KHTB-29/2009.
(KHTB-115/2006-2010.)
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2009. november 17-én, kedden, 9 óra 22 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Tájékoztató a kárpátaljai magyar oktatási helyzetről*
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnökének tájékoztatója*
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökének tájékoztatója*
Vélemények, kérdések, hozzászólások*
Javaslatok*
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)*
Kapcsolódó módosító javaslat tárgyalása*
Csuhay Marianna (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) tájékoztatója*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/11208. szám)*
Rákos Attila (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) tájékoztatója*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
1.Nagykövetjelölt meghallgatása
(Zárt ülés!)
2.Tájékoztató a Magyar Köztársaság Információs Hivatala energetikai koncepciójáról
Tájékoztatót tart:
Hetesy Zsolt főigazgató
(Zárt ülés!)
3.Tájékoztató a kárpátaljai magyar oktatási helyzetről
Tájékoztatót tart:
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
4.A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5.A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás (ADN) szövegének módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről, valamint az ADN-hez csatolt szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11198. szám)
(Általános vita)
6.A Magyar Köztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11208. szám)
(Általános vita)
7.Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Szakács László (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Velez Árpád (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Gedei József (MSZP) Kőhegyi Istvánnak (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) Velez Árpádnak (MSZP)
Dr. Gruber Attila (Fidesz) távolléte idejére dr. Gógl Árpádnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) távolléte idejére Németh Zsoltnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP) dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Kovács Kálmán (SZDSZ) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Szabó Vilmos államtitkár (Külügyminisztérium)
Marton Béla nagykövetjelölt (Tripoli, Líbia)
Hetesy Zsolt főigazgató (Információs Hivatal)
Hajas Gábor (Információs Hivatal)
Balogh Zoltán (Információs Hivatal)
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium)
Csuhay Marianna (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Rákos Attila (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 22 perc)
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén megjelent képviselőket, vendégeket, meghívottakat.
A helyettesítések a következők lesznek: Kékesi Tibor Hárs Gábort, Kőhegyi István Gedei Józsefet, Velez Árpád Varga Lászlót, Gógl Árpád Gruber Attilát, Horváth János Nagy Andort, Kránitz László Kovács Kálmánt, Balla Mihály pedig Potápi Árpádot helyettesíti. Határozatképesek vagyunk.
A kiküldött napirendet mindenki megkaphatta. Van-e hozzá észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Megállapítom, hogy nincs. Ki fogadja el a napirendet? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
E napirend szerint 1. napirendi pontunkat zárt ülésen tárgyaljuk, ezért elrendelem a zárt ülést.
(A bizottság 9.23-11.27 óra között zárt ülést tart, melyről külön jegyzőkönyv készül.
A bizottság 11. 32 órakor nyilvános ülés keretében folytatja munkáját.)
Tájékoztató a kárpátaljai magyar oktatási helyzetről
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: A 3. napirendi ponttal folytatjuk munkánkat, amely tájékoztató a kárpátaljai magyar oktatási helyzetről. Ugyanabban a felállásban, mint előzőleg, a külügyi bizottság egyeztetést és megbeszélést tart. Hangsúlyozom, rendkívül sajnálatosnak tartom ezt a helyzetet.
Először Orosz Ildikót szeretném megkérni, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnökét, hogy adjon tájékoztatást a legfrissebb fejleményekről, ezt követően pedig Brenzovics László urat, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökének adom meg a szót. Mind a kettőjüket köszöntöm, és örülünk, hogy személyesen tudnak nekünk lehetőséget adni a konzultációra ebben a nagyon nem örvendetes kérdésben.
Parancsoljon, elnök asszony, öné a szó.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnökének tájékoztatója
DR. OROSZ ILDIKÓ (Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség): Köszönöm. Én is nagy szeretettel, de nem örömmel köszöntök mindenkit, hiszen fél éven belül másodszor kell itt lennem olyan ügyekben, amelyek a kárpátaljai magyarok helyzetét veszélyeztetik.
A mai tájékoztató apropója az, hogy Ukrajnában, miután áttértek a tizenkétéves oktatásra, folyamatosan új tankönyvek kerülnek az új tantervi követelményeknek megfelelően az iskolákba. November 2-án a minisztérium kiadott egy rendeletet, miszerint december 15-éig meg kell rendelni a következő évre szóló tankönyveket egy formanyomtatvány és űrlap alapján, amelyben a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem szerepel az a lehetőség, hogy a 10. osztály számára magyar nyelvű fordításban is megrendelhessék a tankönyveket. Ezt aggasztónak tartjuk, mert ez azt jelenti, hogy ez egy újabb lépés a magyar oktatás megszüntetése irányába, miután már több tantárgyat is ukrán nyelven tanítanak, és szeretnék átvezetni a magyar nyelvű oktatást az ukrán nyelvű oktatásba.
