1. Nagykövetjelöltek meghallgatása

2. (Zárt ülés!)

3. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)

4. (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

5. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10807. szám)

6. (Általános vita)

   (Első helyen kijelölt bizottságként)

7. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Szakács László (MSZP), a bizottság alelnöke
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZ)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Velez Árpád (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Kovács Kálmán (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Németh Zsolt (Fidesz) megérkezéséig Balla Mihálynak (Fidesz)
Hárs Gábor (MSZP) dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Velez Árpád (MSZP) megérkezéséig dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Dr. Gruber Attila (Fidesz) megérkezéséig dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz) megérkezéséig dr. Nagy Gábor Tamásnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Horváth Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP) dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Horváthné dr. Fekszi Márta kabinetfőnök (Külügyminisztérium)
Gyenge Valéria (Pénzügyminisztérium)

Megjelentek

Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium)
Baranyi Tibor (Külügyminisztérium)

 

(A bizottság 9 óra 4 perctől 9 óra 54 percig zárt ülést tartott, melyről külön jegyzőkönyv készült.

Szünet: 9.54 - 9.58.

(A nyílt ülés kezdetének időpontja: 9 óra 58 perc.)

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: A 2. napirendi ponttal folytatjuk az ülést. Ha az előzetes tervek szerint haladunk, a Pénzügyminisztériumból Gyenge Valériát és Erdélyi Rudolfot köszönthetjük - így van -, a Külügyminisztériumtól Baranyi Tibort. Köszönjük, hogy eljöttek, itt vannak.

Elkezdjük a módosító javaslatok tárgyalását a 2010. évi költségvetéshez, mégpedig a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról lesz szó.

A képviselő urak tájékoztatására mondom, hogy amennyiben részletekbe menően akarnak belenézni a költségvetésbe, illetve ezekbe a javaslatokba, ott oldalt, a fal mellett található dobozokban az öt kötet most is elérhető, ha bárki bele akarna nézni információ végett, de az információt nyilván szóban is meg lehet kapni.

A 674. pontban Bencsik János képviselő terjesztett be módosító javaslatot. Ha nem ragaszkodnak hozzá a képviselők, akkor sem feltétlenül a címét, sem feltétlenül a tartalmát nem fogom ismertetni a módosító javaslatnak, elvileg mindenki előtt ott lehet, tehát ezt lehet tudni és látni.

Kérdezem a kormányt, hogy támogatja-e a javaslatot.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. Az előterjesztőt nem látom itt, és a nevében sem senkit. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 10 nem. Ki tartózkodott? (Kovács Kálmán: Én nem vagyok itt. Nem veszek részt a szavazásban.) Tehát akkor jól értettük, jól láttuk, hogy nem szavazott a képviselő úr. Tehát akkor a bizottság nem támogatta. Egyharmadot kapott.

A 675-ös pontban Becsó Zsolt képviselő úr javaslata következik. Kormány? (Németh Zsolt megérkezik az ülésre.)

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem. A bizottság nem támogatta. Egyharmadot kapott.

Közben megérkezett elnök úr, akinek távollétében eddig vezettem a bizottság ülését, de a szabályok azt mondják, hogy ha az elnök jelen van, neki kell vezetnie a bizottság ülését. (Derültség.) Úgyhogy az elnöklést átadom elnök úrnak.

(Az ülés vezetését Németh Zsolt, a bizottság elnöke veszi át.)

A 676. javaslat következik. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11 nem. A bizottság nem támogatja. Megvan az egyharmad.

677. pont. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. (Szavazás.) 1 tartózkodás. (Kovács Kálmán: Ez a Nyitray-féle?) Igen. A bizottság nem támogatja.

678. pont. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

679., Hirt Ferenc. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) 9 igen. (Szavazás.) 10 nem. (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság nem támogatja.

680., Spiák Ibolya.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

681., Nagy Kálmán.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

682. pont. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

683., Kupper András.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

684., Gógl Árpád. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Képviselő úr? (Dr. Gógl Árpád: Igen! - Derültség.) Igen, rendben. Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

685., Zsigó Róbert.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

686., Cseresnyés Péter.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

687., Zsigó Róbert.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

688., Zsigó Róbert.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

689., Ódor Ferenc.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

690., dr. Puskás Tivadar.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

691., Szűcs Lajos.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

692., Fónagy János.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

693., Fónagy János.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

694., Kósa Lajos.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

697., Kelemen András. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem. (Kovács Kálmán: Hatkilencven...?)

ELNÖK: 697-es. A kormány nem támogatja. Igen? (Dr. Kelemen András felé:) A képviselő úr hozzá kíván szólni? (Jelzésre:) Nem. Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

698., Gógl Árpád.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9 igen, 10... Igen? Bocsánat, képviselő úr! (Kovács Kálmán: Ha ez a 698-as - nehéz követni -, akkor igen.) Tehát 10 igen, 10 nem, a bizottság nem. (Dr. Kékesi Tibor: Elnézést, de már bejöttem, elnök úr, úgyhogy szerintem 11-en vagyunk. - Kárpáti Tibor: Nem. - Dr. Kékesi Tibor: Most mondta, hogy támogatja. - Klein András: És ezzel 10. - Dr. Kozma József: Így lesz 10:10.) 10:10, bizottság nem támogatja.

A 703-nál folytatjuk, Kelemen András. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Nem? (Szavazás.) Ez is 10. A bizottság nem támogatja.

Az 1798-as a következő, Kerényi János.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. (Kovács Kálmán: Bocsánat! Ez hányas?) 1798, külügyi kommunikáció, Kerényi János. Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja.

