az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2009. október 19-én, hétfőn, 12 óra 03 perckor
a Parlament főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről

A Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Románia és a Török Köztársaság között a Nabucco-projekt tárgyában létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló T/10933. számú törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (Általános vita)*

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/10872. számú törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (Általános vita)*

A Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Románia és a Török Köztársaság között a Nabucco-projekt tárgyában létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10933. szám)
(Általános vita)
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/10872. szám)
(Általános vita)
Egyebek

Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Szakács László (MSZP), a bizottság alelnöke
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Velez Árpád (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Potápi Árpád János (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Kovács Kálmán (SZDSZ)

Dr. Gedei József (MSZP) dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP) Velez Árpádnak (MSZP)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Kőhegyi István (MSZP) megérkezéséig dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) megérkezéséig Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Horváth János (Fidesz) megérkezéséig dr. Gruber Attilának (Fidesz)
Potápi Árpád János (Fidesz) megérkezéséig dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)

Bayer Mihály, a Nabucco-földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet
Dr. Hanzséros Andrea (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)

NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Bejelentem a helyettesítéseket: Velez Árpád Hárs Gábort, Kékesi Tibor Kőhegyi Istvánt, Gógl Árpád Potápi Árpádot, Kelemen András Nagy Gábort, Gruber Attila Horváth Jánost, Kárpáti Tibor Kránitz Lászlót, Kozma József Varga Lászlót, Szakács László Gedei Józsefet helyettesíti. Megállapítom a határozatképességet.

A napirendi javaslatot megküldtem. Van-e ehhez bárkinek kiegészítése, kérdése? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsen, fölteszem szavazásra. Ki támogatja a napirendet? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Az 1. napirendi pontunkhoz köszöntöm Bayer Mihály urat a Külügyminisztériumból. Talán még mind a mai napig Nabucco-nagykövetnek tekinthetjük. Köszönjük szépen, hogy itt van. Parancsoljon, nagykövet úr, öné a szó.

BAYER MIHÁLY, a Nabucco-földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget. Megtiszteltetés, hogy én lehetek annak a szerződésratifikációnak az előadója ebben a bizottságban, amely lényegében Nabucco-nagyköveti mandátumom talán legfontosabb pontja volt, nevezetesen annak a kormányközi megállapodásnak a tető alá hozása, amely egységes jogi kereteket, világos tranzitrezsimet hoz létre a Nabucco-gázvezeték megépítéséhez, és olyan feltételeket biztosít, amelyek mellett a konzorcium, annak tulajdonosai magabiztosan, megbízhatóan megvalósíthatják ezt a projektet, és hosszú távon is profitábilisan működtethetik.

Ma eljutottunk abba a helyzetbe, hogy egy öt hónapos kormányközi konferencia után az érintett öt ország képviselői létrehozták ezt a szerződést a Nabucco-projektről, amely alapvetően egy kiegyensúlyozott, kompromisszumos dokumentum. Ez biztosítja azt, hogy az államok elősegítsék a Nabucco-projekt létrehozását, ugyanakkor ezt a feladatot a magánvállalkozókra bízza rá, mindenkor a legkedvezőbb elbírálás, a legnagyobb kedvezmény elvét ajánlja föl vagy kínálja fel a vezetéket építő és fenntartó partnerek számára.

Törökországot megnyugtatjuk ebben a megállapodásban azzal, hogy egy úgynevezett equilibrium klauzulát fogadtunk el, ami lehetővé teszi, hogy Törökország olyan esetben sem szenvedjen hátrányt, vagy kellemetlen helyzetet ne teremtsünk számukra, ha az Európai Unió jogszabályai változnak, és ezt a szerződésben részes négy EU-tagállamnak alkalmaznia kell. Többek között ilyen esetekre is egy Nabucco-bizottságot hozunk létre, ahol ezeket a kérdéseket, esetlegesen vitarendezési problémákat, más, a végrehajtás kapcsán felmerülő kérdéseket meg lehet vitatni.

Én azt gondolom, hogy ebben a formájában ez a szerződés megfelel valamennyi érintett fél érdekeinek, kielégítő az összes szerződő félnek, Törökországot is beleértve, minden tekintetben és minden elemében összhangban van az európai uniós energiaszabályozással vagy az Európai Unió acquis-jával, és ezen túl a Nabucco-konzorciumon belüli partnereink is azt gondolják, hogy ez a szerződés messzemenően alkalmas arra, hogy a projekt megvalósulását elősegítse, és a működését végigkísérje. Tehát ebből a szempontból feltétlenül olyan dokumentum van a parlament asztalán, amely Magyarországnak rendkívül fontos érdeke, hiszen kiemelt projektként a Nabucco diverzifikációs erőfeszítéseink középpontjában áll. Azzal, hogy ez a dokumentum létrejött, hogy július 13-án aláírásra került, lényegében ezt a legfontosabb problémát tudtuk sikeresen megoldani.

