KHTB-24/2009.
(KHTB-111/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2009. szeptember 29-én, kedden, 10 óra 5 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám), általános vita; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (T/10554/1. szám) *
Szabóné Farkas Katalin (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szabó Vilmos államtitkár (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Halmai László (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
További észrevételek, válaszok, reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az Európai Közösség és tagállamai, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Románia és Szerbia között létrejött, az európai közös légtér (EKLT) létrehozására irányuló többoldalú megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10672. szám); általános vita *
Dr. Hanzséros Andrea (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett közúti közlekedési egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10673. szám); Az 1980. évi 5. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a közúti közlekedési egyezményt kiegészítő európai megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10674. szám); összevont általános vita *
Barna Péter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (T/10554/1. szám)
2. Az Európai Közösség és tagállamai, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Románia és Szerbia között létrejött, az európai közös légtér (EKLT) létrehozására irányuló többoldalú megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10672. szám)
(Általános vita)
3. Az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett közúti közlekedési egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10673. szám)
(Általános vita)
4. Az 1980. évi 5. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a közúti közlekedési egyezményt kiegészítő európai megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10674. szám)
(Általános vita)
5. Egyebek
Elnököl: Dr. Szakács László (MSZP), a bizottság alelnöke
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Kovács Kálmán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Németh Zsolt (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Kozma József (MSZP) dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Velez Árpád (MSZP) Hárs Gábornak (MSZP)
Dr. Gruber Attila (Fidesz) dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) Potápi Árpádnak (Fidesz)
Szabó Vilmos államtitkár (Külügyminisztérium)
Szabóné Farkas Katalin (Állami Számvevőszék)
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium)
Halmai László (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Hanzséros Andrea (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Barna Péter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dancsóné Kuron Ildikó (Állami Számvevőszék)
Kelemen F. Balázs (Állami Számvevőszék)
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium)
Dr. Simon Brigitta (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc)
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP), az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Kérem, foglaljanak helyet, kezdjük meg mai munkánkat.
Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, munkatársainkat, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.
Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes. Bejelentem a helyettesítéseket: Balla Mihály helyettesíti Németh Zsoltot, Kárpáti Tibor Gedei Józsefet, Szakács László Kozma Józsefet, Varga László Kékesi Tibort, Hárs Gábor Velez Árpádot, Gógl Árpád Gruber Attilát, Kőhegyi István Kránitz Lászlót helyettesíti; illetve Kránitz László képviselőtársunk azóta megjelent. Németh Zsolt elnök úr az Európa Tanács közgyűlésén van, Kozma József alelnök úrral együtt.
Javaslom a kiküldött napirendi pontok megtárgyalását. A napirendi pontokhoz van-e kérdés, illetve észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Aki el tudja fogadni a napirendi pontokat, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, egyhangúlag elfogadtuk a napirendi pontokat.
Rátérünk 1. napirendi pontunk tárgyalására: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megtárgyalása.
Köszöntöm Szabóné Farkas Katalint, Dancsóné Kuron Ildikót és Kelemen F. Balázst az ÁSZ-tól, illetve Erdélyi Rudolfot és Varga Valériát a Pénzügyminisztériumtól; Szabó Vilmos államtitkár urat a Külügyminisztériumtól, valamint Halmai Lászlót a Miniszterelnöki Hivataltól.
Először az ÁSZ képviselőjének adom meg a szót, tegye meg szóbeli kiegészítését. Köszönöm szépen.
Szabóné Farkas Katalin (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
SZABÓNÉ FARKAS KATALIN (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szabóné Farkas Katalin vagyok, az Állami Számvevőszék osztályvezetője.
Az ÁSZ a 2010. évi költségvetési javaslat ellenőrzéséről elkészítette a véleményét, amely ebben az évben lényegesen rövidebb, mint ami az előző években megszokott volt. Ezt egyrészt az befolyásolta, hogy sokkal rövidebb ideje volt az ÁSZ-nak a véleménye kialakítására.
A helyszíni ellenőrzés 2009. augusztus 31-ével bezárólag befejeződött. Ezt követően megnéztük a szeptember 11-én benyújtott költségvetési törvényjavaslatot. A véleményünk kialakítását nehezítette egyrészt az idő rövidsége, másrészt pedig a költségvetést megalapozó jogszabályoknak az el nem fogadott változata.
Az ÁSZ-véleményben leírtakhoz kiegészítést nem kívánok tenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a Pénzügyminisztérium munkatársát, kíván-e kiegészítést tenni.
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
ERDÉLYI RUDOLF (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat úgynevezett tiszta költségvetés, mivel a kapcsolódó szaktörvényeket külön javaslatként terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek.
A közpénzügyi felelősségről szóló törvény alapján a törvényjavaslat az előző évektől eltérő formában és tartalommal jelentkezik. Ennek egyik leglényegesebb jele, hogy az államháztartás a korábbi négy alrendszer helyett két alrendszerből, a központi és az önkormányzati alrendszerből tevődik össze. A prezentáció is ennek megfelelően változik, így a törvényjavaslat mellékletei is átalakultak.
A 2010. évi költségvetési folyamatokat a konvergenciaprogramban kitűzött hiánypálya, valamint a közpénzügyi felelősségről szóló törvényben rögzített, az elsődleges kiadások és a kormányzati szektor hiányát meghatározó szabályozás determinálja. A konvergenciaprogramban középtávra megjelölt elvek mentén elfogadott költségvetés teljesítése előfeltétele a hosszú távon fenntartható növekedési folyamatok stabilizálódásának. A kormány által elfogadott kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban a 2010. évtől már egyre nagyobb hangsúlyt képvisel az állami kiadások tartós, strukturális jellegű átalakítása. A kormány a törvényjavaslatban az államháztartásról szóló törvény előírásaira figyelemmel részletesen bemutatja a költségvetési évet követő három év előirányzatait.
A költségvetési fejezetek 2010. évi tervezett kiadása 3483 milliárd forint, amelyből az intézményi kiadások összege 1842,7 milliárd forint, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása 1640,6 milliárd forint. Az előző évhez viszonyítva a kiadások 198,2 milliárd forinttal csökkentek, ez hozzávetőlegesen 5,4 százalék.
Mellékletben szerepelnek még tartalék-előirányzatok. Az általános tartalék 57,2 milliárd forintot kitevő előirányzata az előre nem tervezhető, nem valószínűsíthető kiadásokra, valamint az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására szolgál. A céltartalék 125,2 milliárd forintot kitevő előirányzata terhére történik az Európai Unióban foglalkoztatott nemzeti szakértők meghatározott kiadásainak elszámolása, a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása, a prémiumévek program alapján a munkáltatói kifizetések finanszírozása, a teljesítményelven alapuló ösztönzési rendszerek működtetése. A stabilitási tartalékban 79 milliárd forintot kitevő előirányzat felhasználásáról a költségvetési és gazdasági folyamatok figyelembevételével a kormány dönthet. A kamatkockázati tartalék 50 milliárd forintot kitevő előirányzata évközi felhasználásáról a pénzügyminiszter dönthet.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjenek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A Külügyminisztérium képviseletében államtitkár urat illeti a szó.
Szabó Vilmos államtitkár (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZABÓ VILMOS államtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném elmondani a tisztelt bizottságnak, hogy a benyújtott költségvetési törvénytervezetben szereplő összegek biztosítják a Külügyminisztérium 2010. évi működését. A Pénzügyminisztériummal jó együttműködésben elkészített, a Külügyminisztériumra vonatkozó tervezet számunkra keretszámként elfogadható, és azt gondolom, alkalmas arra is, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselő hölgyek és urak támogathassák a költségvetést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a Miniszterelnöki Hivatal munkatársát. Megadom a szót.
Halmai László (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Halmai László vagyok, a Miniszterelnöki Hivatalból.
