KHTB-19/2008.
(KHTB-71/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2008. szeptember 16-án, kedden, 10 óra 8 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevők *
Elnöki megnyitó *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám) (Általános vita) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (6133/1.szám) *
Norczen Győzőné bevezetője *
Erdélyi Rudolf kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
További kérdések, hozzászólások, válaszok *
Határozathozatal *
Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban 2005. május 16-án kelt egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6220. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs bevezetője *
Határozathozatal *
Tibet ügyében szóló határozati javaslat (H/5677. szám) (Balog Zoltán Fidesz; dr. Semjén Zsolt KDNP; dr. Fodor Gábor SZDSZ; Herényi Károly MDF képviselők önálló indítványa (Kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása) *
Hozzászólások *
Egyebek *
Elnököl: Balla Mihály (Fidesz), a bizottság tagja
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Potápi Árpád János (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Kovács Kálmán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Németh Zsolt (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Kozma József (MSZP) dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Szabó Vilmos (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) Mesterházy Attilának (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) dr. Gruber Attilának (Fidesz)
Potápi Árpád János (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék )
Dr. Babits Sarolta (Külügyminisztérium)
Halmay László (Miniszterelnöki Hivatal)
Nagy Imre (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Baloghné Sebestyén Éva (Állami Számvevőszék)
Dobos András (Állami Számvevőszék)
Dr. Kelemen F. Balázs (Állami Számvevőszék)
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc.)
BALLA MIHÁLY (Fidesz), levezető elnök, a továbbiakban ELNÖK: Szép, jó reggelt kívánok mindenkinek. Kérem, hogy kezdjük el a mai munkánkat, és előzetesen is nézzék el nekem, hogy én elnökölök ma, mert az elnökség teljes létszámmal éppen az Egyesült Államok felé van repülőúton. Viszont a bizottsági ülésünket a határidők betartása miatt ma meg kell tartanunk Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit. Bejelenteném a helyettesítéseket.
Balla Mihály helyettesíti Németh Zsoltot, Gruber Attila képviselő úr Nagy Gábor Tamást képviselő urat, Kárpáti Tibor képviselő úr Szabó Vilmost, Kékesi Tibor helyettesíti Kránitz László képviselő urat, Horváth János képviselő úr Potápi Árpád képviselő urat, Szakács László képviselő úr helyettesíti Kozma József alelnök urat. Varga László képviselő úr Hárs Gábort, Mesterházy Attila képviselő úr Gedei Józsefet.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy az előre megküldött napirendi meghívó alapján a mai napirendünket támogatja-e. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.
Térjünk rá az 1. napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra T/6133. számon. Általános vitára való alkalmasságot nézzük és egyúttal az Állami Számvevőszék jelentését a 2007-es költségvetés végrehajtásáról. Ehhez a napirendi ponthoz köszöntöm Norczen Győzőnét, Baloghné Sebestyén Évát, Dobos Andrást és dr. Kelemen F. Andrást az Állami Számvevőszéktől, Erdélyi Rudolfot a Pénzügyminisztériumtól, Barami Tibort, dr. Babits Saroltát a Külügyminisztériumból, és Halmay Lászlót és Nagy Imrét a Miniszterelnöki Hivatalból. Remélem, senkit nem hagytam ki. Nagy tisztelettel köszöntöm önöket.
Meg is adnám a szót először az Állami Számvevőszéknek, ahogy ez nálunk szokás, hogy mondjon véleményt a 2007-es költségvetésről, majd a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium következik. Önök döntsék el, hogy milyen sorrendben, és akkor a képviselők tehetnek fel kérdéseket, fogalmazhatnak meg véleményt, ezt követően döntünk az általános vitára való alkalmasságról. Megadnám a szót az Állami Számvevőszéknek.
NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék alkotmányos kötelezettségének eleget téve ellenőrizte az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a törvényjavaslatot megalapozó beszámolók, az elszámolások, a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai megbízhatóak-e, a törvényjavaslat valósághűen tükrözi-e a pénzügyi folyamatokat, az előirányzatok felhasználása és elszámolása a jogszabályi előírások szerint történt-e. A költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát minősítő véleménnyel zártuk le, így a pénzügyi szabályszerséget ellenőriztük. Az ellenőrzésünk teljes körű volt az alkotmányos fejezeteknél, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező intézményeknél, és több fejezetnél nem egészen, de majd teljes körű volt ez az ellenőrzés. Azonkívül az igazgatási címre és a fejezeti kezelésű előirányzatokra terjedt ki az ellenőrzésünk.
Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál nem volt célja az ellenőrzésnek a beszámolók megbízhatóságának értékelése, mivel ebben a körben könyvvizsgálat kötelező, és ezt hasznosítottuk a megállapításainknál. A 2007. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az önkormányzati alrendszer vonatkozásában a központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás és támogatás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó felhasználását, elszámolását ellenőriztük szabályszerűségi szempontból.
Az ellenőrzéseink alapján 50 javaslatot tettünk. A javaslatok egy része a jelentésben jelenik meg, az összefoglaló megállapítások mögött, ami pedig a tárcákkal kapcsolatos és szabályszerűségre vonatkozó javaslat, az pedig a függelékben szerepel. A jelentésünk két kötetből áll. Az első a jelentés, a második a függelék. A jelentésben összefoglaló megállapításokat jelenítettünk meg, a függelékben tovább részleteztük. Ez a költségvetési fejezetekre, az EU-támogatással és uniós tagsággal összefüggő hazai befizetésekre, az elkülönített állami pénzalapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatainkra vonatkozó megállapításainkat tartalmazza.
