KHTB-20/2009.
(KHTB-107/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2009. szeptember 14-én, hétfőn, 12 óra 30 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelentek *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt európai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10106. szám) (Általános vita) *

Jeney Petra (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, válaszok *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10195. szám) (Általános vita) *

Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, válaszok *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Egyebek *

Napirendi javaslat

1. A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt európai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10106. szám)

(Általános vita)

2. Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10195. szám)

(Általános vita)

3. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Kozma József alelnök (MSZP)

Dr. Szakács László alelnök (MSZP)

Dr. Gedei József (MSZP)

Hárs Gábor (MSZP)

Kárpáti Tibor (MSZP)

Dr. Kékesi Tibor (MSZP)

Kőhegyi István (MSZP)

Kránitz László (MSZP)

Dr. Varga László (MSZP)

Kovács Kálmán (SZDSZ)

Balla Mihály (Fidesz)

Dr. Gógl Árpád (Fidesz)

Dr. Gruber Attila (Fidesz)

Dr. Kelemen András (Fidesz)

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)

Potápi Árpád (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Németh Zsolt (Fidesz) dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Kőhegyi István (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP) megérkezéséig
Velez Árpád (MSZP) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Horváth János (Fidesz) dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Nagy Gábor Tamásnak (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Nagy Andor (KDNP) Balla Mihálynak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Jeney Petra főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)

Megjelentek

Molnár Tamás tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kovács Attila országos tisztifőorvos-helyettes

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 32 perc)

Elnöki megnyitó

DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a parlament új ülésszakán a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának megjelent tagjait. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.

A napirend elfogadása

A napirendet mindenki megkapta, melynek keretében két nemzetközi szerződést tárgyalunk, valamint az egyebeket. Van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Bejelentem, hogy Gógl Árpád Németh Zsoltot, Kozma József Velez Árpádot, Kelemen András Horváth Jánost, Balla Mihály Nagy Andort, Varga László Kőhegyi Istvánt, Nagy Gábor Tamás pedig Potápi Árpádot helyettesíti.

Ki fogadja el a napirendet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet. Eszerint fogunk haladni.

A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt európai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10106. szám) (Általános vita)

1. napirendi pontunk a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt európai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat ügye. Tisztelettel köszöntöm Jeney Petrát és Molnár Tamást az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Kérem, hogy tömören fűzzenek kiegészítést a törvényjavaslathoz.

Jeney Petra (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

JENEY PETRA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A napirenden lévő törvényjavaslat célja, hogy az Országgyűlés felhatalmazást adjon az Európa Tanács menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló egyezményéhez való csatlakozáshoz. Az egyezmény tartalmát a következőképpen tudom összefoglalni: az egyezmény részes államai az egymás által elismert menekültek vonatkozásában érvényes úti okmány megléte esetén a három hónapot meg nem haladó tartózkodás célját szolgáló vízumot nem követelik meg. Az egyezményhez való csatlakozást lehetővé teszi a hazai joganyag, amely megfelel a jogszabály tartalmának, azaz a hazai jogszabály módosítása nélkül az egyezmény kihirdethető, és a közösségi vízumszabályozás is lehetőséget ad arra, hogy egy ilyen tárgyú nemzetközi szerződéshez a Magyar Köztársaság csatlakozni tudjon.

Ennek fényében - tekintettel arra, hogy az egyezmény kellő garanciákat is biztosít a részes államok számára, mind a visszafogadás kötelezettségének megállapításával, mind pedig közrendi záradékkal - az előterjesztő részéről kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. A bizottság tagjai közül kinek van kérdése? Kelemen András képviselő úr!

Kérdések, válaszok

DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Ez a szavazat vajon nem jár-e azzal, hogy a Magyar Köztársaságban tartózkodó menekültek kicsúszhatnak a nyilvántartás alól?

ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!