Ezzel kapcsolatban megtettük a lépéseket, helyben, Kárpátalján artikuláltuk a problémát, a megyei tanács elé is vittük, erről majd az alelnök úr beszámol. A minisztérium ugyan a honlapján kiadott egy nyilatkozatot, miszerint előbb megpályáztatják az ukrán tankönyveket, majd abból a megpályázott három tankönyvcsaládból kiválasztanak egyet, és az kerül lefordításra. Erről a döntés a honlap szerint állítólag január végén várható, a választások után. Sajnos, ezzel kapcsolatban nekünk negatívak a tapasztalataink, mert 2006-ban hasonló helyzet volt a kötelező emelt szintű érettségi bevezetésével kapcsolatban, és akkor nemcsak egy sajtótájékoztató volt az interneten, hanem hivatalos, lepecsételt levelet kaptunk arra vonatkozóan, hogy amikor élesben be fogják vezetni a rendszert az országba, biztosítják a fordítást. Nem így történt. A mai napig ugyanaz az elnök, aki irányítja ezt a rendszert, a választások után visszavonta a rendeletét, és a következő tanévben immár három tantárgyból is csak ukrán nyelven lehet felvételt tenni minden magyar felsőoktatási intézményben, még magyar nyelv és irodalomból sem lehet érettségizni, a magyar szakra is csak az ukrán nyelv és irodalom történetéből, valamint egy európai idegen nyelvből tehetnek felvételit, ezért úgy látjuk, hogy ez a folyamat egyik állomása. Úgy néz ki, hogy ez a magyar iskolák megszüntetési folyamatának az utolsó lépése, amikor az anyanyelvű önálló tanulás lehetőségét a tankönyv híján elvonják, más tankönyvek ugyanis a rendeletek szerint az iskolákban nem használhatók, csak az, amit a minisztérium jóváhagyott. Ez ügyben elég nagy a pedagógusok problémája, Kárpátalján mindenki átéli ezt a helyzetet.
Egyébként van tájékoztató az azóta történtekről, ami szintén negatívum, hiszen amikor itt voltam, a líceumokról beszéltünk, és októbertől sajnos a református líceumok és a katolikus líceumok támogatását megvonták, szintén a törvényi hiányosságra vonatkozóan.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ez a tájékoztató a sajtó képviselői számára itt rendelkezésre áll, az asztalról el lehet venni a tájékoztatót, illetőleg a képviselők részére is a bizottság titkárságán ez rendelkezésre áll.
Az alelnök úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökének tájékoztatója
BRENZOVICS LÁSZLÓ (Kárpátaljai Megyei Tanács): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném megköszönni az elnök úrnak és a külügyi bizottság tagjainak, hogy ezt az ülést összehívták a kárpátaljai magyar oktatás kérdésében, immár másodszor ebben az évben, de a kárpátaljai magyar közvélemény, valamint a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet úgy látják, hogy ennek az ügynek van ilyen súlya. Tudom, hogy ezt nehéz megérteni, de megpróbálom még egy pár dologgal ezt árnyalni.
Most a magyar iskolákban természetesen magyar nyelven és magyar nyelvű tankönyvekből folyik az oktatás. A tizedik osztály egy átmeneti osztály, Ukrajna az idén tér át a tizenkétéves oktatási rendszerre, korábban csak tizenegy osztály volt. Ez az új osztály ebben a rendszerben korábban nem volt bent, ők már tizenkét évet fognak tanulni, de pont ennek az osztálynak nincs lehetőségünk megrendelni a tankönyveket, ami azt jelenti, a terv az, hogy ezek után már a többi osztály számára sem lehetséges a magyar nyelvű tankönyvek megrendelése, és nyilvánvaló, hogy ilyen kifinomult módon ukránosítják a magyar iskolákat.
Másrészt pedig, részben ennek a visszhangja, részben a magyarországi nagykövet bekéretése, részben a külügyi bizottság ülésének az összehívása mégis csak valamelyest magyarázkodásra kényszeríti őket, amiről Ildikó beszélt is, de ez egy rendkívül ravasz magyarázkodás, hiszen a tankönyveket csak december 15-éig lehet megrendelni, kizárólag az általános űrlap alapján, és ebben a tizedik osztály számára magyar tankönyvek nincsenek, december 15-éig le kell adni a megrendelést. Esetleg, ha januárban döntenek a fordításról, akkor azt mondják, ezt nem lehet kinyomtatni, mert nem érkezett megrendelés az iskoláktól ezekre a tankönyvekre, hiszen az iskolák azt mondták, ezekre nincs szükség, ugyanakkor nem volt benne a felsorolásban, így az iskoláknak nincs módjukban leadni az ilyen rendelést. Ez beleillik abba a képbe, azokba az intézkedésekbe is - ezekről már beszéltünk az elmúlt ülésen is -, amelyek az iskolák felszámolására irányulnak, hiszen jövőre már természetesen nem lesznek lefordítva. Természetesen ez a kérdés a magyar szülőket, a magyar pedagógus társadalmat rendkívüli módon foglalkoztatja, és ez az elbizonytalanodás pedig már önmagában is rendkívüli módon megrendíti az oktatási rendszert Kárpátalján.
A megyei tanács ülésén született erről döntés, amelyben kértük, hogy a magyar tantervek kérdésében foglaljon állást a minisztérium, és reméljük, hogy most, a felhívásunkra tegnap a KMPSZ és a KMT együttes ülésén ez a két szervezet és a többi helyi tanács, helyi intézmény kéréssel fognak fordulni a minisztériumhoz, hiszen rendkívül fontos az, hogy végre ebben a kérdésben a minisztérium színt valljon, ne ügyeskedjen, hanem álljon ki, és mondja el őszintén, mi ebben a kérdésben közép- és hosszú távon a politikája.
Ami az általános politikai visszhangot illeti, a kárpátaljai magyarságon kívül ez elég gyér volt. Ukrajnában elnökválasztási kampány zajlik, azonban erre a kérdésre, erre a problémára egyetlenegy számba vehető vagy pedig komoly ellenjelölt sem reagált. Nyilvánvaló az, hogy a választások előtt valamennyi nagy jelölt a szavazatmaximálásra törekszik, emiatt nem kívánnak ebben a kérdésben egyértelműen állást foglalni.
A másik új elem a kárpátaljai, illetve ukrajnai politikai életben a korábban egyáltalán nem jellemző magyarellenes újságcikkek, tévéadások megjelenése. Legutóbb ez az ukrán egyes számú állami tévé szintjére emelkedett, és tévéadásban azt fejtegették az ott megszólalók, hogy a magyar állam Ukrajna vonatkozásában agresszív külpolitikát folytat, miközben ezen kijelentés alatt pedig Sólyom László fényképe jelent meg a tévénézők szeme előtt. Ez azt mutatja, hogy valami változott ebben a viszonyban, és nem hiszem, hogy a felelős szerkesztők egy ilyen valótlan és uszító adást pont ezen intézkedések idején megengedtek volna.
Még egyszer szeretném megköszönni azt, amiért elmondhattuk ezeket a dolgokat, mert számunkra az anyaország figyelme ezekben a kérdésekben mérhetetlenül fontos.
Vélemények, kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr, elnök asszony, és engedjék meg, hogy a Fidesz álláspontját röviden kifejtsem.
Megítélésünk szerint ezzel az újabb lépéssel Ukrajna egy olyan határt lépett át, amely teljesen elfogadhatatlan. Ukrajna immár sorozatosan és durván sérti a kárpátaljai magyarság oktatási, nyelvhasználati és ilyen értelemben alapvető emberi jogait.
Szeretném üdvözölni azt, hogy a Külügyminisztérium berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, ugyanakkor ezen a helyen is fel szeretném szólítani a magyar kormányt, mert úgy gondolom, ez nem elegendő, további lépésekre van szükség, mégpedig arra van szükség, hogy Magyarország internacionalizálja ezt a kérdést, nemzetközi színtéren lépjen fel, az Európai Unió, az Európa Tanács, az EBESZ vagy adott esetben Oroszország viszonylatában.
Szeretném leszögezni, hogy stratégiai célnak tartjuk Ukrajna euroatlanti integrációját. Az elmúlt években sorozatosan vitát, adott esetben éles vitát vállaltunk ezekben a kérdésekben azokkal, akik ezt nem így gondolták, viszont ahhoz, hogy egy esetleges kormányváltást követően fenntartsuk ezt a politikai irányvonalat, elengedhetetlennek tartom, hogy Ukrajna rendezze a magyar kisebbség felvételi, illetve érettségi lehetőségeit, valamint szüntesse meg a diszkriminatív tankönyvrendeletet, amellyel most dolgunk van.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ellenkező esetben, tehát amennyiben az elkövetkezendő időszakban Ukrajna nem így jár el, semmilyen európai, euroatlanti integrációt illető törekvésében Magyarország nem fogja Ukrajnát támogatni, és úgy gondolom, ezt Magyarországnak diplomáciai csatornákon is egyértelművé kell tennie.
Ezen túlmenően pedig be szeretném bejelenteni, kezdeményezem, hogy a magyar parlament egy politikai nyilatkozatot alkosson ebben a kérdésben. Bízom benne, hogy ki tudunk alakítani egy olyan pártközi megállapodást, hogy még a téli szünet előtt a Magyar Országgyűlés ezt a politikai nyilatkozatot elfogadhassa.