A fontosabb megállapításunk a 2007. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során, hogy a központi költségvetésnek a 2007. évi kiadási főösszegének 93 százalékáról mondtunk megbízhatósági szempontból véleményt. Ez fokozatosan növekedett az évek során, és egyre több intézményt vontunk be ebbe a körbe, ahol az ellenőrzéseket folytattuk. Ezekből az ellenőrzésekből az a következtetés vonható le, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak, természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden beszámoló kifogástalan, mert több területen találtuk a ténylegességi küszöböt meghaladó mértékű hibát.
Ez olyan szempontból fontos, hogy a kockázatok értékelése, amely tulajdonképpen elmarad a fejezeteknél, tehát a feltételrendszer, a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességi és hatékonysági kontrollja nem tökéletes még a fejezeteknél, ami a kockázatot növeli. A központi költségvetés intézményrendszerének átalakítása 2007-ben tovább folytatódott, de ez az év végére nem zárult le. A program megvalósítása azonban a tervezett ütemhez képest elhúzódik.
Továbbra sem történt meg a költségvetési intézmények feladatainak és az ellátáshoz szükséges források összehangolása. A társadalombiztosítás többlettel zárult az elmúlt évben. Ehhez a kormányzati intézkedések mellett az is hozzájárult, hogy a bevételeket a központi költségvetés kiegészítette. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján megfogalmazott javaslatok a zárszámadás megbízhatósága, a pénzfelhasználás átláthatóságát célozzák meg.
A Külügyminisztérium vonatkozásában elmondhatjuk azt, hogy ellenőriztük szabályszerűségi szempontból a Külügyminisztérium központi igazgatását, a fejezeti kezelésű előirányzatot és a Magyar Külügyi Intézetet. Elmondhatjuk, hogy mind az igazgatás, mind a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolója a költségvetési szerv vagyoni pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Föl kellett azonban hívnunk a figyelmet az ellenőrzés során feltárt néhány hiányosságra a tárca vezetése számára.
A Magyar Külügyi Intézetet auditálták, megbízott könyvvizsgáló végezte el az ellenőrzést, és tulajdonképpen ezt is elfogadó véleménnyel látták el. A Szülőföld Alap vonatkozásában nem megbízhatósági ellenőrzést végeztünk, hanem független könyvvizsgáló állapította meg, hogy megbízható az alap beszámolója. A felhasználások ellenőrzése során a törvényben meghatározott jogcímtől eltérő teljesítéssel nem találkozott, azonban előfordult a törvénytől eltérő kedvezményezettek támogatása. De alapvetően a beszámoló a pénzügyi-jövedelmi helyzetről megbízható és valós képet ad. Kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék a pályáztatással kapcsolatban, ami arra vonatkozott, hogy 151 pályázati programot, célt határoztak meg a pályáztatás során. Ez a források - megállapításaink szerint - elaprózódáshoz vezetett. A pályázati programok, célok és az ezekhez rendelt források megalapozottsága írásos, szakmailag indokolt, alátámasztott előterjesztés hiányában nem volt értékelhető.
A pályázati felhívások csak részben tartalmazták a törvényben meghatározott elemeket. Hiányukban a pályázat tájékoztatása nem volt megfelelő és a későbbi támogatási döntések szakmai megalapozottsága gyengült. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadnám a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
ERDÉLYI RUDOLF (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvény zárszámadással kapcsolatos rendelkezései, végrehajtását szolgálja. A vonatkozó rendelkezések szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a kormánynak a költségvetési évet követő 8 hónapon belül kell benyújtania az Országgyűléshez, és a benyújtást megelőzően két hónappal az Állami Számvevőszéknek. E kötelezettségeket a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány határidőre teljesítette.
A törvényjavaslat a különböző törvényi előírások szerint tartalmazza - csak röviden említem - a központi költségvetés kiadási-bevételi főösszegeit, a hiány jóváhagyását, a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos rendelkezéseket, az államadósságot érintő rendelkezéseket, a helyi önkormányzatok elszámolásait, az elkülönített állami pénzalapok, TB-alapok mérlegét. Külön mellékletek szólnak az uniós támogatások alakulásáról.
Az elmúlt év folyamatainak értékeléséről szólnék pár szóban. A gazdaságpolitka fő vonatkozásairól. A gazdasági növekedés 1,3 százalékban realizálódott a tervezett 2,2 százalék helyett. A bruttó átlagkeresetek összességében 8 százalékkal emelkedtek, a versenyszektorban 9,1 százalékkal, a fogyasztói árak átlagban szintén 8 százalékkal nőttek.
A fiskális folyamatok néhány jellemzője. A 2007. évi pénzforgalmi hiány tervezett mértéke 6,9 százalék volt, a tényleges hiány a GDP 5,4 százalékában teljesült. Ennek okai: a bevételi oldalon kedvezőbben alakultak az adó- és járulék-, valamint a kamatbevételek. Ez 2,2 százalékos csökkentés volt. A kiadási oldalon pedig magasabban alakultak például a nyugdíjkiadások. Ez növelte a kiadásokat.
Az állami funkciók értékelésében a külügyi terület 2007. évi kiadása 51,6 milliárd forint volt, a bevétele 6,2 milliárd forint, a támogatása 42,7 milliárd forint. A kiadások csökkenése elsősorban a funkcionális átstrukturálás, a határon túli magyar közösségek támogatását célzó források oktatás funkciónál történő elszámolásának a következménye, ugyanakkor a nemzetközi szervezetek részére fizetett tagdíjak növekedést mutatnak.
Meg kell említeni a NATO-hozzájárulás 1,1 milliárd forintos többletét, a nemzetközi tagdíjaknál is, EU-s befizetéseknél 2,5 milliárd forint támogatástöbblet jelentkezett. A kiadások jelentősebb része a külképviseleti hálózat működéséhez, fejlesztéséhez, az Európai Unió, a NATO, továbbá a különböző nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettségeink teljesítéséhez, valamint a külföldi partnerekkel történő befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési projektekhez szükséges forrásokat biztosította.
Az ÁSZ-jelentésével összefüggésben a jelentés-összeállítás érdekében előírt határidőben átadtuk a törvényjavaslatot, biztosítottuk a helyszíni ellenőrzést. A folyamatos egyeztetés keretében az elfogadott észrevételeket pedig átvezettük.
Figyelemmel az ÁSZ megállapításaira is kérem a tisztelt bizottságot, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára történő bocsátását támogatni szíveskedjen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a Külügyminisztériumot, illetve a Miniszterelnöki Hivatal képviselőit, hogy esetleg kiegészítenék az előbb elhangzottakat vagy esetleg a kérdésekre válaszolnak, ha kérdések adódnak. (A vendégek bólintással jelzik, hogy a kérdésekre válaszolnak.) Jó. Akkor megnyitnám a kérdések szakaszát.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a témával kapcsolatban tegyék fel kérdéseiket. Kárpáti képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem nem kérdésem van, hanem szeretném ismertetni az MSZP-frakció véleményét a 2007. évi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat Külügyminisztériumra vonatkozó fejezetéről.
A kiegyensúlyozott gazdálkodást elősegítő, saját hatáskörben végrehajtott intézkedések hatására a tárca 2007. évi bevételei elegendő fedezetet nyújtottak az előírt feladatok teljesítésére, az intézmény működőképességének fenntartására, valamint a kitűzött fejlesztések megvalósítására, az ágazati és célfeladatok végrehajtására és a bérpolitikai intézkedések megvalósítására.
A külképviseleti hálózat működtetése gazdaságosabbá vált, az innovatív új formákkal, mint például a közös uniós képviselet, utazó nagykövetek vagy a laptop diplomatákkal. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás megvalósítása érdekben a kormány rendeletére megalakult 2007-ban a Magyar Külügyi Intézet, mely tudományos háttérintézetként biztosítja a Külügyminisztérium által előírt feladatok teljes körű ellátását.
A humán és pénzügyi erőforrások hatékony és takaros felhasználását a tárca prioritásként kezelte az elmúlt költségvetési évben is. A Külügyminisztérium ésszerű gazdálkodása folytán sor kerülhetett a külkapcsolati prioritásokban meghatározott feladatok ellátására. Az Európai Unió és a NATO tagjaként részt vettük a globális kihívások elleni nemzetközi együttműködési programokban, a kisebbségi jogok védelmében, a demokratikus értékrend széles körű elterjesztésének támogatásában. Ezen belül különösen figyelemre méltó az eddigi legjelentősebb magyar stabilizációs vállalás az afganisztáni ISAF keretében Baghlan tartományban magyar irányítással működő újjáépítési csoport sikerének diplomáciai elősegítése. Magyarország nem csupán teljesítette a schengeni kritériumrendszert, hanem jelentős könnyítéseket, kedvezményeket is kiharcolt a határmenti kapcsolatok, a határon túli magyarság számára, ezzel is támogatva a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősödését, kulturális kapcsolattartását.
Számottevő a hozzájárulásunk az afganisztáni NATO-műveletekhez, részt veszünk az iraki kiképző NATO-misszióban. A Nemzeti Fejlesztési Együttműködési Program keretében kiemelt támogatást nyújtottunk, ezen belül Bosznia-Hercegovinában az egészségügyi-rehabilitációs, kereskedelemösztönző, mezőgazdasági, kormányzatot és civil társadalmat érintő, Szerbiában a kormányzatot és civil társadalmat érintő oktatási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, Vietnámban a kormányzati kapacitásfejlesztési, mezőgazdasági, halgazdasági, egészségügyi, oktatási és kereskedelemfejlesztési projektekkel.
Az elmúlt évben a Külügyminisztérium szervezeti és működési struktúrájában mindenkor fontosnak tartotta az államháztartás kereteihez, a költségvetés lehetőségeihez való alkalmazkodás szükségességének szem előtt tartását. Mindezeket figyelembe véve az MSZP-frakció támogatja a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslata Külügyminisztériumra vonatkozó fejezete általános vitára való előterjesztését.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. További kérdések? Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Külképviselet, külügyek, hogy állunk a világban és az erre fordított pénz, költségvetés. Ez a gondolat, téma felveti bennem azt és gondolom, egymást figyelmeztetjük, tehát mindenkiben, az hogy ezek a forintok, pénzek mit vásárolnak, mennyi ennek az ellenértéke vagyis a hatásfoka. Vagyis úgy költjük-e el, hogy ez optimális?
Igen, az Állami Számvevőszék időnkét vizsgálja ezt, időnként nem. Az auditorok, akik fel vannak bérelve, meg vannak bízva, időnként teszik, időnként nem. Ha nagyon szembetűnő rendellenességek vannak, akkor bizonyára mindegyik felemeli a kisujját vagy valahogy jelt ad. Ez így rendben is van vagy lehet, hogy rendben is van mindaddig, amíg ellenkező bizonyíték nem kerül hozzánk, az Országgyűlés egyik bizottsága, épp a kompetens bizottságához. Mégis az az elsődleges kérdés számomra ebben a székben, hogy az elköltött pénzek optimálisan produkálnak-e.
A Magyar Külügyi Intézet létéről hallottunk említést, és korábban is szemmel kísértük ezt. A kérdésem az, amire talán nincs is most válasz a jelen lévő kormányzati képviselők részéről, mégis, elnök úr, ha másért nem, a jegyzőkönyv számára, de azon túl is jeladásként szeretném, ha elhelyeződne az a gondolat, hogy a Magyar Külügyi Intézet szolgáltatása azért a pénzért, amibe kerül, optimális-e, a hatásfok. Van egy olyan gondolat, egy olyan iskola, hogy a tudás és az ismeret akkor a legtöbb, ha azt jól összehangoljuk, centralizáljuk és mindenki látja, hogy van egy másik iskola, egy másik szemlélet, amely a versenyt és a munkamegosztást helyezi előtérbe, illetve kívánatosnak tartja. Ez a második hozzáállás elég gyakran szerepel a világban. Én magam is része voltam különböző országokban ilyen szervezeteknek, ahol elkerülendő az oligarchikus, feudalista, pártállami jellegű hozzáállást, több intézet foglalkozik egy-egy témával. Ne essél félreértés!