JENEY PETRA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a kérdést. Nem jár. Ez a nemzetközi szerződés az Európa Tanács tagjai számára van nyitva. Az egyezményben részes államok elsősorban az Európai Unió tagjai, valamint néhány úgynevezett EFTA-tagállam, mint Norvégia és Izland. Azok az államok, amelyek vonatkozásában felmerülhet az, hogy az általuk elismert menekültek vízum nélkül Magyarországra jönnek, gyakorlatilag a magyar jogrendnek megfelelő védelmi szintet nyújtanak a menekülteknek a genfi egyezmény és az európai uniós joganyag alapján, másrészt pedig három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosít ez a vízummentesség, Magyarországon tehát ellátási kötelezettség nem áll fenn ezeknek a személyeknek a viszonylatában, és a részes államok a három hónap eltelte után kötelesek visszafogadni az egyezmény alapján Magyarországra érkező, más részes államok által elismert menekülteket. Magyarul: a magyar menekültügyi rendszerben ezek a személyek nem is jelennek meg, mert már elismert menekültek és nem kérelmezők.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, kielégítő a válasz?

DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Nem világos előttem, hogy ha ezek elismert menekültek valahol, valamelyik európai tagországban és a szabad mozgás alapján megérkeznek Magyarországra, akkor ennek semmiféle nyoma nincs a nyilvántartásainkban. Ebben az esetben igazán nehéz lesz megállapítani a jövőben, hogy három hónapon belül elhagyják-e az országot vagy sem.

JENEY PETRA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az egyezmény célja elsősorban nem is a már európai uniós tagállamokkal való reláció javítása és a magyar menekültügyi joganyag nemzetközi beágyazottságának elősegítése, hanem a nem EU-s tagállamok viszonylatában. Az EU-s tagállamok menekültjeinek a viszonylatában az ön által említett jelenség fennáll azzal, hogy mivel a belső határokon nincs semmilyen határellenőrzés, nemcsak a menekültügy vonatkozásában merül fel az a helyzet, hogy nem tudjuk kontrollálni a beutazókat. A külső határon kilépők esetében viszont tudjuk, ugyanis a magyar rendőrségnek van határregisztrációs rendszere. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Van-e más képviselői kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti elfogadását. (19) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság 19 igen szavazattal és 1 tartózkodással támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönjük szépen, hogy itt voltak és tájékoztattak bennünket.

A bizottság titkára figyelmeztet, hogy előadót kell állítanunk. Azt javaslom, hogy Szakács László alelnök úr legyen a bizottság előadója ebben a kérdésben. Ki támogatja? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.

Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10195. szám) (Általános vita)

2. napirendi pontunk az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről. Tisztelettel köszöntöm Medgyaszai Melinda szakállamtitkár asszonyt, Kovács Attila tisztifőorvos-helyettest és a minisztérium munkatársait. Arra kérem önöket, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban röviden adjanak tájékoztató kiegészítést a bizottság számára. Önöké a szó.

Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megpróbálom nagyon röviden összefoglalni a kiegészítést. Úgy érzem, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek ez a nemzetközi egészségügyi rendszabályokról szóló szabályozása - melyet jelen törvényjavaslattal szeretnénk a magyar jogrendbe iktatni - mérföldkő egész Európa és az egész világ közegészségügyi, járványügyi és egyéb veszélyhelyzeti megelőzésében. Ez a törvényjavaslat egy eszköz lenne, amely eszközzel Magyarország egyrészt bármely veszélyhelyzet esetén része maradhatna a nemzetközi személy- és áruforgalomnak, másrészt viszont lehetőséget kapna arra, hogy az európai jogrendhez, valamint az egyéb nemzetközi jogszabályokhoz alkalmazkodóan megakadályozza ezeknek a betegségeknek vagy veszélyhelyzeteknek a továbbterjedését úgy az áruk, mint a személyek szabad mozgásának bizonyos fokú szükséges korlátozásával. A jogszabály nagyon részletesen, a WHO előírásával teljes összhangban fejti ki, hogy Magyarországon pontosan milyen lehetőségek, milyen eszközök és milyen szabályok lépnek életbe ilyen helyzet esetén. Maga a törvénytervezet úgy a 2004. évi 38-as irányelvvel, mint a schengeni egyezménnyel teljesen összhangban van. Ezt a rendszabályt Európa legtöbb tagállama már életbe léptette.

A törvényjavaslat elfogadása esetén természetesen számos jogszabályi végrehajtási javaslatnak kell születnie úgy kormányrendeleti, mint egyes ágazati rendeleti szinten, hogy minden részlet a helyére kerüljön.

Kérem a bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen az igazán célratörő és informatív összefoglalót. Gógl Árpád képviselő úrnak adom meg a szót.

Kérdések, válaszok

DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Csak egyetlen kérdésem van. A szabad áru- és személyi mozgás és annak kontrollja tekintetében - kitüntetetten az élelmi anyagokra gondolok - Magyarországon a szabályozás nem az egészségügyi rendszerben van, hanem az agrárágazatban. Az Unió tagállamait nagyjából ismerve nem mindenhol van ez így. Hogyan és milyen lehetőségekkel lehet ezt áthidalni vagy rendezetté tenni? Említette államtitkár asszony, hogy ehhez majd végrehajtási rendeletek fognak csatlakozni, de az elképzelést segíti-e az a furcsa megkettőzött ellenőrzés, ami Magyarországon most gyakorlat, vagy hogyan fogják ezt áthidalni. Koordinatív munkával, vagy milyen elképzelések vannak?

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kovács Kálmán képviselő úr!

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Én is hasonló kérdést tennék fel, de nem közvetlenül csak az élelmiszer-kereskedelemre és az élelmiszerek mozgására vonatkozóan, hanem általánosan. Azt szeretném megkérdezni, hogy a törvény előterjesztési folyamatában, illetve azt megelőzően a kamarákkal történt-e egyeztetés. Elsősorban a kereskedelmi kamarára gondolok, amelyik nyilvánvalóan más szempontból, de érdekelt, érintett az ügyben. S nyilván a folyamatban is később, a végrehajtási utasításoknál, az egyes ágazati rendeleteknél így is, úgy is figyelembe kell venni az álláspontokat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e még hozzászólási szándék? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, államtitkár asszonyt kérem meg, hogy válaszoljon.

DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm képviselő úr kérdését. Én most abban nem foglalnék állást a törvényjavaslat kapcsán, hogy a jelenlegi rendszer pontosan hogyan illeszkedik. A törvényjavaslat szempontjából viszont azt kell mondani, tekintettel arra, hogy 2005-ben tárgyalta a WHO először és fogadta el, 2007-ben, mivel a részes államok közül az USA és India kivételével senki nem jelentett be tiltakozást, a részletszabályok megléte nélkül hatályba lépett a részes államokra, s onnantól kezdve - de mondhatnám, hogy 2005-től kezdve - a kormányzati koordináció folyamatosan működött és folyamatos egyeztetésben volt valamennyi tárcával. Nem véletlen, hogy ilyen soká született meg a törvényjavaslat. Ez már egy átegyeztetett, a különböző tárcák és szakterületek igényeit figyelembe vett kérdés.

Képviselő úrnak is válaszolnám, hogy értelemszerűen a másik tárca vette fel a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyek érdekeltek voltak, lehetnek, s egészen bizonyos, hogy a közigazgatási egyeztetések során még további egyeztetések lesznek.

Azt kell mondjam viszont mindkét képviselő úrnak, hogy ez a jogszabály tulajdonképpen azt a lehetőséget teremti meg veszélyhelyzet esetére - ami jelenleg nincs -, hogy a határon gyakorlatilag meg tudjuk állítani azokat az élelmiszereket, élelmi anyagokat vagy egyéb kereskedelmi cikkeket, amelyekkel probléma van, de ugyanakkor mivel a mi országunk is a NER alapján fog működni, mi - úgymond - biztonságos országnak leszünk tekintve, ezért a rajtunk keresztül áramló forgalmat a szomszédos országok be fogják engedni, ami ilyen helyzetben feltétele az áramlásnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gógl Árpád képviselő úr kér még szót. Tessék!

DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Bocsánat, hogy még egyszer kérdezek, de felmerül egy általános megközelítés. Arányos korlátozásról szól a törvény, de az arányos korlátozás vitatható és annak gazdasági következményei vannak, különösen az élelmi anyagok és a romló áruk esetében. Nem ismerem részleteiben a törvényt, s nyilván el se készültek még a végrehajtási utasítások, ezért kérdezem, az Unió egy alapot hoz-e létre a kártalanításra, vagy milyen technikát tudnak elképzelni.