A nemzetpolitikai, határon túli támogatási előirányzattal összefüggésben, ideértve a Szülőföld Alapra vonatkozó, Miniszterelnöki Hivatal fejezetében levő előirányzatot is, ezzel összefüggésben azt kell kiemelni, úgy érzem, ebben a költségvetési helyzetben, illetőleg a jövő évi költségvetés ismeretében is, hogy változatlan szinten tervezi a kormány a határon túli támogatásokat biztosító előirányzatot a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében. Erre a miniszterelnök úr a május végén a határon túli szervezetekkel tartott konzultáción mind az ez évi, mind a jövő évi támogatással kapcsolatban kialakult konzultáció keretében tett ígéretet. Gyakorlatilag a tavalyi tervezetben is megjelenő, ez évre vonatkozó előirányzat és a jövő évi tervezetben megjelenő előirányzat garantálja a határon túli hosszú távú programok finanszírozhatóságát, kiszámíthatóságát, amit nem kell hangsúlyoznom, milyen jelentősége van most a környező országokban élő magyar intézmények és szervezetek számára, a valamennyi országot érintő gazdasági megszorítások körében. Itt tehát határon túli programoknak olyan stabil finanszírozásáról van szó, amelyek jellemzően biztosítottak; a Sapientia Alapítványon keresztül az Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozása, ugyancsak a nemzeti intézmények program támogatása folyamatosságának a biztosítása, és természetszerűleg az oktatási-nevelési támogatásra biztosított előirányzatok változatlanul fedezetet jelentenek a megjelenő támogatási igényekre.
Úgy érezhetjük tehát, hogy ez az előirányzat a megelőző évek tapasztalatai és információi alapján és a határon túli szervezetekkel való konzultáció alapján megnyugtató működési hátteret biztosít a határon túli magyar szervezetek és intézmények számára 2010-ben is. Ezért azt kérem, hogy a bizottság támogassa az előirányzatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Meghallgattuk az előterjesztéshez a szóbeli kiegészítéseket.
Kérdezem, van-e kérdés, illetve észrevétel. Balla Mihály képviselő urat illeti a szó.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Igyekszem röviden összefoglalni a gondolataimat, illetve a kérdéseimet, mert szerintem van mit kérdezni.
Egyrészt annak kapcsán, hogy a Külügyminisztérium költségvetése a tavalyi évhez képest látszólag jelentősen nő, de ez elsősorban annak tudható be, hogy végre a Fidesz kezdeményezésére, illetve a négypárti egyeztetés következtében az európai uniós elnökségre való felkészülési folyamat során a költségvetés is tartalmaz elnökségi feladatokat, illetve a Külügyminisztérium költségvetése tartalmazza ezt. Ettől függetlenül már a négypárti egyeztetésen is elmondtuk, problémának tartjuk azt, hogy alultervezett maga az európai uniós elnökségi felkészülés, különösen a következő évre szóló tervezetben szerepel már az, hogy 2010-11-ben milyen kerettel tud gazdálkodni Magyarország az elnökség során. Véleményem szerint problémát jelent az, hogy a tervek szerint komoly találkozókra, miniszteri szintű, harmadik országbeli találkozókra alig tervez 20-25 millió forintot a tárca, illetve a Pénzügyminisztériummal együtt ennyit terveznek. Zárójelesen megjegyzem, hogy például egy olyan kutatással foglalkozó csoport vagy kutatók, mint például Ágh Attila professzor úrék, legalább ennyit kapnak éves szinten költségvetési támogatást, mint adott esetben 27 tagországnak egy találkozója. Azt is problémának tartjuk, hogy a következő évi költségvetés az uniós elnökséggel kapcsolatos teendőkre nem tartalmaz tartalékkeretet, illetve nem tartalmaz úgy tartalékkeretet, legalább 10 százalékot, amely nevesítve lenne, hogy ez kifejezetten erre van. Hiszen eddig még minden ország, ahol először volt elnökség, a be nem látható kiadásokra mindenki tartalékkeretet szokott képezni.
Egyik oldalon tehát helyesnek tartjuk, hogy az európai uniós elnökségi költségvetés bekerült a Külügyminisztériumba; lehetett volna ezt már előbb is, hiszen a tavalyi évben nem láttunk erre külön fejezeti forrásokat, most viszont fejezetként is bekerült. Ez részben kérdést is jelent, hogy elegendő lesz-e az a keret, különösen a találkozókra, miniszteri találkozókra, sőt vannak olyan találkozók, ahol adott esetben harmadik ország miniszteri találkozójáról van szó; négy van tervbe véve, csak egy részletet emelnék ki, és ott 99 millió 800 ezer, vegyük úgy, hogy 100 millió forint áll rendelkezésre, ezt elosztom néggyel, az alig 25-25 millió forintot tesz ki. Nem tudom, ennyiből meg lehet-e oldani egy miniszteri találkozót.
A következő kérdésem szintén az EU-elnökséghez kapcsolódik. Hogyan gondolja a kormány ellátni az EU-n kívüli országok külképviseletein a magyar elnökséggel járó diplomáciai feladatokat, adott esetben kultúrdiplomáciai feladatokat is? Hiszen semmilyen forrást erre nem biztosít, és emlékeztetőül megjegyezném, hogy lesz két nagyon fontos találkozó, hiszen a magyar elnökség idején lesz egy EU-trojka-Egyesült Államok, illetve EU-trojka-Oroszország találkozó, amely be van tervezve. Vagyis véleményünk szerint kultúrdiplomáciai vagy diplomáciai feladatok ellátása nemcsak a 27-eknél, hanem adott esetben az Egyesült Államokban és Oroszországban is fontos lenne. Miért nem tervezték ennek a támogatását is? Ismereteim szerint nincs is tervbe véve, hogy adott esetben ilyen jellegű pluszforrások állnának rendelkezésre a két ország képviseletén, illetve a képviseletéhez kapcsolódó kulturális területeken.
Rátérve röviden a Külügyminisztérium költségvetésének bizonyos kérdéseire, ennek kapcsán részben kérdésem is lesz. Szerepel itt egy olyan tétel, hogy 2010-re a fejezeti költségvetés nem tervez nemzetközi tagdíjbefizetést. Ennek mi az oka? Halasztják ezt, vagy mi az oka annak, hogy 2010-ben nincs nemzetközi tagdíjbefizetésünk?
Mi az oka annak - és ez nem negatív kérdés, azért kérdezem, mert nem tudom eldönteni, hogy ez pozitívum vagy negatívum-e a költségvetésben -, hogy a Demokrácia Központ Alapítvány 2009-hez képest két és félszer nagyobb támogatást kap? Miközben például megszűnt az az előirányzat, amely a kelet- és délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok előirányzatában szerepel. Tehát maga az előirányzat tavalyhoz képest megszűnt, nincs ilyen sor a költségvetésben.
Ezen kívül továbbra is úgy látom, megoldatlan - és ezt évek óta elmondjuk, minden évben téma - a nemzetközi fejlesztési együttműködés ODA-vállalásainak teljesítése. Hiszen maga ez a program nevesítve a legtöbb országban szokás szerint általában eléri a 0,51 százalékot, az EU-tagországok átlagában százalékosan körülbelül ez az összeg, és a legutóbb csatlakozott országokkal szemben az az elvárás, hogy 2010-re mintegy 0,17 százalék legyen ez az ODA-keret. Ez nagyságrendileg 30-40 milliárdot jelentene; a költségvetésben, ahogy én áttekintettem, ez a szám nem szerepel. A kérdés tehát az, hogy miért nem, illetve mennyit terveznek, vagy mik azok a tételek, amiből a nemzetközi fejlesztési együttműködést fogják számszerűen kimutatni, hogy a költségvetés körülbelül 0,17 százalékban hozzájárult a nemzetközi fejlesztéshez.
A következő kérés, ha esetleg tájékoztatnának arról, végül is mi lett a bonni, berlini, varsói, oslói, helsinki, zágrábi külképviseleti ingatlanoknak a bevételéből; gondolom, ez bekerül a költségvetésbe, kiadási előirányzatokra lehet fordítani. Azt már meg sem kérdezem, hogy ezeknek a külképviseleti ingatlanoknak az értékesítése rendben volt-e, mert a moszkvai kereskedelmi misszió épülete körül azért most még elég problémás a helyzet, ahogy láttuk az elmúlt bizottsági ülésen.
Röviden még néhány kérdés a határon túli magyarokat érintő támogatásokról. Egyrészt néhány növekménnyel találkozunk, mégis azt kell mondanom, hogy maga a Szülőföld Alap iroda költségvetése, működése részben nőtt, a koordinációs feladatok részben nőttek, viszont van ilyen, hogy nemzetpolitikai tevékenység támogatása, ez az előző évhez képest mintegy 200 milliárd forinttal csökken; vagy például a kedvezménytörvény alapján járó nevelési-oktatási támogatás és a csángómagyarok támogatása évek óta változatlan, úgyhogy ez a tervezési gyakorlat továbbra sem számol a már ismert állandó éves igényekkel, hiszen az mintegy 1,5 milliárddal nagyobb többletkiadást jelenthet, ugyanis mintegy 230 ezren kérnek ilyen nevelési-oktatási támogatást.
