KHTB-4/2008.
(KHTB-56/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2008. február 26-án, kedden, 10 óra 08 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Elnöki megnyitó*
Tájékoztató az Európai Unió soros elnökségét adó Szlovén Köztársaság terveiről*
Ladislav Lipic bevezetője*
Kérdések, vélemények*
Ladislav Lipic válaszai*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozati javaslat (H/5005. szám) (Göndör István (MSZP); dr. Répássy Róbert (Fidesz); dr. Rubovszky György (KDNP); Herényi Károly (MDF); dr. Csapody Miklós (MDF) és dr. Szili Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa)*
Zilahi László bevezetője*
Határozathozatal*
Egyebek*
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Gedei József (MSZP) megérkezéséig Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Gruber Attila (Fidesz) megérkezéséig dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) megérkezéséig Németh Zsoltnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) megérkezéséig Balla Mihálynak (Fidesz)
Mesterházy Attila (MSZP) megérkezéséig Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Szabó Vilmos (MSZP) megérkezéséig dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Meghívottak részéről
Ladislav Lipic, a Szlovén Köztársaság nagykövete
Zilahi László főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc.)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok. Bejelentem a helyettesítéseket. Gógl Árpád Gruber Attilát, Németh Zsolt Nagy Gábort, Kozma József Hárs Gábort, Kárpáti Tibor Gedei Józsefet, Geberle Erzsébet Mesterházy Attilát, Kékesi Tibor Szabó Vilmost, Balla Mihály Potápi Árpádot helyettesíti.
A napirendet megküldtem. Fölteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Tájékoztató az Európai Unió soros elnökségét adó Szlovén Köztársaság terveiről
Köszöntöm 1. napirendi pontunk keretében Ladislav Lipic urat, a Szlovén Köztársaság nagykövetét. Nagy örömömre szolgál, hogy nagykövet úr elvállalta, hogy hagyományainknak megfelelően az Európai Unió soros elnökségének elképzeléseiről tájékoztatót tart, és ráadásul mindezt magyarul fogja tenni, ami egyáltalán nem általános az európai uniós elnökséget betöltő nagykövetek részéről. Nagyon szépen köszönjük, hogy ezt is lehetővé teszi nagykövet úr.
Szlovénia híres a többnyelvűségéről. Engem mindig csodálattal töltött el, hogy nem csupán a kisebbségeknek segítik elő a többségi nyelv elsajátítását, hanem a kisebbségek által lakott területeken, állami oktatási intézményekben a többséget is tanítják a kisebbség nyelvére. Azt hiszem, hogy ha csak ezt figyelembe vesszük, itt Közép-Európában egyedülálló minta. Ennek a gondolatnak a jegyében adom meg nagykövet úrnak a szót, parancsoljon!
LADISLAV LIPIC, a Szlovén Köztársaság nagykövete: Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Először is nagyon szépen köszönöm ezt a kellemes bemutatást, és mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy a parlament e fontos testülete mélyen tisztelt tagjainak bemutathatom a szlovén Európai Unió- elnökség programját és prioritásait, amely a 2011-es magyar elnökségre való felkészülést tekintve igen nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is.
A szlovén Európai Unió-elnökség prioritásait nagymértékben a triva, a Németország, Portugália és Szlovénia közös, 18 hónapos programja határozza meg. Biztos vagyok abban, hogy a német és a portugál kollégák erről már beszéltek, és az 5 fő prioritás az Európai Unió jövője mint első prioritás, a lisszaboni stratégia új körének sikeres elindítása, a klímaváltozással és energiapolitikával kapcsolatos kérdések, a Nyugat-Balkán európai perspektívájának erősítése, illetve a kultúraközi párbeszéd népszerűsítése.
Először is az Európai Unió jövőjével, a klímaváltozással és a kultúraközi párbeszéddel kapcsolatos prioritásokat tekintem át kicsit rövidebben, ezután pedig hosszabban elemzem a Nyugat-Balkánnal és az Európai Unió külpolitikájával kapcsolatos kérdéseket. Az Európai Unió jövője a Lisszaboni Szerződés decemberi aláírása után az előttünk álló év fő feladata a ratifikációs folyamatok követése, hogy a szerződés életbe léphessen a 2009-es európai parlamenti választások előtt.
A lisszaboni stratégia új köréről azt szeretném mondani, hogy az elnökség hisz abban, hogy a megújított lisszaboni stratégia megfelelően működik, a siker kulcsa pedig a nemzeti reformprogramok következetes végigvitele. Ezért a szlovén elnökség továbbra is előtérbe helyezi a lisszaboni stratégia stratégiai prioritásait az innováció és a kreativitás, a versenyképes gazdasági környezet fejlesztése, a munkapiac harmonizálása és az éghajlatváltozás, illetve az energiapolitika területén.
Harmadszor: a klímaváltozásról és az energiáról azt szeretném mondani, hogy az Európai Bizottság január 23-án kiadott egy úgynevezett klíma-energia csomagot, amely a melegházhatást előidéző gázok kibocsátásának lecsökkentésével, a kibocsátási kvótákkal és a megújuló energiaforrásokkal foglalkozik.
Február 5-én látott napvilágot a "Tiszta égbolt" elnevezésű technológiai kezdeményezés, amely 1,6 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, és amely az új generációs "zöld" repülőgépek létrehozásához szükséges innovatív technológiák kifejlesztését tűzte ki célul.
Szlovénia örülne egy korai, 2008 végén vagy 2009 elején születő megállapodásnak a klíma-energia csomagról, mivel ez megerősítené az Európai Unió pozícióját a Kiotó utáni vitában, különös tekintettel a 2009 decemberi koppenhágai konferenciára.
A szlovén elnökség tovább dolgozik a gáz- és villamosenergia-piac liberalizációján. Elfogadtunk egy stratégiai energiatechnológia-tervet, és hangsúlyosabbá tesszük a külső energiapolitikát.
Negyedszer. 2008 a kultúraközi párbeszéd éve - önök biztos tudják -, és gondolom, hogy ez nemcsak rövidtávon fontos, hanem hosszú távon is. Az Európai Unió elnökeként szorgalmazzuk a kultúraközi párbeszédet az Európai Unión belül. A kultúraközi párbeszéd megteremti az európai polgárok együttélésének alapjait. Ezért rendkívül fontos, hogy bemutassuk a kultúraközi párbeszéd és a soknyelvűség értékét az Európai Unió polgárainak, illetve az európai közvéleménynek, és hogy beépítsük az év pozitív tapasztalatait az Európai Unió elkövetkező politikájába.
A kultúraközi párbeszéd évében a múlt hagyományaiból közös jövőképet akarunk építeni. Európa mindinkább felismeri a Földközi-térség jelentőségét, nemcsak biztonsági és gazdasági szempontból, hanem a közös együttlét és egymás megértésének legszélesebb értelemben vett kontextusában is. Szlovénia a kezdeményezéshez egyénileg is hozzájárul az euromediterrán egyetem létrehozásával Piranban, és a projektet támogatja három magyar egyetem is. (Mesterházy Attila megérkezik az ülésre.)
A Nyugat-Balkán a legaktuálisabb terület ebben a pillanatban. A Nyugat-Balkán stabilitása kulcsfontosságú az egész Unió biztonsága és jóléte szempontjából. Az Európai Uniónak továbbra is törekednie kell arra, hogy a térség számára európai perspektívát dolgozzon ki. Szlovénia hisz a 2003-as thessaloniki Agenda megerősítésében, és a stabilizációs és társulási megállapodás lehetséges konzekvenciáinak meghatározásában, illetve abban, hogy a regionális együttműködést számos területen erősítse. (Dr. Szabó Vilmos megérkezik az ülésre.)
Az Európai Unió és a nyugat-balkáni államok külügyminisztereinek találkozójára március 29-én kerül sor, itt kerül megbeszélésre az Európai Bizottság közleménye, amelyet március 5-én mutatnak majd be.
Az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Balkánról alkotott elképzeléseit. A Nyugat-Balkán nemcsak egy hatalmas problémacsomag, hanem egyúttal lehetőség is. Szem előtt kell tartanunk a régió speciális jellegzetességeit, a Nyugat-Balkán ugyanis úgy tűnik, kevésbé fogékony azokra a kezdeményezésekre, amelyek Közép-Kelet-Európát arra ösztönözték, hogy megfeleljen az Európai Unió által szabott kritériumoknak és elvárásoknak. Más szavakkal a térség kevésbé jó tanuló. Ez azonban nem lemondást jelent, hanem sokkal inkább egy szilárd elhatározást arra, hogy a régiónak kézzelfogható Európai Unió-perspektívát nyújtsunk.
Jelenleg az Európai Unió legégetőbb problémája a koszovói helyzet kezelése. Az újonnan létrejött államban támogatni kell a demokratikus értékek, a kisebbségi jogok tiszteletét. Külön figyelem hárul az EULEX-misszióra, amely fontos része az Európai Unió nyugat-balkáni stabilitás iránti elkötelezettségének. A misszió különösen ott kap kiemelt szerepet, ahol kisebbségek élnek, ez pedig Észak-Koszovóban van, és ahol erős a korrupció és a szervezett bűnözés.
Az Európai Unió megkezdte az EULEX elindítására szabott 120 napos határidő visszaszámlálását, amelyet az ENSZ koszovói missziójával kell egyeztetnie. Erre a napokban kerül sor. Az Európai Unió együttműködik más nemzetközi szereplőkkel a térségben, ugyanakkor elvárjuk, hogy Belgrád és Pristina tiszteletben tartsa a vállalt kötelezettségeket. Az elnökség az Európai Unió nevében elítéli a belgrádi és mitrovicai erőszakos cselekményeket, különösen a diplomáciai képviseletek ellen irányulókat.
Sokat beszélünk Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió megosztottságáról. Igaz, hogy az új állam függetlenségét nem fogja mindenki elismerni, de úgy gondolom, hogy nagy eredmény volt kimondani a februári gárk ülésén, hogy Koszovó függetlenedése nem teremt precedenst. Abban is sikeresen megegyeztünk, hogy a koszovói kérdést a régió számára biztosítandó európai uniós perspektívakereten belül kell megoldani, ugyanis csak akkor fogja elveszíteni élét az önállóság kérdése, amikor Koszovó és Szerbia is az Európai Unió tagjai lesznek.
Csak az európai integráció révén sikerülhet felülemelkedni az országoknak a fájó tapasztalataikon. Mostanában, amikor a Nyugat-Balkánról beszélünk, sokszor csak a válsággócok jutnak eszünkbe. Nem szabad, hogy elterelődjön a figyelmünk a térség más államairól. Például el kell ismernünk Macedónia törekvéseit, bátorítanunk kell azt az országot, amely oly konstruktívnak mutatkozott Koszovó esetében. Fontos figyelnünk Bosznia-Hercegovinára, Albániára és Montenegróra is. Ezek az országok és a régió már említett államai tovább akarnak lépni, és nekünk segíteni kell őket ebben. Amivel pedig segíteni kell őket, az egy világos és kézzelfogható - még ha nem is a közeljövőben megvalósul - perspektívája az Európai Unió-tagságnak.
Itt szeretnék továbblépni az Európai Unió bővítése témájára. A schengeni bővítés nagy eredmény volt az európai polgárok szabad mozgása felé tett lépések tekintetében. A belső, szárazföldi, illetve tengeri határok ellenőrzése 9 tagállamban szűnt meg 2007 decemberében, és igyekszünk sima átmenetet biztosítani a légtereken is 2008 márciusában. A schengeni bővítés kiváló alkalmat teremt az Európai Unió külső határainak jövőbeni kezelésével kapcsolatos vitákra és reflexiókra is. (Dr. Gedei József belép a terembe, és helyet foglal.)
2008-ban az euróövezet is tovább bővül. Málta és Ciprus is bevezette a közös fizetőeszközt. Az elnökség más államokat is segít az euró bevezetésének előkészületeiben. A szlovén elnökség támogatja az Európai Unió további bővítését, amelyet földrajzi és filozófiai értelemben is alapvető fontosságú kérdések tartunk.
Ez a folyamat bizonyítottan a legjobb eszköz arra, hogy a tagjelölt országokban és a lehetséges tagjelöltekben fölgyorsuljanak a belső reformok és hogy hosszú távú stabilitást biztosítsunk Európának. A jelöltek szempontjából a megtett út ugyanolyan fontos, mint maga a cél. A stabilitás, a demokrácia és jólét kiterjesztésével az Európai Unió bővítése globális jelentőséget is nyer. A szlovén elnökség az Európai Unió bővítési stratégiája szellemében támogatja a további bővítést, tehát a tagjelölteknek következetesen meg kell felelniük a feltételeknek, az európai uniós standardot tehát nem tehetjük félre. A Horvátországgal és Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások, amelyek a mi elnökségünk alatt tovább folynak, ezeken az elveken nyugszanak.
Horvátországgal kapcsolatban az a vád ért minket, hogy a védett ökológiai és halászati zóna kialakításával kapcsolatos fenntartásaink miatt hátráltatjuk az ország csatlakozását. Kijelentem, hogy Szlovénia nem az az ország, amely az elnökséget arra használná, hogy kétoldalú vitás ügyeiben érvényt szerezzen a maga igazának.
Az Európai Unió külpolitikájáról. Szlovénia megpróbálja erősíteni az Európai Unió szerepét a biztonság, a fejlődés és a 3. országokkal való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok területén. A közös cél az Európai Unió európai szomszédsági politikával kapcsolatos egyes politikáinak további erősítése és fejlesztése, a stratégiai partnerekkel és régiókkal való párbeszéd, a közös európai biztonsági és védelmi politika és a nemzetközi fejlesztési és kereskedelmi együttműködés.
Ebben a kontextusban Szlovénia négy csúcstalálkozót kíván szervezni a stratégiai partnerekkel és régiókkal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Japánnal, illetve a dél-amerikai és karibi államokkal. Ezeken a megbeszéléseken a legaktuálisabb ügyekre koncentrálunk: a további politikai és gazdasági együttműködésre, a kereskedelmi politikára, az energiára, a környezetre, az éghajlati változásokra, a fenntartható fejlődésre, a terrorizmusra és a szervezett bűnözés elleni harcra, a szegénység és az egyenlőtlenség megszüntetésére.
Szlovénia törekszik az európai szomszédsági politika további erősítésére, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt és a partnerállamok jellegzetességeit. Ezzel kapcsolatban a fekete-tengeri szinergiakezdeményezés egy ilyen fontos tényező, amelyet a fekete-tengeri régió országai és az Európai Unió külügyminiszterei között 2008-ban ebben a hónapban konferencián indítottak útjára Kijevben.
Másfelől viszont ott van a barcelonai folyamat, amely egyedi keretet nyújt a párbeszédre és az együttműködésre az Európai Unió országai és partnerei között a földközi-tengeri térségben. Ez egy nyitott végű folyamat, amely fontos eredményeket ért el az utóbbi 20 évben. Szlovéniának rendkívül aktívnak kell lenni aktuális nemzetközi biztonsági kérdések megoldásában, különösen mert az Európai Uniónak egyre nagyobbak az elvárásai a globális szerep betöltésére. A Nyugat-Balkán és Koszovó mellett további fontos területek a Közel-Kelet, az Annapolis utáni folyamat, Irak, az állami építés, illetve a legutóbbi túlzott mértékű katonai művelet a kurdok ellen a szuverén iraki területen; Irán, ahol ott van az atomkérdés - és erről fogok később beszélni -, Ázsia, ahol az Európa-Közép-Ázsia stratégia megvalósításának felülvizsgálata folyik és Afrika, az Európai Unió-Afrika csúcstalálkozó.
Mivel az Európai Unió nyújtja a legnagyobb fejlesztési támogatásokat a világon, Szlovénia törekszik arra, hogy megvalósítsa a millenniumi fejlesztési célokat. Ebben a kontextusban szervezzük a tagállamok részvételét az UNCTAD 12. miniszteri találkozóján Ghánában. A következő 6 hónapban külön figyelmet szentelünk a biztonságnak és a fegyveres konfliktusok sújtotta területeken élő nőknek és gyerekeknek. (Gruber Attila belép a terembe, és helyet foglal.)
Az európai biztonsági és védelmi politikában a kulcsfontosságú elem a hatékony többoldalúság erősítése, a polgári és katonai válságkezelő szervezetek megfelelő fejlesztése és a tervezési és a döntéshozatali folyamatok optimalizálása. Az Európai Uniónak világos elképzelése van arról, hogy globális szerepet vállaljon, és már meghatározta a célokat és eszközöket ennek megvalósítására.
Két fontos misszió, Csát és Koszovó közvetlenül teszteli az Európai Unió elszántságát és felkészültségét. Az elmúlt időszak történései is azt bizonyítják, hogy a beavatkozás szükséges, sőt elkerülhetetlen volt.
További kihívás előttünk az iráni atomkérdés. Aggasztó, hogy Irán figyelmen kívül hagyja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és nem kellő mértékben működik együtt a Nemzetközi Atomenergia Bizottsággal. A szlovén elnökség elkötelezett a kérdés diplomáciai úton történő megoldására, és továbbra is támogatja, hogy a megoldás az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül szülessen meg. Nyitottak vagyunk az esetleges európai uniós szankciók megbeszélésére, amennyiben az ENSZ szintjén nem sikerül előrelépést elérni. Ugyanakkor át kell gondolni az esetleges szankciók meghozatalát ahhoz, hogy ezek a megfelelő hatást váltsák ki az iráni oldalon. Iránnak felelős szerepet kell játszani a közel-keleti régióban, és nem szabad akadályoznia a békefolyamatot.
Ugyanilyen aggodalomra ad okot az emberi jogok helyzete Iránban. Az Európai Unió elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de továbbra sem feledkezik el arról, hogy a fontos ügyekről említést tegyen.
A békefolyamatra visszatérve: a gázai helyzet veszélyeztetheti a politikai folyamatok és a térség stabilitását. Arra kell törekednünk, hogy a tárgyalásokon megtörténjen az áttörés és ebben mindkét felet támogatjuk. 2008 júniusában kerül sor az Európai Unió-Oroszorág csúcstalálkozóra, amelyet reményeink szerint sikeresen vezetünk majd le.
A találkozó kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az új orosz vezetéssel megteremtsük a stratégiai partnerséghez szükséges kedvező légkört, illetve lezárjuk azokat a vitatott ügyeket, amelyek az előző csúcson megoldatlanok maradtak. A szlovén elnökség ezenkívül szeretné elérni a partnerségi és együttműködési egyezmény meghosszabbítását az elnökség ideje alatt, mivel az kikristályosíthatná az Európai Unió álláspontját az Orosz Föderációval kapcsolatban.
További kérdés Oroszországgal kapcsolatban az energetika, amely azon országokat - így Magyarországot is -, amelyeknek energiabehozataluk túlnyomó mértékben az orosz energiára támaszkodik, nagyon érzékenyen érint. Fontos hangsúlyozni, hogy az energiabehozatal diverzifikációja közös érdek.
Irán, a Közel-Kelet és Oroszország mellett fontos tényezőnek tartjuk Kínát is, hiszen az Európai Unió második legfontosabb gazdasági partnere. 2006-ban az Európai Unió és Kína közötti kereskedelem elérte a 260 milliárd euró értéket.
Kínával kapcsolatban a legaggályosabbnak tartott kérdés az emberi jogok tiszteletben tartása. Erről a legutoljára 2007 októberében folyt vita Pekingben, amely vita 2008 májusában fog folytatódni Ljubljanában. Az Európai Unió tagállamainak eltér a véleménye abban a tekintetben, hogy az emberi jogokat milyen mértékben hangoztassák a Kínával folytatott tárgyalások során. Reméljük, hogy ebben a kérdésben is sikerül összhangot teremteni kontinensünkön, hiszen a közös fellépés mindannyiunknak érdeke.
A szlovén elnökség arra törekszik, hogy jobb összhangot teremtsen Európában. Több együttműködésre van szükségünk a tagállamok európai intézményei között, az Európai Unió és a polgárok között, az Európai Unió és más globális szereplők között, generációk, kultúrák, célok és stratégiák között. Az összhang azt jelenti, hogy egy közösségben élünk, együtt dolgozunk, közösek az értékeink. Együtt minden dolgot elérhetünk, amire egyedül egy tagállam sem lenne képes. Tudatában kell lennünk értékeinknek, hogy érvényesíthessük őket a 2008-as év első felének ránk váró kihívásaiban.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen, nagykövet úr. Tisztelt Bizottság! Kérdések, vélemények következnek.
Nagy Andor képviselő úr!
DR. NAGY ANDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Úr! Szeretnék egy észrevételt megfogalmazni, és egy kérdést is feltenni önnek. Január 20-án és 21-én Ljubljanában voltam, mert a szlovén elnökség szervezett egy találkozót az európai parlamenti tagállamok gazdasági és környezetvédelmi bizottsági elnökeinek. Ez két nappal január 23-a előtt volt. Ön is említette az előadásában, hogy akkor fogadta el a Bizottság ezt az úgynevezett harmadik energiacsomagot.
Szeretnék önnek egy feedbacket adni arról, hogy nemcsak a magyar delegáció, hanem szinte mindenki elismeréssel beszélt arról, ahogy önök megszervezték ezt a találkozót, de nem voltak könnyű helyzetben, hiszen új tagállamként önök voltak az elsők, akik az elnökséget elvállalták, és nem tudok olyan eseményt mondani, ami ne lett volna rendben. Úgyhogy gratulálni szeretnék a kollégáinak is. Nem tudom, ön jelen volt-e személyesen akkor, de nagyon jó benyomást tettek mindenkire. Látszik az országon is, hogy rendben van, Ljubljana, Szlovénia története egyfajta sikertörténet, és biztosan jó lehet egy ilyen ország nagykövetének lenni.
A kérdésem a következő. A ma reggeli hírekben hallottam, hogy Magyarország szeretné megpályázni, hogy az Európai Innovációs Központ Budapestre kerüljön. Szeretném a szlovének támogatását kérni abban, hogy ez sikerülhessen is. Azt gondolom, hogy Magyarország, Budapest ezt megérdemelte. A gazdasági miniszterünket hallgatva a rádióban, csak egyet lehet vele érteni, hogy Budapesten még nincsen olyan európai uniós központ, mint a versenytársaknál, Lengyelországban, illetve Ausztriában. A magyar tudomány világhírű, és azt gondolom, jót tenne Magyarországnak egy ilyen siker.
Nem tudom pontosan, hogy ki dönti ezt el, hogy ez az innovációs központ hova kerüljön. Ha erről mondana valamit, ha önnek van erről információja, hogy ez hogy megy. Még egyszer szeretném ebben a támogatásukat kérni, hogy ez sikerüljön.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Csak köszönteni lehet Szlovéniát. Ezt annál is szívesebben teszem, mert Vrdniken született a nagymamám, és ebből adódóan valamennyi közöm van Szlovéniához.
Amit itt nagykövet úr vázolt - a külpolitikai kérdést, a lisszaboni befejeződést, a klíma-energia kérdést, a balkáni kérdést, a kultúraközi párbeszéd kérdését -, ez három elnökségi periódus anyaga. Mennyi volt ebből a hozott anyag, ami rámaradt erre a három elnökségre? Mi az, ami új elemként behozható egy ilyen szakaszba?
Kérdezem ezt azért, mert Magyarország készül az elnökségére, és nyilvánvalóan lesznek befejezetlen ügyek, vagy folyamatban lévő, vagy folyamatosan meglévő ügyek, de minden elnökséget vállaló ország valami többletet akar hozzátenni, amivel részben a saját pozícióját erősíti, részben fontosnak tartja abban a szakaszban. Kérdezem ezt azért, mert a versenyképességet és a munkapiaci kérdéskört is említette nagykövet úr, és azzal, hogy a schengeni határral létrejött az a territórium, ahol az árumozgás és a munkaerő mozgása is adott, ennek a kiszolgálása és ellenőrzöttsége lehet egy olyan kérdéskör, amit mondjuk, Magyarország fölvethet.
Tehát a kérdésem konkrétan az, hogy mennyi volt ebből az átvett és továbbviendő téma, mi az, amit hozzátettek, és mit lát nagykövet úr az elkövetkezendő időben beemelendő fő témának.
ELNÖK: Nagykövet Úr! Engedje meg, hogy kifejezzem a magam és a bizottság nevében a részvétünket Janez Drnovsek elhunyt kormány- és államfő úr mellett. Egy kiváló rendszerváltó személyisége volt Közép-Európának, és 23-án eltávozott az élők sorából. Fogadja részvétünket.
Másodszor, nagykövet úr, a nyugat-balkáni kérdés aktualitásai sorában hadd kérdezzem meg, hogy hogyan áll a Koszovóval kapcsolatos ratifikációk sora. Hány ország ratifikálta Koszovót, és hogyan ítéli meg a biztonsági helyzetet a terepen? Milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyes tagállamok irányába önök mint az Unió elnöksége?
A harmadik megjegyzésem egy sajátos kérdésre vonatkozik, az úgynevezett mediterrán unióra. A francia elnök, az olasz és a spanyol kormány közösen kezdeményezte, hogy jöjjön létre az egyenrangú partnerség kereteit biztosító mediterrán unió az Európai Unió és a Földközi-tenger térségét alkotó országok között.
Július 14-ére összehívták a Mediterrán Unió alakuló ülését. Milyen előkészületeket folytatnak önök? Hiszen június 30-ái önöknek kell az előkészítés terhét hordozni. Milyen mértékben tevékenykednek? Milyen irányban tevékenykednek önök a július 14-ei találkozó megszervezésével kapcsolatban? Mi a célja ennek az uniónak? Nem teljesen világos a számunkra.
Ami pedig az utolsó megjegyzésemet illeti. Mit gondol ön a Nyugat-Balkán vízummentességéről? Az ezzel kapcsolatos tárgyalások tudomásom szerint a koszovói rendezés oldalvizén megkezdődtek, de nem nagyon látom ennek a vízummentességi tárgyalásoknak a dinamikáját, kifutását. Ha erről tudna nekünk valamit mondani.
Kozma alelnök úrnak adnám még meg a szót. Van-e további jelentkező? (Senki sem jelentkezik.) Akkor a hozzászólások sorát lezárom. Kozma alelnök úr következik.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Köszönöm - képviselőtársaim nevében is mondhatom - azt a teljesen világos, teljesen egyértelmű politikai napirendről adott tájékoztatást, ami Szlovéniát vezérli ebben az uniós elnökségi időszakban. Hadd koncentráljak magam is a Nyugat-Balkán kérdésére.
Ha teljesül mindaz az elvárás, amit most a kormánya nevében is megfogalmazott nagykövet úr, akkor azt mondhatjuk, hogy az európai uniós csatlakozási történetben a Nyugat-Balkán fölzárkóztatása és az Európai Közösséghez közelhozása talán az egyik legnagyobb vállalkozás. A legnagyobb vállalkozás két értelemben is. Egyrészt a leggyorsabb lépéseket, folyamatot kell ahhoz indukálni, hogy a feszültségek oldódjanak, másrészt a legmélyrehatóbb is a térség egyes országait, illetve egyes régióit tekintve.
Biztos vagyok abban, hogy e szempontból nagyon jó kézben van éppen most az uniós elnökség, hiszen egy olyan ország viszi az elnökséget, amely közvetlen közelségből, fizikai, földrajzi közelségből, de a történelmi közös örökséget tekintve is közvetlen közelségből és érzékenyen tudja figyelni a nyugat-balkáni folyamatokat.
Ezért azt kívánom, hogy ezek a törekvések mozdítsák előre 2008-ban ezt a folyamatot, amennyire csak lehet, hogy amikor majd 2011-ben Magyarország szintén e régió részeseként, e régió közvetlen szomszédságában uniós elnökségi feladatokat vesz át, akkor hasonlóképpen ambíciózusan, de talán előrehaladottabb állapotban foglalkozhasson ezekkel a kérdésekkel. Nem könnyűek, és éppen a mostani, illetve 3 év múlva bekövetkező közös felelősségünk kapcsán azt szeretném mondani, hogy a magam és képviselőtársaink készek arra, hogy minden részletkérdésben meg összességében is tartsuk a kapcsolatot a szlovén törvényhozás illetékes képviselőivel, szerveivel, hogy amit önök most el tudnak végezni, utána egy folyamatban tényleg egy fönntartható balkáni fejlődést alapozzon meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagykövet úr!
LADISLAV LIPIC, a Szlovén Köztársaság nagykövete: Köszönöm szépen mindannyiuknak a kérdéseket. Először is köszönöm a gratulációt a szlovén tapasztalatairól, melyekről beszélt. Ilyen tapasztalatot kellemes hallgatni és reméljük, hogy ilyenek lesznek a vélemények, amikor Szlovénia adja a soros elnökséget is.
Szlovénia és Magyarország sok projektben támogatja egymást. Remélem, hogy így lesz ebben az innovációs központban is, amire Magyarország kandidál, és ahogyan Szlovénia támogatta a többi projektben, az a véleményem, hogy itt is biztosított a támogatás Szlovénia részéről. Reméljük, hogy Magyarország megkapja ezt a projektet. Magyarországot Szlovénia olyan projektekben, mint a Mediterrán Egyetem, mint a Galileo-projekt és a többi projektben is támogatta, ahogy mondtam is, és reméljük, hogy így lesz tovább is.
Öt prioritásról beszéltem. Igaz az, hogy ez a prioritás a 18 hónapi elnökségben Németország, Portugália és Szlovénia között volt elfogadva, de azt, amit Szlovénia akar hozzáadni mint valami többet, az a kultúraközi párbeszéd, ezt Szlovénia nagyon fontosnak látja, épp azért, mert ezen a területen vagyunk, ahol különös és több régió, nyelv van használatban, különös kultúrák vannak együtt. Azért látjuk ezt nagyon fontosnak, hogyha csak erről a területről beszélünk. Azért látjuk, hogy ez hosszú távon nagyon fontos téma, és reméljük, hogy ez sikert fog adni a továbbiakban.
Amiről beszéltünk, a Nyugat-Balkánról, amiről a legtöbb kérdés is volt, szeretnék egyben válaszolni önöknek. Aki ismeri ezt a térséget, tudja, hogy mennyire érzelmi alapon születnek meg olykor fontos politikai döntések is. Személy szerint abban hiszek, hogy néhány héten belül minden helyreáll vagy minden elrendeződik ezen a területen. Ez nagyon optimista kijelentés, sok optimizmus van benne, de gondolom, hogy ezt a kritikus fázist átléptük az elmúlt napokban.
Igaz, hogy Szlovéniáról mindig azt mondták és mondják, hogy ismeri a Nyugat-Balkánt, és könnyebb neki vezetni ezt a folyamatot. Ez igaz is egy oldalról, más oldalról pedig nagyon nehéz helyzetben vagyunk ezért, mert Szlovéniának úgy mint Magyarországnak és a többi EU-tagországnak van gazdasági és több érdeke ezen a területen: Boszniában, Koszovóban, Szerbiában. Persze ezt nagyon nehéz vezetni, és olyan döntéseket elfogadni, melyek következtében nem sértődik meg egyik fél sem. Én magam azt gondolom, hogy talán nem is lehet ebben a pillanatban ilyen döntéseket hozni.
A szlovén kormány a múlt héten tárgyalt a koszovói függetlenségről, és elfogadta azt az ötletet, hogy Szlovénia elismeri Koszovó függetlenségét. De nálunk a procedúra olyan, hogy az ötlet el van küldve most a parlamentbe, a parlament pedig erről márciusban tárgyal. Két időpont van kijelölve, március 4-e és március 20-a körül lesz ez a tárgyalás. Úgyhogy most kicsit később történik meg a szlovén elismerés, de nálunk már nem kérdés az elismerés vagy az el nem ismerés, hanem csak az, hogy mikor lesz elismerve Koszovó.
Ezeken a területeken túl sok konfliktus volt a balkáni emberek háta mögött, és túl sokat szenvedtek az elmúlt években. A helyi fegyveres összecsapásokat persze még ebben a pillanatban nem lehet kizárni, mert ez majdnem minden nap meg is történik, de mégis az, amit mondtam, arról azt gondolom, hogy így is fog történni.
Ebben a pillanatban alighanem 20-22 állam ismerte el Koszovót. Ahogy mondtam az előadásomban, lesznek olyanok is, akik nem ismerik el. A szlovén álláspontot elmondtam, és erről a nyugat-balkáni helyzetről ez az, amit szerettem volna mondani.
A mediterrán unió. Engedjék meg, hogy ma ne adjak erre választ, de elküldöm a válaszomat leírva, mert nincs elég információm ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni erről. Ha megengedik, még a mai napon elküldöm ezt a választ.
Alighanem feleltem a kérdésekre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagykövet úr, nagyon szépen köszönjük. Eredményes munkát kívánunk önnek, és nagyon szépen köszönjük ezt a fantasztikus, ízes magyar nyelven prezentált előadást. Látszik, hogy nem hiába csörgedezik olyan vér az ereiben, amilyen.
Most egy kis technikai szünetet rendelek el, képviselőtársaim, utána rátérünk a nagykövetjelöltek meghallgatására.
(Szünet: 10.54 - 10-59
A bizottság 10.59-től 11.50-ig zárt ülés keretében tanácskozott, melyről külön jegyzőkönyv készült.
A nyílt ülés folytatásának időpontja: 11 óra 50 perc)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Elrendelem a nyílt ülést. Köszöntöm Zilahi László főigazgató-helyettes urat a Miniszterelnöki Hivataltól.
Általános vitára való alkalmasságról és tárgysorozatba-vételről szavazunk. Ötpárti kezdeményezésről van szó. Nyilvánvalóan képviselőtársam ismerik: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát övező politikai támogatást kívánja egyértelmű rögzíteni, jogszabályi formába önteni. A Házbizottságban egyetértés alakult ki. Azt hiszem, hogy a nemzetpolitikában nagyon fontos, hogy legyenek ilyen közös érintkezési pontjaink; ránk fér. Hadd kérdezzem meg a kormány álláspontját. Zilahi úr, parancsoljon!
ZILAHI LÁSZLÓ főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal): Jó napot kívánok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nemzetpolitika ügyében a kormány már többször is kifejtette álláspontját, hogy egy többfórumú rendszernek is látja létjogosultságát, ennek is szerepet szán a nemzetpolitika alakításában. Ebben természetesen a kormányzat tevékenysége mellett szerepe van a köztársasági elnök úrnak, illetve a parlamentnek, a helyi szintnek, az önkormányzati együttműködésnek is.
Úgy gondoljuk, hogy ebbe a struktúrába illeszkedik a Ház kezdeményezése a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról. Természetesen érdekes kérdéseket is fölvet ez a határozati javaslat. Mi az együttműködés, kölcsönösség pártján vagyunk ezen fórumok között, a kölcsönös tájékoztatásnak; elkerülendő az alá- fölérendeltségi viszonyokat. Ezt fontosnak tartjuk. A kormány ezzel együtt tehát tudomásul veszi a határozati javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs kérdés, fölteszem szavazásra. Ki támogatja a tárgysorozatba-vételt? (Szavazás.) Egyhangú.
Ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) Egyhangú. A bizottság elnöke vállalja, hogy a plenáris ülésen képviseli a bizottság álláspontját. Ki támogatja a bizottság elnökét? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Köszönjük a megjelenést, főigazgató-helyettes úr.
Tisztelt Bizottság! Következik az egyebek. Alelnök úr tájékoztatott arról, hogy 10 kormánypárti képviselő a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Tudomásul veszem, és házszabályszerűen fogok ebben a kérdésben eljárni.
A következő ülésünk március 4-én, kedden 10 órakor lesz. Nagykövetjelöltek meghallgatása, illetve a KFH Koszovóról való tájékoztatója lesz a napirend. Szeretném előre jelezni, hogy a bizottsági üléseinket előre látni nehéz, de április 1-jén - már látjuk - Szekeres Imre honvédelmi miniszter lesz a vendégünk, éppen a NATO-csúcsot megelőzően fog tájékoztatást adni, szintén lesznek nagykövetjelöltek. Szeretném jelezni, hogy április 8-án pedig Göncz Kinga külügyminiszter asszony fog tájékoztatót tartani a külkapcsolati stratégiáról. Egyelőre ennyit látunk a jövőről.
Van-e további egyéb kérdés? Alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak hogy minden képviselőtársunk számára világos legyen ez az indítvány, amit a kormánypárti képviselők tettek, tehát amikor elnök úr hivatkozott a Házszabályra, annak a 67., 71., 74. §-a szerint az elnök úr holnap 8 órára illetékes összehívni a bizottság ülését. Csak mert nem hangzott el az időpont és tudják tervezni képviselőtársaim. Az energiapolitika aktuális kérdéseiről lesz szó a magyar-orosz megállapodás kapcsán.
ELNÖK: Délután fogok tájékoztatást adni sms-ben a képviselőknek az ülés végleges időpontjáról. A kezdeményezést tudomásul vettem. Köszönöm szépen. Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc)
|
|
Németh Zsolt |
|
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Barna Beáta