Végezetül pedig vendégeimhez egy kérdésem lenne: milyen kapcsolatban vannak a hasonló helyzetben lévő ukrajnai kisebbségekkel, különösen a román kisebbséggel? Milyen egyeztetést, milyen konzultációt, milyen közös fellépést terveznek? Engedjék meg, hogy ezt a kérdést feltegyem. Úgy gondolom, indokolt lehet egy ilyen típusú együttműködés.
Tisztelt Bizottság? Vannak-e további kérdések, megjegyzések? (Jelzésre:) Kozma alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Tisztelt Vendégeink! Az esemény valóban nem örömteli, de a feladatot pontosan tudni kell érteni és megfogalmazni. Azt, hogy önökre mi hárul, elég drámaian bemutatták e helyen. A kérdés itt, a Magyar Köztársaság parlamentjében az, hogy a külügyi és határon túli magyarok bizottsága, mi, mint bizottság és mi, mint magyar képviselők mit tehetünk, mit kezdhetünk ebben az ügyben.
Két dolgot mindenképpen. Az egyik és legfontosabb az, hogy azonnal, világosan és egyértelműen kinyilvánítjuk a szolidaritásunkat a határon túli, konkrétan a Kárpátalján élő magyarság iránt, és a szolidaritás nem általános, hanem teljesen konkrét. Ez azt jelenti, hogy ebben az ügyben pontosan értjük és támogatjuk azt a törekvésüket, hogy ez a sérelem, amely immár dokumentálhatóan bekövetkezett, minél gyorsabban orvoslást nyerjen.
A másik dolog, amelyik legalább ennyire fontos, hogy természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy a kárpátaljai magyarság, együtt egész Kárpátaljával, illetve Európával, az euroatlanti integrációban előrehaladjon, és részese legyen az Európai Közösségnek, ez viszont csak az európai normák teljesítésével együtt lehetséges. Ebben az esetben azt tapasztaljuk, hogy ezek a normák, a kisebbségekre, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó európai normák sérülnek, ezt viszont nekünk, a bizottságunknak a tapasztalataink alapján mindenképpen meg kell állapítanunk. Ez az, amiben segíthetjük, és kell is, hogy azonnal segítsük ebben az égető kérdésben a határon túli magyar testvéreinket.
A harmadik kérdés az, hogy milyen további segítséget kell adnunk. Erre, igenis, van lehetőségünk, gyakorlatilag az elnök úr már utalt is rá. Azokon a nemzetközi színtereken - beleértve az Európai Közösség meghatározó politikai színtereit, Brüsszelt, Salzburgot, az Európai Parlamentet, illetve az Európai Tanácsot, ahol az európai normákkal és az európai joggal foglalkoznak, illetve törődnek, mozgatják, próbálják segíteni Ukrajna euroatlanti integrálódását, tehát ezeken a színtereken kell segítenünk fellépni a kárpátaljai magyarság helyi képviselőinek. Ennek persze nagyon konkrétan kell megnyilvánulnia. Egyrészt nyilván a magyar képviselőknek kell napirenden tartaniuk ezt a kérdést a maga konkrétságában, másrészt pedig segíteni kell önöket abban, hogy találjanak partnereket, európai nyilvánosságot ennek az ügynek a megértetésében.
Szerintem ezekben az ügyekben az elszántságunk teljesen közös és egyértelmű, úgyhogy szomorú vagyok, de az ebben az ügyben vállalt és régóta kialakult, régóta tartó nemzeti konszenzust kell tudnunk felhasználni arra, hogy jelentősebbé ne válhasson ez a sérelem, és ahol ez a támadás érte önöket, ott ennek a hatását enyhíteni lehessen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ugye, nem a nemzeti konszenzus miatt lett szomorú?
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Nem, nem, azért igyekeztem világossá tenni, hogy azért vagyok szomorú, mert a nemzeti konszenzust ilyen ügyben kell érvényesíteni.
ELNÖK: További kérdések, megjegyzések? (Jelzésre:) Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Szomorú a helyzet, de valamilyen megoldást és segítséget kell keresni. Az elnök úr felvázolt egy nyilatkozatot, ez segíteni tud. Ennek a nyilatkozatnak a tartalmához szeretném megjegyezni, hogy nemcsak a jövőbeni esetleges támogatásmegvonásra hivatkozhatunk, hanem hivatkozhatunk egy múltbeli elemre is, hiszen Magyarország Ukrajna függetlenségéért az elsők között megadta azt, amit árnyaltan megadhatott.
Egy kérdésem lenne. Van ennek egy aktuális belpolitikai eleme, a most elkövetkezendő választás. Ezt a szakaszt nyilván nem lehet kiiktatni, de valahol tompítani, árnyalni lehetne. Milyen segítséget lehet itt adni? Ebben nyilván van egy aktuálpolitikai elem is, amiért éppen most került elő.
ELNÖK: Egészítsük ki azzal, hogy mi várható az elnökválasztástól a kárpátaljai magyar közösség számára.
(Jelzésre:) Balla képviselő úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr.
Megmondom őszintén, én szkeptikus vagyok ebben az ügyben. Véleményem szerint a parlament úgy hoz döntést, hogy azt előzetesen mérlegeli, ennek milyen hatásai vagy következményei lesznek. A kérdésem inkább arra vonatkozna, hogy ez összességében mekkora létszámú nemzetiségeket érint Ukrajnában, hiszen ez nem kifejezetten csak a magyar kisebbséggel történhet.
Visszatérve az első gondolatomhoz: az egyetlen járható út az, amit az elnök úr elmondott, hogy Ukrajnának szüksége van az euroatlanti integrációra, és ebben nagyon komoly féket jelenthet az, hogyha a kisebbségi ügyeket nem rendezi. Ha azt a méretet nézzük, hogy ez csak a magyarokkal szembeni történés, de véleményem szerint ez általánosabb probléma Ukrajnában, ami adott esetben kisebbségi jogi és emberi jogi kérdéseket vet fel.
ELNÖK: (Jelzésre:) Nagy Gábor Tamás képviselő úré, majd Horváth János képviselő úré a szó.
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Én tulajdonképpen nem kérdezni, hanem csak visszakérdezni szeretnék. Ha jól értettem az alelnök úr megjegyzését, akkor abban most egyetértés van a pártok között, hogy egy ilyen országgyűlési nyilatkozatot ki kellene adni, amelyről az elnök úr az elején beszélt.
Amennyiben ebben egyetértés van, elképzelhető-e, hogy ez aktuálisan, most nagyon gyorsan, egy-két héten belül átmenjen a parlament plénumán? Úgy érzem, ilyenkor az egységes, gyors és határozott fellépés talán többet jelent, minthogyha vonakodó, széteső vagy procedurális okok miatt lelassuló reakció történik a magyar fél részéről, és ilyen esetben, amikor arról beszélünk, hogy a parlamentben mit tehetünk, azt gondolom, az egy nagyon jó ötlet, amit az elnök úr megfogalmazott, hogy egy ilyen nyilatkozattal kellene a Magyar Országgyűlésnek és Országgyűlést alkotó pártoknak egységesen fellépniük.
ELNÖK: Horváth képviselő úré a szó.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Javasolom annak a gondolatnak a meggondolását, hogy apelláljunk az ukrán társadalomnak, az országon belül a társadalomnak azokra az elemeire, amelyek Ukrajnát a világ részének kívánják tekinteni. A nyugati világ, a nyugati orientáció vagy talán a Nyugat szó mellett más szavakat is használhatnánk: kultúrát, civilizációt. Olyasmiről beszéljünk, hogy hogyan látszanak a világban, Ukrajna híre a világban, az ukránok híre a világban, és ezt egy ankét formájában kellene, vagy pedig magába a nyilatkozatba beleillik-e. Tanácsolom, gondolkozzunk ezen.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr.
További hozzászólás? (Nincs jelzés:) Vendégeinké a szó.
BRENZOVICS LÁSZLÓ (Kárpátaljai Megyei Tanács): Tudom azt, hogy rövid az időnk, emiatt én is rövid leszek.
A románokkal kapcsolatban: a románok érdekei ezekben a kérdésekben közösek, emiatt közösen is lépünk fel. A románokkal nehezebb kapcsolatot teremteni, a kárpátaljai lengyelekkel és a szlováksággal nem, velük együtt tudunk működni a különböző testületekben. Ami a csernovici románokat illeti, nekik annyi szervezetük van, az ember nem ismeri ki magát, hogy ki, kicsoda, de saját pártjuk nincs, emiatt az ő parlamenti képviselőjük, Ion Popescu a Régiók Pártjában politizál. Ennek köszönhető az, hogy most az UMDSZ, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szintén a Régiók Pártját támogatja, illetve az orosz kulturális szervezettel van egy megállapodás, hiszen ők egy párt ernyője alatt össze tudnak fogni a jelen választási esetben, viszont Janukovicstól egyértelmű kijelentéseket ezekben a kérdésekben nem hallottam, sem arra nézve, hogy felszámolják a felvételi rendszert, sem arra nézve, hogy a tankönyvkérdés vagy pedig más kérdések a számára annyira fontosak lesznek. Amikor ő beszélt, akkor az orosz nyelv második államnyelvvé tételével kapcsolatban szólalt fel. Ez ennek a kérdésnek egy olyan megoldása lehetne, hogy választhatnánk, hogy ukrán vagy orosz nyelven tanuljunk, mert ez a két államnyelv van. Azonban ez is egy picit demagóg dolog, mert Janukovics és párttársa nagyon jól tudják, hogy ez kétharmados dolog, hiszen alkotmányt kellene módosítani, mert abban az van benne, hogy Ukrajna nyelve az ukrán, de ennek a parlamentben nem lesz kétharmada.