Összességében továbbra is nagyon sok a kérdőjel. Ezen kívül a Külügyminisztérium költségvetése véleményünk szerint továbbra is alultervezett, hiszen a növekmény a tavalyi évhez képest nem más, mint az elnökségi feladatok. Másrészt azt is kérdezem, nem érheti-e a Külügyminisztériumot a következő évben olyan helyzet, mint az idén, hogy a rosszul kiszámított forintárfolyam, annak ingadozása miatt a külképviseleteken, illetve magánál a minisztériumnál pénzügyi hiányok jelentkeztek az év második felében. Ismert, hogy a 300 forintos euró szemben a 245 forintos eurótervezéssel azt eredményezte, hogy nagyon labilis időszakot élt át a Külügyminisztérium az elmúlt hetekben, hónapokban.
S mindemellett további problémákat is találunk a költségvetésben, különösen azokban a kérdésekben, amelyeket évek óta el szoktunk mondani, hogy alultervezett, a működés határán mozog a külügyi költségvetés, és ez az idén sem változott, az idén sem lesz jobb. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója a költségvetést nem fogja támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Kálmán képviselő urat illeti a szó.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Négy kérdést szeretnék föltenni a költségvetéssel kapcsolatban.
Az első kapcsolódik Balla képviselőtársamhoz. Az idei esztendőben valóban, átmenetileg legalábbis gondot okozott az árfolyam-ingadozás. Később a kormány ezt egyedi döntéssel rendezte. A kérdésem így hangzik, lehet, hogy csak a felvezetőben nem hangzott el ez így külön, hogy ez a kérdés rendezve lesz-e a következő esztendőben, tehát hogy nem igényel majd külön kormánydöntést. Vagy pedig olyan módon lesz rendezve, mint idén, hogy adott esetben a kormány külön intézkedéssel rendezi ezt.
A második kérdésem a konzulátusok, illetve nagykövetségek megszüntetésével kapcsolatos. Az idei megszüntetésnél arról beszéltünk, hogy azok a konzulátusok, illetve azok a követségek, amelyek bizonyos munkát vesznek át, tehát területeket látnak majd el, ehhez majd megfelelő eszközöket is kapnak, és itt anyagi és személyi feltételekre is gondolunk. Miközben nyilvánvalóan az egésznek akkor van értelme, ha ez megtakarítást eredményez, ez világos, de azért a jelenlegi költségvetésükhöz képest megjelenik-e valamilyen formában az, hogy ők többletfeladatot látnak el?
A harmadik kérdés a határon túli magyarok programjához kapcsolódik. Külön szeretném kifejezni azt az örömünket, hogy annak ellenére, hogy a költségvetés reális tervezésével nagymértékben egyetértünk, és örülünk annak, hogy vállalva a konfliktusokat, a kormány olyan költségvetési tervezetet nyújtott be, amely a stabilitás programján halad tovább, örülünk annak, hogy bizonyos területek, egyébként a külügyi költségvetés területe egészében is idetartozik, és ezen belül a határon túli területek végül is abban az értelemben prioritást kaptak, hogy nem az általános mértékben csökken a kiadási keretük. Tehát ennek az örömnek a kifejezése mellett mégis hangsúlyozottan szeretném megkérdezni a legutóbbi két Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is fölmerült kérdést, az e-magyar pontok működtetését, finanszírozását. Hiszen ez egy olyan, nem túl nagy költséggel működő, de hatékony kis program, amely valamennyi határon túli magyar szervezet, kulturális szervezet közös programja; kevés olyan van, amiben igazából nincs vita köztük, hogy az hasznos-e vagy nem. Ráadásul ez nemcsak határon túl, hanem a szórványban, sőt a tengeren túli magyarság területén is működő hálózat.
S végül egy utolsó kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a következő esztendő választási év. Minden évben fölmerül az a kérdés, és én minden évben meg szoktam kérdezni, tesz-e a kormány kísérletet arra, legalább egy politikai kísérletet, és ennek van-e nyoma a költségvetésben, hogy a külképviseleteken az elektronikusan történő szavazás lehetőségét biztosítsa. Ez egyébként együtt járna pozitív hozadékként a választási költségvetésből a külképviseletek informatikai megerősítésével, hiszen azt hiszem, ezen a területen bár elkezdődtek már lépések, de messze vagyunk még attól, amit kívánatosnak lehetne nevezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaim, különösen Balla Mihály képviselő úr kimerítően értékelte az előttünk lévő javaslatot. Mindazokhoz csatlakozom, nem ismétlem el, mégis engedtessék meg, hogy mondjam, hogy igen, azok fontosak, és lényege ennek az ülésnek.
Egy témát mégis megemlítek, a missziók bezárása tekintetében. Jól emlékszem én az elmúlt hónapokra, ahogy ez szóba került, miniszter úr és mások megosztották velünk gondolataikat, az egy általános vélemény és állásfoglalás volt, persze esetek megemlítésével. Most mégis azt kérem a bizottságtól és a kormány hivatalaitól, hogy a chicagói képviseletünk ügyét nézzük meg még egyszer. Azért mondom a chicagóit, mert azt a helyet én jól ismerem, esztendőkön át ismételten jártam ott, mostanában is. Miért is mondom ezt? Egyrészt azért, mert olyan szerződéses elkötelezettségeink vannak ott, amelyek révén nincs megtakarítás, vagy nem számottevő; másrészt pedig az így elmulasztásra kerülő eredmények bizony jelentősek. Tehát egy értékelés, valamiféle egyenleg számítása nyomán egészen határozottan indokolt ennek az újramérlegelése és a misszió bezárási tervének az elejtése.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kárpáti Tibor képviselő úrnak adom meg a szót.
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A többségi véleményt én majd írásban át fogom adni a jegyzőkönyvvezető részére, csak néhány észrevételt szeretnék hozzáfűzni.
Én úgy látom és úgy érzem, hogy a bizottság tagjai vagy a két oldal között is megközelítésbeli különbség van a költségvetés megítélését illetően. Amíg az egyik oldal a "mennyi lenne jó", a másik oldal azt mondja, hogy "mennyire jut pénz". Tehát ez a különbség a kettő között. Ugyanis nagyon ritkán beszélünk arról, hogy egy világgazdasági válság hatása alatt álló országban lényegesen kevesebb az a pénz, azt a kormánypolitikát is figyelembe véve, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításában végrehajtandó feladatok figyelembevétele mellett mennyi az az összeg, amelyet mi erre a feladatra rá tudunk fordítani.
Két szempontot kell mindenképpen figyelembe venni. Az egyik, úgy gondolom, számunkra, a külügyi bizottságban részt vevők számára, hogy mi az a lehetőség, amelyből kiindulhatunk, a másik pedig, összehasonlítva más tárcákkal, milyen arányban kap a mi tárcánk, tehát a Külügyminisztérium ezekből a pénzekből; tehát összehasonlítva, a lehetőségeket figyelembe véve, más tárcákhoz viszonyítva. Úgy gondolom, az elmúlt időszakban elég gyakran foglalkoztunk azzal a kérdéssel, milyen lehetőségei vannak a Külügyminisztériumnak, és mi lehet a különböző problémáinak, amiről több képviselőtársam is beszélt, a valutaárfolyamokból adódó és egyéb más feladatok végrehajtása költséghiányának a megoldása. A Külügyminisztérium már eddig is igyekezett vállalni az ebből a helyzetből adódó, rá jutó feladatokat. Azt hiszem, mást sem kell mondani, mint hogy kiadáscsökkentését végzett el eddig is, igyekezett növelni a bevételeit; mindkettő vonatkozik a jövőre is, és ennek a forrása lehet a külképviseleti hálózat racionalizálása, vagy esetlegesen a használaton kívüli ingatlanok értékesítése.