2074., Kelemen András, Sydney újranyitás költségei. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság nem támogatja.

2075., Bencsik János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Külügyi intézet. Igen? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Nem? (Szavazás.) Egyhangú nem. Bencsik Jánost nem támogatja a külügyi bizottság. Egyharmad sem.

2076., Becsó Zsolt.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Bizottság? (Senki sem jelentkezik.) Egyhangú nem. Egyharmad sem támogatja.

2077., Becsó Zsolt.

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Bizottság? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Egyhangúlag nem. Egyharmad sem.

2078., Szűcs Lajos. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2079., Bencsik János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2080., Becsó Zsolt. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2081., Domokos, Babák. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2082., Cser-Palkovics András. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2083., Gulyás, Soltész. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2084., Halász, Kósa. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2085., Czomba Sándor. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2086., Selmeczi Gabriella. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2087., Puskás Tivadar. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2088., Kupper András. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2089., Cseresnyés Péter. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2090., Cseresnyés Péter. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2091., Ódor Ferenc. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2092., Ódor Ferenc. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2093., Ódor Ferenc. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2094., Szűcs Lajos. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2095., Gyimesi Endre. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2096., Gyimesi Endre. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2097., Halász János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2098., Kerényi János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2099., Kerényi János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2100., Kerényi János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2101. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2102., Domokos László. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2103., Halász János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2104., Halász János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2105., Czomba Sándor. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2106., Básthy Tamás. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2107., Gulyás Dénes. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2108. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2109., Cseresnyés Péter. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2110., Fónagy János. Kormány,

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2111., Kerényi János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2112., Kósa Lajos. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2113., Kósa Lajos. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2114., Kósa Lajos. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2115. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2116., Kósa Lajos. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2117., Heintz Tamás. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. (Dr. Nagy Gábor Tamás távozik az ülésről.)

2118., Nógrádi. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

2119., Halász János. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2120., Lezsák Sándor. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2121., Puskás Tivadar. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2122., Spiák Ibolya. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2123., Cseresnyés Péter. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag nem, egyharmad sem támogatja.

2124., Nógrádi Zoltán. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ki nem? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.

2124., Nógrádi képviselő úr, EU-elnökség. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.

2125., Nógrádi. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.

2126. Kormány?

GYENGE VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 11 nem. A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.

Bármelyik képviselőtársunknak van-e tudomása arról, hogy szavaznunk kellene még bármilyen módosító javaslatról? (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs, a napirendi pont végére értünk.

Megköszönöm vendégeinknek a PM-ből, illetőleg a Külügyminisztériumból, hogy itt voltak velünk. Jó munkát kívánunk önöknek, a viszontlátásra!

A napirendi pontot lezárom.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10807. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként

A következő napirendi pont: az EU-USA utas-nyilvántartási adatállománnyal kapcsolatos napirendi pont. (Horváthné dr. Fekszi Márta megérkezik az ülésre.)

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Nagy tisztelettel köszöntjük Horváthné dr. Fekszi Mártát kabinetfőnöki, államtitkári, nem is tudjuk, pontosan milyen minőségében, és megadnám a szót neki; Európai Unió, Egyesült Államok közötti utasnyilvántartás, adatállomány adatainak feldolgozása, megállapodás kihirdetése, légi közlekedés módosításáról szóló törvényjavaslat.

Parancsoljon!

Horváthné dr. Fekszi Márta szóbeli kiegészítése

HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A megállapodás, mint ilyen, nem ismeretlen a bizottság tagjai számára. Az Unió és az Egyesült Államok között ez immár a harmadik PNR, az első 2004-ben köttetett. Akkor mi természetesen nem foglalkozhattunk vele, hiszen még nem voltunk uniós tagállam.

A 2006. évi PNR-ral a parlament foglalkozott, törvénybe is iktatta. Itt emlékeztetek mindenkit, hogy ez volt az az uniós, úgynevezett vegyes nemzetközi szerződés az első, amelyet köztársasági elnök úr visszaküldött a parlamentnek megfontolás céljából, és a kihirdető törvénybe második alkalommal került bele az állampolgárokat illetően az a garancia, hogy az állampolgárok maguk döntik el - önként és dalolva -, hogy ha az Egyesült Államokba kívánnak utazni, akkor a légitársaságnak aláírnak egy nyilatkozatot, miszerint hozzájárulnak, hogy a légitársaság az adataikat átadja az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumának.

Ez a törvény, illetve ez a megállapodás lényegében már nincsen hatályban, hiszen 2007. július 26-án megszűnt magából a megállapodásból adódóan, és itt emlékeztetnék arra, hogy a német elnökség volt az, amely nagyon intenzív tárgyalásokat folytatott az amerikai féllel, hogy még a német elnökség ideje alatt létrejöjjön az új megállapodás. Ez az új megállapodás fekszik most itt, a parlament előtt. Már tartalmazza a megállapodáshoz hozzáfűzött USA és uniós levélváltás azokat a garanciákat, amelyeket mi a törvénnyel együtt ki fogunk hirdetni, tehát a levélváltásban van benne az állampolgároknak ez a nyilatkozattétele.

Igazából mondván, azt nem állíthatom, hogy maga a nemzetközi szerződés tokkal-vonóval garanciális és alkotmányos, emberjogi szempontból maga a tökély, de ez egy olyan nemzetközi szerződés, amelyhez az uniós tagállamok hozzányúlhatnak. Ez így köttetett meg, ezt csak ebben a formájában tudjuk ratifikálni.