Ez nem azt jelenti, hogy annyiszor több forint vagy dollár vagy valamilyen pénz költődik arra, hanem éppen ellenkezőleg! Az, hogy olyan intézmények kerülnek meglovagolásra - ez jó szó -, hasznosításra, akik úgy is foglalkoznak ezzel a témával. Gondolok érdekképviseletekre, kereskedelmi kamarákra. Gondolok egyetemekre, legelsősorban egyetemekre, ahol a professzorok, tanítók, előrehaladott stádiumban lévő tudósok, tudósjelöltek úgyis foglalkoznak ezzel vagy hasonló témákkal, mert azzal bizonyítják be, hogy tudóstojások és majd tudósok lesznek belőlük, produkálnak mesteri vagy doktori okmányokat. Vagy valamilyen más intézmény inspirálására foglalkoznak ezzel.
Tehát elképzelhető, sok helyen erre bizonyíték van, hogy egy-egy tanulmány, amely egy egyetem valamelyik intézetétől vagy akár a katedráról, a professzor műhelyéből kerül ki, alapos, mozgósít egy csomó embert, az a mestersége, hogy azt csinálja már évek óta, néha évtizedek óta, tehát eljutok oda, ahonnan elindultam, elnök úr, hogy kevesebb pénzért többet vásárol a magyar költségvetés. Ez a gondolat mennyiben van jelen? És nem is annyira az auditálásnál, de talán ott is, de a hatásfok szempontja legyen a vizsgálódás tárgya, tisztelettel javaslom. Van-e erre itt most válasz vagy csupán a gondolat helyeződik el egy jövő alkalomra? Ezt talán megtudjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen, Horváth képviselő úr. További kérdések? Kelemen képviselő úr!
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Elsősorban a határon túli magyarok támogatásával foglalkozó részt tanulmányoztam, de valahol általánosabb jellegűek a megjegyzéseim, legfeljebb a példákat veszem innen.
Engem őszintén szólva mint átlagos magyar állampolgárt és vásárlót mindig rendkívül bosszant, ha nem teljes értelmi képességeim birtokában levőnek tekintenek, és kiírják, hogy csak 999 forint valami és nem 1000 forint, mint hogyha ez különbség lenne. Ilyen jellegű törekvést most már egy ideje folyamatosan érzékelek a költségvetés kialakításában, amikor a támogatási rendszereket, például a határon túli magyarok támogatási rendszerének átszervezésével gyakorlatilag évről évre nem lehet igazából tudni, hogy az előző évhez képest milyen változtatások vannak, mivel az összehasonlítási lehetőségek a képviselő elől elrejtődnek, és teljesen átláthatatlanná válik a helyzet. Ez más tételeiben is - ha belemegyek - nagyon sok helyen tapasztalható a költségvetésben, de itt is.
A másik, ilyen jellegű, ha úgy tetszik módszertani - bár ennél többet jelent - megjegyzésem az volna, hogy a Szülőföld Alapot egy egységes és áttekinthetőbb támogatási rendszer kialakításának igényével fogalmazta meg a kormány, és ma is hallhattuk azt, hogy ezek a támogatási döntések megalapozottsága bizony megkérdőjelezhető, hogy az összegek elaprózódnak és a szakmai megalapozás kérdéses. Ugyanakkor mit látunk az összegek tekintetében? Azt, hogy a hivatali része az iroda működésének a költségei 5 százalékról 10 százalékra módosulhattak. Kérdéses, hogy ez vajon egy olyan iroda esetében, amely tizenegynéhány emberrel dolgozik, mennyiben látszik indokoltnak.
A harmadik megjegyzésem. Általában a költségvetés több tételéhez is, de mondjuk az oktatási-nevelési támogatás esetében kifejezetten: hogy lehet az, hogy jó, hogy felülről nyitott összegről beszélünk, de 3,475 milliárd helyett 5490 milliárd forintra nőtt, ami azért a tervezhetőséget teszi teljes mértékben kérdésessé, ha csak föl nem tételezzük azt, hogy tudatosan alátervezik a támogatási összegeket. Mindegyik fölvetésemben módszertani és ellenőrzési nehézségeket érzek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, engedjenek meg nekem is néhány kérdést a Külügyminisztérium költségvetéséhez. Alapvetésként azt szeretném elmondani, hogy évek óta hangsúlyt fektetünk arra, hogy elmondjuk minden egyes költségvetési vitánál, hogy véleményünk szerint a Külügyminisztérium költségvetése túlságosan alultervezett. Sokszor éreztük azt, hogy a tervezett költségvetés a működés határán tartotta a Külügyminisztériumot. Ennek okán lehet, hogy ez egy jó folyamat, de úgy gondolom, hogy érdemes ezen elgondolkodni a következő tervezési időszakban.
A 2007-es külügyminisztériumi költségvetés a tervezetthez képest a végrehajtás szerint mintegy 20 százalékkal növekedett - a kiadási oldal -, miközben 48 milliárd forint volt tervezve, ehhez képest 8,5 milliárd forinttal többet költött a Külügyminisztérium. Csak néhány tételt emelnék ki ebből, és esetleg kérdésem lenne azzal kapcsolatban, hogy ez mit jelentett, mire szolgált. Hangsúlyozom: nem a számszaki részével van problémám, hanem azzal, hogy már előre jeleztük, hogy az a tervezett költségvetés nem lesz elegendő, ehhez képest viszont vannak olyan tételek, hogy például a központi igazgatás dologi kiadásai mintegy 842 millió forinttal növekedtek. Ez mintegy 70 százalékos növekmény.
A külképviseletek dologi kiadásait 25 százalékkal lépte túl a végrehajtás, amit hangsúlyozok, nem tartok gondnak, hiszen ismerve - és sokan közülünk, akik járnak különböző képviseleteinken, tudják -, hogy tényleg nagyon fontos, hogy október 23-án is lehessen fogadást tartani, ha az úgynevezett repikeret vagy a dologi kiadások része lehetővé teszi.
Vannak nagyobb kérdőjelek. Például a nemzetközi tagdíjbefizetések mintegy 3,7 milliárd forinttal nőttek az előző évi tervezéshez, és itt a kérdés az, hogy milyen tagdíjbefizetést jelent ez az összeg, és milyen kötelezettségünknek kellett eleget tennünk év közben, amit mondjuk esetleg az év elején a költségvetés tervezésénél nem tervezhettünk. Illetve még egy kérdés: tudjuk jól, hogy az állami protokoll nagyon nehezen behatárolható, és 180 millió forint volt tervezve a 2007. évre, mégis majd 500 millióra, 485 millió forintra rúgott az állami protokoll.
Miért tervezi a Külügyminisztérium tudatosan alacsonyra a protokollösszeget? Még egy rövid kérdés, amit fontosnak tartanék, hogy a külügyi kommunikációban a 102 millió forinthoz képest több mint 100 százalékos növekedés van. 237 millió forintra emelkedett a végrehajtás időszakára a Külügyminisztérium kommunikációs előirányzata. Még egyszer hangsúlyozom: ezekre a részletkérdésekre szeretnék választ kapni, és azt szeretném hangsúlyozni, hogy a következő időszak tervezésébe számoljuk bele, hogy ennyivel több a működés, és a 20 százalékos növekedés egy év alatt, semmi másról nem szól, mint amit jeleztünk már a költségvetés előterjesztésénél, a költségvetés tervezésénél, hogy alultervezett a Külügyminisztérium költségvetése.
További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérnénk szépen az elhangzott kérdésekre, véleményekre a reagálást.
DR. BABITS SAROLTA (Külügyminisztérium): Üdvözlök mindenkit. Megpróbálok visszafelé válaszolni a kérdésekre, mert így számomra könnyebb. Az alultervezettségről és egyáltalán ezeknek a jogcímeknek az eredeti előirányzathoz képest változó emelkedéséről szeretnék először beszélni. Az elemi költségvetés és a módosított kiadási előirányzat között a Külügyminisztériumban döntően az befolyásolta a növekedést, hogy a 2006. évről mintegy 8 milliárd forint maradványt hoztunk át, aminek a felhasználása 2007-ben következett be. Ez tehát nem alultervezés volt, hanem kötelezettségvállalással terhelt maradványt vittünk át, aminek a teljesítése 2007-ben jelentkezett.
Már ismertük a 2007-es tervezésnél is ezeket a számainkat, és ezeket a központi előírásokat, útmutatásokat, úgyhogy sem az igazgatás vonatkozásában, sem a külképviseletek vonatkozásában, sem a fejezeteknél a tényszámok, hogy meghaladták az éves tervezési elemi költségvetési tervszámokat, a maradvány 2007. évben való realizálódását jelentette.
Az állami protokollra vonatkozó kérdésre válaszolva szeretném elmondani, hogy az állami protokoll az a jogcímcsoport, amelynek tervezése igen nehezen állítható össze, mivel évközben jelentkeznek olyan új feladatok, melyekhez előirányzatot kell biztosítani, amelynek a megoldását a tervezési időszakban nem lehet ismerni. A válaszunk tehát erre az, hogy a protokoll évközben erősen módosuló, változó tételszám, tétel, tehát ez ezért alakul így.
Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban, a maradvánnyal kapcsolatban, hogy az eredeti előirányzathoz képest a tényszámaink miért így alakultak, a zárszámadási anyagból egyértelműen következik, hogy alapvetően a 2006. évi maradványnak a 2007. évben történő teljesítése, illetve évközben az új feladatokhoz kapott források biztosításával módosul. Tehát az új feladatokhoz is.
Kelemen képviselő úr kérdésére azt szeretném mondani, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatban, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok keretében biztosítjuk a határon túli magyarokat segítő programok és alapítványok támogatását biztosítottuk 2007-ben. Azt gondolom, hogy ez összefüggésbe lehet hozni a Magyar Külügyi Intézettel is, hisz mindenki számára köztudott, hogy a Teleki László Alapítvány és az Atlanti Kutató Közalapítvány megszűnésével a Magyar Külügyi Intézet átvállalta mindazokat a feladatok, melyeket ezek az alapítványok teljesítettek. Emellett is kaptak a miniszter asszonytól új feladatokat, amiket a Magyar Külügyi Intézetnek el kell látnia. Mindezt összefogottabban, gazdaságosabban, csupán 133 millió forint felhasználásával, 20 fő működésével működik a Magyar Külügyi Intézet, és próbálja mindazokat a feladatokat ellátni, amelyek egyrészt a határon túli magyarok témáit fogja össze, másrészt egyéb kutatás projektekkel kapcsolatos feladatokat. Nem tudom, hogy elegendő-e. (Dr. Kelemen András: Köszönöm.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterelnöki Hivatal!
HALMAY LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Az elhangzott kérdésre, amit Kelemen képviselő úr fogalmazott meg, a határon túli előirányzatokkal kapcsolatban, röviden csak arra térnék ki, hogy a 2007. év során és a 2007. évi beszámolót bemutató folyamatokban mutatható ki az, hogy akkor realizálódik az az összefogás, igény is, amely megfogalmazódott, hogy a határon túlra irányuló magyar kormányzati költségvetési források átláthatóan és egységesen megjelenve bemutathatók legyenek a beszámolási időszakban vagy bármely kérdés kapcsán is.