Úgy érzem, mindezeknek a feltételeknek a Külügyminisztérium meg tud felelni. Tehát egyrészt abból a keretből, amelyet biztosítanak számára, egy nagyon racionális gazdálkodással el tudja végezni a feladatait, és nincsenek veszélyeztetve olyan, kiemelten fontos feladatok, mint a felkészülés az EU-elnökségre. Azokkal az előfeltételekkel vagy kérésekkel kapcsolatban pedig, amelyeket a képviselőtársam is megfogalmazott, ha egy jelentős, tőle független árfolyamváltozás vagy más rendkívül helyzet befolyásolja időközben a helyzetet, arra az eddigiekhez hasonlóan, akár ad hoc jelleggel vagy egyedi elbírálás alapján segítséget kaphat.
Úgy érzem, ezek a működési keretek, amelyeket meghatároztunk, elegendőek a hazai feladatai ellátásához, a külképviseleteket érintő működési kiadásokhoz és a kiemelt szakmai céljainak az ellátásához, és ezek a jövő évre vonatkozóan ezekkel a megszorításokkal, együttműködéssel, szoros gazdálkodással biztosíthatóak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla Mihály képviselő urat illeti a szó.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Néhány kérdés felvetődött itt, amelynek kapcsán nekem is támadt néhány gondolatom. Egyrészt a Horváth képviselőtársam által elmondottak alapján a chicagói főkonzulátus kapcsán. Éppen beszélgettünk arról itt az asztalnál, hogy mellesleg 2016-ban Chicago olimpiát fog rendezni, tehát pont a legrosszabb időben szüntetjük meg az ottani missziót.
Nem beszélve arról, amit viszont Kárpáti képviselőtársam mondott: higgye el, képviselőtársam, én is annak örülnék, az lenne a jó, ha például a külképviseleteken a reprezentációs keretünk nem csak egy nemzeti ünnepre lenne elegendő, ahogy az elmúlt években volt. Másrészt pedig a racionalizálás - én nem szeretem ezt a szót - leépítést jelent az én olvasatomban, illetve a számokat nézve. Különösen akkor, amikor a külképviseleteken kevesebb diplomata dolgozik a kelleténél, adminisztrációs személyzet már nem is nagyon van, nem is nagyon mennek ki külföldre a mostani kifizetési változások miatt, hiszen az előző évekhez képest jelentősen csökkentek a külképviseleti bérjellegű tételek, tehát a missziókon dolgozók adott esetben többet adóznak a külképviseleteken is, úgyhogy aki ma 1000-1200 euróért talán kimenne külföldre dolgozni, nem biztos, hogy ezen gondolkodik, hogy ezt most megtegye ilyen feltételek mellett.
Én azt látom, a Külügyminisztérium költségvetése nem változott, ami nagyon helytelen szerintem, mert semmivel nem nőtt, illetve az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a működőképesség kerül bajba, hiszen maga a Külügyminisztérium költségvetése egy működési költségvetés. Én tehát azt tapasztalom, hogy a külügy költségvetése mindig feszített, épphogy elegendő a pénz, és ez már a külképviseleteken is meglátszik véleményem szerint. Amikor tényleg itt vagyunk egy európai uniós elnökség előtt, és például a reprezentációs keretek csökkennek az előző évekhez képest. Úgy gondolom, ez nem helyes magatartás, és a jobbítás szándékával mondom ezt: az lenne a jó, függetlenül a világválság meg mindenféle válság magyarázatától, hiszen minden más ország, akár Közép-Európát tekintjük, egyrészt sokkal jobb helyzetben tartja a külképviseleteit, másrészt nekik teljesen természetes dolog, hogy ha egy országnak nemzeti érdeke rendezvényeket vagy adott esetben konferenciákat szervezni vagy elutazni konferenciákra, úgy gondolom, ez Magyarországnak is, a következő két-három évben az elnökség miatt is kiemelten fontos lenne. Ezt például a külügyi költségvetés, a Külügyminisztérium költségvetése egyáltalán nem tükrözi. Úgy érzem tehát, ez a költségvetés még az előző évekhez képest is reálértékében vagy realitásait tekintve alultervezettebb, mint az előzők, pedig már akkor is probléma volt, és eljutottunk oda, hogy 2009 júliusában a Külügyminisztériumnak külön kormányzati keretet kellett arra kérni, hogy egyáltalán működtetni tudja a Külügyminisztériumot, illetve a külképviseleteket. Tehát jó lenne ezeket a problémákat elkerülni. Ez a jelenlegi költségvetés pedig semmivel sem másabb szemléletű, mint a tavalyi, tavalyelőtti vagy a három-négy évvel ezelőtti költségvetés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gógl képviselő úr következik.
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. Bevallom, hogy részleteiben nem ismerem a költségvetést, csak azt az összefoglalót, amelyet megkaptunk. De Kárpáti képviselő úr megjegyzése, miszerint írásban majd a többség véleményét, illetve a kormánypárt véleményét megkapjuk, az érdekel, el fogom majd olvasni, de volt egy mondata, amely miatt úgy éreztem, hogy hozzá kell szólnom. Ez a világgazdasági válság mint alap, és ebből adódik, hogy mennyi is a költségvetés, és azt hogyan lehet szétosztani. Én azt hiszem, nemcsak a világgazdasági válság az oka, hogy ez az összeg ekkora. Úgyhogy a jegyzőkönyvben jó, ha rögzítjük, hogy itt volt egy elhibázott politikai periódus, és a világgazdasági válság ezt valóban nem segítette és nem korrigálta, hanem rontotta. De az alaphelyzet, hogy mi mennyi, az azért összetettebb kérdés.
A másik, hogy ha a "mennyi" adott, akkor az optimálás fölhasználás az, amin érdemes vitatkozni. Itt a külügyi bizottságnak azt kell megfontolni, hogy ez az összeg hogyan optimalizálható, vagy ezzel a költségvetéssel hogyan tudunk fölkészülni, és hogyan tudjuk korrigálni az esetleges hibákat. És itt csatlakoznék ahhoz, hogy úgy érezzük, két szempontot nem vett figyelembe a külügyi rendszerünk racionalizálása, mert egy nemzetpolitikai szempontot nem vett figyelembe, ha ide Chicagót és Sydneyt is belevesszük, mert nagy közösségek élnek ott, akiknek van igényük arra, hogy az óhazával tartsák a kapcsolatot, és ez a kapcsolattartás valahol gazdasági kérdés is. Amennyire visszaemlékszem a néhány hónappal ezelőtti vitákra, ott fölmerült a külgazdasági kérdéskör is, hogy vajon optimális dolog-e Hongkongot bezárni akkor, amikor az kapu a világ legnagyobb és prosperáló gazdasága felé. Ésszerű-e ezt a döntést meghozni vagy így meghozni? És ennek a korrekciós lehetőségeire semmi forrást nem lát az ember, sem célzottan, sem soron, amit meg lehetne találni. Ez volt az, amiért igazán szólni akartam.
És még egy elem, amit Kovács Kálmán képviselő úr említett úgy, mint a választást segítő informatikai lehetőséget. Én egy másikra hívom fel a figyelmet. Államtitkár úr tudja, hiszen még bizottsági tag korában erről itt vitatkoztunk, beszélgettünk, a legutóbbi ülésen pedig a Miniszterelnöki Hivatal jelen lévő képviselőjét is megkérdeztem: ez a határon túl fölhasznált anyagi eszközök nyilvántartásának a kérdése. Ez rendeleti és törvényi előírás is, és talán pénzt sem jelent, mert jól kialakított informatikai módszerrel működött, majd szétzilálták, és nem működött. Itt a legutolsó ülésen azt az ígéretet kaptunk, hogy utánanéz a jelen lévő képviselő annak, hogy működik-e. Én megnéztem, ő még nem jelezte vissza, hogy mit talált: nem működik. Nem értem, miért nem akarjuk tisztán látni, hogy mire, kikre és hogyan használjuk föl a határon túli pénzeszközöket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok, így a vitát lezárom.
Bennem is indukáltak gondolatokat, megmondom őszintén, a hallottak, és szeretném alátámasztani a Kárpáti Tibor képviselőtársam által elmondottakat. Nehéz azért elmenni azon a határmezsgyén, amit például Balla képviselőtársam is mond, hogy ne legyen alultervezett, épp a működés határán vagyunk, de még ne lehessen, mondjuk, úgy kommunikálni, hogy pazarló. Szerintem, ha reprezentációs költségekre többet állítunk be, el tudom képzelni, hogy most ez a költségvetés pazarló lenne, kommunikációjában legalábbis; illetve nehezen tudja az ember azt a fajta ellentmondást magában feloldani, hogy első mondatában képviselő úr a fideszes és a négypárti egyeztetés eredményeképpen megdicsérte abban a tekintetben a költségvetést, hogy jelentősen nőtt, ámbár csak a 2011. évi elnökségre való felkészülés miatt, majd az alultervezetté is vált. (Balla Mihály: Az egy külön tétel benne.) Igen.
Úgy gondolom, a chicagói főkonzulátus, illetve a sydneyi képviselet tekintetében egyszer már lefolytattunk itt egy vitát; gondolom, nyilván érdemes itt ezt minden egyes alkalommal felnyitni, azzal együtt, hogy a költségvetés tervezhetősége szempontjából biztos vagyok benne, hogy azt nem lehet megcsinálni, hogy ezt is és ennek a korrekcióját is be fogjuk tudni tervezni a költségvetésbe, hiszen az egyszerűen csak egy hiánynövelő tétel. Gondolom, lehet módosítani a költségvetést akkor, ha majd másféle döntések születnek. Mégis azt mondom, hogy a gazdasági világválság nem érintette vagy nem úgy érintette vagy nem egyedül érintette a külképviseletek költségvetését. Azért lássuk be, hogy a 245 és a 313 forint között - azt hiszem, ez volt a két csúcs - azért van olyan jelentős különbség, ami legalábbis nem volt tervezhető. Mindenképpen a világgazdasági válságnak betudható és jelentős mértékben korrigáló tényező volt, amire idén is kellett találni megoldást. Szerintem egyedi kérdésekre a költségvetés alapvetően nem felkészült, hanem utána ezt kormányhatáskörben lehet majd kezelni.
Mindezek után megadom a szót először államtitkár úrnak, hogy válaszoljon a vitában feltett kérdésekre.
SZABÓ VILMOS államtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a véleményeket, kérdéseket és álláspontokat. Arra készültem Balla Mihály képviselő úr első megszólalása után, hogy részben megköszönöm azt, hogy az össz elutasító vélemény mellett méltányolta ennek a jövő évi költségvetési tervezetnek - már a Külügyminisztériumra vonatkoztatott részét illetően - némi elismerését is, ha korlátozottan is. De aztán a második hozzászólásában már maga is soknak találta valószínűleg, ezért visszavett ebből. Ezért köszönöm szépen, tudomásul veszem, amit a képviselő úr összességében mondott.
Ami az európai uniós elnökségi feladatokra vonatkozó megjegyzését és kérdését illeti, a jövő évi tervezetben 9 milliárd forint szerepel, amelyből 6,9 milliárd támogatás, 2,1 milliárd forint pedig bevétellel fedezett kiadásként jelentkezik. Abban igaza van, hogy a négypárti bizottságban történtekkel nem összhangban, vagy még nem befejezett egyeztetéssel a 2011-es nem szerepel benne. Tervezve van a további 9,6 milliárd forint, de ez még további egyeztetést igényel a Pénzügyminisztériummal. Azt gondolom, mivel most a 2010. évről beszélünk, ez a 2010-re tervezett összeg, amely az EU-elnökségi felkészülést illeti, elegendő lesz. Természetesen mindenki el tud képzelni több pénzt, nyilvánvalóan a Külügyminisztérium is így van ezzel, mint ahogy általában is minden terület nyilván többet szeretne, van azonban egy realitás, amelyet nyilván tudomásul kell venni.
Gógl képviselő úr és mások is említették, hogy a válság hogyan érinti és hogyan lehet azt figyelembe venni. Azt gondolom, mindenkinek figyelembe kell venni. A Külügyminisztérium ebben a jövő évi költségvetési tervezetben messze a legmagasabban preferált a többi tárcához képest is; ez nyilván összefügg a feladatokkal is. Azt hiszem, el tudja látni. Hogy ez most mennyire alulról éri el azt a küszöböt, hogy el tudja látni, vagy már túl van azon, hogy el tudja látni, úgy gondolom, el fogja tudni látni a feladatait, az elnökségi felkészülés tervezett és szükséges feladatait is ebbe beleértve.
Az árfolyam kérdésében az ez évit ismert módon rendezte a kormány. Most 270 forinttal van tervezve. Természetesen nem lehet pontosan kiszámítani, hogy a következő évben milyen mozgások lehetnek a világ pénzügyi és gazdasági szférájában. Szakértők is néha egymással szemben állva mondják, hogy már túl vagyunk, aztán éppen most, történetesen ma reggel hallgattam valamelyik rádióban egy felvezetést, hogy úgy tűnt az előző hetekben, jó hírek érkeznek Amerikából, ezért emelkedett az olaj ára, most viszont rossz makroadatok érkeztek az elmúlt napokban, ez most megállította, most újra mondják, hogy akkor lehet, hogy mégse annyira a kilábalás szakaszában vagyunk. Egy költségvetés tervezésénél pedig nyilván konkrétan kell ezt leírni és a számokat meghatározni. Úgy gondolom, ha olyan mozgások jönnének, akkor az általános tartalék terhére meg lehet ezt oldani.
Az EU-n kívüli országokra vonatkozó kérdésével kapcsolatban azt gondoljuk, az is benne szerepel a tervezett összegben, tehát meg kell azt abból csinálni.
A nemzetközi tagdíjak befizetése, így van, nem szerepel. Van egy felülvizsgálat annak kapcsán, hogy milyen mértékben indokolt a mai körben ezeknek a tagságoknak és ebből következően tagsági díjaknak a fenntartása; van egy ilyen egyeztetés. Ez az általános tartalék terhére lesz majd betervezve, amint ez az egyeztetés és felülvizsgálat megtörténik. Értelemszerűen azt szeretnénk, ha alacsonyabb lenne ennek az összege, de ez nem a külügyi költségvetést fogja terhelni.
A nemzetközi fejlesztésekre vonatkozó kérdésére képviselő úrnak: ez a Külügyminisztérium mellett más tárcáknak a tervezésében is szerepel, és azt gondoljuk, hogy amit szeretnénk, azt nyilván nem fogja elérni, inkább növekvő tendenciát lehetne mondani, és majd a zárszámadásnál lehet összerakni, hogy együttesen mennyi is volt az, ami a jövő évre vonatkozóan megvalósult.
Az ingatlaneladások, amelyeket említett, még nem történtek meg, tervezve vannak. A Külügyminisztérium reméli a legjobban, hogy ezeknek az ingatlanoknak az értékesítése megtörténik, és a szükséges támogatást ebből meg is fogjuk kapni. De ez ebben az értelemben nem a Külügyminisztériumnak a feladata.
Jól érzékelte, a Demokrácia Központ támogatása megnőtt. Azt gondoljuk, hogy ez a feladatkör, amelyet ellát a Demokrácia Központ, és amely e tekintetben növekvő is, a támogatásnövekedést szükségessé teszi. Nyilván ha valahol többet kap, akkor máshol pedig kevesebbet; ez ebben az értelemben együtt jár, hogy valahol pedig kevesebbet is kell adni.
Ami a bezárásokra még vonatkozik, az ezzel kapcsolatos felvetések és megjegyzések kapcsán én minden felvetést megértek. Ha kitekintéssel vagyunk a válság hatására és a világra, láthatjuk, hogy gyakorlatilag minden ország vagy majdnem minden ország racionalizálta a külképviseleteit, Ausztriától Csehországon, Finnországon át, Svédországig bezárólag csökkentik a képviseleteiket. A visegrádi négyeknél most nagyon komoly visszhangja volt annak a javaslatnak, hogy nézzük meg, hol tudunk együtt működtetni vagy együtt képviseletet fenntartani. A következő összejövetelen erről is fognak majd beszélni a visegrádi négyek külügyminiszterei. Csehország nagy érdeklődést mutat. Éppen most, amikor külügyminiszter úr találkozott New Yorkban szlovák kollégájával, az egyéb teendők mellett, ami a szécsényi találkozóból következik, az is téma volt, hogy készítettek egy étlapot mind a két oldalon, mely missziók, mely állomáshelyek lehetnének, amelyet együttesen és közösen tudnánk működtetni. Ez tehát mindenkit érint. E tekintetben csak azt tudom mondani, hogy a kormányhatározat elfogadásra került a bezárásokról, és ezt ebben az értelemben most nem tudjuk újragondolni.
Az ingatlanokról szóltam.
Az árfolyamveszteséget Kovács Kálmán képviselő úr említette. Azt tudom csak mondani, amit az előbb.
Azt gondoljuk, hogy ebből a keretből biztosítható azon konzulátusoknak a többletfeladata, amelyekre több hárul a bezárások miatt. Így azokra is például, hogy azokon a helyeken folyamatosan, rendszeresen, akár havonta többször is konzuli fogadóórákat tartsanak a helyszínen, lett légyen az Sydneyben vagy éppen Torontóban. Ezek nyilván igényelnek többlettámogatást, és ezt meg fogják kapni.
Horváth képviselő urat mélyen megértem Chicagóval kapcsolatban, a személyes érintettséget is. Tulajdonképpen mindenhol van valakinek személyes érintettsége máshol is, tehát ilyen értelemben nagyon nehéz... (Dr. Horváth János: Debrecennel testvérvárosok is!) Testvérvárosok is, igen, és én ezt örömmel üdvözlöm, képviselő úr, de sajnos...
(Dr. Gógl Árpádhoz:) A nyilvántartórendszer nem a Külügyminisztérium feladatkörébe tartozik. Én magam személyesen messze egyetértek a miniszter úrral, illetve képviselő úrral e tekintetben, de ezzel régóta csak visszaigazolom azt, amit rám hivatkozva mondott. Magam is nagyon fontosnak tartom és tartanám is, hogy az működjön rendesen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót Halmai László úrnak a Miniszterelnöki Hivataltól, mivel én is a vita lezárása után szóltam hozzá, ezért megadom a szót Balla Mihály képviselőtársamnak, akiben még maradtak kérdések.
További észrevételek, válaszok, reflexiók
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, csak a jegyzőkönyv számára. Államtitkár úr, a jegyzőkönyvben olvasható ez, nem kerültem magammal ellentmondásba; ritkán szoktam ilyet tenni - ez pszichiátriailag valószínűleg behatárolható lenne. Viszont amikor a Külügyminisztérium költségvetéséről beszélek, annak kritikai része elsősorban a kormányzati gondolkodásmódot illeti. A jegyzőkönyvben is az fog szerepelni, hogy a kormányzat erre és erre miért így, miért úgy.
Másrészt egy rövid megjegyzés a 270 forintos euróárfolyamban való gondolkodáshoz. Mi tavaly ezt elmondtuk, már tavaly is mondtuk, hogy jó lenne, ha megközelítően azon az árfolyamszinten mozogna. Reméljük, hogy a 245 forintos tavalyi árfolyamtervezés helyett ez a 270 forintos árfolyamtervezés helytálló lesz. Tehát csak a jegyzőkönyv kedvéért.
Én tudom, hogy a Külügyminisztérium költségvetését, mivel működési költségvetés, nagyon nehéz rendben tartani, és én problémának tartom, ha egy ország külképviselete a fogadó országban adott esetben rendezvényeket nem tud megvalósítani.
S még egy, hogy részletezzem az elmondottakat: amikor megfogalmaztam az uniós elnökségre való felkészülés kapcsán például a kultúrdiplomáciát, azt is tudom, hogy nem elsősorban a Külügyminisztérium ezért ma a felelős, hanem a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a kulturális tárca. A negatív véleményeim tehát összefüggtek azzal is, hogy nem elsősorban a külügyminisztériumi, hanem azt a kormányzati gondolkodásmódot nem tudom elfogadni, ami az elmúlt időszakban jellemzi a Külügyminisztérium költségvetését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Halmai László urat kérem meg, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm. Köszönöm az elhangzott észrevételeket, és a föltett kérdésekre röviden reagálnék.
A Balla képviselő úr által megfogalmazottak kapcsán egy technikai módosításra hívom fel a figyelmet. A Sapientia részére az erdélyi felsőoktatás támogatása előirányzat terhére lett átcsoportosítva a 3. előirányzatból a 200 millió, amit eddig is ebből az előirányzatból megkapott. A normatív támogatási megállapodás, amely tavalyelőtt és tavaly valósult meg, megalapozta azt a számítást, amely szerint minimálisan 1,2 milliárd forint az, ami a működési támogatásra a Sapientia Alapítvány, a két erdélyi felsőoktatási intézmény számára szükséges. Ez minden évben minimum biztosítható, és ez lett átcsoportosítva a 3. előirányzatból az 1. előirányzatba, amely még nagyobb garanciát jelent az alapítvány, illetve a felsőoktatás működésére. Gyakorlatilag ez a normatív finanszírozás alapozta meg már a tavalyi év esetében is, de most, a 2009-10-es tanév vonatkozásában is. Épp a jövő héten lesz a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülése, velük egyetértésben azt tudjuk mondani, hogy nagyon normális és nagyon kiegyensúlyozott működési feltételeket igazolt vissza ez a tervezési metódus, amely biztosítja egyfelől egy 1,2 milliárdos adott előirányzatban levő fix számításon alapuló összeg biztosítását, másfelől, miután a felvételik alapján az, hogy adott évben mennyi hallgató és milyen módon kerül be a felsőoktatási intézményekbe, biztosítja azt, hogy az 1,2 milliárd felett milyen összeg az, amit a 3. előirányzatból mint nemzeti intézményi programból kiegészítésképpen részükre biztosítani kell. Ennél nagyobb támogatást az 1. előirányzatban pénzügytechnikailag azért nem célszerű megtervezni, mert az egyes előirányzatok közötti átcsoportosítást az Áht. mint hatályos jogszabály nem engedi meg, az adott előirányzaton adott célra kell azt fordítani. Még egyszer mondom tehát, az 1,2 milliárd, amely hosszú évek alapján minimálisan biztosan szükséges, a nemzeti intézményi program keretében szintén a Sapientia számára megállapított támogatás azt a mozgó részt tudja biztosítani, amely 200-300 millió forintot jelent adott évi felvételi számok alapján, ideértve a saját bevétel növekvő arányát is. Ez tehát egy technikai átcsoportosítás volt. A főszám, még egyszer mondom, azon a célon ugyanúgy marad.
A kedvezménytörvény 2. előirányzatán belül szintén tervezési, pénzügytechnikai kérdésként jelenik meg mindig, hogy ez évek óta egy felülről nyitott előirányzatként kerül megtervezésre, ez éppen egy garanciális szempont. Ki volt próbálva az elmúlt nyolc-kilenc év alatt, 2001-től kezdődően, 2002-ben indult el először, hogy milyen pénzügytechnikával lehet a Pénzügyminisztérium számára is garanciális módon tervezhetővé tenni, ugyanakkor az adott oktatási-nevelési támogatásra pályázók számára is megadni azt a garanciát, hogy bármennyien pályáznak, a részükre az összeg biztosított. Ez a felülről nyitott technika az, amely biztosítja azt, hogy egyfelől tervezhető egy olyan összeg, amely garantáltan kiindulópontot jelent, majd az adott évben a második félévben, mindig a tanév során kezdődik a pályázat. A ténylegesen beérkező pályázatok alapján augusztus folyamán a költségvetés biztosítja a felülről nyitott garanciája alapján valamennyi támogatott részére a kifizethetőséget. Minden más technika esetében, ha be lenne tervezve, még ha azt mondjuk, hogy 5 milliárd, vagy mondjuk, a szöveges indokolásban szerepel mindig nyitottan az, hogy mennyi várható, és mi az, ami a kifizetésre garanciát jelent: ez jelenti a kifizetésre a legjobb garanciát, a felülről nyitott előirányzat. Minden más megoldás esetében a tartalékból kellene külön kormánydöntéssel esetleges többletforrást biztosítani. Ez tehát garanciális szempontból jelent fedezetet, biztosítékot arra, hogy az adott támogatás, miután pályázati előirányzatról van szó, kifizethető legyen valamennyi pályázó részére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez visszaigazolt és jó módszernek tűnik, mondom, mechanizmusában és a pályázati célhoz kapcsolódóan.
Az e-magyar pontokkal kapcsolatban kérdezett képviselő úr. Jelezném, hogy ez összetettebb kérdés, mint hogy megjelenik-e egy adott előirányzaton. Először is az informatikai előirányzat is tartalmaz bizonyos pályázati lehetőséget. A Szülőföld Alap 3. kollégiumának pályázati kiírásai mindig adnak működési támogatási jellegű lehetőséget az e-magyar pontokat működtetendő. Hozzá kell tenni, miután személyesen ismerem az e-magyar pontok kiépülésének elmúlt évek során történő fölfutását, azt látni kell, hogy ezeket valamennyi esetben közművelődési vagy más intézmények működtetik más feladatkörük mellett, beleértve a magyarigazolványok információs irodai hálózatát, amely már sokkal több feladatot lát el. Azoknak a működésével is gyakorlatilag biztosított az e-magyar pontok működése, másfelől a pályázati lehetőségek útján biztosítható a működés, amely más forrásból nem támogatható. Hozzá kell tenni, hogy a pályázat első meghirdetésekor, amelyet valamikor még az Informatikai Minisztérium indított el, és utána a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal folytatta ezeket a kiírásokat, feltétel volt az, hogy bárki, aki ezekre a hardver-eszközökre pályázik, hosszú távon a működés feltételeinek biztosítását elvileg és gyakorlatilag szerződésben aláírva vállalta. Tehát mindenki láthatta azt az e-magyar pont hálózat kiépítésekor, hogy majd saját működésén belül garantálható a működésük biztosítása, másfelől kiegészítő támogatást azonban pályázati lehetőségek biztosítanak. Itt beleértem a nyugati magyarsággal kapcsolatos esetleges pályázati lehetőségeket. Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt két év alatt nagyságrendileg, szó szerint nagyságrendileg, 10-60 milliárdos nagyságrendben nőtt a határon túli közvetlen támogatáson belül a nyugati magyarság szervezetei részére, nemcsak e-magyar pontokhoz, hanem működésük támogatásához nyújtott források nagysága.
Végezetül a nyilvántartási rendszernek, annak kiépítésétől kezdődően, ahogy államtitkár úr is mondta, ismerjük a feltételeit, és nagyon pozitívnak és nagyon jó rendszernek tartjuk. Hozzá kell tenni, hogy ennek az alapjait a 2001-es kormányhatározat alapozta meg, az oktatási-nevelési támogatások, illetve a kedvezménytörvény életbe lépésétől kezdődően, és menet közben épült ki. Gyakorlatilag a Szülőföld Alap iroda az, amely ennek a működéséért felelős. Azt tudom mondani, hogy a munkatársaink, akik ezzel a támogatási rendszerrel naponta foglalkoznak a nemzetpolitikai ügyek főosztályán, folyamatosan használják ezt a rendszert, tehát ilyen értelemben ennek egy működőképes rendszernek kell lennie. Remélhetőleg az adott nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell válnia. Lehet, hogy vannak ebben működési zökkenők, de még egyszer mondom, ez a nyilvántartási rendszer annyiban működik, hogy valamennyi támogatási döntést, amely támogatási döntést bármely tárca hoz - ez most már alapvetően kevésbé jelenik meg más tárcáknál -, az adott támogatási döntést az adott támogatások nyilvántartását végző munkatársak a Szülőföld Alap irodánál a rendszerbe beírják. Tehát maguk a döntéshozó szereplők, azért, hogy olyan támogatási döntés ne szülessen, ami többlettámogatást indukál - mert ez is fontos feladat volt. Két szerepe volt ennek a rendszernek: az egyik, hogy a döntéshozók ismerjék a támogatottak körét, elszámolnak-e, nem számolnak el, és a többletigényeket ne két-három csatornából szerezzék meg ugyanabból a forrásból. Tehát azt tudom mondani, hogy a támogatási döntés-előkészítés keretében az adott minisztériumok szerveinél dolgozó munkatársak ezt a rendszert naponta használják, és ennek így belülről működnie kell. Hozzá kell tenni, hogy a Szülőföld Alap iroda pályázatai ebben a rendszerben kerülnek rögzítésre.
Azt el tudom képzelni - mondjuk, ennyire nem ismerem -, hogy a külső szereplők az adott nyilvántartásban milyen adatot hogyan érnek el, az esetleg hiányosságot jelent vagy zökkenőkkel működik. De még egyszer mondom, az alapvető szerepe, hogy a döntéshozók számára a rendszer működőképes legyen, az ma már biztosított. Hozzá kell tenni, kicsit bonyolult a keresés kívülálló számára talán, de én ennyit tudok mondani. Utána fogok még egyszer nézni annak, hogy a Szülőföld Alap iroda hogyan és miképpen működteti, de még egyszer mondom, az első szempont a döntéshozatal segítése volt, és ebből a szempontból működik. (Dr. Gógl Árpád: Bocsánat, de ezt nem lehet így hagyni!)
ELNÖK: Gógl Árpád képviselő urat illeti a szó.
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Elnézést kérek, de nem először fordul elő, hogy az illetékes - és nem hibáztatom - tájékozatlan. Három évvel ezelőttig törvény szerint működött, úgy, ahogy a törvény előírja, kívülről hozzáférhetően, ott volt a térkép, a pályázók listája, a földrajzi hely, a szervezet, a pályázat, a pályázat kielégítése, az összegezés. Ez ott volt három évvel ezelőttig. Akkor valamilyen oknál fogva, közben átcsoportosítódott a pénzeszközrendszer is, ez megszűnt. Ez nem hozzáférhető és nem működik. Annak ellenére, hogy ennek a működtetését és az ellenőrizhetőségét törvény írja elő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem Halmai Lászlót, kíván-e reagálni.
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Mondom, én azt tudom reagálni, hogy ennek még egyszer, a külső szemlélő szempontjából is utána fogunk nézni. Garanciális szempontból a támogatási döntés-előkészítés fázisát emeltem én ki, amit nagyon fontosnak tartok, még egyszer mondom, annak a szempontjából, hogy milyen megalapozott döntések születnek. Mert ez volt az elsődleges szempont, hogy ne duplikált pályázatok jelenjenek meg, és most ez a rendszer garantálja, mert valamennyi támogatást be kell írni ebbe a rendszerbe. Tehát ezt a belső felhasználói oldalról, a pénzfelhasználási, támogatási oldalról garantált, és ezt az ÁSZ-vizsgálatok során ennyiben ellenőrzési szempontból is vizsgálták és így látták.
Tudom, többször is hallottam ezt a fölvetést, és én is tapasztaltam adott esetben, hogy kívülállók számára nem jelenik meg. Utána fogunk nézni még egyszer, erre ezt tudom mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Számvevőszék munkatársait, kívánnak-e reagálni. Igen, Erdélyi Rudolfé a szó.
ERDÉLYI RUDOLF (Pénzügyminisztérium): Talán még az árfolyammal kapcsolatban tennék rövid kiegészítést. A külügy költségvetésével kapcsolatban el lehet mondani, hogy 65-70 százalékban árfolyamfüggő, és a költségvetés egyéb tételeinél is, ahol nemzetközi reláció van, ez érzékelhető.
A Pénzügyminisztérium a tárgyalások elején megállapít egy úgynevezett technikai árfolyamot, ami az elmúlt hónapok statisztikájából számított összeg. Mi tehát nem lépünk elő egy olyan piacbefolyásoló tényezővel, hogy megmondjuk, mennyi lesz jövőre az árfolyam, tehát az árfolyamkockázatot kizárni nem lehet. (Balla Mihály: Elnézést, de...)
ELNÖK: Bocsánat, próbálnám én vezetni ezt az ülést - igen, köszönöm.
ERDÉLYI RUDOLF (Pénzügyminisztérium): A két tervezési árfolyam közötti különbség, ami a 245 és a 270 között volt, azt a Külügyminisztérium jelezte az irányunkba, és azt támogatási többlettel ki is váltottuk.
Ennyit akartam mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Balla Mihály: Fél mondat...) Egy fél mondat Balla képviselő úrtól.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): A tavalyi év költségvetési vitájánál elmondtuk, már akkor is 260 forint körül volt az euró, és akkor is 245-tel volt tervezve, ez vita kérdése volt itt a bizottsági ülésen. Most a 270 forintos tervezés, úgy gondolom, reálisnak tekinthető, de tavaly is körülbelül erre lett volna szükség.
ELNÖK: Köszönöm szépen - tehát akkor nincs vita ennek kapcsán. (Derültség.) Megállapítom, hogy nincs vita.