A ratifikáció feltétele annak, hogy majd hatályba is léphessen ez a szerződés. Magyarország egy mostani szavazással elsőként ratifikálná a Nabucco-szerződést. Én úgy gondolom, hogy ez két szempontból is fontos, egyrészt egy ilyen magatartás van összhangban azzal a konszenzussal, azzal a törekvéssel, azzal a szereppel, amelyet Magyarország az elmúlt időszakban a Nabucco előmozdítása, megvalósítása tekintetében játszott, és talán nem szerénytelenség azt gondolni, hogy az első ratifikáció esetleg ösztönzően hathat a többi aláíró országra is, hogy a szerződés ratifikációjára mielőbb kerítsenek sort.

Én azt is szeretném még hozzátenni, hogy a szerződés mindenképpen egyfajta garanciális elem a megvalósításban érdekelteknek, de egy fontos üzenet azoknak a partnerországoknak, amelyek elsősorban forrásként vagy tranzitországként nekünk fontos partnereink lehetnek a Nabucco megvalósításában, működtetésében, és azt üzeni, hogy a Nabucco halad, a Nabucco mögött igenis komoly támogatás áll, és számíthatnak arra, hogy előbb-utóbb a Nabucco gázt is fog tudni szállítani tőlük az Európai Unió piacaira.

Én ezekkel a gondolatokkal ajánlanám a bizottság figyelmébe a szerződés tervezetét, kérve azt, hogy lehetőség szerint a bizottság járuljon hozzá a ratifikálásához.

ELNÖK: Köszönjük szépen, nagykövet úr. (Balla Mihály jelentkezik.) Kell bizottsági előadót is állítani. Szeretném javasolni Balla Mihály Nabucco-bizottsági társelnök urat. (Balla Mihály: Én még kérdeztem volna.) Van-e még kérdése, képviselő úr? (Balla Mihály: Igen, egy rövid kérdés.) Parancsoljon, képviselő úr!

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Csak egy rövid kérdésem van nagykövet úrhoz. Mi elsők között ratifikáljuk. A többi országban mi a helyzet? Mi várható? Tudunk-e valamit?

ELNÖK: Ők már nem lehetnek elsők. (Kárpáti Tibor jelentkezik.) Kárpáti képviselő úr!

KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Nagykövet úr, sokáig az volt a probléma, hogy Törökország a szállítmányból túl nagy mennyiséget akar magának kisajátítani. Ez meg van akadályozva ezzel?

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Két kérdést szeretnék föltenni. Előreláthatólag mikor lesz kész ez a vezeték? És ha kész lesz, akkor Magyarország gázszükségletének hány százalékát tudjuk a Nabuccón keresztül fedezni?

DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Törökország álláspontjával kapcsolatosan szeretnék érdeklődni. Most nem emlékszem egész pontosan a hírre, de azt tudom, hogy jelentős orosz közeledés, lépés zajlott le. Ez mennyiben befolyásolja a török álláspontot?

BAYER MIHÁLY, a Nabucco-földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Köszönöm szépen. A ratifikáció ügyével kapcsolatban a tagállamok egy külön kötelezettséget vállaltak. Magyar kezdeményezésre aláírtunk a Nabucco-szerződés aláírását követően egy nyilatkozatot, amelyben valamennyi aláíró fél azt vállalja politikai értelemben, hogy a lehető leghamarabb ratifikálni fogja a szerződést. Én azt hiszem, hogy a többieknek nincs meg ez a fajta speciális Házszabálytól való eltérési lehetőségük olyan mértékben, mint nekünk van, tehát mi magunk is úgy gondoltuk, ha egyszer elvégeztük a munkát, akkor fejezzük is be, és legyen kész teljességében.

De azt tudom, hogy Törökországban a kormány a parlamentbe már benyújtotta a törvény tervezetét, ott egy hosszabb ratifikálási procedúrának kell hogy alávessék. Ez persze nem jelenti azt, hogy adott esetben ne akadályozhatná vagy ne állíthatná meg valaki, de egyelőre a kötelezettségek és a megbeszélések alapján nem erre számítunk.

Romániában hozzákezdtek a ratifikációhoz, de még nem tudtak mondani biztosat. Úgy tudom, ott is, miután ez államközi szinten lett aláírva, egy hosszabb, bonyolultabb ratifikációs folyamat van. Az osztrákok is dolgoznak az előterjesztésen, de még nem jutottak el a parlamentig. Talán Bulgáriában vannak egy kicsikét lemaradva a kollégáink. Én azt hiszem, hogy ott a parlamenti választás, az új kormány megalakítása, és hogy most jönnek létre a struktúrák, talán egy mentő körülmény vagy egy értelmezhető ok arra, hogy egy kicsikét miért vannak hátrébb, de a szándékot - éppen pénteken volt egy értekezlet Brüsszelben, ahol a Nabuccóról beszéltünk a partnerekkel - egyértelműen megerősítették, hogy ők is, amint lehet, a ratifikációs folyamatot elindítják.

Kárpáti képviselő úr kérdésére: amit felvet, az egy hallatlanul fontos ügy, hiszen az egész török európai energiaügy, különösen a gázszállítások körüli együttműködés kapcsán az úgynevezett lift off kérdése mindig is benne volt a levegőben. Én azt sem tudnám tagadni itt, hogy ez a kérdés a mi tárgyalásainkon valahol az agyakban hátul nem szerepelt, vagy a törökök ne akarták volna, hogy ez érzékelhető legyen. Ezzel együtt is hivatalosan bármifajta török lift off soha nem szerepelt a tárgyalásokon, szerződés tervezetében semmilyen módon ilyen nem került leírása, és végül is azzal, hogy a török fél elfogadta a költségalapú tranzitrendszer, szállítmányozási rendszer alkalmazását, és ezt ki is mondja lényegében a szerződés, ezáltal letett arról, hogy a Nabucco esetében egy lift off-ot, tehát egy kivétet - általában 15 százalékra tervezték - alkalmazzon. Az már nem zárható ki, hogy más vezetékek esetében - amelyeket nem a Nabuccóhoz hasonló nemzetközi szerződés fog majd szabályozni működését, létrehozását tekintve - a török fél ilyet ne akarna érvényesíteni, de mi úgy gondoljuk, nemcsak a jogi szakértőink, hanem lényegében az energia-szakértők is, hogy a Nabucco esetében ezzel a török fél már nem jöhet elő.

Még egy dolog, ami talán ezt erősíti meg: a szerződésben van egy olyan kötelezettségvállalás is az öt aláíró fél részéről, hogy a Nabucco-konzorciummal külön-külön a kormányok bilaterálisan aláírnak egy projektet támogató megállapodást. Ez egy magánjogi kontraktus lenne, olyan kérdéseket szabályozna például, mint a környezetvédelemmel összefüggők, földjogok, adózás és hasonló ügyek. Törökország két forduló után van, a harmadikat készítik elő, és még hasonló föl sem merült, tehát a konzorcium is úgy gondolja, hogy Törökország ezt az üzenetet megértette, és ilyen problémával nem feltétlenül kell számolniuk.

Nagy Andor képviselő úr kérdése, hogy mikor lesz kész a vezeték. A vezeték a mai tervek szerint, ez nem a mi tervünk, hiszen ezt egy magánvállalkozás építi fel, és én azt gondolom, mindig az a terv él, amit a magánvállalkozás ez ügyben gondol; ők most 2014 végét, esetleg 2015 elejét jelölték meg legutóbb a potenciális kezdésnek. Ezt biztos sokan fogják még vitatni, és nem is feltétlenül egyszerű ezt elérni. Három dolognak kell egyszerre összeállni: kell hogy legyen fogyasztó, kell hogy legyen cső, és kell hogy legyen gáz. Azt gondolom, hogy ha egyik is hiányzik, akkor a vezeték nem tud létrejönni, hiszen üres csövet senki nem tud finanszírozni, mert az irdatlan nagy veszteség, és valószínűleg a legvégén a konzorcium maga fogja megpróbálni ezt a hármat összehozni. De azért az előjelek kedvezőek, hiszen az iraki MOL-üzlettel, OMV-üzlettel, úgy gondolom, egy jelentős mennyiségű gáz válhat elérhetővé, Törökország és Azerbajdzsán kapcsolatainak a turbulenciája ellenére, én úgy gondolom, hogy Azerbajdzsán stratégiailag mindenképpen az Európai Unióban látja az eladásai legközelebbi és legkedvezőbb piacát.

Türkmenisztánban, sőt még Kazahsztánban is az utóbbi időben úgy látom, hogy olyan fejlemények vannak, amelyek egyértelműen biztatóak a Nabucco és általában a déli energiafolyósban tervezett projektek vagy később felmerülő projektek megvalósítása szempontjából. Tehát én azt gondolom, hogy 2014, esetleg 2105.

Talán még annyit itt érdekes lehet megemlíteni, hogy az úgynevezett PSA-k, tehát a szerződést támogató vagy projektet támogató megállapodások mellett hozzákezdett a konzorcium az úgynevezett környezeti és társadalmi hatástanulmány elkészítéséhez, ami alapvető feltétele, hogy ha ezt jóváhagyták, akkor születhet majd meg az építési engedély. Tehát most már olyan konkrét kérdések vannak napirenden, amelyek egy projektnek kifejezetten a projekt szakaszában jelennek meg. Én azt hiszem, hogy ez mindenképpen biztató arra nézve, hogy a Nabucco most dátumtól függően - hiszen ezt majd az ipari szereplők, a pénzügyesek fogják meghatározni - egy olyan szakaszban van, hogy a megvalósulásának komoly realitása van, és komoly, konkrét lépéseket fogunk látni az elkövetkező időszakban.

Hogy mennyi gázt adhat Magyarországnak? Szerintem ezt most senki nem tudja megmondani. Ez két tényezőtől függ alapvetően, az egyik, hogy a vezetékeket milyen gázkivételi kapacitásra építik meg, tehát mennyi lesz a fizikai infrastruktúra-kapacitás, ami a vezetékből Magyarországra csatornázhat gázt, mert ez egy szűk keresztmetszet lehet, ha, mondjuk, többet akarnánk, mint amennyire kiépítik. A másik pedig valószínűleg az áraktól fog függeni, hiszen ha, mondjuk - tételezzük fel -, az orosz gáz olcsóbb, én vélelmezem, hogy a multinacionális cégek, amelyek a magyar gázkereskedelmet alapvetően intézik, az olcsóbb gázt fogják előnyben részesíteni, mondjuk, egy drágább nabuccós gáz okán.

Én azt hiszem, hogy a Nabucco első menetben valószínűleg nem is annyira a hatalmas mennyiség miatt, amit esetleg a magyar piacra fog beszállítani, lesz jelentős, hanem a diverzifikáció hatása miatt, egyrészt, ami az energiabiztonságunkat, ellátásbiztonságunkat jelenti, másrészt pedig hatással lehet az árakra. Hiszen a Gazpromnak egy olyan árképzési mechanizmusa van, hogy mindig megnézi, hogy egy adott piacon milyen szállítók vannak, és ott mi a gázár, és a saját gázárát ehhez igazítja. Nálunk most nincs referencia gázár, tehát annyit igazít a sajátján lefelé vagy fölfelé, amennyit akar, és ahogy akarja, hiszen nincs verseny, nem tudja kivel összevetni. Ha megjön a Nabucco-gáz, akkor a Gazpromnak egy más realitással kell a piacon szembenézni, és akkor úgy gondoljuk, reményeink szerint ez esetleg a magyar piaci árnak is egyfajta kedvező elmozdulást hozhat.

Kelemen képviselő úr kérdésére - Törökország és a Nabucco, illetőleg Oroszország - én azt tudom mondani, hogy a Nabucco kapcsán Törökország lényegében fontos döntéseket hozott, ezek kedvezőek a projekt számára, hiszen többek között eldöntötte, hogy aláírja azt a nemzetközi szerződést, amelyben bizonyos érdekeiből föl kellett adni. Én úgy gondolom, hogy például a lift off kérdése feltétlenül ilyen. Az, hogy ez a szerződés költségalapú és európai szabályozást ír elő, azt jelenti, hogy nincs tranzitdíj, hanem adó- és egyéb bevételekből származik majd a török költségvetésnek is haszna, amikor a Nabucco-projekt kapcsán gondolhat a várható haszonra. Elfogadott olyan uniós megközelítéseket, amelyeket korább még ő nem tudott vagy nem is akart beépíteni. Itt gondolok például az úgynevezett kötelező harmadik feles hozzáférésre és az ez alóli mentesítésre. Tehát én azt gondolom, hogy ezek Törökországban fontos döntések, akkor is, ha nekünk evidencia, hiszen a mi jogrendszerünk ezt megköveteli. Bizonyos értelemben ezt fel lehet fogni Törökország Nabucco melletti elkötelezettségének.

De képviselő úr kérdésének a másik része természetesen szintén igaz: Törökország eléggé összetett politikát visz abban a térségben, ahol létezik, beleértve Irakot, Iránt, Örményországot, Azerbajdzsánt, ha úgy tetszik, még a Kaszpi térséget és Oroszországot is. Ennek lehetnek adott szakaszban olyan hatásai is, amelyek lassítóan hatnak a Nabuccóra, ezt el kell kerülni, én úgy gondolom, itt még lesz jelentős politikai feladatuk a kormányoknak, így adott esetben a magyar kormánynak is.

Az orosz közeledésről - lényegében én nem is nevezném ezt közeledésnek. Törökország haszonmaximalizálásra játszik, és esetenként talán az sem zavarja, ha egyik-másik partnere úgy gondolja, hogy nem mindig elég hiteles, vagy nem mindig elég erős az az elkötelezettség, amit Törökország szóban bizonyos fórumokon bejelent. Törökország ma úgy érzi, hogy van egy ilyen mozgástere, ezt igyekszik kihasználni. Én nem veszem kész ténynek, és nem tekintem helyi értékén valósnak, mondjuk, azokat a megállapodásokat, amelyeket augusztusban Oroszország és Törökország kötött előzetes jelleggel, szintén gyakorlatilag szóbeli alapon döntően bizonyos projektekről. Egy része valószínűleg megvalósul, más része szinte biztos, hogy nem.

Ez majd az elkövetkező évek küzdelmeinek, meg egyáltalán, hogy kinek mennyi pénze lesz, kinek mennyi energiája lesz, gáza lesz, ki mit tud ebből kihozni, ennek lesz a függvénye. De mindenképpen jelzi, hogy Törökország egy ilyen sokvektorú politikát folytat, aminek a végső célja, hogy minél több energia rajta keresztül menjen észak, dél, kelet, nyugat, mindenfajta irányba, minél több profitja legyen, és Törökország minél kiemeltebb szerepet tudjon betölteni az energiatranzitban keletről nyugatra és északról déli irányba is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Fölteszem szavazásra. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük szépen, nagykövet úr, és gratulálunk az eddigi munkájához. Sok sikert kívánunk majd a további karrierje során. Viszontlátásra!

Fölteszem szavazásra, hogy ki támogatja, hogy a bizottság nevében Balla Mihály mondja el a véleményünket. (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm szépen.

Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 2. napirendi pontunkra. Dr. Hanzséros Andreát szeretném köszönteni. A téma: Kína, tengeri közlekedés, kihirdetés. Tessék parancsolni!

DR. HANZSÉROS ANDREA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek, ugyanis itt egy abszolút technikai jellegű, kihirdető törvényről van szó. Az EK és Kína közötti tengeri közlekedési megállapodást még 2002-ben kötötték meg az államok, Magyarország a 2009. évi X. törvénnyel hirdette ki. A mostani törvényjavaslat célja, hogy a bolgár és a román csatlakozással kapcsolatos jegyzőkönyvet mi is kihirdessük. Ezt azért kell törvénnyel tenni, mert magát az alapegyezményt is törvénnyel hirdettük ki.

Magáról a megállapodásról annyit, hogy alapvetően a piacra jutást segíti, a letelepedést, az egyes leányvállalatok alapítását, illetve nagyon fontos, hogy a hajózásban foglalkoztatott személyzetnek a kölcsönös elismerésével kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazza. Körülbelül ez a fő célja az egésznek, de mondom, itt kifejezetten technikai jellegű kihirdetésről van szó a román és a bolgár csatlakozás miatt. Részemről ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs hozzászólás, fölteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük szépen önnek a megjelenést. Szép napot kívánunk önnek! Viszontlátásra!

Tisztelt Bizottság! Az egyek következik. A következő ülésünk október 27-én 9 óra 30 perckor lesz, nagyköveteket, illetőleg a honvédelmi miniszter urat hallgatjuk meg. Ezt követően november 17-én 10 órakor tartunk ülést, az Információs Hivatal energetikai koncepcióját hallgathatjuk meg. 25-én, szerdán 10 órakor a Külügyi Intézetben kihelyezett ülést tartunk. Előreláthatólag 24-én szavazunk a parlamentben, ezért 25-én, szerdán 10 órakor lesz a Külügyi Intézetben a kihelyezett ülés az EU és Oroszország viszonyáról.

Még egyszer hadd mondjam el: tehát október 27-e 9 óra 30 perc, november 17-e 10 óra, november 25-e 10 óra, kihelyezett ülés. Ez a következő három ülésünk, tisztelt bizottság, kérem a határozatképességet produkálni.

Amennyiben nincs más egyéb, az ülést berekesztem. Jó munkát mindenkinek. Viszontlátásra!

Jegyzőkönyv*