Már a 2007. évet megelőzően a Külügyminisztérium fejezetében meghatározóan összpontosult a határon túli támogatások - szinte azt mondom - meghatározó része, majd tulajdonképpen a 2007. évben a már itt is elhangzott kérdésben és hozzászólásban utalásszerűen, törvényben is, az ÁSZ által említetten is megvalósuló intézményátalakulás alapján a 2007. év az az első teljes év amely a határon túli támogatások megújuló intézményrendszerét egyértelműen bemutatja a költségvetési beszámoló keretében is.
Így tulajdonképpen az átalakuló intézményrendszer, amely a Szülőföld Alap kérdését is érintette, de majd az irodavezető fog konkrétabban válaszolni, csak utalnék rá, hogy a feladatok átrendezésével a közalapítványi feladatok átvállalásával a források nagyságrendi bővülésével, hiszen még a közalapítványi feladatokon túlmenően a Szakképzési Alapból határon túlra juttatott források átvétele is új feladatként jelent meg Ez indokolt azt a feladatnövekedést és az ezzel kapcsolatos pénzügyi és munkafolyamatok költségeinek növekedése jelent meg a törvényi százalékos felhatalmazásban, hogy a Szülőföld Alap működési költségei a feladatbővüléssel, meghatározó nagyságrendű feladatbővüléssel több mint kétszeresére növekedett a támogatási lehetősége, keretei is, és az azzal kapcsolatos szerződések száma is ezzel arányosan.
A határon túli előirányzatok 2007. évi beszámolóban jelentkező nagyságrendjéből az állapítható meg, hogy a költségvetési forrásokból, kormányzati támogatásként megjelenő, határon túlra nyúló támogatások szinte 90 százalékában a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében lévő beszámolóból állapítható meg. Ebben realizálódik.
Tehát 2007-től, ezt követően a későbbi évek beszámolóiban is meg fog jelenni, hogy összehasonlítható és átlátható már ezáltal a határon túli támogatási előirányzati összeg, amely ebből a célból a magyar költségvetési forrásokból - megintcsak megjegyzésképpen mondom, hogy a központi költségvetésre utalok -, hogy önkormányzati szintről megjelenő támogatások - kimutathatóan - a költségvetésben nem jelentek meg. De több mint 10 milliárdot meghaladó, 11 milliárdot meghaladó összeg, amely kevesebb az intézményi átalakulások, konkrétan a határon túlra menő támogatások összege, ez éppen a 2007. év vagy 2007-Európai Tanács követő gazdasági folyamatokra nem kívánok kitérni, ismert körülményei között meghatározó, fontos dolognak tartjuk. Ez az előirányzat tehát nem csökken, hanem stabilan marad, sőt egyik évről a másikra a feladatokkal arányosan növekedhetett is.
Konkrétan az oktatási-nevelési támogatás vetődött föl, mint átláthatatlanság. Talán bebizonyítom a tételét. Arra akarok kitérni, hogy itt jó pár évvel ezelőtt, a 2004-2005-ös folyamatokban éppen a szakmai-pénzügyi, tervezési és megvalósulási szándéknak megfelelően lett felülről nyitott előirányzatként tervezve az oktatás-nevelési támogatás, hiszen az nem látható, hogy a következő évben mennyi az a támogatási igény, akik a határon túli országban megjelenve benyújtják a támogatási igényüket. Ennek ez a költségvetés-tervezési technikája a magyar előirányzatoknál is, ami a családi pótléknál és egyéb ilyen támogatásnál megjelenik, hogy egy törvényt meghatározó nagyságrendben kerül tervezésre, és mint felülről nyitott előirányzat gyakorlatilag a megvalósulás során ki tudja elégíteni valamennyi pályázati igényt. Tehát az a lényeg, hogy ennek a tervezési rugalmasságnak, hogy ezen törvényi felhatalmazás alapján - ehhez az előirányzathoz egyébként országgyűlési, törvénymódosító döntés kéne, ha rögzítve lenne - valamennyi i gén, amely az adott pályázatnál megjelenik, ki tudunk elégíteni zökkenőmentesen és a tanévhez kapcsolódóan.
Ez a nagyságrend egyébként, ahogy a beszámolókat egymás után összevetjük a megelőző, 2002-t követő évekből adódóan, az adott évben 5 milliárd körüli nagyságrenddel definiálható valamennyi év teljesítésénél is. Ez tudatosan tervezett. A tervezés technikájának az a lényeg, hogy az indulási évhez hasonló nagyságrendet kell tervezni, és ennek a megvalósulásához azonban semmilyen akadály nem férhet. Ez a garancia a lényeg ennél az előirányzatnál. Ennyiben kívánok kitérni.
Még annyit kívánok megemlíteni, hogy ez a 2007. év gazdálkodása annyiban volt még az ÁSZ-vizsgálat szempontjából is meghatározó ezen előirányzatok Miniszterelnöki Hivatalból történő átkerülésével, hogy itt tételes, szerződésenként ellenőrzést folytatott az ÁSZ, és ahogy a beszámolóból is látható, gyakorlatilag ennek a felhasználása számunkra is nagyon fontos garanciális, megnyugtató elem. Ennél az előirányzatnál akár a szerződéskötés gyakorlatánál a jelentés és konkrétan a megjelenítésnél sem állapítottak meg kifogást vagy orvoslandó kérdést. Nagy Imre szeretne még szólni.
NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Köszöntöm a bizottság tagjait. Nagy Imre vagyok, a Szülőföld Alap irodavezetője. Az iroda kezelési költségeivel kapcsolatban térnék ki Kelemen András képviselő úr felvetésére, hogy miért nőttek 5 százalékról 10 százalékra az iroda működési keretei. Erre azért volt szükség, mert a Határon Túli Magyarok Hivatala, a korábbi kezelő szervezet megszűnt 2006. december 31-ével, és ők sem tudták az 5 százalékos működési költségvetésből a Szülőföld Alap kezelését, de nyilván egy egymilliárdos működési költségvetéssel gazdálkodó szervezet számára ez az 50 millió forint, amiről beszélünk, nagyrészt ajándék volt és nem fedezte a Szülőföld Alap teljes lebonyolítási költségét.
Ezenkívül Halmay László említette már, hogy 2006. december 12-én olyan döntést hozott a kormány, hogy megszünteti az Illyés és az Apáczai Közalapítványt, és az ő forrásaikat a Szülőföld Alapba csoportosítja. Ennek volt az az eredménye, hogy több mint 2 milliárd forintra nőtt a Szülőföld Alap költségvetése. Nyilván nagyobb feladat, nagyobb támogatás lebonyolításához nagyobb költségvetés és nagyobb források szükségesek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megnyitnám a második kört. Kelemen képviselő úr!
További kérdések, hozzászólások, válaszok
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a válaszokat. Ami az én felvetéseimre vonatkozott, azzal kapcsolatosan volna néhány megjegyzésem. Egyrészt: ha a számoktól való eltérést a 2006-os 8 milliárdos maradvány indokolja, akkor ezt gondolom, valamiféleképpen már a 2007-es tervezésben kellő hangsúllyal fel kellett volna tüntetni. Nem emlékszem, hogy ez megtörtént. Ha igen, akkor elnézést kérek.
Kettő. A támogatás bővüléséről kaptam választ, de mint mondtam a korábbiakban, nem igazán tudom átlátni a tételeket, a kölcsönösen megállapított okok miatt, de egyet példaképp tudok, ami nagyon keményen a bővülés ellen szól, azt, hogy a Sapientia Egyetem évi támogatását évi 1,5 milliárdról 1 milliárdra csökkentették. Ez nem a bővülés melletti érvnek mutatkozik.
Végül: az oktatási-nevelési támogatás összegénél felemlítettem az összeget is. Jónak tartom azt, hogy fölülről nincs korlátozva az összeg, ez teljesen természetes dolog, de micsoda tervezés az, ahol kétmilliárdos különbség van egy 3 uszkve 5 milliárdos tételnél, amelyik 20 ezer forintokból tevődik össze. Ennyire lehet mellétervezni?
ELNÖK: További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs nekem egy nagyon rövid kérdésem lenne, mert úgy éreztem, hogy nem kaptam választ a Külügyminisztériumtól a nemzetközi tagdíjbefizetésekkel kapcsolatban. Ha a tervezett 3,5 milliárdhoz képest több mint 7 milliárdra növekedett a nemzetközi szervezetekbe való tagdíjbefizetés 2006-hoz képest is, ahol 2,8 milliárdos volt a teljesítés, feltételezhető az, hogy a maradvány a nemzetközi részben, a nemzetközi befizetések - amelyeket Magyarországon 2006-ban kellett volna befizetni - terhére tervezték, és akkor ezt a maradványösszeget átvitték a következő évre? Magyarul időben később fizettük be a nemzetközi tagdíjainkat? Értelmezhető ez így?
Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tessék!
DR. BABITS SAROLTA (Külügyminisztérium): A nemzetközi tagdíjaknál az eltérés két ok miatt következett be. Egyrészt azért, mert a nemzetközi tagdíjak összegében történt egy évközbeni növekedés, változás, ez az egyik. A másik pedig: valóban van egy bizonyos része, ami a 2006. év végi fizetési kötelezettségeink 2007. januárban teljesültek vagy realizálódtak.
Kelemen képviselő úr válaszára is szeretnék reagálni. A 2007. évi tervezés során a maradványt meg kellett tervezni. A költségvetés nem tartalmazza a maradvány tervezését. Biztos, hogy önök számára ismert, hogy korábban, a 2006. évre vonatkozóan a Külügyminisztériumra 7,3 milliárd forint maradványtartási kötelezettséget írtak elő, amit mi 8,2 milliárddal teljesítettünk. E maradvány vonatkozásában eleget tettünk a törvényi és jogszabályi kötelezettségeinknek.
ELNÖK: Köszönjük. Miniszterelnöki Hivatal!
HALMAY LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Kelemen képviselő úr kérdésére csak egy reakciót mondanék, nem a vita kedvéért - értelemszerűen - a részemről, csak a pontosítás kedvéért még egyszer les szeretném szögezni, de inkább a jegyzőköny számára, hogy a Sapientia 1,2 milliárdos támogatásban részesült 2007. évben is, hiszen előirányzat szinten 1 milliárd jelent meg, de 2007. évben a nemzeti intézményi támogatási program keretében megjelent hitel, ami 200 millió forintos támogatás. Gyakorlatilag a 2007. év folyamán ami a működéshez szükséges volt, a Sapientia Egyetem hozzájutott a forrásokhoz, a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok átvállalásával pedig egy munkaprogram és menetrend alakult ki, amelyben a téma jellegzetésségéből adódóan a 2008-as beszámolóban tudjuk majd részletezni.
Az oktatási-nevelési támogatásnál - még egyszer visszatérve - tervezési, metodikai kérdés, hogy gyakorlatilag milyen nagyságrenddel terveződjenek a felülről nyitott előirányzatok. A fejezeti indokolásban, amikor a tervezés során van egy tartalmi-szakmai indokolása, ott minden esetben bemutatásra kerül a tárca részéről az, hogy ezek az előirányzatok milyen nagyságrendben fognak teljesülni. Egyébként több százezer, tehát több, mint 200 ezer gyermek vagy felnőtt diák támogatásáról van szó nagyságrendben. Még egyszer mondom, ez nem erre a előirányzatra vonatkozik, hanem valamennyi nyitott előirányzatra vonatkozó tervezési metodika az elmúlt évtized során is, hogy ilyen nagyságrendben kell tervezni, a megvalósulás pedig valamennyi esetben az indokolásnál már a tervezés szakában be van mutatva, ez így lesz most is a jövő évi tervben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, nagyon röviden szeretném összefoglalni a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontját a zárszámadással kapcsolatban.
A Külügyminisztérium fejezetével kapcsolatban olyan jellegű aggályaink, hogy a számvitel meg egyáltalán maga a pénzügyi technikai végigvitele a Külügyminisztérium 2007-es költségvetésének, különösebb nincs. Mondjuk az alapvető kérdés, hogy miért van alultervezve ekkora mértékben egy minisztériumi költségvetés. Lehet, hogy ez egy politikai logika mentén létrehozott költségvetési tervezet volt a 2007. évre, ha visszatekintünk az akkori vitákra, és mégis azt kell tapasztalnunk, hogy 20 százalékos növekmény volt az év folyamán a kiadási oldalon, amely tulajdonképpen azt feltételezi, ha az alultervezéssel van igazából problémán, ennek okán nem tudjuk támogatni az általános vitára bocsátást. További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.)
Szavazásra tenném fel a kérdést. Ki támogatja a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem.
A Külügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen, hogy eljöttek hozzánk, és további szép napot kívánok.
Térjünk rá 2. napirendi pontunkra, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban 2005. május 16-án kelt egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok.
Tisztelettel köszöntöm dr. Rajmon Balázst az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Kérem, röviden - mivel képviselőink tájékozottak a törvényjavaslatban - foglalja össze a törvényjavaslat lényegét.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok. Köszönöm szépen. Arról van szó, hogy Magyarország jelenleg is részese az Európa Tanács strasbourgi, pénzmosás elleni egyezményének. Ezt azonban ha nem is felváltja, de továbbfejleszti a 2005-ös varsói, pénzmosás elleni egyezmény, és ehhez csatlakozik most Magyarország, illetőleg ennek kihirdetéséről gondoskodik ez a törvényjavaslat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvénynek megfelelően nemcsak a kihirdetésre vonatkozó egyezményszöveget tartalmazza a törvényjavaslat, hanem tartalmazza a belső jogban szükséges összhang megteremtéséhez szükséges jogszabály-módosítást is. Ennek érdekében a pénzmosás elleni törvény 24. §-a kerül módosításra.
Ennek az az oka, hogy minden más, pénzmosás elleni rendelkezésnek megfelelünk, azonban van az egyezményhez képest egy eltérés, ez pedig az, hogy az úgynevezett pénzmosás elleni egységnek, amely a Vám- és Pénzügyőrségnél működik, arra jelenleg nincs felhatalmazása, hogy egy külföldi, más állam pénzmosás elleni egységének megkeresésére felfüggesszen pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos vagy arra gyanút adó tranzakciót. Ezt a lehetőséget megteremti a pénzmosás elleni törvény 24. §-a, és ezzel tulajdonképpen teljes egészében megfelelünk ennek az egyezménynek. Nagyon röviden ennyit szeretnék mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük ezt a rövid és tartalmas összefoglalót. Kérdezem a bizottságot, hogy kérdés, vélemény van-e. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen, hogy itt volt. További szép napot kívánok.
Térjünk rá a 3. napirendi pontra, a Tibet ügyében szóló H/5677. határozati javaslatra és az ehhez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására. Egyetlenegy módosító javaslat érkezett a határozati javaslathoz, Szabó Vilmos képviselőtársunktól, amely módosítást javasol a határozati javaslat 2. pontjának szövegében. Kérdezem a bizottságot, hogy valakinek észrevétele vagy hozzáfűznivalója van-e.
Felhívja a Magyar Köztársaság kormányát - kikerül a szövegből - az Európai Parlament 2000. július 6-án kelt határozata értelmében. Helyette: az Európai Parlament 2008. április 10-én kelt határozata értelmében összhangban az Európa Tanács és az ENSZ törekvéseivel támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státusának meghatározásáért, melynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és kulturális életben egyaránt.
Kikerül a szövegből az európai parlamenti határozat a tibeti kormánnyal vagy a tibeti emigráns kormánnyal való tárgyalás. Tulajdonképpen ez kerül ki ezzel a módosítással a határozati javaslatból, amely kapcsán mi az eredeti szöveghez ragaszkodnánk a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről.
Hozzászólás, vélemény, kérdés? Mesterházy képviselő úr!
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Természetesen támogatnánk Szabó Vilmos képviselő úr módosítóját. Azt gondoljuk, hogy ezzel a módosítóval jobban megfelel a határozati javaslat Magyarország nemzeti érdekeinek. Köszönöm.
ELNÖK: Egy megjegyzést hadd tegyek! Az egész világ tárgyal a tibeti emigráns kormánnyal mint kormány, és ez a megfogalmazás tulajdonképpen kivenné a határozati javaslatból ezt a lehetősége, ezért nem tudjuk támogatni.
Feltenném szavazásra. Ki támogatja Szabó Vilmos képviselőtársunk módosító javaslatát? (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodás.
A bizottság 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, de az egyharmadot természetesen megkapta.
Egyebek. Ki az, aki esetleg az egyebek napirendi ponthoz hozzászólna? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs hozzászólás, tájékoztatnám a tisztelt bizottságot, hogy következő ülésünk 23-án 10 órakor kezdődne: nagykövetek illetve különböző napirendi pontok szerepelnek majd a következő bizottsági ülésünkön.
Ezzel mai bizottsági ülésünket bezárom, és további kellemes napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 12 perc)
|
Balla Mihály | |
|
levezető elnök |
Jegyzőkönyvvezető: Barna Beáta