Az Unión belül kilenc tagállam jelezte a Tanács számára, hogy belső alkotmányos előírásaikkal kapcsolatban törvénybe kell iktatni, ratifikálni kell. Jelenleg öt államban - és ebbe mi is beletartozunk - még ez a folyamat nem zárult le. A szerződés, mint olyan, akkor fog hatályba lépni, ha valamennyi tagállam jelezte, hogy megtette a szükséges belső alkotmányos eljáráshoz fűződő előírásokat, letétbe helyezte az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, és ekkor születik meg a tanácsi határozat, amely a hatálybalépéshez szükséges. (Dr. Gruber Attila megérkezik az ülésre.)

A német elnökség hosszú és elkeseredett tárgyalásokat folytatott, és jobb híján egy kompromisszum jött létre. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az Egyesült Államok hatóságai eredetileg negyven évre kívánták volna az adatokat titkosítani, illetve kezelni. Ezt most sikerült 7 plusz 8 évre letornászni. Sikerült a levélbe belevenni azt a garanciát, hogy ugyanúgy kezelik az uniós állampolgárok - és így a magyar állampolgárok - adatait, ahogy az Egyesült Államok állampolgárainak az adatait. Csak ugyanazokra a célokra használhatók fel, és másnak más célra nem adhatók ki. Tehát, ahogy egy amerikai állampolgár adatait kezelik az amerikai hatóságok, ezek is csak bűnügyi, büntetőeljárás céljából, bizonyos ehhez kapcsolódó statisztikai célból adhatók át.

Ezt azért mondtam el elöljáróban, mert tudnunk kell, hogy ez a szerződés garanciális szempontokból valójában egy nem teljesen kielégítő szerződés. Ez egy kompromisszum gyanánt jött létre, de én azt gondolom, tekintettel arra, hogy 2007. július 26 óta nem áll nemzetközi szerződéses garancia állampolgáraink adatkezeléséhez, a nullánál még ez is jobb. Hiszen a korábbi PNR-nál járt, viszont több mint két éve, amikor egy magyar állampolgár az USA-ba utazik - márpedig valaki szeretne, akár hivatalból, akár magáncélból odautazni -, a légitársaságnál aláírja ezt a nyilatkozatot, és semmifajta olyan védelemben nem részesülhet, mint egy szerződés megléte esetén; ha esetleg az adatát valóban nem arra a célra használják fel, vagy nem úgy kezelik, akkor nem állhat mögötte a magyar állam, nem kérhet erre magyarázatot, és nem nyújthat jogvédelmet. Ezért szeretném erre felhívni a figyelmet, hogy sajnálatos módon két éve ez az állapot.

A másik, ami miatt még szükséges, hogy ezt a szerződést a parlament ratifikálja, hogy a magyar állampolgárok mint uniós állampolgárok az úgynevezett ESTA-rendszerben utaznak. Mi fenn kívánjuk tartani, hogy továbbra is szeretnénk, ha az állampolgáraink vízum nélkül léphetnének be az Egyesült Államokba. Márpedig ebben az úgynevezett Visa Waiver Programban - mikor tárgyaltuk, és létrejött a megállapodás, önök is tudják, hiszen többpárti egyeztetőt tartottunk annak az előkészítése céljából - szintén szükséges az adatátadás.

Ennyit szerettem volna mondani.

Kérdések, vélemények, reflexiók

ELNÖK: Úgy tapasztaljuk, hogy az adatvédelmi biztos úr aggályai továbbra is fennállnak. Az lenne az egyik kérdésem, hogy az adatvédelmi biztos úr jogi aggályaival kapcsolatban mi az álláspontja a kabinetfőnök asszonynak.

A másik pedig, hogy van-e valamifajta remény arra, hogy ezeket a jogi aggályokat, amelyeket az adatvédelmi biztos, és feltehetőleg a köztársasági elnök úr is táplál, a jövőben újabb tárgyalásokkal, egyeztetésekkel tovább lehet oszlatni. És a még nyitott ratifikációs folyamatok - ez a harmadik kérdésem; öt országot említett kabinetfőnök asszony. Tehát ebben az öt országban várható-e, hogy valaki keresztbe fekszik a ratifikációnak? Milyen információi vannak a Külügyminisztériumnak ezzel kapcsolatosan? És akkor mi van, ha valaki keresztbe fekszik?

Horváth képviselő úr!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Folytatva az elnök úr által nyitott gondolatsort, én már előzetesen készültem klarifikációt, magyarázatot találni arra az egy szóra, amit államtitkár asszony ismételten használt: kompromisszum.

Persze, kompromisszum. Különösen az emberi jogok és a biztonság, az egyén és a társadalom és a helyzetek biztonsága tekintetében, azoknak a körülményei és annak a kezelése megítélés kérdése. A köztársasági elnök úrnak van egy nézete, véleménye, tiszteletreméltó véleménye - mindnyájunk véleménye tiszteletreméltó -, és az adatvédelmi biztosnak is. Mindebben az összetett világban, rendszerben mi a kompromisszum? Mi az az egy-kettő - vagy talán több is - tétel, ahol a kompromisszum olyan nehezen valósul meg, vagy annak a feszültsége átterjed más tételekre is? Biztonság, polgáraink biztonsága, különösen, amikor ilyen világban utaznak - van-e annál fontosabb? Ezek az érdekes, nagyon fontos jogi megfontolások hogyan kezelik ezt? Nagyon fontos, de azért nem annyira fontos, hogy...? Lehet erre itt most választ kérni, vagy ez a kompromisszum továbbra is ott lesz az asztalon, és emberek majd el-elvitatkoznak rajta?

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kovács Kálmán, majd Kelemen András képviselő úr.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Nekem is kérdéseim lennének ebben a körben. Elfogadjuk a jogszabályt, vagyis ratifikáljuk magát a szerződést, a légi közlekedésről szóló jogszabály módosítását végrehajtjuk. És ha az Alkotmánybíróság osztja az adatvédelmi biztos álláspontját, és az Alkotmánybíróság megsemmisíti? Mennyivel leszünk beljebb? Tehát hogy nem zsákutcába megyünk-e ezzel a történettel? A köztársasági elnök álláspontját, legalábbis irányultságát ebben a tárgyban ismerjük, az adatvédelmi biztosét olvastuk, és az Alkotmánybíróságét sejthetjük. Tehát ebből a háromból az következik nekem, hogy lehet, hogy ez egy zsákutca. Persze, meg fogjuk szavazni, és utána az Alkotmánybíróság megsemmisíti - pont. Ez tehát egy kérdés, hogy ezt fölmértük-e, hogy az Alkotmánybíróságon alkotmányossági szempontból nem bukik-e meg. Nem azért feltétlenül, amit az adatvédelmi biztos úr leírt, hanem azért, mert az Alkotmánybíróság összetétele alapján is sejthető, hogy ott elég sokan vannak olyan típusú jogi beállítottságúak, akik osztják ezeket az aggodalmakat.

A második kérdésem technikai jellegű, csak a saját tisztánlátásunk végett: ez a vízumban lévő adatokhoz képest, tehát az ez előtt a vízumkérelemhez megadandó adatokhoz képest mennyivel bővebb vagy szűkebb? Mert bizonyos vonatkozásban, úgy emlékszem, bővebb, de összességében jelentősen szűkebb, de van bővebb adat is benne. Ez tehát a kérdésem, hogy a vízumhoz képest milyen.

A harmadik kérdés kicsit abba az irányba mutat, amit Horváth képviselő úr mondott; nem hiszem, hogy könnyen járható út - én egyiket sem látom könnyen járhatónak, de valamilyen jellegű záradékot lehet-e ehhez fűzni? Van-e erre lehetőség, záradékkal ellátni?

A negyedik: arról van szó - ez a legsúlyosabb érv, valóban eléggé feszít minket -, hogy 2007. júliusa óta, persze, mindenki eldöntheti maga szabad akaratából, hogy beutazik-e az Egyesült Államokba, de ha repülővel utazik be, akkor bizony ezt a papírt aláíratják vele, vagy leszállítják a gépről, tehát nem tud mit csinálni; nem engedik az Egyesült Államokba, tehát alá kell írnia. Szabad akaratából, csak éppen nem tud repülni. És van az a véleményünk, hogy ehhez képest, hogy most akkor az így megadott adatokat semmi nem védi, ehhez képest ez egy jobb állapot. Én csak megkérdezem, merthogy a személyes adatokhoz való jogok, a személyiségi és személyi jogok nemzetközileg is rögzített formában léteznek: tehát a nemzetközi jogosítványok vonatkozásában ez a megállapodás több lett vagy kevesebb? Azt én nem hiszem ugyanis, hogy nincs védelmünk. Van védelmünk, legfeljebb nem kétoldalú szerződésen nyugvó módon, hanem az általános nemzetközi szabályoknak megfelelően van védelmünk. Ez tehát szerintem nem egészen úgy van, hogy bármit lehet ezzel csinálni. Szerintem nemzetközi bíróság előtt pillanatok alatt meg lehet támadni.

De ez megint csak kérdés a részemről; azért mondtam, hogy négy kérdésem van, de ez nem az álláspontom volt egyik sem.

ELNÖK: Kelemen képviselő úr!

DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Én is az Alkotmánybíróságot akartam felvetni, akkor ezzel nem foglalkoznék. Ellenben föltennék két, talán technikainak vagy joginak tűnő kérdést.

Az egyik: úgy látom, az ombudsman a véleményében különbséget tesz az adatok törlése és az adatok megsemmisítése között. Ennek a tartalmára nagyon kíváncsi volnék, mert ezek szerint itt is van valami, számunkra bizonytalan dolog.

A másik pedig az, hogy vajon ezeknek az adatoknak - ezek szerint - törlése vagy megsemmisítése miféle ellenőrzéssel történik. Egyoldalú, vagy van valamiféle ellenőrzési lehetőség az Unió részéről? Vagy kizárólag csak bizonyított szerződésszegés esetén lehet fellépni majd?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: További hozzászólások, kérdések? (Senki sem jelentkezik.) Kabinetfőnök asszony, parancsoljon!

HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Nem vagyok könnyű helyzetben, hogy válaszoljak ezekre a kérdésekre. Mint jogász és nemzetközi jogász én is azt tudom mondani, hogy teljesen jogosak ezek az aggályok, amelyek az adatvédelmi biztos, köztársasági elnök úr jogi felfogása és állásfoglalásai, korábbi nemzetközi szerződések, korábbi PNR vonatkozásában és Alkotmánybíróság vonatkozásában. Ezek az aggályok fennállnak. De mi mint Külügyminisztérium vagy kormányzat vagy magyar parlament sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy nem tudunk semmit sem tenni.

A kompromisszumos tárgyalások eredménye, amely létrejött a német elnökség alatt, az az, hogy mégsem 40 évig kezelik az amerikaiak, és az, hogy annyit sikerült az Uniónak kiharcolni, hogy azonos jogállásba kerül az adatkezelés vonatkozásában egy uniós állampolgár egy amerikai állampolgárral.

Az Egyesült Államok - és ezt itt mint jogász mondom -, nyilvánvaló, hogy kedvezőbb helyzetbe nem fog hozni outsidert, tehát külföldi állampolgárt, mint a saját állampolgárát adatkezelés vonatkozásában. Ezt egy kemény, hosszas vita alapján sikerült elérni, hogy annyit kaptunk, mint az amerikaiak. Jobb helyzetbe nem kerülhettünk; nincs az az állam, amelyik külföldinek jobbat adna, mint a sajátjának.

Nyilvánvaló dolog, hogy semmifajta ellenőrzési mechanizmusa sajnos - Kelemen képviselő úrnak mondom - nem lesz az Uniónak. Ha az Egyesült Államok azt fogja kijelenteni, vagy egy olyan igazolást, nyilatkozatot bocsát ki, hogy törölte az adatokat, ezt mi nem fogjuk tudni ellenőrizni, mert oda egészen biztos, hogy nem fognak senkit erre beengedni. Egyébként hogy törlés vagy megsemmisítés, ezt csak laikusként mondom: a megsemmisítés az, amikor kikerül az adat a nyilvántartásból; a törlés, ha rosszhiszemű vagyok, mondhatom azt, hogy az aktívban törölték, és átrakták egy passzívba - ha gonoszkodom. Hát, gonoszkodnom szabad, és nyilvánvaló, hogy ez a jogvédelem, amiben itt van ez az úgynevezett 8+7 év, ez azt jelenti, hogy az aktívból az úgynevezett passzívba rakják, és onnan kellene majd annak idején törölni - ha ezt megteszik. De nekünk el kell hinni, hogy megteszik, mert nem vonhatjuk kétségbe, hogy az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma, ha ezt a kötelezettséget vállalta, és valamennyi amerikai adatot kezelő, hogy ők ezt tudják ellenőrizni, hogy nem így jár el. Persze, aggályaink, kétségeink lehetnek; ellenőrzési mechanizmus a kezünkben nincs.

A vízum. Amikor az ESTA-t tárgyaltuk, itt a parlamentben is nagy vita volt; valójában a magyar állampolgárok egy ESTA-kérelemhez a személyes adataikat adják ki. Tehát a normál adatok - bocsánat, hogy ezt mondom! - a születés helye, ideje, anyja neve, lakcíme, foglalkoztatás, útlevélszám, kibocsátó hatóság, érvényesség. Az úgynevezett PNR-kezelésben ehhez képest ez egy technikai valami. Tehát ez a megállapodás, ha azt mondom, hogy az ESTA-t végigvittük, ahol ehhez képest ezek az adatok, már elnézést kérek, technikai adatok, mert itt helymeghatározó kód, a jegykiállítás dátuma, indulási időpont, törzsutas adatok, elérhetőségi információ, utazás útvonala, utazási iroda, ügynök, utazási státusszal, hogy mikor hogy vette fel, mikor megy vissza, poggyászadat, ülésre vonatkozó adatok. Tehát ezek az én számomra technikai kérdések, és valójában nem személyiséghez kapcsolódó.

Egyvalami van, ami áttételesen, ez a fizetési, számlázási információ. De magában a megállapodásban benne van az, hogy kivéve, ha hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatosan történt, hogy akkor nem. (Kovács Kálmán közbeszól.) Hát most ugye te se vagy ott, én se, hogy éppen mik futnak. Tehát, ha valaki készpénzzel fizet, akkor roppant egyszerű a helyzete, mert nem. Az összes többi, hogy most melyik sorban ül, ablak mellett, vagy hogy ki volt az utazási ügynöke, vagy hogy törzsutasnak számít-e, mi a desztinációja, mikor tér vissza, ezek lényegében, én azt gondolom, hogy nem alapvető emberi jogokat érintő kérdések. Az ESTA-hoz igen, és a vízummentességhez fűződő és átadandó adatok, de hát azon már túl vagyunk, azok igazából ezek a kérdések.

Még annyit mondanék Kovács Kálmánnak a nemzetközi szerződések és a nemzetközi jog alapján, hogy a nemzetközi szerződés meg a nemzetközi jog, mikor az alapvető emberi jogokról beszél, nem mondja meg, hogy milyen adatokat kezel. Minden, akár most bűnügyi alapjogi szerződésekhez, bűnügyi együttműködésbe, átadásba, ott nem azt fogja... Mondjuk, vannak tételesebbek. Mondjuk, egy büntetőeljárásban, hogy megmondja, hogy mikor hol született, mit csinált meg egyebek, de alapvetően adatcsoportokat jelöl, és hogy milyen adatokban, tételesen egyenként mondja meg, hogy mikor milyen adatot cserélnek, és ezt hogy őrzik.

De általában véve olyan nemzetközi szerződés, ami azt mondja, hogy mik azok az alapvető adatjogok, amiket a nemzetközi jog szabályoz valójában, hogy ezek mik, szorulnak-e védelemre, ilyen nincsen. Tehát adott egyéni megállapodások vannak, amik maguk mondják meg, hogy milyen tekintetben cserélnek a szerződő felek adatokat. (Kovács Kálmán hangosítás nélkül: Ennek hiányában, ha nincs ilyen, akkor, mondjuk, az Egyesült Államok nem kezeli. - Bekapcsolja mikrofonját.)

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Szóval nem az-e a probléma, hogy nekik is ugyanekkora probléma az, hogy pillanatnyilag ugyan kezelik, de nincs semmi jogalapja a kezelésnek, mert ha ők ezzel valamit csinálnak is, abban a pillanatban már fölmerül az, hogy kétoldalú szerződés hiányában kezelik az adatot. Tehát, hogy nemcsak nekünk érdekünk ez, hanem nekik is, csak azt akarom mondani. Tehát a másik oldal is be van szorítva. De ez laikus vélemény volt.

HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Bocsánat, ezzel vitatkoznom kell. Az Egyesült Államoknak abszolút nincs ilyen skrupulusa, hogy kezelje, vagy ne kezelje, és a magyar adatkezelő szerveknek sincs. Ha beutazik ide egy szomáliai vagy egy pakisztáni állampolgár, a legnagyobb nyugalommal kezeljük az adatát a mi saját törvényeink alapján annyi ideig, és egy percig nem érdekel, hogy mit szól hozzá a pakisztáni állampolgár. Már elnézést, hogy így vágok vissza.

A saját vízumrendszerben és beléptetési rendszerünkben ugyanúgy csináljuk. Nekik is ez belső jog. Tehát summa summarum, 2007. július 26. óta minden magyar állampolgár önként és dalolva adja a saját adatait. Már azt megelőzően egyébként, mikor nem tartoztunk az ESTA-rendszerbe, hanem vízummal utaztunk, akkor még többet adtunk meg, és nem védtük az állampolgárainkat. Ez a PNR, hogy itt most pontosan végigmondtam, hogy milyen adatokról van szó, az én felfogásomban technikai kérdések. Valójában nem a szorosan vett saját személyiségi jogainkhoz kapcsolódnak. Az az ESTA-ban van benne. Nem igazán, mert nem hiszem, hogy valamelyikünket nagyon felizgat, hogy melyik utazási ügynöknél vettük a jegyet, és hogy melyik széken ülünk, meg hogy milyen járattal jövünk, megyünk vissza. Nem ezek a valódi kérdések, a valódi kérdéseken túl vagyunk.

Egyébként meg sajnálatos módon tudomásul kell venni, hogy valószínűleg nincs az Európai Unió abban a helyzetben, hogy ennél többet elérjen, mint egy amerikai állampolgárra vonatkozó adatkezelés. Azt gondolom, hogy ez a szerződés, ami most hét évre köttetett, és így szól majd a zárórendelkezése, itt van a bibi. Ha már korrektül beszélünk egymással, itt kell majd a későbbi felülvizsgálat során odafigyelnie az Uniónak, hiszen az Egyesült Államok adatkezelése nem hét évre szól - hanem az a plusz, az a passzív bázis, amiről beszéltünk az előbb -, hanem igenis a lisszaboni szerződés hatálybalépésével majd, mikor az úgynevezett felülvizsgálati periódusa van az Uniónak, és nekünk oda kell figyelnünk, hogy amikor a lejárat van, nem juthatunk abba a helyzetbe, hogy az állampolgáraink adatkezelését nem biztosítottuk.

Elnök úrnak volt még egy kérdése, hogy hol nem fejeződött be a folyamat. Hollandia, Málta, Spanyolország, Belgium, és a csehek lezárták, de Klaus úr, mint tudjuk, a szokásos euroszkepticizmusa miatt...

ELNÖK: Lábjegyzet.

HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Majd a Benes-dekrétumokhoz ez kevésbé kapcsolható, de majd meglátjuk. Tehát a Cseh Köztársaság az, ahol nem zárult le. Sehol nem kaptunk olyan aggályokat - voltak viták, voltak, ahol többször nekifutottak természetesen, beleértve a németeteket is. Csehek is többször nekifutottak, míg átment a parlamenten. A lengyel adatvédelmi biztos, mikor megkérdezték, azt mondta, hogy ő nem lát ebben semmi olyasmit. Ha ő is csak erről a technikáról beszélt, akkor valójában... Mondom, nekem ott a fizetésnél van a bibi, de benne van, hogy a bankkártyásra nem terjed ki, akkor valójában igazából nem is nagyon lehet aggálya.

Ettől függetlenül nem tudom azt mondani, hogy a legnagyobb örömmel terjesztjük a tisztelt bizottság elé, de azt gondolom, hogy mint Uniós tagállam, és hangsúlyozván, természetesen emberi jogokban nincs kompromisszum, én ezzel tisztában vagyok, de ha az a kompromisszum, hogy azt kaptam, mint egy amerikai állampolgár, akkor még akár azt is mondhatom, hogy ez nem egy rossz kompromisszum.

ELNÖK: Csak fizetésben ez nem azt jelenti. (Derültség.)

HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Azt nem fogunk valószínűleg egy ideig kapni.

Szóval mindezeket figyelembe véve, meg azokat, amik itt felmerültek, ha nincs más körülmény, akkor is azt kell mondjam, hogy jó szívvel ajánlom, hogy menjen be a plenáris ülés elé, mert azt viszont mindenképpen szükségesnek tartom, hogy a magyar állampolgárok most már több mint két év után belátható időn belül kapjanak állami garanciát, hogy mögöttük ott lehessen az állam, a kormányzat, ha jogvédelmet kell nyújtani, akkor legyen rá eszközünk.

ELNÖK: Horváth János képviselő úr!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ami itt most történik, nagyon fontos. Nem azért, mert elhatároztuk, hogy holnaptól ki hogy viselkedjen, melyik határőr, hanem belekerül a jegyzőkönyvbe, és a jegyzőkönyvek ilyen kérdésben a további állásfoglalások, törvényalkotás, egyezkedésnek a támpontjai.

Mit tartok fontosnak, hogy jegyzőkönyvbe kerüljön? És mondom. Azt, hogy az önvédelem, saját védelem és embertársaink védelme a legeslegfontosabb. Tehát az, hogy milyen jogi elrendelések, intézmények léteztek, mikor, mind nagyon fontos, azonban itt ne felejtsük el, hogy semmi sincsen kőbe vésve. Ismétlem a jegyzőkönyv számára. Ezek nem kőbe vésett dolgok, a társadalom alakul, és a nemzetközi viszonyok alakulnak.

Mondhatok egy példát. 1956-ban a magyar forradalom képviselőjeként gyorsan mentem Amerikába; 1956 novemberének utolsó napjaiban, mint egy valaki, begyalogoltam a külügyminisztérium kapuján, az Amerikai Egyesült Államok kapuján, senki meg se kérdezte. Valakihez mentem, egy tisztviselőhöz, fontos emberhez. Most ezt azért mondom, hogy a biztonság. Hát olyan biztosnak érezte magát ez a társadalom akkor, hogy nem kívántak ennél továbblépni. Most nemcsak hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumába nem megy be valaki megfelelő igazolványok nélkül, de hát a magyar Külügyminisztériumba vagy a Magyar Országgyűlés irodaházába vagy különb helyekre sem! Tehát a társadalom, a körülmények alakulnak, és az intézmények alakulnak a valóság tükrében.

Az, hogy mi nem tudunk semmit tenni - szabad lenne ezt úgy javasolnom módosítani, hogy de igen. Így megfontolóra vesszük, leltárba, és kifejezzük azt, hogy mi volna az ideális, remélve azt, hogy valamikor mégiscsak a társadalom eljut majd oda; időközben az önvédelem prioritása áll. Az, hogy az én adataimat, anyám nevét megkérdezik - szegény Sebestyén Zsófika, annyiszor megkérdezik a nevét tőlem, anyámét! -, de hát ezt én teszem azért, mert az övét is, minden utastársamét, aki a repülőgépen ül, azét is megkérdezik. Illetve belekerül abba a biztonsági, felülvizsgálati rendszerbe, amelynek én is alávetem magam; ez önérdek, és mindenkinek az önérdeke.

Amikor tehát filozófusaink és jogászaink erre minket figyelmeztetnek, meghallgatjuk, és besoroljuk - most már a kompromisszum meg a mérlegelés mellé - oda, ahova éppen besorolódik. A fő dolog mindig az ember védelme, az egyén védelme a fő szempont. Lehet, hogy nagyon filozofikusnak hangzik, de ez része annak a szemináriumi jellegű vitának, amelyhez hozzá vagyok szokva, hogy néha azért mondunk dolgokat, hogy ez majd valamikor hasznos lesz.

Köszönöm.

ELNÖK: Kovács képviselő úr, utána kabinetfőnök asszony - több jelentkező nincs.

Képviselő úr!

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Két reagálást szeretnék csak tenni. Az egyik nagyon hasonló ahhoz, amit Horváth képviselőtársam mondom.

Szóval - így mondom, dátumra -, szeptember 11-e előtt egész más volt az Egyesült Államokban, és más volt szeptember 11-e után. Én emlékszem, úgy lehetett utazni, adtunk föl csomagot, úgy utaztunk a belső járatokon, hogy senki meg nem nézte a csomagot. Én úgy adtam föl; sőt onnan úgy érkeztem Magyarországra, hogy a csomagomat ott én raktam föl, így, a saját utastérbe, a belső térbe, a kézicsomagot meg a többit is, és soha senki nem világította át, és így érkeztem haza.

Úgyhogy csak azt szeretném mondani, hogy igen, nagyon megváltozott a világ, és éles vita volt az Egyesült Államokon belül is, hogy mennyire arányos az a változás, ami kialakult. Az emberben vannak rémképek; ugye, ez a légi közlekedéshez kapcsolódott, de a világban elindultak, voltak rá kezdő jelenségek, aztán leálltak, hogy mondjuk, a metróban vagy nagyobb bevásárlóközpontokban, esetleg nemcsak közintézményekben, hanem nyilvános helyeken, operában, ilyen helyeken történjenek hasonló jellegű atrocitások. Akkor az ember rémképei között megjelenik, hogy már nemcsak a Fehér házba nem lehet majd bejönni - mármint ebbe -, hanem lassan majd nem lehet bemenni az Operába, most még csak egy díszelőadásra, később egy másikra sem, és így tovább. Tehát az a baj, hogy az emberben okkal vannak félelmek, hogy meddig arányos és indokolt. Mert egyik oldalról természetesen arányosak és indokoltak ezek az intézkedések, másik oldalról a laikus ember - én laikus vagyok ebben a vonatkozásban - egész biztosan úgy ítéli meg, hogy azok a cselekmények, amivel szemben ezt a védelmet alkalmazzák, mindig jóval előtte járnak azoknak a történeteknek, amelyeket itt tömegesen bevezetnek. Ez egy társadalmi pszichózisnak jó, hogy látsszon, hogy védekezünk, meg felelős a kormány, de valójában szó nincs erről, mert azok az atrocitások túl vannak ezen a biztonsági rendszeren hatvannégyszer. Két generációval előbb járnak, mondjuk, akik meg akarják szervezni azt, hogy hogyan robbantanak föl egy World Trade Centert. Nem pedig úgy, hogy beszállnak a repülőgépbe, manapság, amikor tudják, hogy azt ellenőrizni fogják. Akkor majd vonattal mennek, meg mit tudom én, magángéppel.

Szóval én mindig fönntartással fogadom ezeket. Legalább annyit tényleg tegyünk meg a jegyzőkönyv kedvéért, és szerintem az előterjesztésben is hangsúlyozni kell, hogy ez egy kialakult politikai vagy közbiztonsági helyzetre adott - korábban a terrorizmus veszélyét hangsúlyoztuk - válaszreakciók sorozata, ami adott esetben csendesedhet. Ha mást nem mondok, mi is arról beszélünk, hogy 2007 júniusa után a 40 évről le lehetett alkudni 15-re. Vagyis tartsuk fönn magunknak legalább azt a jogosítványt, legalább az indokolásában és a preambulumában a törvénymódosításnak, hogy indokoltnak tartjuk, hogy ezeket felülvizsgáljuk, és időről időre áttekintsük, szükséges-e ez a fajta intézkedéscsomag.

A másik pedig, amit akartam kérdezni, teljes mértékben technikai. Én értem, hogy az Egyesült Államok állampolgárainak azonos jogosítványai vannak; valahogy így szerepelt, hogy adatkezelési szempontból azonosak az amerikai állampolgárokéval. A jelenlegi, vagy a mindenkori, vagy a milyen értelemben vett jogosítványaival? Ha a szerződés időtartama alatt változik az amerikai állampolgár adatkezelésével kapcsolatos jogosítvány, akkor automatikusan az amerikai szenátus megváltoztatja az európai állampolgár adatkezelését, vagy pedig az amerikai szenátus ezt nem változtatja meg? Tehát a mostani állapot szerint vagy a ratifikálás órájában érvényes rendszer szerint működik ez? Vagy pedig ezentúl az lesz, hogy jön a Bush II., és akkor azt mondja, hogy másként kell csinálni, vagy jön az amerikai elnök, és azt mondja, hogy másképp, és akkor az összes európai állampolgárnak annyi?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kabinetfőnök asszony tud-e még valamit ehhez hozzátenni?

HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Nagyon keveset. A PNR, hogy azért hasznos, és hogy bevezetésre került ez a rendszer: végül is a szeptember 11-ét elkövetőknél úgy sikerült az egymáshoz való kapcsolódást azonosítani, hogy végül is a repülőjegy-foglalásból, tehát a PNR-adatokból derült ez ki. De ezt csak mellékesen mondom. (Kovács Kálmán: A múltban.) A múltban.

A jövőre nézve én azt jeleztem... (Kovács Kálmán: Most már tudja, és nem így fogja csinálni.) - jó, nyilvánvaló, Kálmán -, jeleztem, hogy egyrészt a lisszaboni szerződéssel ezt felül kell vizsgálni, már csak azért is, hogy ennek mennyi a hatályossága, és ez kevesebb, mint maga az adatkezelés. A másik: nem kétséges, az Unió különféle bizottságaiban is folyamatos vita folyik az adatkezelés mikéntjéről; hogy az Egyesült Államokkal az Uniónak egy adatvédelmi megállapodást célszerű kötnie; hogy az Unió hogyan védheti meg az állampolgárainak a jogbiztonságát.

Én azt gondolom, hogy ha ez elfogadásra is kerül, azt rögzíteni kell magunkban, hogy a magyar képviselőknek az Unió különféle bizottságaiban folyamatosan napirenden kell tartani a szerződés felülvizsgálatát. Magától attól, hogyha változik az amerikai állampolgárokra, még akármit is mondanak, most is benne van, hogy hogyan kezelik a harmadik ország állampolgárait, állampolgárságtól és lakhelytől függetlenül, én azt gondolom, hogy automatikusan nem történik meg. És igenis, az uniós tagságból fakadóan arra kell törekednünk, hogy létrejöjjön az Unió és az Egyesült Államok között egy speciális adatvédelmi megállapodás, és hogy ez a felülvizsgálat folyamatos legyen.

Ennyit tudunk tenni, és ha tagállamként járunk el, akkor ezt kutya kötelességünk is megtenni állampolgárainkért.

ELNÖK: Köszönjük szépen a vitában részt vevőknek az izgalmas eszmecserét.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Fölteszem szavazásra. Ki támogatja... (Kovács Kálmán jelzésére:) Igen?

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Csak lábjegyzetelni lehetne a szavazásomat? Szokásos módon most az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Ha lehet, én most azt mondanám, hogy az általános vitára való szükségességéről szavaznék, mert ilyen értelemben támogatom.

ELNÖK: Köszönjük a lábjegyzetet, azt a jegyzőkönyv rögzítette.

Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság az előterjesztést.

Köszönjük szépen, kabinetfőnök asszony. Jó munkát!

Tisztelt Bizottság! Előadót akarunk-e a témához állítani? Kovács képviselő úr? (Derültség.)

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): A bizottság álláspontját fogom képviselni.

ELNÖK: Jó, rendben, köszönjük szépen. Ki támogatja Kovács képviselő urat? (Szavazás.) Egyhangúlag, köszönjük szépen. Minden diktatúrában ez egy alapvető szabály. (Kovács Kálmán: Értettem.)

Egyebek

A következő ülésünk 27-én, 10 órakor lesz. Szekeres Imre Afganisztán kérdéséről fog beszámolót tartani, és rá egy hétre, november 3-án egész nap szavazunk, ezért nem lesz bizottsági ülés előreláthatólag. Tehát november 3-án mégsem lesz bizottsági ülés.

Egyéb egyéb bárki részéről? (Közbeszólás: Hányra jön a Szekeres?) Tízre. Amennyiben nincs más, az ülést berekesztem. Mindenkinek jó munkát! Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 2 perc.)

Dr. Kozma József a bizottság alelnöke

Németh Zsolt a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea és Horváth Éva Szilvia