ELNÖK: Tessék, szakállamtitkár asszony!

DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Az a kár, amit adott esetben egy ilyen korlátozás okozhat, meg se közelíti azt a kárt, mint az, ha a mi országunkon nem mehetne keresztül az áruforgalom, ezért azt gondolom, a haszon mindenképpen előbb van a kárnál. Másrészt értelemszerűen nagyon szigorúan szabályozódik az a veszélyhelyzet, amikor arányos intézkedésekre kerülhet csak sor. Az élelmiszeriparnál, a romlandó állatoknál, illetve élelmiszereknél pedig természetesen a mezőgazdasági szakterület készíti a további részletszabályokat, amelyek nyilvánvalóan ugyanúgy megtárgyalásra kerülnek majd, és a közigazgatási egyeztetés keretében kikristályosodik az alkalmazható és az alkalmazandó közötti néha bizony valóban nehéz határvonal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kovács Kálmán képviselő úr!

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Majd találkozni fogunk a későbbiek folyamán ezzel részben a parlamentben, részben a jogszabályalkotás folyamatában. Képviselőtársamhoz csatlakozva szeretném elmondani, minden ilyen intézkedésnél az a probléma, hogy a társadalmi vagy gazdasági hatás globálisan pozitív, bizonyos konkrét szervezeteket, ágazatokat és azon belül konkrétan a termelőket és a kereskedőket viszont negatívan szokta érinteni. Arra utalt képviselőtársam is, hogy ennek a szabályozása ezen az általános jogcímen nem érhet véget. Ezért aggódunk és ezért jeleztük, nem mindegy, hogy utána az ágazati szintű szabályozásoknál ezek a kérdések a helyükre kerülnek-e. Azt hiszem, a közös céllal mindannyian egyetértünk, csak amikor ez megvalósításba kerül, akkor - még egyszer mondom - lokálisan, egyedileg súlyos károkat okozhat. Például az is, ha nem tud bejönni adott országból egy olyan termék, amit itt dolgoznának fel, és ez egy adott cégnek akár a csődjét is előidézheti; történt is ilyen az elmúlt időszakban. Erre utaltunk csak.

ELNÖK: Köszönöm szépen az észrevételeket, hozzászólásokat. Államtitkár asszony kíván-e még reagálni erre a képviselői felvetésre?

DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Egyetlen mondattal. Egyetértek azzal, hogy a részletszabályok rendkívül fontosak. A törvény csak a keretet adja meg, és nagyon oda kell figyelnünk, hogy biztonságos végrehajtási jogszabályokat alkossunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ebben nyilván mindannyian egyetértünk. Amennyiben nincs több felszólalási igény, szavazni fogunk.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Ki támogatja a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság 20 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Előadót kell állítani. Gógl Árpád képviselő urat javaslom előadónak. Ki támogatja? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

Köszönöm szépen vendégeink megjelenését, valamennyiüknek további jó munkát kívánok.

Egyebek

Az egyebek között két bejelentenivalóm van. A mai napon egy rövid konzultációt folytattam a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság közmédiumok gazdálkodását ellenőrző albizottságának vezetőjével, Molnár László képviselő úrral, akinek a biztatására egy levél megírására kérek most felhatalmazást a tisztelt bizottságtól, mert ők egy ilyen levél után tudnak vizsgálatot folytatni az adott ügyben; mindjárt kiderül, hogy miről. A levél szövege a következő: "A Magyar Rádió a médiatörvény alapján készített közszolgáltatási műsorszabályzatában rögzíti a határon túlra, illetve külföldre szóló műsorszolgáltatást. Tudomásunk szerint a Rádió vezetése e feladat ellátását úgy szervezte át, hogy a célra biztosított költségvetési forrásokat nem e szabályzatban rögzített módon használja fel. Különösen fontos, hogy a nemzetpolitikai, szomszédságpolitikai összefüggések miatt nélkülözhetetlen határon túli magyaroknak, illetve külföldieknek szóló tömegkommunikáció hatékonyan és érdemben közszolgálati feladatként teljesüljön. Európai uniós elnökségünkre készülve halaszthatatlan és elengedhetetlen e kérdések tisztázása és szükség esetén annak megállapítása, hogy a meglévő forrásokat miképpen lehetne hatékonyabban e célra felhasználni. Ezért kérjük elnök urat, hogy a témát az albizottság mihamarabb tűzze napirendjére." Amennyiben a bizottság egy ilyen levelet támogat, akár már a héten el tud kezdeni foglalkozni vele az albizottság. Gondolom a dolog sürgőssége eléggé nyilvánvaló: az uniós elnökség során nekünk elengedhetetlenül fontos, hogy a külföldiekkel való kommunikációban ha több pénz nem is lesz, de a rendelkezésre álló források célirányosan legyenek felhasználva.