Mit tehetnek a képviselők? Azt, amit tesznek jelenleg, hogy figyelnek ezekre a kérdésekre, ezeket bevonják a nemzetközi a tárgyalásokba, az Ukrajnával való tárgyalásokba, és nemzetközi színtereken is felvetik ezt a kérdést. Ebben a kérdésben nagyon fontos a nyilvánosság. Ha ezt elhallgatjuk, akkor a kárpátaljai magyarság, mint közösség, a súlyánál fogva is a pályafutását belátható időn belül be fogja fejezni.
Gógl Árpád képviselő úr úgy értette, hogy a magyarországi választások témaköréből legyen? (Dr. Gógl Árpád: Nem, az ottani.) Az ottani választásokba mi ezt már bevittük, hiszen az egyik párt - ez egy magyar párt - kijelentette, hogy a régiókat támogatja, mi pedig elmondtuk, hogy nem fogunk olyan jelöltet támogatni, aki ezekben a kérdésekben nem tesz egyértelmű, konkrét nyilatkozatot, nem általánosságban, mert van néhány olyan rendkívüli sérelem, amit egyszerűen fel kell számolni, és amíg nem lesz ilyen nyilatkozat, addig az ukrajnai magyar párt nem fog dönteni.
Horváth képviselő úr kérdése nagyon fontos dolog, az, hogy értessük meg az ukrán társadalom jobbik részével ezeket a kérdéseket, mert valójában ők ebben félre vannak tájékoztatva, és ebbe az irányba valamennyiünknek lépnünk kell, például akkor, amikor egy ukrán politikusnak vagy tanárnak mondjuk azt, hogy ez sérelem, mert akkor azt mondják, hogy ez a világon mindenütt így van, ez Nyugaton így van, mi pedig akkor magyarázzuk nekik, hogy sem Magyarországon, sem Romániában nincs így, de ezt nem hiszik el. Az ukrán értelmiség igen nacionalista, ugyanakkor nyugatos beállítottságú. Úgy gondolják, hogy az ukrajnai soknyelvűség a szovjet múlt maradványa, Nyugaton pedig minden társadalom homogenizálva van, és ugyanilyen világ van, és nem akarják elhinni, hogy Ukrajnában más nyelven, mint az ukrán, lehet felvételt nyerni vagy érettségizni, az oktatási intézményeket ellátni tankönyvekkel, nem akarják elhinni, hogy az ilyen megbeszéléseknek, tárgyalásoknak rendkívüli jelentőségük lehet. Másrészt pedig az, amit az elnök úr mondott, Magyarország önzetlenül támogatott számos olyan törekvést, amit más európai állam nem.
Végül is a kárpátaljai magyarság kérdése nem annyira életbevágó Ukrajna számára, hogy ne tehessen ebbe az irányba gesztusokat Magyarország a támogatás ügyében.
ELNÖK: Esetleg még egy kérdésem lenne. A szeptemberi beiskolázásnak milyen tapasztalatai vannak? Az arányszámok hogyan alakultak? Most már ennek az oktatási háborúnak a közepén vagyunk, és vannak konkrét szociológiai adatok is a kezünkben. Erről egy rövid tájékoztatást még szeretnék kérni. Elnök asszonyé a szó.
DR. OROSZ ILDIKÓ (Kárpátaljai Magyar Demokratikus Szövetség): Köszönöm szépen.
Akkor a felvételivel kezdeném ezt a kérdést, elnök úr, ami egy kis adalék ahhoz, amit László mondott.
Régen a felvételi arányok hasonlóak voltak. Ebben az évben ukrán nyelv és irodalomból kellett felvételit tenni, és még magyar nyelven tehették a többi tárgyból a felvételit, és csak két tárgyból kellett vizsgázni. Tavaly nagyot romlott a helyzet, és hasonló szinten maradt, 10 százalékkal csökkent a felvételizők aránya. Ami a beiskolázást illeti, az szintén csökkent, és a helyzet az, hogy nagyon sokan nem látják ebből a kiutat, nem látják az eredményt, hiszen szélmalomharcot folytatunk. Bizony-bizony, vannak olyan oktatási intézmények, például Beregszászban, ahol az ukrán tannyelvű iskolában a tanárnőn kívül minden gyerek magyar, egy-két ukrán van egy-egy osztályban, és ez azt jelenti, hogy hamarosan a magyar iskolákat kell majd bezárni. Ez a helyzet.
Ami pedig a mi helyzetünket, illetve az összefogást illeti, szeretném árnyalni ezt a képet azzal, hogy lényegében magyar anyanyelvű oktatási intézményhálózata a magyar és a román kisebbségnek van, a bolgárok orosz nyelven tanulnak, és erősítik az orosz lakosság pozícióit, az összes többi kisebbségnek, kivéve a lengyeleket, hat oktatási intézményük van, és a 2001. évi népszámlálás szerint már több mint 71 százalék úgy nyilatkozott, hogy első nyelvének az ukránt tekinti. Ez a gond tehát ránk nézve gond.
