KHTB-11/2008.
(KHTB-63/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2008. április 22-én, kedden, 10 óra 25 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Egyebek*
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Helyettesítési megbízást adott
Szabó Vilmos (MSZP) megérkezéséig dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) megérkezéséig Kránitz Lászlónak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) megérkezéséig dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
(A bizottság 9 óra 21 perctől 10 óra 25 percig zárt ülés keretében tanácskozott, melyről külön jegyzőkönyv készült.
A nyílt ülés kezdetének időpontja: 10 óra 25 perc.)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Következik az izraeli határozat. Tisztelt Bizottság! A múlt héten szétosztottuk a határozat tervezetét, de még egyszer szétosztjuk. Amennyiben a bizottság a szöveggel egyetért, ezt a szöveget fogadnánk el. Mindenkinek van szövege? (Nincs jelzés.) Változatlan eddig. Tessék!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Egységesítőbbnek tartanám az első mondat második felében: "Illetve a határon túli magyarok által lakott területekről származik." Szerintem kicsit szebb és egységesebb lenne, ha azt mondanánk, hogy aki számon tartja magyar származását. Minden érintett úgyis tudja, hogy ez a magyar származás magyarországi is lehet, Kárpát-medencei is lehet meg a világon máshol is.
ELNÖK: Jó lenne, ha ez ilyen egyszerű lenne, alelnök úr, de ez már azt jelzi, hogy ők magyarnak tartják magukat. A magyar származás azt jelenti, hogy magyarnak tartják magukat. Izraelben erre eléggé ki vannak élezve, ezért fogalmazunk úgy, hogy a közösség magyar ajkú közösség. Ez egy szép megfogalmazása ennek a közösségnek, tehát a nyelv igazán magyar, az identitás nem egyértelmű, hogy magyar, magyar származású. Jelentkezett Hárs Gábor, Kárpáti és Gedei képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Először is elnézést kérek, és először látom ezt a szöveget, úgyhogy feltételezem, hogy ezt már többen megrágták. Majdnem minden pontban találok valamit, ami vagy elírásnak tűnik vagy érdemi probléma. Hadd menjek pontonként!
A 2. pontban - gondolom, nem Izrael állammal, hanem Izrael állam.
ELNÖK: Így van.
HÁRS GÁBOR (MSZP): Utána politikai, gazdasági és kulturális. A 3. pontban egy birtokos szerkezet van: javasoljuk, hogy Izrael állam biztonságának növeléséhez; a NATO-t írjuk csupa nagy betűvel. Ezek voltak a szövegjavító vagy -rontó megjegyzéseim.
Ami az érdemi kérdést illeti. Én egy kicsit továbbmegyek, mint elnök úr. Azt mondom, hogy az identitásuk - és ezt együtt is tapasztalhattuk egyébként, amikor ott jártunk - egyértelműen nem magyar. A magyar ajak rendben van, tehát a magyar nyelv, ami összeköt, de nagyon sokan vannak magyarul beszélő izraeli állampolgárok, akik határozottan tagadják, hogy ők Magyarországgal bármilyen kapcsolatban lennének. És ennek megvannak a maga nagyon mély okai a mi tapasztalatunk szerint. Erre utalt nyilván elnök úr is, amikor azt mondta, hogy ez nem egyértelmű.
ELNÖK: Így van.
HÁRS GÁBOR (MSZP): É tehát ezt javasolnám - ráadásul a határon túli magyarok és az Izraelben élő, magyarul beszélő izraeli állampolgárok összekötése semmiképpen nem szerencsés. Erre is szeretném emlékeztetni elnök urat, hogy közös élményünk volt, hogy ez elég egyértelmű, ezért azt javaslom - és számos, Izraelben élő, magyarul beszélő ismerősünk, ismerősöm álláspontja alapján is mondom, hogy ne azt mondjuk, hogy a határon túli magyarok által lakott területekről, hanem azt, hogy a Magyarországgal szomszédos országokból származó.
Itt a magyar identitáshoz kapcsolódás csak a nyelv lehet, semmi más, mert aki azt mondja, hogy ő Nagyváradról származik, onnan hurcolták el adott esetben és utána ment ki Izraelbe, az egészen biztos, hogy nem vállalja azt, hogy ő határon túli magyarokkal kapcsolatban van vagy bármilyen közösséget vállalna velük. Tehát sokkal szerencsésebbnek tartom, ha ezt a képet, amit itt mi ábrázolni akarunk, ezt a Magyarországgal szomszédos országokkal határozzuk meg. Javasolnám szövegszerűen: "Aki számon tartja, hogy Magyarországról, illetve a velünk szomszédos országokból származik." Utána lehet változatlan az ajak.
ELNÖK: Kárpáti képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Nagyon röviden: ezt a mondatot próbáltam átalakítani, hogy enyhítsük a határon túli magyarok által lakott terület furcsaságát: "Aki számon tartja, hogy Magyarországról, illetve a Kárpát-medence magyar ajkú területeiről származik."
ELNÖK: Gedei képviselő úr!
DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a 3. pontnál, amikor mind a bilaterális, mind a multilaterális kapcsolatokban az együttműködést boncolgatjuk, szöveg szerint akár kétoldalú alapon, akár... Én ezt szűkítő értelemnek gondolom, hogy az Európai Unió vagy a NATO keretei között, hiszen a multilaterális szervezetekben vagy egyéb nemzetközi szervezetekben is lehet ilyen tevékenységet kifejteni. Tehát azt javaslom, hogy vagy azt írjuk be, hogy a nemzetközi szervezetekben - az Európai Unió vagy a NATO helyett - vagy utaljunk a multilaterális vagy többoldalú alapra. Tehát ez így jönne össze párba az én fogalmaim szerint.
A 4. pontnál azt gondolom, hogy a magyar külpolitika differencia specificája a kisebbségi jogokra való odafigyelés. Ez egyre erőteljesebb mind az ellenzéknél, mind pedig a kormányzati oldalon. Azt javaslom, hogy amikor az emberi jogokat soroljuk, hozzuk, tegyük hozzá, hogy emberi és kisebbségi jogok. Nyilván többen a kevesebb, tehát az emberi jogokban benne vannak a kisebbségi jogok, de tekintettel arra, amit az előbb mondtam, hogy Magyarország egyfajta nagyobb érzékenységet fordít erre, ezért ezt emeljük ki.
Végezetül a 6. pontnál azt javaslom, hogy "Magyarországnak külön figyelmet kell fordítania arra" megfogalmazás helyett használjuk azt, hogy "Magyarország külön figyelmet fordít arra". Tehát mondjuk azt, hogy nem egy jövőbeli dologról van szó, amit el kell érnünk, hanem már most úgy gondoljuk, illetve azt is tesszük, hogy külön figyelmet fordítunk. Köszönöm szépen. Több észrevételem nincs. Szívesen javasoltam volna a 6. pontnál az utolsó mondatra valami gördülékenyebb megfogalmazást, mert ez a magyar ajkú közösség valahogy kényelmetlen, de nem találtam jobbat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balla képviselő úr.
BALLA MIIHÁLY (Fidesz): Nekem nagyon rövid és egyszerű a gondolatom. Lehet, hogy nem mindenki ért vele egyet. A 6. Pontban, ha földrajzilag behatároljuk, akkor a Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből származó. Ezzel tulajdonképpen be is határoltuk a szomszédos országokat is.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Ügyrendi javaslatot szeretnék tenni, elnök úr!
ELNÖK: Igen!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Bizottsági ülésen szövegezni mindig nehéz feladat. Ha nincs egyetértés a szövegben, azt javaslom, hogy térjünk vissza egy másik alkalommal, és legyen egy bizottság mindkét párt képviselőjéből, amely elfogadja a szövegjavaslatot, mert nem fogunk tudni a végére jutni.
ELNÖK: Én tennék egy kísérletet arra, mert jól azonosítható javaslatok vannak. Ha tehát megengedi Gedei képviselő úr is, azt javasolnám, hogy tegyünk egy kísérletet arra, hogy ezeket a pontokat végigvesszük, és utána előre tudunk menni. Elfogadható?
DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP): Egyetlen mondat. Pontosan ezt akartam javasolni. Szerintem az elnök van olyan képességű, hogy tud nyilatkozni arról, hogy be tudja-e fogadni vagy sem. Ami vitakérdés, azt pedig nagyon gyorsan végig tudjuk nézni. Legyünk túl rajta, ha van idő rá.
ELNÖK: A fő vitapontnak a Magyarországról, illetve a határon túli magyarok által lakott területen élő szomszédos országokról... Szerintem mondhatjuk egyszerűen a Kárpát-medencét. A Kárpát-medence magában foglalja Magyarországot is, a szomszédos országokat is, és egy földrajzi megnevezés, tehát nem politikai, hanem földrajzi megnevezés. Aki számon tartja, hogy a Kárpát-medencéből származik. (Balla Mihály: Gyökerei a Kárpát-medencéből származnak.) Szerintem a Kárpát medencéből származik" megoldás lehet. Ugyan a szomszédos országok is jó lenne, de az már egye kicsit túlterjed. Igazán a regáti románok már adott esetben más kört jelentenek.
Ez lenne az egyik javaslatom. Hadd tegyem föl szavazásra. Ki támogatja, hogy a Kárpát-medencét szerepeltessük? (Dr. Horváth János jelentkezik.) Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én szólnék e mellett a szöveg mellett. Számon tartja, hogy Magyarországról, illetve a határon túli magyarok...
A határon túli fogalom számomra, számunkra- szeretném, ha belenéznénk - igenis kívánatos, kifejező. A Kárpát-medence igen, kifejez valamit, azonban a Kárpát-medencén túl is vannak magyarok, akik Izraellel kapcsolatban vannak, odaköltöznek, onnan elköltöznek. Elég jól ismerem az észak-amerikai magyar közösségeket, ahol több, mint 1-2 millió magyar él, és jelentős hányada költözik Izraelbe és Izraelből vissza Észak-Amerikába. Különösen az Amerikában élő emberek, akikről beszélek, tényleg magyarnak tartják magukat, nem úgy, mint az előbbi példa, aki Nagyváradról került oda, és érhetően úgy áll a dologhoz, ahogy képviselőtársunk elmondta.
Mindezt számba véve azt tanácsolom, hogy ne hagyjuk ki azokat a magyarokat, magukat magyarnak tudó embereket, akik az ország határain kívül, sőt, a Kárpát-medence határain kívül élnek. Ez a szöveg kifejezné azt, hogy ha valami más indok mást kíván, persze, hogy egyetértek vele, azonban ezt szemantikailag és politikailag is jónak tartjuk.
ELNÖK: Értjük, de magyar őse nem született a Kárpát-medencén kívül. Tehát azt gondolom, hogy teljesen pontos megfogalmazásokat ilyen kérdésekben nem lehet találni, de úgy látom, hogy a konszenzust a Kárpát-medence megfogalmazásban tudjuk megalkotni, ezért hadd tegyem föl szavazásra. Utána, ha nem megy, még beszélünk róla.
Ki támogatja a Kárpát-medencét? (Szavazás.) Ki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. Akkor azt hiszem, hogy elfogadottnak tekinthetjük.
Hárs Gábor 2., 3. pontban elmondott javaslatait köszönjük szépen, és rendben vannak. Gedei József képviselő úrnak volt a 3. ponthoz egy javaslata, ami úgy fogalmaz, hogy az Európai Uniót és a NATO-t olvasszuk föl.
Én azt gondolom, hogy említsük meg az Európai Uniót és a NATO-t, és egészítsük ki azzal, hogy "és más nemzetközi szervezetekben." Elfogadható ez a javaslat? (Látható egyetértés.) Köszönöm szépen. Nem is teszem föl szavazásra.
A másik javaslat a 6. pontban: figyelmet fordít. Rendben. Volt még a 4. pontban az emberi jogok és a kisebbségi jogok. Ezt vitassuk még meg. Az emberi jogok vagy az emberi és kisebbségi jogok. Amikor ilyen felsorolás van, talán van értelme az emberi és a kisebbségi jogokat megkülönböztetően alkalmazni. Amikor pusztán emberi jogokról beszélünk, akkor szűkítjük, ha mellétesszük a kisebbségi jogokat, az emberi jogok relevanciáját. Én tehát elfogadnám ezt a javaslatot, amit Gedei József tett. Tehát: "béke, az emberi és kisebbségi jogok, illetve a demokrácia terjedését."
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Kisebbségi jogokat terjesztünk? Azokat védeni szoktuk.
ELNÖK: Az emberi jogokat is ugyanúgy, mint a kisebbségieket. Végül is arra az egészre vonatkozik.
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Támogatjuk a békét, az emberi és kisebbségi jogok védelmét, a demokrácia terjedését. (Kárpáti Tibor: A demokrácia értékeinek védelmét.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Végigmennék még egyszer a javaslatokon. Tehát a 2., 3. pontban voltak a nyelvtani javaslatok: "...állam biztonságának növeléséhez", a NATO nagy betűkkel, és más nemzetközi szervezetek keretei között.
A 4. pontban: "...békét, emberi és kisebbségi jogok biztosítását, a demokrácia terjedését." A 6. pontban: "figyelmet fordít és számon tartja, hogy a Kárpát-medencéből származik." Ezek a módosító javaslatok.
Ezekkel a módosító javaslatokkal ki támogatja a szöveget? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Azt javasolnám, hogy az elnök és a két alelnök aláírásával menjen ez ki. Május 14-én van a 60. évforduló, tehát azokban a napokban mi ezt a levelet elküldjük a nagykövet asszonynak, illetve az izraeli partnerbizottságnak is. Azt kérem, hogy egy díszes formát adjunk neki. Köszönöm szépen.
Egyéb egyéb? Hárs Gábor!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Tulajdonképpen a vita után már nem nagyon érdemes, de elmondanám, hogy azért korrektebb lett volna, ha az én javaslatomat teszi föl először szavazásra az elnök úr a szomszédos országokkal kapcsolatban, és ezért szavaztam a Kárpát-medence ellen, nem azért, mert ellenzem a dolgot, úgyhogy kérném a nagyobb odafigyelést elnök úr, a jelentkezésekre meg a sorrendekre. A módosító javaslatokat a beterjesztés sorrendjében szokás megszavazni. Bár nem hangsúlyoztam, hogy módosító javaslat, de azt hiszem, egyértelmű volt.
A másik, amit szeretnék elmondani, hogy a nagykövet asszony megkereste Fónagy Jánost mint a magyar-izraeli tagozat elnökét meg engem mint az IPU magyar nemzeti csoport elnökét, egy hosszabb beszélgetés keretében. Több indítványt tett, úgyhogy nem tudom, hogy elnök úrnak van-e erről tudomása, de mindenképpen mielőtt a nagykövet asszonyhoz eljuttatjuk ezt a most már nyilatkozatot, erről tudni kell.
A nagykövet asszony ugyanis azt szorgalmazta, hogy a magyar-lengyel barátság napjával azonos határozatot hozzon az Országgyűlés. Erről lebeszéltük őt azzal, hogy két különböző műfajról van szó, és azt is megemlítettem, hogy ambiciózusabb nagykövetek, egészen biztos, hogy különböző évfordulókra ugyanezt kérnék a határozattal. Ezt megértette.
Utána egy napirend előtti felszólalásról esett szó, amiről ugyancsak sikerült lebeszélni Fónagy Jánost is egyébként, mert az ismeretes, hogy a Házszabály szerint az frakciókhoz kötődik, tehát nem lett volna szerencsés semmiképpen.
Végül kikötöttünk annál, hogy a nagykövet asszony tegyen látogatást, amit egyébként hetekkel előtte már kért a házelnök asszonynál, hogy ő mondjon egy napirend előtti beszédet ezzel kapcsolatban. Ezek után hallottam azt, hogy a külügyi bizottságnál landolt ez a dolog, és mindenképpen szükséges az, hogy erről tudomásunk legyen azért, akár egy nagykövet asszonnyal folytatandó informális beszélgetés kapcsán is. Én ugyanis tartozom neki egy válasszal, hogy mi lesz ennek a végeredménye, de azt hiszem, ez már nem az én kompetenciám, hogy erről beszámoljak, úgyhogy kérném elnök urat, hogy ezt mindenképpen zárja rövidre azért, hogy itt ne legyen valamiféle diplomáciai bonyodalom ebből. Ezt szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Azt szeretném kérni a bizottságtól és az egyes frakcióktól, hogy ennek szellemében járjunk el. Azt gondolom, hogy még az lehetséges, hogy esetleg május 14-én a parlament plenáris ülésén akár az elnök asszony ismertesse ezt a külügyi bizottsági nyilatkozatot. Arra is van lehetőség. Én beszélek Szili Katalinnal erről a kérdésről.
És akkor azt gondolom, hogy minden megvan. Hadd adjam meg újra a szót Hárs Gábornak. Tehát akkor az egyebek keretei között kapunk egy beszámolót az IPU közgyűléséről. Parancsoljon!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Kárpáti képviselő úr azt mondta, hogy 30 másodperc áll rendelkezésemre, úgyhogy megpróbálom 50 másodpercben összefoglalni.
ELNÖK: Ez elég önkényes volt, bocsásson meg! (Derültség.)
HÁRS GÁBOR (MSZP): Azért szerettem volna mindenképpen tájékoztatást adni a külügyi bizottságnak az IPU múlt héten lezajlott éves közgyűléséről, mert ez minden idők legnagyobb részvételével lezajlott közgyűlés volt, és ez a magyar részvételre is vonatkozik.
Fokvárosban került sor erre a közgyűlésre, ez az IPU 118. közgyűlése volt. Azt hiszem, ebből mindenki ki tudja számolni, hogy ez a legrégebbi nemzetközi szervezet.
ELNÖK: Értjük a részvétel nagy arányát. (Derültség.)
HÁRS GÁBOR (MSZP): Azt gondolom, hogy a magyar Országgyűlésnek ez presztízskérdés is, hogy megfelelőképpen képviseltesse magát a legnagyobb nemzetközi rendezvényeken, és ez most összejött. Nyilván Fokvárosnak volt ebben vonzereje - természetesen -, de azért az előző sem volt kutya, és akkor nem voltunk annyian. Tehát mind az 5 frakció képviseltette magát, a Külügyi bizottságból Balla képviselőtársammal voltunk együtt.
Három témát szeretnék megemlíteni, amivel foglalkozott az IPU-közgyűlés. A fő téma a szegénység világszerte történő visszaszorítása volt. Ebben nagyon jó háttéranyag alapján tartottam egy felszólalást, amit több európai uniós tagállam ott levő küldöttsége pozitívan fogadott, tehát jók voltak a visszajelzések.
Ennél érdekesebb talán az, hogy az IPU közgyűlése mindig foglalkozik egy sürgősségi napirenddel. Most 6 kérdést terjesztettek be. Ebből egy érdekes számunkra különösen: Szerbia terjesztett be egy sürgősségi javaslatot Szerbia területi integritásának visszaállítása témájában. Hosszabb volt a cím, de Koszovó nem szerepelt benne, viszont a felszólalásában igen élesen megnevezte a koszovói kérdést; magyarul: Koszovót adja vissza az IPU Szerbiának. Röviden, vulgárisan így fogalmazhatnék. De belátták azt, hogy ez túl nagy támogatásnak nem örvendene, úgyhogy saját maguk visszavonták a javaslatot.
Végül is a mai témánk szempontjából igen lényeges javaslat került napirendre, egy előzetesen igen éles palesztin-izraeli konfrontáció, ez egyiptomi javaslat volt, de a palesztinok is nagyon belementek a dolgokba. Egy egyiptomi-iráni-dél-afrikai közös javaslat szólt arról, hogy a gázai helyzetet meg kell oldani, azt a humanitárius katasztrófát meg kell előzni, ami ott várható környezetvédelmi szempontból is. Egy nagyon éles izraeli kirohanás után sikerült végül is egy külön szerkesztőbizottságnak konszenzust találni, és gyakorlatilag a mi egyik pontunkkal egyező, tehát az önálló zsidó állam és az önálló palesztin állam létrehozásában megtalálni a közös nevezőt, ezt nagyon újszerű és érdekes dolognak tartom, hogy ebben tudott konszenzust elérni az izraeli és az arab országokat is képviselő fél.
Végül az utolsó dolog. A zimbabwei helyzet volt az, ami kiváltott még... - Dél-Afrikában ez igen éles dolog. Talán annyit, hogy Zimbabwében két hete voltak a választások, de eredménye még mindig nincs, úgyhogy felszólította a közgyűlés Zimbabwét, hogy talán alakítsák meg a parlamentet, ha már választásokat tartottak.
Hadd engedjek meg még a végén egy híres anekdotát! Ez arra emlékeztetett - már a választásokkal kapcsolatban -, amikor Berija bemegy Sztálinhoz és azt mondja, hogy Sztálin elvtárs, van egy rossz meg egy jó hírem. - Mi a rossz hír? - A rossz hír az, hogy Trockij elvtárs 60 százalékot kapott a választásokon. - És mi a jó? - Sztálin elvtárs meg 80-at. (Derültség.) Körülbelül így zajlottak a zimbabwei választások. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük, ez teli találat. Megjegyezném, hogy a belga kormány megalakulása 9 hónapot vett igénybe, tehát Zimbabwében még van egy kis idő. (Derültség.)
Nekem van még egy egyéb bejelentenivalóm. A következő ülésünk kedden 9 órakor lesz szintén nagykövetjelöltek meghallgatásával és Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnökének az elmúlt napokban némileg meglendült a sajtója, tehát azt gondolom, lesz miről eszmecserét folytatnunk.
Bizonyára követik, hogy a felvidéki magyarok végül is úgy döntöttek, hogy a lisszaboni szerződés ügyében igennel szavaznak, és ennek lett némi politikai következménye a szlovák belpolitikában.
Tehát 29-e 9 óra. Amennyiben nincs több egyéb, az ülést berekesztem, jó munkát, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 54 perc)
|
|
Németh Zsolt |
|
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Barna Beáta