Nagy Gábor Tamás képviselő úr!

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Hadd kérdezzem meg, hogy mi az az információ, ami miatt szükséges ennek a levélnek a megírása?

ELNÖK: A Rádió kuratóriumának elnöke is, de más is megállapította, hogy megváltozott a műsorszerkezet, nincs idegen nyelven tájékoztatás, holott ezek elengedhetetlenek. Ezt a munkát valakinek el kell végeznie, a bizottság majd nyilván megállapítja, hogy ki tudja ezt hatékonyan elvégezni.

Ki támogat egy ilyen levelet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.

Holnap egy izgalmasnak és hosszúnak ígérkező bizottsági ülésnek nézünk elébe. A szokásunktól eltérően korábban, háromnegyed 10-kor kezdünk. A napirendi pontok között először a soros elnökség nagykövetének, a svéd nagykövetnek a tájékoztatóját hallgatjuk meg, utána következik a Belorussziáról szóló állásfoglalás, azt követi az EBESZ kisebbségi biztosával való konzultáció, majd négy nagykövet meghallgatása, végül pedig a Szülőföld Alapról, majd az Afganisztánról szóló beszámoló. Nem mondom, hogy mindenki készítsen magának hideg ebédet, de az ülés várhatóan nem rövidnek ígérkezik. A nagykövetek meghallgatását a kormány kérte, a svéd nagykövet meghallgatása be volt tervezve, de őt egyébként is most érdemes meghallgatni, később nem annyira időszerű, Vollebaek meg most van itt. Betervezhetjük jövő hétre is, de akkor nem lesz itt.

Az lesz a sorrend, ahogy elmondtam?

DR. KLEIN ANDRÁS főtanácsadó: Igen.

ELNÖK: A külföldi vendégek nem a sor végén vannak, hanem az elején, és inkább a nagykövetjelöltek várjanak. A határozatképesség miatt az is fontos lenne, hogy a nagykövetek meghallgatása ne nagyon csússzon el, de így adódik.

DR. KLEIN ANDRÁS főtanácsadó: Várhatóan fél 2-ig tart az ülés.

ELNÖK: Fél 2-ig prognosztizálja a titkárság a bizottsági ülést. Gógl Árpád!

DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Holnap fél 11-kor lesz alapkőletétel az Eötvös Kollégium udvarán, mert húszéves a koreaiakkal a diplomáciai kapcsolat, ennyi idős a Magyar Koreai Társaság. Jelen lesz a korai himnusz zeneszerzője, a szöuli polgármester, a kormány delegáltja és a nagykövet úr. Örülnék, ha az Interparlamentáris Unió megfelelő képviselői és a magyar-koreai IPU-tagok jelen lennének, akik közül többen tagjai a bizottságnak. Ütközés van, de az eseményen való részvételünk nagyon fontos lenne.

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr, hogy megosztotta velünk ezt az információt, mert ez tényleg nagyon fontos. Véleményem szerint az jó megoldás lenne - s erről szavazni sem kell -, ha a bizottság egészét képviselnéd. Ha ezt vállalod és képviselsz bennünket, az nekünk megnyugtató lesz. Amikor végeztek, akkor visszatérsz.

Van-e más az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a részvételt és az ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 56 perc)

 

 

Dr. Kozma József
a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc