KHTB-1/2010.
(KHTB-119/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2010. február 9-én, kedden, 10 óra 8 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat elfogadása *
Tájékoztató az Egyesült Államok külpolitikájáról *
Eleni Tsakopoulos Kounalakis tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Eleni Tsakopoulos Kounalakis válaszai *
Az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11652. szám) (Általános vita) *
Az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11653. szám) (Általános vita) *
Simon Brigitta szóbeli kiegészítése *
Döntések az általános vitára való alkalmasságról *
A Nemzetközi Valutaalap alapokmányáról szóló Egyezmény 1990. június 28. napján kelt, harmadik módosításának, 1997. szeptember 23. napján kelt, negyedik módosításának, valamint a 2008. április 28. és május 5. napján kelt, ötödik módosításának kihirdetéséről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos egyes jegybanki feladatokról szóló törvényjavaslat (T/11577. szám) (Általános vita) *
Őrlős László szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság kormánya és az Örmény Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2009. november 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló T/11654. számú törvényjavaslat, nemzetközi szerződésről *
Dr. Supala Ágnes szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Kanada közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11687. szám) (Általános vita) *
Simon Brigitta szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaságnak a Moldovai Köztársaságban működő nagykövetségén a vízumkérelmek kezelésével kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/11740. szám) (Általános vita) *
Dr. Berta Krisztina szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
Tájékoztatást ad:
Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP), a bizottság alelnöke
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Velez Árpád (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Szakács László (MSZP) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) Hárs Gábornak (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP) Velez Árpádnak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Nagy Gábor Tamásnak (MSZP)
Kovács Kálmán (SZDSZ) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete
Simon Brigitta (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Örlős László (Pénzügyminisztérium)
Dr. Supala Ágnes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Berta Krisztina (Külügyminisztérium)
Meghívottak
Jeffrey D. Levine követtanácsos (Egyesült Államok Nagykövetsége)
John Martensen (Egyesült Államok Nagykövetsége)
Paul O'Friel (Egyesült Államok Nagykövetsége)
Markos Tsakopoulos Kounalakis
Hegedűs Máté (Külügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc.)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a bizottság minden tagját, illetőleg vendégeinket ez évi első ülésünkön, és a parlamenti ciklus várhatóan utolsó előtti külügyi bizottsági ülésén.
Bejelentem a helyettesítéseket. Velez Árpád Kőhegyi Istvánt, Kozma József Szakács Lászlót, Nagy Gábor Potápi Árpádot, Hárs Gábor Gedei Józsefet, Kránitz László Varga Lászlót, Kékesi Tibor pedig Kovács Kálmánt helyettesíti. Megállapítom a határozatképességünket.
A napirendi javaslat elfogadása
A napirendet megküldtem. A napirenddel kapcsolatban van-e bárkinek kérdése? (Senki sem jelentkezik.) Felteszem a napirendet szavazásra. Ki támogatja a napirendet? (Szavazás.) Egyhangú. A napirendet elfogadtuk.
Tájékoztató az Egyesült Államok külpolitikájáról
Az első napirendi pontunk keretében szeretném köszönteni Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet asszonyt. Egy hagyomány folytatódik, hiszen az elmúlt két parlamenti ciklusban minden új amerikai nagykövet Budapesten ellátogatott a külügyi bizottságba és tájékoztatást adott az új amerikai külpolitikai prioritásokról. Ez azért is egy fontos alkalom számunkra, hiszen nemcsak a nagykövet asszony új, hanem az Egyesült Államok elnöke is, és az Egyesült Államok külpolitikája is új. Tehát azt gondolom, hogy egy olyan egybeesésről van szó, amely kiváló alkalmat nyújt a számunkra arra, hogy eszmét cseréljünk.
Azt is szeretném megköszönni a nagykövet asszonynak, hogy azzal, hogy elfogadta a meghívásunkat, a külügyi bizottságot választotta az első nyilvános szereplésére Magyarországon. És úgy gondolom, hogy egy parlamentáris demokráciában mi lehetne alkalmasabb, mint a parlament és a parlamenten belül pedig a külügyi bizottság arra, hogy ilyen helyzetbe kerüljünk.
Munkatársai mellett szeretném különösen köszönteni még a nagykövet asszony férjét, Markos Tsakopoulos Kounalakis urat, aki viszont Magyarországra már egyáltalán nem újonnan érkezett, hiszen a rendszerváltozás idején a Newsweek tudósítójaként rendszeresen járt Magyarországon, és számos személyes kapcsolattal is rendelkezik.
Nagykövet asszonnyal azt beszéltük meg, hogy nagykövet asszony ismertetné az amerikai külpolitika főbb prioritásait, ezt követően pedig a szokásos rendben először a pártok, majd a képviselők kérdéseit hallgatná meg, és adná meg a válaszokat. Van-e ezzel kapcsolatban bárkinek javaslata, kérdése? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben egyetértünk, megadom a szót nagykövet asszonynak.
Parancsoljon!
(Az idegen nyelvű hozzászólásokat szinkrontolmács fordítja.)
Eleni Tsakopoulos Kounalakis tájékoztatója
ELENI TSAKOPOULOS KOUNALAKIS, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete: Jó reggelt kívánok! Németh Elnök úr! Bizottsági Tagok! Hölgyeim és Uraim! A Magyarországon szolgáló amerikai nagykövetek számára már szinte hagyomány lett, hogy beszédet mondanak a tisztelt bizottság előtt.
Az, hogy megjelentem itt önök előtt, az jól példázza az országaink közötti szoros együttműködést. Mint Obama elnök személyes képviselője, rendkívüli megtiszteltetés és büszkeség számomra, hogy ma, Budapestre érkezésem után ilyen rövid idővel már itt lehetek. Nagyon jól tudom, hogy ez a bizottság nagyon keményen dolgozott azért, hogy a külpolitika konszenzusközpontú terület maradjon a magyarországi parlamenti pártok között. Éppen ezért nagy várakozással tekintek a közös munka elé valamennyiükkel budapesti megbízatásom során.
Németh Elnök Úr! Ön arra kért, adjak áttekintést az Obama-adminisztráció külpolitikájáról, ezért hadd kezdjem a legnagyobb jelentőségű ügyekkel. Ezt követően pedig készséggel válaszolok az ön, illetve a bizottság tagjainak kérdéseire.
Bevezetőként azt kívánom elmondani, milyen büszke vagyok arra, hogy Obama elnököt képviselhetem Budapesten. Obama elnök választási kampánya annak idején a változást helyezte középpontba - mind odahaza belföldön, mind a világ többi részével való kapcsolatainkban. Elnökségét különleges nyitással kezdte, mind barátaink, mind ellenségeink irányában. Az Egyesült Államok - mondta - eleget fog tenni vezető szerepéből fakadó felelősségének, ám ugyanakkor a partneri viszony mellett is elkötelezi magát. Tavaly az ENSZ-közgyűlésen beszédében elmondta: mély meggyőződéssel hiszem, hogy most sokkal inkább, mint az emberi történelem bármely más korszakában, a nemzetek és népek érdekei közösek. Döntő fontosságú pillanatban az Egyesült Államok készen áll arra, hogy új fejezetet nyisson a nemzetközi együttműködésben.
Teljes mértékben osztozom elnök úr elképzelésében, és nagy örömömre szolgál, hogy Magyarország és az Egyesült Államok együttműködése már most kiváló. Barátok vagyunk, partnerek, és NATO-szövetségesek. Országaink világszerte számos kérdésben vállvetve dolgoznak. Ezért tehát, amikor az amerikai politikáról, kihívásokról és kezdeményezésekről beszélek, ezt annak világos tudatában teszem, hogy Magyarország természetesen sokkal több a puszta szemlélőnél. Magyarországot ismerik és elismerik Washingtonban azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel hozzájárul az afganisztáni, a balkáni, a haiti és az iraki misszióhoz, valamint a guantanamoi fogolytábor bezárásához, továbbá a NATO munkájához jelentősen hozzájárul a pápai nehéz-légiszállító ezred házigazdájaként, valamint a Budapesten nemrég megnyitott NATO-egészségügyi kiválósági központtal.
A közelmúltban Párizsban elhangzott beszédében Clinton külügyminiszter beszélt azokról a kötelékekről, amelyek összefűzik az Egyesült Államokat és Európát. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonság továbbra is az USA kül- és biztonságpolitikájának szilárd alapja marad. Az erős Európa kulcsfontosságú biztonságunk és jólétünk szempontjából, és globális célkitűzéseink teljesítésében nagyban számítunk az európai szövetségeseinkkel végzett közös munkára. Azokon a kulcsfontosságú ügyeken túl, mint amilyen Afganisztán és Irán, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem, és a világgazdaság revitalizálása, Clinton külügyminiszter szerint az európai-amerikai partnerség alapja az értékeink védelme és elősegítése világszerte.
Egyesít minket a szabadság közös tisztelete, ezeknek a kapcsolatoknak soha nem szabad megszakadniuk. Az Egyesült Államok történelme kezdete óta a magyarok mellettünk álltak, úgy a függetlenségi háborúban, mint a polgárháborúban. Kováts Mihály az a magyar huszár, aki az amerikai lovasság megalapítója volt, 1779-ben a dél-karolinai Charlestown melletti csatában esett el. Stahel Gyula vezérőrnagy pedig országom legmagasabb vitézségi kitüntetését, az érdemérmet nyerte el az 1864-es piedmonti csatában. Kováts szavai, melyekkel felajánlotta kardját Benjamin Franklinnak: "Az arany szabadságot nem lehet sárga arannyal megvásárolni" megtestesítik a nemzeteink által régóta nagyra tartott értékeket.
65 évvel ezelőtt Európa letarolt, feldúlt kontinens volt. 20 évvel ezelőtt Magyarország a vasfüggöny mögött élt. Európa ma biztonságos, demokratikus, egységes és virágzik. Értékeink kiállták az idő próbáját, ám még sok feladat áll előttünk. Jelen pillanatban az Egyesült Államok számára kétségkívül az afganisztáni és pakisztáni helyzet a legnagyobb külpolitikai kihívás. Obama elnök tavaly decemberben bejelentette, hogy az Egyesült Államok további 30 ezer katonát telepít Afganisztánba. Ez a katonai csapaterősítés, párosulva a szintén megerősített civil jelenléttel meg fogja teremteni a körülményeket a 2011 közepén kezdődő fokozatos csapatvisszavonáshoz. Amint az Obama-adminisztráció világossá is tette, az Egyesült Államok elkötelezettsége Afganisztán népe mellett hosszú távra szól, ám csapataink jelenléte nem.
Ahogy Clinton és Gates miniszterek mindketten mondták, nem kivonulási stratégiáról és nem merev határidőről beszélünk, hanem egy olyan helyzetértékelésről, amely szerint 2011-ben megkezdhetjük az átmenetet afelé, hogy a felelősséget átadjuk az afgán erőknek. Az átmenet nyilvánvalóan az ország kevésbé vitatott részein kezdődik majd, de ugyanaz a fajta fokozatos, a körülményektől függő, tartományról tartományra, körzetről körzetre haladó átmenet lesz. A végső cél az afgán nemzetbiztonsági erők minőségének és mennyiségének olyan mértékű fejlesztése, hogy saját maguk tudjanak a biztonságukról gondoskodni. A jobb biztonsági helyzet, melyet az erősebb afgán rendőri és katonai erők nyújtanak, el fog vezetni a jobb kormányzáshoz mind helyi, mind országos szinten. Annak felismerése, hogy az Afganisztánban felmerült problémák tulajdonképpen regionális kihívást jelentenek, kulcseleme az Obama által felvázolt stratégiának. A Pakisztán és Afganisztán közötti határvidék biztosítása kritikus fontosságú eleme a régió stabilizációjának.
Az EU Afganisztánra és Pakisztánra kidolgozott akcióterve - mely a civil segítség növelésére összpontosít - fontos lépés előre. Arra buzdítjuk Magyarországot, hogy aktívan dolgozzon együtt EU-beli tagtársaival e terv mielőbbi kifejlesztésén és megvalósításán.
Ahhoz, hogy az Egyesült Államok - és valójában a NATO - sikerrel járjon Afganisztánban, további támogatásra van szükségünk szövetségeseinktől. Az Obama-kormány nagyra értékeli a NATO-szövetségesek által felajánlott további hétezer katonát, benne Bajnai miniszterelnök úr kötelezettségvállalásával, aki decemberben, amikor Biden alelnökkel találkozott, megígérte, hogy további kétszáz magyar katonát küld Afganisztánba.
Az afgán stratégia egy másik kulcsfontosságú eleme a nem katonai komponens. Nagyobb arányú civil részvételre és támogatásra van szükség. Kollégám, az USA afganisztáni nagykövete, Karl Eikenberry mondta a minap az amerikai törvényhozóknak: "Átfogó célunk a jobb kormányzás elősegítése, hogy az afgánok érezzék az előnyeit a legitim kormány támogatásának."
Magyarország már évek óta nagyon értékes munkát végez Afganisztánban, mind az OMLT keretében, mind Tartományi Újjáépítési Csoportjával - PRT - Baglan tartományban. Nem sokkal ezelőtt az amerikai kormány segélyszervezetének, a USAID-nek a baglani magyar PRT-hez beágyazott képviselője Budapestre látogatott, és nagy elismeréssel beszélt a Magyarország által végzett jó munkáról. Tudom, hogy az Egyesült Államok azzal a várakozással tekint Magyarországra, hogy vezető szerepet játszik majd abban, amikor afganisztáni jelenlétünkben a hangsúlyt a nagyobb civil szerep felé mozdítjuk el.
És itt szeretnék egy pillanatra megállni, hogy fejet hajtsak a magyar PRT két katonájának bátorsága előtt, akik vasárnap megsebesültek egy támadásban. Örömmel halljuk, hogy mindketten túl vannak a veszélyen. Gondolataink, imáink velük és családjukkal vannak.
Egy másik nagyon jelentős kérdés Obama elnök számára Irán. Biztos vagyok benne, sokan tudják, hogy Obama elnök tavaly kinyilvánította készségét arra, hogy a kölcsönös tiszteletre alapozva új lapot nyissunk kapcsolatainkban Iránnal. Ennek az új megközelítésnek része ajánlatunk a közvetlen kapcsolatfelvételre Iránnal, illetve az is, hogy aktívan részt veszünk az Iránnal folytatott P5+1 tárgyalásokon, hogy megoldjuk az ország nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat.
Egy év elteltével azonban világossá vált, hogy Irán nem kész követni a nemzetközi normákat. Mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentette novemberben, Irán folytatja nukleáris programja fejlesztését, nem törődve sem a nemzetközi aggodalmakkal, sem az IAEA, az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, valamint a nonproliferációs egyezményben vállalt kötelezettségeivel. Sajnáljuk, hogy Irán elmulasztott élni az értelmes kapcsolatfelvétel többször ismételt lehetőségével, ám folytatódó együtt nem működése most már a nemzetközi közösség teljes és sürgős figyelmét igényli.
Míg az elmúlt év során a hangsúly a kapcsolatfelvételen és az ösztönzésen volt, mára eljött annak az ideje, hogy további elemet alkalmazzunk - a nyomásgyakorlás elemét. Az USA úgy gondolja, hogy a multilaterális nyomásgyakorlást legjobban az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy új lépésével lehet elérni; ám előfordulhat, hogy még egy ENSZ-akció sem elégséges ahhoz, hogy meggyőzze Iránt az irányváltás szükségességéről. Miközben előrehaladunk ezen a területen, szeretnénk olyan összehangolt, nemzeti lépéseket kidolgozni barátainkkal és szövetségeseinkkel, amelyek növelik a nemzetközi megállapodások súlyát.
Oroszországot tekintve egyértelmű, hogy Obama elnök úr és Clinton miniszter asszony különleges figyelmet szenteltek az orosz-amerikai kapcsolatok kiegyensúlyozásának. Mindannyian hallottak a jelképes "reset-újraindítás" gombról, amelyet tavaly Clinton külügyminiszter adott át orosz kollégájának, Lavrov miniszternek.
Az Egyesült Államok Oroszországhoz fűződő viszonya valóban átalakuláson ment keresztül az Obama adminisztráció idejében. Tudatában vagyok annak, hogy ezt az újraindítást sokan a közép-európai régió iránti csökkent érdeklődésnek tekintik. Hadd ismételjem meg, amit Biden alelnök mondott tavaly októberben Bukarestben: "Pontosan globális felelősségvállalásunk és az önök növekvő képessége és részvételi hajlandósága ezek közös vállalásában az, amit leginkább értékelünk a Közép-Európával és Európával létező partnerségi kapcsolatunkban. Soha, senkivel, semmilyen témában nem bocsátkozhatunk alkuba az önök feje fölött, az Önök háta mögött." Biden alelnök szavaival: "Irányelvünk világos: önöket érintő döntéseket önök nélkül nem hozunk."
Az Oroszországgal fenntartott produktív kapcsolat mindenki számára fontos. Obama és Medvegyev elnökök rendszeresen konzultálnak egymással. Amint azt a két elnök decemberben, Koppenhágában, a klímakonferencia által nyújtott lehetőséget kihasználva bejelentette, az Egyesült Államok és Oroszország nagyon közel járnak ahhoz, hogy tető alá hozzanak egy új START-egyezményt. Az USA Oroszország-politikája mögötti megfontolás az elmúlt évben az volt, hogy találjuk meg a közös alapot, dolgozzunk együtt olyan ügyekben, ahol közösek az érdekeink. Clinton külügyminiszter nemrég kijelentette Párizsban: az Obama kormányzat célja egy kölcsönös tiszteletre és közös érdekekre épülő, tartalmas és konstruktív viszony kiépítése Oroszországgal.
A terrorizmus elleni harc, Irán nukleáris ambícióinak megfékezése, a stabilitás elérése Afganisztánban néhány azon területek közül, ahol aggodalmaink közösek. Biztos vagyok benne, hogy önök tudnak róla, hogy Oroszország ma már átengedi területén az Afganisztánba irányuló tranzitszállítmányokat, ami csupán egyetlen példája annak, hogyan tudnak együttműködni. Ezzel együtt, viszonyunk pragmatikus, és vannak ügyek, amelyekben eltér a véleményünk. De dolgoznunk kell, és dolgozni is fogunk annak érdekében, hogy haladást érjünk el, ahol tudunk. A NATO-Oroszország Tanács ennek egyik lehetséges terepe. Vagyis örömmel fogadtuk a hírt, hogy a Tanács ismét tart találkozókat. Legutóbb, decemberben a NATO-Oroszország Tanács munkaprogramot dolgozott ki 2010-re. Számos intézkedést léptetett életbe a Tanács munkájának javítására, és elfogadta, hogy megkezdje a közös biztonsági kihívások XXI. századi áttekintését.
Tudom, hogy Magyarország nagy figyelemmel követte az Egyesült Államok rakétavédelmi terveit, és tudom, hogy a világnak ezen a részén a veszélyérzetet - és az önöket Oroszországhoz fűző viszonyt - természetesen történelmi tapasztalataik alakítják. Végső soron azonban az Egyesült Államok meg van győződve arról, hogy a fejlesztés alatt álló új rendszer, amelyet a múlt ősszel jelentettünk be, jobban védi Európa nemzeteit, és teszi ezt egy, a NATO struktúrájába illeszkedő rendszerben.
Az Egyesült Államok tehát úgy gondolja, a rakétavédelem még egy olyan terület, ahol Oroszország és az Egyesült Államok - és Európa - együtt tudnak dolgozni, hogy védelmet nyújtsanak a valamennyiünket érintő közös fenyegetések ellen. Ahogy Clinton külügyminiszter elmondta, az Egyesült Államok és Oroszország nem fog mindig mindenben egyetérteni, s a két ország érdekei sem vágnak mindig egybe. Amikor azonban nézeteltérés mutatkozik, konstruktív megoldásokat fogunk keresni a különbözőségek áthidalása érdekében.
Sokan úgy vélték, hogy az Egyesült Államokat Oroszország-ellenes érdekek vezérlik az európai energiaügyekben. Szerintem nem erről van szó. Az Egyesült Államok a monopóliumokat ellenzi, általában a monopóliumok jelentette veszélyek miatt. Az Egyesült Államok - és igazából, Európa is - szemszögéből az energiabiztonság kulcsszava a diverzifikáció: a források és a szállítási útvonalak diverzifikálása. Azt hiszem, az Egyesült Államok és Európa ennek már sok éve tudatában van. A Magyarországra és a régió más országaiba történő gázszállítások akadozásai a közelmúltban csak megerősítették a több forrás és a többféle technológia alkalmazásának szükségességét.
A tárolókapacitások javítása és növelése szintén alapvető fontosságú, és tudom, hogy Magyarország komoly sikereket ért el már ezen a területen. A Nabucco-projekt, amelynek támogatásában a bizottság tagjai és a kormány kemény munkát végzett és végez, egyértelműen jelentős lépés lesz Magyarország számára afelé, hogy hosszú távon biztosítsa a stabil és biztonságos energiaellátást. Elismeréssel adózom Magyarországnak e projekt előremozdításában végzett kulcsszerepéért.
A Balkán olyan terület, amely foglalkoztatja Washingtont, és a washingtoni vezetők is tudatában vannak annak, hogy Magyarország számára stratégiailag fontos ez a térség. A NATO Szerbia elleni kampánya nehéz időszak volt Magyarország számára, ám ugyanakkor fontos mérföldköve is volt a demokrácia és a szabadság terjedésének. Mára világossá vált, hogy Nyugat-Balkán a nyugat felé orientálódik, Szerbia nemrégiben benyújtotta hivatalos felvételi kérelmét az Európai Unióba. Ez örvendetes lépés, amiben nagy szerepet játszott Magyarország az általa tett lépésekkel, amelyekkel a régió egészében elősegíti az EU-ingegrációt. Az Egyesült Államoknak jól felfogott érdeke, hogy a Nyugat-Balkán stabil térséggé váljék. Magyarország vezető szerepet játszik a régióban azáltal, hogy megosztja a demokratikus átalakítás, valamint az európai uniós és a NATO-tagság során szerzett tapasztalatait.
Magyarországot különösen keményen érintette a globális gazdasági válság. Az IMF és az Európai Unió segítségével és a lakosság eltökéltsége eredményeként Magyarország megfelelt a kihívásoknak, és úton van a kilábalás felé. Az Egyesült Államok számára fontos, hogy Magyarország a nagyon rátermett munkaerejével, fejlett infrastruktúrájával és szépségével rendelkezik azokkal a potenciálokkal, hogy további befektetéseket is idevonzzon. Együtt kívánunk dolgozni az Amerikai Kereskedelmi Kamarával és a nagykövetségünk kereskedelmi osztályával azért, hogy segítsünk. Ahogy talán önök is tudják, nekem üzleti hátterem is van, és igazán mindent meg fogok tenni azért, hogy új lehetőségeket biztosítsak Magyarország számára, hiszen a külföldi befektetések tudják stimulálni a magyar gazdaságot, munkahelyeket és jó feltételeket tudnak teremteni a magyar vállalkozóknak is. A múlt csütörtökön aláírt új tudományos-technológiai és adózással kapcsolatos megállapodás is remélhetőleg új szerepet biztosít majd az együttműködéshez. Abban is biztos vagyok, hogy a magyar kormánynak is segíteni kell, hogy a befektetők számára egyenlő esélyeket kínáló játéktér, valamint átlátható és igazságos környezet alakuljon ki.
Végezetül szeretném tolmácsolni Obama elnök úr és Biden alelnök úr őszinte köszönetét, hogy Magyarország úgy döntött, befogad egy korábbi fogva tartottat a guantanamoi létesítményről. Obama elnöknek a hivatalba lépése után egyik első lépése volt, hogy elrendelte a guantanamoi fogolytábor bezárását. Habár ennek a folyamatnak az egésze némi késedelmet szenvedett, és az általunk reméltnél összetettebbnek bizonyult, az Egyesült Államok - olyan szövetségesek segítségével, mint Magyarország - egyre közelebb kerül ahhoz, hogy történetének ezt a fejezetét lezárja. Dan Fried különmegbízott - akit önök közül is bizonyára többen ismerhettek korábban mint az európai ügyekért felelős államtitkárt -, amikor nemrégiben Brüsszelben járt, úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy Guantanamot még Obama elnök első elnöki periódusa alatt be tudjuk zárni. Magyarország segítségével közelebb kerültünk e célhoz, és Magyarország példája ösztönzőleg hathat a régió többi országa számára is. Köszönjük még egyszer.
Egy személyes megjegyzésben szeretném elmondani, hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy ebben a gyönyörű városban szolgálhatok. Budapest valóban lenyűgöző. Hatalmas szeretettel fogadtak bennünket Magyarországon. Családom is, jómagam is már most otthon érezzük magunkat Budapesten.
Itt abba is hagyom, és várom hozzászólásaikat, kérdéseiket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Sosem tudtunk még egy amerikai nagykövetnek sem egy ilyen nagyon kemény telet produkálni, és remélem, az ön gyerekei, a fiúk élvezik ezt a nagy havat, és jól érzik magukat itt.
Néhány rövid gondolatot szeretnék elmondani nagykövet asszony expozéjával kapcsolatban. Először is szeretném megköszönni, nagykövet asszony, ezt a nagyon részletes beszámolót. Úgy gondolom, egy nagyon fontos beszédet hallhattunk az amerikai külpolitikáról, és ezt a szöveget képviselőtársaimnak és a sajtó képviselőinek el fogjuk majd juttatni, ha ehhez nagykövet asszony hozzájárul. (Eleni Tsakopoulos Kounalakis: Természetesen.)
Először is úgy vélem, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokban a kiindulópont valóban az a fajta partnerség, ami összekapcsolja Európát és Amerikát, és ennek a partnerségnek az alapját a közös értékek képezik, a demokrácia, az emberi jogok és a szabadság értékei. Ezeknek az értékeknek a védelméért hosszú évszázadokon keresztül küzdöttünk. Itt a külügyi bizottság falán látható egy festmény, ha ön ismerkedik Magyarországgal, akkor azt gondolom ez a festmény nagyon fontos. Ezen a festményen eléggé hagyományos eszközökkel küzdünk az értékeink védelméért: ágyúkkal, lovakkal. 1849 júliusában zajlik ez a küzdelem Segesvár mellett a mai Románia, Erdély területén, az oroszokkal szemben. Nem ez volt az első, és nem is az utolsó alkalom, hogy az orosz csapatokkal szemben küzdünk. A magyar csapatokat egy lengyel tábornok - Bem tábornok - vezeti, és baloldalán, bal keze felől Petőfi Sándor látható, a legjelentősebb magyar költő.
A biztonság tehát a legfontosabb ma is számunkra, és úgy vélem, az európai-amerikai együttműködésben kiemelkedő alkalmat fog jelenteni a 2011-es magyar elnökség. A magyar elnökséget szeretnénk mindenképpen felhasználni annak a célnak az érdekében, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok elmélyüljenek, kiterjedjenek. Úgy vélem, itt a gazdasági kérdések jelentősége megkerülhetetlen, hiszen egy mélyen húzódó gazdasági válság sújtja az egész világot. Nagyon régóta tárgyalunk arról, miként lehetne a kereskedelem, a gazdasági együttműködés területén közelebb hozni Észak-Amerikát, az Egyesült Államokat és Európát. Mint ahogy a közelmúltban és úgy gondolom, a jövőben is a globális felmelegedés és a klíma kérdése, általában az energia kérdése nagyon meghatározó jelentőséget fog nyerni. Az Európa Tanács a közeljövőben fog tárgyalni a koppenhágai találkozó tanulságairól, és biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendő években az európai-amerikai együttműködés nagyon hangsúlyos területe lesz ez az ügy.
De hogy kicsit a biztonságpolitika katonai dimenzióira rátérjek, azt szeretném megerősíteni önnek, nagykövet asszony, hogy Afganisztán, illetőleg Pakisztán kérdésében Magyarország elkötelezettsége egyértelmű: minden meghatározó politikai erő egyetért ebben a kérdésben, széleskörű politikai konszenzus övezi Magyarország afganisztáni szerepvállalását. Jelenleg 340 katonánk dolgozik Afganisztánban. Készen állunk arra, hogy tárgyaljunk a létszám bővítéséről is. Sajnáljuk, hogy ezt a bővítést a magyar miniszterelnök a velünk való konzultáció nélkül jelentette be az Egyesült Államokban. Ugyanakkor azt fontosnak tartom jelezni, hogy egyelőre örülnénk annak, ha a kormány a költségvetési forrásait is megjelölné ennek a kétszáz fős bővítésnek, mert nem látjuk azokat a költségvetési kereteket, amelyekre ez a bővítés épülhet.
Azokkal a hangsúlymódosításokkal, amelyeket az új amerikai vezetés Afganisztánban megfogalmazott - felkészülni a mielőbbi hatalomátadásra, és hangsúlyt fektetni a rendvédelmi erők kiképzésére -, a magunk részéről egyetértünk. Úgy gondoljuk, hogy az ebben a képzési programban való egyeztetés, konzultáció adott esetben a magyar csapatok átstrukturálását is befolyásolhatja. Mi is úgy gondoljuk, hogy alapvetően ezen a rendészeti területen nagyon komoly lehetőségei és feladatai vannak a nemzetközi közösségnek, mint ahogy továbbra is a civil szerepvállalást is hangsúlyosan kívánjuk kezelni, és a PRT-tevékenységet fent kívánjuk tartani.
A második kérdés, amit szeretnék érinteni a biztonságpolitika vonatkozásában, ez a Nyugat-Balkán. Ez némileg kapcsolódik az előző kérdéskörhöz, ugyanis a külföldi misszióink tekintetében az afganisztáni után a legjelentősebb a koszovói missziónk. Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációja az a nagy történelmi vállalkozás, amely Európa és Amerika, Magyarország és az Egyesült Államok együttműködése szempontjából kiemelkedő jelentőséget fog nyerni.
Ön nemcsak amerikai, hanem egy kicsit görög is. Úgy gondoljuk, hogy a magyar-görög együttműködésnek is - mint a Nyugat-Balkán déli, illetőleg északi kapuja - nagyon nagy jelentősége lehet a Nyugat-Balkán fejlődése szempontjából, ehhez viszont nélkülözhetetlen az, hogy az Amerikai Egyesült Államok figyelme, katonai jelenléte a Nyugat-Balkánon meghatározó módon fennmaradjon.
Semmiképpen nem szeretnénk egy olyan afganisztáni katonai jelenlét átstrukturálódáshoz hozzájárulni, ami ugyanakkor a koszovói jelenlétünk csökkenését hozná magával. Feladatunknak tekintjük azt, hogy a nemzetközi közösség figyelmét a Nyugat-Balkán irányába fenntartsuk, és nem pusztán Koszovóról van itt szó, hanem a boszniai belpolitikai helyzet nagyon komoly aggodalommal tölt el bennünket. Macedónia belső helyzetét is, különösen az európai integrációs lehetőségeinek a kitolódása miatt, a NATO-tagságának a levegőben való lógása miatt is úgy érzem, hogy bizonytalanság övezi. Tehát a Nyugat-Balkán egésze fokozott figyelmet érdemel, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon van egy olyan szakmai tudás, van egy olyan elkötelezettség, amelyet ennek érdekében szeretnénk az Egyesült Államok számára is felajánlani.
A harmadik kérdéskör, amit érinteni szeretnék, az Oroszország. Ön is említette a "reset" kifejezést. Emlékeztetnék arra, hogy a diplomáciai bakik általában sohasem véletlenek. Én hiszek ebben, hogy a bakik nem véletlenek, valami tudatalattit elárulnak. Bizonyára a nagykövet asszony is tudja, hogy a "reset"-et oroszul "overloaded"-ra sikerült fordítani, tehát túlterheltség az újraindítás helyett. A túlterheltség és az újraindítás dilemmája, azt gondolom, hogy mind a mai napig...(Hárs Gábor közbeszól.) - perezagruzka oroszul egyébként. (Derültség.) Tehát a túlterheltségnek és az újraindításnak a dilemmája továbbra is meghatározza az Oroszországgal való kapcsolatainkat.
Hadd kérdezzem meg önt, nagykövet asszony azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban nagyon határozott véleményeket hallhattunk arról, hogy az új amerikai rakétavédelmi rendszer Oroszország számára elfogadhatatlan. Az új amerikai rakétavédelmi rendszernek ez a második változata számunkra kiemelkedően fontos, mint ahogy az első változata is fontos volt. Annál is inkább, mert immáron egy szomszédunk, Románia lenne ennek a rakétavédelmi rendszernek az egyik kulcsszereplője.
Ha Oroszországról beszélünk, akkor az energetika mindig előtérbe kerül. Köszönöm szépen a világos szavakat ezzel kapcsolatban, nagykövet asszony. Fontos látnunk azt, hogy a csökkenő érdeklődés Közép-Európa iránt, összhangban az ön szavaival, egyáltalán nem jellemzi az új amerikai adminisztrációt. Fontosnak tartjuk azt a kijelentést is, ami most is elhangzott, hogy "nothing about you without you". Ugyanakkor a közép-európai nagy energetikai projektekben fontosnak tartanánk azt, ha az Egyesült Államok üzletileg is és közvetlenül is megjelenne. Úgy gondolom, hogy ha az Egyesült Államok adott esetben egy stakeholderévé válna a Nabucco-gázvezetéknek, akkor ki lehetne mozdítani a Nabucco-gázvezetéket arról a pontról, ahol most megint megtorpanni látszik.
A negyedik kérdés, amit szeretnék röviden érinteni, egy speciális magyar kérdés, ez a nemzeti kisebbségek ügye. A nemzeti kisebbségek kérdése természetesen Magyarországon belpolitikailag is egy releváns kérdés, a külpolitikánk szempontjából azonban kifejezetten külpolitikai és stratégiai ügyként jelenik meg a magyar társadalom számára. Egy megosztott nemzet vagyunk mi, magyarok, egy "divided nation", és a nemzetünk egyharmada a szomszédos országokban, kisebbségi sorban él.
Egyes esetekben bíztató tendenciáknak lehetünk tanúi. Ön is hivatkozott Szerbiára, hogy milyen fontosnak tartja az Egyesült Államok Szerbia európai integrációját - mi is. Mi is szeretnénk tényezői lenni ennek az integrációs folyamatnak, és örvendetesnek tartjuk azt, hogy a vajdasági magyarok számára a kulturális autonómiára irányuló törvény a közelmúltban megszülethetett. Romániában is szó van egy ilyen jogszabály elfogadásáról, az új román kormányzat céljai között szerepeltetik.
Ugyanakkor nagyon komoly feszültségek és problémák jellemzik a magyar-szlovák kapcsolatokat a szlovákiai magyarság helyzete miatt. A kisebbségi emberek anyanyelvhasználatát adminisztratív módon kívánja korlátozni egy egyre inkább nacionalista kormányzat. Fontosnak tartjuk, hogy a Nemzetközi Közösség ezt ne hagyja. Mert a Nemzetközi Közösség felelőssége beavatkozni akkor, amikor egy adott társadalmon belül az alapvető jogi normák, az alapvető normalitás elvei szemmel láthatóan megkérdőjeleződnek. Csak így lehet békésen, ugyanakkor hosszú távra stabilitást teremteni.
Elnézést kérek, nagykövet asszony, ha kicsit sok kérdést vetettem fel, de részben öné a felelősség, hiszen ön is nagyon részletesen és nagyon sok kérdést érintve szólt.
Most meg szeretném adni először más frakciók képviselőinek a szót, majd ezt követően a képviselőtársaimnak. Várom a jelentkezéseket. (Jelzésre.) Kozma alelnök úr, a Magyar Szocialista Párt részéről, Gógl képviselő úr, Gruber képviselő úr, Nagy képviselő úr, és várom a további jelzéseket.
Kozma alelnök úr!
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Asszony! Kedves Vendégeink! Egészen biztos, hogy a mostani, velünk megosztott gondolatai úgy fognak bevonulni a magyar külügyi bizottság történetébe, mint egy keynote speach, mint egy különleges beszéd, amelyet egészen biztosan még sokat fogunk elemezni a következő időszakban.
Nagykövet asszony nagyon jól látja, hogy ez a terem egy alapvetően konszenzusos politika helye, merthogy a külpolitikát alapvető konszenzusok övezik, ami nem jelenti azt - mint ahogy elnök úr néhány megjegyzéséből erre már lehet is következtetni -, hogy ne lennének kemény vitáink természetesen ezekben a kérdésekben. Mégis a legalapvetőbb kérdésekben, mint Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban, a transzatlanti kapcsolatokban, biztonságpolitikai kérdésekben alapvető és döntő konszenzus van a magyar parlament politikai erői között.
Nagykövet asszony átfogó és alapos elemzését adta az egyre bonyolultabbá váló világ történéseinek, ugyanakkor számunkra még ebben a bonyolult világban is egyre inkább letisztulnak és kiemelkednek alapvető, a külpolitikát is érintő kérdések, amelyek a biztonságunkat szolgálják, és ez a magyar közvélemény szemében is egyre inkább felértékelődik. Ilyenek a biztonságos környezet, a tiszta levegő, a tiszta víz, egészséges élelmiszerek, a lakhatás, a fűtés problémáinak a stabil, megbízható megoldása. És hiába élünk ebben a technológiák által nagyon meghatározott világban, mégiscsak ezek a legalapvetőbb kérdések, amelyekben minden kormányzatnak biztosítania kell a garanciákat.
Néhány ilyet hadd emeljek ki a nagykövet asszony által említett témák közül. A közös értékeink, amelyeket vallunk, a történelem során megtanítottak bennünket arra, hogy mindig, amikor konfliktusba kerültek országok, csoportok, politikák a közös értékekkel, az súlyos konfliktushoz vezetett az egyes népek között is. Ezt megtanultuk a történelemből. Ilyen értelemben osztozunk a történelmünkön, ez egy közös történelem. Magyarországé és a környezetéé, Európáé és az Egyesült Államoké egyaránt. Amit meg kell tanulnunk, és nagyon következetesen érvényesítenünk kell, az az, hogy osztozunk a jövőnkön is. Tehát minden mostani politikai akciónk azzal az igényességgel és abszolút követelménnyel fogalmazódik meg a szövetségeseink felé - saját nemzeti elkötelezettségünk alapján is -, hogy a jövőben is biztosítsa ezeknek az alapvető értékeknek a követését.
A szocialistáknak meggyőződése, de ebben osztozunk mindannyian ebben a teremben, hogy Afganisztánban a békét csak megfelelő katonai erővel lehet elérni, ugyanakkor az is világos számunkra, hogy csak a megfelelő civil struktúrákkal és jó kormányzással - ahogy ezt nagykövet asszony említgette - lehet fenntartani. Minél hamarabb fokozni kell az erőfeszítéseket éppen ezért a civil programok és a jó kormányzás megtámogatására Magyarország részéről is.
Ha jól értettem nagykövet asszonyt Oroszországgal kapcsolatban, akkor a "rebalance" kifejezést használta, ami egyértelműen arra utal számunkra, hogy megbillent az egyensúly a korábbi időszakban, és egyáltalán nem egyszerű feladat egy megbillent egyensúlyt helyreállítani, hiszen ez attól függ, hogy az egyes szereplők éppen milyen közel vagy milyen távol fognak pozíciót az egyes kérdésekben.
Üdvözlendő, és tényleg pozitív fejlemény, hogy a terrorizmus elleni harcban, afganisztáni kérdésekben az Oroszországgal való együttműködés közeledő pozíciót jelent. Sajnos az energetikai kérdésekben Magyarországnak rendszeresen szembe kell néznie azzal, hogy az a bizonyos diverzifikáció az orosz energiafüggést illetően még sok erőfeszítést igényel, hogy ezt elérjük, és ebben valóban számítunk az amerikai partnerek segítségére is. Már, hogy ez az egyensúly valóban létrejöjjön Közép-Európában a magyar energetikai függés, illetve függetlenség kérdésében is.
Nyugat-Balkánon Magyarországnak valóban delikát szerepe van. Magunk is így tekintünk magunkra, és újrafogalmazzuk a nyugat-balkáni külpolitikát, különös tekintettel Szerbiára, és az a politika, amelyet hosszú ideje "szegedi folyamat" névvel illettünk Nyugat-Balkán irányában, nos ez a politika Szerbia euroatlanti integrációjának a támogatását veszi fókuszba. Pontosan tisztában vagyunk azzal a folyamattal, amelyen Magyarországnak át kellett mennie az integrálódás során, és készek vagyunk nemcsak a tapasztalatokat, hanem nagyon-nagyon konkrét tudást átadni a szerbiai partnereknek. Nagykövet asszony biztosan látja és érti, hogy ezek között azért nagy különbség van. Minden érdekünk az, hogy a tapasztalataink mellett az integrált rendszerekre vonatkozó pozitív tudásunkat is átadjuk, hiszen ezekkel értékeket tudunk átadni, biztosítani szerbiai vajdasági partnereink számára.
Végezetül a történelmi leckét illetően, amiről elnök úr már beszélt, hadd jegyezzem meg, hogy igen, tanulnunk kell a történelmünkből, hiszen az oroszokkal azért került szembe a vízaknai csatában a magyar sereg Bem József vezényletével, merthogy az osztrákok és az oroszok szövetségesek voltak a magyar forradalom és szabadságharc leverésében. De százhetven év távlatából egészen más szövetségnek vagyunk részei, és Magyarország a környezetében Ausztriával a legjobb együttműködésben igyekszik megoldani problémáit, konfliktusait, ha adódnak környezetvédelmi kérdésekben, de a térség stabilizációját szoros szövetségben, hiszen ez a legfontosabb közös feladatunk.
Zárásul hadd utaljak arra nagykövet asszony, hogy rövid ideje tartózkodik Magyarországon, és keveset láthatott - hacsaknem a repülőgépből - Budapesten kívül ebből a gyönyörű országból. Biztosíthatom arról én mint szegedi parlamenti képviselő, hogy gyönyörű helyei vannak ennek az országnak, ahol nagyszerű barátokra és kiváló partnerekre találhat, úgy, mint az én városomban, Szegeden is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gógl képviselő úr, the former minister of health!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Nagykövet Asszony! Azt hiszem, hogy nagyszerű élmény meghallgatni egy ilyen beszámolót, amikor az Egyesült Államok elmondja, hogy hogyan látja Magyarországot, ezt a térséget és a világot. A XXI. század értékeink védelmében is együttműködési kényszerrel bír. Az együttműködésünk rendezett lesz, hiszen az elmúlt héten két egyezményt is aláírt nagykövet asszony. Az egyik a tudományos-innovációs együttműködés, a másik a kettős adóztatásról szóló egyezmény. Magam ehhez szeretnék csatlakozni.
Az egyik az energiakérdés területén való együttműködés. A II. világháború egy új energiát szabadított fel. Mindannyian emlékeznek arra a levélre, amit Roosevelt kapott Einsteintől, de az első mondatában egy magyar kutató neve szerepel, mert úgy kezdődik, hogy "Dear Sir! Yesterday Mr. Szilárd mentioned me..." Szilárd Leó a magyar nukleáris tudomány egyik kitüntetettje, és annak a nagy csoportnak a tagja, amely aztán lehetővé tette a hasadó energia biztosítottságát. Azt a hasadó energia biztosítottságot, amelyre építve most Irán fejleszt energiára hivatkozva. De ez egy szennyező energia, katasztrófákkal tarkított, utalhatunk itt Csernobilra.
Van egy magyar kutató, aki a hidrogénbomba atyja, Teller Ede. Ő talán két évtizede adott egy új irányt, a tiszta nukleáris energia, a fúziós energia kifejlesztését. Magam, hivatkozva a tudományos és innovációs együttműködésre, úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok tőkeereje és talán a ma is megjelenő energia tudna lehetőséget teremteni a tiszta nukleáris energiarendszerek kifejlesztésére, mint egy alternatív forrásra. Talán itt lehetne előrelépni kezdeményezéssel.
A másik elem, amit szeretnék szóba hozni, a balkáni háború kapcsán kapott segítség. A kilencvenes évek végén az Egyesült Államok katasztrófa- és sürgősségi orvostani tudását idehozva megteremtődött Magyarországon is a sürgősségi orvostan mint diszciplína, együttműködve a Massachusettsi Egyetemmel, mint az Egyesült Államok ilyen bázisával.
Szeretnék ide csatlakozni és egy javaslatot tenni, mert Obama elnök úr egészségügyi programjának van egy kritikus eleme. Ez a problem-oriented medical decision kérdésköre, amikor a teljes populációnak meg kell oldani a jó orvosi döntését. Ezen a területen Magyarországnak nagyon jó tapasztalata van, és nagyon jó rendszerei vannak. Tehát lehet egy olyan közös pontot találni, ahol együtt tudunk működni egy fejlesztési területen.
A mindennapokhoz pedig egy kérés, mert nagyon jó tapasztalataink vannak a nagykövetekkel. Ms. Brinker segített nekünk az emlőkarcinóma szűrésének, megelőzésének programrendszerében. Keressünk egy olyan programot, ahol ön is be tud kapcsolódni a magyar valóságba!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy sikerült demonstrálnunk, hogy a képviselő úr valóban az egészségügyi miniszter volt.
Nagy Andor képviselő úrnak szeretném megadni a szót, aki a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben tagja a külügyi bizottságnak.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor a nagykövet asszony beszélt, nekem feltűnt, hogy immár a harmadik nő, aki az Egyesült Államokat képviseli, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó policy, hogy az Egyesült Államok csinos hölgyeket küld Magyarországra. Gratulálok a férjének és a családjának is, hogy egy ilyen kiváló családtagja van!
Láttam a mosolyán is a szeretetet, amit Budapest iránt érez, és azt gondolom, hogy nekünk, férfiaknak itt, a külügyi bizottságban - egyetlen női tag sincs egyébként, magunk között vagyunk férfiak - mindig egy felüdülés, amikor egy olyan nővel tudunk beszélgetni, akár vitatkozni is, aki hasonló pozícióban van. Szükség van a nőkre a politikában és a diplomáciában, és ezt egy pozitívumnak tartom. És kívánom, hogy az a szeretet, amely Budapest iránt önben megvan, legyen meg a magyar nép iránt is, és ismerje meg Magyarországot minél hamarabb.
Javasolnék is valamit. Magyarországon több hely van, amely a világörökség része, és az idén Pécs Európa kulturális fővárosa. Látogassa végig - egyébként nincs sok ilyen helyszín - ezeket a helyszíneket, sokat tud tanulni ebből. Itt kihasználnám a lehetőséget, mivel az én választókörzetemben van az egyik ilyen világörökségi helyszín, Hollókő. Ez egy nagyon régi falu. Szívesen meghívnám egyszer, hogy nézze meg, hogy élnek vidéken a magyarok.
2010-ben kezdi el működését Magyarországon. Ez egy fontos év, hiszen itt is választások lesznek. Úgy néz ki, hogy kormányváltás lesz, és valószínűleg a Fidesz-KDNP fog kormányt alakítani. Ugyan még meg kell nyerni ehhez a választásokat, de az előrejelzések szerinti ez várható. Azt gondolom, hogy a kormányváltás Magyarország külpolitikáját alapvetően nem érinti. Továbbra is kiszámítható és megbízható partnere lesz Magyarország az Egyesült Államoknak. Szüksége van ennek a népnek egy erős kormányra.
Magyarország valamikor a szocializmus legvidámabb barakkja volt - ezt a szót használták -, és a kilencvenes években Magyarország egyfajta lieblingskind volt - ez egy német szó, de talán értik, egy kedvenc -, és ezt a státuszt elveszítettük, ami a mi hibánk. Azt gondolom, hogy ha már - elnézést, hogy ezt a szót használom! - elszúrtuk az előző évtizedet, akkor a következőt nekünk, magyaroknak nem szabad elszúrnunk.
Végezetül szeretném önnek elmondani, hogy én nemcsak a külügyi bizottságban ülök, hanem a környezetvédelmi bizottság elnöke is vagyok, és a bizottsági ülés előtt vettünk át egy petíciót a természetvédőktől. Magyarországon be fogunk nyújtani egy klímatörvényt. Ha ezt elfogadjuk, ez Európában a második klímatörvény lesz, ez egy kuriózum. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni önt vagy munkatársait arról, hogy - mivel Koppenhága nem sikerült úgy, ahogy tervezték, ezt elnök úr is mondta - mi várható az Egyesült Államokban, elfogadják-e az ottani, az üvegházhatású gázok csökkentéséről szóló törvényt. Ez egy big issue Obama elnök úr számára is - számára ez fontos dolog -, és érdekelne, hogy mit gondol erről.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Gruber Attila képviselő úr, Siófok!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem ecsetelem a Balaton és fővárosa szépségét, remélem, hogy nagykövet asszony majd személyesen is látja. Két kérdésem volna.
Az egyik: kiemelt szerepet kapott beszédében Afganisztán, ezzel kapcsolatban pedig a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem. Számomra legalább olyan fontos Afganisztán esetében a nemzetközi kábítószer-kereskedelem megfékezése, hiszen tudjuk jól, Dél-Amerika mellett Afganisztán a világ egyik legnagyobb exportőre. Kívánnak-e a továbbiakban ilyen határozott és megerősített küzdelmet folytatni? Hiszen ez sajnos érinti egész Európát, hiszen akár az orosz tranzitútvonalat, akár a déli tranzitútvonalat nézzük, sajnos Magyarország ezekbe a tranzitszállítmányokba gyakran beleesik.
A másik kérdésem pedig: Magyarországon egy nemzedék nőtt fel egy háborús filmen, ami 1945-ben játszódik, és szállóigévé vált az a mondat, hogy "az oroszok már a spájzban vannak". Szeretném megkérdezni, mert ebből a beszédből nem tűnt ki: és a kínaiak? Hiszen ahogy ön is említette, az energiadiverzifikáció kapcsán nagyon fontos számunkra a Nabucco-vezeték megépítése, de miközben mi a Nabucco és a Déli Áramlat prioritásáról vitatkozunk, addig, amíg itt beszélgetünk, méterről méterre halad Kína és az iszlám országok közötti olaj-, illetve gázvezeték építése. Milyen kihívást jelent, milyen stratégiát jelent Kína a következő időszakban Amerika számára, a világ számára?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Gábor Tamás képviselő úr, a Vár kerület polgármestere, és a magyar-amerikai baráti tagozat elnöke. Önöknek is volt egy nagykövetségi épületük a Várban.
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, az Interparlamentáris Unió magyar-amerikai baráti tagozatának elnökeként köszöntöm nagykövet asszonyt. Sajnos a fogadáson személyesen nem tudtam jelen lenni, de nagyon örülök neki, hogy ez a külügyi bizottsági találkozás megteremti a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét is. Szeretném mondani mindazon tagunk, parlamenti képviselőtársunk nevében, akik csatlakoztak ehhez a tagozathoz - ez egy ilyen politikai pártoktól független önkéntes szerveződés -, hogy nagyon nagy örömmel fogadjuk nagykövet asszonyt, és reméljük, lesz alkalom, hogy szélesebb körben is, az IPU amerikai tagozatának vendége legyen egyszer egy beszélgetésre.
Hogy mennyire fontosak a parlamenti kapcsolatok, azt egyébként az is mutatja, hogy felvettük annak idején a kapcsolatot egy amerikai látogatás kapcsán Dennis Kucinich képviselő úrral, aki nem olyan régen osztotta meg írásban aggodalmait a szlovák törvényhozással a magyar kisebbséget érintő szlovák nyelvhasználattal kapcsolatban. Ezt nagyon fontos gesztusnak tartom a képviselő úr részéről, aki egyébként az ottani magyar tagozat társelnöke, és valószínűleg az sem véletlen, hogy éppen a mai napon jelentették be, hogy az EBESZ főbiztosa, Knut Vollebaek úr is aggodalmait fejezte ki a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, illetve azt is jelezte, hogy szeretne részt venni majd annak a folyamatnak az alakításában, az alakulásának a megfigyelésében, ami majd a nyelvtörvény alkalmazását követi.
Úgyhogy szeretném ezért a köszönetünket kifejezni, és ahogyan az elnök úr már jelezte, azt hiszem, nem kell különösebben bemutatni majd a budai Várat, a szintén a világörökség részét képező büszkeségünket itt a fővárosban. Arra kérem majd nagykövet asszonyt és munkatársait, hogy a továbbiakban is kísérjék figyelemmel, és segítsék azt az ingatlancserét, azt az ingatlanátadási folyamatot, amely a Szabadság híd, illetve a hajdani Táncsics-börtön, egyik nemzeti kegyeleti helyünk kapcsán zajlik. Úgy tudom, hogy a tervezetthez képest itt csúszás tapasztalható, de bizonyos vagyok abban, hogy az egyhangúlag támogatott és teljes konszenzust élvező tranzakció előbb-utóbb befejeződik, és mindkét fél megelégedésére megy majd végbe.
Köszönöm szépen még egyszer a látogatást, és szeretettel üdvözöljük.
ELNÖK: Végül hadd adjam meg a szót Horváth János képviselő úrnak, aki amellett, hogy maga is amerikai állampolgár, sőt kongresszusi képviselőjelölt is volt az Egyesült Államokban. Ő az a magyar parlamenti képviselő, aki egyedüliként tagja volt az 1945-47 közötti demokratikus parlamentnek, illetve tagja a mai demokratikus parlamentnek. Ő egy élő történelem, ő a magyar parlament doyenje.
Hadd adjam meg neki a szót. Horváth János képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm ezt a bemutatást. (Angol nyelven:) Nagykövet asszony, szeretnék kérdést feltenni önnek angolul, de azt majd inkább... (Eleni Tsakopoulos Kounalakis: Melyik állam színeiben képviseltette volna magát?)
ELNÖK: Indianapolis.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Indianapolisban, amelynek a közelében ön is lakik, ott nagyon-nagyon sok nevet is tudnék említeni, tehát mindenképpen lesz majd alkalom. Lee Hamilton egyébként nagyon jó barátom, biztosan emlékszik Lee Hamiltonra, még azokból a napokból...
ELNÖK: Gyakorlatilag George Herbert Walker ellen szerette volna képviselővé választatni magát.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Igen, mert akkor ő jelölt volt, St. Luisból, és gyakorlatilag én Indianapolis színeiben indultam volna, de igazán nagyon nagy élmény volt.
Nos igen, kettős útlevelem van, tehát két ország állampolgára vagyok, és igazán nem látok ebben semmi konfliktust, ez inkább kiegészíti egymást. Jobb magyar vagyok azért, mert jó amerikai vagyok, és jobb amerikai vagyok azért, mert jó magyar vagyok. Tehát ha valaki ezeket a dolgokat fel akarja nagyítani, nagyon jó alany lennék, hogy engem tanulmányozzanak.
Most áttérnék magyar nyelvre. Az első inkább egy megjegyzés: nagyon örültem, megelégedéssel hallottam, amikor ön az energiakérdésben a monopóliumellenességet hangsúlyozta, és ezt az elnök úr is megerősítette. Az a diverzifikáció, amelynek mi hívei vagyunk, és amelyiken munkálkodunk, ehhez szeretnénk az Egyesült Államok egyetértését, ami egyetértés aztán jelent több minden mást is.
Amit mint politikát, teendőt javasolnék és szeretnék látni, az annak a felmérése, hogy mik is a lehetőségei a mi két országunknak, mik a lehetőségeink együtt, amikor egymást nézzük. Ez is valami olyan "synergistic" folyamat, amikor "one plus one is going to be more than two", egy meg egy több mint kettő lesz. Ugyanis jó, ha észrevesszük és el-elismételgetjük, itt, magyarhonban is, de Amerikában is, hogy a tudás hasznosítása, teremtése, ennek a fejlesztése az az emberi tevékenység, ahol nincsen csökkenő hozadék törvénye. The "law of diminishing returns does not exist" akkor, amikor a tudást építjük. Amikor mezőgazdaságba, iparba, azok régi közgazdasági mérnöki szabályok. Itt azonban, ahol mi, magyarok különösek vagyunk; a tudás fejlesztésének terén, mint ahogy az elmúlt évszázad is olyan ékesen bizonyítja, itt mulasztás lenne a mi részünkről, és ha szabad úgy mondanom, az Egyesült Államok részéről is, ha ezt a lehetőséget nem hasznosítanánk a potenciál szerint.
Én ennek látom a reményét, ez azért fog történni, mert Amerikában az egyik nagyszerű érték, annak az ország sikereinek az egyik alapköve az, hogy előre néz. "Expectations", az elvárások alapján dönt az amerikai, főleg az üzletember, de a politika is. Tehát megnézni azt, hogy mi a lehetőség, azt jól megvizsgálni, és akkor cselekedni. Erre hívom nagykövet asszony, legyünk ön és mi, a magyar külpolitikának művelői, legyünk partnerek ebben, ha szabad ezt a szót mondanom, ezeknek a lehetőségeknek, elvárásoknak a megvalósításában.
Utolsó gondolatom ehhez az, hogy ugye lehet hibázni külpolitikában és sok helyen. De én ezt aláhúzom, és negyvenéves amerikai professzorságom alatt diákjaim ezrei hallották, hogy a legnagyobb hiba nem az elkövetett hiba, hanem a meg nem valósított lehetőségek. Ne essünk ebbe a hibába! Tudva annyit, amennyit tudok önről, szerencse, hogy Magyarországnak jutott most ez a lehetőség, mert ez a lehetőség így eljuthat az optimumig.
Köszönöm a meghallgatást.
ELNÖK: Nagykövet Asszony! Ezek lennének a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának a kérdései 2010 februárjában.
Parancsoljon!
Eleni Tsakopoulos Kounalakis válaszai
ELENI TSAKOPOULOS KOUNALAKIS, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete: Nos tehát. (Derültség.) Ez igaz, hogy amikor valaki tart egy beszédet, és annyi kérdésre utal, akkor az biztos, hogy nagyon sok kérdést is fog indukálni. Én éppen ezért szeretném most, még mielőtt ezekre válaszolnék, bemutatni azokat az embereket, akik ide eljöttek ma velem, hiszen ők azok, akik ezekkel a kérdésekkel nagyon szorosan és nagyon szorgosan dolgoznak, és ez lesz az ő feladatuk a jövőben is.
Először is, biztos ismerik Jeff Levine-t, aki már nyolc hónapja van itt, és az ügyvezetőként dolgozik, és nagyon örülök, hogy ő már itt volt, amikor én megjöttem, és még itt lesz nyárig. Paul O'Friel itt lesz velem a következő három évben. Nagyon tehetséges, nagyon nagy tudású ezekben a kérdésekben, és biztos, hogy majd fognak vele is találkozni, ha még nem találkoztak volna. Szeretném Hegedűs Mátét is bemutatni, aki nagyon nagy segítséget nyújtott a mai témák összeállításában magyarul és angolul is, és John Martinsont, aki már a második ciklusát szolgálja itt, és itt fogja majd a politikai és gazdasági osztályon befejezni munkáját, és visszatér Washingtonba, ahol Magyarország felelőse lesz mint desk officer.
Úgy gondolom, egy nagyon tehetséges csoport vagyunk, és úgy gondolom, hogy ez azért volt fontos, mert ilyen módon, ahogy az amerikai fociban mondjuk, hogy kik rúgnak itt, a mi térfelünkön. Azt szeretném, hogy abban a kontextusban válaszoljak ezekre a kérdésekre, amelyek kapcsán ezekben a kérdésekben Magyarország fontos szerepet játszhat.
Éppen ezért ezzel kapcsolatosan mindenki felemlítette az energiabiztonság témáját, és több kérdés foglalkozott azzal is, hogy milyenfajta lépéseket kell tenni az előremozdulás szempontjából. Tehát Magyarország szempontjából az elnökség, tehát a Visegrád-4 csoportnak az elnöksége, illetve két és fél hét múlva lesz itt egy olyan találkozó, ami szempontjából a folyamatos magyar vezetésnek a biztosítása szükséges. Morningstar nagykövet, akit Obama jelölt ki ezen témák előre vitelére, ő lesz a legfontosabb személy, aki ezekkel a kérdésekkel fog foglalkozni. Ő már többször volt itt, Magyarországon, és a V4-es csúcsra is fog jönni, illetve a V4+ csúcsra is.
A miniszterelnök is fog jönni, Pam Quanrud, aki a közép-európai ügyekért felelős. Tehát a mi részvételünk a V4-ben, amikor majd ezt a konferenciát megrendezik, nagyon magas szintű lesz, és készen állunk arra, hogy folytassuk annak megvitatását, hogy hogyan lehet előrelépni. Tehát ezt mindenféleképpen szerettem volna megemlíteni, és természetesen ezeket a megbeszéléseket folytatni is tudjuk, és akik Washingtonból jönnek ide, Magyarországra, azok nagyon koncentráltan fognak ezekre a témákra dolgozni.
Elnök úr a megjegyzései elején azt mondta, hogy Magyarország az Európai Unió elnökségi szerepét fogja betölteni. Úgy gondolom, hogy ez is egy óriási lehetőség lesz a magyar vezetés számára. Ez evidenssé is vált a beszédben, de itt gyakorlatilag az asztal körüli kommentárokból is látszik, hogy az Egyesült Államok nagymértékben bízik a magyar diplomatákban, hogy képesek megbirkózni olyan érzékeny kérdésekkel is, mint a kisebbségi jogok, abban a kontextusban, ahogy az önök európai uniós tagsága is ezt megkívánja.
Ezzel kapcsolatosan én tudom, hogy ez egy nagyon érzékeny kérdés, tehát a határon túl élő nemzeti kisebbségeknek a kérdése. A mi általános megközelítésünk ebben a kontextusban arra alapul, hogy mi hiszünk abban, hogy önöknek megvannak a képességeik, hogy együtt tudnak működni a szomszédaikkal az európai struktúrák keretén belül, és megoldást tudnak találni. Én úgy tudom, hogy az EBESZ korábbi megbeszélésein sikereket tudtak elérni a határokon át történő együttműködés területén, és mi is részt fogunk venni ebben, és igenis kell hallanunk ezekről a kérdésekről. De teljes mértékben hiszünk abban, hogy a magyar diplomaták a diplomáciai vonalakon képesek elérni azokat a sikereket ezen a téren is, amiket el kell érni. Tehát ez az a két kérdés, amelyekről mindenképpen szerettem volna szólni.
Az energiabiztonság kérdése, a V4, a kisebbségi kérdések, az európai uniós tagsággal kapcsolatos kérdések azok, amelyek keretet nyújtanak arra, hogy meglegyen az a képességünk, hogy ezeket a kérdéseket kezelni tudjuk. Nagyon sok kérdést tettünk már fel, és jegyzeteket is készítettünk, és reméljük, hogy bizonyos részletekbe is bele fogunk menni, de nagyon jó lenne, ha valóban személyesen is közelebb tudnánk hozni, nagyon örülnénk, ha például Kínáról is tudnánk beszélni. A gyermekeim mandarin nyelven beszélnek, hiszen mi San Franciscóban éltünk, és a gyerekeink ott nőttek fel, tehát a magyarországi kínai közösséggel is szeretnénk kapcsolatot kiépíteni, és Táncsics Mihállyal kapcsolatban is a cserék terén szeretnénk szorosabban együttműködni, tehát a fontos pontokat illetően folytassuk a párbeszédet. Szeretném újra ismételni személyes elkötelezettségemet, hogy a következő három évben együtt tudjunk dolgozni.
Nagyon sokan jelezték, hogy nem budapestiek, és igazán tudom azt, hogy természetesen Budapest gyönyörűségére utaltam, de még csak egy hónapja vagyok itt, és tudom, hogy mennyire fontos lesz majd máshova is ellátogatni. Amikor a férjem itt volt, sokkal többet volt Budapesten kívül, és a jövő héten például már megyünk Debrecenbe, és szeretnénk elmenni Pécsre is, a gyönyörű európai kulturális fővárosban rendezett eseményekre, amelyek vannak, és nyáron is majd lesznek, és természetesen Balatonra. Többen próbálnak rávenni, hogy vegyek részt a Balaton-átúszáson, a tengerészgyalogosok azt mondták, hogy ez csak 2,5 kilométer és csak pár méter mély, úgyhogy felajánlották, ha elkezdenék süllyedni, akkor megmentenek. (Derültség.) De valóban szeretném magamat és a családomat is "kitenni" - úgymond - ezeknek a gyönyörű lehetőségeknek, amelyeket ez a fantasztikus ország tud nyújtani, és igazán nagyon köszönöm, hogy itt lehetek.
Nagyon szépen köszönöm ezt a meleg fogadtatást, és természetesen állok rendelkezésre a jövőbeni párbeszédek folytatására.
ELNÖK: Nagykövet asszony, nagyon szépen köszönöm ezeket a gondolatokat. Olyan szerencsés vagyok, hogy már találkozhattam nagykövet asszonnyal egy ebéd keretében is, és azt kell mondanom, hogy egyetértek azokkal, akik úgy fogalmaztak, hogy jól jártunk az új amerikai nagykövettel. Sok megfontolás elhangzott már. Örülünk, hogy hölgy az új nagykövet, örülünk, hogy görög hátterük van, hiszen az már majdnem olyan, mintha magyarok lennének. (Derültség.) Kaliforniából nézve mindenképpen, ahol ráadásul állandóan keverednek a magyarok meg a görögök, meg mindenféle más náció, akik odakeverednek Kaliforniába.
De azt gondolom, hogy számunkra nem ezek a legfontosabb dolgok, hanem hogy olyan komoly ambícióval rendelkező nagykövetünk van, aki itt Magyarországon szeretne valamit csinálni. Azt hiszem, nekünk most erre van nagyon nagy szükségünk, hogy a amerikai-magyar kapcsolatokba újra életet tudjunk lehelni. Ezt nem kritikaként fogalmazom meg az elmúlt évekkel kapcsolatban, mert azt gondolom, kiegyensúlyozottan fejlődtek az elmúlt években a magyar-amerikai kapcsolatok, hanem azzal az ambícióval, hogy ebben a kapcsolatrendszerben sokkal több van, mint amivel jelenleg rendelkezünk. Úgy gondolom, ebben van szükség olyan kapcsolatokra, olyan partnerekre, akik ki tudják aknázni a magyar-amerikai kapcsolatokban rejlő lehetőségeket.
Ehhez kívánok önnek és az egész családjának sok sikert és kellemes magyarországi tartózkodást.
Technikai szünet következik.
(Szünet: 11.36 - 11.49)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk az ülésünket. A 3., 4., napirendi pontokhoz köszöntöm Simon Brigittát a Közlekedési Minisztériumból. Egyszerre tessék előterjeszteni, ha kérhetjük, és utána külön fogunk szavazni a két előterjesztésről! Csak nagyon rövid kiegészítéseket szeretnénk kérni.
Parancsoljon!
Simon Brigitta szóbeli kiegészítése
SIMON BRIGITTA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Üdvözlöm a külügyi bizottság tagjait. Simon Brigitta vagyok a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának részéről. Két nemzetközi megállapodásról van szó; az EK és tagállamai, illetőleg az Amerikai Egyesült Államok, illetve Izland és Norvégia között létrejött légiközlekedési megállapodásról, és az azt kiegészítő megállapodásról.
Ezeket a megállapodásokat 2009. december 17-én a Távközlési és Energiaügyi Tanács keretében a közlekedési miniszterek már aláírták, tehát tulajdonképpen egy technikai jellegű megoldásról van szó. Kérjük az Országgyűlés hozzájárulását, hogy gyakorlatban is alkalmazni tudjuk ezeket a megállapodásokat. Tulajdonképpen ez egységes jogi keretet ad ahhoz, hogy az EK és tagállamai, illetőleg az Amerikai Egyesült Államok között Izland és Norvégia légi járatokat üzemeltethessen. Ugyanakkor ezáltal biztosított, hogy az európai, amerikai, illetőleg a skandináv légiközlekedési politika összhangban legyen egymással.
A megállapodások rendelkeznek az EK-USA-megállapodás második fordulójában való részvételről, kimondva azt, hogy ezeken a tárgyalásokon Izland és Norvégia is részt vehet, mint megfigyelő. Ugyanakkor biztosítja azt, hogy a megállapodás bilaterális jellege megmaradjon, így a közös bizottságban, illetve a választott bírósági üléseken Izlandot és Norvégiát minden esetben tulajdonképpen a bizottság fogja képviselni.
A megállapodások rendelkeznek továbbá az információcserével kapcsolatos szabályokról is. A megállapodás aláírása, illetőleg a törvényjavaslatokkal történő kihirdetése következtében tulajdonképpen a légi járatok szabadon üzemelhetnek Izland és Norvégia, illetőleg az Egyesült Államok és Európa között.
Köszönöm szépen.
Döntések az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kezdjük. A T/11652. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A T/11653. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát ki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm szépen.
A 2., az 5. és a 6. napirendi pontjainkhoz köszöntöm Őrlős Lászlót, Nedeczky Sándor, Lutz Edit és Supala Ágnes hölgyeket, urakat. Parancsoljanak! Lehet egyben is.
Tehát a T/11577., a Nemzetközi Valutaalap általános vitára való alkalmassága következik.
Őrlős László szóbeli kiegészítése
ŐRLŐS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Őrlős László vagyok a Pénzügyminisztérium képviseletében. A törvényjavaslat az IMF alapokmánya 3., 4. és 5. módosításának törvénnyel történő kihirdetését tartalmazza, illetőleg a Magyar Köztársaságnak az IMF-ben fennálló tagságával összefüggően az MNB egyes feladatainak szabályozásáról rendelkezik a jegybanktörvény módosításával.
Nagyon röviden összefoglalnám az alapokmány egyes módosításait. Az alapokmány 3. módosítása egy tagállamnak az alapokmányból eredő bármely kötelezettsége elmulasztásának következményeit szabályozza. Az IMF alapokmány 4. módosítása a meglévő tartalékeszközök kiegészítésére, a különleges lehívási jogok, az SDE rendkívüli, egyszeri szétosztásának részletes szabályait tartalmazza. Az alapokmány 5. módosítása pedig az ügyvezető igazgatók, helyetteseik kijelölésére vonatkozó eljárást, a tagok teljes szavazati jogának számítási módját, valamint az IMF beruházási és különleges folyósítások számláin tartott összegek kezelésének szabályait, illetve az IMF aranyeladásának részletszabályait tartalmazza.
A törvényjavaslat - ahogy említettem - tartalmazza a jegybanktörvény kiegészítését is, a Magyar Köztársaságnak az IMF-ben fennálló tagságával összefüggő egyes feladatai tekintetében. E feladatokat az IMF alapokmányát még 1982-ben törvényerejű rendelettel kihirdető jogszabály tartalmazza, a jegybanktörvénynek a mostani kiegészítése ezeknek a szabályoknak a részletezését tartalmazza.
A 3. és a 4. módosítás kihirdetésével csatlakozunk a nemzetközi jogilag már hatályba lépett egyezményhez, az 5. módosítás pedig egy kettős többségben, a tagországok háromötödének - amelyek egyben rendelkeznek a szavazatok 85 százalékával is, tehát ennek a többségnek - a részvételével fog hatályba lépni.
A törvényjavaslat benyújtását követően, 2010. január 27-én kaptuk meg az EKB-val lefolytatott konzultációs eljárás eredményeképpen az EKB elnökének a pozitív véleményét a törvényjavaslatról, tehát ez egy többletinformáció a benyújtott törvényjavaslathoz képest.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kettős adóztatás a következő, most szavazzunk a Valutaalappal kapcsolatos törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen, jó munkát kívánok önnek, viszontlátásra.
Az örmény kettős adóztatás ügyében parancsoljon, öné a szó.
Dr. Supala Ágnes szóbeli kiegészítése
DR. SUPALA ÁGNES (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Supala Ágnes vagyok, a Pénzügyminisztérium munkatársa. A magyar-örmény kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt 2009. november 9-én írtuk alá, a jelenlegi előterjesztés az egyezmény törvényben való megerősítéséről, illetve törvénnyel való kihirdetéséről szól.
Az adóegyezmény tárgyalását 2007-ben kezdtük meg Örményországgal, részben az OECD-modellegyezmény, részben pedig az ENSZ-modellegyezmény alapján. A célja az, hogy megállapítsa, hogy ugyanazon jövedelmek tekintetében melyik országnak van adóztatási joga. Az egyezmény hatálya a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki. Bizonyos tekintetben, bizonyos jövedelemfajtáknál biztosítja a forrásadóztatás lehetőségét, és különböző garanciális szabályokat tartalmaz, így az egyenlő elbánás elvét, az illetékes hatóságok közötti egyeztető eljárás lehetőségét arra az esetre, hogyha valamelyik ország nem az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően jár el. Továbbá lehetőséget biztosít az adóelkerülés megállapítására, illetve az adókikerüléssel kapcsolatos rendelkezések biztosítása céljából a két ország közötti információcserére.
Azzal, hogy ezt az egyezményt megkötjük, azt várjuk, hogy a két ország befektetői nagyobb érdeklődést mutatnak a másik ország iránt. A külkereskedelmi mérleg tekintetében Magyarországnak van aktívuma, az elmúlt években ez jelentősen növekedett, ugyan tavaly kicsit megtorpant. A befektetések tekintetében is Magyarországnak van részvétele az örmény gazdaságban, az EGIS, illetve a Richter Gedeon gyógyszergyártó cégeknek vannak jelentős befektetései.
Az egyezmény, amennyiben elfogadásra kerül, 2011. január 1-jétől alkalmazandó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Kérdezem a kormány képviselőjétől, hogy ez az Örményországgal történő egyezség mennyiben azonos vagy hasonlít, vagy pedig mennyiben különbözik a két másik kaukázusi országgal hasonló témában lévő kapcsolatunktól. Szokás, van annak valami előnye, hogy régiókat együtt kezelünk. Számomra a három kaukázusi ország ismerős, és szeretném hallani, hogy az önök értékelése szerint ezeket összehangoltuk, hasonlítottuk a másik két országgal, tehát Azerbajdzsánnal és Georgiával való hasonló szerződésünkkel.
Köszönöm.
ELNÖK: Tehát különbözik-e a másik kettőtől a szerződés?
DR. SUPALA ÁGNES (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Mi is fontosnak tartottuk a három ország együttes kezelését. Egyidejűleg is kezdtünk tárgyalásokat. Egy kicsit hamarabb befejeztük az azerbajdzsánit. A grúz egyezményt most fogjuk lezárni, és remélhetőleg ebben az évben alá tudjuk írni.
Van hasonlóság. A mértékek tekintetében van bizonyos eltérés a forrásadóztatás mértékének tekintetében. Nem túl nagy eltérés, ez mindig a két ország alkuján múlik, de hasonló elvek természetesen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most az örményről szavazunk. Felteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
És akkor légi közlekedés, Kanada. Megint csak szeretném megkérni Simon Brigittát, hogy segítsen nekünk röviden.
Parancsoljon!
Simon Brigitta szóbeli kiegészítése
SIMON BRIGITTA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm. Az EK-Kanada légi közösségi megállapodással kapcsolatban azzal kezdeném, hogy az Európai Bíróság 2002 novemberében hozott ítélete alapján a tagállamoknak az úgynevezett open sky típusú egyezményei tekintetében megállapította, hogy összeegyeztethetetlenek a közösségi joggal. Erre figyelemmel tárgyalásokat kezdeményeztek. 2007 novemberében Kanadával is sor került a tárgyalások megkezdésére, amelynek lezárása tulajdonképpen szintén 2009. december 17-én a Közlekedési, Távközlési Tanács keretében történt meg, ahol a megállapodást a közlekedési miniszterek aláírták.
Ez a megállapodás tulajdonképpen egy menetrendet ad a teljes piacnyitást érintően, amelynek az utolsó szakaszában biztosított lesz a befektetéseknek, illetőleg a légi szabadságjogoknak a szabad gyakorlása. A megállapodás lehetőségeket ad arra, hogy a felek által kiválasztott nemzetközi légi járatok tekintetében a járatsűrűséget és a kapacitást a kereskedelmi viszonyokra tekintettel állapítsák meg. A megállapodás továbbá rendelkezik arról is, hogy a felek kijelölt légitársaságai áraikat szabadon állapítják meg. Ugyanakkor szorosabb együttműködést alakít ki a légiközlekedés-védelem, légiközlekedés-biztonság, környezetvédelem, fogyasztói jogok, légiforgalmi irányítás területén is.
Mindezekkel együtt egy korlátozástól mentes szabad kereskedelmi légtér jöhet létre az Európai Unió tagállamai, illetőleg Kanada között.
Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felteszem szavazásra, amennyiben nincs kérdés. Ki támogatja a 11687-es előterjesztést? (Szavazás.) Ez is egyhangú.
Végül a magyar, horvát, moldovai vízumkérelmek, megállapodás, kihirdetés.
Berta Krisztina!
Dr. Berta Krisztina szóbeli kiegészítése
DR. BERTA KRISZTINA (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elnök úr, ha megengedi, nagyon röviden azt mondanám el, hogy az elmúlt kétévi schengeni tagságunk eredményeként, és az önök hozzájárulása alapján, ma már több mint ötven állomáshelyen adunk ki, illetőleg Magyarország nevében kerül kiadásra vízum. Ezen állomáshelyek közül a legnagyobb magyar vízumkiadó képviselet a kisinyovi. Gyakorlatilag ezzel a megállapodással annak a tevékenysége bővülne.
Ennek az újszerűsége az - és ezért is kell törvénnyel kihirdetni -, hogy a nem Schengen-tag Horvátországgal állapodnánk meg az együttműködésben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy közvetítő postás szereppel bevesszük a kérelmeket, és döntésre továbbítjuk a legközelebbi horvát konzulátusnak. Rizikója nincsen, elektronikus adatkezelés nem történik, évi 500-700 vízumról van szó. Inkább elvi politikai jelentősége van.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Ez egy fontos dolog, támogatjuk a magunk részéről.
Amennyiben nincs kérdés, akkor fel is teszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
Tisztelt Bizottság! A következő ülésünk február 16-án, egy hét múlva lesz. Balázs Péter külügyminisztert fogjuk meghallgatni, ilyen cikluszáró meghallgatásra készülünk. Tíz órakor lenne ez a bizottsági ülés.
Ezen túlmenően van-e bárkinek bejelentenivalója? (Jelzésre:) Nagy Gábor képviselő úr!
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Egy javaslatom lenne és egy bejelentésem tulajdonképpen a külügyi bizottság részére. A javaslatom az, ahogy az amerikai nagykövet asszonnyal való találkozás során is elhangzott, friss hír, hogy az EBESZ főbiztosa aggodalmát fejezte ki a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Ha lehetne még esetleg napirendben tárgyalni, vagy kérni erről egy tájékoztatót, hogy ismerjük meg az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, akkor azt szerintem a következő ülésre még érdemes lenne felvenni.
ELNÖK: A külügyminisztert kérjük meg, én is erre gondoltam, hogy erre külön térjen majd ki az előterjesztése során.
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): A másik csak egy tájékoztatás, hogy vasárnap a csángó bált követően az I. kerületi Szent Anna templomban egy közösen celebrált csángó misén vett részt Erdő Péter bíboros és Petru Gherghel bákói püspök. Én úgy érzem, hogy azért az ügyért, amiért olyan nagyon sokszor emeltünk szót, hogy a magyar nyelvű misézés Csángóföldön is megkezdődhessen, hogy ezzel kapcsolatosan az a merev elutasítás, amelyet a román egyházi személyiségek eddig gyakoroltak, ebben valami enyhülés látszódjék, ez egy nagyon fontos állomás volt.
ELNÖK: Nagyon nem misézett magyarul a román...
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): De. Még imádkozott is magyarul. (Közbeszólás: Az ördög nyelvén?) Az ördög nyelvén. Úgyhogy én csak ezt szerettem volna mondani, hogy nagyon fontos állomásnak láttam ezt a mostani alkalmat.
ELNÖK: Elnézést, akkor azt szeretném kérdezni, hogy magyarul misézett vagy románul.
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): A szentbeszédet románul mondta, de folyamatosan fordították, csángó pap fordította magyarra, és a liturgia egy részét is, az üdvözléseket és elköszönéseket magyarul mondta, és ami a legmeglepőbb volt, még a miatyánkot is magyarul mondta.
ELNÖK: Köszönjük, ez fontos. (Dr. Kozma József: Megtört a jég.) Ezeket a részletinformációkat szerettem volna hallani, mert itt bizonytalan volt, hogy most akkor ez hogy történt.
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): És a bíboros úr köszöntője az elején nagyon fontos volt. Én úgy láttam, hogy az addigi merev elutasításból is egy picit oldott még.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Amennyiben nincs több bejelentenivaló, akkor egy hét múlva találkozunk. Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 8 perc.)
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Szoltsányi V. Katalin és Horváth Éva Szilvia