Az Állami Számvevőszék munkatársait kérdezem (Jelzésre:) - nem kívánnak további kiegészítéseket tenni. Akkor le tudjuk zárni a tárgyalást.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Fölteszem szavazásra. Aki el tudja fogadni a napirendi pont általános vitára való alkalmasságát, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 11 igen. Aki ellene? (Szavazás.) 9 nem; tartózkodás nélkül. 11 igen és 9 nem szavazat mellett elfogadtuk az általános vitára való alkalmasságot és az arra való bocsátást.
Köszönjük szépen államtitkár úrnak, a minisztérium és az Állami Számvevőszék munkatársainak, hogy megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.
Rátérünk a 2. napirendi pontunk tárgyalására, amely több állam európai közös légtér létrehozására irányuló többoldalú megállapodása módosításának kihirdetéséről szól.
Üdvözlöm a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium munkatársait, dr. Hanzséros Andreát és dr. Simon Brigittát. Megkérem őket, hogy az előterjesztéshez rövid szóbeli kiegészítést fűzni szíveskedjenek.
Dr. Hanzséros Andrea (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HANZSÉROS ANDREA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt hiszem, nem húznám túl sokáig a bizottság idejét azzal, hogy mi ez a törvényjavaslat. Az európai közös légi közlekedési térség létrehozásáról szóló megállapodást 2006 júniusában kötötték meg a tagállamok, illetve a légi közlekedési térségben részt vevő harmadik országok. A 2006. évi LXII. törvénnyel hirdettük ki, most ideiglenesen alkalmazzuk.
A törvényjavaslatnak az a lényege, hogy 2009 decemberében (Sic!) a vegyes bizottság tagjai úgy határoztak, hogy módosítják az 1. számú mellékletet, amely azokat a légi közlekedési közösségi jogszabályokat tartalmazza, amit a részes államoknak alkalmazniuk kell. Most ennek a listának az aktualizálása történik meg a 2006-2008 között eltelt időszakra vonatkozóan, és ezt hirdetnénk ki.
Köszönöm szépen, röviden ennyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés, illetve észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet; akkor tudunk dönteni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, aki el tudja fogadni, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk. Köszönöm szépen.
Lehetőségünk van arra, hogy előadót állítsunk. Kőhegyi István képviselőtársunkat javaslom előadónak. Aki el tudja fogadni, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag Kőhegyi István urat választottuk előadónak.
Köszönjük szépen a részvételt.
A 3. és 4. napirendi pontunkat összevontan fogjuk tárgyalni, de természetesen külön-külön szavazunk majd róla.
Köszöntöm Barna Péter urat, ugyancsak a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból. Megkérem, mindkét napirendi ponthoz a kiegészítését tegye meg. Köszönöm szépen.
Barna Péter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, köszöntöm a bizottságot. A két napirendi pont valóban kapcsolódik egymáshoz, mert az 1968. évi bécsi közúti közlekedési egyezmény, amely a világon a közúti közlekedési szabályrendszer nemzetközi jogi hátterét jelenti, Európán belül az 1971. évi genfi európai megállapodással lett kiegészítve. E két megállapodásnak mint nemzetközi jogi normának az átültetését hajtotta végre 1980-ban az 5., illetve a 3. törvényerejű rendelet. E két norma így együttesen a hazai közúti közlekedési szabályrendszer háttérjogát képezi, amelynek ma is teljes mértékben megfelel a magyar KRESZ, illetőleg a közúti járművek vezetői engedélyére vonatkozó szabályrendszer.
1993-ban, illetőleg 2001-ben, 2006-ban módosultak ezek az egyezmények, amely módosításoknak a kihirdetése elmaradt, így ennek most szeretnénk eleget tenni. Most már ezen egyezmények, megállapodások teljes egészében az európai uniós jognak is megfelelnek. Ennek a két törvény kihirdetése által szeretnénk eleget tenni.
Kérem a bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, illetve észrevétel? Gógl képviselő úr jelentkezett elsőként.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Nekünk harmonizálni kell a közlekedésrendészeti szabályainkat ezekkel. Viszont Európában egy területen, a fogyasztható alkohol mennyiségében ellentétes szabályozás van érvényben. Ez az általános szabályozás teljes tilalmat ír elő, vagy ad valami szabadságot? Ez egy egyszerű érdeklődés egy állampolgártól, nem is képviselőtől.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla képviselő úr?
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Lehet, hogy az én kérdésem is buta lesz... (Derültség.) - mármint ez nem volt buta, viszont az én kérdésem lehet, hogy az lesz. Igazából az érdekelne, hogy ez egy nemzetközi megállapodás, illetve egyezmény a közúti közlekedésről. A vasúti közlekedésről van-e ilyen? Vagyis európai uniós rendszerbe bekapcsolódó egyezménynek tagja vagyunk-e? Nem tudom, azért kérdezem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Kálmán urat illeti a szó.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Valamikor, emlékezetem szerint '94 környékén volt arról egy egyeztetés, aztán őszintén szólva, nem emlékszem a végeredményére, azt hiszem, Gyurkovics Sándor akkori közigazgatási államtitkár egyeztetett a KRESZ kapcsán arról, hogy a közúti jelzőtáblák egy részénél a fehér alap helyett sárga legyen az alap; Európában inkább mondhatni általánosnak a sárga alapú táblákat. Nem emlékszem rá, hogy mi itt egy derogációt kaptunk-e, vagy pedig a szabályozás végül is megengedő. Mi tehát egyszerűen csak élünk a lehetőséggel, vagy pedig itt van egy kötelezettség, amelyet előbb-utóbb harmonizálni kell?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Barna Péter úrnak adom meg a szót.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A feltett kérdések sorrendjében szeretnék válaszolni.
A járművezetők számára megengedett véralkoholszint tekintetében is háttérszabályként működik ez az egyezmény; konkrét normát nem ír elő. Tehát azt a mozgásteret, amely a nemzetek gyakorlatában ma is a nulla, a teljes tilalom, a zéró tolerancia és a 0,8 ezrelék közt van, ezt mind megengedi a szabályozás.
A vasúti területen hasonló szabályozás nincs, nem létezik. A vasúti szabályozás nemzeti alapról indulva épül föl; kapcsolódások vannak, hazánkra nézve főként az Európai Unió interoperabilitási irányelvei mentén történik meg az egységesülése, illetve az összekapcsolódása ennek a rendszernek. A közúti közlekedés fordítva építkezett, az 1968-ra visszanyúló bécsi közúti közlekedési egyezmény hátterén épült föl a szabályrendszer, amelynek a magyar KRESZ is megfelel. De ahogy látható, az Európai Unió, illetve a világ államai között úgy egységes a közlekedési szabályrendszer, hogy miközben nem zavarja a közlekedőt, ha átkerül egyik országból a másikba, tehát a lényeges szabályokban egységes, ezek a szabályok a nemzetközi alapon álló szabályok, bizonyos mozgásteret azonban megenged a tagállamnak.
A KRESZ-táblák sárga alapjára azt tudom mondani, hogy amint említettem, az 1993-ban, 2001-ben és 2006-ban bekövetkezett módosításokat vezetjük mi most át. Tehát igazából akár a '93-as módosítással összefügghetne a dolog. Azért nem függ össze, mert amire ön utal, az nem a közúti közlekedési egyezmény, hanem a közúti jelzési egyezménynek a szabályozási tárgyköre. Amúgy a várhatóan rövidesen változó KRESZ azt a megoldást, hogy maga a tábla sárga háttérrel jelenjen meg, és ezzel feltűnőbbé váljon, tartalmazni fogja. (Kovács Kálmán: Akkor az egy másik törvény lesz, ugye?) Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb észrevételt, kérdést nem látok.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kétszer fogunk szavazni. Aki a 3. napirendi pontunk általános vitára alkalmasságát el tudja fogadni, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
Aki a 4. napirendi pontunk általános vitára alkalmasságát el tudja fogadni, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Ezt is egyhangúlag fogadtuk el.
Köszönjük szépen a megjelenést és a tájékoztatást.
Az 5. napirendi pontunk az "egyebek". Nekem egy bejelentésem van: a következő ülés várhatóan október 13-án 10 órakor kerül sorra. Költségvetési módosító indítványokról és nagyköveti kinevezésekről fogunk tárgyalni akkor.
Másnak "egyebe" van-e? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Az ülést bezárom. Mindenkinek további szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 27 perc)
|
Dr. Szakács László |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea