figyelembevételével. A nagy ellátórendszerek tekintetében azért azt hiányoljuk, hogy nem látszik a folyamatos kormányzati elképzelések teljesítése tekintetében, hogy nem volt kormányprogramba foglalva a nagy ellátórendszerek reformja, a konvergenciaprogramban sincs részletesen kifejtve, hogy konkrétan melyik évben milyen feladat teljesítése várható, ezért az E.Alapnál a természetbeni ellátások megalapozottságát nem tudtuk korrektül megítélni.
A nyugdíjrendszer vonatkozásában úgy látjuk, hogy a törvény részben az elfogadott, részben pedig az elfogadás alatt álló törvényjavaslatok a nyugdíjkiadások növekedésének mérséklését képes csak meggátolni, illetve a kiadások növekedését kordában tartani.
A helyi önkormányzatok tekintetében a költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozásban alapvető változásokat nem tartalmaz. Felhívtuk azonban a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak egy folyamatos eladósodása látszik, a 2008. évre is több mint százmilliárd forintos hiánnyal számol a költségvetés államháztartási szinten. Az eladósodás kordában tartásának a szabályozása mindenképpen egy lényeges feladat kellene hogy legyen, tekintettel arra, hogy a 2006. évben is az államháztartás hiányát ennek az alrendszernek a hiánynövekedése kedvezőtlen irányban el tudja adott esetben vinni.
Az Országgyűlés előtt van az államháztartási törvény módosítási javaslata; áttekintettük, és úgy ítéltük meg, hogy látszanak a közpénzügyi szabályozás szigorításának irányába ható kezdeti lépések. Az elsődleges egyensúly követelményeinek a szabályrendszere már 2007-ben hatályba lépett, és ez a 2008. évi elsődleges egyenlegszabály teljesült is, ami azt mondta ki, hogy az elsődleges egyenlegnek nullszaldónak kell lenni.
Köszönöm szépen figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Külügyminisztérium!
Bacskai József (Külügyminisztérium) tájékoztatója
BACSKAI JÓZSEF (Külügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Rendhagyó módon szeretném bemutatni a Külügyminisztérium jövő évi költségvetésének helyzetét, néhány grafikon, kép segítségét venném igénybe ennek érdekében. (A tájékoztatót számítógépes prezentáció kíséri.)
Az első grafikon azt mutatja, hogy a Külügyminisztérium működési, illetve fejezeti költségvetése hogyan alakul a központi költségvetés kiadási oldalához vetítve. Ebből azt látjuk, hogy a Külügyminisztérium költségvetése az összkiadásoknak működési oldalon körülbelül a fél százaléka, tehát az állami összkiadásoknak a fél százalékát költjük a költségvetésben külügyi célokra. (Közbeszólás: És csökken, ha jól látom.)
A következő kép azt mutatja, hogy hogyan alakult az elmúlt 10 évben a Külügyminisztérium fejezet költségvetése. Ebből azt érzékeljük, hogy a kiugró csúcspont akkor volt, amikor a Külügyminisztériumhoz tartozott a Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az ahhoz kapcsolódó kiadási tételek.
Ha továbblépünk, azt érzékeljük, hogy ha strukturálisan vizsgáljuk a Külügyminisztérium költségvetését, akkor a 2008. évi költségvetés támogatási oldalról megegyezik a 2004. évi szinttel, illetve az összköltségvetés kiadási szintje a 2003. évi szinttel azonos.
Ha struktúrájában nézzük a főösszegeket, akkor az előző évhez képest mindaz igaz, amit a Pénzügyminisztérium képviselője elmondott. Jövőre 50 milliárd 149 millió forint fog a Külügyminisztérium költségvetésében rendelkezésre állni, ez kiadási oldalról 3,8 százalékos növekedést mutat, bevételi oldalról 7,1 százalékos növekedést, támogatási oldalról 5,4 százalékos növekedést mutat. Ami a bevételeket illeti: azon belül vannak a központosított bevételek 3,3 milliárd forintos nagyságrendben. Itt egy jelentős növekedés látható, erről majd a későbbiekben még beszélni fogok.
A Külügyminisztérium létszámkerete az alábbiak szerint alakult az elmúlt időszakban. Van egy csökkenés 2006-hoz képest, jövőre viszont van egy növekedés, az igazgatási címnél - amit kék színnel jelöltünk - van egy 4 fős létszámnövekedés. Ez kifejezetten a 2011-es EU-elnökségre való felkészülés. Illetve a külképviseleteknél is van egy létszámnövekedés, ez 1075-ről 1094-re változik. E mögött szintén az EU-elnökségre való felkészülés áll, illetve az úgynevezett központi konzuli irodák létrehozásához kaptunk létszámbővítést, valamint a kishatármenti forgalom elősegítése érdekében kaptunk 6 főt.
Amennyiben megvizsgáljuk a címek és az alcímek közti összetételt, látszik, hogy a költségvetésünket döntően a külképviseletek fenntartása viszi el. Maga a két hazai tétel, az igazgatási, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok közel azonos mértékben jelennek meg a fejezeti költségvetésben. A Magyar Külügyi Intézet, amely a fejezetünkhöz tartozik, 0,3 százalékot képvisel a fejezeti költségvetésünkben.
A központi igazgatás alcím jövő évi költségvetési főösszege 7 milliárd 277 millió forint, ez 658 fő bérét takarja, illetve a hazai működést szinten tartja, illetve kisebb fejlesztésekre van lehetőségünk a jövőben.
A külképviseletek igazgatása cím költségvetési főösszege 35 milliárd 57 millió forint. Ahogy mondtam, ez 1094 főre nyújt fedezetet. Statisztikailag ez 1059 fő éves bérét jelenti. Szeretnénk jövőre Tbilisziben, illetve Bakuban nyitni új képviseleteket, továbbfejleszteni a schengeni vízumkiadás feltételeit, illetve el szeretnénk kezdeni jövőre a washingtoni nagykövetségi, illetve a brüsszeli fejlesztéseket beruházók bevonásával.
Ha a külképviseleti igazgatás alcím területi megoszlását megnézzük, látszik, hogy döntően európai jelenlétre vagyunk berendezkedve, afrikai, illetve amerikai jelenlétünk az állomáshelyek darabszámát tekintve közel azonos mértékű, Ázsiában 23 százalékos részvételünk van.
Ha a jövő évi, illetve az ez évi nyitásokat, bővítéseket vizsgáljuk, akkor szeretném kiemelni a minszki nagykövetségünk megnyitását, logisztikailag elkezdtük ennek a fejlesztését. A rigai nagykövetség gyakorlatilag felállításra kerül. A chicagói főkonzulátus beindult, elkezdte a tevékenységét, a lyoni főkonzulátus elkezdte a tevékenységét, és szó volt róla, hogy Tbilisziről és Bakuról 2008 második felében szeretnénk gondoskodni. Az Abu Dhabi-i nagykövetségen a fejlesztést gyakorlatilag végrehajtottuk, nagykövetségi szintre emeltük. A jekatyerinburgi főkonzulátus fejlesztése folyamtatban van, Almatiból a nagykövetséget átvisszük nagy valószínűséggel a jövő év során, illetve ebben az évben Asztanába. Összesen 116 állomáshelyen vagyunk jelenleg, jövőre 118 állomáshelyen fog megjelenni a Külügyminisztérium külföldön.
Néhány fényképet szeretnék bemutatni az elmúlt időszak fejlesztéséről. Ez a rigai nagykövetség kívülről. Ebben az épületben egy szintet bérelünk. Belsőleg így néz ki a jelenlegi állapot.
ELNÖK: Ki ott a nagykövet?
BACSKAI JÓZSEF (Külügyminisztérium): Mohácsi István.
Az asztanai nagykövetségünk ennek az épületnek a 9. emeletén lenne, jelenleg folytatjuk a tárgyalásokat. Ez egy új metropolisz.
Az ungvári főkonzulátus épülete azért kiemelendő, mert felkészültünk logisztikailag és elhelyezésileg a kishatármenti átlépő igazolványok kiadására. Belülről így néz ki, több mint 12 ablak áll rendelkezésre.
Ez a csíkszeredai főkonzulátus, ez is nagyon szép fejlesztésünk volt, belülről így néz ki az épület.
A következő a chicagói főkonzulátus utcája, illetve belülről az iroda így néz ki.
A következő a beregszászi fejlesztésünk. Ez azért fontos, mert ennek is el kell készülni ebben a hónapban, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő számban a schengeni előírásnak megfelelő ablakok, illetve ügyfélfogadók.
A Magyar Külügyi Intézetről néhány mondatot. A Magyar Külügyi Intézet ebben az évben kezdte el a tevékenységét, jövőre 157,4 millió forint fog rendelkezésre állni, új helyre került, a Bérc utcában működik, és ennek megfelelően lett a jövő évi költségvetése meghatározva.
A fejezeti kezelésű előirányzatokról röviden néhány mondatot. 25 fejezeti kezelésű előirányzat lesz a Külügyminisztérium költségvetésében. Ami a fejezeti kezelésű előirányzatokra jellemző, hogy legtöbbjük szinten maradt, tehát nem volt emelkedés. Elsősorban azokon a helyeken emeltük az összeget, ahol az Európai Uniótól, illetve más államoktól is kaphat a Külügyminisztérium támogatásokat, illetve a magyar állam támogatásokra számíthat. Ilyen többek között a külső határok alap, ahol 500 millió forintra számítunk az Európai Uniótól jövő évben, és ebből szeretnénk különböző fejlesztéseket, elsősorban technikai fejlesztéseket jövőre végrehajtani.
A tegnapi nap folyamán volt egy előadás a NEFE-forrásokról, illetve a NEFE-feladatokról a bizottság előtt. Itt szeretném kiemelni, hogy a Külügyminisztérium költségvetésében NEFE-célokra, ha összesítjük, több mint 1 milliárd forint áll különböző jogcímeken rendelkezésre, amit el tudunk számolni az Európai Unióval kapcsolatos tárgyalásaink során NEFE-célokként.
A változások, amelyek jellemzőek a Külügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainál, hogy megszűnt a Gozsdu Közalapítvánnyal kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat annak köszönhetően, hogy nem jöttek létre a nemzetközi egyezmények, amelyek a működését biztosították volna. Értelemszerűen megszűnik jövőre, illetve ebben az évben a schengeni alap, illetve nagyon fontos tételként említjük azt is meg, hogy az afganisztáni PRT, tehát a tartományi újjáépítési csoport pénzügyi előirányzata a MeH-től a Külügyminisztérium fejezethez került, és a felhasználása a Külügyminisztériumon keresztül fog történni jövőre.
A központosított bevételekről néhány mondatot. A központosított bevételek mögött vannak a külföldön beszedett vízum-, illetve konzuli bevételek. Ezekre egyfajta visszaesés volt az elmúlt években jellemző. Jövőre a számításaink szerint a konzuli és vízumdíjbevételek összesen mértéke növekedni fog egyrészt annak köszönhetően, hogy a schengeni vízumdíjak 60 eurós szinten kerültek meghatározásra, és a határaink mentén élő országokban 35 eurós mértékben került meghatározásra a korábban ingyenes vízum, illetve a kishatármenti igazolványok 20 euróba kerülnek.
Összefoglalva a jövő évi költségvetésünket néhány mondatban, mi úgy látjuk, hogy a számításaink szerint a jövő évi költségvetésünk a működésünkre és minimális fejlesztésekre elegendő lesz.
Kérjük a bizottság támogatását, hogy támogassa a Külügyminisztérium költségvetését, és változatlan formában fogadja el, mint ahogy benyújtottuk.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Miniszterelnöki Hivatal!
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) tájékoztatója
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok, Zilahi László vagyok a miniszterelnökségről, a külhoni magyarokról szeretnék külön is szólni néhány szót, röviden bemutatva az erre a célra jövőre szánt támogatási összegeket.
Szeretném kiemelni, hogy a miniszterelnökségen belül a három szakmai prioritás egyike a külhoni magyarok tevékenységének támogatása. Azt hiszem, ez látszódik is ezekben a számokban, amelyek a jövő évi költségvetést terveink szerint jellemezni fogják.
A külhoni magyarok támogatása továbbra is az eddig kialakított elvek szerint történik, amely egyrészt a megújult támogatáspolitikán, másrészt pedig a fejlesztéspolitikán, ezen a két pilléren alapul. Ennek alapján állt össze az ez évi költségvetésünk is, és ugyanezen logika alapján tervezzük a 2008-as költségvetést is. A fejlesztéspolitikai összegek természetesen többnyire nem itt jelennek meg.
A költségvetésről tájékoztattuk a határon túli magyar politikai vezetőket is, a költségvetés benyújtásával egyidejűleg.
Azt, hogy szakmailag ezek prioritást élvező célok, az is bizonyítja, hogy forrásnövekedés van a területen. Két terület az, ahol ezt megfigyelhetjük konkrétan is, egyrészt általában a határon túli magyarok programjainak támogatásánál van egy 204 millió forintos növekedés, másrészt pedig új célként jelenik meg a kapcsolattartási támogatás 720 millió forint értékben.
Röviden ennek a lényege az, hogy örvendetes módon Magyarország is csatlakozhat a schengeni rezsimhez, és ez persze azzal jár, hogy biztosítanunk kell a vajdasági és a kárpátaljai magyarok zavartalan, lehetőség szerint zavartalan kapcsolattartását az anyaországgal. Ezt a célt szolgálja ez az elkülönített 720 millió forint; a vízumigényléssel kapcsolatos költségeken szeretnénk egy kicsit enyhíteni a kérelmezők számára ebből.
A már ismert három nagy jogcímcsoportunk megmaradt. Az első ezek közül a határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása egymilliárd forint értékben, ez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatását jelenti. Ez a támogatási összeg természetesen bővül, nem pusztán ennyiből áll. Az egymilliárd forint az egyetem alapvető működési költségeinek finanszírozását, biztosítását szolgálja. Emellett, mint idén is már látható, a Sapientia Egyetem is bekerült a nemzeti jelentőségű intézmények közé, onnan is kiegészítő támogatást kap. Ez jövőre is így lesz, és természetesen a pályázati út is nyitva áll előtte, elsősorban a Szülőföld Alap pályázataira gondolok.
A második jogcímcsoportunk a kedvezménytörvény alapján járó oktatási, nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarság támogatása. Itt a legnagyobb összeg ezen a 3 milliárd 475 millió forinton belül természetesen az oktatási-nevelési támogatásnak a lebonyolítása, amelynél fontos hangsúlyozni, mint eddigiekben is, ez továbbra is egy felülről nyitott sor, hiszen ennél az igény az ötmilliárd forintot is meg szokta haladni, közel 5,5 milliárd forintos igényre számítunk a következő esztendőben is. A felülről nyitottság ezt biztosítani fogja.
Ezenkívül itt szerepel, mint említettem, a szórványprogram, ami elsősorban a csángó magyarság támogatását jelenti, ez az idei évben is 56 millió forint volt, jövőre is így tervezzük ezt.
A harmadik jogcímcsoport pedig a nemzetpolitikai tevékenység támogatása, mely sok feladatot foglal magában. Elsősorban szeretném kiemelni ezt az új támogatási formát, címet, a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét, melyet idén alakítottunk ki, együttműködve természetesen a határon túli magyar szakmai és politikai vezetőkkel. Idén körülbelül 677 millió forintot szántunk erre a célra, hasonló összeg lesz ez nyilván jövőre is, hiszen a lényege ennek a címnek éppen az, hogy ezek az intézmények és programok kiszámítható módon, előre kalkulálható módon kapják meg ezt a támogatást középtávon, tehát ők már ezzel számolni tudjanak, biztosítva lássák ezt a támogatást. Olyan intézmények szerepelnek itt, gondolom, önök is sokat ismernek ezek közül, a beregszászi főiskola például, vagy a Sellye Egyetem, sok más oktatási intézmény, kulturális intézmény, tudományos háttérmunkát végző szakmai műhelyek, időnként középfokú oktatási intézmények is, mint például Kárpátalján, ahol ennek külön jelentősége van.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ebbe a körbe kerülő intézmények, mint például a Sellye Egyetem, pusztán innen kapnak támogatást, hiszen továbbra is számítunk arra és tervezzük azt, hogy a szaktárcák, elsősorban az Oktatási és Kulturális Minisztérium is tervezi jövőre ezen intézmények és programok támogatását, tehát ezek összeadódnak a végösszeg tekintetében ezen intézményeknél.
Ezen a jogcímcsoporton szerepel még a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása. Alapvetően itt az információs irodák működtetéséről van szó, ezek működési költségeiről.
Ezen felül nagyon fontos kiemelni, hogy a Szülőföld Alap működtetését természetesen az átalakított rend szerint jövőre is tervezzük. Idén meghaladta a kétmilliárd forintot az a támogatási összeg, amelyet kizárólag pályázati úton a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai kiírhattak és szétoszthattak. Jövőre is úgy tervezzük, hogy a kétmilliárd forintot mindenképpen elérje, tehát egyrészt egy forrásátadás lesz az előbb említett jogcímcsoportból, másrészt a Szülőföld Alap külön soron egymilliárd forinttal is szerepel a költségvetésben, harmadrészt pedig a megszűnő Apáczai Közalapítvány támogatási összegét is a Szülőföld Alap fogja pályázati úton kiírni. Ez a Munkaerő-piaci Alapból származó támogatás, amelynek elsősorban a határon túli szakképzés támogatása a célja. Így reményeink szerint ezekből a forrásokból jövőre is biztosítani lehet azt, hogy elérje, meghaladja a kétmilliárd forintot a pályázati összeg.
És természetesen nem szerepel itt, de említettem a 720 millió forintot a kapcsolattartási támogatás címen.
Összességében tehát úgy látjuk, hogy a külhoni magyarok támogatása továbbra is kiemelt feladat, látjuk, hogy ez megjelenik a számokban is, és úgy gondolom, hogy a már kialakított elvek és támogatási formák biztosan folytathatók a következő esztendőben is, amennyiben önök is, és a parlament is így dönt.
Ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Körbeértünk. Tisztelt Bizottság! Szabad a pálya! (Jelzésre:) Balla Mihály képviselő úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Átnézve a költségvetés számait, nem tudom, egy kicsit tanácstalan vagyok, bevallom őszintén, mert a Pénzügyminisztérium előadójától azt hallottuk, hogy mintegy 5-6 százalékos kiadásnövekedés van a Külügyminisztérium esetében. A Külügyminisztérium előadójától azt hallottuk, hogy 3,9-4 százalékos kiadásnövekedés van, de közben bekerült az afganisztáni PRT a Külügyminisztérium kezelésébe, az 500 millió, mondjuk, ha azt kiveszem, tudjuk, hogy milyen feladatokat szolgál, mintha az nem lenne ott, akkor csak 2,9 százalékos ez a növekedés, számolom én. Lehet, hogy laikus vagyok, a végzettségem nem közgazdász, bevallom őszintén, csak a számokat próbálom egymás mellé rendezni. És az előzetesek alapján lehet akár számolni egy 5 százalékos inflációval is a következő időszakban.
Ez számomra, akárhogy számolom, azt jelenti, hogy összességében, arányaiban tekintve reálértéken nem növekszik, hanem csökken a Külügyminisztérium költségvetése. Elárulom, hogy a főosztályvezető úrral összefutottunk már a folyosón, és én mondtam, hogy megnézem a dolgokat, és hogy tavaly is, tavalyelőtt is azt kellett mondanom, hogy úgy érzem, a Külügyminisztérium a működési képességének a határán van a költségvetés szempontjából. A főosztályvezető úr próbált engem megnyugtatni, úgy gondolom, ez még annyira nem sikerült. Ahogy látom a számokat, nem vagyok teljesen meggyőződve erről.
És akkor lenne néhány kérdésem, hiszen áttekintve a számokat némi összehasonlításban az előző évi költségvetésekkel, hiszen a szülőfölddel kapcsolatos, vagy a Miniszterelnöki Hivatalban kezelt összegeknél sem egyértelmű mindenhol, ha a 2005-ös évvel is összehasonlítjuk, mert jó, a tavalyi évhez képest nem csökken a csángó magyarok támogatása, 56 millió, csak azért 2005-ben ez százmillió forint volt. Tehát már 2006-ra megtörtént a lehúzása ennek az összegnek, de más összehasonlításokban is vannak visszafejlődések az előző évekhez képest.
A tervezet szerint mintegy 700 millió forintos a Külügyminisztériumnál a növekedés a személyi juttatásokra, illetve annak a járulékkifizetéseire, és láttuk a táblázatban, hogy mintegy 4 fővel nő a Külügyminisztérium létszáma. Miből fakad ez a bérkifizetés? Én nem akarok bért elvenni a köztisztviselőktől. Viszont mi lehet ennek az oka? Talán egy mondatot megérdemel a dolog.
Viszont a külképviseletek igazgatásában kicsit szkeptikus vagyok az előző évi működési lehetőségekhez képest is, hiszen hiába 55 fővel nő 1094 főre a külképviseletek személyi állománya, mégis csökken a külképviseletek támogatása, miközben vannak itt feladatok, illetve megnyíló követségek, képviseletek, missziók. Sokkal többen járunk ebből a bizottságból külföldre, és azt tapasztaljuk, hogy az év vége felé gondot jelent, hogy a külképviseleteken a működést fenn kell tartani. Azért is mondom ezt, mert a Külügyminisztérium költségvetéséről nem lehet azt mondani, hogy ez most egy nagy koncepcionális költségvetés lehet, egyetlenegy dologról szól: 93 százalékban működési költségvetés. Tehát, amikor azon dilemmázunk és problémázunk, hogy elegendő-e a pénz, akkor itt a működésről beszélünk, és nem arról, hogy milyen fejlesztési lehetőségek vannak.
Még néhány kérdésem van. A Külügyminisztérium úgy tervezi, hogy öt ingatlanától meg fog válni a fejezeti tervezet szerint - ez a helsinki, chilei, berlini, bonni és oslói -, és a bejövő bevételt a washingtoni és a zágrábi képviseletekre akarja fordítani. Arányos-e ez a szám? Biztos van rá ok, mert jó látni azokat a képeket, hogy hol milyen új képviselet épült.
Ezenkívül nagyon fontosnak tartanám azt a kérdést, hogy mik azok a stratégiai elképzelések, prioritások, hogy kommunikációra 18 millióval több fog fordítódni a következő időszakban.
Talán egy rövid kérdést megérdemelnének - nekem ez a vesszőparipám, most már egyre többen kezdik tudni - a NEFE költségei. Az én számításom szerint - nem mindent tettem hozzá - mintegy 800 millióra jött ki, amit a NEFE-re költünk, mégis mintegy 30 milliárdról fognak dönteni a következő időszakban, ami a nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatos, hiszen különböző minisztériumoknál található ez. Lehet, hogy a Pénzügyminisztériumot kellene megszólítanom ebben az ügyben, hogy ez van akkora összeg, hogy ennek egy rendszerezettebb, kimutathatóbb, átláthatóbb táblázata legyen, hiszen azt az összeget, amit Magyarország az uniós kötelezettségei miatt fejlesztésekre, segélyezési programokra, adott esetben tartozások elengedésére kell hogy elköltsön, egy együttes csomagban jó lenne megejteni, hiszen tudjuk, hogy minden egyes minisztériumnál vannak ilyen fejezetek, de ezek az összszámítások gondot jelentenek, úgy tűnik, mintha nem lehetne látni, hogy ha levonom a 800 milliót vagy akár az 1 milliárdot is, az a 29-30 milliárd jelenleg hol van a költségvetésben szétdobálva.
Összességében a minisztérium költségvetéséről elmondanám azt, amit tavaly, tavalyelőtt és azelőtt, tehát 2003-tól elmondtam; néztük az évet is, ezért lehetett jól látni, hogy hogyan növekedett a Külügyminisztérium költségvetési támogatása, és mindig el szoktak mondani, hogy a működésképtelenség határára sodródott a Külügyminisztérium. Ha azt nézem, hogy reálértéken nem fog növekedni a Külügyminisztérium működési-gazdálkodási lehetősége, akkor elképzelhető, hogy a működésképesség határát alulról fogja átlépni, vagy alsó irányba fogja meglépni a Külügyminisztérium. Én úgy gondolom, hogy ez egy problémát fog jelenteni, hiszen ez az a minisztérium, amelyik elsősorban felel Magyarország nemzetközi megítéléséért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékesi képviselő úr, aztán Gruber képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Bizottság! Bár a bizottság nyilván a saját maga területével szeret leginkább foglalkozni, de valóban, az egész költségvetésről még ennek ellenére is illik néhány szót ejteni. Amennyi időt magunk mögött és amennyit magunk előtt látunk most, az a konvergenciaprogramról és annak a teljesítéséről fog szólni elsősorban, és lényegében minden utána jön. 2006-ban már az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményesen teljesültek. 2007-ben a várható mértékek az ez évre tervezett adatokat a kedvező irányba alul-, illetve felülmúlják, és úgy tűnik, hogy 2008-ra is a korrigált, tehát a felülvizsgált konvergenciaprogram karakterisztikusabb adatai kedvezőbben alakulnak már, legalábbis a terv szintjén.
Sajnos, egy adatban nem sikerült olyan pályát produkálni, amilyet a konvergenciaprogram leír, ez az inflációs menetrend. Ennek ellenére az adósságállományra, a hiányra, a növekedésre vonatkozó előrejelzések, tervek mind a kedvező irányba haladják meg a korábbi konvergenciaprogram adatait.
A rövid távú tervezés kapcsán én is megemlítem azt, hogy a ma élő elsődleges deficitszabály alapvetően persze csak a parlamenti többségen múlik, hogy egy 50 százalékos törvényben ezt hogyan fogadja el, de rendkívül biztatóan alakul az ellenzékkel való együttműködés keretében a költségvetési szabályrendszer, és így a reáladósság-szabály bevezetése, ami viszont kétharmados szabályként hosszú távon, de középtávon mindenképpen tudja moderálni a költségvetés gazdálkodását mind a központi, mind akár majd a helyi önkormányzati költségvetések szintjén.
Ennek ellenére nem iktatható ki minden kockázat a költségvetésből. Annak ellenére, hogy valóban tartva a múlt évi költségvetési törvény ez évre vonatkozó előírását, hogy zéró legyen az elsődleges egyenleg, kockázatok mindig vannak. Említésre került, hogy egy jelentős összegű, bár az én olvasmányaim szerint ennél egy jóval jelentősebb összegű tartalékokból álló fedezet áll a költségvetésben rendelkezésre, de természetesen ez különféle, tehát általános tartalék, központi, fejezeti egyensúlyi tartalékok és céltartalékok, amin belül külön el vannak szeparálva a bérleti díjra és más egyébre, akár a létszámváltozásra, hiszen további, a közszolgálatban várható, és így pályázható pénzek állnak a céltartalékban rendelkezésre jövőre is. Tehát ezekkel együtt a 170 milliárdnál egy jelentősebb, a tavalyi tartalékokat is meghaladó mértékű összeg áll rendelkezésre, és ez az olyan típusú kockázatokat is tudja kezelni, ami például a Számvevőszék által említett euróátváltási árfolyamból, euróbeszámítási árfolyamból, annak a változásából eredő kockázat, vagy éppen az 55 százalékos áttekintettségből származó kockázat, bár azt hallottuk, hogy az áttekintett értékek kockázata alacsony, tehát 2 százalék alatti hibahatárt feltételez maga a Számvevőszék is a költségvetési tervezésnél.
Ebből következik, hogy természetesen az intézményrendszernek, köztük a minisztériumoknak és az általuk kezelt fejezeti kezelésű előirányzatoknak továbbra is az egyensúly irányába kell haladni, tehát olyan takarékos gazdálkodást kell folytatni, ami valóban, és mondjuk ki, hogy legtöbbször a reálpozíció megőrzésére nem alkalmas.
Az is elhangzott, hogy három területen van lehetőség az inflációt, a várható inflációt meghaladó mértékű bővítésre. Ez a szociális terület, ami társadalmi igény, tehát ott nem nagyon tudunk mérlegelni, a nyugdíjak kifizetése tekintetében, ahol a nyugdíjkorrekciós program és maga az indexálás rendszere is abba az irányba hat, hogy ez így alakuljon, és az európai uniós támogatások és az ehhez szükséges önrészek biztosítása is a fejlesztéseknél egy bővítést, egy reál értelemben vett bővítést igényel. De például a társadalombiztosítási rendszerben érzékelhetjük, hogy a változó nyugdíjráfordítások mellett is a társadalombiztosítás rendszere jelképesen lényegében egyensúlyba kerül, évtizedes távlatban talán először, jelképes szufficittel, mintegy kétmilliárdos szufficittel tervezik a következő évet.
Visszakanyarodva a Külügyminisztériumhoz, az látható, hogy bár létszámban a kormány a központi igazgatásban érdemi leépítést, érdemi létszám-megtakarítást már nem tervez, azonban a Külügyminisztérium éppen azoknak a feladatoknak a lassú, az időt majd nyilván figyelembe véve nagyobb léptékkel követő létszámfejlesztésbe kezdhet, ami a külügyi pozíciók és - zárójelben, én mindig ezt hangsúlyozom - a hazai gazdasági, a magyar állam, illetve ebben a magyar gazdaság szereplőinek az érdekképviseletét egy bővülő csapat fogja szolgálni, viszont optimalizáltabb elosztási rendszerben. És a másik ilyen érdemi és lényegi szempont, hogy a 2011-es fél évig tartó EU-elnökségre készül Magyarország. Tapasztaltuk, hogy nálunk sokkal kisebb országok is el tudják ezt a feladatot látni, de ehhez alaposan évekkel korábban meg kell kezdeni a felkészülési munkát. Nyilván ennek a megtervezését illetően majd a jövő évtől, bocsánat, az azt követő évtől egy dinamikusabb fejlesztéssel fog ehhez a tervezéshez egy valódi kivitelezés is társulni.
Az 5,4 százalék a támogatásokban annyiban valóban nem fog reálszintet teljesíteni, hogy itt bizonyos feladatátcsoportosítás is létrejött, ezzel együtt is növekedés tapasztalható, és ugyanez a bevételi szerkezetnél, ami persze nem ebből adódik, hanem az említett vizit... - vizit? - vízumdíjak (Németh Zsolt: Freudi külügyi bizottság...), igen, vízumdíjak emelkedéséből - majd gondolkozom rajta, hogy mit hoztam össze mivel - és a kiadási szerkezetben is látjuk, hogy eleve a tervezett növekedés a tervezett 4,5 százalékos inflációs mérték alatt alakul.
Mivel a minisztérium maga is úgy gondolja, hogy ezzel a reálértelemben szűkülő forrással el tudja látni a feladatait, én azt gondolom, nem nagyon vonnám kétségbe, hogy így van ez a dolog, inkább bíztatnám őket arra, hogy továbbra is minden ilyen költségvetési tervezés alkalmával keressük, keressék azokat az optimalizálási lehetőségeket, azokat a megtakarítási lehetőségeket, amelyeket más, hatékonyabb módon tudunk majd az állampolgárok javára fordítani. Bár úgy látom, és ezt valószínűleg a zárszámadások és korábbi költségvetési viták alkalmával is mindig megfelelő tisztelettel adózva elmondtam, hogy a Külügyminisztériumnál azért nagyon kevés, szinte hiba nélküli munkával és azt hiszem, hogy ma kevés kritikával a tevékenység tartalmát illetően is jó célra fordítjuk ezt a pénzt, amit adók formájában beszedünk. (Németh Zsolt elhagyja a termet.)
Végül egy záró gondokat. Önálló vitát persze ezzel nem szeretnék generálni, tehát tudom, hogy talán rosszallást vonok a fejemre, de örülnék, ha itt az elején szólva tudnánk mentesíteni ezt a vitát attól, hogy a tegnapi napon, meg egy héttel előtte a parlament plenáris ülésén az adótörvények tárgyalásánál folyamatosan adócsökkentésről próbáljuk meggyőzni egymást, addig most próbáljuk nem meggyőzni egymást arról, hogy például az itt jelen levő minisztériumoknak, fejezeteknek több és több pénzt adunk, hiszen akkor valóban nem adót csökkenteni, vagy legalábbis szinten tartani, hanem adót emelni kellene, inkább azt keressük, hogy ténylegesen van-e olyan probléma, amit ezeken a fejezeteken belül esetleg kell keresni, de én úgy látom, hogy mind a külügyi fejezetben, mind a határon túli fejezetben, mind a Szülőföld Alapnál nem bőven, de a megfelelő pénzek rendelkezésre állnak, és egy hatékony, korrekt felhasználással a zárszámadásnál is úgy fogunk itt ülni, hogy megtettük azt, ami tőlünk telhet.
Elnök Úr! Köszönöm a szót.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, képviselő úr. Gruber Attila képviselő úré a szó.
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. És amíg én néhány mondatot szólnék a költségvetésről, illetve kérdeznék, addig ha lehetne visszalapozgatni azokra a gyönyörű szép grafikonokra, ami a Külügyminisztérium költségvetésének alakulását mutatja az elmúlt néhány esztendőben, csak azért, hogy mindenki kellő módon rögzítse a tendenciák valós irányát.
Visszatérve és talán egy átkötő mondattal Kékesi Tibor zárógondolataira, valóban annak nincs értelme, hogy kettős mércével mérjünk és kettős módon tárgyaljuk a dolgokat. De azért engedtessék meg, hogy komolyan vegyük, akár csak az asztal ezen az oldalán ülő képviselőtársak is a tegnapi bizottsági ülésen az államtitkár úr által mondottakat, és az általa elmondott segítségkérést majd a költségvetés tárgyalásánál, hiszen ez azt mutatja, hogy a szakma is szeretné a biztonságos működést, a minisztérium is szeretné a biztonságos működést továbbra is megtartani.
Egy általános problémára azért hadd hívjam fel a mai bizottsági ülésen ülők figyelmét. Jelesül, az ÁSZ képviselője, amikor azt mondta, hogy érdemben 45 százalékról nem tudtak véleményt alkotni, ez azt is mutatja, hogy abban a 45 százalékban vajon vannak-e olyan problémák, amelyek kihatnak az egészre. De hogy mennyire nagy gond ezt a 45 százalék, ha visszaemlékezünk a tavalyi, a tavalyelőtti majd az azt megelőző és az azt megelőző évek költségvetési tárgyalására, az Állami Számvevőszéknek sajnos visszatérő problémája az, hogy azok az adatok, amelyeket vizsgálnának, az utolsó pillanatban vagy az utolsó pillanat utáni néhány órában kerülnek az asztalukra.
Tehát ez a probléma, amit most az ÁSZ képviseletében jelen levő hölgy elmondott, az sajnos nem egyedi, nem erre az évre szóló, hanem ha megnézzük, akkor ez folyamatában van jelen, és ez sajnos megkérdőjelezi a valós hátterét ennek a költségvetésnek. Hiszen látni fogjuk, hogy minden évben derülnek ki olyan dolgok, amit ez a véleményezés nem érintett, nem érinthetett, hiszen későbbi adatok kerültek; és cáfoljon meg, ha ez nem így van, de úgy tudom, legalábbis én emlékszem a tavaly ilyenkori ülésünkre, ez vissza-visszatérő probléma, hogy az ÁSZ-nak nincs módja, nincs lehetősége az egészet látni és az egészet elemezni.
Ez viszont nem ellenzéki aggályoskodás, hanem szerintem valamennyi képviselőnek ugyanolyan súllyal kellene ezeket a dolgokat felvetni az előkészítő munkára visszavezetve. (Németh Zsolt visszatér a terembe.)
Én nagyon sajnálom, hogy ezek folyamatosan jönnek vissza. Bízom benne, hogy előbb-utóbb ez meg fog változni, és amikor tárgyaljuk a költségvetést, akkor valóban olyan szakmai háttéranyagokat és olyan megállapításokat tudunk véleményezni, ami egy teljes költségvetési adatsorra vonatkozik.
Balla Mihály képviselőtársam kérdezte az ingatlanértékesítést. Kíváncsi lennék, hogy ez nagyságrendileg mit jelent, tehát milyen összegek szerepelnek.
Szintén szóba került az Európai Unió elnökségére való felkészülés. Ennek a felkészülésnek akkor van szakmailag értelme, ha egy folyamatos és költségvetési háttérrel megalapozott felkészülésről beszélhetünk. Elegendő-e a 40 millió forintos összeg, ami a felkészülésre tervezve van? Hiszen, ahogy látjuk, és gondolom, ebben sincs vita közöttünk, az elkövetkezendő években egyik költségvetés sem arról lesz híres, hogy költsük már el valahogy a rendelkezésünkre álló pénzt, hanem valószínűleg ez a szorítás mind a teljes költségvetésben, mind pedig a Külügyminisztérium költségvetésében nemcsak a 2008-as, hanem a 2009-es és a 2010-es évben is meglesz majd. Hogyan tud ez felpörögni? Ez a 40 millió forint, úgy vélem, inkább csak egy jelképes összeg. Amikor a valós összegek kellenek, lesz-e elegendő? Most eltoljuk egy vagy két évvel a valós összeg szerepeltetését. Egy vagy két év múlva rendelkezésünkre áll-e az az összeg, ami bármilyen kicsi is egy ország, ennek az elnökségi munkának a finanszírozását megengedi?
Szóba került a vízumdíjbevétel. Ugye, jól értem, hogy az a durván 1 milliárd forint vízumdíj-növekmény, illetőleg a magyar-magyar kapcsolattartás címén ez a 720 millió forint annyit jelent, hogy a befizetett vízumdíjat ebből az összegből fizetjük vissza mondjuk a magyarigazolvány bemutatásával? Most mindegy, hogy mi lesz a végső szakmai dolog, hogy ez vízumdíj-visszatérítési módon vagy pedig utazási költségtérítési módon lesz lehető - jogcímeket találhatunk -, de ez az 1 milliárd és a 720 millió az a nulla szaldó, ami egyik oldalon befolyik, más jogcímen pedig kifizetésre kerül.
A transzparencia témájára szintén vissza-visszatérünk. Azt hiszem, az ÁSZ részéről a korábbi években is fel-felbukkantak ezek az átláthatósági problémák. A Szülőföld Alapnál van egy átcsoportosítási lehetőség, a MeH-et vezető miniszter átcsoportosíthat az alap javára. Mi ennek a gyakorlati alapja? Miért szükséges egy homályos foltot bevinni a rendszerbe? Miért nem lehet a Szülőföld Alapot meghatározni, hogy az ennyi? Ehhez képest van egy olyan mozgás, ami év közbeni, és nem is biztos, hogy mindig nyilvános döntéssel fog megtörténni.
Természetesen vannak olyan tételek is, amely csak egy cukros zacskó alja, törmeléke, de azért például miközben az uniós felkészülésre itt van ez a jelképes összeg, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány támogatása 25-ről 100 millió forintra került megemelésre, vagy az Európai Tükör 20 milliós előirányzata 50 millióra nőtt. Tehát miközben azon a tételen próbáljuk a jelképek jelképét kialakítani, ami jön, és amit nem lehet kikerülni, és ennek a bukása nem egy egyszerű bukás lenne, ha nem sikerül az Európai Parlament elnökségét normális módon végigvinni, ezenközben nőnek ezek a tételek. Van-e valami indoka, hogy egyik évről a másikra ilyen mértékben nő, miközben a másik részeken meglehetősen csökken?
Zárógondolatképpen - bár kevés polgármester ül a bizottságban -: ez a 100 milliárd forint államháztartási szinten az önkormányzatoknál ejtsen gondolkozóban mindegyikünket. Ez nyilván nem a mai megbeszélés tárgya, de ez olyan súlyos tétel, ami - még egyszer mondom - a teljes ismeretek vagy az ÁSZ által ellenőrzött adatsorok fele ismeretében is elég izgalmas kérdés, és azt hiszem, azzal elég sokat fogunk foglalkozni. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Kárpáti képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a Miniszterelnöki Hivatal költségvetéséhez szeretnék szólni. Egyértelmű, és többször levezeti a Miniszterelnöki Hivatal, hogy tulajdonképpen nem csökken a határon túli magyarok támogatottsága, hisz különböző területeken, különböző fejezetekben, tárcáknál el van helyezve az a pénzösszeg, ha összeszedjük, nincs akár még reálértékben sem csökkenés. Azonban pontosan a Miniszterelnöki Hivatal volt az, amely fölhozott egy olyan témát, hogy ez viszont megnyit egy olyan óriási lehetőséget, amelyet most az EU-ba való belépéssel a határon átnyúló támogatások, illetve megjelenik a Corvinus Alapítvány szintén a Miniszterelnöki Hivatalnál, tehát a gazdasági, gazdaságfejlesztési területekre ez óriási lehetősége jelent. Csak a magyar-román viszonylatban említettek 190 milliárd forintot, amely a következő 7 éves EU-s tervre mozgósítható.
A kérdésem nekem a következőre irányul. Pontosan tudjuk, hogy ezek a pénzeszközök nem mozgósíthatók akkor, ha nincs meg a megfelelő felkészültség a projektek kimunkálására, ha nincs meg az a szervezet, amely képes ezeket megmunkálni, programként vagy pályázatként kimunkálni, illetve nincs meg az a háttér-információ, amellyel egyáltalán jelentkeznek majd ezeknek a feladatoknak a végrehajtására.
Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a határon túli magyarokkal való kapcsolataink során egyre többen, leginkább Szlovákiában, de Kárpátalján is, a romániai területen is rögtön azzal kezdik, hogy ezek nagyon érdeklik őket, és nagyon szeretnének valamilyen módon ebbe bekapcsolódni, de nincs erre vonatkozóan felkészültségük, ismeretségük.
Az is elhangzott több esetben, hogy a mi meglévő információs és egyéb irodahálózatunkat átalakítjuk, továbbfejlesztjük olyan formában, hogy ezeknek a feladatoknak megfeleljen. Én azt szeretném kérdezni, hogy a költségvetésben van-e erre vonatkozóan elképzelés, valamilyen feladat, program ennek a megvalósításához, realizálásához szükséges pénzügyi háttér biztosítva. Hogyan gondoljuk ezt a következő évben? Ennek a nagy területnek vagy nagy fejezetnek a megmozgatását mivel fogjuk tudni biztosítani vagy garantálni? Azt az ígéretet, hogy itt egy óriási lehetőség nyílik meg, mennyiben tudjuk majd egy ilyen jellegű szervezeti és támogatási háttérrel beindítani és biztosítani? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kelemen képviselő úr!
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tulajdonképpen folytatnám, amit Kárpáti kollégám elkezdett, hiszen megnyugtató szavakat hallottunk a határon túli magyarok számára hozzáférhető összegek tekintetében. Elhangzott a túloldalról szintén egy olyan biztatás, hogy nem volna érdemes az összegek növelése irányába tenni javaslatokat. Ha ezt el is fogadom, akkor is fölmerülnek kérdések az összegek struktúrájával, megoszlásával, felhasználásával kapcsolatban. Például említette Gruber kollégám az átcsoportosítás kérdését. Azt nem ismételném meg. Ugyanakkor azt látom a költségvetést megalapozó törvények módosításánál, hogy az úgynevezett 1 százalékos állampolgári felajánlási lehetőség megszüntetése sorra kerül. Ez mindenféleképpen szűkíti a lehetőségeket, nem értem, hogy ennek miért kellett most ide bekerülnie.
És ugyancsak a Szülőföld Alappal kapcsolatosan kétségtelenül látok egy bővítést, de számomra kicsit furcsának is tűnik, a Szülőföld Alap Irodának a működési költségei éppen kétszeresére látszanak emelkedni, ami azt jelenti, hogy ez az iroda most már 5 százalékról 10 százalékra növelné a működési költségeit. Ez mindig egy problémás kérdés, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy arra szükség van, hogy az iroda működjék, de az is biztos, hogy azok a pénzek érvényesülnek igazán a célnak megfelelően, amelyeket nem emészt fel a működési költség.
Továbbmenvén, különösen az oktatási, nevelési támogatás és a szórvány, de különösen a csángó magyarok támogatásával kapcsolatban, azt hiszem, Balla Mihály már említette azt, hogy ez az összeg 2005-ről 2006-ra megfeleződött. De itt még egy probléma merült föl, és ez talán a legélesebb probléma, az, hogy az utóbbi időben a különböző sajtóforrásokban azt találom, hogy Csángóföldről olyan visszajelzések érkeznek, hogy a számukra megítélt 56 millió forintból semmit se láttak. Ez azt jelenti, hogy ha ebben az évben, és most már november kezdődik nemsokára, nem láttak semmit ebből az összegből, ez bizony az egész éves működési támogatás értékességét vagy érvényét nagyon nagy mértékben rontja. Itt merül fel az az alapkérdés, hogy vajon itt csak számokról beszélünk, vagy a tényleges kifizetések is meglesznek mögöttük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha nincs több kérdés, engedjék meg, hogy néhány megjegyzést tegyek én is.
Az első kérdésem a 2011-es EU-elnökségre való felkészülést illeti. Itt 40 millió forintos előirányzat szerepel a Külügyminisztériumban 4-5 éven átívelő kommunikációs informatikai fejlesztésekre. Hadd tegyem fel a kérdést, itt ez a felkészülés ahhoz, hogy ne legyen egy kudarctörténet, azt hiszem, komolyabb erőfeszítéseket igényel. Nyilvánvalóan itt a Pénzügyminisztériumhoz is szól a kérdés, hiszen részben a Miniszterelnöki Hivatalnak a szakállamtitkára foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Ugyancsak ez lenne a felvetésem a nemzetközi fejlesztési segéllyel kapcsolatban. Bizonyára önök tudják, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-ben a GNI 0,17 százalékát éri el a nemzetközi fejlesztés, ez mintegy 30 milliárd forintot jelent 2010-ben. Tegnap hívta föl erre a kérdésre a Külügyminisztérium szakállamtitkára a figyelmünket. Tudvalevőleg a tavalyi összeg azért volt 1,1 százalék körüli, mert ebben el lehetett számolni az iraki adósságnak az elengedését. De nem lesz iraki adósságelengedés az elkövetkezendő években, és ahogy itt a Külügyminisztérium összegeit néztük, itt a jövő évben 300 millió forint van erre - 300 a 30 milliárd viszonylata -, jövőre pedig, az elkövetkezendő években pedig 400-450 millió forintot terveznek. Azt gondolom, hogy érdekes lesz a 2011-es magyar EU-elnökség, amikor saját magunk fogunk egy ilyen nagyságrendi problémával kudarcot vallani.
Tehát ez lenne a másik kérdésem, hogy a Pénzügyminisztériumban mit gondolnak arról, hogy hogyan lesz 0,17 százalék 2010-ben a nemzetközi fejlesztésre fordított magyar forrás.
Ide kapcsolódik a Külügyminisztériumhoz irányuló kérdésem, hogy kötöttek-e több évre szóló szerződést 2006-ban a HUN-IDA Kht.-val a nemzetközi fejlesztések ellenőrzésére. A Magyar Narancs hetilap 2007 októberében megjelent cikke szerint ez az utódja olyan szervezeteknek, amelyek működéséhez intenzív nemzetközi hírszerzési tevékenység kapcsolódott. A HUN-IDA kivételezett külügyminisztériumi státusát rossz szemmel néző részben minisztériumi, részben civil forrásaink szerint a jelenlegi helyzet egyértelműen a múlt, a pártállami nomenklatúra összefonódásának az eredménye. Mi indokolja a HUN-IDA Kht.-val kötött több évre szóló szerződést a nemzetközi fejlesztési együttműködésnek a monitorizálására és kontrollálására vonatkozóan?
Ami a határon túli tételeket illeti, a határon túli pénzeszközöknek mintegy a fele, tehát a tízmilliárd forintnak mintegy a fele kötött célú pénzeszköz, nevezetesen az oktatási, nevelési támogatásokra fordíttatik. Ha innen nézzük, akkor talán nem is lesünk olyan lelkesek a határon túli támogatások nagyságrendje tekintetében. Még ha azt vesszük figyelembe, hogy itt néhány év múlva 30 milliárdos nemzetközi fejlesztési kötelezettségünk van, annak a fényében is ez a tízmilliárdos összeg eléggé elenyésző, különösen ha levonjuk ezt a kötött célt, ezt az ötmilliárd forintot, akkor látható, hogy milyen mértékű csökkenés következett be az elmúlt öt évben a határon túli támogatások területén. De nominálértékben még figyelembe véve az oktatási, nevelési támogatást, ami egyébként most így valóban a tízmilliárd forintot meghaladta, nem éri el a 2002-es 12 milliárd forintos nagyságrendet.
Összességében tehát azt tudom mondani, hogy 7 milliárd forint hiányzik a rendszerből, ami ha azt nézzük, hogy 10 milliárd forintra vagyunk büszkék, akkor nem egy jelentéktelen csökkenést jelent a határon túli pénzeszközök tekintetében. Remélem, nem tartják alap nélküli okoskodásnak; ezek az összegek a határon túli támogatásokból, civil társadalmakból, gazdaságokból hiányzanak. 7 milliárd forint, ami közel 70 százaléka a jelenlegi összes támogatási összegnek.
Akkor néhány részlet. Amit a Szülőföld Alap Iroda költségvetésével kapcsolatban Kelemen András elmondott, hát ebben a helyzetben 100 millió forintot fordítani a Szülőföld Alap Irodára, az nem kevés. Azt hiszem, ezt mindenféleképpen rögzíthetjük. 100 millió forint az egy szép summa az iroda működéséhez. A kérdésben foglalt megfogalmazással teljes mértékben egyetértek.
Határon túli oktatási program, ami itt elhangzott, hogy ez a Sapientia. Tudjuk, hogy a Sapientiának nem elég az egymilliárd forint, mégis évek óta egymilliárd forintot tervez, szemben az induló kétmilliárddal a költségvetés. És elhangzik mindig az ígéret, hogy de majd kiegészítjük. Kiegészítjük 1,4-re, szokott ez hangzani. Legutóbb nem sikerült ezt a 400-at odaadni nekik, hanem csak 200-at sikerült odaadni a kiemelt fejlesztési projektekből. Reméljük, talán a maradék összeget sikerül rendezni.
Mi az oka? Egyszerűen és világosan mi az oka, hogy ha tisztában vagyunk azzal, hogy minimum 1,4 kell a működéshez, hogy pályázati forrásokból akarjuk kiegészíteni azt az összeget, ami egyébként nélkülözhetetlenül szükséges a működéshez?
A Szülőföld Alap törvény átalakításával kapcsolatban érdeklődéssel tekintjük azt, hogy az 1 százalékos felajánlás lehetőségét meg akarják szüntetni. Mi ennek a megfontolásnak a háttere? Illetőleg: milyen módon fog akkor ez az alap költségvetésen kívüli forrásokhoz jutni? Fog-e egyáltalán költségvetésen kívüli forrásokhoz jutni, illetőleg lehet-e ilyen alapot működtetni abban az esetben, ha nincsenek költségvetésen kívüli források?
Az alap számára most is be van tervezve pénzeszközátadás a nemzetpolitikai tevékenységek támogatása között, amire Gruber Attila utalt már. Miért van szükség erre a zsonglőrködésre, hogy adunk pénzt a Szülőföld Alapnak is, adunk pénzt a nemzetpolitikai céloknak is, és meghatározzuk, hogy pénzeszközátadásra fog sor kerülni a Szülőföld Alap javára? Úgy vélem, a költségvetési törvénnyel ellentétes kialakítani egy olyan gyakorlatot, amikor nem a költségvetési törvényben határozzuk meg az alap forrásait, hanem lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy más tételből kerüljön átcsoportosításra az összeg, különösen akkor, amikor teljesen egyértelműen hallhattuk azokat a számokat, hogy nem 1 milliárddal, hanem 2 milliárddal kívánják a jövő esztendőben a Szülőföld Alapot működtetni. Tehát egy elvi problémára szeretnék rámutatni. Úgy vélem, nem arra való a költségvetési törvény, hogy kiskapukat nyissunk, hanem arra, hogy meghatározzuk azokat a célokat és eszközöket, ahogy támogatás folyósítható.
A nemzetpolitikai jelentőségű intézményeknek a 677 millió forintjával kapcsolatban pedig azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez az eredeti megújított nemzetpolitikai célkitűzésekkel meglehetősen fura viszonyban van, hiszen hosszú távú, stabil, kiszámítható finanszírozás ígéretét hordozza ez a tétel, egyidejűleg pedig az intézmények sora hosszú, és az ő finanszírozási kereteik töredékét biztosítja a tétel. Gondolok itt megint csak a Sapientiára. Miért ésszerű nem odaadni a nemzetpolitikai jelentőségű keretben lévő 200 millió forintot a másik tételen keresztül direktben a Sapientiának? Mi ennek a magyarázata? Azért, hogy legyen nemzetpolitikai jelentőségű költségvetési előirányzat? De, ha van egy önálló előirányzat, amely ezt a célt szolgálja, akkor mi ennek az értelme?
A hosszú távú tervezésnek pedig nem látszanak a nyomai, különösen ilyen volumen mellett. A kárpátaljai egyetem esetében örvendetes, hogy ad támogatást, de ezzel az összeggel, amit innen kap a kárpátaljai egyetem, éhen is halhatna. Most nem is beszélek arról, hogy az a 15 millió forint, amit innen kaptak az idei esztendőben, milyen viszonyban áll a rivális intézmény támogatásával és egyébként a nemzetpolitikai jelentőségével.
A gazdaságfejlesztési keret újbóli megjelenése azt jelzi, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány új néven megint életre kel, és a média és a kulturális tevékenység támogatásának a megjelenése pedig azt jelzi, hogy egy teljesen tisztázatlan kedvezményezetti kör tisztázatlan kiválasztási elveken történő támogatására teremtenek meg most legitimációs bázist.
Azt tudom mondani, hogy a megszüntetett közalapítványi rendszer helyett tehát egy olyan támogatáspolitikával van dolgunk a megújult nemzetpolitika és a megújult támogatáspolitika zászlaja alatt, amely az önálló iroda költségvetésének a fényében, az alapra vonatkozó törvénymódosítás fényében, a pénzeszközátadás intézménye kitalálásnak köszönhetően zavarosabbá és ellentmondásosabbá válik, mint annak idején. A megszüntetett közalapítványok feladatait immáron a pályázati út megkerülésével, nyilvánossá tett célok, prioritások nélkül a szakállamtitkárság zsebből fogja finanszírozni. Úgy vélem, hogy lehetne gratulálni is ehhez az eredményhez, de sajnálatos módon a határon túli magyarok frusztrációja, kiszolgáltatottsága nem teszi lehetővé, hogy ezt a gratulációt itt most megfogalmazzam. Ezért csak konstatálni tudom, hogy megítélésem szerint ez az eredmény eléggé lesújtó. Köszönöm szépen a figyelmet.
Balla Mihály!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak egy rövid reflexió a Kékesi képviselőtársam által elmondottakra, hogy a külügyi költségvetéshez akarunk-e adni még pénzt, és növelni kell az adókat, ha hozzá akarunk tenni, vagy bővíteni akarjuk a bevételi lehetőségeit a Külügyminisztériumnak, illetve segíteni abban, hogy a működésképesség határáról elmozduljon. Én nem abban gondolkodom, hogy adókat kell emelni. A jelenlegi kormányzatnak ez a vesszőparipája, hogy ha valamit kicsit másképp akarunk csinálni, akkor adókat kell emelni. Én abból indulok ki - és lehet, hogy képviselőtársaim is fog majd erre forrásokat találni más helyeken -, hogy a központi költségvetés mintegy 10 százalék fölötti, 10 százalékkal nagyobb kiadással számol az előző évihez képest. Ehhez képest a Külügyminisztériumban alig lehet 3 százalék kiadásnövekedéssel számolni. Ez azt jelenti, hogy ha a Külügyminisztériumban csak 3 százalékos arányt látunk, van, ahol a 10 százaléknál jóval magasabb a kiadásnövekedés.
Ha mi azon gondolkodunk, hogy a Külügyminisztérium lehetőségeit bővítsük a működésképesség területén, nem adóemelésen kell gondolkodni, hanem adott esetben ebben a százalékos arányban a Külügyminisztériumot is jobb helyzetbe hozni bizonyos pluszforrásokkal vagy esetleg fejezeteken átnyúló átcsoportosítással. Tehát nem biztos, hogy az a megoldás, hogy adókat emeljünk, sőt, az nem megoldás, de lehet, hogy meg kellene keresni azokat a módokat, hogy a jelenleg is a minimális működésen lévő Külügyminisztériumnak valamivel nagyobb segítséget adjunk a jövőre, hiszen nem kis feladatok várnak rá a jövőben, ha a következő 4-5 évet nézzük, akár csak az uniós elnökséget is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nincs több kérdés, nincs több hozzászólás, parancsoljanak, a sorrend tetszőleges, mehetünk balról jobbra. (Jelzésre:) Jobbról balra önöknek. Parancsoljon!
Bacskai József (Külügyminisztérium) válasza
BACSKAI JÓZSEF (Külügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Akkor szeretnék válaszolni a felvetett kérdésekre. Szeretném leszögezni: a Külügyminisztérium költségvetéséből nem lenne célszerű egyetlenegy forintot sem elvenni, mert a működőképességünkhöz, illetve a fejlesztéseinkhez minden forintra szükség van. Ezt úgy hiszem, nem kell tovább részletezni.
Ami Balla Mihály képviselő úr kérdéseit illeti, nagyon fontos elmondanom, hogy ténylegesen kielemezte a Külügyminisztérium költségvetését. Ami a kérdéseket, a konkrét kérdéseket illeti, az igazgatás címnél ténylegesen van emelkedésünk, annak a mértéke a személyi juttatásoknál 377 millió forint. Ez foglalja magában egyrészt a négy fő fejlesztést, illetve a tervezési körirat szerint a jövő évi teljesítményértékelési rendszernek a fedezete is itt jelenik meg, illetve bizonyos adószabályoknak a hatása jelenik meg ebben a számban. Tehát ez részletesen kimunkált tétel, ezt az Állami Számvevőszék végigellenőrizte. Illetve a dologi kiadásoknál van egy kisebb emelkedés, a fejlesztési kiadások az igazgatási címnél értelemszerűen csökkentek.
Ami a külképviseleteket illeti, a külképviseletek növekménye összességében 1 milliárd 381 millió forint. Itt fontos megemlíteni azt, ami ebben a körben ismert, hogy a külföldi kiadások alapvetően devizában jelennek meg. Itt nagyon fontos az árfolyamnak a hatása, és a jövő évi árfolyamon, amivel számoltunk, amit a tervezési körirat rögzített, ezen nem lehetett változtatni, az 248 forint volt. Tehát ennek ismeretében kell a jövő évi költségvetésünket értékelni, és azzal a pénzügyminisztériumi ígérettel, hogy ha az árfolyam, a középárfolyam ehhez képest a jövő évben magasabban alakul, akkor értelemszerűen kapunk egyfajta kormányzati segítséget, beavatkozást.
A következő kérdés az ingatlanértékesítésekkel volt kapcsolatos. Jelenleg üresen állnak épületek különböző országokban, mint ahogy említésre került, Helsinkiben, Chilében, Oslóban, Bonnban. Ezeket az ingatlanokat szeretnénk értékesíteni, persze a beruházások a befolyó összeget, az értékesítésből befolyó összeget meghaladják, tehát a kettő között nincsen paritás, ehhez még pótlólagos forrásokra lesz majd a későbbiekben szükség, amennyiben ezek a beruházások ténylegesen a jövő évben elindulnak. A zágrábi, illetve a washingtoni munka volt megemlítve.
Az ingatlanok értékesítésével kapcsolatosan, jelenleg van egy jogszabály-módosulás, nem biztos, hogy lehetőségünk lesz arra, hogy ezeket a forrásokat az eddigi szabályok szerint visszakapjuk, de ezzel kapcsolatosan tárgyalásokat folytatunk a Pénzügyminisztériummal.
A NEFE-költségvetéssel kapcsolatosan nagyon fontos elmondani, hogy a NEFE esetében összállami szinten értendő a 0,17 százaléknak az elérése. Ami a Külügyminisztériumnál van, az valójában ténylegesen a tavalyi évben 275 millió forint volt, ebben az évben 300 millió forint, de a NEFE-jogcímen számolható el egy csomó egyéb tétel is, többek között a nemzetközi tagdíjak és hozzájárulások között jelenik meg az Aid for Trade, ennek az összege is itt számolható el adott esetben, illetve a demokratikus átalakulás elősegítésére szánt források, amelyek a jövő évben százmillió forintot tesznek ki, itt számolható el. Tehát a külügyi költségvetésben, ha ezeket a tételeket összeadjuk, a PRT-t, a humanitárius segélyezést, illetve magát a NEFÉ-re fordított konkrét összeget, ez egymilliárd forintot tesz ki, és mivel több évet tervezünk ebben az évben, ha megnézzük a 2010-2011-es tételeket, ott is megjelennek különböző összegek, többek között az Európai Fejlesztési Alaphoz való hozzájárulás 3,4 milliárd forinttal 2011-re már be van tervezve.
Tehát ilyen értelemben a Külügyminisztérium, illetve a Külügyminisztérium mögött álló szervezetek a NEFE-előirányzatokat megpróbálják folyamatosan, évről évre emelni. Persze a lehetőségeinkhez mérten kell ezeket az összegeket fejleszteni.
ELNÖK: Hadd kérdezzem akkor itt meg, Bacskai úr, ha ennyire látnak előre, akkor 2010-ben mennyi lesz a NEFÉ-re fordított magyar költségvetési forrás.
BACSKAI JÓZSEF (Külügyminisztérium): Összességében ezt a számot nem tudom megmondani, hogy mennyi lesz állami szinten a NEFÉ-re szánt forrás. Nagyon fontos, hogy...
ELNÖK: Merthogy a küszöb megvan, a 0,17, és ennek fényében érdekes lenne összeszámolni, hogy most hol tartunk a tervezésben, a 0,17-hez képest hol állunk.
BACSKAI JÓZSEF (Külügyminisztérium): Fontos kiemelni egy mondatot, hogy Várkonyi úr és területe egy olyan feladatot kapott, hogy az államigazgatás egésze szintjén ezeket a forrásokat összesítenie kell. Részben az ez évi költségvetésben is van ilyen melléklet, illetve a jövőben minden egyes tételt, ami ebben a címcsoportban elszámolható, összesítenie kell. Erről folyamatosan tájékoztatni fogjuk a tisztelt bizottságot. Egyelőre én csak a külügyi számokról, a konkrét számokról tudok beszámolni.
Ami az EU-elnökséget illeti, tényleg a jövő évi összeg, a 40 millió forint jelképes összeg, a fejlesztések elindítását jelenti, a 2010-es, 2011-es évben viszont 2,5 milliárd forint szerepel a Külügyminisztériumnál előirányzatosítva, illetve olyan határozatok születtek, hogy a jövő évben, amennyiben valamennyi pontos számot fel tudják mérni, illetve fel tudjuk mérni, akkor a kormányzat a 2011-es EU-elnökséggel külön fog foglalkozni, és külön születnek költségvetési döntések. Ezzel kapcsolatban természetesen elementáris érdekünk, hogy ez egy sikeres program legyen, sikeresen valósuljon meg.
A HUN-IDÁ-val kapcsolatos kérdést továbbítani fogom, írásban fog válaszolni a Külügyminisztérium az ezzel kapcsolatos kérdésre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megtisztelő. Pénzügyminisztérium!
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) válasza
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket, és mielőtt válaszolnék, szeretnék egy hibám miatt elnézést kérni, mert képviselő urakat említettem, és képviselő asszony is van a bizottságban, úgyhogy a kérésem a képviselő asszonynak is szólt.
ELNÖK: Tekintettel az ön nemére, nem akartam emiatt korrigálni. (Derültség.)
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, lányos zavaromnak tudható be, és annyira az urak kerültek a látókörömbe.
Kevés kérdés hangzott el. Az egyik nevesítetten Balla képviselő úrtól az 5,7 százalékos növekedés. Én pontos számokat is tudok mondani, ha visszahallgatjuk, az is szerintem így került rögzítésre, hogy működési költségvetési támogatásnövekedést mondtam, tehát egy költségvetési támogatást, és a működési költségeit a minisztériumnak, tehát én a fejezeti kezelésűeknek az egyenlegét nem is vettem be, és csak tisztán támogatás, és a támogatás ténylegesen 5,7 százalékkal növekedett. Ez ellenőrizhető, mert a működési költségvetési támogatásra 2007-ben 36 milliárd 899,8 millió, 2008-ban a törvényjavaslatban 39 milliárd 017 millió szerepel, ez 2 milliárd 117,2, ez ténylegesen 5,7 százalék. Ha a teljes költségvetését nézem, akkor az már 5,4, hiszen a fejezeti kezelésűnél volt egyenleg, de a kiadás-bevétel struktúrája bezavarhat még egyébként. Tehát ennyit az 5,7 százalékra.
A NEFÉ-vel kapcsolatban annyival szeretném Bacskai úr válaszát kiegészíteni - és ez tulajdonképpen az EU-elnökség számaira is vonatkozik -, hogy a Pénzügyminisztérium a determinációk között - a determinációk számszerűsített összege a költségvetési törvényjavaslatban nem jeleníthető meg - számol az EU-elnökséggel és számol azzal is, hogy a NEFE-támogatás tekintetében hová kell eljutnunk. Tehát a 2006-2011-es számok, amelyek a fejezeteknél vagy fejezeteknél levő intézményeknél megjelennek, tulajdonképpen a már most, ha úgy tetszik, biztosan, vagy majdnem biztosan ismert kiadásoknak a száma. Tehát azok a kiadások, amelyeknek a pontos költségviselőjét még nem tudjuk, vagy a pontos összegét még nem tudjuk, azt nem telepítettük fejezetekhez, hanem az a tartalékok között szerepel.
Az EU-elnökséggel kapcsolatban is most is vannak olyan anyagok kormányelőterjesztés-tervezet formájában, amelyek felmérik, prognosztizálják a kiadásokat, prognosztizálják azt is, hogy ezek a kiadások hol fognak jelentkezni, és akkor a Pénzügyminisztérium a megfelelő évben, tehát ez már 2009-től egy nagyobb tétel lesz, hiszen a képzésre is számolunk költségeket 2010-ban, 2011-ben, sőt az utófélév vonatkozásában is már vannak előzetes számítások, ezek a determinációk között szerepelnek, és minden bizonnyal majd az adott év, tárgyév költségvetési előirányzatai között már nevesítetten azoknál a fejezeteknél is fognak szerepelni.
A NEFE-vel is hasonlóképpen vagyunk. A NEFE-vel kapcsolatban még ennél többet is tettünk, és ez a transzparenciára is válasz, hogy ebben az évben - ahogy látják a tisztelt képviselők - a nemzetközi tagdíjak nevesítetten szerepelnek a költségvetési előirányzatok között, ez a korábbi évben nem így volt. A NEFE tekintetében is megkezdtük az első lépéseket, és igyekszünk pontosítani azokat az előirányzatokat és azokat a kiadásokat, amelyek a NEFE körében elszámolhatók, hiszen nemcsak azok számolhatók el, amelyek ilyen jogcímen vannak megtervezve a KüM költségvetésében, hanem a GKM-nél vagy más tárcáknál is vannak olyan teljesített feladatok, amelyek ebben a körben statisztikailag számszerűsíthetők. Ezért már a tervezési köriratban is jeleztük, és egyébként is van adatszolgáltatási kötelezettség a tárcák tekintetében, hogy NEFE-kiadásokra melyek azok a ténylegesen teljesített feladatok, amelyek elszámolhatók. Az aggregált számok összegzésre kerülnek, és az aggregált számok lényegesen többet mutatnak, mint amennyi most itt nevesítve szerepel, de a pontos számokat, ha kéri a tisztelt bizottság, írásban meg tudjuk adni, most én nem tudok pontosabb számokat mondani, mint ami itt elhangzott.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Elnézést, egy pillanat, csak hogy el ne felejtsem, mert feledékeny ember vagyok. Különböző minisztériumoknál beilleszthetők ezek a keretek. Csak itt mondtunk egy számot, amit előbb-utóbb be is kell pótolni, hiszen az iraki adósságelengedés mintegy 12-13 milliárdot jelent, tehát ezt elvileg fel kell majd tölteni a következő időszakokban. Mert, ha azt az összeget levonom a tavalyi évről, akkor odáig jutunk, hogy ez a 0,13 százalékos magyarországi NEFE-limit összességében 1 alá esik, sőt, azt is lehet mondani, hogy a felére lecsökken, hiszen a 2006-os költségvetés nagyjábóli ismeretében ez mintegy 28-29 milliárd forintot tesz ki. Azért vagyok ilyen bizonytalan a milliárdokkal, mert én még nem láttam egy összesítő táblázatot arról, hogy konkrétan a NEFE-keretbe mi kerülhetett bele, vagy mi az, amivel el tudunk számolni. Tehát lehet, hogy nem lenne rossz dolog, ha egy rövid kimutatás adott esetben a bizottsághoz eljutna, hiszen óriási összegekről van szó.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a kiegészítést. Igyekszünk majd ebben tisztább képet teremteni.
Még egy harmadik válasz, tulajdonképpen lehet, hogy nem is a PM-nek címezte a kérdést, de a PM magára vette: az ÁSZ jelentésében is elhangzott ez a 45 százalékos bevételi halmaz, amelyre a kockázatok tekintetében mást mondott, mint az 55 százalékra, és hogy később kapják meg az adatokat, vagy nem pontosan, meg hogy itt vannak időbeli eltérések is. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, hogy most folyik az ötpárti egyeztetés a közpénzügyi fegyelemre vonatkozó törvénycsomagra, és ennek keretében tervezi többek között a Pénzügyminisztérium is, hogy a költségvetési tervezést, a szabályozást és az eljárást pontosan rögzíti, és az itt rögzített szabályok feltehetőleg nagyobb mértékben fogják biztosítani azt, hogy az Állami Számvevőszék időben és minél pontosabban kapja meg azokat az adatsorokat, amelyek alapján a véleményét ki tudja egészíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Zilahi úr, parancsoljon!
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) válasza
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Sok kérdést kaptam, igyekszem ezekre válaszolni, kérem, ha mégis kimaradna valami, figyelmeztessenek. A csángótámogatásról először is szeretném elmondani, hogy a sajtóban téves információk jelentek meg, amelyet kértünk is, hogy korrigáljanak a tegnapi napon, hiszen a támogatottjaink Moldvában tudnak arról, hogy a támogatást ők elnyerték a pályázaton, a szerződések kötése pedig most van folyamatban, tehát a pénz is hamarosan meg fog érkezni hozzájuk. A sajtóhír, hogy ők erről nem tudnak, téves volt.
A csángótámogatás összege immár évek óta 56 millió forint. Valóban volt korábban, amikor több volt, évekkel ezelőtt. Úgy gondolom, hogy egyrészt más pályázati lehetőségek megnyíltak a szórványtámogatásra, másrészt pedig olyan projektek zárultak le - olyan építkezések például Gyimesfelsőlokon -, amelyek átgondolhatóvá tettek ennek az összegnek a fenntartását, ezért állapítottuk meg ezt 56 millió forintban.
A 720 millió forintos kapcsolattartási támogatás valóban olyan célokat szolgál, amelyeket a képviselő úr említett. Természetesen az Európai Unió előírásai és szabályai miatt mi ezt nem tekinthetjük vízum-visszatérítésnek semmilyen körülmények között, tehát ezt nem is fogjuk így nevezni, kapcsolattartási támogatásnak szeretnénk ezt nevezni a továbbiakban is. Ne nehezítsük meg a vajdaságaik és a kárpátaljaiak helyzetét egy rossz fogalomhasználattal!
Az átcsoportosítások kérdésére: valóban, a Szülőföld Alap részére történt forrásátadás ebben az évben is, és tervezzük ezt a következő évben is. Ennek oka az, hogy alapvetően feladatfinanszírozásban gondolkodunk. Mint említettem, a Szülőföld Alapnak feladata ettől az évtől kezdődően, hogy az Apáczai és az Illyés Közalapítvány által korábban ellátott feladatokat elvégezze. Ezekhez a feladatokhoz kell nekünk a forrást biztosítani, amely egyrészt megtörténik azzal, hogy a Munkaerő-piaci Alap a korábban az Apáczaival szerződésben átadott pénzt a Szülőföld Alapnak adja át, másrészt pedig a tekintetben, hogy a korábban az Illyés Közalapítvány által elsősorban kultúrára fordítható támogatásösszeget mi az elfogadásra került költségvetés lehetőségeihez képest - és így szabjuk majd meg ezt a számot - átadjuk a Szülőföld Alapnak. Ezért van tehát szükség arra, hogy ezt a későbbiek során tegyük meg, amikor már ismerjük azt, hogy hogyan áll össze a költségvetési lehetőség a feladatokhoz képest.
Elhangzott az, hogy a megszüntetett közalapítványok helyett - ahogy elnök úr mondta - zsebből finanszírozzuk ezeket a programokat. Nem igazán tudom ezt értelmezni, hiszen a közalapítvány feladatait - mint említettem - a Szülőföld Alap vette át, és a Szülőföld Alap kizárólag pályázati úton ad támogatást, így jön ki a több mint 2 milliárd forintos összeg.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány támogatása terveink szerint valóban 100 millió forint, amely 25 millió forintos növekedést jelent. Az EÖKIK jelentős kutatómunkát, háttértevékenységet fejt ki nemcsak a külhoni magyarok tekintetében, hanem a hazai kisebbségek kutatása tekintetében is. Ezekhez a projektekhez mértük ezt a 25 millió forintos forrásnövekedési igényt.
Fejlesztéspolitikáról is esett szó. Az információ eljuttatása, a háttér megteremtése, úgy gondolom, hogy egy nehéz és összetett feladat, amelyet nem vállalhat fel egyedül a főosztály, hiszen ez messze túlmutat a mi lehetőségeinken. Megtesszük azokat az intézkedéseket és fejlesztéseket, amelyeket meg tudunk tenni, így már tavasz óta zajlik egy tájékoztató körút, úgynevezett roadshow a határon túl, ahol minden közösséghez elmegyünk, elvisszük a szakértőket, próbálunk információt biztosítani a lehető legszélesebb körnek az adott városban. Emellett valóban az információs irodahálózatot megpróbáljuk egy feladatnövekedéssel bevonni ebbe a tájékoztató körbe. Vannak olyan közös projektek, amelyekről kormányszinten született megállapodás, ilyen például Szlovákiával az Ipoly-hidak projekt, illetve megalakítottuk a főosztályon a közkapcsolati irodát, amelynek szintén az a célja, hogy ott munkatársak fogadják a telefonokat, és minden lehetséges kérdésre megpróbálnak választ adni.
Az 1 százalékos személyi jövedelemadó-felajánlással kapcsolatban: ez a lehetőség a kormány döntése alapján fog elvileg megszüntetésre kerülni. Úgy tudom, a döntés indoka az, hogy a kormány azt szeretné, ha az 1 százalékos felajánlások nem aprózódnának el, hanem csak két kiemelt célra fordítódnának minden esztendőben, így mivel a Szülőföld Alapnál ez a felajánlás nem volt igazán jelentős, és más forrásból kiváltható, ezért került ki ebből a körből kedvezményezettként a Szülőföld Alap. Természetesen működhet költségvetésen kívüli források nélkül is a Szülőföld Alap, hiszen - mint említettem - a jelenlegi terveink szerint a 2 milliárd forintos támogatási összeg jövőre is meglesz, tehát a határon túliakat emiatt hátrány nem éri.
A Szülőföld Alap Irodánál 10 százalékos a működési költség. Ez természetesen csak az 1 milliárd forint 10 százalékára vonatkozik, tehát nem a teljes összegre. Ennek az az oka, hogy a Szülőföld Alap Iroda egy rendkívül nagy munkát lát el, amelyet eddig több közalapítvány is végzett. Az iroda nem kap semmit ingyen, fizetnie kell a helyiségekért, a rezsit, évi több ezer pályázatról van szó, ezeknek a feldolgozása, ehhez a megfelelő munkaerő, és egy pluszfeladatként az Illyés Közalapítványtól megörökölt - hiszen ennek a Szülőföld Alap a jogutódja -, rendkívül nagyszámú, több száz rendezetlen pályázat elszámolása, lezárása is az iroda munkatársait terheli. Ez igen nagy feladat, és ehhez valószínűleg még néhány plusz munkaerőt is föl kell venni az irodának, hogy ezeket a pályázatokat megnyugtatóan le tudja zárni.
Az oktatási, nevelési támogatás valóban nagy súllyal jelenik meg a költségvetésünkben, de ez korábban is így volt, a külhoni magyarok támogatására fordított összegnek a nagy részét elviszi a törvény alapján járó támogatás. Hogy 2002 óta mennyivel csökkent az összeg, ez mindig vitatott dolog. Az előttem levő táblázatban 10,6 milliárd forint jutott határon túli magyarok támogatására 2002-ben, de ebben olyan sorok is szerepeltek, mint például a Református Világszövetség európai nagygyűlésének megrendezéséhez szükséges fejlesztés 250 millió forinttal, vagy ahogy itt látom, a Segítő Jobb Alapítvány támogatása 290 millió forinttal. Ezeket vagy nem tervezzük már, az ilyen programokat, vagy másképpen oldjuk meg, mint az egészségügyi ellátást, tehát nem a Segítő Jobb Alapítvány finanszírozásán keresztül. Úgy gondolom, hogy ez is közrejátszik abban, hogy a költségvetés ebben az értelemben talán úgy is számolható, hogy kevesebb.
A Sapientia Alapítvány támogatása. Az elnök úr azt mondta, hogy ha 1,4 milliárd forint kell a működéséhez, akkor miért nem ennyit tervezünk be. Én nem tudom, hogy 1,4 milliárd forint kell-e a működéséhez. Úgy gondolom, ez attól függ, és ezt minden évben felül kell vizsgálni, hogy valójában milyen tételekből áll ez össze, és milyen fejlesztéseket valósít meg az egyetem, illetve hogy milyen további forrásokat tud bevonni. Hiszen érdekesség az, hogy a Sapientia Egyetem kizárólag budapesti támogatásból működik, sem a román állam, sem az erdélyi magyar közösség egy fillérrel sem járul hozzá az egyetem fenntartásához és fejlesztéséhez, amin szeretnénk minél hamarabb változtatni. Emellett a Sapientiának igen nagy ingatlanvagyona van, több milliárd forint értékben fektetett be ingatlanokba, úgy gondolom, hogy ezt is fel kell használni a hatékony működéshez. Én nem tudom, hogy 1,4 milliárd forint kell-e. Igyekszünk arra szorítani a Sapientiát és a Sapientia Alapítványt, hogy a lehetőségekhez képest fejlesszen, Magyarországgal, a finanszírozóval együttműködve fejlesszen, és hogy minél költséghatékonyabban működjön. Próbáljuk erre rászorítani az egyetemet, remélem, hogy sikerrel.
Egyébként is általában úgy gondolom a támogatásoknál, hogy elsősorban nem az összeg nagysága számít, hanem inkább a hatékonyság. Ezt a hatékonyságot próbáljuk meg érvényesíteni a felsőoktatási intézményeknél is.
A nemzeti jelentőségű intézmények működésének miért csak a töredékét biztosítjuk? Azért, mert nem gondolom, hogy a mi feladatunk lenne a magyar adófizetők pénzéből eltartani ezeket az intézményeket, hanem meg kell próbálni arra serkenteni őket, hogy minél több lábon álljanak, és több forrásból szedjék össze a működésükhöz szükséges összeget. Igen sok oktatási intézménynél, kutatóműhelynél, kulturális szervezetnél nem hiszem, hogy a mi feladatunk lenne a száz százalék. Mi hozzájárulunk ahhoz, hogy legyen egy kiszámítható rész a működésükben, de továbbra is szeretnénk, ha mind az egyéb, pótlólagos források, mind a többi hazai tárca részt venne ezek támogatásában.
Ugyanez igaz természetesen a beregszászi főiskolára, amelyet említett, a 15 millió forint csak egy csekély része annak, amelyet Budapestről kap, hiszen az Oktatási Minisztérium biztosítja a főiskola működését megalakulása óta évi körülbelül 90 millió forinttal. Mi ehhez adunk hozzá még pluszban 15 millió forintot, mely összeg korábban nem jelentkezett a magyar költségvetésben. Tehát úgy gondolom, hogy ez csak egy plusz a főiskola működésében. De ott is alapvetően arra törekszünk, hogy Kijev is beszálljon, tehát az ukrán állam is beszálljon a fenntartásba, hiszen egy ukrajnai intézményről van szó, ráadásul akkreditált intézményről.
A kulturális támogatásnál fölmerült a 150 millió forint sorsa. Idén rendeztük meg először a külhoni magyarok kulturális fesztiválját, a biennálét, igen nagy sikerrel zárult le pár napja, ennek volt a költségvetése 150 millió forint, legközelebb nyilván két év múlva fog sor kerülni rá, de úgy véljük, hogy ennek a pénznek jövőre is van helye a kultúra támogatásában, ezért terveztük be ismét a költségvetésünkbe. Később a külhoni magyar vezetőkkel és szakemberekkel való egyeztetés során szeretnénk eldönteni, hogy milyen támogatásra fordítjuk a kultúra területén, például a színházaknál úgy gondolom, határon túli színházaknál igen jó helye lenne ennek a pénznek. De erről még korai természetesen beszélnünk.
Remélem, hogy minden kérdést sorra vettem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Számvevőszék!
SIMON ÁKOSNÉ (Állami Számvevőszék): Én nem kaptam.
ELNÖK: Milyen szerencséje volt ma. (Derültség.)
Akkor gyorsan fölteszem szavazásra. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem.
A bizottság 11 igennel, 9 nemmel támogatta. Köszönjük szépen a megjelenésüket, köszönjük szépen az alapos előterjesztéseket, az eddig szokatlan technikai előrelépést köszönjük a Külügyminisztériumnak, mindannyiuknak szép napot kívánok, viszontlátásra. (A meghívottak távoznak az ülésről.)
Bejelentések, tisztelt bizottság. A következő ülésünk november 6-án, 10 órakor lesz, nagyköveti, illetőleg a KFH tájékoztatást ad az atomfegyvereknek a proliferációjáról, nagyon érdekes témának ígérkezik. November 13-án a honvédelmi miniszter lesz 10 órakor a vendégünk - tehát 6-án 10 óra, 13-án 10 óra -, a NATO jövőjéről fog beszélni. És november 27-én 14 órakor pedig a külügyminiszter asszony lesz a vendégünk.
Ha nincs egyéb egyéb (Senki nem jelentkezik.), akkor berekesztem az ülést. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 06 perc)
|
|
Németh Zsolt |
|
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Nánásiné Czapári Judit és Dani Judit