Ami pedig az összefogást illeti, elég érdekes a hangulat az országban. Ezt azzal tudom árnyalni, hogy egy hónappal, három héttel ezelőtt, amikor felröppent a hír, hogy bevezetik az ukrán nyelv használatát az intézményekben és az iskolákban, volt egy körkapcsolásos stúdióbeszélgetés, ahol a stúdióban a magyarokat én képviseltem, a románokat az egyetemről egy tanár, és természetesen helyi ukrán egyetemi tanárok is ott ültek, valamint Kijevben a minisztérium képviselői, Harkovban az ukránok képviselői, és Hersonban orosz kollégák ültek a stúdióban. Én felvetettem azt a kérdést, hogy a románok és a magyarok őshonos kisebbségnek számítanak Kárpátalján, ezért diszkriminatív jellegű a felvételizés lehetősége és ez a dolog, amiről mi állandóan beszéltünk. Azt gondoltuk, hogy az orosz kollégák ezt meg fogják támogatni, ezzel szemben a hersoni stúdióban az hangzott el, hogy jó, jó, a kisebbségek nem egy nemzetiségi kérdés, de az oroszajkú lakosság nem jelent az országban kisebbséget, ők úgy tudják, hogy ez 51-52 százalék, ezért a probléma megoldásának a lényege, ha két államnyelvet vezetnek be. Ennyi arra vonatkozólag, hogy milyen kilátásaink vannak.
Most kampány van, a kampány idején egyértelmű válaszokat nem adnak, viszont nekünk a magunk érdekében mindent meg kell tennünk.
BRENZOVICS LÁSZLÓ (Kárpátaljai Megyei Tanács): Még egy adalék a hangulathoz. Néhány helyen, önkormányzati szinteken a helyzet azért radikalizálódik. Például a Hersoni Városi Tanács megtiltotta egy rendelet alkalmazását a város utazási intézményeiben, vagy pedig a Szevasztopoli Városi Tanács pedig egyáltalán felszámolta az Oktatási Minisztérium helyi kirendeltségét, saját külön oktatási tanfelügyelőséget hozott létre. Ezek természetesen ilyen dacreakciók, de mutatják azt, hogy ez az egész dolog forrong.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdések, megjegyzések vannak-e? (Jelzésre:) Alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Igen, van egy megjegyzésem, pontosabban egy javaslatom. Ha nem voltam teljesen explicit, akkor most egy ütemezési javaslatot is kívánok tenni. Rögvest - mondjuk a rögvest legyen a héten - dolgozzanak ki a szakértők egy javaslatot a nyilatkozatszövegre, ezt legkésőbb a jövő hét elején egyeztessük a partnereinkkel Kárpátalján, illetve konzultáljanak róla a magyar parlamenti pártok, utána jöjjön be a parlament elé.
Szerintem ez a jövő héten lezárható folyamat.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor talán van mód arra is, hogy a Házszabálytól eltéréssel elfogadja az Országgyűlés, adott esetben tíz nap múlva, tehát tegnaphoz két hétre. Azt hiszem, ez egy járható út.
Meg szeretném keresni ez ügyben az elnök urat, illetőleg kérem majd a Külügyi Hivatal együttműködését. Azt gondolom, a Külügyi Hivatalhoz is majd különféle javaslatokat el lehet juttatni, ezt követően össze tudunk hívni egy egyeztetést, és elkészülhet a kárpátaljai vendégeinkkel való egyeztetést követően az a szöveg, amit reményeink szerint a Házszabálytól eltéréssel az Országgyűlés el tud fogadni.
Köszönöm szépen, alelnök úr. Vendégeinknek sok erőt kívánunk ehhez az egyáltalán nem felemelő küzdelemhez, és az, amit most itt elmondtak, az teljes mértékben vállalható, védhető és fontos, hogy a Magyar Országgyűlés, illetőleg a magyar kormány azok mögé az erőfeszítések és célkitűzések mögé odaálljon, amelyeket az imént megfogalmaztak.
Köszönjük szépen a megjelenésüket. (Brenzovics László: Köszönjük szépen, hogy meghallgattak.) Jó munkát önöknek. Viszontlátásra.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
Következő napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése. Szeretném köszönteni Erdélyi Rudolf urat a Pénzügyminisztériumból.
Kapcsolódó módosító javaslat tárgyalása
Kapcsolódó módosító javaslatot kell egyben megtárgyalnunk: 104/141., 104/142. Demokráciaközpontok, 50 millió, át a nemzeti fejlesztési együttműködéshez. A kormány álláspontja?
ERDÉLYI RUDOLF (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Dr. Kozma József: Nem javasolom a támogatást.) A bizottság álláspontját kérem. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás. - Nincs jelzés.) A bizottság egyhangúlag nem támogatja, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja, elutasította a javaslatot.
Mivel további módosító javaslatunk nincs, ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a vendégünk megjelenését.
A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) szövegének módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről, valamint az ADN-hez csatolt szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvényjavaslat (T/11198. szám)
Következő napirendi pontunk: Közlekedési Minisztérium, Genf jegyzőkönyv kihirdetése, valamint az olasz és a magyar kormány közötti kőolaj együttműködési megállapodás kihirdetése.
Köszöntöm Csuhay Mariannát, valamint Rákos Attilát a Közlekedési Minisztériumból. Először megadom a szót Csuhay Mariannának, ha szükségesnek tart kiegészítést tenni az előterjesztéshez. Nagyon röviden tessék tenni. Tessék parancsolni.
Csuhay Marianna (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) tájékoztatója
CSUHAY MARIANNA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Talán egészen röviden annyit, hogy 2004-ben úgy döntött az Országgyűlés, hogy Magyarország csatlakozik a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodáshoz, és ennek következtében azt is vállaltuk, hogy a megállapodás mellékletét képező szabályzatot, amely egy ezeroldalas műszaki jellegű szabályozás, ennek a korszerűsítését, az ENSZ-munkabizottságokban elfogadott módosításait is kihirdetjük, alkalmazzuk. Tulajdonképpen most erről szól ez a törvényjavaslat, de ez a nemzetközi szállítási vonatkozása.
A törvényjavaslattal egyúttal azonban tervezzük elrendelni a belföldi, belvízi forgalomra való alkalmazást is, amellyel tulajdonképpen az Unióban vállalt kötelezettségünknek teszünk eleget, hiszen az Unió elfogadta - mez egészen különleges - a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozásokat az egységes belső piacára, és elvárja a tagállamoktól, hogy alkalmazzák. Ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor ennek a feladatunknak is eleget teszünk.
Ha kérdés van, természetesen szívesen állok rendelkezésre.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs kérdés, felteszem szavazásra: ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás. - Mindenki jelez.) Egyhangú.
Köszönöm szépen Csuhay Marianna megjelenését, jó munkát önnek.
Rákos Attilának adom meg a szót az olasz-magyar kőolaj együttműködési megállapodás kihirdetésével kapcsolatosan. Parancsoljon!
Rákos Attila (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) tájékoztatója
RÁKOS ATTILA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Az előterjesztett törvényjavaslat célja, hogy az aláírt kétoldalú kormányközi megállapodást az Országgyűlés törvénnyel kihirdesse. A megállapodás kiindulópontja a 2006/67/EK irányelv, amely ezt a kérdést szabályozza. Ez azt jelenti, hogy létrejött a konzultáció a szöveg kialakítására a minisztériumok között. A megállapodás egyik gyakorlati haszna lehet, hogy Magyarországon az érintett vállalatok között a MOL Nyrt. az olaszországi leányvállalatához kapcsolódó készletezési kötelezettségének a megállapodás rendelkezései alapján Magyarországon is eleget tehet az irányelv rendelkezéseivel. Az Európai Unió kifejezetten ösztönzi a hasonló megállapodások megkötését a tagállamai között. Magyarország ebben a tárgyban megállapodást kötött Szlovéniával.
A két szöveget aláírás előtt az Európai Bizottsággal egyeztettük, és a két kormány között aláírásra október 22-én került sor, magyar részről a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, az olasz kormány részéről pedig a gazdasági miniszter aláírásával.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Bármely vezetéket érint ez? (Rákos Attila: Nem, ez nem érint.) Rendben, köszönöm, tehát nem érint.
Felteszem szavazásra: ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás. - Mindenki jelez.) Egyhangú. Köszönjük szépen. Jó munkát kívánok önöknek, viszontlátásra.
Tisztelt Bizottság! Következő ülésünk november 25-én, szerdán 10 órakor lesz, és nem itt, hanem a Külügyi Intézetben. Téma: az Európai Unió és Oroszország kapcsolata. Előreláthatólag a mai témánkat folytatjuk, új felállásban, új helyszínen. Autóbusz indul a Parlamenttől, tehát ha valaki nem akar saját autóval bumlizni a városban, akkor busszal bumlizunk. A titkárság mindenkit értesít a konkrét helyszínről, időpontról.
Van-e kérdés? (Jelzésre:) Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Ez egész napos program?
ELNÖK: Nem, délelőtt két órát kell tervezni, 10-től 12-ig tervezzük.
Amennyiben nincs több kérdés, jó munkát mindenkinek. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 14 perc)
|
Dr. Kozma József |
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea, Gálné Videk Györgyi